A PÉCSI ÍTÉL
TÁBLA
POLGÁRI KOLLÉGIUMA
1/2005.(2005.V.25.) sz. kollégiumi ajánlás az eljárás félbeszakadásának és a félbeszakadt eljárás folytatásának néhány kérdésér l
I.
II.
III.
IV.
Amennyiben a bíróság valamelyik fél haláláról vagy megsz nésér l (cégjegyzékb l vagy más nyilvántartásból való törlésér l) szerez tudomást, az eljárás félbeszakadását kell megállapítania. Félbeszakadás helyett a per megszüntetésér l akkor határozhat a bíróság, ha az anyagi jogi szabályok – a jogviszony természete miatt – a jogutódlást kizárják. Ha egységes pertársaság esetén az egyik pertárs jogutód nélküli megsz nése miatt szakadt félbe az eljárás, a bíróság végzéssel nem utasíthatja el az eljárás folytatása iránti kérelmet, hanem a kérelemben foglaltaknak megfelel en (esetleg elkülönítéssel) a perben maradó felekkel szemben folytatni kell az eljárást. Annak eldöntése, hogy érdemben milyen határozat hozható, nem tartozik az eljárás folytatásának kérdéskörébe. Az így folytatódó eljárás során a kereseti kérelem függvényében dönthet a bíróság a szerz dés érvénytelensége vagy hatálytalansága jogkövetkezményér l. Ha a megsz nt fél perben állásának hiányában a kereseti kérelem nem teljesíthet , a keresetet ítélettel el kell utasítani. Minden más esetben a szerz dés hatálytalanságának és érvénytelenségének következményét le kell vonni. A Pp. 157.§ a) pontja és a Pp. 130.§ (1) bek. g.) pontja alapján a félbeszakadt eljárás folytatása után a per nem szüntethet meg, erre csak akkor kerülhet sor, ha a keresetlevél benyújtásakor bírói felhívásra sem vonja perbe a felperes azokat a személyeket, akiknek a perben állása kötelez . Indokolás
A polgári peres eljárás nyugvásának három formája van: az eljárás félbeszakadása, a tárgyalás (per) felfüggesztése és az eljárás szünetelése. Az eljárás nyugvásának oka mindhárom esetben az, hogy az eljárás lefolytatását és az érdemi határozat meghozatalát az eljáráson kívüli esemény, vagy a felek rendelkezése gátolja. A Pp. 111.§ (1) bekezdése értelmében, ha valamelyik fél meghal, vagy megsz nik, az eljárás a jogutód perbelépéséig, illetve perbevonásáig (61-62.§) félbeszakad. Az eljárás félbeszakadásának egyik jellemz vonása, hogy a félbeszakadásra a törvény rendelkezésénél fogva kerül sor, az eljárás félbeszakadása nem a bíróság határozatának következtében áll be. Az egyik fél megsz nését, mint félbeszakadási okot az 1995. évi LX. törvény (a továbbiakban VI. Ppn.) 10.§ (1) bekezdése iktatta be a Pp-be jelent s hiányt pótolva. A gazdasági
-2társaságokról szóló 1988. évi VI. tv. Hatályba lépése után társaságok tízezrei alakultak, ennek természetes folyományaként nagyon sok esetben pereskedtek. A társaságok azonban nem csak megalakultak, hanem gyakran jogutóddal vagy jogutód nélkül megsz ntek, miközben a Pp.-ben nem volt rendelkezés arról, hogy a félként szerepl társaság megsz nése hogyan érinti a peres eljárást. Emiatt a gyakorlatban eltér megoldásokat követtek a bíróságok, a félbeszakadás megállapítása mellett legtöbbször a per megszüntetésére került sor a Pp. 157.§ a.) pontja és a Pp. 130.§ (1) bek. e.) pont (a perbeli jogképesség hiánya) alapján. Tipikus megoldásként idézhet a BH 1996/454. sz. alatt megjelent döntés, - amelynek tartalmára a törvénymódosítás is utal, - s amelyben a Legfels bb Bíróság kimondta, hogy a gazdálkodó szervezetnek az ellene indított per során bírósági határozattal történt megszüntetése esetén nincs helye a per folytatásának és ítélet hozatalának. Ilyen esetben a bíróságnak az eljárás félbeszakadását kell megállapítania, s mivel a Pp. nem tartalmazott a jogi személy megsz nésével kapcsolatban külön rendelkezést, az ilyen esetet azonosan kellett elbírálni, mintha a fél meghalt volna. A Pp. 111.§ (1) bekezdés módosítása után sem változott lényegesen a bírói gyakorlat, ennek oka egyértelm en a VI. Ppn. indokolása volt. A Pp. 111.§ (1) bekezdését a Ppn. 10.§ (1) bekezdése módosította, ennek indokolása azonban visszautal a Pp. 61.§-át módosító 4.§-ra a következ k szerint: „4.§ .A Javaslat normaszöveggé teszi a joggyakorlatban kikristályosodott azon szabályt, hogy ahol a Pp. a fél haláláról beszél, azon valamely szervezet jogutódlással történ megsz nését is érteni kell. Ugyanez az indoka a Javaslat 10. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezésnek. Míg a természetes személyek halála esetén mindig van jogutód (az örökös végs soron a Magyar Állam), addig a szervezetek esetében ez nem feltétlenül van így: pl. a felszámolással, vagy végelszámolással történ megsz nés esetében jogutódlásról nem beszélhetünk. Ilyen esetben a megsz n szervezet kötelezettségeiért felel sséggel tartozó személyekre, illetve szervezetekre e szabályok nem alkalmazhatóak. 10.§ A Javaslat 10. §-a (1) bekezdésében foglalt szabályozás összefügg a 4. §szal, így indokolása az 4. §-hoz f zött indokolásban foglaltakkal megegyezik. A 10. § (2) bekezdésében foglalt szabály lehet séget ad arra, hogy a per félbeszakadásának tartama alatt a bíróság elvégezzen olyan cselekményeket, amelyek a per érdemét nem érintik, azonban azok bizonytalan id re való elhalasztása jogos érdekeket sérthet. Így pl. mód nyílik a letétbe helyezett szakért i díj kiutalására a félbeszakadás id tartama alatt is.” A Complex CD Jogtár Pp. 111.§-hoz f zött indokolása – összhangban a módosító törvény indokolásával – kiemelte, hogy a perben nemcsak természetes személy lehet fél, hanem olyan szervezet is, amely törvényi rendelkezés folytán perbeli jogképességgel rendelkezik. Az ilyen szervezet megsz nése nem feltétlenül jár együtt jogutódlással (pl. felszámolás, végelszámolás), ezért a félbeszakadás csak akkor állapítható meg, ha a perbeli jogképességgel rendelkez szervezet az eljárás tartama alatt jogutódlással sz nt meg. A bírói gyakorlatot az eseti döntésekb l kit n en a fenti magyarázat orientálta, s számtalan esetben a jogutód nélküli megsz nés esetében nem az eljárás félbeszakadását állapították meg, hanem megszüntették az eljárást.
2.
-3A Legfels bb Bíróság azonban ezt a gyakorlatot nem fogadta el, s több iránymutató döntésében mutatott rá, hogy a fél megsz nésének következménye nem a per megsz ntetése, hanem az eljárás félbeszakadása. Ezek közül kiemelend az elvi határozatok között közzétett EBH. 2001/430. sz. döntés, melynek indokolásában a Legfels bb Bíróság kiemelte: önmagában az az ok, hogy a végelszámolás folytán az alperes jogutód nélkül sz nik meg erre vonatkozó jogszabályi rendelkezés hiányában - nem eredményezheti a per megszüntetését. Amennyiben a jogi személy jogutód nélkül megsz nik, az eljárás a Pp. 111.§ának (1) bekezdése szerint félbeszakad. Az alperes jogutód nélküli megsz nésének következménye ezért nem a per megszüntetése, hanem az eljárás félbeszakadása. Az alperesi jogi személy megsz nésének ténye az eljárást megakasztja, mert a félbeszakadás tartama alatt minden - a per érdemére vonatkozó - bírói rendelkezés, úgyszintén a felek minden perbeli cselekménye hatálytalan [Pp. 111.§ (1) bekezdés, 112.§ (2) bekezdés]. A kifejtettekre tekintettel a Legfels bb Bíróság a másodfokú bíróság eljárási szabályt sért megszüntet végzését a Pp. 275/A.§-ának (2) bekezdése alapján megváltoztatta és a jogszabályoknak megfelel határozatot hozva az els fokú bíróság végzését helybenhagyta.(Megjelent: A Legfels bb Bíróság határozatainak hivatalos gy jteménye 2001/1) Hasonló döntést hozott a Legfels bb Bíróság a BH 2002/19. sz. alatti döntésében, rámutatva, hogy az alperesi szövetkezetnek - a per során - a cégnyilvántartásból való törlése nem a per megszüntetésére, hanem a félbeszakadás megállapítására nyújt alapot. 1./ Az eljárás megszüntetése vagy a félbeszakadás megállapítása A fentiek alapján az els eldöntend kérdés az, hogy ha a perben szerepl természetes személy fél meghal, vagy a gazdálkodó szervezet felszámolási eljárás, végelszámolási eljárás vagy törlési eljárás során megsz nik és a cégjegyzékb l törlik, az eljárás félbeszakadásának vagy a per megszüntetésének van helye. A természetes személy halála esetén a bírói gyakorlat kialakultnak tekinthet . Abban az esetben ugyanis, amikor a perben érvényesített jog az elhalt természetes személyhez köt dik, a per a meghalt örökös által vagy ellene nem folytatható, a tényleges jogutódlás lehet sége ellenére a bíróságok a per megszüntetését állapítják meg a Pp. 157.§ (1) bekezdés és a Pp. 130.§ e.) pont kiterjeszt értelmezésével. (PK. 167. sz. állásfoglalás, BH. 1988/103. sz. eseti döntés.) A fél megsz nése, mint félbeszakadási ok mind jogi személy, mind perképességgel rendelkez jogi személyiség nélküli gazdasági társaság esetén felmerül. Bár a felvetett probléma valamennyi jogi személy esetén felmerülhet, gyakorlati jelent sége els sorban a gazdasági társaságok, szövetkezetek esetében van. Ezek a szervezetek megsz nhetnek jogutódlással és jogutód nélkül. A jogutódlással történ megsz nés esetén a félbeszakadt eljárás folytatásának nincs akadálya, ugyanis a jogutód szervezet utóbb beléphet a perbe és perbe vonható. A jogutód nélküli megsz nésnek a hatályos magyar jogban három esete van: a felszámolás, a végelszámolás, és a hivatalbóli törlési eljárás.
3.
-4Fontos annak hangsúlyozása, hogy a félbeszakadás oka akkor következik be, amikor a cégbíróság az adott céget törli a cégjegyzékb l, függetlenül attól, hogy a cégbíróság illetve a felszámolási eljárást lefolytató bíróság ezt megel z en a céget megsz ntnek nyilvánítja. (Cstv. 60.§ (1) bekezdés, 75.§ (3) bekezdés a)pont, Ctv. 54.§ (1) bekezdés f.) pont. Ennek az id pontnak a tisztázása azért fontos, mert a bíróság félbeszakadást kimondó határozata csak deklaratív, a félbeszakadás a jogi személy megsz nésével bekövetkezik. A Pp. 112.§ (1) bekezdése pedig kimondja, hogy az eljárás félbeszakadásával minden határid megszakad és a 112.§ (2) bekezdése értelmében a félbeszakadás alatt tett minden – a per érdemére vonatkozó – bírói rendelkezés, úgyszintén a felek által teljesített minden perbeli cselekmény hatálytalan, kivéve a félbeszakadással illetve az annak megsz ntetésével kapcsolatos bírói rendelkezéseket és perbeli cselekményeket. Emiatt rendkívül sérelmes lehet a felekre nézve, ha a félbeszakadt eljárás folytatására nem kerülhet sor. Az a tény, hogy a fél jogutód nélkül sz nik meg, még nem jelenti azt, hogy adott esetben a konkrét jogviszonyt illet en kizárt a jogutódlás megállapítása. Megkülönböztetjük az egyetemes és a különös jogutódlást. Az egyetemes jogutódlás esetén a jogel d valamennyi joga és kötelezettsége az új jogosítottra, a jogutódra száll át, míg különös jogutódlás esetén a jogoknak és a kötelezettségeknek csak egy része kerül át az eredeti jogosítottól, a jogel dt l a jogutódhoz. Különösen felszámolási eljárás során fordulhat el , hogy a felszámolás alá kerül adós cég egyes jogai, kötelezettségei jogutódhoz kerülnek. Sor kerülhet erre abban az esetben, ha például a felszámoló a gazdálkodó szervezet vagyonát úgy értékesíti, hogy bizonyos kötelezettségek a vásárlót terhelnek. (Ezek lehetnek adott esetben munkajogi kötelezettségek is). A felszámoló a Cstv. 52.§ (5) bekezdése alapján engedményezheti a be nem hajtott követeléseket, az engedményes ilyenkor különös jogutódja az adós cégnek. Ugyanez a helyzet, ha a Cstv. 56.§ (2) bekezdése alapján a be nem hajtott követeléseket a hitelez k között a bíróság osztja fel. Lehet ség van továbbá arra a Cstv. 58.§ (4) bekezdése alapján, hogy a szakmában szokásos jöv beni szavatossági, jótállási és kártérítési kötelezettségek rendezésére a felszámoló egy másik gazdálkodó szervezetet bíz meg, aki ebben a kérdéskörben az adós különös jogutódjának tekintend . Végelszámolási eljárásban a különös jogutódlás bekövetkezése gyakran el fordul, míg a törlési eljárásoknál – az eljárás jellege miatt - az ilyen jelleg megállapodások megkötése kizárt, különös jogutódlás nem fordulhat el . (Egyes vagyontárgyak vonatkozásában lefolytatandó vagyonrendezési eljárás során viszont el fordulhat, hogy a vagyontárgy megszerz je szinguláris jogutódnak tekintend .) A megsz nt cég állhat felperesi, illetve alperesi pozícióban. Felperesi pozícióban történ megsz nés esetén fordul el gyakran, hogy az „fa” cég esetén különös jogutódlásra kerül sor, alperesi pozícióban leginkább a vagyon kötelezettséggel történ értékesítése esetén fordulhat el ez a helyzet. Ezek az esetek mutatják, hogy általában az egyetemes jogutód hiánya nem jelenti feltétlenül azt, hogy az adott perben különös jogutódlás nem következhet be. A fenti okok miatt, amennyiben a bíróság gazdálkodó szervezet vagy jogi személy peres fél jogutód nélküli megsz nésér l szerez tudomást, f szabályként az eljárás félbeszakadását kell megállapítania a Legfels bb Bíróság EBH. 2001/430. sz. elvi határozatában adott iránymutatásnak megfelel en. El fordul jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság esetében is – hasonlóan a természetes személyekhez, - hogy olyan anyagi jogi igényt érvényesítenek, amely esetében a 4.
-5jogviszony természete zárja ki a jogutódlást. Ilyen esetben nem érvényesül a félbeszakadás jogintézmény célja, nevezetesen az, hogy a per a jogutód perbelépésével folytathatóvá váljon. Ezért ilyenkor kivételesen a félbeszakadás megállapítása helyett a per megszüntetésének van helye a Pp. 157.§ (1) bek. a.) pontja és Pp. 130.§ (1) bek. e.) pontjának kiterjeszt értelmezésével. (A fenti Pp. szabályok kiterjeszt értelmezése bizonyos esetekben aggályos lehet, ezért mindenképpen célszer a Pp. módosítása és a kérdés jogszabályi rendezése.) 2./ A félbeszakadt eljárás folytatásának lehet sége Amikor a megsz nt cég egyedüli alperes illetve felperes volt, és - utólag kiderül, hogy - sem egyetemes, sem különös jogutódja nincs, a Pp. szabályainak szigorú értelmezésével a félbeszakadt eljárás folytatására általában nincs lehet ség. El fordulhatnak azonban kivételes esetek, amikor a bíróság a fél méltányolható kérelmére elrendeli a per folytatását és a per megszüntetésér l határoz. (A Pécsi Ítél tábla egyetért a F városi Ítél tábla e tárgyban hozott 1/2005. sz. (V.9.) számú kollégiumi vélemény 3. pontban írt indokolással.) Ezt a lehet séget azért is biztosítani kell, mert a Pp. 112.§ (2) bekezdése értelmében a félbeszakadás tartama alatt tett minden - a per érdemére vonatkozó - bírói rendelkezés, úgyszintén a felek által teljesített minden perbeli cselekmény hatálytalan, kivéve a félbeszakadással, illetve az annak megszüntetésével kapcsolatos bírói rendelkezéseket és perbeli cselekményeket. Emiatt a bíróság nem hozhat meg olyan végzéseket, amelyek fellebbezéssel támadhatók. A per megszüntetése esetén viszont a bíróság rendelkezhet például a feljegyzett illeték viselésér l, esetleg az illeték visszatérítésér l. Ennek a helyzetnek a kezelése szintén jogszabályi rendezést igényel, a Pp. 157.§ említett kiterjeszt értelmezése azonban lehet séget ad arra, hogy a bíróság a kivételes helyzeteket megnyugtatóan rendezze. Komoly problémák azokban az esetekben fordulnak el , amikor az utóbb jogutód nélkül megsz nt céget kényszer pertársaság tagjaként vonták perbe. Erre legtöbbször akkor kerül sor, ha az „fa.” cég és egy harmadik személy között megkötött szerz dés érvénytelenségének, vagy hatálytalanságának megállapítása iránt indítanak pert. Ilyen perindításra a felszámolás kezd id pontja el tt is sor kerülhet, de a felszámolás kezd id pontja után is. Ilyenkor ugyanis alapvet en nem pénzkövetelés érvényesítésér l van szó, és az „fa.” cég perlésének nincs akadálya. Hasonló a helyzet, ha az egyik szerz d fél végelszámolás hatálya alatt áll. Amennyiben az eljárás félbeszakadását megállapítja a bíróság és a megsz nt félnek sem egyetemes, sem különös jogutódja nincs, az eljárás folytatásával kapcsolatban több eljárásjogi kérdés merül fel. Az els kérdés az, hogy folytatható-e a félbeszakadt eljárás a fél kérelmére, azaz kérheti-e, hogy a jogvitát érdemben bírálja el a bíróság, annak ellenére, hogy a cégjegyzékb l törölt, megsz nt cég jogutódját – annak hiánya miatt – megnevezni nem tudja. Ezzel szorosan összefügg kérdés, hogy az ilyen kérelemr l a bíróság milyen formában dönthet? Az els eljárásjogi kérdés megválaszolásához a Pp. 111.§ értelmezése szükséges. A Pp. 111.§ (1) bekezdése a Pp. megalkotásától kezdve úgy szólt, hogy: ha valamelyik fél meghal, az eljárás a jogutód perbelépésig, illet leg perbevonásáig (61-62.§) félbeszakad. Amíg f leg magánszemélyek pereskedtek (a gazdasági perekben az Ftvr. megjelenéséig gyakorlatilag ismeretlen volt a jogutód nélküli megsz nés) a fenti szabály érvényesülésének nem volt akadálya, mert a természetes személy halála esetén mindig van jogutód, így nem fordulhatott el az az eset, hogy a fél jogutódjának hiányában az eljárást nem lehetett folytatni, addig a jogi személyek és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok esetében ez nem feltétlenül van így. Gyakran el fordul, hogy a megsz n szervezet kötelezettségeiért a 5.
-6tagok felel sséggel tartoznak, k azonban nem tekinthet k a megsz nt szervezet jogutódjainak, ami nem zárja ki, hogy alperesi pozícióban lév megsz nt fél esetében a felperes ket perbe vonja. A VI. Ppn. indokolásával – amely szerint a félbeszakadást csak a jogutódlással megsz nt fél esetében lehet megállapítani – mint elvvel – a különös jogutódlás lehet ségére figyelemmel - nem lehet egyetérteni. Miután kifejezett törvényi rendelkezés a jogutód nélkül megsz n szervezet esetén nem zárja ki az eljárás folytatását a perben maradó felek vonatkozásában, ezért az eljárás folytatása iránti kérelmet nem lehet elutasítani. Az ilyen kérelem elutasítása azért is aggályos, mert a per folytatását megakadályozó elutasító végzés érdemi anyagi jogi kérdést bírál el, holott a Pp. 212.§ (1) bekezdése kimondja, hogy a per érdemében ítélettel kell dönteni. 3./ Érdemi döntés meghozatalának lehet sége a folytatódó eljárásban Azt, hogy egy jogutód nélkül megsz nt szervezet nélkül az adott ügyben hozható-e érdemi döntés, nem az anyagi jogi, hanem a pertársaságra vonatkozó el írások döntik el. Több évtizedes bírói gyakorlat alakult ki a Pp. 51.§ értelmezését illet en. A mi szempontunkból a Pp. 51.§ a) pontjának van jelent sége, amely a kényszer vagy szükségképpeni pertársaság szabályait tartalmazza. A Pp. 51.§ a) pontja kimondja, hogy több felperes együtt indíthat pert, illet leg több alperes együtt perelhet , ha a per tárgya olyan közös jog, illet leg olyan közös kötelezettség, amely csak egységesen dönthet el, vagy ha a perben hozott döntés a pertársakra a perben való részvétel nélkül is kiterjedne. A fenti rendelkezés alapján alakította ki a Legfels bb Bíróság azt a gyakorlatot, hogy közös tulajdon megsz ntetése iránti perben valamennyi tulajdonostársnak perben kell állni. (PK. 10. számú állásfoglalás, 4/b és c/ pontja). A szolgalmi joggal kapcsolatos perekben minden, a szolgalmi joggal érintett félnek perben kell állni. (BH. 1969/5/60.) Azokban a perekben, amelyeknek tárgya a találmány szerz sége, vagy a szabadalmi igény részaránya, mindazoknak perben kell állni, akit a szabadalmi okiratok feltalálóként, illetve szabadalmasként tüntetnek fel, továbbá akik a találmány szerz ségére, illetve a szabadalomra igényt tartanak. (PK. 277.) Szerz társi vagy társszerz i min ség megállapítása iránti perben mindazoknak perben kell állniuk, akik az adott m tekintetében szerz i jogi igény támaszthatnak. (BH. 1992/324.) A bírói gyakorlat alakította ki azt a szabályt is, hogy a szerz dés érvénytelenségének vagy hatálytalanságának megállapítása iránti perben minden szerz d félnek perben kell állni. Következetesnek tekinthet az a bírói gyakorlat is, hogy ezekben az esetekben a felperesi vagy alperesi pertársaság hiánya a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításához (BH. 1994/423.) illetve a per megszüntetéséhez vezet. Ha meghatározott személyek perben állása kötelez és a felperes ezeket a személyeket – felhívás ellenére nem vonta perbe, a bíróság a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítja a Pp. 130.§ (1) bekezdés g.) pontja alapján. Amennyiben a bíróság már perbe bocsátkozott, a kötelez perben állás hiánya miatt a per megsz ntetésének van helye. (BH. 1992/587.) A szerz dés hatálytalansága és érvénytelensége esetében, amennyiben csak két szerz d fél áll perben felperesi és alperesi pozícióban, természetesen kizárt érdemi döntés hozatala. Igazán élesen akkor vet dik fel ez a kérdés, ha a felperes nem részese a szerz désnek, s kívülállóként indít pert a szerz désköt alperesek ellen. Ilyenkor alperesi pozícióban legalább két személy áll perben.
6.
-7Tipikus esete lehet ennek a Ptk. 203.§-a, amely harmadik személy igényének kielégítési alapját részben vagy egészben elvonó szerz dés hatálytalanságáról rendelkezik. A perben maradó fél köteles t rni azt, hogy a felperes kielégítést szerezzen a hatálytalan szerz déssel megszerzett vagyontárgyból – végrehajtás útján -, a másik szerz d fél kiesése az érdemi határozat hozatalát semmiképpen nem gátolja, ellenkez leg, az ellentétes megoldás a jogintézmény érvényesülését zárná ki ilyen esetekben. Az ilyen megoldásnak az lenne az üzenete, hogy a cs dközelben vagy végelszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet nyugodtan kössön fedezetelvonó ügyletet, mert a szervezet megsz nése esetén a vagyont megszerz féllel szemben nem lehet eljárni.(Miután nem csak felszámolási eljárással sz nhet meg a fél jogutód nélkül, ezért nyugodtan figyelmen kívül hagyhatjuk a Cstv. 40.§ rendelkezéseit.) A Pécsi Ítél tábla egy konkrét ügyben.(Gf.IV.30.330/2004/4. sz.) a határozat indokolásában rámutatott arra, hogy a felperes állítása szerint a perben maradt fél a szerz dés megkötésekor rosszhiszem volt, ezért a szerz dés a felperessel szemben hatálytalan, s az alperes t rni köteles, hogy a felperes az igényét az elvont fedezetb l kielégíthesse. „Végs soron ilyen tényállás mellett arról van szó, hogy a jogutód nélkül megsz nt alperes tartozásáért a harmadik személlyel szemben az igény kielégítési alapját elvonó rosszhiszem szerz d fél akkor is köteles helytállni, ha a megtérítési igénye továbbhárítása már nem történhet meg, vagyis a Ptk. 203.§ szerinti igény a szerz d felek egyikének, az adósnak jogutód nélküli megsz nése esetén a vele szerz d másik féllel szemben érvényesíthet .” A Ptk. 203.§ alkalmazásának feltételeit a bíróság akkor is vizsgálhatja, ha egyik szerz d fél id közben megsz nt. (Közzétéve BDT 2005/4. számban.) Nehezebb a kérdés megítélése, amennyiben a per szerz dés érvénytelenségével kapcsolatos. A Ptk. 237.§ szabályai alapján valamennyi lehetséges megoldás felvázolása meghaladja a problémafelvetés kereteit, de úgy t nik, hogy a jelenlegi bírói gyakorlat alapján nehezen képzelhet el olyan helyzet, amikor az egyik szerz d fél jogutód nélküli megsz nése esetén a szerz dés érvénytelensége vagy semmissége jogkövetkezményei levonhatóak lennének. Ennek a gyakorlatnak a megváltoztatása azonban indokolt, s miután sem az anyagi jogi, sem az eljárásjogi szabályok nem zárják ki az érdemi döntés meghozatalát, ezen a holtponton a bírói gyakorlat könnyen átléphet. Mindazon esetekben ugyanis, amikor a jogkövetkezmények levonása nem jelent közvetlen kötelezettséget a megsz nt fél irányába, minden további nélkül elbírálható a szerz dés érvénytelenségével kapcsolatos kereseti kérelem is. Ezt az álláspontot alátámasztja az is, hogy a szerz dés megtámadása esetén nem a bíróság ítélete teszi érvénytelenné szerz dést, a Ptk. 235.§ (1) bekezdése ugyanis úgy rendelkezik, hogy a megtámadható szerz dés a megtámadás következtében megkötésének id pontjától kezd d hatállyal érvénytelen. Az érvénytelenséggel kapcsolatos perben csak ennek jogkövetkezményeit kell levonni, (Ptk. 236.§ (1) bekezdés) s ez mindazon esetekben lehetséges, amikor a megsz nt szerz d fél felé a következmények levonása semmiféle következménnyel nem jár. Ez a helyzet csak kivételesen fordulhat el , lehet ségét mégsem lehet kizárni. Ad absurdum az sem kizárható, hogy a bíróság hatályosnak illetve érvényesnek nyilvánítson egy szerz dést a Ptk. 237.§ (2) bekezdése alapján az egyik szerz d fél megsz nése után is, ha a felperes bizonyítja, hogy a jogainak megóvása érdekében ez szükséges. Ennek az álláspontnak az elfogadása nem jelenti a bírói gyakorlat felpuhítását, azt, hogy a szerz dés érvénytelenségének és hatálytalanságának megállapítása iránti perekben minden szerz d fél perben állását meg kell követelni. A kényszer pertársaság azonban csak létez felek között áll fenn, ezért ha az egyik szerz d fél akár a per megindítása el tt, akár a per 7.
-8közben általános és egyedi jogutód nélkül megsz nik, a per lefolytatásának és érdemi döntés meghozatalának nincs akadálya. Ezért szükséges annak kimondása, hogy az egyik szerz d fél jogutód nélküli megsz nése esetén nem lehet automatikusan elutasítani a keresetet, mert mindazon esetekben, amikor a szerz dés érvénytelensége (vagy semmissége) jogkövetkezményeinek levonása a jogutód nélkül megsz nt fél irányába marasztaló rendelkezést nem tartalmaz, a kereseti kérelem érdemben elbírálható. 4./ Az eljárás megszüntetésének lehet sége az egyik szerz d fél jogutód nélküli megsz nése estén A 3. pontban feltett kérdésre adott válaszból ez egyértelm en megállapítható, mégis indokolt annak kimondása, hogy a Pp. 130.§ (1) bekezdés g.) pont alapján a keresetlevél csak akkor utasítható el, ha a keresetlevél benyújtásakor bírói felhívás ellenére sem vonja perbe a felperes azokat a személyeket, akiknek a perben állása nélkül nem hozható érdemi döntés. Utólag a per megszüntetésére is csak akkor kerülhet sor, ha ez a hiány már a keresetlevél benyújtásakor fennállt. Amennyiben a per megindításakor minden fél perben áll, akinek a perben állása szükséges a jogvita elbírálásához, s az egyik fél jogutód nélküli megsz nése miatt ez a helyzet változik, nem a per megszüntetésének, hanem a kereset érdemi elbírálásának van helye.
8.
