2005. II. negyedév Készítette az. Agrár Európa Tanácsadó Kft. Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Tanácsadási Üzletág Budapest, Magyarország

2.

2005. II. negyedév Készítette az

Agrár Európa Tanácsadó Kft. Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Tanácsadási Üzletág Budapest, Magyarország

CENTRAL EUROPEAN BANKER Online elemzések az MKB-tól

TARTALOM OLDAL

ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS TERMELÉS MAGYARORSZÁGON

3

A MAGYARORSZÁGI ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS FELDOLGOZÁS HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI

7

A CSEMEGEKUKORICA VILÁGA

17

A ZÖLDBORSÓ PIACÁNAK HELYZETE

28

PIACSZERKEZET

32

1075. Budapest, Károly krt. 11. Tel.: +36 1 2665622 Fax: +36 1 2665629 E-mail: [email protected]

2

Internet: www.agrar-europa.hu

9022 Győr, Árpád u. 2. Tel.: +36 96 335277 Fax: +36 96 336134

E-mail: [email protected]


Zöldség-gyümölcstermelés Magyarországon Magyarország ökológiai és ökonómiai adottságai kiválóan alkalmasak a mezőgazdaság három fő ágazatának (gabona, hús és kertészet) művelésére. Az EU-csatlakozás előtt a hagyományos gabona-, húsvertikumra épült magyar mezőgazdaságon belül a - múltban is magas szinten művelt - kertészet új, a korábbinál nagyobb jelentőséget kapott. A kertészet mezőgazdaságon belüli jelentős szerepét alátámasztják mind a termelési, mind pedig az exportárbevételi adatok. Ma a kertészet adja a teljes mezőgazdasági termesztés mintegy 18,5 százalékát (több éves átlagban 20 százalékát), amivel az állattenyésztés (31,1 százalék) és a gabonatermelés (22,1 százalék) után a harmadik legjelentősebb ágazata a mezőgazdaságnak. Ha az exportárbevételeket tekintjük (köztudott Magyarország exportorientáltsága) még jelentősebb a kertészet szerepe, amely a teljes magyar mezőgazdasági export 23 százalékát adja, ezen belül is kiemelkedő a zöldség-gyümölcs exportunk szerepe 20 százalékkal, és ezzel minden mezőgazdasági területet megelőz. A kertészeten belül a termelési érték szerinti átlagos arányok (beleszámítva a szürke gazdaságban értékesített termékek értékét is): zöldség 180 milliárd Ft, gyümölcs 120 milliárd Ft, bor-szőlő 70 milliárd Ft, dísznövény 44 milliárd Ft és gyógynövény 30 milliárd Ft. Így a kertészetnek mindösszesen mintegy 450 milliárd Ft a termelési értéke. Ha más szempontok szerint vizsgáljuk a kertészet jelentőségét, az intenzív termesztésben rejlő magasabb árbevételi lehetőségek és az ehhez társuló kézimunka-igény az állattenyésztés mellett a legjelentősebb munkahely-teremtő és vidék-megtartó ágazat. A piaci lehetőségek szempontjából is kedvező a helyzete, miután a kertészeti termékek a lazán szabályozott termékek csoportjába tartoznak az Európai Unióban (ahol nincsenek kvóták), ezért megfelelő minőségű és árfekvésű termékekkel növelhetőek a piacaink. Emellett különleges adottságunk, hogy a Magyarországon termelt kertészeti termékek íze, aromája és beltartalmi értéke kiváló, szintén piaci előnyt jelent. A zöldség-gyümölcstermelés a kertészeti termelés mintegy 70 százalékát teszi ki, évi termelési értéke 300 milliárd forint körül van. A termőfelület nagysága 170 ezer ha, amelyből 100 ezer hektáros a zöldség- és 70 ezer hektáros a gyümölcstermelés. Az összes termelt árumennyiség átlagosan mintegy 2,5 millió tonna, melyből 1,7 millió tonna a zöldség és 0,8 millió tonna a gyümölcs. Az ágazat eltartóés munkaerő-foglalkoztató képessége magas, mintegy 100-120 ezer család megélhetését biztosítja. Az uniós zöldség-gyümölcs piacszabályozás két fontos alapra épül, az egyik a szervezeti átalakításra, a másik pedig a minőségi áru-előállítására vonatkozik. A szervezet átalakítás keretében a termelőknek termelői értékesítő szervezeteket (producer organization), TÉSZ-eket szükséges létrehozniuk, miután csak ezeken keresztül juthatnak piacszabályozási támogatáshoz az Unióban. Magyarországon ma 100 TÉSZ van, ebből azonban csak 8 van véglegesen elismerve, a többi ideiglenesen. Ez a szám rövid távon még emelkedhet, de középtávon gyors mérséklődésbe kezd majd. Még nőni fog amiatt, mert jelenleg az országos lefedettségük még messze nem egyenletes, s csökkenni azért, mert egyesülni fognak a TÉSZ-ek, piaci befolyásuk további növelése érdekében. Érdekességként jegyezzük meg, hogy a velünk együtt csatlakozott Lengyelországban, ahol a zöldségtermelés jelentősebb, mint nálunk, a szövetkezési hajlandóság messze elmarad a miénktől. 1075. Budapest, Károly krt. 11. Tel.: +36 1 2665622 Fax: +36 1 2665629 E-mail: [email protected]

3





A TÉSZ-ek jelenleg a termelés 10 százalékát adják, de ez az arány hamarosan akár a 30-40 százalékot is elérheti. A magyarországi zöldség-gyümölcstermesztésben már előrehaladott a szerkezetváltás, mely a versenyképesség fokozása érdekében zajlik. Növekszik a minőségi árutermelés szerepe, fejlődik az intenzív szabadföldi, valamint az öntözéses és fólia alatti termelés. Kiemelést érdemel, hogy meghatározó termékünk, a csemegekukorica termelésére Magyarország adottságai kiválóak. A zöldborsónál már nem ilyen egyértelmű a helyzet. Abban a tőlünk északabbra levő területek vannak optimálisabb helyzetben. Közvetlenül az EU csatlakozás hatásának tudhatjuk be, hogy az elmúlt évek csökkenő felvásárlási árai miatt a termelők jelentős része nem vállalta a zöldborsó vetését, inkább a kiszámíthatóan támogatott gabonafélék felé fordultak. Ez az általánosítható hozzáállás több zöldség és gyümölcs esetén okoz átmeneti termelés visszaesést Magyarországon. Mivel a csemegekukorica gabonafélének számít szabályozási szempontból, területalapú támogatásra jogosult kultúra. Ez szintén azt eredményezte, hogy a kockázatosabb csemegekukorica helyett sokan takarmánykukoricát vetettek 2004-ben, ami meg is látszik a rekordtermésben. A tartósítóipar alapanyagai közül 2004-ben a csemegekukorica, a zöldborsó és a paradicsom felvásárlási ára egyaránt emelkedett. Ennek szintje a csemegekukoricánál 21 százalékos, a zöldborsónál 28 százalékos, a paradicsomnál 40 százalékos volt. Ez értelemszerűen ugrásszerű emelkedést eredményezett a feldolgozóipar önköltségeiben, melyben az alapanyagok átlagosan 60 százalékos arányt képviselnek. Zöldség felvásárlási árak alakulása, Ft/kg Vöröshagyma Fokhagyma Sárgarépa Petrezselyemgyörkér Retek Paradicsom Uborka Zöldborsó Zöldbab Karfiol Fejes káposzta Kelkáposzta Karalábé Csemegekukorica Spárga Termesztett gomba

2001 24,5 177,2 22,5 73,8 124,0 18,1 82,1 55,8 49,0 58,7 39,1 53,8 44,4 19,4 327,2 239,5

2002 31,8 210,4 28,7 100,3 116,9 18,5 56,0 51,3 52,4 56,0 43,9 68,7 61,4 20,1 332,5 227,7

2003 38,5 195,3 35,0 192,3 135,2 21,0 61,0 48,0 54,6 65,2 47,4 67,8 68,4 19,1 211,2 240,4

2004 34,2 184,8 25,9 100,8 133,8 29,3 96,3 61,3 51,2 55,4 31,5 50,6 48,7 23,1 199,2 242,0

Forrás: KSH


4




CENTRAL EUROPEAN BANKER Online elemzések az MKB-tól A feldolgozóipar teljesítményét a felvásárlási árak emelkedése mellett az erős forint is rontotta. 2004ben a forint mind az euróval, mind a dollárral szemben erősödött, ami a kivitel jövedelmezőségét rontotta. 350,00

Euró és dollár árfolyam, éves átlag

300,00 250,00 200,00 150,00 100,00 50,00

19 88 19 89 19 90 19 91 19 92 19 93 19 94 19 95 19 96 19 97 19 98 19 99 20 00 20 01 20 02 20 03 20 04

0,00

Forrás: MNB

Mielőtt a feldolgozóipar helyzetét áttekintenénk, vizsgáljuk meg árumérleg szempontjából a zöldséggyümölcs szektort! A teljes hazai zöldség-gyümölcstermelésre vonatkozóan a feldolgozásra kerülő alapanyag aránya 60 százalék. Ebből 42 a konzerviparba, 12 a hűtőiparba, 6 pedig a szárítókba kerül. A konzerviparban az összes alapanyag 45 százaléka az előkészítési veszteség, míg az eltérő termékszerkezet miatta a hűtőiparban ez az arány 39 százalékos. A konzerviparba nem jelentéktelen az import alapanyagok mennyisége sem. 2003-ban 113 ezer tonna volt. Zöldség-gyümölcs árumérleg, 2003, ezer tonna Importáru Hazai árufogyasztás Hazai áru alapanyagigénye Hazai árufogyasztás Exportáru Exportáru alapanyagigénye Áruvá készítés alapanyag-vesztesége Összes magyar áru Összes magyar alapanyag Magyar alapanyag megoszlása, %

Friss piaci Konzervipari 316 113 685 204 742 369 1001 316 349 438 379 794 86 521 1034 642 1121 1163 40,2 41,7

Hűtőipari 8 109 177 117 100 163 131 209 340 12,2

Szárítóipari Összesen 16 453 6 1004 22 1310 22 1456 16 903 118 1454 141 879 22 1907 163 2787 5,9 100

Forrás: MZGySZSZT


5





A MAGYARORSZÁGI ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS FELDOLGOZÁS HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI Sem a konzervek, sem a fagyasztott termékek nem alapvető élelmiszerek. Ennek inkább előnyeit emeljük itt ki. Az ilyen termékekkel szembeni árérzékenység elmarad az alapélelmiszerekénél tapasztalttól. Ez a jelenlegi, kiélezett árversenyben egyre fontosabb tényezővé válik. Véleményünk szerint, néhány százalékos, vagy forintos áremelkedés nem veti vissza a fogyasztást. Más a helyzet a gyártói és a kereskedelmi márkák közötti árkülönbség terén. Amennyiben a két féle márka közötti árkülönbség jelentős, a gyártói márka elveszti vonzóképességét. Ezt legjobban a csemegekukorica és a zöldborsó konzervek piacán lehet érzékelni. Azért kívánkoztak ezek az információk mindjárt a fejezet elejére, mert segítenek megérteni, hogy a márkahűség nem sajátja a tartósítóipari termékek piacának. A márka csak akkor tud értéket eladni, ha ára nincs messze a kereskedelmi márkákétól. Ilyen helyzetben a konzerv- és a hűtőipar hatékonysága, kapacitásainak kihasználtsági szintje elsődleges fontosságúvá lép elő. A zöldség-gyümölcs szakágazati besorolás alá a tartósítóipar két ága, a konzervipar és a hűtőipar tartozik. Együttes árbevételük 200 milliárd forint körüli, amiből kétharmadot a konzerv, egyet a hűtőipar teljesít. A mintegy 260 vállalkozás közül 50 hűtőipari, a többi konzervgyártó. Az élelmiszeripar forgalmából és termeléséből egyaránt 10-10 százalékkal részesednek. Az iparág exportjának ötödét teljesítik. Az élelmiszer- és italgyártáson belül a zöldség- és gyümölcs-feldolgozás aránya 10 százalék alatt marad mind a bruttó termelési érték, mind az értékesítés tekintetében. 2003-ban a betakarított zöldségfélék 16 százalékát a hazai hűtőipar, 26 százalékát pedig a konzervipar dolgozta fel. A gyümölcstermésnek mindössze 3,3 százaléka került hűtőipari feldolgozásra a hazai üzemekben, míg a konzervipar a betakarított gyümölcsmennyiség több mint 63 százalékára tartott igényt. E magas arányszám mögött elsősorban az áll, hogy a gyümölcstermés háromnegyedét adó alma 85 százaléka ipari almaként a hazai konzervgyárakba került. A tartósítóipar összes felvásárlása meghaladja a 1,5 millió tonnát csak zöldségből és gyümölcsből, amihez a húsfélék is A két kiemelt zöldségféléből fenti arányok sokkal magasabbak, hiszen a zöldborsó 96, a csemegekukorica 100 százalékban ipari feldolgozásra került.


6





Zöldség- és gyümölcstermelés és felvásárlás 2003-ban ezer tonna TERMELÉS Szabadföldi zöldség 1585 Zöldborsó 59 Csemegekukorica 618 Hajtatott zöldség 417,5 Összes zöldség 2002,5 Gyümülcs 784 FELVÁSÁRLÁS Zöldség 1143 Zöldborsó 56,5 Csemegekukorica 618 Gyümülcs 522,6 Forrás: MZGySZSZT1

Az elmúlt évig a két iparág egészen eltérő piaci és gazdálkodási körülmények között tevékenykedett, a forint erősödése azonban egyformán súlyosan érintette mindkettőt, ami fokozott exportorientációjuk következménye. A konzerviparban a csatlakozásnak a hús- és a baromfiiparinál gyorsabb, s ebből következően hamarabb véget érő, negatív hatása van. A konzervipar 210 vállalkozásának zöme ugyanis kis- és közepes méretű, amelyek eladósodottsága és likviditása már ma is kritikus szinten van. A csatlakozás utáni hatékonysági versenyben, az előírásoknak való meg nem felelés miatt sokan közülük elvéreznek. Pedig a kis és közepes méretű cégeknek is van helye a konzervek piacán. Ezek a vállalkozások tudják gyártani azokat a jellemzően nagy kézimunka-igényű termékeket, amelyek a piac magas hozzáadott értékű szegmenseiben népszerűek. Ezt bizonyítja a konzervipar nyugati szerkezete, hiszen az Unióban a 100–500 főt foglalkoztató középvállalatokra jut az eladások több mint fele, és a nagyvállalatok szerepe elenyésző, addig Magyarországon a struktúra fordított, a nagyvállalatoké a vezető szerep, a termékmennyiség több, mint kétharmadát ezek állítják elő. E struktúrához azonban stabil gazdálkodási háttér, beruházások kellenek. El is érkeztünk a legmeghatározóbb problémához, a tőkeszerkezethez. Az immár harmadik egymást követő exportválság igen megviselte a konzervipart. 1993 (a szovjet piac széthullása) és 1998 (orosz válság) után a forint erősödése sodorta értékesítési válságba az iparágat. A konzervtermelés közel hetven (2003-ban 68) százaléka kerül exportra, 50-50 százalékban keleti és nyugati irányba. Értékben persze a nyugati, főleg német kivitel a meghatározó. Bár ehhez tudnunk kell, hogy a magyar termékek jórészt, mint helyi kereskedelmi márkák, kerülnek ott a polcokra. A konzervipar termelése 2003-ban 642 ezer tonna volt, ez tavaly 10 százalékkal mérséklődött. A tavalyi szezon nagy vesztese a csemegeuborka volt. A három éve még 56 ezer tonnás felvásárlás 2004re 30 ezer tonna alá esett. Az okok: a belépéssel e növény támogatása megszűnt, a főleg kistermelőkből álló termelői kör motivációja jelentősen lecsökkent. Az exportpiacokon az erős forint miatt elveszette versenyképességét a magyar uborka. A feldolgozók tavaly alapanyagigényük 10 százalékát importból fedezték, s ez az arány az elkövetkezőkben tovább fog emelkedni.

1

Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács


7




CENTRAL EUROPEAN BANKER Online elemzések az MKB-tól Hasonló a helyzet a paradicsomnál. Az EU régi tagállamaiban 8,5 millió tonna paradicsomot sűrítenek be, ennek felét Olaszországban. Az ottani termék árával a hazai nem tud versenyre kelni, így valószínűleg néhány éven belül e tevékenység megszűnik az országban. A statisztikai adatok szerint a zöldségkonzervek kivitele 2003-ban 436 ezer tonnás volt, ami 2,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Értékben ezt meghaladó mértékkel nőtt a kivitel, ami a drágább termékek arányának növekedése miatt történt, nem pedig az árak emelkedése miatt. A fagyasztott zöldségek kivitele csökkenő tendenciájú, de ezen belül a kukoricáé folyamatosan emelkedik. A zöldborsóé viszont csökken. Az import oldalán sajnos a növekedésé a főszerep. Még nem jelentős. De gyorsan bővülő a zöldségkeverékek behozatala. Ehhez persze hozzá kell tenni, hogy a Globus ebben nem kis szerepet játszik, hiszen lengyel üzemeiből jelentős mennyiséget importál. Zöldség-gyümölcs termékek külkereskedelme, tonna tonna 2001 2002 2003 Fagyasztott zöldség export 103674 97469 89043 csemegkukorica 38760 43344 47846 zöldborsó 19545 16534 12771 zöldségkeverék 8249 7148 7068 import 7714 4420 5693 csemegkukorica 816 853 89 zöldborsó 2801 1676 1014 zöldségkeverék 2513 1028 2392 Konzerv zöldség export 450831 425785 436596 csemegkukorica 98682 123572 138181 zöldborsó 71432 56366 77327 zöldségkeverék 8193 5486 5667 import 78022 87115 112562 csemegkukorica 414 290 308 zöldborsó 2358 251 174 zöldségkeverék 139 348 701 Forrás: MZGySZSZT

Konzervipari termékek exportja, 2003 Zöldségkonzervek ebből savanyúságok Paradicsom termékek Főzelékkonzervek Csemegekukorica-konzerv Gyümölcskonzervek ebből dzsemek Befőttek Almalé és -sűrítmény Összesen

tonna ezer USD ezer euró 325 689 256 883 227 549 73 260 54 325 48 132 20 825 18 127 16 084 93 423 65 973 58 341 138 181 118 458 104 992 79 476 75 142 65 994 1 693 1 610 1 423 31 135 34 858 30 526 46 648 38 674 34 045 405 165 332 025 293 543

Forrás: MZGySZSZT


8




CENTRAL EUROPEAN BANKER Online elemzések az MKB-tól 2003-ban a feldolgozott zöldségfélék teljes exportmennyiségének 35 százalékát a fagyasztott és tartósított kukorica tette ki. 2003-ban 48 ezer tonna fagyasztott és 138 ezer tonna tartósított csemegekukoricát vittek ki az országból. A tartósított borsó exportja a termelés függvényében szintén eléggé ingadozó. A feldolgozott zöldségfélék kivitelében jelentős tételt képviselnek még a zöldségkeverékek. A gyökérzöldségek és hüvelyesek nagy része fagyasztott keverékek formájában kerül a kereskedelembe. A friss és feldolgozott gyümölcsök exportja az árualap mennyiségének függvényében az utóbbi években erős ingadozást mutatott. A friss áru kivitele az utóbbi három évben összességében növekvő irányzatú, a feldolgozott gyümölcsök exportja azonban folyamatosan csökkent. Az exportbevétel negyede a friss, háromnegyede a feldolgozott gyümölcsök értékesítéséből származik. A friss és feldolgozott gyümölcsök között az exportban az alma vezet. A friss áru jelentősége ugyan évről évre csökken, elsősorban az exportra alkalmas fajták hiánya miatt. A friss áruk kivitelében az elmúlt években a csonthéjasok jelentették a második legnagyobb tételt, 30-40 százalékos aránnyal. A csonthéjasok között kiemelkedik a meggy, az árucsoport exportértékének több, mint kétharmadát biztosítva. Fontos és viszonylag stabil részét képezik exportunknak a bogyós gyümölcsök. Az utóbbi években e sok fajtából álló színes termékcsoport közel kétmilliárdos export bevételt biztosított, az évi 14-17 ezer tonnás árualap révén. A görögdinnyeexport dinamikus fejlődése az utóbbi évek sikertörténetének számít. A kivitel a 2000. évi 92 ezer tonnáról 2002-ben közel 153 ezer tonnára nőtt, értékben pedig 2,5 milliárdról 3,8 milliárd forintra. Az ágazat exportjában az elmúlt évtizedben lassan átalakult a rendszerváltás előtti évek hagyományos relációs szerkezete, miszerint Nyugat- Európába szállítottuk a friss és fagyasztott árut, KeletEurópába pedig a tartósított zöldség- és gyümölcsféléket. Azóta a merev struktúra nagymértékben enyhült. A friss termékeket ma már nagyobb mennyiségben exportáljuk a szomszédos országokba is, ugyanakkor a feldolgozott áruk nagy felvevőpiacai között ott találjuk a nyugat-európai országokat. A hagyományos szerkezet azonban még sok tekintetben megmaradt: a friss áruk legnagyobb felvevője ma is Németország, a konzerveké pedig Oroszország (ill. a Szovjetunió többi utódállama). Az elmúlt évek külkereskedelmi adataiból kiderül, hogy a friss és a fagyasztott zöldségek és gyümölcsök exportjának 23 százalékát Németországba szállítjuk, további 9-10 százalék Ausztriába kerül. Németország mögött második legnagyobb partnerünk Oroszország, aránya 18 százalékos a zöldségek és gyümölcsök kiviteléből. Harmadik helyen Lengyelország áll 12 százalékkal. Értékben ezek az arányok 26,5, 19,7 és 6 százalék, de itt a harmadik helyre fellép Ausztria 12 százalékkal. A konzervek exportjában továbbra is az orosz piac a meghatározó, aránya mennyiségben 48, értékben 45 százalékos volt 2003-ban. A belföldi piacon jelenleg 10 százalék körüli az import konzervek aránya. Ezek főleg választéknövelő termékek (hal-, déligyümölcskonzervek, illetve őszibarack). A magyarországi konzerviparban három jelentős csoport alakult ki. Ezek a Globus-csoport, az Univer és a Bonduelle. Együttes forgalmuk meghaladja a 75 milliárd forintot. A magyarországi konzervipar tehát meglehetősen koncentrálttá vált az elmúlt években. A három legnagyobb piaci szereplő a konzervpiac közel kétharmadát tartja a kezében. Rajtuk kívül kéttucatnyi cég mondhat még magának 1075. Budapest, Károly krt. 11. Tel.: +36 1 2665622 Fax: +36 1 2665629 E-mail: [email protected]

9




CENTRAL EUROPEAN BANKER Online elemzések az MKB-tól jelentősnek nevezhető, 1-2 milliárd forint körüli forgalmat, míg a többi közel kétszáz üzem a kisüzemi kategóriába tartozik, és helyi piacokra termel. A konzervipar saját felmérése szerint csak az előírásoknak való teljes megfelelés iparági szinten 15 milliárd forint körüli beruházást igényelne. A koncentráció növekedése, valamint a hatalmas beruházási igény mondatja velünk, hogy a konzerviparból számos vállalkozás fog eltűnni az előttünk álló években. Ezek között pedig nem csak kis üzemek, hanem több nagy is lesz. A kis és közepes méretű üzemek közül a továbbélők a magasabb hozzáadott értékű termékekre specializálódva, esetleg azokat bérgyártva lehetnek életképesek. Példaként hozzuk a 2003. évi beruházásokat a szektorban. A közel 9,6 milliárd forintos beruházás kétharmadát valósították meg saját forrásból. 2003. évi élelmiszeripari beruházások teljesítményértéke, ezer Ft Megnevezés Élelmiszer-, ital-, dohánygyártás összesen ebbõl: 1532 Gyümölcs-, zöldséglé gyártása 1533 Egyéb gyümölcs- és zöldségfeldolgozás

Épületek és egyéb

Belföldi gépek és

Belföldi Import gépek Import jármûvek és berendezések jármûvek

építmények

berendezések

(járművek nélkül)

24 783 471

33 730 833 3 858 081

Egyéb

Összesen

24 255 384 3 366 894 4 262 600 94 257 262

505 734

872 140

91 623

829 136

53 630

12 647

2 364 910

2 421 371

5 127 069

232 584

1 073 549

214 214

516 200

9 584 987

Forrás: AKII

1532 Gyümölcs-, zöldséglé gyártása Megnevezés saját forrás belföldi hitel költségvetési támogatás

Épületek Belföldi gépek Belföldi Import gépek és egyéb és járművek és berendezések építmények berendezések (járművek nélkül) 424 719 796 988 83 593 679 734 36 015 59 632 8 030 149 402 45 000 15 520

Import járművek 53 630

Egyéb Összesen 12 647 2 051 311 253 079 60 520

Forrás: AKII

1533 Egyéb gyümölcs- és zöldségfeldolgozás Épületek és egyéb Megnevezés saját forrás belföldi hitel alapjuttatás költségvetési támogatás egyéb forrás

Belföldi gépek és

építmények berendezések 1 362 619 2 812 617 601 431 216 453 40 109 3 125 121 571 119 514 295 641 1 975 360

Belföldi járművek 222 864 9 720

Import gépek és berendezések (járművek nélkül) 900 237 170 671 2 641

Import jármûvek 214 214

Egyéb Összesen 480 588 5 993 139 998 275 43 234 35 612 279 338 2 271 001

Forrás: AKII

A belföldi konzervfogyasztás fejenként 16-18 kilogramm közötti, aminek növekedésére nem lehet számítani. A fogyasztás csökkenésében a még ma is élő, a konzerveket az olcsó élelmiszerekkel azonosító fogyasztói kép játszotta a legfontosabb szerepet. Az alapanyag termelés nehézségeiből adódó magas beszerzési áraknak és az élelmiszerkereskedelemmel szembeni gyenge tárgyalási pozíciónak a következménye az, hogy a hagyományos konzervipari termékek belföldi forgalmazásának jövedelmezősége alacsony szintű. Az iparág évek óta halmozódó veszteségéhez pedig ezen kívül az alacsony világpiaci árak és a csaknem teljesen eltűnt exporttámogatás is hozzájárul. Mindebből az következik, hogy még a jelenlegi igen alacsony, átlagosan 50 százalékosan 1075. Budapest, Károly krt. 11. Tel.: +36 1 2665622 Fax: +36 1 2665629 E-mail: [email protected]

10




CENTRAL EUROPEAN BANKER Online elemzések az MKB-tól kihasznált kapacitások fenntartása sem tűnik reálisnak. A meglévő kapacitás kihasználására, még a keleti export számottevő növekedése esetén sem látunk komoly esélyt. A hővel, illetve annak kombinációs változataival végzett tartósítás jelenleg ugyan a legelterjedtebb módszer az élelmiszeriparban, de hosszú távon háttérbe fog szorulni. Ezt a folyamatot a fogyasztási kultúra változatlansága és az életszínvonal gyenge növekedése, illetve a hatalmas kapacitások leépülésének tehetetlensége lassítja leginkább. Az exporthoz hasonlóan a belföldi forgalomban is növekszik a csemegekukorica és a zöldborsó aránya. Ezek a sikertermékek felgyorsították a fajtaválaszték átalakulását, s így ma csemegekukoricából Magyarország a kontinens legnagyobb termelője. A feldolgozott gyümölcsök évek óta veszítenek jelentőségükből. Ennek elsődleges oka a termés jelentős ingadozása, másodsorban az exportlehetőségek beszűkülése. Kivételt egyedül a meggy képez, amelyből a feldolgozott mennyiség évente még 20 ezer tonnás. Feldolgozott paradicsomra 130790 tonnás kvótát kaptunk, szemben az igényelt 321442 tonnával. Piacon mára három szereplő maradt. A békéscsabai Almex kft, a Kecskeméti Konzervgyár és a felszámolás alatt lévő Aranyfácán. A kvótához kötődő termelési támogatást a termelők kaják, ha érvényes felvásárlási szerződést mutatnak be, ezért a támogatás közvetve javítja a szerződéses fegyelmet az ágazatban. A tonnánként 34,5 eurós támogatást április közepéig várhatóan kifizetik a gazdák számára. Ez a szerkezeti változás teszi lehetővé, hogy a konzervipar termelése még tartani tudja 600 ezer tonnás szintjét. Összefoglalva a konzervipar helyzetét, kilátásait, inkább negatív képet kapunk. Tanulságos, hogy a csatlakozás után Spanyolországban, Portugáliában és Görögországban egyaránt 40 százalékkal csökkent a konzervgyártók száma. A nagy konzervgyártóknak van a legkevesebb félnivalójuk (ők még befektetőkre is számíthatnak), míg a kis és közepesek között csak a valóban innovatívak tudnak majd talpon maradni. Ennek a csoportnak a tennivalói a specializáció fokozása, a feltőkésítés, a koncentráció (a vállalkozás méretének) növelése, a márkapolitika kialakítása. Jelenleg a Globus-on és Bonduelle-n kívül alig tudunk márkát említeni. A márkák hiánya mellett további komoly feladat az EU élelmiszer előállítási szabályainak való megfelelés (úgy, mint higiénia, nyomonkövethetőség, környezetvédelem). Ez utóbbi még a nagy konzervgyárak számára is súlyos gondot jelent. A belföldi piac mennyiségi növekedésére pedig nem lehet számítani, csak értékbelire. Az elkövetkezendő két-három év a konzervipar nehéz időszaka lesz, de amely cég ezután talpon marad, az „tartós” szereplője lesz a piacnak. A hűtőipar mindig is az élelmiszeripar elitjébe tartozott. (Ezt még a Mirelite kifejezés megalkotásakor is hangsúlyozták.) Az utóbbi két év azonban sok nehézséget hozott a hűtőipar számára is. A válság jelei felszámolásokban (Arvit) veszteségekben (Fevita, Globus) profilváltásban (Goldsun, Miskolci) is tetten érhetők. A hűtőipar talán az egyetlen élelmiszeripari szakágazat, melynek termelése technológiailag és minőségileg sosem különült el az értékesítés iránya szerint. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt évtized 1075. Budapest, Károly krt. 11. Tel.: +36 1 2665622 Fax: +36 1 2665629 E-mail: [email protected]

11




CENTRAL EUROPEAN BANKER Online elemzések az MKB-tól elején lezajlott kényszerű piacváltás az élelmiszeripari szakágazatok közül talán a hűtőipart érintette legkevésbé. Annak ellenére, hogy termelésének átlagosan kétharmadát külföldön értékesíti, aminek túlnyomó többsége már korábban is nyugati irányban hagyta el az országot. Ezzel szemben jelentéktelennek nevezhető import áll, főleg tengeri eredetű termékek. A szakágazat szerkezete a következő: 8 cég rendelkezik 20 ezer tonnánál nagyobb éves termeléssel, 10 található a 10-15 ezer tonnás szinten, míg a többi ennél kisebb kapacitással rendelkezik. Az exportot zöldségből, gyümölcsből jórészt a nagyok teljesítik, a kisebbek a belföldi piacon versenyeznek. A szakágazat átlagosan 220 ezer tonnás termelésének háromnegyede zöldség, illetve zöldségkeverék. A többit a gyümölcsök és a készételek, tésztafélék alkotják. Ez összhangban van a fogyasztás szerkezetével, amelyben 90 százalék a zöldségek aránya, míg a maradék 10 százalékon a burgonya, a gyümölcs és a tésztafélék osztoznak. A gyorsfagyasztott élelmiszerek iránti kereslet földrajzilag erősen differenciált. A fővárosban és a vidéki nagyvárosokban az országos átlag feletti a kereslet. Ez nem véletlen, hiszen vidéken, a falvakban a legtöbb háztartásban saját termelésből biztosítják a fogyasztás nagy részét. Számszerűen a jelenleg 120 ezer tonnás belföldi piacon a fővárosiak átlagosan kétszerannyi gyorsfagyasztott élelmiszert fogyasztanak, mint a vidékiek. A kapacitáskihasználásról alkotott képhez hozzátartozik, hogy a hűtőipar a termelési tevékenysége mellett - kialakulása óta - folytat bértárolási tevékenységet. Ezzel folyamatosan gyakorlatilag 100 százalék közelében lehetett tartani a tárolókapacitások kihasználtságát. Mivel a kapcsolódó iparágakban (húsipar, baromfiipar, tejipar) az elmúlt évtizedben jórészt kiépítették a megfelelő méretű tárolótereket, e tevékenység a hűtőiparban az utóbbi időben háttérbe szorult. Ez azért érintette hátrányosan a hűtőipari cégeket, mert a bértárolás az alaptevékenységüknél jobb jövedelmezőséget biztosított számukra. Ennek háttérbe szorulásával viszont rákényszerültek arra, hogy nagyobb figyelmet fordítsanak saját termékeik piacára. Ekkor vette kezdetét az az innovációs hullám, amely még ma is tart. A kertészeti ágazatok válsága a hűtőipart is negatívan érintette. Ennek következménye a beruházások elmaradása és az eladósodottság növekedése, a likviditás romlása. Ezt tetézte a forint erősödése. A hűtőipar helyzetének megítélésekor tisztában kell lennünk azzal, hogy ez a viszonylag fiatal iparág olyan élelmiszereket gyárt, melyek a legfejlettebb fogyasztói kultúrával rendelkező néprétegek igényeinek kielégítésére hivatottak. Magyarul, ezek olyan modern élelmiszerek, melyek kereslete a gazdasági és társadalmi fejlettség bizonyos szintje felett kezd el növekedni. A magyar fogyasztók éppen a küszöbén állnak e szintnek. Az ehhez szükséges technikai feltételek (háztartási gépek) csak a mikrohullámú sütők arányában maradnak el a nyugat-európai országokétól. A termékek árai sem nevezhetők az alacsony kereslet valódi okainak. Inkább a fogyasztói szokások, a vásárlóban kialakult kép különbözik a nagyfogyasztású országokétól. A hazai lakosság fogyasztási szokásaiban (például a főtt illetve hideg vacsorákban) szűk helye van a fagyasztott készételeknek. A gyorsfagyasztott termékek forgalmazásába több házhozszállítással foglalkozó cég is bekapcsolódott. Ezek a vállalkozások a tömegárunak számító termékeket általában a hazai hűtőipartól illetve a jégkrémgyártóktól vásárolják, s csak néhány speciális terméket állítnak elő maguk, főleg készétel1075. Budapest, Károly krt. 11. Tel.: +36 1 2665622 Fax: +36 1 2665629 E-mail: [email protected]

12




CENTRAL EUROPEAN BANKER Online elemzések az MKB-tól féleségeket. Piaci részesedésük véleményünk szerint nem haladja meg a 10 százalékot, s ennek jövőbeni emelkedése is erősen korlátozott.

A fagyasztott zöldségexport átlagos megoszlása 23%

1%

Burgonya

20%

Borsó 5%

Bab Csemegekukorica

11%

Paradicsom 40%

Egyéb zöldség

A hűtőipar kivitele gyakorlatilag zöldségekre és gyümölcsökre korlátozódik. Van ugyan félkész- és készételexport is, de ez lassú növekedése ellenére sem nevezhető számottevőnek. Az exporton belül átlagosan a zöldségek 80, a gyümölcsök 20 százalékkal szerepelnek. A zöldségek közül a csemegekukorica és a zöldborsó a legnagyobb mennyiségben exportált termék.

Reláció szerint termékeink legnagyobb piacai Németországban, Hollandiában és Nagy-Britanniában vannak. Németország egyedül a kivitelünk egyharmadát vásárolja meg. Ennek áruszerkezete viszonylag állandó: csemegekukorica, zöldborsó, paradicsom, paprika, keverékek, málna, meggy és ribiszke. Több tényező is közrejátszott e struktúra kialakulásában. Többek között az, hogy a fagyasztott termékek gazdaságosan csak viszonylag kis távolságra szállíthatók a szárazföldön. A magyar gyorsfagyasztott termékek nagy része tömegáruként hagyja el az országot. Az ömlesztett, nagy kiszerelésű illetve tömbbe fagyasztott termékeket a cél-országban tovább feldolgozzák, fogyasztói kiszerelésbe csomagolják. A magyar termék tehát, mint márkázott helyi áru kerül a boltokba. Ez ugyan biztos piacot jelent számunkra, de természetesen a márkázott vagy magasabb feldolgozottsági fokú áruknál sokkal kisebb jövedelmet biztosít. Mivel egy hazai márka bevezetése a nyugati piacra olyan költségigényes intézkedés, amelyet egyetlen hazai vállalat sem engedhet meg magának, a jövőben sem látunk reális esélyt a helyzet változására. A kivitelnek a jelenlegi formában való további növelésére azonban igen, annál is inkább, mert a vámok megszűnése a csatlakozás után javította versenyképességünket. Mivel a növekedés korlátja sokkal inkább a hazai alapanyag termelés ingadozása, mint a külföldi kereslet, a kertészeti ágazatok stabil növekedési pályára állítása javítaná a hűtőipar kilátásait is. A gyorsfagyasztott élelmiszerek világpiacát a globális cégek vezetik. A szakágazat termelése a korábbi évek 220 ezer tonnás szintjéről tavaly 180 ezer tonnára mérséklődött. A nehézségek forrása ugyanaz a fokozott exportérdekeltség, melyet a konzerviparnál már emlegettünk. A már a ’70-es évektől kezdve nyugati exportra termelő hűtőipar belföldi piacát csak az elmúlt években kezdte komolyan venni. Ma ott tart, hogy a piac kétségtelenül jelentős növekedéséből próbálja a maga részét kivenni, versenyben az olcsó importtal. A támogatáspolitika változása (megszűnő exporttámogatások, csökkenő alapanyag oldali szubvenciók) a mezőgazdasági alapanyagok áremelkedései, az emelkedő energiaárak fokozott hatékonysági versenyre kényszerítik a 1075. Budapest, Károly krt. 11. Tel.: +36 1 2665622 Fax: +36 1 2665629 E-mail: [email protected]

13




CENTRAL EUROPEAN BANKER Online elemzések az MKB-tól hazai hűtőipart, aki bizony nehezen birkózik meg e kihívással. Az import növekedése, mely egy iparág versenyképességének legjobb tükre, a lengyel, szlovák irányból az alacsonyabb alapanyag és termelési költségek, a holland, belga irányból a hatékonyságbeli különbségek által generált. A fagyasztott termékek belföldi piacán a félsz és készételek szegmense bővül leggyorsabban. Ez ugyan még alig 10-15 százalékát képviseli a hűtőipar termelési értékének, de folyamatosan növekszik. E piacon 5-6 hazai cég versenyez jelenleg. A Globus részesedése a készételek piacán 10 százalékos. A fagyasztott termékek fogyasztásának szerkezetében ugyan még mindig dominálnak a zöldségek, a fogyasztás szerkezet azonban érzékelhetően lekezdett a magasabb feldolgozottságú termékek irányába tolódni, ami a hazai gyártóknak kedvez. A Globus a már említett részesedése mellett 35 százalékos aránnyal bír a zöldségek és 6 százalékossal a tésztás készítmények piacán. A hűtőipar termékeinek fogyasztása Magyarországon 12 kg fejenként és évente. Ez a szint évente ingadozó ütemben, de átlagosan 5-10 százalék közötti szinten bővül. Ez így lesz az előttünk álló években is, sőt az idén fel is gyorsulhat az import miatt kissé mérséklődő árak miatt. A gyorsfagyasztott élelmiszerek piacának legnagyobb szegmese a zöldségeké. A rendkívül praktikus termékek méltán népszerűek a háziasszonyok körében. Forgalmuk viszonylag egyenletesen oszlik meg: 22 százalék a szupermarketekben, 27 százalék a diszkontokban, 23 százalék a hipermarketekben talál gazdára. A kereskedelmi márkák aránya közel 20 százalékos. A piacot a keverékek színezik, melyek nagyobb árréssel adhatók el, mint a homogén termékek. Mind a belföldi, mind az exportpiacok egyik leggyorsabban fejlődő szegmense a készételeké. Főleg a városi lakosság, azok között is a fiatal, kis létszámú háztatásoknál növekszik az igény e termékekre. Az egyadagos (350-5-450 grammos) kiszerelések népszerűsége ezen belül azt is mutatja, hogy az ár e szegmensben is nagyon fontos, másrészt a napközbeni, munkahelyi étkezésekbe is bekapcsolódott a hűtőipar. Mivel az egész gyorsfagyasztott termékkörben a hipermarketek adják a forgalom 60 százalékát, a készételekből is ők tartanak és forgalmaznak a legtöbbet. Részesedésük e termékkör forgalmából 70-80 százalék közötti. Ebből az is következik, hogy minél több nagy eladóterű üzlet nyílik az országban, annál gyorsabban nő a piac. Abból, hogy a készételek aránya a nyugati országokban néhol eléri a 40 százalékot is a fagyasztott élelmiszerek forgalmában, arra következtetünk, hogy nálunk is nagy tartalékok vannak még e piacon. A korlátot a háztartások fagyasztókapacitása képezi. A panírozott termékek 15 ezer tonnás piaca az elmúlt évben is stagnált, amit az árcsökkenés sem tudott megváltoztatni. Véleményünk szerint ez a gyenge minőségű termékek miatt történik, mivel azok alaposan lejáratták e termékeket. A piacvezető a Sága e szegmensben, részesedése 31 százalékos. Növekszik viszont a mikrohullámú sütőben felmelegítendő termékek köre. Ebben a konzerv és a hűtőipar termékei egyaránt jelen vannak. Az ACNielsen kimutatásai szerint a készételek szegmensében a Findus részesedése 35 százalékos. A piacvezető azonban a Globus-csoport, 50 százalékos aránnyal, Globus, Kőrös, Deko márkák alatt, több mint 80 féle termékkel.


14




CENTRAL EUROPEAN BANKER Online elemzések az MKB-tól Mindkét szakágazat piacán folytatódik az az „innovációs boom”, mely az elmúlt éveket is jellemezte. A magyar fogyasztó ugyan még sokkal kevésbé él a tartósítóipar modern termékeivel, mint a nyugati, de a fejlődés iránya egyértelműen ez (előhűtött ételek, mikrózható készételek). A rendkívüli ütemben bővülő készételválaszték hozzászokatja a fogyasztót az újdonságok folyamatos megjelenéséhez, ami ezáltal lerövidíti a termékek életét. A konzerv- és hűtőipari kínálat tehát ketté fog válni, hagyományos termékekre (elnyúló életgörbével) valamint innovációs termékekre (rövidebb életgörbével). Érdemes kiemelni, hogy Magyarországon néhány kisebb szegmens (például a burgonyakrokett) kivételével nincs fagyasztott burgonyagyártás. Az elmúlt évtized elején még három helyen volt ilyen az országban, de ma már a teljes piacot importból kell ellátni. Ennek oka a következő: Magyarország sem fajtákban, sem technológiában, sem klimatikus adottságaiban nem versenyképes a holland, a német, vagy lengyel termeléssel. Összefoglalva a hűtőipar helyzetére és kilátásaira vonatkozó meglátásainkat kijelenthetjük, hogy a legnagyobb kockázatot a nyersanyagtermelés és az árfolyam politika jelenti. Szerencsés tényező a hűtőipar termékei iránti kereslet tartós növekedése, mely a konzerviparral való összehasonlításban a legnagyobb különbség. Az alapanyag termelésben az öntözhető területek arányának növelése elsődleges szemponttá kell, hogy váljon. Fentiek alapján világosan kirajzolódik a két iparág eltérő fejlődési iránya. A hűtőipar bővülő hazai és exportpiacokkal számolhat, míg a konzervgyárak piacainak növekedési lehetősége erősen korlátozott. Ebből az következik, hogy míg a hűtőipar töretlen fejlődésében a likviditási helyzet romlása és a beruházások elmaradása csak megtorpanást jelent, addig a konzervipar strukturális válsága tartós jelenség. Ettől függetlenül mindkét szakágazat lépéskényszerben van, ennek kényszerítő ereje azonban különböző. Az előttünk álló évtizedben nemcsak a termékek, hanem a technológiák szintjén is felgyorsulnak a változások. Új tartósítási technológiák fognak ipari méretűvé válni. A fogyasztók ilyen irányú nyomásának engedve, a már ma is marginális szerepű vegyszerek teljesen el fognak tűnni az élelmiszerekből. A zöldség- és gyümölcsfeldolgozás exportorientációja tovább fog erősödni, ami keleti és a nyugati irányban egyaránt várható. Ez együtt jár majd a koncentráció fokozódásával és a piacvezetők tőkeerejének növekedésével. A zöldség-gyümölcs szektor az ország agrárökológiai és gazdaságföldrajzi elhelyezkedéséből adódóan, a vertikális érdekeltség tartós kialakulása esetén, komparatív előnyök érvényesítését teszi lehetővé.


15





A zöldség-gyümölcs feldolgozás SWOT elemzése Erősségek Gyengeségek

Ø Kedvező termőhelyi adottságok; Ø Viszonylag alacsony környezetterhelés; Ø Minőségbiztosítási rendszerek folyamatos bevezetése; Ø Stabil beszállítói háttér;

Ø Ø Ø Ø Ø Ø

Lehetőségek

Egyre aktívabb közösségi marketing; Javuló innovációs készség; Növekvő tulajdonosi koncentráció; A fogyasztók fogékonysága az újdonságok iránt; Viszonylag olcsó munkaerő; Kevéssé befolyásolt piac az EU-ban; Ø Erősebb verseny, csökkenő árak az alapanyagoldalon;

Ø Ø Ø Ø Ø Ø Ø Ø

Alacsony hatékonyság; Kevés hazai márka; Kihasználatlan kapacitások; Ingadozó alapanyag termelés; Magas eladósodottság; Heterogén általános műszaki színvonal; Rugalmatlan termékszerkezet; Kedvezőtlen kép a fogyasztókban; Ø Magas beruházási igény; Ø Ø Ø Ø Ø Ø

Veszélyek

Erősödő verseny, növekvő import; Stagnáló hazai piac; Megszűnő exporttámogatások; Változó fogyasztói preferenciák; Keleti irányú ország-kockázatok; Erősödő láncok és kereskedelmi márkák; Ø Túlzott exportorientáció;

A következőkben a csemegekukorica és a zöldborsó termelésének, piacának, a magyar termékek helyzetét tekintjük át részletesebben.


16





A CSEMEGEKUKORICA VILÁGA

A csemegekukorica az elmúlt években olyan súlyra ette szert a magyar tartósítóipar kínálatában, hogy mára jövőjének elsőszámú meghatározójává vált. Gyakorlatilag a legnagyobb sikertörténete e szektornak, nem véletlen, hogy ekkora jelentőségre tett szert. A növény kizárólag nagyüzemi körülmények között, öntözéssel termeszthető gazdaságosan. Így van mód megfelelő gépesítésre és hatékonyságra. Az ország természetföldrajzi adottságai optimálisak a csemegekukorica termeléshez. Nem szabad azonban arról sem megfeledkeznünk, hogy a csöves csemegekukoricának csak harmadából lesz értékesíthető szemes kukorica, a többi (a csuhé és a csutka) több környezetvédelmi problémát is felvet a feldolgozó számára. 2004-ben ugyan csökkent a vetésterülete és termelése, de az átlagosan 35 ezer hektáros területen évente 500 ezer tonna biztonsággal megtermelhető. Csemegekukorica vetésterülete Magyarországon, hektár 2000 23500

2001 28875

2002 35000

2003 38000

2004 30000

Forrás: KSH

A csemegekukorica termelés Magyarországon, ezer tonna 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 150 231 200 280 260 254 423 535 618 500 700

618

Csemegekukorica termelésünk, ezer tonna

600 500

535

500 0

423

400 300

231 150

200

280

260

254

1998

1999

2000

200

100 0 1995

1996

1997

2001

2002

2003

2004

Forrás: KSH

A csemegekukorica felvásárlás alakulása, 2002-2003

csemegekukorica

Konzervipar Hűtőipar Összesen felvásárlás átlagár felvásárlás átlagár ezer tonna Ft/kg ezer tonna Ft/kg ezer tonna millió Ft 2002 322.8 23 212.3 22 535.1 12095 2003 402.0 21 216.0 21 618.0 12777

Forrás: MZGYSZSZT


17




CENTRAL EUROPEAN BANKER Online elemzések az MKB-tól A feldolgozóipar felvásárlása 2004-ben alatta maradt az előző évinek, aminek oka mind az alapanyagárakban, mind a piaci nehézségekben keresendő. 2004-ben Franciaország újra megelőzött minket a csemegekukorica termelésben, de a világ termeléséből továbbra is 6 százalék körüli mértékben részesedünk. Az EU régi tagállamaiban tavaly mintegy 332 ezer tonna csemegekukoricát állítottak elő. Magyarország a kontinens csemegekukorica termelésének 40-45 százalékát adja. Az országos termésátlag 12-15 t/ha között mozog évente. Az elmúlt évek aszályai nagyon jól kiemelték versenyképességi előnyünket a legfőbb konkurensünk, Franciaországgal szemben. Nálunk ugyanis csaknem a teljes csemegekukorica terület öntözött, míg náluk csak töredéke. Emiatt 2003-ban 30 százalékkal kevesebb csemegekukoricát állítottak elő, mint tervezték. Ráadásul az egyszerre érés miatt minőségi gondjaik is voltak. Másik versenyelőnyünk, hogy a franciákénál sokkal koncentráltabb a termelésünk. A 2003-as év eseménye az is, hogy a thaiföldi csemegekukorica növekvő volumenben jelent meg nyugati piacainkon. Ez a sajnálatos tény annak következménye, hogy Thaiföldön évente háromszor tudnak kukoricát aratni, önköltségeik tehát olyan alacsonyak, hogy az EU vámok ellenére is ki tudnak minket szorítani. A teljes kép kialakítása érdekében hozzá kell tennünk, hogy ebben az évben kisebb támogatásra számíthatnak a termelők: 70 helyett mintegy 35-40 ezer Ft/ha-ra. Ez is próbára fogja tenni versenyképességüket, további hatékonyságnövelésre készteti őket, de hangsúlyozni kell, hogy a feldolgozott termékek szintjén hatása nem lesz számottevő. A termelést Magyarországon a feldolgozóipar koordinálja. A siker feltétele a termelők és a feldolgozók szoros kapcsolta, a biztonságos nyersanyag-előállítás és a biztos késztermék-értékesítés. Az integráció foka igen magas e termék előállítói és feldolgozói között, ami biztosítja a kiváló minőségű és programozottan folyó termelést és beszállítást. A biztonságos termesztés érvényesülésének feltételei: - az ipar csak öntözött területre köt szerződést; - a termőterület a magas technológiai feltételek és beruházások miatt nem aprózódott el; - a fajtahasználat korszerű világfajtákra alapozott; - a folyamatos alapanyag-beszállítás a különböző tenyészidejű fajtákkal és szakaszos vetésekkel július közepétől októberig megoldott; - a termés fogadása és feldolgozása a gyárakban jól ütemezett. Csemegekukorica vetésterületek országonként, hektár Franciaország Magyarország Spanyolország Izrael Olaszország


1999 2003 18 000 25 000 20 500 38 000 3 000 3 600 5 000 3 500 4 000 3 800

18





A világ csemegekukorica termelése, ezer tonna Világ összesen USA Magyarország Franciaország Thaiföld Chile Mexikó

2001 8680 4093 423,0 445,0 287,0 240,0 191,0

2002 8759 4027 535,0 524,0 280,0 245,0 186,0

2003 2003% 9066 100,0 4344 47,9 618,0 6,8 509,0 5,6 288,0 3,2 250,0 2,8 186,0 2,1

Forrás: FAO

A francia és a magyar fagyasztott csemegekukorica gyártás, tonna Magyarország Franciaország

2002 ha nyersanyag 13 900 215 000

késztermék 57 000 47 000

ha 14 000

2003 nyersanyag késztermék 240 000 65 000 48 000

A feldolgozott csemegekukorica alapvetően két formában jelenik meg a kereskedelemben, konzervként és fagyasztott termékként. Adataink szerint a feldolgozott mennyiség 30 százaléka fagyasztott, míg a 70 százalék konzerv csemegekukoricaként kerül eladásra. Ezen belül vizsgálva az export és a belföld forgalmi arányát, mindkét esetben elmondható az export nagyobb jelentősége. A konzerv termékeknél az export 80 százalék, míg a belföld értelemszerűen 20 százalék. A fagyasztott termékeknél ugyanez az arány 70-30 százalék. Az export forgalom viszonylag jól nyomon követhető, míg a belföldi forgalom nagyságát konkrét adatok hiányában, gyakorlati úton szerzett becslés alapján tudjuk megadni. Ennek oka, hogy a belföldi kereskedelem szereplői nem kifejezetten pártolói adataik ilyen mélységig történő kiszolgáltatásának. Továbbá, a kereskedelem többcsatornás természete miatt vannak termékcsoportok, melyeknél az egyes értékesítési csatornák között komoly átfedések vannak. A csemegekukorica ilyen tekintetben akár egy tipikus példa is lehetne.


19





Feldolgozott Csemegekukorica export, 2003

f a g y a s z t o t t

k o n z e r v

Összes ország Nagy-Britannia Belgium Németország Hollandia lengyelország Svédország Ausztria Finnország Görögország Franciaország Csehország Svájc Törökország Egyéb Összes ország Oroszország Németország lengyelország Ukrajna Franciaország Ausztria Csehország Belorusszia Svédország Szlovákia Hollandia Kazahsztán Lettország Litvánia Moldova Horvátország USA Egyéb

Export Import tonna 1000 USD tonna 1000 USD 47 846,3 33 394,0 88,6 91,9 11 516,9 8 724,7 0,0 0,0 6 889,2 4 610,4 11,4 20,7 6 419,0 4 393,5 0,0 0,0 6 371,7 3 751,9 0,0 0,0 3 043,4 1 883,5 18,4 22,9 2 008,6 1 832,4 0,0 0,0 1 976,3 1 427,2 0,0 0,0 1 386,4 1 056,3 0,0 0,0 1 163,1 869,9 0,0 0,0 910,3 606,1 7,9 10,9 875,4 586,9 0,0 0,0 723,7 616,0 0,0 0,0 666,0 460,8 0,0 0,0 3 896,3 2 574,4 50,9 37,4 138 180,5 118 458,4 308,1 193,9 66 737,8 56 439,0 0,0 0,0 25 175,0 23 178,7 0,0 0,1 14 808,9 11 900,0 0,0 0,0 7 644,9 6 193,7 0,0 0,0 2 864,5 2 491,1 30,6 36,3 2 782,5 2 424,7 0,0 0,0 2 059,5 1 819,3 0,0 0,0 2 011,8 1 601,5 0,0 0,0 1 985,8 1 892,9 0,0 0,0 1 952,7 1 667,9 0,0 0,0 1 710,8 1 616,0 0,0 0,0 1 393,5 1 099,8 0,0 0,0 1 243,5 1 113,4 0,0 0,0 957,4 819,2 0,0 0,0 744,3 634,5 0,0 0,0 738,4 706,6 0,0 0,0 488,6 344,9 0,0 0,0 2 880,6 2 515,2 277,5 157,5

Forrás: MZGYSZSZT

Szerepeljen itt mindjárt csemegekukorica exportunk szerkezete: kivitelünk háromnegyed része konzerv formájában hagyja el az országot. Legnagyobb vevőink Oroszország, Németország, Lengyelország, Ukrajna, Csehország illetve fagyasztott formában Nagy-Britannia, Belgium, Németország. Általánosan és egyben büszkén kijelenthetjük, hogy a magyar csemegekukorica gyakorlatilag a kontinens minden országába eljut. A legjobb átlagárakkal az EU legfejlettebb államaiban tudunk eladni, de fejlődőnek kell tekintenünk a velünk együtt csatlakozók piacát is. Csemegekukorica piac általános jellemzői: • • • •

export orientált piac; rendkívül ár-érzékeny, kicsi túlzással azt is mondhatnánk, hogy az eladott mennyiség csaknem 100 százalékban árfüggvény; klasszikusan alapvető termék, ahol a vásárlók „spájzolási” kedvétől függően az egy főre eső tényleges fogyasztás nehezen meghatározható; biztonságos ellátás legalább annyira fontos, mint az ár;


20




CENTRAL EUROPEAN BANKER Online elemzések az MKB-tól •

a kereskedelmi láncok dominanciája vitathatatlan a tartósítóipari termékek forgalmazásában is. A klasszikus nagykereskedők szerepe egyrészt marginálisra szűkült, másrészt nem tudnak jobb kondíciókkal vásárolni, mint a kiskereskedelmi láncok.

•

Maradva az értékesíthetőség témakörénél. Ármegfigyeléseink során tapasztaltuk azt az egyébként ismert tényt, hogy mind a zöldborsó, mind a csemegekukorica a különböző keverékek formájában értékesül legmagasabb áron. A zöldségkeverékek nagy választékban, és több fantáziadús márkanév alatt kerülnek a pultokba, a lényeg azonban, hogy áruk átlagosan 30-40 százalékkal magasabb a homogén termékekénél, ráadásul alacsonyabb értékű zöldségfélékkel vannak keverve (sárgarépával, hagymával, karfiollal, esetleg babbal, gombával). szezonalitás; szezon-szerződések kötődnek, amelyektől eltérni a felek csak nagyon indokolt esetben szoktak, amely praktikus esetben lehet egy akció vagy lényegesen jobb szállítási feltétel; a zöldségkonzervek szegmensei (zöldborsó, zöldbab, bab, sárgarépa, kukorica, lencse, szójacsíra, gomba, spárga, lecsó és vegyes zöldségek) között a legnagyobb volument a csemegekukorica adja, számszerűen 20 százalékát birtokolja; a belföldi piac 4/5-e konzerv; mind a két termékcsoport esetében a forgalom nagyobb része a 400 m2 feletti boltkategóriában jelentős, az ez alatti boltkategóriák esetében a konzerv termékek jelentősége jóval nagyobb, mint a fagyasztott termékeké, aminek egyszerűen fizikai okai vannak; tapasztalatok azt mutatják, hogy az exportkiesések miatt tavalyról áthúzódó készletek befolyásolták a 2004 évi eladásokat. a csemegekukorica feldolgozásnak mintegy 70 százaléka a három nagy vállalkozás (Globus, Univer, Bonduelle csoport) kezében van; eladhatósági szempontból az ½ kiszerelés jelentősége a legnagyobb; becsléseink szerint a belföldi szervezett hálózati kiskereskedelemben 25 millió darabos stabil eladásnál nem lehet többet kalkulálni. Ebben természetesen nincs benne a nagykereskedelemi és a gasztronómiai forgalom, ami a belföldi piac nagyságának megítélése tekintetében pluszként jelentkezik; Fontos kiemelni a kereskedelmi márka és a vele azonos kereskedelem politikával működő „első áras” termékek jelentőségét a forgalomban. Országos átlag alapján a kereskedelmi márka termékek piaci részesedése: 30 százalék, amennyibe hozzá kalkuláljuk az „első áras” termékek forgalmát, véleményünk szerint a 70 - 80 százalékot is eléri. Partnerenkénti bontásban akár a 100 százalékos is lehet, ami azt jelenti, hogy a saját márkás vagy „első áras” termék mellett nem tart a választékban márkaterméket; Elemezve a hazai termékválasztékot és a fogyasztói árakat, megállapíthatjuk, hogy jelenleg a Bonduelle gyártja a kereskedelmi márka és „első áras” termékek csaknem 100 százalékát, bár az új szezonra vonatkozó megállapodások csak később mutatkoznak a polcokon, információink szerint a változás marginális. Nemzetközi pozíciónk egy dinamikus növekedés eredménye, amit egyértelműen az exportlehetőségek növekedése határozott meg.

• • • • • • • • •

•

•

•


21




CENTRAL EUROPEAN BANKER Online elemzések az MKB-tól Fagyasztott kukorica • • •

• • •

Az egy főre eső évi fagyasztott zöldség fogyasztás 10-11 kg. Felmérések a teljes fagyasztott zöldségkategóriát vizsgálják, amelyre a tavalyi adatok szerint közel 3,5 milliárd forintot költöttek a háztartások; A termelés oldaláról közelítve a fejlődő export ellenére az idei évet is hasonló méretűnek becsüljük, mint az előző év. Amennyiben a 70 százalékos export részaránnyal kalkulálunk a belföldi fagyasztott csemegekukorica piac nagysága: 17.000 tonna körül van; Hasonlóan a konzerv csemegekukorica piachoz, a fagyasztottban is jelentős a kereskedelmi márka és a vele paralel „első áras” termékek forgalma. Kategórián belüli részesedés közel 50 százalék, ami a konzerv kukoricához képest kisebb arány, amiből az következik, hogy ezen kategórián belül a márka jelentősége nagyobb. Ezt a kategórián belüli nagyobb választékszám és a márkák jelentősége is alátámasztja (Iglo, Globus, Bonduelle); Zöldségkeverékeken belül a kukoricát is tartalmazó franciasaláta alapok és a mexikói keverékek egyértelműen listavezetők a kategórián belül; A konzerv kukoricához hasonlóan ár-érzékeny a piac, ugyanúgy szezonális; Keretszerződések vonatkoznak a szezonra, amelyek vélhetően ezen a területen is megkötődtek.

A csemegekukorica piacán, mely a magyar tartósítóipar messze legjelentősebb termékévé lépett elő, több fejlemény határozza meg. Egyrészt március hetedikén az EU környezetvédelmi szakértői bizonytalan időre elhalasztották a szavazást a GM csemegekukorica belső piacra engedésének tárgyában. Ez azt jelenti, hogy továbbra sem lehet a közösség piacára importálni ilyen kukoricát. A világon lassan az EU az utolsó, ahol igen komoly ellenállás van a genetikailag módosított csemegekukoricával szemben. Ennek fenntartása igen fontos a hazai szektor számára, hiszen védettséget jelent az igen olcsó tengerentúli importtal szemben. Ezt amúgy a címkézési szabályok is segítik, hiszem már igen kis mennyiségű (0,9%) GM tartalmat is fel kell tüntetni a termékeken. A csemegekukorica világpiacán tehát a négy legnagyobb szereplő között ott van hazánk is, az Egyesült Államok, Franciaország és Thaiföld társaságában. Az USA tavaly a 2003. évinél 6 százalékkal kevesebb csemegekukoricát exportált, miközben a thai és a magyar kivitel tovább nőtt. Az európai piacon Franciaország a legnagyobb termelő. A közösség piacán az amerikai termék nem csak az általunk is generált árverseny, hanem a biotechnológiai termékekkel szembeni ellenállással, valamint a nyomonkövethetőségi és címkézési szabályokkal is meggyűlik a baja. A francia termelés a régi tagállamokénak konzervből 85, fagyasztott kukoricából 69 százaléka. A legutóbbi szezonban 93700 tonnát exportáltak, ami szintén nekünk köszönhetően – 7 százalékos mérséklődés az egy évvel korábbihoz képest. Növekedést egyedül a fagyasztott termékek gyártásában tudtak elérni tavaly, mivel az angol és a belga piac ebből igényelt többet.


22





Az EU fagyasztott csemegekukorica importja

2000 2001 2002 2003 2000 2001 2002 2003

EU-25 EU-15 tonna ezer USD tonna ezer USD fagyasztott 18 728 85 439 110 905 81 498 162 415 93 505 153 335 87 895 148 078 103 586 139 385 97 339 170 058 120 685 161 340 114 199 konzerv 213 619 190 909 193 733 177 347 235 897 206 556 215 086 191 325 243 128 225 313 222 019 210 417 258 095 281 895 233 186 259 806

Forrás: FAO

Thaiföld évek óta dinamikusan növeli csemegekukorica kibocsátását. 2004-ben 118 ezer tonnát állított elő, ami 31 százalékos növekedés egy év alatt. Magyarországon 20 cég foglalkozik csemegekukorica feldolgozásával. A feldolgozók jelenlegi összkapacitása 746 ezer tonna. A csemegekukorica-termesztés jelentős területi fejlesztése a közeljövőben már nem várható, azonban új fajták bevezetése, termesztési és feldolgozóipari technológiák folyamatos fejlesztése révén tovább nő a kibocsátásunk.

ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü

A csemegekukorica-termesztés versenyképességének elemzése Erősségek Gyengeségek Jól működő nagyüzemi termesztés; ü A támogatások csökkenése a Magas termesztési színvonal; csatlakozással; Kedvező ökológiai adottságok; Bejáratott értékesítés, kiépített exportpiacok; Biztos feldolgozóipari háttér; Összhang a termesztés és a feldolgozás között; Működő támogatási rendszer. Lehetőségek Fenyegetések Hazai fogyasztás növelése; ü Magas exportkitettség; Termékskála bővítése; ü Új versenytársak belépése; Új piacokon való megjelenés. ü Lassuló piaci növekedés.

Versenyképességünk érzékletessé tétele érdekében részletesen kitérünk a német csemegekukoricapiaci helyzetünkre. Németországban a csemegekukorica iránti kereslet hosszú évek óta növekszik. Ennek hajtóerői változnak, napjainkban a nemzeti ételek terjedése a legnagyobb keresletnövelő tényező. 2003-ban 1075. Budapest, Károly krt. 11. Tel.: +36 1 2665622 Fax: +36 1 2665629 E-mail: [email protected]

23




CENTRAL EUROPEAN BANKER Online elemzések az MKB-tól 16614 t fagyasztott és 76013 t konzervkukoricát importáltak, ami 25 százalékos növekedést illetve 3 százalékos csökkenést takar. Fagyasztott formában az import közel kétharmada közvetlenül Magyarországról származik, míg dobozban több mint egyharmada. Azért kell ehhez hozzátenni, hogy közvetlenül, mert a magyar alapanyagból készült márkázott termékek más tagállamból is érkeznek Németországba. Itt van például Belgium, aki a fagyasztott bevitelben a második helyen áll, miközben nem is termeszt csemegekukoricát. Németország csemegekukorica importja, 2003. A német konzervkukorica import

Fagyasztott import

Egyéb 3%

USA 2% Thaiföld 15%

F 5% NL 9%

F 38%

I 5%

Egyéb 10%

B 12%

H 37%

H 64%

Érdemes szót ejtenünk a német import átlagáraira. Eszerint a magyar terméknek nem csak mennyisége, hanem átlagára is évről-évre emelkedik. Hozzá kell azonban tenni, hogy nálunk magasabb árat elérők is vannak a piacon. Ebben persze a legtöbb esetben magasabb szolgáltatási érték van. Németország fagyasztott kukorica importja Magyarország Belgium Hollandia Franciaország Szerbia Spanyolország Lengyelország Izrael Kína USA Összesen

2001 2002 tonna USD/kg tonna USD/kg 5 744 0,54 6 367 0,62 1 949 0,82 1 565 0,98 861 1,05 888 1,03 1 284 0,99 974 0,87 1 180 0,51 1 046 0,58 723 0,71 573 0,88 481 0,53 730 0,57 487 1,08 636 1,20 0 0 177 1,24 22 0,99 0 0,00 13 233 0,70 13 271 0,76

2003 tonna USD/kg 10 716 0,71 1 923 1,20 1 467 1,24 911 0,92 184 0,64 361 1,07 153 0,56 540 1,31 123 1,20 0 0,00 16 614 0,86

Forrás: USDA

A dobozban Németországba kerülő kukoricáról ugyanezek mondhatók el: növekvő mennyiség és átlagár. 1075. Budapest, Károly krt. 11. Tel.: +36 1 2665622 Fax: +36 1 2665629 E-mail: [email protected]

24





Németország konzervkukorica importja Franciaország Magyarország Thaiföld Olaszország USA Hollandia Kanada Kína Egyesült Királyság Spanyolország Összesen

2001 tonna USD/kg 35 569 0,79 20 720 0,77 8 737 0,88 10 186 0,63 2 810 1,07 41 0,91 629 1,65 382 1,17 288 1,31 80 730

2002 tonna USD/kg 33 177 0,86 24 744 0,85 11 355 0,98 5 329 0,67 1 587 1,28 1 027 1,06 455 1,78 157 1,31 124 1,45 70 0,78 78 109 0,88

0,80

2003 tonna USD/kg 28 830 1,01 28 091 1,00 11 040 0,81 3 443 0,78 2 172 1,83 1 716 1,21 631 1,76 14 0,97 0 0 0 0 76 013 1,00

Forrás: USDA

Vizsgáljuk még meg röviden legnagyobb versenytársunk, Franciaország külkereskedelmét is! A franciák teljesítménye és értékesítési irányai megmutatják számunkra a fejlődés lehetséges útját, ezért kiemelten fontos tisztában lennünk folyamataikkal. A francia külkereskedelmi adatok gazdasági évre, tehát július és június között értendők. Ezek szerint az elmúlt szezonban szinten maradt a franciák konzervkukorica kivitele. Ezen belül legnagyobb piacaikon, az Egyesült Királyságban és Németországban azonban veszettek pozíciójukból, nem kis részben a mi termékünk miatt. Kiviteli szerkezetük azért nagyon tanulságos számunkra, mert alátámasztja azon – már említett nézetünket – hogy a közösség többi tagállamában is versenyképes a magyar termék, tehát fokozni kell ottani tevékenységünket. Franciaország konzervkukorica exportja, tonna Egyesült Királyság Németország Spanyolország Olaszország Belgium Svédország Dánia Svájc Oroszország Ausztria Egyéb Összesen

2003 2004 25873 22847 22653 21011 20157 20160 13364 17554 5195 5406 3871 3249 2670 3029 2559 2367 1746 2079 1200 1443 9648 9293 108936 108438

Forrás: USDA

A franciák importját vizsgálva még nagyobb érdekességre bukkanunk. „Az oroszlán barlangságban” ugyanis tavaly megháromszoroztuk jelenlétünket, ami szintén versenyképességünk bizonyítéka.


25





Franciaország konzervkukorica importja, tonna Thaiföld Magyarország USA Spanyolország Kanada Egyéb Összesen

2003 2004 2344 2207 2030 7874 1503 1213 916 1153 266 779 1173 1539 8232 14765

Forrás: USDA

A fagyasztott csemegekukorica kivitelében viszont kifejezetten sikeres szezon volt a tavalyi a franciák számára, hiszen az 42 százalékkal bővült. Elsősorban az Egyesült Királyságban és Belgiumban nőtt piacuk. Franciaország fagyasztott kukorica exportja, tonna Egyesült Királyság Németország Belgium Egyéb Összesen

2003 4845 928 7769 1652 15194

2004 5489 766 13535 1748 21538

Forrás: USDA

Fagyasztott importjuk is hasonló mértékben bővült, bár szintje harmada a kivitelnek. Élünk a gyanúperrel, hogy Németországból is ment magyar kukorica a francia piacra. Fontos megjegyeznünk a francia piacról, hogy a termelők bár szívesen termesztenének GM kukoricát azért, hogy kevesebb növényvédő szert kelljen alkalmazniuk, piacukat annyira féltik, hogy nem teszik. Franciaországban egyáltalán nincs a köztermesztésben GM kukorica. Fogyasztóikról annyit, hogy egy felmérés szerint 81 százalékuk hajlandó többet fizetni a hazai termékért, mint az importért. Franciaország konzervkukorica importja, tonna Németország Belgium Spanyolország Egyéb Összesen

2003 2004 1555 2494 1215 1396 1075 1347 1172 1781 5017 7018

Forrás: USDA

A magyarországi csemegekukorica szektor jövőjét illetően tehát a következő tényezőket kell figyelembe venni: - fel kell készülni új tartósítási technológiák, például a fagyasztva szárítás (liofilizálás) elterjedésére; - növelni kell a szuperédes fajták arányát a kínálatban (ma szintjük alig 3 százalék); - el kell indulni a biotermékek előállításának irányába; - fel kell készülni további ármérséklő tengeren túli közösségi importra; 1075. Budapest, Károly krt. 11. Tel.: +36 1 2665622 Fax: +36 1 2665629 E-mail: [email protected]

26




CENTRAL EUROPEAN BANKER Online elemzések az MKB-tól - szerencsés motívum, hogy e kérdésben azonosak érdekeink az igen jó érdekérvényesítő képességgel rendelkező Franciaországgal. Összefoglalva: A csemegekukorica egyértelműen sztárterméke a zöldség-gyümölcs feldolgozóknak. A termékek nagy része külföldön értékesül. Mivel a dollár gyengülése miatt a keleti irányú exporton nem lehet nyereséget realizálni, a magyarországi tartósítóipari cégeknek tovább kell erősíteniük pozícióikat Nyugat-Európában. Ezt a minőség további javításával, technológiai fejlesztésekkel tudják elérni. Javítani kell a szemtisztítás hatékonyságát új légszelektorok, szín szerinti osztályozók vonalba állításával. Meggyőződésünk, hogy a csemegekukorica hosszú távon megőrzi vezető helyét a magyarországi tartósítóipar kínálatában.


27





A ZÖLDBORSÓ PIACÁNAK HELYZETE

A zöldborsó az egyik olyan szántóföldi zöldségfélénk, amelyből rendkívül magas színtű termelési hagyományaink vannak. A nagyüzemi zöldborsótermelés és -feldolgozás az múlt rendszerben épült ki nálunk, és célja egyértelműen a keleti blokk ellátása volt. Az elmúlt évtizedet ez az ágazat is nagyon megszenvedte, a piacok és termelési rendszerek összeomlásának hatása nem kerülte el. Ma már nincs 1 százaléka a világ termelésének a hazai zöldborsótermelés. Tavaly kedvezett az időjárás e zöldségfélének. A vetésterület azonban tovább csökkent. A világ zöldborsó termelése, ezer tonna Világ összesen Kína USA Franciaország Marokkó Belgium Hollandia Olaszország Magyarország Spanyolország Törökország

2001 2002 2003 8 086,0 8 221,0 8 914,0 1 541,0 1 711,0 2 011,0 885,0 789,0 1 061,0 474,0 418,0 396,0 79,0 69,0 116,0 60,0 74,0 80,0 77,0 36,0 75,0 71,0 68,0 61,0 110,0 74,0 59,0 48,0 52,0 56,0 60,0 69,0 55,0

Forrás: FAO

A tartósítóipar a tavalyival megegyező mennyiségű, de a korábbi éveknél jelentősen kevesebb zöldborsót vásárolt fel 2004-ben. A hazai időjárási viszonyok egyre inkább a csak öntözött területen gazdaságos növények közé sorolják a zöldborsót. Nálunk a régi tagállamok és Lengyelország is sokkal jobb eredménnyel állítja elő a zöldborsót. Ezért is gondoljuk azt, hogy a visszaesés a borsó termelésében nem időszakos. A zöldborsó vetésterülete Magyarországon, hektár 2000 2001 2002 2003 2004 17400 18900 20700 17500 15000 Forrás: KSH

Zöldborsótermelés Magyarországon, ezer tonna 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 75 45 52 83 65 51 110 74 59 90


28





120

A zöldborsó termelés alakulása ezer tonna

110

100

90 83 74

80 65 60

52

59 51

40

20 0 1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

Forrás: KSH

A zöldborsó felvásárlás alakulása, 2002-2003

zöldborsó

Konzervipar Hűtőipar Összesen felvásárlás átlagár felvásárlás átlagár ezer tonna Ft/kg ezer tonna Ft/kg ezer tonna millió Ft 2002 47.8 51 52.4 51 100.2 5110 2003 27.2 47 29.3 48 56.5 2685

Forrás: MZGYSZSZT

A feldolgozott zöldborsó is hasonlóan a csemegekukoricához alapvetően két formában jelenik meg a kereskedelemben, konzervként és fagyasztott termékként. Ez a termék is fontos export cikkünk, melynek relációt az alábbiakban követhetjük nyomon. Maradva az előbbi tematikánál, szintén fontos exportcikkről lévén szó, nézzük a zöldborsó külkereskedelem alakulását! Hasonlóan a csemegekukoricához, a zöldborsónak is háromnegyede konzerv formájában hagyja el az országot. Ennek több mint 70 százaléka hagyományosan Oroszországba kerül. Mögötte a balti államok, Ukrajna és Kazahsztán áll. Itt jegyezzük meg, hogy az orosz piacon a négy legismertebb konzervipari márka közül három magyar, az EKO, a Globus, a Bonduelle és egy hazai. A zöldborsó konzervek többsége a volt KGST országokba kerül. Fagyasztva éppen ellenkező az irány. Görögország, Németország, Hollandia, Olaszország a legnagyobb partnerünk. A zöldborsó esetében érdemes a figyelmet az import mennyiségére is fordítani, ami a csemegekukorica importhoz képest jelentősebb. A tartósítóipar az olcsóbb beszerzési lehetőséget kihasználva gyakran a szomszédos országokból szerzi be az alapanyagot. Ez a trend erősödni fog az elkövetkező években.


29





Zöldborsó külkereskedelem 2003 f a g y a s z t o t t

k o n z e r v

Összes ország Görögország Németország Hollandia Olaszország Belgium Horvátország Bosznia-Herc. Tajvan Jordánia Lengyelország Jugoszlávia Egyéb Összes ország Oroszország Litvánia Lettország Ukrajna Kazahsztán Románia Németország Belorusszia Észtország Szlovákia Lengyelország Csehország USA Olaszország Egyéb

Export tonna 1000 USD 12 771,5 8 330,0 3 301,0 2 144,6 1 822,7 1 210,5 1 341,5 676,1 926,2 693,7 824,6 525,2 809,6 603,8 508,4 388,6 450,1 241,0 403,3 241,3 40,0 20,5 0,0 0,0 2 344,1 1 584,7 77 326,8 51 821,1 52 627,9 36 592,6 4 744,3 2 776,2 3 855,5 2 271,4 2 444,0 1 538,2 1 970,1 1 131,2 1 546,7 974,0 1 283,6 863,4 1 265,6 744,8 1 075,2 650,0 996,1 577,6 995,2 776,9 926,7 593,7 839,7 476,1 432,7 398,4 2 323,5 1 456,6

Import tonna 1000 USD 1 013,9 502,9 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 7,0 2,5 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 763,9 378,9 200,0 95,4 43,0 26,1 173,6 107,5 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 5,4 4,9 0,0 0,0 89,3 44,4 78,9 58,2

Forrás: MZGYSZSZT

A belföldi forgalom nagyságát szintén csak gyakorlati úton szerzett információk alapján becsüljük, ami zöldborsó esetében nem is csak adatszolgáltatási hiányosságokból fakad, hanem a 2001 és 2002 évről áthúzódó jelentős zöldborsó készletek piacot eltorzító hatásai miatt a rendelkezésre álló adatokat is fenntartással kezeljük. A zöldborsó piac általános jellemzői, gyakorlatilag megegyeznek a csemegekukorica piacéval. • • • • •

A konzerv zöldborsó kategórián belül az üveges kiszerelés népszerűsége nagyobb, mint a dobozosé, arányát tekintve 80-20 százalék. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy általában a sajátmárkás termékek is üveges kiszerelésűek; A belföldi szervezett kereskedelem által becsült konzerv zöldborsó piac nagysága 4,5 millió darab; A boltokban megtalálható zöldborsó választékon belül egyedül a Globus termék kiszerelés mérete tér el a többi terméktől. A Globus kiszerelés mérete 420 g, míg a többieké 400g; Magyarországnak a zöldborsótermesztésben nincsenek olyan komparatív előnyei, mint a csemegekukoricánál; Nincsenek nagy áthúzódó készletek.

A zöldborsó a belföldi tartósított zöldségfogyasztásban a legnagyobb tétel. A stabil belföldi piacon a pozíciók megőrzésére kell a magyarországi feldolgozóknak a legnagyobb figyelmet fordítani.


30





A zöldborsótermesztés versenyképességének elemzése Erősségek Gyengeségek ü ü ü

ü

Megfelelő vetőmagellátás; Megfelelő, főként hazai nemesítésből származó fajtaválaszték; Elegendő feldolgozó kapacitás; Bővülő keleti és bővíthető nyugati piacok;

ü ü ü ü ü

Hullámzó termésátlagok; Kevés öntözött termelés; Nem elégséges technológiai színvonal; Nem megfelelő műszaki színvonalúak a vető-, talajművelő-, és betakarítógépek; Nem megfelelő koordináció a betakarításban;

Lehetőségek ü ü

ü

Öntözött körülmények között az ökológiai adottságok javíthatók; Megfelelő technológiai színvonal esetén biztosítható a jó jövedelmezőség és a minőség; Megfelelő műszaki fejlesztés esetén növelhető a termőfelület, így a gazdaságosság biztosítható.

Fenyegetések ü Amennyiben elmarad az öntözés fejlesztése, a termésátlagok erősen szórnak az időjárástól függően, ezért a feldolgozóipar elfordulhat a borsófeldolgozástól; ü Támogatás hiányában a technológiai fejlesztés elmarad, így a termésátlagok nem biztosítják a jövedelmezőséget; ü Megfelelő betakarítógép hiányában nem optimális időben történik egyes területeken az aratás, ezért romlik a minőség.

A gyenge hazai termés, vagy az olcsóbb beszerzési lehetőség miatt gyakran a szomszédos országokból szerzi be a tartósítóipar az alapanyagot. Ez a trend némileg erősödhet az elkövetkező években. A zöldborsó sokkal hosszabb történelemmel bír a hazai fogyasztásban, mint a csemegekukorica. Kialakult, stabil helye van az étkezési szokásokban. S mivel feldolgozott formában még a szezonja idején is olcsóbban lehet zöldborsót venni, a háziasszonyok előszeretettel veszik mind fagyasztva, mind dobozban. A zöldborsó iránti belföldi kereslet eléggé kiegyensúlyozott (1,1 – 1,2 kg/fő/év), bár egyre erősebben érzékelhető a fagyasztott változattal való versengés. Tudvalevő, hogy a zöldborsó betakarításának első heteiben a hűtőipar vásárolja fel az árut, s csak utána következnek a konzervgyárak, ami azt jelenti, hogy – persze figyelembe véve az eltérő fajtákat is – általában a fagyasztott zöldborsó zsengébb, mint a hővel tartósított. A belföldi piaci jelenlét növelése lehetséges, de nem jelentős mértékben. Javaslatunk az exportpartnerek minél magasabb szintű kiszolgálására való koncentrálás. Még egy szegmenst emelünk ki a tartósítóipar kínálatából, ez pedig a bébiételeké. Ez a 9,5 milliárd forintos piac dacol a népesség csökkenésével, és bővül. Értékben, a piac felét a tápszerek alkotják, másik felét az instant tea, az üveges bébiétel, a desszertek és az italok. Mennyiségben az üveges bébiételek vezetnek, majd a desszertek és italok sorakoznak. A bébiételek minden szegmense növekszik: a főzelékeké, a húsos ételeké, desszerteké és az italoké egyaránt. A legnagyobb szegmens a húsos ételeké. A száraz termékek piacán a tápszerek átvették tavaly a vezető szerepet a tejpépektől. Arányuk 44-38 százalék, ellentétes irányú trenddel. A maradék 18 százalék az instant teáké. A nedves bébiételek piacán 16 százalék a bébiitaloké, 84 százalék a bébiételeké. Az elmúlt évben a bébivizek és a késztápszerek alkotnak új szegmens e piacon. A célcsoportnak már 7-9 százaléka használja a vizeket. A HIPP Kft. 1999-ben vette meg a Kecskeméti bébiételek gyártási, forgalmazási és névhasználati jogát. A két márka együtt vezeti a piacot, melynek legnagyobb forgalmát szintén a hipermarketek produkálják, ahol nagy választékot tudnak tartani. Az ár igen fontos tényező e piacon. A kismamák igen árérzékenyek. 1075. Budapest, Károly krt. 11. Tel.: +36 1 2665622 Fax: +36 1 2665629 E-mail: [email protected]

31




CENTRAL EUROPEAN BANKER Online elemzések az MKB-tól Ezek a termékek kifejezetten kényelmi termékek, tehát a társadalmi változások arra hatnak, hogy piacuk tovább növekedjen. Az egy főre jutó fogyasztás ma fél üveg gyermekenként.

PIACSZERKEZET A mintegy 210 konzervipari vállalkozás közül a Globus-csoport, a Bonduelle, az Univer, az EKO, a Nagyatádi, az Aranyfácán, a Papp, a Szegedi Paprika, a Csépány, a Horker, a Dunakiliti a számít jelentősnek. Véleményünk szerint jelenleg két gyár is végveszélyben van a hazai konzerviparban. A nagyatádi üzem sorsa meglehetősen bizonytalan, az EKO pedig utolsó évét tölti a konzervgyártásban. Az Aranyfácán tudomásunk szerint felszámolás alatta van. Sajtóhírek szerint megint felvetődött három konzervgyár a nagyatádi, a kecskeméti és a nyíregyházi egy kézbe vevése állami segítséggel (MFB). Csépány és Társai Kft jól példázza a közepes méretű, főleg savanyúságokat gyártók helyzetét. 2004-ben olyan stratégiai döntést hoztak a tulajdonosok, hogy az export helyett a belföldi piacra koncentrálnak. SAPARD pályázat segítségével megduplázták kapacitásukat. Ma már termelésük 70 százalékát belföldön adják el, 20 százaléka orosz, 10 százaléka német piacra kerül. Nem foglalkoznak csemegekukorica és zöldborsó feldolgozással, azt ráhagyják a nagyokra. A fókuszban a befőtt és a savanyúság áll. A konzervipar szerkezete ebben s az elkövetkező évben meg fog változni. Bár ebben az évben még lesz példa arra, hogy a „döglött” üzemet egy új tulajdonos, vagy bérlő újraindítja, de hamarosan több piaci szereplő fog felhagyni tevékenységével ebben az ágazatban is. Hasonló a helyzet a hűtőiparban is. Érzékelhető, hogy az exportpiaci nehézségek rendre lecsapódnak. Ez történt a felszámolás alatt lévő Arvitnál, a korábban eladott Goldsunnál, a Miskolci hűtőnél, akik kikerültek a szektorból. Komoly veszteséget termelt tavaly a Fevita, mely ugyan kitűnő ipari parkban van, de az alapanyagoktól messze. Úgy véljük az elkövetkező két évben még többen fogják a hűtőipari gyártó tevékenységüket feladni. A Bonduelle, az Univer hosszú távon is szereplője lesz a piacnak. Kérdéses, hogy a Fevita tulajdonosai meddig hajlandók a veszteséges működést finanszírozni. Mellettük még legalább egy tucat közepes cég fog tartósan a piacon maradni.


32




2005. II. negyedév Készítette az. Agrár Európa Tanácsadó Kft. Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Tanácsadási Üzletág Budapest, Magyarország

Recommend Documents