NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 3/2005.(II.17.) KGY rendelete az önkormányzat által magánszemélyek lakhatásának biztosítása céljából bérbe vett lakások hasznosításáról és a nem önkormányzati tulajdonban lévő bérlakásban lakók lakbértámogatásáról (egységes szerkezetben a 6/2008.(II.12.) KGY és a 53/2008.(XII.16.) KGY rendelettel) A Közgyűlés a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16.§ (1) bekezdésében foglaltak és a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001.(III.01.) Korm. rendelet 32/D.§ (5) bekezdésének b) pontja alapján a következő rendeletet alkotja: I. fejezet A rendelet célja és hatálya 1.§ A rendelet célja, hogy meghatározza a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata által (a továbbiakban Önkormányzat) magánszemélyek lakhatásának biztosítása céljából bérbe vett lakások hasznosításának, és a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közigazgatási területén lévő - nem önkormányzati tulajdonú - bérlakásban lakó személyek részére a központi (állami) és önkormányzati vissza nem térítendő lakbértámogatás nyújtásának feltételeit. 2.§ (1) A rendelet hatálya kiterjed az Önkormányzat által magánszemélyek lakhatásának céljából bérbevett lakásokra, valamint a nem önkormányzati tulajdonú bérlakásban élő, központi (állami) és önkormányzati vissza nem térítendő lakbértámogatást igénylő személyekre. (2) Az albérletbe adói jogok és kötelezettségek gyakorlásával a Közgyűlés a Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft-t bízza meg. 1
1
A 6/2008.(II.12.) KGY rendelet 5.§-a módosította.
2
II. fejezet Az Önkormányzat által, magánszemélyek lakhatásának biztosítása céljából bérbe vett lakások hasznosítása
Általános feltételek 3.§ (1)Az Önkormányzat által, magánszemélyek lakhatásának biztosítása céljából legalább 60 hónap időtartamra bérbe vett lakások körét és számát a Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. 2 előterjesztése alapján a Közgyűlés határozza meg.
(2) Az Önkormányzat által magánszemélyek lakhatásának biztosítása céljából bérbe vett lakás lakbére legfeljebb 800 Ft/m2/hó lehet. (3) A lakástulajdonos és az Önkormányzat közötti bérleti szerződést a Polgármesteri Hivatal Gazdasági Irodája köti meg a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. Tv. 74/a.§-ában és a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. Tv. 7.§ (1) bekezdésének ty) pontjában foglaltakra is figyelemmel. (4) A jövedelmi helyzete alapján rászoruló bérlő a lakáscélú támogatásokról szóló 12/2001.(III.01.) Korm. rendelet 32./D.§ -a szerinti lakbértámogatást igényelhet. (5) A lakásra az albérlővel csak határozott idejű szerződés köthető, melynek időtartama legfeljebb egy év. Az albérlő kérelmére – amennyiben a 4.§ szerinti jogosultság feltételei fennállnak - a szerződés évente hosszabbítható. (6) A lakásra albérleti szerződés csak azzal a magánszeméllyel köthető, aki a bérbe adó feltételeit elfogadja. A jogosultság feltételei 4.§ Az Önkormányzat által magánszemélyek lakhatásának biztosítása céljából bérbe vett lakásban albérletre azok a személyek jogosultak, akiknek szociális bérlakásra való jogosultságát a Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. 3 – Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 36/2000. (VII.01.) sz. az önkormányzati lakások bérletéről és a lakbérének megállapításáról szóló rendelete 5.§ (1) bekezdése alapján - elismerte. 2 3
A 6/2008.(II.12.) KGY rendelet 5.§-a módosította. A 6/2008.(II.12.) KGY rendelet 5.§-a módosította.
3
A jogosultság elbírálása 5.§ (1) Az Önkormányzat által magánszemélyek lakhatásának biztosítása céljából bérbe vett lakásra az igénylést (a továbbiakban kérelem) a Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft-hez4 (a II. fejezetben a továbbiakban bérbeadó) kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a.) a család kereső tagjainak jövedelemigazolását a megelőző egy évről b.) a vagyoni helyzetről szóló nyilatkozatot. (2) A bérbeadó a kérelmet 60 napon belül megvizsgálja és megállapítja, hogy a kérelmező az Önkormányzat által magánszemélyek lakhatásának biztosítása céljából bérbe vett lakás bérletére jogosult-e. Ezt követően a bérbeadó az igénylőt a nyilvántartásába felveszi, vagy ha a kérelem nem teljesíthető, - mert nem felel meg a 4. §-ban foglaltaknak - erről az igénylőt tájékoztatja.
Az Önkormányzat által, magánszemélyek lakhatásának biztosítása céljából bérbe vett lakásokat igénylők névjegyzéke 6.§ (1) A Szociális, Egészségügyi és Lakásügyi Bizottság (a továbbiakban Bizottság) az 1. sz. mellékletben meghatározott pontozási rendszert alapul véve állítja össze az Önkormányzat által, magánszemélyek lakhatásának biztosítása céljából bérbe vett lakásokat igénylők névjegyzék tervezetét. (2) A névjegyzék tervezetet a Polgármesteri Hivatal és a bérbeadó hirdetőtábláján 30 napra ki kell függeszteni azzal a megjegyzéssel, hogy a névjegyzékkel kapcsolatban a kifüggesztés alatt és a kifüggesztés utolsó napjától számított 8 napon belül a bérbe adóhoz észrevételt lehet tenni. (3) a Bizottság a beérkezett észrevételek figyelembe vétele mellett – az indokolt módosításokkal - a végleges névjegyzéket jóváhagyja. (4) A lakásbérleti igényeket a névjegyzéki sorrend szerint kell teljesíteni. A sorrendtől csak abban az esetben lehet eltérni, ha a rendelkezésre álló lakás szobaszáma ezt indokolja, vagy az igénylő nem fogadja el a felajánlott lakást, vagy jövedelme nem teszi lehetővé a lakás fenntartását. (5) A jóváhagyott névjegyzéken szereplő igénylőt a Bizottság a névjegyzékről törli, ha 4
A 6/2008.(II.12.) KGY rendelet 5.§-a módosította.
4 a) valótlan adatot közölt és ennek következtében került a névjegyzékre, b) lakhatása saját tulajdonú lakás vásárlásával, építésével vagy önkormányzati bérlakás kiutalásával megoldódott. A házastársak (élettársak) igénylésére vonatkozó rendelkezések, és a bérlőtársi szerződés megkötésének feltételei 7.§ (1) A házastársak (élettársak) igénylésére Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének az önkormányzati lakások bérletéről és lakbérének megállapításáról szóló 15/2006.(IV.27.) KGY rendelete 5 9.§-ában foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy ahol az szociális bérlakást említ, ott az önkormányzat által magánszemélyek lakhatásának biztosítása céljából bérbe vett lakást kell érteni. (2) A bérlőtársi szerződés megkötésének feltételeire Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének az önkormányzati lakások bérletéről és lakbérének megállapításáról szóló 15/2006.(IV.27.) KGY rendelete 6 15.§-ában foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy ahol az önkormányzati bérlakást említ, ott az önkormányzat által magánszemélyek lakhatásának biztosítása céljából bérbe vett lakást kell érteni. A szerződéskötés és a lakásba történő befogadás feltételei 8.§ (1) A szerződéskötés feltételeire Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének az önkormányzati lakások bérletéről és lakbérének megállapításáról szóló 15/2006.(IV.27.) KGY rendelete 7 16.§-ában foglaltakat kell alkalmazni. (2) A lakásba történő befogadás feltételeire Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének az önkormányzati lakások bérletéről és lakbérének megállapításáról szóló 15/2006.(IV.27.) KGY rendelete 8 17.§-ában foglaltakat kell alkalmazni. A bérleti jogviszony megszűnése és a lakás visszaadása, a szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése 9.§ (1) A bérleti jog megszűnésére és a lakás visszaadására Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének az önkormányzati lakások bérletéről és lakbérének
5
A 6/2008.(II.12.) KGY rendelet 6.§-a módosította. A 6/2008.(II.12.) KGY rendelet 6.§-a módosította. 7 A 6/2008.(II.12.) KGY rendelet 6.§-a módosítota. 8 A 6/2008.(II.12.) KGY rendelet 6.§-a módosította. 6
5 megállapításáról szóló 15/2006. (IV.27) KGY rendelete 9 23.§ és 24.§-ában foglaltakat kell alkalmazni. (2) A bérbe adó és az albérlő a lakásbérleti szerződést közös megegyezéssel megszüntetheti.
A lakbér megfizetése 10.§ A bérlő a lakbért a szerződésben meghatározott összegben és időpontban köteles a bérbeadó részére megfizetni. Ha a felek a lakbérfizetés időpontjában nem állapodtak meg, a bérlő a lakbért havonta előre, egy összegben légkésőbb a hónap 15. napjáig köteles megfizetni.
III. Fejezet A lakbértámogatás 11.§ (1) Lakbértámogatást igényelhetnek a háztartásukban gyermeke(ke)t eltartó, az Önkormányzat által, magánszemélyek lakhatásának biztosítása céljából bérbe vett lakásban albérlőként lakók, amennyiben az alábbi feltételek együttesen fennállnak. a.) a bérelt lakás mérete nem haladja meg a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. 38.§ (4) bekezdésének b)-e) pontjában foglalt – a lakásfenntartási támogatásra vonatkozó – mértéket, b.) a család jövedelme nem haladja meg a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. 38.§ (2) bekezdése szerint alkalmazandó jövedelem határt, c.) a család vagyona nem haladja meg a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Tv. 19.§-a szerinti – a rendszeres gyermekvédelmi támogatás feltételeként előírt – vagyon mértékét (2) Lakbértámogatást igényelhetnek a háztartásukban gyermeke(ke)t eltartó szociális bérlakást igénylők közül azok is, akiknél az alábbi feltételek együttesen fennállnak: a) nem önkormányzati vagy állami tulajdonban lévő bérlakásban bérlőként lakik és érvényes bérleti szerződéssel rendelkezik, és b) a bérelt lakás mérete nem haladja meg a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. 38.§ (4) bekezdésének b)-e) pontjában foglalt – a lakásfenntartási támogatásra vonatkozó – mértéket,
9
A 6/2008.(II.12.) KGY rendelet 6.§-a módosította.
6 c) a család jövedelme nem haladja meg a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. 38.§ (2) bekezdése szerint alkalmazandó jövedelem határt, d) a család vagyona nem haladja meg a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Tv. 19.§-a szerinti – a rendszeres gyermekvédelmi támogatás feltételeként előírt – vagyon mértékét (3) 10 Lakbértámogatást igényelhetnek azok a szociális bérlakást igénylő háztartások, akiknél az alábbi feltételek együttesen fennállnak: a.) nem önkormányzati vagy állami tulajdonban lévő bérlakásban bérlőként lakik és érvényes bérleti szerződéssel rendelkezik; b.) a bérelt lakás mérete nem haladja meg a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 38. § (4) bekezdésének b.)-e.) pontjába foglalt – a lakásfenntartási támogatásra vonatkozó – mértéket; c.) a háztartásban az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, feltéve, hogy a lakásfenntartás elismert havi költsége [a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 38. § (3) bekezdése alapján] a háztartás havi összjövedelmének 20 %-át meghaladja; d.) a család vagyona nem haladja meg a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 19. §-a szerinti – a rendszeres gyermekvédelmi támogatás feltételeként előírt – vagyon mértékét.
A lakbértámogatás mértéke 12.§ (1) Az Önkormányzat a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001.(III.01.) sz. Korm. rendelet 32./D.§-ában foglaltak alapján, az abban megjelölt feltételeknek megfelelő bérlők javára vissza nem térítendő központi (állami) támogatásra pályázik. (2) A pályázat előkészítését a Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. végzi. 11 13.§ 12 (1) A 11.§ (1) és (2) bekezdésében foglalt kérelmezők esetén a lakbértámogatás mértéke az albérleti díj 60%-a, de legfeljebb 17.000.-ft. 13 (2)A 11.§ (3) bekezdésében foglalt kérelmezők esetén a lakbértámogatás mértéke az albérleti díj 60 %-a, de legfeljebb 10.000,- Ft/hó.
10
A 6/2008.(II.12.) KGY rendelet 1.§-a iktatta be. A 6/2008.(II.12.) KGY rendelet 5.§-a módosította. 12 A 6/2008. (II.12.) KGY rendelet 2.§-a módosította. 13 A 53/2008.(XII.16.) KGY rendelet 1.§-a módosította. 11
7
A lakbértámogatás alapjául szolgáló lakbér felső mértéke 14.§ Lakbértámogatás akkor nyújtható, ha az albérleti/bérleti szerződésben meghatározott bérleti díj nem haladja meg a a) 11.§ (1) bekezdésében foglalt kérelmezők esetében a 800 Ft/m2/hó összeget. b) a 11.§ (2) és (3) bekezdésben foglalt kérelmezők esetében az 1.300 Ft/m2/hó összeget. 14
A jogosultság megállapítása és a folyósítás rendje 15.§ (1) A lakbértámogatás odaítéléséről kérelemre a Szociális, Egészségügyi, Lakásügyi és Idősügyi Bizottság dönt a Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. írásbeli javaslata alapján. 15 (2) A kérelem előterjesztésével egyidejűleg csatolni kell az annak elbírálásához szükséges mellékleteket. A hiányosan benyújtott kérelem nem terjeszthető a Bizottság elé. (3) A kérelem elbírálását megelőzően az ügyfél vagyoni viszonyai, lakáskörülményei tisztázása érdekében környezettanulmányt lehet készíteni. (4) Lakbértámogatás akkor nyújtható, ha bérbeadó írásban hozzájárul ahhoz, hogy a Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. tájékoztassa az állami adóhatóság területileg illetékes igazgatóságát a bérleti szerződésről és a bérbeadó adóazonosító adatairól. 16
16.§ A megítélt lakbértámogatás kifizetéséről a Gazdasági Iroda gondoskodik úgy, hogy a megítélt lakbértámogatás összegét a) a 11.§ (1) bekezdése szerinti esetekben a Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. 17 részére átutalja, b) egyéb esetben a lakbértámogatásban részesülő részére folyósítja.
14
A 6/2008.(II.12.) KGY rendelet 3.§-a módosította. A 6/2008.(II.12.) KGY rendelet 4.§-a módosította. 16 A 6/2008.(II.12.) KGY rendelet 4.§-a iktatta be. 17 A 6/2008.(II.12.) KGY rendelet 5.§-a módosította. 15
8 A lakbértámogatás felhasználásának ellenőrzése és a lakbértámogatás megszűnése 17.§ (1) A támogatás rendeltetésszerű felhasználásának ellenőrzésére a Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. 18 jogosult. (2) A támogatást igénybe vevő köteles a vagyoni jövedelmi viszonyaiban és a bérleti jogviszonyban beálló változásokról 8 napon belül írásban tájékoztatni a Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft-t. 19 (3) A felvett támogatás visszafizetése annak mindenkori törvényes kamataival egy összegben esedékessé válik, ha a támogatásban részesített a.) a támogatásban részesítését valótlan tények közlésével, adatok elhallgatásával vagy más módon befolyásolta, b.) a támogatás összegét annak céljától eltérő módon használta fel (4) Lakbértámogatás akkor nyújtható, ha bérbeadó írásban hozzájárul ahhoz, hogy a Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. tájékoztassa az állami adóhatóság területileg illetékes igazgatóságát a bérleti szerződésről és a bérbeadó adóazonosító adatairól. 20 Vegyes és záró rendelkezések 18.§ Az e rendeletben alkalmazott fogalmakra a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló – többször módosított – 1993. évi LXXVIII. tv.-ben meghatározott értelmező rendelkezések és meghatározások az irányadók. 19.§ A rendelet 2005.február hó 21. napján lép hatályba. Nyíregyháza, 2005. február 16.
Csabai Lászlóné polgármester
Dr. Szemán Sándor jegyző
E rendeletet 2005. február 17. napján kihirdetem. Nyíregyháza, 2005. február 17. Dr. Szemán Sándor jegyző 18
A 6/2008.(II.12.) KGY rendelet 5.§-a módosította. A 6/2008.(II.12.) KGY rendelet 5.§-a módosította. 20 A 6/2008.(II.12.) KGY rendelet 4.§-a iktatta be. 19
9
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. tv. 2005. január 1. napjától hatályos rendelkezései szerint a lakás önkormányzatnak történő bérbeadása esetén – ha azt az önkormányzat magánszemélyek lakhatásának biztosítására hasznosítja – 0%-os adókulcsot határoz meg. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. tv. 2005. január 1. napjától hatályos rendelkezései szerint ha az adózó a tulajdonát képező lakásra az önkormányzattal kötött bérbeadási szerződéssel rendelkezik amely tartalmazza a bérlőkijelölés rászorultságra tekintettel meghatározott feltételeiről szóló önkormányzati rendelet számát, a lakás bérbeadásából származó jövedelem az adózás előtti eredményt csökkenti. A rendelet megteremti a lehetőségét annak, hogy akár az un. vállalkozói bérlakás építés keretében, akár egyes magánszemélyektől történő bérbevétel útján az önkormányzat elhelyezést biztosítson az arra szociálisan rászorulók részére.
A lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001.(I.31.) sz. Korm. rendelet 2005. február 1. napjától hatályos rendelkezései lehetőséget biztosítanak a nem önkormányzati vagy állami tulajdonban lévő bérlakásban lakó gyermeket nevelő és jövedelmi, vagyoni helyzetük alapján rászoruló személyek részére a lakbér megfizetéséhez vissza nem térítendő központi és önkormányzati lakbértámogatás nyújtására. A Korm. rendelet értelmében az önkormányzatnak rendeletben kell szabályozni a lakbértámogatás alapjául szolgáló lakbér felső mértékét, a jogosultság megállapítására, felülvizsgálatára és megszűnésére, valamint a lakbértámogatás folyósításának rendjére vonatkozó eljárási szabályokat.
10
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1.§-hoz: Az személyi jövedelemadóról szóló törvény és a társasági adóról szóló törvény 2005. január 1. napján életbe lévő változásai kedvező adózási lehetőségeket biztosítanak abban az esetben, ha a magánszemélyek vagy a gazdasági társaságok a tulajdonukban lévő lakásokat az önkormányzatnak adják bérbe. A bérleti szerződés megkötéséhez szükséges az önkormányzat által magánszemélyek lakhatásának biztosítása céljából bérbe vett lakások hasznosítását, a bérlőkijelölés rászorultságra tekintettel meghatározott feltételeit szabályozó rendelet megalkotása. A lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001.(I.31.) sz. Korm. rendelet 2005. február 1. napjától hatályos rendelkezései lehetőséget biztosítanak a nem önkormányzati vagy állami tulajdonban lévő bérlakásban lakó gyermeket nevelő és jövedelmi, vagyoni helyzetük alapján rászoruló személyek részére a lakbér megfizetéséhez vissza nem térítendő központi és önkormányzati lakbértámogatás nyújtására. A Korm. rendelet értelmében az önkormányzatnak rendeletben kell szabályozni a lakbértámogatás alapjául szolgáló lakbér felső mértékét, a jogosultság megállapítására, felülvizsgálatára és megszűnésére, valamint a lakbértámogatás folyósításának rendjére vonatkozó eljárási szabályokat.
A 2.§-hoz: Mind az önkormányzat által magánszemélyek lakhatásának biztosítása céljából bérbe vett lakásokban való albérletre jogosultság, mind a lakbértámogatásra való jogosultság feltételei szorosan kötődnek a szociális bérlakásra való jogosultság feltételeihez. A támogatottak köre így a Piac és Vagyonkezelő Kft-nél nyilvántartásba vett, albérletben élő lakásigénylők közül kerül ki. A bérbe vett lakások szociális bérlakásként való hasznosítása indokolja, hogy az albérletbe adói jogok és kötelezettségek gyakorlásával a Közgyűlés a Piac és Vagyonkezelő Kft-t bízza meg. A 3.§-hoz: A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. tv. és a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. tv. 2005. január 1. napján életbe lépő rendelkezései szerint az önkormányzatnak bérbe adott lakások bérleti díjából származó jövedelemre akkor vehető igénybe az adókedvezmény, ha a lakásbérbeadás alapjául szolgáló szerződés határozott időtartamú és az időtartama a 60 hónapot eléri vagy meghaladja. A fenti jogszabályok értelmében a bérbe vevő a lakás fekvése szerinti települési önkormányzat gazdálkodását végrehajtó szerv (önkormányzati hivatal). A 4.§-hoz: A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. tv. és a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. tv. 2005. január 1. napján életbe lépő
11 rendelkezései szerint az önkormányzatnak bérbe adott lakások bérleti díjából származó jövedelemre akkor vehető igénybe az adókedvezmény, ha az önkormányzat általi albérlő kijelölésére a rászorultságra tekintettel meghatározott feltételek szerint kerül sor. A rászorultságot a rendelet a szociális bérlakásra való jogosultság feltételeinek teljesülése esetén ismeri el. Az 5-10.§-okhoz: A bérbe vett lakások szociális bérlakásként való hasznosítása indokolja, hogy a jogosultság elbírálására a Piac és Vagyonkezelő Kft, a névjegyzék elfogadására a Szociális, Egészségügyi és Lakásügyi Bizottság jogosult. A szociális bérlakásként való hasznosítás indokolja azt is, hogy házastársak (élettársak) igénylésére, a bérlőtársi szerződés megkötésének feltételeire, a szerződéskötés és a lakásba befogadás feltételeire, a bérleti jogviszony megszűnésére és a lakás visszaadására Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének az önkormányzati lakások bérletéről és lakbérének megállapításáról szóló 36/2000.(VII.01.) KGY. rendeletében foglaltakat kell – a megfelelő értelmezésekkel – alkalmazni. A 11.§-hoz: A lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001.(I.31.) sz. Korm. rendelet 32/D.§ (3) bekezdése szabályozza azokat a feltételeket, amelyeknek együttesen fenn kell állnia ahhoz, hogy az önkormányzat pályázat útján központi lakbértámogatást igényelhessen a háztartásukban gyermeke(ke)t eltartó bérlők javára. A magánszemélytől bérelt lakásban bérlőként lakó, érvényes bérleti szerződéssel rendelkező kérelmezők esetben további feltételként – az esetleges indokolatlan lakbértámogatás iránti kérelmek benyújtásának elkerülése céljából - írja elő a rendelet a legalább 3 éves nyíregyházi lakóhely meglétét. A 12-14.§-okhoz: A lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001.(I.31.) sz. Korm. rendelet 32/D.§ (4) bekezdése értelmében a központi lakbértámogatás mértéke nem lehet több mint a lakbér 30%-a, de legfeljebb havi 7.000.-ft. A pályázat benyújtásának feltétele, hogy az önkormányzat vállalja, hogy a központi lakbértámogatást legalább 100%-kal saját forrásból kiegészíti. A lakbértámogatás alapjául szolgáló lakbér felső mértékének megállapításánál indokolt különbséget tenni abban az esetben ha a lakást az önkormányzat bérli a lakástulajdonostól, vagy ha a lakbértámogatást igénylő bérlő bérli a lakástulajdonostól. A 15-18.§-okhoz: A jogosultság megállapításával és a lakbértámogatás rendeltetésszerű felhasználásának ellenőrzésével – mivel támogatottak köre a szociális bérlakást igénylők közül kerül ki – indokolt a Piac és Vagyonkezelő Kft-t megbízni.
12
1. számú Melléklet a 3/2005.(II.17.) KGY rendelethez Az önkormányzat által magánszemélyek lakhatásának biztosítása céljából bérbe vett lakások iránti igénylés esetén alkalmazandó pontrendszer
1. Amennyiben legalább 2 éve érvényes lakásigényléssel rendelkezik szociális bérlakásra: 5 pont
2. Amennyiben az igénylő legalább 3 éves nyíregyházi lakóhellyel rendelkezik: 3 pont
3. Az igénylő család nagysága 1 vagy 2 felnőtt egy gyermekkel: 1 vagy 2 felnőtt 2 gyermekkel: 1 vagy 2 felnőtt 3 gyermekkel:
7 pont 9 pont 11 pont
Minden további gyermek:
plusz 1 pont
4. Az igénylő 1 főre eső jövedelme az öregségi nyugdíjminimum mindenkori összegének 50%-a alatt van: 6 pont az öregségi nyugdíjminimum mindenkori összegének 51-100%-a között van: 10 pont az öregségi nyugdíjminimum mindenkori összegének 101-125%-a között van:13 pont az öregségi nyugdíjminimum mindenkori összegének 126-150%-a között van:16 pont az öregségi nyugdíjminimum mindenkori összegének 150%-a fölött van: 8 pont
5. Amennyiben az igénylő vagy valamely vele együtt költöző személy közalkalmazotti vagy köztisztviselői jogviszonyban dolgozik személyenként: 1 pont (de legfeljebb 5 pont)
13
