2006. évi… törvény A Magyar Köztársaság és a Szlovén Köztársaság között a közös államhatár megjelöléséről, láthatóságának biztosításáról, a határjelek felújításáról és karbantartásáról szóló Szerződés, továbbá annak Kiegészítő Jegyzőkönyve kihirdetéséről 1. § Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad a Magyar Köztársaság és a Szlovén Köztársaság között a közös államhatár megjelöléséről, láthatóságának biztosításáról, a határjelek felújításáról és karbantartásáról szóló Szerződés (a továbbiakban: Szerződés), továbbá annak Kiegészítő Jegyzőkönyve (a továbbiakban: Kiegészítő Jegyzőkönyv) kötelező hatályának elismerésére. 2. § Az Országgyűlés a Szerződést és a Kiegészítő Jegyzőkönyvet e törvénnyel kihirdeti. 3. § A Szerződés és a Kiegészítő Jegyzőkönyv hiteles magyar szövege a következő: „SZERZŐDÉS a Magyar Köztársaság és a Szlovén Köztársaság között a közös államhatár megjelöléséről, láthatóságának biztosításáról, a határjelek felújításáról és karbantartásáról A Magyar Köztársaság és a Szlovén Köztársaság (a továbbiakban: Szerződő Felek) - attól az óhajtól vezérelve, hogy a közös államhatár korszerű felmérését, a határvonal megjelölését, láthatóságát biztosítsák; - figyelemmel a Magyar Köztársaság és a Szlovén Köztársaság között Budapesten, 1992. december 1-jén aláírt barátsági és együttműködési Szerződés rendelkezéseire; - szükségesnek tartva a közös államhatár határjeleinek folyamatos karbantartását az alábbiakban állapodnak meg: 1. Cikk A jelen Szerződésben használt kifejezések jelentése a következő: a) államhatár: azon képzeletbeli függőleges síkok összefüggő sorozata, amelyek a Magyar Köztársaság területét a Szlovén Köztársaság területétől a légtérben, a föld (víz) felszínén és a föld (víz) mélyében elválasztja;
2
b) határvonal: az államhatár és a földfelszín (víz) metszésvonala, amelyet a természetben a jelen Szerződésben meghatározott határjelek jelölnek; c) határokmányok: nemzetközi szerződések, amelyek az államhatár megállapítását, megjelölését, rendjét és az ott folyó tevékenységet szabályozzák (határtérképek, határleírás, koordináta jegyzék és azok kiegészítései); d) határjel: a határvonal megjelölésére szolgáló jel, amely közvetlen határjel az államhatár vonalán, vagy közvetett határjel a Szerződő Felek területén, és amelyek különböző formájú és méretű tartós anyagból készülnek: határpiramis, főhatárkövek, közbeiktatott határkövek, oszlopok, fémcsapok, szükség szerint kiegészítő határjelölések (pl. határtábla a hidak korlátain); e) határvíz: mindazon természetes vagy mesterséges, felszíni vagy felszín alatti álló- vagy folyóvíz, amelyen az államhatár vonala halad, a határvonaltól a partig terjedő szélességében, továbbá az államhatár által metszett vizek a határvonaltól számított 50 méter szélességben. 2. Cikk (1) A Magyar Köztársaság és a Szlovén Köztársaság közötti államhatárt a Trianonban, az 1920. évi június hó 4. napján aláírt Békeszerződés 27. Cikkének 2. pontja határozza meg, amelyet a Párizsban, az 1947. évi február hó 10. napján kötött Békeszerződés 1. Cikk (1) bekezdése megerősített. Az államhatár derékszögű koordinátákkal van meghatározva és határjelekkel van megjelölve. (2) A magyar-szlovén államhatár vonalának két végpontját az alábbi határokmányok határozzák meg: a) a Magyar Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és az Osztrák Köztársaság határának találkozási pontját a Trianonban, az 1920. évi június hó 4. napján aláírt Békeszerződés 27. Cikkének 1. pontja tartalmazza; b) a Magyar Köztársaság, a Szlovén Köztársaság, valamint a Horvát Köztársaság hármashatárpontjának kijelöléséről, megjelöléséről és karbantartásáról szóló Megállapodás. (3) A magyar-szlovén államhatár természetbeni helyzetére és megjelölésére, a határjelek alakjára, méretére és helyzetére vonatkozó adatokat ezen Szerződés mellékletében felsorolt határokmányok tartalmazzák. (4) A Szerződő Felek egyetértésben megerősítik, hogy az államhatár - függetlenül a terepen bekövetkező természetes vagy mesterséges változástól - állandó és változatlan. Az államhatár azon a részen, ahol a határvonal vízfolyásokban (folyókban, patakokban és csatornákban) van, akkor is változatlan marad, ha a vízfolyás medre változik. Az államhatár csak abban az esetben alkalmazkodik a vízfolyás természetes vagy mesterséges változásaihoz, ha a Szerződő Felek erről külön szerződésben megállapodnak. 3. Cikk (1) A magyar-szlovén államhatárt a természetben a következő határjelek jelölik:
3
a) a Magyar Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és az Osztrák Köztársaság közös határpontját jelölő háromoldalú gúla (határpiramis); b) a Magyar Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Horvát Köztársaság közös határpontját jelölő hármas-határjel; c) határkövek, amelyek közvetlenül vagy közvetve a határutak, folyók, patakok, csatornák és más jellegzetes helyeken jelölik a határvonal töréspontjait; d) fémcsapok a műutakon, a hidakon és más létesítményeken; e) kiegészítő határjelek a hidak korlátain. (2) A határvonal összes megjelölt és meg nem jelölt töréspontjainak koordinátáit a jelen Szerződés mellékletében szereplő határokmányok tartalmazzák. 4. Cikk (1) A Szerződő Felek kötelezik magukat, hogy a jelen Szerződés rendelkezéseinek megfelelően az államhatárt oly módon tartják karban, hogy az jól láthatóan megjelölt legyen és ezzel összhangban a következő közös határmunkákat végzik el: a) elkészítik az utasítást az államhatár új felméréséhez és az új határokmányok kidolgozásához; b) az utasítással összhangban elvégzik a magyar-szlovén államhatár új felmérését; c) biztosítják, hogy a határjelek helyzete összhangban legyen a határokmányok adataival; d) karbantartják, felújítják a határjeleket; e) pótolják a megsemmisült és hiányzó határjeleket; f) szükség esetén új határjeleket helyeznek el. (2) A Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy a Magyar Köztársaság és a Szlovén Köztársaság közötti államhatár közös új felmérése után a következő új határokmányokat készítik el: a) a határleírást; b) a koordináta-jegyzéket az államhatár határjelekkel megjelölt és meg nem jelölt töréspontjairól; c) a határtérképeket. (3) A (2) bekezdésben felsorolt új határokmányokat meg kell erősíteni és azok a megerősítésről szóló okiratok kicserélését követő 30. (harmincadik) napon lépnek hatályba, ezzel egyidejűleg a jelen Szerződés mellékletében meghatározott határokmányok hatályukat veszítik.
4
(4) A Szerződő Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy megteszik a szükséges intézkedéseket a határjelek megrongálásának, megsemmisítésének vagy jogellenes áthelyezésének megakadályozása érdekében. 5. Cikk (1) A Szerződő Felek a határjelek láthatóságának biztosítása érdekében illetékes szerveik útján gondoskodnak arról, hogy a határvonal szárazföldi szakaszának mindkét oldalán 1-1 (egy-egy) méter széles sávot (továbbiakban: határnyiladékot), valamint a határvonalat közvetett módon jelölő határjelek körül 1 (egy) méter sugarú területet a fáktól, bokroktól és más aljnövényzettől megtisztítsák. (2) A Szerződő Felek a határnyiladékban semmilyen építkezést nem engedélyeznek. Ez a tilalom nem vonatkozik a már meglévő építményekre (beleértve a töltéseket, a közműveket), azok fenntartására, továbbá az olyan építményekre, amelyeket a Szerződő Felek nemzetközi szerződések alapján létesítenek. (3) A határvonalon és a határnyiladékban tilos olyan tulajdont jelölő táblákat és más jeleket elhelyezni, amelyek kedvezőtlenül befolyásolnák a határvonal láthatóságát. (4) A Szerződő Felek illetékes szervei az (1) bekezdésben meghatározott munkálatokat bármikor elvégezhetik. Az illetékes hatóságok a munkálatok megkezdése előtt legalább 10 (tíz) nappal értesítik egymást. 6. Cikk (1) A közös államhatár felmérésének, a határvonal megjelölésének, a határjelek karbantartásának, javításának és helyreállításának (a továbbiakban: határmunkák) kötelezettsége, valamint az ezzel járó költségek a Szerződő Feleket következők szerint terhelik: a) közvetlenül a határvonalon lévő határjelek esetében: - a magyar-szlovén-osztrák hármashatáron lévő A1 számú határjeltől az A199 számú határjelig, valamint az A357 számú határjeltől az A443 számú határjelig – beleértve a határpiramist is - a Magyar Köztársaságot; - az A199 számú határjeltől az A357 számú határjelig, valamint az A443 számú határjeltől a magyar-szlovén-horvát hármashatárpontig a Szlovén Köztársaságot; b) a közös határutak, folyók, patakok, csatornák mentén lévő, a határvonalat közvetetten jelölő határjelek esetén azt a Szerződő Felet terhelik, amelynek területén az adott határjel van. (2) Azoknak a határjeleknek a javítását, amelyeknek a karbantartása az egyik vagy a másik Szerződő Félre hárul, mindegyik Szerződő Fél illetékes szerve önállóan, a másik Szerződő Fél illetékes szerve képviselőjének részvétele nélkül – a másik Fél előzetes értesítése mellett – végzi. (3) Az (1) bekezdés rendelkezése alól kivételt képeznek azok az esetek, amikor a határjelek megrongálását vagy megsemmisítését a másik Szerződő Fél területéről kiinduló károkozó
5
tevékenység eredményezte. Ebben az esetben a határjelek helyreállítása és felújítása azt a Szerződő Felet terheli, amelynek a területéről a károkozó cselekmény kiindult. (4) Az államhatáron közös létesítmény építése esetén a Szerződő Felek külön megállapodásban szabályozzák az építés térségében a határvonal és a határjelek felújításával, megjelölésével és karbantartásával kapcsolatos kérdéseket valamint a Szerződő Felek ebből eredő kötelezettségeit. 7. Cikk (1) A magyar-szlovén-osztrák hármashatár ponton a határpiramis felújítását és karbantartását a Szerződő Felek az államhatár vonalának megjelölésére és a határjelek karbantartására jogosult szerveik (a továbbiakban: illetékes szerveik) útján biztosítják. A Szerződő Felek a hármas-határjel felújítását és karbantartását az Osztrák Köztársaság képviselőinek egyetértésével és jelenlétében végzik. (2) A magyar-szlovén-horvát hármashatár ponton a hármas határjel felújítását és karbantartását a Szerződő Felek az illetékes szerveik útján biztosítják. A Szerződő Felek a hármashatárjel felújítását és karbantartását a Horvát Köztársaság képviselőinek egyetértésével és jelenlétében végzik. 8. Cikk (1) A Szerződő Felek a határvonalat és a határjeleket az államhatáron 7 (hét) évenként közösen ellenőrzik és gondoskodnak a szükséges határmunkák, valamint szükség estén a határvonal kiegészítő megjelölésének az elvégzéséről (a továbbiakban: időszakos ellenőrzés). A hétéves időszakot az előző felújítás kezdetétől kell számítani. (2) A Szerződő Felek az említett határidő lejárta előtt is gondoskodhatnak a közös munkák elvégzéséről, ha azt az államhatárt érintő nagyobb természeti változás vagy közös építmény létrehozása indokolja, valamint ha azt a Szerződő Felek bármelyike kéri a határjelek helyzetének ellenőrzése céljából. 9. Cikk (1) Az államhatár mentén levő ingatlanok tulajdonosai, használói, valamint az egyéb jogcím szerinti jogosultak kötelesek a jelen Szerződésből adódó munkák végzését eltűrni. (2) A Szerződő Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy a jelen Szerződésből adódó munkák során okozott károkat megtérítik. (3) A jelen Szerződésből adódó munkák elvégzéséből származó kártérítési igény érvényesítése a két állam között hatályos jogsegély szerződés szerint történik. 10. Cikk (1) A jelen Szerződés végrehajtása céljából a Szerződő Felek létrehozzák a Magyar-Szlovén Határbizottságot (a továbbiakban: Határbizottság). (2) A Határbizottság magyar és szlovén küldöttségből áll.
6
(3) Mindkét Szerződő Fél saját küldöttségébe elnököt, elnök-helyettest és két tagot nevez ki. A Határbizottság szükség szerint szakértőket és segédszemélyzetet vehet igénybe. (4) A küldöttségek elnökeinek kinevezéséről és felmentéséről a Szerződő Felek diplomáciai úton értesítik egymást. A küldöttségek elnök-helyetteseinek és tagjainak kinevezéséről és felmentéséről az elnökök kölcsönösen tájékoztatják egymást. 11. Cikk (1) A Határbizottság feladatai: a) a jelen Szerződés 4. Cikke alapján elvégzi a magyar-szlovén államhatár vonalának közös felmérését, megjelölésének ellenőrzését, és ennek eredményéről zárójegyzőkönyvet, szükség esetén új határokmányt készít; b) a jelen Szerződés 8. Cikke alapján végrehajtja a határjelek időszakos ellenőrzését; c) amennyiben szükséges, javaslatot tesz a Szerződő Felek illetékes szerveinek az államhatár mentén azonos nagyságú területek kölcsönös cseréjének elve alapján az államhatár kiigazítására. (2) A Határbizottság a határjelek karbantartásával kapcsolatos munkák során a) tervezi, szervezi, irányítja a határvonal megjelölésének, a határjelek felújításának és karbantartásának munkálatait; b) gondoskodik a határjelek helyzetének ellenőrzéséről, a sérült határjelek kijavításáról, az eltűnt, megsemmisült határjelek helyére új határjelek elhelyezéséről, megállapítja és egyezteti a határjeleken feltüntetendő rövidítéseket, betűket, számokat és más jeleket; c) gondoskodik az elmozdult határjelek a határokmányok adatainak megfelelő helyre történő visszahelyezéséről. Biztonságos helyre helyezi át a veszélyeztetett határjeleket, új helyre helyezi át a helyükre vissza nem állítható határjeleket; d) elrendeli, illetve jóváhagyja a határvonal kiegészítő megjelölését; e) szükség esetén a határvonal közvetlen megjelölését közvetettre, illetőleg a közvetettet közvetlenre változtatja; f) amennyiben szükséges, megjelöli a határvonalat, ahol az metszi az utakat, hidakat, védgátakat, vasútvonalakat, csatornákat, felszíni vezetékeket és más létesítményeket; g) a határvonal kiegészítő megjelölése és a határjelek áthelyezése esetén a változással érintett határszakaszon méréseket végez a határokmányok adatainak egyeztetése és a változások átvezetése céljából; h) új és kiegészítő határokmányokat készít, illetve a mérési adatokat a meglevő határokmányokba bevezeti és megfelelő módon nyilvántartja az államhatár vonalának megjelölésében bekövetkezett változásokat;
7
i) véleményezi az államhatáron, vagy annak közvetlen közelében tervezett építkezéseket, és állást foglal azoknak az államhatár megjelölésére és vonalára gyakorolt hatásairól. (3) A Határbizottság a határvonal jobb láthatóságának biztosítása érdekében a határjeleknek a határokmányokban meghatározott típusától, méretétől, anyagától és a határvonal megjelölésének módjától eltérhet. (4) A Határbizottság valamennyi, a jelen Szerződés 8. Cikke alapján végrehajtott időszakos ellenőrzés alkalmával felülvizsgálja a hármashatárpontokon lévő határjeleket is, és szükség szerint javaslatot tesz a határjelek felújítására. (5) Ha az ellenőrzés során a Határbizottság megállapítja, hogy a határokmányok adatai nem egyeznek meg a terepen közösen mért adatokkal, a következőképpen jár el: a) ha megállapítja, hogy a határjel helyzete az államhatár eredeti kitűzése óta nem változott, a terepen mért adatokat tekinti helyesnek, és az új mérések eredményét átvezeti a határokmányokban; b) ha azt állapítja meg, hogy a határjel helyzete az államhatár eredeti kitűzése óta megváltozott, akkor a határokmányokban szereplő adatokat veszi figyelembe a határjel határokmányok szerinti visszahelyezése során. (6) A határokmányok az (5) bekezdés a) pontja alapján történő kijavítása, illetve kiegészítése a Határbizottság e tárgyban hozott határozata alapján történik. 12. Cikk (1) A Határbizottság a határmunkák végzésére egy vagy több vegyes munkacsoportot, a határokmányok elkészítésére és más konkrét feladatok végzésére szükség szerint vegyes szakértői csoportot hoz létre. A vegyes szakértői csoport és a vegyes munkacsoportok munkájukat a Határbizottság által kiadott írásos utasítások alapján végzik. (2) A Határbizottság a vegyes szakértői csoport és a vegyes munkacsoportok részére „Műszaki Utasítást” készít, amelyben részletesen meghatározza az elvégzendő feladatok műszaki irányelveit. 13. Cikk A Szerződő Felek maguk viselik a Határbizottságban működő küldöttségük tagjainak, szakértőinek, és a jelen Szerződésből adódó feladataik végrehajtásában részt vevő más személyeknek a költségeit. 14. Cikk (1) A Határbizottság a tevékenységét ülésszakokon, találkozókon, határszemléken, vagy levélváltás útján végzi. (2) A Határbizottság rendes ülésszakait szükség szerint, de legalább évente egyszer a Szerződő Felek területén felváltva tartja.
8
(3) A Határbizottság rendkívüli ülésszakot, találkozót, vagy határszemlét bármelyik küldöttség elnökének javaslatára a másik küldöttség elnökének egyetértésével tart. A Határbizottság ülését a javaslat kézhezvételétől számított két hónapon belül össze kell hívni. (4) A Határbizottság a határozatait egyetértésben hozza. (5) A Határbizottság tárgyalási nyelve a magyar és a szlovén. (6) A Határbizottság minden ülésszakáról és találkozójáról, valamint a határszemléről két példányban, magyar és szlovén nyelven Jegyzőkönyvet készít, s azt a Határbizottság két küldöttségének elnöke írja alá. Mindkét nyelvű szöveg egyaránt hiteles. A Jegyzőkönyv a Szerződő Felek belső jogszabályai szerint jóváhagyására szorul. A jóváhagyásról a Határbizottságok elnökei tájékoztatják egymást. (7) A jelen Szerződés 8. Cikkében meghatározott időszakos ellenőrzés befejezésekor a Határbizottság Zárójegyzőkönyvet készít. A Zárójegyzőkönyv a Szerződő Felek belső jogi előírásainak megfelelően jóváhagyásra vagy megerősítésre szorul. Ennek eredményéről a Szerződő Felek diplomáciai úton tájékoztatják egymást. 15. Cikk (1) A Határbizottság éves munkaprogramját maga határozza meg. (2) A Határbizottság mindkét küldöttsége államának címerét, a Határbizottság elnevezését és a küldöttség megjelölését feltüntető gumibélyegzővel rendelkezik, amelyet a Szerződő Felek a belső jogszabályaik alapján készítenek el. 16. Cikk (1) A jelen Szerződés végrehajtása során a Határbizottság tagjai, szakértői és a határmunkát irányító személyek a magyar-szlovén közös államhatárt a Magyar Köztársaság és a Szlovén Köztársaság között a közúti és a vasúti határforgalom ellenőrzéséről szóló, Budapesten, 2000. október 12-én aláírt Egyezmény 11. Cikke szerint kiállított Határátlépési Igazolvánnyal, a segédszemélyzet pedig névjegyzékkel, valamint személyazonosságot igazoló okirattal bárhol átléphetik. (2) A szolgálati célú Határátlépési Igazolvány kiállításának jogalapjaként a jelen Szerződés végrehajtásában való közreműködést kell feltüntetni. (3) A határmunkákat általában napkeltétől napnyugtáig lehet végezni. Ettől eltérő esetekben az érintett Szerződő Fél határbizottsági elnöke előzetesen értesíti a másik Szerződő Fél határbizottsági elnökét. 17. Cikk (1) A Határbizottság tagjai, szakértői, segédszemélyzete, a vegyes szakértői csoport és a vegyes munkacsoportok tagjai a jelen Szerződésből adódó feladatok végrehajtása során a másik Szerződő Fél területén való tartózkodás idején:
9
a) nem tartóztathatók le, vagy nem tarthatók vissza; a személyes használatukra szolgáló tárgyak, továbbá a magukkal hozott anyagok, járművek, eszközök (gépek, szerszámok, mérőműszerek és hasonló tárgyak), iratok, okmányok és pecsétek nem kobozhatók el; b) a feladataik ellátásához szükséges járműveket, tárgyakat, műszereket és más eszközöket jogosultak illetékmentesen átvinni a másik Szerződő Fél államának területére azzal a feltétellel, hogy azokat amennyiben nem kerültek felhasználásra a munkák befejezése után visszaviszik saját államuk területére; c) szolgálati egyenruhát viselhetnek, fegyvert azonban nem. (2) A Szerződő Felek minden szükséges intézkedést megtesznek, hogy a Határbizottság tagjainak, szakértőinek, segédszemélyzetének, a vegyes szakértői csoport és a vegyes munkacsoportok tagjainak munkája zavartalan legyen. 18. Cikk A jelen Szerződés értelmezéséből vagy alkalmazásából eredő vitákat a Szerződő Felek a Határbizottság keretében tárgyalások útján, ennek eredménytelensége esetén pedig diplomáciai úton rendezik. 19. Cikk (1) A Szerződő Felek diplomáciai úton értesítik egymást arról, hogy eleget tettek a jelen Szerződés hatálybalépéséhez szükséges belső jogszabályaik szerinti követelményeknek. A jelen Szerződés az erről szóló későbbi diplomáciai jegyzék kézhezvételét követő 60. (hatvanadik) napon lép hatályba. (2) A jelen Szerződés határozatlan időre szól. A Szerződést bármely Szerződő Fél diplomáciai úton, írásban felmondhatja, a jelen Szerződés 2. Cikkének kivételével. A Szerződés a felmondásról szóló értesítés kézhezvételét követő 6. (hatodik) hónap első napján veszti hatályát. (3) A Szerződő Felek által a jelen Szerződés alapján érvényesen vállalt kötelezettségeket a Szerződő Felek a jelen Szerződés megszűnését követően is teljesítik.
Készült,......................2006. év........……...hó..........napján két eredetei példányban, magyar és szlovén nyelven, mindkét nyelvű szöveg egyaránt hiteles. Aláírások
10
Kiegészítő Jegyzőkönyv a Magyar Köztársaság és a Szlovén Köztársaság között a közös államhatár megjelöléséről, láthatóságának biztosításáról, a határjelek felújításáról és karbantartásáról szóló Szerződéshez A Magyar Köztársaság és a Szlovén Köztársaság a Magyar Köztársaság és a Szlovén Köztársaság között a közös államhatár megjelöléséről, láthatóságának biztosításáról, a határjelek felújításáról és karbantartásáról szóló ……….-n, 2006. …….hó …. napján aláírt Szerződés (a továbbiakban: Szerződés) aláírásával egyidejűleg, a Szerződés 2. Cikk (2) bekezdés b) pontjában említett háromoldalú Megállapodás létrehozásáig, az alábbiakban állapodnak meg: 1. Cikk A Szerződés 10. Cikke alapján létrehozott Magyar–Szlovén Határbizottság a Szerződésben meghatározott feladatait a Magyar Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Horvát Köztársaság hármas–határpontját meghatározó, a Szerződés 2. Cikk (2) bekezdés b) pontjában említett háromoldalú Megállapodás hatályba lépéséig a magyar – szlovén – osztrák hármashatárjeltől az A 644.3 számú határjelig terjedő határszakaszon hajtja végre. 2. Cikk (1) A Szerződés 2. Cikk (2) bekezdés b) pontjában említett háromoldalú Megállapodás hatályba lépéséig a Magyar–Szlovén Határbizottság magyar küldöttsége gondoskodik a határjelek karbantartásáról az A650 számú határjel és a B1 számú határjel közötti határszakaszon. A karbantartásról a magyar küldöttség elnöke tájékoztatja a szlovén küldöttség elnökét. (2) A Magyar–Szlovén Határbizottság magyar küldöttsége a jelen Cikk (1) bekezdésében meghatározott határszakaszon nem alkalmaz olyan eljárást vagy jelzést az „MK” jelzés kivételével, amely az adott határszakasz vagy határjel állami hovatartozására utal vagy utalhat. (3) A jelen Cikk (1) bekezdésében meghatározott határszakaszon végzett munkák kompenzálását a Magyar–Szlovén Határbizottság állapítja meg. 3. Cikk (1) A jelen Jegyzőkönyv a Szerződés hatályba lépésével egyidejűleg lép hatályba. A hatályba lépésre a Szerződés 19. Cikk rendelkezései vonatkoznak. A Szerződés hatályba lépéséhez szükséges belső jogszabályok szerinti követelmények teljesítéséről szóló diplomáciai jegyzéknek tartalmaznia kell a jelen Jegyzőkönyv hatályba lépéséhez szükséges belső jogszabályok szerinti követelmények teljesítéséről szóló értesítést is. (2) A jelen Jegyzőkönyv a Szerződés 2. Cikk (2) bekezdés b) pontjában említett háromoldalú Megállapodás hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti. Készült, ………………….-ban, 2006. évi …………………… hó ………. napján, két eredeti példányban, magyar és szlovén nyelven, mindkét nyelvű szöveg egyaránt hiteles. Aláírások”
11
4. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) E törvény 2-3. §-a a Szerződés 19. Cikkében meghatározott időpontban lép hatályba. (3) A Szerződés, a Kiegészítő Jegyzőkönyv, illetve e törvény 2-3.§-a hatálybalépésének naptári napját a külügyminiszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg. (4) E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a belügyminiszter gondoskodik.
12
ELŐTERJESZTÉS 1. A magya-szlovén államhatár megjelölésének, karbantartásának, felújításának szabályait a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Képviselőházának Végrehajtó Tanácsa között a magyar-jugoszláv államhatáron a határvonal és a határjelek felújítására, megjelölésére és karbantartására Belgrádban, az 1983. évi október 20-án aláírt Egyezmény (1984/3. Nemzetközi Szerződés a belügyminisztertől) tartalmazza. Az Egyezmény rendelkezései nem megfelelő terjedelemben és tartalommal szabályozzák az államhatár láthatóságával kapcsolatos kérdéseket (nem tartalmaz fogalom-meghatározást, nem a valós helyzetnek megfelelően rögzíti az államhatár vonalát, a Bizottság tagjainak munkavégzésére, felelősségére, mentességére vonatkozó szabályok nem kellő részletességgel kidolgozottak), az aláírás óta eltelt időben korszerűtlenné vált, ezért szakértői találkozókon mind magyar, mind szlovén részről felmerült az Egyezmény megújításának igénye. 2. A Szerződésben meghatározásra került a közös államhatár vonala. A Szerződés tartalmazza a határjelek karbantartását, felújítását, amely magában foglalja a határjelek határokmányok szerinti helyének rendszeres, méréssel történő ellenőrzését, sérülés esetén annak helyreállítását, az esetleges megsemmisüléskor annak pótlását, illetve ezen feladatok elvégzésének írásbeli rögzítését. A Szerződés tartalmazza továbbá az államhatárt meghatározó nemzetközi szerződéseket, a határokmányokat, amelyek az államhatárt megállapítják, az államhatár vonalának megjelölését, annak rendjét és az ott folyó tevékenységet. A közös államhatár helyzetére, megjelölésére vonatkozó adatokat a Szerződés mellékletében szereplő határokmányok tartalmazzák. Figyelemmel arra, hogy a szlovén és a horvát fél közötti, a két ország közös államhatárával kapcsolatos vitás kérdések rendezéséig a Szerződés 2. Cikk (2) bekezdés b) pontjában szabályozott háromoldalú Megállapodás nem hozható létre, a Szerződéssel egyidejűleg Kiegészítő Jegyzőkönyv létrehozása szükséges, amelyben a Szerződő Felek ezen háromoldalú Megállapodás hatályba lépéséig meghatározzák a Határbizottság feladatának terjedelmét. Ennek során a Szerződő Felek a Határbizottság hatáskörét a szlovén és a horvát fél által nem vitatott határszakaszra korlátozzák. Az A650. számú határjeltől a B1 határjelig a Határbizottság magyar küldöttsége gondoskodik a határjelek karbantartásáról a háromoldalú Megállapodás hatálybalépéséig. A Szerződésben a Szerződő Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy 7 évenként elvégzik a Magyar Köztársaság és a Szlovén Köztársaság közötti államhatár közös felmérését, és amenynyiben szükséges ez alapján elkészítik az új határleírást, koordinátajegyzéket és határtérképeket. A nemzetközi szerződésben a Szerződő Felek meghatározzák az államhatár felmérésének, a határjelek karbantartásának, felújításának időszakait, költségviselésének szabályait is. A Szerződésben rögzíteni szükséges a magyar–szlovén–osztrák és a magyar–szlovén-horvát hármashatárpontok karbantartására vonatkozó szabályokat is.
13
A létrehozásra kerülő nemzetközi szerződés meghatározza továbbá a Határbizottság működésének jogi feltételeit. A Határbizottság a nemzetközi gyakorlatban már jól bevált szervezet, amely valamennyi szomszédos állammal létrehozásra került. A Határbizottság a magyar–szlovén határszakasz megjelölésével, láthatóságának biztosításával kapcsolatos feladatokat ellátó egységes, központi szervezet, amelyben a Határőrség mellett - magyar részről - helyet kapnak a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szakértői is. A nemzetközi szerződésben meghatározásra kerülnek a Határbizottság feladatai, amelyek többek között az alábbiak: - elvégzi a magyar–szlovén államhatár közös ellenőrzését és ennek eredményéről zárójegyzőkönyvet, szükség esetén új határokmányt készít, illetve kiegészíti a meglévő határokmányokat; - meghatározott időnként végrehajtja a határjelek közös ellenőrző szemléjét; - szervezi, irányítja a határvonal megjelölési és a határjelek felújítási és karbantartási munkálatait, elvégzi a határjelek helyzetének ellenőrzését, a sérült határjeleket kijavítja, és az eltűnt, megsemmisült határjelek helyére új határjeleket helyez el. A létrehozásra kerülő nemzetközi szerződés tartalmazza a Határbizottság szervezeti, működési rendjére, továbbá a munkálatok során történő határátlépésre és a mentességre vonatkozó szabályokat is. A Szerződésben rögzíteni szükséges azt, hogy a Határbizottság tagjai, az igénybevett szakértők és a határmunkát irányító személyek a Magyar Köztársaság és a Szlovén Köztársaság között a közúti és a vasúti határforgalom ellenőrzéséről szóló, Budapesten, 2000. október 12-én aláírt Egyezmény 11. Cikke szerint kiállított Határátlépési Igazolvánnyal, a segédszemélyzet pedig névjegyzékkel, valamint személyazonosságot igazoló okirattal bárhol átléphetik a magyar-szlovén államhatárt. 3. A jelen előterjesztés tárgyát képező nemzetközi szerződés tartalmát tekintve - a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 3. §-a alapján, amely szerint törvényben kell meghatározni az Alkotmányban szabályozott állami szervek működését - törvényhozási tárgykört érintő szabályokat tartalmaz, hiszen a Szerződés a Határőrség munkáját, feladat-és hatáskörét érinti, az államhatár meghatározásával, megjelölésével kapcsolatos szabályok továbbá szintén törvényhozási tárgykörbe tartoznak. Erre tekintettel a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. év L. törvény 7. §-a (1) bekezdésének a) pontja, valamint 9. §-a alapján, a Szerződés szövegének végleges megállapítását követően a kötelező hatályának elismerésére az Országgyűlésnek kell felhatalmazást adnia, majd törvényben kell kihirdetni. A jelen államközi szerződés hatályba lépésével egyidejűleg gondoskodni szükséges továbbá az 1983. október 20-án aláírt Egyezmény hatályon kívül helyezéséről is. Figyelemmel arra, hogy ezen Egyezmény kormányközi szinten került létrehozásra, ezért nem a jelen államközi szerződésben kerül sor a hatályon kívül helyezésére, hanem külön kormányközi megállapodás keretében, melyet kormányrendeletben szükséges kihirdetni. A létrehozásra kerülő nemzetközi szerződés végrehajtása folyamatos feladat, ahhoz külön költségvetési támogatás nem szükséges, az illetékes tárcák a végrehajtáshoz szükséges pénzügyi hátteret a költségvetésükben tervezik.
14
Kérem a Kormányt, hogy az előterjesztést és a mellékelt határozati javaslatot fogadja el. Budapest, 2006. február Dr. Lamperth Mónika
Dr. Somogyi Ferenc Dr. Petrétei József
15
I N D O K O LÁ S a T/……törvényjavaslathoz Általános indokolás A kihirdetésre kerülő nemzetközi szerződés a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Képviselőházának Végrehajtó Tanácsa között a magyar-jugoszláv államhatáron a határvonal és a határjelek felújítására, megjelölésére és karbantartására, Belgrádban 1983. október 20-án aláírt Egyezmény felváltását szolgálja. Ezen Egyezmény rendelkezései nem megfelelő tartalommal és terjedelemben szabályozzák az államhatár vonalának megállapításával kapcsolatos szabályokat, az államhatár láthatóságával kapcsolatos kérdéseket, illetve a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság államszervezetében végbement, annak területét is érintő változások és az új, korszerű térképészetitechnológiai vívmányok alkalmazása is indokolttá teszik e nemzetközi szerződés felváltását egy új, korszerű nemzetközi szerződéssel. A nemzetközi szerződés célja ezért az, hogy a megváltozott társadalmi, politikai környezetnek, műszaki feltételeknek megfelelően korszerű módon szabályozza a közös államhatár megjelölésére, láthatóságára, a határjelek karbantartására vonatkozó elveket. A Szerződés tartalmazza az államhatárt meghatározó nemzetközi szerződéseket, a határokmányokat, amelyek az államhatárt megállapítják, az államhatár vonalának megjelölését, annak rendjét és az ott folyó tevékenységet. A közös államhatár helyzetére, megjelölésére vonatkozó adatokat a Szerződés mellékletében szereplő határokmányok tartalmazzák. A Szerződés meghatározza továbbá a Határbizottság működésének jogi feltételeit, annak szervezeti és működési rendjét. A Határbizottság a nemzetközi gyakorlatban már jól bevált szervezet, amely valamennyi szomszédos állammal létrehozásra került. Figyelemmel arra, hogy a szlovén és a horvát fél közötti, a két ország közös államhatárával kapcsolatos vitás kérdések rendezéséig a Szerződés 2. cikk (2) bekezdés b) pontjában szabályozott - a hármashatár találkozási pontjának megjelölését, a határjelek karbantartását szabályozó - háromoldalú megállapodás nem hozható létre, a Szerződéssel egyidejűleg Kiegészítő Jegyzőkönyv létrehozása szükséges. A Kiegészítő Jegyzőkönyv alapján a Felek a háromoldalú megállapodás hatályba lépéséig a közös Határbizottság feladatát korlátozzák a Szlovén Köztársaság, valamint a Horvát Köztársaság által nem vitatott határszakaszra. A vitatott határszakaszon pedig, melyet a Kiegészítő Jegyzőkönyv pontosan tartalmaz, a Határbizottság magyar küldöttsége gondoskodik a határjelek karbantartásáról. Ezen idő alatt a magyar küldöttség e határszakaszon nem alkalmaz olyan eljárást vagy jelzést, amely az adott határszakasz vagy határjel állami hovatartozására utal vagy utalhat (a magyar felségjelzés kivételével). A jelen nemzetköz szerződés tartalmát tekintve - a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 3. §-a alapján, amely szerint törvényben kell meghatározni az Alkotmányban szabályozott állami szervek működését - törvényhozási tárgykört érintő szabályokat tartalmaz, hiszen a Szerződés a Határőrség munkáját, feladat- és hatáskörét érinti, továbbá az államhatár meghatározásával, megjelölésével kapcsolatos szabályok is törvényhozási tárgykörbe tartoznak. Erre, valamint a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 7. §-a (1) bekezdésének a) pontjára, valamint 9. §-ára figyelemmel, a Szerződés és a
16
Kiegészítő Jegyzőkönyv szövegének végleges megállapítását követően azok kötelező hatályának elismerésére az Országgyűlésnek kell felhatalmazást adnia, melyet törvényben kell kihirdetni. Részletes indokolás Az 1. §-hoz A jelen nemzetköz szerződés tartalmát tekintve - a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 3. §-a alapján, amely szerint törvényben kell meghatározni az Alkotmányban szabályozott állami szervek működését - törvényhozási tárgykört érintő szabályokat tartalmaz, hiszen a Szerződés a Határőrség munkáját, feladat- és hatáskörét érinti, továbbá az államhatár meghatározásával, megjelölésével kapcsolatos szabályok is törvényhozási tárgykörbe tartoznak. Erre, valamint a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 7. §-a (1) bekezdésének a) pontjára figyelemmel, a Szerződés és a Kiegészítő Jegyzőkönyv kötelező hatályának elismerésére az Országgyűlésnek kell felhatalmazást adnia. Ez összhangban áll a Szerződés 19., illetve a Kiegészítő Jegyzőkönyv 3. Cikkével, melynek értelmében a Szerződést, illetve a Kiegészítő Jegyzőkönyvet a Felek belső jogszabályaival összhangban meg kell erősíteni. A 2. §-hoz A Szerződést és a Kiegészítő Jegyzőkönyvet- szövegük végleges megállapítását követően a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 9. §-a értelmében törvénnyel szükséges kihirdetni. 3. §-hoz A Szerződés a Magyar Köztársaság és a Szlovén Köztársaság közötti rendezett határviszonyok biztosítása érdekében jött létre. Meghatározza az államhatár vonalát és azokat a teendőket, amelyek az államhatár láthatóságának biztosításához, illetve az államhatár megjelöléséhez szükségesek. 1. A Szerződés 1. Cikke rendelkezik a használt fogalmakról: az államhatárról, a határvonalról, a határokmányokról, a határjelről és a határvízről. A 2. Cikk a magyar-szlovén államhatárt rögzíti, összhangban a Trianonban, az 1920. évi június hó 4. napján aláírt Békeszerződés 27. cikkének 2. pontjával, amelyet a Párizsban, az 1947. évi február hó 10. napján kötött Békeszerződés 1. Cikk (1) bekezdése megerősített. A Szerződés rögzíti az államhatár vonalának két végpontját, melyeket a Békeszerződés 27. Cikkének 1. pontja (magyar-szlovénosztrák hármashatárpont), illetve a Magyar Köztársaság, a Szlovén Köztársaság, valamint a Horvát Köztársaság hármashatárpontjának kijelöléséről, megjelöléséről és karbantartásáról szóló Megállapodás tartalmaz, mely még nem jött létre. A cikk rendelkezik arról is, hogy az államhatár - függetlenül a terepen bekövetkező természetes vagy mesterséges változástól állandó és változatlan. Az államhatár azon a részen, ahol a határvonal vízfolyásokban (folyókban, patakokban és csatornákban) van, akkor is változatlan marad, ha a vízfolyás medre változik. Az államhatár csak abban az esetben alkalmazkodik a vízfolyás természetes vagy mesterséges változásaihoz, ha a Szerződő Felek erről külön szerződésben megállapodnak.
17
2. A 3. Cikk a határjelek fajtáit (az államhatár vonalának két végpontját jelölő hármashatár jelek, illetve határkövek, fémcsapok és kiegészítő határjelek) határozza meg, továbbá rögzíti, hogy a határvonal összes megjelölt és meg nem jelölt töréspontjainak koordinátáit a Szerződés mellékletében szereplő határokmányok tartalmazzák. 3. A 4. Cikkben a Felek kötelezik magukat az államhatár karbantartására a jó láthatóság biztosítása érdekében, és meghatározzák az ehhez szükséges közös határmunkákat. Ilyenek az államhatár új felméréséhez és az új határokmányok kidolgozásához szükséges utasítás elkészítése, a magyar-szlovén államhatár új felmérése, annak biztosítása, hogy a határjelek helyzete összhangban legyen a határokmányok adataival, a határjelek karbantartása, felújítása, pótlása és szükség szerint új határjelek elhelyezése. A 4. Cikk tartalmazza továbbá új határokmányok elkészítésének kötelezettségét, és az azokkal kapcsolatos eljárást, továbbá a Feleknek a határjelek védelme érdekében tett kötelezettségvállalását. 4. Az 5. Cikk foglalkozik a határjelek láthatóságának biztosításával. Ennek érdekében a határvonal szárazföldi szakaszának mindkét oldalán 1-1 (egy-egy) méter széles sávot (továbbiakban: határnyiladékot), valamint a határvonalat közvetett módon jelölő határjelek körül 1 (egy) méter sugarú területet a fáktól, bokroktól és más aljnövényzettől meg kell tisztítani. A határnyiladékban tilos az építkezés – ide nem értve a már meglevő épületeket – és a láthatóságot kedvezőtlenül befolyásoló táblák kihelyezése. Az 5. Cikk felhatalmazza a Szerződő Felek illetékes szerveit, hogy előzetes értesítés mellett a Cikkben foglaltak teljesülése érdekében szükséges munkákat bármikor elvégezzék. 5. A 6-9. Cikkek rendezik a határmunkákkal (a közös államhatár felmérése, a határvonal megjelölése, a határjelek karbantartása, javítása és helyreállítása) kapcsolatos kérdéseket. Ilyenek a kártérítés, továbbá, hogy a határmunkákat a Felek milyen megosztás szerint végzik a határjelek, a hármashatár pontok, illetve közös létesítmények esetében; valamint, hogy a Felek hétévente közösen ellenőrzik a határvonalat és a határjeleket. 6. A 10-17. Cikkek foglalkoznak a Határbizottsággal. A 10., 12., 14. és 15. Cikkek rendezik szervezetét, működését, a határmunkák végzésére vegyes munkacsoportok-, illetve a határokmányok elkészítésére vegyes szakértői csoportok felállítására vonatkozó jogkörét. A 11. Cikk tartalmazza a Határbizottság feladatait, ezek a magyar-szlovén államhatár vonalának közös felmérése, megjelölésének ellenőrzése, és ennek eredményéről zárójegyzőkönyv, szükség esetén új határokmányt készítése; továbbá a határjelek időszakos ellenőrzése; valamint, amennyiben szükséges, javaslattétel a Szerződő Felek illetékes szerveinek az államhatár mentén azonos nagyságú területek kölcsönös cseréjének elve alapján az államhatár kiigazítására. A 13. Cikk rendelkezik a felmerülő költségek viseléséről, míg a 16-17. Cikkek a közös államhatár átlépését, illetve a másik Szerződő Fél területén való tartózkodás szabályait tartalmazzák. 7. A 18-19. Cikkek tartalmazzák a nemzetközi szerződéseknél szokásos, a viták rendezésére vonatkozó, illetve a záró rendelkezéseket. 8. A Kiegészítő Jegyzőkönyv 1. cikke határozza meg, hogy mely határszakaszon látja el feladatait a Határbizottság két tagozata közösen. A 2. cikk arról rendelkezik, hogy a horvátszlovén viszonylatban vitatott határszakaszon a Határbizottság magyar tagozata önállóan látja el a feladatokat.
18
A 4. §-hoz A Szerződés a 19. cikk (1) bekezdése értelmében a megerősítéséről szóló későbbi diplomáciai jegyzék kézhezvételét követő 60. napon lép hatályba. Ennek naptári napját, annak ismertté válását követően, a külügyminiszter a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 10. § (4) bekezdése értelmében a Magyar Közlönyben közzétett egyedi határozatával állapítja meg. A törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a belügyminiszter gondoskodik.
