Tervezet A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter …/2006. (…...) FVM rendelete az ingatlan-nyilvántartás tartalmában változást eredményező sajátos célú földmérési és térképészeti tevékenység végzésének általános előírásairól A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 1996. évi LXXVI. törvény 29. § (2) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. § (1) Ez a rendelet az ingatlan-nyilvántartás tartalmában változást eredményező sajátos célú földmérési és térképészeti tevékenység végzésének általános előírásait és az ezekkel kapcsolatos hatósági eljárások lefolytatását szabályozza. (2) A rendelet hatálya kiterjed valamennyi földmérési és térképészeti tevékenységet folytató jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező (gazdasági) társaságra és természetes személyre, amely (aki) az ingatlan-nyilvántartás tartalmában változást eredményező, a külön jogszabályban meghatározott sajátos célú földmérési és térképészeti tevékenységet végez. Fogalom meghatározások 2. § E rendelet alkalmazásában a) DAT szabvány: az MSZ 7772–1:1997 digitális alaptérkép fogalmi modell szabvány, ahol a DAT a digitális (vektoros) alaptérképi adatállományokat, illetőleg a digitális (objektum orientált) adatbázisokat jelenti. A DAT szabályzat a DAT szabvány szerinti térképi adatbázisok készítésének szakmai előírásait tartalmazza; b) KÜVET: a hatályos analóg (papír, fólia stb. adathordozón lévő) külterületi ingatlan-nyilvántartási térképek digitális (vektoros) térképi adatállományai; c) BEVET: a hatályos analóg belterületi ingatlan-nyilvántartási térképek digitális (vektoros) térképi adatállományai. A KÜVET és BEVET adatállományokat digitális átalakítással (vektorizálással) hozták létre, és amelyek az ingatlannyilvántartási térképek hiteles digitális másolatai; d) DAT adatcsere formátum: a DAT szabványban meghatározott adatcsere formátum; e) Digitális változási vázrajz esetén 1. adat: határvonal, határvonalat alkotó pontok és azonosítók (azonosító: helyrajzi szám, alrészlet jel és alosztály jel);
2
2. alakzat: digitális alaptérkép állami alapadatai közül a felületszerű objektum; 3. geometriai változással érintett alakzat: az az alakzat, amely a változással érintett alakzathoz közvetlenül csatlakozik és a változás során létrejövő új határpontok (a geometriai változással érintett alakzat szempontjából vonalpontok) miatt geometriája megváltozik; 4. digitális változási vázrajz: digitális ingatlan-nyilvántartási térkép változásait dokumentáló, jelen szabályzatban meghatározott tartalommal készített vázrajz, amely magába foglalja az analóg megjelenítést és a változásról készített digitális térképi állományt is; 5. geometriai leírás: az alakzatok pontokkal és vonalösszekötésekkel (szakaszokkal) való leírása; 6. határpont: a földrészlet, az alrészlet vagy a minőségi osztály határvonal pontja; 7. határvonal: a földrészlet, az alrészlet vagy a minőségi osztály határpontjait összekötő egyenes szakaszok.
I. FEJEZET A földmérési és térképészeti adatok és munkarészek nyilvántartása, illetve használata
3. § (1) A külön jogszabályban meghatározott adat- és térképtárakban tárolt anyagokról közigazgatási egységenként nyilvántartást (községi törzskönyvet) kell felfektetni és vezetni. Ezzel egyenértékű számítógépes nyilvántartás is vezethető, amelyről mentést kell készíteni minden változásvezetés után és annak tárolását úgy kell megoldani, hogy legalább a két utolsó mentett állomány mindig rendelkezésre álljon. (2) A tárolt anyagokat munkanemenkénti csoportosításban, ezen belül minden munkarészt külön számmal kell nyilvántartásba venni. Ennek megfelelően minden munkarész nyilvántartási száma a községi, a csoport és a csoporton belüli sorszámból áll. Több azonos munkarésznél a csoporton belüli szám alátörését kell alkalmazni. A munkarészeken a nyilvántartási számot fel kell tüntetni. (3) Az ún. hideg-irattárban elhelyezett, illetve a levéltárnak átadott anyagokat a nyilvántartásban jelölni kell. A levéltárnak átadott munkarészek jegyzékét a térképtárban kell elhelyezni.
4. §
3
(1) A külön jogszabályban meghatározott állami alapmunkák írásbeli munkarészeit közigazgatási egységenként, kerületenkénti nyilvántartás esetén kerületenként – a térképtári nyilvántartásnak megfelelő csoportosításban – kell tárolni. (2) A titkos minősítésű anyagokat – a titokvédelmi törvénynek megfelelően – páncél- vagy vaslemez szekrényben kell tárolni. (3) A bejelentésre nem kötelezett sajátos célú földmérési munkák munkarészeit településenkénti bontásban, munkánként elkülönítve, helyrajzi szám sorrendben kell elhelyezni. Ide kell besorolni a kitűzési és felmérési vázrajzokat, valamint a hatósági határozatok és bírósági ítéletek mellékletét képező változási vázrajzokat, továbbá az igazságügyi földmérő szakértő által a 72. § (5) bekezdés alapján leadott szakértői véleményeket is. (4) A bejelentésre kötelezett sajátos célú földmérési munkát és a hozzá tartozó alappont-sűrítési munkarészek másolatát az illetékes körzeti földhivatal térképtárában a bejelentésre nem kötelezett sajátos célú fölmérési munkáktól elkülönítve, településenkénti bontásban, iktatószám sorrendben kell tárolni.
5. § (1) A külön jogszabályban meghatározott adat- és térképtári anyagok használatakor a) a térképtárban elhelyezett valamennyi munkarészen csak a vonatkozó szakmai szabályzatok, utasítások szerinti beírást vagy bejegyzést szabad végezni, egyéb bejegyzést tenni sem ceruzával, sem tintával, sem tussal vagy más módon nem szabad; b) a térképek és munkarészek állagának megőrzését minden esetben (használatkor és szállításkor is) biztosítani kell; c) az analóg térkép munkában nem levő részét védő anyaggal (papír, textil stb.) kell letakarni; d) a térkép és az írásbeli munkarészek közvetlen közelében tust, tintát vagy más folyadékot tartalmazó üveget, csészét tartani, továbbá a térkép használata közben dohányozni vagy étkezni nem szabad; e) digitális adatállományok eredeti adathordozóit kiadni tilos, azokról másolatot kell készíteni. Adatszolgáltatáshoz csak a másolati példányok használhatók. (2) A térképtári leltárba felvett munkarészeket a földhivatal dolgozója csak felettesének engedélyével viheti ki a földhivatal helyiségeiből. Más szervek dolgozói a munkarészeket a földhivatali helyiségekben, hivatalos munkájukhoz, munkaidő alatt használhatják, de a földhivatali helyiségekből nem vihetik ki, kivéve, ha arra a körzeti földhivatal vezetője (megyei földhivatal esetében a földmérési osztályvezető) engedélyt adott. Az analóg ingatlan-nyilvántartási térképek kivételesen indokolt
4
esetben történő elvitelére csak a megyei földhivatal földmérési osztályvezetője adhat engedélyt. Az engedély – az állami alapmunkák kivételével – csak egy napra szólhat, a térképeket pedig csak földhivatali szakember kíséretével lehet a földhivatalból kivinni. (3) Az (1) és (2) bekezdésben lévő előírásokat a Földmérési és Távérzékelési Intézet (a továbbiakban: FÖMI) adat- és térképtárában tárolt anyagokra is értelemszerűen alkalmazni kell.
6. § (1) Az adat- és térképtári anyagok kiadásáról nyilvántartást kell vezetni, amely az alábbiakat tartalmazza: a) a belső használatra kiadott anyagot leltári számával és megnevezésével füzetbe vagy megfelelő kartotékra kell bejegyezni, egyben a megjegyzés rovatban utalni kell a munkarész minősítésére, állapotára; b) külső felhasználó részére kiadott munkarészekről átadás-átvételi jegyzéket kell készíteni (munkarészek forgalmi naplója), melynek tartalmazni kell a munkarész(ek) leltári számát, megnevezését, a kiadás dátumát. A jegyzéket el kell látni záradékkal, amelynek az esetleges kártérítésre vonatkozó felhívást is tartalmaznia kell. A jegyzéket mind az átadó, mind pedig az átvevő félnek alá kell írnia. (2) Az eredetben, belső használatra átvett munkarészek állagáért, szakszerű kezeléséért és visszaszolgáltatásáért az átvevő fegyelmileg és anyagilag is felelős. Külső felhasználó a károkozásért kártérítéssel tartozik. (3) Visszavétel alkalmával a térképtáros köteles a munkarészek állapotát megvizsgálni. Ha az átadáskori állapothoz viszonyítva a munkarész állaga romlott – pl. szakszerűtlen kezelés következtében – vagy tartalma indokolatlanul megváltozott, jegyzőkönyvet kell felvenni és azt a földhivatal, illetve a FÖMI illetékes vezetője részére átadni. Az intézmény vezetője köteles a felelősségre vonás és a kártérítés, illetve a megrongálódott munkarészek pótlása iránt intézkedni. Adatszolgáltatás
7. § (1) Az adatszolgáltatásra vonatkozó hatályos rendelet szerint a FÖMI, valamint illetékességi területén a megyei földhivatal és a körzeti földhivatal (a továbbiakban együtt: földhivatal) a földmérési adatokba és a térképekbe betekintést engedélyezhetnek, azok másolatait hitelesítés nélküli vagy hitelesített formában szolgáltathatják. Az adatszolgáltatást az igénylés beérkezésével egyidejűleg, de az adatszolgáltatás igényességétől függően legkésőbb a beérkezéstől számított 8 napon belül teljesíteni kell. Postán, távmásolón (faxon) vagy elektronikus úton érkezett
5
igénylés alapján készített másolat esetén az igénylőt értesíteni kell arról, hogy az igazgatási szolgáltatási díj beérkezése után a térképek és a földmérési adatok mikor állnak rendelkezésére. (2) A térképtárak ügyfélfogadási idejét a földhivatal munkarendjében kell meghatározni.
8. § A digitális adatokból történő adatszolgáltatás speciális előírásai: a) a digitális változási vázrajz készítéséhez szükséges adatokat a digitális ingatlan-nyilvántartási térkép kivágataként úgy kell szolgáltatni, hogy az átadott részállományban a digitális változási vázrajz készítéséhez minden olyan adat rendelkezésre álljon, amely az ingatlan-nyilvántartási térkép részét képezi; b) az ingatlan-nyilvántartási térkép felirat és jelkulcs készletét a földhivatal szükség esetén a felhasználó rendelkezésére bocsátja; c) az ingatlan-nyilvántartási térképben előzetes változásként kezelt adatokat is ki kell szolgáltatni; d) a változási vázrajz készítéséhez szükséges digitális adatállomány szolgáltatása a felhasználó igénye szerint a földhivatali programrendszer formátumában, DAT adatcsere, DXF vagy ASCII formátumban történhet; e) az adatbázisban tárolt adatokról a földhivatali nyilvántartó rendszerből a földügyi információs hálózaton keresztül is, az ott szabályozott módon lehet adatot szolgáltatni; f) lakossági adatszolgáltatás esetén a digitális térképi adatállományból (adatbázisból) igényelt térképrészletet ki kell nyomtatni.
9. § (1) A térképtári anyagokba való betekintés során a) a forgalomban lévő térképekbe, adatokba (változási vázrajz, területjegyzék) bárki korlátozás nélkül betekinthet, tartalmáról feljegyzést készíthet; b) a mérési és számítási adatokba, munkarészekbe, a forgalomból kivont állami alapadatokba való betekintés esetén a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 1996. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Fttv.) 7. § (5) bekezdésben foglalt rendelkezést kell alkalmazni; c) a titokvédelmi törvény hatálya alá tartozó anyagokba csak az a személy tekinthet be, aki betekintési jogát a vonatkozó jogszabályokban előírt módon igazolja. (2) Hitelesítés nélküli adatszolgáltatás a) hitelesítés nélkül adatszolgáltatás csak a földmérési és térképészeti állami alapadatok kezeléséről, szolgáltatásáról és egyes igazgatási szolgáltatási
6
díjakról szóló 63/1999. (VI. 21.) FVM–HM–PM együttes rendeletben (a továbbiakban: FVM–HM–PM együttes rendelet) előírtak szerint történhet; b) az analóg munkarészekről készített nem hitelesített másolatok tartalmazzák a kiadás helyét és időpontját (dátumát), az adatszolgáltatást végző nevét (nyomtatott betűvel) és aláírását, valamint a földhivatal körbélyegzőjét; c) digitális adatok nem hitelesített kiadása kísérő bizonylattal történik, amely tartalmazza a kiadás helyét és időpontját (dátumát), az adathordozó azonosítóját, az adatszolgáltató nevét (nyomtatott betűvel) és aláírását, valamint a földhivatal körbélyegzőjét. Igény esetén – költségtérítés ellenében – az adathordozót a földhivatal biztosítja. (3) Hitelesített adatok szolgáltatása a) az analóg munkarészekről készített hiteles másolatokat az e) pont szerinti záradékkal kell ellátni. A hiteles másolatok tartalmazzák továbbá a kiadás helyét és időpontját (dátumát), az adatszolgáltatást végző nevét (nyomtatott betűvel) és aláírását, valamint a földhivatal körbélyegzőjét; b) digitális adatokról történő adatszolgáltatás esetén a másolatot az adatszolgáltatás napján kell elkészíteni, az adatállományban külön text típusú file-ban fel kell tüntetni az adathordozó azonosítóját; c) hitelesített digitális adatok átadása kísérő bizonylattal történik, amely tartalmazza a kiadás helyét és időpontját (dátumát), az adathordozó azonosítóját, az adatszolgáltató nevét (nyomtatott betűvel) és aláírását, az adatállomány byte-ban meghatározott méretét és az adatszolgáltató szerv körbélyegzőjét. A kísérő bizonylat egy példányát 10 évig meg kell őrizni. Igény esetén – költségtérítés ellenében – az adathordozót a földhivatal biztosítja; d) hitelesített digitális adatok átadásánál alkalmazható a minősített fokozatú digitális aláírás is, ha az adatszolgáltatás elektronikus ügyintézés keretében történik; e) a hitelesítési záradék szövege: „Ez a másolat a kiadását megelőző napig az eredetivel megegyezik.”
10. § (1) A földmérési adatokat és térképeket az adatszolgáltatás rendjéről szóló rendeletben előírt formanyomtatványon kell igényelni [FVM–HM–PM együttes rendelet 5. § (2) bekezdése és a rendelet 3. számú melléklete]. (2) Egy adatigénylésre – a munka befejezése előtt – több esetben is lehet adatokat kiszolgáltatni. (3) Az igénylő részére a térképi és területi adatokat azok összhangjának biztosításával kell szolgáltatni.
7
(4) Számszerű (numerikus) munkához szükséges koordinátákat a földhivataltól, illetve a FÖMI-től kell beszerezni. (5) A fővárosi változási vázrajzok készítéséhez – számítógépes feldolgozás esetén – az új földrészlet határpontokat a Fővárosi Földhivatal illetékes körzeti földhivatala által előírt pontszámokkal kell megjelölni.
11. § A kiadott térképmásolatnak tartalmaznia kell a) a fejlécben – a kiállító földhivatal címbélyegzőjét, – a település nevét, – a fekvés megnevezését, – az igényelt földrészlet helyrajzi számát, – a térképmásolat méretarányát, analóg térkép esetén a térképszelvény számát, – a térkép vetületi rendszerét; b) a rajzi részben az igényelt földrészlet geometriáját és annak környezetét a térképi megírásokkal; c) a láblécben – hiteles másolat esetén az e rendelet 9. § (3) bekezdés e) pontja szerinti hitelesítési záradékot, – a kiadás helyét és időpontját (dátumát), valamint az adatszolgáltatást végző nevét (nyomtatott betűvel) és aláírását, továbbá a földhivatal körbélyegzőjét. A térképmásolat mintát e rendelet 1. és 2. számú melléklete tartalmazza.
12. § (1) A térképmásolat kiadása előtt a földhivatalnak a rendelkezésre álló térképi és ingatlan-nyilvántartási adatokat a jogerős, de esetleg még át nem vezetett változásokkal ki kell egészíteni. (2) A még nem jogerős, de már előzetesen átvezetett változási adatokat is ki kell adni. Ebben az esetben a térképmásolaton az érvényes vonalak és az azokhoz tartozó adatok mellett az új vonalakat és helyrajzi számokat, valamint a módosított területeket megkülönböztetett módon kell feltüntetni megjegyezve, hogy ezek érvényességére még nem érkezett határozat. (3) Azokat a változásokat, amelyek az ingatlan-nyilvántartási térképen még nincsenek előzetesen átvezetve, de a változásra vonatkozó munkarészek már rendelkezésre állnak, a szolgáltatott adatokban előzetes változásként érvényesíteni kell, azonban ezek érvényességére a (2) bekezdésben foglaltak az irányadók.
8
(4) Átnézeti térképek szolgáltatása esetén a megrendelő figyelmét fel kell hívni arra, hogy a rendelkezésre álló térkép (nyomat, fénymásolási alapanyag) mikor készült és a változásvezetés milyen időpontra vonatkozik. (5) Az adatszolgáltatás keretében az alaptérkép vagy átnézeti térkép másolatán, az előírt pontossági és egyéb követelmények betartásával, esetenkénti vagy rendszeresen visszatérő alkalommal, a földhivatal a változásokat díjfizetés ellenében, külön kérelemre, soron kívül átvezetheti. (6) Az adatszolgáltatáskor az igényeket azzal a módszerrel kell teljesíteni, amely a megfelelő minőség biztosítása mellett a leggyorsabb és leggazdaságosabb. (7) A földhivatal másoló berendezésének üzemeltetését – a vonatkozó hatályos jogszabályok alapján – a földhivatal vezetője szabályozza.
13. § (1) Az adatszolgáltatás során biztosítani kell a kiszolgáltatott adatok megfelelő számlázásának ellenőrizhetőségét, amelynél különösen az alábbi szempontokat kell betartani: a) minden munkát külön kell számlázni, kivéve az egy tételszám alatt elszámolható munkákat (épületfeltüntetés, kitűzés stb.); b) a számlának tartalmaznia kell az alkalmazott tételszámokat, a kiszolgáltatott adat azonosítására alkalmas adatot (pontszám, településnév, helyrajzi szám stb.); c) az adatigénylő lapot a számla földhivatalnál maradó példányához kell csatolni; d) a vizsgálati díjról készített számlán a munka földhivatali iktatószámát fel kell tüntetni. (2) Az igazgatási szolgáltatási díjról készített számlán, illetve a szolgáltatott munkarészeken olyan adatokat (megrendelés száma, munkaszám, tervszám stb.) is fel kell tüntetni, amely alapján az adatok egyszeri felhasználása utólag is ellenőrizhető.
9
II. FEJEZET A változási vázrajz és fajtái
14. § (1) A változási vázrajz az ingatlan-nyilvántartási térkép tartalmához kapcsolódó, az állami alapadatok változását dokumentáló analóg, illetve digitális földmérési munkarész. (2) Az ingatlan-nyilvántartási térkép tartalmát érintő változások átvezetéséhez a körzeti földhivatal által záradékolt változási vázrajz, valamint hatósági jóváhagyás szükséges. Az ingatlan természetben meghatározott vagy területnagyságban kifejezett részére vonatkozó jog bejegyzéséhez vagy tény feljegyzéséhez az ingatlan érintett részét ábrázoló és a körzeti földhivatal által záradékolt változási vázrajz szükséges. A változás ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez vázrajz is szükséges, ha a változás az ingatlan-nyilvántartási térkép tartalmát érinti, illetőleg jogszabály azt előírja. (3) Digitális térkép esetén változással érintettnek minősül minden olyan földrészlet, amelynek geometriája a változás során megváltozik. Objektumorientált adatbázis esetén a leíró adatokat nem kell aktualizálni azoknál a földrészleteknél, amelyeknek a geometriája csak új vonalpont meghatározása miatt változott.
15. § (1) Közigazgatási egységek határvonalának változásával összefüggő változási vázrajz a) az államhatár változásával összefüggő változási vázrajz a 3. számú melléklet szerint, a hozzátartozó területkimutatással a 4. számú melléklet szerint, valamint b) a közigazgatási határ (ideértve a közigazgatási egység – ebben az értelemben a település és megye – határát és a fekvéshatárt is) változásával összefüggő változási vázrajz. (2) Földrészlet határ változásával összefüggő vázrajz a) a megosztással összefüggő változási vázrajz az 5. számú melléklet szerint, mérési és számítási vázlat a 6. számú melléklet szerint; b) a földrészletek összevonásával, telekegyesítéssel összefüggő változási vázrajz a 7. számú melléklet szerint; c) a telekhatár-rendezéssel összefüggő változási vázrajz a 8. számú melléklet szerint;
10
d)
a kisajátítással összefüggő változási vázrajz (kisajátítási térkép).
(3) Földrészleten belüli változásokkal összefüggő változási vázrajz a) az épület feltüntetésére vagy megszüntetésére vonatkozó a 9. számú melléklet szerinti változási vázrajz és a 10. számú melléklet szerinti épületfeltüntetéshez tartozó mérési vázlat, az önálló tulajdonú épület feltüntetésére vonatkozó 11. és 12. számú mellékletek szerinti, valamint a közterületről nyíló pince ábrázolásával kapcsolatos, a 13. számú melléklet szerinti változási vázrajz; b) a művelési ág változással és a mezőgazdasági művelés alóli kivonással összefüggő változási vázrajz; c) a termőföld minőségi osztály változási vázrajz; d) a telki szolgalmi jog 14. számú melléklete szerinti és egyéb jog bejegyzésére vagy tény feljegyzésére szolgáló a 15. számú melléklet szerinti változási vázrajz; e) osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlanra vonatkozó több kezelői jog bejegyzésére szolgáló a 16. számú melléklet szerinti változási vázrajz; f) földhasználati jog bejegyzésére szolgáló változási vázrajz. (4) A változási vázrajzokkal együtt kell kezelni az ingatlan-nyilvántartási térkép tartalmában változást nem eredményező egyéb vázrajzokat, amelyek a következők: a) kitűzési vázrajz és kitűzési vázlat a 17. és 18. számú mellékletek szerint, b) felmérési vázlat, c) földrészleten belüli használati megosztással összefüggő vázrajz. (5) A fővárosi változási vázrajzokat (19. számú melléklet) – megkülönböztetésük érdekében – következő betűjelekkel kell ellátni: a) T a (2) bekezdés a)–c) pontok alatt felsorolt belterületi földrészleteket érintő változási vázrajz, b) M a (2) bekezdés a)–c) pontok alatt felsorolt külterületi földrészleteket érintő változási vázrajz, c) K a (2) bekezdés d) pont alatti változási vázrajz, d) S a földhivatal saját hatáskörében készített kiigazító változási vázrajz, e) E a (3) bekezdés alatt felsorolt valamennyi változási vázrajz. A változási vázrajz készítésére vonatkozó általános előírások
16. § (1)
Változási vázrajz csak hitelesített adatok felhasználásával készíthető.
11
(2) A vázrajz megnevezése – a 15. § (4) bekezdés a)–b) pontokban említettek kivételével – minden esetben változási vázrajz. A fővárosban a változási vázrajzok számozása egységes rendszerben történik. Az új változási vázrajz számát az adatszolgáltatás során a Fővárosi Földhivatal illetékes körzeti földhivatala adja meg. (3) A változási vázrajzot az ingatlan-nyilvántartási térképnek megfelelő méretarányban kell elkészíteni. Indokolt esetben – a jobb áttekinthetőség érdekében – ettől el lehet térni. (4) A változási vázrajz lehetőleg északi irányú tájolású legyen. Nem északi tájolás esetén az északi irányt a vázrajzon fel kell tüntetni. (5) A változási vázrajzon és munkarészein az alaptérkép jelölésein kívül e rendelet 20. számú melléklete szerinti jelöléseket kell használni. Az eltérő jelöléseket a magyarázatban külön fel kell tüntetni a vázrajzon. (6) Digitális alaptérkép esetében készített digitális változási vázrajzokat és a hozzátartozó területkimutatást analóg formában ki kell nyomtatni, melyeknek ki kell elégítenie az analóg formában készített változási vázrajzok tartalmi követelményeit. 17. § (1) A változási vázrajz címfelirata tartalmazza a település nevét, az érintett helyrajzi számot(kat), a változás jellegét, a vázrajz méretarányát, analóg térképek esetén az érintett térképszelvény(ek) számát, továbbá a készítő név és címbélyegzőjét, a munkaszámot vagy iktatószámot. (2) Több közigazgatási egységre kiterjedő változás esetén a változási vázrajzot közigazgatási egységenként kell elkészíteni. Közigazgatási egységen belüli több fekvést érintő változás esetén a változási vázrajzot fekvésenként kell készíteni. (3) A földrészlet határvonalának változásával és kitűzésével kapcsolatos földmérési munka megkezdése előtt a munkavégzőnek be kell szerezni a megrendelő írásbeli nyilatkozatát arról, hogy az érintett földrészlet határvonalával kapcsolatosan volt-e vagy van-e folyamatban bírósági eljárás. Ha a határvonal helyét jogerős bírósági ítélettel állapították meg, akkor a munkát végző csak olyan vázrajzot készíthet, amely a bíróság által megállapított határvonalat és az ennek megfelelő területi adatokat tartalmazza. (4) Ha az adatok szolgáltatása és a munka leadása között 30 napnál hosszabb idő telik el, az adatszolgáltatáskor kiadott adatokat a munka leadása előtt a körzeti földhivatalnál egyeztetni kell. Az adatokban bekövetkezett időközi változásokat a munka elkészítése során a készítőnek figyelembe kell vennie.
12
18. § (1) A változási vázrajznak tartalmazni kell a) időpont megjelöléssel a készítő, a minőséget tanúsító, valamint a vizsgáló (záradékoló) nevét (nyomtatott betűvel) és aláírását, a minőséget tanúsító és a vizsgáló ingatlanrendező földmérői minősítésének számát, továbbá – az ingatlannyilvántartási bejegyzéshez – az érdekelt felek aláírását, valamint a következő záradékot: „A változás akaratunknak megfelelően történt.” b) a földmérési záradékot az 53. § (1) bekezdése szerinti tartalommal, c) a munkát készítő, illetve a minőséget tanúsító személy ingatlanrendező földmérői minősítésének számát, továbbá d) „a feltüntetett méretek a helyszíni állapotra vonatkoznak” szövegű záradékot. (2) A változási vázrajz érdekeltekkel való aláíratása nem földmérési feladat, arra az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. CXLI. törvény (Inytv.) 32. § (2) bekezdés f) pontjában, valamint az Inytv. végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet (Inyvhr.) 70. §-ában előírtakat kell alkalmazni. (3) Ha indokolt, a változási vázrajzon a pontosságra vonatkozó információk feltüntethetők. (4) E rendeletben előírt és meghatározott záradékokon kívül a vázrajzon más záradékot a készítő nem tüntethet fel.
19. § (1) A változási vázrajzon ábrázolni kell az érvényes, valamint az előzetes változásokkal kiegészített ingatlan-nyilvántartási térképpel azonos tartalommal a változás előtti, valamint a változás után keletkező térképi állapotot. Ezen belül ábrázolni kell a meglévő és az új földrészletek helyrajzi számát, az alrészleteket és betűjelüket, az alosztályok határvonalait, a művelési ágakat és az alosztályok jeleit. (2) Az épület feltüntetéséről készített változási vázrajzon ábrázolni kell az új vagy változott épületet, az utcanevet és házszámot. (3) A változás utáni új földrészleteket és változott épületeket 0,5 mm vastag, folytonos fekete vonallal, az alrészlet határokat 0,3 mm vastag pontozott vonallal, valamint a megszűnt határvonalakat és egyéb térképi elemeket a megszüntetés jelével kiegészítve kell feltüntetni, a megváltozott régi helyrajzi számokat, alrészlet
13
betűjeleket, utcaneveket, házszámokat fekete színnel kell áthúzni és az újakat is fekete színnel kell beírni. (4) A változási vázrajzon ábrázolni kell a változással érintett földrészlethez csatlakozó szomszédos földrészletek helyrajzi számát, valamint – a térképen mért legalább 2 cm hosszúságban – a szomszédos földrészletek határvonalát. (5) A változási vázrajznak csak a változott vonalak jellemző terepi méreteit kell tartalmaznia. Egyéb – ellenőrző, beillesztéshez szükséges stb. – méreteket a mérési jegyzeten vagy a mérési vázlaton, illetve tömbrajzon kell feltüntetni. Ezt a munkarészt a változási vázrajz földhivatali példányához kell csatolni.
20. § (1) A változási vázrajzokhoz az ingatlan-nyilvántartási átvezetés céljának megfelelő területkimutatást kell készíteni. (2) A változás előtti rész tartalmazza a hatályos ingatlan-nyilvántartásnak megfelelően a) a változás előtti helyrajzi számokat növekvő sorrendben; b) a földrészletek, illetve az alrészletek betűjelét, művelési ágát és minőségi osztályát; c) a földrészletek, alrészletek és alosztályok területi és kataszteri tiszta jövedelmi adatait (Ak), valamint d) a földrészletek területének összegét. (3) A változás utáni rész tartalmazza a) a változás utáni helyrajzi számokat növekvő sorrendben; b) a földrészletek, illetve az alrészletek betűjelét, művelési ágát és minőségi osztályát; c) a földrészletek, alrészletek és alosztályok területi és kataszteri tiszta jövedelmi adatait (Ak); d) az alrészletek (alosztályok) területének és kataszteri tiszta jövedelmének összegét földrészletenként; e) a földrészletek területének összegét, továbbá f) a változás utáni tulajdoni állapotot (ha a megrendelő kéri és az adatokat biztosítja). (4) A fővárosban a változás előtti és változás utáni rész között az eleső és hozzájövő részterületek kimutathatók.
14
(5) Ha a vázrajz új művelési ágat keletkeztet, annak minőségi osztályát és kataszteri tiszta jövedelmét – a vizsgálat és záradékolás során – a földhivatal állapítja meg. (6) A változott területi adatokat a munkarészekhez csatolt területszámítási jegyzőkönyvből kell átvenni. A területkimutatás külön munkarészként is elkészíthető, de ebben az esetben a változási vázrajzot az alábbi záradékkal kell ellátni: „A vázrajz a területkimutatással együtt érvényes.” (7) Numerikus területszámítás esetén a változás utáni terület a koordinátákból számított és m2-re kerekített érték. Digitalizált (numerizált) adatállományokból származó koordinátákkal végzett területszámítás esetében a grafikus területszámítás szabályai szerint kell eljárni [29. § (3) bekezdés]. A változás előtti és utáni terület összegének azonosnak kell lenni. (8) A változási vázrajz készítésének általános földmérési előírásai
21. § (1) A változási vázrajzot az érvényben lévő ingatlan-nyilvántartási térkép készítésénél alkalmazott mérési, térképezési és területszámítási pontossággal, állami alapadat tartalommal kell elkészíteni. (2) Változási vázrajzot az ingatlan-nyilvántartási térkép – szükséges esetben az országos alappont-hálózatok – hiteles adatainak felhasználásával kell készíteni. (3) Nyomtatott formában kiadott hitelesített vagy nem hiteles térképmásolatról méretlevétellel méreteket földmérési munkához megállapítani nem szabad. (4) A változási vázrajz helyszíni és irodai munkáihoz használt mérőeszközöknek ki kell elégíteni a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény és a végrehajtására kiadott 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet vonatkozó előírásait. (5) A változás után keletkező új határpontokat – figyelemmel a 71. és a 72. §-okban foglaltakra, továbbá a vonalas létesítmények építésére is – a természetben ki kell tűzni és a 41. § (5) bekezdés szerint meg kell jelölni.
22. § (1)
Vízszintes alappont-sűrítés esetén
15
a) a felmérő szerv – rendűségre tekintet nélkül – köteles azt a megyei földhivatalhoz bejelenteni [az Fttv. végrehatására kiadott 16/1997. (III. 5.) FM rendelet (a továbbiakban: FM vhr.) 34. § (1) bekezdés]; b) a vonatkozó szakmai szabályzat előírásai szerint kell eljárni, és az ott előírt munkarészeket kell a megyei földhivatalnak átadni; c) azt egységes országos vetületi rendszerben (a továbbiakban: EOV) kell végezni. Ha a földmérési alaptérkép még a régi vetületi rendszerben készült, az EOVben újonnan meghatározott alappontok koordinátáit a földmérési alaptérkép vetületi rendszerébe, a földhivatal által – díjfizetés ellenében – szolgáltatott transzformációs állandókkal át kell transzformálni. (2) Magassági alappont-sűrítést a) a vonatkozó szakmai szabályzat előírásai szerint kell elkészíteni, és az ott előírt munkarészeket kell a földhivatalnak átadni; b) a sajátos célokat szolgáló földmérési munkák szabályzatának és jelkulcsának kiadásáról szóló 29/1974. (MÉM. É. 50.) MÉM utasítás (a továbbiakban: M1 szabályzat) 4. „Magassági alappontok” előírásainak megfelelően kell végezni. Az új pontokat a földhivatal által megadott számcsoporton belül folyamatosan kell számozni; c) az egységes országos magassági alappont-hálózat (EOMA) pontjainak felhasználásával kell elvégezni, ha adott területen azok már rendelkezésre állnak.
23. § (1) A földrészletek határvonalának azonosítását és ellenőrzését – függetlenül a változási vázrajz fajtájától – minden esetben el kell végezni. (2) Az ingatlan-nyilvántartási térkép felhasználásával készülő sajátos célú földmérési munka megkezdése előtt a földmérési munkával érintett terület ingatlannyilvántartási adatainak – digitális térképi adatbázisok esetében az attribútumokra is kiterjedően – egymással, valamint a helyszíni állapottal való összhangját ellenőrizni kell. (3) A földrészletek határvonalainak azonosításához és ellenőrzéséhez fel kell használni a meglévő ingatlan-nyilvántartási térképet, valamint a rendelkezésre álló mérési, kitűzési és területi adatokat is. Analóg térképi ábrázolás esetén kiindulásként vizsgálni kell, hogy a térképi ábrázolás és a területi adatok összhangban vannak-e. Ha az ellentmondás mértéke a térképi ábrázolásra és a területszámításra a (6) és (8) bekezdés szerint megengedett legnagyobb eltérést meghaladja, akkor vizsgálni kell, hogy az ellentmondás felmérési, térképezési vagy területszámítási hibából származike. Ilyen esetben az észlelt hibát – a megfelelő munkarészek csatolásával – az illetékes körzeti földhivatalnak írásban be kell jelenteni. A hiba kijavításáról a körzeti földhivatal – a földhivatal a külön jogszabályban meghatározott hatósági jogkörében
16
eljárva – soron kívül köteles intézkednie. Ha a munkát a földhivatal végzi, akkor a kijavításról saját hatáskörben, hivatalból intézkedik. (4) A földrészletek határvonalának helyszíni ellenőrzése során a rendelkezésre álló mérési adatokat és az ingatlan-nyilvántartási térképről mért méreteket a helyszíni ellenőrző mérési eredményekkel össze kell hasonlítani. Az ellenőrző méreteket – a mérési jegyzeten, a mérési vázlaton stb. – a többi adattól eltérő módon kell dokumentálni a 6. számú melléklet szerint. (5) Az ingatlan-nyilvántartási térképen tervezett (szaggatott) vonallal ábrázolt határvonal helyzetét a tervezési méretek és a területi adatok alapján kell ellenőrizni. Ha a földrészletet részben folytonos, részben szaggatott vonalak határolják, a folytonos vonal helyzetét általában térképi adatok, a szaggatott vonal helyzetét pedig a tervezési méretek vagy ha más adat nem áll rendelkezésre, a területi adatok felhasználásával kell ellenőrizni. Ha a természetbeni használat iránya eltér a térképen szaggatott vonallal ábrázolt iránytól, akkor azt a természetbeni állapotot tartalmazó vázrajz és a vele összhangban levő mérési adatok átadásával egyidejűleg a munkát végzőnek jeleznie kell a körzeti földhivatalnak. A körzeti földhivatal megvizsgálja, hogy történt-e térképezési hiba, ha igen, azt soron kívül kijavítja. (6) A térképi és természetbeni állapotot azonosnak kell tekinteni és a terepmunkához a természetbeni állapotot, az irodai feldolgozáshoz a térképi állapotot és a nyilvántartott területi adatokat kell kiindulásként elfogadni, ha az eltérés nem lépi túl az 21. számú mellékletben meghatározott mértéket. (7) Tömbkontúros felméréssel, illetve digitális átalakítással készült térképi adatok, valamint tömbbelsők ellenőrzésekor az eredeti felmérés tűréshatárait kell alkalmazni. (8) Az ingatlan-nyilvántartás területi adata és a térképi ábrázolás összhangban van, ha az ellenőrző területszámítás a) egységes országos térképrendszerben (a továbbiakban: EOTR) készült ingatlan-nyilvántartási térkép esetében a nyilvántartott terület és az ellenőrző grafikusan számított terület közötti eltérés nem lépi túl a 22. számú melléklet táblázatában megadott értékek másfélszeresét; b) régi vetületi rendszerű (sztereografikus, henger-rendszerek) ingatlannyilvántartási térképek esetében a nyilvántartott és a grafikusan számított területi adatok közötti eltérés nem haladja meg a 23. számú melléklet táblázatában feltüntetett értékek másfélszeresét; c) alrészletek területszámítása esetén a 23. számú melléklet táblázatában feltüntetett értékek kétszeresét; d) eredetileg (számszerűen meghatározott) koordinátákból számított nyilvántartott terület és az ellenőrző numerikus területszámításból nyert területnek m2re, öt tizedes élességgel meg kell egyeznie.
17
(9) Grafikus átszerkesztéssel, valamint analóg térképek digitalizálásával készített vektoros térképi állományok (KÜVET, BEVET vektoros térkép) esetében az eredeti térképre vonatkozó pontossági előírásokat kell alkalmazni.
24. § Az ingatlan-nyilvántartás átalakítása során akkor kell azonosnak tekinteni az ingatlant, ha az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet 119/B. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételeken túl a földrészletnek az eljárás során megállapított új területe és az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett régi terület közötti eltérés az e rendelet 23. § (8) bekezdésében – figyelemmel az e rendelet 23. § (9) bekezdésében megfoglaltakra is – meghatározott mértéket nem haladja meg. Részletmérés
25. § (1) A részletmérés során az érintett terület állami alapadat tartalmában bekövetkezett változásokat be kell mérni. (2) A részletpontok csoportosítását és meghatározását a vonatkozó szakmai szabályzatok (szabvány) előírásai szerint kell végezni. (3) Épületfeltüntetéshez az új, illetve változott épületeket magasabb rendű vagy azonos rendű részletpontokra úgy kell bemérni, hogy a mérési adatok alkalmasak legyenek az ingatlan-nyilvántartási térképbe történő beillesztésére. (4) A mérési eredményeket mérési jegyzeten, illetve adathordozón kell rögzíteni. Az adatrögzítőben lévő adatokat ki kell nyomtatni és a munkarészekkel együtt le kell adni a földhivatalnak. A mérési jegyzet (manuálé) a helyszínen készült vázlat, amely alakhelyes, tartalmaz minden helyszínen mért méretet és gyűjtött adatot. (5) A mérési és számítási vázlat (tömbrajz) manuálisan vagy számítógéppel készített méretarányos vázlat, amely tartalmaz minden méretet és adatot, amelyek a térképezéshez szükségesek. A mérési és számítási vázlat a változás típusától függően értelemszerűen tartalmazza a) az ingatlan-nyilvántartási térképpel egyező változás előtti állapotot és a hozzá tartozó mérési adatokat a 20. számú melléklet szerinti jelölésekkel; b) az új állapotnak megfelelő vonalakat, a mérési eredményeket, az új helyrajzi számokat, művelési ágak és alrészletek jelölését a 6. számú melléklet szerint;
18
c) a megszűnt vonalakat kettős áthúzással érvénytelenítve; d) a mérési vonalakat (eredmény vonallal), az ordináta vonalakat vékony szaggatott vonallal; e) a térkép-terepazonosság megállapításához és egyéb célból történt ellenőrző mérés adatait az előzőektől eltérő módon feltüntetve; f) a település nevét, analóg térkép esetén a térképszelvény számát, a helyrajzi számot, a házszámokat és utcaneveket, valamint az északi irányt; g) a készítő nevét, a munka számát, a készítés dátumát, a készítő nevét (nyomtatott betűvel) és aláírását, illetve a készítő bélyegzőlenyomatát.
26. § (1) A mérési vázlaton, tömbrajzon feltüntethető a tulajdonosok neve, lakcíme. Jelölni kell – jelkulcsi jellel – a földrészlet határ pontok megjelölésének módját (karó, kő stb.). (2) Digitális térképeknél, illetve numerikus, valamint grafikus koordinátákkal végzett területszámítás esetén a mérési vázlaton a pontszámokat is fel kell tüntetni. (3) A mérési vázlatot (számítási vázlatot) számítógépes feldolgozás esetén kinyomtatott formában is a földhivatalnak leadandó munkarészekhez kell csatolni. (4) Ha a mérési vázlat több lapból áll, a vázlatlapok elhelyezkedéséről, kapcsolatáról áttekintő vázlatot (krokit) kell készíteni. (5) A felmérő szervnél saját őrizetben maradó anyagot a készítő 10 évig köteles megőrizni és igény esetén a földhivatal rendelkezésére bocsátani. Térképezés
27. § (1) A változási vázrajzon a változásokat az ingatlan-nyilvántartási térkép változás előtti állapotával azonos tartalmú munkarészen a 16–20. §-okban foglalt előírások szerint kell ábrázolni. (2) Analóg térképek esetén a több térképszelvényen lévő vonalas létesítmény egy változási vázrajzra összemásolható. Digitális térkép esetén a vonalas létesítményt településenként egy adatállományban kell ábrázolni.
19
(3) Hosszan elnyúló, illetve több szelvényt érintő földrészletnél – ha a változás csak a földrészlet egy részét érinti – analóg térképek esetén a változási vázrajznak a földrészletből legfeljebb az érintett szelvényre eső részét kell tartalmaznia. Digitális térkép esetén a változási vázrajz adatállományának az egész földrészletre vonatkozó adatállományt tartalmaznia kell. Területszámítás
28. § (1) Közigazgatási határvonal változása esetében a területváltozást numerikusan adott, fekvéshatárvonal változás esetén numerikusan adott, vagy ennek hiányában térképről (ellenőrzéssel) lemért koordinátákból kell meghatározni. Ezen belül a földrészletek változás utáni területének számítását az alaptérkép készítési előírásaival összhangban kell végezni. (2) A területszámítást az alkalmazott módszernek megfelelő területszámítási jegyzőkönyvben kell végezni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a változás előtti és a változás utáni területek szembeállítását és a területkiegyenlítési javításokat (ráosztásokat), valamint a megengedett legnagyobb eltérést. (3) A területszámítási jegyzőkönyvet a földhivatali vizsgálatra benyújtott változási vázrajzhoz kell csatolni. (4) A változott földrészletek helyrajziszámozását a külön jogszabályban foglaltak szerint elvégezni.
29. § (1) A földrészletek változás utáni területét úgy kell meghatározni, hogy a változással érintett földrészletek változás előtti területének összege a változás utáni területek összegével, a földrészleten belüli alrészletek területének összege pedig a földrészlet területével legyen egyenlő. (2) A területszámítást az eredeti területszámítás módszerével (numerikusan, illetve grafikusan) kell végezni. Analóg térképről levett (grafikus) koordináták felhasználásával végzett területszámítás esetén a grafikus területszámítás szabályai szerint kell eljárni. (3) A mérési adatok alapján számított koordinátákból meghatározott területi adatok változásait (új területek számítása) szintén koordinátákból kell meghatározni. Ilyen esetekben a változott földrészletek területe összegének m2 élességgel meg kell
20
egyeznie a változással érintett földrészletek határvonalán levő birtokhatárpontok koordinátáiból számított területtel. (4) Grafikus területszámítás, illetve grafikus koordinátákkal végzett területszámítás esetén a megengedett eltérési értékek a nagyobb egység (pl. csoport, alcsoport, földrészlet stb.) területére vonatkoznak. A megadott értékek között a tényleges területnek megfelelően interpolálni kell. A 0,02 ha alatti és 800 ha feletti (22. melléklet), továbbá a 0,1 ha alatti és a 400 ha feletti (23. melléklet) területnél extrapolálást nem kell végezni. (5) Numerikus területszámítás esetén a változás során meghatározott vonalpontot a területszámításnál töréspontként kell kezelni. A területszámításba az ilyen törésponttal érintett földrészleteket is be kell vonni. A változási vázrajz területkimutatásába ezeket a földrészleteket nem kell felvenni, ha területe nem változik.
30. § (1) Ha grafikus területszámítás esetén a területi eltérés – a változás előtti területek összegének és a változás utáni területek összegének különbsége – nem haladja meg az EOTR nyilvántartási térképre a 22. számú melléklet táblázatában megadott értéket, régi vetületi rendszerben készült nyilvántartási térképre a 23. számú melléklet táblázatában megadott értéket, akkor az eltérést a számított területekre – az egyes részletek területének és meghatározási módjának figyelembevételével – rá kell osztani. Ha a számított terület az adott területtől a megengedettnél nagyobb mértékben tér el, a részterületek számítását meg kell ismételni. Ha az ismételt számítás a részterületek előbbi számításával megegyezik – tehát a megállapított eltérés továbbra is fennáll –, a földhivatal állásfoglalása szerint kell eljárni. (2) Ha a változás után keletkezett földrészletek területét numerikus és grafikus módszerek vegyes alkalmazásával számították, az eltérést területarányosan kell elosztani. Ilyen esetben (numerikus) koordinátákból vagy természetben mért méretekből számított területekre eltérést ráosztani nem szabad. (3) Analóg térképek esetén, ha a földrészlet, illetve az alrészlet határvonala részben megváltozott – és a változás nem haladja meg a földrészlet területének 20%át, illetve az alrészlet területének 30%-át – a változással érintett területet egymástól függetlenül kétszer kell számítani. A változott területet a két érték számtani középértékeként kell elfogadni, ha a két érték között az eltérés nem lépi túl a 22. vagy a 23. számú melléklet táblázatában a változott terület nagyságára megengedett eltérést. A visszamaradó területet kivonással kell képezni.
21
31. § (1) Az alrészletek területszámításánál, ha az alrészletek területének összege és a földrészlet területe közötti különbség nem haladja meg a 22. számú melléklet táblázatában, illetve a 23. számú melléklet táblázatában megadott értékek kétszeresét, az eltérést az alrészletek területére területarányosan kell ráosztani. (2) A minőségi osztályok területének összegét rá kell állítani a befoglaló alrészlet területére. (3) A kataszteri tisztajövedelem (aranykorona érték) elszámolásánál a területkimutatás változás előtti és változás utáni aranykorona értékei eltérhetnek egymástól. Változási vázrajz készítése folyamatban lévő új alaptérkép esetén
32. § (1) Ha az új alaptérkép állami átvételi vizsgálatra való leadása, illetve az alkalmassági nyilatkozat kiadása még nem történt meg, a változási vázrajzot az érvényben levő ingatlan-nyilvántartási térkép és a hozzátartozó területi adatok, illetve egyéb munkarészek alapján kell elkészíteni. (2) Az új alaptérkép állami átvételi vizsgálatra való leadását, illetve az vizsgálatra való alkalmassági nyilatkozat kiadását követően (az ingatlan-nyilvántartás átalakításának megtörténtéig és vele együtt az új alaptérkép forgalomba adásáig terjedő időszakban) mind az új, mind az érvényben levő ingatlan-nyilvántartási térkép, valamint hozzátartozó munkarészek alapján kell a változási munkarészeket elkészíteni. A kettős munkarészek összhangjáról a készítő gondoskodik. (3) A forgalomba nem adott munkarészekből szolgáltatott adatokat „Ingatlan-nyilvántartás átalakítása előtti állapot” figyelmeztető felirattal kell ellátni.
33. § (1) Az alaptérkép készítéséhez szükséges első földhivatali adatszolgáltatás időpontjától az alaptérkép készítésére vonatkozó szerződésben meghatározott időpontig az elkészült, sajátos célú új vagy változott állami alapadatot tartalmazó, jogerős változási munkarészeket összegyűjtve, rendszerezve, bedolgozás céljából a felmérést végző részére a földhivatal meghatározott időszakonként köteles átadni. Az átadás-átvételt a felmérési törzskönyvben dokumentálni kell. Jogerős határozat nélkül
22
az ingatlan-nyilvántartás tartalmát érintő változási vázrajz bedolgozására – az épületfeltüntetési vázrajzok kivételével – intézkedni nem szabad. (2) Az alaptérkép készítés helyszíni munkáinak befejezése, illetve a munka záróhelyszínelése után érkezett változási vázrajzok új állami földmérési alaptérképen történő átvezetéséről – az állami átvétel megtörténte után – a földhivatal gondoskodik. Változási vázrajz az államhatár változásáról
34. § (1) Az államhatár változásával kapcsolatos földmérési tevékenységet hatósági jogkörében eljárva a FÖMI látja el. (2) Az érintett terület hiteles ingatlan-nyilvántartási adatait felhasználva a 3. és 4. számú melléklet szerinti változási vázrajzot a FÖMI készíti el, melyet állami átvételi vizsgálatra és záradékolásra átad az illetékes megyei földhivatalon keresztül az illetékes körzeti földhivatalnak. (3) A nemzetközi szerződésen alapuló okmányokat – a hatályba lépését elrendelő jogszabály jogerőre emelkedése után – a változás érvényesítése céljából a FÖMI az ingatlan-nyilvántartási átvezetéshez szükséges munkarészekkel együtt megküldi az illetékes megyei földhivatalon keresztül az illetékes körzeti földhivatalnak. Változási vázrajz a közigazgatási egységek és fekvések határvonalának változásáról
35. § (1) Közigazgatási egységek és fekvések határvonalának változásához szükséges vázrajzokat az illetékes önkormányzat képviselőtestületi határozata és/vagy a részletes, illetve általános szabályozási terv alapján kell elkészíteni. Az ilyen munkarészek záradékolásához a képviselő testületi határozatot, illetve az általános szabályozási tervet is csatolni kell. (2) Közigazgatási egységek és fekvések között (közvetlenül) csak egész földrészletek csatolhatók át. Ha nem egész földrészletet érint az átcsatolás, akkor azt még az eredeti nyilvántartási egységben meg kell osztani. (3) Az átcsatolás után felhasználható helyrajzi adatszolgáltatáskor az illetékes körzeti földhivatal adja meg.
számokat
az
23
(4) A változási vázrajzot a határátcsatolással érintett teljes területre vonatkozóan – az Fttv. 16. § (3) bekezdésére figyelemmel, a változással érintett közigazgatási egységek (fekvések) hatályos ingatlan-nyilvántartási térképeit is figyelembe véve – a nagyobb méretarányú, illetve a nagyobb pontosságot biztosító technológiai eljárás követelményeinek betartásával, a 3. és 4. számú mellékletekben lévő minta analógiájára kell elkészíteni. Változási vázrajz szolgalmi és egyéb jog vagy tény ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez, illetőleg feljegyzéséhez
36. § (1) A telki szolgalmi jog és a földhasználati jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez szükséges változási vázrajzon 0,5 mm vonalvastagságú, fekete színű hosszú szaggatott vonallal kell feltüntetni annak a területrésznek a határát, ameddig a szolgalmi jog, illetve a földhasználati jog terjed. (2) Az osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlanra vonatkozó több kezelői jog, vagyonkezelői jog, villamos-berendezések elhelyezését biztosító használati jog, vezetékjog, vízvezetési és bányaszolgalmi jog bejegyzésével kapcsolatos változási vázrajzon 0,5 mm vonalvastagságú fekete szaggatott vonallal kell feltüntetni annak a területnek a határvonalát, amelyre a kezelői, vagyonkezelői, illetve egyéb jog kiterjed. Az így kialakult földrészlet-részeket római számokkal kell megjelölni. (3) A változási vázrajzon fel kell tüntetni a megjelölt területrészre vonatkozó szolgalmi, (vagyon)kezelői vagy földhasználati jog tárgyát, területét és annak jogosultjait, amelyekre a felsorolt jogok valamelyike kiterjed. (4) A villamos-berendezések elhelyezését biztosító használati jog ingatlannyilvántartási bejegyzéséhez szükséges változási vázrajzon a villamos-berendezéshez csatlakozó vezeték nyomvonalát is ábrázolni kell a 15. számú melléklet szerint. (5) A földmérési jelek elhelyezését biztosító használati jog ingatlannyilvántartási bejegyzéséhez nem kell változási vázrajzot készíteni, azt az alappont térképi ábrázolása helyettesíti. A térképi ábrázolás tényét az ügyiratra fel kell jegyezni. (6) A földrészlet meghatározott részét terhelő szolgalmi jog vagy jogok esetén a változási vázrajz változás utáni oldalán a területkimutatás jegyzet rovatában fel kell tüntetni, hogy melyik földrészletet melyik szolgalmi jog vagy jogok terhelik. Változási vázrajz épületfeltüntetéshez 37. §
24
(1) Az épületfeltüntetéshez készített változási vázrajzon az új épületet (épületeket) 0,3 mm vonalvastagságú fekete folytonos vonallal kell jelölni. A térképezéshez szükséges méreteket a mérési jegyzeten kell feltüntetni. (2) Az épületfeltüntetéshez készített változási vázrajz kötelező tartalma a művelési ág feltüntetése (a kivett terület megnevezése is). (3) Ha a földrészletnek és a rajta lévő épületnek nem azonos a tulajdoni állása (önálló tulajdonú épület), az épületfeltüntetéshez készített változási vázrajzon az épületet a földrészlethez kell kapcsolni. Az épületet vagy épületeket – a külön jogszabályban foglaltak értelemszerű alkalmazásával – az abc nagy betűivel kell megjelölni. A vázrajzon fel kell tüntetni a földrészlet helyrajzi számát, összterületét és az épület(ek) betűjelét, az épület(ek) alapterületét, rendeltetését, az utca nevét és a házszámot a 11. számú melléklet szerint. (4) Az önálló tulajdonú épületről a változási vázrajzot abban az esetben is el kell készíteni, ha az épület térképi ábrázolása már korábban megtörtént (12. számú melléklet). Az önálló tulajdonú épület betűjelét az ingatlan-nyilvántartási térképen nem kell feltüntetni. Változási vázrajz művelési ág változáshoz és a termőföld más célú hasznosításához
38. § (1) A változási vázrajzon feltüntetett változott művelési ágat és annak minőségi osztályát a mezőgazdász – erdő esetében az erdészeti szakhatóság állásfoglalása alapján – a záradékolással egy időben hivatalból állapítja meg. (2) Ha a termőföld – időleges vagy végleges – más célú hasznosításához változási vázrajz készül, a vázrajzon a földrészlet ábrázolásától eltérő módon (pl. sraffozással, színezéssel stb.) fel kell tüntetni a más célú hasznosításra kerülő területrészt. A területkimutatásban meg kell adni a más célú hasznosításra felhasználni kívánt rész(ek) területét, művelési ágát, minőségi osztályát és kataszteri tiszta jövedelmét. (3) A változási vázrajz készítésekor a megosztásra vonatkozó előírásokat kell értelemszerűen alkalmazni. Földrészlet határvonalának kitűzése
39. §
25
(1) A kitűzés az a munkafolyamat, amikor a hatályos ingatlan-nyilvántartási térképen ábrázolt földrészlet határpontjait kell a helyszínen kijelölni. (2) A kitűzési munka megkezdése előtt a 17. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően be kell szerezni a megrendelő írásbeli nyilatkozatát arról, hogy a földrészlet határvonalára vonatkozóan volt-e vagy van-e peres vagy hatósági eljárás folyamatban. (3) Kitűzési munka peres eljárás alatt levő földrészleten nem végezhető, kivéve, ha a bíróság a peres eljárást a felek kérelmére – a kitűzési munka elvégzéséig – felfüggesztette, illetőleg, ha az igazságügyi földmérő szakértő a bíróság kirendelésére végez kitűzési munkát. (4) Ha a kitűzendő határvonalat jogerős bírósági ítélet állapította meg, azt a kitűzés során – a 17. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – figyelembe kell venni, attól eltérni nem szabad. (5) Ha a földrészlet ingatlan-nyilvántartási térképi határvonala eltér a (4) bekezdés szerinti jogerősen megállapított határvonaltól, a kitűzést fel kell függeszteni és az eltérésről a munkát végző köteles az illetékes körzeti földhivatalt értesíteni. (6) Ha a földrészlet határvonalára vonatkozó bírósági határozat nem áll a földhivatal rendelkezésére, akkor a körzeti földhivatal hivatalból megkeresi a bíróságot az ítélet és az annak alapját képező változási vázrajz megküldésére, illetve pótlására.
40. § (1) Ismételt kitűzés esetén vagy a szomszédos földrészlet kitűzésénél a korábbi munkarészek mérési adatait – pl. mérési és kitűzési vázlat, változási vázrajz stb. – figyelembe kell venni. (2) A kitűzés előkészítésekor vizsgálni kell, hogy a térképi ábrázolás összhangban van-e a rendelkezésre álló adatokkal és ezek milyen mértékben használhatók fel a földrészlet határ kitűzésénél. A térképi ábrázolás, a mérési és területi adatok összhangja esetén meg kell állapítani a kitűzési méreteket, továbbá azokat a méreteket is, amelyek alkalmasak lehetnek a kitűzéshez felhasználható térkép-terepazonos pontok kiválasztásához. (3) A kitűzés előkészítése során észlelt felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba kijavítását – figyelemmel a külön jogszabályban foglalt rendelkezésekre – az illetékes körzeti földhivatalnál kezdeményezni kell. Ilyen
26
esetekben a kitűzési munkálatokat fel kell függeszteni és csak a hiba kijavítására vonatkozó földhivatali határozat jogerőre emelkedése után szabad azt folytatni. (4) A kitűzés előtt – a 23. § (3) bekezdésében szabályozott módon – ellenőrizni kell az ingatlan-nyilvántartási térkép és az ingatlan-nyilvántartási területi adatok összhangját. (5) Az ingatlan-nyilvántartási térképen tervezett (szaggatott) vonallal ábrázolt földrészlet határok kitűzése esetén a tervezés alapjául szolgáló munkarészeket – ha rendelkezésre állnak – az előkészítésbe be kell vonni. (6) Tervezett vonallal ábrázolt határvonalak kitűzése esetén a földhivatalnak a határvonalat a méretek alapján térképezni kell. Ha a kitűzött határvonal tűrési határon belül megegyezik a térképi ábrázolással, a szaggatott vonalat a változásvezetés szabálya szerint folyamatosra kell változtatni. Ennek megtörténtét a vázrajzon „A tervezett vonal annak kitűzése után folyamatosra változtatva” záradékkal dokumentálni kell.
41. § (1) A földrészlet határ helyszíni kitűzését kitűzési vázlat alapján kell végezni. A vázlaton fel kell tüntetni a kitűzendő és az ellenőrzés céljára felhasználható pontokat, határvonalakat, méreteket és egyéb adatokat. (2) A kitűzési vázlatot ki kell egészíteni a helyszínen mért adatokkal, és fel kell tüntetni, hogy a kitűzött határvonal töréspontjait hogyan jelölték meg. (3) Ha a kitűzött határvonal a tényleges használattól a 23. § (6) bekezdésében megadott értéknél nagyobb mértékben tér el, akkor a természetben használt határvonalat be kell mérni, annak helyét és meghatározó méreteit a kitűzési vázlaton eltérő módon fel kell tüntetni. A kitűzött, illetve a térképi állapot közötti terület különbségét ki kell számítani. A kitűzési vázlaton a térképi és a természetbeni állapot közötti eltérésnek megfelelő területrészt meg kell jelölni a 18. számú melléklet szerint. (4) A helyszíni kitűzés során a kitűzést végző földmérő a kitűzendő pont természetbeni helyét térkép-terepazonos fekete kereten belül köteles a megadott tűréshatárokon belül – az alkalmazott módszertől függetlenül – a záróhiba arányos elosztásával meghatározni. Tűréshatáron belül a természetben már megjelölt határponthoz képest újabb határjelet elhelyezni nem szabad. (5) A kitűzött határpontokat vízszintes értelemben azonosítható jellel (pl. fakaróba vert szeggel) kell megjelölni.
cm
élességgel
27
42. § (1) A kitűzésről a megrendelő részére – a főbb kitűzési méreteket tartalmazó – kitűzési vázrajzot kell készíteni a 17. számú melléklet szerint. Ha a kitűzés során a helyszíni és térképi állapot tűréshatáron túl eltér egymástól, a kitűzési vázrajzon az a) és b) pontok szerinti záradékot értelemszerűen, a c) pont szerinti záradékot pedig minden esetben fel kell feltüntetni: a) „A . . . helyrajzi számú földrészlet tulajdonosa a vázrajzon jelölt területrészt nem használja, azt csak a szomszédos . . . helyrajzi számú földrészlet tulajdonosának hozzájárulásával vagy jogerős közigazgatási határozat vagy bírósági ítélet (egyezséget jóváhagyó végzés) alapján veheti birtokba.”, vagy b) „A . . . helyrajzi számú földrészletből a vázrajzon jelölt területrész a földmérési alaptérkép szerint nem tartozik a kitűzött földrészlethez.”; c) „A kitűzött földrészlet határ pontjait . . .(pl. kővel, fakaróval stb.) . . . jelöltem meg.”. (2) A kitűzés során keletkezett valamennyi munkarész egy példányát – a külön jogszabály rendelkezése alapján – az illetékes körzeti földhivatalnak meg kell küldeni. (3) Az igazságügyi földmérő szakértő által bírósági eljárásban készített kitűzési vázlatot a bíróság küldi meg a földhivatalnak. Földrészlet(ek) felmérése
43. § (1) A felmérés a földrészlet(ek) és a földrészleten belüli részletek (alrészlet, épület, építmény, egyéb természetes vagy mesterséges tereptárgy stb.) tényleges vízszintes és magassági helyzetének meghatározása érdekében történik. (2)
A felmérés eredményét felmérési vázrajz tartalmazza.
(3) A felmérési vázrajz egy példányát – figyelemmel az Fttv. 16. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezésre – a körzeti földhivatalnak át kell adni. Földrészlet használati megosztása
44. §
28
(1) Földrészlet használati megosztása az osztatlan közös tulajdonban lévő földrészleten a tulajdonosok elkülönülő földhasználatára készíthető. (2) A használati megosztás az ingatlan-nyilvántartási adatok (térkép, tulajdoni lap) felhasználásával a megosztásra vonatkozó előírások értelemszerű alkalmazásával kell elkészíteni. (3) A használati megosztási vázrajzon az elkülönülő használatokat 0,5 mm vonalvastagságú hosszú szaggatott vonallal kell ábrázolni. A földrészlet-részeket római számokkal kell megjelölni. Fel kell tüntetni az egyes részek területét és jogosultját. A vázrajzot az alábbi záradékkal kell ellátni: „Ez a vázrajz térképi és ingatlan-nyilvántartási átvezetésre nem használható.” A digitális változási vázrajz készítésének előírásai
45. § (1) A digitális változási vázrajzokat – a változási vázrajzok készítésére vonatkozó általános előírásokon túlmenően – a (2)–(9) bekezdésekben, valamint 46. §ban foglaltak figyelembevételével kell elkészíteni. (2) A digitális változási vázrajzokat minden esetben analóg formában is meg kell jeleníteni, melynek tartalmaznia kell a jelen szabályzatban előírt záradékokat is. (3) A digitális változási vázrajzot abban a formátumban kell leadni, amelyben a földhivatali adatszolgáltatás történt. (4) DAT adatbázis adatainak felhasználásával készített változási munkarészeknek tartalmazniuk kell a változás utáni állami alapadatok DAT szabályzat szerinti kötelező attribútum adatait is. (5) A földhivatali vizsgálatra és záradékolásra a digitális változási vázrajz analóg munkarészeivel együtt kötelezően leadandó a változással érintett terület digitális adatállománya adathordozón, kísérő bizonylattal. DAT adatcsere formátum esetén az állomány minőségére vonatkozó adatokat tartalmazó adattáblákat is át kell adni a földhivatalnak. (6) A változási vázrajz digitális térképi állományának a változással érintett területére vonatkozó mindazon adatokat tartalmaznia kell, amelyek a) az ingatlan-nyilvántartási térképen szerepelnek és a változás ingatlannyilvántartási átvezetése után is jogerősek maradnak; b) olyan új vagy változott adatok, amelyek a változás ingatlannyilvántartási átvezetése után válnak jogerőssé;
29
c) az ingatlan-nyilvántartási térképen szereplő jogerős, a változás ingatlannyilvántartási átvezetése után megszűnő, valamint az analóg megjelenítéshez szükséges adatok. (7) A kísérő bizonylat tartalmazza a) a készítő nevét, b) a munkaszámot, c) a munka megnevezését [település, fekvés, érintett földrészlet(ek) helyrajzi száma(i), változás típusa], d) a földhivatal által korábban szolgáltatott és a földhivatali vizsgálatra, záradékolásra leadott adatállomány típusát, nevét, nagyságát, formátumát, e) a nyilatkozatot arról, hogy a kísérő bizonylaton feltüntetett adatállományok szerepelnek az átadott adathordozón, f) a földhivatali vizsgálatra, záradékolásra leadás dátumát, g) az átadó és az átvevő nevét, aláírását, bélyegzőlenyomatát, h) az adathordozó vírusmentességének igazolását (vírusvizsgáló program nevét, vírusvizsgálat időpontját, vírusvizsgálatot végző nyilatkozatát, aláírását), i) az átadott digitális adatok tartalomjegyzékét. (8) A földhivatali vizsgálatra és záradékolásra a változási munkával együtt kötelezően leadandó, a változással érintett terület digitális adatállományát tartalmazó adathordozó címkéjén szerepeltetni kell a) a készítő nevét vagy bélyegzőlenyomatát, b) a munkaszámot, c) a munka megnevezését, továbbá d) a minőséget tanúsító aláírását és ingatlanrendező földmérői minősítésének számát. (9) A földhivatali vizsgálatra és záradékolásra történő átadáskor a földhivatal ellenőrzi, hogy a változással érintett terület digitális adatállományát tartalmazó adathordozón a kísérő bizonylaton feltüntetett nevű, típusú, nagyságú adatállomány található-e. 46. § (1) A digitális változási vázrajz készítése során a változott alakzatokhoz közvetlenül csatlakozó, így geometriailag érintett alakzatok megtartják a külön jogszabályban [21/1995. (VI. 29.) FM rendelet] meghatározott eredeti rétegsorszámaikat. (2) A változással érintett, a digitális ingatlan-nyilvántartási térképben meglévő pontok pontszámait megváltoztatni nem szabad. A változás során megszűnő pontok is megtartják eredeti pontszámaikat.
30
(3) A változási vázrajz adatállományában (adatbázisában) az új pontokat ideiglenes pontszámmal kell ellátni az alábbiak szerint: a) a birtokhatár pontokat 1001-től kezdődően, b) az alrészlet határpontokat 2001-től kezdődően, c) a minőségi osztály határpontokat 3001-től kezdődően, d) egyéb állami alapadatok pontjait 4001-től kezdődően. (4) A digitális ingatlan-nyilvántartási térkép kialakult pontszámozásától függően a földhivatal a fentiektől eltérő pontszám intervallumokat is előírhat, de az előírásnak településenként egységesnek kell lenni. (5) A változással érintett meglévő és változás után is megmaradó pontok megtartják eredeti pontkódjaikat. (6) A változás során kialakuló új határpontokat a külön jogszabályban [21/1995. (VI. 29.) FM rendelet] foglaltak szerint kell kódolni és egységesen 10000-et hozzáadni, a megszűnő határpontok pontkódjaihoz pedig egységesen 20000-et kell hozzáadni. Ezt a megkülönböztetést csak a határpontok esetén kell alkalmazni, egyéb új pontokat (pl. épületváltozás) a külön jogszabály szerint kell kódolni. (7) A digitális változási vázrajz készítéséhez kizárólag a külön jogszabályban szereplő rétegeket szabad használni. További rétegeket felhasználni csak indokolt esetben lehet, eltérés esetén minden felhasznált réteget meg kell nevezni. Az új rétegek tartalmát a digitális állományban és a műszaki leírásban meg kell adni. (8) A változás során kialakuló alakzatok szerkesztését a DAT szabvány és a DAT szabályzat vonatkozó előírásainak megfelelően kell végezni. A változási vázrajzok belső vizsgálata és minőségének tanúsítása 47. § (1) A változási vázrajz belső vizsgálatát és minőségének tanúsítását az Fttv. 21. § (3) és az FM vhr. 31. § (1)–(5) bekezdésekben foglalt előírásoknak megfelelően kell elvégezni. A belső vizsgáltot és annak tanúsítását, valamint a munka tényleges minőségét a földhivatal ellenőrzi. (2) A belső vizsgálatnál a helyszíni és irodai munka helyességét ellenőrizni kell. A vizsgálatot és a feltárt hibák javítását dokumentálni kell. A minőség tanúsítását a 24. számú melléklet szerinti műszaki leírásban és a térképi munkarészeken fel kell tüntetni. Vizsgálati jegyzőkönyvet abban az esetben kell felfektetni, ha a változás előtti és utáni földrészletek együttes száma 5 db-nál több.
31
(3) Változás előtt és után összesen ötnél kevesebb földrészletet érintő munka esetén műszaki leírást készíteni nem kell, ilyen esetben a minőség vizsgálatát és tanúsítását a vizsgáló aláírása jelenti. (4) Ha a belső vizsgálat a munkát tartalmi és pontossági szempontból megfelelőnek találta, a munka minőségét az (5) bekezdés szerint tanúsítani kell. A tanúsítást csak ingatlanrendező földmérői minősítéssel rendelkező földmérő végezheti. (5)
A minőség tanúsításának szövege: „A változási vázrajz megfelel a . . ./2006. (. . .) FVM rendeletben foglalt tartalmi és pontossági előírásoknak.” A változási vázrajz kötelező mellékletei 48. § (1) A változási vázrajz vizsgálatához és záradékolásához – értelemszerűen – az alábbi iratokat és munkarészeket kell a földhivatalnak átadni: a) vizsgálat és záradékolás iránti kérelmet; b) borítólapot vagy dossziét; c) tartalomjegyzéket; d) műszaki leírást (minőségi tanúsítványt); e) vizsgálati jegyzőkönyvet; f) adatszolgáltatási számla másolatát; g) a felhasznált alappontok helyszínelés eredményével kiegészített pontleírásait; h) a felhasznált és újonnan létesített alappontok és numerikus részletpontok koordináta-jegyzékét, a meghatározáshoz tartozó munkarészeket, illetve pontjegyzékét; i) mérési- és számítási jegyzőkönyveket kinyomtatva és számítógépes adathordozón; j) mérési jegyzetet(eket), mérési és számítási vázlatot(okat) (tömbrajzot, pontszámos mérési vázlatot), tervezési és kitűzési (kiosztási) vázlatot; k) területszámítási munkarészeket és területkimutatást a változási vázrajzon vagy külön munkarészként; l) változási vázrajzot a szükséges – de legalább 6 – példányban; m) digitális adatállományt a változási vázrajzról adathordozón, a 45. § (7) bekezdése szerinti kísérő bizonylattal; n) épületfeltüntetéshez készített vázrajz esetén a használatbavételi engedélyt és a tulajdonos által aláírt kérelmet az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez; o) a vizsgálathoz és záradékoláshoz szükséges egyéb okiratot (pl. erdő megosztása vagy művelési ágának megváltozása esetén az erdőről és az erdő védelméről szóló 1995. évi LIV. törvény 74. §-ában előírt szakhatósági hozzájárulást).
32
(2) A földhivatal által szolgáltatott hiteles adatokat a földhivatal szükség esetén bekérheti a vizsgálathoz. III. FEJEZET A változási vázrajz földhivatali vizsgálata és záradékolása 49. § (1) A változási vázrajzok vizsgálata és záradékolása a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) hatálya alá tartozó hatósági tevékenység. A földhivatal a vizsgálatot és záradékolást köteles a benyújtást követő 30 napon belül elvégezni. Ha a munka során alappont-sűrítés is történt, annak felülvizsgálati ideje külön legfeljebb 30 nap lehet. Minden vizsgálatra benyújtott munkát a földhivatal iktatórendszerében iktatni kell. (2) A vizsgálat során ellenőrizni kell, hogy a) a munkát jogosult személy végezte-e; b) igazolta-e az adatszolgáltatás igazgatási szolgáltatási díj és a vizsgálati díj befizetését; c) ha a munka bejelentési kötelezettség alá tartozik, a bejelentés megtörtént-e, és a készítő figyelembe vette-e a visszaigazolásban előírtakat; d) a 48. §-ban előírt munkarészeket csatolták-e; e) a 47. § szerinti belső vizsgálatot és a minőség tanúsítását arra jogosult személy végezte-e; f) az alappont-sűrítést a vonatkozó előírások szerint készítették-e; g) a vázrajz megfelel-e az e rendeletben meghatározott alaki és tartalmi követelményeinek; h) a változási vázrajz területkimutatásának változás előtti oldala egyezik-e az érvényben lévő ingatlan-nyilvántartási állapottal, illetve az érvényes záradékkal rendelkező, előzetesen nyilvántartásba vett állapottal. Kettős munkarész készítése esetén az új alaptérkép szerinti állapot változás előtti oldala egyezik-e az adatszolgáltatás szerinti állapottal; i) a helyrajzi számozás megfelel-e a külön jogszabályban foglalt előírásoknak; j) a területszámítás helyesen történt-e, csatolták-e a 28. § (3) bekezdésében előírt munkarészeket. (3) A vizsgálat során analóg térképeknél ellenőrző területszámítást kell végezni. A megengedett eltéréseket EOTR térképek esetén a 22. számú melléklet, régi vetületű esetén a 23. számú melléklet és a 23. § (8) bekezdése alapján kell megállapítani. Digitális térkép esetén a területszámítást – figyelemmel a 23. § (9) bekezdésében foglaltakra – a vizsgálat során az eredeti területszámításban megadott koordinátákból meg kell ismételni, abban eltérés nem lehet.
33
(4) A változási munkarészek esetenkénti helyszíni vizsgálatának módját és mértékét a földhivatal a munka jellegétől és nagyságától függően állapítja meg. Az eseti helyszíni vizsgálat során szúrópróbaszerűen mintavételes eljárással arról kell meggyőződni, hogy a földmérési munkarészekben feltüntetett állapot a megengedett tűréshatáron belül megegyezik-e a természetben található állapottal. (5) Analóg térkép esetében vizsgálni kell, hogy a változási vázrajzhoz tartozó mérési és kitűzési méretek térképezhetők-e (térkép-terepazonosság megfelelően dokumentált-e) az ingatlan-nyilvántartási térképen, és a változásokat a vázrajzon helyesen tüntették-e fel. Digitális térkép esetében a változással érintett terület határpontjainak azonosságát (beilleszthetőség) kell vizsgálni, eltérés nem engedhető meg. (6) Ha a vázrajz mezőgazdászi záradékolást is igényel, azt a földmérési záradékolással egy időben kell elvégezni.
50. §
(1) Ha a 49. § (2) bekezdés a)–b) és d)–e) pontokban előírt feltételek valamelyike nem teljesül, a munkát a készítőnek vizsgálat nélkül vissza kell adni. Ha a 49. § (2) bekezdés f)–j) pontokban, továbbá a 49. § (3)–(5) bekezdéseiben előírtaknak a munka nem vagy csak részben felel meg, akkor azt az 51. § (1) bekezdés szerint javításra kell visszaadni. (2) Bejelentésre kötelezett munkáknál az alappont-sűrítést a megyei földhivatal vizsgálja. Ha a betekintő vizsgálat alapján megállapítható, hogy a munka jelen szabályzat előírásainak egyebekben nem felel meg, azt a készítőnek további vizsgálat nélkül vissza kell adni. (3) Bejelentésre kötelezett munkáknál az illetékes körzeti földhivatal vizsgálata során e rendeletben foglalt előírásoknak megfelelően jár el függetlenül a megyei földhivatal vizsgálatától (pl. ha egy munkát a megyei földhivatal alappontsűrítés szempontjából jónak talált, a körzeti földhivatal visszaadhatja átdolgozásra, ha azt nem az ingatlan-nyilvántartás érvényes adatai alapján készítették el).
51. § (1) Ha a körzeti földhivatal a vizsgálatra leadott munkát hibásnak vagy hiányosnak találja, tételes vizsgálati jegyzőkönyvvel együtt – végzéssel, határidő megjelölésével – javításra visszaadja a készítőnek. A munkát javítás után a
34
földhivatalnak újból felül kell vizsgálnia (a hibajavítás ellenőrzése). Ha a készítő nem javította ki az összes hibát vagy a hibajavítás során újabb hibák keletkeztek, a munkát ismételt javításra – a vizsgálati jegyzőkönyvvel együtt – a készítőnek vissza kell adni. A munka korábban nem kifogásolt tartalmi elemeit a hibajavítás ellenőrzése során vizsgálni nem lehet. Olyan hibát, amelyet a vizsgálati jegyzőkönyv nem tartalmaz, a földhivatalnak kell kijavítania. (2) A munkát javítás után a földhivatalnak újból felül kell vizsgálnia (a hibajavítás ellenőrzése). Ha a készítő nem javította ki az összes hibát vagy a hibajavítás során újabb hibák keletkeztek, a munkát ismételt javításra – a vizsgálati jegyzőkönyvvel együtt – a készítőnek vissza kell adni. A munka korábban nem kifogásolt tartalmi elemeit a hibajavítás ellenőrzése során vizsgálni nem lehet. Olyan hibát, amelyet a vizsgálati jegyzőkönyv nem tartalmaz, a földhivatalnak kell kijavítani. A munka záradékolása csak a teljes javítás után végezhető el. (3) Ha a vizsgálatra és záradékolásra benyújtott változási vázrajz, valamint a hozzátartozó munkarészek átvezetésre alkalmatlanok, illetve nem javíthatók, a záradékolás iránti kérelmet részletes indoklással, határozattal el kell utasítani. (4) A változási vázrajz földhivatali záradékkal való ellátása csak a hibák kijavítása után történhet meg.
52. § (1) Ha a körzeti földhivatal azt állapítja meg, hogy hibás munkát záradékolt, a záradékot a körzeti földhivatal határozattal érvényteleníti. A határozatot mindazokkal közölni kell, akik a változási vázrajzot megkapták. Ha a hibás vázrajz alapján már megtörtént az ingatlan-nyilvántartási átvezetés, akkor az Fttv. 11. § (7) bekezdése szerint kell eljárni. (2) Ha a záradék érvényességi idején belül, az átvezetésre már korábban benyújtott változási vázrajzon kezelt földrészletek adatai időközben megváltoztak, akkor – az ingatlan-nyilvántartási átvezetés előtt – a vázrajz átdolgozása a földhivatal feladata. (3) Kisajátítási munkákat a külön jogszabály előírásai szerint kell vizsgálni és záradékolni.
53. § (1) A megvizsgált és helyesnek talált változási vázrajzot a körzeti földhivatal a következő záradékkal látja el:
35
„A helyrajzi számozás és a területszámítás helyes. Ez a záradék a keltezéstől számított egy évig érvényes, későbbi felhasználás előtt a vázrajzot újra záradékoltatni kell.” (2) A záradékolással egyidejűleg a körzeti földhivatal a változási vázrajzot az 58. §-ban leírtak szerint előzetes nyilvántartásba veszi, továbbá gondoskodik a változás ingatlan-nyilvántartási térképen történő előzetes átvezetéséről, amely a) analóg térkép esetén a ceruzás térképezést, b) digitális térkép esetén a változás digitális állományba (adatbázisba) való előzetes beillesztését jelenti. (3) Újrazáradékolásra benyújtott vázrajzok záradékolásánál az alábbiak szerint kell eljárni: a) újrazáradékolásra csak akkor kerülhet sor, ha a változási vázrajz kiinduló adatai megegyeznek a hatályos ingatlan-nyilvántartási adatokkal. Ha a kiinduló adatok megváltoztak, a vázrajzot át kell dolgozni vagy új vázrajzot kell készíteni. Az átdolgozás vagy új vázrajz készítése nem földhivatali feladat, azt az érdekelt köteles elvégez(tet)ni; b) ha a kiinduló adatok megegyeznek az érvényes adatokkal, továbbá a készítés módszere és követelményrendszere megfelel az újrazáradékolás időpontjában fennálló szakmai előírásoknak, a vázrajzot a következő záradékkal kell ellátni: „A záradék az újrazáradékolás keltezésétől számított egy évig érvényes.” (4) Ha a záradékolt vázrajz ingatlan-nyilvántartási árvezetését a záradék érvényességi idejének lejártáig a földhivataltól nem kérték, akkor a változást a záradék határidejének lejárta után 30 napon belül az előzetes nyilvántartásból törölni kell.
54. § (1) Épület változás ingatlan-nyilvántartási átvezetéséhez a külön jogszabályban meghatározott mellékleteken túl az épület ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez szükséges, a tulajdonos aláírásával ellátott kérelmet is mellékelni kell. (2) A körzeti földhivatal földrészleten belüli változást tartalmazó és térképi átvezetést igénylő munkáknál a változási vázrajzot az e rendeletben előírtak szerint vizsgálja, nyilvántartásba veszi, véglegesen térképezi, majd a vázrajz valamennyi példányát a következő záradékkal látja el: „Véglegesen térképezve”, egyúttal intézkedik az épület ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséről. (3) Ha a változási vázrajz a 37. § (3) bekezdés szerinti vázrajz, a körzeti földhivatal a változást véglegesen térképezi és a vázrajz valamennyi példányát a következő záradékkal látja el:
36
„Véglegesen térképezve”. (4) A körzeti földhivatal a 15. § (3) bekezdés d), e) és f) pontok szerinti változási vázrajzokat vizsgálat és nyilvántartásba vétel után az alábbi záradékkal látja el: „Az állami alapadat tartalom az ingatlan-nyilvántartási térkép tartalmával megegyezik. Ez a záradék a keltezéstől számított egy évig érvényes, későbbi felhasználás előtt a vázrajzot újra záradékoltatni kell.” 55. § (1) A földhivatal a kitűzési, felmérési vázrajzokat, illetőleg a használati megosztáshoz készült vázrajzokat a településenként felfektetett változások előzetes nyilvántartásába jegyzi be. Ezeket a munkarészeket záradékolni nem kell, azonban a későbbi munkáknál ezeket figyelembe kell venni. (2) Az (1) bekezdés szerinti változási vázrajzok esetében a földhivatal vizsgálja, hogy a készítő a 49. § (2) bekezdés a)–h) pontjaiban foglalt előírásokat betartotta-e. Ezzel egyidejűleg a vázrajzokra a nyilvántartás számát rá kell vezetni.
56. § (1) A digitális változási vázrajz vizsgálata során a 49–51. §-okban foglaltakon túl ellenőrizni kell, hogy a digitális változási vázrajz megfelel-e a 45–46. §-okban előírt követelményeknek, különös figyelmet fordítva a) a pontszámozásra és a pontkódolásra, b) a réteg felépítésére és tartalomra, valamint c) a geometriai felépítésre (alakzatok szerkesztésére). (2) A változások átvezetését csak a fenti szempontok szerinti vizsgálata és a feltárt hibák kijavítása után lehet megkezdeni. A vizsgálatot, a változások vezetését a földhivatali programrendszerben, a rendszerre vonatkozó szakmai és biztonsági előírások maradéktalan betartása mellett kell elvégezni. (3) A digitális változás előzetes nyilvántartásba vételét a változásnak a földhivatali adatbázisban történt előzetes átvezetését követően kell elvégezni. (4) Ha a záradékolt vázrajzot az érvényességi idejének lejártáig a földhivatalhoz átvezetésre nem nyújtották be, akkor e rendelet 61. § (3) bekezdés f) pontja szerint az adatbázisban érvényteleníteni kell.
37
(5) A földhivatal nyilvántartó programrendszere a térképi változásokat az ingatlan-nyilvántartási átvezetéssel egyidejűleg a földhivatal térképi adatbázisában jogerősen érvényesíti, ami a végleges analóg térképi átvezetésnek felel meg. Az állami alapadatok változásának nyilvántartása és a változások vezetése 57. § (1) Az Fttv. 16. § (2) bekezdése, valamint az FM vhr. 34. § (1) bekezdésében meghatározott munkabejelentéseket a megyei földhivatal a központi iktatórendszerében iktatja és külön nyilvántartást vezet, amelyben a településekre vonatkozó visszakeresést körzeti földhivatalonként biztosítani kell. (2) A munkabejelentést a megyei földhivatal az FM vhr. 34. § (2) bekezdése alapján visszaigazolja a 25. számú mellékletben foglalt minta szerint. A bejelentés egy példányát a visszaigazolással együtt a 26. számú melléklet szerint az illetékes körzeti földhivatalnak is meg kell küldeni. (3) A körzeti földhivatal a bejelentést a visszaigazolással együtt a központi iktatórendszerében iktatja. A körzeti földhivatal a bejelentett munkákról községenként nyilvántartó könyvet vezet.
58. § (1) Az 57. §-ban meghatározottakon túl az ingatlan-nyilvántartási térkép tartalmában bekövetkező változásokat előzetes nyilvántartásba kell venni. A nyilvántartásának tartalmaznia kell a változással érintett földrészletek valamennyi változás előtti és változás utáni adatát, valamint biztosítani kell a változások mindkét irányban történő nyomon-követhetőségét. (2) A változások előzetes nyilvántartását a) a „A földrészletek változásának előzetes nyilvántartása” nyomtatvány, illetve ezzel egyenértékű számítógépes nyilvántartás, b) az ingatlan-nyilvántartási térkép, továbbá c) a területjegyzék és melléklete vezetésével kell végezni.
című
(3) „A földrészletek változásának előzetes nyilvántartása” közigazgatási egységenként – az érintett földrészletek fekvés szerinti megkülönböztetése nélkül – időrendben, a következő adatokat tartalmazza: a) a változás előtti és utáni helyrajzi számot, b) a változási okirat iktatószámát, a változási jegyzék tételszámát, c) a záradékolás idejét,
38
d) jegyzetrovatot, amelyben hivatkozni kell a tétel esetleges érvénytelenítésére, a helyrajzi szám további változására és a végleges átvezetés megtörténtére. (4) Az előzetes nyilvántartásban településenként, évente 1-től kezdődően, változási okiratonként kell a sorszámozást végezni. A sorszámot mind a változási okiraton, mind pedig a mellékletét képező munkarészeken fel kell tüntetni (pl. E– 28/2006.). A változás előtti és a kialakított új földrészletek helyrajzi számát – a megfelelő oszlopba – soronként kell beírni. A bejegyzéssel egyidejűleg a területjegyzék „Utalás a változásokra” című rovatában – az érintett földrészlettel egy sorban – előzetes változásra utaló bejegyzéssel hivatkozni kell a nyilvántartásba vétel sor- és évszámára. További változás esetén a területjegyzék mellékletében – a helyrajzi szám sorában – kell az előzetes változás sor- és évszámára utalni.
59. § (1) Az előzetes nyilvántartásba bejegyzett változásokat a nyilvántartási térképen ceruzával kell térképezni. A 37. § (1) bekezdésében említett részleteket azonban a térképen véglegesen, piros színű tussal kell ábrázolni. Digitális térkép esetében a 61. § (3) bekezdése szerint kell eljárni. (2) Az 58. §, illetőleg az (1) bekezdés szerint kell eljárni abban az esetben is, ha az előzetes változással érintett földrészletre vonatkozóan – a jogerős változási okirat megérkezése előtt – újabb előzetes változás történik. Ebben az esetben a később benyújtott változási vázrajzra a földhivatal a következő záradékot vezeti rá: „Megelőzi az E . ./ . . . számú változási vázrajz átvezetése.” (3) Ha az előzetes változással érintett földrészletre vonatkozóan a záradék érvényességi ideje alatt a földhivatalhoz újabb vázrajz érkezik, melynek készítője megegyezik az eredeti munka készítőjével, valamint a vázrajz tartalmában csak módosítás történt, a munkarészt az előzmény átdolgozásának kell tekinteni, ha az előzmény benyújtását követően a földrészletet érintő további változást nem vettek nyilvántartásba. Az ilyen átdolgozott vázrajzot az előzmény egyidejű érvénytelenítése mellett, az eredeti munkarésszel azonos szám alatt kell nyilvántartani. Egyéb esetben az érvényes záradékkal rendelkező vázrajzot a földhivatal az alábbi záradékkal érvényteleníti: „Érvényteleníti az E . ./ . . . számú vázrajz.” (4) Ha azonos kiinduló adatok felhasználásával záradékolásra különböző tartalmú változási vázrajzokat nyújtanak be, azokat előzetes változásként egyidejűleg kell nyilvántartani az egyik változat jogerőre emelkedéséig. Ilyen változási vázrajzokat csak a folyamatban lévő bírósági ügyek esetében – a bírósági végzés egyidejű
39
csatolásával – lehet benyújtani. Ezeket a változási vázrajzokat a következő záradékkal kell ellátni: „Jogerő esetén érvényteleníti az E . ./ . . . számú vázrajzot (vázrajzokat).” (5) Az előzetes nyilvántartást rendszeresen felül kell vizsgálni. Azokat a tételeket, amelyekre vonatkozóan – a záradéktól számított egy éven belül – átvezetésre alkalmas változási okiratot (ingatlan-nyilvántartási kérelmet) nem nyújtottak be, kék színnel át kell húzni és a jegyzet rovatban „érvénytelen” bejegyzést kell írni.
60. § (1) Az előzetesen nyilvántartott változás végleges átvezetése a változás ingatlan-nyilvántartási bejegyzésével kapcsolatos eljárás keretében történik. (2) A földrészletek változását véglegesen a) az ingatlan-nyilvántartási térképen és b) a területjegyzéken és mellékleten kell átvezetni. A fentiekkel egyenértékű számítógépes nyilvántartás is megfelelő. (3) A fővárosi változási vázrajzok átvezetésénél, analóg munkarészek esetén a földrészlet határ változásokat a térképi átvezetés mellett a mérési vázlatokon, illetve a tömbrajzokon, valamint a tömbönkénti koordinátajegyzékben is át kell vezetni. (4) Analóg térképen a változást piros színnel kell érvényesíteni, digitális térképnél az adott program szerint – a 61. §-ban foglaltak figyelembevételével – kell eljárni. (5) A térképi átvezetéssel egy időben az érintett helyrajzi számot és területi adatait a területjegyzék mellékletébe kell foglalni. A területjegyzékben a változott adatokat áthúzással érvényteleníteni kell. A területjegyzék "Utalás a változásokra" című rovatában utalni kell a területjegyzék mellékletének tételszámára, a változás évére és a helyrajzi szám módosulására (pl. 2006 − 32 ). Ha a helyrajzi szám nem 1− 3
változik, a nevezőbe „0", ha pedig megszűnik „–” írandó. (6) Az ingatlan-nyilvántartás tartalmát érintő változási vázrajznak a beadvánnyal érkezett példányát átvezetés után az ingatlan-nyilvántartási ügyirat mellett, a földmérési vizsgálathoz benyújtott eredeti változási vázrajzot pedig a „Jogerős, …../….. szám alatt”, dátum, aláírás, záradékkal ellátva az adat- és térképtárban kell tárolni.
40
(7) A jogerős változási okirat megérkezése után – a változás végleges átvezetésével egyidejűleg – az előzetes nyilvántartás sorszámát piros színű áthúzással érvényteleníteni kell, illetőleg a jegyzet rovatban fel kell tüntetni az ingatlannyilvántartási határozat számát. A területjegyzékben a változási jegyzék, illetve a területjegyzék melléklete tételszámára való utalás bejegyzésekor az előzetes nyilvántartás ceruzás adatait véglegesíteni kell. (8) Az állami alapadatok változásáról készített munkarészeket a későbbi visszakereshetőség érdekében nyilvántartásba kell venni. A változásvezetés következtében megszűnő térképi információkat meg kell őrizni, digitális térkép esetében azok az állományból fizikailag nem törölhetők. Biztosítani kell, hogy az ily módon megszüntetett adatok bármikor visszakereshetők legyenek. 61. § (1) A digitális ingatlan-nyilvántartási térkép változásvezetésének általános követelményei a következők: a) a változások a digitális ingatlan-nyilvántartási térkép adatállományán (adatbázisában) folyamatosan, időrendi sorrendben nyomon követhetők legyenek; b) az előzetesen és véglegesen átvezetett változások esetén a változás előtti állapot bármikor visszaállítható legyen; c) a rétegorientált ingatlan-nyilvántartási térkép változási dokumentációjának réteg felépítését és pontkódolását a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően [21/1995. (VI. 29.) FM rendelet] kell elkészíteni; d) a földhivatali vizsgálatra átadott digitális változási vázrajz formátumának, adatszerkezetének és paramétereinek meg kell egyeznie a földhivatal által szolgáltatott digitális állomány formátumával, adatszerkezetével és paramétereivel; e) a digitális változási vázrajznak tartalmában és formájában ki kell elégítenie e rendelet vonatkozó előírásait. (2) A földhivatalhoz beérkező digitális változási vázrajzok eredeti adathordozóit nyilvántartásba kell venni, településenként be kell sorszámozni és megfelelő tárolásukról gondoskodni kell. Az eredeti adathordozón a változási vázrajz számát fel kell tüntetni (pl. 4/2006.). Az eredeti adathordozón lévő változási vázrajzokról másolatot kell készíteni (a merevlemezen külön jogszabályban meghatározott könyvtárszerkezet szerint) és a továbbiakban a másolatokat kell felhasználni. A digitális vázrajz másolt adatállományának neve a változási vázrajz számával azonos (pl. 4/2006.). Egy közigazgatási egységhez tartozó, különböző digitális változási vázrajzok egy adathordozóra is összemásolhatók. (3) A változásokat a digitális ingatlan-nyilvántartási térkép adatállományán (adatbázisában) előzetesen az alábbiak szerint kell átvezetni:
41
a) a változás során keletkezett új adatokat a külön jogszabály szerinti rétegek értelemszerű alkalmazásával kell beilleszteni a digitális térképi állományba. A változással érintett, a digitális ingatlan-nyilvántartási térképen meglévő határvonalakat az előzetes változásvezetés rétegébe is át kell venni; b) digitális változási vázrajz előzetes kezelése esetén a jogerős alakzatok geometriáját csak az előzetes változás vezetés rétegében lehet megváltoztatni; c) a vázrajz előzetes nyilvántartási számát minden változással érintett (változás utáni és megszűnő) alakzat azonosítója mellett fel kell tüntetni; d) az előzetes változás során megszűnő, de még jogerős adatok megtartják eredeti rétegsorszámaikat, az előzetes megszűnés tényét ezen adatok grafika/felirat toll megváltoztatásával kell jelezni; e) az esetlegesen egymásra épülő előzetes vázrajzi határvonalak mindegyike megtartja saját geometriáját; f) ha a vázrajz jogerős átvezetése annak érvényességi határidején belül nem történik meg, a vázrajz érvényességének megszüntetésével egyidejűleg a digitális ingatlan-nyilvántartási térképen a vázrajz által kezelt valamennyi adatra vonatkozóan a változás előtti állapotot vissza kell állítani, minden érintett változás előtti alakzat azonosítója mellett a feltüntetett vázrajzszámot áthúzással érvényteleníteni kell. (4) A változás jogerős átvezetése során az új pontokat a digitális ingatlannyilvántartási térkép pontszámozási rendszerének megfelelően kell pontszámokkal ellátni, pontkódjaikból pedig 10000-et le kell vonni. A megszűnő pontok 20000-rel megnövelt pontkódjai változatlanul maradnak, ezeket a digitális ingatlan-nyilvántartási térképből törölni nem szabad. (5) A digitális adatállományokban (adatbázisokban) történő változás vezetés során településenként a27. számú melléklet szerinti munkanaplót kell vezetni. Az igazgatási szolgáltatási és vizsgálati díj számla mezőbe a megfelelő számlaszámokat kell beírni. A rekordok feltöltésekor minden adatmezőnek értéket kell adni. Ha valamely mezőnek nincs tartalma, akkor azt a mezőbe tett „–” karakterrel kell jelölni.
62. § (1) Az ingatlan-nyilvántartási térkép változásait az analóg állami földmérési alaptérkép belterületi, külterületi és átnézeti térképein (eredeti példányon) időszakonként csoportosítva, évenként legalább egyszer, az I. negyedév végéig kell átvezetni. Digitális alaptérkép esetében az ingatlan-nyilvántartási térkép vezetésével az állami földmérési alaptérkép folyamatos változásvezetése biztosított. (2) Az analóg ingatlan-nyilvántartási térképen történő átvezetéssel egyidejűleg a térképi változásokat az 1:10000 méretarányú átnézeti térkép egy példányán is át kell vezetni.
42
Az új állami földmérési alaptérképek és munkarészeinek forgalomba adása 63. § (1) Az új alaptérkép állami átvételének befejezése után, annak forgalomba adása céljából a megyei földhivatal a körzeti földhivatalnak az alábbi munkarészeket adja át: a) a digitális alaptérkép eredetivel megegyező adatállományát adathordozón kísérő bizonylattal, biztonsági másolattal; b) az új területjegyzéket, megszűnt területi adatokat tartalmazó adatállományt, valamint a területszámítás munkarészeit; c) a közigazgatási egység, valamit a fekvések határában bekövetkezett változások munkarészeit (átvezetés céljából); d) koordináta-jegyzéket a közigazgatási egységben lévő valamennyi vízszintes és magassági alappontról; e) mérési adatokat tartalmazó munkarészeket. (2) A körzeti földhivatal az FM vhr. 22. §-ában, valamint az Inyvhr. 119/F. §-ában előírtak szerint az alaptérképet, a területjegyzéket és a tulajdoni lapokat közszemlére teszi. (3) A közszemle befejezéséig a még hatályban levő ingatlan-nyilvántartási térképen és munkarészein, valamint az új alaptérképen és munkarészein a változásokat párhuzamosan vezetni kell. (4) A forgalomba adás után a változásokat csak az új állami földmérési alaptérkép ingatlan-nyilvántartási példányán, valamint a hozzá tartozó területi adatokban kell átvezetni. (5) A területjegyzék mellékletét az új ingatlan-nyilvántartási munkarészek elkészítése és forgalomba adása után a körzeti földhivatal vezeti.
64. §
(1) Az állami átvételi eljárás befejezésekor a megyei földhivatal a készítő által átadott adatállományt (adatbázist) három példányban lemásolja, amelyekből egy példányt saját használatára tart meg, egyet a körzeti földhivatalnak archív példányként, egyet pedig használatra ad át. Az archív példányokat a térképtárban kell elhelyezni és a külön utasítás szerint nyilvántartásba kell venni. (2) A forgalomba adás napján az adatállományt (adatbázist) adathordozóra nyolc példányban le kell menteni. Két-két példányt kap a Nemzeti Kataszteri Program
43
Közhasznú Társaság (NKP Kht.), a FÖMI, a megyei földhivatal és a körzeti földhivatal. Ebből egy-egy példányt archív példányként kell megőrizni, a második példányt lehet felhasználni. (3) A körzeti földhivatal a változásvezetett digitális ingatlan-nyilvántartási térkép adatállományát (adatbázisát) legalább félévente két példányban digitális adathordozóra menti, amelyből egy példányt a megyei földhivatalnak archiválás céljára átad. A mentés gyakoriságát – a változások mértékétől függően – a megyei földhivatal rövidebb időben is meghatározhatja.
IV. FEJEZET A felmérési, térképezési vagy területszámítási kijavítása 65. § (1) Az Fttv. 11. § (7) bekezdés szerinti felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba kijavítását a körzeti földhivatal az FM vhr. 3. § e) pontjában biztosított hatósági jogkörében eljárva soron kívül köteles lefolytatni, melynek során a rendelkezésére álló munkarészek mellett a helyszíni állapotot is vizsgálnia kell. (2) A hatályos térképi ábrázolás és az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba jogcímén – figyelemmel a FM vhr. 23. §-ában foglalt előírásokra – földhivatali hatáskörben akkor változtatható meg, ha a hiba bizonyíthatóan a felmérés, illetve a változásvezetés során elkövetett mulasztásból vagy tévedésből származik. (3) A hiba kijavításáról a földhivatal határozattal értesíti az érdekelteket. A határozathoz a helyrajzi számozás és a területszámítás helyessége szempontjából záradékolt változási vázrajzot kell mellékelni. A változási vázrajzot akkor is el kell készíteni, ha a hiba kijavítása területváltozással nem jár.
66. § (1) Felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba kijavítását földhivatali hatósági eljárásban többek között a következő esetekben lehet végrehajtani: a) a mérés során tévesen azonosították a határvonalat és a helyes határvonal helyett nem megfelelő határvonat mértek; b) tévesen értékelték a légifényképen látható határvonalat, s így a tényleges határvonal helyett a térképre téves határvonal került (pl. szőlőlugas sort tévesen kerítésvonalnak értékeltek); c) tévesen olvasták le vagy tévesen jegyezték fel a mérési eredményeket;
44
d) tévesen ábrázolták a térképen a helyszínen mért méretet (rajzi elírás), és a téves térképi ábrázolás alapján számították a földrészlet területét; e) helyesen mértek és térképeztek, de a területszámítás során számítási hibát követtek el, nem a megfelelő geometriai alakzatot (pontokat) vonták be a területszámításba, és ez a téves adat került az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre, vagy f) a területi adat bejegyzésekor elírás történt; g) az elhatárolás során nem az Fttv. 13. §-ában, illetve az FM vhr. 26. §ában előírtak betartásával jártak el, és ezzel a földrészlet határvonalának megállapítása hibásan történt. Ilyen esetben előfordulhat, hogy a kijavítás utáni határvonal eltér a természetbeni állapottól; h) tervezett földrészlet határok hibás meghatározásából eredő hiba esetén, amikor – téves arányok szerint történt a földrészlet határvonalának tervezése, – a régi térképről hibás méretet vettek le, – a felhasznált műszaki munkarészek felmérési hibát tartalmaztak, – az eredeti térkép felmérési, térképezési vagy területszámítási hibával volt terhelt; i) a felhasznált korábbi állami alapadatok hibás értékkel történő átvétele, illetve az ebből eredő tervezési hibák esetén; j) az időközi változási munkarészek készítése és átvezetése során elkövetett felmérési, térképezési vagy területszámítási hibái, illetve a változás téves állományi rögzítéséből eredő hibák esetén. (2) Felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba kijavítását földhivatali eljárásban a DAT adatbázisban, illetőleg a KÜVET és BEVET szerinti digitális térképi átalakítások során elkövetett alábbi hibák esetén lehet végrehajtani: a) a korábbi numerikus vagy digitális adatok átvételénél elkövetett azonosítási, számítási, adatrögzítési és vonal-összekötési hibák esetén; b) az analóg térképek digitalizálása során a digitalizálás, az azonosítás és az összekötések téves végrehajtásából származó hibák esetén; c) tévesen ábrázolták, illetve foglalták adatállományba a helyes mérési adatokat, illetve hibás összekötéseket hajtottak végre a struktúrák előállításánál, és ezek alapján végezték a területszámítást.
67. § (1) Forgalomba még nem adott térképnek az ingatlan-nyilvántartás átalakítása előtt történő kijavításáról nem kell határozatot hozni, azonban a változási munkarészeket e rendelet előírásai szerint el kell készíteni és a változási vázrajzok közé be kell sorolni.
45
(2) Ha olyan határvonallal kapcsolatban válik szükségessé felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba kijavítása, amelyet jogerős bírósági ítélettel érvényes földrészlet határként megállapítottak, illetve elfogadtak, a hiba kijavítását elrendelő jogerős földhivatali határozatot az illetékes bíróságnak is meg kell küldeni. (3) Ha a hiba kijavítása ingatlan-nyilvántartási bejegyzést is szükségessé tesz, gondoskodni kell arról, hogy a bejegyzés megtörténjen. Ilyenkor a hiba kijavításáról és a bejegyzésről a földhivatalnak egységes határozatot kell hoznia. (4) A felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba címén kiigazított földrészletek változási vázrajzát be kell sorolni a többi változási vázrajz közé. (5) Ha a földhivatali eljárásban beigazolódik, hogy a feltárt hiba az érintett tulajdonosok felróható magatartásának eredménye, az eljárással egyidejűleg intézkedni kell az Fttv. 11.§ (5) bekezdésében rögzített költségek megtérítéséről. (6) A felmérési és térképezési hiba kiigazítása során a forgalomban levő térképre vonatkozó azonosítási és pontossági előírásokat kell figyelembe venni. A DAT adatbázisban, illetőleg a KÜVET és BEVET szerinti digitális átalakítással készített alaptérképek esetén az átalakítás alapjául szolgáló térképekre vonatkozó azonosítási és pontossági előírásokat kell figyelembe venni. Időszakonként végzett helyszínelések
68. § (1) Az időközi változások átvezetésén túlmenően az alaptérkép állami alapadat tartalmát a körzeti földhivatal időszakonkénti a helyszíneléssel ellenőrzi. Az eljárás során az ellenőrzött terület teljes egészére vizsgálni kell az alaptérkép állami alapadat tartalma és a helyszíni állapot egyezőségét. Az eltéréseket földrészletenként tételesen rögzíteni kell. (2) A helyszínelés célja azoknak a természetbeni változásoknak a feltárása, amelyekkel kapcsolatban az Fttv. 12. § (4) bekezdésében előírt változás-bejelentési kötelezettség teljesítését elmulasztották. (3) fekvésére.
A helyszínelés kiterjedhet a közigazgatási egység területére vagy annak
(4) A körzeti földhivatal az észlelt változások alapján határidő megjelölésével az érdekelteket határozattal szólítja fel bejelentési kötelezettségük teljesítésére, illetve a teljesítés elmulasztásának következményeire. A bejelentés elmulasztása esetén a földhivatal intézkedik a változások beméréséről, és az ezzel kapcsolatos díjfizetési kötelezettséget határozattal előírja. Szükség esetén intézkedik a
46
behajtás iránt. A változások bemérésére a földhivatal vállalkozó közreműködését is igénybe veheti. (5) A helyszínelést a megyei földhivatal által összeállított (a körzeti földhivatallal egyeztetett) ütemterv szerint, de legalább 10 évenként kell elvégezni. Az ütemtervet a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium hagyja jóvá. A jóváhagyott ütemterv szerinti helyszínelést a megyei földhivatal vezetője rendeli el. (6) Az állami alapadat tartalmat nem érintő változásokat a helyszínelés során nem kell rögzíteni.
69. § (1) Az alaptérkép állami alapadat tartalmában bekövetkezett változásokat a térkép eredeti pontosságának megfelelően kell bemérni. Tartalom tekintetében a DAT szabványban foglaltak az irányadók. (2) A változások bemérése során mindazon módszer alkalmazható, amely az eredeti felmérés pontosságát biztosítja.
és
eszköz
(3) A terepi munka megszervezéséhez és végzéséhez felhasználhatók a rendelkezésre álló, friss információt tartalmazó légifényképek is. (4) A változásokat lehetőleg a térkép készítéséhez felhasznált alapponthálózatra, vagy a bemérendő részletpontokat magasabb vagy azonos rendű részletpontokra kell bemérni. (5) A mérési eredményeket az eredeti mérési vázlat másolatán (vagy tömbrajzon) az eredetitől eltérő módon kell rögzíteni, vagy az érintett földrészletek helyrajzi számának sorrendjében összefűzött mérési jegyzeteken kell feltüntetni. Mérőállomással vagy műholdas helymeghatározó műszerrel történő mérések esetén az adatrögzítési, illetve adatmentési előírásokat kell betartani. (6) Külterületen, illetve a belterület üzemszerű mezőgazdasági termelés alatt álló területein észlelt változásokról eltérési jegyzéket kell készíteni, melyet át kell adni a földvédelmi szakterületnek a szükséges intézkedések megtételére.
70. § (1) A helyszínelés során észlelt változásokról az e jogszabályban meghatározottak szerinti változási vázrajzokat kell készíteni, valamint az előírt
47
munkarészeket kell mellékelni. A változási vázrajzokat az e jogszabályban foglaltak alapján kell vizsgálni és záradékolni. (2) A helyszínelés tényét az analóg állami földmérési alaptérkép érintett szelvényének alsó keretvonalán kívüli mezőben feltüntetett záradékkal, digitális térkép esetében a törzskönyvben történő bejegyzéssel kell tanúsítani.
Az igazságügyi földmérő szakértők földmérési munkái 71. § (1) Az igazságügyi földmérő szakértői (a továbbiakban: szakértő) tevékenység során alkalmazott módszert a hatályos jogszabályok, szabvány és szabályzatok előírásainak figyelembevételével a szakértő szabadon határozza meg. (2) Ha a szakértők szakértői tevékenységük során az alaptérképpel és az ingatlan-nyilvántartással összefüggő munkát végeznek, a jogszabályokban, szabványban és a szakmai szabályzatokban meghatározottakon túlmenően kötelesek minden további rendelkezésre álló adatot értékelni és felhasználni. (3) Ha a szakértő a földrészlet határ vagy egyéb objektum természetbeni helyét az 21. számú melléklet szerinti megengedett tűréshatáron belül állapítja meg, annak okát a szakvéleményében indokolnia kell. (4) Ha a kirendelő végzés a hatályos ingatlan-nyilvántartási térkép határvonalának kitűzésére is vonatkozik, a kitűzést az FM vhr. 27. §-ában előírtak szerint kell végrehajtani. A kitűzésről a szakértőnek a 39. §-ban foglaltak szerinti kitűzési vázrajzot kell készíteni, amelynek egy példányát a körzeti földhivatalnak a bíróság küldi meg. A vázrajzon a bírósági ügy számát is fel kell tüntetni. (5) Folyamatban lévő bírósági ügyben a szakértő által készített változási vázrajzzal keletkező új határvonalat csak a bíróság döntésének jogerőre emelkedése után szabad kitűzni.
72. § (1) A szakértő szakvéleményében – ha szükséges – felhívja a bíróság figyelmét arra, hogy a) az Fttv. 12. § (6) bekezdésében foglaltak alapján a térképi határvonal megváltoztatásához e rendelet szerinti záradékolt változási vázrajz szükséges;
48
b) ha a jogerős bírósági döntés a változási vázrajzon alapul, a jogerős bírósági döntést és a változási vázrajzot ingatlan-nyilvántartási átvezetés céljából a körzeti földhivatalnak meg kell küldeni. (2) Bíróság által jogerősen elbírált ügyek megbízás alapján történő felülvizsgálatakor a bírósági döntés alapját képező szakvéleményben foglaltaktól eltérő megállapításokat csak egyértelműen bizonyítható és a megengedett tűréshatárokat fokozottan figyelembe vevő esetekben szabad tenni. (3) A szakértők munkáját gyors és teljes körű adatszolgáltatással a földhivataloknak elő kell segíteni, ugyanakkor a szakértőknek az adatszolgáltatási igényük minél teljesebb körű biztosítása érdekében az adatgyűjtésben aktívan részt kell venniük. (4) A földhivatalnak a peres eljárásban készített változási vázrajzot lehetőség szerint 8 napon belül kell megvizsgálnia és azt záradékolva a szakértőnek, illetve az eljáró bíróságnak kell megküldenie. (5) A szakértők által bírói kirendelésre, illetve megbízásra készített szakvélemények egy példányát – ha állami alapadatok ellenőrzését dokumentálják – le kell adni az illetékes körzeti földhivatalnak. A földhivatal a szakvéleményt besorolja a változási vázrajzok közé. (6) Ha a szakértő tevékenységével kapcsolatban sorozatosan kifogások merülnek fel, akkor a megyei földhivatal a) szakfelügyeleti ellenőrzés keretében megvizsgálja a szakértő szakmai tevékenységét, b) kezdeményezi a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnál, hogy tegyen javaslatot a szakértő szakmai felügyeletét ellátó miniszternek a szakértői engedély visszavonására, c) az illetékes területi Szakértői Kamaránál etikai eljárást kezdeményezhet. Záró rendelkezés 73. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. A folyamatban lévő eljárásokat az azok megindításakor hatályos rendelkezések szerint kell befejezni. Budapest, 2006. május „……” Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter
