MÉRK NAGYKÖZSÉG HELYI FENNTARTHATÓSÁGI PROGRAMJA (Local Agenda 21)

Jóváhagyva 102/2012. (XI. 13.) határozattal

MÉRK NAGYKÖZSÉG HELYI FENNTARTHATÓSÁGI PROGRAMJA (Local Agenda 21)

2012.

2

TARTALOMJEGYZÉK

1.

BEVEZETÉS ..................................................................................................................... 4 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5.

2.

A fenntartható fejlődés ................................................................................................ 4 A fenntartható fejlődés alapelvei ................................................................................. 5 A települési fenntarthatósági terv ................................................................................ 7 A települési fenntarthatósági terv célja........................................................................ 8 A fenntarthatósági terv megvalósításának lépései ....................................................... 9

FENNTARTHATÓSÁGI HELYZETELEMZÉS ....................................................... 10 2.1. A település bemutatása és helye a térségben ............................................................. 10 2.2. Környezet................................................................................................................... 11 2.2.1. Domborzati adottságok ...................................................................................... 11 2.2.2. Éghajlati adottságok ........................................................................................... 12 2.2.3. Vízrajzi adottságok ............................................................................................. 13 2.2.4. Hidrogeológiai jellemzés .................................................................................... 16 2.2.5. Talajadottságok .................................................................................................. 21 2.2.6. Természetes növénytakaró ................................................................................. 22 2.2.7. Általános tájvédelem .......................................................................................... 23 2.2.8. Természetvédelem .............................................................................................. 23 2.2.9. Környezeti elemek állapota, környezeti terhelések ............................................ 25 2.2.10. Közlekedés, közlekedésfejlesztés ................................................................... 33 2.2.11. Közműellátottság ............................................................................................ 34 2.2.12. Csapadékvíz elvezetés .................................................................................... 34 2.2.13. Közműellátottság ............................................................................................ 35 2.2.14. Megújuló energiahordozó hasznosítási lehetőségei ....................................... 36 2.3. Társadalom ................................................................................................................ 36 2.3.1. Demográfiai helyzet ........................................................................................... 36 2.3.2. Egészségügy, szociális ellátás ............................................................................ 38 2.3.3. Oktatás, kultúra .................................................................................................. 39 2.3.4. Hátrányos helyzetű csoportok helyzete .............................................................. 40 2.3.5. Közbiztonság ...................................................................................................... 40 2.3.6. Hagyomány – kultúra ......................................................................................... 40 2.3.7. Sport ................................................................................................................... 42 2.3.8. Civil szervezetek ................................................................................................ 43 2.4. Gazdasági helyzet jellemzése .................................................................................... 43 2.4.1. Foglalkoztatás..................................................................................................... 43 2.4.2. Ipar ..................................................................................................................... 44 2.4.3. Mezőgazdaság .................................................................................................... 46 2.4.4. Idegenforgalom .................................................................................................. 47 Eco-Men Tanácsadó és Szolgáltató Bt. 4432 Nyíregyháza, Csobolyó u. 11. Tel.: +36-42/500-723, Fax.: +36-42/500-732

3

2.5. Településszerkezet ..................................................................................................... 47 2.5.1. Terület felhasználás ............................................................................................ 47 2.5.2. A település lakásállománya ................................................................................ 48 2.5.3. Épített környezet, táj........................................................................................... 49 3.

FENNTARTHATÓSÁGI SWOT ELEMZÉS .............................................................. 52

4.

FENNTARTHATÓSÁGI TERVEK ÉS CÉLOK ........................................................ 58 4.1. Környezet................................................................................................................... 58 4.1.1. Környezettudatosság megteremtése ................................................................... 58 4.1.2. A lakókörnyezet védelme a káros emisszió kibocsátásoktól.............................. 59 4.1.3. Hulladékgazdálkodás.......................................................................................... 62 4.1.4. Infrastrukturális helyzet javítása ........................................................................ 66 4.2. Gazdasági környezet .................................................................................................. 69 4.2.1. Az Önkormányzat hatékony működéséhez szükséges gazdasági feltételek megteremtése .................................................................................................................... 69 4.2.2. Foglalkoztatás, munkahelyteremtés ................................................................... 70 4.2.3. Ipar fejlesztése .................................................................................................... 70 4.2.4. Mezőgazdaság fejlesztése................................................................................... 71 4.2.5. Erdőgazdálkodás fejlesztése ............................................................................... 72 4.3. Társadalmi környezet................................................................................................. 73 4.3.1. Társadalmi szemléletformálás ............................................................................ 73 4.3.2. Kulturális élet fellendítése .................................................................................. 73 4.3.3. Civil szervezetek támogatása ............................................................................. 74 4.3.4. Falumúzeum, tájház kialakítása ......................................................................... 74 4.3.5. Park, faluközpont kialakítása ............................................................................. 75 4.3. Célok eléréséhez szükséges intézkedések ................................................................. 76 4.4.1. Szervezéssel, intézkedéssel megoldható feladatok ............................................ 78 4.4.2. Településüzemeltetési többletköltséggel járó feladatok ..................................... 78 4.4.3. Beruházási és fejlesztési forrásokat igénylő feladatok ....................................... 79

Eco-Men Tanácsadó és Szolgáltató Bt. 4432 Nyíregyháza, Csobolyó u. 11. Tel.: +36-42/500-723, Fax.: +36-42/500-732

4

1. BEVEZETÉS Mérk Nagyközség Fenntartható Fejlődési Tervének kidolgozásával a nagyközség önkormányzata az Eco-Men Szolgáltató és Tanácsadó Bt-t bízta meg, akik a statisztikai adatok és a korábbi tervdokumentumok (Mérk Hulladékgazdálkodási Terve, Mérk Környezetvédelmi Programja) részletes elemzésével készítették el ezt a tervdokumentációt. 1.1. A fenntartható fejlődés „A fenntartható fejlődés a tágan értelmezett életminőség javulását szolgálja, amely nem szűkíthető le az anyagi jólétre, hanem magában foglalja a környezet minőségét, a demokratikus jogok érvényesülését, a természeti erőforrásokhoz valamint a társadalom nyújtotta szolgáltatásokhoz és intézményekhez való hozzáférést, a teljes testi, lelki egészséget, a szabadidőt és a biztonságot is. A társadalmi jólét a környezetminőség és a társadalmat alkotók életminőségének együttes megnyilvánulása. A természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodásnak együtt kell érvényesülnie a jólét elérését, megtartását elősegítő gazdasági fejlődéssel és a társadalmi igazságossággal, esélyegyenlőséggel. A természeti erőforrások vonatkozásában ez azt jelenti, hogy hosszú távon a természeti környezet eltartó - képességével összhangban lehet csak a társadalom reális szükségleteinek a kielégítéséről gondoskodni, a környezet eltartó képessége egyben az igények kielégítésének korlátja is. Ennek megfelelően van szükség a természeti erőforrások fenntartható használatára, amelynek megvalósításához a társadalom környezet-tudatos és környezet-etikus magatartása szükséges. Ennek a megvalósulásához szükséges, hogy a jövő nemzedékének szakmailag megalapozott, megfelelően előkészített környezettudatos nevelése a családban és az oktatás valamennyi területén nagyobb teret kapjon. A fenntarthatóság elvei szerint élő társadalomban többek között érvényesül a szociális igazságosság, amelynek az alapja a lehetőségekhez való hozzáférés esélyegyenlőségének biztosítása, és a társadalmi terhekből való közös részesedés, az életminőség folytonos javítására való törekvés. E cél elérése érdekében olyan erkölcsi normarendszert szükséges a társadalom tagjai felé közvetíteni, amely ezeket a folyamatokat támogatja, illetve elősegíti. A méltányos életkörülmények, a megfelelő életminőség, jólét biztosítását kifejező célkitűzés mindenkire – a jövő nemzedékekre is – vonatkozik. A fenntartható fejlődés tehát elismeri és céljának tekinti az egymást követő nemzedékek megfelelő életminőséghez való egyenlő jogának biztosítását, s az ezzel összefüggésben álló kötelességek teljesítését. A fenntartható fejlődés tehát olyan fejlődés, amely lehetővé teszi a jelen generációk szükségleteinek kielégítését úgy, hogy ez nem veszélyezteti a jövő generációk azon lehetőséget, hogy szükségleteiket kielégítsék. A jelenlegi társadalmi gazdasági folyamatok, illetve hatásaik jelentős részben ellentétesek a fenntartható fejlődés követelményeivel. E trendek ismeretében elkerülhetetlen egy olyan fejlődési pályára való áttérés, amely hosszú távon biztosítja a társadalmak és köztük a magyar társadalom fenntartható fejlődését.” (NFFS, 2007) Eco-Men Tanácsadó és Szolgáltató Bt. 4432 Nyíregyháza, Csobolyó u. 11. Tel.: +36-42/500-723, Fax.: +36-42/500-732

5

1.2.

A fenntartható fejlődés alapelvei

Ezek megfogalmazására, pontosítására és elfogadására a legmagasabb szinten került sor mind az ENSZ, mind az EU keretében. Az általánosan elfogadott elvek közül hazai fontosságuk miatt az alábbiakat emeljük ki, ezekre fókuszál a települési programterv is. A holisztikus megközelítés elve A dolgokat egymással összefüggésben kell vizsgálni, mivel a rendszerek egymással szoros kölcsönhatásban állnak. Bármilyen beavatkozás tovagyűrűző hatásokat okoz esetleg távoli rendszerekben is. A helyi kihívásokra adandó válaszokhoz szükséges a tágabb környezet és a globális trendek ismerete. A nemzedéken belüli és nemzedékek közötti szolidaritás elve A fenntartható fejlődés érdekeinek középpontjában az emberek állnak. A jelen nemzedékek fejlődési és környezeti szükségleteit úgy kell kielégíteni, hogy ne veszélyeztessük a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék saját szükségleteiket. Társadalmi igazságosság elve El kell ismerni mindenki jogát a méltó életfeltételekhez, mindenki számára biztosítani kell az alapvető emberi jogokat. Mindenki azonos eséllyel szerezhesse meg azokat az ismereteket, tudást és készségeket, amelyek birtokában a társadalom teljes értékű tagjává válhat. Tartamosság elve Az erőforrások tartamos kezelése, figyelembe veszi a környezet eltartó képességének korlátait; az erőforrások körültekintő és takarékos használata által megőrzi a jövőbeli fejlődéshez szükséges forrásokat. A biológiai sokféleség is természeti erőforrás, védelmét kiemelten fontosnak tartjuk. Integráció elve A szakpolitikák, tervek, programok, stratégiák kidolgozása, értékelése és végrehajtása során a gazdasági, a szociális és a környezeti szempontokat, azok összefüggéseit is egyaránt figyelembe kell venni annak érdekében, hogy azok kölcsönösen erősítsék egymást. A helyi, regionális és nemzeti szintű tevékenységeket is össze kell hangolni. Helyi erőforrások hasznosításának elve Törekedni kell a közösségek szükségleteinek helyi szinten, helyi erőforrásokból történő kielégítésére. Őrizzük meg a helyi sajátosságokat, azok sokszínűségét. Fontos feladat az épített környezet megóvása és a kulturális örökség megőrzése, fenntartható módon történő hasznosítása is.


6

Társadalmi részvétel elve Mindenki számára biztosítani kell a megfelelő hozzáférést a társadalmi-gazdasági közéletre, a döntéshozatali folyamatokra, a környezetre vonatkozó információkhoz. Javítani kell a fenntartható fejlődéssel, annak társadalmi-gazdasági és környezeti vonatkozásaival, a fenntarthatóbb megoldásokkal kapcsolatos tájékozottságot. Erősíteni kell az állampolgárok döntéshozatalban való részvételét. Társadalmi felelősségvállalás elve A fenntartható fejlődés, a magasabb életminőség elérése érdekében csökkenteni kell, illetve ki kell küszöbölni a termelés és a fogyasztás nem fenntartható módjait. Erősíteni kell a vállalkozások társadalmi felelősségvállalását, a magán- és a közszféra közötti együttműködést. Elővigyázatosság és megelőzés elve Az elővigyázatos megközelítés azt jelenti, hogy ha súlyos vagy visszafordíthatatlan kár lehetősége merül fel, a teljes tudományos bizonyosság hiánya nem használható fel indokként a környezetromlást vagy az emberi egészség veszélyeztetését megakadályozó, hatékony intézkedések elhalasztására, azaz a veszély mértékét figyelembe véve cselekedni kell. Az emberi tevékenységeket ennek az elővigyázatossági elvnek a figyelembevételével kell tervezni és végrehajtani, illetve meg kell előzni, – s ahol ez nem lehetséges – mérsékelni kell a természeti rendszereket és az emberi egészséget veszélyeztető környezetkárosító, környezetszennyező tevékenységeket, illetve lehetőség szerint helyreállítani a károkat. A szennyező fizet elv Az áraknak tükrözniük kell a fogyasztással és termeléssel kapcsolatos tevékenységek, illetve hatásaik valós költségeit a társadalom számára, beleértve a természeti erőforrások használatának költségeit. A környezetkárosító, környezetszennyező tevékenységet folytatóknak meg kell fizetniük az emberi egészségben vagy a környezetben okozott károkat.


7

1.3.

A települési fenntarthatósági terv

A Helyi Fenntartható Fejlődési Terv – továbbiakban Local Agenda 21, LA21 – egy újszerű stratégiai és tervezési dokumentum a települések számára. Készítését ajánlás szintjén az 1992ben az ENSZ II. Környezetvédelmi Világkonferenciája javasolta. Azóta világszerte számos település dolgozta ki saját programját és kezdte el megvalósítását. Az ENSZ és az EU minden települést a helyi társadalom által létrehozott egyedi térbeli képződménynek tekint, melynek további fejlődést saját társadalma határozza meg igényeivel és környezeti, társadalmi, gazdasági lehetőségeivel összhangban. Ebből a szemléletből adódóan a helyi fenntartható fejlődési terv elkészítésének nem alakult ki határozott, egységes formai és tartalmi követelménye. A Local Agenda 21 program az általános érvényű fenntartható fejlődés konkrét, gyakorlati megvalósítását a helyi adottságok, érdekek alapján, az önkormányzat és a helyi lakosok, közösségek széleskörű együtt munkálkodásával javasolja folytatni. Az alapfeladat itt a helyi hatáskörben befolyásolható fejlődés (beruházások, fejlesztések, felújítások, intézkedések, szabályozás stb.) olyan irányú alakítása, amely mind jobban előtérbe helyezi „a helybeni” életminőség, környezeti állapot javítását, valamint a helyi erőforrások - talaj, vízkészlet, energia, emberi- és jövedelemtermelő erőforrások stb.- tartamos, azaz nem kimerítő kiaknázását. További fontos elvárás, hogy valamennyi nem helyi erőforrásra támaszkodó, de helyi felhasználásban szerepet játszó beruházó-fejlesztő, termelő-szolgáltató- és fogyasztó törekedjen a fenntarthatóságot figyelembe vevő megoldások, eljárások igénybe vételére, szokások kialakítására. Ennek megvalósíthatóságát a megfelelő politikai akarat megléte és helyi társadalmi-közösségi kultúra jellege együttesen szabja meg és egy racionális tervezési folyamat útján kimunkált stratégia foglalja rendezett keretbe. A helyi fenntarthatósági terv átfogóbb a környezetvédelmi programnál. Célja, hogy integrálja a helyi környezeti, társadalmi, gazdasági és kulturális kérdéseket, problémákat, továbbá biztosítsa a településen élők fenntartható életminőségét, azaz támogassa a helyi társadalmi gazdasági - környezeti folyamatoknak a fenntartható fejlődés útján való haladását. A megfogalmazott célok, programok, feladatok végrehajtását a helyi közösség valamennyi résztvevője és szektora közreműködésével képzeli el. Mérk Nagyközség Önkormányzata politikájában és gyakorlatában is nagy hangsúlyt fektet a fenntartható fejlődés elveinek érvényesülésére, a fenntarthatóság biztosítására. Jelen fenntarthatósági tervhez kapcsolódóan, a térség környezeti, szociális, gazdasági állapotának felmerése az alábbi eseményekre, intézkedésekre és dokumentumokra épül:  a kapcsolódó jogszabályok, önkormányzati rendeletek előírásai;  Mérk Nagyközség Környezetvédelmi Programja;  Mérk Nagyközség Településrendezési Terve;  Útmutató a Fenntartható Fejlődés Helyi Programja (Local Agenda 21) elkészítéséhez;  a Környezetvédelmi es Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatósága ún. LA21 sablonterve. Eco-Men Tanácsadó és Szolgáltató Bt. 4432 Nyíregyháza, Csobolyó u. 11. Tel.: +36-42/500-723, Fax.: +36-42/500-732

8

A helyi fenntartható fejlődési tervnek nem célja egy teljesen új fejlesztési stratégia kialakítása, inkább egy tervezési szemléletváltást kíván elősegíteni a fejlesztési célok megállapítása, csoportosítása és végrehajtása során a fenntarthatóság elveinek figyelembevételével. Ennek szellemében Mérk Nagyközség Helyi Fenntartható Fejlődési Tervének központi gondolata a szemléletváltás elősegítése a település fejlesztésében. A terv kidolgozásának célja, a nagyközség szakmailag jól kiforrott célrendszerének elősegítése, a fenntarthatósági célok végrehajtása.

1.4.

A települési fenntarthatósági terv célja

Mérk Nagyközség Fenntartható Fejlődési Tervének átfogó célja Mérk hosszútávon fenntartható környezeti, társadalmi, gazdasági fejlődésének megteremtése. A települési fenntarthatóság megteremtéséhez alapvető fontosságú a lakosság természetes fogyásának csökkentése, az életminőség javítása és a társadalmi kohézió megteremtése. Mivel a Nagyközség további fenntartható fejlődése a jövőben a fenntartható gazdasági fejlődéssel érhető el, ezért hosszútávon javítani szükséges a tőke beáramlásához, illetve helyben maradásához, valamint a helyi kis- és középvállalkozói szféra megerősödéséhez szükséges feltételeket. A lakosság életminőségének emeléséhez nagymértékben hozzájárul Mérk természeti és épített értékeinek megőrzése, az egészséges települési környezet kialakítása és az alternatív energiahordozók arányának növelése az energiaellátáson belül. A társadalmi részvételt, a lakossági környezettudatosságot intenzív felvilágosító kampányokkal, tudatformálással szükséges erősíteni. A települési fenntarthatósági tervben stratégiai célok kerülnek meghatározásra. Az elérni kívánt célok megfogalmazását, a stratégia kidolgozását, a terv elkészítése jelenti, ezáltal lehetőség nyílik a megvalósítás eszközrendszerének kidolgozására is. A stratégiai célok eléréséhez a konkrét feladatok, a végrehajtás eszközei is meghatározásra kerülnek. A konkrét célok meghatározásánál és a végrehajtás eszközeinél mérlegelésre kerültek az Önkormányzat pénzügyi, intézményi, humánerőforrás korlátai. A terv figyelembe veszi a helyi rendeletek korlátait, felkészül a nyilvánosságra hozott eredmények felülvizsgálatára és igazodik a fenntarthatóság távlati célrendszeréhez. Segíti továbbá a helyi lakosság, a politikai és üzleti döntéshozók környezettudatosságának fejlődését, valamint biztosítja nélkülözhetetlen együttműködésük feltételrendszerét.


9

1.5.

A fenntarthatósági terv megvalósításának lépései

-

A fenntarthatósági terv lépéseinek, eszközeinek meghatározása o A fenntarthatósági terv céljainak pontos meghatározása. o A korábbi tervek beépítése a folyamatba.

-

Környezeti, gazdasági és társadalmi helyzetelemzés o A fenntarthatósági terv más tervekhez, dokumentumokhoz való illeszkedésének elemzése. o A község környezeti, gazdasági és társadalmi állapotának, folyamatainak elemzése.

-

Partnerség építés o A helyi lakosság bevonása a programba.

-

Stratégiai csoport felállítása o A helyi önkormányzati döntéshozókból, szakmai szervezetek és az oktatási intézmények képviselőiből álló stratégiai csoport megalakítása.

-

Kommunikáció o Az interneten, valamint a helyi nyomtatott kommunikáció. o A lakosság visszajelzésének fogadása.

sajtón keresztül

történő

-

Termék o A létrejött fenntarthatósági terv, a helyzetelemzés mellett konkrét javaslatokat és lépéséket tartalmaz a község hosszú távú, fenntarthatóság felé mutató működésére. o Megfelelő koordináció esetén egy folyamat indulhat el, ami a környezettudatosság növelésében, a lakossági és intézményi (pl. önkormányzati) döntésekben jelenik meg.

-

Monitoring o Monitoring csoport felállítása. o Local Agenda 21 folyamat működésének nyomon követése.


10

2. FENNTARTHATÓSÁGI HELYZETELEMZÉS 2.1.

A település bemutatása és helye a térségben

Mérk nagyközség rangú, mintegy 2263 fő lélekszámú település. Mérk nagyközség SzabolcsSzatmár-Bereg megye délkeleti részén a Mátészalkai kistérségben fekszik. A település terület 25,08 km2. Mérk a Nyírség déli peremén a Nyírség és az Ecsedi láp határán húzódik meg. Mérk nagyközség Mátészalkától 22 km-re, Nyíregyházától mintegy 60 km- re fekszik. Közúton a 471-es főútról Mátészalkánál D-re fordulva Vállaj irányába, a 4918 sz. alsórendű úton érhető el, amely Vállajnál folytatódik a Román határon túl Csanálos-Nagykároly felé. Szomszédos települései észak felől indulva az óramutató járását követe Tiborszállás, Vállaj (Ágerdőmajor), Terem (Nagyfenék) és Fábiánháza települések (Mérk elhelyezkedését az 1. ábra szemlélteti). 1. ábra: Mérk település elhelyezkedése

Mérk nagyközség földrajzilag két eltérő arculatú tájegység a Nyírség és a Szatmári síkság határán helyezkedik el, hidrogeológiai szempontból viszont egyértelműen a Bereg-Szatmári süllyedék részét képezi. A Szatmári síkság a Tisza és mellékfolyói által feltöltött alacsonyabb térszínű alluviális síkság. Mérk nagyközséghez legközelebb a Kraszna folyó található. A Nyírség homokbuckás vidéke a Szatmári síkságnál 20-50 m-rel nagyobb átlagos tengerszintfeletti magassággal rendelkezik. A szélbarázdák, garmadák és maradékgerincek nagyon változatossá teszik a tájat. A homokbuckák magassága a 15-20 m-t is elérhetik. A folyószabályozásokig a Szatmári síkság egy lápos, mocsaras térszín volt. A lecsapolási munkálatok után a táj képe megváltozott, levágott folyókanyarulatok, vízelvezető csatornák Eco-Men Tanácsadó és Szolgáltató Bt. 4432 Nyíregyháza, Csobolyó u. 11. Tel.: +36-42/500-723, Fax.: +36-42/500-732

11

tagolják a felszínt. A régi lápvidék maradványa az Ecsedi láp ma természetvédelmi terület, a lápra csak külön engedéllyel lehet belépni.

2.2. Környezet 2.2.1.

Domborzati adottságok

Mátészalkai kistérség domborzati adottságait a 2. ábra szemlélteti. 2. ábra: Mátészalkai kistérség domborzati adottsága

Mérk a Nyírség déli peremén a Nyírség és az Ecsedi láp határán húzódik meg. Felszínének kialakulásában a két tájegység nagy folyóinak (Tisza, Szamos, Kraszna) ismétlődő áradásai és hordalékterítéseinek felöltése jellemzi a Felső-Tisza-vidék (Szatmár-Beregi síkság és a Rétköz) síkságait. A Tisza, a Szamos és a kisebb folyók a würm utolsó szakaszától (i.e. 25000-20000 között) kb. 7-8 méteres üledéket halmoztak fel a Szatmár-Beregi síkság Eco-Men Tanácsadó és Szolgáltató Bt. 4432 Nyíregyháza, Csobolyó u. 11. Tel.: +36-42/500-723, Fax.: +36-42/500-732

12

felszínén. A folyók durvább hordalékanyaga a meder két oldalán, 1-3,5 méter magas, 2-3 km széles folyóhátak formájában épült fel (a Szamoshát, a beregi Tiszahát, továbbá a Krasznahát, a Túrhát stb.), melyek alkalmasak voltak földművelésre és a falvak létesítésére. A folyóhátak néhány méterre kiemelkedő térszíne azért jelentett védelmet, mert a folyók árvizei - a szabályozások előtt - az egész ártéri síkságon szétterültek. A folyóhátak között kisebbnagyobb mocsarak és lápok alakultak ki (Ecsedi Láp, a Fehérgyarmat környéki lápok). A Kraszna magyarországi vonalát követve időnként magas talajvizű alacsony-ártéri síkság jellegű hullámtér húzódik, melyet fiatal nyers öntéstalajok borítanak. Ezeken a területeken gyakori a rét és a legelő, melyek itt többnyire nyáron át is zöldek maradnak. Mellettük láp és ligeterdők csoportjai foglalnak el tetemes területeket, főleg füzes, nyáras, kisebb részt szilkőris-tölgy társulásokkal. Itt egyenlő arányban találunk lecsapolt és lecsapolatlan síkláp talajokat, lápos réti, réti öntés és réti talajokat. Ezeken is többségében szántóföldi művelés uralkodik, rétekkel-legelőkkel, az egykori láperdők és tőzeges síklápok maradványaival tagolva, főleg Nagyecsedtől DK-re, az egykori Ecsedi-láp helyén.

2.2.2.

Éghajlati adottságok

Éghajlati szempontból Mérk térsége Magyarország legszélsőségesebb területéhez tartozik. A hőmérséklet évi átlaga 9,5-9,7 oC (a januári középhőmérséklet -3, - 4 °C, a júliusi középhőmérséklet 21-23 °C). Az éves közepes hőingás 23-24 °C. Az éves csapadék mennyisége 570-590 mm között változik, a nyári félévé 350-360 mm. A hazai csapadék összegeket tekintve nem tartozik hazánk legszárazabb területei közé. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye éghajlata - északi fekvése miatt - hűvösebb, mint a belsőalföldi tájaké, szélviszonyait az általános légcirkuláció és a helyi tényezők határozzák meg, így a magyarországi jellemző ÉNy-i szélirányok a Nyírségben és a Felső-Tisza-vidéken ÉK-i irányra módosulnak. A jelenség oka hogy az ÉNy-i légtömegek egy része megkerüli a Kárpátok magasabb régióit, majd az Erdős-Kárpátok alacsonyabb területein át beáramlik a medence belsejébe, ezért a Nyírségben az ÉK-i szél aránya a legnagyobb (=16,8%), de igen magas a DNy-i szél (=13,7%) aránya is. A "kárpáti szélkapu" és a csatornahatás következménye, hogy igen alacsony (=22,2%) a szélcsendes napok aránya. Mérk és térsége a mérsékelten meleg és mérsékelten hűvös éghajlati öv határán fekszik. A kistáj Ny-i és középső részein mérsékelten száraz, ÉK-en már a mérsékelten nedves típus határán van. Bár a párolgás éves mértéke alatta marad a csapadék éves összegének, mégis az aszályra hajlamos területek közé tartozik. A nyári hónapokban ugyanis, a legnagyobb a potenciális párolgás értéke, akkor esik a legkevesebb csapadék. A párolgás és a csapadék különbözete mintegy 200-250 mm. A nyári hónapokban ennyi nedvesség hiányzik a talajból, ezért nagyon gyakran alakul ki aszály.


13

A sokévi átlagos meteorológiai adatok: - Az uralkodó szélirány: É-i, ÉK-i, valamint DK-i is. - Az átlagos szélsebesség: 2,5 m/s körüli. - Az évi napsütés összege: 1900-1930 óra; - a nyári év negyede 780-790 óra közötti, - a téli év negyede 170-175 óra alatti. - A hőmérséklet évi átlaga: 9,5-9,7 oC, a vegetációs időszaké 16,6-16,8 oC - A 10 oC középhőmérsékletet meghaladó napok száma 193-195 nap (április 5-7. és október 18. között). A fagyoktól mentes időtartam évente 185-188 nap (április 13-15. és október 20. előtt). - Az évi abszolút hőmérsékleti maximumok átlaga 34,0 oC, a téli abszolút minimumok átlaga -17,0 és -18,0 oC között található. - A csapadék évi összege Mérk térségében 570-590 mm, - ettől Ny-ra és K-re 580-620 mm. A legtöbb, 24 óra alatt lehullott csapadék 111 mm volt, ezt Mérktől 30 km-re lévő Tyukod településen mérték. A hótakarós napok átlagos száma 45 körüli, az átlagos maximális hó vastagság 18-20 cm. - Az ariditási index 1,18-1,22. Ez az éghajlat a nem túl hő- és vízigényes kultúrák számára kedvező.

2.2.3.

Vízrajzi adottságok

A terület bemutatása A Felső-Tisza és mellékfolyói mentén gyakoriak voltak a folyóhátakat megszakító nyílások, az ún. fokok. A természetes vagy mesterséges fokokon kitörő víz a mélyebb fekvésű árterületekre ömlött, majd apadáskor ezeken az ereken a folyómederbe nagyrészt visszaáramlott. A fokok feudális kori ártérgazdálkodás alapjai voltak. A nagy folyószabályozási munkák a Felső-Tisza-vidéken a 18. században kezdődtek (néhány Tiszaés Szamos-kanyarulat átvágása, az Ecsedi-láp lecsapolására tett első kísérletek, kisebb gátak építése, stb.). A Tisza, Szamos és a Kraszna mentén gyakoriak voltak a mederpartokat megszakító nyílások, a fokok. Az áradások során, a fokokon és a folyóhátak alacsonyabb részein csapott át a víz a mélyebb fekvésű területekre, az Ecsedi-lápra és a Szamosköz kisebb mocsaraiba. Az Ecsediláp holocénban is süllyedő területét keletről a Szamoshát gátolja el.(Az ősi Ecsedi-láp a késő glaciálisban nagyobb kiterjedésű volt, keleti határát a Nagy-Éger folyóhátja képezte). A kb. 350-400 km2-nyi lápot nyílt vizek (Ecsedi-, Ököri- és Tyukodi tó), hatalmas nádasok és ingoványos láprétek alkották. Az itt élő nép a mocsár- és lápvidéket Rétnek, a peremterületét Rétoldalnak nevezte. A láp térbeli növekedéséhez az antropogén hatások is hozzájárultak. Az Ecsedi-láp lecsapolása a 18. században kezdődött és nagy szünetekkel másfél évszázadon át folytatódott. Az 1885-től 1900-ig tartó munkálatok a Kraszna szabályozásával megoldották Eco-Men Tanácsadó és Szolgáltató Bt. 4432 Nyíregyháza, Csobolyó u. 11. Tel.: +36-42/500-723, Fax.: +36-42/500-732

14

a láp felé áramló külvizek levezetését, a csapadék- és belvizek Szamosba és a Krasznába történő levezetését valamint a folyók árvizeinek megszüntetését védőgátak építésével. Felszíni vizek A Kraszna (3. ábra), az Ecsedi-láp egykori táplálója, a Meszes-hegységben ered. Vízgyűjtő területe 1974 km2. A kis- és közepes vízhozama 100-szor, illetve 26-szor kisebb, mint a Szamosé, azonban az árvizek alkalmával az eltérés csak 12-szeres. A folyó a szabályozások előtt a Szamosba ömlött, ma a Tiszába torkollik. Hossza 193 km, ennek 1/4-e (46 km) jut Magyarország területére. A Szamos és a Kraszna közötti Ecsedi-láp csapoló rendszerének fontosabb tagjai: - Keleti-csatorna, - Lápi-csatorna és az - Északi-csatorna. Mérsékelten száraz terület minimális vízhiánnyal. 3. ábra: Kraszna folyó


15

A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség az országos törzshálózati és regionális mintavételi pontokon végzett vízvizsgálatokat. A vízvizsgálatok eredményei alapján az MSZ 12749:1993 szabványban előírtak szerinti minősítik a vízfolyásokat. A Felső-Tisza vízgyűjtőjén, a Tisza és fontosabb mellékfolyói - így a Krasznáé is - vízminőségi állapotát jellemző paramétercsoportok alakulását 2001-ben az 1.táblázat szemlélteti. 1. táblázat: Vízminőségi állapotot jellemző paramétercsoportok Szerves- és MikroOxigén - Tápanyag szervetlen Egyéb Mintavételi hely biológiai háztartás háztartás mikor paraméterek paraméterek szennyezők Tisza - Tiszabecs III. III. V. III. IV. Tisza III. III. V. III. IV. Aranyosapáti Tisza - Záhony III. III. IV. III. IV. Tisza - Balsa III. III. IV. IV. IV. Túr - Kishódos III. II. III. V. IV. Szamos - Csenger III. IV. IV. IV. IV. Szamos III. IV. V. IV. IV. Tunyogmatolcs Kraszna - Mérk IV. V. IV. IV. IV. Jelmagyarázat: - I. osztály: - II. osztály: - III. osztály: - IV. osztály: - V. osztály:

kiváló víz jó víz tűrhető víz szennyezett víz erősen szennyezett víz

A táblázat alapján megállapítható, hogy 2001-ben a Kraszna, Mérk térségében oxigénháztartás szempontjából a szennyezett, tápanyagháztartás szempontjából az erősen szennyezett csoportba tartozott. A folyó szennyezése elsősorban külföldről származik. A Szamos-Kraszna közt tervezett tározó hatástanulmányban (2010.) legfontosabb megállapítások között szerepel, hogy a Kraszna vízminőségi jellemzői még mindig az V. kifejezetten rossz kategóriába tartoznak.


16

2.2.4.

Hidrogeológiai jellemzés

Általános bemutatás Víznyerési szempontból a legidősebb paleozoós és triász rétegeknek nincs gyakorlati jelentőségük. Bár a triász mészkövek egy része valószínűleg karsztosodott és nyomás alatti vizet tartalmaz, amelyet át tud adni a miocén tufákba, kitermelése még nem gazdaságos, mert a miocén rétegek vízvezető képessége gyenge és csak nagyon mérsékelt után pótlódásra számíthatunk. Magából a triász karsztból való víztermelés a nagy mélység miatt nem gazdaságos. A foltokban található eocén és oligocén képződmények vízzáróak. A miocén összletnek azonban a triászból átszivárgó víz mellett a magasabb szinteken saját készlete is van, de kitermelését ebben az esetben is valószínűleg gazdaságtalanná teszi az utánpótlódás hiánya. Az előzőek alapján a felszín alatti vízbeszerzés szempontjából tehát a pliocén-pleisztocén korú törmelékes víztárolók jöhetnek számításba. A kb. 1300 m fekümélységű alsó-pliocén víztartó képződmények vize a magas hőmérséklet, só- és gáztartalom miatt ivóvízként nem használható, alkalmas viszont a felmerülő hévízigények kielégítésére. Az ivó-, ipari- és mezőgazdasági célú vízkivételek a hideg édesvizeket tároló 180-190 m fekümélységű pleisztocén alluviális összletből, valamint a vízműkutak által 250-320 m között szűrőzött levantie rétegekből, történik. A pleisztocén réteg összlet egy olyan többszintes rétegzett víztároló, amelyben a vízvezető rétegeket nagyságrendekkel kisebb áteresztőképességű képződmények választják el egymástól. A vízvezető szintekben a víz horizontális áramlása a vízszintes irányú vízvezető képességtől, míg az azokat elválasztó semipermeabilis rétegekben a vertikális áramlás, pedig az átszivárgási tényezőtől függ. A kis áteresztő képességű semipermeabilis rétegek közvetítésével függőleges átszivárgás révén tehát az egész rendszer részt vesz a vízszállításban. A jó kifejlődésű vízvezető rétegek egymással, s a talajvizet tároló rétegekkel tehát igen szoros hidraulikai kapcsolatban állnak. Függőlegesen nyitott rendszerről lévén szó a geológiai képződményekben tárolt vizeken kívül: tehát felülről történő után pótlódással számolhatunk, ami azt jelenti, hogy a növekvő vízigények kellő biztonsággal kielégíthetők. Az utánpótlódás a hegységkeret felől történhet, ahol a vízvezető rétegek a felszín közelébe emelkednek, másik nagy beszivárgási terület a nyírség központi része. Mérk térségében a feltételezett vízmozgás iránya DK-ÉNy-i. A rendszer nyitottsága miatt azonban jelentékeny agyag rétegek hiányában a felszíni eredetű szennyeződéseknek a közműves rétegekig a talajvíz közvetítésével való lejutása csupán csak idő kérdése lehet. Ezt erősen befolyásolja a vízkitermelés nagyságának alakulása a területen. Ami az egyes rétegek vízföldtani paramétereit illeti megállapítható, hogy különösen az alsópleisztocén rétegvíztartó képződményeket sok helyen igen jó vízvezető képességű kavics, Eco-Men Tanácsadó és Szolgáltató Bt. 4432 Nyíregyháza, Csobolyó u. 11. Tel.: +36-42/500-723, Fax.: +36-42/500-732

17

kavicsos-, murvás homok és homokos kavicsrétegek alkotják, melyek vízszintes irányú transzmisszibilitása 2000-3000 m3/d-t is elérheti. A középső-, illetve felső-pleisztocén réteg összlet vízadó rétegei gyengébb kifejlődésűek, kedvezőtlenebb vízföldtani paraméterekkel bírnak, alkalmasak viszont más kisebb ipari és mezőgazdasági jellegű vízigények kielégítésére. A Mérk-Vállaj Közös Vízműről Vállaj 90 m3/d vízigénye kerül kielégítésre, de a két településen csúcsban 510 m3/d vízigény is jelentkezhet. A vízbázis kapacitása 1.000 m 3/d. A település térsége a felszálló vízmozgás területéhez tartozik. A talajvíz átlagos szintje 1-3 m között változik, de a Kraszna mentén a folyó vízállásától függően ennél eltérő értékeket is tapasztalhatunk. A tavaszi áradás idején a folyó “táplálja" a talajvizet, ilyenkor a szokásosnál magasabb a talajvízszint, az év más időszakában a folyó alacsony vízállása miatti leszívó hatás következtében alacsonyabb talajvízszint értékeket tapasztalhatunk. A talajvíz áramlása a Kraszna folyó elhelyezkedésének megfelelően kelet-északkelet felé tart. A vízműkutak pliocén korú rétegeket szűrőznek. Ivóvízbázisok A település vízellátása a felszín alatti vízbázisra telepített Mérk-Vállaj közös vízműről történik. A vízmű üzemeltetője jelenleg a KRISTÁLYVÍZ Víziközmű Szolgáltató Nonprofit Kft. (Mátészalka, Kocsordi út 2.), 2013. január 1-től viszont a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. lesz.

Felszín alatti vizek Talajvíz A talajvíz átlag 2-4 m között található, de a medreket kísérő folyóhátak alatt 4 m alá süllyed. Az Ecsedi-láp helyén, pedig a 2 m-t sem éri el. Általánosságban elmondható, hogy a pleisztocén összleten belül a felszíni eredetű szennyeződéseknek legjobban kitett talajvíz magas vastartalmú (8-10 mg/1). Ugyancsak magas ezekben a vizekben az ammónium-, nitrát, nitrit-ion mennyisége, sok helyen szulfátosak, magas sótartalmúak és bakteriológiailag is erősen kifogásolhatóak. A talajvíz mennyisége a Túr és a Tisza között 3-5 l/s/km2, míg a Kraszna és a Szamos között jelentéktelen. Kémiai jellege a Szamos torkolatától D-re, valamint Kölcse-Csenger-Tyukod között nátrium-, máshol kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos. A Szamos és az Ecsedi-láp között a keménység eléri a 45 nko-ot is, míg máshol 25 nko alatt van. A szulfáttartalom a Keleti-főcsatorna mentén és a Tisza-Túr-főcsatorna között a 60 mg/l felett, máshol az alatt van.


18

Rétegvíz A rétegvíz mennyisége 1-1,5 l/s/km2 közötti. Az artézi kutak mélysége ritkán haladja meg a 100 m-t, de sokszor ebből a mélységből is tekintélyes vízhozamokat nyernek. A rétegvizek jellegüket tekintve kalcium-, magnézium-, helyenként alkálihidrogén-karbonátosak. 13-22 °C hőmérsékletűek, összes sótartalmuk, pedig 400-500 mg/l. A vízműről szolgáltatott ivóvíz minősége ammónium, vas, mangán tekintetében haladja meg a jogszabályban előírt határértékeket. A felszín alatti vizek 2008. évi monitoringját a VITUKI Kht-val egyeztetett program alapján a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség hajtotta végre. Az arzén csak egy kút vizében haladta meg a 10 μg/l határértéket. A maximum koncentrációt (73 μg/l) Mérk Gátőrház kútjában mérték. A mérésekről készült eredményeket a 2. táblázat mutatja be. 2. táblázat: Mérési eredmények Mintavétel időpontja 2008. 07. 07. 2009. 02. 03. Mintavétel időpontja 2008. 07. 07. 2009. 02. 03.

Mintavétel időpontja 2008. 07. 07. 2009. 02. 03.

Mintavétel időpontja 2008. 07. 07. 2009. 02. 03.

Mérk Mérk

Gátőrház Gátőrház

pH laborban mérve 7,91 7,52

Település

Mintavétel helye Gátőrház Gátőrház

Ca 2+ (mg/l) 40,6 65

Település

Mérk Mérk

Település Mérk Mérk

Település Mérk Mérk

Mintavétel helye



NH4 + (mg/l)

NO2 – (mg/l)

NO3 – (mg/l)

Na + (mg/l)

K+ (mg/l)

2,2* 2,3*

0,01 0,01

<0,5 <0,5

60 58

3,9 3,3

CO3 2(mg/l) <5 <5

Cl – (mg/l) <6,5 <6,5

Mg 2+ (mg/l) 27,4 27,3

m-lúgosság (labor) (mmol/l) 7,3 8

PO4 3(mg/l) 1,54 0,923

HCO3 (mg/l) 445 489 p-lúgosság (labor) (mmol/l) <0,3 <0,3

Arzén (As) (µg/l) 73* -

Összes keménység (CaO mg/l) 120 154

Kadmium (Cd) (µg/l)

Higany (Hg) (µg/l)

< 0,20 -

< 0,030 -

SO4 2(mg/l) 14 19

KOIps(mg/l O2) 3,3 4,3 Ólom (Pb) (µg/l) < 1,4 -

* Határérték túllépés

Belvízbetörés Mérk település ár- és belvíz veszélyeztetettségi besorolása „B” közepesen veszélyeztetett kategóriába tartozik. Eco-Men Tanácsadó és Szolgáltató Bt. 4432 Nyíregyháza, Csobolyó u. 11. Tel.: +36-42/500-723, Fax.: +36-42/500-732

19

Közepesen veszélyeztetett település, ha nyílt vagy mentesített ártéren helyezkedik el, előírt biztonságban kiépített védművel nem rendelkezik Mátészalka kistérség településeinek belvízhelyzetét a 4. ábra mutatja be. 4. ábra: Mátészalka kistérség árvíz öblözetei

Mérk Nagyközség Önkormányzata pályázatot nyújtott be A „Mérk Nagyközség Önkormányzati körtöltés komplex fejlesztése” című, KEOP-2.1.2/2F/09-2010-0003 azonosító számú projektre és ahol Európai Uniós támogatást nyert el. A beruházás helyszíne a Kraszna folyó bal partján, Mérk nagyközség területén összesen 19,54 km2 kiterjedésű nyílt ártéri terület, mely a folyótól a belterület határáig teljesen síknak mondható, és a belterület határától kezdődően enyhén emelkedik a falu központjának közelében húzódó É-D-i irányítottságú természetes magaspartig. A településen egy 1970-ben épült (Vadaskerti körgát) körtöltéstől eltekintve, elsőrendű árvízvédelmi töltés nincs, és ez a meglévő sem felel meg a törvényi előírásoknak. Magassági, keresztmetszeti hiányosságok Eco-Men Tanácsadó és Szolgáltató Bt. 4432 Nyíregyháza, Csobolyó u. 11. Tel.: +36-42/500-723, Fax.: +36-42/500-732

20

vannak, a körgát koronaszélessége és rézsűinek paraméterei szintén elmaradnak a kívánatostól. Mindezek miatt árvíz kialakulásakor a település belterülete mentén mintegy 1600 m hosszon jelentős elöntést okoznak az árvizek, és bizonyos mértékig a belterületi telkeket illetve az épületeket is veszélyeztetik. A fejlesztés kapcsán a projektben az alábbi tevékenységek valósulnak meg: - Meglévő helyi védvonal (körtöltés) fejlesztése, megerősítése, töltéserősítéssel a jogszabályok által előírt, engedélyezett méretre. - Új töltésszakasz kiépítése a jogszabályok által előírt méretre. - Ideiglenes betétpallós elzárás építése a 49138. számú közút 0+540 km szelvényében. - Összetett árvízvédelmi rendszer (töltés+mobil gát), a Károlyi-folyás mentén a parti sáv felhasználásával (depónia) a Károlyi folyás szelvényei között. - Mobil gát építése szükség esetén a Károlyi-folyás 1+724 szelvényétől a 2+314 szelvényben lévő magasparti bekötésig. - A belvízvédelmi rendszer műveinek további zavartalan működtetése miatt kettős elzárást biztosító műtárgyak létesítése, üzemeltetése a Kőris-laposi csatornára és a 49138. számú közút melletti útárokra, ami egyben a község belterületéről is vezeti a csapadékvizet a Károlyi folyásba. Szivattyú állások kiépítése. - Az árvízvédelmi töltés karbantartását biztosító kaszálógép beszerzése. A fentiekben részletezett gátrendszer kiépítése, megvalósítása folyamatban van. Az építkezésről készült fotót az 5. ábra tartalmazza. 5. ábra: Gátrendszer kialakítása


21

2.2.5.

Talajadottságok

Földtani felépítések A térség földtani felépítését nagymélységű szerkezet- és kőolajkutató fúrások, hévízkutak és egyéb víztermelő fúrt kutak földtani dokumentációiból ismerjük. A medence aljzatot felépítő egyenetlen felületű paleozoós-mezozoós alaphegység nagy mélységben található, az erre települő medenceüledékek vastagsága így akár a több km vastagságot is elérheti, majd a peremek felé elvékonyodik. A triász után a vizsgált terület hosszú időn át szárazulat lehetett, újabb süllyedés csupán az eocénben indult meg. Ez a folyamat a miocén végéig tartott, amikor is a tenger regressziója folytán a terület szárazulattá vált. Újabb süllyedés már csak a pannonban indulhatott meg, ez a süllyedés azonban a törésekkel felszabadult területen más-más sebességgel zajlott le. Az alsó pannon tengeri mélyvízi agyagmárgáit a felső pannonban sekélytengeri homokok és agyagok váltják fel. A pannon végén a regresszió teljesen befejeződött és a tengeri üledékképződést az egész területen az alluviális hordalék lerakódás váltotta fel. A felső pannon (pliocén) fekü mélysége kb. 800 m terep alatt. A levantei időkben a gyors süllyedés lelassult, minek következtében a lerakódott üledékek jórészt finomszeműek. Ez a kis áteresztőképességű összlet viszonylag nagy vastagsága miatt a pannon korú homokokat vízellátási szempontból nehezen hozzáférhetővé teszi. Vállaj község területén a pleisztocén fekü mélysége kb. 105 m (Juhászné Virág Margit nyomán). A pleisztocén rétegekről elmondható, hogy azok ritkán nyomozhatók nagyobb hosszban, gyakori a kiékelődés, a lencsés település. A vízzáró rétegekre ugyanez jellemző. Ez alól kivétel a pannon feletti első kavicsréteg, amely nagyobb távolságban is összefügg. Az alsó-pleisztocén üledékek elterjedése, a fekü-, vagy fedőrétegektől való elkülönülése és kőzettani kifejlődése mindenütt határozott jelleget képvisel. A középső-pleisztocén rétegek lényegesen finomabb szemcséjűek és a medencebeli kifejlődésre jellemző hármas tagozódásuk jól felismerhető. Megnyitása nem gazdaságos, mert az alig mélyebben elhelyezkedő és gazdag vízkészlettel rendelkező alsó pleisztocén szintek feltárása előnyösebb. A felső-pleisztocén összletek újra durvább szemcséjűek. A megye szélsőséges talajviszonyainak, a talajok termőképességének kialakulását több tényező befolyásolta. Így a geológiai, éghajlati, domborzati, hidrológiai adottságok, valamint az élővilágnak a talajra való hatása. Ezek közül területünkön legnagyobb szerepe a geológiai, éghajlati adottságoknak volt és van, a többi tényező hatása alárendeltebb. Magyarország genetikai talajtérképét a 6. ábra szemlélteti.


22

6. ábra: Magyarország genetikai térképe

Magyarország genetikai talajtérképe szerint a Mátészalkai kistérség nyírségi részén a futóhomok a jellemző talajtípus, az északi, Bereggel határos részen réti talajok, a Szamos mentén réti öntéstalajok és lápos réti talajok, a térség Romániával határos részén, az Ecsedi láp területén síkláptalajok, valamint lecsapolt és telkesített talajok találhatók. Mérk Nagyközség talaja réti öntés, humuszos homok és lápos réti talajok.

2.2.6.

Természetes növénytakaró

A természetes növénytakaró helyét döntően - hasonlóan az ország egyéb területeihez – a mezőgazdasági területek vették át. Természetes növénytakaró már csak foltokban, a vizes területeken található őshonos puha- és keményfás erdőkben, és a még megmaradt gyepek, és mocsarak területén található. Érdekes jelenség, a tájidegen akácosokba „behúzódó” számos értékes, védett növényfaj előfordulása. Egyre nagyobb gond az invazív fajok (pl.: gyalogakác, selyemkóró) térfoglalása, terjedése.


23

2.2.7.

Általános tájvédelem

A tájképet az eolikus felszínformák (főként a futóhomokkal fedett hordalékkúp síkság) és a Kraszna határozza meg. A település a DK-Nyírség kistáj keleti szegélyén fekszik, mely terület az enyhén hullámos síkság orográfiai domborzattípusába sorolható.

2.2.8.

Természetvédelem

Országos jelentőségű védett természeti területek Mérk település közigazgatási területén nem található országos jelentőségű védett természeti terület (7. ábra). A településhez legközelebb eső Természetvédelmi Terült a Bátorligeti Ősláp, mely kb. 6 km-re nyugati irányba fekszik. Ettől délre található - kb. 6,5 km-re Mérk településtől - a Fényi erdő Természetvédelmi Területe. 7. ábra: A település környezetében lévő országos jelentőségű védett területek elhelyezkedése


24

Natura 2000 területek Mérk Nagyközség területén nem található Natura 2000 terület (8. ábra). Tőle közel 2 km-re nyugatra helyezkedik el a Teremi-erdő (HUHN20058), kb. 3,5 km-re ÉNy-ra pedig a Nyírség-peremi égeresek kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területei. 8. ábra: A település környezetében lévő Natura 2000 területek


25

Ökológiai hálózat területei A település közigazgatási területének 29,2 %-a ökológiai hálózat részét képezi. A nagyközség ÉK-i részén helyezkedik el az ökológiai hálózat puffer övezete (9. ábra lila folt) és a nyugati településrészekkel szomszédos. A települést keletről megkerülő Kraszna mentén ökológiai folyosó területe halad végig (9. ábra ibolyakék sáv). Magterületet legközelebbi foltját kb. 1,5 km-re DNy-i irányba találunk (9. ábra barna folt). 9. ábra: Ökológiai hálózat területeinek elhelyezkedése

2.2.9.

Környezeti elemek állapota, környezeti terhelések

Általánosan elmondható, hogy a tetszetős fekvésű település környezeti állapota kedvező, mentes a jelentős terhelő ipari, termelési eredetű hatásoktól, számottevő közlekedési emisszió csak kis mértékben szennyezi, a belterület mellett a külterület is összességében rendezett megjelenésű és fenntartott. Mérk Nagyközség infrastruktúrájára vonatkozó adatait a 3. táblázat szemlélteti.


26

92

0

0

0

0

0

0

830

486

486

60

10

Rendszeres szemétgyűjtésbe bevont lakások száma Rendszeres szemétgyűjtésbe bevont lakások aránya %

Rendszeresen tisztított közterület

750

Gázzal fűtött lakások aránya %

27

Gázzal fűtött lakások száma

Üzemelő közkifolyók száma

830

Háztartási gázfogyasztók száma

Lakásállomány

Mérk

Közüzemi ivóvízvezeték – hálózatba bekapcsolt lakások száma Közüzemi ivóvízvezeték – hálózatba bekapcsolt lakások aránya % Közüzemi szennyvízcsatorna – hálózat hossza Közcsatornába bekapcsolt lakások száma Közcsatornába bekapcsolt lakások aránya Háztartásokból közcsatornán elvezetett szennyvíz mennyisége Közműves szennyvíztisztító berendezések kapacitása Külső szolgáltatótól közvetlenül a telepre szállított folyékony hulladék Háztartási villamos energia fogyasztók száma

Település neve

3. táblázat: Mérk Nagyközség települési infrastruktúrája

830

100

Vízfelhasználás A település vízellátását a KRISTÁLYVÍZ Víziközmű Szolgáltató Nonprofit Kft. (Mátészalka, Kocsordi út 2.) végzi. 2013. január 1-től a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. biztosítja. Vízbeszerzés a Mérk-Vállaj közös vízműről történik. Az éves szolgáltatott ivóvízmennyiség megbontása (2010. évi adat): - közületi 17.867 m3 - lakossági 46.210 m3 A Mérk-Vállaj Közös Vízmű kútjainak főbb paraméterei: - 1. sz. vízműkút: Kataszteri száma: B-14 Fúrás éve: 1976. Talpmélység: 320,0 m Koordinátája: X = 275320, Y = 899950 , Z = 121,558 mBf Létesítéskori nyugalmi vízszint: - 6,7 m - 2. sz. vízműkút: Kateszteri száma: B-68 . Fúrás éve: 1980. Talpmélység: 324,0 m. Koordinátája: X = 275400, Y = 899900, Z = 121,627 mBf Létesítéskori nyugalmi vízszint: - 6,7 m - 3. sz. vízműkút: Kateszteri száma: B-69, Fúrás éve: 2003. Talpmélység: 318,0 m. Koordinátája: X = 275196, Y = 899934, Z = 122,41 mBf Létesítéskori nyugalmi vízszint: - 13,52 m A településen az ivóvíz hálózat hossza 16,8 km, a rákötés 90 %-osnak tekinthető.


27

Szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás A község nem rendelkezik sem szennyvíztisztító teleppel, sem kiépített szennyvízcsatornahálózattal. A keletkezett szennyvizek telkenként kerülnek összegyűjtésre egyedi gyűjtőaknákban majd tengelyen kerülnek elszállításra. A településről elszállított éves TFH mennyisége a 4. táblázat szerint alakul. 4. táblázat: Elszállított TFH mennyiségek Év

Mennyiség (m3)

2008. 2009. 2010. 2011.

617 597 577 530

Az elszállítást a Kristályvíz Kft. végzi szerződés keretében. Az elszállított folyékony hulladék Porcsalmai tisztító telepre kerül kezelésre. A Megyei Szennyvíz elhelyezési Program szerint Mérk település Vállaj és Tiborszállás településekkel egy agglomerációt alkot. A község szennyvízcsatorna-hálózat tervei, vízjogi létesítési engedéllyel rendelkeznek, azonban forráshiány miatt eddig nem tudták megvalósulni. A szennyvízcsatorna kiépítése és a szennyvízhálózat kialakítása jelenleg a közbeszerzés alatt áll. A terveket az UVATERV AQUA Construckt Zrt. készítette a korábbi tervek felülvizsgálatával. A tervezett szennyvíztisztító telep helye Mérk, külterületén a 085/31. hrsz-on kerülne megvalósításra 600m3/d kapacitással a tisztított szennyvíz befogadója pedig a Kraszna folyó lesz. A kapacitás számítások szerint a településről 260 m 3/d mennyiségű szennyvíz fog keletkezni. Ez éves viszonylatban 94.900 m3 (tonna) ami szemben a jelenlegi 577 tonnával meglehetősen alacsony a beszállított TFH mennyisége. Természetesen a 260 m3 napi vízmennyiség 90 liter/d-os felhasználás 2405 fő esetén várható. Ha megnézzük a kistelepülések napi gyakorlati átlagát, akkor 40 liter/fővel számolhatunk, ami Mérk esetében a jelenlegi lakos számmal 2118 fő valamint 90% rákötés esetén 76,25 m3/d adódik, ami egy évre vetítve 27.830 tonna. Így jelenleg a településen keletkezett szennyvizek mintegy 2,5%-a kerül elszállításra kezelésre.

Levegőtisztaság-védelem Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, így Mérk település is az ország kevésbé szennyezett területei közé tartozik, ami egyrészt az alacsonyabb életszínvonal és iparosodottság, másrészt néhány, főként ipari eredetű légszennyező forrás megszűnésének következménye.


28

Az ipari eredetű légszennyezés az elmaradt, lecsökkent iparosítás miatt nem okoz problémát. A működő, légszennyezést okozó technológiákra jellemző, hogy a kedvezőtlen kibocsátási értékeket elsősorban a technológiák korszerűtlensége okozta. A közlekedésből származó (gépjárművek emissziója) szennyeződések mellett fontos problémát jelent a gépjárművek által felvert por és ennek hatásai. A települést Vállaj és Fábiánháza településsel közvetlenül a 4918. számú út, Tiborszállással a 49138. számú út köti össze. A településen időszakosan megjelenő pollen illetve parlagfű okozhat az időjárástól függően a lakosság körében kisebb allergiás panaszokat. Az önkormányzat minden évben tavasszal helyi parlagfű irtási akciókat szervez, egyúttal felhívják a tulajdonosok figyelmét a magánterületek tisztántartására. A levegőminőség szempontjából kedvező hatásúak a lakossági eredetű szennyezéseket csökkentő a korábban megvalósult beruházások, így például a gázprogram és az intézményes hulladékszállítás. A gázprogramnak köszönhetően elsősorban a háztartások korom és kéndioxid kibocsátása csökkent. A településen az utóbbi évekre jellemző, hogy a tüzeléstechnikai eredetű légszennyező anyagok kibocsátása az energiahordozókban bekövetkezett váltás miatt csökkent. Jelenleg a település ingatlanjai közül 62 % vezetékes gázt használ, a közintézmények energiaellátása is gázzal történik. Azonban a háztartások fűtésére használnak még szilárd tüzelőanyagot. A lakások fűtéséből és a közlekedésből származó légszennyezés nem jelentős. Mérk nagyközség területe a többszörösen módosított 4/2002. (X.7.) KvVM rendelet 1. Számú melléklete értelmében a 10. levegőterheltségi zónába tartozik. Ez alapján a kén-dioxid, nitrogén-dioxid, szén-monoxid és benzol vonatkozásában „F”, szilárd (PM10) vonatkozásában „E” zónacsoportba tartozik. A település területén és közigazgatási határain belül kevés számú ipari tevékenység zajlik, bejelentett pontforrás jelenleg 2 telephelyen van, összesen 3 darab (5. táblázat). 5. táblázat: A település területén üzemelő pontforrások Üzemeltető

Telephely neve

Telephely címe

Kurucz és Társa Termelő és Forgalmazó Kft.

Szárítóüzem

4352 Mérk Makarenkó u.1.

Mérki Hús Bt.

Húsfeldolgozó üzem

4352 Mérk Makarenkó u. 1

A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Mérkhez közel eső (Mátészalka) manuális levegőmérő állomásai által mért NO2, SO2 és ülepedő por koncentrációk változásait az alábbi diagramok mutatják be: (Az állomáson az SO2- és az ülepedő por koncentrációt 2002-től 2006-ig mérték.)


29

10. ábra: NO2 koncentráció alakulása Mátészalka térségében NO2 koncentráció alakulása 25

µg/m3

20 15 10 5 0 2007.

2008.

2009.

2010.

2011.

Év

11. ábra: SO2 koncentráció alakulása Mátészalka térségében SO2 koncentráció alakulása 10

µg/m3

8 6 4 2 0 2002.

2003.

2004.

2005.

2006.

Év


30

12. ábra: Ülepedő por koncentráció alakulása Mátészalka térségében

g/m3

Ülepedő por koncentráció alakulása 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0 2002.

2003.

2004.

2005.

2006.

Év

A diagramok alapján megállapítható, hogy a szennyezőanyagok koncentrációja mindhárom esetben csökkenő tendenciát mutatnak.

Hulladékgazdálkodás Kommunális hulladékkezelés Mérk Nagyközségben a települési szilárd hulladék gyűjtése, szállítása, elhelyezése folyamatosan, szervezetten történik. A településen az önkormányzat képviselő-testületének 8/2010. (XII. 29.) önkormányzati rendelete alapján szabályozott a település szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatás. A települési szilárd hulladékot hetente egy alkalommal (közszolgáltatás keretében) 2011. december 31-éig a Nyír-Flop Kft. szállította el, jelenleg a Nagyecsed közigazgatási területén lévő regionális szilárd hulladéklerakó telepre. A kommunális hulladék gyűjtése 120 l-es gyűjtő edényzetbe történik. A Nyír-Flop Kft. által elszállított hulladékok mennyiségét a következő táblázat szemlélteti.


31

6. táblázat: Elszállított hulladékmennyiségek Év

Elszállított mennyiség (t)

2007. 2008. 2009. 2010. 2011.

127,990 358,550 312,580 348,290 302,538

Az adatokat a Vállalkozótól kértük, valamint a Települési hulladékgazdálkodási tervből származnak. Mint látható az utóbbi években jelentősen megnőtt a településről kiszállított hulladék mennyisége. Szelektív hulladékgyűjtő sziget a községháza melletti parkolóban került kialakításra, ahol 3 db kültéri szelektív hulladékgyűjtő edényzet szolgál a papír-, a műanyag- és az üveg hulladék gyűjtésére. A főtéri buszmegállóban került elhelyezésre egy kültéri hulladékgyűjtő, amit a vállalkozó ürít. A településen évente két alkalommal a közszolgáltató lomtalanítást végez.

Szelektív hulladékgyűjtés A településen a szelektív hulladékgyűjtés három frakcióra (műanyag, papír, biológiailag lebomló hulladék) terjed ki. A településen élők a szelektív hulladékot a vállalkozó által biztosított műanyag zsákokba gyűjtik és havonta egy alkalommal történik az elszállítása. Az utóbbi három évben a szelektíven gyűjtött és elszállított mennyiségeket a következő táblázat tartalmazza.

Év 2009. 2010. 2011.

Papír 1,228 0,940 0,072

7. táblázat: Szelektíven gyűjtött mennyiségek Mennyiségek (t) Biológiailag Háztartási Egyéb Műanyag lebomló lom települési 1,018 2 310,79 1,614 34,690 6,5 304,546 1,992 41,268 5,1 425,68

Összesen 312,58 348,92 474,112

Mint látható az elmúlt évek adataiból a papír mennyisége több mint 25%-al csökkent a műanyagok mennyisége 60%-al növekedett a 2010. évtől a zöld hulladékok szelektív gyűjtése is megvalósult. Az évente megrendezésre kerülő lomtalanítási akciók sikeresek voltak, az így begyűjtött hulladék mennyisége jelentősen növekedett. A szelektív hulladékgyűjtés bevezetésével az egyéb települési hulladék frakció kismértékben csökkent. Eco-Men Tanácsadó és Szolgáltató Bt. 4432 Nyíregyháza, Csobolyó u. 11. Tel.: +36-42/500-723, Fax.: +36-42/500-732

32

A települési szelektív hulladékkezelés keretében nincs külön veszélyes hulladék begyűjtés, ezért a lakosságtól kis mennyiségű veszélyes hulladék (szárazelemek, festékes-göngyölegek, tintapatronok, stb.) kerülhet a központi rendszerbe. Az önkormányzati felelősségi körbe tartozó intézményi veszélyes hulladékok: (orvosi rendelőből) keletkezett mennyisége 0,14 t/év, melyet a Septiker Kft. szállít el.

Kommunális folyékony hulladékkezelés A község nem rendelkezik sem szennyvíztisztító teleppel, sem kiépített szennyvízcsatornahálózattal. A keletkezett szennyvizek telkenként kerülnek összegyűjtésre egyedi gyűjtőaknákban, majd tengelyen kerül elszállításra a Porcsalmai szennyvíztisztító telepre. Az elszállítást a Kristályvíz Kft. végzi szerződés keretében, éves elszállított szennyvíz mennyisége ~600 m3.

Ipari veszélyes- és nem veszélyes hulladék A termelési tevékenység során keletkezett veszélyes hulladékot maximum egy évig, az ipari nem veszélyes hulladékot maximum három évig gyűjthetik a vállalatok, vállalkozók a telephelyükön, környezetszennyezést kizáró módon az ide vonatkozó rendeletek előírásainak megfelelően. A telephelyükön összegyűjtött hulladékokat kötelesek engedéllyel rendelkező kezelőnek átadni, valamint minden évben a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség részére bevallást készíteni.

Zaj- és rezgésvédelem A településen a legfőbb egészségkárosodást a közlekedésből adódó zaj- és rezgésterhelés, valamint a szállópor szennyezések jelentik. Közlekedési zajforrásként a 4918. számú forgalmi út átmenő forgalma tekinthető. Ez az útvonal jelenleg átszeli a települést, ez tekinthető a község főutcájának. Ez az út bonyolítja le a Vállaj közúti személyforgalmi határátkelő forgalmát, illetve ez köti össze Mérket Fábiánházán keresztül Mátészalkával. A Vállajon és Mérken a határátkelőhely megnyitásához fűzött nagyreményű gazdasági számítások eddig nem igazolódtak, a várt fellendülés nem következett be, a térségből Romániába tartók döntő hányada továbbra is Csengersimánál lépi át a határt. A tehergépjármű forgalom nagyrészt lakossági ellátást szolgáló célforgalom, zajkibocsátása az alacsony forgalomszám miatt nem jelentős, elviselhető. Az átmenő forgalom esetén - főleg a megengedett sebesség túllépésekor - a járművek jelentős port vernek fel, valamint az útmenti épületeket érő zajterhelés is megnő. Eco-Men Tanácsadó és Szolgáltató Bt. 4432 Nyíregyháza, Csobolyó u. 11. Tel.: +36-42/500-723, Fax.: +36-42/500-732

33

Az elmúlt években a Vállaj – Nyírbátor teljes útszakasza felújításra került (új kopóréteget kapott), míg a Mátészalka – Vállaj útszakasz az elkövetkezendő időszakba kerül felújításra.

2.2.10. Közlekedés, közlekedésfejlesztés Megközelíthetőség Mérk nagyközség Mátészalkától 22 km-re, Nyíregyházától mintegy 60 km- re fekszik. Közúton a 471-es főútról Mátészalkánál D- re fordulva Vállaj irányába, a 4918 sz. alsórendű úton érhető el, amely Vállajnál folytatódik a Román határon túl Csanálos-Nagykároly felé.

Elérhetőség A településre a Szabolcs Volán indít menetrendszerű buszjáratokat a Nyírbátori autóbusz állomásról hétköznap naponta 3 pár járat közlekedik, szombaton 1 pár, vasárnap nem közlekedik. A Mátészalkai autóbusz állomásról hétköznap naponta 9 pár járat közlekedik, szombaton 5 pár, vasárnap 3 pár közlekedik, időszakosan és évszakosan változó utasforgalom mellett. Az említett buszjáratok mellett az utóbbi időben (elmúlt 1 év) a Hajdú Volán is indított járatokat a térségben hétköznap heti két alkalommal érkeznek a nagyközség központjában. A településről az iskolásoknak (iskolaidőszakban) minden vasárnap délután indul járat Nyíregyháza és Debrecen irányába, ezzel megkönnyítve az iskolákba való eljutást. Legközelebbi vasútállomás Tiborszálláson található. A településen áthaladó napi gépkocsiforgalom alacsony számúnak nevezhető, figyelembe véve a Vállajtól néhány kilométerre nyitott határátkelő helyet. A gépjárművek 4918 számú forgalmi út adatai alapján csökkenés prognosztizálható, a kerékpáros forgalom viszont növekszik. (8. táblázat) 8. táblázat: Gépjárműforgalom összesítése Közlekedő egységek 2004 (db) 2009 (db) aránya 1771 1436 Közlekedő egység / nap 859 666 Személygépkocsi / nap 341 176 Összes tehergépkocsi / nap 31 136 Kerékpár / nap

Értékelés Csökkenés Csökkenés Csökkenés Növekedés


34

Jelenleg a település útjainak minőségi állapota elfogadható más településekhez viszonyítva. Azonban az utakhoz tartozó zöld felületek, járdák állapota, buszmegállók kialakítása, sok esetben nem megfelelő. Az útburkolatok nagy része (80%) szegélykő nélkül lett kialakítva, ezért a burkolt felületek tisztántartása nehezen megoldott. A gyalogosforgalom szempontjából a járdák sok helyen hiányoznak vagy kialakításuk nem megfelelő (keskenyek, burkolat nélküliek). Kerékpárút kialakításával a településen sehol sem találkoztunk.

2.2.11. Közműellátottság A településen a közművek kiépítése az elmúlt években jelentős fejlődésen ment keresztül, mivel a víz-, gáz-, és villamos energiaellátáson túlmenően folyamatosan kiépült a hírközlés valamennyi (kábeltévé, vonalas telefon) vételi lehetősége. A szennyvízcsatorna-hálózat megvalósításához is rendelkezésre állnak a vízjogi létesítési engedélyezési tervek. A szennyvízcsatorna kiépítése és a szennyvízhálózat kialakítása jelenleg a közbeszerzés alatt áll. A település többi meglévő közműrendszereinek kiépítettsége megfelelő lehetőséget biztosít a település beépítés fejlesztéseinek biztosítására.

2.2.12. Csapadékvíz elvezetés A településen nyílt és zárt rendszerű csapadékvíz - elvezető hálózat valósult meg, mely szakszerű karbantartás mellett képes a területre hulló csapadék elvezetésére. A zárt csatornák összes hossza 1.200 fm, a burkolt nyílt elvezető árkok 4.750 fm, és a földmedrű csatornák hossza 19.050 fm. A csapadékvizek részben elszikkasztásra részben, pedig belvízelvezető csatornákon keresztül a Krasznába jutnak. A főbb belvízelvezető csatornák az alábbiak: - Károlyi főfolyás - Keselyű csatorna - Bódvaj-patak A településen lefolyástalan területként a Táncsics, Alkotmány és a Somogyi utcák kereszteződése jelölhető meg. Csapadékos időjárás esetén belvíz a Széchenyi utcaWesselényi köz, sarkán jelenhet meg, ahol pangó vízterekkel, tartósan csapadékos időben esetenként pince elöntésekkel számolhatunk.


35

2.2.13. Közműellátottság A település energiaellátására a vezetékes energiahordozók közül a villamos energia és a földgáz áll rendelkezésre. A földgáz település szintűnek tekinthető kiépítettsége korszerű termikus energiaellátás lehetőségét biztosítja a településen. A villamos energia a világítás és technológiai célú energiaigények kielégítését szolgálja. A vezetékes gázzal el nem látott telkeken a nem-vezetékes energiahordozók közül a szén, fa, villany használata jellemző. A PB használata, szintén a gázzal el nem látott ingatlanokra jellemző, elsődlegesen főzési célra. 2012. évben a településen lévő lakások fűtésére, tüzelésére jellemző adatok: - gáz: 40 %, - fa, szén: 55 %, - villany: 5% Viszont a lakosság az utóbbi években leginkább a fatüzelést részesíti előnyben, a gázfűtés költségessége miatt. Ezért az önkormányzat a fatüzelés mellett előnyben kívánja részesíteni az alternatív fűtési technikákat, mint a pellettel vagy a brikettel való fűtést. Fontos a lakosság szemléletformálása, a személyes példamutatás. Jelenleg megújuló energia felhasználást a településen nem találunk. Villamos energia ellátás Az E.On Tiszántúli Áramszolgáltató Rt. adatszolgáltatásai szerint a települést 13 db 20/0,4 kV-os TR látja el villamos energiával. A villamos hálózatok főleg légvezetékekkel vannak kialakítva, melyeket légkábelre, illetve földkábelre építenek át. A meglévő TR állomások tovább bővíthetőek. A kisebb átlagos fejlesztéseket a TR állomások jelenlegi állapotukban is elviselnek. TR cserével további bővíthetőségek hajthatóak végre. Nagyobb igények kielégítésére kell újabb TR állomást telepíteni. Földgázellátás A gázellátásban részesülő háztartások száma ~498 db. Telefonhálózat GSM rendszerű telefonhálózat van a településen, légkábeles vezetékes és földkábeles kialakítással. A településen a T-mobile, Pannon állomások jól, a Vodafone állomások gyengén foghatóak. Kábeltévé hálózat A kábeltévé hálózat kiépítése nemrég történt meg, melyet a Szat-Már Informatika Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. fog üzemeltet.


36

2.2.14. Megújuló energiahordozó hasznosítási lehetőségei Az Európai Unió támogatja a megújuló energiaforrások hasznosítását, és az Észak Alföldi Régió gazdasági programjában is említésre került. Már vannak próbálkozások a napenergia hasznosítására, a szélerőművek építésére és a biomassza, mint fűtőanyag felhasználására. A településen foglalkoznak ezekkel a gondolatokkal, addig azonban meg kell teremteni a közintézmények fűtésének alternatív lehetőségét, az energiaszámlák csökkentése érdekében.

2.3.

Társadalom

Az EU fenntarthatósághoz kapcsolódó stratégiai elképzelései között kiemelt szerepet kap a kis települések népességmegtartó képességének javítása. A fenntartható, a környezettel harmonikus kapcsolatra építő életmód fontos eleme a környezettel konform gazdálkodási tevékenység és életmód támogatása, ami a városi, különösen nagyvárosi településformában nehezen valósítható meg. A kistelepülések lakói a munkahelyeket kínáló nagyvárosok felé nyomása a másik tendencia, ami ellene hat a helymegtartó képességének. 2.3.1.

Demográfiai helyzet

2011-ben Mérk Nagyközség: - területe: - lakónépességének száma: - lakások száma:

2481,7 ha, 2263 fő, 830 db

Mérk nagyközség demográfiai helyzetének (lakó népesség, születések, halálozások) alakulását a 13., 14. és 15. ábra mutatja be. 13. ábra: Mérk nagyközség lakónépesség számának alakulása

Lakó népesség számának alakulása 2400

Fő

2364 2325

2300

2307

2310 2263

2200 2007.

2008.

2009.

2010.

2011.

Év


37

14. ábra: Mérk nagyközség születésszámának alakulása

Születések számának alakulása

Fő

20

19

19

17

16

13

10 0 2007.

2008.

2009.

2010.

2011.

Év

15. ábra: Mérk nagyközség halálozási számának alakulása

Halálozások számának alakulása

Fő

150 100

94

114 85

97

90

2009.

2010.

2011.

50 0 2007.

2008.

Év

A halálozások száma az Ápoló – Gondozó Otthon lakóinak gyakori változása miatt ilyen magas. Az ábrákból megállapítható, hogy Mérk nagyközség lakónépessége csökkenő tendenciát mutat. A lakónépesség változását két tényező, a természetes szaporodás (születések és halálozások különbsége) illetve a belföldi vándorlási különbözet (el- és bevándorlók különbsége) befolyásolja. A lakónépesség számának csökkenésében továbbá meghatározó szerepe van a népességmegtartó képességnek. A népességmegtartó képesség különféle képességek együtteseként értelmezhető. Legfontosabb a népesség biológiai reprodukciós képessége, mely kapcsolatban van az adott település, térség demográfiai struktúrájával, a korösszetétellel, a természetes szaporodással, a vándorlással és elvándorlással. Másik fontos tényező a település gazdasági eltartó képessége, Eco-Men Tanácsadó és Szolgáltató Bt. 4432 Nyíregyháza, Csobolyó u. 11. Tel.: +36-42/500-723, Fax.: +36-42/500-732

38

vagyis jövedelemtermelő képessége, amely függ a foglalkoztatás méretétől, kínálatától, szerkezetétől. Ezen tényező hiánya befolyásolja legsúlyosabban Mérk település népességtartó képességet. A harmadik tényezőcsoport az ellátó képesség, tehát az életkörülmények, míg a negyedik tényező a községben élők ragaszkodása. A népességmegtartó képességnek gazdasági, szociális-társadalmi és ökológiai-környezeti vonatkozásai egyaránt vannak, beletartozik a kistérségben élők életminőségének és életszínvonalának alakulása csakúgy, mint a megélhetési viszonyok, a megfelelő foglalkoztatottsági szint. A népességeltartó képesség függ az adott település jövedelemtermelő képességétől, melyet meghatároz az egyes nemzetgazdasági ágazatoknak a település gazdaságában betöltött szerepe. Ennél fogva különböző mértékben befolyásolják a lakosság biztonságos megélhetését, foglalkoztatását, jövedelemszerzését. Akkor működik megfelelően, ha a munkahely kínálat és munkahely kereslet harmóniában áll egymással, ennek hiányában óhatatlanul elvándorlás következik be. Mérk Nagyközség lakóinak korösszetételét a 9. táblázat szemlélteti. 9. táblázat: Mérk nagyközség lakóinak korösszetétele

0-18 év 19-60 év 60 év felett

2.3.2.

2007. év

2008. év

2009. év

2010. év

2011. év

532 1272 560

521 1262 542

515 1258 534

502 1276 532

449 1287 527

Egészségügy, szociális ellátás

Szociális és egészségügyi téren a településen a háziorvosi, iskolaorvosi és fogorvosi ellátás megoldott. A településen Ápoló - Gondozó Otthon, labor és Védőnői Szolgálat is megtalálható. A háziorvosi, iskolaorvosi ellátás, valamint ügyeleti szolgálat vállalkozói szerződés szerint történik a településen. Az épület, amelyben mindezek működnek, önkormányzati tulajdon, így itt is tervezik az akadálymentesítés, fűtés- és épületkorszerűsítés megoldását. A település központjában a Hunyadi utcán egy gyógyszertár is üzemel. A családsegítő és gyermekjóléti szolgálat a Szatmári Kistérség Szociális Alapszolgáltatási Központhoz tartozik. Jelenleg a társulás működteti a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást. Ebbe a rendszerbe jelenleg 8 fő van bekapcsolva. A településen az időskorúak és rászorultak ápolására, gondozására egy 220 férőhelyes Ápoló – Gondozó Otthon (16. ábra) működik. Az otthon fenntartója a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat.


39

16. ábra: Ápoló - Gondozó Otthon

2.3.3.

Oktatás, kultúra

A település területén az általános iskolában, óvodában, könyvtárban és Művelődési házban folyik oktatási, kulturális tevékenység. Az óvodai nevelést és az alapfokú oktatást Mérk és Vállaj önkormányzatai társulásban látják el. Általános Művelődési Központ Óvoda Az óvodában 67 gyermek gondozását látják el. Az óvoda konyhájának korszerűsítését, külsőbelső festést, valamint a nyílászárók cseréjét 2010-ben pályázati forrásból valósították meg. Az óvodában a három csoportszobában és egy tornateremben lévő felszerelések korszerűsítését az óvoda dolgozói folyamatos pályázatok segítségével oldják meg. Általános Művelődési Központ Iskola Az iskolarendszer egyházcentrikus volt, külön görög katolikus, római katolikus és református iskola működött. Eco-Men Tanácsadó és Szolgáltató Bt. 4432 Nyíregyháza, Csobolyó u. 11. Tel.: +36-42/500-723, Fax.: +36-42/500-732

40

Az első írásos adat 1779-ben egy sváb és magyar iskolát említ. Az iskola épülete 1863-ban azonban leégett. Jelenleg az iskolába beírt tanulók száma 192 fő. Az iskolában napjainkban intenzív német nyelvoktatás folyik nyelvi laborban. Az iskolában az oktatási tevékenység 11 tanteremben, 2 szaktanteremben és 1 tornateremben folyik. Az iskola épületének felújítása, nyílászárók cseréje 2009-ben pályázati forrásból valósult meg. Könyvtár A könyvtár közművelődési és iskolai könyvtári feladatokat is ellát, szerepel a nyilvános könyvtárak jegyzékében. A könyvtár fenntartója az Önkormányzat.

2.3.4.

Hátrányos helyzetű csoportok helyzete

A településen cigány és német nemzetiségű önkormányzat működik. Az önkormányzat lehetőségeihez mérten támogatja a kezdeményezéseiket, és lehetőséget biztosítanak az őket érintő döntéseknél a véleménynyilvánításra. Az Önkormányzat adatai alapján a lakosság 25 %-a roma, 42 %-a pedig német származású.

2.3.5.

Közbiztonság

A településen Rendőri Körzeti megbízotti iroda működik, a körzeti megbízotti állás betöltött. Az Önkormányzat biztosítja az irodát, a szolgálati lakást. A nagyközség területén a rendőrség részéről éjszakai szolgálat biztosított, annál is inkább, mivel Mérk a magyar-román határmentén lévő település és a határátkelő hely a nagyközségtől kb. 3 km-re működik. A polgárőrség működését azonban felül kell vizsgálni, mivel indokolt egy jól teljesítő szolgálat létrehozása. A Nagyközségben a közbiztonság helyzete jó, nem fertőzött.

2.3.6.

Hagyomány – kultúra

Általánosságban a falu arculatát az alábbi elemek határozzák meg. Egyrészt a táji elemek (domborzat, vízrajz, természeti és termelési vegetáció), melyeket Mérk esetében részletesen bemutattuk a korábbi fejezetekben. Másrészt meghatározóak a történelmi helyek és ott történt események, az élő társadalom alkotóereje, egykori és jelenlegi gazdasága, létalapja és rátartisága.


41

A település története, legendái A község 1299-ben tűnt fel bizonyos Miklós birtokaként. Az egy évvel később kiállított oklevél arról értesít, hogy Ákos nb. István országbíró e települést leányának adományozta. 1318-ban I. Károly király az Ákos nemzetségből hűtlenségük miatt elvette és a Gut-Keled nb. Bátori Bereck fia Jánosnak adta. Ettől kezdve az ecsedi vár tartozékaként az uradalom sorsában osztozott. 1613 után az erdélyi fejedelmek (Bethlen, majd Rákóczi György) birtoka lett, II. Rákóczi Ferenc halála után leánya, Júlia kezével Aspremont gróf kapta meg, így megmenekült az elkobzástól. 1724-ben Károlyi Sándor az Aspremont családtól megvette a birtokot, svábokat telepített be és ettől kezdve 1945-ig a Károlyiak nagykárolyi uradalmának része volt. A századforduló után a XVIII. századi német telepítésű község markánsan megőrizte kulturális elkülönültségét, de az asszimiláció erőteljesen megindult. A Trianoni békeszerződés a községet a nagykárolyi vonzáskörzetből kiszakította. Az új vonzáskörzet a Mérktől 20 km távolságra lévő Mátészalka és Nyírbátor nagyközségek lettek. Ez időponttól számítható a sváb kultúra hanyatlása, hiszen a sváb települések (Csanálos, Fény, Börvely) Romániához kerültek. A zárt sváb települések területi egysége felbomlott. Az I. világháborúban a nagyközségből 26 fő halt hősi halált. A II. világháborút követően a településről közel 300 főt hurcoltak el az un. "málenkij robotra " a Szovjetunióba sváb származásuk miatt. Ez az az időszak, amikor tömeges névváltozási kérelmek voltak, pl: Reszlerből Révész, Linzenboldból Losonci, Schrekből Somogyiak stb. lettek. Az 1960-as TSZ szervezés zökkenőmentesen ment végbe, aminek az a magyarázata, hogy a sok megpróbáltatást átélt svábság nem kívánt újabb megpróbáltatásokat átélni. A község 1990. évi közigazgatási besorolása: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében független polgármesterrel és független képviselő-testülettel rendelkező nagyközség. Legenda Egy régi már-már elfelejtett legenda szerint Báthori Gábor seregével a török ellen vonult. Vonulásukat egy félelmetes sárkány próbálta megakadályozni, amit csak úgy lehetett elhárítani, ha valaki megvív a sárkánnyal. Báthori Gábortól megkérdezték, hogy ki mérsz-e állni ellene? A válasz: merek. Ahol ez a szó elhangzott, azon a helyen később egy falu keletkezett, neve a merek szóból Merk, majd Mérk elnevezéssel állandósult. A legenda szerint a vitéz először a vállán sebesítette meg a sárkányt, azon helyen Vállaj község jött létre. Majd legyőzve a sárkányt, tetemét a csalánosba dobta, itt lett Csanálos község. Címer A címer azt a pillanatot ábrázolja, amikor a bátorság próbájaként, a vitéz párbajra készül a sárkány ellen. A Képviselő-testület ezt a pillanatot örökítteti meg címerként, örök időkre az utókor számára.


42

Zászló Fehér alapú zöld-arany farkas fogazatú keretű, melynek a közepén helyezkedik el a címer. A zászló felső sarkában zöld, az alsóban arany bojttal.

2.3.7.

Sport

Mérk - Vállaj Nemzetiségi Sport Egyesület 2007-ben alakult a megyei III. osztályú labdarugó szakosztály. A labdarúgást szerető fiatalok sportolási lehetősége itt biztosított. Az elmúlt évben megtörtént a Mérk-Vállaj Nemzetiségi Sport Egyesület sportöltözőjének felújítása (17.ábra). 17. ábra: Felújított sportöltöző

Mérk Kinizsi SE A Mérk Kinizsi Sportegyesület 2004 márciusában alakult meg. Az egyesületen belül működik az Erőemelő Szakosztály. Mérk községben az erőemelés 1985-ben kezdődött. 1988-ban a nagyközség vezetése úgy döntött, hogy a kultúrház egyik termét átalakítják edzőteremmé. A teremben az addig használt eszközök egy sarokban elfértek. Beindult az emberi fantázia, és elkészültek a különböző kondicionáló gépek, melyeknek nincs párja az országban. Érdekesség az a lábizom-fejlesztő, melynek ellensúlya három csatornafedél. Az eszközök folyamatosan bővültek, napjainkra a Eco-Men Tanácsadó és Szolgáltató Bt. 4432 Nyíregyháza, Csobolyó u. 11. Tel.: +36-42/500-723, Fax.: +36-42/500-732

43

felszerelés kielégítő. Az edzőterem látogatottsága folyamatosan nőtt, kevés fiú van a községben aki nem próbálta ki a súlyzókat. Kialakult egy csapat mely szerette volna összemérni erejét másokkal. Szerencsére elterjedtek a falu- és városnapok, ahol az erős emberek versenye látványos műsorszámként szerepelt. Az itt elért sikerek hatására 2002-ben a csapat benevezett a Magyar Erőemelő Szövetség által szervezett versenyekre. A hosszú, kitartó munka meghozta az eredményeket. A Mérk Kinizsi SE csapata az országos ranglistán évek óta folyamatosan haladt előre. 2011. évben az erőemelő csapat I. helyezést ért el.

2.3.8.

Civil szervezetek

Mérk Nagyközség területén működő civil szervezetek: - Jövőért alapítvány, - Lilaakác Nyugdíjas Klub, - Szent Hubertus Vadásztársaság, - Mérki Diákok Szövetsége, - Önszerveződött cigány hagyományőrző együttesek - Mérk – Vállaj Nemzetiségi Sport Egyesület - Mérk Kinizsi SE

2.4.

Gazdasági helyzet jellemzése

Mérk Nagyközségben 30 db vállalkozás működik. Ezen belül az egyéni és a társas vállalkozás arányát megvizsgálva kiderül, hogy az egyéni vállalkozások 85 %-ban, a társas vállalkozások pedig 15 %-ban vannak jelen, tehát csak minden ötödik vállalkozás került társas vállalkozásként bejegyzésre. A megyei átlagot figyelembe véve azonban ez az arány nem mondható „szélsőségesnek”, mivel a megyében 83,45 %-os az egyéni és 16,55 %-os a társas vállalkozási arány.

2.4.1.

Foglalkoztatás

A településen a legnagyobb foglalkoztató cég az Ápoló – Gondozó Otthon, ahol 100 fő az alkalmazottak száma. A helyi Önkormányzatnál 88 főt, a Sváb – Hús Kft-nél 15 főt, a Kurucz Kft-nél 8 főt, míg a Flekni Kft-nél 6 főt foglalkoztatnak. A nagyközségben a munkanélküliek aránya 21 %.


44

A foglalkoztatottak foglalkozási főcsoport szerinti megoszlását a 18.ábra szemlélteti. 18. ábra: Foglalkoztatottak foglalkoztatási főcsoport szerinti megoszlása

Foglalkoztatottak foglalkoztatási főcsoport szerinti megoszlása

38%

44%

Mező és erdőgazdaság Ipar és építőipar Szolgáltatás

18%

Az ábrából kitűnik, hogy a helyi lakosság nagy része a mezőgazdaság és erdőgazdaság területén dolgozik, azonban elég sokan tevékenykednek a szolgáltatás területén, míg az ipari ágazatban csak pár fő dolgozik.

2.4.2.

Ipar

Vállalkozások, kereskedelem, szolgáltatás Mérk nagyközségben jelenleg 30 db vállalkozás működik. - Gazdabolt - vetőmag, növényvédő szerek, műtrágya - Vegyesbolt – élelmiszer, vegyi árú - Vas-műszaki bolt – vas és műszaki áruk - Vegyesbolt - élelmiszer, vegyi áruk - Sarok Presszó – ital - Vegyesbolt - élelmiszer, vegyi áru - Goól Fagyizó – fagylalt - Élelmiszer-vegyes bolt – élelmiszer, vegyi áru - Mérki-Hús Kft. – hús feldolgozás, hús, húskészítmények forgalmazása - Vadaskerti Közért – élelmiszer, vegyi áru - Bea Butik – használt ruha, cipő, műszaki cikkek - Krisztina Virágbolt – virág, ajándék, temetkezési kellékek - Munkahelyi vendéglátó üzlet - Szoc. otthon melegkonyha ellátás - Postaügynökség – postai szolgáltatás - Ruházati Bolt – ruha, cipő - Női-férfi fodrászkellékek Eco-Men Tanácsadó és Szolgáltató Bt. 4432 Nyíregyháza, Csobolyó u. 11. Tel.: +36-42/500-723, Fax.: +36-42/500-732

45

-

Kurucz Kft. - terményfelvásárlás és szárítás Virágbolt – virág, ajándék Egyéb szárazföldi járműkölcsönzés – utánfutó kölcsönzés Zöldség-Gyümölcs bolt – zöldség, gyümölcs, virág, ajándék Élelmiszerüzlet – élelmiszer, vegyi áru Élelmiszerüzlet – élelmiszer, vegyi áru Asszonybosszantó Presszó – ital Sárkány Tüzép – építőanyag, festék, fa Benzinkút - üzemanyag, kenőanyag Boxutca - gumijavítás, autóalkatrész Vegyesbolt – élelmiszer, vegyi áru Szeszfőzde – pálinkafőzés Flekni Kft. - nyúltenyésztés 100 Forintos bolt – élelmiszer, vegyi, zöldség

A regisztrált vállalkozások nemzetgazdaság szerinti megoszlását a 19. ábra szemlélteti. 19. ábra: Vállalkozások nemzetgazdaság szerinti megoszlása Vállalkozások nemzetgazdaság szerinti megoszlása 13% 3% Kereskedelem, javítás

3%

Mezőgazdaság

11%

Posta Szolgáltatás 70%

Vendéglátás

A vállalkozások nemzetgazdaság szerinti megoszlását tekintve első helyen a kereskedelem áll 70 %-os részesedéssel. Ezután jelentős hányaddal bír a vendéglátás és a mezőgazdaság, valamint a posta és a szolgáltatás gazdasági ágazat. Az iparnak a térségben alapvetően nincs hagyománya, kisebb cégek jellemzőek. A térség iparosodottsági foka mindig is alacsony volt. A kistérségben ipar elsősorban Mátészalkán van, jellemzően telepített ipar, mert a térség alapvetően mezőgazdasági jellegű. Eco-Men Tanácsadó és Szolgáltató Bt. 4432 Nyíregyháza, Csobolyó u. 11. Tel.: +36-42/500-723, Fax.: +36-42/500-732

46

Ipari park Mátészalkán, a város 1970-es években kialakított iparnegyedében létesült, 78 ha területtel, teljes infrastruktúrával. Az ott telephellyel rendelkező négy – külföldi tulajdonban lévő – nagyvállalat (Carl Zeiss Hungária Optikai Kft., MOM Vízméréstechnikai Kft., Buchmann-MOM Kft., Buchmann Rt.) mellé még nem települt új vállalkozás. A helyben dolgozok mindössze 18 %-a foglalkozik iparhoz köthető tevékenységekkel.

2.4.3.

Mezőgazdaság

A kistérség gazdaságának nemzetgazdasági ágazatonként való megoszlását vizsgálva kiderül, hogy a vállalkozások 11 %-a a mezőgazdaság, vad-, erdő- és halgazdálkodás területéhez tartozik. A mezőgazdasági vállalkozások aránya azt is mutatja, hogy a mezőgazdaság a megélhetés egyik alapvető forrása, de a vállalkozások túlnyomó része apró parcellákon (leginkább konyhakertekben és gyümölcsösökben) dolgozik. Jelenleg a településen jelentősebb mezőgazdasági üzem nem működik. A lakosság főleg saját felhasználásra termel kis mennyiségű kalászost, illetve folytat gyümölcstermesztést. - MÉRKI-KÚT Kft. - közforgalmú üzemanyagtöltő állomása. Forgalma minimális csak helyi igények kielégítésére korlátozódik, valamint a mezőgazdasági gépek feltöltésére. - Kurucz Kft. - a Kft. terményfelvásárlással és szárítással foglalkozik éves forgalmazott mennyiség: 18.517 t, szárító éves üzemórája: 1.200 óra, bejelentett 2 db pontforrással rendelkezik

Állattartás Lakossági állattartás A községen az állattartással foglalkozók száma folyamatosan csökken. Általában baromfi és sertéstartás dominál, a szarvasmarhatartás szinte a nullára esett vissza az elmúlt években.

Üzemi állattartás Flekni Kft. (Mérk, Makarenkó u. 1.) - tevékenység: nyúltenyésztés - anyanyúlállomány 7.500 db - szopós állomány 39. 200 db - hízó állomány 50.680 db


47

Növénytermesztés Jelenleg a településen 1 db jelentősebb növénytermesztő, mezőgazdasági üzem (szilva, alma, kört és meggy termesztése) működik. A lakosság főleg saját felhasználásra termel kis mennyiségű kalászost, illetve folytat gyümölcstermesztést.

Erdőgazdaság A település lakosai a privatizáció után jutottak jelentősebb erdőterületekhez, illetve pályázat útján telepítettek erdőt. A terület erdőtársulásait elsősorban akác jellemzi, emellett jelentős területet borítanak nemesnyárak, de a vizes területeken jellemző az éger és a fűz is. Halászat Halászati tevékenységet a település területén nem folytatnak.

2.4.4.

Idegenforgalom

Gazdag ökológiai adottságok (ártéri erdők, horgászati lehetőségek, közeli védett területek). A Bátorligeti ősláp, a Bátorligeti legelő, a Fényi erdő és az Ecsedi láp ritka növények és állatok élethelye.

2.5. Településszerkezet 2.5.1.

Terület felhasználás

A külterületi ingatlanok művelési ágak szerinti megosztásában a szántó van többségben, kisebb területet foglal el legelő, a fennmaradó minimális területrészt erdő borítja. Az erdők jelentős részét az akácosok, valamint új telepítésű gyümölcsösök alkotják. A településen a mezőgazdasági növények közül a búzát, kukoricát és a napraforgót helyezik előtérbe a gazdálkodók; a gyümölcsök közül a szilva és az alma, valamint a meggy a termesztése a legjellemzőbb. Mátészalka kistérség terület felhasználását a 20. ábra szemlélteti.


48

20. ábra: Mátészalkai kistérség területi felhasználása

2.5.2. A település lakásállománya A település lakásainak száma: 830. A település lakásállományának felszereltsége megfelelő. Az országos átlaghoz képest a lakásnagyság és a szobaszám szerinti mutatók is megfelelőek. Az egy lakásra jutó lakószám az átlaghoz képest magas. A lakások ellátásánál hiányzik a szennyvízelvezető csatornahálózat. A település lakóterületei telekméretük és beépítési jellegük szerint falusias lakóterületek. Az építmények funkciója és a telkek használata szerint a lakótelkek falusiasak. Leginkább a falusias álló beépítési mód a jellemző, a telkek nagysága zömében 1500 m2, de nem ritka az óriás telek (4000-5000 m2) sem. A lakóházak jellemzően földszintesek, esetenként tetőtér beépítéssel.


49

2.5.3. Épített környezet, táj Épített környezet A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXVI. törvény értelmében a védett műemléki értékek közé tartozik minden olyan építmény, kert, temető vagy temetkezési hely, terület (illetve ezek maradványa), valamint azok rendeltetésszerűen összetartozó együttese, rendszere, amely hazánk múltja és a nemzeti identitástudat szempontjából kiemelkedő jelentőségű történeti, művészeti, tudományos érték. A településen Mérk Nagyközség Önkormányzatának 6/2002. (VI. 05.) Kt. rendelet (Mérk Nagyközség helyi jelentőségű épített értékeinek védelméről) alapján helyi védettség alatt áll a Római Katolikus és a Református templom (21. ábra). 21. ábra: Római Katolikus és a Református templom

Táj Mérk nagyközség területe 2508,6 ha. Ebből: - külterület: 2227,8 ha, - belterület: 253,9 ha, - zártkert: 26,9 ha Eco-Men Tanácsadó és Szolgáltató Bt. 4432 Nyíregyháza, Csobolyó u. 11. Tel.: +36-42/500-723, Fax.: +36-42/500-732

50

Mérk nagyközség bel- és külterületére vonatkozó adatokat a 22.ábra mutatja be. 22. ábra: Mérk nagyközség bel- és külterülete


51

A külterület művelési ágainak megosztását a 23. ábra szemlélteti. 23. ábra: A külterület művelési ágainak megoszlása

Külterület művelési ág szerinti megoszlása 6% 0%

21%

2%2%

8%

61%

Szántó Erdő Kert Gyümölcsös Rét Legelő Egyéb

A külterületi ingatlanok művelési ágak szerinti megosztásában a szántó (1365 ha) van többségben, kisebb területet foglal el erdő (470 ha), a fennmaradó minimális területrészt, gyümölcsös (133 ha), legelő (48 ha), rét (35 ha) és kert (7 ha) borítja. Az erdők jelentős részét az akácosok, valamint új telepítésű nyarasok alkotják. A településen a mezőgazdasági növények közül a búzát, kukoricát és a napraforgót helyezik előtérbe a gazdálkodók; a gyümölcsök közül a szilva és az alma, valamint a meggy termelése a legjellemzőbb.


52

3. FENNTARTHATÓSÁGI SWOT ELEMZÉS A fenntarthatóság stratégiai tervezés egyik módszere a SWOT - analízis. A SWOT - analízis egy kutatási módszer, melyet elterjedten alkalmaznak társadalomkutatás, gazdasági folyamatok elemzése során. Az elemzés célja, hogy segítse a döntéshozókat a fenntartható fejlődés programjának javaslatait kidolgozni. Az elemzés során számba kell venni a környezeti állapotot, mint meghatározó külső feltételeket, elemezni szükséges a belső adottságokat (társadalom, gazdaság, szabályzói, ökológiai környezet) és a jellemző belső környezetet (működési környezet, együttműködések, partnerség) valamint feltárni a fenyegetettségeket és fejlesztési lehetőségeket. A célkitűzések megalapozásához a község környezeti, társadalmi és gazdasági állapotának értékelése alapján szükséges meghatározni a főbb fejlődési, fejlesztési irányokat. Ennek egy jól bevált módszere az ún. SWOT - analízis, amely a belső és külső tényezők alapján vizsgálja az adott állapotot és meghatározza a kitörési irányokat.

Környezeti állapot Erősségek Kedvező a település fekvése a határ közelsége miatt. A község rendelkezik környezetvédelmi programmal. A településen a szelektív hulladékgyűjtés (zsákos és kihelyezett szelektív hulladékgyűjtő sziget formájában) működik. Gyengeségek Szennyvízcsatorna hiánya, általánosak a szikkasztó jellegű lakossági szennyvízgyűjtők. A csapadékvíz elvezető rendszer néhány helyen csak szikkasztó jellegű. Nincs megújuló energia felhasználása.

Lehetőségek A szennyvízelvezető rendszer kiépítésével javul a települési környezet minősége. A csapadékvíz elvezető rendszer bővítése és a meglévő hálózat fejlesztése. Megújuló energia felhasználásának, alternatív fűtőanyagok használatának bevezetése. Veszélyek A szennyvízberuházás elhúzódásával a települési folyékony hulladékok megfelelő kezelése hosszú távon megoldott.

Gazdasági helyzet Erősségek Aktív és kezdeményező önkormányzat. Fejlett közüzemi infrastruktúra. A község gazdasági helyzete jó. Mezőgazdasági munkalehetőségek adottak.

Lehetőségek Vállalkozások vonzása, gazdaságföldrajzi előnyök kihasználása. Pályázati források kihasználása. Logisztikai ágazat szerepének erősítése. A természeti értékek összességében kiváló lehetőséget biztosítanak a környezeti nevelés és a kis léptékű ökoturizmus számára.


53

magas üzemanyagárak következtében a szállítások megdrágulnak, a határ menti fekvés felértékelődik. A mezőgazdaság jövedelmezőségének javítása. Gyengeségek Veszélyek A turisztikai infrastruktúra fejletlensége, Az iparűzési adót fizető vállalkozások kevés turisztikai attrakció. számának csökkenése. Településmarketing hiánya. Az iparterületre betelepülni szándékozó Alacsony gazdasági fejlettségi szint, a vállalkozók nem találnak megfelelő működő vállalkozások száma alacsony. képzettségű munkaerőt. Alacsony vállalkozói tőkeerő és aktivitás. Helyi tőke hiánya, az önkormányzat Munkalehetőségek hiánya. korlátozott anyagi lehetőségei. Fejletlen ipar, kevés az iparban Külső források elmaradása. foglalkoztatottak aránya. A mezőgazdaság jövedelemtermelő képessége alacsony Kedvezőtlen jövedelmi viszonyok A

Társadalmi helyzet Erősségek Humán infrastruktúra (oktatás, egészségügy) alapfeltételei biztosítottak. Megfelelő egészségügyi ellátó rendszer. Civil szervezetek jelenléte. Szorgalmas, keményen dolgozó emberek élnek a településen. Felelős önkormányzati akarat a fenntartható fejlődés irányába. Lokálpatriótizmus erős. Gyengeségek Magas munkanélküliség, a lakosság jövedelmi helyzete kedvezőtlen. Kedvezőtlen demográfiai folyamatok. Nem megfelelő népességmegtartó erő. Helyi munkaerőpiac egyoldalú. Szórakozási lehetőségek hiánya, főleg fiataloknak. Tájház és helytörténeti gyűjtemény hiánya.

Lehetőségek Fiatalabb nemzedék helyben tartása. Pályázati források kihasználása. Lakossági együttműködés a közbiztonság érdekében.

Veszélyek Elöregedő népesség, alacsony születésszám, fiatalok elvándorlása. Inaktív lakosság számának növekedése. A terület népességmegtartó képességének romlása. Szűkös önkormányzati költségvetés. Semlegesség és érdektelenség a közügyek iránt.


54

Közbiztonság Erősségek Rendszeres közúti ellenőrzések, éjszakai szolgálatok a rendőrség részéről. Évente a rendőrség tájékoztató adatokat ad a közbiztonsági helyzetről. Nem fertőzött terület, jó a közbiztonság.

Lehetőségek Rendszeres kék – hírek a megfelelő tájékozódás végett. Lakossági együttműködés a közbiztonság érdekében. Polgárőrség, faluőrség működésének felülvizsgálata. Gyengeségek Veszélyek A polgárőrség működésének felülvizsgálata Idős, egyedülálló emberek veszélyeztetett szükséges, mivel indokolt egy jól teljesítő helyzete. szolgálat létrehozása.

Demográfiai helyzet / Emberi egészség Erősségek Érdeklődés mutatkozik az egészséges életmód iránt. Megfelelő háziorvosi ellátás elérhető helyben. Gyógyszertár helyben. A településen működő Ápoló – Gondozó Otthon. Gyengeségek Gyermekszületés stagnál.

Lehetőségek Települési egészségterv. Egészséges élelmiszer alapanyagok termelése házi gazdálkodás keretében. Az egészségügyi ellátást nyújtó épületek akadálymentesítése, fűtéskorszerűsítése, az épületek felújítása. Veszélyek Növekszik az idős, gondozást emberek száma.

igénylő

Településrendezés (utak, járdák) Erősségek Viszonylag sűrű buszközlekedés.

Lehetőségek Intézkedés a sebességcsökkentésre. A gyalogosok biztonságos közlekedésének, átkelésének és a kerékpárosok közlekedésének biztosítása. A földutak és az egyéb szilárd burkolatú utak felújítása Gyengeségek Veszélyek A szilárdburkolatú utak százalékos aránya Növekvő személygépjárműés csak kielégítőnek mondható. tehergépjármű forgalom várhatóan további Az aszfalttal és egyéb burkolattal ellátott terhelést a fő közlekedési utakra. utak állapot jelentősen romlott. Kerékpárutak teljes hiánya. Települési járdák hiányosak vagy elavultak. Eco-Men Tanácsadó és Szolgáltató Bt. 4432 Nyíregyháza, Csobolyó u. 11. Tel.: +36-42/500-723, Fax.: +36-42/500-732

55

Víz, felszín alatti víz Erősségek Felszíni vizek öntisztulása, regenerálódása jó, ami biztosíthatja a vízminőség rontó hatások megszűntével a vízterek természetközeli állapotát. Szelektív hulladékgyűjtési rendszer megfelelő technológiai védelmet nyújt a felszín alatti vízrétegek elszennyeződése ellen. A felszín alatti vízbázisok megfelelő védelem esetén hosszú távon biztosíthatják az ivóvízigények kielégítését. Gyengeségek Települési szennyvízhálózat kiépítettségének hiánya. A háztartásokban a kommunális szennyvíz felszín alatti közegbe kerülve a felszín alatti víz potenciális szennyező forrása. Ez a település egyik legkiemeltebb problémája.

Lehetőségek Szennyvízhálózat kialakításának megvalósítása. Illegális hulladék elhelyezés megszüntetése. A bezárt hulladéklerakó rekultivációja. Rendszeres talajvízminőség monitoring.

Veszélyek Szennyvízcsatorna hálózatba be nem kötött háztartásokban a fúrt kutakba, szikkasztó rendszerű tárolókba vezetett szennyvizek problémája. Az illegális hulladék lerakás talajvízszennyező hatása.

Talaj Erősségek A mezőgazdasági földek termőföldek.

jó

minőségű

Gyengeségek Van olyan terület, ahol jelenleg nem megoldott a csapadékvíz elevezetése. A településen elsőrendű árvízvédelmi töltés nincs, és ez a meglévő sem felel meg a törvényi előírásoknak.

Lehetőségek Illegális hulladéklerakás megszüntetése. A jelenlegi csapadékvíz elvezető rendszer folyamatos karbantartása, a hiányzó területeken azok kiépítése. A megnyert pályázatnak köszönhetően a településen az árvízvédelmi töltés kiépítése. Veszélyek A szennyvízcsatorna hálózatba be nem kötött ingatlanok veszélyeztetik a talajminőséget. Az illegális hulladéklerakás talajszennyeződést okozhat.


56

Környezeti-, fenntarthatósági nevelés Erősségek Az óvodában és az általános iskolában tanuló gyerekek természetszeretetre, hagyományőrzésre való nevelése. A felhagyott lerakó rekultivációjára pályázat benyújtása megtörtént. Illegális hulladéklerakók folyamatos feltérképezése, felszámolása iskolai, önkormányzati segítséggel. Gyengeségek Negatív példák, minták a felnőttek részéről életmód, fogyasztás, hulladékkezelés, egészség- és természetvédelem terén.

Lehetőségek Terepi programok megszervezése. A nagyközségben élő természet- és környezetszerető fiatalok példaképpé váljanak. Rendezvények környezetbarát minimális hulladékkal, válogatott gyűjtés lehetőségével) lebonyolítása. Veszélyek Semlegesség, érdektelenség nagyobbik része felől.

a

lakosság

Környezetvédelmi szempontú intézményirányítás és szabályozás Erősségek Az önkormányzat erős elkötelezettséggel fordul a környezetvédelmi problémák felé. A hulladékgyűjtési rendszer társulási szinten, EU-s elvárasoknak megfelelően működik. Települési Környezetvédelmi Program és Települési Hulladékgazdálkodási Terv megléte. Intézményeknél működik az elektronikai es veszélyes hulladékgyűjtés. Gyengeségek Az önkormányzatnak nincs környezetvédelmi szakembere.

Lehetőségek Önkormányzati környezetközpontú irányítási rendszer kiépítése.

Veszélyek A környezetvédelmi problémák beolvasztása egyéb területfejlesztési és településgazdálkodási problémakörbe, így a kezelendő környezetvédelmi kérdés nem kap kellő súlyt. Az önkormányzat folyamatosan és egyre erősebb anyagi kényszerek között dolgozik.


57

Épített környezet Erősségek Lehetőségek Esztétikus települési környezet. Település arculat megőrzése. Önkormányzati rendelet a helyi jelentőségű épített értékek védelméről. E rendelet alapján helyi védettség alatt áll a Római Katolikus és a Református templom. Gyengeségek Veszélyek Hagyományos falusi házak számának Elhagyott régi épületek, elszegényedett csökkenése (állagromlás, lebontás). tulajdonosok épületeinek további állagromlása.

Hulladék Erősségek A hulladékgyűjtési rendszer társulási szinten, EU-s elvárásoknak megfelelően működik. Szelektív hulladékgyűjtés és a lomtalanítás megoldott. A településen illegális hulladéklerakat nincsen. Gyengeségek A bezárt hulladéklerakó potenciális veszélyforrást jelent a talaj- és a felszín alatti vizekre. A felnőtt lakosság jelentős része negatív, illetve közömbös a hulladékgazdálkodási erőfeszítések irányába.

Lehetőségek A bezárt hulladéklerakó rekultivációja. A lakossági környezettudatosság folyamatos fejlesztése.

Veszélyek A bezárt hulladéklerakó potenciális veszélyforrást jelent a talaj- és a felszín alatti vizekre.

Közmű / energiaellátás / hírközlés Erősségek Közművekkel jól ellátott település.

Lehetőségek Szennyvízhálózati rendszer kiépítése. Megújuló energiaforrás alapú rendszerek egyre gazdaságosabban üzemeltethetők. Gyengeségek Veszélyek Szennyvízelvezetés kiépítettsége 0 %-os. Kedvezőtlen gazdasági helyzet hatására teret Megújuló energiaforrást hasznosító hódít a szén és a fatüzelés, melynek berendezések nagy költséggel telepíthetők. következtében nagyobb légszennyezettség lép fel a fűtési időszakban.


58

4. FENNTARTHATÓSÁGI TERVEK ÉS CÉLOK Az előzőekben a különböző területek elemzését végeztük el átlátható, táblázatos formában. Jellegéből adódóan nem alkot részletes képet arról, mit kell tenni, milyen stratégiát kell kidolgozni. Mérk település fenntarthatósági tervének megvalósítását elősegítik a megfogalmazott célkitűzések és az ezekhez kapcsolódó intézkedési javaslatok, amelyek környezeti, társadalmi és gazdasági téren egyaránt összefoglalják az aktuális, helyi szinten beazonosítható problémákat, és ezekre vázolnak fel megoldási lépéseket. Jelen fenntarthatósági tervek és célok kidolgozása konzultáción alapul. A konzultáción meghatározásra került az elvégzendő feladatok, elérendő célkitűzések, intézkedések köre. A környezetvédelem terén kitűzött célokat a közelmúltban aktualizált környezetvédelmi program részletesen tartalmazza, így a jelen terv a környezetvédelem mellett elsősorban a gazdasági és társadalmi területre koncentrál. Jelen terv a környezetvédelem terén azonosított, illetve a környezetvédelmi programban nem szereplő (esetleg attól eltérő) célokat is megfogalmaz. A célokon túl szinten meghatározásra került elérésének tervezett időtávja (rövid, közép vagy hosszútáv) és azok megvalósításához, eléréséhez tervezett intézkedések köre. Az ütemezés meghatározásakor az adott feladat, cél fontosságán túl figyelembe vételre került az előkészítés, megvalósítás időszükséglete is. Így előfordul, hogy egy fontosnak ítélt feladat végrehajtása – az előkészítés időszükséglete miatt – csak középtávú célként jelenik meg.

4.1. Környezet A helyi környezet káros anyagoktól való védelmével és a természeti erőforrások hatékony hasznosításával járul hozzá a lakosság hosszú távú jólétéhez, valamint a növény- és állatvilág életkörülményeinek fenntartásához és sokféleségének megőrzéséhez. 4.1.1. Környezettudatosság megteremtése Célkitűzés: Az oktatás minden szintjén a környezetvédelmi tudatformálás integrált megjelenítése. Az oktatás pedagógiai célrendszerében helyet kell adni a környezettudatos gondolkodás kialakításának, a fenntartható fejlődés előmozdításának. Rendkívül fontos a helyi környezeti értékek és problémák megismertetése a helyi lakossággal, illetve ezek kezelése. Cél egy olyan társadalom kialakítása, mely „úgy elégíti ki a jelenben élők szükségleteit, hogy az ne veszélyeztesse a jövő generációk szükségleteinek kielégítését”. A környezeti tudatosság társadalmi beágyazódásának elősegítése a szemléletformálás, környezettudatos gondolkodás kialakítása, az ismeretközvetítés, a környezeti információk terjesztése, aktív állampolgárrá nevelés és közösség fejlesztés révén.


59

Tervezett intézkedés: 1. Nyilvánosság a község környezeti ügyeivel kapcsolatban A környezeti tudatosság növelése mellett biztosítani szükséges a nyilvánosság részvételét az egyes tevékenységekkel kapcsolatos döntéshozatalban. Ennek érdekében: - lehetővé kell tenni a nyilvánosság számára a közmeghallgatást, vagy írásbeli bejelentés formájában a véleménynyilvánítást, - elő kell segíteni az Interneten a közérdekű környezeti információk, adatok, éves jelentések nyilvánosságát - a község honlapján a közérdekű környezetvédelmi ügyekkel kapcsolatos fórum létrehozása. Célcsoport: Ütemezés: Beruházási költség: Pénzügyi forrás:

4.1.2.

Lakosság Rövidtáv Mérettől függő Önerő, pályázati forrás

A lakókörnyezet védelme a káros emisszió kibocsátásoktól

Célkitűzés: Az élhető, vonzó környezet megteremtéséhez mindenekelőtt az egészségre veszélyes környezeti ártalmak csökkentésére - a levegő, a víz, a talaj szennyezések visszaszorítására, valamint a zajterhelés korlátozására - van szükség. Tervezett intézkedések: 1. Szennyvízcsatorna hálózat kiépítése A szennyvízcsatorna hálózat kiépítése hozzájárul a környezet és az ivóvízbázis védelméhez, a jobb életfeltételek megteremtéséhez, valamint vállalkozások, cégek betelepüléséhez is. A megvalósítással a település lakosainak infrastrukturális ellátottsága teljessé válik. A szennyvízhálózat kiépítést követően a település célja, a felszín alatti vizek szennyeződésének csökkentése, a talaj, talajvíz és rétegvíz minőségének megóvása a további szennyeződésektől. A megoldás egy korszerű szennyvízelvezető rendszer kiépítése a hozzá tartozó szennyvíztisztító teleppel. Jelenleg a beruházás a közbeszerzés alatt áll. Célcsoport: Ütemezés: Beruházási költség: Pénzügyi forrás:

Lakosság, közintézmények Rövidtáv 95.000.000 Ft Önerő, pályázati forrás


60

2. Belterületi csapadékvíz elvezetése A nagyközségben évekkel ezelőtt elindult a csapadékvíz elvezető rendszer kiépítése. A cél a közfoglalkoztatási terv alapján a hiányzó területeken a csapadékvíz elevezető rendszer kiépítése, valamint a meglévő rendszer folyamatos karbantartása, minőségének javítása. A belvízelvezető rendszer bővítése, a meglévő rendszer fejlesztése hozzájárul a környezet védelméhez. Célcsoport: Ütemezés: Beruházási költség: Pénzügyi forrás:

Lakosság, közintézmények Rövidtáv Mérettől függő Önerő, pályázati forrás

3. Körtöltés komplex fejlesztése Mérk Nagyközség területén nincs kiépített árvízvédelemi vonal, vagy nem kellő (előírt) biztonságú a védelmük. Mindezen célok figyelembe vételével nyújtotta be pályázatát Mérk Nagyközség Önkormányzata, a „Mérk Nagyközség Önkormányzati körtöltés komplex fejlesztése” című, KEOP-2.1.2/2F/09-2010-0003 azonosító számú projektre. A pályázat pozitív elbírálásban részesült. A beruházás helyszíne a Kraszna folyó bal partján, Mérk nagyközség területén összesen 19,54 km2 kiterjedésű nyílt ártéri terület, mely a folyótól a belterület határáig teljesen síknak mondható, és a belterület határától kezdődően enyhén emelkedik a falu központjának közelében húzódó észak-dél irányítottságú természetes magaspartig. A településen egy 1970ben épült (Vadaskerti körgát) körtöltéstől eltekintve, elsőrendű árvízvédelmi töltés nincs, és ez a meglévő sem felel meg a törvényi előírásoknak. Magassági, keresztmetszeti hiányosságok vannak, a körgát koronaszélessége és rézsűinek paraméterei szintén elmaradnak a kívánatostól. Mindezek miatt árvíz kialakulásakor a település belterülete mentén mintegy 1600 m hosszon jelentős elöntést okoznak az árvizek, és bizonyos mértékig a belterületi telkeket illetve az épületeket is veszélyeztetik. A fejlesztés kapcsán a projektben az alábbi tevékenységek valósulnak meg: - Meglévő helyi védvonal (körtöltés) fejlesztése, megerősítése, töltéserősítéssel a jogszabályok által előírt, engedélyezett méretre. - Új töltésszakasz kiépítése a jogszabályok által előírt méretre. - Ideiglenes betétpallós elzárás építése a 49138. számú közút 0+540 km szelvényében. - Összetett árvízvédelmi rendszer (töltés +mobil gát), a Károlyi- folyás mentén a parti sáv felhasználásával (depónia) a Károlyi folyás szelvényei között. - Mobil gát építése szükség esetén a Károlyi folyás 1+724 szelvényétől a 2+314 szelvényben lévő magasparti bekötésig. - A belvízvédelmi rendszer műveinek további zavartalan működtetése miatt kettős elzárást biztosító műtárgyak létesítése, üzemeltetése a Kőris - laposi csatornára és a Eco-Men Tanácsadó és Szolgáltató Bt. 4432 Nyíregyháza, Csobolyó u. 11. Tel.: +36-42/500-723, Fax.: +36-42/500-732

61

49138. számú közút melletti útárokra, ami egyben a község belterületéről is vezeti a csapadékvizet a Károlyi folyásba. Szivattyú állások kiépítése. - Az árvízvédelmi töltés karbantartását biztosító kaszálógép beszerzése. Célcsoport: Lakosság, közintézmények Ütemezés: Rövidtávú Beruházási költség: Mérettől függően Pénzügyi forrás: Pályázati forrás 4. A megújuló energiák használatának elősegítése, fűtési alternatívák bevezetése Az energiagazdálkodás környezetvédelmi szempontú fejlesztésének legfontosabb módja az energiagazdálkodás fejlesztése, valamint a megújuló energiaforrások elterjesztése. Ennek indoka, hogy a fosszilis energiahordozók használata jelentős környezet szennyezéssel jár. Igaz ez helyi szinten a levegőbe kerülő szennyező anyagok kibocsátása terén, de igaz ez globálisan, a klímaváltozást eredményező szerepük miatt is. Az energia hatékonyság növelése, valamint megújuló energiaforrások alkalmazása révén egyrészt csökkenthető a környezet terhelése, másrészt az üzemeltetés területén pénzügyi megtakarítást lehet elérni. Amennyiben ezeket az energia hatékonysági intézkedések és beruházások szakszerűen kerülnek kivitelezésre úgy ezek a fejlesztések egyúttal az életszínvonal, javulását eredményezik. Energiahatékonyság népszerűsítése a lakosság körében Javasoljuk, hogy az önkormányzat önállóan, vagy más önkormányzatokkal közösen kezdeményezzenek olyan ismeretterjesztő programokat, amelyek segítik a lakosság körében az energiafelhasználási ismeretek javulását. Ilyen tevékenység lehet ismeretterjesztő kiadványok megjelentetése, teleházak szolgáltatásaink bővítése energiahatékonysági tanácsadási tevékenységgel, esetleg energetikai napok rendezése, ahol előadókkal és megújuló energiaforrásokat, hasznosító berendezéseket gyártó és forgalmazó cégek, bemutatásával lehetne a lakosság ismereteit növelni. Fontos az új lakások építésekor vagy nagyobb felújításkor az építési engedélyezési eljárás során felhívni az építetők figyelmét a fokozott energiahatékonyság előnyeire. Energiahatékonyság bevezetése a közintézményeknél Az önkormányzat foglalkozik az új energiaforrások bevezetésén a közintézményeknél (napkollektor kiépítése), előtte azonban Mérk nagyközség intézményeinél meg kell teremteni fűtések alternatív lehetőségét. (szilárdtüzelésű kazán vásárlása, szolgáltatói szerződések felülvizsgálata) Célcsoport: Ütemezés: Beruházási költség: Pénzügyi forrás:

Lakosság, közintézmények Középtáv Mérettől függő Önerő, pályázati forrás


62

4.1.3.

Hulladékgazdálkodás

Célkitűzés: A hulladékgazdálkodás törvény (2000. évi XLIII. Törvény) szellemében minden tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy - biztosítsa a hulladék keletkezésének megelőzését, - a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentését, - a hulladék hasznosítását, - környezetkímélő ártalmatlanítását. Környezeti szempontból az egyik legnagyobb probléma, hogy az ember a természeti körfolyamatokba rendeződött világban tevékenységét úgy folytatja, hogy az egyes tevékenységek forrás és kibocsátás oldalát nem kapcsolja össze. Az ilyen szemléletben folyó tevékenységek eredménye, hogy a forrás oldalon a nem megújuló természeti tőke is degradálódik, míg a kibocsátás oldalon rengeteg hulladék keletkezik, amelyet sem az ember, sem a természet nem tud tovább hasznosítani. Ezért társadalmi fejlődésünk egyik nagy kihívása, hogy az emberi tevékenységet harmonizálja a természeti körfolyamatokkal, és olyan termelési és fogyasztási mintázatokat alakítson ki, amelynek során a mai értelemben vett hulladék nem keletkezik. Addig is, amíg teljes mértékben sikerül, a hulladékgazdálkodás egyik legnagyobb feladata folyamatosan csökkenteni a hulladék mennyiségét, azaz megelőzni a keletkezését. Gyakran találkozunk azzal a szemlélettel, miszerint az a hulladék, amely szervezett módon van gyűjtve, és szigetelt lerakóba van, elhelyezve nem okoz problémát. Azonban fontos látni, hogy a hulladék bárhová kerül, problémát jelent, mind a forrás oldalon, mind a kibocsátás oldalon, és jelentősen hozzájárul a lételemünket jelentő természeti tőke degradálódásához és fogyásához. Fentiek miatt környezeti szempontból – a hulladékgazdálkodás prioritásait is figyelembe véve - az önkormányzatnak a következő feladatokkal kell foglalkozni: - Meg kell előzni a hulladék keletkezését, illetve csökkenteni kell a hulladék mennyiségét. - Csökkenteni kell a hulladék veszélyességét. - Meg kell szervezni a keletkező hulladék minél nagyobb arányú szelektív gyűjtését és a hulladék újrahasznosítását. Mindezeknek a feladatoknak a hatékony és az összefüggéseket is fegyelembevevő megvalósítása érdekében meg kell tervezni a hulladékgazdálkodási tevékenységet. Tervezett intézkedések: 1. Települési hulladékgazdálkodási terv A település 2011-ben elkészítette a helyi hulladékgazdálkodási tervet, melyet a területileg illetékes Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség jóváhagyott. A tervet a jogszabályoknak megfelelően 3 évente felül kell vizsgálni. Eco-Men Tanácsadó és Szolgáltató Bt. 4432 Nyíregyháza, Csobolyó u. 11. Tel.: +36-42/500-723, Fax.: +36-42/500-732

63

Célcsoport: Ütemezés: Beruházási költség: Pénzügyi forrás:

Lakosság, közintézmények Középtáv 200.000 Ft Önerő

2. Kerti hulladékok komposztálásának elősegítése A zöld hulladék hasznosításnak két módja lehetséges: - A zöld hulladék külön gyűjtése és központi komposztálása - Házi komposztálás Központi komposztálás Az első változat megvalósításához a plusz gyűjtőedényzet biztosítása és a külön gyűjtött hulladék elszállításának és a komposztálás feltételeinek biztosítása szükséges. Házi komposztálás A településen a szerves anyagok komposztálásának nincs meg a hagyománya, ezért a hulladék mennyiségének csökkentése szempontjából, az egyik legsürgetőbb feladat a háztartásokban a komposztálás elősegítése. Ennek egyik leghatékonyabb módja a részletes és hiteles lakossági szemléletformálás. A lakossági kommunikáció egyik fontos üzenete, hogy a szerves hulladék valójában nem hulladék, hanem - amennyiben komposztáljuk - fontos tápanyag, amelyre az itt (megyében) jellemző homokos talajoknak igen nagy szüksége van. Emellett ezen a módon, a hulladéklerakóba kerülő hulladék mennyiséget jelentősen tudjuk csökkenteni. Fontos a lakosságot korrekten és minél részletesebben tájékoztatni, ezzel eloszlatva olyan tévhiteket miszerint a komposztba kerülő gyommagvak csíraképesek maradnak és így gyomosabb lesz tőle a kert. A hulladékgazdálkodási törvény a hulladékba kerülő szerves anyagokra vonatkozóan már számszerűsített kötelezettséget ró az önkormányzatokra. Ez alapján a települési hulladékgazdálkodási tervben rögzített szerves anyag részarányhoz viszonyítva a lerakással ártalmatlanított biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmat 2004. július 1. napjáig 75%-ra, 2007. július 1. napjáig 50%-ra, 2014. július 1. napjáig 35 %-ra kell csökkenteni. (2000.évi XLIII. törvény záró rendelkezések) Célcsoport: Lakosság, közintézmények Ütemezés: Rövidtáv Beruházási költség: Központi komposztálás: Mérettől függően Házi komposztálás: Nem igényel forrást. Pénzügyi forrás: Megyei Hulladékgazdálkodási Társulás


64

3. Veszélyes hulladék elkülönített gyűjtése Tájékoztatással és szemléletformálással elő kell segíteni, hogy az emberek egyre kevesebb olyan anyagokat, ill. terméket használjanak, amelyek veszélyes anyagokat tartalmaznak. A települési szilárd hulladék veszélyességének csökkentése érdekében hosszú távon meg kell szervezni a rendszeres (évente 2 alkalommal) lakossági veszélyes hulladékgyűjtést. A lakosság ösztönzése a jól működő visszagyűjtő rendszerek használatára. Ezt indokolja, hogy a hulladékgazdálkodási törvény és ebből következően a helyi rendeletek is kimondják, hogy a lakosoknak külön kell gyűjteniük a veszélyes hulladékot. Célcsoport: Ütemezés: Beruházási költség: Pénzügyi forrás:

Lakosság Rövidtáv Mérettől függően Önerő

4. Illegális hulladéklerakások felszámolása Az illegális hulladéklerakás komoly veszélyforrást jelent a talaj, a felszíni- és a felszín alatti vizek minőségére. Az önkormányzat az illegális hulladéklerakások felszámolására idén a ”Start” program segítségével 12 főt (2 x 3 hónapos váltásban) foglalkoztat. Célcsoport: Ütemezés: Beruházási költség: Pénzügyi forrás:

Lakosság Folyamatos Pályázati forrás

5. A bezárt hulladéklerakó rekultivációja A település határában működött egy hulladéklerakó, ami megoldotta a település hulladékainak elhelyezését, kezelését. A hulladéklerakót 2010-ben be kellett zárni, azonban az itt maradt szemétlerakó súlyos környezeti károkat okozhat, ezért feltétlenül szükséges annak rekultivációja. A település csatlakozott a Szabolcs – Szatmár – Bereg megyei Szilárdhulladék – gazdálkodási társuláshoz, így a lerakó rekultivációja megyei feladatként lesz megoldva. Célcsoport: Ütemezés: Beruházási költség: Pénzügyi forrás:

Lakosság Rövidtáv Megyei Hulladékgazdálkodási Társulás Megyei Hulladékgazdálkodási Társulás (pályázat)


65

6. Települési folyékony hulladék A tervezési területen a szennyvíz hálózat hiányából következik, hogy jelentős mennyiségű települési folyékony hulladék keletkezik. Ennek egy jelentős része még ma is elszikkasztásra kerül, egy része szippantással a helyi kommunális hulladéklerakó területére, ritkábban a környéken található szennyvíztisztítóba, rosszabb esetben, pedig illegális ürítésre kerül. A megoldás egy korszerű szennyvízelvezető rendszer kiépítése a hozzá tartozó szennyvíztisztító teleppel. Jelenleg a beruházás közbeszerzés alatt áll. Célcsoport: Ütemezés: Beruházási költség: Pénzügyi forrás:

Lakosság Rövidtáv 95.000.000 Ft Önerő, pályázati forrás

7. Tudatformálás Intézményi hulladékcsökkentő megoldások bevezetése. Alternatívák alkalmazása. Az önkormányzati oktatási és kulturális intézményi hálózaton keresztül lehetőség van a keletkező hulladékmennyiség csökkentését szolgáló, a helyi hulladékgazdálkodási tervben részletezett nevelési és szemléletformálási programok teljesítésére. Az Önkormányzat és a közszolgáltató közös hulladékgazdálkodási akciók megvalósítása: - A környezetvédelmi ismeretek terjesztése érdekében ismeretterjesztő kiadvány térítése az általános iskola számára. - Szakmai segítség biztosítása az oktatók részére. - Jeles környezetvédelmi akciók keretében szervezett iskolai programok támogatása. - Iskolában és óvodában a szelektív hulladékgyűjtést népszerűsítő oktatóprogram. - Szelektív hulladékgyűjtést népszerűsítő akciók. - Általános iskolások számára vetélkedősorozat szervezése a szelektív hulladékgyűjtés témakörében. Célcsoport: Ütemezés: Beruházási költség: Pénzügyi forrás:

Iskolások, lakosság Folyamatos Mérettől függően Önerő, pályázati forrás


66

4.1.4.

Infrastrukturális helyzet javítása

Célkitűzés: Elfogadott álláspont szerint az infrastruktúrafejlesztés kulcsfontosságú szerepet tölt be a társadalmi-gazdasági folyamatok alakításában, ezért kiemelt hangsúllyal szerepel a különböző területfejlesztési tervekben is. Az infrastruktúra feladata, hogy alapvetően biztosítsa egy adott ország gazdaságának normális működését, vagyis a termelést, a fogyasztást és az elosztás folyamatát a gazdaság mindenkori fejlettségének megfelelő szellemi és technikai színvonalon. Nélkülözhetetlen szerepet tölt be a bővített újratermelés biztosításában, valamint a lakosság életkörülményeinek javításában, a területi különbségek csökkentésében. Tervezett intézkedések: 1. Közlekedés fejlesztése Helyi közutak, utak korszerűsítése A terület 17 km-es úthálózatából mintegy 10 km kiépített, szilárd burkolattal ellátott. Azonban az évekkel ezelőtt elkészült aszfalt és egyéb burkolattal ellátott utak állapota jelentősen romlott. Ezek felújítása, valamint a többi utak szilárdburkolattal történő ellátása szükséges. Célcsoport: Ütemezés: Beruházási költség: Pénzügyi forrás:

Lakosság Rövid- és középtávú Mérettől függően Önerő, pályázati forrás

Járdák, gyalogos átkelőhelyek kiépítése, buszmegállók cseréje A település járdáinak egy része elavult, de ez még mindig jobb, mert a legtöbb utcában teljesen hiányzik. A gyalogos forgalom szempontjából legalább a főút mellett szükséges megfelelő szélességű járda kialakítása. A kisebb mellék utakon nem feltétlenül fontos mindkét oldalon, de legalább az egyik oldalon javasolt. Továbbá legalább a főúton biztosítani szükséges a gyalogosok biztonságos átkelését. A településen áthalad a Mátészalka-Vállaj autóbuszjárat. Az autóbusz megállóhelyek nem szabványos kialakításúak. A 4918. számú állami közút települési átkelési szakaszán az autóbusz megállóhelyeket a legközelebbi útkorszerűsítéskor mindenképpen szabványos autóbuszöbölben kell elhelyezni. Új buszmegálló hely létesítése indokolt a település központjában.


67


Lakosság Hosszútáv Mérettől függően Önerő, pályázati forrás

Kerékpárút Ahogy már a fentiekben is említettük megnőtt a kerékpárforgalom a település területén. Biztosítani szükséges a kerékpárosok biztonságos közlekedését, ahol lehetséges kerékpárutak kialakításával, valahol viszont a gépjárművek sebességcsökkentésével. A településen kiépített kerékpárút nincs, a helyi kerékpáros forgalom a közutakon bonyolódik, mely a kisebb önkormányzati utak esetében a jelentéktelen jármű forgalom miatt nem túl balesetveszélyes. A belterületen átmenő állami utak mentén a viszonylag jelentős forgalom miatt az úttesten történő kerékpáros közlekedés jelentős baleseti kockázatot jelent. A 4918 sz. állami közút esetében a nagy átmenő forgalom miatt kerékpárút kiépítése indokolt. Célcsoport: Ütemezés: Beruházási költség: Pénzügyi forrás:

Lakosság Középtávú Mérettől függően Önerő, pályázati forrás

Úthálózat környezeti szempontú fejlesztése Környezetvédelmi szempontból javasoljuk a belterületi keskeny utak melletti padkák szilárdítását. Ez védi a burkolatszéleket a letöredezéstől, a kátyúk kialakulásától, valamint jelentősen csökkentheti a por mennyiségét is. Környezeti szempontból fontos a kezelt zöldfelület kialakítása a padkák mellett, ami a por megkötésén kívül esztétikai, és közérzeti célokat is szolgál, valamint turisztikai szempontból is jelentős. Ezeken az utcákon a jó minőségű aszfaltút kiépítésére illetve fenntartására kell hangsúlyt fektetni, mert ez mind a gyalogos, mind a kerékpáros közlekedést megkönnyíti- ennek főleg az esős csapadékos, illetve a téli időszakokban van nagy jelentősége-, valamint a közlekedésből eredő zaj- és rezgéshatásokat is csökkenti. Jelenleg az utak mellett a jelenlegi beépítési vonal mindenhol biztosít helyet a járdák kialakítására. Célcsoport: Ütemezés: Beruházási költség: Pénzügyi forrás:



68

Zöldfelületi bővítés A növényborítás nélküli felületek (útpadka, kereszteződések melletti területek) felmérése, ahol ezt a körülmények lehetővé teszik füvesítéssel, növényborítással való megszüntetésük, ahol ez nem lehetséges padkaszilárdítással, illetve burkolással a felporzás csökkentése. Építésügyi eljárásba kell vonni az építési engedélyezések során a zöldfelületek rendezését is. Helyi rendelet alkotása a nem közterületi fakivágásokról. Célcsoport: Ütemezés: Beruházási költség: Pénzügyi forrás:


2. Vízellátás fejlesztése A vezetékes ivóvízzel ellátott területen a vízelosztó hálózatra 750 db ingatlan kötött rá, ez a lakások 92 %-os rákötési arányát jelenti a község összlakásszámához viszonyítva. A belterület jelentős része ivóvízzel ellátott. Belterületen ellátatlan terület a település É-i és D-i részén lévő, részben új kialakítású utak menti ingatlanok. A lakossági elosztóhálózat kora a 20 évet meghaladja, ezért annak az állapota az Ivóvízminőség Javító Program keretében indokolt felülvizsgálni. A közműves ivóvízellátásról kijelenthető, hogy a megfelelő vízminőség biztosítása mellett a mennyiségi igények a településen kielégíthetők. Az új kialakítású ingatlanok előtt a hálózat kiépítése javasolt. Belterületen ellátatlan terület a település É-i részén a Wesselényi és a Széchenyi utcák folytatásában lévő, valamint a település D-i részén lévő új kialakítású utcák menti ingatlanok. Az elosztóhálózat bővítése a meglévő rendszerről biztosítható. Célcsoport: Ütemezés: Beruházási költség: Pénzügyi forrás:

Lakosság, közintézmények Hosszútáv Mérettől függően Önerő, pályázati forrás

3. Energia, közmű fejlesztése Elektromos energia ellátása Az E.On Tiszántúli Áramszolgáltató Rt. adatszolgáltatásai szerint a települést 13 db 20/0,4 kV-os TR látja el villamos energiával. A villamos hálózatok főleg légvezetékekkel vannak kialakítva, melyeket légkábelre, illetve földkábelre építenek át. A meglévő TR állomások tovább bővíthetőek. A kisebb átlagos fejlesztéseket a TR állomások jelenlegi állapotukban is elviselnek. TR cserével további bővíthetőségek hajthatóak végre. Nagyobb igények kielégítésére kell újabb TR állomást telepíteni. Eco-Men Tanácsadó és Szolgáltató Bt. 4432 Nyíregyháza, Csobolyó u. 11. Tel.: +36-42/500-723, Fax.: +36-42/500-732

69



Közvilágítás A település világítása légvezetékes oszlopokon elhelyezett lámpatestekkel van kialakítva. Néhány helyen még nátrium és fémhalogén - gőzlámpákkal, de újabban energiatakarékos kompakt fénycsövekkel vannak a közlekedési utak megvilágítva. A legutóbbi rekonstrukciót követően az alábbi közvilágítás található a településen. A lámpatestek karbantartását folyamatosan kell végezni, célszerű azokat tovább korszerűsíteni. Az újonnan épített közcélú hálózatoknál korszerű, energiatakarékos közvilágítást kell telepíteni. A lámpatesteket a tartóoszlopokon kell elhelyezni. Célcsoport: Ütemezés: Beruházási költség: Pénzügyi forrás:

4.2. 4.2.1.


Gazdasági környezet Az Önkormányzat hatékony működéséhez szükséges gazdasági feltételek megteremtése

Célkitűzés: A kötelező és a vállalt feladatok ellátása az önkormányzat feladata, így az intézkedés célja a községi önkormányzati feladatok ellátásához szükséges tőke előteremtése, biztosítása, biztosítva ezzel a lakosság megfelelő életminőségét és elősegítve a település és az ott található intézmények fejlődését. Tervezett intézkedések: Önkormányzati bevételek növelése A bevételek és kiadások egyensúlyának megteremtése, a költségvetési arányok jelenlegi helyzetének felmérése, a közpénzek gazdaságos és hatékony elosztása, a bevételek növelése pályázatok és vissza nem térítendő támogatások révén. Célcsoport: Ütemezés: Beruházási költség: Pénzügyi forrás:

Önkormányzat Folyamatos Pályázati források, adók, egyéb támogatások


70

4.2.2.

Foglalkoztatás, munkahelyteremtés

Célkitűzés: Fontos, hogy jó kapcsolat épüljön ki a helyi vállalkozókkal, hiszen az ő jelenlétük biztosítja a megélhetéshez elengedhetetlen anyagi forrásokat. Tervezett intézkedések: 1. Vállalkozások támogatása Segíteni kell az új és a meglévő munkahelyeket terület biztosításával, az iparűzési adó mérséklésével, a munkaügyi központok támogatásával, közfoglalkoztatások megszervezésével. Célcsoport: Ütemezés: Beruházási költség: Pénzügyi forrás:

Helyi vállalkozók Folyamatos 500.000 Ft Pályázati források, támogatások, önerő

2. Munkanélküliek támogatása Továbbképzések, tanfolyamok szervezésével lehetőséget kell biztosítani azoknak, akik nem tudják felmérni lehetőségeiket, végzettségüknél fogva nem tudnak elhelyezkedni a munkaerő piacon. Ebben partnerek lehetnek a pedagógusok és a köztisztviselők. Célcsoport: Ütemezés: Beruházási költség: Pénzügyi forrás:

4.2.3.

Lakosság Folyamatos Támogatások

Ipar fejlesztése

Célkitűzés: Olyan ipari termelő egységek letelepedésének elősegítése, melyek alacsony környezeti terhelés mellett nagy hozzáadott értékű termékeket állítanak elő. Az ipar fejlesztésének további célja helyi munkalehetőség biztosítása. Tervezett intézkedések: Befektetési portfólió összeállítása, népszerűsítése A településen található befektetési lehetőségek feltérképezése, népszerűsítése által sikeres magánberuházások generálása, helyi munkahelyek létrehozása érdekében.


71


4.2.4.

Potenciális befektetők Folyamatos Önerő, pályázati forrás

Mezőgazdaság fejlesztése

Célkitűzés: Az erőforrásokkal kíméletesen gazdálkodó, hatékony és fenntartható mezőgazdaság kialakítása, mely megélhetési forrást biztosít és segít fenntartani a természeti, környezeti értékeket. Tervezett intézkedések: 1. Biotermékek előállítása – biogazdálkodás részarányának növelése A szántóföldi termesztésen belül növelni kell a biogazdálkodás részarányát. A biogazdálkodás részarányának növeléséhez a települési önkormányzatok plusz juttatások kedvezmények és támogatás adásában tudnak hozzájárulni, valamint oktatással, neveléssel, szemléletformálással, tájékoztató kampányokkal népszerűsíteni kell a biotermékeket (és az extenzíven termelt termékeket). Tudatosítani kell, hogy az extenzív és bio-gyümölcsösök nemcsak az emberi egészség miatt fontosak, hanem természeti erőforrás megőrző szerepük is jelentős. Célcsoport: Lakosság Ütemezés: Folyamatos Beruházási költség: A szigorúbb termelési feltételek miatt a biotermelés magasabb költségeket eredményez. Pénzügyi forrás: Önerő, pályázati forrás

2. Vegyszermentes háztáji termékek előállítása Háztáji keretekben műtrágyák és növényvédőszerek felhasználása nélkül előállított, biztonságosan fogyasztható élelmiszerek termelése. Célcsoport: Ütemezés: Beruházási költség: Pénzügyi forrás:

Lakosság Folyamatos Vetőmag- és termelői költség Önerő, pályázati forrás


72

4.2.5.

Erdőgazdálkodás fejlesztése

Célkitűzés: Az erdőgazdálkodás célja a faanyaggal és a különböző erdei termékekkel való fenntartható gazdálkodás, a lakosság faigényének kiszolgálása. Az erdők fontos szerepe ezek mellett az, hogy a lakosság pihenését, kikapcsolódását szolgálják. Általános alapelv, hogy Magyarországon az erdőterület nagysága nem csökkenhet. Az erdőgazdálkodó saját érdeke, valamint törvény által előírt kötelessége a fakitermeléssel érintett erdőrészekben az erdő megújítása és felújítása. Tervezett intézkedések: 1. Erdőterületek telepítése Törekedni kell az erdőterületek növelésére, de ki kell hagyni a telepítésekből az értékes, magas biodiverzitású fátlan természetes élőhelyeket (pl.: gyepek). A belvizes vagy más okból gyenge termőképességű erdőtelepítésre alkalmas szántóterületek erdőtelepítésére történő hasznosítását meg kell valósítani. A települési önkormányzatok olyan gazdasági formákat is létrehozhatnak, amelyek alkalmasak erdőtelepítésre, valamint kezelésre. Természetesen egyrészt önkormányzati, másrészt azonban egyéb földeken is gazdálkodhat megfelelő szerződésekkel a létrehozott gazdasági társaság. Mivel sok terület van parlagon, illetve egyéb jövedelmet nem hoz, valamint szükségesnek látszik jelentősen növelni az erdőterületeket ezért érdemes a településnek erdőtelepítésekben gondolkodnia. A települések körüli, megfelelő kialakítású erdősávok (elegyes faállomány, cserjeszint) természetes levegőtisztítóként funkcionálnak, porfogók, talajdefláció csökkentők, természeti értékekben gazdagítják a település környékét, valamint hosszú távon is jövedelmező gazdasági értéket képviselnek. Az önkormányzatoknak a települések körül erdősávokat kell létrehozniuk állami támogatás igénybevételével. Szükségszerű, hogy a települési önkormányzatok foglalkozzanak fásítással, amelynek során előnyben kell részesíteni az őshonos fákból álló telepítést. Mint korábban elmondtuk elmúlt 5 évben a település kül-, és belterületén az erdők aránya jelentősen változott. Az erdészeti nyilvántartás alapján a település külterületének mintegy 21% -án található erdő, ezzel az országos átlag felett van, rendszerváltás előtt ez az arány a 18%-ot sem érte el. Célcsoport: Ütemezés: Beruházási költség: Pénzügyi forrás:

Lakosság Közép- és hosszú táv Facsemeték- és telepítési költség Pályázati források


73

2. Faállományok megőrzése A települési önkormányzatnak fel kell lépnie a fatolvajlás ellen, értve ez alatt a fasorok és a magányos fák védelmét is. A faállomány, természeti értékek védelmét a mezőőri, vagy éppen a polgárőri szolgálat keretében javasolt megoldani. Célcsoport: Ütemezés: Beruházási költség: Pénzügyi forrás:

4.3. 4.3.1.

Lakosság Folyamatos Polgárőri szolgálat költsége Önerő

Társadalmi környezet Társadalmi szemléletformálás

Célkitűzés: A jelen és a jövő generációinak szükséges társadalmi feltételek biztosítása az egészséges, biztonságot nyújtó élettér kialakításához. A fenntarthatósági szempontok megismertetése. Tervezett intézkedések: Szemléletformáló közösségi fórumok szervezése Rendszeres, a környezettudatos társadalmi magatartást (komposztálás, szelektív hulladékgyűjtés, hatékony energiagazdálkodás) és a helyi értékek (közösségi, kulturális, épített és természeti értékek) megőrzését elősegítő társadalmi fórumok szervezése. Célcsoport: Ütemezés: Beruházási költség: Pénzügyi forrás:

Lakosság Folyamatos Önerő, pályázati forrás

4.3.2. Kulturális élet fellendítése Célkitűzés: Egy település kulturális élete nagyban elősegíti a helyi lakosság összefogását, összetartását, a megértést és a településhez kötődést. A település vezetésének célja a helyi kulturális élet fellendítése, a község életében meghatározó szerepet betöltő kulturális események, rendezvények létrehozása, melyek évente ismétlődő rendszerességgel megrendezésre kerülnek.


74

Tervezett intézkedések: 1. Kulturális rendezvények szervezése Rendszeres, évente ismétlődő programok, rendezvények pl.: fesztivál, idősek napja, kiállítások szervezése. Célcsoport: Ütemezés: Beruházási költség: Pénzügyi forrás:

Lakosság Folyamatos Mérettől függően Önerő

2. Könyvtár állományának gyarapítása Könyvtár fő feladatának tartja, hogy az érdeklődők legszélesebb köre számára biztosítsa a lehetőséget a magyar és nemzeti kultúra kincseinek megismerésére, valamint a hazai és nemzetközi információkhoz való azonnali hozzáférésre. Ennek érdekében kitűzött cél a könyvtár állományának folyamatos gyarapítása. Célcsoport: Ütemezés: Beruházási költség: Pénzügyi forrás:

Lakosság Folyamatos Mérettől függően Önerő, pályázati forrás

4.3.3. Civil szervezetek támogatása Az Önkormányzat támogatása révén a civil szervezetek működésének segítése, rendezvényekre, bemutatókra, versenyekre való eljutásuk feltételeinek megteremtése. Célcsoport: Ütemezés: Beruházási költség: Pénzügyi forrás:

Civil szervezet Folyamatos Mérettől függően Önerő

4.3.4. Falumúzeum, tájház kialakítása A tájházak és falumúzeumok rendszere igazi időutazást kínál az érdeklődőknek. A hagyományos épületekben, korhűen berendezett enteriőrök a kiegyezést követő időszaktól, egészen az 1950-es évekig ábrázolják a paraszti kultúra változását. Megismerhetjük a különböző tájegységekre, az ott jellemző társadalmi rétegekre, nemzetiségekre jellemző szokásokat, életmódbeli különbségeket, betekinthetünk néhány rég elfelejtett mesterség titkaiba.


75


Település Hosszútáv Mérettől függően Önerő, pályázati forrás

4.3.5. Park, faluközpont kialakítása A park és a faluközpont kialakítása több évtizeddel ezelőtt történt. Működött községi piacként, a gyerekek gyakran játszótérként is használják. Végleges átalakításuk és kialakításuk időszerű lenne.


Település Közép- és hosszú távú Mérettől függően Önerő, pályázati forrás


76

4.3.

Célok eléréséhez szükséges intézkedések

Tervezett intézkedések

Részintézkedések

Célcsoportok

Rövidtáv

Ütemezés Középtáv

Hosszútáv

Környezet Környezettudatosság megteremtése

Nyilvánosság a község környezeti ügyeivel kapcsolatban Szennyvízcsatorna hálózat kiépítése

A lakókörnyezet védelme a káros emisszió kibocsátásoktól

Hulladékgazdálkodás

Infrastrukturális helyzet javítása

Belterületi csapadékvíz elvezetése Körtöltés komplex fejlesztése A megújuló energiák használatának elősegítése, fűtési alternatívák bevezetése Települési hulladékgazd. terv Kerti hulladékok komposztálásának elősegítése Veszélyes hulladék elkülönített gyűjtése Illegális hulladéklerakások felszámolása A bezárt hulladéklerakó rekultivációja Tudatformálás Helyi közutak, utak korszerűsítése Járdák, gyalogos átkelőhelyek kiépítése, buszmegállók cseréje Kerékpárút Úthálózat környezeti szempontú fejlesztése Zöldfelületi bővítés Vízellátás fejlesztése Energia, közmű fejlesztése Közvilágítás

Lakosság Lakosság, közintézmények Lakosság, közintézmények Lakosság, közintézmények

X X X X

Lakosság, közintézmények

X


X


X

Lakosság

X

Lakosság

X

Lakosság

X

Lakosság Lakosság

X

X

X

X

X

X

X

Lakosság Lakosság

X X

Lakosság

X

Lakosság Lakosság, közintézmények Lakosság, közintézmények Lakosság, közintézmények

X


X X X

77

Gazdasági környezet Az Önkormányzat hatékony működéséhez szükséges gazdasági feltételek megteremtése Foglalkoztatás, munkahelyteremtés Ipar fejlesztése

Mezőgazdaság fejlesztése

Erdőgazdálkodás fejlesztése

Önkormányzati bevételek növelése

Önkormányzat

X

X

X

Vállalkozások támogatása Munkanélküliek támogatása Befektetési portfólió összeállítása, népszerűsítése Biotermékek előállítása – biogazdálkodás részarányának növelése Vegyszermentes háztáji termékek előállítása Erdőterületek telepítése Faállományok megőrzése

Helyi vállalkozások

X

X

X

Lakosság

X

X

X

Potenciális befektetők, vállalkozások

X

X

X

Lakosság

X

X

X

Lakosság

X

X

X

X

X

X

X

X

Lakosság

X

X

X

Lakosság

X

X

X

Lakosság

X

X

X

Civil szervezetek

X

X

X

Lakosság Lakosság

Társadalmi környezet Társadalmi szemléletformálás

Kulturális élet fellendítése

Szemléletformáló közösségi fórumok szervezése Kulturális rendezvények szervezése Könyvtár állományának gyarapítása Civil szervezetek támogatása Falumúzeum, tájház kialakítása Park, faluközpont kialakítása

Lakosság Lakosság

X X


X

78

4.4.1.

Szervezéssel, intézkedéssel megoldható feladatok

Szervezéssel, intézkedéssel megoldható feladatok - Nyilvánosság a környezet ügyeivel kapcsolatban Az Önkormányzatnak lehetővé kell tenni a nyilvánosság számára a közmeghallgatást, vagy írásbeli bejelentés formájában a véleménynyilvánítást, elő kell segíteni az Interneten a közérdekű környezeti információk, adatok, éves jelentések nyilvánosságát, a község honlapján a közérdekű környezetvédelmi ügyekkel kapcsolatos fórum létrehozása. - Tudatformálás A helyi médiában induljon rendszeres környezeti tudatot erősítő, a helyi környezeti értékeket bemutató és megóvásuk módjairól tájékoztató sorozat. A környezettudatos szemlélet, életmód fejlesztése. - Szemléletformáló közösségi fórumok szervezése Rendszeres, a környezettudatos társadalmi magatartást (komposztálás, szelektív hulladékgyűjtés, hatékony energiagazdálkodás) és a helyi értékek (közösségi, kulturális, épített és természeti értékek) megőrzését elősegítő társadalmi fórumok szervezése.

4.4.2.

Településüzemeltetési többletköltséggel járó feladatok

Mérk település önkormányzatának éves költségvetésében szerepel a környezetvédelem számára elkülönített anyagi forrás, viszont ez az összeg nem elég a teljes körű környezetvédelmi feladatok ellátására, mint ahogy ez általában jellemző az ország önkormányzataira. Településüzemeltetési többletköltséggel járó feladatok: - Települési hulladékgazdálkodási terv - Veszélyes hulladék elkülönített gyűjtése - Faállományok megőrzése - Kulturális rendezvények szervezése - Civil szervezetek támogatása


79

4.4.3.

Beruházási és fejlesztési forrásokat igénylő feladatok

A beruházások megvalósításához az önkormányzat igyekszik minél több pályázati forrást kihasználni, viszont a folyamatban lévő szennyvízberuházás költsége miatt számottevő saját forrással nem rendelkeznek, ezért a pályázatai lehetőségek is nagyban korlátozódtak. Beruházási és fejlesztési forrásokat igénylő feladatok: - Körtöltés komplex fejlesztése - Illegális hulladéklerakó felszámolása - Infrastruktúra fejlesztése - Belterületi csapadékvíz elvezetése - Szennyvízcsatorna hálózat kiépítése

A jövőben elérhető pályázati lehetőségek: - Regionális Operatív Program (ROP) - Környezet-és Energia Operatív Program (KEOP) - Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által kiírt „Zöld Forrás” pályázat - LEADER pályázatok


MÉRK NAGYKÖZSÉG HELYI FENNTARTHATÓSÁGI PROGRAMJA (Local Agenda 21)

Recommend Documents