Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselı–testületének 12/2005. (V. 05.) rendelete a képviselı-testület és szervei Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról
Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselı-testülete (a továbbiakban: Képviselı-testület) - a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. Törvény 18. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - a képviselı-testület és szervei szervezeti és mőködési szabályzatának megállapításáról a következı rendeletet alkotja.
I. fejezet Általános rendelkezések 1. § (1) Az önkormányzat megnevezése: Hajdúsámson Város Önkormányzata (2) Az önkormányzat székhelye: Hajdúsámson, Szabadság tér 5. Postacíme: 4251 Hajdúsámson, Szabadság tér 5. Postafiók 25. (3) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet: Hajdúsámson Város Önkormányzatának Képviselı-testülete (4) A képviselı-testület hivatalának neve: Hajdúsámson Város Polgármesteri Hivatala (5) Az alapító okirat kelte: 2004. augusztus 18. száma: 293/2004. (VIII. 18.) öh. (6) Az önkormányzat illetékességi területe: Hajdúsámson város közigazgatási területe. (7) A település fontosabb adatait az 1. számú függelék tartalmazza. 2. § (1) Az önkormányzati jogokat Hajdúsámson város lakossága a megválasztott képviselıi által közvetett módon, valamint népszavazás útján közvetlenül gyakorolja. (2) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselıtestületet illetik meg. (3) A képviselı-testület szervei: a polgármester, a bizottságok, részönkormányzat testülete a képviselı-testület hivatala. (4)* A képviselı-testület választáskori létszáma: 18 fı A települési képviselık közül 10 fı egyéni választókerületi képviselı, 7 fı kompenzációs listáról bekerült képviselı, amely létszám kiegészül 18 fıre - az Ötv. 32. §-a alapján- a polgármester személyével. A képviselık névsorát a 2. sz. függelék tartalmazza.
* Módosította: 22/2005. (IX. 30.) rendelet 1. §-a. Hatályos: 2005. október 1-tıl
-23. § (1) Az önkormányzat hivatalos jelképei: a település címere, zászlója és pecsétje. A település címere, zászlója és pecsétje leírását, továbbá használatának rendjét külön rendelet szabályozza. (2) Használt pecsétek: a) Hajdúsámson Város Önkormányzata - önkormányzatai címerrel, b) Hajdúsámson Város Önkormányzata - állami címerrel, c) Hajdúsámson Város Polgármestere - állami címerrel, d) Hajdúsámson Város Jegyzıje - állami címerrel, e) Hajdúsámson Város Polgármesteri Hivatala - számozott – állami címerrel (3) Hajdúsámson település 2004. július 01. napjától városi rangú település, ezért a Képviselıtestület az avatási ceremónia tiszteletére – minden év augusztus 28. napját – a Város Napjává nyilvánítja. 4. § Az önkormányzat Képviselı-testülete az egyes kitüntetı díjak adományozását, a díszpolgári cím alapítását és adományozását külön rendeletben szabályozza. 5. § Az önkormányzat idıszaki lapja a Sámsoni Hírlap. Az erre vonatkozó adatokat az 1. számú melléklet tartalmazza.
II. fejezet Az önkormányzat feladata, hatásköre, szervei 6. § (1) A helyi önkormányzatokról szóló törvény alapján az önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen: - a településfejlesztés, - a településrendezés, - az épített és a természeti környezet védelme, - a lakásgazdálkodás, - a vízrendezés és csapadékvíz elvezetés, - a csatornázás, - a köztemetı-fenntartás, - a helyi közutak és közterületek fenntartása, - a helyi tömegközlekedés biztosítása, - a köztisztaság és településtisztaság biztosítása, - gondoskodás a helyi tőzvédelemrıl, - gondoskodás a közbiztonság helyi feladatairól, - közremőködés a helyi energia-szolgáltatásban, - közremőködés a foglalkoztatás megoldásában, - az óvodáról, az alapfokú nevelésrıl, oktatásról, az egészségügyi, szociális ellátásról, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokról való gondoskodás, - a közösségi tér biztosítása, - közmővelıdési, tudományos, mővészeti tevékenység, sport támogatása, - a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének a biztosítása, - az egészséges életmód közösségi feltételeinek elısegítése.
-3(2) Az (1) bekezdésben foglaltak közül az önkormányzat maga határozza meg – a lakosság igényei alapján, anyagi lehetıségeinek függvényében – mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el. 7. § Az önkormányzat: a) köteles gondoskodni: - az egészséges ivóvízellátásról, - az óvodai nevelésrıl, - az általános iskolai oktatásról és nevelésrıl, - az egészségügyi és szociális alapellátásról, - a közvilágításról, - a helyi közutak fenntartásáról, - a köztemetı fenntartásáról, b) köteles biztosítani a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését. 8. § (1) Az önkormányzat által ellátott alaptevékenységek körére vonatkozóan a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza: a) az állami feladatként ellátott alaptevékenységet, benne elhatároltan a kisegítı, kiegészítı tevékenységeket, valamint az azokat meghatározó jogszabály(ok) megjelölését, b) az alaptevékenységek forrásait, c) az alaptevékenység feladatmutatóit. (2) Az önkormányzat vállalkozási, illetve egyéb feladataival kapcsolatban a rendelet 3. számú melléklete tartalmazza: a) a vállalkozási feladatok és közhasznú, vagy gazdasági társaságban való részvételének részletes – alaptevékenységtıl elhatárolt – felsorolását, b) az egyes feladatok, tevékenységek forrását, c) a tevékenység feladatmutatóinak megnevezését. 9. § (1) Az önkormányzat a feladatai körében támogatja a lakosság önszervezıdı közösségeinek tevékenységét, együttmőködik e közösségekkel. (2) Az (1) bekezdésben leírtak érvényre juttatása érdekében a 4. számú mellékletben meghatározott önszervezıdı közösségek képviselıit illeti meg tevékenységi körükben tanácskozási jog a képviselı-testület és bizottsága ülésein. 10. § Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselıtestületet illetik meg. A képviselı-testületet a polgármester képviseli. 11. § (1) Az önkormányzati feladatokat a képviselı-testület és szervei látják el. (2) A képviselı-testület szervei: - polgármester, - képviselı-testület bizottságai, - polgármesteri hivatal - részönkormányzat testülete 12. § (1) Az önkormányzati feladat- és hatáskörök fıszabályként a képviselı-testületet illetik meg. A Képviselı-testület a hatásköreit meghatározott esetekben a polgármesterre, illetve bizottságára, részönkormányzat testületére ruházhatja. Az átruházott hatáskörök jegyzékét az SzMSz. 3. számú függeléke tartalmazza.
-4(2) A képviselı-testület: - a hatáskörgyakorlás átruházásához utasítást adhat, - a hatáskörgyakorlás jogát visszavonhatja. (3) A képviselı-testület által átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók. (4) Az átruházott hatáskör gyakorlója a hatáskör gyakorlásáról évente legalább egy alkalommal beszámol a képviselı-testületnek. 13. § A képviselı-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátása céljából önkormányzati intézményt, más szervezetet alapíthat, kinevezi vezetıiket. 14. § (1) A képviselı-testület hatáskörébıl nem ruházható át: a) rendeletalkotás, b) szervezetének kialakítása és mőködésének meghatározása, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás; c) a helyi népszavazás kiírása, az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerı címek meghatározása, használatuk szabályozása, díszpolgári cím adományozása, d) a gazdasági program, a költségvetés megállapítása, döntés a végrehajtásukról szóló beszámoló elfogadásáról, a helyi adó megállapítása, a településszerkezeti terv, szabályozási terv és építési szabályzat jóváhagyása, a képviselı-testület által meghatározott értékhatár feletti hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, továbbá a közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele és átadása; e) önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás; f) megállapodás külföldi önkormányzattal való együttmőködésrıl, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás; g) intézmény alapítása; h) közterület elnevezése, emlékmő állítás; i) eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál; j) a bíróságok népi ülnökeinek megválasztása; k) állásfoglalás megyei önkormányzati intézmény átszervezésérıl, megszüntetésérıl, ellátási, szolgáltatási körzeteirıl, ha a szolgáltatás a települést is érinti; l) véleménynyilvánítás olyan ügyben, amelyben törvény az érdekelt önkormányzat álláspontjának kikérését írja elı; m) a települési képviselı, a polgármester összeférhetetlenségi ügyében való döntés, a fıállású polgármesternek az Ötv. 33/A. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott tisztségek betöltéséhez való hozzájárulással kapcsolatos döntés; vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés; n) amit törvény a képviselı-testület át nem ruházható hatáskörébe utal. (2)* Az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül a képviselı-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) a képviselı-testület hatáskörébe utalt választás és kinevezés alkalmával az illetmény meghatározása; b) helyi közügy megoldásának vállalása, illetıleg arról történı lemondás; c) a mőködési és fejlesztési célú hitelfelvétel; d) gazdasági társaságba való belépés, kilépés, alapítás, megszüntetés.
* Módosította a 22/2005. (IX.30.) rendelet 2. §. Hatályos: 2005. október 1-tıl.
-515. § * A képviselı-testület – rendeletével – a törvény által hatáskörébe utalt: - kinevezést, - megbízást, - intézmény alapítását törvényben létrehozott társulásra ruházhatja. 16. § (1) A képviselı-testület önkormányzati hatósági ügyben hozott határozata ellen fellebbezésnek nincs helye. (2) A polgármester, valamint a képviselı-testület bizottságának önkormányzati jogkörben hozott hatósági határozata ellen a képviselı-testülethez lehet fellebbezést benyújtani. (3) A képviselı-testületnek az (1) és a (2) bekezdés alapján hozott határozatának a felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozással a bíróságtól lehet kérni a határozat közlésétıl számított harminc napon belül. A pert az önkormányzat ellen kell indítani.
III. fejezet A képviselı-testület mőködése A képviselı-testület ciklusprogramja 17. § (1) A polgármester programot terjeszt a képviselı-testület elé, amely – a testület megbízatásának idıtartamára – a településfejlesztés, a helyi közszolgáltatások szervezésének fıbb céljait, feladatait tartalmazza. A program azokat a helyi közügyeket, közszolgáltatásokat is rögzíti, amelyekben a feladatokat vállaló önszervezıdı közösségek és vállalkozások támogatást kapnak a képviselı-testülettıl. (2) A ciklusprogramot a képviselı-testület a megválasztását követı legkésıbb 6 hónapon belül hagyja jóvá. A képviselı-testület munkaterve 18. § (1) A képviselı-testület adott évi rendes üléseinek konkrét számát és idıpontját a képviselı-testület által elfogadott éves munkaterv tartalmazza. (2) A következı évre vonatkozó munkaterv tervezetét minden év utolsó ülésén a polgármester terjeszti elı, melyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyzı állít össze. (3) A munkaterv elkészítéséhez javaslatot kell kérni: - a képviselıktıl, - a bizottságoktól, - az önkormányzati intézmények vezetıitıl. (4) A munkaterv tartalmazza: - az ülések tervezett idıpontját, - az adott ülésen tárgyalandó témákat, - az elıterjesztı megnevezését, - az elıterjesztést véleményezı bizottság(ok) megjelölését, - az elıterjesztés elkészítéséért felelıs személy megnevezését. - a testületi ülések állandó témáit, - a tervezett lakossági fórumok idıpontját. * Módosította a 22/2005. (IX. 30.) rendelet 3. §-a. Hatályos: 2005. október1-tıl.
-6A képviselı-testület ülései 19. § (1) A képviselı-testület alakuló, munkaterv szerinti rendes és rendkívüli ülést tart. (2) A képviselı-testület az alakuló ülését a választást követı 15 napon belül tartja meg. Az alakuló ülést a legidısebb települési képviselı, mint korelnök vezeti. (3) Az alakuló ülésen a képviselı-testület 2 fı társadalmi megbízatású alpolgármestert választ. (4) Az alakuló ülésen kell dönteni a polgármester és a megválasztott alpolgármesterek illetményérıl, illetve tiszteletdíjáról. (5) Az alakuló ülésre e fejezet szabályait értelemszerően alkalmazni kell. 20. § A képviselı-testület rendes üléseit az éves munkatervben meghatározottak szerint, de évente legalább hat alkalommal tartja. 21. § A képviselı-testület rendkívüli ülését össze kell hívni: a) a települési képviselık egynegyedének vagy a képviselı-testület bizottságának az indítványára, vagy b) azokban az esetekben, mikor az ülés összehívására a munkatervben meghatározott rendes üléseken kívül egyéb okokból - önkormányzati érdek, vagy rendkívüli helyzet szükség van. c) A rendkívüli ülés napirendjének szakbizottság általi véleményeztetése nem szükséges. 22. § (1) A 21. § a) pontjában foglalt indítványt a polgármesternél írásban kell elıterjeszteni, a b) pontban foglalt esetekben pedig a polgármester hívja össze az ülést. (2) A polgármester az indítvány beérkezéstıl számított 5 munkanapon belül köteles a rendkívüli ülést összehívni. (3) A rendkívüli ülésen csak az indítványban kért napirend tárgyalására van lehetıség. 23. § A képviselı-testületi ülés ideje alatt mobiltelefon nem használható, azzal az ülés rendjét tilos zavarni. A képviselı-testületi ülések összehívása 24. § (1) A képviselı-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti. (2) A polgármester távolléte, akadályoztatása esetében az alpolgármester gondoskodik a képviselı-testület összehívásáról, és a polgármester távollétében vezeti az ülést. (3) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejő betöltetlensége, illetve a polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatása esetében az Ügyrendi Bizottság elnöke, akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze a képviselı-testületet és vezeti a képviselı-testület ülését. (4) A képviselı-testület ülését fıszabályként az önkormányzat székhelyére kell összehívni. (5) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselı-testület ülése a székhelyen kívül máshová is összehívható.
-725. § A képviselı-testület rendes üléseit a munkatervnek megfelelı idıpontra kell összehívni. 26. § (1) A képviselı-testület rendkívüli üléseit az ülés összehívására jogosult személy akkor hívja össze, ha a 21. §-ban foglalt feltételek fennállnak. (2) Az összehívás szükségességét az összehívásra jogosult személy a 21. § b) pontja esetében saját maga dönti el. (3) A képviselı-testület eseti határozattal is rendelkezhet rendkívüli ülés megtartásáról. 27. § (1) A képviselı-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik. (2) A meghívónak tartalmaznia kell: - az ülés helyét, - az ülés idıpontját, - a tervezett napirendeket, - a napirendek elıadóit, - a képviselı-testület ülése összehívójának megnevezését. (3) A meghívóhoz mellékelni kell az elıterjesztéseket. (4) A meghívót és az elıterjesztéseket a képviselı-testületi ülés idıpontja elıtt legalább 5 nappal ki kell küldeni. (5) A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni: - állandó meghívottaknak: a) a képviselıknek, b) a jegyzınek, c) a polgármesteri hivatal vezetı állású köztisztviselıinek, d) az önkormányzati intézmények vezetıinek, e) a cigány kisebbségi önkormányzat elnökének, f) a megyei közigazgatási hivatal vezetıjének, - nem állandó meghívottaknak: a) az elıterjesztıknek, b) akiket az ülés összehívója megjelöl. c) a településen mőködı önszervezıdı közösségek képviselıinek, 28. § (1) A képviselı-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan írásos meghívóval és a vonatkozó elıterjesztések csatolása mellett történhet. (2) Indokolt esetben lehetıség van a képviselı-testületi ülés összehívására az ülést megelızıen legalább 24 órával - telefonon keresztül történı szóbeli meghívással, - egyéb szóbeli meghívással. A szóbeli meghívás esetében lehetıség szerint biztosítani kell az elıterjesztések meghívottakhoz történı eljuttatatását.
-829. § (1) A képviselı-testület ülésén a képviselık szavazati joggal vesznek részt. (2) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan: a) a jegyzıt, b) a megyei közigazgatási hivatal vezetıjét. c) a kisebbségi önkormányzat elnökét. (3) Az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan illeti meg tanácskozási jog a meghívottak közül: a) a polgármesteri hivatal vezetı állású köztisztviselıjét, b) az önkormányzat intézményének vezetıjét, c) az önszervezıdı közösségek képviselıit, illetve b) akit egy-egy napirendi pont tárgyalására hívtak meg. 30. § A képviselı-testület ülésérıl a lakosságot tájékoztatni kell. A tájékoztatás formája: meghívó kifüggesztése - a polgármesteri hivatal hirdetıtáblájára, - Sámsonkert, Martinka és Liget tanya településrészeken elhelyezett hirdetıtáblákon. A képviselı-testület ülésének vezetése 31. § A képviselı-testület ülésének vezetése során ellátandó feladatok: a) a képviselı-testület határozatképességének megállapítása, b) jegyzıkönyv-hitelesítık kijelölése, c) polgármesteri tájékoztató az elızı képviselı-testületi ülés óta eltelt idıszak eseményeirıl, d) beszámoló a lejárt határidejő határozatokról e) napirend elıterjesztése, elfogadtatása, f) az ülés jellegének (nyílt/zárt) megítélése, a zárt ülés tényének bejelentése, g) napirendenként: - vita levezetése, ezen belül kiegészítésekre, kérdésekre, észrevételekre, hozzászólásokra, módosító javaslatokra a szó megadása, - a vita összefoglalása, - a módosító indítványok szavazásra való feltevése, - tárgyalási szünet elrendelése szükség esetén - határozati javaslatok szavaztatása, - a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerően, - a napirend tárgyában hozott döntés(ek) kihirdetése, h) a rend fenntartása, i) a hozzászóló figyelmeztetése, ha mondanivalója eltér a tárgyalt témától, a figyelmeztetés eredménytelensége esetén a szó megvonása, j) ügyrendi kérdések szavazásra bocsátásása és a szavazás eredményének kihirdetése, k) az ülés bezárása. A határozatképesség megállapítása 32. § (1) A képviselı-testület tagjainak választáskori létszáma: 18 fı. (2) A képviselı-testület határozatképes, ha az ülésen a települési képviselıknek több mint a fele jelen van. Jelenlévınek kell a képviselıt tekinteni, ha a képviselı az ülésteremben tartózkodik, annak ellenére is, ha az elektronikus szavazatszámláló rendszerbe nem jelentkezett be.
-9(3) Ha a (2) bekezdésben megjelölt számú képviselı nincs jelen, akkor a képviselı-testület határozatképtelen. Amennyiben a képviselı-testület ülése egy órán belül ismét határozatképessé válik, úgy az ülés folytatható. Ha a határozatképesség egy órán belül nem áll helyre, akkor az ülést 5 munkanapon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni. Jegyzıkönyv-hitelesítık kijelölése 33. § Jegyzıkönyv-hitelesítésre 2 fı képviselı kijelölése kötelezı. Jegyzıkönyv-hitelesítı a képviselık ABC szerinti névsora alapján egymás után következı 2 fı, amennyiben jelen van az ülésen, távolléte esetén a soron következı képviselı. A hitelesítık feladata az elkészült jegyzıkönyvek aláírásukkal történı hitelesítése. Napirendi javaslat elıterjesztése és elfogadtatása 34. § (1) A polgármester elıterjeszti a napirendi pontokat. A képviselık javaslatot tehetnek a napirendi pontok felcserélésére, a javasolt napirendi pontok törlésére. A meghívóban szereplı napirendi javaslatokhoz képest új napirendi pont felvételére önkormányzati érdek, vagy rendkívüli helyzet miatt kerülhet sor, ha a döntés nem halasztható a következı testületi ülésig. (2) A napirend elfogadását követıen napirendi pont törlésére, napirendi pont levételére nem kerülhet sor, csak azok tárgyalásának az elhalasztása lehetséges. (3) A napirend elfogadásáról, törlésérıl, felcserélésérıl, elhalasztásáról, az önkormányzati érdek vagy a rendkívüli helyzet tényérıl a testület egyszerő szótöbbséggel, határozattal dönt. Az ülés jellegének (nyílt/zárt) megítélése, a zárt ülés tényének bejelentése 35. § (1) A képviselı-testület ülése nyilvános. (2) A képviselı-testület egyedi döntéssel – egyszerő szótöbbséggel – hozzászólási jogot adhat a képviselı-testület ülésén megjelent személynek. Hozzászólási jog nem adható azokban az esetekben, melyeknél zárt ülés rendelhetı el. A hozzászólási jog feltétele, hogy az érintett személy a hozzászólási jog megadása elıtt a képviselı-testület ülését viselkedésével ne zavarja. 36. § (1) A képviselı-testület zárt ülést tart: a) Ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele: - választás, - kinevezés, - felmentés, - vezetıi megbízás adása, illetıleg visszavonása, - fegyelmi eljárás megindítása, - fegyelmi büntetés kiszabása és - állásfoglalást igénylı személyi ügy tárgyalásakor, továbbá b) Önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor. (2) A képviselı-testület zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.
- 10 (3) A zárt ülés elrendelésérıl az (1) bekezdésben foglalt esetekben szavazni nem kell. A testületi ülést levezetı személynek kell a napirend közlésével egyidejőleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi elıírásra. A képviselı-testület minısített többséggel elfogadott határozattal dönt a zárt ülés elrendelésérıl a (2) bekezdésben foglalt esetekben. (4) A zárt ülésen a képviselı-testület tagjai, a jegyzı, a cigány kisebbségi önkormányzat elnöke, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértı vesz részt. Törvény elıírhatja, mely esetben kötelezı az érintett meghívása. Napirendek tárgyalása - vitától a döntéshozatalig 37. § (1) A napirendi pont tárgyalását megelızıen az elıterjesztı szóbeli kiegészítést tehet. A napirendhez kapcsolódóan amennyiben azt bizottság véleményezte, úgy a bizottság elnöke jogosult ismertetni a bizottság álláspontját, véleményét. (2) A szóbeli kiegészítés nem ismételheti meg az írásbeli elıterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia. Idıtartama 2 percnél hosszabb nem lehet. 38. § (1) A napirendi ponttal kapcsolatban az elıterjesztıhöz a képviselık és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek. Idıtartama 1 percnél hosszabb nem lehet. Az elıterjesztı köteles a kérdésre válaszolni. (2) A napirenddel kapcsolatos hozzászólásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A hozzászólások idıtartama 5 percnél hosszabb nem lehet. Ugyanazon napirend keretében az ismételt hozzászólás idıtartama 2 percnél hosszabb nem lehet. Az idı túllépése miatt az ülés vezetıje megvonhatja a szót a hozzászólótól. (3) A napirendi pont vitáját az elıterjesztı foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre. 39. § (1) Az ülésvezetı a vita lezárása után elsıként - ha van – a módosító és kiegészítı javaslatokat teszi fel szavazásra. Ezt követıen dönt a képviselı-testület az egész határozati javaslatról. (2) Ha a határozati javaslat több változatot tartalmaz, azok mindegyikérıl szavazni kell. Azt a változatot kell elfogadottnak tekinteni, amelyik a legtöbb igen szavazatot kapta, amennyiben a szükséges többséget elérte. Szavazategyenlıség esetén a testület a javaslatot elutasította, mert nincs meg a törvényben megkövetelt többség. (3) Érvényes szavazás esetén egy ülésen belül ismételt szavazást elrendelni csak akkor lehet, ha olyan új körülmény merül fel, amely az ügy elbírálását lényegesen befolyásolja. A körülmény újdonságának és lényegességének kérdésében a képviselı-testület egyszerő többséggel határoz. 40. § A szavazás elıtt a jegyzı törvényességi észrevételt tehet. 41. § Egyszerő többség esetén a javaslat elfogadásához a jelenlévı képviselık több mint a felének IGEN szavazata szükséges.
- 11 42. § * Minısített többség, azaz a megválasztott képviselık több mint felének egybehangzó szavazata szükséges - a 14. § (1) bekezdés a) , b), e), f), g) pontjaiban foglalt ügyek eldöntéséhez, - továbbá a képviselı kizárásához, - valamint a zárt ülés elrendeléséhez, abban az esetben, amikor a képviselıtestület a vagyonáról rendelkezik és az általa kiírt pályázatot tárgyalja, ha a nyilvános tárgyalás az üzleti érdeket sértene. 43. § (1) A képviselı-testület döntéseit (határozat, rendelet) általában nyílt szavazással, elektronikus szavazatszámláló rendszer igénybevételével, illetve a rendszer hibája, vagy hiánya esetén kézfelemeléssel hozza. (2) A nyílt szavazás eredményét az ülésvezetı állapítja meg az elektronikus szavazatszámláló rendszeren megjelenı szavazati adatok alapján. (3) A képviselı-testület - a polgármester, vagy bármely képviselı indítványára - a jelenlévı képviselık több mint felének igen szavazata alapján név szerinti szavazást rendelhet el. (4) A név szerinti szavazás alkalmával a jegyzı a névsor alapján minden képviselıt személy szerint szólít és a képviselı szóban leadott szavazatát az elektronikus szavazatszámláló rendszer rögzíti. A rendszer hibája, vagy hiánya esetén a leadott szavazatokat a jegyzı írásban rögzíti, mely esetben a képviselı a szavazatát aláírásával hitelesíti. 44. § (1) A képviselı-testület titkos szavazást tarthat a 36. §-ban foglalt ügyekben. (2) A titkos szavazás igénybevételével történik.
lebonyolítása
az
elektronikus
szavazatszámláló
rendszer
(3) A szavazatszámláló rendszer hibája, vagy hiánya esetén a szavazás lebonyolításáról az Ügyrendi Bizottság gondoskodik. Ebben az esetben a titkos szavazás eredményérıl a bizottság külön jegyzıkönyvet készít. Ezt a jegyzıkönyvet csatolni kell a képviselı-testületi ülés jegyzıkönyvéhez. 45. § A képviselı-testület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselı köteles bejelenteni a személyes érintettséget. 46. § A kizárásról – az érintett települési képviselı kezdeményezésére vagy bármely települési képviselı javaslatára – a képviselı-testület dönt. A kizárt települési képviselıt a határozatképesség szempontjából jelenlevınek kell tekinteni. A felvilágosítás-kérés szabályai 47. § (1) A képviselık az ülésen a polgármestertıl, az alpolgármesterektıl, a bizottság elnökétıl, valamint a jegyzıtıl – az önkormányzat feladatkörébe tartozó témában – szóban, vagy írásban felvilágosítást kérhetnek. (2) Felvilágosítás-kérésnek az a kérdés-, illetve problémafelvetés tekinthetı, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, illetıleg valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.
* Módosította a 27/2006. (X. 13.) rendelet 1. §-a. Hatályos: 2006. október 13-tól.
- 12 (3) A szóbeli felvilágosítás-kérést a képviselı-testületi ülésen történhet, míg az írásbeli felvilágosítás kérést a polgármesternél - lehetıleg az ülés elıtt legalább 5 munkanappal írásban kell benyújtani. (4) Amennyiben a felvilágosítás-kérést a (3) bekezdésben elıírt határidın túl vagy a testület ülésén nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás elızetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkezı esetben az ülést követı 15 napon belül írásban kell válaszolni. A válasz elfogadásáról a testület a soronkövetkezı ülésén dönt. (5) Az ülésen az adott válasz elfogadásáról elıször a felvilágosítást kérı képviselı nyilatkozik. Ha a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a testület vita nélkül dönt. Elıterjesztés 48. § (1) Elıterjesztésnek minısül a képviselı-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó: tájékoztató, beszámoló, rendelet-tervezet az indoklással és a határozati javaslat az indoklással. (2) A képviselı-testület ülésére írásos elıterjesztést kell benyújtani, melyet a meghívóval együtt meg kell küldeni az érintetteknek. (3) Kivételes esetben – önkormányzati érdeksérelem elkerülése érdekében, egyszerő szavazati többséggel - lehetıség van olyan sürgısségi-írásbeli elıterjesztésre, amit a bizottságok nem véleményeztek és az elıterjesztést csak az ülés napján kapják meg a képviselık. (4) Elıterjesztés nélkül napirend nem tárgyalható. Írásos elıterjesztés nélkül nem tárgyalható a rendeletalkotással összefüggı napirend. 49. § (1) Az elıterjesztések tartalmi elemei: - az elıterjesztés témájának, tárgyának meghatározása, - a témával kapcsolatos elızmények, korábban hozott képviselı-testületi döntések, azok végrehajtásával kapcsolatos információk, - a téma ismertetése, - a jogszabályi háttér bemutatása, - döntést igénylı témánál különbözı változatok bemutatása, azok következményeinek ismertetése, - anyagi kihatású döntésnél az önkormányzat és szervei költségvetésére gyakorolt hatás bemutatása, - egyéb körülmények, összefüggések, adatok, amelyek segítik a döntéshozatalt, - határozati javaslat, illetve határozati javaslatok, rendelet-tervezet. (2) Az elıterjesztések formai követelményei: - Az elıterjesztéseket szignálnia kell: - az elıterjesztést kezdeményezınek - az elıterjesztést készítı ügyintézınek - az elıterjesztést készítı szakmai felettesének - a Jogi- és Szervezési Iroda Irodavezetıjének - a jegyzınek, vagy az aljegyzınek, mint a törvényesség felügyelıjének Az elıterjesztéseknek tartalmaznia kell a döntéshozatali szabályokat
- 13 50. § (1) Az írásos elıterjesztéseket a jegyzınek törvényszerőségi szempontból meg kell vizsgálnia, ezért az írásbeli elıterjesztést legkésıbb a képviselı-testületi ülést megelızı 8 napon belül meg kell részére küldeni. (2) A jegyzı a hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag postázásáról, érintetthez való eljuttatásáról. (3) A sürgısségi-írásbeli elıterjesztésnek is meg kell felelnie a 49. §-ban elıírt követelményeknek. 51. § Elıterjesztés benyújtására jogosult: - a polgármester, - a tárgykör szerint illetékes bizottság elnöke, - a képviselı, - a jegyzı, - a részönkormányzat elnöke. 52. § (1) Az elıterjesztések az adott témában érintett szakbizottság(ok) véleményének ismeretében tőzhetı a képviselı-testület napirendjére, kivéve a (2) és (3) bekezdésben foglaltakat. (2) A rendkívüli ülés estén a napirend szakbizottság(ok) általi véleményeztetése mellızhetı. (3) Ha olyan napirendi pont kerül tárgyalásra, ami sürgısségi-írásbeli elıterjesztésként került benyújtásra, azokat a képviselı-testület a bizottság véleménye nélkül tárgyalhatja. Határozati javaslat 53. § (1) A határozati javaslat az írásos elıterjesztésben, vagy a polgármester által a vita összefoglalása után megfogalmazott javaslat. (2) A határozati javaslat részei: a) a határozat szövege a jogszabályi felhatalmazásra való utalással, b) végrehajtást igénylı döntéseknél - a határozat végrehajtásáért felelıs személy(ek) neve, - a határozat végrehajtásának idıpontja. A képviselı-testület döntései 54. § (1) A képviselı-testület döntései: - határozat, - rendelet. (2) A képviselı-testület jegyzıkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt: - az ügyrendi kérdésekrıl, - a képviselıi felvilágosítás-kérésrıl, valamint a kérdésre adott válasz elfogadásáról. 55. § (1) A képviselı-testület számozott határozata tartalmazza a testület döntését, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelıs megnevezését. (2) A képviselı-testület hatósági határozataira – az Ötv.-ben foglalt eltérésekkel – a hatályos eljárási törvény szabályait kell alkalmazni.
- 14 56. § A képviselı-testület határozatait a naptári év elejétıl folyamatos, növekvı, egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal pontos idıpontját (év, hó, nap megjelöléssel). A határozatok jelölése a következı formában történik: Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselı-testületének ....../….(év) (........ hó ... nap) öh. számú határozata. 57. § A jegyzı gondoskodik a képviselı-testületi határozatok nyilvántartásáról. A határozat-nyilvántartás tartalmazza: - határozatokat sorszám szerint növekvı sorrendben, - határozatokat tárgy szerint, - határozatokat határidı szerint. Rendeletalkotás 58. § (1) A képviselı-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot. (2) Rendelet alkotását a képviselı, a tárgy szerint illetékes bizottság, és a jegyzı írásban kezdeményezheti. (3) A képviselı-testület elhatározhatja a rendelet-tervezet kétfordulós tárgyalását is. (4) A rendelet-tervezet szakszerő elkészítésérıl a jegyzı gondoskodik. (5) Az önkormányzati rendeletet a polgármesteri hivatal hirdetıtábláján kell kihirdetni. (6) A rendeletek megalkotásáról a lakosságot tájékoztatni kell - helyi sajtóban. 59. § Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyzı írja alá. Kihirdetésérıl a jegyzı gondoskodik. 60. § (1) A képviselı-testület rendeleteit a naptári év elejétıl folyamatos, növekvı, egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének idıpontját (év, hó, nap megjelöléssel). A rendeletek jelölése a következı formában történik: Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselı-testületének ....../….(év) (......... hó ... nap) rendelete (2) A jegyzı gondoskodik a képviselı-testület rendeleteinek nyilvántartásáról. A rendelet-nyilvántartás tartalma: - rendelet-nyilvántartás évenként növekvı sorrendben sorszám szerint a rendelet számának, tárgyának megjelölésével, és egyéb információkkal: elfogadás idıpontja, kihirdetés idıpontja, hatályba lépés idıpontja, módosító, vagy hatályon kívül helyezı rendelet száma. - rendelet-nyilvántartás sorszám szerint, a rendelet számának, tárgyának megjelölésével, növekvı sorrendben, a módosító rendeletekkel kiegészítve.
- 15 (3) A képviselı-testület évenként felülvizsgálja az önkormányzati rendeletek hatályosságát. (4)* A jegyzı gondoskodik a módosított képviselı-testületi rendeletek technikai átvezetésérıl, valamint kihirdetésérıl. (5) A hatályos önkormányzati rendeletek jegyzékét a 4. sz. függelék tartalmazza. A jegyzıkönyv 61. § (1) A képviselı-testület ülésérıl jegyzıkönyvet kell készíteni. (2) A jegyzıkönyvnek tartalmaznia kell: - az ülés helyét, idıpontját, - a megjelent képviselık nevét, a távolmaradt képviselık névsorát, - az ülésen meghívottként, tanácskozási joggal résztvevık nevét, - az ülés megnyitásának idıpontját, az elrendelt szünetek idejét - az elfogadott napirendeket, - napirendenként az elıadó és a felszólaló nevét, a kérdéseket, a hozzászólások lényegét, - a határozathozatal módját, - a szavazás eredményét és a határozat szövegét, külön indítványra a kisebbségi véleményt, - a rendeletet a jegyzıkönyv szövegébe beépítve, (kivéve a költségvetési és zárszámadási rendelet mellékleteit) - a polgármester esetleges intézkedéseit, - az elhangzott interpellációkat, felvilágosítás kéréseket, bejelentéseket, felvetéseket, az ezekkel kapcsolatos válaszokat és döntéseket, - az ülés bezárásának idıpontját. Zárt ülés esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minıségben (érintett vagy szakértı) vannak jelen. (3) A jegyzıkönyv elkészíttetésérıl a jegyzı gondoskodik. (4) A tárgyalt napirendi pontoknál fel kell tüntetni: - a napirend tárgyát, - az elıterjesztıt vagy elıterjesztıket, - hozzászólókat. (5) A tárgyalt napirendeknél a tanácskozás lényegét jegyzıkönyvbe kell foglalni. A képviselı-testület tagja köteles elıre jelezni, hogy az általa elmondottakat kéri szó szerint jegyzıkönyvbe venni. Ebben az esetben a jegyzı köteles a szó szerinti lejegyzésrıl gondoskodni. (6) A képviselı-testület üléseirıl hangfelvétel készül, melyet a hangfelvétel idıpontjától számított egy évig kell ırizni a Jogi és Személyügyi irodán. (7) A hangfelvételrıl másolat nem készíthetı. (8) A jegyzıkönyvben rögzíteni kell, hogy hányan szavaztak igennel, hányan nemmel, illetve hányan tartózkodtak.
* Módosította a 22/2005. (IX. 22.) rendelet 4. §-a. Hatályos: 2005.október 1-jétıl.
- 16 (9) * A képviselı-testület ülésének jegyzıkönyvét a polgármester és a jegyzı írja alá. (10) Az aláírt, mellékletekkel ellátott jegyzıkönyvet az ülést követı tizenöt napon belül a jegyzı köteles megküldeni az illetékes közigazgatási hivatal vezetıjének. (11) ** A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselı-testület elıterjesztésébe és ülésének jegyzıkönyvébe. A zárt ülésrıl külön jegyzıkönyvet kell készíteni. A külön törvény szerinti közérdekő adat és közérdekbıl nyilvános adat megismerésének lehetıségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell. A közérdekő adatigénylések rendjét rögzítı szabályzatot, továbbá az elektronikus közzétételi szabályzatot az Ügyrend függeléke tartalmazza. (12) A nyilvános ülésrıl készült hangfelvétel a választópolgár által meghallgatható. (13) A jegyzıkönyvek betekinthetıségrıl és hangfelvétel meghallgatásáról a jegyzınek kell gondoskodnia. A jegyzıkönyvek anyagát és a hangfelvételt csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni, illetve meghallgatni. (14) A nyilvános ülésrıl készült jegyzıkönyvbıl másolatot kérni, a napirendi pont megjelölésével a polgármesternél elıterjesztett írásbeli kérelemmel lehet. (15) A jegyzıkönyv másolatáért az önkormányzat térítési díjat nem kér. (16) A zárt ülésrıl külön jegyzıkönyvet kell készíteni. (17) A képviselı-testület jegyzıkönyveinek naptári évenkénti beköttetésérıl a jegyzı gondoskodik. A zárt ülések jegyzıkönyveit beköttetni nem szabad.
IV. fejezet A települési képviselı A megbízatás keletkezése 62. § A települési képviselı megbízatása, jogai és kötelezettségei a megválasztásával keletkeznek. 63. § (1) A települési képviselı a képviselı-testület alakuló ülésén (idıközi választás esetén a megválasztását, illetıleg a kislistán, a kompenzációs listán mandátumhoz jutott képviselık esetében a megbízólevél átvételét követı ülésen) esküt tesz a képviselı-testület elıtt. (2) A képviselı az eskü letételéig nem gyakorolhatja jogait. (3) A képviselı a megbízólevelének átvételétıl, majd ezt követıen minden év január 1-tıl számított 30 napon belül – törvényben szabályozott – vagyonnyilatkozatot köteles tenni. A képviselı saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élı házasvagy élettársának, valamint gyermekének a vagyonnyilatkozatát.
* Módosította a 27/2006. (X. 13.) rendelet 2. §-a. Hatályos: 2006. október 13-tól. ** Módosította a 16/2008. (VII. 7.) rendelet 2. §-a. Hatályos: 2008. július 7-tıl.
- 17 (4) A (3) bekezdésben hivatkozott vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén – annak benyújtásáig – a képviselı a képviselıi jogait nem gyakorolhatja, és képviselıi megbízatásával kapcsolatban meghatározott juttatásokban nem részesülhet. A képviselı feladata 64. § A települési képviselı: - a település egészéért vállalt felelısséggel képviseli választóinak érdekeit, - részt vehet a képviselı-testület döntéseinek elıkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenırzésében. A képviselık jogai és kötelességei 65. § (1) Minden települési képviselınek azonosak a jogai és kötelességei. (2) A települési képviselı jogai különösen: a) a képviselı-testület ülésén a polgármestertıl (alpolgármestertıl), a jegyzıtıl, a bizottság elnökétıl önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen – vagy legkésıbb tizenöt napon belül írásban – érdemi választ kell adni; b) a települési képviselı kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzıkönyvhöz kell mellékelni; illetıleg kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzıkönyvben; c) tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a települési képviselıt meg kell hívni; d) kezdeményezheti, hogy a képviselı-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a helyi kisebbségi önkormányzat testületének – a képviselı-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését; e) megbízás alapján képviselheti a képviselı-testületet; f) a képviselı-testület hivatalától igényelheti a képviselıi munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közremőködést; g) közérdekő ügyben kezdeményezheti a képviselı-testület hivatalának intézkedését, amelyre a hivatal tizenöt napon belül érdemi választ köteles adni. (3) A települési képviselı kötelessége: a) köteles részt venni a képviselı-testület munkájában; b) kapcsolatot tartani a választóival, tájékoztatni ıket a képviselı-testület mőködése során hozott közérdekő döntésekrıl; c) lehetıség szerint elıre bejelenteni, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni; d) a képviselıhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselı-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni; e) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti, valamint magán titkot megırizni. Járandóságok, képzés, továbbképzés 66. § (1) A települési képviselık járandóságait az önkormányzat képviselı-testülete külön rendeletben határozza meg. (2) A képviselık képzésérıl, továbbképzésérıl – feladataik eredményes ellátása érdekében – a képviselı-testület gondoskodik.
- 18 A megbízatás megszőnése 67.§ (1) A települési képviselı jogai és kötelezettségei a megbízatás megszőnésével szőnnek meg. (2) A képviselı megbízatása megszőnik: a) a megválasztását követı helyi önkormányzati általános választás napján, b) a választójogának elvesztésével, c) az összeférhetetlenség kimondásával, d) lemondással, e) ha az önkormányzati képviselı egy éven át nem vesz részt a képviselı-testület ülésén, f) a képviselı-testület feloszlatásával, g) a képviselı-testület feloszlása esetén, h) a képviselı halálával. 68. § (1) Az önkormányzati képviselı lemondhat: a) a lemondás tényének képviselı-testületi ülésen való bejelentésével. (A lemondás és a megbízás megszőnésének idıpontját az ülés jegyzıkönyvében rögzíteni kell.) b) a képviselı-testülethez intézett írásbeli nyilatkozatával, melyet a polgármesternek ad át vagy juttat el. (Az írásbeli nyilatkozatot a képviselı-testület következı ülésén ismertetni kell.) (2) A lemondás nem vonható vissza. 69. § (1) A képviselı megbízatása megszőnik: a) a képviselı által meghatározott, a lemondást követı egy hónapon belüli idıpontban, ennek hiányában, b) a lemondás bejelentésének, illetve az írásbeli nyilatkozat átvételének napján. (2) A képviselıi megbízás megszőnését a testület határozatban állapítja meg: - a képviselı összeférhetetlenségének kimondása esetén, valamint - ha a megbízatást azért kell megszőntetni, mert a képviselı egy éven át nem vett részt a képviselı-testület ülésén. (3) A (2) bekezdés szerinti határozatot az ülést követı munkanapon kézbesíteni kell: - az érintett önkormányzati képviselınek, - a választási bizottságnak, - a megyei közigazgatási hivatal vezetıjének. Összeférhetetlenség és az összeférhetetlenségi eljárás 70. § A települési képviselıvel szemben felmerülı összeférhetetlenségi eseteket a helyi önkormányzati képviselık jogállásának egyes kérdéseirıl szóló 2000. évi XCVI. Törvény 5. §-a tartalmazza. 71. § A képviselı tiszteletdíjat, más járandóságot – a költségtérítés kivételével – nem vehet fel az önkormányzat által létrehozott közalapítványban, közhasznú társaságban végzett tevékenységéért.
- 19 72. § A képviselı, illetve a képviselı-testület bizottságának nem képviselı tagja: - az önkormányzattal, - az önkormányzat intézményével, - az önkormányzat hivatalával szemben jogi képviselıként nem járhat el, és perbeli képviseletet – a törvényes képviselet kivételével – nem láthat el. 73. § A képviselı: - szakmai vagy üzleti ügyben önkormányzati képviselıi minıségére nem hivatkozhat, - települési képviselıi megbízatásának felhasználásával jogosulatlanul bizalmas információkat nem szerezhet, és nem használhat fel. 74. § (1) A képviselı a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot köteles haladéktalanul bejelenteni a polgármesternek. (2) A képviselı a megbízólevelének átvételét, illetve az összeférhetetlenségi helyzet keletkezését vagy annak az önkormányzati képviselı tudomására jutását követı 30 napon belül köteles: - a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot megszüntetni, - az összeférhetetlenséggel érintett tisztségrıl való lemondását írásban benyújtani, és annak másolatát átadni a polgármesternek. 75. § Az összeférhetetlenség megállapítását bárki kezdeményezheti a polgármesternél. A polgármester a kezdeményezést az Ügyrendi Bizottságnak adja át kivizsgálásra. A bizottság elıterjesztése alapján a képviselı-testület a következı ülésén, legkésıbb az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követı 30 napon belül határozattal dönt az összeférhetetlenségrıl. 76. § (1) A képviselı az összeférhetetlenségét megállapító, illetıleg a megbízatása megszőnését – a képviselı-testületi ülésekrıl egy éven át meghaladó részvételének hiánya miatt – kimondó képviselı-testületi határozat felülvizsgálatát kérheti – jogszabálysértésre hivatkozással – a határozat kézhezvételétıl számított 8 napon belül a megyei bíróságtól. (2) A megyei közigazgatási hivatal vezetıje a megyei bíróságnál kezdeményezheti a képviselı összeférhetetlenségének kimondását, ha a képviselı-testület nem dönt az összeférhetetlenségrıl vagy döntése jogszabálysértı. A képviselı-testület képviselıcsoportjának létrehozása 77. § (1) A képviselı-testületben a képviselettel rendelkezı pártokhoz tartozó képviselık tevékenységük összehangolása céljából képviselıcsoportot (frakciót) hozhatnak létre. (2) A frakcióalakítás- és mőködés fıbb szabályai: a) egy bejegyzett párthoz, társadalmi szervezethez tartozó települési képviselık csak egy képviselıcsoportot alakíthatnak. Egy képviselı csak egy csoportnak lehet a tagja. Egy csoportot legalább 5 települési képviselı alkot. b) A megalakulástól számított 10 napon belül be kell jelenteni a megalakulás tényét a polgármesternek. A bejelentés tartalmazza a képviselıcsoport elnevezését, vezetıjének, vezetı-helyettesének, tagjainak a nevét. c) A képviselıcsoport fogadhatja a párthoz nem tartozó (független) képviselıket, ha azok bejelentik a csatlakozási szándékukat. d) A képviselıcsoport alakításának joga – a feltételek megléte esetén – megilleti a független képviselıket is.
- 20 e) A települési képviselıt sem pártprogram, sem pedig választási közösségeik utasításai nem kötik; a települési képviselı a lakosság helyi képviselıje és szószólója.
V. fejezet A képviselı-testület bizottságai A bizottságok létrehozása 78. § (1) A képviselı-testület döntéseinek elıkészítésére, véleményezésére, a döntések végrehajtásának szervezésére és ellenırzésére bizottságokat hoz létre. (2) A bizottságok mellérendeltségi viszonyban állnak egymással. (3) * A bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét települési képviselık közül kell választani. A polgármester, az alpolgármester nem lehet a bizottság tagja, elnöke. 79. § ** (1) A képviselı-testület az alábbi bizottságokat hozza létre, létszámát és összetételét az alábbiak szerint állapítja meg: 1. Jogi - Ügyrendi Bizottság 2. Pénzügyi - Beruházási Bizottság 3. Mőszaki Bizottság 4. Oktatási, Mővelıdési és Sport Bizottság 5. Népjóléti Bizottság 6. Városmarketing és Térségi Kapcsolatok Bizottsága
5 fı 5 fı 5 fı 5 fı 5 fı 5 fı
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt bizottságok létszámát, tagjainak nevét, feladatait és hatáskörét a rendelet 5. sz. melléklete tartalmazza. A bizottságok mőködése A bizottsági ülés összehívása 80. § (1) A bizottság szükség szerint ülésezik. (2) A bizottsági üléseket: - az elnök hívja össze, de - a polgármester indítványára is össze kell hívni. (3) A bizottság elnökének akadályoztatása esetén a bizottsági ülés összehívására és a bizottsági ülés vezetésére a polgármester által kijelölt bizottsági tag jogosult. 81. § (1) A bizottsági ülések összehívása írásos meghívó kiküldésével történik, amihez mellékelni kell az elıterjesztéseket. (2) A meghívót és az elıterjesztéseket a bizottsági ülés idıpontja elıtt legalább 2 nappal ki kell küldeni. (3) A bizottsági elıterjesztéseket legkésıbb a bizottsági ülést megelızı 5 napon belül meg kell küldeni a jegyzı, illetve az aljegyzı részére, hogy azokat jogszerőségi szempontból megvizsgálja.
* Módosította a 27/2006. (X. 13.) rendelet 4. §-a. Hatályos: 2006. október 13-tól ** Módosította a 2/2009. (I. 30.) rendelet 1. §-a. Hatályos: 2009. január 30-tól
- 21 82. § (1) A bizottság elnöke köteles a nyílt bizottsági ülésre a polgármestert, a jegyzıt és a polgármesteri hivatal vezetı állású köztisztviselıit meghívni. (2) Az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan kell meghívni az önkormányzati intézmények vezetıit, a cigány kisebbségi önkormányzat elnökét, az önszervezıdı közösségek képviselıit, illetve akinek meghívását az adott napirendi pont tárgyalása indokolja. (3) Amennyiben a bizottság egyéni választókerületet érintı kérdésekrıl tárgyal, az adott körzet képviselıjét – amennyiben a bizottságnak nem tagja – írásos meghívó megküldésével meg kell hívni az ülésre. 83. § A meghívottakat az ülés meghatározott napirendi pontjához, a települési képviselıt valamennyi napirendi ponthoz kapcsolódóan tanácskozási jog illeti meg. Elıterjesztés 84. § (1) Elıterjesztésnek minısül a bizottsági ülésen ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó: tájékoztató, beszámoló, rendelet-tervezet az indoklással és a határozati javaslat az indoklással. (2) A bizottság ülésére írásos elıterjesztést kell benyújtani, melyet a meghívóval együtt meg kell küldeni az érintetteknek. (3) Kivételes esetben – önkormányzati érdeksérelem elkerülése érdekében, egyszerő szavazati többséggel - lehetıség van olyan sürgısségi-írásbeli elıterjesztésre, amit csak az ülés napján kapnak meg a bizottsági tagok. (4) Elıterjesztés nélkül napirend nem tárgyalható. Írásos elıterjesztés nélkül nem tárgyalható a rendeletalkotással összefüggı napirend. 85. § (1) Az elıterjesztések tartalmi elemei: - az elıterjesztés témájának, tárgyának meghatározása, - a témával kapcsolatos elızmények, korábban hozott képviselı-testületi döntések, azok végrehajtásával kapcsolatos információk, - a téma ismertetése, - a jogszabályi háttér bemutatása, - döntést igénylı témánál különbözı változatok bemutatása, azok következményeinek ismertetése, - anyagi kihatású döntésnél az önkormányzat és szervei költségvetésére gyakorolt hatás bemutatása, - egyéb körülmények, összefüggések, adatok, amelyek segítik a döntéshozatalt, - határozati javaslat, illetve határozati javaslatok, rendelet-tervezet. (2) Az elıterjesztések formai követelményei: - Az elıterjesztéseket szignálnia kell: - az elıterjesztést kezdeményezınek - az elıterjesztést készítı ügyintézınek - az elıterjesztést készítı szakmai felettesének - a Jogi- és Szervezési Iroda Irodavezetıjének - a jegyzınek, vagy az aljegyzınek, mint a törvényesség felügyelıjének Az elıterjesztéseknek tartalmaznia kell a döntéshozatali szabályokat
- 22 A bizottsági ülések vezetése 86. § (1) Az üléseket a bizottság elnöke vezeti. (2) A bizottsági ülés vezetése során ellátandó feladatok: a) a bizottság határozatképességének megállapítása, b) jegyzıkönyv-hitelesítı kijelölése, c) napirend elıterjesztése, elfogadtatása, d) az ülés jellegének (nyílt/zárt) megítélése, a zárt ülés tényének bejelentése, e) napirendenként: - vita levezetése, ezen belül kiegészítésekre, kérdésekre, észrevételekre, hozzászólásokra, módosító javaslatokra a szó megadása, - a vita összefoglalása, - a módosító indítványok szavazásra való feltevése, - tárgyalási szünet elrendelése szükség estén - határozati javaslatok szavaztatása, - a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerően, - a napirend tárgyában hozott döntés(ek) kihirdetése, f) a rend fenntartása, g) a hozzászóló figyelmeztetése, ha mondanivalója eltér a tárgyalt témától, a figyelmeztetés eredménytelensége esetén a szó megvonása, h) az ülés bezárása, Határozatképesség megállapítása 87.§ (1) A bizottság határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a bizottsági tagok több mint a fele jelen van. (2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú bizottsági tag nincs jelen, akkor a bizottsági ülés határozatképtelen. Jegyzıkönyv hitelesítése 88. § * A bizottsági jegyzıkönyvet a bizottság elnöke és a jegyzıkönyvvezetı írja alá. Napirendi javaslat elıterjesztése és elfogadása 89. § (1) A bizottság elnöke elıterjeszti a napirendi pontokat. A bizottsági tagok javaslatot tehetnek a napirendi pontok felcserélésére, a javasolt napirendi pontok törlésére. A meghívóban szereplı napirendi javaslatokhoz képest új napirendi pont felvételére önkormányzati érdek vagy rendkívüli helyzet miatt kerülhet sor, ha a döntés nem halasztható a következı bizottsági ülésig. (2) A napirend elfogadását követıen napirendi pont törlésére, napirendi pont levételére nem kerülhet sor, csak azok tárgyalásának az elhalasztása lehetséges. (3) A napirend elfogadásáról, törlésérıl, felcserélésérıl, elhalasztásáról, az önkormányzati érdek vagy a rendkívüli helyzet tényérıl, a bizottság egyszerő szótöbbséggel, határozattal dönt.
* Módosította a 27/2006. (X. 13.) rendelet 5. §-a. Hatályos 2006. október 13-tól.
-23 Ülés jellegének megítélése 90. § (1) A bizottság ülése nyilvános, a zárt ülésre vonatkozó szabályok a képviselı-testületi zárt ülésekre vonatkozó szabályokkal egyeznek meg. Napirendek tárgyalása 91. § (1) A napirendi pont tárgyalását megelızıen az elıterjesztı szóbeli kiegészítést tehet. (2) A napirendi pont vitáját az elıterjesztı foglalja össze, és egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre. 92. § (1) Az ülésvezetı a vita lezárása után elsıként - ha van – a módosító és kiegészítı javaslatokat teszi fel szavazásra. Ezt követıen dönt a bizottság az egész határozati javaslatról. (2) Ha a határozati javaslat több változatot tartalmaz, azok mindegyikérıl szavazni kell. Azt a változatot kell elfogadottnak tekinteni, amelyik a legtöbb igen szavazatot kapta, amennyiben a szükséges többséget elérte. Szavazategyenlıség esetén a bizottság a javaslatot elutasította, mert nincs meg a törvényben megkövetelt többség. (3) Érvényes szavazás esetén egy ülésen belül ismételt szavazást elrendelni csak akkor lehet, ha olyan új körülmény merül fel, amely az ügy elbírálását lényegesen befolyásolja. A körülmény újdonságának és lényességének kérdésében a bizottság egyszerő többséggel határoz. 93. § A szavazás elıtt a jegyzı törvényességi észrevételt tehet. 94. § (1) A bizottság a döntéseit egyszerő és minısített többséggel hozza, általában nyílt szavazással, elektronikus szavazatszámláló rendszer igénybevételével, illetve a rendszer hibája esetén kézfelemeléssel. A nyílt szavazás eredményét az ülésvezetı állapítja meg, az elektronikus szavazatszámláló rendszeren megjelenı szavazati adatok alapján. (2) A bizottság határozatképességére és határozat hozatalára a képviselı-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 95. § A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról az elnök esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság dönt. 96. § (1) A bizottság ülésérıl – hangfelvétel alapján - jegyzıkönyvet kell készíteni. A jegyzıkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá. A jegyzıkönyvet az ülést követı 15 napon belül a jegyzı köteles megküldeni az illetékes közigazgatási hivatalnak. (2) A bizottsági jegyzıkönyvbe történı betekintés, másolás szabályaira, valamint a hangkazetta meghallgatására a képviselı-testület üléseirıl készült jegyzıkönyvi szabályok vonatkoznak. 97. § A bizottságok mőködésének ügyviteli feladatait a képviselı-testület hivatala látja el.
- 24 A bizottság feladatai 98. § A bizottság a következı feladatokat látja el: - feladatkörében elıkészíti a képviselı-testület döntéseit, - szervezi és ellenırzi a döntések végrehajtását, - elıkészíti és benyújtja azokat az elıterjesztéseket, amelyek a 5. sz. melléklet szerint feladat és hatáskörébe tartoznak, továbbá amelyeket az éves munkaterv meghatároz - az 5. sz. melléklet szerint feladatkörébe tartozó egyéb elıterjesztésekhez, valamint az éves munkatervben szereplı elıterjesztésekhez állásfoglalást, véleményt készít, - a bizottság álláspontját a bizottság elnöke a napirend vitára bocsátását megelızıen ismerteti, - gyakorolja a testület által átruházott hatáskört, - feladatkörében ellenırzi a képviselı-testület hivatalának a képviselı-testület döntéseinek: - elıkészítésére, illetıleg - végrehajtására irányuló munkáját, - ha a hivatal tevékenységében a képviselı-testület álláspontjától, céljaitól való eltérést, az önkormányzati érdek sérelmet, vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észleli, a polgármester intézkedését kezdeményezheti. A képviselı-testület és a polgármester bizottságokkal kapcsolatos jogosítványai 99. § (1) *A képviselı-testület bizottságokkal kapcsolatos jogosítványai: - meghatározza a bizottsági szervezetét és megválasztja bizottságait, - meghatározza munkatervében, azokat az elıterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be a képviselı-testületnek, - meghatározza munkatervében azokat az elıterjesztéseket, amelyek a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselı-testülethez, - döntési jogot adhat bizottságainak, - önkormányzati rendeletében hatósági hatáskört állapíthat meg a bizottságnak, - határoz a polgármester által felfüggesztett bizottsági döntések tárgyában (a felfüggesztést követı ülésen). (2) A polgármester bizottságokkal kapcsolatos jogosítványai: - indítványára össze kell hívni a bizottságot, - felfüggeszti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselıtestület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit, - dönt a bizottság elnökének (személyes érintettsége miatt történı) döntéshozatalból való kizárásáról. A testület ideiglenes bizottságai 100. § (1) A képviselı-testület ideiglenes bizottságot: - meghatározott idıre vagy - meghatározott feladat elvégzésére hozhat létre. (2) A bizottság a meghatározott idı vagy a meghatározott feladat elvégzését követıen automatikusan megszőnik.
* Módosította a 22/2005. (IX. 30.) rendelet 5. §-a. Hatályos: 2005. október 1-jétıl.
- 25 (3) A képviselı-testület az ideiglenes bizottság létrehozásakor: - dönt a bizottság elnevezésérıl, - rendelkezik a bizottság személyi összetételérıl, létszámáról, - határozza meg azokat az elıterjesztéseket, amelyeket a bizottság nyújt be, továbbá azokat, amelyek a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselı-testülethez, - határozza meg a bizottság feladat- és hatáskörét. (4) Az ideiglenes bizottságra az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell – értelemszerően – alkalmazni.
VI. fejezet Településrészi önkormányzat 101. §* (1) A képviselı-testület Martinka elnevezéssel továbbá Sámsonkert elnevezéssel településrészi önkormányzatokat hoz létre, amelyek évente legalább 6 ülést tartanak. (2)* Martinka településrészi önkormányzata, továbbá Sámsonkert településrészi önkormányzata 3-3 fıbıl áll, melybıl 1-1 tag települési képviselı, 2-2 tag nem települési képviselı. A településrészi önkormányzat tagjait a képviselı-testület választja meg. (3) A településrészi önkormányzati testület vezetıje, (elnöke) a települési képviselı, akiket a településrészi-lakossági fórumot követı képviselı–testületi ülésen kell megválasztani. 102. § A településrészi önkormányzat, nem települési képviselı tagjainak a választását, a soron következı településrészi-lakossági fórumot követı képviselı–testületi ülésen kell megtartani. 103. § (1) A településrészi önkormányzat nem települési képviselı tagjára a településrészilakossági fórumon lehet javaslatot tenni. (2) A településrészi-lakossági fórumon megjelent választópolgárok nyílt szavazással döntenek a részönkormányzat nem települési önkormányzati képviselı tagjainak jelölésérıl. (3) Részönkormányzati tagjelölteknek azokat a személyeket lehet tekinteni, akik a jelölt állításnál a településrészi-lakossági fórumon megjelent választó polgárok több, mint a felének szavazatát megkapják. (4) Ha a településrészi-lakossági fórumon nem sikerül megfelelı számú jelöltet állítani, úgy a képviselı–testület soron következı ülésén – az Ügyrendi Bizottság és a település rész egyéni képviselıjének a javaslatára – választja meg a településrészi önkormányzati tagokat. 104. § A településrészi-lakossági fórumon megszavazott tagjelöltek közül a képviselı– testület, soron következı ülésén, választ 2 tagot, a településrészi önkormányzat tagjává. 105. § A településrészi-lakossági fórum és a jelölés törvényességét a lakossági fórumon jelen lévı jegyzı biztosítja, melyrıl jegyzıkönyv készül. 106. § A településrészi önkormányzati tagság megszőnik a települési önkormányzati képviselık mandátumának megszőnésével.
* Módosította a 34/2005. (X. 28.) rendelet 1. §-a. Hatályos: 2005. november 2-tıl.
- 26 107. § (1) A településrészi önkormányzat általános feladat és hatásköre: - az éves munka - és ülésterv alapján tartandó ülésein feladat- és hatásköreinek gyakorlása - az önkormányzati képviselı – testület elıtt a településrész lakossága érdekeinek – a részönkormányzat vezetıje általi – képviselete - a településrész céljainak a megvalósításában való részvétel - a lakosság tájékoztatásában való közremőködés - helyi feladatok magvalósításának szervezése - a testület által részére biztosított költségvetési kerettel önállóan rendelkezik (2) A részönkormányzatra átruházott hatáskört a Szervezeti és Mőködési Szabályzat 6. sz. melléklete tartalmazza. (3) A képviselı-testület a településrészi önkormányzat részére – a településrészt érintı ügyekben – véleményezési jogot biztosít: - önkormányzati rendelet-tervezet vonatkozásában - utcák elnevezésében, utcanevek változtatásának javaslatában, - járdaépítés, tereprendezés tárgyában - közmőhálózat kérdésében - oktatási intézmény fejlesztésével kapcsolatban (4) A településrészi önkormányzat mőködési területét érintı bármely ügyben javaslatot tehet a képviselı-testület felé. (5) A képviselı-testület a részönkormányzat vezetıje és tagjai részére külön helyi rendeletben meghatározott mértékő tiszteletdíjat állapít meg. (6) A településrészi önkormányzat mőködésének ügyviteli feladatait a képviselı-testület hivatala látja el.
VII. fejezet A polgármester, az alpolgármester, a jegyzı A polgármester 108. § A polgármester fıállású tisztségviselı. 109. § A polgármester tagja a képviselı-testületnek, a képviselı-testület határozatképessége, döntéshozatala, mőködése szempontjából települési képviselınek tekintendı. 110. § A polgármester a megválasztását követıen esküt tesz a képviselı-testület elıtt. 111. § A polgármester tekintetében a képviselı-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat, illetményét a jogszabály keretei között határozza meg. Az egyéb munkáltatói jogokat a polgármester vonatkozásában a képviselı-testület az Ügyrendi Bizottságra ruházza át. A polgármester az államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felelıs.
- 27 Összeférhetetlenségi szabályok 112. § (1) A polgármesterrel szemben felmerülı összeférhetetlenségi eseteket az önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény 33/A. § (1)-(2) bekezdése tartalmazza. (2) A polgármester az összeférhetetlenségi okot a megválasztásától, illetve az összeférhetetlenségi ok felmerülésétıl számított harminc napon belül köteles megszüntetni. (3) Ha a polgármester a (2) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, bármely képviselı indítványára az Ügyrendi Bizottság javaslata alapján a képviselı-testület a következı ülésén, legkésıbb az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követı 30 napon belül megállapítja az összeférhetetlenség alapjául szolgáló körülmények fennállását, és kimondja az összeférhetetlenséget, illetıleg dönthet a hozzájárulás megadásáról, ha a törvény ezt lehetıvé teszi. A képviselı-testület határozatát az ülést követı munkanapon a polgármesternek kézbesíteni kell. (4) A polgármester az összeférhetetlenségét, illetıleg a megbízatás megszőnését megállapító képviselı-testületi határozat felülvizsgálatát kérheti – jogszabálysértésre hivatkozással – a határozat kézhezvételétıl számított 8 napon belül a megyei bíróságtól. (5) A jogorvoslattal kapcsolatban alkalmazni kell a képviselıknél leírt, 76. § (2) –(3) bekezdés szerinti szabályokat. 113. § A polgármester megválasztásakor, majd azt követıen évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni a helyi önkormányzati képviselık vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint. 114. § (1) A polgármester sorozatos törvénysértı tevékenysége, mulasztása miatt, továbbá vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége szándékos elmulasztása vagy a valóságnak nem megfelelı teljesítése esetén a képviselı-testület - minısített többséggel hozott határozata alapján - keresetet nyújthat be a polgármester ellen a helyi önkormányzat székhelye szerint illetékes megyei bírósághoz a polgármester tisztségének megszüntetése érdekében. Egyidejőleg kérheti a polgármesternek e tisztségébıl történı felfüggesztését is. 115. § (1) A polgármester önkormányzati, valamint államigazgatási feladatait, hatásköreit a képviselı-testület hivatalának közremőködésével látja el. (2) A polgármester a képviselı-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a hivatalt. A polgármester: a) a jegyzı javaslatainak figyelembe vételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések elıkészítésében és végrehajtásában; b) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja; c) a jegyzı javaslatára elıterjesztést nyújt be a képviselı-testületnek a hivatal belsı szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására; d) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét; e) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester, a jegyzı és az önkormányzati intézményvezetık tekintetében.
- 28 (3) A polgármester, ha a képviselı-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértınek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követı három napon belül nyújthatja be, a képviselı-testület a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül dönt. Az alpolgármester 116. § (1) A képviselı-testület – saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással a képviselı-testület megbízatásának idıtartamára – a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére 2 fı társadalmi megbízatású alpolgármestert választ. (2) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait. (3) *Az alpolgármesterek fogadó órája szerdánként 8,00 órától 16,00 óráig van. A jegyzı 117. § (1) A képviselı-testület – pályázat alapján – a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelı jegyzıt nevez ki. A képviselı-testület a jegyzı javaslatára – a jegyzıre vonatkozó szabályok szerint – kinevez aljegyzıt a jegyzı helyettesítésére, a jegyzı által meghatározott feladatok ellátására. A kinevezés határozatlan idıre szól. (2) A jegyzı vezeti a képviselı-testület hivatalát. 118. § (1) A jegyzı: a) gondoskodik az önkormányzat mőködésével kapcsolatos feladatok ellátásáról; b) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét; gyakorolja a munkáltatói jogokat a képviselı-testület hivatalának köztisztviselıi tekintetében. A kinevezéshez, vezetıi megbízáshoz, felmentéshez, a vezetıi megbízás visszavonásához, jutalmazáshoz – a polgármester által meghatározott körben – a polgármester egyetértése szükséges; c) döntésre elıkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket; d) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át; e) tanácskozási joggal vesz részt a képviselı-testület, a képviselı-testület bizottságának ülésén; f) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben. (2) A jegyzı (1) bekezdésben felsoroltakon kívüli feladatai különösen: - tájékoztatást nyújt a képviselı-testületnek a hatáskörét érintı jogszabályokról, - tájékoztatja a képviselı-testületet a hivatal munkájáról, az ügyintézésrıl, - gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzésérıl, - biztosítja az önkormányzati rendeletek, határozatok érintettekkel való megismertetését. 119. § A jegyzı köteles jelezni a képviselı-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha a döntésüknél jogszabálysértést észlel.
* Módosította a 27/2006. (X. 13.) rendelet 6. §-a. Hatályos: 2006. október 13-tól.
- 29 -
VIII. fejezet A képviselı-testület hivatala Polgármesteri Hivatal 120. § A képviselı-testület egységes hivatalt hoz létre – polgármesteri hivatal elnevezéssel – az önkormányzat mőködésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való elıkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására. 121. § (1) A képviselı-testület a polgármester elıterjesztése alapján meghatározza a hivatal belsı szervezeti tagozódását, munka-, és ügyfélfogadásának rendjét. (2) A polgármester elıterjesztését a jegyzı javaslatának figyelembe vételével teszi meg. 122. § (1) * A Polgármesteri Hivatal a következı szervezeti egységekre tagozódik: 1. Jogi és Szervezési Iroda 2. Pénzügyi-Gazdasági Iroda 3. Városfejlesztési Iroda 4. Mőszaki Iroda 5. Szociális és Gyámügyi Iroda 6. Igazgatási és Hatósági Iroda Nem önálló szervezeti egységként ellátandó feladatok: 1. Belsı ellenırzés 2. Közterület felügyelet (2) A polgármesteri hivatal szervezeti egységei élén az irodavezetık állnak. Az irodavezetıi megbízás a köztisztviselık jogállásáról szóló módosított 1992. évi XXII. Törvény 45. § (9) bek. c) pontjában foglalt osztályvezetıi szintnek megfelelı vezetıi megbízás. 123. § (1) A hivatal a jegyzı által elkészített ügyrend, gazdasági szervezete a gazdasági ügyrend szerint mőködik, amely részletezi a hivatal feladatait és a belsı munkamegosztást. (2) A polgármesteri hivatal ügyrendje az SzMSz 7. sz. melléklete. (3) A gazdasági szervezet ügyrendje az SzMSz 8. sz. melléklete. (4) A szerv szervezeti felépítését és mőködési rendszerét meghatározó leírást az 9. számú melléklete tartalmazza. 124. § (1) A köztisztviselık esetében a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséggel járó munkakörök jegyzékét a Polgármesteri Hivatal Ügyrendjének melléklete tartalmazza. (2) A köztisztviselık esetén a képzettségi pótlékra jogosító munkakörök és képzettségek jegyzékét a Polgármesteri Hivatal Ügyrendjének melléklete tartalmazza.
* Módosította a 33/2006. (XI. 30.) rendelet 1. §-a. Hatályos: 2006. december 1-tıl.
- 30 -
IX. fejezet Az önkormányzat gazdasági alapjai Az önkormányzat vagyona 125. § (1) Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetıbb rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet határozza meg, melyben a testület megállapítja 1. a forgalomképtelen vagyontárgyak körét, 2. a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyait és azokat a feltételeket, amelyekre figyelemmel kell lenni a vagyonnal való gazdálkodás során, 3. azoknak a vagyontárgyaknak, vagyoni részeknek és jogoknak a körét, amelyek elidegenítésérıl, megterhelésérıl, vállalkozásba való bevitelérıl illetıleg más célú hasznosításáról a képviselı-testület és szervei döntenek. (2) Az önkormányzat törzsvagyonát (forgalomképtelen törzsvagyon, korlátozottan forgalomképes törzsvagyon), valamint a forgalomképes vagyontárgyak körét a vagyonrendelet melléklete tartalmazza. Az önkormányzat költségvetése 126. § (1) A képviselı-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg. (2) A költségvetési rendeletet a képviselı-testület két tárgyalási fordulóban fogadja el. Az elsı tárgyalási forduló (koncepció) fıbb elemei: 1. a Kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelv tartalmának figyelembevétele, 2. az önkormányzat részére kötelezıen elıírt és szabadon vállalható feladatok körültekintı és alapos elemzése, helyzetfelmérés. Ezen belül: a bevételi források, azok bıvítésének lehetıségei, a kiadási szükségletek, azok gazdaságos (törvényes keretek között mozgó) célszerő megoldásainak a meghatározása, az igények és célkitőzések egyeztetése, a szükségletek kielégítési sorrendjének meghatározása. A második tárgyalási forduló kötelezı tartalmú követelményei: 1. a költségvetési rendelet tervezetét a jegyzı készíti elı az államháztartási törvény és a végrehajtási rendelete szerinti szerkezetben, s a polgármester terjeszti a képviselıtestület elé, 2. az elıterjesztést valamennyi bizottság megtárgyalja, a Pénzügyi Beruházási Bizottság véleményezi, 3. a Kjt. 4. § (5) bekezdése szerinti érdekegyeztetést a polgármester lefolytatja. (3) A zárszámadási rendelet tervezetének elkészítésére és elıterjesztésére a (2) bekezdésben foglalt szabályok az irányadók. 127. § Az önkormányzat gazdálkodását a jegyzı által készített, a polgármester által jóváhagyott pénzügyi-gazdálkodási szabályzatok alapján végzi.
- 31 Az önkormányzat gazdálkodásának ellenırzése 128. § (1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevıszék ellenırzi. (2) A képviselı-testület látja el saját intézményei pénzügyi ellenırzését. Az önkormányzat legfıbb pénzügyi ellenırzı szerve a Pénzügyi Beruházási Bizottság. (3)* A képviselı-testület gazdálkodásának belsı ellenırzését a Hajdúhadházi Többcélú Kistérségi Társulással kötött megállapodásban foglaltak szerint biztosítja.
X. fejezet Helyi népszavazás, népi kezdeményezés 129. § A képviselı-testület a helyi népszavazás és népi kezdeményezés rendjét külön rendeletben szabályozza.
XI. fejezet A lakossággal való kapcsolati formák, lakossági fórumok, a közmeghallgatás 130. § (1) A képviselı-testület évente legalább egyszer - általános - közmeghallgatást tart. (2) Közmeghallgatást kell tartani az (1) bekezdésben foglaltakon túl az alábbi tárgykörökben, kérdésekben: - éves költségvetési koncepció, 131. § (1) A közmeghallgatást elıre meg kell hirdetni. (2) A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét. (3) A közmeghallgatás kihirdetésére a képviselı-testület rendes ülése összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 132. § A közmeghallgatás olyan fórum, ahol az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselıi közérdekő kérdést vethetnek fel és javaslatot tehetnek. 133. § A közmeghallgatást a polgármester vezeti. 134. § (1) A képviselı-testület az alábbiak szerint határozza meg azokat a fórumokat, amelyek a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések elıkészítésébe való bevonását szolgálják: - városi lakossági fórum - településrészi-lakossági fórum Sámsonkert és Martinka településrészen. (2) A fórumok állásfoglalásáról és az ott felmerült kisebbségi véleményekrıl tájékoztatni kell a képviselı-testületet.
* Módosította a 21/2008. (IX. 5.) rendelet 1. §-a. Hatályos: 2008. szeptember 5-tıl.
- 32 XII. fejezet
Az önkormányzat kapcsolatrendszere 135. § (1) A képviselı-testület feladatainak célszerőbb, hatékonyabb, gazdaságosabb megoldása érdekében tárulásokban vehet részt. (2) A képviselı-testület együttmőködik más települések képviselı-testületeivel, a megyei önkormányzat szerveivel, a településen közszolgáltatást nyújtó szervezetekkel, civil szervezetekkel, érdekképviseleti szervekkel. (3) A képviselı-testület a rendelkezésére álló eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny együttmőködéseit, szervezıdéseit, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok (közügyek) megoldására irányulnak. 136. § (1) A képviselı-testület az Államháztartásról szóló és egyéb vonatkozó jogszabályokban foglaltak alapján együttmőködési megállapodást köt a cigány kisebbségi önkormányzattal a kisebbségi önkormányzat költségvetése elkészítésének, jóváhagyásának eljárási rendjére, a költségvetési gazdálkodás bonyolításának rendjére, a beszámoló elkészítésének és jóváhagyásának, a vagyontárgyak kezelésének rendjére, a számviteli, pénzügyi és információ szolgáltatási tevékenység rendjére, továbbá a belsı ellenırzés elvégzésének rendjére vonatkozóan. (2) A polgármesteri hivatal köteles a kisebbségi önkormányzat munkáját segíteni. A Pénzügyi-Gazdasági Iroda a kisebbségi önkormányzat gazdálkodásának bonyolító szerve. A Jogi és Szervezési Iroda a kisebbségi önkormányzat mőködésével kapcsolatos adminisztrációs feladatokat látja el.
XIII. fejezet Záró és egyéb rendelkezések Vagyonnyilatkozatra vonatkozó egyéb szabályok 137. § (1) A vagyonnyilatkozatot az Ügyrendi Bizottság tartja nyilván és ellenırzi. (2) A képviselı (beleértve a polgármestert is) vagyonnyilatkozata – az ellenırzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével – nyilvános. (3) A képviselı hozzátartozójának nyilatkozata nem nyilvános, abba csak az ellenırzı bizottság tagjai tekinthetnek be ellenırzés céljából. 138. § (1) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást az Ügyrendi Bizottságnál bárki kezdeményezheti. Az eljárás eredményérıl a bizottság tájékoztatja a soron következı ülésen a képviselı-testületet. (2) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a vagyonnyilatkozatot ellenırzı bizottság felhívására a képviselı köteles saját, illetve a hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat haladéktalanul írásban bejelenteni. Az azonosító adatokat csak a bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követı nyolc napon belül törölni kell.
- 33 139. § Az Ügyrendi Bizottság, a vagyonnyilatkozatok nyilvántartására és ellenırzésére vonatkozóan részletes belsı szabályokat állapít meg. Hatálybaléptetés 140. § (1) E rendelet 2005. május 05. napján lép hatályba. (2) Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejőleg hatályát veszti a - a 32/2004. (VIII. 19.) ÖR. sz. rendelettel, - a 34/2004. (IX.22.) ÖR. sz. rendelettel, - a 38/2004. (X.4.) ÖR. sz. rendelettel, - a 39/2004. (X.28.) ÖR. sz. rendelettel - az 1/2005. (I.31) ÖR. sz. rendelettel, valamint - 6/2005. (II. 28.)ÖR. sz. rendelettel módosított - 25/2004. (VI. 25.) ÖR. sz. rendelet.
Hajdúsámson, 2005. május 02.
Hamza Gábor polgármester
E rendeletet a mai napon kihirdettem: Hajdúsámson, 2005. május 05.
Bagolyné Szőcs Mariann jegyzı
Bagolyné Szőcs Mariann jegyzı
Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2/2009. (I. 30.) rendelete a képviselı-testület és szervei szervezeti és mőködési szabályzatáról szóló 12/2005. (V. 5.) rendelet módosításáról
Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselı-testülete a helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990. évi LXV. törvény 1. § (6) bekezdése a) pontjában, valamint a 18. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva az alábbi rendeletet alkotja: 1. § A Szervezeti és Mőködési Szabályzat 79. §-ának (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul: „79. § (1) A képviselı-testület az alábbi bizottságokat hozza létre, létszámát és összetételét az alábbiak szerint állapítja meg: 1. Jogi -Ügyrendi Bizottság 2. Pénzügyi - Beruházási Bizottság 3. Mőszaki Bizottság 4. Oktatási, Mővelıdési és Sport Bizottság 5. Népjóléti Bizottság 6. Városmarketing és Térségi Kapcsolatok Bizottsága
5 fı képviselı 5 fı képviselı 5 fı képviselı 5 fı képviselı 5 fı képviselı 5 fı képviselı”
2. § A Szervezeti és Mőködési Szabályzat 5. számú melléklete A/1-F/1. pontjai az alábbiak szerint módosulnak: A. Jogi - Ügyrendi Bizottság A/1. A bizottság létszáma: 5 fı képviselı tag A bizottság elnöke: Tagok:
László Vilmos Ács Péterné Bihari Lajosné Jakubecz Sándor Láyer József
B. Pénzügyi - Beruházási Bizottság B/1. A bizottság létszáma: 5 fı képviselı tag A bizottság elnöke: Tagok:
Tar Zoltán Dandé Lászlóné Dobránszky Sándor Kincsesné Kirtyán Mária László Vilmos
C. Mőszaki Bizottság C/1. A bizottság létszáma: 5 fı képviselı tag A bizottság elnöke: Tagok:
Jakubecz Sándor Dobránszky Sándor Emıdy Dániel Pinkovai Elek Tóth János
34
D. Oktatási, Mővelıdési és Sport Bizottság D/1. A bizottság létszáma: 5 fı képviselı tag A bizottság elnöke: Tagok:
Dandé Lászlóné Dobosné Hajdú Anikó Emıdy Dániel Pinkovai Elek Tóth János
E. Népjóléti Bizottság E/1. A bizottság létszáma: 5 fı képviselı tag A bizottság elnöke: Tagok:
Ács Péterné Bihari Lajosné Kincsesné Kirtyán Mária Láyer József Szıke Sándor
F. Városmarketing és Térségi Kapcsolatok Bizottsága F/1. A bizottság létszáma: 5 fı képviselı tag A bizottság elnöke: Tagok:
Láyer József Géza Dobosné Hajdú Anikó Dobránszky Sándor Némethi János Tar Zoltán 3. §
E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Hajdúsámson, 2009. január 27.
Kanyóné Papp Klára jegyzı
Andó Lászlóné polgármester
E rendeletet a mai napon kihirdettem: Hajdúsámson, 2009. január 30.
Kanyóné Papp Klára jegyzı
35
Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselı-testületének 12/2009. (V. 19.) rendelete a képviselı-testület és szervei Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról szóló 12/2005. (V. 5.) rendelet módosítására
Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselı-testülete a képviselı-testület és szervei Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról szóló 12/2005. (V. 5.) rendeletét (a továbbiakban: Rendelet) az alábbiak szerint módosítja. 1. § A Rendelet 122. § (1) bekezdése helyébe a következı rendelkezés lép: „122. § (1) A Polgármesteri Hivatal a következı szervezeti egységekre tagozódik: 1. Igazgatási és Hatósági Iroda 2. Jogi és Szervezési Iroda 3. Pénzügyi – Gazdasági Iroda 4. Szociális és Gyámügyi Iroda 5. Városfejlesztési és Mőszaki Iroda Nem önálló szervezeti egységben ellátandó feladatok: közterület felügyelet”
2. § A Rendelet 123. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következı rendelkezés lép: „123. § (2) A polgármesteri hivatal ügyrendje az SzMSz. 4. sz. függeléke. (3) A gazdasági szervezet ügyrendje az SzMSz. 5. sz. függeléke.” 3. § E rendelet 2009. május 19. napján lép hatályba.
Hajdúsámson, 2009. május 18.
Kanyóné Papp Klára jegyzı
Andó Lászlóné polgármester
E rendeletet a mai napon kihirdettem: Hajdúsámson, 2009. május 19.
Kanyóné Papp Klára jegyzı 36
Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselı-testületének 21/2009. (X. 13.) rendelete a képviselı-testület és szervei Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról szóló 12/2005. (V. 5.) rendelet módosításáról
Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselı-testülete a képviselı-testület és szervei Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról szóló 12/2005. (V. 5.) rendeletét (a továbbiakban: Rendelet) az alábbiak szerint módosítja: 1. § A Rendelet 79. § (1) bekezdés helyébe a következı rendelkezés lép: „79. § (1) A képviselı-testület az alábbi bizottságokat hozza létre, létszámát és összetételét az alábbiak szerint állapítja meg: 1. Jogi – Ügyrendi Bizottság 2. Pénzügyi – Beruházási Bizottság 3. Mőszaki Bizottság 4. Oktatási, Mővelıdési és Sport Bizottság 5. Népjóléti Bizottság
5 fı 5 fı 5 fı 5 fı 5 fı” 2. §
A Rendelet 5. sz. melléklete – A bizottságok létszáma, tagjai, feladatai- és hatásköre – F pontja – a Városmarketing és Térségi Kapcsolatok Bizottsága – hatályát veszti. 3. § E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.
Hajdúsámson, 2009. október 12.
Kanyóné Papp Kára jegyzı
Andó Lászlóné polgármester
E rendeletet a mai napon kihirdettem: Hajdúsámson, 2009. október 13.
Kanyóné Papp Klára jegyzı
37
