EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 16.V.2006 B(2006)1835 végleges
Tárgy:
N 398/2005 számú állami támogatás – Magyarország Fejlesztési adókedvezmény szélessávú internet-beruházásokhoz
Tisztelt Uram! I.
ELJÁRÁS
(1) A magyar hatóságok 2005. július 20-án kelt, 2005. augusztus 11-én iktatott levelükben az EK-Szerződés 88. cikkének (3) bekezdése értelmében értesítették a Bizottságot a HU 3/2004. számú létező támogatási program („fejlesztési adókedvezmény”) módosításáról. A Bizottság 2005. augusztus 23-i, 2005. november 9-i és 2006. február 9-i levelében bővebb tájékoztatást kért a bejelentett intézkedésről. (2) A magyar hatóságok 2005. szeptember 19-én, 2005. december 22-én, 2006. március 21-én, illetve 2006. április 11-én iktatott levelükben küldtek bővebb tájékoztatást. 2006. február 23-án ezenkívül szakértői ülésre került sor a magyar hatóságok és a Bizottság szolgálatainak részvételével, amelyen további részleteket tisztáztak a szóban forgó intézkedéssel kapcsolatban. II. HÁTTÉR (3) A szélessávú összeköttetés1 a globális, nemzeti, regionális és helyi tudásalapú gazdaságok fejlődésének és az információs és kommunikációs technológiák fejlesztésének, alkalmazásának és használatának fő mozgatóereje. A szélessávú hozzáférés stratégiai fontossággal bír, mivel e technológiák révén minden
1
Szélessávú szolgáltatásokat a kommunikációs hálózati technológiák (platformok) számos kombinációjának felhasználásával lehet nyújtani. A technológiák vezetékes vagy rádió alapú átviteli infrastruktúrán alapulhatnak, és az adott helyzetnek megfelelően helyettesíthetik, vagy kiegészíthetik egymást. A 15 régi tagállamban a nagy mennyiségben értékesített szélessávú szolgáltatások jelenlegi piacán a szélessávú szolgáltatások általában legalább 512Kbit/s–1Mbit/s letöltési sebességen működnek. A vállalati felhasználóknak többnyire jóval nagyobb sebességre van szükségük.
Őexcellenciája Somogyi Ferenc úr Külügyminisztérium Bem rakpart 47 1027 Budapest HUNGARY Commission européenne/Európai Bizottság, B-1049 Brussels – Belgium - Telefon: 00-32 (0) 2 299 11.11.
szektorban felgyorsíthatja a gazdasági növekedést, ezenkívül hozzájárul a társadalmi fejlődéshez, és megkönnyítheti az innovációt is. (4) A tagállamok többsége a 2005. évi eEurope cselekvési terv és az i2010 kezdeményezés2 végrehajtása során átfogó nemzeti szélessávú stratégiát léptetett életbe3. A bejelentett intézkedés a magyar Nemzeti Szélessávú Stratégiához kapcsolódik, amelynek célja a szélessávú hozzáférésre irányuló beruházások növelése annak érdekében, hogy a végfelhasználók könnyebben juthassanak megfelelő árú összeköttetéshez, valamint a szélessávú hozzáféréssel rendelkező, illetve azzal nem rendelkező települések és vállalkozások közötti digitális szakadék áthidalása. (5) A 2005. december 6-án elfogadott Nemzeti Szélessávú Stratégia4 célkitűzése a szélessávú lefedettség növelése és 2010-ig a teljes területi lefedettség megvalósítása. Bár a szélessávú lefedettség országos szinten a 2004 eleji 58 %-os szintről 2005 végére 85 %-ra emelkedett, az ellátottság vidéken még mindig nagyon alacsony5, ami jól mutatja a sűrűbben lakott, megfelelően ellátott központok és az elmaradott régiók közötti digitális megosztottságot. Még mindig alacsony a szélessávú internethasználat/penetráció szintje is: 2004-ben a lakosság 2,6 %-a, míg 2005-ben 5 %-a használt szélessávú szolgáltatást6, ami jóval az uniós átlag (12 %) és a régi uniós tagállamok átlaga (13 %) alatt van. A magyarországi szélessávú vonalak kétharmada (65 %) digitális előfizetői vonal technológián, egyharmada (kb. 34 %) pedig a kábeltelevíziós hálózat továbbfejlesztésén alapul. (6) A magyar Nemzeti Szélessávú Stratégia szerint az egyik fő probléma Magyarország településszerkezete. Mivel számos vidéki város és falu távol esik a központoktól, nem vonzza a szélessávú magánszolgáltatókat, így a földrajzi lefedettségről készített vizsgálatok szerint a közeljövőben sem kap szolgáltatást. Ezeken a településeken csak a drága bérelt vonalas és műholdas szolgáltatások helyettesíthetik az alapvető szélessávú hozzáférést, ha egyáltalán léteznek. (7) 2003 óta adókedvezmény igénybevételére van lehetőség, amelynek célja, hogy elősegítse a szélessávú szolgáltatások elterjedését egész Magyarországon; ennek is köszönhetően az országos lefedettség 2005 végére 85 %-ra nőtt. A magyar hatóságok szerint a lakosság fennmaradó 15 %-a olyan térségben lakik, ahol pusztán piaci alapon csak korlátozott mértékben fog végbemenni a szélessávú hálózat kiépítése. Ez a fennmaradó 15 % 1 300 kistelepülést, valamint számos részben lefedett településrészt jelent. (8) Ezért a magyar hatóságok úgy határoztak, hogy a szélessávú infrastruktúra kiépítését adókedvezmény formájában továbbra is támogatják, de módosítják a 2
http://europa.eu.int/i2010
3
A Bizottság 2004.5.12-i COM(2004) 369 közleménye, „Európa nagy sebességre kapcsolása– nemzeti szélessávú stratégiák”
4
Lásd például: Informatikai és Hírközlési Minisztérium (2005): Nemzeti Szélessávú Stratégia
5
Például 2004 végén a lefedettség a Nyugat-Dunántúlon 11,1 %, a Dél-Dunántúlon 11,9 %, az ÉszakAlföldön 14,7 % volt, míg Közép-Magyarországon (Budapestet is beleértve) elérte a 82,3 %-ot. Az információk a magyar hatóságok adatain alapulnak.
6
Forrás: Európai Bizottság (2006), Európai elektronikus hírközlési szabályozás és piacok 2005 (11. jelentés) COM(2006) 68., 2006.2.20.
2
létező program alkalmazását, és csak azokon a területeken nyújtanak támogatást, ahol a szélessávú infrastruktúra még nem épült ki.
III. AZ INTÉZKEDÉS LEÍRÁSA (9) Általános célkitűzés: Az intézkedés célja – adókedvezmény (a társasági adó csökkentése) formájában – a lakossági szélessávú szolgáltatások nyújtására alkalmas infrastruktúrába történő beruházások támogatása Magyarország azon területein, amelyek jelenleg nem ellátottak, és amelyek lefedettsége a közeljövőben sem várható. Az intézkedés célja tehát annak megakadályozása, hogy szélessávú digitális megosztottság alakuljon ki a szélessávú szolgáltatásokat versenyképes piaci áron elérő, illetve azokhoz hozzá nem jutó települések és vállalkozások között. A magyar hatóságok szerint a szélessávú hozzáférés fejlesztése javítja a vidéki, távol eső területek lakóinak életkörülményeit, és hozzájárul a hátrányos helyzetű térségek gazdasági fejlődéséhez. (10) Jogalap: Az intézkedés jogalapja a 2005. évi LXXXII. törvény 31. §-ával módosított, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI törvény 22/B. §-a, valamint a fejlesztési adókedvezményről szóló 275/2003. (XII. 24.) kormányrendelet. A kormányrendelet kiegészült a (13) bekezdésben leírt feltételekkel; ez a módosítás a program Bizottság általi jóváhagyása után lép hatályba. (11) Létező program: A Bizottság 2004. augusztus 16-án az interim eljárás keretében hagyta jóvá a megfelelő HU 3/2004. regionális támogatási programot. A program 2004. január 1-jén lépett hatályba. A program egyszerre általános jellegű és ágazatspecifikus, mivel (a mezőgazdaság és a halászat kivételével) valamennyi ágazatban adókedvezményt nyújt a legalább 3 milliárd HUF értékű beruházásokhoz, de bizonyos ágazatok és tevékenységek tekintetében különleges rendelkezéseket is tartalmaz: ezek az élelmiszertermelés, a környezetvédelem, a kutatás és fejlesztés, a film- és videogyártás, valamint a szélessávú hozzáférés fejlesztése. Az utóbbit illetően a jelenértéken legalább 100 millió HUF értékű szélessávú infrastrukturális beruházásokat lehetett támogatni Magyarország teljes területén, a regionális támogatások alkalmazandó felső határáig. (12) A létező program módosítása: A bejelentett módosítás kizárólag a szélessávú internetes projektek támogathatósági szabályaira vonatkozik. Adókedvezményben továbbra is a jelenértéken legalább 100 millió HUF értékű beruházások részesülhetnek, azonban csak az alábbi feltételek teljesülése esetén: –
a szélessávú internetszolgáltatást szolgáló beruházás meglévő állandóhelyű szolgálat (amelynek meghatározása: meghatározott állandó pontok között létrehozott rádiótávközlési szolgálat) keretében valósul meg, vagy
–
a helyhez kötött, előfizetői interfésszel rendelkező elektronikus hírközlő hálózat fejlesztésével valósul meg, vagy
–
a beruházást a 2006. január 1-jét követően szerzett frekvencia-használati jogosultság alapján végzik.
3
(13) A fentieken túl a párhuzamos szélessávú infrastruktúrák kiépülésének elkerülése érdekében, és azért, hogy a szélessávú szolgáltatással már ellátott területeken ne nyújtsanak támogatást, a támogatás csak olyan területeken (településeken vagy azok egyes részein) nyújtható, ahol egyetlen szolgáltató sem üzemeltet vagy épít szélessávú internetszolgáltatásra képes infrastruktúrát. Amennyiben valamely szolgáltató egy részben ellátott területen kér támogatást, a beruházás csak akkor támogatható, ha növeli a területi lefedettséget és a szélessávú infrastruktúrához hozzáférő felhasználók számát. A kedvezményezetteknek nyilatkozatot kell benyújtaniuk e feltételek teljesüléséről, amit a Nemzeti Hírközlési Hatóság is ellenőriz. (14) A szolgáltatás meghatározása: A program azokat a szélessávú infrastrukturális beruházásokat támogatja, amelyek időben korlátlan összeköttetéssel, legalább 256 kbps (512 kbps-re fejleszthető) letöltési és legalább 64kbps feltöltési sebességen képesek a végfelhasználóknak szélessávú szolgáltatásokat nyújtani. A szolgáltatásnak havi szinten legalább 98 %-ban az egyéni előfizetők rendelkezésére kell állnia. (15) Nagykereskedelmi hozzáférés: Az intézkedés nem szabja meg harmadik fél szolgáltatók nyílt nagykereskedelmi hozzáférésének feltételeit az állami támogatással kiépített infrastruktúrához. Azonban a magyar hatóságok szerint a nyílt hozzáférést biztosítják az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 102-108. §-ai, amelyek értelmében a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók számára a magyar Nemzeti Hírközlési Hatóság határozza meg a hozzáférés feltételeit7. A magyar hatóságok arról tájékoztatták a Bizottságot, hogy mivel a kérdéses intézkedés csak olyan területeken nyújt támogatást, ahol a szélessávú szolgáltatás még nem elérhető, a kedvezményezettek jelentős piaci erővel rendelkezőnek minősülnek majd az érintett területeken a nagykereskedelmi szélessávú internetszolgáltatások piacán8, miután az intézkedés által finanszírozott szélessávú infrastruktúra kiépült, és rajta a szolgáltatás megkezdődött. Az Európai Bizottság mindezt a keretirányelv9 7. cikkében előírt bejelentési eljárás szerint ellenőrizheti. (16) Technológia és infrastruktúra: A projekt célja szolgáltatás nyújtása, a technológia megszabása nélkül. A szolgáltató választhat, hogy kiépíti, megvásárolja vagy bérli a szélessávú szolgáltatások nyújtásához szükséges infrastruktúrát és berendezéseket. A finanszírozó hatóságok nem kívánják az infrastruktúrát vagy a telekommunikációs berendezéseket átvenni vagy azok tulajdonjogát megszerezni. (17) Finanszírozási eszköz: A támogatás adókedvezmény formájában történik, amelyet a kedvezményezett a létező program általános szabályai szerint 10 éven keresztül adókötelezettségeinek legfeljebb 80 %-áig vehet igénybe.
7
Nevezetesen az egyenlő elbánásra, a számviteli szétválasztásra, a nyílt hozzáférésre és a költségalapú árképzésre vonatkozóan.
8
A Bizottság 2003. február 11-i 2003/311/EK ajánlása a 2002/21/EK irányelvvel összhangban előzetes rendelettel szabályozott elektronikus hírközlési ágazat érintett termék- és szolgáltatáspiacairól (HL L 114., 2003. május 8., 45. o.), 12. piac.
9
Az Európai Parlament és a Tanács 2002. március 7.-i 2002/21/EK irányelve az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról.
4
(18) Kedvezményezettek: A támogatás közvetlen kedvezményezettjei azok a szélessávú infrastruktúrába beruházó szolgáltatók, amelyeknek beruházásai megfelelnek a fenti követelményeknek. Amennyiben a feltételek teljesülnek, adókedvezményben részesülnek, amely biztosítja az egyenlő bánásmódot minden potenciális kedvezményezett számára. A közvetett kedvezményezettek az infrastruktúrához hozzáférő harmadik fél szolgáltatók, valamint a megcélzott területen található háztartások és vállalkozások. (19) Költségvetés és intenzitás: Mivel a támogatás adókedvezmény formájában, a jelzett feltételek teljesülése esetén automatikusan történik, a teljes költségvetés jelenleg nem ismert10. A maximális támogatási intenzitások megfelelnek a Magyarország hatályos regionális támogatási térképének, azaz a támogatás összege a térség elmaradottsági fokától függ11. (20) Elszámolható költségek: Az elszámolható költségek a szükséges infrastruktúra létrehozásának beruházási költségei, amelyek megfelelnek a nemzeti regionális állami támogatásokról szóló iránymutatásban12 az elszámolható költségekre meghatározott feltételeknek. Mielőtt a hatóságok egy projekt esetében jóváhagyják az intézkedés szerinti adókedvezményt, ellenőrzik a támogathatóságot. (21) Ellenőrzés: A hatóságok ellenőrzik, hogy a szélessávú beruházásokat a jogi előírásoknak és az üzemeltető által vállalt kötelezettségeknek megfelelően hajtották-e végre. Amennyiben a szélessávú beruházások utólagos ellenőrzése során kiderül, hogy az üzemeltetők nem tartották be az intézkedés előírásait, ez a támogatás visszafizetését, bírságot, illetve az igénybevett összeg után késedelmi pótlék kiszabását eredményezi. A bírság a támogatás összegének 50 %-a lehet. (22) Az intézkedés időtartama: A 2006. december 31-ig jóváhagyott projektek támogathatók. IV. AZ INTÉZKEDÉS ÉRTÉKELÉSE: TÁMOGATÁS FENNÁLLÁSA (23) Az EK-Szerződés és a Közösség állandó joggyakorlata szerint valamely intézkedés akkor minősül a 87. cikk (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak, ha: – a beavatkozás az állam által vagy állami forrásból történik; – a kedvezményezettet gazdasági előnyben részesíti; – torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget; – a beavatkozás érinti a tagállamok közötti kereskedelmet. Állami források 10
Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium Nemzeti Szélessávú Stratégia című dokumentuma szerint (2005) a hatóságok becslést készítenek az adókedvezmények (beleértve ezt az intézkedést) következtében kiesett bevételekről, amely 2006-ra 5 100 millió HUF.
11
A támogatás intenzitása a hatályos regionális térkép szerint a beruházás 35–50 %-a. Az intenzitás kis- és középvállalkozásoknak nyújtott támogatás esetén 15 %-ponttal növelhető.
12
HL 1998. C 74, 9. o.
5
(24) Mivel az intézkedés során a vállalkozások adókedvezményben részesülnek, a magyar állam adóbevételekről mond le. Tehát az intézkedés állami források bevonásával valósul meg. Gazdasági előny (25) Támogatásra jogosult szolgáltatók: Ha a beruházás maga nem is hoz jelentős megtérülést a szolgáltatónak, a pénzügyi támogatás révén lehetővé válik számára, hogy egyébként rendelkezésre nem álló feltételek mellett lépjen be a piacra, és alakítsa ki vállalkozását. Valószínű továbbá, hogy az adókedvezmény révén a szolgáltató alacsonyabb árakon tudja nyújtani a szolgáltatásokat, mint ha minden költséget maga viselne, következésképpen ilyen körülmények között a szolgáltató a szokásosnál több vevőt tud vonzani. (26) Harmadik fél szolgáltatók: A projektben érintett területeken többnyire nem áll rendelkezésre semmilyen szélessávú infrastruktúra, így nagykereskedelmi szélessávú kínálat sem, ez pedig megakadályozza a harmadik felek – például infrastruktúrával nem rendelkező szolgáltatók – piacra lépését. Tehát az állami források azoknak a harmadik fél szélessávú szolgáltatóknak is előnyt jelentenek, amelyek a támogatásra jogosult szolgáltatók vevőiként nagykereskedelmi hozzáféréssel rendelkeznek az intézkedés nyomán kiépült infrastruktúrához. (27) Végfelhasználók: Az intézkedés célja a lakossági és üzleti felhasználók ellátása szélessávú szolgáltatásokkal az érintett területeken olyan feltételek mellett, amelyek jelenleg nem elérhetők. Az állami támogatások szabályai a lakossági felhasználókra nem vonatkoznak, de az érintett területen működő vállalkozások alacsonyabb áron nagyobb szolgáltatási lefedettséghez jutnak, mint ami tisztán kereskedelmi alapon – például az egyes területeken jelenleg is működő bérelt vonalas ajánlatok vagy műholdas kapcsolatok révén – megvalósulna. A verseny torzulása (28) Az állami beavatkozás úgy változtatja meg a fennálló piaci feltételeket, hogy a kiválasztott – és esetleg harmadik fél – szolgáltatóknak szélessávú szolgáltatás nyújtására lesz lehetőségük. A kiválasztott szolgáltatók szolgáltatásaira számos kis- és középvállalkozás előfizethet, így nem kell a drágább piaci alapú (például műholdas vagy bérelt vonalas) megoldásokat választaniuk. Tehát új szélessávú szolgáltatás működik majd a jelenlegi drága megoldásokhoz képest alacsonyabb áron, ami versenytorzító hatású. (29) Továbbá, bár a magyar hatóságok éppen azért határoztak a beavatkozásról, mert az érintett területeken hiányzik a magánkezdeményezés, nem kizárt, hogy egyes területeken középtávon a piaci kezdeményezések is életképesek lehetnek. E projekt biztosításával a kiválasztott szolgáltatók úgy alakíthatják ki vállalkozásukat és fejleszthetik vevőkörüket, hogy későbbi versenytársaikhoz képest lépéselőnyt élveznek. (30) A támogatási program ezenkívül szelektív is, mert csak bizonyos régiókban vagy bizonyos elektronikus kommunikációs szolgáltatási piacokon működő
6
vállalkozásokra irányul. Ezek a szelektív elemek szintén a verseny torzításához vezethetnek13. A kereskedelemre gyakorolt hatás (31) Mivel a beavatkozás az elektronikus kommunikációs szolgáltatókat és más tagállamok szolgáltatóit is hátrányosan érintheti, az intézkedés érinti a kereskedelmet. Az elektronikus kommunikációs szolgáltatások piacain nyitott az üzemeltetők és a szolgáltatók közötti verseny, és a szereplők többnyire olyan tevékenységeket végeznek, amelyekben a tagállamok kereskedelmet folytatnak egymással. A beavatkozás befolyásolhatja az intézkedés révén létrejött szélessávú szolgáltatásokat használó vállalkozások és más tagállamokban működő versenytársaik közötti kereskedelmet is, bár ez a hatás valószínűleg csekély jelentőségű.
Következtetés (32) A fentiekre való tekintettel a Bizottság úgy véli, hogy a bejelentett intézkedés gazdasági előnyben részesíti a kiválasztott szolgáltatókat, a harmadik fél üzemeltetőket, valamint a gazdasági tevékenységet folytató végfelhasználókat. A projekt állami finanszírozású, torzítja a versenyt, és hatással van a tagállamok közötti kereskedelemre. Tehát a Bizottság véleménye szerint a bejelentett intézkedés az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősül. (33) Mivel megállapítást nyert, hogy a projekt az EK-Szerződés 87. cikke (1) bekezdése értelmében támogatást nyújt a kiválasztott szolgáltatóknak, a nyílt hozzáférést használó harmadik fél szolgáltatóknak és a vállalkozásoknak, meg kell fontolni, hogy az intézkedés összeegyeztethető-e a közös piaccal. V. AZ INTÉZKEDÉS ÉRTÉKELÉSE: ÖSSZEEGYEZTETHETŐSÉG (34) A Bizottság megjegyzi, hogy a projekt célja a nagysebességű szélessávú szolgáltatások széleskörű elérhetőségének és használatának biztosítása azokon a jelenleg még ellátatlan területeken, ahol nincs kilátás arra, hogy rövid- vagy középtávon kereskedelmi feltételek között biztosítsák a lefedettséget; és megállapítja, hogy a projektre nem vonatkoznak hatályos keretszabályok vagy iránymutatások. A projektben érintett területek az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatására jogosult területek, egyúttal a regionális támogatási iránymutatás szerint a 87. cikk (3) bekezdése a) pontja értelmében támogatott térségek. Azonban míg a program keretében nyújtandó támogatás ezen iránymutatás értelmében egyes esetekben induló beruházásnak minősülhet, amennyiben a szélessávú szolgáltatóknak kedvez, ugyanez nem mondható el a harmadik fél üzemeltetőkre vagy végfelhasználókra gyakorolt hatásáról, mivel esetükben a támogatás nem kapcsolódik induló beruházáshoz.
13
C-143/99, Adria Wien Pipeline ítélet, EBHT 2001, I-8365.
7
(35) A Bizottság tehát úgy véli, hogy az intézkedés közös piaccal való összeegyeztethetőségét közvetlenül az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdése c) pontja alapján kell megvizsgálni14, amely így fogalmaz: „az egyes gazdasági tevékenységek vagy gazdasági területek fejlődését előmozdító támogatás, amennyiben az ilyen támogatás nem befolyásolja hátrányosan a kereskedelmi feltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben” a közös piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető. (36) A támogatás a 87. cikk (3) bekezdése c) pontja értelmében akkor egyeztethető össze a közös piaccal, ha szükséges módon és arányos mértékben szolgál egy közös érdekű célkitűzést. Az intézkedés vizsgálata során konkrétan az alábbi kérdésekre kell választ találni: (1)
A támogatási intézkedés pontosan meghatározott közös érdekű célkitűzés megvalósítására irányul-e (azaz a javasolt támogatás valamely piaci hibára vagy egyéb célkitűzésre irányul-e)?
(2)
Megfelelő-e a támogatás kialakítása a közös érdekű cél eléréséhez? Ezen belül:
(3)
(a)
A támogatás-e a megfelelő eszköz, vagy van-e más, alkalmasabb eszköz?
(b)
Ösztönző hatású-e a támogatás, azaz megváltoztatja-e a cégek magatartását?
(c)
Arányos-e a támogatási intézkedés, azaz kevesebb támogatással is elérhető lenne-e ugyanez a magatartásváltozás?
Korlátozott-e a verseny torzulása és a kereskedelemre gyakorolt hatás, így az összhatás pozitív-e?
1. A szélessávú hozzáférés kiépítésének támogatása összhangban áll a közös érdekkel Közösségi szakpolitika (37) A Bizottság – amint azt az „i2010: európai információs társadalom a növekedésért és a foglalkoztatásért” című közleményében15 és a 2005. évre szóló eEurope cselekvési tervben16 is kifejtette – aktívan támogatja a szélessávú szolgáltatásokhoz való széles körű hozzáférést. Bebizonyosodott, hogy a szélessávú hálózat kiépítése regionális gazdasági fejlődéssel jár együtt, például a munkahelyteremtés és -megtartás, valamint az egészségügyi és oktatási 14
A Bizottság több ízben alkalmazta már ezt a megközelítést, például az Egyesült Királyságban nyújtott állami támogatásokról szóló határozataiban: N126/04 “Broadband for SMEs in Lincolnshire” (Szélessávú hozzáférés kis- és középvállalkozások számára Lincolnshire-ben) 2004.12.14., N199/04 “Broadband business fund” (Szélessávú vállalkozási alap) 2004.11.16., N307/04 “Broadband in Scotland – remote and rural areas” (Szélessávú hozzáférés Skóciában – vidéki és távol eső területek) 2004.11.16. (Lásd: http://europa.eu.int/comm/secretariat_general/sgb/state_aids/).
15
COM(2005) 229. végleges, 2005. június 1.
16
COM(2005) 263. végleges, „eEurope 2005: Információs társadalom mindenkinek”
8
szolgáltatások javulása terén17. A szélessávú lefedettség és bekapcsolódás javítása érdekében a Bizottság arra biztatja a tagállamokat, hogy hozzanak létre átfogó nemzeti szélessávú stratégiákat18. A szóban forgó intézkedés a magyar Nemzeti Szélessávú Stratégia fontos része. Az intézkedés elősegíti a Magyarország hátrányos térségeiben élő polgárok és vállalkozások számára a szélessávú hozzáférést, és ezzel hozzájárul a kohézió fokozásához, tehát összhangban áll a közös érdekkel. A kohéziós célkitűzés és a piaci hiba kérdése (38) A szélessávú lefedettség hiányának oka többek között a hálózati iparágakhoz kapcsolódó tipikus gazdasági problémákban keresendő. A népsűrűséggel összefüggő gazdaságosság miatt általában akkor nyereségesebb a szélessávú hálózatok kiépítése, ha nagyobb és koncentráltabb a potenciális kereslet, ez pedig a nagyobb népsűrűségű területeken fordul elő. A magas állandó költségek miatt a termékegységre eső költség a népsűrűség csökkenésével drámaian megnő. Fontos szerepet játszik a távolság is, mivel a „backhaul” szakaszban és az előfizetői hálózat utolsó szakaszában nagyobb távolságokat kell áthidalni. Más esetekben alkalmazott becslés szerint a hozzáférési hálózatban a szélessávú hozzáférés kiépítési költségeinek 65–70 %-a a polgári infrastruktúrához kapcsolódik19. Továbbá bár a berendezések költségei a mennyiségek növekedésével csökkentek, továbbra is jelentős költségnek számítanak, és a kiépítés legnagyobb akadályának számítanak. A viszonylag fejletlen keresletet felmutató területeken, ahol bizonytalan a költségek fedezete, előfordulhat, hogy a magán üzemeltetők nehezen jutnak forráshoz a hosszú élettartamú és értékcsökkenési idejű szélessávú infrastruktúra finanszírozásához. Következésképpen jelenleg sok magyar vidéki, távol eső területen csak drága bérelt vonalas vagy műholdas szolgáltatások állnak rendelkezésre. (39) Ezért a hatóságok azzal, hogy Magyarország hátrányos területein (amelyek regionális támogatásra jogosult területek) pénzügyi támogatást nyújtanak az alapvető lakossági szélessávú szolgáltatásokhoz szükséges infrastruktúra kiépítéséhez, tényleges kohéziós és gazdaságfejlesztési célokat kívánnak megvalósítani. A szélessávú hozzáférés bevezetésének támogatására irányuló állami beavatkozás indokolt lehet, mivel olyan területeken biztosít kezdőtőkét a magánberuházások beindításához, amelyeken másképp nem működne szolgáltatás. 2. Megfelelően kialakított támogatás a) A támogatás a megfelelő eszköz
17
Ehhez lásd: Lehr, Osorio, Gillet és Sirbu (2005): “Measuring Broadband’s Economic Impact” (A szélessávú hozzáférés gazdasági hatásainak felmérése), és Orazem, Peter, University of Kansas Business School (2005), “The Impact of High-Speed Internet Access on Local Economic Growth” (A nagysebességű internetes hozzáférés hatása a helyi gazdaság növekedésére).
18
A Bizottság 2004.5.12-i COM(2004) 369 közleménye, “Európa nagy sebességre kapcsolása– nemzeti szélessávú stratégiák”
19
Broadband Stakeholders Group “Broadband in Rural Areas” (Vidéki területek szélessávú hozzáférése), 2003.
9
(40) A szélessávhoz nyújtott adókedvezmény a magyar Nemzeti Szélessávú Stratégia20 összefüggő intézkedéssorozatának részét képezi, és egyéb eszközökkel együtt alkalmazzák, mint amilyen a szabályozás, a keresletösztönző intézkedések, a célzott tájékoztatási kampányok, valamint egyedi képzési és hozzáférési programok a hátrányos helyzetben lévő csoportok számára. (41) Kínálati oldalon a magyar szabályozó által előírt díjtétel- és hozzáférési szabályozás az állami beavatkozás másik eszköze. A szabályozás számos (szélessávú) nagykereskedelmi termék rendelkezésre állását eredményezte, az árak pedig csökkentek az elmúlt évek során. A szabályozás azonban szükséges, de nem elégséges eszköz volt ahhoz, hogy vidéki és távoli régiókban is biztosítsák a szélessáv kínálatát, mivel az alternatív szolgáltatóknak saját hálózati befektetéseiket a hagyományos piaci szereplő nagykereskedelmi termékeinek használatával kell összekapcsolniuk, ami lehet, hogy az alacsony keresletű területeken nem kifizetődő. (42) A szélessávot támogató keresleti oldali intézkedések (mint például utalványok vagy adókedvezmények) további eszközt jelentenek, amely részben már rendelkezésre áll Magyarországon. Ezek az intézkedések azonban nem oldják meg a kínálati oldal ismertetett problémáit és előfordulhat, hogy a hagyományos piaci szereplőket részesítik előnyben. (43) Tekintettel arra, hogy a szélessáv elérhetősége Magyarország vidéki és távoli területein korlátozott, a Bizottság összességében arra következtet, hogy a szélessávú szolgáltatások adókedvezményen keresztül történő fejlesztése megfelelő eszköz a megfogalmazott célkitűzések eléréséhez. b) A támogatás a megfelelő ösztönzőket biztosítja a piaci szereplők számára (44) Az adókedvezmény közvetlen és jelentős beruházási ösztönző a piaci szereplők számára, amelyek vidéki és távoli területeken való beruházás mellett döntenek. Magyarország regionális támogatási térképével összhangban a hátrányosabb helyzetben lévő területek támogatási intenzitása magasabb, ami a legkedvezőtlenebb helyzetű területeken is ösztönzi a szélessáv kiépítését. A magyar hatóságok szerint a piaci szereplők már élénk érdeklődést mutattak az intézkedés keretén belüli projektek benyújtására. c) Arányosság (45) A magyar hatóságok úgy alakították ki az intézkedést, hogy minimalizálják a bevont állami támogatás mértékét és az intézkedésből eredő lehetséges versenytorzulásokat. E tekintetben a Bizottság többek között a következő pozitívumokat említi meg az intézkedés szerkezetében: (a) Valamennyi piaci szereplő számára rendelkezésre álló adókedvezmény: mivel az intézkedést adókedvezményként alakították ki, a kedvezménnyel élhet valamennyi olyan támogatható beruházási projekt és piaci szereplő, amely teljesíti az intézkedés követelményeit. 20
Lásd: Informatikai és Hirközlési Minisztérium (2005): Nemzeti Szélessávú Stratégia, a 90. és az azt követő oldalak.
10
(b) Nagykereskedelmi hozzáférés: A magyar hatóságok arról tájékoztatták a Bizottságot, hogy mivel a szóban forgó intézkedés csak a szélessávú infrastruktúrával még nem ellátott területeken biztosít támogatást, a legtöbb kedvezményezett az érintett területeken jelentős piaci erővel rendelkezőnek minősül a szélessávú nagykereskedelmi szolgáltatások terén, amint az infrastruktúra elkészül és a szolgáltatások nyújtása megindul. Harmadik fél piaci szereplők ilyen módon általában szabályozott feltételek mellett kérhetnek majd hozzáférést a nagykereskedelmi szélessávú szolgáltatásokhoz. A keretirányelv21 7. cikkében előírt bejelentési eljárás szerint az Európai Bizottság ezt nyomon követheti. (c) A meglévő infrastruktúra-szolgáltatókat és piaci szereplőket érintő hatások minimalizálása: Az, hogy a szolgáltatók szabadon választhatják meg a szükséges infrastruktúra beszerzésének leghatékonyabb módját (építés, vásárlás vagy bérlés harmadik felektől), minimalizálja az infrastruktúra duplikációjának veszélyét, és javítja a gazdasági hatékonyságot. A meglévő piaci szereplőknek lehetősége van arra, hogy infrastruktúrájukkal hozzájáruljanak a projekthez, ami korlátok között tarja a projekt azon piaci szereplőkre gyakorolt gazdasági hatását, amelyek már elektronikus kommunikációs alapinfrastruktúrát működtetnek. (d) Technológia-semlegesség: A projekt technológiai szempontból semleges, azaz nem részesít eleve előnyben egy adott technológiát sem. (e) Korlátozott támogatási összegek: A támogatásra jogosult piaci szereplőktől elvárják, hogy jelentős összeggel járuljanak hozzá az összes beruházási költséghez, a magyar regionális támogatási térkép szerinti maximális támogatási intenzitást pedig be kell tartani. Figyelembe véve a projekt méretét és az érintett vállalkozások számát, korlátozott az a támogatási összeg, amely esetlegesen harmadik fél piaci szereplőkhöz vagy a végfelhasználókhoz jut. (f) Időtartam: Noha az intézkedés fenntartható megoldások biztosítását célozza, a finanszírozás csak korlátozott ideig, és csak a 2006.12.31-ig jóváhagyott projektekhez áll majd rendelkezésre. (g) Ellenőrzés: Ha a szélessávú beruházások utólagos ellenőrzése során egyértelművé válik, hogy a piaci szereplők nem teljesítik az intézkedés követelményeit, akkor az az odaítélt támogatás visszafizetésének kötelezettségét, valamint bírság és késedelmi kamat kiszabását eredményezheti. A bírság a támogatás összegének 50 %-a lehet.
3.
A versenytorzulás és a kereskedelemre gyakorolt hatás korlátozott, így az intézkedés összesített hatása pozitív
(46) A Bizottság következtetése szerint a bejelentett intézkedés földrajzi és kereskedelmi hátrányt fog kiegyenlíteni, és objektíven indokolt a lakossági szélessávú szolgáltatások hiányának kezeléséhez, amely annak tudható be, hogy a 21
Az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló, 2002. március 7-i 2002/21/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelv.
11
lehetséges és tényleges előfizetők aránya kicsi ahhoz, hogy a szélessávú szolgáltatások pusztán piaci alapon történő nyújtása gazdasági szempontból életképes legyen. A tervezett intézkedés célcsoportjához tartoznak a helyi vállalkozások és polgárok, akik a szélessávú szolgáltatások rendelkezésre állásának előnyeit fogják élvezni mind a mindennapos üzleti tevékenységeik, mind pedig az életminőség javulásának terén. (47) Figyelembe véve a projekt jellemzőit és a magyar hatóságok által alkalmazott biztosítékokat, a versenyre gyakorolt összesített hatást pozitívnak lehet tekinteni. A kereskedelemre gyakorolt hatást illetően a Bizottság nem lát más tagállamokat érintő negatív begyűrűző hatásokat. (48) Az intézkedés által célba vett területek piaci helyzetének figyelembevételével a Bizottság összességében arra következtet, hogy a szélessávú infrastruktúra beruházások (amelyek célja a lakossági szélessávú szolgáltatások nyújtásának lehetővé tétele Magyarország elmaradott régióiban) támogatására irányuló intézkedés összesített hatása pozitív. Az intézkedés egyértelműen összhangban van az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdése c) pontjának célkitűzéseivel is, mivel bizonyos gazdasági területeken (kohéziós célkitűzés, a magyar regionális támogatási térkép alá tartozó régiók) elősegíti meghatározott gazdasági tevékenységek (lakossági, valamint közvetetten nagykereskedelmi szélessávú szolgáltatások) fejlesztését. A beavatkozást úgy alakították ki, hogy az nem torzítja a versenyt, és nem érinti hátrányosan a kereskedelmi feltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben. Következtetés (49) A fentiek fényében a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a bejelentett intézkedésben jelen levő támogatás összeegyeztethető az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontjával. Következtetés VI. HATÁROZAT A fenti értékelés alapján a Bizottság úgy határozott, hogy a „Fejlesztési adókedvezmény szélessávú internet-beruházásokhoz” támogatási intézkedés módosítása összeegyeztethető az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontjával. Amennyiben e levél harmadik személyek számára nem nyilvános, bizalmas információkat tartalmaz, úgy értesítsék erről a Bizottságot a levél megérkezésétől számított tizenöt munkanapon belül. Amennyiben az előírt határidőn belül e tekintetben a Bizottsághoz nem érkezik be indokolással ellátott kérelem, a Bizottság úgy tekinti, hogy a címzett egyetért a levél hiteles nyelvi változata teljes szövegének harmadik felekkel való közlésével és a következő internetes címen történő közzétételével: http://europa.eu.int/comm/secretariat_general/sgb/state_aids/.
A kérelmet ajánlott levélben vagy faxon kell elküldeni a következő címre:
12
European Commission (Európai Bizottság) Directorate-General for Competition (Versenypolitikai Főigazgatóság) State Aid Greffe (Állami Támogatások Hivatala) Rue de Spa 3 B-1049 Bruxelles Fax: +32 2 2961242
a Bizottság részéről Neelie KROES a Bizottság tagja
13
