2005. II. negyedév Készítette az. Agrár Európa Tanácsadó Kft. Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Tanácsadási Üzletág Budapest, Magyarország

1.

2005. II. negyedév Készítette az

Agrár Európa Tanácsadó Kft. Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Tanácsadási Üzletág Budapest, Magyarország

CENTRAL EUROPEAN BANKER Online elemzések az MKB-tól

TARTALOM OLDAL

BEVEZETÉS

8.

ZÖLDSÉG- ÉS GYÜMÖLCS TERMELÉS AZ EURÓPAI UNIÓBAN

9.

AZ EURÓPAI UNIÓ TARTÓSÍTÓIPARA

15.

1075. Budapest, Károly krt. 11. Tel.: +36 1 2665622 Fax: +36 1 2665629 E-mail: [email protected]

2

Internet: www.agrar-europa.hu

9022 Győr, Árpád u. 2. Tel.: +36 96 335277 Fax: +36 96 336134

E-mail: [email protected]


Bevezetés Amiatt, hogy mezőgazdasági eredetű alapanyagot dolgoz fel, az élelmiszeripar a többi ipari ágazatnál nehezebb körülmények között tevékenykedik. Ez leginkább alacsony jövedelmezőségében, a magas forgóeszközigényben érhető tetten. Ráadásul az élelmiszer termékpályákon a jövedelem eloszlása is híven tükrözi az érdekérvényesítő képességbeli különbségeket. E szerint, egységnyi élelmiszer fogyasztói árának jövedelemtartalmából legalább 70 százalék a kereskedőket gazdagítja, mintegy 20 százalék jut a feldolgozóknak, s csak 10 százalék körüli a mezőgazdasági termelőknek. Ezek az erősen átlagos értékek is mutatják, hogy ki dominálja a termékláncot. De facto kijelenthetjük, hogy az élelmiszerkereskedelem koncentrációja a legmagasabb, és nő a legnagyobb ütemben. Az élelmiszeripari koncentráció gyorsabb nő ugyan, mint a beszállítóié, de soha nem fogja utolérni a láncokét. Nem jelenthető ez azonban ki ilyen egyértelműen a mezőgazdaságra vonatkozólag. Ugyan szervezettsége és ezáltal érdekérvényesítő képessége jelenleg messze alatta van a felvásárlókénak, de a támogatásokkal is motivált növekedés könnyen érhet el olyan szintet, ami különösen a tartósítóipari üzemek számára komoly nehézségek forrása lehet. A termelői értékesítő szervezetek alakítása nagy ütemen folyik. Az országban jelenleg már 100 TÉSZ van, ebből 8 véglegesen, a többi előzetesen elismert. Ez a bevezető gondolatmenet arra hivatott, hogy érzékeltesse, az élelmiszeripari vállaltok értékelésekor különös súllyal esik latba a termelési körülmények és piaci tendenciák ismerete. Tanulmányunkban a magyarországi tartósítóipar helyzetét és kilátásait vesszük számba. Elemzésünk szerkezetét tekintve, a fokozott exportérdekeltség, valamint a csoport külföldi befektetései miatt nagy súlyt helyezünk, és terjedelmet szentelünk az Európai Unió konzerv- és fagyasztott élelmiszerpiacára. Bemutatjuk az Európai Unió konzerv- és hűtőiparának szerkezetét, piacuk méretét, fejlődésének ütemét és irányát. Az exportpiaci tendenciák után mutatjuk be a hazai alapanyag termelés és feldolgozás helyzetét. A hazai piaci elemzésben a csemegekukorica és a zöldborsó kap kiemelt figyelmet és terjedelmet.


3





ZÖLDSÉG- ÉS GYÜMÖLCSTERMELÉS AZ EURÓPAI UNIÓBAN Az élelmiszeripar az EU 15 régi tagállamában a hozzáadott érték 3,5 százalékát állítja elő, a foglalkoztatottak 3,6 százalékának ad munkát. Szakágazati szerkezete nagyban hasonlít a magyarországi élelmiszeriparéhoz, amit az állatitermék előállítók magas aránya szemléltet legjobban az ágazat termelési értékében. Az Európai Unió tartósítóiparának és –piacának helyzetét a lehető legtöbb számszerű adattal mutatjuk be. Ezek több adatbázisból, eltérő körre terjednek ki, ezeket a címekben és a forrásokban megjelöljük. Mielőtt azonban az EU feldolgozóiparáról beszélnénk, helyezzük el a magyar zöldség és gyümölcstermelést a jelenlegi tagokhoz viszonyítva. Az alábbi táblából kitűnik, hogy zöldségtermelésünk alig 2-3 százaléka a közösség jelenlegi tagjaiénak. Ennél fogva komoly befolyással nem lehetünk a piaci folyamatokra. Ez a friss és feldolgozott termékekre egyaránt vonatkozik. Kivételt, mint mindig, itt is egyedül a csemegekukorica képez, hiszen abból termelésünk és kivitelünk is meghatározó. Zöldség- és gyümölcstermelés az EU 25 országában Gyümölcs dinnye nélkül, összes termelés (millió t)

Zöldségek és dinnye, összes termelés (millió t)

Összes zöldség és gyümölcstermelés (millió t)

EU 25 százalékában

EU 15 összesen

56,445,314

55,276,771

111,722,085

EU 10 összesen

5,859,578

8,066,063

13,925,641

88.9% 11.1%

EU 25 összesen

62,304,892

63,342,834

125,647,726

100.0%

Olaszország

16,563,667

15,458,619

32,022,286

25.5%

Spanyolország

16,476,900

11,876,100

28,353,000

22.6%

Franciaország

10,570,945

8,639,225

19,210,170

15.3%

Görögország

4,123,600

3,861,500

7,985,100

6.4%

Németország

4,243,342

3,603,660

7,847,002

6.2%

Lengyelország

3,042,374

4,686,200

7,728,574

6.2%

Hollandia

612,000

3,709,000

4,321,000

3.4%

Portugália

1,817,100

2,230,200

4,047,300

3.2%

Magyarország

1,338,000

2,040,900

3,378,900

2.7%

Egyesült Királyság

298,300

2,730,370

3,028,670

2.4%

1,064,200

578,600

1,642,800

1.3%

Belgium

520,200

1,045,757

1,565,957

1.2%

Cseh Köztársaság

516,750

304,700

821,450

0.7%

Szlovákia

188,380

357,010

545,390

0.4%

31,200

510,100

541,300

0.4%

161,000

220,100

381,100

0.3%

Ciprus

221,447

144,480

365,927

0.3%

Szlovénia

297,350

54,721

352,071

0.3%

Dánia

46,500

304,300

350,800

0.3%

Svédország

33,050

261,300

294,350

0.2%

Írország

27,320

231,460

258,780

0.2%

Finnország

16,990

236,580

253,570

0.2%

Lettország

58,354

162,950

221,304

0.2%

Észtország

29,380

45,802

75,182

0.1%

6,543

49,200

55,743

0.0%

Ausztria

Luxemburg Litvánia

Málta Forrás: FAO, 2004.


4




CENTRAL EUROPEAN BANKER Online elemzések az MKB-tól Ezzel nagyon fontos tisztában lennünk akkor, amikor a tartósítóipar piaci lehetőségeit ítéljük meg. Ekkora potenciállal ugyanis akkor sem okozunk piaci zavart, ha jelentősen megnöveljük közösségen belüli kivitelünket. Némi kivételt itt is a csemegekukorica képez, ezért e termékre külön is kitérünk elemzésünk során. Mielőtt azonban a feldolgozás helyzetére térnénk, vessünk egy pillantást a közösség zöldség- és gyümölcságazatára! A 2001-ben bevezetett reform óta az ágazat működése ugyanis nem javult. Évente jelentős méretű a termékfelesleg, aminek eladására, megsemmisítésére számottevő összegeket fordítanak. Az EAGGF költségvetéséből évente 1,6 milliárd euró jutott az ágazatnak. Nem bővült a választék, az importált termékek vámja magas maradt. Az ágazat helyzetét elemző bizottsági tanulmányban az áll, hogy az 1996 utáni rendtartásban egyszerűsödött a támogatások kifizetése. A termelői csoportok létrehozása is kevesebb adminisztrációval jár. Működésük hatékonyabbá vált, többek között azért is, mert nagyobb szabadságot kaptak termékeik reklámozásához. Az értékesített termékek árbevételének megelőlegezéséhez is segítséget nyújtottak. A piaci intervenció költségei, továbbá az export-visszatérítés a kilencvenes években fizetett 350 millió euróról 50 millióra mérséklődött. Ugyanakkor a termelői szervezetek működésének támogatására 450 millió eurót áldoznak. Az összeg tekintélyes részét biotermesztésre, kísérleti parcellákra, környezetvédelemre, hűtőkamionok, gépek és berendezések beszerzésére, reklámozásra adták. Megváltozott a termelők helyzete. A termelői csoportok tagjaié javult, mert magasabb lett jövedelmi szintjük. A kívülállóké azonban változatlan maradt. Míg a gazdaság többi területein a Bizottság fellép a kartellek ellen, ebben az ágazatban a termelői csoportok támogatásával elősegíti ezek alapítását, működését. A szabályozási rendszer hozzájárul a verseny korlátozásához, a magas fogyasztói árak fennmaradásához. Az ágazat támogatása amellett, hogy sokba kerül, még mindig bonyolult, átláthatatlan, mivel a közös kasszából nyújtott dotációk elosztását a termelői szervezetek végzik. Az ágazat versenyképessége csak úgy javítható, ha felszámolják az intervenciót, és nem engedik meg, hogy a termelői szervezetek manipulálják a piacot. Az új tagországokban sok termelő foglalkozik az ágazattal, a termelés szétaprózott. A hektáronkénti hozam, a munkatermelékenység alacsonyabb, mint a régi tagországokban. A jövőben ösztönözni kellene a gyümölcsültetvények felújítását, a fajtaválaszték bővítését, új gyümölcsösök telepítését. A gépi művelés, az öntözés elterjesztése mellett szükség lenne a raktárkapacitás megújítására, az új tagországok többségében pedig a kiépítésére. A rövid érési idő következtében az értékesítési periódus is szűk, ami rendkívül nagy áringadozást okoz. 1075. Budapest, Károly krt. 11. Tel.: +36 1 2665622 Fax: +36 1 2665629 E-mail: [email protected]

5





Az 1996-os reform további javításra szorul. A termelői szervezetek a kiigazítás hívei, a fogyasztói szervezetek azonban radikális változtatást követelnek. Utóbbiak a rendtartás felszámolását indítványozzák, a piacra bízva a kereslet-kínálat egyensúlyát. A jelenlegi reformfolyamat eredményeként létrejövő piaci szabályozás 2007-től lép hatályba. Ebben a termelői együttműködések magasabb támogatására lehet számítani. A zöldség- és gyümölcságazat gazdasági súlya 2001-2003 átlagában az EU 15 régi tagországában az ágazat a mezőgazdasági termelés 16,4 százalékát adta. Az új tagországokban sem kisebb arányban, 16,8 százalékkal részesedett az agrártermelésből. Az ágazat szerepe fokozatosan nőtt: 1995-ben még csak 13,4 százalékát, 2003-ban már 17,2 százalékát tette ki az összes termelésnek (EU-15). Néhány tagországban az ágazat súlya ennél jelentősebb: Görögországban és Spanyolországban a mezőgazdasági termelés körülbelül egyharmadát, Portugáliában 30 százalékát, Olaszországban és Máltán mintegy negyedrészét adja. A zöldség- és gyümölcstermelésre szakosodott farmok száma a régi tagországokban csökkent: 1990-ben még majdnem 1 millió gazdaság foglalkozott az ágazattal, 2000-ben már csak 750 ezer. A gyümölcsültetvények területe fogyott, míg a zöldségfélékkel hasznosított terület nőtt. Az elmúlt három év átlagában a régi tagországok évente 55 millió tonna zöldségfélét, és 35 millió tonna gyümölcsöt termeltek. A tíz új tagországgal is számolva a zöldségtermelés 64 millió tonnára, a gyümölcstermelés 40 millió tonnára növekszik. A gyümölcstermelésben Olaszország és Spanyolország vezet. E két ország adja az uniós mennyiség 53 százalékát. Utánuk Franciaország és Németország következik, 10-10 százalékos termelési aránnyal. Görögország 8, Lengyelország 7, Portugália 3 százalékos termelési arányt képvisel. Magyarország, Ausztria és Hollandia egyaránt 2-2 százalékát termeli meg a közösségi volumennek. A legtöbb zöldséget ugyancsak Olaszország és Spanyolország termeli, 24, illetve 19 százalékát adják az unió összes termelésének. Franciaország a harmadik, 13 százalékos termelési részesedéssel, majd Lengyelország következik 8 százalékos aránnyal. Görögország, Németország és Hollandia 6-6 százalékkal járul hozzá az uniós termeléshez. Portugália és az Egyesült Királyság pedig 4-4 százalékkal. Magyarország termelési részesedése 3 százalékos. Az EU-15 az USA után a világ második legnagyobb exportőre zöldség és gyümölcsből. Ennek ellenére az ágazat külkereskedelmi mérlege deficites volt, a 2000-2003-as évek átlagában a behozatali többlet évente 8,6 milliárd eurót tett ki.


6




CENTRAL EUROPEAN BANKER Online elemzések az MKB-tól 2004-ben az Európai Unió huszonöt tagországában 36 millió tonna gyümölcsöt szüreteltek, 2 millió tonnával többet a 2003. évi, átlagosnál gyengébb termésnél. Az ezt megelőző években, 1999-2002 között évente 36-37 millió tonna gyümölcs termett. A huszonötök termelésének 13-14 százaléka származott az új tagországokból 2004-ben, amikor rekordtermést, 4,9 millió tonnát takarítottak be. Gyümölcstermelésük kevésbé intenzív, mint a régi tagállamoké, az egy lakosra jutó termelés az újakban 60 kilogrammot, míg a régiekben 80 kilót tett ki. Az új tagországok termelését a következők jellemzik: • az évenkénti termésingadozás jóval nagyobb, mint a régi tagországokban. Például 2000-2001 között 1 millió tonnával, egynegyedével nőtt a kibocsátás. A következő évre viszont 12 százalékkal visszaesett. Az áttekintett hat évben, 19992004 között a tizenötöknél hasonló hullámzás nem fordult elő, a 2003-2004 közötti változás volt a legjelentékenyebb (5,3 százalékos); • az új tagországok gyümölcstermelésének kétharmadát az alma adja. A régi tagországokban – a klimatikus viszonyok következtében is – változatosabb a termékszerkezet, az alma egynegyedes arányt képvisel; • az új tagországokban a termés nagyobb hányada kerül ipari feldolgozásra, mint a régiekben. Lengyelország Európa legjelentősebb gyümölcslé, gyümölcskoncentrátum és mélyhűtött gyümölcstermelője; • valamennyi új tagország nettó importőr friss gyümölcsökből. A 2,2 millió tonnás import mellett az export 800 ezer tonna körüli. A nettó import mennyisége némileg csökkent, az elmúlt két évben 1,4 millió tonna volt; • az új tagországok főként Kelet-Európába, a FÁK-országokba és az utóbbi időben Balkán országaiba exportáltak. Az EU-15 országába viszonylag keveset, évi 200 ezer tonna körüli mennyiséget szállítottak. Lengyelország, a Cseh Köztársaság és Magyarország nyugat-európai exportját főleg a tizenöt ország feldolgozóipara vette át. A régi tizenötök termelése – a gyümölcsös terület csökkenése ellenére is – több a belső fogyasztásnál. A stagnáló fogyasztás mellett erősödött az import szerepe. 2004-ben valamennyi gyümölcsféléből többet termeltek a szükségletnél, a csökkenő árak nem fedezték a termelési költségeket sem.


7




CENTRAL EUROPEAN BANKER Online elemzések az MKB-tól Gyümölcstermelés az EU-25 országában (1000 tonna) 2004

04/03, %

négy év átlaga, %

2003

2002

2001

2000

1999

EU-25

36000

+5,7

+1,0

34046

35685

36460

36330

37059

EU-15

31300

+5,3

-0,5

29525

31423

31644

32451

32226

- Németország

1179

+8,9

-0,6

1082

1029

1190

1443

1330

- Franciaország

3129

+5,9

-7,0

2956

3421

3363

3717

3732

10674

+13,8

+3,6

9381

10257

10623

10938

10991

- Hollandia

703

+13,5

+10,6

620

596

589

738

756

- Belgium

595

+8,8

+2,1

547

573

473

738

751

- Egyesült Királyság

276

-1,5

-2,4

280

235

320

296

349

2723

+38,0

-1,3

1974

2924

2992

3143

3302

10532

-7,5

-2,9

11383

10992

10861

10143

10680

956

-1,6

-0,3

971

1046

886

931

986

29

+1,8

-2,7

215

231

220

233

226

4900

+8,4

+12,1

4521

4262

4816

3879

3833

190

+3,9

-0,9

183

189

167

229

175

.

.

.

746

722

965

1080

877

169

+0,4

+5,8

168

167

148

156

171

3374

+3,3

+13,9

3265

2982

3383

2223

2364

.

.

.

82

112

63

106

88

Étkezési alma

10310

+0,2

-3,2

10290

10373

11054

10874

10957

Étkezési körte

2585

+11,1

+7,1

2326

2530

2250

2544

2420

Őszibarack, nektarin

3994

+29,3

+1,6

3088

4093

4248

4289

4422

618

+30,1

+16,0

475

564

499

594

681

1000

+13,6

-1,2

881

981

1097

1088

1128

Cseresznye, meggy

710

+2,4

-0,8

693

721

697

752

721

Szilva

915

+6,1

+4,8

862

867

905

859

820

Narancs

5957

-2,9

-1,9

6133

6173

6102

5890

6196

Mandarin

3077

+13,7

+16,0

2707

2759

2555

2590

2879

Citrom

1585

-8,0

-4,9

1723

1591

1732

1622

1482

550

+31,4

+23,4

418

442

383

538

458

2160

+8,7

+1,3

1986

2036

2286

2224

2241

- Olaszország

- Görögország - Spanyolország - Portugália - Ausztria EU-10 - Cseh Köztársaság - Magyarország - Ciprus - Lengyelország - Szlovénia

Kajszi Eper

Kivi Étkezési szőlő

A tizenötök 31 millió tonnás gyümölcstermeléséből az olasz és a spanyol termelés több mint kétharmaddal részesedett. Mindkét országban több mint 10 millió tonna gyümölcsöt szüreteltek. A harmadik helyen Franciaország állt, 3 millió tonnát meghaladó terméssel. 1075. Budapest, Károly krt. 11. Tel.: +36 1 2665622 Fax: +36 1 2665629 E-mail: [email protected]

8




CENTRAL EUROPEAN BANKER Online elemzések az MKB-tól Az új tagországok legnagyobb termelője Lengyelország, innen származott a tizek termelésének majdnem 70 százaléka. A huszonöt ország rangsorában Lengyelország a harmadik helyet foglalja el, megelőzve Franciaországot. A képet úgy tudjuk árnyalni, ha az egyes tagállamok önellátási szintjét is megvizsgáljuk. Itt még jelentősebb szórásokat látunk, hiszen az északi országok igen alacsony szintjétől a déliek fogyasztását többszörösen meghaladó mértékű termelésig terjed a skála. Ennek ezért van rendkívüli jelentősége, mert ha a közösség szintjén súlyunk csekély is, egyes részpiacokon lehetnek esélyeink.

Az önellátás foka egyes európai országokban ZÖLDSGÉG fogyasztás önellátás kg/fő % Ausztria

GYÜMÖLCS fogyasztás önellátás kg/fő %

75

101

135

95

Belgium Dánia Egyesült Királyság Finnország Franciaország Görögország Hollandia Írország Németország Olaszország Portugália Spanyolország Svédország

123 78 87 61 125 234 77 73 78 150 152 127 61

147 75 58 75 109 174 307 80 41 178 161 244 57

118 73 81 67 101 176 156 58 110 126 112 114 92

67 22 7 7 197 225 31 9 59 255 175 341 11

Magyarország Lengyelország

92 126

163 117

58 42

126 147

Forrás: KSH és MZGYSZSZT


9





AZ EURÓPAI UNIÓ TARTÓSÍTÓIPARA A zöldség-gyümölcs feldolgozás az EU(15) élelmiszeripari hozzáadott értékéből 6,2 százalékkal, a foglalkoztatottak számából 6,0 százalékkal részesedik. A 25 tagállamban összesen 8200 vállalkozás van e szektorban, melyek 257 ezer embert foglalkoztatnak. A régi EU tagállamok élelmiszeripara Húsfeldolgozás Halfeldolgozás Zöldség-gyümölcs feldolgozás Növényolajgyártás Tejfeldolgozás Malomipar Takarmánygyártás Egyéb élelmiszer Italgyártás Összesen

Termelés milliárd euró 126 15 36 25 96 27 40 163 98 626

% 20,1 2,4 5,8 4,0 15,3 4,3 6,4 26,0 15,7 100,0

Hozzáadott érték milliárd euró % 23 15,9 2 1,4 9 6,2 3 2,1 16 11,0 6 4,1 6 4,1 48 33,1 32 22,1 145 100,0

Forrás: CIAA1

A régi EU tagállamok élelmiszeripara Húsfeldolgozás Halfeldolgozás Zöldség-gyümölcs feldolgozás Növényolajgyártás Tejfeldolgozás Malomipar Takarmánygyártás Egyéb élelmiszer Italgyártás Összesen Forrás: CIAA

Foglalkoztatottak x 1000 % 624 22,3 93 3,3 168 6,0 48 1,7 274 9,8 78 2,8 98 3,5 1,078 38,6 335 12,0 2,796 100,0

Zöldség- és gyümölcskonzerv gyártásával 243 vállalkozás foglalkozik az EU régi tagállamaiban, miközben az újakban csaknem 8000. A régiek közül legtöbb Spanyolországban (126) és Olaszországban (61) van, a többi pedig egyenletes oszlik el a többi tagállamban. Az új tagállamokban rendkívül nagy a kisvállalkozások száma a szektorban.

1

Confederation of the Food and Drink Industries of the EU


10





Az EU (15) zöldség-gyümölcs feldolgozó iparának fontosabb adatai Belgium Dánia Németország Görögország Spanyolország Franciaország Írország Olaszország Hollandia Ausztria Portugália Finnország Svédország Egyesült Királyság

Termelés, millió euró 1778 480 6533 711 4427 5637 179 4090 2214 897 465 366 772 5665

Létszám, ezer fő

7 3 27 7 33 28 2 21 9 3 5 2 4 31

Hozzáadott érték, Termelékenység, millió euró ezer euró/fő 399 57,7 122 43,0 1360 50,0 149 20,0 921 27,8 1037 37,3 69 39,2 784 37,3 524 na 230 81,4 120 26,5 107 52,5 224 60,0 2206 65,0

Forrás: EBFF

A tartósított zöldség-gyümölcs termékek tekintetében az EU régi tagállamai tartósan negatív külkereskedelmi egyenleggel rendelkeznek. Ez a számunkra igen kedvező helyzet éppen nagy piacainknak, Németországnak, az Egyesült Királyságnak, a skandináv államoknak köszönhető, ahol termékeink hosszú évek óta jelen vannak. Bár a szakmai szövetség adatai néhol hiányosak, az EU régi tagállamainak zöldségkonzerv termeléséről kijelenthetjük, hogy viszonylag stabil. Ingadozásait, hasonlóan a hazai viszonyokhoz, az alapanyagoldal kínálata okozza. Zöldségkonzervek gyártása az EU-ban, (1/1), tonna 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 Németország 180 287 155 568 89 630 87 549 113 398 90 914 94 948 Belgium 145 000 107 000 82 000 nc 150 000 142 500 142 500 nc Spanyolország 279 800 259 500 245 400 246 150 230 425 247 700 267 700 274 500 275 600 270 900 Finnország 16 179 18 764 18 263 17 449 13 785 10 768 16 392 15 303 15 348 16 003 Franciaország 1 196 797 1 278 758 1 104 900 1 079 500 1 142 400 1 191 115 1 128 193 1 154 202 1 110 879 1 018 922 Írország na na na na 7 058 nc 7 090 nc nc nc Olaszország 233 400 189 300 214 500 205 700 252 600 266 500 266 500 257 500 256 000 251 000 Hollandia 492 509 512 000 452 010 512 000 520 968 525 361 492 249 465 931 478 600 452 800 Egyesült Királyság na 295 139 312 172 270 694 253 538 315 058 272 914 232 524 183 657 170 724 ÖSSZESEN 2 543 972 2 816 029 2 518 875 2 419 042 2 684 172 2 789 916 2 688 486 2 399 960 2 320 084 2 180 349

2001

2002

nc nc 250 900 255 400 238 000 16 020 17 471 15 681 1 250 739 1 377 246 1 269 614 nc nc 254 000 253 100 80 500 482 900 525 600 498 587 173 981 172 400 164 838 2 428 540 2 601 217 2 267 220

Kivéve Dánia, Görögország, Portugália, Luxemburg, Ausztria, Svédország Forrás: OEITFL

Ugyanez mondható el a zöldségkonzervek külkereskedelméről is. A stabilan 130 ezer tonnát meghaladó import a kereslet kiegyensúlyozottságára utal. Ingadozást a zöldségtermelés évek közötti ingadozása okoz. Az EU(15) hőkezeléssel tartósított zöldség-külkereskedelme 1998 1999 2000 2001 2002 2003

Export tonna eUSD 37 071 43 786 45 370 47 199 52 492 50 346 53 861 47 181 44 975 42 923 45 357 48 391

Import tonna eUSD 131 334 151 989 129 097 138 357 153 143 165 950 140 639 159 963 137 265 158 737 132 902 174 137

Forrás: FAO


11


2003



CENTRAL EUROPEAN BANKER Online elemzések az MKB-tól A fagyasztott zöldségekből évről-évre többet importálnak a régi tagállamok. Bár exportjuk is emelkedik, a közel 400 ezer tonnás bevitel a meghatározó irány. Az EU régi tagállamainak fagyasztott zöldség külkereskedelme, tonna import export 2001 373 887 104 703 2002 359 583 119 690 2003 373 667 138 790

Ebből az importból Magyarország és Lengyelország részesedése közel 60 százalékos. A kínai behozatal aránya 15 százalék körüli. 250000

Az EU-15 fagyasztott zöldség importja, tonna

200000

CEEC

150000 100000

Egyéb 50000

Kína

0 1998

400000

1999

2000

2001

2002

2003

Lengyelország és Magyarország aránya a régi EU tagállamok importjában

58

350000

56

300000

54

250000 52 200000 50 150000 48

100000

3. országok H-Pl

50000

46

%

0

44 1998

1999

2000

2001

2002

2003

Ami azonban e tendenciában számunkra nagy tanulság, míg a mi exportunk csökken, addig a lengyeleké növekszik.


12





Az EU-15 fagyasztott zöldborsó importja Magyarországról és Lengyelországból, tonna

16000 14000 12000 10000

H

8000 6000 4000

Pl

2000 0 2000

2001

2002

2003

Arról érdemes még szót ejteni, hogy milyen nagy a régi tagállamok egymás közötti forgalma. A 15-ökön kívülről származó fagyasztott zöldség import mindössze negyede az egymás közötti forgalomnak. Ráadásul ez az arány folyamatosan csökken. Az export oldalán sokkal kisebb, alig 8-9 százalékos a 15-ökön kívüliek aránya, bár ez lassan emelkedik. Az EU régi tagállamainak fagyasztott zöldség külkereskedelme, tonna Import Export 2000 2001 2002 2003

EU-15 1 220 422 1 408 656 1 405 848 1 500 063

többi 387 545 373 887 359 583 373 667

2000 2001 2002 2003

EU-15 1 329 097 1 448 279 1 426 692 1 581 547

többi 93 878 104 703 119 690 138 790

A gyümölcskonzervek gyártásával kapcsolatban is azt a megjegyezést tehetjük, hogy a termelés ingadozásai sokkal inkább a gyümölcstermés alakulásának köszönhetőek, mint a kereslet változásának. A három nagy termelő, Görögország, Spanyolország és Franciaország a közösség termelésének háromnegyedét fedi le. Gyümölcskonzervek gyártása az EU-ban (1/1), tonna 1991 126 065

Németország Ausztria Belgium 46 738 Spanyolország 345 614 Franciaország 277 362 Görögország 210 300 Olaszország 218 500 Hollandia 100 783 Egyesült Királyság na ÖSSZESEN 1 325 362

1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 119 619 136 336 153 084 146 567 154 080 141 023 133 674 147 000 165 314 27 019 26 434 25 926 34 578 50 721 44 897 42 000 41 400 39 900 38 000 35 000 34 000 34 000 363 742 301 955 341 960 370 954 386 925 419 850 413 900 414 300 341 394 290 060 272 076 225 634 213 655 236 117 234 067 220 780 238 589 252 488 291 240 237 600 372 000 448 800 404 904 244 800 316 800 520 800 454 000 271 500 223 000 205 000 226 000 233 500 233 500 208 000 207 000 202 200 99 100 105 840 77 440 94 080 90 432 112 832 99 640 100 000 115 800 29 277 24 885 21 402 22 620 23 668 22 918 22 918 22 499 19 260 1 542 278 1 373 023 1 464 446 1 598 654 1 569 526 1 446 990 1 450 712 1 684 188 1 584 456

2001 159 531

2002 163 164

31 000 35 000 300 700 298 500 253 820 247 580 507 000 370 500 242 000 nc 108 252 99 604 19 716 1 622 019 1 214 348

Kivéve Dánia, Finnország, Írország, Portugália, Luxemburg, Svédország Forrás: OEITFL


13




2003

35 000 321 340 253 347 109 900 nc 119 131 838 718

CENTRAL EUROPEAN BANKER Online elemzések az MKB-tól A lekvárok gyártása sokkal inkább a nagy keresletű piacok közelében zajlik, mint az alapanyagtermő körzetekben. Jó példa erre az Egyesült Királyság, ahol a lekvár a táplálkozási szokások egyik alapvető eleme. Gyümölcslekvárok gyártás az EU-ban, tonna (1/1), tonna Németország Ausztria Belgium Dánia Spanyolország Finnország Franciaország Írország Olaszország Hollandia Egyesült Királyság ÖSSZESEN

1991 203 294 29 996 39 375 40 000 21 864 161 822 na 50 500 28 200 132 910 707 961

1992 193 693 21 305 28 644 44 838 40 500 20 554 162 771 5 651 48 000 24 800 128 382 719 138

1993 197 992 23 051 30 363 45 454 41 000 23 564 161 109 na 44 000 25 000 100 000 691 533

1994 212 886 22 898 28 400 48 731 41 500 23 782 160 136 na 41 000 19 781 100 000 699 114

1995 171 301 22 536 31 300 42 157 40 200 23 087 158 300 8 575 42 500 19 446 120 000 679 402

1996 197 162 na 31 900 48 840 41 500 24 652 127 210 nc 41 000 17 845 130 000 660 109

1997 212 363 22 417 33 000 47 084 41 200 22 170 124 188 10 815 41 000 20 205 130 000 704 442

1998 197 958 22 320 31 000 49 495 40 100 nc 129 949 10 819 42 000 21 220 120 000 664 861

1999 184 000 22 879 31 000 52 266 39 500 26 795 127 004 nc 40 500 21 295 92 400 637 639

2000 169 393 21 573 31 500 50 756 32 300 25 083 129 875 nc 35 000 18 943 125 093 639 516

2001 163 030 nc 31 000 52 478 33 300 25 549 134 084 nc 40 000 20 918 113 479 613 838

2002 180 000 nc 33 000 58 914 33 400 26 339 132 769 nc 38 800 19 472 110 361 633 055

Kivéve Görögország, Portugália, Luxemburg, Svédország Forrás: OEITFL

A hőhozzáadással tartósított zöldségek és gyümölcsök legnagyobb konkurenciája a hőelvonással tartósított változat, a hűtőipar terméke. Anélkül, hogy ehelyt a két technológia különbségeit, előnyeiket és hátrányaikat taglalnánk, kijelentjük, hogy a beltartalmi értékeket jobban megőrző fagyasztva tartósított zöldségek és gyümölcsök kereslete gyorsabban növekszik, mint a konzerveké. Ezért is fontos számunkra, hogy 2003-ban ugyan megtorpant, de az EU-ban is folyamatosan nő a fagyasztott zöldségek termelése. Fagyasztott zöldség beszállítóként is fontos szereplője Magyarország az EU piacának. 3000000 2500000 2000000

2080000

2234000

2533000 2555000 2633000 2443000 2492000

1500000 1000000

Fagyasztott zöldségek termelése az EU-ban, tonna

500000 0 1998

Forrás: OEITFL2

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2003 előzetes

Mindezen általános tendenciák után nézzünk szét a három legfontosabb termékkör, a konzervek, a fagyasztott termékek és külön a készételek piacán! 3 Az alábbi tábla bizonyítja, hogy nincs meghatározó szereplője a piacnak. A 20 legnagyobb cég közel 60 százalékos aránya a legtöbb egyéb élelmiszeréhez viszonyítva 2

Association of European Fruit and Vegetables Processing Industries A Food for Thought elemzései Nyugat-Európára vonatkoznak: a 15 régi EU tagállam + Norvégia és Svájc.

3


14




2003 184 860 nc 33 000 64 058 34 100 25 352 130 098 nc 38 800 17 019 115 515 642 802

CENTRAL EUROPEAN BANKER Online elemzések az MKB-tól alacsony. Ez azt is jelenti, hogy e szektorban a márkahűség viszonylag alacsony. Ebből sok egyéb tulajdonsága is következik. Például a fogyasztók fokozott árérzékenysége, amit a kereskedelmi láncok fokozott versenye is generál. A 10 legnagyobb konzervpiaci szereplő Európában 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

Mars Nestlé Heinz Unilever Bolton Stockmeyer Bonduelle Orkla Ciriro Del Monte Campbell Soup összesen Hawesta Danish Crown Conserve Italia Findim Cecab Péche&Froid Hicks Muse Mitsubishi Nautilus Food General Mills összesen

11 12 13 14 15 16 17 18 19 20

Piaci részesedés, % 8,54 7,88 7,76 3,69 3,58 3,23 3,15 2,58 2,40 2,00 44,81 1,93 1,64 1,58 1,42 1,34 1,26 1,09 1,07 0,86 0,84 57,84

Forrás: Food for Thought

A vizsgált országok közül a német piac a legnagyobb a konzervek 36,1 milliárd eurós nyugat-európai piacán. Mögötte a francia és a brit sorakozik. Nyugat-európai konzervpiac: 36,1 milliárd euró

Hollandia 4% Svédország 4%

többi 16%

Németország 23%

Spanyolország 8%

Franciaország 20% Olaszország 12%


15

Egyesült Királyság 13%




CENTRAL EUROPEAN BANKER Online elemzések az MKB-tól Termékek tekintetétben a minket kevéssé érintő halkonzerv a legnagyobb piaci szereplő. Mögötte a zöldségkonzervek, és a húskonzervek vannak. A konzerv készételek aránya 6 százalékos. Nyugat-európai konzervpiac: 36,1 milliárd euró

egyéb 25%

Halkonze rv 27%

Készé tel 6% Gyümölcskonzerv 6%

Húskonzerv 12%

Zöldségkonzerv 14%

Macskakonze rv 10%

A konzervek piaca 1998 és 2003 között éves átlagban 45 millió euróval nőtt a vizsgált országokban, ami, 52 százalékos szintnek felel meg. Az értékben mért átlagos növekedés Olaszországban, Németországban és Spanyolországban volt a legnagyobb. A legnagyobb arányban Ausztriában, Portugáliában és Olaszországban nőtt a konzervek piaca. 250 200

4

A konzervpiac éves átlagos növekedése 1998 és 2003 között

3

150 100

2 millió euró %

1

50 0

0

-1

-100

-2

Eg y. G ör Kir. ög or sz á Íro g rs zá g D án ia N or vé g Fi nn ia or sz ág Sv Be áj lg c iu m /L u x Po rtu . gá lia A us zt ri H ol a lan di Sv éd a o Fr r an szá g ci a or Sp s z an y o ág lo r N ém s zág et or sz O á la sz g or sz ág

-50

1 Olaszország 2 Németország 3 Spanyolország


millió euró 195 Ausztria 164 Portugália 126 Olaszország

16


% 3,7 3,6 2,3




A termékek közül a legjobb teljesítményt a halkonzerv mutatta, a tésztaszószokat és a zöldségkonzerveket megelőzve. 8

350 300

millió euró

250

%

A konzervpiac éves átlagos növekedése 1998 és 2003 között

6 4

200 150

2

100

0

50

-2

0

-4

1 Zöldségkonzerv 2 Tésztaszósz 3 Halkonzerv

millió euró 80 Tésztaszósz 91 Halkonzerv 324 Egyéb szósz

Halkonzerv

-6 Tésztaszósz

Zöldségkonzerv

Húskonzerv

Bébiétel

Készételkonzerv

Macskakonzerv

Gyümölcskonzerv

Leveskonzerv

Sűrített parad.

Paradicsomkonzerv

Tésztakonzerv

Kutyakonzerv

-100

Egyéb szósz

-50

% 5,7 2,4 1,9

A fentebb említett árérzékenységet támasztja alá, hogy a vizsgált országokban a kereskedelmi márkák aránya átlagosan 23 százalékos. Márkák a nyugat-európai konzervpiacon

Kereskedelmi márka 23%


Gyártói márka 77%

17




CENTRAL EUROPEAN BANKER Online elemzések az MKB-tól Forgalmuk 90 százaléka a kiskereskedelmen keresztül realizálódik.

Vendéglátás 10%

Konzervek forgalma NyugatEurópában

Kiskereskedelem 90%

A hűtőipari piaci szereplők közül kiemelkedik az Unilever, de az első 20 cég részesedése még így is csak 50 százalékos. A 62,3 milliárd eurós piacon a két globális cég 26,5 százalékos aránya már igen magas. Ehhez hozzá kell tennünk, hogy a mögöttük sorakozók jellemzően kevesebb szegmensben versenyeznek. A 10 legnagyobb hűtőipari szereplő Európában 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20


Unilever Nestlé Investor/EQT McCain Frosta Pescanova Oetker Bonduelle Orkla Bofrost összesen Aker RGI Northern Foods Mars Apetito Ardovries Südzucker Richmond Foods Coppen &Wiese General Mills Royal Greenland összesen

18





CENTRAL EUROPEAN BANKER Online elemzések az MKB-tól Az egyes országok piacának aránya hasonló a konzervekéhez. Hűtőipari termékek piaca Nyugat-Európában

többi 18%

Hollandia 4%

Németország 24%

Svédország 4%

Franciaország 13%

Spanyolország 10% Olaszország 11%

Egyesült Királyság 16%

A termékkör legnagyobb szeletét a jégkrémek képviselik, 23 százalékos aránnyal. A minket leginkább érintő zöldségek részesedése 11 százalékos. Ez alacsonyabb, mint a konzerveknél, ami egyrészt a fagyasztott termékek nagyobb körének és a bennük rejlő innovációs lehetőségnek köszönhető. Fagyasztott termékek a nyugat-európai piacon egyéb 12%

Jégkrém 23%

Tésztás ételek 9%

Zöldségek 11% Hal 17% Kényelmi termékek 14%

Készétel 14%

Nem véletlen, hogy a piac éves átlagos növekedése a vizsgált időszakban több mint háromszorosa volt a konzervekének, értékben, átlagosan 131 millió eurós. Kiemelkedő Németország 651 millió eurós, Olaszország 356 millió eurós és Spanyolország 325 millió eurós teljesítménye. Az arányok alapján mért bővülés is többszöröse a konzervekének, 1075. Budapest, Károly krt. 11. Tel.: +36 1 2665622 Fax: +36 1 2665629 E-mail: [email protected]

19




CENTRAL EUROPEAN BANKER Online elemzések az MKB-tól átlagosan 2,16 százalékos. Ebben a kisebb piacról indulók, Norvégia (5,5%) és Svédország (5,2%) mutatták a legnagyobb bővülést. 700

6

Éves átlagos növekedés a fagyasztott termékek piacán 1998-2003 600 500

5

millió euró

4

%

400

3 300 2

200

1

0

0

Eg y. Fi Kir . nn or s G ör zág ög or sz á Íro g rs zá g A us zt ria Be Dán lg ia iu m /L ux . Sv Po ájc rtu gá N l ia or vé H gia o Fr lla n di an a ci ao rs Sv zág é Sp dor s an yo zág lo rs O z las á g zo r N s ém zá g et or sz ág

100

millió euró 325 Norvégia 356 Svédország 615 Portugália

1 Spanyolország 2 Olaszország 3 Németország

% 5,5 5,2 3,8

Termékszinten vizsgálva a trendeket megállapítható, hogy a fagyasztott készételek piaca bővül leginkább, mögöttük a hal és a jégkrém sorakozik. Arányaiban a gyümölcsök piaca bővült leginkább. 500 450 400 350 300

16

Éves átlagos növekedés 1998-2003

14 12 millió euró

10

%

250 200 150 100 50 0

8 6 4 2

Zö ld

tel

ye l

Ké sz é

Ha l

m it er m ék

Jé gk ré m

1 Jégkrém 2 Hal 3 Készétel

Ké n

Té

sz tá

st

sé g

% 14,7 5,4 2,9

er m ék

millió euró 257 Gyümölcs 301 Készétel 455 Tésztás termék

ur go ny a

za

B

Pi z

öl cs G yü m

Le

ve s

0

Márkák tekintetében – már csak a termékkör sokszínűségéből adódóan is, valamint a nagy globális márkáknak köszönhetően – nagyobb bontást kell alkalmaznunk. A márkák 1075. Budapest, Károly krt. 11. Tel.: +36 1 2665622 Fax: +36 1 2665629 E-mail: [email protected]

20




CENTRAL EUROPEAN BANKER Online elemzések az MKB-tól aránya 73 százalékos, a kereskedelmi márkáké 22 százalékos. Az „artisanal” kifejezést azokra a termékekre alkalmazzák, melyeket a kiskereskedelmi cégek maguk állítanak elő és adnak el (például fagylalt). Fagyasztott élelmiszerek piaca: 62,3 milliárd euró

"Artisanal" 3%

Márkátlan 2% Kereskedelmi márka 22%

Márkás 73%

A vendéglátás nagy felhasználója a fagyasztott élelmiszereknek, hiszen több mint harmadát értékesítik a hűtőipar termékeinek. Fagyasztott élelmiszerek piaca: 62,3 milliárd euró

Vendéglátás 36%

Kiskereskedelem 64%

Ha a fenti két termékkörből, a konzervek és a fagyasztott termékek közül kiemeljük a készételeket, akkor a koncentráció terén hasonlókat látunk, mint korábban, a két globális cégen kívül viszonylag kis befolyású cégek alkotják az élmezőnyt.


21





A 10 legnagyobb készételpiaci szereplő Európában 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20

Nestlé Unilever Greencore Uniq Oetker Heinz Norhtern Foods Südzucker Apetito Frosta összesen Campbell Soup Orkla Samworth Brothe Fleury Michon McCain Prize Food Group Investor/EQT CCA Pescanova Wagner összesen


A piac méret szerinti megoszlása szintén hasonló a fentiekhez. A piac mérete 23,2 milliárd eurós. Készételpiac: 23,2 milliárd euró

Hollandia 4% Belgium/Lux. 4%

többi 11%

Németország 24%

Spanyolország 10%

Olaszország 5%

Franciaország 12% Egyesült Királyság 30%

A konzerv és a fagyasztott piac közötti különbséget tudjuk itt legjobban érzékeltetni: A fagyasztott készételek aránya ugyanis négyszerese a konzerv készételekének. Azt mind az előhűtött készételek, mind a fagyasztott pizzák megelőzik.


22





egyéb 2%

Dehidrált készétel 5%

Készételpiac: 23,2 milliárd euró

Készétel konzerv 9% Fagyasztott készétel 38%

Fagyasztott pizza 13%

Szendvics 14%

Hűtött készétel 19%

A piac bővülése ütemét tekintve értékben, átlagosan 73 millió eurós, arányaiban 4,55 százalékos volt 1998 és 2003 között. Spanyolország mindkét mértékegységben kiemelkedő növekedést produkált, de Németország és az Egyesült Királyság teljesítménye is kimagasló. 400

14

A készételpiac éves átlagos növekedése 1998-2003.

350 300

12

millió euró

10

%

250

8

200 6

150

4

100

2

0

0

G ör ög or sz Au ág s Fi ztr nn ia or Po szág rtu gá Ír lia or sz ág D án N or ia vé gi a S Sv vá éd jc B ors elg z iu ág m / Ho Lux lla . Ol nd a i Fr szo a r an sz c i ág ao rs z E Sp gy ág an . K yo ir N lors . ém zá et g or sz ág

50

1 Egy. Kir. 2 Spanyolország 3 Németország

millió euró 188 Spanyolország 272 Olaszország 356 Portugália

% 13 6,5 6,5

Fentiek alapján nem véletlen, hogy a fagyasztott készételek piaca bővül leggyorsabb értékben, míg arányaiban az előhűtöttek mutatnak gyorsabb növekedést.


23





500

10

A készételpiac éves átlagos növekedése 1998-2003.

450 8

400 350

6

300

millió euró

250

4

%

200 2

150 100

0

50 0

1 Szendvics 2 Hűtött készétel 3 Fagyasztott készétel

Fagyasztott készétel

Hűtött készétel

Szendvics

Fagyasztott pizza

Dehidrált készétel

Készétel konzerv

Konzervtészta

-2

millió euró 126 Hűtött készétel 276 Dehidrált készétel 455 Szendvics

% 9,5 5,9 5,6

E termékeknél a gyártói és a kereskedelmi márkák aránya 70-30 százalékos. Készételpiac: 23,2 milliárd euró

Kereskedelmi márka 30%

Márka 70%

Forgalmuk negyede bonyolódik a vendéglátáson keresztül, a többi a kiskereskedelem csatornáiból kerül a fogyasztók hűtőibe.


24





Készételpiac: 23,2 milliárd euró

Vendéglátás 24%

Kiskereskedelem 76%

A továbbiakban további részleteket tárunk fel az európai fagyasztott élelmiszerpiaccal összefüggésben. Elemzésünk alapját kibővítve, most 22 európai ország adatai alapján vonunk le következtetéseket. A legfrissebb adatok szerint e piac növekedése 3,3 százalékos volt 2003-ban, mennyiségben mérete elérte a 11,7 millió tonnát. A növekedés motorja egyértelműen az egészségtudatosság. Ezért növekedett leginkább a zöldségek, a baromfi, a hal, a tenger gyümölcsei és az alacsony kalóriatartalmú fagyasztott élelmiszerek forgalma leginkább. A legnagyobb szegmens „ebben a merítésben” is a jégkrémeké, amit a burgonyáé és a zöldségeké követ, ez utóbbi 7,5 százalékos növekedéssel 2,61 millió tonnás forgalmat ért el. A fagyasztott élelmiszerek piacának növekedése az érett, telített piacokon lassul. Például az Egyesült Királyságban 1 százalékos, Franciaországban mindössze 0,1 százalékos volt a növekedése. Ezzel szemben a legnagyobb bővülést a közép-kelet európai térség mutatta. Vannak csökkenő és rendkívüli ütemben bővülő fagyasztott termék piacok is a kontinensen. Előbbiek közé tartozik Szlovákia, Románia, Portugália vagy Görögország, utóbbiak közé Németország, Spanyolország, Olaszország, Svédország. Az értékben mért adatok a mennyiséginél alacsonyabb növekedést mutattak, ami azt jelenti, hogy a fagyasztott termékek átlagára mérséklődik. Ez egyértelműen összefügg a kemény diszkontok által generált ár-háborúval. A 22 ország átlagos egy főre jutó fogyasztása 23,7 kilogramm, amin belül 44,9 kg (Dánia) és 1,5 kg (Bulgária) közötti szintek vannak.


25





Az európai fagyasztott élelmiszerpiac, 2003., ezer tonna, millió liter Ausztria Belgium/Lux Bulgária Csehország Dánia Finnország Franciaország Németország Görögország Magyarország Írország Olaszország Hollandia Norvégia Lengyelország Portugália Románia Szlovákia Spanyolország Svédország Svájc Egyesült Királyság

Tésztás termék Gyümölcs Zöldség Burgonya Jégkrém Leves Húsétel Hal 13,7 4,9 48,7 36,5 55,6 0,0 29,8 17,9 30,0 0,4 54,5 140,3 79,7 6,0 42,2 21,3 1,2 1,6 1,7 2,1 7,1 0,0 1,3 0,5 4,0 1,9 14,3 15,0 55,0 0,6 3,5 13,6 51,3 1,6 35,0 34,5 50,2 7,5 17,2 39,4 40,8 3,6 25,6 18,2 69,8 0,6 10,5 7,7 85,7 7,3 532,8 430,0 364,3 4,5 125,1 179,8 547,9 76,1 446,5 364,8 671,5 13,0 235,1 252,5 16,2 1,3 37,7 39,1 93,7 0,0 5,5 46,0 1,5 3,0 87,6 20,2 35,1 0,6 8,4 6,5 1,6 0,4 28,1 71,7 43,4 0,0 19,2 30,1 14,1 2,0 378,0 99,2 595,0 42,0 67,9 97,3 15,1 1,1 45,4 124,0 134,0 2,1 95,5 19,6 42,3 2,6 18,2 23,4 55,0 0,6 49,8 21,3 11,3 20,1 32,0 73,0 95,0 3,3 35,0 57,0 8,9 0,7 23,4 31,9 65,5 0,2 10,3 30,6 0,0 0,0 8,6 6,5 17,6 0,0 15,9 4,4 0,0 0,5 4,7 13,7 13,1 0,2 1,5 3,9 85,0 12,5 296,2 122,1 310,7 0,6 80,0 342,0 40,9 3,7 52,6 82,0 126,0 0,7 70,0 55,0 19,1 5,6 32,2 52,2 55,6 0,4 8,5 20,1 173,7 10,5 407,0 1 050,0 461,6 1,9 396,5 251,1 1 204,3 161,4 2 610,8 2 850,4 3 454,5 84,8 1 328,7 1 517,6

Pizza Készétel Összesen % Egy főre jutó fogyasztás 13,9 11,8 177,2 4,1 21,6 7,6 20,9 323,2 4,1 29,9 1,3 2,1 11,9 7,2 1,5 4,2 2,7 59,8 6,4 5,8 3,9 48,9 242,3 3,2 44,9 9,8 12,9 129,7 0,6 24,9 39,9 123,9 1 529,0 0,1 25,7 185,4 432,3 2 553,6 4,2 30,7 6,4 0,6 152,8 -0,1 14,4 4,5 4,0 136,3 29,7 13,5 8,3 4,1 163,5 2,0 41,9 47,0 67,3 814,8 4,8 14,1 19,0 29,8 351,6 3,6 22,0 26,8 7,9 192,9 3,5 42,9 26,0 10,6 268,3 4,1 6,9 4,5 16,7 127,2 -1,2 12,6 0,4 2,1 37,9 -1,0 1,7 2,0 2,4 28,9 -5,0 5,4 15,8 200,6 1 154,8 8,7 28,8 19,9 71,5 396,3 8,7 44,5 10,8 14,2 163,1 4,0 22,3 126,6 286,2 2 703,5 1,0 45,3 584,0 1 373,5 11 715,5 3,3 23,7

Forrás: Quick Frozen Food International

A magyarországi piac mérete, viszonylag gyors növekedése ellenére még messze elmarad a fejlettebb országokétól, de duplája például a lengyelek, vagy a csehek fogyasztásának. Mivel a magyar hűtőipar kivitelében jelentősége nagy, külön is kitérünk a fagyasztott zöldségek piaci tendenciáira. Jelentős kihasználatlan kapacitások, és a kemény árnyomás jellemzik e piacot Nyugat-Európában. Előbbi éppen a közösség bővítése által állt elő. Ehhez még a magas olajár, a növekvő csomagolási és környezetvédelmi költségek is hozzájárulnak a piaci egyensúly felborulásához. Példa: A hat üzemében (Belgium, Franciaország, Egyesült Királyság) évente 200 ezer tonna zöldséget előállító Pinguin is megérezte a csatlakozás után meglendülő keleti irányú exportot, mely mérsékelte az árakat, és megnövelte az eladatlan készleteket. Ez pedig a cégek működő tőkéjének növekedését eredményezte. Másik oldalon pedig a nyugati zöldségtermelők egy részét kényszeríti más tevékenységekre. Nyereségességét a Pinguin 2004-ben, az alacsony eladási árak ellenére is meg tudta őrizni. Ezt hatékonyságának növelésével érte el, csökkentette energiafogyasztását, szállítási, raktározási és biztosítási költségeit. 2004-ben jó termés volt a hűtőipar alapanyagaiból. Mindössze az Ardo jelentett 30 százalékos terméscsökkenést a spanyol brokkoliból. Csemegekukoricából viszont igen jó termés volt. A többlet elhelyezése pedig komoly gondot okozott az erős euró miatt. A dollár elszámolású piacokon nem is lehetett jövedelmezően eladni 2004-ben a csemegekukoricát. Novemberre az árak a normálisnak nevezett szint felére estek. A gyenge dollár miatt az izraeli termék már nem tudott gazdaságosan megjelenni az európai piacon, amit a magyar csemegekukorica uralt. A vöröshagyma piacán a helyzet hasonló volt 2004-ben, csak éppen a lengyel áru miatt feleződtek az árak. 1075. Budapest, Károly krt. 11. Tel.: +36 1 2665622 Fax: +36 1 2665629 E-mail: [email protected]

26




CENTRAL EUROPEAN BANKER Online elemzések az MKB-tól E tendenciák mögötti háttér-folyamatokra talán a legjobb példa a britek 1 százalékos piacnövekedése. Ez egyértelműen a kemény diszkontok árnyomásának hatása. Még konkrétabban, az egymást érő „kettőt egy árán” akcióknak köszönhetően nőtt a fogyasztás a már évek óta nem bővülő piacon. Elsősorban a burgonyatermékek és a zöldségek keresletére volt az ármérséklés kedvező hatással. A piaci helyzet kiélezettségét mutatja, hogy ezen technika miatt több kisebb gyártó szorult ki végleg a piacról, de a nagyobb, hatékonyabb termelők számára a fellélegzés évévé vált. A piacnak még ilyen kis arányú növekedése is (a legnagyobb európai hűtőipari piacon) a cégek teljesítményében is tetten érhető volt. 58 cég forgalma nőtt 15 százalékot meghaladó mértékben, 83 duplázta meg profitját, és 108 cég felezte meg kötelezettség-állományát. Ezzel szemben 106 cég forgalma csökkent, és 92 volt veszteséges. Mindez azt jelenti, hogy az árcsökkenés az elmúlt évek lassuló ütemben bővülő piacát megsínylő iparág számára komoly lehetőség volt. Előrelépést csak a kapacitások magasabb szintű kihasználásával lehet elérni. Ezzel a módszerrel, vagyis növekvő termeléssel, és akár alacsonyabb kibocsátási árakkal lehet egyedül javítani a jövedelmezőségen. A termelés csökkenése csak az önköltségeket és a finanszírozási igényt növeli. Előnyünk a brit piaccal szemben az, hogy a piac növekedése náluk nagyobb ütemű. (E gondolatsort a hazai piac bemutatása során folytatjuk.) Szintén tanulságos a belga piac néhány jellemzője. A piac 4 százalék feletti bővülése a következő elemekből tevődött össze (miközben a rossz időjárás miatt gyenge termés növelte az árakat): - Annak ellenére, hogy a kereskedelmi márkáknak van a legnagyobb piaci részesedése, a gyártói márkák növelték részesedésüket nagyobb arányban 2003-ban. A prémium márkák népszerűsége kézzel foghatóan emelkedett; - A kényelem, az egzotikumok iránti igény növelte a készételek és a pizzák iránti keresletet; - Az egészségtudatosság erősödése a zöldségek és a halak iránti igényt bővítette. A zöldségek piacának az Iglo Sachets Vapeur nevű márkája és a Bonduelle Select termékcsaládja élénkítette leginkább a piacot, érdekes módon elsősorban a 40 és 49 év közötti korosztályban. Az Euromonitor vizsgálatai szerint az „egészséges” szlogen alatt eladott fagyasztott készételek értékben mért aránya elérte a 38 százalékot a nyugat-európai piacon. A leggyorsabb növekedést a levesek kategóriája produkálta, az elmúlt öt évben 40 százalékost, bár arányuk még mindig nagyon kicsi a fagyasztott piacon. Fontossága miatt külön is kitérünk a német piac – a fentieken kívüli - minket is érintő tendenciáira. A német fagyasztott élelmiszerpiacot 2004-ben a fogyasztói elkötelezettség csökkenése, a gazdasági nehézségek határozták meg. Ezek a márkagyártók számára piacszűkülést, az ALDI, a LIDL és társaik kereskedelmi márkái számára bővülést hoztak. A 30 éve bővülő német piac kisebb megtorpanás után folytatni fogja növekedését. A készételek piaci szűkült, miközben a pizzaféléké és a zöldségeké bővült. A fagyasztott termékek kereslete egyre határozottabban mozdul el a vendéglátás irányába. Ezt 1075. Budapest, Károly krt. 11. Tel.: +36 1 2665622 Fax: +36 1 2665629 E-mail: [email protected]

27




CENTRAL EUROPEAN BANKER Online elemzések az MKB-tól ellensúlyozandó találták ki a gyártók az „éttermi minőség” feliratot a készételek csomagolására. Fagyasztott élelmiszerek fogyasztása Németországban, tonna Zöldség egynemű mix gyógy készétel Burgonya sült egyéb Hal és tengeri él. sósvizi édesvizi tenger gyüm Sütőipari termékek kenyér sütemény kis péksüt Készétel teljes menü főétel leves pizza baguette, snack Tejtermék Gyümölcs Gabonatermék Hús Vadhús Baromfi Összesen baromfi nélkül Összesen

2002 Kiskereskedelem Vendéglátás Összesen Kiskereskedelem 278716 152730 431446 275298 82209 113100 195309 83091 51893 25950 77843 46937 3082 3140 6222 3205 141532 10540 152072 142065 180202 177476 357588 174932 120363 136650 256923 114345 59839 40826 100665 60587 154174 89140 243314 155747 141604 70680 212284 142983 5070 3240 8310 5263 7500 15220 22720 7501 179510 320660 500170 179840 77816 264550 342366 81778 45431 11540 56971 43020 56263 44570 100833 55042 463039 230280 693319 465660 92495 44800 137295 91290 145307 167370 312677 141028 8797 4000 12797 8885 165953 11210 177163 173919 50487 2900 53387 50538 4740 4140 8880 4787 11436 49260 60696 12284 5614 6620 12234 6332 46708 170230 216938 46309 5563 11540 17093 5712 138150 168850 307000 141750 1329702 1212076 2541678 1326901 1467852 1380926 2848678 1468651

2003 Vendéglátás Összesen 158312 433610 116064 199155 28078 75015 3127 6332 11043 153108 183350 358282 139564 253909 43786 104373 84897 240644 65803 208786 3143 8406 15951 23452 333223 513063 274603 356381 12267 55287 46353 101395 221024 686684 40410 131700 162349 303377 3880 12765 11434 185353 2951 53489 4401 9188 47979 60263 6971 13303 165123 211432 10998 16710 173250 315000 1216278 2543179 1389528 2858179

Forrás: QFFI

A gyártók továbbra is a mikrohullámú sütők terjedését4 próbálják kihasználni, s fejlesztik erre irányuló termékeiket. Ehhez a termékek méretének csökkenése és a snack-ek népszerűsödése társul. A felmérések szerint a fagyasztott készételek fele kel el egyszemélyes adagokban. Most távolodjunk el kissé a piaci folyamatoktól, s nézzük meg a cégek reakcióit a piaci kihívásokra! EU bővítés: Hat vezető nyugat-európai fagyasztott élelmiszergyártó közös céget hozott létre termékeik közép-kelet európai disztribúciójának kialakítására és élénkítésére. A varsói székhelyű céget az alábbiak alapították: • Stöver/Agrarfrost, Wildeshausen, Németország: fagyasztott burgonya termékek; • Gebr. Stolle GmbH & Co. KG, Visbek, Németország: fagyasztott baromfitermékek;

4

Míg Németországban kétharmados, addig Nagy-Britanniában 85, az Egyesült Államokban 90 százalékos a „mikróval” való lefedettség.


28





• • • •

Fleisch-Krone Feinkost GmbH, Essen/Oldb, Németország: fagyasztott húskészítmények; Crustimex Seafood Im- und Export GmbH, Hamburg, Németország: fagyasztott tengeri „herkentyűk”; Cerealia Unibake GmbH & Co. KG, Verden, Németország: fagyasztott péksütemények; Pinguin, Westrozebeke, Belgium, fagyasztott zöldségek.

Amiben bíznak: - ezen piacok gyorsabb növekedése a hazainál; - a fogyasztók márkatudatosságának erősödése; - nyitottság a régi tagok termékei irányába; - és nem utolsó sorban a német kereskedelmi láncok elkötelezettsége. A másik olyan tendencia, mely stratégiai lépésekre kényszeríti a nyugati gyártókat, a közösségen belüli verseny fokozódása a bővítés, valamint a WTO tárgyalások miatt egyre nyitottabb piac révén a harmadik országok irányából. Válaszuk viszonylag egyszerű, hatékonyságuk további növelésére törekszenek azért, hogy bírják az árversenyt. Ennek módja viszont sokféle. Van olyan cég, mely keleti irányba tolja munkaigényes termékeinek gyártását (például a Bonduelle). Mások a koncentráció növelésében, a nagyobb piaci befolyás elérésében látják a megoldást. Amennyiben az Európai Unió a WTO tárgyalások „oltárán” kényszerül feláldozni élelmiszerpiacának védelmét, s beengedi az ázsiai és dél-amerikai zöldségeket, az árak tovább fognak mérséklődni, s csak a legversenyképesebbek tudnak majd piacon maradni. A realitás az, hogy az európai gyártóknak több olyan helyzeti előnye van, mely miatt piaci pozíciójuk szélsőséges esetben sem csökkenhet jelentősen. Ezek pedig a fogyasztók és a kereskedelem igényeinek rugalmasan megfelelni tudó szortiment, a kiszerelések, az egységcsomagok, a keverékek, a specialitások tekintetében vannak. Az olcsó tömegtermékek szintjén nehéz versenyre kelni például az évente háromszor aratott thai csemegekukoricával, amennyien az lehetőséget kap az európai piac fokozottabb elérésére. De a tartósítóipari termékpiacok évről-évre diverzifikáltabbak, a fogyasztói igények a magasabb feldolgozottságú termékek, illetve a vendéglátás irányába tolódnak, a tömegtermékek felől. Ez szintén az európai gyártók malmára hajtja a vizet. Ezt erősíti a hazai termékek iránti elkötelezettség kontinensen. Az Európai Unió tagállamaiban a hazai élelmiszerek aránya a fogyasztásban átlagosan 80-82 százalékos. Az import árú túlnyomó többsége is a többi tagállamból származik. A biztonságos élelmiszerek iránti igény fokozódása is erre hat. A WTO tárgyalásokon egyik oldalon feláldozzák a vámokat, de helyüket éppen a biztonság jelszava alatt, nem-vám jellegű intézkedések veszik át. Ennek módszereit a hazai gyártók az orosz hatóságok módszerein keresztül épp napjainkban tapasztalják meg. E helyzetnek van még egy oldala. Ez pedig az európai gyártók érdekeltsége a kontinens piacának védelme, illetve megnyitása terén. A közösségi preferencia elve, mely alapja 1075. Budapest, Károly krt. 11. Tel.: +36 1 2665622 Fax: +36 1 2665629 E-mail: [email protected]

29




CENTRAL EUROPEAN BANKER Online elemzések az MKB-tól volt az együttműködés kialakításának, mára illúzióvá vált néhány területen. Ennek oka az, hogy a telített és csak igen lassan bővülő európai piacról a gyártók egy része tőkéjét a tengeren túlra fektette be, s egy idő után érdekeltsége átfordul, s lobbi-erejét arra használja, hogy termékei bekerüljenek a kontinensre. Ilyen a cukorpiac, a baromfipiac, a borpiac. A zöldségek azonban nem tartoznak ezek közé. Ezzel fontos tisztában lennünk, amikor a piacvédelem erejét próbáljuk a jövőben tervezni. Még egy irányról, a keletiről nem szóltunk még. Ennek legfontosabb jellemzői: - dollár elszámolású; - több magyar márka hagyományosan magas ismertségű; - a piac növekedése gyorsuló; - a hazai gyártás évről-évre emelkedik. Az orosz, ukrán és egyéb volt szovjet utódállamok piacán a magyar tartósítóipari termékek tartósan jelen vannak. Pozíciónk az első két válság (a KGST piac felbomlása és a ’98-as valutaválság) óta gyengültek, de jelentősnek nevezhetők. E piacokon a fenti folyamatok folyamatosan vonzzák a külföldi tőkét. Amint a helyi alapalanyag-ellátás feltételei megteremtődnek, a magyarországi cégeknek is komolyan fontolóra kell venniük kapacitásaik egy részének kitelepítését. Erre már csak azért is rákényszerülhetnek, mert az orosz szakigazgatás igen hatékony módszerekkel védi azon agrártermékeinek piacát, ahol az alapanyag termelés feltételei már kialakultak. Ilyenek az állati termékek, melyekre 2003 tavasza óta kvótákat osztanak ki. Nagy port vert fel tavaly az egységes állategészségügyi exportbizonyítványok kérdése. Oroszország teljesen jogosan igényelt a közösségi tagállamoktól egységes dokumentációt arra hivatkozva, hogy gyorsítani szeretné az áruk vámkezelését. Ennek folytatásaként 2005 áprilisától a növényi eredetű termékekre is egységes európai bizonyítványokat kíván alkalmazni. Elvileg tehát a tartósítóipari termékek forgalma is könnyülni fog. Az oroszok tudatos piacvédelmi törekvésének – a kvóták melletti – másik eszköze az állategészségügyi alkalmasság vizsgálata. Az általuk ellenőrzött 122 üzemből csak 58 került fel az orosz exportlistára. Lengyelországban 75-ből 19 üzemet fogadtak el, Csehországban 20-ból 4-et. Észtországban 30 üzemből 12 felelt meg, Lettországban 30 százalékos volt az arány. Az ellenőrzések alapfeltétele volt, hogy csak azok az üzemek kerülhetnek fel az exportlistára, amelyek már jogot szereztek az EU piacára történő szállításra. Ezzel az oroszok azt üzenték, hogy az EU állategészségügyi előírásainak való megfelelés nekik nem elegendő. Ezek szintén az olyan üzemek pozícióját erősítik, melyek meg tudtak felelni e követelményeknek. Versenyelőnyünk az orosz piacon, hogy ismerjük a fogyasztót, a fogyasztó pedig ismer minket. Ennek jelentőségét nem lehet eléggé kiemelni. Az orosz fogyasztót ugyanis a „fejlett” államok szállítói hajlamosak lebecsülni. Tudni kell róluk, hogy nagyon erős a 1075. Budapest, Károly krt. 11. Tel.: +36 1 2665622 Fax: +36 1 2665629 E-mail: [email protected]

30




CENTRAL EUROPEAN BANKER Online elemzések az MKB-tól nosztalgiájuk a régi rendszer iránt. Keresik és örülnek, ha megtalálják ugyanazokat a termékeket, amiket hajdanán ettek. Nemzetközi kitekintésünk végén összegezzük kissé az elhangzottak lényegét! Hűtő és konzervipari termékeink exportpiacai főleg a kontinensünkön vannak. Mindkét termékkör, a konzervek és fagyasztott termékek piaca is bővül, de utóbbi háromszor olyan gyorsan, mint előbbi. A konzervek piaca mennyiségileg ugyan kevéssé, de értékben érzékelhetően tovább növekszik, ami a magasabb hozzáadott értékű termékek felé való kereslet-eltolódás következménye. A régi tagállamok nettó importőri pozíciója hosszú távon is fenn fog maradni, sőt erősödni fog, mivel egyre keletebbre fogják tolni gyártásukat. A Bonduelle például 2004ben Krasznodár körzetében 41 millió euró költséggel indított be egy konzervüzemet. Itt meg kell említeni, hogy e piacokra nem csak mi, hanem a velünk együtt csatlakozók is pályáznak. Példaként Lengyelország említhető, aki csaknem minden élelmiszeripari termék piacán versenytársunk. Az Európai Unió a zöldség-gyümölcs feldolgozást nem, az alapanyag termelést pedig csak igen kismértékben, néhány termék esetében (ipari paradicsom, ipari körte, ipari őszibarack) megadott kvótákon belül támogatja. A harmadik országokkal folytatott kereskedelemben, a hatályos szabályozás szerint, az EU export-visszatérítést nyújthat a feldolgozott paradicsomra, az ideiglenesen tartósított és cukrozott cseresznyére/meggyre, a feldolgozott mogyoróra és a meghatározott tisztaságú narancslére. Az exportvisszatérítés választható a feldolgozott termék hozzáadott cukortartalma alapján is. Az európai piacokra való kitekintés végén álljon itt a 2004. év legjelentősebb hűtőipari akvizícióinak jegyzéke, bizonyítandó, hogy a koncentráció növekedése e szektorban is tartja ütemét. a Dr. Oetker megvette az Unilever nyugat-európai fagyasztott pizza üzletágát a Bakkavör megveszi a Geest-et a Baugur megvette Big Food csoportot az Icelandic Freezing Plants megvette a Cavaghan&Gray-t a Northern Food-tól 12,6 millió fontért a Südzucker megvette a Dirafrost-ot a Bonne Bounce részesdést vett a Freshbake Foods-tól a Premier Foods részesdést vett a Hicks Muse-ból 350 millió fontért a German Equity Partners megvette az Eisemann Family házhozszállító céget a Nestlé-től a Queallys megvette az Emile Tissot-t a Nrothern Foods-tól 3,5 millió fontért a Nestlé megvette a Valio jégkrém üzletágát Finnországban a Roncadin megvette a Zielona Budka-t 5 millió euróért a Dawn Frams megvette a Silver Trout-t a CFH megvette a Delta Dailiyfood UK-t az Evial Nature megvette a Pikiche-t a Saveurs de France-tól a Rolland megvette a paladine-t a Ponoma-tól a NutriXo megvette a Maitre Fournil-t a Richmond Foods licenct vett a Skinny Cow márkára a Silhouette-től a Hiestand megvette a Back&Friends-t 11,6 millió euróért a Wilbo Seafood megvette a Szkuner-t a Richmond Foods megvette a De Roma Ice Cream-et 3,4 millió fontért az Icelandic Freezing Plants megvette a Baroge-t a Country Style Foods megvette a Hibernia Foods desszert üzletágát


31

Hónap december december november november szeptember augusztus július július május május május április április március március február február január január január január január


Érintett szegmens Európa, fagyasztott pizza Egyesült Királyság, fagyasztott és friss piac Európa Egyesült Királyság, halpiac Belgium és Luxemburg, fagyasztott gyümölcspiac Egyesült Királyság, fagyaszott tésztapiac Európa Európa Egyesült Királyság, készételpiac Finnország, jégkrémpiac Lengyelország, jégkrémpiac Egyesült Királyság, halpiac Egyesült Királyság, készételpiac Franciaország, fagyasztott pizzapiac Franciaország, belgium, Luxemburg, jégkrémpiac Franciaország, fagyasztott tésztapiac Európa, jégkrémpiac Németország, fagyasztott tésztapiac Lengyelország, halpiac Egyesült Királyság, jégkrémpiac Franciaország, halpiac Egyesült Királyság és Írország, fagyasztott tésztapiac



2005. II. negyedév Készítette az. Agrár Európa Tanácsadó Kft. Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Tanácsadási Üzletág Budapest, Magyarország

Recommend Documents