2005. ( ) számú határozatával

PÁLYARENDSZABÁLYOK

Jóváhagyta az MLSZ elnöksége 75./2005. (06. 30.) számú határozatával.

1.§ A szabályzat hatálya (1)

E szabályzatot kell alkalmazni: a) a nemzeti válogatottak mérkőzéseire; b) a nemzetközi kupamérkőzésekre; c) a nemzeti bajnokság és Magyar Kupa keretében szervezett mérkőzésekre; d) minden c) pontban meg nem határozott mérkőzésre; e) azokra mérkőzésekre, melyeken: ea) a mérkőzés helyszínéül szolgáló létesítmény befogadóképességének legalább 70%-ára kibocsátott jegyeket a mérkőzés időpontja előtt egy héttel már értékesítették és a rendelkezésre álló további információk alapján telt ház várható; eb) a vendégszurkolók részére biztosított jegyek 90%-a vagy 500 db jegy a mérkőzés időpontja előtt egy héttel már értékesítésre került, feltéve, hogy azokon néző jelen lehet.

(2)

A szabályzat hatálya nem terjed ki a (1)-ben meghatározott mérkőzések esetében a korosztályos, illetve tartalékcsapatok, a női bajnokság mérkőzéseire, valamint az edzőmérkőzésekre.

(3)

A szabályzat hatálya nem terjed ki az edzőmérkőzésekre.

2.§ Hitelesítés és osztályba sorolás feltételei (1)

A labdarúgó pályákat és a hozzá kapcsolódó létesítményeket minden évben az új bajnokság ( az őszi szezon) megkezdése előtt, (vagy ha azt megelőzi főtáblára jutott csapatok Magyar Kupa mérkőzése) hitelesíteni és osztályba sorolni kell. A hitelesítés akkor kezdhető meg, ha előtte a sportlétesítményeket biztonságtechnikai szempontból a helyi önkormányzat illetékes szerve, a rendőrség, a tűzoltóság, katasztrófavédelem, a mentőszolgálat és a tulajdonos (üzemeltető) ellenőrizte és az ezt igazoló dokumentumok a sportszervezet birtokában vannak. Ennek hiányában a hitelesítés nem kezdhető meg!

(2)

Az első és másodosztályban induló férfi felnőtt sportszervezetek létesítményeinek hitelesítéseit az MLL, a harmadosztályban induló férfi felnőtt sportszervezetek létesítményeinek hitelesítéseit az MLSZ NB III Versenybizottságai, az összes többi nagypályás, futsal, kispályás és teremlabdarúgással kapcsolatos sportlétesítmények hitelesítéseit a területileg illetékes LSZ végzi.

(3)

A hitelesítést végző szervezeti egységnek a hitelesítés időpontjáról a 2. sz. melléklet szerinti értesítést kell küldeni a sportszervezetek részére, melyben fel vannak sorolva a hitelesítés feltételei

(4)

A hitelesítés egyben az osztályba sorolást is jelent. a) b) c) d) e)

NB I-es férfi felnőtt sportszervezet csak első osztályba, NB II- es férfi felnőtt sportszervezet legalább harmad osztályba, NB III-as férfi felnőtt sportszervezet legalább negyed osztályba, Területi I. osztályú férfi felnőtt sportszervezet legalább ötöd osztályba, Területi II. osztályú vagy annál alacsonyabb bajnoki osztályban játszó férfi felnőtt sportszervezet legalább hatod osztályba, f) Valamennyi női felnőtt bajnokságban játszó sportszervezet legalább ötöd osztályba sorolt pályán játszhatja le hivatalos mérkőzéseit, 2

Pályarendszabályok

g) Valamennyi futsal, kispályás és teremlabdarúgó bajnoki osztályban játszó férfi-női felnőtt sportszervezet legalább ötöd osztályba sorolt pályán játszhatja le hivatalos mérkőzéseit. (5)

A hitelesítési jegyzőkönyvet (3. sz. melléklet) három példányban kell elkészíteni, melyből: egy példányt a sporttelepen; egy példányt a sportszervezet irattárában; egy példányt a hitelesítést végző szervezeti egységnél kell tartani.

(6)

A hitelesítési díj és az utazási költség a pályatulajdonost vagy a pálya állandó használóját terhelik. A hitelesítési díj mindenkor az MLSZ által kiadott Versenykiírás Függelékének előírásai szerint fizetendő

(7)

A mérkőzésre kijelölt játékvezető a hitelesítést és az osztályba sorolást nem minősítheti, nem változtathatja meg, észrevételeit a játékvezetői jelentésben kell megtenni. Jogköre csak arra hatalmazza fel, hogy a játéktér és felszerelése a mérkőzés időpontjában játékra alkalmas-e vagy sem. 3. § Hitelesítés év közben

Abban az esetben, ha a hitelesített pályán a pályatulajdonos vagy a pálya használója év közben olyan változtatásokat végeztet, amelyek kapcsolatosak a játéktérrel – pl. új kapufa vagy csőkapu beállítása, pályaméret változtatása esetén - köteles kérni a pálya újra hitelesítését. Az év közben végrehajtott hitelesítés költségei is a pályatulajdonost, illetve a pálya állandó használóját terhelik. 4.§ Időleges engedély (1)

Pályahitelesítéskor a 2.§-ban részletezett besorolásoktól időlegesen eltérhetnek, ha a pályatulajdonos vagy a használó kötelezettséget vállal arra, hogy meghatározott időre elkészítteti azokat az előírt építményeket, berendezéseket, amelyek a pályát magasabb (nem azonos osztályú) rangú mérkőzések tartására is alkalmassá teszik (pl.még nincs világítás).

(2)

A hitelesítést végző személy javaslatára az MLL, az NB III Versenybizottság és az illetékes területi szövetség ideiglenesen és előre meghatározott időpontig megengedheti olyan pálya használatát is, amelyeknek területén kívüli öltözőket használnak a játékosok, játékvezetők. Ez esetben meg kell határozni, hogy a sportszervezetnek milyen intézkedéseket kell tennie a játékosok, játékvezetők és hivatalos személyek biztonságának megőrzésére.

(3)

Az egy-egy esetre szóló engedélyt a pályahitelesítése során az MLL, az NB III Versenybizottság és az illetékes területi szövetség képviselője a hitelesítési jegyzőkönyvön a megjegyzési rovatba beírva adhatja meg.

3


5.§ Sportlétesítmények (stadionok) korszerűsítése vagy újak építése Meglévő sportlétesítmények korszerűsítése vagy újak építése akkor engedélyezhető, ha az megfelel: - a környezet és természetvédelmi követelményeknek. - az építési és egészségügyi előírásoknak, - a biztonságtechnikai előírásoknak, külön figyelemmel a nézők biztonságos elhelyezésére - a fogyatékos labdarúgók és nézők számára biztosítja az akadálymentes használatot; OSZTÁLYBA SOROLÁS FELTÉTELEI 6. § I. osztályú pálya Létesítményekre vonatkozó előírások: a) tájékoztató táblák: a stadion közvetlen környékén (jól látható helyeken) tájékoztató táblák vannak, hogy hol lesznek elhelyezve a hazai, illetve a vendégnézők; b) külső kerítés: a létesítményt legalább 2 m magas, szilárd anyagból készült külső kerítés veszi körül; c) bejárati kapu: rendelkezik a nézőtér befogadó képességének megfelelő számú bejárati kapuval; - a vendégcsapat szurkolóinak külön kaput kell biztosítani; - a bejárati kapuknál – ez mobil megoldás is lehet – szűkítő folyosókat kell kialakítani; d) a nézőtér - a nézőteret a kaputól a szertorokig el kell látni tájékoztató jelzésekkel; - a stadionnak legalább 3000 egyedi ülőhellyel kell rendelkeznie, melyből legalább 1000 fedett ülőhelyes, illetve az összes ülőhely egyharmadának fedettnek kell lenni; - 1000 egyéni ülőhelyenként legalább 5 helyet kell biztosítani mozgássérültek számára, a feljutó rámpával együtt; - 1000 nézőnként férfiaknak 5 angol WC-t és 8 piszoárt, női nézőknek 5 angol WC-t kell biztosítani, melyekben lenni kell a hideg vizes kézmosási, kéztörlési és/vagy kézszárítási lehetőségnek; - a vendégcsapat szurkolóinak külön szektort vagy szektorokat (a fentiek szerint) kell biztosítani, külön bejárati kapuval és mellette lévő pénztárral; e) biztonságtechnikai előírások: - a stadion bejáratától (kapuktól) a nézőtérig (szektorokig) acélszerkezetű kerítéssel kell biztosítani az elválasztást; - a nézőtéren különálló szertorokat kell kialakítani, szektoronként 1200-1500 fő helyezhető el; - az összes nyilvános átjárót és lépcsőt feltűnő színűre (pl. sárgára) kell festeni; - az állóhelyeken történő tömeghullámzást meggátoló kerítéselemeket az építész-rendészeti előírásoknak megfelelően kell elhelyezni; - az egyes szektorokból tűz, (tömeg) verekedés, stb. esetén a pályára való menekülés lehetőségét a játéktér irányába nyíló sárgára festett un. menekülő kapukon keresztül kell biztosítani; - a kapukat a mérkőzések alatt nyitva kell tartani, őrzésükről külön kell gondoskodni; f) hangosítás: a stadionon belül és kívül tartózkodók részére – a nézőtéri zaj mellett is - tisztán hallható, megfelelő erősségű tájékoztatást kell biztosítani a mérkőzéssel kapcsolatos eseményekről; g) eredményjelző berendezés: elektromos üzemeltetésűnek kell lenni; - mutassa a mérkőzés időtartamát, a csapatok összeállítását, az eredmény alakulását; h) játékos öltöző: rendelkezik a sportlétesítmény legalább 8 (zárható, fűthető, világítható) játékos öltözővel, melyekben biztosítva van a kulturált öltözködés, tisztálkodás feltétele; az első csapatok (hazai-vendég) öltözőire az alábbi külön előírások az érvényesek: - legalább 100 -100 m2 alapterületű legyen; 4 Pályarendszabályok

-

i) j)

k)

l) m) n) o)

25-25 fő részére kell biztosítani ülőhelyet, a ruhásszekrényeket (fogasokat); közvetlenül az öltözőkből kell nyílni a legalább 15 m2-es zuhanyzónak (fürdőnek), benne 5 hideg melegvizes (süllyesztett) zuhanyzóállással, 2-4 db mosdótállal, 1(legalább 6-8 m2 – es) fürdőmedencével, melyben a lépcső lejárót korláttal kell ellátni); - közvetlenül az öltözőkből kell nyílni WC helyiségeknek, benne 2 angol WC-vel és 1 piszoárral; - biztosítani kell 1-1, a taktikai megbeszélésekhez használt táblát; gyúró szoba: az öltözők mellett kell lenni a legalább 15 m2-es gyúró szobának, benne 2 masszírozó ággyal; játékvezetői öltöző: rendelkezik a sportlétesítmény legalább 4 zárható, fűthető és kellően megvilágított játékvezetői öltözővel melyekben biztosítva van a kulturált öltözködés, tisztálkodás feltétele; az első csapat mérkőzéseit vezető játékvezetők részére kijelölt öltözőben az alábbiakat kell biztosítani: - 4 fő részére ülőhelyet, öltözőszekrényt (fogast); - 1 db íróasztalt, 2 székkel; - 1 db masszírozó ágyat; - 1 db hűtőszekrény; - közvetlenül az öltözőből kell nyílni a zuhanyzónak és az angol típusú WC-nek; orvosi szoba: az öltözők mellett (vagy azon a folyosón) kell lenni a legalább 15 m2-es orvosi szobának; - felszereltsége: 1 vizsgálóágy, 1 hordágy, 1 üvegszekrény (a gyógyszereknek), 1 oxigénpalack (maszkkal), 1 vérnyomásmérő és 1 telefon (külső-belső vonallal); - az orvosi szoba mellett kell lenni a legalább 6m2-es, un. pihenőfülkének; elsősegély szoba: a nézők orvosi ellátására szolgál; ellenőri szoba: közel legyen a csapatok és játékvezetők öltözőjéhez; - felszereltsége:1 asztal, 1 szék, 1 ruhásszekrény, 1 mellékhelyiség (mosdóval), 1 (külső-belső vonallal ellátott) telefon, 1 fénymásoló és 1 fax gép; ellenőrző (dopping-kontroll) szoba: - felszereltsége: 4 fő részére ülőhely és fogas, 1 hideg-melegvizes zuhanyzó,1 kézmosó (tükörrel(,1 angol WC, 1 asztal és 4 szék, 1 hűtőszekrény; biztonsági irányító csoport helyisége: legalább 16 m2-es legyen; - a stadionban úgy kell elhelyezni, hogy a nézőtér minden egyes pontja jól belátható legyen; - közvetlen kapcsolatban kell lenni a stadion hangosító és elektronikus vezérlő helyiségével; - felszereltsége: biztonsági pult, videó rendszer, 6 képernyős léptethető kamerafigyelő rendszer, 2 íróasztal, 4 szék, külső-belső vonallal ellátott telefon.

A játéktérre és közvetlen környezetére vonatkozó előírások a) stadion vagy fő pálya: bajnoki, kupa vagy egyéb hivatalos mérkőzéseket csak természetes füves talajú pályán lehet lejátszani: /UEFA Klublicenc szerint/ Nemzetközi mérkőzésen: - hosszúsága 105 m ; - szélessége 68 m ; I. osztályú mérkőzésen: - hosszúsága 100-105 m; - szélessége 64-68 m; b) labdafogó háló: - mindkét kapu mögött, a kapuvonallal párhuzamosan kell elhelyezni; - a kapurögzítő elemektől legalább 3,5 m-re; - hossza: legalább a 16,5 m-es vonalak meghosszabbításai között; - magassága: legalább 4-6 m (a nézőtéri lelátó magasságától függően); - kialakítása: fémanyag állvány keretre un. a lengőhálót kell fel szerelni, ez rugalmasan ütésálló (háló ill. labdakímélő); c) csere tábla: csak elektromos kijelzésű az elfogadott; d) hordágy: a két kispad között úgy kell elhelyezni, hogy az a közlekedést ne zavarja; lehet: - hagyományos (kézi), mely gyalogos beteg szállítást biztosít; - elektromos meghajtású (önjáró): egy gk. vezető; szükség van két fő hordágyvivőre megkülönböztető mellény viseléssel; 5


e) tartalék játékvezető: részére külön fedett kispadot szükséges biztosítani a felező vonalnál; - itt kell elhelyezni: 1db asztalt, 1 db széket és a cseretáblát; f) kispad: azonos oldalon, a játéktér és a belső kerítés között, a felezővonal közelében; - az oldalvonaltól a kispad eleje közti távolság legalább 3 m legyen; - mérete: hossza legalább 9 m, szélessége legalább 1,5 m; - anyaga: fémvázas szerkezetű, átlátszó műanyag burkolattal; - kialakítása: hátfala a nézőtér felőli oldalon, az oldalvonallal párhuzamos, a két oldalfala merőleges az oldalvonalra, a játékos kijáró oldalakra pedig „HAZAI”, ill. „VENDÉG” feliratok kerülnek; - tetőzete a nézőtér felé lejtéssel legalább 2,2 m magas; g) technikai zóna: a mérkőzés alatti szabad edzői mozgás biztosítására edzői jelzővonalat kell felfesteni; - a kispadok oldalaitól 1-1méterre oldalirányban, a játéktér oldalvonalától 1 m-re; - a vonalazást kb. 1,4 m hosszúságú megszakításokkal kell kijelölni; h) belső kerítés: a játéktér oldalvonalától (a stadion építésétől függően) legalább 6 m, a kapuk mögött 15 m távolságra, az egész játékteret megszakítás nélküli, összefüggő, legalább 2,2 m magas, zárt kerítés vegye körül, sárgára (világos színűre) festett menekülő kapukkal, mely minden szektornál külön-külön kell, hogy legyen; i) játékos kijáró: az öltözőkből a játéktérre vezető zárt közlekedő útvonal, mely a játékosok, játékvezetők és a csapatokhoz közvetlenül tartozó sportvezetők biztonságos közlekedését biztosítja a mérkőzés idején; - méretei: szélessége legalább 1,7 – 2 m, magassága mindenhol (még az esetleges lépcsőknél ill. a lejtőknél is) érje el 2,2 métert; - kialakítása: egyenletes járófelület, csúszásgátló burkolattal; - a lelépőjáró és homlok felületének fehérszínűnek kell lenni; - 8 m-nél hosszabb távolság valamint belső lépcső ill. lejtő esetén elektromos megvilágítás; - oldalfalának sima felületűnek kell lenni, kiálló tárgy, vagy bármilyen berendezés illetve pályahasználati eszköz ott nem tárolható; - az öltözői folyosóról a pálya felé nyíló, zárható ajtóval és „JÁTÉKOS KIJÁRÓ” feliratú táblával kell ellátni; - háromnál több lépcső ill. ennek megfelelő szintkülönbség esetén kétoldalú kapaszkodó korlátot kell balesetveszély mentesen kialakítani; j) tartalék pálya: a sportszervezetnek füves, (természetes vagy mű) tartalék pályákkal is kell rendelkeznie, melyek méreteik alapján legalább II. osztályú követelményűek. k) villanyvilágítás: a játéktér megvilágítását olyan reflektorokkal kell biztosítani, melyek minimális fényereje 1200 Lux; (minden bajnoki év kezdetén a hitelesítési bemérést el kell végeztetni) 7.§ II. osztályú pálya Létesítményekre vonatkozó előírások a) tájékoztató táblák: a sportlétesítmény (stadion) közvetlen környékén (jól látható helyeken) tájékoztató táblák vannak, hogy hol lesznek elhelyezve a hazai, illetve a vendégnézők; b) külsőkerítés: a létesítményt (lehetőleg szilárd anyagból készült) külsőkerítés veszi körül; c) bejárati kapu: rendelkezik 3 bejárati kapuval; - a vendégnézőknek külön kaput kell biztosítani; - a bejárati kapuknál – ez mobil megoldás is lehet – szűkítő folyosókat kell kialakítani;

6


d) nézőtér - a befogadóképessége eléri a 2000 főt, és legalább 500 ülőhely is van; - a bejárattól a szertorokig vezető utat tájékoztató (útbaigazító) jelzésekkel kell ellátni; - a befogadóképességének megfelelő, de legalább 4, a nézők számára nemenként külön biztosított illemhely van; biztonságtechnikai előírások: - a stadion bejáratától a nézőtérig acélszerkezetű kerítéssel kell biztosítani az elválasztást; - a nézőtéren különálló szertorokat kell kialakítani, szektoronként 1000-1200 fő helyezhető el; - az összes nyilvános átjárót és lépcsőt feltűnő színűre (pl. sárgára) kell festeni; - az állóhelyeken történő tömeghullámzást meggátoló kerítéselemeket az építész-rendészeti előírásoknak megfelelően kell elhelyezni; - a szektorokból tűz, (tömeg) verekedés, stb. esetén a pályára való menekülés lehetőségét a játéktér irányába nyíló sárgára festett kapukon keresztül kell biztosítani; - minden szektornál kell lenni egy menekülő kapunak; - a kapukat a mérkőzések alatt nyitva kell tartani, őrzésükről külön kell gondoskodni; e) tájékoztató rendszer: a résztvevők és nézők állandó tájékoztatására hangosbemondó rendszer illetve eredményjelző tábla van (ez lehet mechanikus is); f) média: a média (elektronikus, írott) képviselő számára a lelátón elkülönített fedett hely van; g) játékos öltöző: rendelkezik a sportlétesítmény területén legalább 4 olyan zárható, fűthető, világítható játékos öltözővel, melyekben biztosítva van a kultúrált öltözködés és tisztálkodás feltétele; - öltözőnként 20 fő részére kell biztosítani ülőhelyet ,ruhásszekrényt (fogast); - a zuhanyozónak (fürdőnek) az öltözőből kell nyílnia, abban öltözőnként 4 hideg-meleg vizes zuhanyozóállásnak és 2 db WC- nek kell lennie; h) játékvezetői öltöző: rendelkezik legalább 2, a csapatoktól külön álló, zárható, fűthető, kellően meg világított játékvezetői öltözővel, melyekben biztosítva van a kultúrált öltözködés - ruhaszekrény (fogas), pad (szék) – és a tisztálkodás feltétele; - 1db (író) asztal; - 1db hűtőszekrény; A játéktérre és közvetlen környezetére vonatkozó előírások a) főpálya: bajnoki, kupa vagy egyéb hivatalos mérkőzéseket csak természetes füves talajú pályán lehet lejátszani; hossza: 100-110 m; szélessége: 64- 75 m; i) labdafogó háló: elhelyezése a kapuvonallal párhuzamosan, a kapurögzítő elemektől legalább 3,5 m-re; hossza: legalább 18 m, magassága 4 m ; j) csere tábla: lehet mechanikus is; k) hordágy: a két kispad között úgy kell elhelyezni, hogy az a közlekedést ne zavarja; két fő hordágyvivő, megkülönböztető mellény viseléssel; l) kispad: azonos oldalon, a játéktér és a belső kerítés között, a felezővonal közelében; - az oldalvonaltól a kispad eleje közti távolság legalább 3 m legyen; - mérete: hossza legalább 9 m, szélessége legalább 1,5 m; m) technikai zóna: a mérkőzés alatti szabad edzői mozgás biztosítására edzői jelzővonalat kell felfesteni; - a kispadok oldalaitól 1-1méterre oldalirányban, a játéktér oldalvonalától 1 m-re; - a vonalazást kb. 1,4 m hosszúságú megszakításokkal kell kijelölni; n) belsőkerítés: a játékteret megszakítás nélküli, összefüggő kerítéssel kell ellátni, melynek az oldalvonaltól legalább 3 m, a kapuvonaltól legalább 7,5 m távolságra kell lenni, magassága legalább 2 m; o) játékos kijáró: az öltözőkből a játéktérre vezető utat, a játékos kijárót úgy kell kialakítani, hogy az a nézőktől elzárt terület legyen, azt a játékosok, játékvezetők és a csapatokhoz tartozó vezetők bármikor biztonságosan használhassák; 7


- az oldalkerítés csak rögzített lehet; - szélességének legalább 2,5 m-nek; kell lennie; - magasságának 2, 2 m-nek kell lennie, - oldalt és fölül is zárt kell legyen; p) tartalék pálya: a sportszervezetnek füves, (természetes vagy mű) tartalék pályákkal is kell rendelkeznie, melyek méreteik alapján legalább III. osztályú követelményűek. q) villanyvilágítás: nem kötelező. Amennyiben van, a játéktér megvilágítását olyan reflektorokkal kell biztosítani, melyek minimális fényereje 600 Lux; (minden bajnoki év kezdetén a hitelesítési bemérést el kell végeztetni) 8.§ III. osztályú pálya Létesítményekre vonatkozó előírások a) tájékoztató táblák: a sportlétesítmény (pálya) közvetlen környékén (jól látható helyeken) tájékoztató táblák vannak, hogy hol vannak elhelyezve a hazai, illetve a vendégnézők; b) külsőkerítés: a létesítményt (lehetőleg szilárd anyagból készült) külsőkerítés veszi körül; c) bejárati kapu: rendelkezik legalább 2 bejárati kapuval; - a vendégnézőknek külön kaput kell biztosítani; - a bejárati kapuknál – ez mobil megoldás is lehet – szűkítő folyosókat kell kialakítani; d) nézőtér - befogadóképessége eléri az 1000 főt, és legalább 100 ülőhely van; - a befogadóképességének megfelelő, de legalább 4, a nézők számára nemenként külön biztosított illemhely van, kézmosási lehetőséggel. e) tájékoztató rendszer: a résztvevők és nézők állandó tájékoztatására hangosbemondó rendszer működik és legalább (mechanikus) eredményjelző tábla van; f) játékos öltöző: rendelkezik a sportlétesítmény területén legalább 4 zárható, fűthető, világítható játékos öltözővel, melyekben biztosítva van a kultúrált öltözködés és tisztálkodás feltétele. - öltözőnként 20 fő részére kell biztosítani ülőhelyet, ruhásszekrényt (fogast); - a zuhanyozónak (fürdőnek) az öltözőből kell nyílni, abban öltözőnként 3 hideg-meleg vizes zuhanyozóállásnak és 1 db WC- nek kell lennie; g) játékvezetői öltöző: rendelkezik legalább 1, a csapatoktól külön álló zárható, fűthető, kellően világítható játékvezetői öltözővel, melyben biztosítva van a kultúrált öltözködés, - ruhaszekrény (fogas), pad (szék) -és a tisztálkodás feltétele; - 1db (író) asztal; - 1db hűtőszekrény; A játéktérre és közvetlen környezetére vonatkozó előírások a) főpálya: természetes füves pálya; - hossza: 100-110 m, - szélessége 64- 75 m; b) labdafogó háló: elhelyezése a kapuvonallal párhuzamosan, a kapurögzítő elemektől legalább 3,5 m-re; - hossza: legalább 15 m, magassága legalább 4 m ; c) csere tábla: mechanikus; d) hordágy: a két kispad között úgy kell elhelyezni, hogy az a közlekedést ne zavarja; két fő hordágyvivő, megkülönböztető mellény viseléssel;

8


e) kispad: helye: azonos oldalon, a játéktér és a belső kerítés között a felezővonal közelében, - az oldalvonaltól a kispad eleje közti távolság legalább 2 m kell, hogy legyen; - méretek: hossza legalább 7 m, szélessége 1 m; - anyaga: nincs konkrét előírás; - kialakítása: tetőzete a nézőtér felé lejtsen, f) technikai zóna: ahol kispad van, ott technikai zónát kell kijelölni; - a mérkőzés alatti szabad edzői mozgás biztosítására jelzővonalat kell felfesteni; - a kispadok oldalaitól 1-1méterre oldalirányban, a játéktér oldalvonalától 1 m-re; - a vonalazást kb. 1,4 m hosszúságú megszakításokkal kell kijelölni; g) belsőkerítés: a játékteret megszakítás nélküli, összefüggő kerítéssel kell ellátni, melynek az oldalvonaltól legalább 3 m, a kapuvonaltól legalább 5-8 m távolságra kell lenni, magassága legalább 1, 2 m; - ha a kerítést korláttal helyettesítik, annak legalább 3 sorosnak kell legyen; h) játékos kijáró: az öltözőkből a játéktérre vezető utat, a játékos kijárót úgy kell kialakítani, hogy az a nézőktől elzárt terület legyen, azt a játékosok, játékvezetők és a csapatokhoz tartozó vezetők bármikor biztonságosan használhassák; - az oldalkerítés csak rögzített lehet, - szélessége legalább 2,5 m, - magassága 2, 2 m, i) tartalék pálya: a sportszervezetnek tartalék pályával is kell rendelkezni; j) villanyvilágítás: nem kötelező. Amennyiben van, a játéktér megvilágítását olyan reflektorokkal kell biztosítani, melyek minimális fényereje 300 Lux; (minden bajnoki év kezdetén a hitelesítési bemérést el kell végeztetni) 9.§ IV. osztályú pálya Létesítményre vonatkozó előírások a) nézőtér: befogadóképessége eléri az 500 főt; - a befogadóképességének megfelelő, de legalább 2, a nézők számára nemenként külön biztosított illemhely van; b) játékos öltöző: rendelkezik a sportlétesítmény területén legalább 4 zárható, fűthető, világítható öltözővel, amelyekben biztosítva van a kultúrált öltözködés, tisztálkodás feltétele; - öltözőnként 20 fő részére kell biztosítani ruhásszekrényeket (fogasokat), padokat (székeket). - ha kevesebb az öltöző az előírtnál, akkor azoknak olyan méretűeknek kell lennie, hogy elférjen benne a 2 felnőtt és a 2 ifjúsági csapat. - ha a zuhanyzó (fürdő) az öltözőből nyílik, abban öltözőként 2 hideg-meleg vizes zuhanyozónak kell lennie; - ha a zuhanyzó, fürdő közös, abban legalább 6 hideg-melegvizes zuhanyzóállásnak kell lenni c) játékvezetői öltöző: rendelkezik legalább 1, a csapatoktól külön álló zárható, fűthető és kellően megvilágított öltözővel, melyben biztosítva van a kultúrált öltözködés, - ruhaszekrény (fogas), pad (szék) - és legalább a kézmosás feltétele. - ha nincs benne zuhanyozási (fürdési) lehetőség, akkor azt a csapatoktól külön állóan kell biztosítani - 1db (író) asztal; Játéktérre és közvetlen környezetére vonatkozó előírások a) főpálya: természetes füves pálya legyen; - hossza: 100-110 m; - szélessége 60-75 m; 9


b) játékos kijáró: az öltözőkből a játéktérre vezető utat, a játékos kijárót úgy kell kialakítani, hogy azt a játékosok, játékvezetők és a hivatalos, előírt számú közreműködők bármikor biztonságosan használhassák, a közönségtől elkülönítve. - A játékos kijáró oldalkerítése mozgatható (mobil) is lehet, - szélességének legalább 2,5 m, - magasságának 1,2 m; - ha a kerítést korláttal, oldják meg, az legalább 3 soros kell legyen. c) belsőkerítés: a játékteret oldalvonalától legalább 2 m-re, a kapuk mögött 3-5m távolságra, megszakítás nélkül, összefüggő kerítéssel (korláttal) kell ellátni, - magassága legalább 1,2 m; - ha a kerítést korláttal helyettesítik, legalább 3 soros kell legyen; d) kispad: helye: azonos oldalon, a játéktér és a belső kerítés között a felezővonal közelében, - az oldalvonaltól a kispad eleje közti távolság legalább 2 m kell, hogy legyen; - méretek: hossza legalább 7 m, szélessége 1 m; - anyaga: nincs konkrét előírás; - kialakítása: tetőzete a nézőtér felé lejtsen e) technikai zóna: ahol kispad van, ott technikai zónát kell kijelölni; - a kispadok oldalaitól 1-1méterre oldalirányban, a pálya oldalvonalától 1 m-re a mérkőzés alatti szabad edzői mozgás biztosítására jelzővonalat kell felfesteni; - a vonalazást kb. 1,4 m hosszúságú megszakításokkal kell kijelölni; f) tartalék pálya: a sportszervezetnek tartalék pályával is kell rendelkezni g) villanyvilágítás: nem kötelező. Amennyiben van, a játéktér megvilágítását olyan reflektorokkal kell biztosítani, melyek minimális fényereje 150 Lux; (minden bajnoki év kezdetén a hitelesítési bemérést el kell végeztetni). 10.§ V. osztályú pálya Létesítményre vonatkozó előírások a) nézőtér: befogadóképessége eléri legalább az 500 főt; a befogadóképességének megfelelő, de legalább 2, a nézők számára nemenként külön biztosított illemhely van. b) játékos öltöző: rendelkezik a sportlétesítmény területén legalább 2 zárható, fűthető, világítható játékos öltözővel, amelyekben biztosítva van 2 felnőtt és 2 ifjúsági csapat részére a kultúrált öltözködési, tisztálkodási lehetőség; - öltözőnként 20 fő részére kell biztosítani ruhásszekrényeket (fogasokat), padokat (székeket). - ha zuhanyzó (fürdő) az öltözőből nyílik, abban öltözőként legalább 2 hideg-meleg vizes zuhanyzóállásnak kell lennie; - ha a zuhanyzó, fürdő közös, abban legalább 6 hideg-melegvizes zuhanyzóállásnak kell lenni c) játékvezetői öltöző: rendelkezik legalább 1, a csapatoktól külön álló, zárható, fűthető és kellően megvilágított játékvezetői öltözővel, melyben biztosítva van a kultúrált öltözködés, - ruhaszekrény (fogas), pad (szék) - és legalább a kézmosás feltétele; - ha nincs benne zuhanyozási (fürdési) lehetőség, akkor azt a csapatoktól külön állóan kell biztosítani; - 1db (író) asztal; d) játékos kijáró: az öltözőkből a játéktérre vezető utat, a játékos kijárót úgy kell kialakítani, hogy azt a játékosok, játékvezetők és a hivatalos, előírt számú közreműködők bármikor biztonságosan használhassák, a közönségtől elkülönítve. A játékos kijáró oldalkerítése mozgatható (mobil) is lehet. Szélessége legalább 2,5 m, magassága 1,2 m kell legyen. - ha a kerítést korláttal, helyettesítik, az legalább 3 soros kell legyen 10 Pályarendszabályok

e) belsőkerítés: a játékteret oldalvonalától legalább 2 m-re, a kapuk mögött 3,5m távolságra, megszakítás nélkül, összefüggő kerítéssel (korláttal) kell ellátni, melynek magassága legalább 1,2 m kell, hogy legyen. - ha a kerítést korláttal helyettesítik, annak legalább 3 sorosnak kell lennie; f) kispad: helye: azonos oldalon, a játéktér és a belső kerítés között a felezővonal közelében, - az oldalvonaltól a kispad eleje közti távolság legalább 2 m kell, hogy legyen; - méretek: hossza legalább 7 m, szélessége 1 m; - anyaga: nincs konkrét előírás; - kialakítása: tetőzete a nézőtér felé lejtsen g) technikai zóna: ahol kispad van, ott technikai zónát kell kijelölni; - a kispadok oldalaitól 1-1méterre oldalirányban, a pálya oldalvonalától 1 m-re a mérkőzés alatti szabad edzői mozgás biztosítására jelzővonalat kell felfesteni; - a vonalazást kb. 1,4 m hosszúságú megszakításokkal kell kijelölni; Játéktérre és közvetlen környezetére vonatkozó előírások a) főpálya: lehetőleg természetes füves pálya legyen; hossza: 95-110 m; szélessége: 55-75 m; b) tartalék pálya: a sportszervezetnek tartalék pályával is kell rendelkezni 11.§ VI. osztályú pálya Létesítményre vonatkozó előírások h) nézőtér: befogadóképessége eléri legalább az 300 főt; a befogadóképességének megfelelő, de legalább 2, a nézők számára nemenként külön biztosított illemhely van. i) játékos öltöző: rendelkezik a sportlétesítmény területén legalább 2 zárható, fűthető, világítható játékos öltözővel, amelyekben biztosítva van 2 felnőtt és 2 ifjúsági csapat részére a kultúrált öltözködési, tisztálkodási lehetőség; - öltözőnként 20 fő részére kell biztosítani ruhásszekrényeket (fogasokat), padokat (székeket). - ha zuhanyzó (fürdő) az öltözőből nyílik, abban öltözőként legalább 2 hideg-meleg vizes zuhanyzóállásnak kell lennie; - ha a zuhanyzó, fürdő közös, abban legalább 4 hideg-melegvizes zuhanyzóállásnak kell lenni j) játékvezetői öltöző: rendelkezik legalább 1, a csapatoktól külön álló, zárható, fűthető és kellően megvilágított játékvezetői öltözővel, melyben biztosítva van a kultúrált öltözködés, - ruhaszekrény (fogas), pad (szék) - és legalább a kézmosás feltétele. - ha nincs benne zuhanyozási (fürdési) lehetőség, akkor azt a csapatoktól külön állóan kell biztosítani - 1db (író) asztal; k) játékos kijáró: az öltözőkből a játéktérre vezető utat, a játékos kijárót úgy kell kialakítani, hogy azt a játékosok, játékvezetők és a hivatalos, előírt számú közreműködők bármikor biztonságosan használhassák, a közönségtől elkülönítve. l) belsőkerítés: a játékteret oldalvonalától legalább 2 m-re, a kapuk mögött 3,5m távolságra, megszakítás nélkül, összefüggő kerítéssel (korláttal) kell ellátni, melynek magassága legalább 1,2 m kell, hogy legyen. m) kispad: helye: azonos oldalon, a játéktér és a belső kerítés között a felezővonal közelében, - az oldalvonaltól a kispad eleje közti távolság legalább 2 m kell, hogy legyen; - méretek: hossza legalább 5 m, szélessége 1 m; - anyaga: nincs konkrét előírás; 11


n) technikai zóna: ahol kispad van, ott technikai zónát kell kijelölni; - a kispadok oldalaitól 1-1méterre oldalirányban, a pálya oldalvonalától 1 m-re a mérkőzés alatti szabad edzői mozgás biztosítására jelzővonalat kell felfesteni; Játéktérre és közvetlen környezetére vonatkozó előírások a) pálya: lehetőleg természetes füves pálya legyen; hossza: 90-110 m; szélessége: 50-75 m; 12.§ Játéktérre vonatkozó általános előírások (1)

Nagypályás labdarúgó pályák: a) játéktér felépítése, kialakítása: - méretei az osztályba sorolás függvényében változhat, de minden esetben téglalap alakú; b) vonalazások: - vonalaknak a játéktér minden jelzésén azonos szélességűnek kell lennie; - ennek meghatározója a mindenkori kapuoszlopok és a keresztléc szélessége, illetve átmérője, mely 12 cm-nél nem lehet szélesebb; - a vonalaknak, íveknek folyamatosnak és jól láthatónak kell lennie, melyet nem lehet V-alakú árokkal helyettesíteni; - a játéktér vonalai mindig ahhoz a területhez tartoznak, amit határolnak; - anyaga: olyan legyen, mely nem veszélyes a játékosok testi épségére; - színe: üssön el a mindenkori talaj színétől; c) határvonalak: - a játékteret egyenes határvonalakkal kell jelölni; d) kapuk: - helye: mindkét kapuvonal közepén kell elhelyezni (szimmetrikusan), azt a függőleges síkban beállított oszlop-párt, melyet fent a talajjal párhuzamos keresztléc köt össze, és azok egyenlő távolságra vannak a sarokzászló rúdjától; - mérete: a kapuoszlopok belső síkja közti vízszintes távolság 7,32 m, a keresztlécek alsó síkja és a gólvonal pályaszintje közötti függőleges távolság 2,44 m; - anyaga: fa, acélcső, alumíniumcső, ovális alumínium profil, vagy lesarkított zárt szelvény; - formája: négyzet, téglalap, kör vagy ovális; - a kapuoszlopok és a keresztlécek szélességének, vastagságának illetve külső átmérőjének (ide tartozik az ovális legnagyobb átmérője is) azonosnak kell lenni, de nem lehet több 12 cm-nél; - rögzítése: a kapuoszlopokat legalább 0,8 - 0,9 m-es mélységben függőlegesen, betonba ágyazva, vagy betonba ágyazott védőcsőbe (első és másod osztályba sorolt pályáknál csak így lehet) kell elhelyezni, utóbbi esetben a függőleges síkú rögzítést kiékeléssel kell biztosítani; - a kapuoszlopokat (kapufákat) a keresztléceket és a háló tartó kereteket fehér színű, tartós minőségű festékkel kell lefesteni úgy, hogy az a bajnoki évben végig hiánymentes maradjon; e) kapuhálók: - anyaga: készülhet kenderből, jutából vagy nylonból, olyan hálós-csomós kötéssűrűséggel, amelyen a labda nem juthat át; első és másod osztályba sorolt pályák esetében: - a kapuk mögött a kapuoszlopokhoz és a keresztléchez un. kapuhálókat kell rögzíteni a játéktérrel ellentétes, hátoldalukon kialakított kis kampókra, lent a talajhoz un. hálórögzítő kerettel (amely a kapuoszlopokhoz csuklós kapcsolattal kapcsolódik), felül pedig hálótartó kötéllel, a keresztléc magasságában , azzal párhuzamosan, belógás mentesen, rugalmasan kerüljön megtartásra; 12


a kapuoszlopokat és a keresztléceket fehér színű, tartós minőségű festékkel kell lefesteni úgy, hogy az a bajnoki évben végig hiánymentes maradjon; - .a hálórögzítő keretet ugyancsak fehér színű, vízálló huzattal kell bevonni, amely folytonosanbiztonságos hálóleerősítést biztosít a két kapuoszlop közt, a hálórögzítő keret teljes hosszában; háromtól - hatod osztályba sorolt pályák esetében: - a kapuk mögött a kapuoszlopokhoz és a keresztléc mögötti részre hálótartót kell felszerelni, és erre a hálót kampós megoldással úgy kell rögzíteni, hogy az a kapust (vagy más játékost) mozgásában ne akadályozza; - a kapuoszlopokat, a keresztlécet és a hálótartót fehér színű, tartós minőségű festékkel kell lefesteni úgy, hogy az a bajnoki évben végig meg maradjon; -

f) kapuelőtér: - a kapuvonalon mindkét kapuoszlop belső élétől az oldalvonal irányába 5,5 m-es távolságot kell megjelölni. Innen, a kapuvonal külső szélétől mért 5,5 m hosszúságú vonalat kell húzni a játéktér irányába, és ezek a vonalak a kapuvonallal párhuzamos egyenessel legyenek összekötve. E vonalakkal és a kapuvonallal határolt területet kapuelőtérnek nevezzük; g) büntetőterület, büntetőpont: - a kapuvonalon mindkét kapuoszlop belső élétől az oldalvonal irányába 16,5 m-es távolságot kell megjelölni; - a kapuvonal külső szélétől mért 16,5 m hosszúságú vonalat kell húzni a játéktér irányába, és ezek a vonalak a kapuvonallal párhuzamos egyenessel legyenek összekötve; - e vonalakkal és a kapuvonallal határolt területet nevezzük büntetőterületnek; - mindkét büntetőterületen a kapuvonal középpontjától a kapuvonalra merőleges képzeletbeli egyenesre a kapuvonal belső szélétől 11 m-t mérünk és e távolság végpontját megjelöljük; ez a bűntetőpont, melynek átmérője 22 cm; - mindkét büntetőpont középpontjától 9,15 m sugarú körívet húzunk a büntetőterületen kívül, a kapuvonallal párhuzamos 16,5 m-es vonal között; h) felezővonal, kezdőpont, kezdőkör: - a játéktéren keresztül felezővonalat kell húzni (ez által két térfél jön létre), az oldalvonalak felezőpontjait összekötve, a kapuvonalakkal párhuzamosan; - a játéktér középpontját láthatóvá kell tenni egy 22-cm átmérőjű kezdőponttal; - ezt 9,15 m sugarú, un. kezdőkörrel kell körül venni; i) sarokpont, saroktér (negyed körív), sarokrúd, sarokzászló: - első és másod osztályba sorolt pálya esetén a sarokpontokban enyhe elhajlást biztosító gumis, un. flexibilis zászlórudat kell elhelyezni; harmad osztálytól a sarokpontokban a játéktér talajába süllyesztett védőcsőbe 1, 5 m magas zászlórudat kell elhelyezni; - és azon 0,4 x 0,4 méteres élénkszínű zászlónak kell lennie; - a rúd (fa vagy műanyag) él mentes legyen, a teteje nem lehet hegyes; - a felezővonalaknál is helyezhetők el zászlót tartó rudak, de csak játéktéren kívül, az oldalvonaltól legalább1m-re; j) segédvonal (nem kötelezően előírt jelzés): - szögletrúgásnál az előírt távolság könnyebb betartása érdekében a negyed körívtől a kapuvonallal párhuzamosan, de már játéktéren kívül 9,15m távolságot jelölhetünk ki és ezt egy 0,4 m vonallal megjelöljük; az így megjelölt vonalat segédvonalnak nevezzük; k) kispadok (a hazai és vendégcsapat részére) - helye: azonos oldalon, a játéktér és a belső kerítés között a felezővonal közelében, az oldalvonaltól a kispad eleje közti távolság legalább 2 m kell, hogy legyen; l) technikai zóna: - a kispadok oldalaitól 1-1méterre oldalirányban, a pálya oldalvonalától 1 m-re jelzővonalat kell felfesteni a mérkőzés alatti szabad edzői mozgás biztosítására; - a vonalazást kb. 1,4 m hosszúságú megszakításokkal kell kijelölni;

13


m) műfüves pályák A műfüves pályákat be kell sorolni – az összes feltétel megléte esetén – abba az osztályba, amelyekre a feltételei biztosítottak a FIFA előírásai szerint. (2)

Futsal labdarúgó pályák: A sporttelep: A sporttelep öltözői mosdó-, fürdőkészülékkel felszerelt, padokkal, székekkel, fogasokkal, ruhásszekrényekkel ellátott, zárható, fűthető és világíthatóak legyenek. Ugyanez vonatkozik a játékvezetők és az időmérő öltözőire is, amelyeket el kell különíteni a játékosok öltözőjétől. Az öltözőben vagy a közelében fürdőnek ill. WC-nek kell lenni. A játéktér: a) a határvonalak: a játéktérnek minden esetben téglalap alakúnak kell lenni. A bajnoki- és kupa mérkőzéseket csak olyan teremben lehet megrendezni, ahol a játéktér hosszúsága 38-42 m, szélessége 18-22 m. A játékteret vonalakkal kell határolni. A vonalak ahhoz a helyhez tartoznak, amit határolnak. Minden vonalnak 5-8 cm szélesnek kell lennie. A hosszabbik vonalakat oldalvonalnak, a rövidebbiket alapvonalnak nevezzük. A felezővonal pontosan kettéosztja a játékteret. A kezdőrúgás pontját a felezővonal közepén kell megjelölni. A kezdőpontból egy 3 m sugarú körívet kell húzni, ez a kezdőkör; b) a büntetőterület: a büntetőterületet mindkét alapvonalra a következő módon kell felfesteni: mindkét kapufa külső élétől egy 6 m sugarú negyed körívet kell húzni a játéktérre befelé, a két oldalsó kapufa képzeletbeli magasságáig. Ezeket a negyed köríveket, egy a gólvonallal párhuzamos 3,16 m hosszúságú egyenessel kell összekötni. Az így kapott területet nevezzük büntetőterületnek; c) az első büntetőpont: mindkét kapufától egyenlő távolságra 6 m-re a gólvonalra számított képzeletbeli merőlegesre egy jól látható jelölést kell alkalmazni. Ez az első büntetőpont; d) a második büntetőpont: mindkét kapufától egyenlő távolságra 10 m-re a gólvonalra számított képzeletbeli merőlegesre egy jól látható jelölést kell alkalmazni. Ez az második büntetőpont; e) szöglet negyed körív: a játéktér minden sarkában (szöglet) egy 25 cm sugarú negyed körívet kell húzni. A sarokrúgást ezen belül kell elvégezni; f) cserezóna: a cserezóna mindkét térfélen az oldalvonalnál, - ahol a cserepad van, ahol a csere folyamán felmennek a játékosok a játéktérre ill. lejönnek onnan – található. A cserezóna közvetlenül a két csapat cserepadja előtt található. Hosszúsága: 3 m oldalanként. A cserezóna mindkét végén egy 80 cm hosszú vonalat kell húzni, amely 40-40 cm-re nyúlik be a játéktérre ill. azon kívülre. Ezek a vonalak határolják a cserezónát, amelyen belül a cserét el kell végezni. Ezen az oldalon az időmérőnek fenntartott helyet szabadon kell hagyni, rálátást biztosítva ezáltal a játéktérre; g) a kapuk: a kapukat az alapvonalak közepén kell felállítani. A kapu két oldalsó kapufából áll, amely fent egy keresztléccel van összekötve. Az alsó kapufák közötti távolság 3 m, míg a magasságuk 2 m. A kapufák és a keresztléc vasragsága 8 cm. A gólvonal szélességének a kapufáéval meg kell egyezni. A kapuhálót a kapura kell rögzíteni. A hálók alsó részét is rögzíteni kell a talajhoz. A hálót a kapu háta mögött legalább 80 cm-re, maximum 100 cm-re kihúzva kell rögzíteni, szabad területet biztosítva a kapus mozgásának. A kapuhálók anyaga kenderből, jutából vagy nylonból készülhet; h) a játéktér felülete: a játéktér felületének simának és egyenletesnek kell lennie. Ajánlatos fa vagy műanyag borítású játékteret alkalmazni. A műfű engedélyezett. Beton ill. aszfalt felületek nem engedélyezettek;

14


i) j)

a játéktér jelzéseinek anyaga: a játéktérnek 5-8 cm széles vonalú jelzését olyan anyaggal kell elkészíteni, amely élénken elüt a mindenkori talaj színétől; reklám: a pályán reklám felfestése engedélyezett, amennyiben a hivatalos határvonalak jól elkülöníthetők, jól láthatók ezen reklámoktól. II. fejezet MÉRKŐZÉS RENDEZÉSI SZABÁLYOK 13. § A mérkőzés szervezése

(1)

Labdarúgó mérkőzés szervezője az MLSZ, a szervezeti egységei és a sportszervezetek lehetnek.

(2)

Az MLSZ az ország valamennyi labdarúgó pályáját igénybe veheti válogatott mérkőzés megrendezésére, illetve a válogatott csapat edzéseire a sportszervezettel történt előzetes megállapodás alapján. 14. § A szervezés feltételei

(1)

Nemzeti (hazai) mérkőzések az MLSZ előírásai szerint szervezhetők. Nemzetközi mérkőzések szervezésénél figyelembe kell venni a nemzetközi szakszövetségek (FIFA, UEFA) által meghatározott (egyéb) előírásokat is.

(2)

Labdarúgó mérkőzés csak olyan sportlétesítményben szervezhető, amely megfelel a szakhatósági követelményeknek, hitelesítve van és biztonságban vannak a mérkőzésen résztvevők (vagyontárgyaikkal együtt).

(3)

A szervező a labdarúgó mérkőzés jellegének megfelelően köteles a fogyatékos nézőknek a helyszínre való akadálymentes bejutását, ott az akadálymentes közlekedést lehetővé tenni és a helyszín kommunikációs akadálymentesítését elvégezni.

(4)

A szervező a sportlétesítményen kívül és annak területén jól látható hirdetményeken (táblákon) köteles meghatározni a labdarúgó mérkőzés megtekintésének feltételeit.

15. § A szervező felelőssége (1)

A szervező felelős a 14.§ (1) bekezdésében meghatározott előírások betartásáért és betartásának ellenőrzéséért.

(2)

A szervező köteles megtenni vagy az illetékes hatóságnál kezdeményezni minden olyan intézkedést, amely a sportrendezvényen résztvevők személyi, és vagyonbiztonságának megóvása érdekében szükséges. 15


(3)

A szervező a sportrendezvény biztonságára vonatkozó előírások felróható megszegésével másnak okozott kárért a Ptk. általános szabályai szerint felel. Rendező szerv, rendező megbízása esetén a szervező és a rendező szerv, rendező felelőssége egyetemleges.

(4)

A szervező felelőssége a nézőknek a labdarúgó mérkőzés helyszínére történő beléptetése megkezdésétől addig tart, amíg a nézők a labdarúgó mérkőzés helyszínét elhagyják.

(5)

A rendező szerv, rendező köteles a labdarúgó mérkőzés időtartama alatt, valamint a rendőrség igényei szerint a labdarúgó mérkőzést megelőzően, illetve követően az illetékes rendőrségi vezetővel a labdarúgó mérkőzés biztonsága érdekében együttműködni, és részére az igényelt segítséget megadni.

(6)

A szervező kötelessége a mérkőzések biztonságos megrendezése érdekében biztonsági igazgatót (megbízottat) kijelölni, de ezzel a szervező felelőssége nem hárul át a biztonsági igazgatóra (megbízottra).

(7)

Az MLSZ az (1)-ben meghatározott előírások be nem tartása esetén a szervezővel szemben a szabályzataiban meghatározott joghátrányt alkalmazza, és a Fegyelmi Szabályzatban meghatározottak szerint jár el. 16.§ Biztonsági igazgató (megbízott)

(1)

Az NB-s sportszervezetek kötelesek a labdarúgó mérkőzések előkészítésének, megrendezésének lebonyolítására Biztonsági igazgatót, megbízottat kijelölni.

(2)

A Biztonsági igazgató, megbízott feladata: a) az MLSZ, MLL és az NB III-as Versenybizottságok illetékes bizottságával való együttműködés; b) hitelesítések előkészítése, a végrehajtásában való részvétel; - a jogszabályokban előírt különböző tervek ( pl. biztonsági, kiürítési, menekítési ) elkészítése - a hatóságokkal (rendőrség, tűzoltóság, katasztrófavédelem, mentők stb.) való kapcsolattartás; - az előírt helyszíni ellenőrzések, - a labdarúgó mérkőzés lebonyolításának irányítása stb. 17.§ A labdarúgó mérkőzés biztonsági terve

(1)

A labdarúgó mérkőzés biztonsági tervének tartalmaznia kell: a) a labdarúgó mérkőzés megnevezését, helyét, időpontját és időtartamát, a rendező szerv, rendező megnevezését, képviselőinek nevét és címét, továbbá a rendezvény helyszínének leírását és vázlatrajzát; b) a kiadható belépőjegyek számát, a jegyek vásárlásához (elosztásához) kapcsolódó esetleges korlátozásokat; c) a labdarúgó mérkőzés helyszínére való belépés és eltávozás rendjét; d) a közönségnek – különösen a fogyatékos nézőknek – a labdarúgó mérkőzés helyszínén történő elhelyezésére, az elhelyezés esetleges megváltoztatására vonatkozó előírásokat; e) a labdarúgó mérkőzésre be nem vihető tárgyak körét, valamint azokat a magatartásokat, amelyek tanúsítója a labdarúgó mérkőzésről eltávolítható, vagy akinek a belépése megtagadható; 16


f) a labdarúgó mérkőzésen való részvétel feltételei, a részvételre vonatkozó korlátozások, továbbá a labdarúgó mérkőzés belső rendjére vonatkozó szabályok nyilvánosságra hozatalának módját; g) a rendezésben közreműködők létszámát, tevékenységük szabályait, a labdarúgó mérkőzés biztonsága érdekében a rendező szerv, rendező által alkalmazni kívánt technikai-védelmi berendezéseket, azok alkalmazási módjának leírását; h) a labdarúgó mérkőzés helyszínének baleset, elemi csapás, tömeges rendbontás esetére vonatkozó írásbeli kiürítési, menekítési tervét, figyelemmel a fogyatékos személyek menekítésének biztosítására. (2)

A labdarúgó mérkőzés biztonsági tervéhez a szervezőnek másolatban mellékelnie kell a külön jogszabályok által megkövetelt – a labdarúgó mérkőzés helyszínére vonatkozó – szakhatósági engedélyeket.

(3)

Amennyiben a szervező a 2004. évi I. törvényben illetve az 54/2004. (03. 31.) kormányrendeletben meghatározott kötelezettségei megszegése következtében a biztosításban résztvevőkön kívül rendőri erők alkalmazása, további rendőri erők összevonása, átcsoportosítása válik szükségessé, a szervező köteles megtéríteni a rendőrségnek az intézkedéssel összefüggésben felmerült – igazolt – költségeit.

(4)

Ha a szervező rendszeresen szervez a szabályzat hatálya alá tartozó ugyanolyan labdarúgó mérkőzést és a labdarúgó mérkőzés megtartásának biztonsági feltételei megfelelnek a rendőrség által korábban elfogadott biztonsági feltételeknek, a további ugyanolyan labdarúgó mérkőzések bejelentéséhez a (2)-ben meghatározott mellékleteket nem kell csatolni.

(5)

A sportszervezet köteles együttműködni a labdarúgó mérkőzés szervezőjével, valamint a rendőrséggel a szurkolótáborok labdarúgó mérkőzésen való biztonságos részvételének megszervezésében. 18.§ Mérkőzés bejelentése a Rendőrkapitányságon

(1)

(2)

(3)

Ha egy adott mérkőzésre a várható nézőszám eléri, illetve meghaladja a 3000 főt, vagy egyébként a körülmények alapján indokolt, a szervező köteles az illetékes rendőrkapitányságnál kezdeményezni a mérkőzésnek szerződésben foglalt díj ellenében történő rendőri biztosítását. A labdarúgó mérkőzés szervezéséről az annak helye szerint illetékes rendőrkapitányságot, a fővárosban a Budapesti Rendőr-főkapitányságot legalább húsz munkanappal a labdarúgó mérkőzés megtartásának tervezett időpontját megelőzően írásban tájékoztatni kell. Ha a labdarúgó mérkőzés több rendőrkapitányság illetékességi területét érinti, a labdarúgó mérkőzés megtartásáról a labdarúgó mérkőzés helye szerint illetékes valamennyi rendőrkapitányságot, illetve a fővárosban a Budapesti Rendőr-főkapitányságot tájékoztatni kell. A tájékoztatási kötelezettség a szervezőt terheli. Az írásbeli tájékoztatásnak tartalmaznia kell: a) a tervezett labdarúgó mérkőzés megnevezését, kezdetének és befejezésének várható időpontját, helyszínének leírását és vázlatrajzát, illetve útvonalát; b) a szervező képviseletére jogosult személy nevét és címét; c) a labdarúgó mérkőzés zavartalan és biztonságos megtartásával megbízott rendező szerv, rendező nevét, székhelyét, illetve lakcímét; d) a labdarúgó mérkőzés biztosítását ellátó személy- és vagyonvédelmi tevékenységet végző szervezet megnevezését, valamint a szervezet képviselőjének nevét és címét; e) az érvényes bérletek és a kibocsátott belépőjegyek, illetve egyéb, a belépésre jogosító igazolások (a továbbiakban: jegyeladás) számának megadásával a labdarúgó mérkőzésen résztvevők várható létszámát és a jegyeladás alapján a szurkolótáborok megoszlásának előrejelzését; 17


f)

a labdarúgó mérkőzésen résztvevő nézők szervezett utaztatására tett intézkedéseket, illetve a nézők valószínűsíthető utazási módját és útvonalát; g) a labdarúgó mérkőzés biztonsági tervét.

(4)

A (3) szerinti írásbeli tájékoztatáson kívül a szervező a versenynaptárt az abban meghatározott első labdarúgó mérkőzés időpontját megelőzően harminc nappal megküldi az (2) szerinti rendőrségnek és az abban foglalt időpontok változásáról az illetékes rendőrséget tíz munkanappal a labdarúgó mérkőzés előtt értesíti. 19. § A labdarúgó mérkőzések rendőri biztosításának díja

(1)

Az 54/2004. (03. 31.) kormányrendelet alapján létrehozott szakértői bizottság állapítja meg, hogy a 6.§ban meghatározott mérkőzések közül melyek minősülnek kiemelt biztonsági kockázatú mérkőzésnek és melyek nem. A döntést a versenynaptár figyelembe vételével hozza meg a bizottság. A kiemelt biztonsági kockázatúnak minősített mérkőzés biztosítását a rendőrség közfeladatként látja el.

(2)

Ha a mérkőzést a bizottság nem minősítette kiemelt biztonsági kockázatúnak és a biztonsági kockázatot érintően új körülmény merült fel, a mérkőzést szervező a mérkőzés időpontja előtt legalább 8 nappal kezdeményezheti a bizottság elnökénél a bizottság összehívását. A bizottság a mérkőzést kiemelt biztonsági kockázatúnak minősítheti és a határozatot a döntést követő napon – legalább a mérkőzést megelőzően 5 nappal – megküldi a mérkőzést szervezőnek és az MLSZ –nek. A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs.

(3)

A mérkőzések a 6.§-ban foglalt rendezését megelőzően, valamint a bizottság által nem kiemelt biztonsági kockázatúnak minősített mérkőzés esetén a szervező köteles az illetékes rendőrkapitányságnál kezdeményezni a mérkőzésnek a külön jogszabályban meghatározott szerződésben foglalt díj ellenében történő rendőri biztosítását. A díjra a felek megállapodása az irányadó, a díj azonban nem lehet kevesebb a szolgáltatás önköltségénél.

(4)

A díjat a szervező téríti meg.

(5)

Ha a szervező a rendőrséggel kötött szerződésben megállapodott díjat 30 napon belül nem téríti meg, azt a rendőrség az MLL-től igényelheti. Az MLL a kifizetést a sportvállalkozás részére adható juttatások terhére teljesíti. 20. § Labdarúgó mérkőzés bejelentése egyéb szerveknek

A labdarúgó mérkőzés helyszíne megközelítésének közutat, illetve tömegközlekedést érintő lehetséges útvonaláról és a sportrendezvény elkerülésének lehetséges útvonalairól a szervező tájékoztatja a közút kezelőjét, valamint a többi érintett szervet. 21.§ Mérkőzés rendezés A szervező a labdarúgó mérkőzéseken köteles rendező szervet, rendezőt megbízni és annak személyét az MLSZ-nek, MLL-nek, illetve a területi labdarúgó szövetségnek a labdarúgó mérkőzés lebonyolítását megelőzően öt munkanappal korábban írásban bejelenteni. Rendező hiányában a labdarúgó mérkőzés nézők részvételével nem tartható meg. 18


22. § A rendező (1)

A szervező a labdarúgó mérkőzés lebonyolítására, valamint a helyszínen a rend fenntartására és a szervezési feltételek biztosítására (a továbbiakban: rendezés) szerződésben rendező szervet vagy rendezőt bízhat meg.

(2)

Az (1) szerinti megbízásnak a rendező szerv esetében feltétele, hogy az e szabályzatban meghatározott feltételeknek megfelelő rendezőt alkalmazzon.

(3)

Rendező szervnek csak a vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól, a személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói szakmai Kamaráról szóló 1998. évi IV. törvény hatálya alá tartozó egyéni vagy társas vállalkozás, rendezőnek csak büntetlen előéletű személy bízható meg.

(4)

A rendezőnek e minőségében külsőleg azonosíthatónak kell lennie.

(5)

A rendező szerv, rendező köteles a szervező utasításai szerint eljárni. A szervező szabályzatai és a versenykiírás utasításnak minősülnek.

(6)

A labdarúgó mérkőzésen való rendfenntartásra és a rendőrséggel való együttműködésre a szervező köteles a rendezőt rendszeresen felkészíteni. A felkészítéshez a szervező a rendőrség közreműködését a külön jogszabályban meghatározott szolgáltatásként igénybe veheti. 23. § A rendezők jelenléte

(1)

A sportszervezet felelős a mérkőzés és a nézőtér rendjéért. A mérkőzések zavartalan lebonyolítása érdekében a pályaválasztó sportszervezet köteles rendezőkről gondoskodni. A pénztáros és a jegykezelő nem rendező.

(2)

A rendezőknek megkülönböztető jelzést kell viselniük, mely sorszámozott kell, hogy legyen.

(3)

A rendezők névsorát a mérkőzés előtt kell átadni a játékvezetőnek, megjelölve a főrendező nevét és lakáscímét.

(4)

Két fő rendezőt a játékvezető mellé kell beosztani, akiknek feladatuk, hogy a mérkőzés alatt és után a játékvezető rendelkezésére álljanak mindaddig, amíg azt a játékvezető szükségesnek tartja. Ezek nevét külön meg kell jelölni a rendezői névjegyzékben.

(5)

A rendezők haladék nélkül kötelesek teljesíteni a játékvezető utasításait.

(6)

Ha a játékvezetőnek kifogása van a pálya felszerelési tárgyaival vagy a játéktér vonalazásával kapcsolatban a rendező sportszervezet képviselői azonnal kötelesek a hibákat kijavíttatni.

(7)

Ha a rendezőség hibája miatt a mérkőzés elmarad vagy félbeszakad, a pályaválasztó sportszervezetet meg kell büntetni. A vétkes személyek ellen fegyelmi úton kel eljárni.

(8)

A rendezők feladata nem fejeződik be a mérkőzés befejezésekor, mivel a nézők, csapatok és a játékvezetők zavartalan eltávozását is biztosítaniuk kell.

(9)

Az MLSZ, illetve a területi labdarúgó szövetségek az éves versenykiírás függelékében állapítják meg a rendezőség minimális létszámát a mérkőzés zavartalan lebonyolításnak biztosítására. 19


24. § A vendég sportszervezet részéről meghozandó intézkedések (1)

A sportszervezetek, a baráti körök és az utazási irodák által szervezett labdarúgó mérkőzésekre a teljes szesztilalom bevezetése.

(2)

A szurkolók szervezett utazását csak a mérkőzés napjára tervezzék, melynek során az érkezés közvetlenül a mérkőzés előtt legyen, az elutazás pedig a mérkőzés befejezése után azonnal.

(3)

A rendező sportszervezetet legkésőbb 8 nappal a mérkőzés előtt tájékoztatja a vendégcsapat Biztonsági megbízottja az utazó vendégszurkolók érkezéséről (milyen járművekkel utaznak, hogy a biztonsági erőkkel kellően felkészüljön).

(4)

A rendező sportszervezettel (hazai csapattal) történt egyeztetés végrehajtása után köteles saját szurkolóit (mint vendég szurkolókat) tájékoztatni többek között: - a sportlétesítmény megközelítési útvonaláról; - a vendégszurkolók részére kijelölt jegypénztár, bejárati kapu, szektor elhelyezkedéséről; - a belépőjegy áráról; - a sportlétesítménybe be nem vihető tárgyakról; - egyéb adatokról; köteles felhívni figyelmüket a betartandó magatartási szabályokra, a sportszerű szurkolásra, illetve azok be nem tartásának következményeire. 25. § A rendező és a vendég sportszervezet koordinációja

(1)

A nézők általi rendbontás megelőzésére szoros együttműködés és intenzív információcsere a szervező és látogató sportszervezetek között elengedhetetlen. A bajnokságban szereplő sportszervezetek biztonságtechnikai megbízottjai a bajnokság előtt és a tavaszi fordulók előtt értékelő megbeszélésen kötelesek részt venni a szövetségben (vendég szurkolók jegyszáma és az utazás biztosításának egyeztetése).

(2)

A rendőrséggel való kapcsolattartás folyamatos legyen. A várható nézőszámnak megfelelő elegendő számú rendőrségi erőt kell biztosítani az erőszakos cselekmények és incidensek leküzdésére. Ennek ki kell terjednie a stadion területének közvetlen környékére, a stadion egész területére, továbbá a nézők által használt átjáró és behajtási útvonalakra is.

(3)

A mérkőzés végéig a stadiontól távol kell tartani azokat a nézőket, akiket kiutasítottak a stadionból, illetve bejutásukat megakadályozták helytelen magatartás, ittas állapot vagy veszélyes tárgyak birtoklása miatt. 26. § Ellenőrzés

(1)

A stadionok, pályák biztonságtechnikai ellenőrzését (továbbiakban: ellenőrzés) a bajnokságot bonyolító szervezeti egységek Biztonságtechnikai Bizottságai által felkért, megbízott személyek. Vizsgálják a sportlétesítmény, a nézőtéri lelátó vagy szektor, valamint a biztonságtechnikai berendezések megfelelőségét.

20


(2)

Az előzetes ellenőrzés a sportlétesítmény vizsgálata során terjedjen ki: a) a külső kerítés állapotára; b) a vendégszurkolók részére szolgáló külön pénztárak, bejárati kapuk meglétére; c) a parkolási lehetőség biztosítására; d) a bejáratoknál szűkítő folyosók meglétére és ezek állapotára; e) a beléptető rendszer alkalmazása esetén annak működőképességére; f) a bejáratoknál és a sportlétesítmény területén a nézői magatartási szabályokra vonatkozó figyelmeztető táblák meglétére.

(3)

Az ellenőrzés a nézőtéri lelátó vagy szektor vizsgálata során kiterjedjen ki : a) az ülőhelyek, aljzatbeton állapotára; b) az elsősegélynyújtó hely meglétére, felszereltségére, c) a hazai és vendégszurkolók fizikai szétválasztásának biztosítására d) a szurkolók vándorlásának megakadályozására, a sorelválasztó kerítés állapotára; e) az állóhelyi szektorokban tömeghullámzást megakadályozó korlátok meglétére, állapotára; f) a közlekedő folyosókon a nézők akadálymentes közlekedésének biztosítottságára; g) az átjárók, kijáratok, menekülési útvonalak szünetmentes áramforrásról működtethető világító jelzőtáblákra történő jelölésére; h) a nézőteret a játéktértől elválasztó kerítés állapotára; i) a biztonsági irányítócsoport rendelkezésére álló helyiség állapotára; j) a beépített műszaki (elektronikus, távközlési) berendezések működőképességére; k) a reklámtáblák biztonságos elhelyezésére és annak szöveg – képanyag tartalmára. nem engedélyezhető a jogszabályilag tiltott, politikai tartalmú illetve az MLSZ és szervezeti egységeit, vagy tagszervezetét bíráló anyag megjelenítése; l) a meg nem engedett pirotechnikai eszközök vizsgálatára (a stadion területén pirotechnikai eszközök nem tárolhatók); m) a figyelmeztető, útbaigazító táblák meglétére, ezek állapotára. n) a mellékhelyiségek állapotára o) büfék állapotára, Fontos tudnivaló: a 4/1997. (01.22) Kormányrendelet 16.§ (2) b) pontja alapján tilos a sportpályákon bajnoki, kupa, valamint nemzetközi mérkőzések kezdetét egy órától a befejezést követő egy óráig terjedő időszakban szeszes italt árusítani.

(4)

Az ellenőrzés a biztonságtechnikai berendezések vizsgálata során kiterjed: a) a beléptető-rendszer alkalmazása esetén annak működőképességére; b) a kamerarendszer alkalmazása esetén annak működőképességére; c) a hangosbemondó rendszer működőképességére, az arra való műszaki csatlakozás lehetőségeire; d) a szünetmentes áramforrásra; e) a menekítő kapuk meglétére, azok azonnali kinyithatóságára, a szünetmentes áramforrásról működtethető jelzőtáblákkal történő jelölésekre, ezek állapotára; f) a rendezési forgatókönyv meglétére; g) a kiürítési, menekítési terv meglétére és tartalmára; h) a belépőjegyek biztonsági jelölésére, a nézői magatartási szabályok feltüntetésére.

(5)

Az ellenőrzést végző szervek az ellenőrzés eredménye alapján döntenek arról, hogy a stadionban nézők részvételével a labdarúgó mérkőzés biztonságosan megrendezhető-e.

21


27.§ A mérkőzés helyszínének ellenőrzése (1)

A labdarúgó mérkőzés akkor tartható meg, ha: a) a szervező rendelkezik a labdarúgó mérkőzés megtartásához szükséges, továbbá a labdarúgó mérkőzés helyszínére vonatkozó, külön jogszabályok alapján előírt szakhatósági engedélyekkel; b) a labdarúgó mérkőzés nézői az egyéb résztvevőktől, továbbá a hazai és vendégszurkolók egymástól is biztonságosan elkülöníthetők; c) a szervező a labdarúgó mérkőzés helyszínére vonatkozóan baleset, elemi csapás, tömeges rendbontás esetére írásbeli kiürítési, menekítési tervvel rendelkezik, és biztosítottak a terv végrehajtásának személyi és technikai feltételei; d) a labdarúgó mérkőzésen való részvétel feltételeiről, a labdarúgó mérkőzés rendjéről a nyilvánosság előzetes – továbbá a labdarúgó mérkőzés közönségének helyszíni folyamatos – tájékoztatása biztosított; e) a szervező a labdarúgó mérkőzés belső rendje fenntartásának személyi és technikai feltételeit biztosítja.

(2)

Az (1)-ben meghatározott szervezési feltételek meglétét a rendőrség a labdarúgó mérkőzés helyszínén – a szervező felé tett előzetes bejelentés alapján – bármikor ellenőrizheti.

(3)

A rendőrség a 2004. évi I. törvény és az 54/2004. (03. 31.) kormányrendeletben meghatározottakra figyelemmel a mérkőzés nézők részvételével való megtartására vonatkozó tiltó határozatot is hozhat. A határozat a nézők részvételét a sportlétesítmény meghatározott részére is korlátozhatja.

(4)

Az első fokon eljárt rendőrségi szerv határozata ellen fellebbezés nyújtható be a sportrendezvény helye szerint illetékes megyei rendőr-főkapitányság közbiztonsági igazgatójához a fővárosban az ORFK közbiztonsági főigazgatójához. A fellebbezést a kézhezvételtől számított 5 napon belül elbírálják.

(5)

A másodfokon eljárt szerv határozata ellen bírósági felülvizsgálat kérhető. 28. § Mérkőzés előtti intézkedések a stadionban, a pályán

(1)

A stadion hatékony ellenőrzése folyamatosan, illetve kellő idővel a mérkőzés napja előtt (pl. a veszélyes tárgyak felkutatása).

(2)

Az egészségügyi, rendőrségi, tűzoltósági erők számára megfelelő helyiség, és a rendezőkkel együttműködést biztosító URH adó-vevő készülék, rendelkezésre bocsátása.

(3)

Pontosítani, hogy mely szervnek mi a feladata, kötelessége.

(4)

A játékvezető a mérkőzés előtt győződjék meg arról, hogy van-e a pályán a versenykiírás szerinti mentőszolgálat, orvos, vagy egészségügyi felszerelés. Nem maradhat el mérkőzés és nem is kezdhető későbbi időpontban azért, mert az orvos nem érkezett meg a pályára. 29. § A játéktér biztosítása és annak elmulasztása

Ha a pályaválasztó sportszervezet rendezéssel kapcsolatos mulasztása miatt a kitűzött időben nem kezdhető meg a mérkőzés, az ellenfél és a játékvezető legfeljebb 30 percet köteles várni. 22


a) vétkesnek kell tekinteni a mérkőzés elmaradásáért a pályaválasztó sportszervezetet, ha a sporttelepen és saját hibájából olyan időpontra jelentette be a mérkőzést, ami egybeesik a pályatulajdonos csapat mérkőzésével. b) vétlennek kell tekinteni a mérkőzés elmaradásáért a pályaválasztó csapatot, ha a bérlő a sporttelepen, de a pályatulajdonos a bérlőnek nem biztosította a pályát. Az a) és b) pontokban szereplő esetekben a pályaválasztó csapat köteles megtéríteni a vendégcsapat igazolt költségeit. 30. § Mérkőzés biztonságos megrendezésének hiányosságai (1)

Ha a labdarúgó mérkőzés biztonságos megrendezésének feltételei hiányoznak, vagy a szervezési feltételek nem felelnek meg a szabályzat előírásainak és a szervező a rendőrség felhívására a hiányzó feltételeket nem pótolja, a bajnokságot szervező Liga, illetve szakszövetség saját észlelés, illetve a rendőrség tájékoztatása alapján a labdarúgó mérkőzés megtartását vagy a labdarúgó mérkőzés nézők részvételével való megtartását megtiltja.

(2)

Ha a mérkőzés résztvevőinek magatartása annak biztonságos megtartását veszélyezteti és a megbomlott rend másként nem állítható helyre, a szervező köteles a mérkőzést megszakítani, illetve felfüggeszteni. A rendőrség kezdeményezésére a mérkőzést meg kell szakítani.

(3)

Ha a rend a (2) bekezdésben meghatározott módon nem állítható helyre, a mérkőzés játékvezetője a mérkőzést befejezetté nyilvánítja.

(4)

Ha a rendőrség a sportrendezvény helyszínén, annak közvetlen megtartása előtt megállapítja, hogy a sporttörvényben és a biztonsági tervben meghatározott biztonsági követelményeknek a szervező nem tett eleget és ennek következtében a mérkőzésen résztvevők személyi biztonsága nem biztosítható a rendőrség a nézők részvételével történő megtartását megtilthatja. A rendőrség határozatát haladéktalanul közölni kell a szervezővel. A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. 31. § A belépőjegy

(1)

Az MLSZ, az MLL, a területi és helyi labdarúgó szövetségek, a sportszervezetek által rendezett mérkőzéseket belépőjeggyel lehet végignézni.

(2)

A belépőjegy tulajdonosa a sportpályán köteles magát alávetni az előírt rendelkezéseknek és a pálya rendszabályainak.

(3)

Az MLSZ által kiadott bérletek érvényességét más szerv nem korlátozhatja, azok valamennyi FIFA, UEFA, válogatott, valamint bajnoki és Magyar Kupa mérkőzésre érvényesek a teremlabdarúgás kivételével.

(4)

A belépőjegyek lehetnek: a) a mérkőzés napjára dátumozott térítéses és tiszteletjegyek; b) a sportszervezet által kiadott bérletek; c) más, a labdarúgó mérkőzés helyszínére való belépésre jogosító igazolvány.

(5)

A pályatulajdonos, rendező köteles pontos kimutatást készíteni az állandó szabadjegyek, kedvezményes jegyek, a bérletek és a térítéses jegyek számáról.

23


(6)

Mérkőzéseken az illetékes labdarúgó liga vagy szövetség ellenőrzi a pénztáraknál, jegyelosztóknál és a bejáratoknál a kiosztott belépőjegyeket, bérleteket.

(7)

A szektorokat és a belépőjegyeket számmal vagy betűvel kell jelölni. Az ülőhelyeket sor és ülőhely számmal kell ellátni. A vendégszurkolók számára „V” betűvel jelzett és csak a számukra elkülönített szektorba biztosított jegyeket lehet kiadni.

(8)

A sportszervezetek a számukra biztosított jegyek továbbadásáért teljes felelősséggel tartoznak.

(9)

A belépőjegyeken, bérleteken fel kell tüntetni a mérkőzések megtekintésének összefoglalt szerződési feltételeit.

(10)

A várható nézőszámnak megfelelő pénztárakat működtet, illetve alkalmi jegyárusokat biztosít.

(11)

A szervező köteles a mérkőzés résztvevő számára felelősség biztosítást kötni.

(12)

Ha a labdarúgó mérkőzés elmarad, a belépőjegy ellenértékét három munkanapon belül vissza kell téríteni. Ha a labdarúgó mérkőzés félbeszakad, a megismételt mérkőzésen a belépőjegy érvényes.

(13)

Beléptető rendszer alkalmazása esetén a belépőjegy eladáskor köteles a néző nevére szóló belépőjegyet illetve bérletet értékesíteni. 32. § A mérkőzésre beléptetés

(1)

A szervező köteles a labdarúgó mérkőzés esetében a belépőjegy-eladást, a mérkőzés helyszínére a beléptetést, a szurkolótáborok elhelyezését, valamint a labdarúgó mérkőzés helyszínének elhagyását a szükséges műszaki és biztonsági intézkedéseket megtéve úgy megszervezni, hogy a szurkolótáborok elkülönítése biztosított legyen.

(2)

A szervező a nézők egyedi azonosítására alkalmas biztonsági beléptetési és ellenőrző rendszert (a továbbiakban: beléptető rendszert) alkalmazhat.

(3)

Beléptető rendszer alkalmazása esetén a szervező: a) a belépőjegy, bérlet eladásakor csak a néző nevére szóló belépőjegyet, illetve bérletet értékesíthet; b) a beléptetés során a rendező szerv alkalmazottja útján a belépőjegy, bérlet birtokosának kilétét ellenőrzi és egybeveti a belépőjegyen, bérleten szereplő személyi adatokkal. Ha az adatok nem egyeznek, a belépést meg kell tagadni.

(4)

A szervező a belépőjegy, bérlet eladásakor, illetve a rendező szerv alkalmazottja a beléptetés során jogosult a néző személyazonosságát a személyazonosság igazolására alkalmas igazolvány alapján megállapítani, illetve ellenőrizni.

(5)

A néző a labdarúgó mérkőzés helyszínére akkor léptethető be, ha: a) érvényes belépőjeggyel, bérlettel vagy más, a sportrendezvény helyszínére való belépésre jogosító igazolással rendelkezik; b) nem áll nyilvánvalóan alkohol, kábítószer vagy más bódító hatású szer befolyása alatt; c) nem tart magánál szeszesitalt, kábítószert, valamint olyan tárgyat, amely a labdarúgó mérkőzés megtartását, továbbá mások személyi és vagyonbiztonságát veszélyezteti, vagy amelynek a labdarúgó mérkőzésre való bevitelét a szervező a belépőjegy vásárlását megelőzően megtiltotta, és erről a belépőjegy vásárlóját megfelelő módon tájékoztatta; d) nem tart magánál mások iránti gyűlölet keltésére alkalmas feliratot, zászlót vagy egyébként jogszabály által tiltott önkényuralmi jelképet; e) nem tart magánál politikai tartalmú feliratot, zászlót, képet; 24


f) nem tart magánál olyan tárgyat vagy eszközt, amelynek birtoklása esetén őt a külön jogszabály értelmében fegyveresen vagy felfegyverkezve megjelentnek kell tekinteni; g) nem áll sportrendezvényről hatályos kitiltás büntetés alatt. (6)

A szervező köteles: a) a (2)-ben meghatározott bármelyik feltétel hiánya esetén, vagy az e bekezdés b) pontjában meghatározott magatartás tanúsítása esetén a résztvevőnek a labdarúgó mérkőzésre való belépését megakadályozni, a c.) –f.) pontokban felsoroltakat magával vivő résztvevőtől a bejáratnál elvenni; b) azt a résztvevőt, aki a labdarúgó mérkőzés megtartását, illetve mások személyi és vagyonbiztonságát veszélyezteti vagy rasszista, gyűlöletkeltő magatartást tanúsít, e magatartások abbahagyására felszólítani; c) a (2)-ben meghatározott feltételek hiánya esetén, vagy a b) pont szerinti felszólítás eredménytelensége esetén, illetve a 26. § (1)-ben foglaltak be nem tartása esetén a résztvevőt a labdarúgó mérkőzés helyszínéről eltávolítani, majd fegyelmileg felelőségre vonni.

(7)

A labdarúgó mérkőzésen résztevővel szemben a külön jogszabályban foglaltak szerinti kényszerítő eszköz alkalmazására, továbbá személy, illetve csomag átvizsgálására az eljáró rendőri szerv és a rendező szerv alkalmazottja jogosult.

(8)

Arányos mérvű kényszerítő testi erő alkalmazására a külön jogszabályban meghatározott esetekben a rendező szerv alkalmazottja is jogosult.

(9)

A bejáratok hatékony ellenőrzése a rendőri erőkkel együttműködve, annak: a) megakadályozására, hogy a szurkolók más szektorba menjenek, mint ahová a jegyük szól; b) biztosítására, hogy a nézők ne tudjanak bevinni a stadionba olyan tárgyakat, amelyek erőszakos cselekmények elkövetésére felhasználhatók, továbbá amelyek a stadion bejáratánál elhelyezett tilalmi táblákon vannak feltüntetve; c) biztosítására, hogy az ismert vagy potenciális izgatókat ne engedjék be.

(10)

Helyiség kijelölése, amelyben a bejáratnál elkobzott tárgyakat megőrzik és a mérkőzés után visszaadják.

(11)

A nézőkhöz vezető folyosókat és átjárókat az egész esemény ideje alatt szabadon kell hagyni, hogy a rendőri, a biztonsági, az egészségügyi és tűzoltósági beavatkozások biztosítva legyenek.

(12)

A nézők folyamatos tájékoztatása a mérkőzéssel kapcsolatosan, illetve figyelmük felhívása az esetleges rendbontás megakadályozása végett.

(13)

A nézők tájékoztatása röplapok, plakátok, egyéb tömegkommunikációs eszközök segítségével a tilalmakról (lásd 4. számú melléklet).

(14)

A vendégszurkolók stadionon belüli közlekedése elkülönített kell legyen a hazai szurkolókétól.

(15)

A kerítésre kirakott transzparens nem takarhatja a nézőtéren helyet foglaló szurkolókat rendezők elől, ezért annak felső széle legfeljebb a kerítés alsó részétől számított 1 m magasan helyezhető el.

(16)

Tilos csoportosan antiszemita, vagy rasszista kifejezéseket bekiabálni vagy skandálni!

(17)

Azokban a szektorokban, ahol a tapasztalatok alapján a rendbontó un. „keménymag” helyezkedik el, a kapunyitás előtt ellenőrzést kell tartani, hogy az ott esetleg elhelyezett tiltott eszközöket eltávolítsák.

(18)

Az előző pontban leírt szektorok előtt, a kerítés pálya felőli oldalán annyi rendezőt kell elhelyezni, akik képesek az ott tartózkodó rendbontókat, tiltott dolgokat birtokló személyeket figyelemmel kísérni, figyelmeztetés, törvénysértés esetén a rendőrségnek átadni.

25


33. § A néző részvétele a mérkőzésen (1)

A néző köteles betartani a szervező által meghatározott biztonsági előírásokat és nem folytathat olyan tevékenységet, amely a labdarúgó mérkőzést megzavarja vagy meghiúsítja, illetve a labdarúgó mérkőzésen résztvevők testi épségét, továbbá vagyoni javait károsítja vagy veszélyezteti.

(2)

Az (1)-ben meghatározott kötelezettség megszegéséből eredő kárért a néző, több károkozó esetén a károkozásban résztvevő nézők egyetemlegesen, a Ptk.-nak a kártérítésre vonatkozó általános szabályai szerinti felelősséggel tartoznak. Így különösen semmilyen tárgyat, eszközt, élelmiszert, innivalót nem dobhat a játéktérre, sem a nézőtérre, vagy a stadion egyéb építményeire, területére. A kártérítés felelősség nem érinti a néző szabálysértési vagy büntetőjogi felelősségét.

(3)

A néző a labdarúgó mérkőzés befejezési időpontjában, illetve a szervezőnek, rendezőnek vagy a rendőrségnek a személyi és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet kialakulása miatt tett felhívására köteles a stadiont vagy a pályát elhagyni. 34. § Kik tartózkodhatnak a játéktér és a belső kerítés között

(1)

A játéktér és a belső kerítés között a mérkőző sportszervezetek részéről kizárólag azon személyek tartózkodhatnak, akiket a hatályos versenykiírás szerint megneveznek.

(2)

Néző nem tartózkodhat a játéktér és a belső kerítés között, kivéve a mozgássérülteket.

(3)

A (2)-ben engedélyezett személyeknek úgy kell elhelyezkedniük, hogy ne zavarják a közönséget a mérkőzés megtekintésében.

(4)

A (2)-ben foglalt korlátozás nem vonatkozik arra a szükséghelyzetre, amikor a karhatalmat, a rendezőséget vagy a mentőket kell igénybe venni.

(5)

A játékvezető megokolás nélkül kiküldheti és szükség esetén kivezettetheti mindazokat, akik nem tartoznak a (1)-ben felsoroltak közé.

(6)

A játékvezető a (2)-ben foglalt személyeket is kiküldheti, ha erre okot szolgáltatnak sportszerűtlen magatartásukkal.

(7)

Ha a játékvezető felszólításának nem tesznek eleget, köteles a mérkőzést félbeszakítani és a rendező sportkör felelős személyeit (főrendezőt) utasítani, hogy öt perc alatt távolítsák el a rendzavarót. Ha nem teljesítik ezt az utasítást, a félbeszakított mérkőzést beszünteti és az esetről jelentést tesz. 35. § Az öltözők, folyosók biztosítása

A mérkőzés kezdetét fél órával megelőzően, a mérkőzés idején, majd azt követően fél óráig a játékos-kijáróban, folyosókon és öltözőkben a következők tartózkodhatnak: - játékosok, az adott csapathoz tartozó vezetők, edzők, orvosok, gyúrók; - játékvezető, asszisztensek, szövetségi és játékvezető ellenőr; - szükség esetén a mentősök; - a rendőrség odavezényelt és a rendezőség oda beosztott tagjai; - olyan személyek, akik erre külön engedéllyel rendelkeznek.

26


36. § A játékvezetők öltözője A rendező sportszervezetnek az alábbiakról kell gondoskodnia: (1)

A játékvezetői öltözőbe nem léphet be illetéktelen személy. Az öltöző ajtaját erre utaló szövegű felirattal kell ellátni.

(2)

A játékosok igazolását a mérkőzés elején és végén kizárólag a labdarúgó szakosztály képviselője adhatja át, illetve veheti vissza.

(3)

A rendező sportszervezet köteles a mérkőzés megkezdése előtt a játékvezető, tartalék játékvezető és játékvezető asszisztensek nevét a játékvezetői öltöző ajtajára, látható helyre kifüggeszteni.

(4)

A játékvezetői öltözőben tiszta ivóvizet és legalább 4 db poharat kell elhelyezni. 37. § A mérkőzés egészségügyi biztosítása

(1)

A rendezvény egészségügyi biztosítása lehet: a) mentőkocsival (a helyszínen orvos vagy mentőtiszt biztosítása szükséges); b) esetkocsival; c) rohamkocsival;

(2)

A rendezvény egészségügyi biztosításának szintjei: a) Kisebb létszámú rendezvények abban az esetben igényelnek egészségügyi biztosítást, ha azt kifejezetten betegek vagy időskorúak számára szervezik, vagy külön jogszabály a sportesemény jellegére tekintettel a mozgóőrség szervezését kötelezően előírja. Egyéb esetekben a rendezvény szervezőjének gondoskodnia kell vezetékes vagy vezeték nélküli hírközlő eszköz biztosításáról a rendezvény helyszínén, amellyel sürgős ellátás igénye esetén értesíthető a mentőszolgálat, b) 1000-5000 fő részvétele esetén szükséges minimum egy esetkocsi; c) 5001-10 000 fő részvétele esetén szükséges minimum egy rohamkocsi, egy esetkocsi és egy mentőkocsi; d) 10 001-50 000 fő részvétele esetén szükséges minimum egy esetkocsi és egy mentőkocsi. Minden további 10 000 fő részvétele esetén szükséges minimum még egy esetkocsi; e) Több mentőegység igénye esetén ki kell jelölni egy, az ellátásért felelős vezetőt, aki a szakmai felügyelet mellett szoros kapcsolatot tart a helyszín biztosításában résztvevő társszervek kijelölt vezetőivel is.

(3)

Díjazás Az egészségügyi biztosítás költségeit a rendező szervnek kell megtérítenie a mindenkor érvényes díjszabás alapján.

(4)

Rendezvényen ellátott beteg elszállítása Gyalogőrség, ügyelet, mozgóőrség által ellátott betegnek szükség esetén - az egészségi állapotának megfelelő ellátásra alkalmas – a legközelebbi egészségügyi intézménybe való szállítása, illetve a szállítás megrendelése az OMSZ-on keresztül történik. Olyan rendezvényen, amelyen 10 000 fő feletti résztvevő várható, a mozgóőrséget ellátó szervezetnek saját betegszállító-kapacitást kell biztosítania. Ha a biztosítási tervben szereplő egészségügyi biztosítás elégtelennek bizonyul, és ezzel az OMSZ-ot terhelő igazolt többletköltség merül fel, ezt az egészségügyi biztosítást végző szervezet köteles megtéríteni.

27


(5)

NB-s mérkőzéseken hordágy elhelyezése kötelező és a játékvezető öltözőjében ki kell függeszteni, hogy az hol található.

(6)

Minden pályán gondoskodni kell szabályosan felszerelt mentőládáról, az elsősegélynyújtáshoz szükséges eszközökkel és gyógyszerekkel. A játékvezető ezt köteles ellenőrizni. Mentőláda hiányában nem vezetheti le a mérkőzést. 38. § Nemzetközi és első osztályú férfi felnőtt mérkőzés előírások

(1)

A szervező a résztvevők személyi és vagyonbiztonsága érdekében köteles a mérkőzés ideje alatt annak helyszínét kamerával megfigyelni. A rendszert a stadion bejáratától kezdődően a stadion – nézők által igénybevett területén – belső területére és a nézőtérre átfogóan kell működtetni. A kamera számnak megfelelő monitor szám kell legyen a stadion biztonsági irodájában. Valamennyi esemény a monitorokon követhető, rögzíthető, elemezhető kell legyen. A rendszer beépített, vagy mobil rendszerű. Irányítása a mérkőzés biztonságáért felelős személy feladata (rendőrség, civil biztonsági szolgálat).

(2)

A kamerával való megfigyelésről és rögzítésről a nézőt a sportlétesítmény területén jól látható hirdetményben és a belépőjegyen, bérleten is feltüntetve tájékoztatni kell.

(3)

Szabálysértési vagy büntetőeljárás lefolytatásának megkönnyítése céljából a szervező a) a labdarúgó mérkőzés résztvevőit kamerával vagy más úton rögzítheti és a felvételeket harminc napig tárolja; b) a nézők egyedi azonosítására alkalmas biztonsági beléptetési és ellenőrző rendszert (a továbbiakban: beléptető rendszer) alkalmazhat; c) a labdarúgó mérkőzés látogatásától eltiltott személyeket nyilvántarthatja.

(4)

A (3) a) pontja szerint rögzített felvételeket, valamint a (3) c) pontjában meghatározott nyilvántartásból adatot – a külön jogszabályban meghatározott állami szerveken kívül – az érintett személy és az azonos vagy hasonló jellegű labdarúgó mérkőzést szervező igényelhet. Az érintett kérelmére történő adatközlésre a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 12. §-ának (1) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

(5)

Beléptető rendszer alkalmazása esetén a szervező a belépőjegy-eladáskor csak a néző nevére szóló belépőjegyet, illetve bérletet értékesíthet.

(6)

Az (5)-ben meghatározott esetben a szervező a rendező szerv alkalmazottja útján a belépőjegy, bérlet birtokosának kilétét ellenőrzi és egybeveti a belépőjegyen, bérleten szereplő személyi adatokkal. Ha az adatok nem egyeznek, a belépést meg kell tagadni.

(7)

A szervező a (3) c) pontjában meghatározott nyilvántartásban a rendbontás rövid leírását és a labdarúgó mérkőzéslátogatásától eltiltott személy, valamint a büntető- és szabálysértési jogszabályok szerinti kitiltás hatálya alatt álló személy azonosítására alkalmas következő személyi adatokat rögzíti: a) b) c) d) e) f)

név; anyja neve; születési hely és idő; állandó és ideiglenes lakcím, tartózkodási hely címe; személyi igazolvány száma; személyleírás. 28


(8)

A (3) c) pontjában meghatározott nyilvántartásnak a (7)-ben foglaltakon kívül a labdarúgó mérkőzés látogatásától eltiltás időtartamát, illetve a büntető- és szabálysértési jogszabályok szerinti kitiltás időtartamát is tartalmaznia kell.

(9)

A (3) c) pontjában meghatározott nyilvántartás nyomtatott és elektronikus formában egyaránt létrehozható.

(10)

A szervező az (1) szerint rögzített felvételeket a (3) a) pontjában meghatározott időtartam elteltével köteles megsemmisíteni. 39. § Intézkedési jog

(1)

A pálya területén – kivéve a játékteret – a rendelkezéssel kapcsolatosan csupán a pályatulajdonos, használó rendező sportszervezet megbízottja intézkedhet. A játéktéren csupán a játékvezető engedélyével intézkedhet.

(2)

Az (1)-ben meghatározott jogkör nem érinti a mérkőzést vezető játékvezetőnek a 22., 34., 36. §-ok vonatkozó bekezdéseiben a játéktéren és azon kívül is biztosított intézkedési jogát: A játékvezető ebben a minőségben a labdarúgó szövetség hivatalos képviselőjének számít.

(3)

Más személy – ellenőr – a labdarúgó szövetségtől írásban kapott és bemutatott meghatalmazás alapján jogosult rendelkezni vagy intézkedni.

(4)

A mérkőzésre kiküldött szövetségi és/vagy játékvezető ellenőrnek a stadion egész területén szabad mozgást kell biztosítani. Az ellenőr a játékvezetői öltözőbe is beléphet. 40. § A mérkőzés felfüggesztése, illetve megszakítása

A labdarúgó mérkőzés biztonsága érdekében a szurkoló táborok labdarúgó mérkőzésen való részvételének megszervezésekor, valamint annak időtartama alatt és a rendőrség igényei szerint a labdarúgó mérkőzést megelőzően, illetve követően a szervező köteles az illetékes rendőri vezetővel együttműködni és részére az igényelt segítséget megadni. 41.§ Kitiltás a mérkőzésről (1)

A szervező a sportlétesítmény területén jól látható hirdetményben közzétett általános szerződési feltételekben köteles meghatározni a labdarúgó mérkőzés megtekintésének feltételeit. Az általános szerződési feltételeket összefoglalva a belépőjegyen, bérleten is fel kell tüntetni.

(2)

A szervező az általa szervezett labdarúgó mérkőzés esetén jogosult a labdarúgó mérkőzésről l eltávolított személlyel szemben a belépőjegy-eladást megtagadni, illetve megakadályozni, hogy a labdarúgó mérkőzésen részt vehessen (a továbbiakban együtt: labdarúgó mérkőzés látogatásától eltiltás). A labdarúgó mérkőzés látogatásától eltiltás). A labdarúgó mérkőzés látogatásától eltiltás lehetőségét az (1)-ben megjelölt általános szerződési feltételekben fel kell tüntetni.

(3)

A labdarúgó mérkőzés látogatásától eltiltás időtartama, ha az a szervező által szervezett minden labdarúgó mérkőzésre vonatkozik, a két évet, ha csak meghatározott sportlétesítményre érvényes, az öt évet nem haladhatja meg. 29


(4)

A szervezőnek a labdarúgó mérkőzés látogatásától eltiltásra vonatkozó döntése ellen a területileg illetékes fogyasztóvédelmi hatóságokhoz és a Sport Állandó Választott Bírósághoz lehet fordulni.

(5)

A labdarúgó mérkőzés látogatásától eltiltható az a személy is, akit a 25. § (5)-ének c) pontja alapján el kellett volna távolítani, de erre azért nem került sor, mert a labdarúgó mérkőzés helyszínén való szervezői beavatkozás következtében olyan nézői cselekmény volt várható, amely a labdarúgó mérkőzés biztonságát aránytalanul veszélyeztette volna.

(6)

A labdarúgó mérkőzés látogatásától való eltiltást a szervező köteles az eltiltott személlyel írásban közölni. Az eltiltás az erről szóló szervezői közlés kézbesítése napjától hatályos.

(7)

Az eltiltásról szóló írásbeli közlésben ismertetni kell: a) az eltiltás alapjául szolgáló cselekményt, annak időpontját és helyszínét; b) az eltiltás időtartamát; c) azokat a labdarúgó mérkőzéseket, illetve sportlétesítményeket, amelyek látogatására az eltiltás vonatkozik. 42. § Éves jelentési kötelezettség

(1)

Az NB-s férfi felnőtt bajnoki mérkőzések ellenőri jelentései alapján az MLL és a bajnokságot rendező szövetség évente összegzik a mérkőzések rendezésének tapasztalatait, értékelik a tett és elmulasztott intézkedéseket, valamint azok hatásait.

(2)

A helyzetjelentést a sportszervezetek január 31-ig kötelesek megküldeni az MLL-nek, és az illetékes rendőrkapitányságnak.

(3)

Az MLL a helyzetjelentéseket évente rendszeresen értékeli a rendőrség és a sportszervezetek részvételével. 43. § Záró-rendelkezések

(1)

A Szabályzatban megfogalmazottak megszegése, vagy figyelmen kívül hagyása rendezési hiányosságnak minősül és fegyelmi eljárást von maga után.

(2)

Minden olyan esetben, amelyre a „Pályarendszabályokban” intézkedés nincs, a gyakorlat szerinti Szabályzat általános elveinek megfelelően kell eljárni.

(3)

Ezen Szabályzatot az MLSZ Elnöksége 75./2005. (06.30.) számú határozatával hagyta jóvá. Hatályba lép 2005. július 1-től.

(4)

A Pályarendszabályokat az MLSZ Hivatalos Értesítőjében kell megjelentetni.

30


1. számú melléklet Előírás A Nemzeti Bajnokságban szereplő sportszervezetek nagypályás labdarúgó mérkőzései valamint nemzetközi mérkőzések rendezése alkalmával feltüntetendő, a nézők tájékoztatására szolgáló Általános Szerződés feltételei: 1.

Tilos a stadion (csarnok) területére - többek között - petárdát, robbanóeszközt, lőfegyvert, üveget, botot, pénztárgépszalagot, követ és egyéb, a testi épséget veszélyeztető tárgyakat bevinni!

2.

Tilos a stadion (csarnok) területére szeszes italt bevinni!

3.

Kábítószer befolyásoltsága, illetve ittas állapotban lévő személyek még érvényes belépőjegy birtokában sem léphetnek a stadion (csarnok) területére!

4.

Tilos a stadion (csarnok) területén mindennemű tárgy eldobása, hajigálása!

5.

A jegy és bérlet tulajdonosok tudomásul veszik, hogy a stadionba (csarnokba) történő bemenetelkor és a sportesemény időszaka alatt a rendezők az l-4. pontban lévők betartását ellenőrzik.

6.

A fenti tilalmak megszegése és az ellenőrzés folyamán történt bizonyítottsága esetén a rendező szervnek kötelessége a rendbontókat a stadion (csarnok) területéről eltávolítani, súlyosabb incidens esetén a rendőri szervek segítségét kérni.

7.

A fenti szabályok be nem tartása a sportlétesítmény (a labdarúgó mérkőzés) látogatásától való eltiltás lehetőségét vonja maga után.

A rendezőség kéri a szurkolókat, hogy lehetőségük szerint támogassák munkájukban. Ne engedjék, hogy a felelőtlen kisebbség sportszerűtlen viselkedése megakadályozza a többség szórakozását, örömét. Segítségüket köszönjük.

31


2.számú melléklet Értesítés pályahitelesítésről

……………………………………………….. sportszervezet elnökének Tárgy: a pálya és létesítmény hitelesítésének időpontja Tisztelt Elnök Asszony/ Úr! Az MLSZ …./2005 (06.30.) határozata értelmében a pályákat és a hozzá kapcsolódó létesítményeket minden évben az új bajnokság ( az őszi szezon) megkezdése előtt, (vagy ha azt megelőzi főtáblára jutott csapatok Magyar Kupa mérkőzése) hitelesíteni és osztályba sorolni kell. Az erre vonatkozó előírások megtalálhatók a pályarendszabályok fejezetben. Értesítem, hogy a hitelesítést 200……………………………….-n………………………...óra között tartjuk. NB-s csapatoknál a hitelesítés akkor kezdhető meg, ha előtte a sportlétesítményeket biztonságtechnikai szempontból a rendőrség, a tűzoltóság, katasztrófavédelem, a mentőszolgálat és a tulajdonos (üzemeltető) közösen ellenőrizte és az ezt igazoló dokumentumokat a hitelesítést végző személynek átadták. Ennek hiányában a hitelesítés nem kezdhető meg! Az ellenőrzés megszervezése, összehangolása a sportlétesítmény üzemeltetőjének a feladata. A hitelesítés helyszínen történő elvégzésének feltételei: - a sportszervezet bélyegzővel és aláírási joggal ellátott képviselőjének jelenléte; - a biztonságtechnikai bejáráson felvett jegyzőkönyv(ek) - a játéktér mérkőzésre kész állapotra van előkészítve - az előző évi hitelesítési jegyzőkönyv - 50 m-es mérőszalag; - 2, 44 m-es mérőléc; - a létesítmény helyszínrajza vagy helyszínrajzi vázlata, melyen fel van tüntetve az öltöző épület, a játékos kijáró, a játéktér, a nézőtéri lelátó és a nézőtéri WC Felhívjuk szíves figyelmét, amennyiben a feltételek hiánya miatt a hitelesítés nem végezhető el, azt is az Önök költségére ismételjük meg. Akadályoztatás esetén a technikai …………………………………………telefonszámon

bizottság

vezetőjét

kell

értesíteni

a

………………………………., 200………………………... Sporttársi üdvözlettel

technika bizottságvezető

32


3. számú melléklet

Hitelesítési jegyzőkönyv Sportszervezet neve:_________________________________________________________ Létesítmény címe:___________________________________________________________ Létesítmény tulajdonosa:_____________________________________________________ Jelen vannak:_________________________________________________________részéről _____________________________________________sportszervezet részéről

Az ellenőrzés során a pálya és létesítmény _____, azaz ______________ osztályú besorolást kapott, mely ________________vagy attól alacsonyabb osztályú mérkőzés megrendezésére ALKALMAS a 200… - 200… bajnoki évben

I.

Létesítmény (nézőtér, öltözők)

külső kerítés: van nincs állapota: rendben javítása, bejárati kapu(k) száma: _________ lelátó: fedett részben fedett megfelel a (biztonsági) előírásoknak: igen befogadó képessége: _________________ állapota: rendben javítása, hangosítás: van nincs nézőtéri WC: van nincs

felújítása,

kiépítése szükséges

nyitott nincs nem ebből ülőhely:______________________ felújítása, kiépítése szükséges kiépítése szükséges

öltöző: önálló épület lelátó alatt van nem a létesítmény területén van külső állapot: rendben javítása felújítása, megépítése szükséges játékos öltözők száma: _______db állapota: rendben, felújítása bővítése szükséges öltözőkből nyíló fürdők száma: ______db, tusolócsapok száma: ___________db állapota: rendben felújítása bővítése szükséges közös fürdő(k) száma: _______db tusolócsapok száma: ___________db játékvezető öltöző: __________db mérete:________________________________________ állapota: rendben felújítása / bővítése szükséges tisztálkodási lehetőség: összkomfortos zuhanyfülkés csak kézmosás nincs benne

II.

Játéktér és közvetlen környéke

főpálya: hossza:_______________ m, talaja: füves földes kapuk: szélessége: _______________ m anyaga: acélcső alumíniumcső formája: cső négyzet állaga: rendben színe: ___________________állaga: kapuhálók állapota: rendben sarokrúd: magassága:________ m

szélessége:_________________ m salakos egyéb:______________________ magassága: _____________________ m, fa beton egyéb: ________________ téglalap ovális javítása / cseréje szükséges rendben festése szükséges javítása / cseréje szükséges

sarokzászló mérete: ____________m 33


állaga: rendben cseréje szükséges állaga: rendben cseréje szükséges labdafogó háló: nincs van, mérete: ____________________________ állaga: rendben javítása / felújítása, kiépítése szükséges kispad: fedett részben fedett nyitott nincs hosszúsága:________________ m, szélessége: __________________m állaga: rendben javítása / bővítése szükséges megfelel az előírásoknak: igen nem belső kerítés: körbe van kerítve nincs körbe kerítve magassága: _________________________________________________________________ az oldalvonal és a kerítés között meg van-e az előírt 2 méter: meg van nincs meg állaga: rendben javítása / felújítása, kiépítése szükséges az előírásoknak: megfelel nem felel meg játékos kijáró: rögzített mobil vegyes megoldású magassága: ______________________ m szélessége: ____________________________ m állaga: rendben javítása / felújítása, kiépítése szükséges biztonsági szempontból megfelel az előírásoknak: igen nem

Hitelesítéskor tapasztalt hiányosságok, határidő megjelöléssel

Kelt: ________________________ 200__.év _______________ hó ________________nap ______________________ LSZ megbízottja

_____________________________ SPORTSZERVEZET megbízottja

34


4. számú melléklet Előírás FUTSAL bajnoki, kupa, valamint nemzetközi mérkőzések rendezése alkalmával feltüntetendő, a nézők tájékoztatására szolgáló pályarendszabályokról. 1. Tilos a sportcsarnok területére - többek között - petárdát, robbanóeszközt, lőfegyvert, üveget, botot, pénztárgépszalagot, követ és egyéb, a testi épséget veszélyeztető tárgyakat bevinni! 2. Tilos a sportcsarnok területére szeszes italt bevinni! 3. Kábítószer befolyásoltsága, illetve ittas állapotban lévő személyek még érvényes belépőjegy birtokában sem léphetnek a sportcsarnok területére! 4. Tilos a sportcsarnok területén mindennemű tárgy eldobása, hajigálása! 5. A jegy és bérlet tulajdonosok tudomásul veszik, hogy a sportcsarnok történő bemenetelkor és a sportesemény időszaka alatt a rendezők az l-4. pontban lévők betartását ellenőrzik. 6. A fenti tilalmak megszegése és az ellenőrzés folyamán történt bizonyítottsága esetén a rendező szervnek kötelessége a rendbontókat a stadion területéről eltávolítani, súlyosabb incidens esetén a rendőri szervek segítségét kérni. A rendezőség kéri a szurkolókat, hogy lehetőségük szerint támogassák munkájukban. Ne engedjék, hogy a felelőtlen kisebbség sportszerűtlen viselkedése megakadályozza a többség szórakozását, örömét.

Segítségüket köszönjük.

35


5. számú melléklet Értesítés pályahitelesítésről .............…………………… sportszervezet elnökének Tárgy: értesítés a FUTSAL labdarúgópályák hitelesítéséről Értesítem, hogy a kötelező pályahitelesítést 200.... év ........ hó. napján tartjuk. A hitelesítés alkalmával kérjük biztosítani: - az előző évi hitelesítési jegyzőkönyvet, 42 m-es mérőszalagot, 2 m-es mérőlécet, a sportcsarnok helyszínrajzát, vagy helyszínrajzi vázlatát, melyen a pályák és tartozékaik, a nézőtéri szektorok, stb. jól láthatóak, - a futsal pályát (pályákat), valamennyi tartozékot és a biztonsági létesítmény-elemeket a bajnoki mérkőzésnek megfelelő állapotban (pl. vonalazás, kapuhálók és zászlók elhelyezése, stb.), - a sportszervezet, illetve a létesítmény illetékes képviselőinek a jelenlétét. Közöljük a futsal pályák fő méreteit: a kapuk magassága: szélessége: a büntetőterület mérete a kapufák külső élétől mérve: a negyed köríveket a gólvonallal párhuzamos az első büntetőpont a gólvonal belső élétől számított: az második büntetőpont a gólvonal belső élétől számított: a szögletrúgás 25 cm-es sugarú negyed körből történik cserezóna a cserepad oldalvonalánál játéktérre ill. kívülre kezdőkör:

2m 3m 6m

sugarú negyed körív befelé a két oldalsó kapufa képzeletbeli magasságáig 3,16 m hosszú egyenessel kell összekötni 6m 10 m 3 m, 80 cm vonallal jelölve, mely 40-40 cm-re nyúlik be a 3 m sugarú körív a kezdőpontból kiindulva

Kérjük a megadott időpontra a labdarúgópályákat megfelelően előkészíteni, hogy a hitelesítés zavartalan legyen. A fenti feltételek hiányakor a pályát hitelesíteni nem lehet és a hitelesítést az Önök költségére megismételjük. Akadályoztatás esetén a területi LSZ biztonságtechnikai bizottságát értesíteni kell. Mindenkor az MLSZ által jóváhagyott, érvényben lévő díj .......... Ft, azaz .................. forint fizetendő. Hitelesítési megbízott neve: címe: telefonszáma: ……………………………200…………………………

Sporttársi üdvözlettel:

36

Technikai Bizottság vezető Pályarendszabályok

6. számú melléklet FUTSAL pályahitelesítési jegyzőkönyv Érvényességi ideje:……………………….. bajnoki évre Feltételesen: a/az ………….. pontban előírt hiánypótlási munkálatok elvégzésétől függően ………………………-ig érvényes Évközi érvényesítés:…………………………………………………. Minősítés: Jelen vannak: ………………………………… területi LSZ megbízottja ………………………………… pálya tulajdonosának megbízottja I. A sportszervezet megnevezése, címe, színe:…………………………………………………………. II. A létesítmény (sportcsarnok) helye (település, utca, szám): ……………………………………….. ……………………………………………………………………………………………………..……… III. A létesítmény tulajdonosa és kezelője:…………………………………………………………...…... IV. A sportcsarnok minősítése: főpálya / ….. sz. tartalékpálya / vendégpálya a./ a pálya mérete: hossza....…………m, szélessége......……… m b./ a pálya talaja: parkettás / műanyag bevonatú / műfüves / egyéb c./ a kapuk mérete: szélessége......…...m, magassága......………m d./ a kapuk anyaga: fém / acélváz / fa / egyéb /………………………….…………. állapota: ……………………………………………………………………………. a kapuhálók állapota: ………………………………………………………….…. a labdafogó hálók állapota: ……………………………………………………… tartalék kispadok anyaga:……….. állapota: ……………………………………. V. A nézőtér (lelátó) leírása: ……………………………………………………………….. a./ szektorok száma: ……………………….. db b./ lelátók befogadóképessége:…………… fő (hazai:………. fő, vendég:………. fő) c./ külső WC-k száma: …………… ……….db, állapotuk:……………………………………………..… VI. Az öltözőépület jellege: külső (önálló) épület / lelátó alatti, állapota: …………………………………………………………………………………... a./ játékos öltözők száma:…………. db, felszereltsége: ………………………………………………… b./ zuhanyzók (fürdőhelyiségek száma):……………. db, állapota: ………………………………………………………….……….. c./ játékvezetői öltöző: ……….. db, jellege: összkomfortos / zuhanyfülkés / WC-fülkés /……………… d./ orvosi szoba jellege: ……………………………………………………………………………..…………

37


VII. Biztonságtechnika, egyéb létesítmény-elemek a./ bejárati kapuk, szűkítő folyosókkal: ………………………………... db, állapotuk: …………………………….……….. b./ szektorelválasztó kerítések, az elzáró kapukkal: …………………. db anyaga: fém / fa / beton /egyéb……………………………………..……, állapota: ……………………………………………………………..……… c./ VIP-páholy: ………….. fő, állapota: ……………………………..………. d./ vezetési pont: ………………………………………………………...……. e./ hangosítási rendszer : ……………………………………………...…….. VIII. Megjegyzések:

Kelt:…………………, 200…….., év……………..hó.... nap

……………………………………….... Területi LSZ megbízottja

………………………………………… a létesítmény tulajdonosának megbízottja

38


2005. ( ) számú határozatával

Recommend Documents