Göd Város Önkormányzat 35/2004. (XII. 10.) sz. Ök. rendelete Göd Nemeskéri park-kiserdő (hrsz. 1934.) Helyi természetvédelmi területté nyilvánításáról
A természetvédelemről szóló 1996. évi LIII. tv. 24. §-a alapján Göd Város Önkormányzata a következőket rendeli el. 1. §. E rendelet célja, hogy a helyi jelentőségű természetvédelmi területeket (továbbiakban T.T.) különleges oltalommal védje értékeit, a jelen és a jövő számára megőrizze. 2. §. Göd Város Önkormányzata helyi jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánítja Göd Nemeskéri park-kiserdő - hrsz. 1934., 13 ha 3035 m², erdő művelési ágú - területét. 3. §. A terület természetvédelmi értékei: (1) Botanikai értékek: Természet-közeli erdőmaradványok: -
A területre jellemző puhafás (fűz-nyár) ligeterdők maradványai (egy-egy faj) A terület magasabb fekvésű területeit jellemző keményfás (tölgy, kőris, szil) ligeterdők maradványai (egy-egy faj) Fehér nyár ligetek
A parkerdő botanikai értékei: -
Juharlevelű platán fasor Kocsányos tölgy természetes előfordulása Fehér nyár ligetek Vadgyümölcsök előfordulása – vadkörte, fehér eper
Lágyszárú szintben borostyán, néhány virág és a száraz, többlet vízhatástól független termőhelyen élő faállományokra jellemző fűfélék találhatóak. Kocsányos tölgy, gyertyán, akác, korai juhar, mezei juhar, zöld juhar, mezei szil, magas kőris, fekete dió, madárcseresznye, fehér eperfa, nyugati ostorfa, lepényfa, narancseper, szürke nyár, jegenyenyár, fehér fűz, vadgesztenye, közönséges szivarfa, platán, erdei fenyő, fekete fenyő, egybibés galagonya, fagyal, sóskaborbolya, fekete bodza, csíkos kecskerágó, veresgyűrűs som, húsos som, borostyán, ibolyák, csenkeszek, rozsnokok.
(2) Zoológiai értékek: -
A bokros részeken és a lombkorona szintben fészkelő madárfajok Lágyszárú szintben és a holtfán élő rovarok
(3) Egyéb természeti értékek: -
Fán termő taplógombák és számos (ehető is) földfeletti termőtesttel rendelkező gombafaj
(4) Kulturális és esztétikai értékek: -
A régi nemesi birtok erdőmaradványai A közelben lévő Nemeskéri kúria épülete és parkja Az erdő közepén található játszótér és sportpálya, valamint a tanösvény céljait is szolgáló kiépülőben lévő futópálya A minden évben itt tartott Madarak és Fák napja Természetközeli és ültetett faállományok együttese
(5) A természetvédelmi területet közbevevő objektumok: -
Lakóházak az Erdész utca felől Rómaiak útja Sió utca Maros utca Alagút utca Budapest-Szob vasútvonal töltése
(6) A természetvédelmi terület nagysága (7) A természetvédelmi terület helyrajzi száma (8) Természetvédelmi terület tulajdonosa
13 ha 3035 m²m erdő művelési ágú terület 1934. hrsz. Göd Város Önkormányzata
4. §. Kezelési előírások a védett területre vonatkozóan (1) A terület kezelése során be kell tartani a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. tv. védett természeti területekre vonatkozó előírásait. (2) A védett területen bármely tevékenység végzése csak a természetvédelmi értékek védelmének biztosítása mellett történhet. (3) A természetvédelmi hatóság engedélyéhez illetve szakhatósági hozzájárulásához kötött tevékenységek körét az 1996. évi LIII. tv. 38-39. §-a részletezi. (4) A területen csak olyan hasznosítás engedélyezhető, amely a jelenlegi állapot megtartása mellett folytatható, illetve a terület természetvédelmi céljait szolgálja. Erdők: (5) Az erdővel borított területek kiterjedése nem csökkenhet ! (6) A kezelés során figyelembe kell venni a parkfejlesztési terv és a kezelési tervvel összhangban elkészített erdőgazdálkodási ütemterv előírásait.
(7) A terület felújítása során törekedni kell a folyamatos erdőborítás megőrzésére és az idegenhonos fafajokból álló állományrészek fokozatos átalakítására. (8) A területen folytatott fakitermelések során a látogatókra nem veszélyes állapotú elpusztult őshonos fákat a holtfához kötődő élővilág védelme érdekében meg kell kímélni. A veszélyes száraz fákat, illetve faágakat el kell távolítani. (9) A kidöntött, kidőlt holtfák egy részét az erdőben kell hagyni. (10) A parkerdő jelleg megőrzése, kialakítása és a szemetelés megakadályozása érdekében a terület kaszálható és a sűrű cserjés foltok ritkíthatók. Az őshonos cserjefajok csoportjait kímélni kell. 5. §. Az egyes erdőtípusok (erdőrészletek) kezelési előírásai: (1) Kőrisesek -
Az eredeti erdőtársulás fafaj-összetételéhez közel álló kőrises területek fenntartására és területének növelésére kell törekedni. Az őshonos állományba elegyedő idegenhonos fafajok fokozatos eltávolítására, lecserélésére kell törekedni. Felújítását – szükség esetén – a területre jellemző őshonos fafajokkal – pl. kocsányostölgy, magyar kőris, mezei szil, mezei juhar, madárcseresznye - kell megoldani. Idegenhonos fa- és cserjefajok az erdőrészletbe nem telepíthetők.
(2) Akácosok -
Az akác kiöregedésével az állomány fokozatos lecserélésére kell törekedni. Fokozottan ügyelni kell arra, hogy az akác ne terjedjen tovább a nem akácos állományok felé.
(2) Feketefenyvesek -
Az idős fekete fenyvesek esztétikai élményt nyújtanak, ezért amíg fenntarthatók a területen meg kell tartani őket. Az öregedő állományok pusztuló egyedeit ki kell vágni a területről. Pótlásukat – a felújításhoz szükséges léknagyságok kialakulása esetén – folyamatosan őshonos fafajokkal kell megoldani. Az őshonos fafajok közé tíz százalék erejéig a feketefenyő visszahozható.
(4) Erdeifenyves -
Természetközeli állapotuk és esztétikai élményt nyújt, ezért amíg fenntartható a területen meg kell tartnai azt.
(5) Fehér nyárasok
-
Természetközeli állapotuk és esztétikai értékük alapján a terület legértékesebb erdőfoltjai. Nagy méreteik (80-100 cm, átmérő és 25-30 cm magasság) indokolják védelmüket.
(6) Tisztások és fátlan területek -
A természetvédelmi oltalom alatt álló terület szerves részét képezik, attól nem választhatók el. A városi tömegrendezvények illetve természetvédelmi célú és sport megmozdulások színhelyei, melyeket továbbra is erre a célra kell fenntartani. A területek természetvédelmi jelentősége az, hogy a terület látogatói elsősorban e területeken tartózkodnak, így az erdősült területek értékei nagyobb kíméletet kapnak. A területek kaszálását meg kell oldani annak érdekében, hogy betöltse rendeltetését. 6. §.
(1) Új épületek a védett területen nem helyezhetők el. A természeti értékek kíméletével a területen parkerdei létesítmények (esővédők, tanösvények, szeméttárolók, tájékoztató táblák stb.) a fejlesztési terv előírásaival összhangban, tájba illesztett, esztétikus formában elhelyezhetők. (2) A terület vonzerejének növelése érdekében a parkfejlesztési tervvel összhangban bemutató tanösvény és erdei tornapálya kialakítható. (3) A védett területen a gépjármű közlekedés csak a kiserdőben kialakított futballpálya parkolójáig vezető úton és a parkolóban, illetve a védett terület mellett található telkek megközelítése érdekében a telkek mellett húzódó úton megengedett. Minden egyéb helyen csak gyalogos illetve kerékpáros közeledés folytatható. A belső utakat a gépjármű forgalom elől el kell zárni. (4) A gépjárművek által használt utak és a parkoló csak természetes anyagokkal (kőszórás) stabilizálhatók. A belső utak állapotát stabilizálással megváltoztatni nem szabad. (5) A terület egységes funkcióját megtörő kerítés a területen nem helyezhető el. (6) Mint 40 féle fásszárú növény található a területen, tehát szükséges és fontos a kis különböző facsoportokat, foltokat külön-külön megfelelő módszerekkel gondozni. (7) A parkerdő állománya koránál, egészségi állapotánál fogva felújításra szorul ! Ez fák kivágásával is jár. Azokon a részeken, ahol egy-egy kiszáradt fa nem okozhat balesetet, ott a faegyedeket akár kidőlt állapotban is meg kell hagyni a helyükön. (8) Új fák telepítésével az őshonos és a termőhelyi igényeknek megfelelő fafajokat kell ültetni. Ezek lehetnek többek között a kocsányos tölgy, juharok, nyárak, mezei szil, fehér eper. 7. §. A természetvédelmi területen a természetvédelmi kezelőt az Önkormányzat Képviselő testülete jelöli ki. A természetvédelmi terület kezelésére, ápolására az éves költségvetésben meghatározott összegben a keretet biztosítja. 8. §. A települési önkormányzat gondoskodik a természetvédelmi feladatok végrehajtásáról, figyelemmel kíséri a természetvédelmi előírások betartásait. A terület állapotát szükség szerint, de legalább 2 évente felülvizsgálja.
9. §. Aki a jelen rendelet előírásait megsérti, szabálysértési, illetve természetvédelmi bírsággal sújtható. 10. §. Jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba.
……………………………………. Sándor István polgármester
2008. november 18-i állapot
………………………………….. Dr. Szinay József jegyző