Karancsalja Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2004.(XII. 21.) R E N D E L E TE
a gyermekvédelem helyi rendszeréről Karancsalja község Önkormányzatának Képviselôtestülete a gyermekek védelmérôl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (2) bekezdésében, 29. § (1)–(2) bekezdésében, 131. § (1) bekezdésében (továbbiakban: Gyvt.) kapott felhatalmazás alapján az önkormányzat által a gyermekek részére nyújtható pénzbeli és természetbeni ellátásokról, illetve az önkormányzat által biztosított, személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról az alábbi rendeletet alkotja. I. RÉSZ A RENDELET CÉLJA 1.§. E rendelet célja, hogy az önkormányzat közigazgatási területén - a Gyvt. a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997.(IX.10.) Korm. rendeletben foglaltakkal összhangban - megállapítsa azokat az alapvető szabályokat, amelyek szerint az önkormányzat segítséget nyújt a gyermekek törvényben foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez, illetve gondoskodik a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzéséről és megszüntetéséről, a hiányzó szülői gondoskodás pótlásáról. A RENDELET HATÁLYA 2.§. (1) E rendelet hatálya kiterjed a) a (2) és (3) bekezdésben foglalt eltéréssel a Karancsalja község területén tartózkodó magyar állampolgárságú, valamint - ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik- a letelepedési vagy bevándorlási engedéllyel rendelkező, továbbá a magyar hatóságok által menekültként elismert gyermekre, fiatal felnőttre és szüleire, b) a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik. (2) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országok állampolgárainak a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó gyermekeire.
2 (3) E rendelet szerint kell eljárni az (1) és (2) bekezdésben meghatározott személyeken kívül a Karancsalja község területén tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermek védelmében is, ha az ideiglenes hatályú elhelyezés vagy más ideiglenes hatósági intézkedés elmulasztása a gyermek veszélyeztetésével vagy elháríthatatlan kárral járna.
Értelmező rendelkezések 3. §. E rendelet alkalmazásában (Gyvt. 5. §) a.) gyermek: a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. tőrvény (a továbbiakban: Ptk.)12. §-a (2) bekezdése szerinti kiskorú, b.) fiatalkorú: az a személy, aki a szabálysértés vagy bűncselekmény elkövetésekor 14. évét betöltötte, de 18. évét még nem, c.) fiatal felnőtt: az a nagykorú személy, aki a 24. évét nem töltötte be, d.) a gyermek hozzátartozói: a vér szerinti és az örökbefogadó szülők (a továbbiakban együtt: szülő), a szülő házastársa, a szülő testvére, a nagyszülő, a nagyszülő házastársa, a nagyszülő testvére, a dédszülő, a testvér, a testvér házastársa, a sa ját gyermek, e.) a gyermek közeli hozzátartozói: ha e törvény másként nem rendelkezik a szülő, a szülő házastársa, a szülő testvére, a nagyszülő, testvér, a saját gyermek, f.) természetbeni ellátás: olyan támogatás, amellyel a gyermeket alapvető szükségleteinek kielégítésére az állam (önkormányzat) anyagi javak biztosításával, szolgáltatások kifizetésével és nyújtásával segíti, g) jövedelem: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. §-a (1) bekezdésének a,) pontjában meghatározottak, h.) rendszeres jövedelem: a legalább három egymást kővető hónapban keletkezett jövedelem, i.) vagyon: a rendszeres gyermekvédelmi támogatás tekintetében: az a hasznosítható ingatlan, jármű, gépi meghajtású termelő- és munkaeszköz, vagyoni értékű jog, amelynek egy főre jutó értéke a gyermeket gondozó családban a.) külön-külön számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének huszonötszörösét, vagy b.) együtt számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hetvenötszörösét meghaladja és amelyek hasznosítása nem veszélyezteti a vagyonnal rendelkező megélhetésének feltételeit. Nem tekinthető vagyonnak az az ingatlan, amelyben a szülő vagy a tartásra köteles más törvényes képviselő életvitelszerűen lakik, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű. A rendeletben fel nem sorolt értelmező rendelkezések tekintetében a Gyvt. 5. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.
3 A GYERMEKEK VÉDELMÉNEK RENDSZERE 4.§. (1) A gyermekek védelme a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítésére, veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére, valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermek helyettesítő védelmének biztosítására irányuló tevékenység. (2) A képviselő-testület e rendeletben foglaltak szerint biztosítja a pénzbeli és természetbeni, illetve személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat, továbbá szervezi és közvetíti a máshol igénybe vehető ellátásokhoz való hozzájutást. (3) A gyermekek védelmét a képviselő-testület a következő pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások keretében biztosítja: a.) Pénzbeni és természetbeni támogatások: - rendszeres gyermekvédelmi támogatás - rendkívüli gyermekvédelmi támogatás. b.) Személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások: - gyermekjóléti szolgáltatás, - gyermekek napközbeni ellátása, - gyermekek átmeneti gondozása. II. RÉSZ A PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBENI ELLÁTÁSOK Eljárási rendelkezések 5.§ (1) A rendszeres gyermekvédelmi támogatás megállapítását a képviselő-testület a polgármesterre ruházza át. (2) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását 5.000 Ft összeghatárig a képviselő-testület a polgármesterre, minden egyéb esetben a Szociális Bizottságra ruházza át. 6.§. (1) Az e rendeletben szabályozott támogatási formák kérelemre állapíthatók meg, a Gyvt. 18.§.(4) bekezdését is figyelembe véve. A kérelmet formanyomtatványon lehet benyújtani a Polgármesteri Hivatalban. (2) Kérelmező köteles igazolást csatolni jövedelmi, vagyoni helyzetéről, a gyermek közép- illetve felsőfokú oktatásban való részvételéről, valamint a formanyomtatvány szerint nyilatkozni kell a saját és vele közös háztartásban élők vagyoni viszonyairól.
4 (3) A hiányosan benyújtott kérelem esetében a kérelmezőt fel kell hívni a hiányzó adat, igazolás pótlására. Amennyiben a kérelmező a felhívásnak 15 napon belül nem tesz eleget, a kérelmet a rendelkezésre álló adatok alapján kell elbírálni vagy az eljárást meg kell szüntetni. Erre a kérelmezőt figyelmeztetni kell. 7.§ (1) A támogatást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt, kötelezni kell a támogatás visszafizetésére. (2) A képviselő-testület a visszafizetéstől méltányosságból eltekinthet ill. a visszafizetendő összeget csökkentheti, ha az veszélyezteti a kiskorú családban történő nevelését, és létfenntartását. Rendszeres gyermekvédelmi támogatás 8.§. (1) A képviselő-testület a gyermeket rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesíti, ha a Gyvt. 19. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek fennállnak. (2) Az egy főre jutó jövedelem megállapításánál irányadó időszak a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél a kérelem benyújtását megelőző 3 hónap átlagos jövedelme, egyéb jövedelmeknél a kérelem benyújtását megelőző egy év. (3) A jövedelem számításánál a Gyvt. 19. § (4) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. (4) A rendszeres gyermekvédelmi támogatási ügyekben környezettanulmány készítésére akkor kerül sor, ha kétség merül fel a kérelmező által becsatolt kérelem, valamint a vagyonnyilatkozat, igazolások valóságtartalma tekintetében. (5) Amennyiben a környezettanulmány megállapításai vagy az önkormányzat hivatalos tudomása szerint a gyermeket gondozó család életkörülményei nem felelnek meg a jövedelemnyilatkozatban foglaltaknak, a Gyvt. 19. § (5) bekezdése szerint vizsgálni kell – a Gyvt. 19.§. (6)-(8) bekezdései alapján - a család vagyoni körülményeit is. 9.§. (1) A rendszeres gyermekvédelmi támogatás havi összegét a Gyvt. 20.§. (2) bekezdése szerint kell megállapítani. 2) Ha a rendszeres gyermekvédelmi támogatást jogerősen megállapították, az a kérelem benyújtása napjától esedékes azzal, hogy ha a kérelmet a) a tárgyhónap 15. napjáig nyújtják be a támogatás teljes összegét, b) a tárgyhónap 15. napját követően nyújtják be a támogatás 50 %-át kell kifizetni. (3) A megállapított támogatást a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig kell folyósítani. 4) A rendszeres gyermekvédelmi támogatás folyósítása a feltételek fennállásáig tart. A jogosultság feltételeit az önkormányzat évente egyszer – a megállapítást követő 11. hónapban – felülvizsgálja és ennek során a gyermekjóléti szolgálat bevonásával ellenőrizheti a
5 támogatás rendeltetésszerű felhasználását. Indokolt esetben a felülvizsgálat bármikor elvégezhető. (5) Ha a rendszeres gyermekvédelmi támogatásra való jogosultság megszűnik, az a jogosultság megszűnésének hónapjáig esedékes azzal, hogy ha a megszűnés 10.§. (1) A Gyvt. 19.§-ában meghatározott feltételek fennállása esetén a rendszeres gyermekvédelmi támogatás a gyermek nagykorúvá válása esetén is megállapítható, illetve a már megállapított támogatás továbbfolyósítható, amennyiben a Gyvt. 20.§. (5)-(7) bekezdéseben maghatározott feltételek fennállnak. A támogatás feltételeit az önkormányzat évente kétszer (szeptember és március hónapokban) felülvizsgálja. (2) Az Gyvt 19.§-ában meghatározott feltételek fennállása esetén emelt összegű rendszeres támogatás illeti meg azt az adóköteles jövedelemmel nem rendelkező, tartásra köteles, nyugellátásban, baleseti nyugellátásban, nyugdíjszerű rendszeres szociális pénzellátásban vagy időskorúak járadékában részesülő hozzátartozót, akit a gyámhivatal a gyermek gyámjául rendelt. (3) Az emelt összegű rendszeres gyermekvédelmi támogatás havi összegét a Gyvt 20.§. (8) bekezdése alapján kell meghatározni. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás 11.§ (1) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás adható azoknak a gyermekeknek, illetve családoknak, akiknek ellátásáról más módon nem lehet gondoskodni, illetve az alkalmanként jelentkező többletkiadások betegség, iskoláztatás, szociális válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások, nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának, illetve a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése - miatt anyagi segítségre szorulnak. (2) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás pénzbeli és természetbeni támogatásként adható. (3) A támogatás mértéke 3.000,-10.000,-Ft-ig terjedhet. Egy család naptári évenként legfeljebb két alkalommal részesülhet rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban. (4) Átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartás elősegítésére negyedévente egy alkalommal, évente max. 10.000,-Ft erejéig rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesülhet a család, útiköltség térítés címén. A támogatásban részesített család köteles elszámolni a kiutalt összeg felhasználásával. (5) A támogatás megállapításához a kérelem indoka szerint a gyermekjóléti szolgálat, Gyámhivatal, egészségügyi szolgálat javaslata szükséges.
6 (6) Nem részesíthető rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban az a gyermek, akinek családja, a rendszeres gyermekvédelmi támogatáson kívül az önkormányzattól már kettő rendszeres szociális támogatásban részesül, kivéve, ha a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át, vagy a rendkívüli támogatás a gyermek családjával való kapcsolattarást, illetve a gyermek családba való visszakerülésének elősegítését szolgálja. Természetben nyújtott ellátások 12.§. (1) A rendszeres gyermekvédelmi támogatás és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás pénzbeni és természetbeni ellátás formájában is nyújtható. (2) A rendszeres gyermekvédelmi támogatás, vagy annak egy része természetbeni ellátás formájában nyújtható különösen az általános iskoláskorú gyermekek számára gyermekintézményi étkezési térítési díj (vagy annak egy része) átvállalalása útján. (3) Védelembe vett gyermek esetében a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás csak természetbeni támogatás formájában állapítható meg.
III. RÉSZ SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYUJTÓ ELLÁTÁSOK Eljárási szabályok 13.§. (1) A személyes gondoskodás igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, vagy törvényes képviselője (továbbiakban: kérelmező) kérelmére történik. (2) Ha a gyermek védelme az ellátás önkéntes igénybevételével nem biztosított – a szülő nem kéri – a jegyző az ellátás kötelező igénybevételét elrendeli. Gyermekjóléti alapellátások 14.§. (1) A gyermekjóléti alapellátások célja a gyermek családban történő nevelésének elősegítése, a veszélyeztetettség kialakulásának illetve a gyermek családjából való kiemelésének megelőzése, valamint a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése. Az alapellátásnak hozzá kell járulnia a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez, életkörülményeinek javításához. (2) Az önkormányzat az alábbi gyermekjóléti alapellátásokat biztosítja:
7 a.) gyermekjóléti szolgálat b.) gyermekek napközbeni ellátása keretében: - óvoda - iskolai napközis foglalkozás c.) gyermekek átmeneti gondozása Gyermekjóléti szolgálat 15.§ A gyermekjóléti szolgáltatást az önkormányzat – Etes község Önkormányzatával kötött – ellátási szerződés útján biztosítja. Gyermekek napközbeni ellátása 16.§ (1) Az önkormányzat a gyermekek napközbeni ellátása keretében a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését és étkeztetését szervezi meg azok számára, akiknek napközbeni ellátásáról a szüleik, gondozóik munkavégzésük, egészségi állapotuk, vagy egyéb ok miatt nem tudnak gondoskodni. (2) A gyermekek napközbeni ellátását elsősorban olyan gyermekek részére kell biztosítani - akiknek testi, szellemi fejlődése érdekében állandó napközbeni ellátásra van szüksége, - akit egyedülálló vagy időskorú személy nevel, - akivel együtt a családban három, vagy több gyermeket nevelnek, kivéve azt, akire nézve eltartója gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozási díjban, vagy ápolási díjban részesül, - akiről a szülője, gondozója szociális helyzete miatt nem tud gondoskodni. (3) A gyermekek napközbeni ellátásának intézményi formái: óvoda, általános iskolai napközi. (4) A gyermekek napközbeni ellátását az adott intézmény alapító okiratában foglalt férőhelyeknek megfelelően biztosítja. Óvodai ellátás, iskolai napközi foglalkozás 17.§ (1) Az óvodai ellátás 3 éves kortól az iskolában szükséges fejlettség eléréséig, legfeljebb hétéves korig tart. (2) A gyermek az abban az évben, amelyben az ötödik életévét betölti, az óvodai nevelés első napjától kezdődően óvodai nevelés keretében folyó, iskolai életmódra felkészítő foglalkozáson köteles részt venni.
8 (3) Az óvodai foglalkozást oly módon kell megszervezni, hogy az óvoda a szülők igényei szerint eleget tudjon tenni az óvodai neveléssel, a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatainak. 18.§ Az iskolai, illetve a tanulószobai foglalkozásokat olyan módon kell megszervezni, hogy a szülők igényei szerint eleget tudjanak tenni az iskolai felkészítéssel és a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladataival. 19.§ Az óvodai ellátás, iskolai napközis foglalkozás igénybevételére vonatkozóan e rendeletben nem szabályozott feladatokra a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. rendelkezéseit kell alkalmazni. Gyermekek átmeneti gondozása 20.§ (1) A gyermekek átmeneti gondozása keretében az önkormányzat a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését elősegítő gondozásáról, neveléséről és lakhatásáról, életkorának, egészségi állapotának és egyéb szükségleteinek megfelelő étkeztetéséről, ruházattal való ellátásáról, mentálhigiénes és egészségügyi ellátásáról gondoskodik. (2) A gyermekek átmeneti gondozása a szülő kérelmére, vagy beleegyezésével történhet. (3) Az átmeneti gondozást elsősorban akkor kell teljes körű ellátással biztosítani, ha a szülő egészségi állapota, életvezetési problémája, indokolt távolléte vagy más akadályoztatása miatt a gyermek nevelése a családban nem megoldható. (4) A gyermekek átmeneti gondozása az alapjául szolgáló ok fennállásáig, de legfeljebb hat hónapig tart, mely kivételesen indokolt esetben három hónappal meghosszabbítható. (5) A gondozást meg kell szüntetni, ha - a megszüntetést a szülő kéri, - annak okai már nem állnak fenn. 21.§. A gyermekek átmeneti gondozása érdekében az önkormányzat ellátási szerződést köthet a gyermekek, illetve a családok átmeneti otthonában történő elhelyezés biztosítása céljából más intézménnyel. 22.§ (1) A családok átmeneti otthonának igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, vagy törvényes képviselője( továbbiakban: kérelmező) kérelmére történik.
9 (2) A kérelmező az ellátás igénybevételére irányuló kérelmét a Polgármesteri Hivatalban nyújthatja be. (3) A kérelem elbírálását a képviselő-testület a polgármesterre ruházza át. IV. RÉSZ
A gyermekek napközbeni ellátásának intézményi térítési díja 23.§. A gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben az alapellátások körébe tartozó szolgáltatások közül, csak az étkeztetésért állapítható meg térítési díj. (1 ) Gyermekek napközbeni ellátása intézményi térítési díjának alapja az étkeztetés nyersanyagköltségének egy ellátottra jutó napi összege. (2) Az étkeztetésért fizetendő személyi térítési díjat a Képviselő-testület állapítja meg, az intézményi térítési díj egy napra jutó általános forgalmi adóval növelt összegének és az igénybe vett étkezések számának, valamint a (3) bekezdésben meghatározott normatív, illetve a szociális rászorultságtól függő kedvezményeknek a figyelembevételével. (3 ) Gyermekétkeztetés esetén a gyermek és a tanuló nappali rendszerű oktatásban történő részvételéig. (Gyvt. 148. § (5) bekezdés) a) a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő gyermek és tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át, b) három-vagy többgyermekes családoknál gyermekenként az intézményi térítési díj 50%-át, c) tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek, tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át, d) kollégiumi, externátusi ellátásban részesülő gyermek és tanuló után az intézményi térítési díj 30 %-át kedvezményként kell biztosítani (az a-d pont együtt: normatív kedvezmény) A (3) bekezdés a.) pontjában meghatározott óvodai ellátásban részesülő gyermek után az intézményi térítési díj további 50 §-át kedvezményként kell biztosítani. (Gyvt. 148. §. (6) bekezdés) (4 ) A normatív kedvezmény csak egy jogcímen vehető igénybe. (5) Az intézményi térítési díjat a Képviselő-testület évente az intézményvezető javaslata alapján a költségvetési rendeletében szabályozza.
10 ZÁRÓ RENDELKEZÉS 25.§ (1) E rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló 13/1998.(III.30.) Ör.sz. rendelet, és a 11/1998 (IX. 15.) Ör. sz. rendelet és a módosítására kiadott 4/1999.(II.22.) Ör. sz. rendelet hatályát veszti. Karancsalja, 2004. december 21.
Lantos Sándor polgármester
dr. Oláh Péter jegyző
Kihirdetési záradék: E rendelet 2004. december 27-én kihirdetésre került. Karancsalja, 2004. december 27.
dr. Oláh Péter jegyző
