Előterjesztés Local Agenda 21 A fenntartható fejlődés helyi programja felülvizsgálat

5. napirendi pont Agenda 21 - A fenntartható fejlődés helyi programjának felülvizsgálata

Előterjesztés Local Agenda 21 – A fenntartható fejlődés helyi programja – felülvizsgálat

Tisztelt Képviselő-testület! Az Európai Unió által finanszírozott projektek tervezésekor kötelező elem a környezeti fenntarthatóságra történő hivatkozás és az azt szolgáló tervezett, gyakorlati törekvések bemutatása. A pályázóknak, így több projekt esetében Sárvár város Önkormányzatának is a környezeti fenntarthatóság elvének az érvényesítését a pályázati dokumentációban illetve a projekt végrehajtása során, a fenntartási időszak végéig ellenőrizhető módon érvényre kell juttatnia. Többek között ezt a célt szolgálja az Önkormányzati Képviselő-testület által 2011. januárjában elfogadott „Sárvár város fenntartható fejlődési jelentése és programja”. A jelenleg érvényben lévő pályázati útmutatók alapján a fenntartható fejlődés helyi programját rendszeres időközönként (legalább kétévente) felül kell vizsgálni, a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos tevékenységeget összefoglalóan kell értékelni és mindig az adott körülményekhez igazodva kell aktualizálni. A most elkészült dokumentáció is ezeket szempontokat figyelembe véve készült el. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy a „Local Agenda 21 – A fenntartható fejlődés helyi programja” felülvizsgálati dokumentációt jóváhagyni szíveskedjen.

Határozati javaslat Sárvár város Önkormányzati Képviselő-testülete a „Local Agenda 21 – A fenntartható fejlődés helyi programja, Sárvár” felülvizsgálati dokumentációját az előterjesztéssel megegyező tartalommal jóváhagyja. Felelős: Kondora István polgármester Határidő: azonnal

Sárvár, 2014. január 7.

Kondora István polgármester

Munkaszám:

107/2013.

Témafelelős:

dr. Petróczki Ferenc

LOCAL AGENDA 21 – A FENTARTHATÓ FEJLŐDÉS HELYI PROGRAMJA

SÁRVÁR FELÜLVIZSGÁLAT

Megrendelő:

Sárvár Város Önkormányzata 9600 Sárvár, Várkerület 2-3.

Készítette:

ABU Hungary Mérnökiroda Kft. 9027 Győr, Külső Árpád u. 41.

2013. november

ALÁÍRÓLAP

LOCAL AGENDA 21 – A FENTARTHATÓ FEJLŐDÉS HELYI PROGRAMJA SÁRVÁR FELÜLVIZSGÁLAT

Készítette:

ABU HUNGARY MÉRNÖKIRODA KFT. 9027 GYŐR, KÜLSŐ ÁRPÁD U. 41.

Témafelelős:

dr. Petróczki Ferenc

TARTALOMJEGYZÉK

1.

BEVEZETÉS .............................................................................................................. 1

2. 2.1.

HELYZETELEMZÉS................................................................................................. 3 A fenntarthatósági terv illeszkedése a nemzetközi, országos és regionális folyamatokba ................................................................................................................ 3

2.1.1. Fontosabb nemzetközi és országos folyamatok............................................................. 3 2.2. Változások a település életében a felülvizsgált időszakban (statisztikai adatok, 3.

kapcsolatok).................................................................................................................. 5 TERMÉSZETI ÉRTÉKEK ÉS VÁLTOZÁSA A FELÜLVIZSGÁLT

4.

IDŐSZAKBAN ........................................................................................................... 6 AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉS VÁLTOZÁSA A FELÜLVIZSGÁLT IDŐSZAKBAN ........................................................................................................... 8

4.1.

Infrastruktúra, humán erőforrások ................................................................................ 8

4.2. 5.

Épületek, területek...................................................................................................... 14 A KÖRNYEZETVÉDELMI TÉNYEZŐK ÉS VÁLTOZÁSUK A FELÜLVIZSGÁLT IDŐSZAKBAN......................................................................... 15

5.1.

A levegő minősége...................................................................................................... 15

5.2.

Vízminőség................................................................................................................. 16

5.2.1. Felszíni vizek .............................................................................................................. 16 5.2.2. Felszín alatti vizek....................................................................................................... 17 5.3.

Hulladékgazdálkodás .................................................................................................. 23

5.3.1. A Sárvár-Hegyközségben lévő inert hulladéklerakó rekultivációja ............................... 25 5.4.

Talajminőség............................................................................................................... 25

5.5.

Zaj és rezgésvédelem .................................................................................................. 26

5.6. 6.

Élővilág- és természetvédelem .................................................................................... 27 A GAZDASÁGI ERŐFORRÁSOK ÉS VÁLTOZÁSUK A FELÜLVIZSGÁLT

7.

IDŐSZAKBAN ......................................................................................................... 28 A SZOLGÁLTATÁSOK, TURIZMUS VÁLTOZÁSA A FELÜLVIZSGÁLT

8.

IDŐSZAKBAN ......................................................................................................... 30 A SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK, VALLÁSFELEKEZETEK ÉS VÁLTOZÁSUK A FELÜLVIZSGÁLT IDŐSZAKBAN.......................................... 31

8.1. 9.

Vallásfelekezetek......................................................................................................... 33 A POLGÁRI TÁRSADALOM, A KÖZBIZTOSNÁG BEMUTATÁSA ÉS VÁLTOZÁSUK A FELÜLVIZSGÁLT IDŐSZAKBAN.......................................... 34

9.1.

Közbiztonság.............................................................................................................. 35

10.

OKATÁSI RENDSZER, KULTÚRA, SZABADIDŐ ÉS VÁLTOZÁSUK A FELÜLVIZSGÁLT IDŐSZAKBAN......................................................................... 38

10.1. Oktatás ....................................................................................................................... 38 10.2. Kultúra ....................................................................................................................... 41 11. 12.

AZ EGÉSZSÉGÜGY ÉS VÁLTOZÁSA A FELÜLVIZSGÁLT IDŐSZAKBAN... 43 A SPORT- ÉS SZABADIDŐS TEVÉKENYSÉGEK ALAKULÁSA A FELÜLVIZSGÁLT IDŐSZAKBAN......................................................................... 45

13.

ÁLTALÁNOS ÉSZREVÉTELEK, PROBLÉMAELEMZÉS ................................... 47

14. ÁLTALÁNOS CÉLKITŰZÉSEK ............................................................................. 48 14.1. A város fenntartható fejlődés menedzsmentjének elvei az Európai Fenntartható Városok 1996-os Brüsszeli Nyilatkozata, az 1997-es Brémai Nyilatkozat és az Amszterdami Egyezmény értelmében ......................................................................... 48 14.2. A lakóterületek rehabilitálásának és fenntartható fejlődésének alapelvei, az általános városrendezési terv ..................................................................................................... 49 14.3. Nemzetközi dokumentumok ...................................................................................... 50 15.

HOSSZÚTÁVÚ JÖVŐKÉP MEGFOGALMAZÁSA .............................................. 51

16.

A FENNTARTHATÓ KÖRNYEZETI FEJLŐDÉS PROGRAMJA ....................... 52

16.1. Sárvár potenciális fejlesztési célkitűzései...................................................................... 52 16.2. A környezet szerepe a fejlesztési célkitűzések elérésében............................................. 53

1.

BEVEZETÉS

Az emberiség, az egyes emberek és társadalmak közvetlenül vagy a gazdaság révén szükségleteik kielégítése érdekében a környezetből veszik el azokat a javakat, amelyeket a földi rendszer létezése óta felhalmozott. A fenntarthatóság biztosítása azt kívánja tőlünk, hogy a jelen és jövő generációk létfeltételeihez szükséges természeti és épített környezet minőségét, értékeit megőrizzük. Ettől a rendszertől az ember annyit és olyan körülmények között vehet el, hogy ne sértse saját létkielégítésének jövőbeli esélyeit. A fenntartható fejlődés célja mindezek értelmében az emberi társadalom fenntartása. Ebben a feladatban a környezet feltételként jelenik meg, amely azt jelenti, hogy addig használhatjuk természetes környezetünk erőforrásait, amíg nem sértjük annak megújulási lehetőségét. A gazdaság a társadalom fenntartásának és ezen keresztül a környezet használatának eszköze. Ezt az eszközt bölcsen, a társadalom hasznára, a környezet sérelme nélkül kell használnunk. A fenntartható fejlődés lényege olyan fejlődési-fejlesztési folyamatok együttese, amely az életminőség hosszú távú, egyenletesen biztosítható javulását szolgálja az adott ökológiai keretek között. Ezért a természeti erőforrásokkal, a környezettel való fenntartható gazdálkodásnak együtt kell érvényesülnie a jólét elérését, megtartását elősegítő gazdasági fejlődéssel, valamint a szociális esélyegyenlőség folyamatos növelésével. Ezen okoknál fogva a fenntarthatósági tervek készítésekor alapvető fontosságú, hogy az adott település környezeti, szociális, gazdasági helyzetét megismerjük, a meglévő problémákat feltárjuk (kedvezőtlen légszennyezettségi mutatók, kialakult szegregáció, magas munkanélküliségi ráta stb.). A fenntarthatósággal összefüggő célok és programok meghatározásának előfeltétele tehát a rendszeres állapotfelmérés, melynek egyik eszköze a település környezetvédelmi programja. A hatályos törvényi szabályozás értelmében minden hazai önkormányzatnak önálló települési környezetvédelmi programot kell kidolgoznia, melyet közgyűlése vagy képviselő-testülete hagy jóvá. A helyi fenntarthatósági terv átfogóbb a környezetvédelmi programnál. „Küldetése”, hogy integrálja a helyi környezeti, társadalmi, gazdasági és kulturális kérdéseket, problémákat, továbbá biztosítsa a településen élők megfelelő életminőségét, azaz támogassa a helyi társadalmi-gazdaságikörnyezeti folyamatoknak a fenntartható fejlődés útján történő haladását. A megfogalmazott célok, programok, feladatok végrehajtását a helyi közösség valamennyi résztvevője és szektora közreműködésével képzeli el: a helyi demokratikus folyamatok támogatásával kölcsönös cselekvésre sarkall. Teszi mindezt oly módon, hogy figyelembe veszi a helyi, kistérségi és régiós adottságokat, feltételeket egyaránt. Mára a fenntarthatóság jelentősége a nemzetközi és nemzeti intézmények célkitűző és tervezőstratégiai tevékenységében olyan domináns szerepet tölt be, hogy joggal említhetjük a XXI. század elejének „civilizációs fordulataként” (Gáthy 2005.) A „LA 21” program az általános érvényű fenntartható fejlődés konkrét, gyakorlati megvalósítását a helyi adottságok, érdekek alapján, az önkormányzat és a helyi lakosok, közösségek széleskörű

együttműködésével javasolja folytatni. Az alapfeladat a helyi hatáskörben befolyásolható fejődés (beruházások, fejlesztések, felújítások, intézkedések, szabályozás stb.) olyan irányú alakítása, amely mind jobban előtérbe helyezi a „helybeni” életminőség, környezeti állapot javítását, valamint a helyi erőforrások – talaj, vízkészlet, energia, emberi- és jövedelemtermelő erőforrások stb. – tartamos, azaz nem kimerítő kiaknázását. További fontos elvárás, hogy valamennyi nem helyi erőforrás támaszkodó, de helyi felhasználásban szerepet játszó beruházó, fejlesztő, termelő, szolgáltató és fogyasztó törekedjen a fenntarthatóságot figyelembe vevő megoldások, eljárások igénybevételére, szokások kialakítására. Ennek megvalósíthatóságát a megfelelő politikai akarat megléte és helyi társadalmi-közösségi kultúra jellege együttesen szabja meg és egy racionális tervezési folyamat útján kimunkált stratégia foglalja rendezett keretbe. Noha a fenntarthatóság ökológiai-természeti korlátai eltérő kockázatokat hordoznak és különböző súlyúak, mára az egyik leghangsúlyosabb problémakört: a klímaváltozásból eredő emberi-, társadalmi következmények jelentik (Al Gore 2006.). Ezért a klímaváltozás hatásai elleni védekezésre történő felkészülés – a klíma-alkalmazkodás – a globális, regionális és helyi fejlődés fenntarthatóságának egyik hangsúlyos részterületévé lépett elő. Az Európa Terv projektjeinek tervezésekor javasolt eljárás a környezeti fenntarthatóságra történő hivatkozás és az azt szolgáló tervezett, gyakorlati törekvések bemutatása: ezért a pályázónak, s így több projekt esetében Sárvár Város Önkormányzatának is a környezeti fenntarthatóság elvének érvényesítését a pályázati dokumentáció egészében (célok, tevékenységek és eredmények stb.) érvényre kellett juttatnia. Ebből következik, hogy környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos tevékenységét összefoglalóan is értékelnie kell. Jelen dokumentáció is ezt a célt szolgálja.

2.

HELYZETELEMZÉS

2.1.

A fenntarthatósági terv illeszkedése a nemzetközi, országos és regionális folyamatokba

2.1.1. Fontosabb nemzetközi és országos folyamatok Az 1972-es stockholmi ENSZ Konferencia az emberi környezetről, az 1992-es Rio de Janeiró-i Környezet és Fejlődés Világkonferencia, majd a 2002-es johannesburgi Fenntartható Fejlődés Világkonferencia eredményei megerősítették, hogy az uralkodó környezeti problémák megoldására kizárólag a társadalom és a gazdaság együttes fejlődése révén van esély. E felismerés az Európai Uniót is arra sarkallja, hogy akcióprogramjai révén a tagállamokat együttműködő félként ösztönözze a fenntartható fejlődés felé vezető, globális összefogást igénylő úton. Az EU első politikai és cselekvési programja az 1992-2000. közötti időszakra vonatkozó V. Környezetvédelmi Akcióprogram, megy a „Fenntarthatóság Felé” címet viseli, s része a Riói Agenda 21 végrehajtásának. Az akcióprogram meghatározó célja a környezeti szempontok ágazati politikába integrálása, valamint a kormányok, a vállalati szféra és a közvélemény együttes fellépésének megteremetése volt. Az ágazati politikák közül a program az ipart, az energiát, a közlekedést, a mezőgazdaságot és az idegenforgalmat emelte ki, mivel ezeknek a szektoroknak van különösen nagy hatásuk a környezeti állapot megőrzése és javítása szempontjából. Az V. Akcióprogram következtében csökkent a határon átnyúló légszennyezés, javult a vízminőség és mérséklődött az ózonlyukat károsító anyagok kibocsátása. Az elért eredmények szerényebbek voltak a vártnál, így az Európai Unió megalkotta jelenlegi, VI. Környezetvédelmi Akcióprogramját, mely a „Környezet 2010: A mi jövőnk, a mi választásunk” címet viseli, s melynek feladatai megfelelnek egy település fenntarthatósági terve vonatkozó céljainak, és az azok eléréséhez szükséges végrehajtásnak: „A környezet érdekében történő helyi cselekvés széles körben elterjedt, és az emberek azon érdeklődésére utal, hogy úgy vigyáznak a környezetükre, hogy kellemes legyen ott élni, vagy hogy megóvják a helyi vidéket és a vadvilágot. A tervezésben való lakossági részvétel javítható a könnyebben hozzáférhető és jobb minőségű információ révén.” Az Európai Unió a tagállamok mellett felkért társult országokat is, hogy az EU stratégiával összhangban készítsék el saját stratégiájukat. Az Európai Bizottság a fenntartható fejlődés stratégiáját meghatározó alapelvekről szóló, 2005-ben született deklarációja szerint az Unió elkötelezett a fenntartható fejlődés mellett, amely minden politikáját és cselekedetét meghatározza. Szabadságon, demokrácián és az alapvető emberi jogok tiszteletén alapuló társadalmat épít, amely támogatja az esélyegyenlőséget és a nemzedékek közötti szolidaritást. A stratégia szerint a fenntartható fejlődés középpontjában az életminőség javítása áll, s ehhez a környezet védelmét és a társadalmi kohézió célkitűzéseit az innováció, a növekedés és a munkahelyteremtés motorjává kell tenni. Az Unió megújított Fenntartható Fejlődés Stratégiájának

jóváhagyása a 2006. júniusi Európai Tanács napirendjén szerepelt. 1992-ben a Rio de Janeiróban rendezett ENSZ Környezet és Fejlődés Konferencián elfogadott „Agenda 21” program („LA21”) értékelése kapcsán fogalmazódott meg a fenntartható fejlődés helyi, lokális programja. A nyilatkozatban foglalt ENSZ program végrehajtását koordináló ENSZ Fenntartható Fejlődés Bizottsága rendszeresen áttekinti a fenntarthatóság területein az elért eredményeket, illetve az akadályozó tényezőket és ajánlásokat dolgoz ki a nemzetközi fórumokon elfogadott célok elérése érdekében. Ezzel a modellel a cél az, hogy elveket (vezérfonalat) fogalmazzon meg a helyi önkormányzatok, valamint a helyi lakosok, közösségek számára a fenntarthatóság tennivalóinak, helyi programjának kidolgozás, megvalósítása érdekében. A „LA 21” program az általános érvényű fenntartható fejlődés konkrét, gyakorlati megvalósítását a helyi adottságok, érdekek alapján, az önkormányzat és a helyi lakosok, közösségek széleskörű együttműködésével javasolja folytatni. Az alapfeladat a helyi hatáskörben befolyásolható fejődés (beruházások, fejlesztések, felújítások, intézkedések, szabályozás stb.) olyan irányú alakítása, amely mind jobban előtérbe helyezi a „helybeni” életminőség, környezeti állapot javítását, valamint a helyi erőforrások – talaj, vízkészlet, energia, emberi- és jövedelemtermelő erőforrások stb. – tartamos, azaz nem kimerítő kiaknázását. További fontos elvárás, hogy valamennyi nem helyi erőforrás támaszkodó, de helyi felhasználásban szerepet játszó beruházó, fejlesztő, termelő, szolgáltató és fogyasztó törekedjen a fenntarthatóságot figyelembe vevő megoldások, eljárások igénybevételére, szokások kialakítására. Ennek megvalósíthatóságát a megfelelő politikai akarat megléte és helyi társadalmi-közösségi kultúra jellege együttesen szabja meg és egy racionális tervezési folyamat útján kimunkált stratégia foglalja rendezett keretbe. Magyarország környezetpolitikai céljainak átfogó keretét 6 évre szóló Nemzeti Környezetvédelmi Programok sora jelenti. A program kidolgozásáról, megvalósításáról a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény rendelkezik. Az első időszakra szóló program (mely 1997-2002 időszakra szólt) célja az volt, hogy felmérje a rendszerváltást követően a környezet állapotát. Valamint felszámolja a felhalmozódott problémákat és a továbbiakat megelőzze. A második program (2003-2008) az EU csatlakozás környezetvédelmi feltételeinek teljesítését segítette elő. Ez alatt a két programidőszak között csökkent a környezetre mért terhelés és hatékonyabbá vált a természeti értékek védelme. A mostani Környezetvédelmi Program 2009-2014. évekre szól. Az ország fenntartható fejlődését kívánja elősegíteni. A területi sajátosságokat, a társadalmi igényeket igyekszik figyelembe venni, és ez alapján foglalja rendszerbe a környezet védelmére irányuló célokat, feladatokat.

2.2.

Változások a település életében a felülvizsgált időszakban (statisztikai adatok, kapcsolatok)

Sárvár népessége 14.764 fő (2011. KSH). A lakosságszám alapján a Rába-parti város a második legnagyobb település Vas megyében. Az elmúlt években – ha kismértékben is – folyamatosan csökkent Sárvár állandó népessége. Ezt jól mutatja, hogy a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint, míg 2001-ben 15.919-en éltek a városban, 2007-ben 15.460-an, míg 2010 januárjában a népesség már csak 14.906 fő volt. A népességen belül magas a 25-39 évesek aránya. Ebbe a csoportba tartoznak az 1950-es évek elején született, nagy létszámú korosztály gyermekei. A korösszetétel változása főként a nőknél érzékelhető. A hölgyek több mint fele a 40 év felettiek korosztályába tartozik. A férfiak várható életkora már a születésükkor jóval alacsonyabb, mint a nőké. Ez összefügg a romló anyagi és szociális helyzettel, a rohanó élettel, a mindennapi konfliktusokkal. Bizonyos fokig ezzel függ össze a viszonylag alacsony születésszám, valamint a természetes fogyás. A születések számában a tíz év alatti korosztálynál az országos és a sárvári népesség számát tekintve is ugrásszerű a visszaesés. A város 64,65 km2-en terül el, népsűrűsége 2011. évben 228,4 fő/km2 volt (a megyére jellemző mutatószám négyzetkilométerenként 76,9 fő volt). A népsűrűség változása jól tükrözi a lélekszám alakulását. Az elmúlt időszakban a sárvári lakosságszámot a természetes népmozgalmi folyamatok és a vándorlás is kedvezőtlenül befolyásolta, közülük utóbbiak hatása volt a nagyobb. 2011-ben 127 fő volt a belföldi vándorlási különbözet. Az elvándorlásban – a város viszonylag kedvező munkaerő-piaci helyzete ellenére – valószínűleg döntő szerepet játszik a munkanélküliség. 2011ben a KSH adatai szerint 484 nyilvántartott álláskeresőt regisztráltak a városban. 2011-ben az ezer lakosra jutó adózók száma 528 fő, az egy főre jutó, személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem 1.682.000 Ft, az egy főre jutó személyi jövedelemadó 232.000 Ft volt (lásd 1. táblázat).

1. táblázat Sárvár népességstatisztikai adatai, 2011. nyilvántartott álláskereső

terület km2

lakónépesség (fő)

természetes szaporodás, fogyás (-)

belföldi vándorlási különbözet

pályakezdő* (%)

diplomás* (%)

64,65

14.764

- 4,7

8,6

4,7

8,3

*

a pályakezdők, diplomások aránya a nyilvántartott álláskeresőkből

ezer lakosra jutó adózók száma (fő) 528

egy adófizetőre jutó személyi jövedelemadó (ezer Ft) 232

3.

TERMÉSZETI IDŐSZAKBAN

ÉRTÉKEK

ÉS

VÁLTOZÁSA

A

FELÜLVIZSGÁLT

Sárvár város közigazgatási területe összesen 6464,5 ha. A Földhivatal nyilvántartása szerint ebből 861,1 ha belterület; 5494,3 ha külterület; 109,1 ha pedig zárkert. A kimutatás szerint Sárvár közigazgatási területének több mint fele szántóföldi művelés alatt áll. A szántóterületek az elmúlt évszázadok során az emberi tevékenység következtében a természetes növénytakaró (erdők, rétek) helyén keletkeztek. Az erdőterületek aránya (20,5%) meghaladja az országos átlagot. A jelenleg meglévő, értékesebb erdők a Rába jobb és bal parti zónájában lévő hazai gyertyános-tölgyesek és keményfaligetek, csekély kiterjedésben fűz- és nyárfajokból álló puhafaligetek. Igazi, természetes állapotban csak csekély kiterjedésben maradtak fenn. Nagyobb részük természetközeli – erdészeti kezelésektől, telepítésektől nem mentes – formában található. Tájidegen fafajokból álló (Juglans nigra, Robinia pseudoacacia, Pinus silvestris, Picea abies, stb.) természetvédelmi szempontból értéktelen erdők aránya jelentős és az erdők korosztályeloszlása is rendkívül kedvezőtlen, természetellenes. Sárvár legfőbb természeti értékeit az ártéri erdők őrzik, ezért hosszútávon kiemelt figyelmet kell fordítani ezen erdőállományok megőrzésére. A gyepek területaránya nagyon kicsi (361,3 ha). A valamikori – főként az ártéri – gyepek kiterjedt, tájképet meghatározó élőhelyek voltak változatos kifejlődéssel és nagy fajgazdagsággal. Eltűnésük több okkal magyarázható, részben a jószág nélkül maradt ártéri legelők gyorsan beerdősülésnek indultak (a legelés, taposás a beerdősülést akadályozta), részben az árvízvédelmi töltésen belülre szorult gyepek a rendszeres elöntés miatt elmocsarasodtak és hasonlóan beerdősültek. Természetvédelmi szerepük, súlyuk ma elenyésző a csekély kiterjedésük miatt. Sárvár város közigazgatási területén található természeti értékek védelmét országos jelentőségű és helyi jelentőségű védett területek biztosítják. Ezek a következők: -

Országos jelentőségű természetvédelmi terület: Sárvári arborétum; NATURA 2000-es hálózat részeként kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési terület: a Rába és Csörnöc völgye (HUON20008); Helyi jelentőségű természetvédelmi területek: Bajti-erdő részlet, Rába-holtág a Szatmárerdőben, Várpark, Hatvany-Deutsch kastély parkja, Csónakázó-tó melletti parkerdő, Állókút, Vadkerti kocsányos tölgy, Gárdonyi úti parkban álló kocsányos tölgyek.

Részletes ismertetésük a 2010 januárjában elkészült, Sárvár Város fenntartható fejlődését összesítő jelentésben (LA 21 program) megtörtént, ezért jelen dokumentáció keretében ezeket nem részletezzük újra, csak az azóta eltelt időszakban bekövetkezett változásokra fókuszálunk. 2013-ban változott a helyi jelentőségű természetvédelmi területek listája Sárváron. Sárvár város Önkormányzata 2013. május 31-i ülésén döntött arról, hogy a Csónakázó-tó mellett lévő egykori agyaggödör területét (1247/1 hrsz.) helyi védelem alá vonja. A terület természetvédelmi

kezelésével a természetes élőhelyek kialakítása és fenntartása valamint az idegenhonos növények állományának visszaszorítása érhető el. A terület vízutánpótlásának biztosításával jó természetességű vizes élőhely alakítható ki, amely szaporodó helyet biztosítana a kétéltű fajoknak, valamint biztosítaná a mocsári teknős élőhelyének fennmaradását. A Csónakázó tó melletti felhagyott téglagyári agyaggödör védetté nyilvánításával elsődleges cél a területen előforduló kétéltű és hüllőfajok élőhelyének védelme és fenntartása. A területet az 1960as évek végéig a Sárvári Téglagyár anyagnyerő helyként hasznosította, melyet a tevékenység befejezését követően rekultiváció nélkül hagyott hátra. Az azóta eltelt idő alatt a terület spontán módon növényzettel betelepült. A fásszárú növények közül elsősorban fűz, nyár és éger telepedtek meg. Az aljnövényzetben főleg zavarástűrő és inváziós fajok uralkodnak (aranyvessző, csalán, szeder). Az agyag kitermelése előtt a terület potenciális vegetációja ártéri ligeterdő vagy gyertyános-kocsányos tölgyes erdő lehetett. Erre utal a szomszédos parkerdő gazdag tavaszi geofiton aljnövényzete (Galanthus nivalis, Gagea lutea, Corydalis cava, Anemone ranunculoides, Anemone nemorosa). A terület mélyebb részein a csapadék és talajvíz hatására időszakosan kiszáradó mocsarasodó, vízállásos foltok alakultak ki, amelyek szaporodó helyül szolgálnak a kétéltű fajoknak. Itt található a ritka védett mocsári teknős (Emys orbiculare) állománya. A terület természetvédelmi kezelésének irányelvei -

állandó vízellátás biztosítása; a mocsári teknős élőhelyének fenntartása; az idegenhonos növények visszaszorítása; az elszáradt és balesetveszélyes fák kivágása csak vegetációs időszakon kívül történhet; élő fák kivágására csak indokolt esetben (pl. balesetveszély elhárítása) történhet; telepítés csak őshonos, tájba illő fajjal történhet.

A területen található vizes élőhely természetvédelmi célú fejlesztése érdekében az önkormányzat 2013. áprilisában pályázatot nyújtott be a Környezet és Energia Operatív Program pályázati rendszeréhez, melynek bírálata jelen dokumentáció készítésének időpontjában még nem zárult le. A projekt elsődleges célja az agyaggödrök helyén egy kb. 2,0 ha szabad vízfelületű vizes élőhely kialakítása. Ezzel egyúttal a felhagyott bányagödör rekultivációja, újrahasznosítása is megoldódna. A vizes élőhely kialakításával biztosítható a területen előforduló kétéltű fajok szaporodó helye, illetve a mocsári teknős populációjának stabilizálódása. A vizes élőhely a Gyöngyös-patakkal történő összeköttetése révén rövid idő alatt benépesül halakkal illetve számos madárfajnak szolgálhat táplálkozó helyül. A vizes élőhely mellett a terület tájrendezésével természetközeli gyertyános-tölgyes faállományú pihenőerdő létesülne. A tájrendezést követően természetvédelmi célú tanösvény kialakításával a terület élővilágát bemutató tájékoztató táblák elhelyezésére kerül sor. Így a projekt hozzájárul a természetvédelmi ismeretek minél szélesebb körben történő terjesztéséhez is

4.

AZ ÉPÍTETT IDŐSZAKBAN

KÖRNYEZET

4.1.

Infrastruktúra, humán erőforrások

ÉS

VÁLTOZÁSA

A

FELÜLVIZSGÁLT

A sárvári lakosok száma évek óta csökkenő tendenciát mutat, egyrészt az alacsony születésszám, másrészt az elvándorlás következtében. A születések számát tekintve az országos folyamatokkal gyakorlatilag azonos ütemű és irányú népesedési folyamatok zajlódtak le a városban az elmúlt évtizedekben. A fiatal és idős népesség aránya alapján a társadalom fokozatosan elöregszik. Az öregségi index a városban az országos átlaggal egyezik meg, de az elöregedés a régiós átlagnál kisebb mértékű. Jelenleg 4.251 nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő él Sárváron (átlagos nyugdíjuk 100.575 Ft), miközben a nappali tagozaton tanulók száma az általános iskolákban 83 fő, a középiskolákban 46 fő. Száz bölcsődei férőhelyre 160 gyermeket írtak be, egy óvodai gyermekcsoportra 27 kisgyermek jut.

Vezetékes ivóvíz ellátás A lakosság egészséges ivóvízzel történő ellátása az Önkormányzat alapfeladatai közé tartozik. Sárvár város vízellátását 1997-től a Sárvár, Jákfa, Rábapaty és Csénye települések által alapított SÁRVÁR-VÍZ Vízellátási és Szennyvízelvezetési Szolgáltató Kft. végzi. Ivóvíznyerésre csak a védett, talajvíztároló rétegtől záróréteggel jól elkülöníthető, artézi vizet adó réteg alkalmas. Sárváron ezt a funkciót a pannon rétegek töltik be. A porózus szinttájakban gazdag felső-pannóniai rétegsor 20-30 m-től mintegy 600 m mélységig helyezkedik el. Erre a rétegre települtek a sárvári vízmű fúrt kútjai. A beszűrőzött rétegek helyét összehasonlítva jellegzetes vízadó szinttájakat különböztethetünk meg. Eszerint a vízadó rétegek nagyjából 50 méterenként jelentkeznek. Sárvár város vízellátását a sárvári vízműtelepen lévő 5 db, valamint az újmajori vízműtelepen lévő 2 db mélyfúrású kút biztosítja. Az újmajori kutak folyamatosan, 24 órában működnek. A szükséges többletvíz-mennyiséget igény szerint a sárvári vízműgépház biztosítja. A Sárvár-Víz Kft. meghatározott rendszerességgel elvégezteti az ivóvíz céljára termelő kutak vizének vizsgálatát. A vízvizsgálatokat a Vas Megyei Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat és a Vasivíz Zrt. szombathelyi laboratóriuma szerződéses alapon végzi. A rendszeres vizsgálatok a következő komponensekre terjednek ki: -

kémiai vizsgálatok: hőmérséklet, KOI, klorid, nitrát, nitrit, ammónia, m-lugosság, összes keménység, szulfát, vas, mangán, kalcium, magnézium, pH, fajlagos elektromos vezetőképesség, összes aktív klór;

-

bakteriológiai vizsgálatok: Pseudomonas szám, Coliform szám, baktériumszám 22 és 37 °Con;

-

biológiai vizsgálatok: szeszton mennyiség, vas-mangán baktériumszám, kénbaktériumszám, fonalas baktériumszám, gombaszám, összes szervezetszám, zooplankton szám, fitoplankton szám.

A rendszeres ellenőrző vizsgálatok biztosítják az egészséges ivóvíz szolgáltatást, valamint, hogy Sárvár ivóvízhálózatába szennyezés nem kerülhet. Mikroorganizmusok által előidézett járványos megbetegedés a lakosság körében mindeddig nem fordult elő. A felszín alatti vizek tekintetében a korábbi években potenciális szennyezőforrást jelentett a lakosságnál keletkező szennyvizek nem megfelelő kezelése. Az egyedi szennyvízgyűjtők nem megfelelő műszaki védelme a szennyvíz talajvízbe jutását nem akadályozta meg. 2002. és 2006. között azonban Sárváron befejeződött a szennyvízcsatorna hálózat teljes kiépítése, ami kommunális szennyvizek biztonságos elvezetését és kezelését teszi lehetővé. A városban kiépített közüzemi vízvezeték-hálózat 73,6 km hosszú. Az összes szolgáltatott víz mennyisége 1.030 ezer m3, melyből a lakosság fogyasztása 677 ezer m3 volt 2011-ben, a KSH adatai szerint. A város mindazokkal a közművekkel rendelkezik, amelyek a lakosság és a gazdasági szereplők ellátásához nélkülözhetetlenek.

Szennyvízcsatorna-ellátottság, szennyvíztisztítás A települési folyékony hulladék kezelésére vonatkozó közszolgáltatás a települési folyékony hulladék ideiglenes tárolására szolgáló létesítmény kiürítésére és a települési folyékony hulladék elhelyezés céljából történő elszállítására terjed ki. A települési folyékony hulladékok mennyiségének csökkentési célkitűzéseit alapvetően magában hordozza a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és -tisztítási Megvalósítási Program, amely a kijelölt szennyvízelvezetési agglomerációk területén a települési szennyvizek közműves elvezetését és a szennyvizek biológiai tisztítását, illetőleg a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezését irányozza elő. E programhoz kapcsolódóan Sárvár város teljes területén 2011. év végére megvalósult a közműves szennyvízcsatorna teljes kiépítése. Az önkormányzat közigazgatási területén már csak a Hegyközség, Lánkapuszta és Csénye-újmajor nem rendelkezik szennyvízcsatornával. A szennyvízcsatorna hálózat fejlesztésével együtt 2005-ben megtörtént a szennyvíztisztító-telep kapacitásbővítő fejlesztése is. A sikeres próbaüzem után a Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a 76-1/14/2007. számú határozatban adta meg a telep vízjogi üzemelési engedélyét. A fejlesztés eredményeképpen a telep tisztítókapacitása 7.000 m3/nap értékre növekedett. A tisztítókapacitás értéke úgy lett meghatározva, hogy a telep az újonnan csatornázott városrészekből származó szennyvizek, valamint az idegenforgalmi fejlesztésekből adódó többlet szennyvizek előírt tisztítási feltételeit is teljesíteni tudja. Ez a szennyvíztisztító telep látja el Rábasömjén és Rábapaty települések szennyvizének tisztítását is.

A szennyvízcsatorna hálózat létesítésének ütemezése időben elmaradt ugyan az ivóvíz-vezeték kiépítésétől, de az elmúlt 10 év csatornázási beruházásainak köszönhetően a hagyományos értelemben vett város területén befejeződött a szennyvízcsatorna hálózat kiépítése. A szennyvízcsatorna hálózat kiépítésével együtt kedvezően alakult a lakások csatornahálózatra történő csatlakozása is, amelyre a talajterhelési díj bevezetése is ösztönzően hatott. 2013-ban az önkormányzat tovább folytatta a település szennyvíz csatornahálózatának kiépítését. Ebben az évben Sárvár-Hegyközség területén a Sótonyi, Celldömölki, Újhegy, Kilátó és Iskola utcákban indult el a szennyvízcsatorna beruházás. A beruházás főbb műszaki paraméterei: -

gravitációs szennyvíz gerincvezeték: 2.555 m; beton tisztító akna: 23 db; lakossági bekötővezeték: 797,8 m; szennyvízátemelő telep: 1 db; szennyvíz nyomó vezeték: 763 m; szennyvízbekötések száma: 74 db.

A szennyvízcsatorna építési munkálatok 2013. év végéig befejeződnek, 2014. május 31-ig pedig megtörténik a burkolat helyreállítás. Az elvezetendő szennyvizek befogadója a szabad kapacitással és érvényes vízjogi engedéllyel rendelkező Sárvár városi szennyvíztisztító telep. A telepen gépi tisztítású finomrácson történő szűrés, tangenciális homokfogó műtárgyas homokfogás és előülepítés után a mechanikailag tisztított szennyvíz nagyterhelésű eleveniszapos rendszerű biológiai tisztításra kerül. A foszforeltávolítás hatásfokának növelésére a levegőztető medencékbe vas-só adagolás, a tisztított szennyvíz fertőtlenítésére nátrium-hypoklorit adagolás került kiépítésre. A szennyvíztisztítóban tisztított szennyvíz és a keletkezett szennyvíziszap mennyiségét a 2. táblázat ismerteti.

2. táblázat

A Sárvár városi szennyvíztisztító telepen tisztított szennyvíz és a keletkezett szennyvíziszap mennyisége, 2010-2012. között

2010

tisztított szennyvíz mennyisége (m3/év) 1.845.335

keletkezett szennyvíziszap (t/év) 10.770

2011

1.715.600

11.480

2012

1.511.978

10.835

évek

A keletkező szennyvíziszap teljes mennyisége (előkezelést követően) továbbra is mezőgazdasági területen, injektálással kerül elhelyezésre. A tevékenység folytatása talajvédelmi engedélyhez kötött, melynek feltételrendszerét az 50/2001. (IV.3.) Korm. rendelet szabályozza. Szennyvíziszap mezőgazdasági területre csak akkor juttatható ki, ha nem tartalmaz a rendelet 5. sz. mellékletében

előírt koncentráció felett nehézfémeket illetve toxikus szerves vegyületeket. A sárvári szennyvíztisztítóban keletkező szennyvíziszap vizsgálati eredményeit a 3. táblázat mutatja be.

3. táblázat

A Sárvár városi szennyvíztisztító keletkezett szennyvíziszap főbb minőségi paraméterei, 2010-2012. között paraméter

határérték

2010.

2011.

2012.

pH

6,98

7,12

7,16

összes szárazanyag tartalom

4,94

3,35

4,09

összes szervesanyag tartalom

71,92

71,22

72,40

összes N (%)

6,99

6,98

6,86

összes foszfor ( P2O5 %)

5,36

6,6

4,59

összes kálium ( K2O %)

0,71

0,94

0,83

Pb (mg/kg)

750

<3

<3

23,2

Cd (mg/kg)

10

< 0,15

< 0,2

< 0,2

Co (mg/kg)

50

< 0,3

2,8

4,12

Cr (mg/kg)

1.000

< 1,50

15,61

15,45

Cu (mg/kg)

1.000

144

166

153

Mo (mg/kg)

20

< 1,50

<3

<3

Ni (mg/kg)

200

< 7,50

< 7,50

15,49

Hg (mg/kg)

10

< 1,50

< 1,50

< 1,50

Se (mg/kg)

100

< 3,00

< 3,00

< 3,00

Zn (mg/kg)

2.500

606

674

588

As (mg/kg)

25

< 0,75

< 0,75

15,68

A vizsgálati eredmények alapján megállapítható, hogy a sárvári szennyvíztisztító telepen keletkező szennyvíziszap toxikus elem tartalma mindegyik vizsgált paraméter esetében határérték alatti. Közműolló alakulása Sárváron a közüzemi szennyvízgyűjtő hálózatba a lakások 97,5 %-a be van kötve. A vízhálózatba és a csatornahálózatba bekapcsolt lakások arányának különbsége (közműolló) folyamatosan csökkent és 2011-ben már csak 157 lakással kevesebb csatlakozott a csatornahálózatra, mint amennyi a vízhálózatra (a különbség mindössze 2,5 %-nyi volt). A közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások száma 6.241 db, míg a szennyvízcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások száma 6.084 db volt, a KSH adatai alapján.

Csapadékvíz-elvezetés A város területén a csapadékvíz elvezetése egyrészt zárt szelvényű csapadékcsatornákban (összes hosszuk 19,7 km), másrészt nyílt vízelvezető árkokban történik. A csapadékvíz befogadói a

városon keresztül haladó vízfolyások (Szaput-árok, Kertaljai-árok, Vágóhídi-árok, Aranyos-ér és a Gyöngyös-műcsatorna), melyek a Rába vízgyűjtőjéhez tartoznak. Sárvár Város Önkormányzata a Sárvár-Kertváros déli részének csapadékvízelvezető rendszerének kiépítését 2012. és 2013. években valósította meg. Közel két éves előkészítést (tervezés, engedélyeztetés és pályázatírást) követően a kivitelezés 2013. április és szeptember között valósult meg. A műszaki átadásra 2013. szeptember 30-án került sor. A beruházással a Tompa Mihály, Budai Nagy Antal, Arany János, Tomori Pál, Kassa, Mikes, Baross Gábor, Március 15., Nefelejcs, Akácfa, Tulipán, Hársfa, Nádasdy és Ungvár utcákban épült ki a csapadékvíz elvezető rendszer. A fejlesztés közvetlen haszonélvezői Sárvár kertváros városrész déli részének lakossága, továbbá az itt található vállalkozások és az idegenforgalomban meglévő magánszálláshelyek.

Villamosenergia-ellátás Sárvár város villamos energia ellátását az E.ON Észak-dunántúli Áramszolgáltató Zrt. végzi. A szolgáltatás ma már mindenki számára elérhető. A felhasználásban a lakosság kis részt képvisel, a közületi, illetve ipari fogyasztás a meghatározó. 2011-ben 16.224 MWh volt a háztartások részére szolgáltatott villamos energia, a háztartási villamos energia fogyasztók száma pedig 7.342 db.

Földgázellátás A városban a közüzemű földgázszolgáltatást a GDF SUEZ Energia Magyarország Zrt. biztosítja. A lakosság életminőségét nagymértékben javítja, hogy itt is elérhetővé vált a vezetékes gázszolgáltatás. A bekötések száma évről évre emelkedik, arányuk azonban számottevő elmaradást mutat a Győr-Moson-Sopron megyeitől. A vezetékes gáz fontosságát alátámasztja, hogy a fogyasztók szinte mindegyike lakásának fűtésére is használta ezt az energiafajtát. A lakossági felhasználás az időjárástól és a gáz árának alakulásától is függ, 2011-ben a szolgáltatott 17.750 ezer m3 gázból 1.084 ezer m3-t a háztartások részére továbbítottak. A háztartási vezetékes gázfogyasztók száma 2011-ben 3.901 volt, melyből 3.872 fűtési fogyasztó is egyben.

Közlekedés A kistérség arteliális közlekedési hálózati helyzetű. Négy főút (84., 86., 87. és 88. számú főutak) és három vasútvonal (Szombathely-Celldömölk villamosított, illetve Szombathely-Nagykanizsa, Szombathely-Szentgotthárd vonal) metszi területét. Déli peremén vezet a 8. sz. főút. A kistáj Nyugati határvonala a magyar-osztrák államhatár része. Állami közútjainak hossza 131 km, amelyből 30 km első és másodrendű főút. A közútsűrűség 29 km/100 km2, a főútsűrűség 7 km/100 km2. Főút menti településeinek aránya 30 %. Vasútvonalainak hossza 29 km, amelynek 35 %-a villamosított. Vasútsűrűsége: 6,3 km/100 km2. Településeinek 13 %-a rendelkezik vasútállomással.

Sárvár város közlekedési hálózata Vas megyéhez hasonlóan sűrű. Négy főközlekedési útvonal halad át rajta, mindegyik – főleg nyáron – óriási forgalommal. A kistérség déli részén halad át az egész megye – sőt a régió – szempontjából is alapvető fontosságú 8-as főút. A 86-os főút egyben fontos európai észak-déli főút is (E65), amelyet a 84-es főút Hegyfalunál keresztez. Főút a 88-as is, amely az előző kettőt köti össze Sárvárnál. A sárvári elkerülő út 2009-ben készült el. Az elkerülő úttal lehetővé vált a 88. számú főút kelet-nyugati irányú átmenő forgalmának gyorsabb levezetése, továbbá a lakott terület élhetősége javult, a környezeti ártalmak csökkentek. A többi út harmadrendű főút, vagy összekötő út, állapotuk összességében kielégítő, de helyenként keskeny és rossz minőségű. Fontos lenne a mezőgazdasági utak minőségének a javítása. Helyi közúti tömegközlekedés csak a kistérségi központban, Sárváron van, ahol nyolc viszonylatban, 22 km vonalhálózaton szállítják az évi 320 ezer utast.

Járműállomány Az üzemeltető lakóhelye szerint Sárváron 2011-ben 4.832 db személygépkocsit tartottak nyilván (KSH), mely az itt élő lakosság számához (14.764 fő) viszonyítva elég nagy arányt jelent. Az elmúlt években a gépjárműpark átlagos életkora szignifikánsan nem változott, bár 2002. után észlelhető mértékű javulás jelentkezett. A közlekedés szereplőinek körében a takarékosabb járművek alkalmazása folyamatos – ám források hiányában csak lassan megvalósuló – törekvés. Kedvező fordulat azonban, hogy jelentősen mérséklődött a nagy fajlagos fogyasztású, régi évjáratú személygépkocsik aránya, és ez a közlekedés károsanyag-kibocsátásának szempontjából kedvező jelenség. Nyilván ennek is köszönhető, hogy Sárváron 1990 óta jelentősen csökken a légszennyező anyagok kibocsátása és javul a környezeti levegőminőség. A környezetvédelmi besorolási adatok alapjai a 2010. évben végrehajtott műszaki felülvizsgálatok és környezetvédelmi ellenőrzések voltak, a Nemzeti Közlekedési Hatóság adatai alapján. További figyelemre méltó tény, hogy a személygépkocsi-állományon belül az utóbbi években közel kétszeresére növekedett a dízel gépjárművek aránya. Ez a nitrogén-oxidok (NOx) és a szálló por (PM10) kibocsátása szempontjából kedvezőtlen jelenség, mivel az ilyen gépkocsik magasabb hengertér-hőmérséklete miatt termikus NOx-kibocsátásuk magasabb, illetve a nehezebb és bonyolultabb szervesanyagcsoportokat tartalmazó dízel üzemanyag elégetésekor keletkező szálló por és koromszemcsék kibocsátása – az utóbbi években terjedő részecskeszűrők ellenére – ma még kedvezőtlenebb. A 2009 szeptembere után megjelenő dízel személygépkocsik szálló por (PM10) kibocsátása jelentősen lecsökkent, ezért akár elérheti a benzinüzeműekét, hiszen az akkortól érvényes EURO5 előírások már mindkét hajtóanyagcsoportnak azonos PM10 kibocsátási határértéket írnak elő, ugyanakkor a szálló por egészségkárosító hatása a porszemcsék tömegén kívül alapvetően függ azok minél kisebb méretétől is (lásd később, PM2,5). A nemzetközi tendenciának megfelelően Sárváron is a személygépjármű ellátottság további növekedésével kell számolni, mely a város környezeti állapotát tovább fogja rontani, továbbá társadalmi kára a közúti balesetek miatt számottevő. Komoly problémát jelent a közösségi közlekedési gépjárművek igen magas életkora, amely tovább rontja a közlekedési

munkamegosztást, ezzel további környezetterhelést előidézve. Nemzetközi nagyvárosokra jellemzően hazánkban, így Sárváron is egyre népszerűbb a kerékpáros közlekedés, amelynek infrastruktúrája azonban elmaradott. Mivel a kerékpáros közlekedés egyre népszerűbb, ennek természetes velejárója, hogy a kerékpárosok is mindinkább a közúti balesetek szereplőivé válnak. Az üzemanyagok árának emelkedése, a környezettudatosabb gondolkodás, a városok zsúfoltsága, parkolási körülményei vonzóvá teszik ezt a típusú közlekedést, ám a résztvevők képzése, felelősségtudata, toleranciája közel nem módosul ennek megfelelő ütemben.

Távközlés Távbeszélővonalból 4.566 darab volt 2011-ben, ebből a lakásfővonal 3.750 darab, az ISDN vonal pedig 368 darab volt.

Kábel TV A kábelhálózatba bekapcsolt lakások száma 2011-ben 4.426 darab volt.

4.2.

Épületek, területek

2011. év végén Sárvár lakásállománya 6.241 darab volt. Az adott évben 4 családi ház épült, melyből 3 darabot magánszemély épített és közüzemi vízvezetékkel és közcsatornával is ellátott. A megszűnt lakások száma szintén 4 darab volt, így összességében nem változott a lakások száma 2011-ben.

5.

A KÖRNYEZETVÉDELMI TÉNYEZŐK FELÜLVIZSGÁLT IDŐSZAKBAN

5.1.

A levegő minősége

ÉS

VÁLTOZÁSUK

A

A levegőtisztaság-védelem átfogó szabályozását biztosító Kormányrendelet végrehajtása érdekében az elmúlt években megújultak a szükséges miniszteri rendeletek, a szakterület szabályozása megfelel az Európai Unió követelményeinek. A környezetvédelmi törvény alapján az Önkormányzat az illetékességi területére a más jogszabályokban előírtaknál kizárólag nagyobb mértékben korlátozó környezetvédelmi előírásokat határozhat meg, ugyanakkor ez a lehetőség határértékre – ami a miniszter hatásköre – nem vonatkozik. Az önkormányzatok települési környezetvédelmi programja a település adottságaival, sajátosságaival és gazdasági lehetőségeivel összhangban tartalmazza a légszennyezettség-csökkentési intézkedési programmal, valamint a légszennyezéssel kapcsolatos feladatokat és előírásokat is. Sárvár levegőminőségi állapotát a természeti (éghajlati, meteorológiai) tényezők alakulásától függően a háttérszennyezés, valamint a lokális szennyező források (az ipari kibocsátások, a fosszilis tüzelőanyagok égetése és a közlekedés) határozzák meg. Az ipari tevékenység döntően a város külső részén, iparterületen zajlik, lakóépületek közé ékelődő, jelentős kibocsátással járó ipari tevékenység a város területén nem található. A városba települt ipari és szolgáltató létesítmények légszennyezőanyag-kibocsátása a korábban már megtett intézkedések hatására határérték alatti. A helyhez kötött légszennyező-források által kibocsátott szennyezőanyagokhoz hozzáadódnak a bejelentésre nem kötelezett kibocsátó forrásokon távozó légszennyezőanyagok, amelyek elsősorban a lakosság energiaigényének (fűtés, használati melegvíz előállítása, főzés) kielégítéséből származnak. Az ország egész területére kiterjedő általános tapasztalat, hogy az egyedi fűtésből származó légszennyezőanyag-kibocsátás jelentős mértékű és különösen a szén és a tűzifa felhasználása okoz fajlagosan lényegesen több kén-dioxid, illetve a tökéletlen égés következtében szén-monoxid- és koromkibocsátást, mint a jól szabályozható, korszerű fűtőművek. A közúti közlekedés következtében elsősorban nitrogén-oxidok, szén-monoxid, szénhidrogének, kén-dioxid, korom és ennek felületén policiklikus aromás szénhidrogének (PAH), valamint a ma már egyre kevésbé jellemző ólomszennyezés kerül a település légterébe, gyakorlatilag a talajszinttől legfeljebb 0,5 m magasságban lévő kibocsátóforrásokon (kipufogócsöveken). Másodlagos hatásként a gépjárművek által felkevert por jelenthet légszennyezést. A szennyezőanyagok várható koncentrációi az út-menti területeken az aktuális meteorológiai viszonyoktól függően is változnak. A szakirodalomban ismertetett, különböző terjedési modellekkel számított adatok szerint a gépjárművek által kibocsátott légszennyezőanyagok koncentrációi az út tengelyétől mért 8-10 m távolságban általában felére csökkennek, hatásuk azonban még 150-200 m távolságban is kimutatható. Fontos kapcsolódó információ, hogy 2011 és 2012 években Sárvár város városrészeinek

gyógyhellyé minősítése1 céljából részletes levegőterheltségi vizsgálatokat végeztek. A mérések során vizsgálták a O3, NOx, NO2, SO2, CO szinteket, valamint folyamatosan mérték szállópor PM10 frakcióját és a meteorológiai paramétereket (hőmérséklet, nyomás, szélsebesség, szélirány, relatív nedvességtartalom), az év során 4 különböző mérési periódusban (a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően). A kapott eredményekből megállapítható, hogy a mérések ideje alatt az 1 órás adatok alapján egészségügyi határérték túllépés egyszer sem történt. Megállapítható továbbá, hogy a 24 órás átlagkoncentrációk, illetve a napi 8 órás mozgó átlagkoncentráció maximuma sem haladta meg az egészségügyi határértéket. A mérési eredmények és a hatályos egészségügyi határértékek alapján a vizsgálatok időszakában a vizsgált terület levegőterheltségi szintje megfelelt a vonatkozó, a gyógyhellyé minősítés levegőtisztaság-védelmi követelményeinek is.

5.2.

Vízminőség

5.2.1. Felszíni vizek A város és közvetlen környéke meglehetősen gazdag vízfolyásokban. A település és egyben a táj fő folyója a Rába, mely a város alatt felveszi a Herpenyő, a város felett pedig a Gyöngyös-patak, majd a Szaput-árok vizét. Ez utóbbi gyűjti össze a város területén csörgedező többi árok (Vágóhídi-árok, Kertaljai-árok, Vasútmenti-árok) vizét. A várostól K-re, a Hegyhát területén ered a Lánka-patak, mely a Berekbe érve a Rábával párhuzamosan halad egészen Pápócig, ahol zsilipen át a Rábába torkollik. A Rába vízhozama a város körzetében kisvíz idején 6 m3/s, középvíznél 37 m3/s, nagyvíznél 516 m3/s. Az eddig mért legnagyobb vízhozam 795 m3/s, mely 50 éves gyakorisággal ismétlődik. A Rába energiájával tetemes mennyiségű hordalékot is szállít. Lebegtetett hordaléka 10 éves átlagban 92.160 m3/év, a görgetett hordaléka pedig 1.862 m3/év. Legnagyobb hordalékhozama az előző értékeknek közel a kétszeresét éri el. A Gyöngyös-patak a város második legjelentősebb vízfolyása. A Kertváros alatt kialakított csatornával többlet-vizét már a város előtt a Rábába vezethetik. Sárvárnál 15 m3/s átbocsátóképességű mederben folyik. Vízhozama kisvíznél 0,5 m3/s, középvíznél 2 m3/s, nagyvíznél 15 m3/s. Vizével táplálja a Téglagyári-, a Csónakázó- és az Arborétum területén kialakított mesterséges tavakat. Vízminősége a Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség által Vas-megyében vett minták vizsgálatai alapján általában a III. (tűrhető) kategóriába esik. A városban és környékén fellelhető további felszíni vizek részletes ismertetésétől eltekintünk (ezekről a Sárvár Város fenntartható fejlődését összesítő jelentés releváns fejezetei máig érvényes információkkal szolgálnak), csak az azóta eltelt időszak változásait ismertetjük. A Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Kis Balaton üzemmérnöksége, 1

Valamely település egésze vagy meghatározott része akkor nyilvánítható gyógyhellyé, ha a gyógyítás zavartalanságát és a betegek nyugalmát biztosító környezeti feltételek (kiemelten védett területre előírt levegőtisztaság, fokozottan védett területnek megfelelő zajszint, rendezett zöldterületek, stb.) adottak.

Vízminőségi laboratóriuma 2011. május 31-én helyszíni mintavételezést végzett a Csónakázó tavon, a Téglagyári tavon és a Gyöngyös műcsatornán az alábbi mintavételi helyeken:Gyöngyös műcsatorna Téglagyári-tó befolyási oldal, Téglagyári-tó kifolyási oldal. Előülepítő-tó I. öböl kifolyása, II. öböl kifolyása, III. öböl kifolyása. A vízmintákból vizsgálatra került a fajlagos elektromos vezetőképesség, az oldott oxigén tartalom, illetve a szervesanyag forgalmi mutatók. A vízminőségi vizsgálatokon túl a Csónakázó-tó üledékét is vizsgálták (nedvesség-, szárazanyag- és hamutartalom, valamint izzítási veszteség). Az eredmények alapján megállapítható, hogy a legnagyobb összes foszfor (ÖP) koncentráció ≈0,1 mg/l a horgásztó befolyóiban kimutatható. A Téglagyári-tóban kisebb mértékű 0,063-0,094 mg/l közötti, a Csónakázó tóban pedig ≈0,05 mg/l. Tehát a horgásztó befolyóiban volt a legmagasabb az ÖP koncentráció, a többi mérési ponton csökkent. A nitrogénformák közül a nitrát-nitrogén (NO3-N) koncentációja az Előülepítő-tóban és a Gyöngyös-műcsatornában > 3 mg/l volt, a Téglagyári-tóban 1 mg/l körüli, a Csónakázó-tóban pedig 0,6 mg/l körüli. Az ammóniumnitrogén (NH4-N) érték mindegyik mérési ponton rendkívül alacsony volt. A vízben lebegő mikroszkopikus algák mennyisége a folyásirány mentén változott. A Gyöngyösben az algabiomassza érték 1,5 illetve 3,3 mg/l, a Téglagyári-tóban mintegy háromszorosára nőtt meghaladta a 10 mg/l mértéket is. Az Előülepítő-, és a Csónakázó-tóban a mért érték nagymértékben csökkent, nem érte el a 0,5 mg/l értéket sem. A vizek tápanyag-ellátottsága jónak mondható. A befolyókban az összes foszfor koncentráció az eupolitróf és a politróf állapot közötti átmeneti érték volt. A tápanyag koncentráció a tavakban lecsökkent, azonban a jó tápanyag-ellátottság az esetek nagy részében fennmaradt.

5.2.2. Felszín alatti vizek Sárvár környéke természetes forrásokban szegény terület, a földtani felépítés miatt leginkább a Kemeneshát lábánál fakadnak vízerek. Ilyenekkel az Omlás-erdőben és a Bajti felé eső területen, a vasúti töltés oldalában lehet találkozni. A Rába bal parti területén csak egyetlen természetes forrás ismert: Sárvár város külterületén a Szombathely felé vezető 88-as számú közúttól nem messze a szántóföldi táblák között egy természetes mélyedésben tör a felszínre egy rétegforrás. A terület földrajzi értelemben a Rába-völgy és a Rábai teraszos síkság határán fekszik. A forrás a topográfiai térképeken név megjelölése nélkül látható, a Sárvár történetével foglalkozó forrásmunkák egyike sem említi. A forrást a Sáriban lakó emberek „Álló-kút” néven ismerik. Földrajzi helyzetéből eredően ugyanakkor a Sárvár alatti rétegek gazdag vízkészletet rejtenek. A legfiatalabb, holocén-pleisztocén korú üledékekben tárolódó talajvíz-készlet a régi ásott kutakat és az újabb ipari vizet szolgáltató csőkutakat látja el. A kavicsos talaj jó vízáteresztő képességénél fogva ki van téve a felszínről történő szennyeződésnek2, így a talajvíz gyakran magas nitrát2

Sárvár közigazgatási területe a 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet értelmében a mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezés szempontjából nitrátérzékeny területnek számít, a 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet alapján pedig a felszín alatti vizek állapota szempontjából kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület.

tartalmú, ezért ivásra alkalmatlan. A talajvíz mélysége Sárvár közigazgatási területén a Rába baloldali teraszos síkján 2-4 m között található, a Rába völgye felé 2 m-ig emelkedik. A Rába jobb oldalán emelkedő Kemeneshát vonulatán azonban 15-20 m mélységben jelenik csak meg. Kémiai összetételét tekintve a kalciummagnézium-hidrogénkarbonátos típusba sorolható. A talajvíz minőségéről a város területén létesített, a talajvíz esetleges minőségi változását észlelő (monitoring) kutak vizsgálati eredményeiből, illetve a környezetvédelmi felülvizsgálatok során mélyített fúrások eredményei alapján lehet tájékozódni. Az Önkormányzat kezelésében a XIII. városi felhagyott, rekultivált hulladéklerakó területén 5 db figyelőkút, a Sárvár-Hegyközségben felhagyott, rekultivált szilárdhulladék-lerakó területén összesen 11 db talajvíz mintavételi hely található. Ezek félévenkénti rendszeres vizsgálatáról az Önkormányzat gondoskodik és a vett vízmintákat a környezetvédelmi hatóság által előírt paraméterekre akkreditált laboratórium vizsgáltatja. A laboreredmények (az értékelő jelentés részeként) évente megküldésre kerülnek a Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség részére. A Sárvár 1247/2 hrsz. alatti ingatlanon (XIII. városi lerakó) lévő figyelőkutak 2012. évi vizsgálati eredményeit a 4. táblázat foglalja össze. A Sárvár-Hegyközség területén lévő mintavételi helyek vizének vizsgálati eredményeit az 5-7. táblázatok ismertetik, ahol a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendeletben (a továbbiakban: Együttes rendelet) szereplő határértékektől eltérő, illetve azokat meghaladó mennyiségek vastagon szedve szerepelnek; a kimutathatósági határ alatti koncentrációkat „k. a.” jelöli.

4. táblázat

A Sárvár 1247/2 hrsz. alatti ingatlan figyelőkútjainak vízvizsgálati eredményei (2012.) S-1 számú kút

vizsgált paraméter

(minta jele: S1) I. félév

II. félév

S-2 számú kút (minta jele: S2)

S-3 számú kút (minta jele: S3)

S-4 számú kút (minta jele: S4)

S-5 számú kút (minta jele: S5)

I. félév

II. félév

I. félév

II. félév

I. félév

II. félév

I. félév

II. félév

pH

8,18

7,18

7,09

6,89

8,19

7,51

8,28

7,49

8,09

7,41

összes oldott a. (mg/l)

446

354

3160

2906

359

342

364

274

421

288

ammónium (mg/l)

1,12

1,23

27,1

40,4

0,20

1,89

0,08

1,57

1,54

1,05

nitrit (mg/l)

0,40

k. a.

0,08

k. a.

0,05

k. a.

0,09

k. a.

k. a.

k. a.

nitrát (mg/l)

k. a.

k. a.

k. a.

k. a.

k. a.

k. a.

k. a.

k. a.

k. a.

k. a.

szulfát (mg/l)

37,0

25,9

62,1

28,6

k. a.

k. a.

27,7

k. a.

29,6

k. a.

foszfát (mg/l)

k. a.

k. a.

k. a.

k. a.

k. a.

k. a.

k. a.

0,42

k. a.

k. a.

klorid (mg/l)

78

72

448

406

47

90

36

48

39

37

k. a.

0,08

1,98

2,70

0,06

0,36

k. a.

0,15

k. a.

0,06

B (mg/l)

A táblázat adatai alapján megállapítható, hogy az egyes vízmintákban kimutatott ammónium-ion koncentrációk jellemzően egész évben túllépik az Együttes rendeletben megadott határértéket, a bór mennyiségei egy kút (S-2) esetében nem megfelelőek. Az adatokat az előző évek vizsgálati eredményeivel és a vonatkozó határértékekkel összehasonlítva érdemi eltérések nem tapasztalhatók, bár meg kell jegyezni, hogy 2011-hez képest a vízminták ammónium-tartalma egységesen csökkenést mutat és az S2 jelű kút bór tartalma az előző évi eredményekhez képest jelentősen csökkent. Mint arra az előző évek jelentései is kitérnek, egyértelműen az S-2 jelű figyelőkút vizének minősége a legrosszabb. A határértékeket túllépő szennyezőanyag koncentrációk azonban (nagy valószínűséggel) inkább a kút kényszerűségből történt nem megfelelő elhelyezésére vezethetők vissza, mintsem a lerakó környezetszennyező voltát igazolnák (a kutak létesítése idején a lerakó közvetlen környezetében uralkodó rendezetlen terepviszonyok és a lerakóval szomszédos területeken jelentkező magas belvíz miatt az S-2 jelű kút a lerakótesten mélyült, így a belőle vett vízminta tulajdonképpen a lerakó feküjén összegyűlő szivárgó- és csurgalékvizek minőségét reprezentálja).

5. táblázat vizsgált paraméter pH

A Sárvár-hegyközségi hulladéklerakó I. üteme mintavételi helyeinek vízvizsgálati eredményei és a vonatkozó határértékek

határérték

IV. jelű kút

V. jelű kút

VI. jelű kút

VII. jelű kút

I. ütem 1. kút

I. ütem 3. kút

I. ütem 4. kút

I. félév

II. félév

I. félév

II. félév

I. félév

II. félév

I. félév

II. félév

I. félév

II. félév

I. félév

II. félév

I. félév

II. félév

≥6,5 és 9,0≤

7,51

6,87

7,31

6,85

7,40

6,93

7,45

7,02

7,82

7,34

7,54

7,27

7,74

6,93

vezetőképesség (µS/cm)

-

2540

2730

1790

2071

1690

1710

1360

1550

852

916

1600

1660

821

949

KOIps (mg/l O2)

-

-

-

-

-

-

-

-

-

3,3

2,4

5,5

7,0

3,6

1,9

0,5

37,0

45

0,79

0,56

0,07

0,08

0,07

0,02

0,04

0,03

0,06

k. a.

0,05

k. a.

nitrit (mg/l)

-

3,90

1,98

0,12

k. a.

0,18

k. a.

0,14

k. a.

0,08

k. a.

0,06

k. a.

0,06

k. a.

nitrát (mg/l)

50

59,2

49,6

18,8

21,2

144

134

62,2

89,2

69,0

73,7

224

157

38,4

29,1

klorid (mg/l)

-

-

-

-

-

-

-

-

-

93

113

169

222

67

111

B (mg/l)

0,5

0,49

0,70

0,06

0,08

k. a.

k. a.

k. a.

0,06

-

-

-

-

-

-

Cr (µg/l)

50

k. a.

k. a.

k. a.

k. a.

k. a.

k. a.

k. a.

k. a.

-

-

-

-

-

-

Ni (µg/l)

20

17,6

19,6

8,0

9,61

3,49

3,60

2,14

3,57

-

-

-

-

-

-

Zn (µg/l)

200

k. a.

k. a.

k. a.

k. a.

k. a.

k. a.

k. a.

k. a.

-

-

-

-

-

-

ammónium (mg/l)

A táblázat adatai alapján az általános vízkémiai paraméterek közül a vízminták nitrát-tartalma jellemzően meghaladja az Együttes rendeletben megadott határértéket, míg az ammónium a monitoring rendszer új kútjaiban (IV. és V. jelű) magas. A IV. jelű kútban a bór is határérték közeli, illetve kismértékben meghaladja azt. A már korábban is vizsgált kutak vizsgálati eredményeit a korábbi évi adatokkal összehasonlítva nem tapasztalható érdemi változás.

6. táblázat vizsgált paraméter pH

A Sárvár-hegyközségi hulladéklerakó III/1. üteme mintavételi helyeinek vízvizsgálati eredményei és a vonatkozó határértékek határérték

I. jelű kút

III. jelű kút

III. ütem 2. kút

III. ütem 3. kút

Csurgalékvíz

Csapadékvíz 1

Csapadékvíz 2

I. félév

II. félév

I. félév

II. félév

I. félév

II. félév

I. félév

II. félév

I. félév

II. félév

I. félév

II. félév

I. félév

II. félév

≥6,5 és 9,0≤

7,93

6,78

8,21

7,15

7,20

6,70

8,05

7,01

7,91

8,18

-*

-*

-*

-*

vezetőképesség (µS/cm)

-

427

436

1860

2100

1860

1690

1300

1080

10070

8460

-*

-*

-*

-*

összes oldott anyag (mg/l)

-

317

303

1292

1283

1360

1132

955

750

5219

4674

-

-

-

-

KOIps (mg/l O2)

-

0,71

3,2

16

13

17

6,3

5,0

3,3

730

16

-*

-*

-*

-*

0,5

1,09

0,32

0,06

1,10

k. a.

5,57

0,08

0,09

272

273

-*

-*

-*

-*

nitrit (mg/l)

-

0,16

0,69

0,16

0,21

0,43

0,46

0,15

0,12

128

3,28

-*

-*

-*

-*

nitrát (mg/l)

50

57,9

54,7

9,23

7,07

281

153

596

158

429

157

-*

-*

-*

-*

szulfát (mg/l)

250

101

43,4

35,9

35,3

161

240

79,8

139

433

67,4

-

-

-

-

klorid (mg/l)

-

24

28

124

195

155

137

110

80

1660

1700

-*

-*

-*

-*

B (mg/l)

0,5

k. a.

k. a.

0,62

0,86

0,16

0,19

0,09

0,18

3,20

8,00

-

-

-

-

Cr (µg/l)

50

k. a.

k. a.

6,48

6,94

k. a.

k. a.

k. a.

k. a.

51,8

62,7

-

-

-

-

Ni (µg/l)

20

4,35

4,08

32,4

34,9

10,8

15,2

4,36

3,43

84,9

101

-

-

-

-

Zn (µg/l)

200

k. a.

k. a.

k. a.

k. a.

k. a.

k. a.

k. a.

k. a.

110

213

-

-

-

-

TPH (µg/l)

100

k. a.

k. a.

k. a.

k. a.

k. a.

k. a.

k. a.

k. a.

k. a.

k. a.

-

-

-

-

ammónium (mg/l)

*

Nem vizsgált paraméter, mert a mintavételi pontban a mintavételkor mintázható vízmennyiség nem volt.

A táblázat adatai alapján a vizsgált kutak vízminősége nem minden vizsgált paraméter esetében megfelelő. Az Együttes rendeletben szereplő paraméterek legtöbbjének koncentrációja kisebb-nagyobb mértékben túllépi a megadott határértéket. Az I. és a II. félévi vizsgálati eredményei között többnyire nem mutatkoznak jelentős eltérések. A figyelőkutak közül a III. jelű vízminősége a legrosszabb. Az eredményeket a korábbi évi adatokkal összehasonlítva érdemi változás nincs.

7. táblázat

A Sárvár-hegyközségi inert hulladéklerakó figyelőkútjának vízvizsgálati eredményei és a vonatkozó határértékek vizsgált paraméter

határérték

II. jelű kút I. félév

II. félév

≥6,5 és 9,0≤

7,95

6,70

vezetőképesség (µS/cm)

-

1010

1420

összes oldott anyag (mg/l)

-

708

940

KOIps (mg/l O2)

-

7,5

4,1

0,5

0,08

k. a.

nitrit (mg/l)

-

0,08

k. a.

nitrát (mg/l)

50

311

162

szulfát (mg/l)

250

312

115

klorid (mg/l)

pH

ammónium (mg/l)

-

152

194

B (mg/l)

0,5

0,29

0,32

Co (µg/l)

20

k. a.

k. a.

Cr (µg/l)

50

k. a.

k. a.

Ni (µg/l)

20

3,02

6,19

Zn (µg/l)

200

k. a.

k. a.

A táblázat adatai alapján az általános vízkémiai paraméterek közül a nitrát és a szulfát mért értékei haladták meg az Együttes rendeletben megadott határértéket. A nehézfémek- és toxikus elemek mért eredményei megfelelőek. Az eredményeket a korábbi évi adatokkal összehasonlítva érdemi változás tapasztalható az ammónium és a bór koncentrációjában, amelyek határértéke 2012-ben már mind a két esetben határérték alatti volt. Tekintettel arra, hogy a felhagyott hulladéklerakók Sárvár város ivóvízbázisával nincsenek kapcsolatban, a lakosság ivóvízellátását nem veszélyeztetik. A megvalósított műszaki rekultivációval a felszíni csapadékvizek hulladéktestbe történő szivárgása megszűnt, így azok további kioldó hatásával gyakorlatilag nem kell számolni. Ivóvíznyerésre csak a védett, talajvíztároló rétegtől záróréteggel jól elkülöníthető artézi vizet adó réteg alkalmas. Sárváron ezt a funkciót a pannon rétegek töltik be. Erre a rétegre települtek a Sárvári Vízmű fúrt kútjai. Sárvár város vízellátását 5 db mélyfúrású kút biztosítja. Mivel ezek kapacitása csúcsidőben nem elégséges, ezért a Sárvár-újmajori vízmű-telepről is vezetnek ~1400 m3 vizet a sárvári vízmű-telepre. Az egészséges ivóvíz megőrzése szempontjából meg kell valósítani az üzemelő vízbázisok hidrogeológiai védelmét. A mélyebb szintekben elhelyezkedő rétegek a területen jellemző geotermikus hatás következtében már nem hideg vizet, hanem 35 °C-nál magasabb hőmérsékletű termálvizet szolgáltatnak. Minőségi védelmük szintén kiemelt feladat, hiszen a termálvíz gyógyászati és idegenforgalmi

hasznosításán alapul Sárvár nemzetközileg is elismert gyógy- és idegenforgalma.

5.3.

Hulladékgazdálkodás

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésének rendelkezése alapján a közszolgáltatások, ezek között a településtisztaság és a köztisztaság feltételrendszerének megteremtése és a helyi lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásának biztosítása a helyi önkormányzat feladata. A törvény egyéb rendelkezései szerint a helyi közszolgáltatási feladatok egy részénél az önkormányzat – a lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségeitől függően – maga határozhatja meg, hogy mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el, ugyanakkor törvény kötelezheti a települési önkormányzatokat egyes közszolgáltatások ellátására. E kötelezettségek a település nagyságától, a lakosságszámtól, és egyéb feltételektől függően eltérően is megállapíthatók. Az önkormányzatok és a közszolgáltató közötti viszonyokról a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 33-37/A §-ai rendelkeznek. Sárvár város helyi hulladékgazdálkodási tervét (a továbbiakban: HHT) Sárvár Város Polgármesteri Hivatalán belül alakított munkacsoport készítette el, dr. Kulcsár László szakreferens vezetésével 2004-ben. A tervezés a 2004-2009. közötti időszakra vonatkozott, a tervezés báziséve 2002. volt. A tervet Sárvár Város Önkormányzati Képviselő-testülete a Sárvár város helyi hulladékgazdálkodási tervének megállapításáról szóló 25/2004. (VI. 24.) számú önkormányzati rendeletében fogadta el. A II. Országos Hulladékgazdálkodási Tervnek – amely már az új hulladék keretirányelvben rögzített hulladékgazdálkodási követelmények alapján készült, és figyelembe veszi a települési szilárd hulladékgazdálkodás fejlesztési stratégiáját, amely az EU pénzügyi tervezési időszakához igazodóan a 2007-2016. közötti időtávra került kidolgozásra. Ennek értelmében a HHT legutóbbi felülvizsgálatának főbb megállapításai: -

-

-

az elmúlt időszakban a hulladékhasznosítás területén az érdemi változást a csatornázottság előre haladásával (a közműolló záródása) egyidejűleg jelentősen megnövekvő kommunális szennyvíziszap mennyiségi változása eredményezte, melynek teljes mennyisége a korábbi gyakorlat szerint továbbra is mezőgazdasági területeken kerül felhasználásra, a talaj tápanyag-utánpótlása érdekében. A korábban lerakással ártalmatlanított biológiailag lebomló szerves hulladékok hasznosítását sikerült megoldani. Mivel a hegyközségi inert lerakó bezárt, így a tervezettel teljesen ellentétes folyamat játszódott le az inert építési-bontási hulladékáramok területén és a keletkezett (Sárvár közigazgatási területén nyilvántartott) mennyiségek drasztikusan lecsökkentek. A települési szennyvíz tisztításából származó iszapok mennyisége közelíti (bár kissé felette van) az előzetes tervekben kalkulált adatokat. A közcsatornába vezetett ipari szennyvizek

minőségének szigorú ellenőrzésével sikerült a 100 %-os hasznosítási arányt továbbra is fenntartani. A szelektív gyűjtést előmozdítandó a város különböző pontjain hulladékgyűjtő szigetek működnek, ahol szelektív hulladékgyűjtő konténerekben 5 hulladékfrakció elkülönített gyűjtésére van lehetőség (fehér üveg, színes üveg, papír, fém, műanyag). A háztartásokban keletkező tiszta csomagolási hulladék szelektív gyűjtését 80 literes sárga színű emblémával ellátott kukák szolgálják. A város hulladékát a MÜLLEX-KÖRMEND Kft. Harasztifalu 049/3 és 049/4. hrsz. alatti hulladéklerakója fogadja be (az egységes környezethasználati engedély száma: 464-3/24/2010.). A hulladéklerakó szigetelését 3 × 20 cm-es tömörített agyagréteg és HDPE szigetelő fólia biztosítja. Ezen helyezkedik el a geotextília, majd a kavicsszivárgó a szükséges dréncsövekkel a csurgalékvíz elvezetésére. Az elvezetett csurgalékvíz szigetelt gyűjtőmedencékbe jut, majd locsolással visszaforgatásra kerülnek a hulladékfelületre. Biztosított a keletkező biogázok elvezetése, a hulladék kompaktorral történő tömörítése. A tároló prizmák oldalai agyag-, illetve földréteggel kerülnek takarásra, majd növénytelepítéssel illeszkednek a környezetbe. Az üzemelés alatt álló depóniáról a hulladék szél általi elszóródását hulladékfogó háló gátolja. Az alkalmazott műszaki megoldásokkal biztosítható a hulladék környezetszennyezést kizáró elhelyezése. A kiépített tárolókapacitással és eszközállománnyal hosszútávon biztosítható a régió összes településének hulladék elhelyezése. 2013-ban változás történt a kommunális hulladékgyűjtés rendszerében. 2013. október 1-étól a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási feladatokat Sárvár város Önkormányzatának 100 %-os tulajdonában lévő Sárvári Zöld Pont Nonprofit Kft. látja el. A lakossági szilárd hulladék szállítása a lakossági igények alapján heti egy, illetve két alkalommal történik. A háztartásokban képződő hulladék mennyiségének függvényében a gyűjtőedényzet mérete 50 és 240 liter között változik. A lakótelepeken 1100 literes konténerekben történik a hulladék gyűjtése. Új szolgáltatásként jelenik meg a házhoz menő üveggyűjtés a családi házaknál. A közszolgáltató 2013. október 28-tól havonta gyűjti a családi házaknál az öblös üveget, melyhez a zöld színű „üveg” felirattal ellátott zsákot díjmentesen (postaládába helyezve) biztosítja a lakosság számára. Társas házaknál az öblös üveg gyűjtése továbbra is a hulladékszigeteken és a hulladékudvarban biztosított. A hulladékudvar a hét minden napján 8.00 és 20.00 óra közötti nyitvatartással áll a lakosság rendelkezésére, a Sárvár, Ikervári u. 23. szám alatt. Sárváron a hulladékudvar igénybevétele a lakosság számára ingyenes. A hulladékudvarban elhelyezhető hulladékfajták: lom, papír, karton, fém, öblös üveg, műanyag csomagolási hulladék, személygépkocsi gumi, építési törmelék, zöldhulladék, hungarocell, műanyag fólia, lakosságnál keletkező veszélyes hulladék. 2013. november 1-étől a következő hulladékszigetek állnak a lakosság rendelkezésére. -

Hunyadi u. parkoló

-

Alkotmány u. trafóház mellett Alkotmány u. garázssor Újsziget u. parkoló

5.3.1. A Sárvár-Hegyközségben lévő inert hulladéklerakó rekultivációja A Sárvár-Hegyközségben az inert hulladéklerakó az önkormányzat üzemeltetésében 2008. december 31-ig működött. A Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 1296-1/2/2010. számú határozatában a felhagyott hulladéklerakó lezárására és műszaki rekultivációjára kötelezte az Önkormányzatot. A rekultiváció teljesítési határidejének egyszeri hosszabbítását követően a Felügyelőség a rekultiváció teljesítési határidejét 2013. december 31-ben határozta meg. Sárvár város Önkormányzata a környezetvédelmi kötelezésnek eleget téve 2013. március 19. és május 2. közötti időszakban végeztette el a rekultivációs munkálatokat. A kivitelezés során mintegy 13.000 m2 területen tereprendezést követően 30 cm vastag kiegyenlítő réteg, valamint 30 cm rétegvastagságban humuszban gazdag felső fedőréteg terítése történt. A rekultivált talajfelszín füvesítésre került. A csapadékvíz elvezetésére és összegyűjtésére földárok épült. Az inert hulladéklerakó rekultivációjával Sárvár város közigazgatási területén nem található több felhagyott rekultiválatlan hulladéklerakó.

5.4.

Talajminőség

A talaj hazánk legfontosabb – feltételesen megújuló – természeti erőforrása. Alapvető tulajdonsága a termékenység, vagyis hogy képes a növényeket a növekedésükhöz szükséges tápanyagokkal és vízzel ellátni. Ezt a tulajdonságát használja fel az ember a mezőgazdasági termelés során. Talajkészletünk ésszerű hasznosítása, termékenységének megóvása és védelme a mezőgazdaság és a környezetvédelem közös feladata. Ennek fontosságát hangsúlyozza a hazai és a nemzetközi színtéren egyre gyarapodó szakmapolitikai felhívások, ajánlások és egyezmények száma is. A talajvédelem hosszú távú stratégiájának megvalósítása ugyanakkor csak a környezeti erőforrások egységes védelmének, fenntartható használatának figyelembevételével valósítható meg. Hazánkban a talajok védelmét a 2007. évi CXXIX. törvény deklarálja. Meghatározva a talajvédelmmel összefüggő tevékenységek, valamint az esetleges hatósági eljárások, szankciók körét. A Sárvár környékén előforduló talajtípusok ismertetése a 2010 januárjában elkészült, többször idézett dokumentációban megtörtént, ismertetésükre jelen szakanyagban nem térünk ki. A Sárvár

környéki talajok szennyeződésének potenciális veszélyforrásai az alábbiak: -

szennyvíz, szennyvíziszap, hígtrágya mezőgazdasági felhasználása; növényvédőszerek, műtrágyák túlzott mértékű felhasználása; illegális hulladéklerakásból származó szennyezések; eróziós, deflációs talajpusztulás.

A legfőbb ismert veszélyforrás, a szennyvíziszap termőfölön történő elhelyezése a megfelelő talajtulajdonsággal rendelkező területek kiválasztásával, illetve az 50/2001. (VI. 3.) Korm. rendeletben foglaltak betartásával megelőzhető. A jogszabály alapján a szennyvíziszap elhelyezést kizáró talajtani tulajdonságok a következők: -

5.5.

károselem-tartalma az 50/2001. (VI.3.) Korm. 3. sz. mellékletében közölt koncentrációkat meghaladja pH értéke 5,5-nél alacsonyabb szélsőséges mechanikai összetételű termőrétegének vastagsága 60 cm-nél kevesebb talajvízének évi átlagos szintje 150 cm-nél magasabb felszíne fagyott vízzel telített.

Zaj és rezgésvédelem

A környezet védelmének általános szabályairól szóló törvényben foglaltak szerint a környezetállapot-értékelést környezeti zajra vonatkozóan – a külön jogszabályban meghatározott területekre, létesítményekre, és az ott előírtak szerint – stratégiai zajtérkép alapján kell elkészíteni. A stratégiai zajtérképet előíró jogszabályok (közösségi irányelv, hazai kormányrendelet) előírják, hogy a zaj elleni védelem nem csak a meglevő magas terheltségű területek csökkentésére kell, hogy kiterjedjen, hanem ugyanolyan figyelmet kell fordítanunk a még „háborítatlan területek” védelmére, a még meglevő kedvező környezeti állapot, a csend megőrzésére is! Ez a szempont, ez a törekvés kevésbé jelenik meg az intézkedési tervekben – és nem csak hazai tapasztalat mindez. A kedvezőtlen környezeti zajállapotot a közúti; -vasúti közlekedés, üzemi zaj, szabadidős zajforrások határozzák meg. Sárvár gyógyhellyé minősítése céljából a Rákóczi utca, a Markusovszky utca, a Temető utca, az Alkotmány utca ésa Vadkert körút zajterhelő hatása került vizsgálatra. A méréseket a vizsgálati pontokon nappal és éjszaka, a 25/2004. (XII.20.) KvVM rendelet 3. számú melléklet 3.4. pontja szerinti módszerrel végezték. Ennek megfelelően nappal 4 db egyórás, éjszaka 4 db félórás mérési szakaszt lett meghatározva. A mérések idején a vizsgált útszakaszokon és környezetükben az év időszakának megfelelő, szokásos forgalmi viszonyok voltak, útfelbontás, elterelés, útburkolat javítás nem történt. A vizsgált útvonalak tengelyétől 7,5 méterre felvett referenciapontok mérési eredményei és a vonatkozó zajterhelési határértékek összevetése alapján, melyek nappal 48-65 dB,

éjszaka 35-55dB között volt, megállapítható, hogy a vizsgált útvonalak mentén elhelyezkedő védendő ingatlanok zajterhelése megfelelt a környezetvédelmi előírásoknak. A gyógyhellyé minősítés szempontjainak vizsgálatához a Blautech Kft. zajtérképet is készített az érintett területekről a nappali és az éjszakai időszakban. A zajtérképezés során a területek zajterhelését meghatározó közutak kibocsátását vizsgálták. A zajtérkép számítási eredményeit elemezve a következők állapíthatók meg: -

-

-

a Rákóczi út mentén az út közvetlen közelében fellép nappal 60 dB-t, éjszaka 50 dB-t meghaladó közúti közlekedési eredetű zajterhelés, azonban ezen területek határa nem terjed túl a gyógyhelyek védőterületén és nem érinti a gyógyhelyek területét. A Vadkert körút keresztül halad a kijelölt területen. Nyomvonalán fellép nappali 55 dB-t, ill. éjszakai 45 dB-t meghaladó zajterhelés, azonban a nyomvonal mellett, annak közvetlen közelében, a gyógyhely területén már nem okoz a fenti értékeket meghaladó zajterhelést. Az egyéb utak mentén fellépő közúti közlekedési eredetű zajterhelés alatta marad nappali 55 dB-nek, ill. az éjszakai 45 dB-nek.

A 2012 évi vizsgálatok alapján megállapítható volt, hogy a kijelölt gyógyhely területeken a közúti közlekedéstől származó zajterhelés alatta marad a követelményértékeknek, tehát a területek zajterhelése megfelel a fokozottan védett területekre vonatkozó előírásoknak, így a város zajvédelmi szempontból gyógyhellyé minősíthető. Sárvár az első település, amely sikeresen megfelelt a gyógyhellyé nyilvánítás szigorú feltételeinek és 2012. október 19-én Sárvár két területe is megkapta a gyógyhellyé minősítést.

5.6.

Élővilág- és természetvédelem

2013-ban változott a helyi jelentőségű természetvédelmi területek listája Sárváron. Sárvár város Önkormányzata helyi védelem alá vonta a Csónakázó-tó mellett lévő egykori agyaggödör területét (1247/1 hrsz), lásd még a 3. fejezetben leírtakat. A projekt elsődleges célja az agyaggödrök helyén egy kb. 2.0 ha szabad vízfelületű vizes élőhely kialakítása. Ezzel egyúttal a felhagyott bányagödör rekultivációja, újrahasznosítása is megoldódna. A terület természetvédelmi kezelésével a természetes élőhelyek kialakítása és fenntartása valamint az idegenhonos növények állományának visszaszorítása érhető el. A területen található vizes élőhely természetvédelmi célú fejlesztése érdekében az önkormányzat 2013. áprilisában pályázatot nyújtott be a Környezet és Energia Operatív Program pályázati rendszeréhez, melynek bírálata még nem zárult le.

6.

A GAZDASÁGI ERŐFORRÁSOK ÉS VÁLTOZÁSUK A FELÜLVIZSGÁLT IDŐSZAKBAN

Sárvár jelentős gazdasági központ volt a rendszerváltás előtt, és utána is az maradt, azonban a gazdasági szerkezete jelentősen átalakult. Sárvárt és kistérségét a kilencvenes évek egyik „sikertörténeteként”, az ország egyik legdinamikusabban fejlődő mikro-régiójaként tartják számon, amit a statisztikai adatok többségében alátámasztanak. A külföldi tőke beáramlása (az iparba), a foglalkoztatás magas foka, a termelési mutatók dinamikája és szintje valóban látványos pozitív ismérvek. E kedvező folyamatok nagyban hozzájárultak a város általános fejlődéséhez. A helyi gazdaságának általános jellegére alapvető hatással bír – a fentiek szerint is – az ipar, különösen Sárvár iparának utóbbi évtizedben lezajlott átalakulása és megerősödése. Mindenekelőtt ez az ágazat a legnagyobb foglalkoztató, s számos egyéb területen is központi szerepet játszik. Fontos körülmény, hogy az átalakult gazdasági szerkezet és megerősödött ipar a turizmust közvetlenül nem veszélyezteti, környezetterhelése nem jelentős, s a két szektor térbeli elkülönülése és viszonylag nagy távolsága is kedvező adottság. A vállalkozások szerves részét képezik a város életének, fejlődésének. Itt teremnek a munkahelyek, és ez által járulnak hozzá a településen élők fizetőképes keresletének alakulásához. A kistérség iparával összefüggésben említést érdemel a mintegy háromezer főt foglalkoztató Sárvári Ipari Park, mely alapvetően azzal a szándékkal jött létre, hogy az elektronikai ipar számára biztosítson koncentrált beszállítói bázist. A Sárvári Ipari Park területe 55 hektár. Mára már nagyrésze beépített. A foglalkoztatottak száma meghaladja a 3000 főt, a megvalósult beruházások összértéke pedig a 12 milliárd forintot. Ezek alapján a régió hetedik legjelentősebb Ipari Parkjává vált, a kisvárosi környezetben működők közül pedig az első lett. Az Ipari Parknak jelentős gazdasági szerepe van. Többek között kiemelt jelentőségű annak érdekében, hogy a város új, stabil fejlődési pályára tudta állítani a gazdaságát. A város gazdaságának meghatározó eleme még, hogy Sárvár nagy ismertséggel rendelkező fürdőváros. A gazdaság fellendítésében még komoly szerepe volt az angol tőkével megújított baromfifeldolgozó beruházásnak, valamint a sok – külföldről – Sárvárra települt cégnek. A helyi vállalkozói kör nagyobb szereplői és a kisvállalkozói szféra is nagymértékben hozzájárult a fejlődéshez. Sárvárra 50 km-es körzetből járnak be dolgozni a munkavállalók. A városban a nyilvántartott álláskeresők aránya a munkavállalási korú állandó népességből 4,7 % (pályakezdő), illetve 8,3 % (diplomás), lásd 1. táblázat adatai. Különösen a foglalkoztatás terén játszanak fontos szerepet a „könnyűipari” üzemek. Többek között a Lafuma Hungaria Kft., a H-DUCK Bőrdíszműipari Kft, illetve a SARBO Cipőipari Kft. Járműalkatrész gyártás folyik a RÁBA Járműipari Alkatrészgyártó Kft-ben, kandallók gyártása a RÁBA Kandallógyártó Kft-ben. Fémszerkezet gyártását végeznek Székelyi-Szilágyi Gépipari Kftben. Szerszámgépgyártás folyik a Provertha EC Zrt-ben. Főbb mezőgazdasági termelők a településen a Gazdaszövetkezet, ami állattenyésztéssel, és a

MEZORT Zrt., amely növénytermesztéssel és állattenyésztéssel, azon belül szarvasmarha és sertéstenyésztéssel is foglalkozik. A gazdaság további átalakulását jelenti a turizmus (ezen belül is a gyógy-idegenforgalom) folyamatosan felfelé ívelő pályája. Ez nemcsak a gyógyfürdőbe belépő vendégek számában mérhető, hanem a szállásférőhelyek számának, a vendégéjszakák mennyiségének növekedésében, valamint a kapcsolódó szolgáltatások (vendéglátás, kereskedelem) kihasználtságában is jelentkezik. A Sárváron a felülvizsgálat idején működő cégek számáról a 8. táblázat tájékoztat.

8. táblázat

A Sárváron működő cégek összesítése

regisztrált vállalkozás

korlátolt felelősségű társaság

betéti társaság

egyéni vállalkozás

kiskereskedelmi és járműüzlet

ebből élelmiszerüzlet és áruház

2.167

331

177

1.626

310

66

7.

A SZOLGÁLTATÁSOK, TURIZMUS VÁLTOZÁSA A FELÜLVIZSGÁLT IDŐSZAKBAN

Sárvár jelentős hagyományokkal, értékes adottságokkal rendelkező fürdőváros, ahol a helyi turizmus alapjait hivatalosan az új turizmusfejlesztési koncepció elfogadásával sikerült lerakni. 2002. decemberében nyílt meg a Sárvári Gyógy- és Wellness Fürdő, ami minőségi ugrást jelentett az előző fürdőhöz képest. A fürdő építése a Széchenyi program keretében valósult meg. A folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően mára sikerült elérni, hogy az ország egyik, ha nem a legkorszerűbb fürdője Sárváron legyen. A fürdő egyaránt ismert bel-, és külföldön is (lásd a 9. táblázatban szereplő adatokat).

9. táblázat

A vendégéjszakák számának alakulása Sárváron 2011-ben (KSH)

Kereskedelmi szálláshely

Magánszálláshely

férőhely

vendégéjszaka

ebből külföldi

férőhely

vendégéjszaka

ebből külföldi

2.657

444.988

271.234

738

19.317

5.588

2012. október 19-én Sárvár megkapta a gyógyhellyé minősítés oklevelét „Sárvár-Gyógyvarázs” és Sárvár-Arborétum” elnevezéssel. Természeti adottságai a gyógyhely cím eléréshez megfelelnek. A gyógyvíz kiváló, a természeti környezet rendezett valamint megfelelő számú szálláshellyel rendelkezik. A fürdőépítés mellett megkülönböztethető és vonzó arculatot kell kapnia a városnak, mint fürdőhelynek, és mint egészségcentrumnak valamint történelmi hangulatú, gazdag kultúrájú településnek is. Az egészségturizmusnak, a gyógy- és termálturizmusra építhető idegenforgalmi ágnak a kiemelt fejlesztése képezi a kistérség fejlesztési stratégiájának központi elemét. A Sárvárra látogatók, a gyógyító szolgáltatások mellett igényt tarthatnak más programokra is, mint például természetgyógyászat, gyógylovaglás vagy akár szervezett aktív pihenőprogramok. Az újdonságok kínálásának nagyfokú kreativitást is igénylő követelménye ma már természetesnek tekinthető a minőségi turizmusban. Nyilvánvalóan ennek is köszönhető a számszerű adatok alakulásában tapasztalható változás a felülvizsgált időszakban. Sárvárt nemcsak a fürdő miatt érdemes felkeresni, hanem azért is, mert a város számos, kulturális szempontból is jelentős értéket képvisel. Ilyen például a Nádasdy-vár együttese a Nádasdy Ferenc múzeummal, a Szent László katolikus templom, a Várpark, az évszázados platánjaival, a közel tízhektáros Arborétum vagy a Csónakázó tó és a Vadkert környéke. A város számos programmal, rendezvénnyel is várja az ide látogató turistákat. A rendezvényeknek többnyire a Nádasdy-vár udvara ad helyet. Itt kerül megrendezésre például a nemzetközi folklórfesztivál is. A városban érdemes megtekinteni nyár végén, augusztus 20-án tartandó jelmezes felvonulást, ősszel pedig a Simon-Júdás vásárt a hatalmas forgatagával.

8.

A SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK, VALLÁSFELEKEZETEK ÉS VÁLTOZÁSUK A FELÜLVIZSGÁLT IDŐSZAKBAN

A demográfiai mutatók szerint a lakosság létszáma számottevően nem változott Sárvár város fenntartható fejlődési jelentése és programja elkészítése, azaz 2010. év eleje óta, ugyanakkor átstrukturálódott. A KSH adatai szerint a gyermekkorúak (0-14 évesek) száma folyamatosan csökken, ugyanakkor az időskorúak (65 évesek és idősebbek) száma számottevően megnőtt. Nő az egyedül élők, a nyugdíjasok száma (4.251 fő részesül nyugdíjban/nyugdíjszerű ellátásban a KSH 2011. évi adatai szerint), akik társadalmi segítségre szorulnak. A szociális rendszernek fel kell készülnie arra, hogy ezekre, az elöregedésből fakadó problémákra választ tudjon adni. A szociális feladatok közé tartoznak a speciális társadalmi rehabilitáció és eszközei, intézményei. A társadalomba, munkaerő piacra való be-, illetve visszailleszkedés érdekében segítségre szorulnak a társadalom mindazon tagjai, akik valamilyen (betegség, fogyatékosság, megváltozott munkaképesség, családi körülmény, szenvedélybetegség, munkanélküliség) oknál fogva beilleszkedési zavarokkal küzdenek. A gondozás célja, a gondozásra szoruló ember szükségleteihez igazodó segítségnyújtás, melynek mértékét és fajtáját mindig a rászoruló kliens testi, lelki, egészségi és szociális állapota határozza meg. A gyermekvédelem szorosan összefügg a családvédelemmel, hiszen a gyermek a család tagja. A családdal, családban felmerülő problémák (konfliktushelyzet szülők között, bántalmazás, munkanélküliség, megváltozott munkaképesség, betegség, deviancia, stb.) rövid- és hosszú távon kihatással vannak a gyermek szocializációjára, fejlődésére. A város a Gyermekjóléti szolgáltatást a Gyermekjóléti Szolgálat útján biztosítja. A szociális védőháló kifejlesztése nem egyetlen intézményrendszer feladata, hanem az több szervezet, intézmény együttműködésén alapul. Sárvár lakossága az alapszolgáltatások igénybevételének lehetőségét, formáit ismeri, igény van rá. E szolgáltatásokat az Önkormányzat, mint kötelező feladatot a jövőben is biztosítja. Sárvár önálló Szociális Szolgáltatástervezési Koncepcióval rendelkezik, melynek elkészítését a 2.000 fő feletti lakosságszámmal rendelkező településekre vonatkozóan törvény írja elő. A szolgáltatások, feladatellátások finanszírozásához szükséges pénzügyi fedezetet a központi költségvetés és az Önkormányzat hozzájárulása biztosítja. A gyermekjóléti szolgáltatás igénybevétele ingyenes. Cél, hogy Sárvár városban olyan szociális ellátások működjenek, mely teljes mértékben lefedik a szociális szükségleteket. Középpontjában a támogatásra szoruló egyén és szükséglete álljon, a szolgáltatások mindenki számára egyaránt hozzáférhetőek és a segítségnyújtás egyénre szabott legyen. Személyes gondoskodást nyújtó alapellátások bővítését a kötelező feladatokon túl nem tervezik. Sárvár Város Önkormányzata a szociális alapszolgáltatásokat a Gondozási és Családsegítő Központon és a Kolping Támogató Szolgálaton keresztül biztosítja. Az intézmények a működésüket, szolgáltatásaikat a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III.

törvény, valamint a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény és a kapcsolódó megvalósítási jogszabályok, helyi rendeletek előírásainak megfelelően végzik. Sárvár számára kötelezően előírt, feladatok: -

étkeztetés; házi segítségnyújtás; családsegítés.

A Gondozási és Családsegítő Központ szakmai feladatai: -

a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése; a gyermek veszélyezettségének megelőzése; a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése; a családjából kiemelt gyermek visszahelyezése; gondozási feladatokat végzése.

A Gondozási és Családsegítő Központ az általános segítő szolgáltatásokon túl speciális segítségnyújtásban is részesíti a szociálisan rászorult embereket. A napközbeni tartózkodásra, étkezésre, elsősorban az otthonukat elhagyni tudók számára biztosítanak lehetőséget. Különösen a szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátásra csak részben képes időskorúak gondozására szolgál. A Kolping Támogató Szolgálat szakmai feladatai: -

személyi segítőszolgálat; szállítószolgálat; információnyújtás; tanácsadás;

A Kolping Támogató Szolgálat a területen élő valamennyi fogyatékossággal élő személy számára biztosítja az ellátást. A szolgálat munkatársainak a fő feladata az, hogy feloldják azokat a korlátokat, amelyek akadályozzák a fogyatékos embereket az élet különböző területein. Szolgáltatásaikat az egyéni szükségletekhez igazítják. Megállapítható. hogy Sárvár Város Önkormányzata a szociális „védőháló” megfelelő színvonalának kialakítására és fenntartására fokozottan ügyel. Ezt a 11. táblázat adatai is alátámasztják, hiszen pl.: az időskorúak nappali ellátásánál az intézményben biztosított férőhelyek száma nagyobb, mint ami ki van használva.

11. táblázat

A szociális intézményi adatok alakulása Sárváron 2011-ben (KSH)

szociális étkeztetésben részesülő 75

házi segítségnyújtásban részesülő 34

időskorúak nappali intézményeinek férőhelye 60

nappali ellátásban részesülő időskorúak 50

8.1.

Vallásfelekezetek

A város látványossága a városközpontban álló középkori eredetű Szent László Katolikus Templom. A Szentháromság kápolnát 1645-ben kezdte átépítetni a két évvel korábban katolikus vallásra áttért Nádasdy Ferenc. E korai templom a mainak az egyharmadát tette ki. Tornyát a Rákóczi szabadságharc után 1732-ben építették fel. A város rohamos növekedése, valamint a templom állapotának romlása miatt 1926-27-ben újra átépítésre került. Az új templom két oldalhajóval bővült, a keleti szentély pedig klasszicista homlokzatot kapott. A ma is látható ónozott üvegablakok is ebben az időben készültek. Három történelmi egyház négy egyházkerülete található a városban. Két katolikus plébánia (Szent László és Szent Miklós), az Evangélikus Egyházközség és a Református Egyházközség. Az egyházkerületen belül működő közösségek legfőképpen a nőknek és a gyerekeknek nyújtanak támogatást. A vallásfelekezetek jó kapcsolatot ápolnak egymással, és ma is sokat tesznek a kultúra, a műveltség elterjedése érdekében. A városban a római katolikus vallású lakosság száma a meghatározó. A legutóbbi népszámlálás adatai szerint mintegy 9.103 fő – a lakosság 61 %-a – római katolikusnak, 766 fő – a lakosság 5 %-a – evangélikusnak, 238 fő pedig reformátusnak vallotta magát. 598 fő (a lakosság 4 %-a), akik bevallásuk szerint egyik vallási felekezethez sem tartoznak.

9.

A POLGÁRI TÁRSADALOM, A KÖZBIZTOSNÁG BEMUTATÁSA ÉS VÁLTOZÁSUK A FELÜLVIZSGÁLT IDŐSZAKBAN

A városban több civil szervezet is működik. Tevékenységüket a társadalmi-kulturális élet különböző területein fejtik ki a lakosság érdekében. Rövid bemutatásuk3:

Kinizsi Horgászegyesület Az egyesület több mint 50 éve alakult, ez a város egyik legrégebbi és legnagyobb létszámú civil egyesülete. A Horgászegyesület horgásztavai szinte egész évben kellemes szórakozást és kikapcsolódást nyújtanak a horgászat iránt érdeklődő, a csendet, nyugalmat szerető sporttársakat. Céljaik között szerepel egy olyan közösséget kialakítani, amely védi a természetet és az egyesület értékeit.

Sárvári Nyugdíjas Egyesület Az egyesület 1992-ben alakult. Szükség volt létrehozni a nyugdíjasok számára egy szervezetet, amely védi az érdekeiket. Alapelvük: az öregedés nem az élet alkonyát jelenti, hanem annak koronáját. Segítenek a város szépítésében, parkok kialakításában és gondozásában. Szorgalmazzák a gyógyfürdő igénybevételét. A karácsony, az anyák napja, farsang jó alkalmat ad arra, hogy az idős emberek találkozzanak. Külön énekkaruk van. Szerveznek közös múzeumi látogatásokat, a különböző, az idősebbek életmódmódjáról és az egészséges táplálkozásról szóló előadásokat.

Sárvári Kinizsi Sportegyesület 1912-ben alapították. Szakosztályai: labdarúgás, atlétika, női kézilabda, tájfutás, teke. Az egyesület mottója: „Lehetőségeihez mérten, de azok teljes kihasználásával arra törekszik, hogy elősegítse a város tanulóifjúságának, lakosságának testnevelési és sporttevékenységét, valamint szabadidősportját”.

Sárvári Hagyományőrző és Íjász Egyesület Az egyesület a honfoglaláskori magyarság értékeit hordozza az íjászat nemes művelésével együtt.

Sárvári Shotokan Karate Egyesület Az egyesület gyökerei a 80-as évekre nyúlnak vissza. A 90-es évek végén szerveződött újjá és 15 fővel letette az új egyesület alapjait. A szervezet a magyar JKA Karate Szövetség tagja és ennek 3

Tekintettel arra, hogy róluk a 2010. évi „LA-21” programban nem találhatók részletes információk.

jegyében működik. 1997-től városi sportegyesületként a helyi önkormányzat által támogatva végzi a tevékenységét. Több kiemelkedő sporteredménnyel büszkélkedhet az egyesület, emellett több tagjuk is kiérdemelte a jó tanuló – jó sportoló címet.

Sárvári Környezetvédő és Természetbarát Egyesület Az egyesület célja, hogy a természetjárás útján biztosítsa tagjai részére az egészséges életmód kialakítását, segítse a város és a környék természeti és környezeti értékeinek megőrzését, korszerű esztétikus fejlesztését, szépítését, erősítse a lakosság tudatos környezet személetét. Sportprogramokat, természetjárást, ismeretterjesztő programokat szerveznek, képviselik a természet- és a környezetvédelem érdekeit.

Sárvár és Vidéke Méhészegyesület Az egyesület 2005-ben alakult, 34 fővel. Az egyesület célja a Sárváron és környékén élő méhészek összefogása, a méhgazdaság előbbre vitele. Feladata elősegíteni a tagság szakmai érdekeinek érvényre juttatását. Az egyesület összejöveteleket szervez, melyen a tagság az időszerű elméleti és gyakorlati kérdéseket megvitatja, megismeri. A fentiek mellett Sárváron működik még Sárvári Turisztikai Egyesület, Sárvári Néptánckör, Sárvári Állatvédő és Kutyás Sport Egyesület is.

9.1.

Közbiztonság

A város érdeke, hogy a közbiztonság ne romoljon, a város nyugalma továbbra is biztosítható legyen. A rendőrséggel együttműködve, és a polgárőrség megalakulásával létrejött lehetőség kihasználásával meg kell előzni a közbiztonságot veszélyeztető helyzetek kialakulását. A városi kapitányság vezetőjének beszámolója kapcsán közösen kell meghatározni a feladatokat. Céljuk a Sárvári Rendőrkapitányság illetékességi területén a bűnügyi, közrendvédelmi, közbiztonsági helyzet javítása, a bűnözés megelőzése.

Sárvári Rendőrkapitányság A Sárvári Rendőrkapitányságon több mint százan dolgoznak, illetékességi területéhez 42 település tartozik. Köztudott, hogy a közbiztonság a kedvezőtlen gazdasági változások, a munkanélküliség, a létbizonytalanság, a szociális feszültségek hatására az ország egyes területein nagymértékben romlott. Ennek ellenére a Sárvári Rendőrkapitányság illetékességi területén a közrend és közbiztonság kiegyensúlyozott, mentes a nagy felháborodást keltő és a biztonságérzetet

hátrányosan befolyásoló tényezőktől. A sárvári lakosság körében intenzívebben jelentkezett az igény arra, hogy a munkával megszerzett javaikat a rendőrkapitányság munkatársai megvédjék. Sárvár fürdőváros jellegéből fakadóan a rendőrség azokat a helyeket figyeli jobban, ahol a bűncselekmények gyakrabban előfordulhatnak. A Sárvári Rendőrkapitányság jelenlétének köszönhetően az elmúlt évben, az ide látogató vendégek ellen nem történt olyan bűncselekmény, amely a köznyugalmat befolyásolta volna. Sárváron 2011. évben a KSH adatai szerint a százezer lakosra jutó regisztrált bűncselekmény 3.311, regisztrált bűnelkövető 1.187 darab volt. A közlekedési balesetek száma 210 (személyi sérüléses közlekedési baleset), 278 (közúti közlekedési balesetet szenvedett személy). A lakásbetöréses bűncselekmények esetében pozitív változás figyelhető meg, számuk a felére csökkent, ellenben a garázda jellegű bűncselekmények száma sajnos emelkedett. Ezek elkövetői mindegyikénél az ittas állapot kimutatható volt. Örvendetes, hogy nagyobb, halálos áldozatokat követelő közlekedési balesetek nem történtek Sárváron és környékén a felülvizsgált periódusban. Vas megyében, ezen belül Sárváron is példaértékű munka folyik. A rendőri munkának köszönhetően nem látni olyan problémát, ami potenciálisan közbiztonságilag, bűnügyileg veszélyt jelentene Sárvárnak és környékének.

Sárvári Hivatásos Tűzoltó parancsnokság A helyi tűzvédelem célja, a városban működő önkéntes és hivatásos tűzoltóság munkafeltételeinek javítása, tevékenységük hatékonyabbá tétele, tűz és katasztrófaveszély esetén a mentésben való közreműködés. A célterülten dolgozók szakmai támogatása. Törvényi változásokból fakadóan 2012. január 1-jétől a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok átalakultak állami tűzoltósággá, valamint létrejött az egységes katasztrófavédelmi szerv. Ennek következtében a Sárvári Hivatásos Tűzoltó parancsnokság 2012. év elejétől a katasztrófavédelem mellett polgári védelmi tevékenységet is ellát, a polgári védelmi felügyelő szakmai irányítása mellett. A Sárvári Katasztrófavédelmi Kirendeltség alárendeltségében, a Sárvári Tűzoltó parancsnokság tűzoltási, műszaki mentési és polgári védelmi feladatokat lát el, mely 87 településre kiterjedő működési területtel rendelkezik. A működési területen 5 korábbi köztestületi tűzoltóságból alakult önkormányzati tűzoltóság segíti munkáját. A Sárvári Tűzoltó parancsnokság további 19 önkéntes tűzoltó egyesülettel kötött együttműködési megállapodást. A Tűzoltó parancsnokság működési területei: Sárvár, Celldömölk és Répcelak városok területei, valamint átterjed Veszprém és GyőrMoson-Sopron megyékre is. A Sárvári Hivatásos tűzoltók 2012. évben összesen 375 vonulást hajtottak végre, ennek több mint 90%-a saját működési területen történt. A legjellemzőbb tűzesetek az otthoni jellegű létesítményekben voltak. Ezek aránya emelkedett a korábbi évekhez képest, az összes eset 55 %át tették ki (205). A műszaki mentések 32 %-os aránya ellenben csökkenő tendenciát jelez (120); a

téves illetve megtévesztő jelzések 13 %-os részesedése stagnáló (50). A tűzesetek és műszaki mentések száma a város nagyságához viszonyítva átlagosnak mondható. Az állomány részére folyamatos elméleti és gyakorlati képzést tartanak, a feladatok magas színvonalú ellátásnak érdekében. A Tűzoltó parancsnokság célja, hogy a jövőben is, mint eddig minden évben magas szinten végezze a munkáját a lakosság védelmében, érdekében.

10.

OKATÁSI RENDSZER, KULTÚRA, SZABADIDŐ ÉS VÁLTOZÁSUK A FELÜLVIZSGÁLT IDŐSZAKBAN

10.1.

Oktatás

A város jövőjét a rugalmas, a helyi elvárásokhoz igazodó, a gazdasági élet követelményeit teljesítő képzési rendszer és oktatási szerkezet biztosíthatja. Az élethosszig tartó tanulás feltételeinek biztosítása kell, hogy álljon a képzés középpontjában. A közoktatási intézmények által ellátott feladatok ellátási szintjének javítása, az ingatlanok és eszközök karbantartása érdekében hatékony működtetésre van szükség. A korlátozott forrásokat a leghatékonyabban kell felhasználni. Törekedni kell az általános iskolába és az óvodába beíratott gyermekek létszámának növelésére. Folyamatos munkát igényel az intézmények pedagógiai programjainak felülvizsgálata, az alapdokumentumok naprakész módosítása, valamint az intézményi minőségirányítási programok átdolgozása. Az intézmények minőségirányítási programjaiban meg kell jelennie a pedagógusok, alkalmazottak és vezető beosztásúak teljesítményértékelésük rendjének, végrehajtása módjának. Sárváron a szülőknek több választási lehetőségük van, hogy gyermekeiket a személyiségükhöz legközelebb álló intézménybe írathassák. A városban ugyanis 1 bölcsőde, 2 óvoda 3 általános iskola (2 állami, 1 egyházi), 1 alapfokú művészetoktatási intézmény és 2 középiskola működik. A teljes körű oktatás tehát biztosított a lakosság számára. Az önkormányzat a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ keretében működteti az óvodát és az általános iskolát is. Az óvodai ellátás bővítése, illetve új intézmény létrehozása a térségben szükséges lenne, mivel a 12. táblázat adatai túlzsúfoltságot jeleznek és a KSH adatai alapján az egy gyermekcsoportra jutó óvodás gyermekek száma is 27 fő.

12. táblázat

Az ellátás alakulása Sárváron 2011-ben (KSH)

óvodai férőhely

óvodás gyermek

500

532

óvodai gyermekcsoport 20

pedagógus 44

Az iskolákban jól felszerelt szaktantermekben oktatnak és a korszerű számítástechnikai termek is megtalálhatók. A három általános iskola:

Gárdonyi Géza Általános Iskola Az általános műveltséget megalapozó alapfokú nevelést oktat, kialakítja az önművelődéshez a harmonikus testi-lelki fejlődéshez szükséges képességeket. Felső osztályokban emelt szintű óraszámban oktatja a számítástechnikát és az idegen nyelveket. A 4-8. osztályokban felmenő

rendszerben nívócsoportos matematikaoktatás folyik. Egyéb foglalkozásokat biztosít az 1-4. évfolyamos diákok számára, aminek célja hogy hozzájáruljon a gyermekek értelmi képességeinek maximális fejlesztéséhez, többlettudás megszerzéséhez. Az iskola logopédiai ellátást is biztosít az arra rászorulók részére. Az intézménybe felvehető maximális létszám 763 fő. Az iskolán belül megtalálható még iskolai könyvtár is, amely biztosítja az oktató munkájához, valamint a tanuláshoz szükséges dokumentumokat. Biztosítja a dokumentumok gyűjtését, megőrzését és használatát. Egyben a könyv- és könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító egység.

Nádasdy Tamás Általános Iskola Sárvár egyik legszebb helyén, nyugodt környezetben várja az ott tanuló diákokat. 8 évfolyamos alapképzést adó intézmény. Jelenleg 20 osztályban több mint 500 tanuló részére folyik az oktatás az iskola falain belül. Az iskola az alábbi fő elveket vallja. „Az ott tanuló diákok legyenek műveltek és humánusak. Tiszteljék a hagyományokat, becsüljék a demokráciát, szeressék hazájukat. Éljenek egészségesen, megszerzett tudásuk tegyék őket boldoggá, sikeres felnőtté.” Emelt szintű testnevelés oktatás folyik az iskolában már az alsó osztályos tanulók részére is. Délután az alsó osztályos kisiskolásoknak szabadidős tevékenységet is szerveznek. Ilyen például a sport, játék, kulturális, technikai és klubfoglalkozások. A felső tagozaton szakrendszerű képzést folytatnak. A tanulók az angol és a német nyelv tanulása között választhatnak. Az iskolának két alapítványa is van a Talentum,- és a Kincskereső Alapítvány. Talentum Alapítvány Az alapítványt az iskola tantestülete alapította azzal a céllal, hogy támogassa a tehetséget gyermekeket. Anyagilag hozzájárul az iskola kulturális és sport rendezvényeihez, az alapítvány adja a jutalomkönyveket a kimagasló eredményt elért tanulók részére. Kincskereső Alapítvány Az alapítvány célja, hogy már az alsó tagozatos tanulókban is alakuljon ki szülőföldünk szeretete. A hazai táj történelmi múltját ismerjék meg, és egyben védjék a természeti értékeket. Az alsó osztályosok részére támogatják azokat a tevékenységeket, melyek nem tartoznak a tantárgyi feladatok közé.

Szent László Katolikus Általános Iskola A 8 évfolyamos alapképzést adó iskola a nevét az Árpádházi Szent László királyról kapta, aki a kereszténység következetes védelmezője, terjesztője volt. Az egyház küldetését szolgáló intézmény. Feladatának tekinti, hogy a közösség minden tagjával megismertesse (életkori sajátosságainak figyelembevételével) a keresztény világlátást. Felkészíteni az életre a tanulóit. Az iskola törekszik egyensúlyban tartani az egyetemes és a vallásos műveltséget. Az első tanév végén a diákok választhatnak idegen nyelv (német, angol), illetve zenei tagozat között. Az idegen nyelvet emelt óraszámban, nívócsoportok kialakításával oktatják, céljuk az alapfokú nyelvvizsga letétele.

Az iskola törekszik emelt szintű zenei képzés nyújtására, ezen felül nagy hangsúlyt fektet a tananyag elsajátításán kívül néptánc oktatásra. Szakköröket is biztosít a tanulók részére, hogy a tehetségek még jobban ki tudjanak emelkedni. A nehezebben tanuló diákok részére egyéni fejlesztési ütemterv szerinti haladást biztosítanak. Az iskola létrehozta az Alapítvány a Sárvári Szent László Iskola Támogatására elnevezésű társadalmi szervezetet. Az alapítvány célja a színvonalas oktatói, nevelői munka, valamint az iskola támogatása korszerű berendezésekkel, technikai felszerelésekkel, taneszközökkel. A városban működik még egy zene és művészeti iskola is, a Koncz János Zene- és Művészeti Iskola. A KSH adatai értelmében az ezer lakosra jutó, nappali tagozatos általános iskolai tanulók száma 83 fő. A városban egy szakközépiskola illetve egy gimnázium is várja a továbbtanuló diákokat.

Barabás György Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola Az iskolát Barabás György kántortanító alapította, aki az iskola első igazgatója és egyben névadója is. A szakképzésben fontos feladatának tartja, hogy megfelelő szakembereket képezve megtartsa a szakma hagyományos értékeit a mai kor igényeinek és az Európai Unió elvárásainak megfelelően. Az iskolában háromféle képzési rendszer létezik. A diákok a szakközépiskolai alapozó oktatáson kívül több szakirány közül választhatnak. Ilyen például az elektrotechnika-elektronika, a gépészet, az informatika, a könnyűipar. Érettségi után választható képzések: -

-

elektronika-elektronika szakmacsoport (mechatronikai műszerész, automatikai műszerész) informatikai szakmacsoport (ipari informatikai technikus; informatikai hálózatépítő; informatikai műszerész; számítógéprendszer karbantartó; webmester; gazdasági informatikus, CAD-CAM informatikus) könnyűipari szakmacsoport (ruhaipari technikus)

A szakiskolai (általános műveltséget megalapozó) képzésen belül ugyancsak szakirányok vannak: építészet, elektrotechnika-elektronika, faipar, gépészet, könnyűipar, kereskedelem. A 10. osztály után választható képzések: -

gépészeti szakmacsoport (gépi forgácsoló, hegesztő, szerkezetlakatos, szerszámkészítő) elektrotechnikai-elektronikai szakmacsoport (villanyszerelő) építészeti szakmacsoport (kőműves) könnyűipari szakmacsoport (női szabó, férfi szabó, csecsemő és gyermekruha készítő) kereskedelmi. marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport (bolti eladó) faipari szakmacsoport (bútorasztalos)

Tinódi Sebestyén Gimnázium és Idegenforgalmi, Vendéglátói Szakképző Iskola Az iskola célja színvonalas oktatást, szilárd alapműveltséget nyújtani a diákoknak, biztosítva a

személyiségüknek megfelelő testi-lelki harmonikus fejlődését. Feladatának tekinti érzelmileg kiegyensúlyozott, szellemileg nyitott, magát minden helyzetben feltaláló fiatalok nevelése. Tanulóikkal szemben magas követelményeket támasztanak, de egyben az oktatás humánus és tanulóközpontú. Képzésük négy évfolyamos gimnázium, idegenforgalmi és vendéglátós szakképzés, felnőttoktatás, felnőttképzés. A nevelőmunka során a hagyományos és az újszerű tanulásszervezési módok, módszerek, eszközök helyes arányban történő felhasználására törekszik. Az oktatásban megjelenik a tevékenykedtetésre, tapasztalatszerzésre épülő tanulásszervezés. Az iskolában idegen nyelvi, informatikai oktatás is folyik. A szabadidő hasznos eltöltését kulturális és sport programokkal biztosítja. Létrehoztak iskolai projekteket is, amiben a résztvevő diákok meghatározott programokban, feladatokban vesznek részt. A projekt (ami általában egy valós probléma) megvalósítása tanórákon kívül történik. Az általános gimnáziumi képzésen belül oktatják az alaptantárgyakat, ezen belül lehetőség van művészeti oktatásra is a 11-12 évfolyamon. További lehetőségeik: -

emelt szintű angol és német nyelvi, matematika és angol nyelvi, angol nyelvi gimnáziumi képzésre is.

Ezen kívül választható még: -

vendéglátószervező-vendéglős szakképesítés; turisztikai szervező, értékesítő szakképesítés.

Sárváron a nappali tagozatos középiskolai tanulók száma ezer lakosra vetítve 46 fő.

10.2.

Kultúra

A Sárvári Városi Könyvtár és Művelődési Központ, régebben Sárvári Városi Könyvtár 1952-ben szegényes környezetben a Korona Szálló épületében kezdte meg a működését. 1956-ban két helyiséget kapott, ami lehetővé tette a felnőtt és gyermekrészleg különválását. A forgalom emelkedése, az állomány bővülése ekkorra már szűkössé tette az amúgy sem nagy helyiségeket. Az 1978-as évben befejeződtek a Nádasdy-vár építései munkálatai, így a könyvtár beköltözhetett a patinás falak közé. A könyvtárnak a mai napig a Nádasdy-vár ad otthont. A könyvtár helyiségei 1400 m2-en kerültek kialakításra, vár két szárnyán. A felnőtt- és gyerekkönyvtár mellett helyet kapott a zenei részleg is. A számítógépesítés területén a könyvtár a kezdeti lépéseket az 1980-as években tette meg. A dokumentumok gépi feldolgozása, valamint az összes könyvtári munkafolyamat beleértve a kölcsönzést is 2003-tól kerül számítógépre. Az intézményhez jelenleg 32 környékbeli községi könyvtár tartozik. Az intézmény 2007-ig önállóan működött, majd 2008. január 1-én a művelődési központtal

összevonva Nádasdy-vár Művelődései Központ és Könyvtár néven folytatja tevékenységét. Napjainkra az állomány darabszáma több mint 80.000 egység. Ezeknek legnagyobb részét könyvek, folyóiratok képezik, egyre bővül azonban a hangzóanyagok, CD-k, DVD filmek száma is. A könyvtár állományában megtalálhatók külön gyűjtemények is, melyek a szabadpolcos tértől elkülönülten kaptak helyet. Ezek a dokumentumok csak helyben tekinthetők meg. A gyűjtemény több mint 1000 könyvből, több száz folyóiratkötetből, fényképekből, mikrofilmekből, aprónyomtatványokból, CD-k-ből áll. A művelődési központ számos közösségi rendezvénynek, kiállításnak is otthont ad. Minden évben megszervezi a Nádasdy-vár Művelődési központ az Önkormányzat támogatásával az adventi rendezvénysorozatot. Szervez még többek között koncerteket, bálokat, kiállításokat. A Nádasdy Ferenc Múzeum is a Nádasdy-várban talált otthonra. A múzeum kiállítóterei jelenleg az ötszögletű vár három emeleti szárnyán, illetve tornyában közel 1300 m2-en látogathatók. A tájékozódást hangos vezető is segíti, melynek segítségével képet kaphatunk vár történetéről, a díszteremről, freskókról. A múzeumban megtekinthetők állandó és időszaki kiállítások, rendszeres programok. A múzeumban található díszterem egyedülálló freskói a Fekete bég, a törökök ellenfelének csatáit mutatja be. A történeti üvegkiállítás számos ország és korszak üvegművészetének darabjaival káprázatja el, a nemzetközileg is jegyzett huszárkiállítás a Nádasdy- és több magyar huszárezred hagyatékát tárja a látogatók elé. A térképgyűjtemény Magyarország térképi ábrázolásait követi nyomon a XVI. századtól. A múzeumban megtalálható történeti gyűjtemény, mely a helytörténeti emlékek mellett tartalmaz még országos jelentőségű tárgyakat. Az iparművészeti gyűjtemény több művészettörténeti korszak változatos iparművészeti anyagát tartalmazza. A több mint 5 és félezer darabból álló néprajzi gyűjtemény származási helye szerint Sárvárt illetve környékét ölelik fel. A múzeum szakkönyvtárat is működtet. A múzeum a kiállításokon kívül rendez családi, múzeumpedagógiai, közművelődési programokat is. Szoros kapcsolatot tart az oktatási intézményekkel, szervezetekkel, magángyűjtőkkel. A nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2012. évi CLII. törvény, illetőleg a törvény rendelkezéseinek megfelelően megkötött megállapodás alapján 2013. január 1. napjával a Nádasdy Ferenc Múzeum az Önkormányzat fenntartásába került.

11.

AZ EGÉSZSÉGÜGY ÉS VÁLTOZÁSA A FELÜLVIZSGÁLT IDŐSZAKBAN

Az egészségügy legnagyobb intézménye Sárváron az Önkormányzati Kórház és Rendelőintézet. Az ellátandók Sárvár és körzetéből kerülnek ki. Az egészségügyi miniszter 2007. április 1-től a sárvári Önkormányzati Kórházban az aktív ellátást megszüntette. Ezután a Magyar Állam és az Európai Unió támogatásával egyedülálló komplex rehabilitációs tevékenységre alkalmas infrastruktúra jött létre, amely az alábbi szakmai megoszlásban működik: -

onkológiai rehabilitáció – 30 ágy; nőgyógyászati rehabilitáció – 16 ágy; pszichoszomatikus beteg rehabilitációja – 14 ágy; gasztroenteorológia rehabilitációja – 16 ágy; reumatológiai rehabilitáció – 16 ágy.

Az osztályok minden olyan terápiás rendszerrel rendelkeznek, melyek a rehabilitációs ellátáshoz szükségesek. A rehabilitáció hatékonysága érdekében a terápiás rész is pontos időbeosztással és a szakmák közötti átjárhatósággal működik. Sárvár Város Önkormányzata mindig is nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy a rászorulók megfelelő betegellátásban részesüljenek. 2010-től megújult a járó beteg ellátás intézménye az „Aktív kórházi ellátásokat kiváltó járó beteg szolgáltatások fejlesztése” című pályázatnak köszönhetően. Korábban a járó beteg ellátás olyan épületekben történt, amelyek 30 évvel ezelőtt épültek. Az új rendelőintézet azonban bőven kielégíti a mai kor követelményeit is. A fejlesztésnek köszönhetően modernebb műszerek, szélesebb diagnosztikai lehetőségek állnak az orvosok és az ápolók rendelkezésére. Ennél fogva szakszerűbben és hatékonyabban végezhetik el munkájukat. Mindez rengeteg ember hétköznapjait könnyíti meg, hiszen a Sárvári régióhoz tartozik 44 település 45 ezer lakosa. A nemzetközi szintű rehabilitációs központ fejlesztése ráadásul szakmai háttere lehet Sárvár város és a régió egészségturisztikai korszerűsítéseinek, hozzájárulhat egy exkluzív, vendégeket vonzó gyógyhely nemzetközi turisztikai piacra történő bevezetéséhez. Sárvárhoz 6 felnőtt háziorvosi, 2 házi gyermekorvosi, 3 fogorvosi, 1 gyermek és iskola-fogorvosi körzet tartozik. A Sárvári Központi Orvosi Ügyelet gondoskodik 33 település lakosainak sürgősségi betegellátásáról. Jelenleg 22 kistérségi háziorvos és 3 külsős megbízott lát el ügyeleti feladatokat. Sárvár Város Önkormányzata közvetlenül az orvossal kötött megbízási szerződést. A háziorvosok, gyermekorvosok és a fogorvosok vállalkozóként látják el a feladatukat. Az önálló egészségügyi vállalkozásokra, a feladatellátásra kötelezett önkormányzat csak közvetett hatással tud lenni. A KSH adatbázisa szerint egy háziorvosra és házi gyermekorvosra 1.846 lakos jut, a háziorvosi rendelésen megjelentek átlagos száma 12.874 fő, míg a házi gyermekorvosi rendelésen megjelentek átlagos száma 5.146 fő volt Sárváron 2011-ben.

A városban 5 védőnői körzet és 8 védőnői státusz van. A területi védőnői körzethez több csatolt község is tartozik. A városban az óvodákat területi, míg az iskolákat iskolai védőnők látják el. Munkájukat egyeztetett munkaterv szerint végzik, mely tartalmazza az iskolák egészségfejlesztési programjait, valamint az orvos és védőnő által ajánlott egészségfejlesztési tevékenységet is.

12.

A SPORT- ÉS SZABADIDŐS FELÜLVIZSGÁLT IDŐSZAKBAN

TEVÉKENYSÉGEK

ALAKULÁSA

A

A sport definíciója az Európai Sport Charta szerint: „Sport minden olyan fizikai tevékenység, amely esetenként vagy szervezett formában a fizikai és szellemi erőnlét fejlesztését szolgálja, társadalmi kapcsolatok teremtése vagy különböző szintű versenyeken elérendő eredmények céljából”. A polgárok sportoláshoz fűződő jogát az Alkotmány mondja ki, s ennek a jognak a gyakorlati érvényesülését, a tisztességes játék jegyében kifejtett sporttevékenység lehetőségét az olimpiai eszme, a mozgás gazdag életmód terjesztését, terjedését, annak hagyománnyá válását a sportról szóló 2004. évi I. törvény rögzíti. „Az Európai Unióforrásokkal közvetlenül a sportot nem támogatja, azonban támogat olyan társadalmi célokat, melyek eléréséhez a sporteszközként felhasználható (mint esélyegyenlőség, társadalmi kohézió, stb.). Az Európai Unió népegészségügyi programja például fontos szerepet szán a lakosság testedzése fokozásának, elterjesztésének. Ezek a célok egyre inkább megjelennek a sportpolitika tervezési munkálatai során, elsősorban magától értetődő jelentőségük miatt, továbbá, mert a sport így meg tud felelni az európai uniós elvárásoknak, mely lehetőséget teremt erőforrások bevonására is.” – Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia A testnevelés és a sport a magyar, az európai és az egyetemes kultúra szerves része, a nemzeti egészségvédelem alapvető eszköze, az ifjúság erkölcsi-fizikai nevelésének a személyiség fejlődésének nélkülözhetetlen összetevője, a nemzettudat pozitív formálója. A testkultúra színvonala, az egészséges, sportos életmód a nemzet létének, fejlődésének egyik pillére és a nemzet minden tagjának egyéni érdeke. Társadalmi célkitűzéseinket csak testileg és lelkileg egészséges, edzett emberekkel valósíthatjuk meg. Ennek szellemében örömteli, hogy Sárváron több sportegyesüelt is megtalálható.

Nádasdy Diák Sport Egyesület Az 1987-ben alakult Urbán Diáksportkör 1989-ben vette fel a Nádasdy DSE nevet. Célja az általános iskolai tanítás utáni sportéletének szervezése, sport megszerettetése, a sport által dominánsan fejleszthető személyiségjegyek alakítása. Tehetségek felfedezése, kibontakoztatása, esetleges sportkarrier elindítása. Sportcsoportjai: -

labdarúgás; kézilabda; asztalitenisz; torna; birkózó.

Az itt sportoló diákok évente 100-120 versenyen vesznek részt és a sportrendezvények szervezése

is komoly múltra tekint vissza. A sportegyesület minden évben megrendezi a következő versenyeket: -

Halmosi Lajos Birkózó Emlékverseny; „Csótó-futás” mezei futóverseny; Nádasdy-Stroffer Kupa labdarúgó torna; Vörös Tibor Labdarúgó Emléktorna.

A DSE biztosítja a szakszerű foglalkoztatást, megszervezi a tanórán kívüli sportprogramokat, hozzájárul az iskolai testnevelés és sport tárgyi feltételeinek szinten tartásához. Az iskola biztosítja infrastruktúráját valamint tömegsportórák beiktatásával és pénzbeli támogatással segíti az egyesületet.

Tinódi Gimnázium Diáksport Egyesület Az Egyesület szervezi a gimnázium iskola- és szabadidősportját. Nagyszabású kupákat szerveznek kézilabda, kosárlabda és atlétika terén. A Tinódi DSE sportcsoportjai: -

kosárlabda, röplabda, labdarúgás, kézilabda.

Az egyesület a sportolás mellett nagy hangsúlyt fektet az egészséges életmódra nevelésre is. Céljuk visszaadni a közös és valós játék élményét az egyre népszerűbb virtuális számítógépes játékokkal szemben. A város kiemelkedő sporteredményeit a petanque-ban érték el. Több korosztályban is a magyar pentanque válogatottban sárvári versenyzők szerepelnek. A sárvári Várpark rendszeresen ad otthont nemzetközi versenyeknek is. A város labdarugó csapata a megyei I.. osztályban szerepel. A kosárlabdázás iránt érdeklődők a sárvári amatőr kosárlabda csapatban hódolhatnak sprotszendevélyüknek. A fentieken kívül Sárváron a Kinizsi Sportegyesület 6 szakosztállyal rendelkezik, illetve a városban működik még a Mazsorett Alapítvány, ami közművelődési és kulturális tevékenységet folytat. Fúvószenei és Mazsorett rendezvényeket szervez nemzetközi és hazai szinten. Célja a város kulturális életében való részvétel segítése, a táncos mozgás megismertetése, fiatalabb korosztályok bekapcsolása az együttes munkájába. A sporthorgászat iránt érdeklődőket a Kinizsi Horgászegyesület várja, amely az Önkormányzattal kötött haszonbérleti szerződés alapján gyakorolja a tevékenységét a Csónakázó- és a Téglagyári tavon. A városban több kondicionáló terem is működik (Look Your Best, Oxygen Fitness). A Wellness Fürdőben is van lehetőség Fitness terem használatára, személyi edzésre.

13.

ÁLTALÁNOS ÉSZREVÉTELEK, PROBLÉMAELEMZÉS

Sárvár egy gazdaságilag több lábon álló város, melynek egyik nagyon fontos eleme az idegenforgalom. Kiemelkedő jelentőségű a Sárvári Gyógy- és Wellness Fürdő illetve az ehhez kapcsolódó szálláshelyek, a város környezete, megjelenése és az itt tartózkodók kényelmének biztosítása. A városban a természetes népmozgalmi adatok kedvezően alakultak a felülvizsgált időszakban. A foglalkoztatottság javult, csökkent a munkanélküliség. Kisebb lett ugyan a cégalapítási kedv, viszont nagyobb a magánszemélyek vállalkozási kezdeményezőkészsége. Összességében tehát nőtt a gazdasági szervezetek állománya. A járműipari termelés növekedését a nemzetközi piacra szállító külföldi érdekeltségű vállalkozások alapozták meg. Nőtt a nyolc órában foglalkoztatottak száma, a részmunkaidős dolgozóké pedig visszaesett. A közfoglalkoztatási forma leginkább a közigazgatásban és az egészségügyben terjedt el. A lakásépítési piacot változatlanul a lefelé tartó trend jellemzi. A belföldi látogatók számának csökkenése miatt csökkent a kereskedelmi szálláshelyek forgalma, az üzemeltetők bevétele ezzel szemben nőtt. Sárvár jövője azon múlik, hogy sikerül-e adottságait, erőforrásait innovatív és környezettudatos módon kihasználva vonzóvá, fenntarthatóvá válnia az itt élők, tanulók, az itt működő és befektetési lehetőséget kereső külső vállalkozások és az ide látogatók szemében. Versenyképessé kell válnia gazdasági, társadalmi és környezeti szempontból egyaránt a térség hasonló települései között. Egy település fejlődését lényegesen befolyásolja a megfelelő menedzsment alkalmazása, ami négy fő célkitűzésre összpontosít: az infrastruktúra fejlesztése és a hozzáférhetőség biztosítása, a lakásokhoz való hozzájutás, a hatékony környezetvédelem, valamint a szegénység csökkentése. Ugyanakkor a városi rendszer fejlesztésének szem előtt kell tartania a humán-, természeti-, és pénzügyi erőforrások korlátozott jellegét, amely a közhivatalokat meggátolja abban, hogy a közösség problémáit maradéktalanul megoldja. A közhivatalnak emiatt folyamatosan mérlegelnie kell a befektetések időszerűségét, a költségvetés valamint a lakossági elvárások függvényében. Szorgalmaznia kell a közösségi és egyéni felelősségvállalást, a helyi fejlesztési programok közös megvalósítását.

14.

ÁLTALÁNOS CÉLKITŰZÉSEK

14.1.

A város fenntartható fejlődés menedzsmentjének elvei az Európai Fenntartható Városok 1996-os Brüsszeli Nyilatkozata, az 1997-es Brémai Nyilatkozat és az Amszterdami Egyezmény értelmében

Mivel a városi települések nem zárt rendszerek, ezért az általános célkitűzések olyan menedzsment alkalmazására alapoznak, amelynek a városi fejlődés és/vagy megújulás a legfontosabb célja. A stratégiai tervezés, a programok és projektek megvalósítása a következő alapelvek figyelembevételével történik: -

-

-

-

-

olyan fenntartható fejlődés, amely hosszú távon számottevő kulturális- és magatartásváltozásokhoz vezet a természeti erőforrások felhasználásának terén. A közintézmények megerősítése hatékony menedzsment, valamint a közszolgáltatások átértékelése és újraszervezése révén, figyelembe véve a jelenlegi pénzügyi forrásokat, a fenntartható fejlesztés célkitűzéseit és a helyi közösség elvárásait. További testvérvárosi kapcsolatok kiépítése tapasztalatcsere céljából. Programok és projektek elkészítése, megvalósítása közintézmények és a civil szféra együttműködésével. Olyan programok és projektek megvalósítása, melyekhez a magánszféra nem rendelkezik elegendő anyagi alapokkal. A városfejlesztés irányának meg kell egyeznie a megyei és a regionális fejlesztési elképzelésekkel, ugyanakkor lehetővé kell tennie a különböző gazdasági területek városközi együttműködését. Az energetikai, anyagi, pénzügyi és emberi erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás. Szabad piacgazdálkodásra való törekvés, környezetterhelési díjakra vonatkozó rendeletek megfogalmazása, a befektetések környezeti kritériumok szerinti értékelése. A költségvetés megtervezésekor a környezeti problémák pénzalapot kell elkülöníteni. Az energetikai ipar központosításának felszámolása. A fenntartható városkép kialakításához az építőanyagokra, az épületek arculatára, a bioklímára, a területek beépítettségére, az épületek térbeli elhelyezésére, az épületek körüli zöldövezetekre, a mikroklímára, valamint az energetikai hatékonyságra vonatkozó szabályozásra van szükség. Bármely program vagy projekt megvalósításának tiszteletben kell tartania a közösség kulturális örökségét. A helyi lakosság érdekeit nem szolgáló közintézmények felszámolása. Az általános városrendezési tervnek megfelelő területhasznosítás és gazdálkodás. A programmegvalósítások technikai feltételeinek felmérése. A humán és pénzügyi erőforrások hatékony felhasználása és folyamatos értékelése.

-

-

A programok és projektek pénzügyi életképességének felmérése a jövedelmek szemszögéből. A helyi közösség szükségleteinek és előjogainak azonosítása, hogy a fejlesztési programok a közösség igényeinek megfelelően valósuljanak meg. A hátrányos helyzetűek szükségleteinek azonosítása, igényeik összhangba hozatala a város társadalmi-gazdasági lehetőségeivel (lakás, munkahely, közszolgáltatások). Környezetvédelem Közös programok és projektek megvalósítása a magánszférával. Olyan anyagi ösztönző rendszer kialakítása, hogy a magánszféra befektetések költségeit vállalja fel, biztosítva így a programok és projektek jövedelmezőségét. Befektetési információk közzététele (helyrajzi információk, a helyi és regionális gazdaságra vonatkozó statisztikai információk, városrendezési szabályzat, általános városrendezési terv és helyi városrendezési tervek).

14.2.

A lakóterületek rehabilitálásának és fenntartható fejlődésének alapelvei, az általános városrendezési terv

-

Integrált terület-tervezés, amely a kialakított építészeti irányvonalnak megfelelően magába foglalja a lakóházakat (magánházakat vagy tömbházakat), kereskedelmi rendeltetésű épületeket, parkolókat, iskolákat és a teljes városrendészeti infrastruktúrát. A lakóterületnek épületek sokféleségét kell magába foglalnia. Amennyiben a térségben műemlék értékű épületek vannak, homlokzatukat és az épületbelsőket eredeti stílusuk megőrzésével kell helyreállítani. A hasonló jellegű épületek átalakítása vagy lebontása tilos. A lakóterületek központja multifunkcionális kell legyen, a kereskedelmi, kulturális és szabadidős tevékenységeket egyaránt magába foglalva. A lakóterületeknek parkosított tereket, zöldövezeteket és parkokat kell magukba foglalniuk. Közterek tervezésekor figyelembe kell venni funkcionalitásukat (vonzaniuk kell a lakosokat és erősíteniük kell a közösségen belüli kapcsolatokat). Gyalogjárókat és kerékpárutakat kell kiképezni a történelmi városközpontokon kívül. A természetes zöld- vagy vízfelületeket önmagukban kell megőrizni vagy a parkokba beilleszteni. A helyi közösségeknek tiszteletben kell tartaniuk az erőforrások megőrzésére és a hulladéktermelésre vonatkozó szabályozókat. A közösségek ésszerűen kell használják a vízkészleteket. A várostervezés legfontosabb irányelve az energetikai hatékonyság kell legyen. Megújuló energiaforrások támogatása.

-

-

14.3.

-

-

-

-

Nemzetközi dokumentumok

Local Agenda 21, 1992. Az ötödik Európai Környezetvédelmi Cselekvési Program – A fenntarthatóság felé – az ENSZ városfejlesztési tevékenységének átfogó áttekintése, adatok és a városi környezetre vonatkozó mutatók összehasonlítása, a Helyi Agenda 21 által tartalmazott kezdeményezések megvalósítása, 1993. Aalborgi Charta (Európai Városok Chartája és Városok a Fenntarthatóság Felé), 1994.; amelyet a Fenntartható városok és települések Európai Konferenciájának résztvevői hagytak jóvá Aalborgban, Dániában) Lisszaboni Cselekvési Terv az Aalborg-i Charta előíársainak megvalósítására „Fenntartható Európai Városok” Jelentés, Brüsszel, 1996.; a Brémai Nyilatkozat, 1997., amely megszabja a magánszféra és a városi közintézmények közötti partnerkapcsolatok alapelveit a városok fenntartható fejlődésére vonatkozóan „Fenntartható Városi Fejlődés az Európai Szövetségben: Cselekvési Keretterv” 1998. 36 európai ország városai polgármestereinek Hannover-i felhívása, amelyet a fenntartható városok és települések harmadik konferenciáján, 2000-ben fogadtak el Green Papers – Környezetvédelmi problémák, Európa Tanács, 2000. Az Építészeti Örökség Európai Chartája, Európa Tanács, 1975. Közösségi Cselekvési Terv a Kulturális Örökségről, 1994. Az Európai Közösség egyezményét kiegészítő Amszterdami Szerződés 151. szakasza, amely meghatározza a közös kulturális örökség megtartására és fejlesztésére irányuló tevékenységeket; illetve a 6. szakasza, amely a közösségi politikákba és tevékenységekbe beillesztendő környezetvédelmi tevékenységeket ír elő.

15.

HOSSZÚTÁVÚ JÖVŐKÉP MEGFOGALMAZÁSA

Sárvár hosszú távú jövőképének kialakítása olyan célállapot megfogalmazását jelenti, amely 15-20 év alatt reálisan elérhető, megvalósítható és tekintetbe veszi a külső körülményeket. További követelmény a helyi társadalmi érdekcsoportok (közösségi és gazdasági élet szereplői) értékrendjének, érdekeinek történő megfeleltetés, ezen csoportok elképzeléseinek és szándékainak a becsatornázása a jövőkép-megfogalmazás folyamatába. A városnak vonzó arculatot kell kapnia, mint fürdőhelynek, és mint egészségcentrumnak, valamint történelmi hangulatú, gazdag kultúrájú településnek. Az egészségturizmusnak, e gyógyés termálturizmusra építhető idegenforgalmi ágnak a kiemelt fejlesztése képezi a kistérség fejlesztési stratégiájának központi elemét. A cél, hogy Sárvár város, mint a Sárvári Kistérség társadalmi és gazdasági központja, a régió dinamizáló ereje legyen, amely versenyképes a szűkebb és tágabb környezet hasonló méretű településeivel: -

-

-

a beköltözések és a növekvő gyermekvállalások folytán bővülő, fiatalodó, erős helyi identitással rendelkező lakossággal és erős társadalmi kohézióval rendelkezik; sok rendezett, közösségi térként is hasznosuló települési zöldterülettel, megújított, sokszínű szolgáltatási funkcióval élővé tett értékes épület-állománnyal, gyalogos-, kerékpáros- és családbarát, vonzó szolgáltatási- és rendezvénykínálattal rendelkező településközponttal, kiegyenlített fejlődést mutató település-szerkezettel rendelkezik; dinamikus gazdasági aktivitása elsősorban a magas hozzáadott értéket képviselő, tudásalapú ágazatokban és szolgáltatásokban jelentkezik, amelynek befektetői hosszú távon érdekeltek a város és közszolgáltatásainak fejlesztésében; összességében vonzó gazdasági, társadalmi és kulturális környezetet kínál az itt lakók, az ide költözni szándékozók, az idelátogatók és a befektetők, letelepülni kívánó vállalkozók számára.

16.

A FENNTARTHATÓ KÖRNYEZETI FEJLŐDÉS PROGRAMJA

16.1.

Sárvár potenciális fejlesztési célkitűzései

A jövőben Sárváron központi szerepet tölthet be a természet és az egészség. A város és városkörnyék természeti értékeinek beépítése a mindennapi életbe (az idegenforgalom nem romboló formáiba) a szelektív hulladékgyűjtés általánossá tétele, a természetbarát energiaforrások, megújuló energia kihasználása, a légszennyezés csökkentése – a kommunális infrastruktúra fejlesztésével és a gazdasági szennyező források csökkentésével – hathatós segítséget nyújthat mindehhez. Napjainkban már elvárás a megbízható, egységes színvonalú és a település egészére kiterjedő infrastrukturális szolgáltatás. Ehhez kapcsolódóan az üzleti szférának helyt adó területek beruházásait támogatni kell. Nagyon fontos a meglévő utak tisztántartása, megfelelő kezelése, helyreállítása, karbantartása, síkosság-mentesítése és a biztonságos közlekedés biztosítása is. Hosszú távú célkitűzés, hogy a város arculatára a gondozott, igényesen karbantartott városkép legyen a jellemző, a város sajátosságait megőrizve fejlődjön. Az ápolt parkok és közterek oldják a beépített területeket. A város fordítson külön gondot a város vizeinek és környékének állapotára, azok megjelenítésére, a városképbe való szerves beillesztésére, vízminőség megóvására. A fásított területek, az utcai fasorok mennyisége jelentősen növekedjen meg. Kiemelten kell kezelni az energia-megtakarítást eredményező korszerűsítések elvégzését a balesetveszély elhárítását és a működőképesség megőrzését. Egy település életében a zöldfelületek, fák kiemelt jelentőséggel bírnak. Egyrészt életminőségi, levegőtisztaság védelmi, városképi, egészségügyi, másrészt zajvédelmi, idegenforgalmi szempontból. Ezen túlmenően szerepet játszanak a helyi klíma kialakításában, a parkok, játszóterek, erdők sportolási, szabadidő eltöltési lehetőséget adnak. Ezért nagyon fontos megfelelő kezelésük, védelmük. Folytatni kell a védett fasorok, parkerdők kezelését, védelmét, közterületi utcafásításokat, fapótlásokat. Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a parlagfű mentesítésre is. Szükséges a zöldfelületek felújítása, folyamatos kezelése, kivágott fák pótlása, újonnan kialakított utcák fásítása, régi utcák egységes facseréje. Fontos az elhanyagolt, periférikus önkormányzati területek gondozása (illegális hulladéklerakók felszámolása, bozótirtás, tereprendezés). Egyelőre még nem szelektív módon történik a hulladék elszállítása a lakásoktól, így a jövőben fontos feladat a szelektív módon történő hulladékszállítás megszervezése, illetve a hulladék egyre nagyobb részének hasznosítása, újrafeldolgozása. A szennyvízcsatorna hálózat létesítésének ütemezése időben elmaradt ugyan az ivóvíz-vezeték kiépítésétől, de az elmúlt 10 év csatornázási beruházásainak köszönhetően a hagyományos értelemben vett város területén befejeződött a szennyvízcsatorna hálózat kiépítése. A szennyvízcsatorna hálózat kiépítésével együtt kedvezően alakult a lakások csatornahálózatra

történő csatlakozása is, amelyre a talajterhelési díj bevezetése is ösztönzően hatott. A szennyvízcsatorna hálózat fejlesztésével együtt megtörtént a szennyvíztisztító-telep kapacitás bővítő fejlesztése is. A fejlesztés eredményeképpen a telep tisztítókapacitása képes az újonnan csatornázásra kerülő városrészekből származó szennyvizek, valamint az idegenforgalmi fejlesztésekből adódó többlet szennyvizek megfelelő tisztítására is, beleértve a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő tápanyag-eltávolítást és ezzel egyidejűleg az iszapkezelést is.

16.2.

A környezet szerepe a fejlesztési célkitűzések elérésében

Sárvár nagy turisztikai jelentőséggel, értékes adottságokkal bíró település, melynek gazdasága az utóbbi években látványos fejlődésnek indult. A tudatos gazdasági fejlesztés a város első lépésként megteremtette az Ipari Park bázist. Ennek köszönhetően az Ipari Parkban a foglalkoztatottak száma meghaladja a 3.000 főt. A városban működő Ipari Park a régió 7. legjelentősebbje. Az önkormányzat feladata, hogy mindenki számára a lehető legjobb életminőséget biztosítsa, tiszta, rendezett, megfelelő környezet, színvonalas egészségügyi ellátottság, munkalehetőségek és szabadidős lehetőségek széles skálája álljon a város lakói rendelkezésére. A város lakosainak igényeit kiszolgáló közösségi szolgáltatások sokszínűek legyenek, a város lakosai legyenek a legfontosabb tényezők, és ez alapján működjön a város élete. A város lélekszáma az elmúlt évtizedben hullámzóan alakult: 2005-ig növekedés, majd csökkenés volt a jellemző. A munkanélküliséget tekintve viszont a mutatók jobbak a megyei átlagnál. A társas és egyéni vállalkozók száma lényegesen nem változott, Sajnálatos, hogy számottevő új, magas képzettségű munkaerőt igénylő munkahelyek nem jelentek meg. A jövőben arra kell törekedni, hogy a város koreloszlása javuljon, lakosságszáma nőjön. Ehhez vonzóbbá kell tenni a fiatalok számára, illetve meg kell akadályozni a lakosság további fogyását. A megfelelő szociális környezet is része a városlakók biztonságérzetének. Az prognosztizálható, hogy az ellátórendszerek megbízhatóak, kiszámíthatóak, biztonságosak lesznek, a rászorulók sem érzik kiszolgáltatva magukat. A karitatív szervezetek szerves részévé válnak a szociális ellátórendszernek. Az üzleti szereplők elsősorban a fizetőképes, magasabb igényű, de önmagukról gondoskodni nem vagy csak részben képes réteg számára kínálnak szolgáltatásokat, például a nyugdíjas otthonokban. A településen működő Gondozási és Családsegítő Központ magas fokon tudja biztosítani a lakosok által igényelt szolgáltatásokat. Lényeges a toleráns vallási légkör megszilárdítása is, az előítéletektől és vallási idegenkedéstől mentes helyi társadalom kialakításáért. Közös vallási és jótékonysági programok révén a vallási felekezetek közötti kapcsolat erősítése, a város temetőinek rendbetétele, továbbá az Önkormányzat és az egyházak közötti együttműködés is fontos szerepet kell, hogy kapjon. Fontos Sárvár lakóinak identitása, az erős sárvári kötődés, lokálpatriotizmus, a város értékeinek tudatos megismertetése, propagálása, ápolása. Továbbá a közös civil és szakmai gondolkodás,

együttműködés a tervek előkészítésében, megvalósításában, jelentős szerepvállalás a közös célok elérésében. Fontos, hogy az esélyegyenlőség, a kirekesztéstől való tudatos elhatárolódás legyen meghatározó a város életében. A közbiztonság, a társadalmi béke jelenlegi állapota jónak mondható, de ez nem jelenthet megnyugvást. A közbiztonság, az emberek személy- és vagyonvédelme a környező országok és a hazai városok tapasztalata alapján a következő években fokozottan fog előtérbe kerülni. Folyamatosan emelni kell a személy- és vagyonvédelem szintjét, az arra illetékes állami és önkormányzati szervek, a civil szféra és a magánszemélyek bevonásával. Fontos, hogy mindenki biztonságban érezhesse magát a városban. Az egyes környezeti tényezők (víz, levegő, zaj) vonatkozásában ehetőségként felmerül a termálkút vízhozamának fűtési célú hasznosítása, mely fontos lenne az energiagazdálkodás szempontjából. A felszíni és felszín alatti vizek védelme érdekében nagy szerepet játszik az élővíz-folyások kezelése, a partrendezés, a csapadékvíz-elvezetés módja, a szennyvízkezelés (lakossági és ipari szennyvizek), a települési folyékony hulladék kezelése (ide vonatkozóan lásd a 16.1. fejezetben leírtakat is). A vízminőség javítása érdekében szükséges az illegális lakossági bekötések és nyílt szennyvíztározók megszüntetése. Sárvár levegőminőségi állapotát a természeti (éghajlati, meteorológiai) tényezők alakulásától függően a háttérszennyezés, valamint a lokális szennyező források (az ipari kibocsátások, a fosszilis tüzelőanyagok égetése és a közlekedés) határozzák meg. Az ipari tevékenység döntően a város külső részén, iparterületen zajlik, lakóépületek közé ékelődő, jelentős kibocsátással járó ipari tevékenység (a korábbi intézkedéseknek köszönhetően) a város területén nem található. Ennek ellenére természetes, hogy az emberi egészség szempontjából folyamatosan napirenden kell, hogy legyen a levegő szennyezettségének csökkentése. Ennek egyik egyszerű módja lehet a zöldfelületek megfelelő állapotának biztosítása, illetve méretük növelése. Zajvédelmi szempontból a város célja lehet a közúti forgalom javítása, a közlekedés zajkibocsátásának mérséklése is.

7. napirendi pont A Batthyány u. 29. szám alatti ingatlan használati, bérleti szerződéseinek módosítása, új szerződések megkötése ELŐTERJESZTÉS Batthyány u. 29. szám alatti ingatlan használati, bérleti szerződéseinek módosítása, új szerződések megkötése Tisztelet Bizottság ! A Bizottság a 272/2013. ( VI. 13.) sz. határozatában javasolta , hogy a Sárvár, Batthyány u.29. sz. alatt levő ingatlant Sárvár város Önkormányzata 2014. január 1. napjától vegye kezelésbe és a közüzemi fogyasztásmérők ( villany, víz, gáz ) kerüljenek átíratásra. 2014. január 02-án a mellékelt átadás-átvételi jegyzőkönyv alapján az épületet a Városgazdálkodás Sárvár átadta Sárvár város Önkormányzatának, a közüzemi fogyasztásmérők leolvasásra és átíratásra kerültek. Az épületben jelenleg kilenc szervezet működik. Az alábbi szervezetnek 2013. december 31-ig volt bérleti szerződése, melyekkel új bérleti szerződések kerülnek megkötésre 2014. január 01-től: Vöröskereszt Sárvári Szervezete Nevelési tanácsadó Kanona Band Break Hip-Hop Tánc csoport Nádasdy DSE Birkózó Szakosztály továbbá a Páneurópai Unio, mellyel a Városgazdálkodásnak nem volt szerződése. Az alábbi szervezetek bérleti szerződései módosításra kerülnek : FIDESZ-MPSZ Sárvári Mazsorett Egyesület Dráma és Színjáték Tagozat

HATÁROZATI JAVASLAT Sárvár város Önkormányzata Gazdasági , Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottsága 2014. január 01-től bérbe adja a Sárvár, Batthyány u.29. sz. épületben működő szervezeteknek a jelenleg is használatukban levő helyiségeket 1 év időtartamra : Vöröskereszt Sárvári Szervezete 61 m2 Nevelési Tanácsadó 141,2 m2 Kanona Band 63 m2 Break Hip-Hop Tánc csoport 63 m2 Nádasdy DSE Bizkózó Szakosztály 63 m2 Páneurópai Unio Határozatlan időre : Sárvári Mazsorett Egyesület Dráma és Színjáték Tagozat

138 m2 120 m2

Sárvár város Önkormányzata Gazdasági , Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottsága a Képviselő-testület 245/2010 (XI.18.) sz. határozata alapján 2014. január 01-től 2014.november 30-ig bérbe adja a FIDESZ-MPSZ Sárvári Szervezetének a Sárvár, Batthyány u.29. sz. alatt levő 66,91 m2 alapterületű helyiségeket.

Határidő : azonnal Felelős: Kondora István Sárvár, 2014. január 06.

Kondora István polgármester

8. napirendi pont Előterjesztés Sárvár, Sársziget u. 43. sz. alatti ingatlan szabályozási tervi előírásainak módosításáról. ELŐTERJESZTÉS Sárvár, Sársziget u. 43. sz. alatti ingatlan szabályozási tervi előírásainak módosításáról Tisztelt Bizottság! Kérelemmel fordult a Bizottsághoz Kóbor István Sárvár, Sársziget u. 43. szám alatti lakos, melyben előadja, hogy a Sárvár, Sársziget u. 43. sz. 2972/7 hrsz-ú ingatlan további hasznosításához szeretne segítséget kérni a szabályozási terv előírásainak megváltoztatásával. Sárvár város Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2005. (V.19.) önkormányzati rendelete Sárvár város építési szabályzatáról az ingatlant Lk (kisvárosias) területbe sorolja, az ingatlan telekhatára egyben övezeti határ is. Kérelmező az övezeti határ megváltoztatását szeretné oly módon, hogy az ingatlan É-i vége a Lke (kertvárosi lakóövezet) övezetbe tartozzon. Sárvár város Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2005. (V.19.) önkormányzati rendelete Sárvár város építési szabályzatáról, és a mellékletét képező szabályozási terv előírásai jogszabálynak minősülnek, módosítani az építési törvényben meghatározott speciális szakmai jogalkotási eljárási szabályok szerint lehet. A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 41. § alapján a módosítás egyszerűsített eljárásban történhet. Fentiek alapján felkérem a Tisztelt Bizottságot, hogy az előterjesztést megvitatni, és a határozati javaslat alternatívái között választani szíveskedjen. HATÁROZATI JAVASLAT:

1.) Sárvár város Önkormányzata Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottsága támogatja Sárvár város Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2005. (V.19.) önkormányzati rendelet - Sárvár város építési szabályzatáról - soron következő módosítása vagy felülvizsgálata során a Sárvár, 2972/7 hrsz-ú ingatlan É-i részének kertvárosi lakóövezetbe sorolását. 2.) Sárvár város Önkormányzata Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottsága nem támogatja Sárvár város Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2005. (V.19.) önkormányzati rendelet módosítását. Határidő: azonnal Felelős: Kondora István polgármester Sárvár, 2013. december 17. /:

Kondora István : / . polgármester

SÉSZ kivonat (hatályos): A 2972/7 hrsz és környéke szabályozási tervi kivonata

9. napirendi pont Tájékoztatás a Kodály Zoltán utca egy részének használatáról Sárvári Közös Önkormányzati Hivatal Gazdasági és Városfejlesztési Iroda 9600 Sárvár, Várkerület 2-3. Pf. 78.

Tájékoztatás a Sárvár, Kodály Z. utca (693 hrsz) egy részének használatáról

Tisztelt Bizottság! A bizottság 2013. november 14-i ülésén a Sárvár, Kodály Z. utca (693 hrsz) egy részének használatával kapcsolatban az alábbi döntést hozta: 439/2013. /XI.14./ számú bizottsági határozat Sárvár város Önkormányzata Képviselő-testülete Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottsága felkéri a Polgármestert, hogy gondoskodjon a kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló forgalomképtelen, el nem idegeníthető 563 hrsz.-ú, helyi közútként nyilvántartott ingatlan (Kodály Z. u.) Bartók Béla és Fekete-híd u. közötti szakasza telekhatárinak kiméretéséről. Az ingatlan telekhatárának kitűzését a Szombathelyi Földmérő és Térképészeti Kft (Szőllősy Gábor földmérő) elvégezte és a mellékelt kitűzési vázrajzot bocsátotta rendelkezésünkre. A kitűzési vázrajz tanúsága szerint a sárvári 660 hrsz-ú ingatlan tulajdonosai 144 m2-t, a 662/3 hrsz-ú ingatlan tulajdonosai 138 m2-t, míg a 730 hrsz-ú ingatlan tulajdonosa 6 m2t vett jogalap nélkül birtokba az érintett telek meghosszabbításában. Kérem a Tisztelt Bizottságot, hogy fentiek ismeretében a további intézkedésekre vonatkozóan szíveskedjék iránymutatást adni.

Sárvár, 2014. január 2.

dr. Bankits László irodavezető

10. napirendi pont Fakivágások – a Csónakázó-tó melletti parkerdő száradékfáinak letermelése

Előterjesztés Fakivágások – a Csónakázó-tó melletti parkerdő száradékfáinak letermelése

A Csónakázó-tó melletti Parkerdőben a Spirit Hotel és a Horgász-tó közötti területen számos elszáradt és kidőlt fa található, amely nemcsak esztétikailag nyújt kedvezőtlen látványt, hanem közvetlen balesetveszélyt is jelent az arra sétáló egyre több emberre. Nagyobb szélben a Vadkert körúton sétálók sincsenek teljes biztonságban. A terület vonzerejét tovább erősítené, ha az erdőben egy kavicsozott gyalogösvényt lehetne kialakítani, ami rövid erdei sétákra is alkalmassá tenné az erdőrészletet. Ezt az elképzelést akadályozza, hogy ebben az állapotban az erdőben lévő több fa is balesetveszélyt jelent, amelynek eltávolításáról az Önkormányzatnak kell gondoskodnia. A fák kivágását és a területről történő elszállítását megfelelő szakképzettséggel és fadöntési engedéllyel rendelkező vállalkozóval célszerű elvégeztetni. A munka ellenértékeként az önkormányzat a kitermelt fa értékét ajánlja fel. A fakivágás az elszáradt és balesetveszélyes fákra korlátozódik, melynek kijelölését Dr. Kulcsár László szakreferens végezné el. További korlátozást jelent, hogy a fák kivágását és elszállítását csak a téli időszakban (vegetációs időn kívül) lehet végrehajtani. Kérem a Tisztelt Bizottságot, hogy a Csónakázó-tó melletti Parkerdőben található száraz és balesetveszélyes fák kivágáshoz hozzájárulni szíveskedjenek.

Határozati javaslat Sárvár város Önkormányzati Képviselő-testületének Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottsága hozzájárul a Csónakázó-tó melletti parkerdőben lévő kidőlt és elszáradt fák kivágáshoz. A fák kivágását megfelelő szakképzettséggel és engedéllyel rendelkező vállalkozóval kell elvégeztetni, úgy hogy a munka ellenértéként a kivágott faanyag szolgáljon. A kivágandó fák kijelölését Dr. Kulcsár László közbeszerzési referens a vállalkozóval egyeztetve elvégzi. A fák kivágása és szállítása csak a vegetációs időn kívül történhet.

Sárvár, 2014. január 8.

Kondora István polgármester