Gyöngyöshalász Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2004. (XI.29.) számú rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról (egységes szerkezetben)
Gyöngyöshalász Község Önkormányzatának 17/2004. (XI.29.) számú és az azt módosító 23/2005.(XI.21.), 17/2006.(XII.13.), 18/2007.(XII.13.), 18/2009.(XII.17.), valamint 14/2010.(XI.18.) számú RENDELETE a magánszemélyek kommunális adójáról
Gyöngyöshalász Község Önkormányzata a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Ht.) 1.§-ának (1) bekezdésében és 6.§-ában foglalt felhatalmazás alapján, valamint az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. tv. rendelkezései alapján a következő rendeletet alkotja:
I. FEJEZET Az adó megállapítás joga és adókötelezettség 1.§ Gyöngyöshalász község Önkormányzatának képviselő-testülete illetékességi területén a magánszemélyek kommunális adóját vezeti be. 2.§ Az adókötelezettség az Önkormányzat illetékességi területén kiterjed az ingatlantulajdonra, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogra. 3.§ 1.) Ha e rendelet másként nem rendelkezik, a rendelet alkalmazásában adóalany: a ) magánszemély. b) a jogi személy,a jogi személyiség nélküli társaság, c) a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülése. 2.) Az (1) bekezdésben meghatározottak szerint adóalany a külföldi magánszemély és szervezet is feltéve, hogy adómentességét nemzetközi szerződés vagy viszonosság nem biztosítja. A viszonosság kérdésében a pénzügyminiszter állásfoglalása az irányadó. 4.§ Az önkormányzat a beszedett adó összegéről és annak felhasználásáról évenként köteles a költségvetési beszámoló részeként a lakosságot tájékoztatni.
II. FEJEZET Kommunális jellegű adó Az önkormányzat az adót az infrastruktúra fejlesztésére, valamint környezetvédelmi feladatok ellátására vezeti be.
Magánszemélyek kommunális adója Adókötelezettség 5.§ 1.) Adóköteles az Önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás (a továbbiakban építmény), beépítetlen belterületi földrészlet (a továbbiakban: telek), nem magánszemély tulajdonában áll lakás bérleti joga (továbbiakban: bérlemény). 2.) Az egy épületen belül kialakított lakás és egyéb nem lakás céljára szolgáló adóköteles helység (üzlet, műhely, garázs, raktár, rendelő, stb.) külön-külön adótárgynak minősül. 6.§ A lakástulajdon estében az adókötelezettség nem terjed ki: a.) Az épülethez tartozó, következőkben felsorolt kiegészítő helységekre: tüzelőtér, tüzelőtároló, salaktároló, szárító, padlás, pince, szerszámtároló,szín, fészer, pajta,árnyékszék, terményszárító, mosókonyha, nyári konyha, szeméttároló, istálló, ól, terménytároló. b.) Társas lakóház estén a közös használatú helységekre: lépcsőház, kerékpár-tároló, mosókonyha, szárító, szemétledobó, szeméttároló, pince, padlás, klubhelység, babakocsi tároló. Az adó alanya 7.§ 1.) Kommunális adókötelezettség terheli azt a belföldi és külföldi magánszemélyt, aki az önkormányzat illetékességi területén a naptári év (a továbbiakban: év) első napján: a.) az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építmény az ingatlan- nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. Társasház , garázs esetén a tulajdonosok önálló adóalanyok. b) nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkezik. c) aki a telek tulajdonosa. Több tulajdonos estén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben a telket az ingatlan nyilvántartásba bejegyzett vagyoni érték jog terheli, annak gyakorlására jogosult az adóalanya. 2) Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban az (1) bekezdésben foglaltaktól el lehet térni.
Az adókötelezettség keletkezése, változása és megszűnése 8.§ 1.) Az adókötelezettség a használatbavételi, illetve fennmaradási engedély kiadását követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült vagy engedély nélkül használatba vett építmény esetén az adókötelezettség a ténylegesen használatba vételt követő év első napján keletkezik. 2.) Az adókötelezettséget érintő változást (így különösen a hasznos alapterület módosulását, az építmény átminősítését) a következő év első napjától kell figyelembe venni. 3.) Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján. Az építménynek az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik.1 4.) Az építmény használatának szüneteltetése az adókötelezettséget nem érinti. 5.) A lakásbérleti jog esetén az adókötelezettség a lakásbérleti jogviszony létrejöttét követően és első napján keletkezik, és a jogviszony megszűnésének évének utolsó napján szűnik meg. 6.) A lakásbérleti jogviszonynak az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre az adókötelezettség megszűnik. 7.). Telek esetén az adókötelezettség a földrészlet belterületbe vonásáról szóló önkormányzati határozat közzétételét, továbbá a telek mezőgazdasági művelés alól való kivonását és/vagy a művelési ág törlését követő év első napján, illetve az építmény megsemmisülése, lebontása esetén a megsemmisülést, lebontást követő félév első napján keletkezik.2 8.) Az adókötelezettség megszűnik a telek külterületté minősítéséről szóló önkormányzati határozat közzététele, továbbá a telek művelési ágba sorolása és tényleges mezőgazdasági művelésének megkezdése félévének utolsó napján.3 9.) Az adókötelezettségben bekövetkező – 7.)-8.) bekezdésben nem említett – változást a következő év első napjától kell figyelembe venni.4
Az adó alapja, mértéke 9.§ 1.) Az adó alapja az ingatlan tulajdonjoga, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni érték jog, valamint az önkormányzat illetékességi területén nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti joga. 1
Módosította a 14/2010.(XI.18.) számú rendelet
2
Módosította a 14/2010.(XI.18.) számú rendelet
3
Módosította a 14/2010.(XI.18.) számú rendelet
4
Beiktatta a 14/2010.(XI.18.) számú rendelet
2) Az adó évi mértéke:5678 a) építményenként/ lakástulajdon és lakásbérlemény
16.500.-Ft
b) 9 c) telek
7.500.-Ft Mentességek, kedvezmények 10.§
Mentes az adó alól: 1.) Az állattartást szolgáló épület, valamint az ehhez kapcsolódó raktárak, tárolók, továbbá a növénytermesztéshez kapcsolódó tároló épületek, (pl. műtrágyatárolók, magtárak, stb.), továbbá 2) Az erdő művelési ágban nyilvántartott telek, 3) Az épülthez az épültnek nem minősülő építményhez, nyomvonal jelleg létesítményekhez tartozó- jogszabályban, vagy hatósági előírásban megállapított védő (biztonsági) terület, 4.) 50%-os kedvezményben részesül: a) az egyedül élő nyugdíjas ,aki a 70 . életévét betöltötte, s nyugdíja nem haladja meg a mindenkor öregedési nyugdíjminimum kétszeresét; b) az a fiatal házaspár, aki: -a rendelet hatályba lépését követően a településen új lakás építésére jogerős építési engedéllyel rendelkezik, -a házastársak életkora egyiküknél sem több mint 35 év, -a család előző évi jövedelmének átlaga nem haladja meg a mindenkori minimálbér kétszeresét, -a kedvezmény időtartama lakhatási engedély kiadását követő 5 év, de maximum család bármely tagjának 35 éves koráig terjedhet. A kedvezmény kérelemre adható, amelyhez csatolni kell a jogosultság megállapításához szükséges nyugdíjszelvényt, illetve a jogerős építési engedélyt, valamint a család jövedelemigazolásait. 6) A kedvezmények igénybevétele esetén mindig az adott év január 1-i állapot az irányadó. 5
Módosította a 23/2005. (XI.21.) számú rendelet
6
Módosította a 17/2006. (XII.13.) számú rendelet
7
Módosította a 18/2007. (XII.13.) számú rendelet
8
Módosította a 18/2009. (XII.17.) számú rendelet
9
Hatályon kívül helyezte a 14/2010.(XI.18.) számú rendelet
7) A feltételek együttes fennállása esetén a kedvezmény mértékét az adózó számára legkedvezőbb adózás szerint veheti igénybe. Záró rendelkezések 11.§ 1) Ezen rendelet 2005. január 1. napján lép hatályba. Kihirdetéséről a jegyző a helyben szokásos módón gondoskodik. 2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Gyöngyöshalász község Önkormányzatának a telekadóról szóló 10/1992. (IX.30.) számú rendelete. VII. FEJEZET Értelmező rendelkezések 12.§ 1) Önkormányzat illetékességi területe: az Önkormányzat közigazgatási határa által behatárolt- bel- és külterület magába foglaló –térség, amelyre az önkormányzati hatáskör kiterjed. (Ht. 52. § 1.pont) 2) Belterületi földrészlet: épülettel be nem épített minden olyan földterület, amelyet az ingatlan-nyilvántartás belterületként tart nyilván, ide nem értve az ingatlan-nyilvántartásban művelési ág szerint aranykorona értékkel nyilvántartott és ténylegesen mezőgazdasági művelés alatt álló telket. /Ht. 16.pont/10 3.) Építmény: a rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára és kiterjedésére tekintet nélkül minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a talaj, a víz vagy azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jött létre.11 4.) Épület: az olyan építmény, vagy az építmény azon része, amely a környező külső tértől szerkezeti elemekkel részben vagy egészben mesterségesen kialakított, elválasztott teret alkot és ezzel az állandó vagy időszakos tartózkodás, illetőleg használat feltételeit biztosítja, ideértve az olyan önálló létesítményt is, amely részben vagy teljes belmagasságával a környező csatlakozó terepszint alatt van. Épületrész az épület önálló rendeltetésű, a szabadból vagy az épület közös közlekedőjéből nyíló önálló bejárattal ellátott helyisége vagy helyiségcsoportja, amely azzal felel meg lakásnak, üdülőnek, kereskedelmi egységnek, egyéb nem lakás céljára szolgáló épületnek, hogy az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként nem szerepel.12 5.) Építmény megszűnése: ha az épületet lebontják, vagy megsemmisül.
10
Módosította a 14/2010.(XI.18.) számú rendelet
11
Módosította a 14/2010.(XI.18.) számú rendelet
12
Módosította a 14/2010.(XI.18.) számú rendelet
6.) Hasznos alapterület: a teljes alapterületnek olyan része, ahol a belmagasság legalább 1,90 m. A teljes alapterületbe a lakáshoz, üdülőhöz tartozó kiegészítő helyiségek, melléképületek, melléképületrészek kivételével valamennyi helyiség összegzett alapterülete, valamint a többszintes lakrészek belső lépcsőjének egy szinten számított vízszintes vetülete is beletartozik. Az épülethez tartozó fedett és három oldalról zárt külső tartózkodók (lodzsa, fedett és oldalt zárt erkélyek), és a fedett terasz, tornác alapterületének 50%-a tartozik a teljes alapterületbe. A lakások esetében a pinceszinten (a csatlakozó terepszint alatt) kialakított helyiségek alapterületének 70%-át kell a teljes alapterületbe számítani.13 7.) Nem lakás céljára szolgáló épület: minden olyan épület, amely nem minősül lakásnak. 8.) Tulajdonos: az ingatlan tulajdonosa az a személy vagy szervezet, aki/amely az ingatlannyilvántartásban tulajdonosként szerepel. Amennyiben az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződést az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották - melynek tényét az ingatlanügyi hatóság széljegyezte -, a szerző felet kell tulajdonosnak tekinteni. Újonnan létrehozott épület/épületrész tulajdonjogának - a használatbavételi engedély jogerőre emelkedését megelőző - átruházása esetén a szerződés ingatlanügyi hatósághoz történő benyújtását követően a szerző felet a használatbavételi engedély jogerőre emelkedésének időpontjától kell tulajdonosnak tekinteni. Egyéb módon történő tulajdonszerzés esetére a Polgári Törvénykönyv vonatkozó szabályai az irányadók.14 9.) Vagyoni értékű jog: a kezelői jog, a vagyonkezelői jog, a tartós földhasználat, a haszonélvezet, a használat joga - ideértve a külföldiek ingatlanhasználati jogát is -, a földhasználat és a lakásbérlet.15 10.) Külföldi: az a természetes jogi személy, akinek állandó lakóhelye külföldön van, és nem tartózkodik Magyarországon 183 napnál hosszasabb időtartamban, továbbá az a jogi személy, gazdálkodó szervezet vagy más személyi egyesülés, amelynek székhelye / központja/ külföldön van, ide nem értve a Magyarországon működő telepeit, fiókjait, képviseleteit. 11.) Állandó lakos: aki a lakcím bejelentés szabályai szerint nyilvántartásba vett lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkezik az önkormányzat illetékességi területén. 12.) Közeli hozzátartozó: Ptk. 685§- a b.) pontjában közeli hozzátartozóként megjelölt személy. 13.) Önálló lakegység: az épület műszakilag elkülönített, külön bejárattal ellátott lakás céljára alkalmas része. 14.) Építési tilalom: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény alapján elrendelt változtatási, telekalakítási, illetőleg építési tilalom. (Ht. 52.§43.pont)
13
Módosította a 14/2010.(XI.18.) számú rendelet
14
Módosította a 14/2010.(XI.18.) számú rendelet
15
Módosította a 14/2010.(XI.18.) számú rendelet
15.) Gazdasági épület: mezőgazdasági művelésű földrészletben a mező- és erdőgazdasági tevékenység céljára létesített építmény / hobbiház, szerszámos kamra/.
Gyöngyöshalász, 2004. november 29.
Kohári István sk.
dr. Szabó Tamás sk.
polgármester
jegyző
A 23/2005.(XI.21.) számú rendelet 2006. január 1-jén lép hatályba. Kihirdetéséről Gyöngyöshalász község Jegyzője gondoskodik. A 17/2006.(XII.13.) számú rendelet 2007. január 1-jén lép hatályba. Kihirdetéséről Gyöngyöshalász község Jegyzője gondoskodik. A 18/2007.(XII.13.) számú rendelet 2008. január 1-jén lép hatályba. Kihirdetéséről Gyöngyöshalász község Jegyzője gondoskodik. A 18/2009.(XII.17.) számú rendelet 2010. január 1. napján lép hatályba. Kihirdetéséről Gyöngyöshalász község Jegyzője gondoskodik.
Záradék: A rendelet kihirdetve: 2009. december 17. napján Dr. Simon Petra sk. jegyző
A 14/2010.(XI.18.) számú rendelet 2010. december 1. napján lép hatályba. Kihirdetéséről Gyöngyöshalász község Jegyzője gondoskodik.
Záradék: A rendelet kihirdetve: 2010. november 18. napján
Dr. Simon Petra jegyző
