2004-ben végze a Budapesti Közgazdaságtudományi

Szil‡gyi Judit

Észtorsz‡g az Európai Unióban

É

sztorsz‡g uniós tagkŽnt eltšltš eddigi kŽt Žve ala a kor‡bbin‡l is er!teljesebb fejl!dŽst tudo felmutatni. Valósz’n"leg kevesen gondolt‡k az 1990-es Žvek elejŽn mŽg a kšzŽp-európai orsz‡gokn‡l is jóval szegŽnyebb, sœlyos recesszióval Žs megoldatlan bel-, illetve külpolitikai konßiktusokkal küszkšd! kis orsz‡gról, hogy alig egy Žvtizeddel kŽs!bb az integr‡ció egyik Žllovasa v‡lik bel!le. A sok‡ig mŽg orosz szomszŽdja ‡rnyŽk‡ban lŽtez! volt szovjet tagkšzt‡rsas‡gról egy ideig mŽg az is elkŽpzelhetetlen volt, hogy valaha teljes jogœ tagkŽnt vehet rŽszt az euroatlanti integr‡cióban. A kis balti orsz‡g az utóbbi Žvekben kiugróan magas gazdas‡gi nšvekedŽssel Žs kiemelked!en stabil makrogazdas‡gi mutatókkal büszkŽlkedhet. Ennek kšszšnhet!en az œj tagorsz‡gok kšzül az euró bevezetŽsŽt illet!en az els!k kšzš lehet. Kis tœlz‡ssal azt is mondhatn‡nk, hogy b‡r Észtorsz‡g a tšrtŽnelem sor‡n egyszer m‡r ršvid ideig megtapasztalta az šn‡lló ‡llamis‡got, igazi lŽte csak a rendszerv‡ltoz‡ssal, azon belül is legink‡bb az œj Žvezredben kezd!dš . Az igencsak ršvid šn‡lló tšrtŽnelem nyomait m‡ig mag‡n viseli az Žszt politika, amely ugyan stabilnak Žs nyugati Žrtelemben vŽve is demokratikusnak mondható, a tšrtŽnelmi hagyom‡ny hi‡ny‡ban azonban Žrezhet! a p‡rtok ideológiai œtkeresŽse. A politikai tŽrkŽp, illetve emia a v‡lasztók politikai Žrdekl!dŽse m‡ig nem krist‡lyosodo ki olyan mŽrtŽkben, mint KšzŽp-Európ‡ban. A meglehet!s pragmatizmussal alakuló koal’ciók belpolitikai destabiliz‡ló hat‡sa melle ugyanakkor vŽlhet! el!nyškkel is j‡r a kŽplŽkeny helyzet: az egym‡st gyakran v‡ltó korm‡nyok nagy vonalakban folytatj‡k

Szil‡gyi Judit 2004-ben végze a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem (ma Budapesti Corvinus Egyetem) nemzetközi kapcsolatok szakán. Munkahelye 2005 !sze óta az MTA Világgazdasági Kutatóintézet, Þatal kutató. 2005 óta hallgatója a Corvinus Egyetem nemzetközi kapcsolatok doktori programjának. Kutatási területe: az új közép- és kelet-európai tagállamok uniós teljesítményének értékelése.

483

SZILÁGYI JUDIT

el!djeik gazdas‡gpolitik‡j‡t, ami nyilv‡nvalóan hozz‡j‡rul a kiegyensœlyozo fejl!dŽshez. Tanulm‡nyomban arra keresem a v‡laszt, hogy a v‡zolt sikeres nšvekedŽsi p‡ly‡nak milyen politikai, t‡rsadalmi, gazdas‡gi okai vannak, mennyiben tekinthet! a fejl!dŽs a bels! tŽnyez!k, Žs mennyiben az integr‡ció függvŽnyŽnek, illetve a ke ! bizonyos mŽrtŽk" kombin‡ciój‡nak. EzŽrt elemzŽsem fókusz‡ban Észtorsz‡g els! kŽt uniós ŽvŽnek az ŽrtŽkelŽse, a legf!bb tŽnyez!k felv‡zol‡sa ‡ll. Igyekszem ‡tfogó kŽpet adni az orsz‡gban zajló politikai, t‡rsadalmi, gazdas‡gi folyamatokról, ezek kiv‡ltó okairól, illetve hat‡sairól. Az integr‡cióban felmutato sikerek meg’tŽlŽsekor ugyanakkor nemcsak az Žszt szempontok, hanem az uniós elv‡r‡sok Žs Žrdekek is el!tŽrbe kerülnek, ezek mentŽn is fontos elemezni Észtorsz‡g teljes’tmŽnyŽt. Emelle Žrdemes šsszehasonl’tani az œjonnan csatlakozo orsz‡gok integr‡cióban nyœjto teljes’tmŽnyŽt; ebb!l a szempontból a nyolc kšzŽp-kelet-európai orsz‡g csoportja t"nik relev‡nsnak, ha nem is teljesen homogŽnnek. ElemzŽsemben ezŽrt gyakran utalok a nyolcak egym‡s kšzš i viszonyrendszerŽre, formaliz‡lt, illetve inform‡lis rangsoraira, a kšzš ük felfedezhet! legszembet"n!bb külšnbsŽgek okaira.

Politikai helyzet Szokatlan belpolitikai stabilitás Észtorsz‡gban a 2005. Žv az orsz‡gra kevŽssŽ jellemz! belpolitikai stabilit‡st hozo . Juhan Parts koal’ciós korm‡nya a gyakori minisztercserŽkkel Žs a 2005-šs adócsškkentŽseket tartalmazó kšltsŽgvetŽsi tšrvŽnnyel sem tudta elejŽt venni a belpolitikai v‡ls‡gnak, ’gy 2005 m‡rcius‡ban kŽt Žv korm‡nyz‡s ut‡n lemond‡sra kŽnyszerült. A parlament (Riigikogu) ‡ltal mŽg ‡prilisban megv‡laszto œj miniszterelnšk, Andrus Ansip a Reform P‡rt elnške, a lemondo korm‡ny gazdas‡gi minisztere, kor‡bban pedig Tartu polg‡rmestere volt. Az œj balkšzŽp–liber‡lis koal’ció, amelyet a Reform P‡rt melle a KšzŽp P‡rt Žs az Észt NŽpp‡rt alkot, minim‡lis tšbbsŽggel rendelkezik a tšrvŽnyhoz‡sban, mindšssze 52 kŽpvisel!je van a 101 tagœ parlamentben. A viharos Žszt belpolitik‡ra jellemz!, hogy a jelenlegi a 12. korm‡ny az orsz‡g 1991-es függetlennŽ v‡l‡sa óta. A viszonylagos politikai stabilit‡s jelenleg is ink‡bb az Ansip-korm‡ny korl‡tozo mozg‡sterŽre vezethet! vissza. EgyrŽszt a 2005. !szi šnkorm‡nyzati v‡laszt‡sok el! i id!szakban jelent!s er!fesz’tŽseket kelle tennie, hogy megszil‡rd’tsa a koal’ciót alkotó p‡rtok poz’ciój‡t, m‡srŽszt a KšzŽp P‡rt eleve komoly feltŽtelekkel lŽpe be a korm‡nykoal’cióba. Ezek ŽrtelmŽben az adócsškkentŽsre a terveze ütemnŽl lassabban, kisebb lŽpŽsekben kerül sor, valamint 2006. ‡prilis 1-jŽt!l ‡tlagosan 31 sz‡zalŽkkal megemeltŽk a nyugd’j šsszegŽt.1

484

ÉSZTORSZÁG AZ EURÓPAI UNIÓBAN

Az Žszt p‡rtrendszer Žs belpolitika tšbb ŽrdekessŽggel is szolg‡l. B‡r a p‡rtok jelent!s ideológiai tisztul‡son mentek keresztül az elmœlt mintegy m‡sfŽl Žvtizedben, Žs a sz‡muk is jelent!sen megcsappant, a belpolitik‡ra mŽg mindig els!sorban a kisz‡m’thatatlans‡g jellemz!. Nemcsak a v‡ltozó p‡rtpreferenci‡k okozz‡k a gyakori belpolitikai bizonytalans‡got, hanem a v‡ltozó koal’ciók is. A hatp‡rti Žszt parlamentben valamennyi politikai er! volt m‡r hatalmon az elmœlt m‡sfŽl Žvtizedben, viszont rendszerint m‡s-m‡s koal’ciós partnerrel. Maguk a p‡rtok is folyamatos ‡talakul‡son mennek keresztül, ’gy szinte kšvethetetlen a nŽvv‡ltoztat‡sok, šsszeolvad‡sok, kiv‡l‡sok, œjraegyesülŽsek sora. A jelenlegi korm‡nykoal’ció ŽrdekessŽge, hogy a balkšzŽp, legink‡bb a vidŽk ‡ltal t‡mogato Észt NŽpp‡rt melle a kŽt f! politikai er!t kŽt liber‡lis p‡rt adja. Mind a Reform, mind a KšzŽp P‡rt tagja a Liber‡lis Internacion‡lŽnak, kŽpvisel!ik az Európai Parlamentben kšzšs frakcióban ülnek. A külšnbsŽg abban ‡ll kšzš ük, hogy m’g a KšzŽp P‡rt balkšzŽp–liber‡lis be‡ll’to s‡gœ, addig a Reform P‡rt liber‡lis konzervat’v p‡rtkŽnt deÞni‡lja mag‡t. Ez utóbbi az eddigi Žszt korm‡nyok tšbbsŽgŽben rŽszt ve , jelent!s hat‡st gyakorolva a konzervat’v Þsk‡lis politika Žs az üzleti szfŽra sz‡m‡ra kedvez! gazdas‡gpolitika kialak’t‡s‡ra. 2005 belpolitikai esemŽnyei nagyrŽszt az októberi helyhatós‡gi v‡laszt‡sok jegyŽben teltek. A v‡laszt‡sok az Észtorsz‡gban megszoko n‡l is alacsonyabb rŽszvŽtel melle zajlo ak, a szavazók mindšssze 47 sz‡zalŽka j‡rult az urn‡khoz. A v‡laszt‡s egyŽrtelm" nyertese a KšzŽp P‡rt, amely meger!s’te e poz’cióit Tallinnban, a kŽpvisel!i mand‡tumok abszolœt tšbbsŽgŽt szerezve i meg. A 2005-šs v‡laszt‡sok œjdons‡ga, hogy a vil‡gon els!kŽnt az Žsztek beveze Žk az internetes szavaz‡st. A valóban elismerŽsre mŽltó technikai œj’t‡s hatalmas nemzetkšzi sajtóvisszhangot kapo , az viszont m‡r nem, hogy a szavaz‡sra jogosult tšbb mint egy millió v‡lasztópolg‡r kšzül t’zezernŽl is kevesebben Žltek az œj lehet!sŽggel. A hatós‡gok mindezt azzal magyar‡zt‡k, hogy b‡r a lakoss‡g 80 sz‡zalŽka rendelkezik szemŽlyazonos’tó k‡rty‡val – ami egyŽbkŽnt is szüksŽges az internetes ügyintŽzŽshez –, csak elenyŽsz! h‡nyaduk rendelkezik k‡rtyaleolvasóval is, ami pedig az internetes szavaz‡s egyik technikai feltŽtele. E !l függetlenül a rendszer sikeresen vizsg‡zo , szakŽrt!k biztons‡gosnak ’tŽltŽk, ’gy v‡rhatóan m‡r a 2007-es parlamenti v‡laszt‡sokon is engedŽlyezik a szavaz‡s ilyen form‡j‡t. A 2006. augusztus–szeptember kšrnyŽkŽn lezajlo elnškv‡laszt‡s is jelezte az Žszt belpolitika tov‡bbra is fenn‡lló fragment‡lts‡g‡t. A parlamenti p‡rtok a lehetsŽges jelšltek szemŽlyŽben is nehezen juto ak megegyezŽsre, miut‡n a 78 Žves Arnold Rüütel œjrajelšlŽsŽt csak saj‡t p‡rtja szorgalmazta, mikšzben tšbben szere Žk volna megakad‡lyozni a legnagyobb kih’vónak sz‡m’tó Toomas Hendrik Ilves jelšlŽsŽt is, aki vŽgül egyedüli jelšltkŽnt maradt ‡llva. Miut‡n a h‡rom parlamenti szavaz‡s sor‡n nem sikerült min!s’te tšbbsŽget (68 szavazatot a 101 f!s kŽpvisel!-testületb!l) szereznie, elektori szavaz‡ssal v‡laszto ‡k meg az Észt Kšzt‡rsas‡g negyedik elnškŽnek.

485

SZILÁGYI JUDIT

Külpolitikai kihívások Az Žszt külpolitika legnagyobb terhe tov‡bbra is az Oroszorsz‡ggal való kapcsolatok rendezetlensŽge. Az orsz‡g lakoss‡g‡nak mintegy negyedŽt kitev! orosz kisebbsŽg h‡tr‡nyos megkülšnbšztetŽse melle a legink‡bb fajsœlyos kŽrdŽs az 1992 óta hœzódó hat‡rvita rendezŽse. Erre meglep! módon alig kilenc nappal az ut‡n tšrtŽnt k’sŽrlet, hogy az Žszt kšzt‡rsas‡gi elnšk tüntet!leg t‡vol maradt a n‡ci NŽmetorsz‡g fele i gy!zelem 60. Žvfordulója alkalm‡ból 2005. m‡jus 9-Žn Moszkv‡ban rendeze ünnepsŽgekr!l. A m‡jus 18-‡n al‡’rt hat‡rszerz!dŽs, amelynek ŽrtelmŽben Észtorsz‡g lemondo volna mintegy 2000 km2-nyi területr!l Oroszorsz‡g jav‡ra, rekordsebessŽggel, alig egy hónap ala ratiÞk‡lt‡k.2 Az Žszt korm‡nynak jó oka volt sie etni a parlament dšntŽsŽt: ezzel egyrŽszt elejŽt vehe e, hogy a hat‡rszerz!dŽs az !szi šnkorm‡nyzati v‡laszt‡sok f! tŽm‡j‡v‡ v‡ljon, m‡srŽszt pedig az Európai Unió (EU) felŽ demonstr‡lha a hat‡rozo sz‡ndŽk‡t a kŽrdŽs rendezŽsŽre. A ratiÞk‡ció egyetlen szŽpsŽghib‡ja, hogy a Res Publica P‡rt nyom‡s‡ra a tšrvŽny preambulum‡hoz hozz‡illeszte ek egy œj rŽszt, amely szerint Észtorsz‡g 1940 Žs 1991 kšzš „megsz‡llt Žs annekt‡lt orsz‡g” volt. A volt korm‡nyp‡rt, amely jelenleg is a legnagyobb frakciót alkotja az Žszt tšrvŽnyhoz‡sban, tudv‡n, hogy szavazatai mindenkŽppen szüksŽgesek a kŽtharmados tšrvŽny elfogad‡s‡hoz, kemŽnyvonalas ‡ll‡spontj‡val jó esŽlyt l‡to megcsappant nŽpszer"sŽge nšvelŽsŽre. E !l mŽg az sem t‡ntor’to a el, hogy Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, majd kŽs!bb maga Vlagyimir Putyin elnšk is jelezte, hogy ebben a form‡ban elfogadhatatlannak tartja a szerz!dŽst. Az Žszt külügyminiszter, Urmas Paet prób‡lta valamelyest tomp’tani a vitato szšveg ŽlŽt, mikšzben az EU is kifejezŽsre jutta a, hogy t‡mogatja Észtorsz‡g ‡ll‡spontj‡t a kŽrdŽsben. Ennek ellenŽre Oroszorsz‡g jœnius 27-Žn visszavonta al‡’r‡s‡t a szerz!dŽsr!l, ’gy a m‡sfŽl Žvtizede rendezetlen hat‡rvit‡ra ezœ al sem sikerült pontot tenni. Euroatlanti viszonylatban ugyanakkor Észtorsz‡g stabil szšvetsŽgesnek sz‡m’t, az 1990-es Žvek kšzepe óta rŽszt vesz bŽkefenntartó missziókban, a 2004-es NATO-, illetve EU-tagg‡ v‡l‡s óta pedig gyakorlatilag valamennyi misszióban erejŽhez mŽrten szerepet v‡llalt. Így rŽszt ve a KFOR, illetve EUFOR tevŽkenysŽgŽben, az afganiszt‡ni Žs iraki kontingens mand‡tum‡t pedig 2005. decemberben – a belpolitikai vit‡k ellenŽre – a parlament 2007-ig meghosszabb’to a.3

T‡rsadalmi helyzetkŽp A h"všs orosz–Žszt külkapcsolatok hat‡sa az orosz kisebbsŽg kezelŽsŽben is megnyilv‡nul. A szovjet tagkšzt‡rsas‡gkŽnt eltšltš fŽl Žvsz‡zad eredmŽnyekŽnt jelent!s, mintegy 26 sz‡zalŽk az orosz etnikum ar‡nya, az ’gy betelep’te oroszoktól azonban

486

ÉSZTORSZÁG AZ EURÓPAI UNIÓBAN

Észtorsz‡g megtagadta az ‡llampolg‡rs‡got, Žs annak megszerzŽsŽt szigorœ feltŽtelekhez kštš e. Orosz Žs nemzetkšzi nyom‡sra, valamint a csškken! oroszellenessŽg jelekŽnt Észtorsz‡g vŽgül valamelyest enyh’te az ‡llampolg‡rs‡gi tšrvŽnyen, amelyet azonban Moszkva mŽg mindig diszkriminat’vnak tekint. Ugyanakkor Észtorsz‡g uniós csatlakoz‡sa óta, az Žsztorsz‡gi oroszok, œgy l‡tszik, tšbbre ŽrtŽkelik az unióhoz való tartoz‡st Žs az ebb!l sz‡rmazó gazdas‡gi el!nyšket a politikai jogokn‡l, vagy ak‡r az anyanyelvi oktat‡sn‡l. Az Žszt kisebbsŽgi politika enyhülŽsekŽnt ŽrtŽkelhet!, hogy a korm‡ny igyekszik felgyors’tani az ‡llampolg‡rs‡g megszerzŽsŽnek folyamat‡t, uniós forr‡sokat is bevonva ingyenessŽ te e tšbbek kšzš az ‡llampolg‡rs‡gi Žs nyelvvizsg‡k megszerzŽsŽt. Ennek eredmŽnyekŽnt kŽt Žv ala csaknem megdupl‡zódo az Žvente ‡llampolg‡rs‡got szerz! lakosok sz‡ma, ’gy a honos’to ‡llampolg‡rok ar‡nya 2006 janu‡rj‡ban el!szšr haladta meg a hontalan lakosokŽt. Ez utóbbi sz‡m azonban mŽg mindig elŽg magas, 136 ezer f!, vagyis az orsz‡gban Žl!k kšrülbelül egytizede nem rendelkezik Žszt ‡llampolg‡rs‡ggal.4 Az orosz kisebbsŽgnek tšbb p‡rtja is van, mŽg sincs šn‡lló parlamenti kŽpviselete, az orosz p‡rtok rendszerint v‡laszt‡si szšvetsŽget kštnek valamelyik nagyobb p‡r al. Ennek szerepe nem elhanyagolható, a tavalyi šnkorm‡nyzati v‡laszt‡sokon el!retšr! KšzŽp P‡rt sikerŽhez is jelent!s mŽrtŽkben hozz‡j‡rult annak magas t‡mogato s‡ga az orosz etnikum kšrŽben, amelyet tov‡bb nšvelt az Oroszorsz‡gban hatalmon lŽv! Žs Vlagyimir Putyin orosz elnšk legf!bb t‡mogatój‡nak sz‡m’tó Egyesült Oroszorsz‡g P‡r al 2004 decemberŽben kštš , sokat vitato egyezmŽny is. B‡r Észtorsz‡g mind területŽt, mind lŽleksz‡m‡t tekintve az unió legkisebb tag‡llamai kšzŽ tartozik, Žs az unión belül statisztikailag is egy rŽgiót alkot, mŽgis jelent!s region‡lis fejle sŽgbeli külšnbsŽgek tal‡lhatók az orsz‡gon belül. Gazdas‡gi szempontból kiemelkedik a f!v‡ros Žs kšrnyŽke, illetve Tartu mint szellemi kšzpont, tov‡bb‡ ‡ltal‡ban a v‡rosok dinamikusabban fejl!dnek a rendk’vül gyŽren lako vidŽknŽl. Az Žsztek tšbb mint kŽtharmada v‡rosokban lakik, ebb!l csak Tallinnban 400 ezren Žlnek. Mindez azt is jelenti, hogy a 241 helyi šnkorm‡nyzat fele 2000 f!nŽl kisebb települŽshez tartozik. Ezek a területek eleve alacsonyabb fejle sŽgi szintr!l indulva mŽg jelent!s h‡tr‡nyban is vannak az uniós forr‡sokhoz való hozz‡fŽrŽs tekintetŽben. A legnehezebb helyzetben az orsz‡g keleti, Žszakkeleti rŽszŽn tal‡lható vidŽki rŽgiók vannak, ezeken a területeken a legmagasabb a munkanŽlkülisŽg Žs legŽget!bbek a szoci‡lis problŽm‡k. Orsz‡gos szinten ugyanakkor nagyon kedvez!en alakulnak a munkaer!piac helyzetŽt tükršz! mutatók. A foglalkoztato s‡gi r‡ta 2000 óta lassan, de stabilan nšvekv! tendenci‡t mutat, a tavalyi 63 sz‡zalŽkos ŽrtŽk ugyan valamelyest elmarad a rŽgi tag‡llamokŽtól, viszont nagyj‡ból megegyezik az EU–25 ‡tlag‡val. A munkanŽlkülisŽg alakul‡sa ennŽl is kedvez!bb kŽpet mutat. A 2004. Žvi 9,7 sz‡zalŽkról 2005-ben 7,9 sz‡zalŽkra csškkent a munkanŽlkülisŽgi r‡ta, ezen belül is 2005 vŽgŽn mindšssze 6,4 sz‡zalŽkos

487

SZILÁGYI JUDIT

volt a munkanŽlkülisŽg. 2000-ben tet!zš 12,8 sz‡zalŽkos ŽrtŽken, azóta folyamatosan javuló tendenci‡val az egy Žvtizeddel ezel! i szintet sikerült elŽrni. Ezzel Észtorsz‡g ezen a tŽren felz‡rkózo a rŽgi tag‡llamokhoz, messze megel!zve az EU–25 ‡tlag‡t. Az eml’te nehŽzsŽgek ellenŽre a Freedom House legutóbbi, 2005. Žvi jelentŽsŽben pozit’van ŽrtŽkeli Észtorsz‡got.5 A jelentŽs kiemeli, hogy Észtorsz‡gban stabil, demokratikus intŽzmŽnyrendszer van, a korm‡nyzati munka nyilv‡noss‡ga Žs min!sŽge jó pontsz‡mot kap, ugyan’gy a jogrend ŽrvŽnyesülŽse Žs t‡rsadalmi be‡gyazo s‡ga. A mŽdia nyilv‡noss‡ga Žs ellen!rz! szerepe folyamatosan javul, a sajtószabads‡g is jó ŽrtŽkelŽsben rŽszesül. Ugyanakkor tov‡bbra is hi‡nyoss‡g tapasztalható a civil t‡rsadalom ŽrdekŽrvŽnyes’t! szerepŽben, az NGO-k aktivit‡s‡ban, külšnšskŽppen pedig a kisebbsŽgek ŽrdekkŽpviseletŽben. A jelentŽs is kiemelten kezeli az ‡llampolg‡rs‡gi problŽma megold‡s‡t, illetve az orosz etnikum t‡rsadalmi integr‡l‡s‡t, amire egyŽbkŽnt a politikai elit rŽszŽr!l az elmœlt p‡r Žvben egyre nšvekv! hajlandós‡g is mutatkozik. Ennek oka nem csup‡n az EU fokozódó politikai nyom‡s‡ban keresend!, hanem abban is, hogy az Žszt politika Žs a t‡rsadalom nšvekv! rŽsze is kezdi felismerni, hogy haz‡juk versenykŽpessŽgŽt, nemzetkšzi terepen való ŽrdekŽrvŽnyes’t! kŽpessŽgŽt is er!s’tik az‡ltal, ha megoldj‡k az orsz‡gon belüli politikai Žs t‡rsadalmi integr‡ció kŽrdŽsŽt. A meg‡llap’t‡sok tükršz!dnek vissza m‡s nemzetkšzi szervezetek sz‡mszer"s’te ŽrtŽkelŽseiben is. Az ENSZ ‡ltal sz‡m’to human development index, amely nem csup‡n a gazdas‡gi fejle sŽget, hanem a sokkal šsszete ebben Žrtelmeze jólŽtet mŽri, idesz‡m’tva a kultur‡lis Žs egŽszsŽgügyi ell‡to s‡got, az ‡ltal‡nos Žletsz’nvonalat, illetve a t‡rsadalmi egyenl!tlensŽget, Észtorsz‡got 2005-ben a 38. helyre sorolja.6 Ezzel ugyan ronto valamelyest 2004-es poz’ciój‡n (36. hely), Žs az œj tag‡llamok kšzül nŽgy is megel!zi (SzlovŽnia, Csehorsz‡g, Magyarorsz‡g Žs Lengyelorsz‡g). EnnŽl Þgyelemre mŽltóbb azonban, hogy az œj tag‡llamokkal ellentŽtben Észtorsz‡gban a nemzetkšzi felmŽrŽsek alapj‡n is viszonylag alacsony a korrupció. A Transparency International ‡ltal kalkul‡lt korrupciós index alapj‡n Észtorsz‡g az el!kel! 27. helyen ‡ll, szorosan kšvetve a rŽgi uniós tag‡llamokat, Žs messze megel!zve ak‡r balti szomszŽdait, ak‡r Magyarorsz‡got, de nŽh‡ny hellyel mŽg SzlovŽni‡t is.7 A korrupció alacsony foka melle Észtorsz‡g az inform‡ciós technológia terjedŽse tekintetŽben is az Žlen j‡r, nemcsak az œjonnan csatlakozó orsz‡gok kšzš , hanem mŽg nyugat-európai šsszehasonl’t‡sban is. Az elmœlt egy Žvtizedben az elkšteleze korm‡nyzati politik‡nak kšszšnhet!en kiemelked! fejl!dŽs tapasztalható ezen a tŽren. Ennek eredmŽnyekŽpp m‡ra Észtorsz‡g a vil‡g egyik legjobban m"kšd! virtu‡lis korm‡nyzat‡val rendelkezik, ezen a tŽren egyedül Finnorsz‡g el!zi meg az unióban. A mindennapi ügyintŽzŽs is nšvekv! mŽrtŽkben terel!dik elektronikus s’kra: 2005-ben a banki tranzakciók mintegy 60 sz‡zalŽka, m’g az adóbevall‡sok csaknem 80 sz‡zalŽka zajlo a vil‡gh‡lón. Az Žsztek 54 sz‡zalŽka haszn‡lja rendszeresen az internetet, a h‡ztart‡sok 39 sz‡zalŽka, m’g a v‡llalkoz‡sok 90 sz‡zalŽka rendelkezik internet-hoz-

488

ÉSZTORSZÁG AZ EURÓPAI UNIÓBAN

z‡fŽrŽssel. Ezzel Észtorsz‡g alig marad el az EU–25 ‡tlag‡tól, a szŽless‡vœ internetcsatlakoz‡s ar‡nya tekintetŽben (30, illetve 67 sz‡zalŽk) pedig mŽg tšbb rŽgi tag‡llamot (pŽld‡ul NŽmetorsz‡got vagy Ausztri‡t) is megel!zi. A parlament 2000-ben módos’to a az alkotm‡nyt, amelynek ŽrtelmŽben Észtorsz‡gban az internethez való szabad hozz‡fŽrŽs alapvet! emberi jognak tekintend!. Ennek szellemŽben a korm‡ny folyamatosan b!v’ti a vezetŽk nŽlküli internet-hozz‡fŽrŽst, az Žsztek nemcsak a nagyobb v‡rosok legtšbb pontj‡n, valamint a folyamatosan ny’ló, ingyenes internetezŽst biztos’tó k‡vŽzókban, hanem vidŽken is egyre nšvekv! mŽrtŽkben, illetve az olajipari cŽgekkel kštš meg‡llapod‡s eredmŽnyekŽppen a benzinkutakn‡l is csatlakozhatnak a vil‡gh‡lóra. Emelle 2006 ‡prilisa óta tesztelik a szemŽlyi igazolv‡ny bankk‡rtyakŽnt való haszn‡lat‡t, ami szintŽn egyedül‡lló œj’t‡s.

Gazdas‡gi Žs versenykŽpessŽgi mutatók Növekedés, gazdaságszerkezet Az Žszt gazdas‡g az 1990-es Žvek kšzepŽn-vŽgŽn tapasztalható er!s visszaesŽs ut‡n 2000 óta kiemelked!en magas (6,5–8 sz‡zalŽkos) nšvekedŽsi r‡t‡val büszkŽlkedhet, 2005-ben viszont mŽg ezt is sikerült tœlsz‡rnyalnia: 9,8 sz‡zalŽkos GDP-nšvekedŽsi ütemŽvel Le orsz‡g kivŽtelŽvel valamennyi tag‡llamot megel!zte. Külšn Þgyelemre mŽltó, hogy œgy tudta emelni a nšvekedŽsi ütemet a szintŽn magasnak sz‡m’tó el!z! Žvi 7,8 sz‡zalŽkról, hogy ekšzben a GDP nšvekedŽse mind az EU–15-šk, mind az EU–25-šk kšrŽben lassult. Ugyan Észtorsz‡g a kšzŽp-európai orsz‡gokhoz viszony’tva alacsonyabb szintr!l indult, m‡ra SzlovŽnia Žs Csehorsz‡g kivŽtelŽvel behozta lemarad‡s‡t hozz‡juk kŽpest (1. táblázat). Jelenleg az EU–25 ‡tlag‡hoz viszony’tva 55 sz‡zalŽk az egy f!re jutó GDP v‡s‡rlóer!-parit‡son mŽrve, ami 5 sz‡zalŽkpontos javul‡st jelent az el!z! Žvhez kŽpest.8 Az Žszt gazdas‡g szerkezetŽben mŽg a m‡sik kŽt balti ‡llamn‡l is meghat‡rozóbb szerepet j‡tszik a szolg‡ltat‡si szektor. A GDP nšvekedŽsŽhez kiemelten hozz‡j‡rult a pŽnzügyi Žs turisztikai szolg‡ltat‡sok jelent!s b!vülŽse, valamint a nagy- Žs kiskereskedelem, a kšzlekedŽs Žs a telekommunik‡ció ugyancsak kŽt sz‡mjegy" nšvekedŽse. Az ipari szektorban is jelent!s nšvekedŽst produk‡lt a gŽpgy‡rt‡s (els!sorban az elektrotechnika), a b‡ny‡szat, legf!kŽpp pedig az Žp’t!ipar. A mez!gazdas‡g esetŽn viszont ink‡bb stagn‡l‡sról, m’g egyes ipar‡gak esetŽn visszaesŽsr!l beszŽlhetünk. Csaknem kŽt Žve folyamatosan csškken a hagyom‡nyosan er!s faipar rŽszesedŽse, annak ellenŽre, hogy az exportban mŽg mindig viszonylag jelent!s h‡nyadot tesz ki. KšrnyezetvŽd!k szerint ugyanakkor az ellentmond‡s oka legal‡bbis rŽszben az illeg‡lis fakitermelŽs nšvekedŽse is lehet.

489

SZILÁGYI JUDIT

1. táblázat Makromutatók alakulása a nyolc közép- és kelet-európai tagállamban (2004–2005) GDP/f! v‡s‡rlóer!parit‡son (%)

GDP nšvekedŽs (y-on-y)

Külkereske- Aktivit‡si r‡ta delmi mŽrleg (15–64) (%/GDP) (%)

MunkanŽlkülisŽg (%)

2004

2005

2004

2005

2004

2005

2004

2005

2004

2005

EU–25

100,0

100,0

2,4

1,6

1,2

0,7

69,7

70,2

9,1

8,7

EU–15

108,6

108,2

2,3

1,5

1,4

0,8

70,6

71,0

8,1

7,9

Csehorsz‡g

70,3

73,5

4,7

6,0

–0,5

2,1

70,0

70,4

8,3

7,9

Észtorsz‡g

51,2

54,9

7,8

9,8

–7,7

–6,1

70,0

70,1

9,7

7,9 17,7

Lengyelorsz‡g

48,8

49,8

5,3

3,2

–2,0

–0,4

64,0

64,4

19,0

Le orsz‡g

42,8

46,8

8,5

10,2

–15,7

–14,3

69,7

69,6

10,4

9,0

Litv‡nia

47,8

51,0

7,0

7,5

–7,1

–7,0

69,1

68,4

11,4

8,3

Magyarorsz‡g

60,1

61,9

4,6

4,1

–3,1

–1,3

60,5

61,3

6,1

7,2

Szlov‡kia

51,9

54,2

5,5

6,0

–2,7

–4,4

69,7

68,9

18,2

16,4

SzlovŽnia

79,1

80,9

4,2

3,9

–1,2

–0,4

69,8

70,7

6,3

6,3

Forrás: Eurostat, VKI Monitoring jelentés 2006.

Figyelemre mŽltó, hogy a tov‡bbra is nšvekv! külfšldi t!kebefektetŽsek, valamint (els!sorban a telekommunik‡ciós szektorban realiz‡lt) dinamikus export melle a nšvekedŽs motorja a bels! fogyaszt‡s volt, külšnšsen 2005 harmadik negyedŽvŽben. Ez utóbbi az alacsony b‡zis melle a re‡lkeresetek nšvekedŽsŽnek is betudható, amit els!sorban a munkanŽlkülisŽg csškkenŽse, a nomin‡lis bŽrek emelkedŽse, valamint az adókulcs mŽrsŽklŽse idŽze el!. Tov‡bbi nšvekedŽst seg’t! tŽnyez!k a kedvez! hitelezŽsi feltŽtelek, illetve az alacsony kamatl‡bak, a pŽnzügyminiszter azonban m‡r most Þgyelmeztet a tœlzo bels! eladósod‡s veszŽlyeire. Emelle a rendk’vül lendületes gazdas‡gi nšvekedŽs in߇ciógerjeszt! hat‡sa mia veszŽlyezteti a maastrichti kritŽriumok teljes’tŽsŽt.

Külkereskedelem Az Žszt külkereskedelem szerkezetŽben nem hozo jelent!s v‡ltoz‡st a m‡sodik uniós Žv sem.9 Tov‡bbra is Finnorsz‡g a legjelent!sebb kereskedelmi partner, ideir‡nyul az Žszt export mintegy 24 sz‡zalŽka. Ezt kšveti SvŽdorsz‡g (14 sz‡zalŽk), Le orsz‡g (8 sz‡zalŽk), NŽmetorsz‡g (7 sz‡zalŽk) Žs Oroszorsz‡g (6 sz‡zalŽk). A legnagyobb ŽlŽnkülŽst az orosz export mutatja, ami tšbb mint kŽtszeresŽre n! 2005 folyam‡n. Ennek oka, hogy az EU-val kštš kereskedelmi meg‡llapod‡s ŽrtelmŽben Oroszorsz‡g kŽnytelen volt egyenl! feltŽteleket biztos’tani valamennyi EU-tagorsz‡g sz‡m‡ra, beleŽrtve az œj

490

ÉSZTORSZÁG AZ EURÓPAI UNIÓBAN

tag‡llamokat is, ami a gyakorlatban azt jelente e, hogy el kelle tšršlnie az orosz kisebbsŽg helyzete mia kivete magasabb importv‡mot. Elemz!k azt v‡rt‡k, hogy ezzel együ valamelyest visszaesik a Þnn export, mivel az Žszt ‡ruk jelent!s rŽsze kor‡bban kšztudo an Þnnorsz‡gi kerül!vel Žrkeze meg Oroszorsz‡gba, ‡m ez mŽgsem kšvetkeze be, ami tulajdonkŽppen a Þnn export relat’v b!vülŽsŽnek tekinthet!. A m‡sik gyorsan b!vül! exportpiac az Egyesült Államok: egy Žv ala csaknem kŽtszeresŽre n! az ideir‡nyuló export, ezzel az USA a nyolcadik legfontosabb kereskedelmi partnerrŽ lŽpe el!. Ugyancsak Finnorsz‡g a legfontosabb importpartner, 20 sz‡zalŽkos rŽszesedŽssel, valamint NŽmetorsz‡g (13 sz‡zalŽk), Oroszorsz‡g (11 sz‡zalŽk) Žs SvŽdorsz‡g (9 sz‡zalŽk) foglal el mŽg el!kel! poz’ciót a behozatal szempontj‡ból. Az orosz import is jelent!sen n! az elmœlt Žvben, amit f!kŽpp az energia‡rak emelkedŽse eredmŽnyeze . Emelle gyors fejl!dŽsnek indult a balti orsz‡gok egym‡s kšzš i kereskedelme, ami f!kŽpp a litv‡n import emelkedŽsŽben mutatkozik meg. A megnšvekede fogyasztói igŽny a szórakoztatóelektronikai cikkekre pedig a jap‡n, k’nai, illetve hongkongi import jelent!s b!vülŽsŽt hozta. A kivitel šsszetŽtelŽnek nagyobb rŽszŽt hagyom‡nyosan a gŽpipar, f!kŽpp az elektrotechnikai Žs telekommunik‡ciós berendezŽsek, valamint a faipar teszi ki. A külkereskedelmi mŽrleg ugyanakkor rendre deÞci el z‡r, igaz, 2004-hez kŽpest sikerült a hi‡nyt csekŽly mŽrtŽkben mŽrsŽkelni (csaknem 700 millió euróról alig 650 millió euróra). A szolg‡ltat‡sok egyenlegŽben mutatkozó tšbblet azonban mŽrsŽkl!dš , ami annak a jele, hogy jelent!sen b!vült a szolg‡ltat‡sok importja, külšnšsen a kšzlekedŽs területŽn, Žs ezt mŽg a nšvekv! turizmus hat‡sa sem tudta ellensœlyozni. A külkereskedelmi passz’vum okozza a folyó ÞzetŽsi mŽrleg hi‡ny‡t is, amelyet azonban a m"kšd!t!ke-be‡raml‡s jelent!sen mŽrsŽkel.

Külföldi t!kebefektetések Észtorsz‡g kifejeze en vonzó cŽlpont a külfšldi t!kebefektetŽsek sz‡m‡ra, ebben jelent!s szerepet j‡tszik, hogy a t‡rsas‡gi adórendszer az œjra befektete proÞtot adómentessŽ teszi – emia Žri is b’r‡lat Tallinnt az EU rŽszŽr!l. Észtorsz‡g mindenesetre KšzŽp- Žs Kelet-Európa legjobb t!kevonzój‡nak sz‡m’t, az egy f!re jutó kšzvetlen külfšldi befektetŽs szempontj‡ból kiemelkedik a mez!nyb!l (7682 euró 2005-ben), abszolœt ŽrtŽkben pedig m‡r a 10 milli‡rd eurót is meghaladja az orsz‡gban lŽv! FDI-‡llom‡ny. Igaz, a 2005. Žvi kiugróan magas m"kšd!t!ke-be‡raml‡s jelent!s rŽsze annak kšszšnhet!, hogy a svŽd tulajdonos kiz‡rólagos rŽszesedŽst szerze a Hansabankban. Tov‡bb nšveli a versenykŽpessŽget az egykulcsos szemŽly#švedelemadó-rendszer, amelynek kulcs‡t 2006. janu‡r 1-jŽvel tov‡bbi 1 sz‡zalŽkpon al, 23 sz‡zalŽkra mŽrsŽkeltŽk. Az el!z! korm‡ny elkŽpzelŽseivel ellentŽtben a koal’ciós alku eredmŽnyekŽnt

491

SZILÁGYI JUDIT

Žvi 2 helye csak 1 sz‡zalŽkpontos a csškkentŽs mŽrtŽke, ’gy viszont csak 2009-re Žri el az adókulcs a vŽglegesnek sz‡nt 20 sz‡zalŽkos szintet. Az olcsó munkaer! szempontj‡ból azonban Észtorsz‡g egyre kevŽsbŽ versenykŽpes az ‡zsiai orsz‡gokkal szemben, ’gy egyre nagyobb hangsœlyt kell helyeznie a jelent!sebb hozz‡ado ŽrtŽket kŽpvisel!, tud‡salapœ technológi‡k fejlesztŽsŽre. A kutat‡s-fejlesztŽsre ford’to šsszeg, b‡r Žvr!l Žvre stabilan n!, mŽg mindig nem Žri el az EU–25-šk ‡tlag‡t (2004-ben a GDP 0,91 sz‡zalŽk‡t te e ki). Ugyanakkor ez az ar‡ny mŽg mindig jóval magasabb a legtšbb œj tag‡llamŽn‡l (SzlovŽni‡t Žs Csehorsz‡got kivŽve).

Észtország felkészülése az euró bevezetésére Észtorsz‡g šsszessŽgŽben jól halad a gazdas‡gi Žs monet‡ris unióra való felkŽszülŽssel, b‡r az in߇ció megugr‡sa mia a kšzšs valuta terveze bevezetŽsŽnek id!pontja bizonytalann‡ v‡lt. A tšbbi feltŽtel szempontj‡ból azonban mŽg a rŽgi tag‡llamok tšbbsŽgŽt is megel!zi.10 Az Žszt ‡llamh‡ztart‡s 2001 óta folyamatosan szu$cites, 2005-ben 1,6 sz‡zalŽk tšbble el z‡rt, ami nagyj‡ból megegyezik az el!z! Žvi adatokkal. Az ‡llamh‡ztart‡s sikeres m"kšdŽsŽben minden bizonnyal fontos szerepet j‡tszik, hogy Észtorsz‡g nem fŽlt mindj‡rt az 1990-es Žvek elejŽn megvalós’tani az esetenkŽnt f‡jdalmas kšzigazgat‡si reformokat. Az ‡llandósulni l‡tszó tšbblethez az is hozz‡j‡rul, hogy az Žszt parlament az alkotm‡ny ŽrtelmŽben kivŽteles helyzetekt!l eltekintve nem fogadhat el deÞcites kšltsŽgvetŽst. Az IMF ugyanakkor arra Þgyelmeztet, hogy Észtorsz‡g mindeddig azŽrt tudta csak elkerülni az ‡llamh‡ztart‡si hi‡nyt, mert a bevŽtelek mŽg a kiad‡sokn‡l is gyorsabb ütemben n! ek. Ehhez els!sorban a v‡rtn‡l is dinamikusabb GDP-nšvekedŽs mia megemelkede adóbevŽtelek j‡rultak hozz‡. A 2006-os Žv minden el!zetes aggodalom ellenŽre v‡rhatóan mŽg nagyobb tšbble el z‡rul majd. Észtorsz‡gnak a m‡sik Þsk‡lis kritŽrium teljes’tŽsŽvel sincs gondja: 2005-ben az ‡llamadóss‡g a GDP mindšssze 4,8 sz‡zalŽk‡t te e ki, ezzel magasan a legjobb helyezŽst Žrve el az EU–25 kšzš . Igaz, hogy a balti ‡llamok nem šrškšltek semmit a szovjet ‡llamadóss‡gból, azonban Észtorsz‡g mŽg balti szomszŽdait is megel!zi ebb!l a szempontból (2. táblázat). Az ‡llamadóss‡g stabilan 4–6 sz‡zalŽk kšzš mozog az elmœlt Žvtizedben, Žs szintje a jšv!ben is fenntarthatónak t"nik. Az in߇ció paradox módon csak az EU-csatlakoz‡s óta okoz gondot, 2003-ban mŽg mindšssze 1,3 sz‡zalŽk volt. A b!v’tŽs ŽvŽben viszont m‡r 3 sz‡zalŽkra kœszo , 2005-ben a korm‡ny er!fesz’tŽsei ellenŽre is tov‡bb n! 4,1 sz‡zalŽkra, majd 2006-ban kšrülbelül 4,4 sz‡zalŽkra. Az egyszeri megugr‡s oka az uniós szab‡lyok ŽrtelmŽben megemelt ‡fa, illetve jšvedŽki adó, a tartósnak bizonyuló nšvekedŽs legf!bb kiv‡ltó oka viszont a re‡lgazdas‡g kiugró nšvekedŽsi üteme. Ez egyœ al felveti azt a m‡r sokszor emlegete kŽrdŽst is, hogy mennyire re‡lis a csatlakozó orsz‡gok gyors fel-

492

ÉSZTORSZÁG AZ EURÓPAI UNIÓBAN

2. táblázat A maastrichti konvergenciakritériumok alakulása (2004–2005) In߇ció (%, y-on-y)

Hosszœt‡vœ kamat (10 Žv)

Államh‡ztart‡si hi‡ny (%/GDP)

Államadóss‡g (%/GDP)

2004

2005

2004

2005

2004

2005

2004

2005

ReferenciaŽrtŽk

2,4

2,5

6,4

5,3

–3

–3

60

60

Csehorsz‡g

2,6

1,6

4,8

3,5

–2,9

2,6

30,6

30,5

Árfolyampolitika

ir‡ny’to lebegtetŽs

Észtorsz‡g

3,0

4,1

4,4

4,0

1,8

1,6

5,4

4,8

Lengyelorsz‡g

3,6

2,2

6,9

5,2

–4,8

–2,5

41,9

42,5

ERM II lebegtetŽs

Le orsz‡g

6,2

6,9

4,9

3,9

–0,8

0,2

14,6

11,9

ERM II

Litv‡nia

1,2

2,7

4,5

3,7

–2,5

–0,5

19,5

18,7

ERM II

Magyarorsz‡g

6,8

3,5

8,2

6,6

–4,5

–10,1

57,1

58,4

‡rf. s‡v (+/– 15%)

Szlov‡kia

7,5

2,8

5,0

3,5

–3,3

–2,9

41,6

34,5

ERM II

SzlovŽnia

3,7

2,5

4,7

3,8

–1,9

–1,8

29,5

29,1

ERM 1I

Forrás: Eurostat, VKI Monitoring jelentés 2006.

z‡rkóz‡sa alacsony in߇ciós kritŽrium melle . Harmadik fontos in߇ciós tŽnyez! az olaj‡rak vil‡gpiaci alakul‡sa. Észtorsz‡g jelent!s mŽrtŽkben függ az orosz fšldg‡ztól, a GAZPROM pedig bejelente e, hogy a volt szocialista orsz‡gok sz‡m‡ra is a vil‡gpiaci szintre k’v‡nja emelni a g‡z ‡r‡t. Mivel Észtorsz‡g Nyugat-Európ‡val šsszehasonl’tva jelenleg alig 60 sz‡zalŽkos ‡ron veszi a fšldg‡zt, ez minden bizonnyal komoly in߇ciós nyom‡st fog gyakorolni a gazdas‡gra. Viszont annyiban kedvez!bb a helyzet, hogy a balti ‡llamok esetŽn az orosz g‡zszolg‡ltató h‡rom Žv ala , tšbb lŽpcs!ben tervezi bevezetni a vil‡gpiaci ‡rat. Észtorsz‡g 2004. jœnius 27-Žn csatlakozo az euró el!szob‡j‡nak sz‡m’tó ERM II ‡rfolyam-mechanizmushoz. A nemzeti valuta ‡rfolyama 1 euró = 15,6466 Žszt koron‡n ršgz’te , ami megegyezik a kor‡bbi, nŽmet m‡rk‡hoz kštš ‡rfolyammal (1 DM = 8 korona). Az ‡rfolyam stabilit‡s‡n valutatan‡cs !rkšdik. Az eredeti elkŽpzelŽsek szerint az orsz‡g 2007. janu‡r 1-jŽn lŽpe volna be az eurózón‡ba, a kor‡bbi cŽld‡tum az infl‡ció megugr‡sa mia el!szšr 2008-ra, majd bizonytalan id!re kitolódo . A korm‡ny ugyan 2006. jœnius 1-jŽig kidolgozta a módos’to konvergenciaprogramot, a miel!bbi eurócsatlakoz‡s jelenleg mŽgis lekerült a napirendr!l.

493

SZILÁGYI JUDIT

Integr‡ciós teljes’tmŽny Észtorsz‡g mŽretŽhez, ado s‡gaihoz kŽpest viszonylag jelent!s sœllyal rendelkezik az Európai Unióban. Az Žszt külpolitika legf!bb priorit‡sait sikerült ŽrvŽnyes’teni az uniós tags‡g els! kŽt ŽvŽben. Ebb!l a szempontból a legjelent!sebb esemŽny a 2007–2013-as id!szak kšltsŽgvetŽsŽnek t‡rgyal‡sa volt. Észtorsz‡g az œgyneveze 1 sz‡zalŽkos orsz‡gok kšzŽ tartozik, azaz az unió kšltsŽgvetŽsi kiad‡sait szeretnŽ az EU bru ó nemzeti jšvedelmŽnek 1 sz‡zalŽka kšrül tartani. Emelle viszont abban is Žrdekelt, hogy a jelenlegi ne ó beÞzet!k ne csškkentsŽk hozz‡j‡rul‡sukat. Észtorsz‡g annak ellenŽre t‡mogatja a mez!gazdas‡gi t‡mogat‡sok er!teljes reformj‡t, hogy – a m‡sik kŽt balti ‡llamhoz hasonlóan – a mez!gazdas‡g rŽszesedŽse a GDP-b!l csaknem kŽtszerese az EU–15 ‡tlag‡nak (4,5 sz‡zalŽk). Saj‡t belpolitikai cŽlkit"zŽseivel šsszhangban a korm‡ny maxim‡lisan t‡mogatja a tud‡salapœ t‡rsadalom, az inform‡ciós technológia, az innov‡ció fejlesztŽsŽt, Žs šsszessŽgŽben a lisszaboni program legfontosabb cŽljait.11 Az orsz‡g jelenleg minden beÞzete Žszt korona ut‡n 3,7 koron‡t kap vissza az EU-kšltsŽgvetŽsb!l, 2007-t!l ez az ar‡ny 5,5-re nšvekszik. A t‡mogat‡sok nagy rŽszŽt tov‡bbra is az infrastruktœra fejlesztŽsŽre, a region‡lis külšnbsŽgek csškkentŽsŽre, valamint ‡ltal‡noss‡gban a gazdas‡g tov‡bbi dinamiz‡l‡s‡ra tervezik ford’tani.12 Az Žszt korm‡ny legf!bb priorit‡sa ugyanakkor, hogy elkerülje a jelenleg kiemelked!en versenykŽpesnek mondható adórendszerŽnek uniós ir‡nyelvek alapj‡n tšrtŽn! ‡talak’t‡s‡t. B‡r a rŽgi tag‡llamok rŽszŽr!l sok kritika Žri Észtorsz‡got, els!sorban az œjra befektete proÞt adómentessŽgŽre vonatkozó szab‡lyoz‡sa mia , a csatlakoz‡s ut‡n kŽnyszer"en megemelt ‡fa-kulcstól eltekintve Tallinn hatŽkonyan lobbizo eddig adórendszerŽnek minŽl hosszabb fenntart‡sa melle . Ebb!l a szempontból is kedvez! (le volna) Észtorsz‡g sz‡m‡ra az alkotm‡nyszerz!dŽs, mivel az a jšv!ben is az egyhangœ dšntŽshozatal kšrŽbe utalja az adókkal kapcsolatos kŽrdŽseket; m‡srŽszt tov‡bbra is garant‡l legal‡bb hat kŽpvisel!i mand‡tumot a legkisebb tag‡llamok sz‡m‡ra is az Európai Parlamentben. Nem vŽletlen teh‡t, hogy az Žszt korm‡ny az alkotm‡ny franciaorsz‡gi Žs hollandiai buk‡sa ut‡n is kšvetkezetesen kitarto a ratiÞk‡ciós folyamat folytat‡sa melle . Az Európai Bizo s‡g Žszt tagja, Siim Kallas egyben az egyik alelnšk is, emelle a bizo s‡gi adminisztr‡ció, a pŽnzügyi ellen!rzŽs Žs a visszaŽlŽsek megel!zŽse tartozik a hat‡skšrŽbe. Kallas megbecsülŽsnek šrvend a brüsszeli bizo s‡gban – kor‡bban ! tšltš e be Észtorsz‡g uniós f!t‡rgyalói posztj‡t, illetve el! e a Reform P‡rt egyik alap’tó tagjakŽnt Žs vezet! politikusakŽnt egy sor fontos poz’ciót az Žszt belpolitik‡ban (volt m‡r korm‡nyf!, pŽnzügyminiszter Žs jegybankelnšk is). Észtorsz‡g œjabban az Európai Unió egyik Žltanulój‡nak sz‡m’t, ’gy elmarasztal‡sban viszonylag kevŽs rŽsze volt. Kritika Žrte ugyanakkor a brüsszeli bizo s‡g rŽszŽr!l a schengeni švezethez való csatlakoz‡s el!kŽszületeinek lassœs‡ga kapcs‡n, ami mia

494

ÉSZTORSZÁG AZ EURÓPAI UNIÓBAN

‡tmenetileg az erre a cŽlra biztos’to uniós forr‡sok folyós’t‡sa is veszŽlybe került. Legutóbbi, 2006. m‡jus 5-i jelentŽsŽben viszont a bizo s‡g pozit’van ŽrtŽkelte Észtorsz‡g felkŽszülŽsŽt. Észtorsz‡g az œj tag‡llamok tšbbsŽgŽnŽl kevesebb kŽrdŽsben, šsszesen 24 területen kŽrt ‡tmeneti mentessŽget a csatlakoz‡si t‡rgyal‡sok sor‡n, ezek nagy rŽsze nem kiemelked! jelent!sŽg" Žs m‡r le is j‡rt, m’g nŽh‡ny derog‡ció ak‡r t’z Žvvel a csatlakoz‡s ut‡n is Žletben lesz mŽg. A hosszabb t‡vœ mentessŽgek kšzŽ tartozik a csatornarendszer fejlesztŽsŽre kapo egy Žvtizedes ‡tmeneti id!szak, illetve a term!fšld külfšldiek sz‡m‡ra tšrtŽn! elidegen’tŽsŽnek hŽtŽves korl‡toz‡sa, az el!bbit valamennyi œj tag‡llam, m’g az utóbbit SzlovŽnia kivŽtelŽvel a kšzŽp- Žs kelet-európai orsz‡gok mindegyike fenntartja. TšbbŽves ‡tmeneti id!szakot kŽrt Észtorsz‡g nŽh‡ny kšrnyezetvŽdelemmel kapcsolatos kŽrdŽsben is. Az olajipari veszŽlyes hulladŽk t‡rol‡s‡ra vonatkozó uniós szab‡lyokat fokozatosan, 2009 vŽgŽig kell Észtorsz‡gban bevezetni, m’g nŽh‡ny 1987 el! Žpült üzem esetŽben egŽszen 2015-ig szól az ipari szennyezŽs csškkentŽse alóli mentessŽg (ez utóbbi területen csak Lengyelorsz‡g Žs Litv‡nia kapo mŽg ilyen hosszœ derog‡ciót). EnnŽl is meglep!bb azonban, hogy Észtorsz‡g csak 2013-ra k’v‡nja teljes’teni az ivóv’z min!sŽgŽre vonatkozó uniós el!’r‡sokat, ebben a tŽmakšrben egyedül Le orsz‡g kŽrt mŽg 2015-ig szóló kšnny’tŽst. Hogy pozit’v pŽld‡t is eml’tsünk a kšrnyezetvŽdelem terŽn, egyedül Észtorsz‡g nem igŽnyelt ršvid ‡tmeneti mentessŽget sem a csomagolóanyagok œjrahasznos’t‡sa alól.

Az észt társadalom viszonya az Európai Unióhoz Az Žsztek az integr‡ció leglelkesebb h’veib!l ršvid id! ala az unió egyik legnagyobb szkeptikusaiv‡ lŽptek el!, az œj tag‡llamok kšzš i šsszehasonl’t‡sban legal‡bbis mindenkŽppen. Az Eurobarometer 2005 vŽgŽn kŽsz’te felmŽrŽse alapj‡n13 az Žsztek mindšssze 41 sz‡zalŽka gondolja œgy, hogy az orsz‡g EU-tags‡ga ‡ltal‡ban vŽve jó dolog, ennŽl nagyobb viszont azok ar‡nya (42 sz‡zalŽk), akik kšzšmbšsek a tags‡g tekintetŽben. Ezt a negat’v rekordot az œj tag‡llamok kšzül csak Le orsz‡g Žs Magyarorsz‡g volt kŽpes alulmœlni. A ki‡br‡ndults‡g mŽrtŽkŽt jól jelzi, hogy egy Žvvel ezel! mŽg tšbb mint 10 sz‡zalŽkpon al, de mŽg fŽl Žve is 7 sz‡zalŽkpon al volt magasabb a pozit’van nyilatkozók ar‡nya. A semleges vŽlemŽnyt megfogalmazók magas ar‡nya viszont azt is bizony’tja, hogy a kezdeti lelkesedŽs nem fordult ‡t elutas’t‡sba, ink‡bb csak realist‡bban tekintenek az Žsztek az EU-ra. Az európai integr‡ció ir‡nti ŽrdektelensŽg m‡sik megnyilv‡nul‡sa, hogy a hagyom‡nyosan alacsony v‡laszt‡si rŽszvŽtelt (rendszerint alig Žri el az 50 sz‡zalŽkot a parlamenti v‡laszt‡sokon való rŽszvŽtel) is messze alulmœlt‡k a 2004-es európai parlamenti v‡laszt‡sok: a szavaz‡sra jogosultak alig 27 sz‡zalŽka j‡rult az urn‡khoz.

495

SZILÁGYI JUDIT

Külšnšs helyzet alakult ki, mivel az euró gyors bevezetŽsŽvel szemben Žppen a kiv‡ló esŽlyekkel rendelkez! balti ‡llamokban a legnagyobb az elutas’t‡s – Észtorsz‡gban 64 sz‡zalŽk (Le orsz‡gban szintŽn 64 sz‡zalŽk, m’g Litv‡ni‡ban 69 sz‡zalŽk).14 EnnŽl is sœlyosabb pesszimizmust jelent azonban, hogy a kšzvŽlemŽny nagyobb h‡nyada (49 sz‡zalŽk a 36-tal szemben) vŽli œgy, hogy az euró bevezetŽse sz‡m‡ra ink‡bb h‡tr‡nyokkal j‡rna, az pedig külšnšsen ÞgyelemremŽltó, hogy a t‡mogatók ar‡nya az elmœlt egy Žvben ese vissza ennyire drasztikusan: 2004-ben mŽg 8 sz‡zalŽkpon al tšbben vŽlekedtek pozit’van, m’g 7 sz‡zalŽkpon al kevesebben negat’van a kšzšs valuta bevezetŽsŽnek hat‡sairól. Az Žsztek csškken! lelkesedŽse megnyilv‡nul az EU jšv!jŽt Žrint! kŽrdŽsekben is. A tov‡bbi b!v’tŽst a kšzvŽlemŽny alig 51 sz‡zalŽka t‡mogatja, ezzel messze elmarad az œj tagorsz‡gok magasabb, jellemz!en 60–70 sz‡zalŽkos t‡mogat‡si ar‡ny‡tól. Az alkotm‡nyszerz!dŽst ugyanakkor a legutóbbi felmŽrŽs szerint ennŽl is kevesebben, mindšssze 49 sz‡zalŽknyian t‡mogatj‡k. Ennek azonban gyakorlati jelent!sŽge csekŽly, mivel Észtorsz‡gban nem kell nŽpszavaz‡st tartani az alkotm‡nyról, a korm‡ny pedig nem is kock‡ztato egy esetleges elutas’tó dšntŽst, ’gy a parlament 2006. m‡jus 9-Žn a jelen lŽv! honaty‡k csaknem egyšntet" t‡mogat‡s‡val (egy ellenszavazat melle ) ratiÞk‡lta a szerz!dŽst.

ÖsszegzŽs Észtorsz‡g m‡sodik uniós ŽvŽt az el!z!hšz hasonlóan sikeresen z‡rta. A gazdas‡g kiugróan jól teljes’te , a GDP csaknem 10 sz‡zalŽkos nšvekedŽsi üteme els!sorban a kiemelked!en jó t!kevonzó Žs abszorpciós teljes’tmŽny kšvetkezmŽnye. Ugyanakkor egyre jelent!sebb a bels! fogyaszt‡s szerepe, ami a nšvekv! re‡lkeresetek, csškken! munkanŽlkülisŽg Žs az alacsony kamatl‡bak mia jelent!sen emelkedik. A nšvekedŽs motorja emelle a dinamikusan b!vül! exportszektor is. A külkereskedelmi mŽrleg viszont tov‡bbra is er!sen deÞcites, ami a ÞzetŽsi mŽrleg passz’vum‡ban is megmutatkozik. A maastrichti konvergenciakritŽriumok teljes’tŽsŽben Észtorsz‡g jól halad el!re, az ‡llamh‡ztart‡s Žvek óta szu$ci el z‡r, az ‡llamadóss‡g a legalacsonyabb az egŽsz Európai Unióban, az orsz‡g csaknem kŽt Žve rŽszese az európai ‡rfolyamrendszernek. Egyedül az in߇ció alakul‡sa okoz gondot, a kiugróan magas GDP nšvekedŽsi ütem, valamint az EU-csatlakoz‡s mia megemelt ‡fa- Žs jšvedŽki adókulcsok tov‡bbgy"r"z! hat‡sa, illetve az olaj vil‡gpiaci ‡r‡nak alakul‡sa mia az elmœlt Žv sor‡n sem sikerült megford’tani a kedvez!tlen tendenci‡t. Emia lekerült a napirendr!l az orsz‡g 2008-as csatlakoz‡sa az eurózón‡hoz. Észtorsz‡g versenykŽpessŽgŽt rendk’vüli mŽrtŽkben jav’tja beruh‡z‡sokat šsztšnz! adórendszere is, melyen a kšvetkez! nŽh‡ny Žvben v‡rhatóan nem kŽnyszerül v‡ltoz-

496

ÉSZTORSZÁG AZ EURÓPAI UNIÓBAN

tatni. Az olcsó munkaer! szempontj‡ból azonban m‡r elveszte e komparat’v el!nyŽt, ’gy egyre nagyobb hangsœlyt kell helyeznie a tud‡salapœ t‡rsadalom fejlesztŽsŽre. Ezen a tŽren, valamint az inform‡ciós technológia Žs külšnšsen az internethez való szabad hozz‡fŽrŽs tekintetŽben Észtorsz‡g ugyanakkor m‡r nyugat-európai šsszehasonl’t‡sban is meg‡llja a helyŽt. A gazdas‡gi sikereket Észtorsz‡gban kivŽtelesnek sz‡m’tó politikai stabilit‡s k’sŽrte az elmœlt Žv sor‡n. Az orsz‡g nemzetkšzi meg’tŽlŽsŽt jav’tja az is, hogy az œj tag‡llamok kšzš nemzetkšzi šsszehasonl’t‡sok alapj‡n is i a legalacsonyabb a korrupció. Az Žsztek ugyanakkor orsz‡guk kifejeze en jó európai uniós szereplŽse ellenŽre az œj tagorsz‡gokhoz kŽpest is nagyobb mŽrtŽkben csalódtak az EU-ban. Mindent egybevetve azonban Észtorsz‡g az unió legutóbbi b!v’tŽsŽnek egyik sikertšrtŽnete lehet.

Irodalom BBC honlapja: h p://news.bbc.co.uk/1/hi/world/europe/4849082.stm. EBRD szakembereinek felmŽrŽse: h p://www.worldvaluessurvey.org. ENSZ Human development index felmŽrŽse: h p://hdr.undp.org/statistics/data/countries.cfm?c=EST. Észtorsz‡g külügyminisztŽriuma: www.vm.ee. Észt külügyminisztŽrium jelentŽse: h p://web-static.vm.ee/static/failid/225/EU.pdf. Észt nemzeti bank: h p://www.eestipank.info. Estonian Market Opinion Research: h p://www.vm.ee/eng/kat_200/5733.html. Európai Bizo s‡g honlapja: h p://europa.eu.int/comm/dgs/personnel_administration/sta%/index_en.htm. Eurobarometer 2005. decemberi felmŽrŽse: h p://europa.eu.int/comm/public_opinion/index_en.htm. Eurobarometer felmŽrŽse az euró-Žre sŽgr!l: h p://ec.europa.eu/public_opinion/ßash/ß_175b_en.pdf. Eurostat adatai: h p://epp.eurostat.cec.eu.int. Freedomhouse 2005. Žvi felmŽrŽse: h p://www.freedomhouse.org/template.cfm?page=47&nit=362&year=2005. Nemzeti fejlesztŽsi terv: www.struktuurifondid.ee/ failid/ESTONIAN_SPD_2004_2006.pdf. Transparency International: h p://ww1.transparency.org/cpi/2005/cpi2005_infocus.html#cpi. Vida Krisztina (szerk.): Monitoring jelentés a nyolc közép- és kelet-európai tagország els! uniós évér!l. MTA Vil‡ggazdas‡gi KutatóintŽzet, Budapest, 2005.

Jegyzetek 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

Észt külügyminisztŽrium: www.vm.ee. Észt külügyminisztŽrium: h p://www.vm.ee/eng/kat_200/5733.html. Észt külügyminisztŽrium: h p://www.vm.ee/eng/kat_137/7264.html. Észt külügyminisztŽrium: h p://www.vm.ee/eng/kat_137/7264.html. h p://www.freedomhouse.org/template.cfm?page=47&nit=362&year=2005. h p://hdr.undp.org/statistics/data/countries.cfm?c=EST. h p://ww1.transparency.org/cpi/2005/cpi2005_infocus.html#cpi. Eurostat: h p://epp.eurostat.cec.eu.int. Eurostat: h p://epp.eurostat.cec.eu.int, Žszt nemzeti bank: h p://www.eestipank.info. Eurostat: h p://epp.eurostat.cec.eu.int.

497

SZILÁGYI JUDIT

11 12 13 14

Nemzeti fejlesztŽsi terv: www.struktuurifondid.ee/ failid/ESTONIAN_SPD_2004_2006.pdf. Észt külügyminisztŽrium jelentŽse: h p://web-static.vm.ee/static/failid/225/EU.pdf. Eurobarometer: h p://europa.eu.int/comm/public_opinion/index_en.htm. Eurobarometer: h p://ec.europa.eu/public_opinion/ßash/ß_175b_en.pdf.

Summary Judit Szil‡gyi Estonia in the European Union Estonia has been a successful member of the European Union. With a GDP growth rate as high as 9.8 percent in 2005 the once underdeveloped small Baltic country is quickly catching up. Nevertheless, real convergence still has to be achieved even though in nominal terms macroeconomic performace is already showing a promising picture. The extremely high GDP growth rate is mainly a result of the country`s high a ractiveness to FDI and excellent absorption capacities. Moreover, domestic consumption is also playing a key role due to the real wage growth, shrinking unemployment and low interest rates. The export sector is also adding to the dinamism of the economy. However, the external trade balance is running a large deÞcit that is also apparent in the current account deÞcit. Concerning the Maastricht convergence criteria Estonia has given a stable performance. The budget is running a surplus, gross government debt is the lowest in the Union and the country has been in the Exchange Rate Mechanism for more than two years. The only problem is the growth of consumer prices that is paradoxically partly the result of EU accession as increased VAT and excise duties are still having an e%ect on the economy. High energy (mainly oil) prices are also adding to the inßation pressure. The inßation problem is also stemming from the extreme real growth as with such a high GDP growth rate an inßation rate remaining under the 2.6 percent criterion would be unrealistic. As a result of these factors as well as a declining interest of the government in the early introduction of the single curency, accession to the eurozone has already been postponed from 2008 to a future, yet undeÞned target date. Estonia’s competitiveness is greatly enhanced by her investment-friendly tax system that probably remains unchanged for the next couple of years. However, concernng the availability of cheap labor Estonia has already lost her comparative advantage in the region so the government has to put even more e%ort in developing a knowledgebased society. Concerning this area and especially access to information technology and internet-based services, Estonia is already comparable to the old member states of the EU.

498

ÉSZTORSZÁG AZ EURÓPAI UNIÓBAN

Economic advances since EU accession have been accompanied with almost unusual political stability, especially since March 2005. Although the present government is the 12th in line since Estonia gained her independence in 1991, much of the country`s impressive development can be a ributed to the relatively stable and consistent economic policies carried out by a number of di%erent governments. Estonia`s international recognition is also enhanced by a relatively low corruption index, which is the lowest among new EU members according to the survey of Transparency International. Concerning the Estonian society`s perception of the EU integration, public surveys have shown that Estonians are quite sceptical, especially about the e%ects of the future euro introduction. These concerns have also partly been answered by the government by taking early introduction o% its agenda. Nevertheless, Estonians also feel that European integration is economically and politically beneÞcial for their country. If Estonia continues this development path, it can become a new success story of the EU integration.

499