Csabacsüd Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2004. (V.1.) KT. számú RENDELETE (egységes szerkezetbe foglalva) Az állattartásról Csabacsüd Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16.§. (1) bekezdése, az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. Törvény az állatok védelméről és kíméléséről szóló 1998. évi XXVIII. törvény és végrehajtási rendeletei az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Kormányrendelet 36.§.(5) bekezdése, az állategészségügyi szabályzat kiadásáról szóló 41/1997.(V.28.) FM rendelet 216.§. (4) bekezdése figyelembevételével az állattartás rendjéről az alábbi rendeletet (továbbiakban: R. ) alkotja:
Általános rendelkezések 1.§. (1) A rendelet célja, azoknak a helyi szabályoknak a megállapítása, amelyek építésügyi, állategészségügyi, állatvédelmi, környezetvédelmi, és közegészségügyi érdekek érvényesítése mellett meghatározzák az állattartást módját (2) A rendeletet Csabacsüd nagyközség közigazgatási területén alkalmazni kell a.) minden olyan természetes személyre, valamint szervezetre aki, illetőleg amely állat tulajdonosa , továbbá, aki az állatot vagy állatállományt gondozza, felügyeli, b.) minden olyan ingatlanra, épületre és építményre ahol kisüzemi állattartás folyik. (3) A rendelet hatálya kiterjed Csabacsüd közigazgatási területén állandó, vagy ideiglenes lakosként, ill. ideiglenes itt tartózkodó magyar és nem magyar állampolgárokra, jogi személyekre jogi személyiséggel nem rendelkező társaságokra függetlenül attól, hogy lakóhelyük, ill. központjuk mely településen van. (4) A rendelet hatálya nem alkalmazható: cirkuszra, vágóhídra, állatfelvásárló telephelyre. 2.§. (1) E rendelet szempontjából gazdasági haszonállat: a ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly, sertés, juh, kecske, baromfi(tyúk, kacsa, liba, gyöngyös, pulyka, galamb), gazdasági célból tartott prémes állat (nutria, nyérc, nyúl, ezüst és kék róka) gazdasági haszon céljából tartott futómadár (emu, strucc) , ill. vadak. (2) Lakásban tartható állat: az eb, a macska, a kedvtelésből tartott díszmadarak, díszhalak, kistestű rágcsálók.
-2Az állattartás közös szabályai 3.§. (1) 1 Csabacsüd község közigazgatási területén a mellékletben meghatározott darabszámú állat a védőtávolságok, valamint az állategészségügyi, állatvédelmi építésügyi és környezetvédelmi jogszabályok betartásával és a lakosság nyugalmának zavarása (zaj, bűz) nélkül tartható, azzal, hogy a szarvasmarha és a ló szaporulata legfeljebb tartásának céljaként megjelölt koráig tartható. A kisebb állatok szaporulata a választásig korlátozás nélkül tartható. (2) Az állattartó köteles az állat tartására szolgáló létesítmény tisztaságát biztosítani, szükség esetén takarítani, fertőtleníteni, a káros rovarok és rágcsálók irtásáról rendszeresen gondoskodni és az állattartás során a bevezetőben felsorolt jogszabályok rendelkezéseit folyamatosan betartani. (3) Az állattartó köteles gondoskodni állatának megfelelő tartásáról, takarmányozásáról és gondozásáról. Állata egészségének megóvása érdekében köteles az állategészségügyi rendelkezéseket betartani és az állat megbetegedése esetén állatorvos igénybevételéről gondoskodni. (4) Az orvosi rendelő, az egészségház, óvoda, iskola, napköziotthonos konyha, és a szociális intézmények vendéglátó és élelmiszer üzlet udvarában állat nem tartható. (5) Állatok elhelyezésére szolgáló épület a felsorolt intézmények telekhatárától, továbbá a sportpálya felfestett határától 50 méter távolságon túl létesíthető (kivéve: macska, kutya) (6) Az (1) és (5) bekezdésben meghatározott, és a mellékletben szabályozott eltérő védőtávolság egyedi elbírálás alapján az ÁNTSZ szakvéleménye alapján engedélyezhető. (7)
2
Közegészségügyi szabályok 4.§. (1) Belterületen tilos hígtrágyás állattartási technológiát alkalmazni. (2) A haszonállatok elhelyezésére szolgáló helységeket rendszeres, a trágyatárolók szükség szerinti ürítéséről, tisztántartásáról, fertőtlenítéséről, a szagártalom csökkentéséről az állattartó köteles gondoskodni. (3) Az állatok elhelyezésére szolgáló helység előírások szerinti kialakítása, valamint megfelelő trágyatároló létesítése, a helységek tisztántartása, a trágya elszállítása az állattartó kötelessége. (4) Az állatok elhelyezésére szolgáló helységben, terménytárolókban, egyéb gazdasági épületekben megtelepedett kártékony állatok (rágcsálók), különösen nyáron a legyek irtásáról és a szagártalom csökkentéséről az állattartónak rendszeresen gondoskodni kell. 1 2
Módosította a 15/2008.(XI.10)KT. rendelet 1.§-a Hatályos 2008. november 10-étől Hatályon kívül helyezte a 15/2008.(XI.10)KT. rendelet 2.§-a. 2008. november 10-étől -3-
(5) Az állattartó állatai megbetegedését, elhullását, állatorvosi közreműködés nélküli kényszervágását köteles állatorvosnak bejelenteni, aki lehet a hatósági állatorvos, vagy a kezelő magánállatorvos. A további intézkedés az állatorvos feladata. (6) Az állattartó a továbbiakban köteles az állatorvos utasításait végrehajtani, az állategészségügyi hatóság intézkedéseit tűrni, abban az elvárható módon közreműködni. (7) Trágyázandó földterületre talajerő visszapótlás céljára csak tenyészidőn kívül lehet a trágyát kiszállítani és kiszórni, és azt az ingatlan használója 24 órán belül köteles a földbe beforgatni. (8) Közüzemi szolgáltató által ürített szemétszállító edénybe, kukába szemétgyűjtő tartályba trágyát elhelyezni tilos. (9) Az állattartónak gondoskodni kell a kellemetlen szagot árasztó takarmány fedett tárolásáról. Állati hullák és állati hulladékok kezelése 5.§.1 (1) Az önkormányzat 2005.október 1-jei hatállyal a tulajdonában és üzemeltetésében lévő állati hullatemetőt bezárja, üzemeltetését megszünteti. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott időponttól az állati hullatemetőben állati hullát elhelyezni tilos. (3) Az önkormányzat az örménykúti önkormányzat képviselő-testületével kötött beszállítói szerződés alapján gondoskodik a csabacsüdi háztáji gazdaságokban keletkezett állati hullák és állati hulladékok elhelyezéséről. (4) A csabacsüdi háztáji gazdaságokban elhullott állatokat és a keletkezett állati hulladékokat az örménykúti önkormányzat üzemeltetésében lévő állati hulla telepre kell a tulajdonosnak elszállítani, és elhelyezni. Az elhelyezés a csabacsüdi lakosság részére díjtalan. (5) Az önkormányzat a beszállítói szerződés alapján átalánydíjat fizet az örménykúti önkormányzat részére a háztáji gazdaságokban keletkező állati hullák, és hulladék elhelyezéséért. Építésügyi előírások 6.§. (1) Állatokat tartani csak az építési szabályok által előírtaknak megfelelő helyen és építményben, valamint külön jogszabályban foglaltak szerint szabad. (2) Az állattartás olyan állattartó építményben folytatható, amely lehetővé teszi az állatok fertőzésmentes, egészséges környezetben való tartását. (3) A haszonállat tartására szolgáló épület aljzatát, kifutóját könnyen tisztítható, hézagmentes, megfelelő lejtésű szilárd burkolattal kell ellátni. A keletkezett trágya tárolására a szükségletnek megfelelő méretű és a szagártalom csökkentése érdekében fedlappal ellátott trágyagyűjtőt kell építeni. . 1
Módosította : a 15/2005 (X.31.)KT.számú rendelet 1.§. Hatályos 2005.október 31-től. Rendelkezéseit 2005. október 1-től kell alkalmazni.
-4-
(4) Az állatok tartására szolgáló épületek kialakítását, és a keletkezett trágya elhelyezésének módját az érdekelt szakhatóságok véleménye alapján,- a szomszédos telkek rendeltetésszerű használhatóságának védelmére is figyelemmel- kell meghatározni (5) Más célra engedélyezett épületben haszonállat tartás nem folytatható. (6) A hatóság tudomására jutásától számított 10 évnél régebben használatba vett épület, építmény esetén az ÁNTSZ és az Állategészségügyi és Élelmiszer-Ellenőrző Állomás véleménye figyelembevételével a védőtávolság e rendelet előírásaitól eltérően is megállapítható, feltéve, hogy a haszonállatok tartásának egyéb feltételei fennállnak.
Az ebtartás szabályai 7.§. (1) A házőrző vagy kedvtelésből tartott ebek száma családi házanként 3 db-ot nem haladhatja meg, azzal hogy a szaporulat a választásig korlátozás nélkül tartható. (2) Az (1) bekezdésben meghatározottnál nagyobb létszámú eb indokolt esetben az ÁNTSZ és a kerületi főállatorvos szakvéleményének figyelembevételével a jegyző engedélye alapján tartható. (3) Eb csak biztonságos körülmények közt tartható. (4) Az eb tulajdonosa köteles az ebet úgy tartani, hogy az a.) a szomszédok nyugalmát sem szag, sem zajártalommal ne zavarja, b.) mások testi épségét ne veszélyeztesse, c.) anyagi kárt ne okozzon. (5) Az ebeket az állattartók úgy kötelesek tartani, hogy azok ne tudjanak elkóborolni, közterületre felügyelet nélkül kijutni. (6) Indokolt esetben a bejáraton (harapós kutya) figyelmeztető táblát kell elhelyezni. (7) Bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani tilos. (8) Veszélyes, és veszélyesnek minősített eb tartásával kapcsolatban a 35/1997.(II.26.) Kormányrendeletben előírtakat kell alkalmazni. (9) Ebet közterületen csak pórázon szabad vezetni. Harapós, vagy támadó természetű ebet csak fém szájkosárral, és fojtó nyakörvvel, két méternél nem hosszabb pórázon szabad vezetni. (10) Az eb tulajdonosa vagy az eb felügyeletével megbízott más személy köteles gondoskodni arról, hogy az eb a közterületet, járdát ne szennyezze be. Az eb által okozott szennyeződést az eb gazdája köteles eltávolítani.
-58.§. (1) Tilos az ebet bevinni, beengedni (vakvezető és szolgálati eb kivételével) - vendégforgalmat lebonyolító nyilvános helységbe, élelmiszerárusító üzletbe - oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális és sport területekre - ügyfélforgalmat bonyolító közintézményekbe (2) A község belterületén gazdátlanul kóborló ebek befogását a Polgármesteri Hivatal a Szarvasi KOMÉP Városgazdálkodási KFT. –től rendeli meg. A kóbor eb befogásáról a bejelentést követően azonnal intézkedni kell 1 (3) A befogott ebek őrzését, gondozását 3 napig a sertésátvevő-telepen kialakított kenelben kell biztosítani. 1 (4) Az őrzés időtartama alatt a kóbor eb gazdája elszállíthatja háziállatát. (5)1 A (3) bekezdésben rögzített határidő lejártával az önkormányzat állatmenhelyre szállítja az ebet. (6)1A befogadó menhellyel az önkormányzat megállapodást köt az illetékességi területén befogott kóbor ebek fogadásáról. (7)1A képviselő-testület a költségvetésében rögzíti, hogy évente milyen összeggel támogatja a befogadó állatmenhelyet. A támogatási összeget minden év március 31-ig folyósítja.”
9.§. Őrző- védő szolgálatot ellátó magánszemély vagy szervezet ebtartásához a külön jogszabályban meghatározott előzetes engedély szükséges. Az engedélyben az ebtartást szabályozó valamennyi jogszabály betartásán túlmenően – a helyi körülményeket figyelembe véve- szigorúbb feltételek betartására kötelezhető az eb tartója. 10.§. (1) Az eb tartója köteles az ebet évenként – 3 hónapos kort elért ebet harminc napon belül- a saját költségére veszettség ellen beoltatni. (2) Az ebek évenkénti kötelező védőoltásáról a Polgármesteri Hivatal nyilvántartást vezet. A kötelező védőoltást igazolására az eb tulajdonosának oltási könyvvel kell rendelkeznie. (3) Az eb tartója évenként egy alkalommal köteles az eb féregtelenítését elvégeztetni és ennek megtörténtét az oltási könyvben feltüntettetni.
. 1
Beiktatta: 20/2007. (X.30.) KT. rendelet. Hatályos: 2007.október 30-tól
-6Egyes állatok tartásának különös szabályai 11.§. (1) Az e rendeletben nem említett közfelfogás szerint háziállatnak tekintett állatok (macska) valamint az éneklő és díszmadarak, díszhalak, kistestű rágcsálók tartásához külön engedély nem szükséges. (2)
Az állattartásról és a veszélyes állatok tartásáról szóló hatályos jogszabályok alapján a veszélyes állatnak minősülő fajok egyedeinek tartásához a jegyző engedélye szükséges.
(3) Veszélyes állat tartására engedélyt az a természetes személy kaphat, aki: a.) cselekvőképes b.) rendelkezik szakirányú tartási ismereteket igazoló legalább középfokú szakképesítéssel, és három év szakmai gyakorlattal, c.) ha a b.) pontban előírt feltételekkel személyesen nem rendelkezik, arra megfelelő személyt alkalmaz, d.) rendelkezik a tartási hely közvetlen szomszédok beleegyező nyilatkozatával, e.) biztosítja az előírt tartási feltételeket és körülményeket, f.) teljesíti a biztonsági előírásokat. (4) Veszélyes állat tartására gazdálkodó szervezet akkor kaphat engedélyt, ha az állat gondozására megfelelő képesítéssel rendelkező alkalmazottja van, és biztosítja a (3) d.)f.) pontokban előírt feltételeket. (5) Természetvédelmi oltalom alatt álló állatfaj tartásához a természet védelméről szóló 1996. évi LIII törvény 43.§.(2) bekezdésben és az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII törvény 20.§. (3) bekezdésben előírt engedélyt be kell szerezni. (6) A méhészkedést – a vonatkozó külön (állat-egészségügyi, növényvédelmi stb.) jogszabályok megtartásával, erre alkalmas területen mindenki szabadon gyakorolhatja. (7)
1
(8)
1
A belterületen tartott szarvasmarhák, valamint a lovak számáról a Polgármesteri Hivatal nyilvántartást vezet. A nyilvántartásba vétel határideje 2008. évben december 31e, ezt követően évente egyszer a tartás körülményeinek ellenőrzésével együtt történik. A (7) bekezdésben szereplő nyilvántartás tartalmazza az állat gazdájának nevét, címét; az állat születési adatait, nevét, nemét, bejelentésének időpontját., tartásának helyét, tartásának jellegét.
(9) 1Az állat gazdája a szarvasmarha-, valamint a lóállomány létszámában történő változást köteles a Polgármesteri Hivatalban a változást követő 15 napon belül bejelenteni. . 1
Beiktatta: 15/2008. (XI.10.) KT. rendelet.3.§-a Hatályos: 2008.november 10-től
-7Szabálysértési rendelkezések 12.§. (1) Szabálysértést követ el, és 30.000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtható az aki e rendeletben foglaltak ellenére: b.) aki nem gondoskodik az állatok elhelyezésére szolgáló helység tisztántartásáról, a trágya rendszeres elszállításáról, c.) aki nem gondoskodik a káros rovarok, rágcsálók irtásáról, d.) aki közterületen tárgyát tárol, e.) aki a trágya kiszállítására, kiszórására és beforgatására vonatkozó előírásokat megszegi, f.) aki csapadékvíz elvezető csatornába, árokba kútba trágyalevet, ill. trágyával szennyezett csapadékvizet elhelyez, g.) aki a szemétszállító edénybe trágyát, vagy állati hullát helyez el, h.) aki az állati hullát nem a kijelölt helyen és módon helyezi el, i.) aki az ebtartásra vonatkozó 7.§.(4) (5) bekezdésben foglaltakat megszegi, j.) aki ebet e rendelet által tiltott helyre bevisz, ill. beenged, k.) aki támadó, vagy harapós természetű ebet szájkosár nélkül vezet (2) A szabálysértési eljárás lefolytatása a jegyző hatáskörébe tartozik. (3) E rendelet egyéb szabályainak megsértése esetén – amennyiben az elkövetett cselekmény nem szabálysértés vagy bűncselekmény – a jegyző a 245/1998.(XII.31.)Kormányrendelet 7.§-ának (1) bekezdése alapján az állattartót megfelelő magatartásra kötelezi, ill. a tartást korlátozhatja, vagy megtilthatja.
Záró rendelkezések 13.§. (1) E rendelet 2004. május 1-jén lép hatályba. (2)1Az az állattartó, aki belterületi ingatlanán a mellékletben meghatározott darabszámot meghaladó állatot tart, 2010.január 1-jéig köteles azt a megengedett számra csökkenteni, ill. az állat tartását megszüntetni. . 1
Módosította a 15/2008.(XI.10)KT. rendelet 5.§-a Hatályos 2008. november 10-étől
(3)A rendelet kihirdetéséről a jegyző az SZMSZ-ben meghatározottak szerint gondoskodik. C s a b a c s ü d, 2004. március Kasikné Csík Zsuzsanna jegyző
Kihirdetve: 2004. május 1. Egységes szerkezetbe foglalva 2010. február 3. Csabacsüd, 2010. február 3. Kasikné Csík Zsuzsanna jegyző
Molnár József polgármester
melléklet1 A belterületen tartható állatok darabszáma és a kötelező védőtávolságok
lakóépülettől állat megnevezése
ásott,fúrott kúttól
vízvezetéktől
kerti csaptól
darabszám védőtávolságok
1
ló
3 (amiből legfeljebb 2 db a nagytestű hátas vagy igás )
16 m
10 m
2m
2m
szarvasmarha
3
16 m
10 m
2m
2m
sertés vagy
30
16 m
10 m
2m
2m
kecske vagy
15
16 m
10 m
2m
2m
juh
15
16 m
10 m
2m
2m
baromfi
200
16 m
10 m
2m
2m
Módosította a 15/2008.(XI.10)KT. rendelet 4.§-a Hatályos 2008. november 10-étől
