PAKS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 24/2003. (XII. 31.) SZÁMÚ RENDELETE PAKS VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL * (Egységes szerkezet) Paks Város Önkormányzata az 1990. évi LXV. törvény 16.§-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében (a települési önkormányzatnak az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan) az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg. I. FEJEZET Általános rendelkezések 1. § A rendelet hatálya (1) A rendelet hatálya Paks Város közigazgatási területén lévő ingatlanokra, az azokon tervezett telekalakításokra, építményeken, nyomvonalas létesítményeken végzett építési munkákra, a továbbiakban: építési munkákra, valamint ezek tulajdonosaira, bérlőire, használóira terjed ki. (2) A rendelet hatálya alá tartozó területen építési munkát végezni: telket alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide érve) tervezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, elmozdítani, rendeltetésétől eltérően használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak a magasabb szintű jogszabályok és e rendelet (és a hozzá tartozó szabályozási terv együttes) előírásai betartásával szabad. (3) Jogszabály alapján védetté nyilvánított területen területet felhasználni, építményt, épületet felhasználni, építési munkát engedélyezni és végezni a védett érték figyelembevételével és a védetté nyilvánító rendelkezés szerint szabad. (4) A rendelet az AEDIS KFT 19/2002 munkaszámú szabályozási terve K1-K9 jelű külterületi és B1-B27 jelű belterületi tervlapjaival együtt érvényes. 2. § Fogalom meghatározások A rendeletben (Helyi Építési Szabályzatban, továbbiakban: HÉSZ) és a szabályozási tervben (továbbiakban: SZT) használt fogalmak meghatározása: 1. Főépület: Az építési telken, telken, építési területen, illetőleg földrészleten elhelyezhető, annak megfelelő rendeltetésű épület (építmény). 2. Beépítési határvonal: az adott tömb területén épületek elhelyezésének határvonala, amely az adott terület telkeire meghatározott építési helyekre vonatkozó előírásokon túlmenően érvényesítendő. 3. Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: e rendelet építési övezetekre, övezetekre vonatkozó előírásaiban lévő közös előírásokban rögzített mérték. A történetileg kialakult 1
lakóterületek esetében a számítási képletben szereplő legkisebb telekterület (150 illetve 200m2) méretét el nem érő telkek esetében a beépítettség legnagyobb mértéke 75%. 1 4. Beépítésre szánt, beépítésre nem szánt terület határa: a város tervezett belterületi határán kívüli, beépítésre szánt területeinek, valamint a tervezett belterületi határán belüli összefüggő nagy, beépítésre nem szánt területeinek határvonala. 5. Hatályon kívül helyezve 4 6. Csurgó távolság: A meglévő vagy tervezett új épület oldalhatár felöli homlokzata és a telekhatár között lévő telekrész. 4 7. 4 Építési övezet, övezet határa: a különböző építési övezeteket és övezeteket elválasztó vonal. Övezeti határvonal választja el a szabályozási vonalakkal (közterületekkel) illetve területfelhasználási vonalakkal határolt területen belül az eltérő övezetbe sorolt területeket. Az övezeti határvonalat telekhatárként is értelmezni kell. Ennek megfelelően az övezeti határvonal a telekalakításra vonatkozó szabályok keretei között módosíthatók, vagyis a telekalakítás során kialakuló új telekhatár értelemszerűen az új övezeti határvonalat is jelenti. A telekalakítással érintett telek(kek) építési övezeti, övezeti besorolását a telek utcafronti (közterületi) pozíciója határozza meg. 1 8. 4 Építési vonal: az építési helyen belül vagy annak határvonalán a HÉSZ-ben vagy az SZTben meghatározott olyan vonal, amelyre az épületet - homlokzattal és a homlokzati határfal külső síkjának minimum 2/3-ad részének - a telek homlokvonala vagy más határvonala felé kötelezően helyezni kell. 9. 4 Erdőbirtoktest: egy erdőbirtokközponthoz tartozó, a Szabályozási Tervben Er-jelű területként lehatárolt, az ingatlan-nyilvántartásban önálló helyrajzi számon bejegyzett és azonos személyek illetve azonos vállalkozás tagjainak tulajdonában álló területek és a működéshez szükséges üzemi, turisztikai és lakó építmények elhelyezésére szolgáló kivett területek összessége.3 10. 4 Idényjellegű használat: Az adott építmény legfeljebb 60 napra szólóan (pl. turisztikai jelleggel) üzemel.3 10/A Irányadó szabályozási vonal: a közterület kialakításának lehetséges változata, mely a még nem ismert igények miatt továbbtervezést igényel.5 11. 4 Készítendő szabályozási terv határa: a város azon területrészei, ahol az építés feltételeit külön szabályozási tervben kell meghatározni. Ennek elkészültéig a területen építés nem engedélyezhető. Ilyen terület a városban az atomerőmű tartalék ipari területe.3 12. 4
Kétlépcsős engedélyezési eljárás: a HÉSZ 6. §-ban foglalt engedélyezési eljárás.3
13. 4 Kétlépcsős engedélyezési eljárásra kijelölt terület határa: a HÉSZ 6. §-ban foglalt eljárás során az együtt tervezendő terület határa.3 14. 4 Kialakult beépítési mód: Az adott utcasorban, övezetben, tömbben többségében jellemző beépítési mód (az építési hely és azon az épület elhelyezését meghatározó építési vonalak) kialakult rendje. Amennyiben az építési telek szomszédságában a beépítés módja nem a jellemzőnek megfelelő, vagy vegyes, úgy a tervezett beépítési módot a főépítész a körülmények mérlegelésével határozza meg. 3 15. 4 Kialakult traktusszélesség: Az adott utcasorban, övezetben, tömbben többségében jellemző traktusszélesség. Amennyiben az építési telek szomszédságában a traktusszélesség nem a jellemzőnek megfelelő, vagy vegyes, úgy azt a főépítész a körülmények mérlegelésével határozza meg.3 16. 4 Megtartásra javasolt épület: A város történetileg kialakult, hagyományos – de nem védett – épületállománya. A megtartásra javasolt épület csak akkor bontható el, ha annak 2
felújítása gazdaságtalan vagy műszakilag nem lehetséges és az a bontási engedélyben a tervező által igazolt. Bontás esetén az épület helyét „irányadó építési hely”-ként kell figyelembe venni. A történelmi városrész valamint alvég területén a megtartásra javasolt épületeket az SZT alátámasztó munkarészéhez tartozó, ezekre a területekre vonatkozó értékvizsgálat (érték-kataszter) tartalmazza. 3 17.Melléképület: Az építési telken, telken, építési területen, illetőleg földrészleten álló főépületek rendeltetésszerű használatához, működtetéséhez szükséges, az övezeti előírások szerinti elhelyezhető épület, ideértve az OTÉK állattartó építmény, kerti építmény, melléképítmény (kivéve az OTÉK szerinti melléképítmények közül az a./-c./ pontokat), valamint a terepszint alatti építmény fogalmába tartozó létesítményeket is.5 18. 4 Szabályozási vonal: a közterületeket és az egyéb, nem közterületeket elválasztó vonal, amely a város minimálisan szükséges közterületeit határolja le. A SZT szabályozási vonalai a tervezett (módosuló) közterületi határvonalakat jelölik. A meglévő és megtartandó közterületi határok értelemszerűen érvényesítendők. 3 19. 4 Telekalakítási illetve építési tilalom területének határa: Településrendezési feladatok megvalósítása érdekében tilalom alá helyezendő területek határa. 3 20. 4 Terület-felhasználási egység határa: a különböző terület-felhasználási egységeket illetve azok építési övezeteit, övezeteit elválasztó vonal. 3 21. 4 Tervezett belterületi határ: a város távlati belterületi fejlesztésre kijelölt területének- jellemzően a jelenlegi belterületekkel érintkező, azokhoz közvetlenül kapcsolódó területek - tervezett határvonala. 3 22.
Tömb (az SZT-ben lila szaggatott () vonallal lehatárolt telekcsoport): kétlépcsős telekalakításra kijelölt terület.5
23. 4 Tömör kerítés: A rendelet alkalmazása szempontjából tömör kerítésnek minősül az építmény, amely a mögöttes területre a belátást takarja és magassága legalább 1,80 m. 3 24. 4 Traktusszélesség: Az épületek (épületszárnyak) főtömegét jellemző tetőzet főgerincvonalára merőleges szélességi mérete.3 25. 4 Új beépítésű terület: a beépítésre szánt területeken az a terület ahol az SZT-ben jelölt terület-felhasználás eltér a jelenlegi használattól. 26. 4 Zöldfelületként fenntartandó területrészek: Közterületeken illetve egyéb területeken belüli azon területrészek, amelyek zöldfelületként való fenntartását illetve kiépítését biztosítani kell. 3. § Kötelező és irányadó szabályozási elemek (1) A HÉSZ előírásai és az SZT szabályozási elemei a (2) bekezdésben foglaltak kivételével
kötelező érvényűek. (2) A szabályozási terv irányadó szabályozási elemei:
a) b) c) d) e)
irányadó szabályozási vonal, irányadó telekhatár, irányadó építési hely, irányadó építési vonal, megtartásra javasolt épület
(3) A kötelező elemektől való eltérés csak a HÉSZ, illetve az SZT módosításával történhet,
kivéve:
3
a) A beépítésre szánt területek valamint az SZT-ben tervezett belterületi határvonallal lehatárolt területek a terv módosítása nélkül is a belterületbe csatolásról szóló önkormányzati döntést követően- a szükséges földhivatali engedélyezési eljárás lefolytatása után - belterületbe vonhatók. b) A helyi védettségű építészeti, természeti érték törlése, vagy újabb védetté nyilvánítása jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek módosítása nélkül, önálló önkormányzati rendelettel is történhet. 1 (4) Az irányadó szabályozási elemek vagy a szabályozás lehetséges változatára utalnak, vagy
pontosításuk továbbtervezést igényel. Az ezektől való eltérés a HÉSZ-ben foglalt rendelkezések keretei között a HÉSZ, illetve az SZT módosítása nélkül engedélyezhetők. (5) A tervezett szabályozási, illetve építési vonal új épület építése esetén érvényesítendő .4 (6) Ahol a tervezett szabályozási, illetve építési vonal meglévő épületet:4
a) A szabályozási vonalat, építési vonalat és az emiatt szükségessé váló telekhatár rendezést a meglévő épület elbontása után, új épület építés esetén kell figyelembe venni. b) A meglévő épületen a karbantartásokat el lehet végezni, illetve fel lehet újítani. c) Bővítés esetén (kivéve a tetőtér beépítést és a szint ráépítést), a bővítés irányának meghatározásakor a szabályozási, illetve építési vonalat figyelembe kell venni. d) Új épület építése esetén a szabályozási, illetve az építési vonalon, valamint az építési helyen – az elbontásra tervezett épületből a kivitelezés idejére visszamaradó – túlnyúló építményeket, építményrészeket legkésőbb a használatbavételig le kell bontani. 4. § Hatályon kívül helyezve
4
5. § Építési engedélykérelmek elbírálásának szabályai (1) Az építésügyi hatóság a kérelem elbírálása során vizsgálja mindazon szempontokat, melyeket számára a vonatkozó jogszabályok kötelezően meghatároznak, továbbá vizsgálja, hogy a tervezett létesítmény megfelel-e az épített környezet emberhez méltó és esztétikus kialakítása elvárásainak. (2) Azokon a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés feltételei (például területelőkészítés, közművesítés hiánya miatt) nem biztosítottak, építési engedély nem adható. Az építési engedély kiadásának további feltétele az engedélyezett úttervek megléte.4 (3) Épület, építmény építése csak olyan építési telken engedélyezhető, amelynek közútról, vagy önálló helyrajzi számmal rendelkező magánútról gépjárművel közvetlenül történő megközelítése biztosított. (4) Állattartó építmény építésének engedélyezési eljárásánál a vonatkozó magasabb szintű jogszabályok valamint az állattartásról szóló önkormányzati rendeletben megfogalmazott külön feltételrendszer meglétét is vizsgálni kell. (5) Bármely építmény építési munkái esetén, valamint bármely építési tevékenység megkezdése előtt, ha az tervkészítéssel jár, a tervezésbe legalább az alábbi esetekben be kell vonni a Magyar Geológiai Szolgálatot, az egyeztetésről a tervezőnek a tervezői nyilatkozatban nyilatkoznia kell:5 a) a meredek csúszás- vagy omlásveszélyes, továbbá alápincézett területek további beépítésénél, b) az 5 m-nél nagyobb szabad magasságú földet megtámasztó építményeknél, 4
c) a 3 m-nél nagyobb földvastagságot érintő tereprendezéssel járó építkezések esetén (feltöltés, bevágás), d) a felsoroltakon túlmenően azon esetekben, amikor a lakosság, a tervező vagy az Önkormányzat kedvezőtlen, az altalajjal összefüggő jelenségeket észlel. (6) A bányászatról szóló törvény alapján a Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalása
szükséges: a) az ásványvagyon gazdálkodási követelmények teljesítése érdekében az ásványi nyersanyag – a talaj kivételével – kitermelésével járó építési, tereprendezési, vízrendezési tevékenységek engedélyezési eljárásaiban, amennyiben a kitermelt ásványi nyersanyag a kitermelés helyéről elszállításra, ill. nem a kitermeléssel érintett területen deponálásra kerül, és ennek során üzletszerűen hasznosul, b) a 300 m2-nél nagyobb alapterületű bányászati módszerekkel kialakított föld alatti térségek létesítésére, használatbavételére és megsemmisítésére irányuló építéshatósági eljárásokhoz, amennyiben a tárolótér felett természetes kőzetréteg található és a tárolótér nem szerves része a földfelszín feletti építménynek.1 (7) Az építmények földtani megalapozottságát szolgáló előírások:
a) Általános követelmények: •
Geotechnikai és mérnökgeológiai vizsgálatokkal kell megalapozni: − a kedvezőtlen helyi adottságú területek beépítéséhez, − a partfalak hosszú távú állékonyságának biztosítása érdekében a 2 m-nél magasabb partfal vagy kőzetfal felületével közvetlenül érintkező építmény felújításához vagy új építéséhez, − meglévő építmény(ek) alá nyúlóan, kőzetfalba mélyítetten tervezett pince építéséhez, − a 15º-nál meredekebb dőlésű területek valamint − a feltöltött területek beépítéséhez készülő építészeti terveket.
•
Az építési engedélyezési tervdokumentációnak minden esetben tartalmaznia kell az építési terület pince és üregviszonyainak értékelését valamint a felszíni vízelvezetés szakszerű megoldását a város azon területrészein, melyek felszínmozgás kialakulására alkalmasak vagy alápincézettek a meglévő, vagyis a kialakult épített környezet állagmegóvása során nem szabad gyengíteni az építmények mögötti, esetenként azokkal közvetlenül érintkező part-vagy kőzetfalak állékonyságát,
•
Új pince nem létesíthető a közterületek alá terjeszkedően.
•
A mérnökgeológiai vizsgálatok alapján, azok megállapítása szerinti aktív felszínmozgásos területen építés nem engedélyezhető (pl:a terepszint szeletelődött, a felszín lépcsőzött, a terepszinten roskadás mutatkozik, a felszíni vizek koncentráltan elnyelődnek).
•
A partfalak hatástávolságán, a perem és lábvonalak védőtávolságán belül (mely területe egyéb előírás hiányában a partfal magasságával egyezik meg) általános előírásként kell érvényesíteni: − a lábvonalak védőtávolságán belül lakóépület vagy huzamos emberi tartózkodásra szolgáló építmény csak mérnökgeológiai vizsgálatokban meghatározott műszaki megoldással helyezhető el, − a peremvonalon, a felszíni vizek levezetését szolgáló építményeken kívül építmény nem helyezhető el,
5
− a peremvonal mögötti biztonsági zónában nagy lombkoronájú erős gyökérzetű fák nem telepíthetők, a védősávban talajlazítással járó tevékenység nem végezhető, − a peremvonal mögötti biztonsági zónában szintkülönbségtől függetlenül ajánlott a gyepesítés. b.) Az SZT-ben és az 1. számú mellékletben lehatárolt területeken, a lehatárolást jelölő szaggatott-nyílvonal mentén és a nyilak irányával meghatározott területen belül, továbbá a HÉSZ- ben előírt esetekben, az építési munkák végzéséhez, a műszaki megoldások megalapozottságához geotechnikai vizsgálatokat is el kell végezni. Ha az építési munkák elvégzése előzetesen tervkészítéssel jár, a tervezőnek a tervezői nyilatkozatban nyilatkoznia kell arról, hogy a vizsgálatok elvégzése megtörtént és, hogy az elkészült tervek a vizsgálatokon alapulnak.5 c) Az engedélyezési eljárások során az a.), b.) pontokban foglalt előírásokon túl az egyes építési övezeteknél, övezeteknél megfogalmazott földtani körülményeket is figyelembe kell venni. 6. § Kétlépcsős engedélyezési eljárás (1) Az építési törvényben valamint annak végrehajtására kiadott rendeletekben, a HÉSZ - ben valamint az SZT-ben nevesített esetekben, megjelölt ingatlanok illetve a lehatárolt területek esetében az egyedi hatósági ügyeket - a szabályozás keretei között - kétlépcsős telekalakítási és/vagy építési engedélyezési eljárás keretében kell elbírálni. (2) A kétlépcsős engedélyezési eljárás során az adott építési és/vagy telekalakítási engedélyezést megelőzően elvi engedélyezési eljárást kell lefolytatni. (3) Az építési törvényben valamint annak végrehajtására kiadott rendeletekben nevesítetteken túl, az azokban kapott felhatalmazás alapján, a beépítési, építészeti, műemléki, régészeti, településképi, természeti- és környezetvédelmi követelmények előzetes tisztázása céljából kötelező a kétlépcsős engedélyezési eljárás lefolytatása:3 a.) elvi telekalakítási engedélyezési eljárás (ET): •
Az SZT-ben kétlépcsős telekalakítási engedélyezési eljárásra kijelölt területek (tömbök) újraosztása – kivéve a tömb területét érintő telek tervezett belterületi határvonallal megegyező megosztását –,
•
Új beépítésű területen, az SZT-ben jelölt irányadó telekhatártól eltérő telekalakítási szándék
esetén.5 b) elvi építési engedélyezési eljárás (EE): •
Műemléki telken, nyilvántartott régészeti területen valamint természetvédelmi területen történő építési munka,
•
A Duna árterében történő mindennemű építési munka,
•
A lakótelepek (meglévő tömbtelkes területek) területein történő új épület építése, valamint az épület meglévő alaprajzi méreteiből kilépő az övezeti előírások szerinti bővítés, átalakítás,
•
A HÉSZ előírása
esetén. 6
(4) Mind a telekalakítások mind az építések esetén az engedélyezési eljárás szabályait valamint az engedélykérelmek mellékleteit a vonatkozó magasabb szintű jogszabályok előírása állapítják meg. Ezektől eltérni csak annyiban és úgy lehet, amennyiben és ahogy arra a jogszabályi felhatalmazás lehetőséget ad. (5) Hatályon kívül helyezve.3 (6) A kétlépcsős telekalakítási engedélyezési eljárásra vonatkozó kötelezettség a (3) bekezdés a.) pontja második, harmadik és negyedik pontjai esetében az adott terület feltárását biztosító út- illetve közterület telekkönyvi bejegyzésével megszűnik.4 7. § Önkormányzati főépítészi véleményezés, önkormányzati főépítészi tervtanács (1) A terv előírásainak érvényesítése érdekében, jelen szabályozás keretei között:4 a.) Az építési hatósági eljárás körébe tartozó – kivéve a „Gip – M” jelű építési övezeteket - minden építési engedélykérelem (ideértve a fennmaradási valamint az építési engedélyhez kötött építési munkával járó rendeltetési mód megváltoztatására irányuló kérelmeket, bejelentési kötelezettség alá eső építési munkákat is) tartalmának városrendezési és építészeti szempontból történő minősítése érdekében az építésügyi hatóság az építésügyi hatósági engedély, hozzájárulás kiadása előtt köteles beszerezni a főépítész szakvéleményét. 4 b.) Azokban esetekben ha a tervezett építési munka nem építési engedély köteles és nem esik bejelentési kötelezettség alá sem, szintén a terv előírásainak érvényesítése céljából a helyi értékvédelmi területen, a műemléki környezetben, valamint a város bevezető illetve átmenő forgalmat lebonyolító útjai, a Fehérvári, Kereszt, Deák Ferenc, Dózsa György, Tolnai, Kölesdi, Újtemplom, Biztonsági elkerülő, Kandó Kálmán, Gesztenyés, Pollack, Építők, Kishegyi, Táncsics Mihály, Rókus, Dunaföldvári, a 6-os út mentén, valamint a Szent István téren az épületek, valamint építmények homlokzati felületének, tetőzetének külső megjelenését érintő átalakítása, burkolásának és színezésének megváltoztatása esetén az építtető köteles a főépítésszel egyeztetni a tervezett munkákat. 4
(2) A főépítész előzetes szakvéleményében állást foglal a telkek beépítési módjával (területfelhasználásával), a javasolt épület(ek) tömeg- és homlokzatformálásával, valamint az utcaképbe való illeszkedésével (ezen belül a portálok, a kapuzatok továbbá a cég-, és címtáblák, illetve a reklámfelületek kialakításával) kapcsolatban mind az új épületekre, mind a meglévő épületekre irányuló az (1) bek-ben nevesített építéshatósági engedélykérelmek esetén. (3) A főépítész szakvéleményét a kétlépcsős építési engedélyezési eljárás során az elvi engedélyhez is, továbbá a történelmi városközpont és a vegyes terület-felhasználású területeken tervezett telekalakítások esetén a telekalakítási engedélyezési eljárás során is be kell szerezni. (4) A HÉSZ-ben illetve az SZT-ben nevesített esetekben a tervező köteles beszerezni az önkormányzati főépítészi tervtanács véleményét. (5) Hatályon kívül helyezve. 4 (6) A jegyző az építésügyi hatósági eljárás során, döntése megalapozottsága érdekében a tervtanács állásfoglalását, szakvéleményét a kötelezően igénybeveendő eseteken túl bármelyik ügy elbírálása kapcsán igénybe veheti. 7
II. FEJEZET Egyes építményekre vonatkozó előírások 8. § Az építmények általános építészeti követelményei (1) A területen csak olyan településképi és építészeti szempontból igényes építmények építhetők, amelyeket a telek adottságainak, a környezetük jellegének, a rendeltetésük követelményeinek, az építőanyagok sajátosságainak megfelelően alakítottak ki. (2) Az egy telken lévő építmények tömegeit és homlokzatait (homlokzati színezéseket) úgy kell kialakítani, hogy azok egymással összhangban legyenek és formai szempontból egységes építmény-együttes hatását keltsék. (3) Az épületek homlokzatainak, kerítéseinek egységét meg kell tartani, azt részleges átalakítással vagy átfestéssel megbontani nem szabad. 9. § A kerítések létesítésére vonatkozó előírások (1) Előkert elhagyásával létesített beépítés esetén az építési telek utcai határvonalán létesített nem tömör (áttört) kerítés lábazata legalább 0,4 m, legfeljebb 0,6 m magasságú lehet. A kerítés teljes magassága jellemzően 1,6 m és 2,0 m között lehet, amennyiben az övezeti előírás ettől eltérő szabályozást nem tartalmaz. (2) Előkert nélküli beépítés esetén a telek utcai határvonalán, az épületek között jellemzően legfeljebb 2,0 m magasságú tömör kerítés létesítendő, kivéve ha az övezeti előírás más szabályozást nem tartalmaz. (3) Az építési telek utcai határvonalán 2,0 m magasságot meghaladó méretű kerítés - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel, valamint ahol az övezeti előírás ettől eltérő szabályozást tartalmaz - csak indokolt esetben, a főépítésszel előzetesen egyeztetett terv alapján létesíthető. (4) A hézagosan zártsorú beépítési mód esetében, amennyiben az utcai telekhatáron a főépülettől különálló gépkocsi-tároló is létesül, illetve ha az övezeti előírás ettől eltérő szabályt nem tartalmaz, a tömör kerítés magassága az épületek homlokzatmagasságához igazodó, de legfeljebb 2,5 m magas lehet. (5) Kevert beépítési módnál, a térfal vonalának folyamatossá tétele érdekében, építési szándék esetén, a főépítész a tömör kerítés építését az építés feltételéül szabhatja. (6) Közüzemi szolgáltató mérőberendezése a közterület felőli telekhatáron csak az ott álló épület (építmény) tömegén belül, illetve a kerítés - legalább részben - tömör felületéhez illeszkedve, ahhoz igazodó, biztonságos és esztétikus megoldással helyezhető el. Több berendezés elhelyezése esetén azok beépítése lehetőleg egybefüggő felületen, egységes kivitelben valósuljon meg. (7) A kerítések formai kialakításánál és anyaghasználatánál: • a környező beépítés adottságaihoz való illeszkedést és a táj és a településkép esztétikus anyagformálását fokozottan figyelembe kell venni, • az egyszerű, hagyományos anyagokat és a visszafogott felületképzést előnyben kell részesíteni.
8
10. § Reklámberendezések létesítésére vonatkozó előírások (1) Új épület építése, fennmaradása valamint meglévő épület rendeltetésének részleges vagy teljes megváltoztatása esetén az engedélyezési tervnek tartalmazni kell az épület (építmény) közterületről látható felületén elhelyezhető reklám-, illetve hirdető-berendezések megoldását. Ezt a kötelezettséget abban az esetben is teljesíteni kell, ha még nem ismert a reklám-, vagy hirdető-berendezés konkrét szövege. A tervben minden esetben fel kell tüntetni valamennyi tervezett reklám- és hirdető-berendezés elhelyezését, méretét, tartó-, illetve hordozó felületét és szerkezeti megoldását. (2) Az (1) bekezdés szerint tervezett reklám- és hirdető-berendezések tartó-, illetve hordozó felületeit úgy kell kialakítani, hogy azok méretei, arányai és alkalmazott anyagai illeszkedjenek az érintett épület (építmény), valamint egyéb felület építészeti megoldásaihoz. Az engedélyezett tervnek megfelelően a tervezett reklám-, és hirdető-berendezések tetszőleges sorrendben – az építési engedély érvényének idején belül - szerelhetők fel és a szerkezeten belüli tényleges reklámfelületek külön terv nélkül alakíthatók ki úgy, hogy az alkalmazott tipográfia és grafika, valamint a kiválasztott színek illeszkedjenek az érintett épület karakteréhez.5 (3) A reklám- és hirdető-berendezés tulajdonosa köteles gondoskodni annak rendszeres tisztításáról és karbantartásáról, valamint arról, hogy a berendezés ne okozzon kárt az általa érintett létesítményben és annak rendeltetésszerű használatát (a berendezés fény-, hang-, illetve rezgés-hatásával) ne korlátozza. Ha a berendezés tulajdonosa a fenti kötelezettségének nem tesz eleget és azt felszólításra sem teljesíti, úgy az építési hatóság előírhatja a berendezés leszerelését.5 (4) Tetőfelületen és tetőzeten szerelt tartóberendezésen önálló reklám-, illetve hirdetőberendezés csak kivételes esetben, városképet nem zavaró módon és csak a főépítész előzetes véleményének megismerése esetén engedélyezhető.5 (5) Hirdetési és reklámcélú építmény valamint reklámnak, hirdetménynek minősülő falfestés, felírat, plakát: a. Műemléki környezetben, helyi értékvédelmi területen, valamint a helyi egyedi védelem alatt álló épületen és annak ingatlanán 2,0 m2-t, b. A város bevezető illetve átmenő forgalmat lebonyolító útjai, a Fehérvári, Kereszt, Deák Ferenc, Dózsa György, Tolnai, Kölesdi, Újtemplom, Biztonsági elkerülő, Kandó Kálmán, Gesztenyés, Pollack, Építők, Kishegyi, Táncsics Mihály, Rókus, Dunaföldvári, valamint a 6-os út helyi értékvédelmi területtel érintkező részei mentén a 4,0 m2-t nem haladhatja meg.3 11. § A tetőterek beépítésére vonatkozó előírások (1) A város területén új tetőterek építése, meglévők utólagos beépítése az alábbi követelmények teljesülése esetén engedélyezhető: a) Tetőtérben általában csak egy szint beépítése engedélyezhető. Az ettől eltérő megoldást a kétlépcsős építési engedélyezési eljárás keretében kell elbírálni azzal, hogy annak első fázisában (az elvi engedélyezési terv keretében) kell igazolni a többlet-szint beépítésének indokoltságát és helyességét. b) Tetőtérbeépítés, vagy emeletráépítés esetén a felső szint(ek)re való feljutáshoz elsősorban az épület befoglaló méretén belül, ha ez semmiképpen nem lehetséges, vagy aránytalanul nagy mértékű belső átalakítást igényelne, a közterületről nem látható 9
(udvari) oldalon, a meglévő épülethez szervesen megoldásaihoz illeszkedve létesíthető új, zárt lépcsőház.
csatlakozva
és
építészeti
(2) A tetőablakokra vonatkozó előírások: a) A kialakult utcakép adottságait is figyelembe véve a tetőzeten elsősorban tetősíkban fekvő nyílászárók (tetőablakok) helyezhetők el. Tetőfelépítmények csak abban az esetben engedélyezhetők, ha azok az épület egészével összhangban vannak, illetve anyaghasználatuk és részletképzésük kor- és szakszerű. b)
A tetőtér beépítésekor a tetőablakok, illetve a tetőfelépítmények csak a meglévő homlokzathoz illeszkedő ritmusban alakíthatók ki, továbbá a függőleges síkban elhelyezett tetőtéri ablakok az eredeti homlokzat kiosztásához illeszkedő arányokkal létesülhetnek.
(3) Többlakásos, illetve több önálló rendeltetési egységet magába foglaló épület tetőterének részleges beépítése – ha a beépítési szándék nem jár együtt a tetőzet teljes átalakításával - a városkép egységes kialakítása érdekében csak kétlépcsős építési engedélyezési eljárás keretében engedélyezhető. 12. § Melléképületek létesítésének, kialakításának előírásai (1) A melléképületek létesítésének és kialakításának általános előírásai: a) Az előírások a város területén meglévő és tervezett melléképületekre vonatkoznak, amennyiben ettől eltérő szabályozást az övezeti előírások nem állapítanak meg. b) Melléképület főépület nélkül nem létesíthető, illetve ilyen épület lakássá nem minősíthető át. c) Melléképület csak a főépület szerkezeteitől független, önálló határoló falakkal rendelkező épület lehet. d) A melléképületek csak földszintes kialakításúak lehetnek, a tetőtér beépítés nem megengedhető. e) A melléképület építménymagassága legfeljebb 3,50 méter lehet, de nem haladhatja meg a főépület építménymagasságát. f.) Melléképület - amennyiben az övezeti előírás másként nem rendelkezik – az utcában kialakultnak tekinthető, vagy a főépületre előírt és alkalmazott tetőformával és fedési anyaggal alakítandó ki.5 (2) Állattartó melléképületekre vonatkozó általános előírások: a) Állattartó épület ott és úgy létesíthető, ahol és ahogy azt az állattartásról szóló magasabb szintű jogszabályok valamint az önkormányzat állattartási rendelete ezt lehetővé teszi. b) Az állattartó épületek elhelyezésekor és telepek létesítésekor betartandó legkisebb távolságok és védőtávolságok esetén a saját célú tartás vonatkozásában Paks Város Önkormányzata állattartó rendelete, a saját célú tartást meghaladó állattartás esetében pedig a magasabb szintű jogszabályok szerint kell eljárni. c) Az SZT-ben kijelölt új lakóterületek állattartó övezeti besorolását azok beépítésének megkezdése előtt Paks város Önkormányzata állattartó rendeletében kell meghatározni. (3) A gépkocsi tárolók kialakítására és elhelyezésére vonatkozó előírások: a) A gépkocsi tárolók melléképületként illetve főépületként is kialakíthatók a HÉSZ és az SZT keretei között.
10
b) Melléképületként megvalósuló gépkocsi tárolók elhelyezésére és kialakítására a melléképületekre vonatkozó előírások alkalmazandók az alábbi kiegészítéssel: •
Lakóterületen, oldalhatáron álló beépítés esetén kizárólag gépkocsitároló céljára épített melléképület, vagy vegyes funkciójú melléképület kizárólag gépkocsi tárolásra szolgáló helyisége az oldalkertben is elhelyezhető: 4 − az utcavonaltól legalább 15 m-re hátrahúzva, 4 − ha az a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatát, valamint meglévő és tervezett beépítését (beépíthetőségét) nem korlátozza. 4
•
Zártsorúsodó lakóterületen, oldalhatáron álló, előkert nélküli beépítés esetén, kizárólag gépkocsitároló céljára épített melléképület, vagy vegyes funkciójú melléképület kizárólag gépkocsi tárolásra szolgáló helyisége az utcavonalon oldalkertben is elhelyezhető,4 − egységes megjelenésű, tömör, épített kerítés részeként,4 − ha az a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatát, valamint meglévő és tervezett beépítését(beépíthetőségét) nem korlátozza, illetve a saját telek használatát kedvezően befolyásolja.4
•
Az előző pontok szerint megvalósult gépkocsitároló rendeltetése – akár ha az önálló épületként, akár ha vegyes funkciójú épület részeként valósult meg - a későbbiekben sem változtatható meg. 4
•
Amennyiben a - legfeljebb F+1 szintes lakóépülettel már beépített - lakótelek területe az érvényes övezeti előírások miatt a beépítettség további növelését nem tenné lehetővé, - a főépületben lévő lakások számával azonos, de legfeljebb két (egyenként legfeljebb 18 m2 alapterületű) gépkocsi-tároló létesíthető, feltéve hogy az a szomszédos telkeken meglévő, illetve létesíthető épületek rendeltetésszerű használatát nem korlátozza.
c) Főépületként megvalósuló gépkocsi tárolók elhelyezésére és kialakítására vonatkozó szabályokat az övezeti előírások határozzák meg. 13. § Gépjárművek elhelyezése és gépjármű várakozóhelyek (1) Az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához az OTÉK 42.§-a által előírt fajtájú és számú gépkocsi elhelyezéséről – gépkocsi tárolók és várakozóhelyek kialakításával - gondoskodni kell. (2) Gépjármű várakozóhelyekre vonatkozó előírások: a) Hatályon kívül helyezve. 2 b) Hatályon kívül helyezve. 2 c) A 10 gépjárműnél nagyobb befogadóképességű felszíni parkoló helyet fásítani kell. A fásítást minden megkezdett 4 parkoló hely után 1 nagy lombkoronájú fával kell megvalósítani. A fásítást úgy kell elvégezni, hogy a fa a parkoló területébe (zöld szigetbe), ne pedig azon kívüli területre kerüljön.2 14. § A rendeltetés mód megváltoztatásával kapcsolatos előírások (1) Meglévő épület rendeltetésének részleges, vagy teljes megváltoztatása abban az esetben engedélyezhető, ha az új funkció az adott épületben lévő további - változatlan funkcióval
11
működő - egységek, valamint a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát nem korlátozza, továbbá az SZT-ben lehetővé tett hasznosítását (fejlesztését) nem akadályozza. (2) A történelmi városközpont területén, illetőleg helyi védelem alatt álló épületben a rendeltetési mód - részleges vagy teljes - megváltoztatására csak a főépítész véleményének megismerésével és csak akkor adható engedély, ha a javasolt új rendeltetés, valamint az azzal együtt járó sajátos feltételek nem zavarják a védett létesítmény városképi hatásának érvényesülését. 15. § Az ellátási létesítményekkel kapcsolatos sajátos rendelkezések (1) A kereskedelmi-, vendéglátó-, szolgáltató valamint lakásrendeltetést is magába foglaló vegyes funkciójú épület engedélyezésekor a kétlépcsős építési engedélyezési eljárás szabályait kell alkalmazni abban az esetben, ha az említett rendeltetési módokat magukba foglaló egységek az épületnek - leszámítva a további rendeltetési egységek, szintek megközelítését biztosító közlekedő és járulékos tereket - legalább egy teljes szintjét elfoglalják, vagy bruttó össz-szintterületük (bruttó alapterületük) meghaladja a 300 m2-t. (2) Az (1) bekezdés szerinti kétlépcsős építési engedélyezési eljárás első fázisában - az elvi engedélyezési tervben - igazolni kell, hogy a) a kereskedelmi-, vendéglátó- és szolgáltató rendeltetésű helyiségek gyalogos megközelítése az egyéb rendeltetési egységek forgalmától függetlenül, illetve annak zavarása nélkül biztosítható, b) az áruszállítás és raktározás, valamint a göngyöleg és a hulladékok ideiglenes tárolása, továbbá az ezekkel kapcsolatos teherforgalom és rakodás a gyalogos közlekedést nem akadályozza, c) a kereskedelmi- és vendéglátó rendeltetéssel összefüggő járulékos területek (pl. vendéglátóipari előkert, kerthelyiség), illetve időszakos árusításra és/vagy árubemutatásra szolgáló akcióterület kialakítása megfelelő körülmények között biztosítható, vagy leválasztható, d) a működés időbeni elkülönítését is figyelembe véve az eltérő rendeltetésű egységek (ezen belül is kiemelten a lakások) biztonságos, rendeletetés-szerű, zavaró hatás mentes és önálló használata lehetséges. III. FEJEZET Településszerkezet, területfelhasználás 16. § Belterületi határ megállapítása (1) A város belterületét növelni az SZT-ben tervezett belterületi határvonalként jelölt területekkel, valamint az SZT beépítésre szánt területeinek területével a tényleges területfelhasználás szándékának belterületbe csatolásról szóló képviselő-testületi határozattal történő megerősítését, valamint a belterületbe vonáshoz szükséges földhivatali eljárás lefolytatását követően lehet. (2) A lakó-, gazdasági-, üdülő és központi vegyes terület bővítése esetén a belterületbe vonás csak az érintett területek közműellátási terveinek elkészültét követően történhet meg. (3) A belterületbe vonás egyszerre, illetve ütemezetten is történhet.
12
17. § Beépítésre szánt valamint beépítésre nem szánt területek (1) A város közigazgatási területe beépített illetve beépítésre szánt, valamint beépítésre nem szánt területre, ezeken belül pedig különböző terület-felhasználási egységekre tagolódik. a) A beépített illetve beépítésre szánt területbe tartozó terület-felhasználási egységek területei építési övezetekre; b) A beépítésre nem szánt terület terület-felhasználási egységek területei övezetekre; c) Az építési övezetek, illetőleg övezetek területei közterületekre és közterületnek nem minősülő területekre tagolódnak.
(2) A város beépítésre szánt területei: a) LAKÓTERÜLETEK b) VEGYES TERÜLETEK c) GAZDASÁGI TERÜLETEK d) ÜDÜLŐTERÜLETEK e) KÜLÖNLEGES TERÜLETEK. (3) A város beépítésre nem szánt területei: a) KÖZLEKEDÉSI ÉS KÖZMŰTERÜLETEK b) ZÖLDTERÜLETEK c) ERDŐTERÜLETEK d) MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK e) VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLETEK 18. § Közterületek kialakítása és használata (1) A terv legfontosabb eleme, a közterületek és a nem közterületek elhatárolására vonatkozó kötelező szabályozási vonal. (2) A terven feltüntetett közterületek a közérdekből minimálisan szükséges közterületeket tartalmazza, melyek egyrészt a városi közélet tereit, a város működéséhez, üzemeltetéséhez szükséges területeket, másrészt az egyes telkek közterületi kapcsolatait (közút, közmű stb.) biztosítják. (3) A közterületeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja. (4) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos, a kezelő hozzájárulását be kell szerezni. Ha az eltérő használathoz építmény építése is szükséges, a tulajdonos a tervezett építmény kialakítását (elhelyezés, építészeti megjelenés stb.) köteles az önkormányzati főépítésszel egyeztetni.5 (5) A város közterületein engedélyezhető eltérő használat az alábbi lehet: a) hirdető (reklám) berendezés elhelyezése b) árusító pavilon, mozgó árusítóhely létesítése:
13
•
az árusító pavilon alapterülete egységenként maximum 12 m2, SZT-ben kijelölt építési helyeken maximum 18 m2 lehet;
•
a pavilont a városképbe illően, a közlekedésbiztonsági előírások figyelembevételével, valamint a közterület kezelhetőségének, tisztántarthatóságának biztosításával kell elhelyezni;
•
egy-egy közterületi szakaszon csak azonos formájú, anyagú és színű pavilonok állíthatók fel.
c) közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (legfeljebb 16 m2 alapterületű autóbusz várakozóhely, töltőállomás, vagy tető) kialakítása, d) köztisztasággal, közegészségüggyel (pld. nyilvános Illemhely) kapcsolatos építmények (tárgyak) elhelyezése,
közművesítéssel
e) szobor, díszkút állítása, f) távbeszélő fülke telepítése, g) építési munkával kapcsolatos létesítmények, állványok elhelyezése, ideiglenes építőanyag tárolás, h) időszakos rendezvények építményei. (4) A közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatának időtartamát, a közterülethasználat egyéb feltételeit a közterület tulajdonosa, kezelője esetenként, a vonatkozó előírások alapján határozza meg. IV. FEJEZET Építési övezetekre, övezetekre vonatkozó előírások 19. § Közös előírások (1) Az OTÉK 7.§ (3) -(5) bekezdéseiben előírt építési övezeti / övezeti jellemzők helyi
használata: a) A kialakítható legkisebb telekterület méret: •
Az építési övezetben – a telekalakításról szóló jogszabályok szerinti - újonnan kialakítandó építési telek legkisebb területe, mérete amely területméret értelemszerűen a telekalakítással érintett (visszamaradó) – telkekre is érvényesítendők.
•
Az övezeti előírásokban szereplő jelek esetén: − „K” – az övezetben új telek nem alakítható ki.(Kivéve a „Gip-M”jelű építési övezeteket – ahol az üzemeltetéshez szükséges telekalakítások az „alövezetek”ben kialakult telekmérethez igazodóan engedélyezhetők.) − „SZT” - az övezetben telekalakítás csak az SZT szerint engedélyezhető, − „SZTK” – a telekméretet a készítendő SZT-ben kell megállapítani.
b) A beépítési mód (építési hely): •
Az építési helyet meghatározó minimális elő-, oldal- és a hátsókert méreteket általában az adott beépítési mód alapján az OTÉK előírásai szerint kell megállapítani. Az ettől eltérő helyi előírásokat a HÉSZ övezeti előírásai és/vagy az SZT rögzítik.
14
•
Lakóövezetekben általános érvényű szabály, hogy a lakótelkeken az utcavonaltól (utcai telekhatártól ) számított 40 m-es sáv határozza meg az építési hely hátsó határát, azaz a hátsókert mérete az adott építési telken a 40 m-en túli területsáv. Értelemszerűen a 40 m-es és az annál kisebb telken a hátsókert mérete 0,0 méter. Az ettől eltérő előírásokat a HÉSZ övezeti előírásai és/vagy az SZT rögzítik.
•
Az övezeti előírásokban szereplő jelek esetén: − „K” – az övezetben a beépítési mód nem módosítható, − „K-O” (K-SZ, K-Ikr, stb.) – az övezetben a beépítési mód kialakult beépítési módok alapján állapítandó meg. „K” jelhez kapcsolt beépítési mód (pld. O) akkor érvényesítendő, ha a kialakult állapot nem állapítható meg. − „O/SZ” (O/Z, Z/O, stb.) – az övezetben az előírt beépítési módok alternatív megoldásként választhatóak, de csak az adott tömbre egységes érvénnyel, „SZTK” – a beépítési módot a készítendő SZT-ben kell megállapítani. Az előző pontok szerint megvalósult gépkocsitároló rendeltetése – akár ha az önálló épületként, akár ha vegyes funkciójú épület részeként valósult meg - a későbbiekben sem változtatható meg. 4
•
Amennyiben zártsorú, vagy zártsorúsodó beépítésnél a szomszédos épületnek az építési telek felé nem megszüntethető eresz túlnyúlása van, az új épület tűzfalát a telekhatártól legfeljebb 80 cm csurgó távolságra lehet építeni. A köz későbbi bezárására az engedélyezési tervnek javaslatot kell adni. 4
c) A megengedett legkisebb-legnagyobb építménymagasság: •
A megengedett legnagyobb építménymagasság értéke − sík terep (az építési hely 15 % alatti lejtése) esetén a legnagyobb építménymagasság értékét az épület közterület felé néző valamint a szomszédos telekhatártól 3 m-en belül álló homlokzatain is teljesíteni kell, − lejtős terep (az építési hely 15 % feletti lejtése) esetén az építménymagasságot az OTÉK szerint kell megállapítani. − Külterületen, valamint belterületen a Gksz és Gip építési övezetekben a termeléssel összefüggő technológiai jellegű építmények (kémények, tornyok, terményszárítók stb.) építése esetén az előírt építménymagasságtól, ha azt az alkalmazni kívánt technológia indokolja, el lehet térni. Az eltéréshez a főépítész véleményét be kell szerezni.5
•
A megengedett legkisebb építménymagasság – amennyiben szabályozásra kerül – a telek illetve az övezet főfunkciójának megfelelő épületre vonatkozik.
•
Az övezeti előírásokban szereplő jelek esetén: − „K” – az övezetben az építménymagasság nem változtatható.(Kivéve a „Gip-M” jelű építési övezeteket – ahol a kialakult építménymagasságoktól a technológiai szempontból indokolt mértékben el lehet térni.) − „6,0-K”, vagy „K-6,0” övezetben az építménymagasság a minimális méret és a kialakult méret, illetve a kialakult méret és a maximális méret között változhat.5 − „SZTK” – az építménymagasság értékét a készítendő SZT-ben kell megállapítani.
d) Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: •
Az egyes építési telkek beépítettségét az övezeti előírásokban rögzített értékek szerint kell megállapítani. 15
•
A város történetileg kialakult lakóterületein a 900 m2-t el nem érő telkek legnagyobb beépítettségét - felmentéssel - a telekterület függvényében az alábbiak szerint kell megállapítani: „Lf” és „Lke” jelű Max.beépítettség (%) = pl.:
falusias és kertvárosias lakóterületek azon építési övezeteiben, ahol a legnagyobb beépítettség jele 30* : (150 m2 x 0,75) + (Telekterület – 150 m2) x 0,21 X 100 Telekterület
Az adott telek területe: 500 m2
Max.beépítettség =(150m2 x 0,75)+ 350 x 0,21X 100 = 37,2 % 500 „Lk” jelű - kisvárosias lakóterületek azon építési övezeteiben, ahol a legnagyobb beépítettség jele 60* : Max.beépítettség (%) = pl.:
(200 m2 x 0,75) + (Telekterület – 200 m2) x 0,43 X 100 Telekterület
Az adott telek területe: 500 m2
Max.beépítettség =(200 m2 x 0,75) + 300 x 0,43X 100 = 55,8 % 500 − A zöldfelület legkisebb mértéke ezen esetekben a beépítettség + 20% feletti rész: zöldfelület legkisebb mértéke (%) = 100 % - (beép.+ 20%) •
Az övezeti előírásokban szereplő jelek esetén: − „K” – az övezetben a beépítettség nem változtatható, − „30*”, 60* stb. – a „csillaggal jelzett” övezetben a legnagyobb beépíthetőséget a telekterület függvényében kell megállapítani, − „SZTK” – a beépítettség mértékét a készítendő SZT-ben kell megállapítani.
•
Beépítettség megengedett legnagyobb- és a zöldfelület legkisebb mértékét a kialakult úszótelkeknél, a „Kpi” jelű pincesorok telkeinél és a „ – G” jelű garázstömböknél nem kell figyelembe venni.
e) A zöldfelület legkisebb mértéke: •
Az egyes építési telkek zöldfelületének legkisebb mértékét az övezeti előírásokban rögzített értékek szerint kell megállapítani, - az OTÉK vonatkozó előírásainak figyelembevételével.
•
A 10 gépjárműnél nagyobb befogadóképességű felszíni várakozó (parkoló) helyek fásítását (időjárás tűrő nagy lombkoronájú fa) egyedenként 30m2 felülettel, a teljes burkolat maximum 30% mértékig figyelembe lehet venni.1
•
Az övezeti előírásokban szereplő jelek esetén: − „K” – az övezetben a zöldfelület nem változtatható, 16
− „20*”, 30*, stb. – a „csillaggal jelzett” övezetben a zöldfelület legkisebb mértékét a beépítettség függvényében kell megállapítani, − „SZTK” – a zöldfelület mértékét a készítendő SZT-ben kell megállapítani. (2) Az OTÉK 7.§ (3) -(5) bek.-ben valamint a HÉSZ-ben foglalt követelmények közül a város
területén egységesen érvényesítendő övezeti előírások: a.) A beépítés feltételének közművesítettségi mértéke: • A város beépítésre szánt területeinek központi belterületi (Paks valamint Dunakömlőd) építési övezeteiben az egyes építési telkek csak az alábbi közművesítettség esetén építhetők be. − a közüzemi villamos energia szolgáltatás − a közüzemi ivóvíz szolgáltatás, − a közüzemi szennyvízelvezetés és -tisztítás, továbbá − a közterületi nyílt vagy zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetés együttes megléte; 4 •
A Gip-2 jelű építési övezetekben, a Dunától az árvízvédelmi töltésig terjedő területeken a szennyvízközmű közműpótló berendezéssel is helyettesíthető. 4
•
A város beépítésre szánt területeinek egyéb belterületi (Biritó, Csámpa, Cseresznyés, Gyapa) valamint nem belterületi építési övezeteiben az egyes építési telkek az alábbi közművesítettség esetén is beépíthetők. − a közüzemi villamos energia szolgáltatás, − a közüzemi ivóvíz szolgáltatás, − az egyedi közművel történő szennyvíztisztítás és szennyvízelhelyezés, továbbá − a közterületi nyílt rendszerű csapadékvíz-elvezetés együttes megléte;4
•
A város beépítésre nem szánt területein az építés is engedélyezhető, ha a közművesítettségre előírt feltételek valamelyike nem áll fenn. Ezeken a helyeken a hiányzó közművet közműpótló létesítményekkel / berendezésekkel kell helyettesíteni.4
b.) A megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékek: •
A határértékeket a vonatkozó magasabb rendű jogszabályok, valamint a HÉSZ 41. §. előírásai szerint kell meghatározni.
c.) A terepszint alatti építményekre vonatkozó előírások: • Terepszint alatti építmény bárhol létesíthető, ahol nem gátolják építéshidrológiai, mérnökgeológiai vagy más geotechnikai adottságok illetve nem veszélyeztet más építményeket és nyomvonalas létesítményeket. • A terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintből. d) A felhasználás kizárólagossága: •
A város egyes sajátos rendeltetésű övezeteiben meghatározott létesítmények illetve meghatározott funkciójú létesítmények helyezhetők el.
•
Sajátos rendeltetésű övezetek: − A „Vt – M, és Vk - M” jelű építési övezetek Az építési övezet a város szempontjából kiemelkedően fontos, hagyományosan az adott települési helyhez kötődő, illetve arra kijelölt - meghatározott rendeltetésű létesítmények területeit foglalja magában. Az övezet területein a tervben meghatározott rendeltetésű létesítmény építményei helyezhetők el – az övezeti és 17
egyéb tervi előírások keretei között, az adott létesítményre vonatkozó sajátos követelményeknek megfelelően. Az építési övezet területein a meghatározott funkciókhoz kapcsolódó kereskedelmi és szolgáltató funkció is elhelyezhető.3 − Az „ - E” jelű építési övezet Az építési övezet a város olyan területei, amelyek jellemzően ellátási létesítmények elhelyezésére szolgálnak. − Az „ - G” jelű építési övezet Az építési övezet az adott területegységhez tartozó garázstömböket foglalja magában. (3) A történetileg kialakult, 14 m-nél keskenyebb, már beépült, vagy korábbi bontás miatt megüresedett telkeken az eredetit meg nem haladó építménymagassággal épülő bővítmények, illetve új épületek esetében az OTÉK 36.§ (2) szerinti legkisebb távolságot az adott telken kialakult állapotnak megfelelő mértékig csökkenteni lehet. BEÉPÍTETT ÉS BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK 20. § NAGYVÁROSIAS LAKÓTERÜLET (Ln) (1) A nagyvárosias lakóterület sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, jellemzően 12,5 m-es építménymagasságot meghaladó lakóépületek elhelyezésére szolgál. (2) A lakóterületen az OTÉK 11. § (2)-(4) bekezdésekben szereplő építmények helyezhetők el. (3) A nagyvárosias lakóterületek a város un. telepszerű, többszintes beépítésű lakótelepeit foglalja magában. (4) Az egyes építési övezetek építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások: beép. A kialakítható telek legkisebb legnagy. legnagyobb legkisebb övezet jele módja széless./mélys./ ter. beép. építm. mag. zöldfelül. (ép.hely) [m] [m] [m²] [%] [m] [%] Ln-1
K-SZ
-
-
250
80
K
10
(5) A (4) bekezdésben foglalt övezeti előírások az övezet területére (tömbtelkére), illetve az újonnan kialakítandó építési telkekre érvényesítendők. A tömbtelken álló külön tulajdonú épületek úszótelkei a vonatkozó telekalakítási jogszabályok szerint alakíthatók ki.5 (6) Felújítás, átépítés, bővítés, illetve új építés esetén a terület építészeti értékeinek továbbfejlesztését úgy kell végrehajtani, hogy a megváltozó körülmények újból építészeti egységet képezzenek szűkebb és tágabb környezetükkel. Az un. „tulipános” lakóépületek építészeti formálásánál a műszaki lehetőségek függvényében meg kell őrizni az eredeti építészeti arculat jellegzetességeit (homlokzati díszítő mezők és az azokat keretbe foglaló homlokzati raszter, erkély és lépcsőházi korlátelemek, bejárati előtetők, stb.). (7) A lapos tetős épületekre - építménymagasság növelése nélkül – tető illetve tetőépítmény építhető – a területen az azonos jellegük alapján összetartozó épületcsoportra egységesen – kétlépcsős építési engedélyezési eljárás alapján. (8) Tömbtelken álló úszótelkes épület jelenlegi határvonalat meghaladó bővítése, átépítése csak az SZT-ben szabályozási vonallal jelölt területen belüli úszótelek bővítésével történhet.5
18
21. § KISVÁROSIAS LAKÓTERÜLET (Lk) (1) A kisvárosias lakóterület sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 12,5 m-es építménymagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál. (2) A lakóterületen az OTÉK 12. § (2)-(4) bekezdésekben szereplő építmények helyezhetők el azzal a kikötéssel, hogy egy-egy építési telken, az építményekben maximum hat főrendeletési egység ( pld. lakás vagy/és üzlet stb.) helyezhető el. A szálláshely épület/ek/ben a vendégszobák száma építési telkenként nem haladhatja meg az egy-egy építési telekre megengedett maximális főrendeltetési egység számát, vagyis hatot. (3) Nem kell alkalmazni a (2) bekezdésben foglalt előírást az „ Lk – 1.T, - 3.G, - 4 , - 5” jelű építési övezetekben továbbá a többi építési övezetben elhelyezkedő többszintes, több lakásos társasházak esetén. (4) A kisvárosias lakóterületeken a melléképületek által elfoglalt terület nem haladhatja meg a teljes beépíthető terület 35 %-át. 21/A. § „Lk – 1” jelű építési övezetek (1) A történelmi városközpont kialakult, jellemzően kistelkes halmazos telekszerkezetű, zártsorúsodó illetve oldalhatáron álló beépítésű lakóterületeinek építési övezetei. (2) Az egyes építési övezetek építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások: beép. A kialakítható telek legkisebb legnagy. legnagyobb legkisebb övezet jele módja széless./mélys./ ter. beép. építm mag. zöldfelül. (ép.hely) [m] [m] [m²] [%] [m] [%] K-Z Lk-1.1 12 250 50* 4,5 20* Lk-1.2
K-O
14
-
300
50*
4,5
20*
Lk-1.T
K-SZ
-
-
250
K
K
K
(3) Telekalakítás: A terület hagyományos telekstruktúrája megőrzendő, telekösszevonások nem, csak az övezetre előirt telekméret elérése érdekében kezdeményezett telekhatárrendezések engedélyezhetők. (4) Beépítési mód, építési hely: a) A terület épületállománya megtartásra javasolt, azok bővítés során felhasználandók, lebontásuk esetén az új épület számára építési helyként figyelembe veendők. A bővítések helyének, irányának meghatározására javaslatot az SZT alátámasztó munkarészéhez tartozó, a történelmi városközpont területére vonatkozó beépítési terv tartalmaz. b) A tervben feltüntetett építési hely irányadó javaslatként veendő figyelembe, az attól való eltérés indokoltságát az önkormányzati főépítésszel egyeztetni kell.5 c) Az épületeket előkert nélkül az utcavonalra kell helyezni, ettől eltérni csak a kialakult állapotra tekintettel, - az Lk-1.T. jelű övezetben a kétlépcsős építési engedélyezés eljárás során -, az önkormányzati főépítész előzetes véleménye ismeretében lehet. (5) Építészeti kötöttségek: (a) Tömegalakítás: Az épületek traktusszélessége a 8,0 métert, illetve a kialakult traktusszélességet nem haladhatja meg.3 d) Tetőidom, hajlásszög: Az épület főtömege magastetős jellemzően szimmetrikus nyeregtetővel, - a tető hajlásszöge 35-45° között lehet. A tető főgerinc-vonalát a hosszoldallal párhuzamosan kell kialakítani. 19
e) Építési anyagok: A homlokzatokon hagyományos építőanyagok (vakolat, tégla, kő, cserép, fa, üveg, stb.) alkalmazhatók. Az épületek színezése – védett épület esetén színterv alapján – első sorban „földszínű” és elsősorban mészfestékkel engedélyezett. A tető főtömegének héjalása égetett agyagcserép (illetve azonos színű és textúrájú betoncserép) és műemléki pala lehet. Épületrészek, toldalékok, előtetők fedéséhez kis hajlás esetén fémlemez, nagyobb hajlás esetén a főtömegre előírt anyag használandó. f) Utcai kerítés: Az utcafronton (illetve a külön meghatározott épületsík vonalában) tömör kerítés létesítendő - hagyományos anyagokból - 1,6-2,0 m magassággal. (6) Az „Lk-1.T” ( telepszerű-többszintes) jelű építési övezetekben a meglévő lapostetős épületeken magastető a kétlépcsős építési engedélyezési eljárás szabályai szerint, az elsőként átalakítani kívánt épület tetőtér-beépítésére készített tervhez alkalmazkodva, az igények sorrendjében építhető. 21/B. § „Lk – 2” jelű építési övezetek (1) Az „Alvég” kialakult, jellemzően fésűs telekszerkezetű és kistelkes, zártsorúsodó illetve oldalhatáron álló beépítésű lakóterületeinek építési övezetei. (2) Az egyes építési övezetek építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások: beép. A kialakítható telek legkisebb legnagy. legnagyobb legkisebb övezet jele módja széless./mélys./ ter. beép. építm mag. zöldfelül. (ép.hely) [m] [m] [m²] [%] [m] [%] K-Z Lk-2.1 12 300 50* 4,5 20* Lk-2.2
K-Z
14
35
500
50*
4,5
20*
Lk-2.3
K-O
14
35
500
50*
4,5
20*
Lk-2.4
K-O
-
-
300
50*
4,5
20*
4
(3) Telekalakítás: A terület hagyományos teleksturktúrája megőrzendő, telekösszevonások nem, csak az övezetre előirt telekméret elérése érdekében kezdeményezett telekhatárrendezések engedélyezhetők. (4) Beépítési mód, építési hely: c) Az épületeket főszabályként előkert nélkül, az utcavonalra (utcai telekhatárra) kell helyezni, ettől eltérni csak a kialakult állapotra tekintettel és az önkormányzati főépítész előzetes véleménye ismeretében lehet. A beépítések helyének meghatározására javaslatot az SZT alátámasztó munkarészéhez tartozó, az alvég területére vonatkozó beépítési terv tartalmaz. b.) Az Lk-2.1 és az Lk-2.2 jelű övezetben a zártsorú, utcával párhuzamos gerincű beépítés az irányadó. c.) Az Lk-2.3 jelű övezetben az oldalhatáron álló fésűs beépítési mód megtartandó. Az oromfalas utcakép védelme érdekében a keresztszárnyak az utcavonaltól min. 3,0 m-el hátrahúzva helyezhetők el. (5) Az övezetben a lakótelkeken az utcavonaltól (utcai telekhatártól) számított 35m-es sáv határozza meg az építési hely hátsó határát, azaz a hátsókert mérete az adott építési telken a 35 m-en túli területsáv. Értelemszerűen a 35 m-es és az annál kisebb telken a hátsókert mérete 0,0 méter ,a 35 m-es építési sávon túl építmény nem helyezhető el. (6) Építészeti kötöttségek: (a) Tömegalakítás: Az épületek traktusszélessége a 8,0 métert, illetve a kialakult traktusszélességet nem haladhatja meg.3 20
b) Tetőidom, hajlásszög: Csak magastetős főtömegek létesíthetők, szimmetrikus nyeregtetővel, - a tető hajlásszöge 35-45° között lehet. A tető főgerinc-vonalát a hosszoldallal párhuzamosan kell kialakítani. c) Építési anyagok: A homlokzatokon elsősorban hagyományos építőanyagok (vakolat, tégla, kő, cserép, fa, üveg, stb.) alkalmazhatók. Az épületek színezése – védett épület esetében ha az elvégezni kívánt munka építési engedélyhez vagy bejelentéshez kötött, színterv alapján - elsősorban „földszínű” és elsősorban mészfestékkel engedélyezett. A tető héjalása égetett agyagcserép (illetve azonos színű és textúrájú betoncserép) és műemléki pala lehet.5 d) Utcai kerítés: Az utcafronton tömör kerítés létesítendő - hagyományos építő-anyagokból - 1,8-2,0 m magassággal. 21/C. § „Lk – 3” jelű építési övezetek (1) A történelmi város peremének kialakult, jellemzően fésűs telekszerkezetű és kistelkes, zártsorúsodó illetve oldalhatáron álló és ikres beépítésű lakóterületeinek építési övezetei. (2) Az egyes építési övezetek építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások: beép. A kialakítható telek legkisebb legnagy. legnagyobb legkisebb övezet jele módja széless./mélys./ ter. beép. építm mag. zöldfelül. (ép.hely) [m] [m] [m²] [%] [m] [%] Lk-3.1
K-O
-
-
500
50*
4,5
20*
Lk-3.2
K-Ikr
-
-
300
50*
6,5
20*
Lk-3.3
K-Z
-
-
360
50*
6,5
20*
Lk-3.4
K-Z
12
30
360
50*
7,5
20*
LK-3.5 4
Hatályon
kívül
helyezve
Lk-3.G
K-Z
-
-
600
60
3,0
20
Lk-3.M
K
-
-
K
K
K
K
21/D. § „Lk – 4” jelű építési övezetek (1) A többszintes, többlakásos „társasházak” lakóterületeinek építési övezetei. Jellemzően a családiházas övezetek peremén kialakult területek. (2) Az egyes építési övezetek építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások: beép. A kialakítható telek legkisebb legnagy. legnagyobb legkisebb övezet jele módja széless./mélys./ ter. beép. építm mag. zöldfelül. (ép.hely) [m] [m] [m²] [%] [m] [%] Lk-4.1
K-SZ
-
-
700
50*
9,5
20*
Lk-4.2
K-SZ
-
-
1000
50*
K-7,5
20*
Lk-4.3
K-SZ
-
-
800
50*
K-12,5
20*
Lk-4.T
K-SZ
-
-
300
60
K
21
20
(3) Az „Lk-4.T” jelű (telepszerű-többszintes) építési övezetekben a meglévő lapostetős épületeken magastető a kétlépcsős építési engedélyezési eljárás szabályai szerint, az elsőként átalakítani kívánt épület tetőtér-beépítésére készített tervhez alkalmazkodva, az igények sorrendjében építhető. 21/E. § „Lk – 5” jelű építési övezetek (1) A tervezett kisvárosias lakóterületek építési övezetei. (2) Az egyes építési övezetek építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások: övezet jele
beép. módja (ép.hely)
A kialakítható telek legkisebb legnagy. széless./mélys./ ter. beép. [m] [m] [m²] [%]
legnagyobb építm mag. [m]
legkisebb zöldfelül. [%]
Lk-5.1
SZ/O
20
40
800
50
10,5
30
Lk-5.2
Z/O
20
40
800
40
7,5
35
Lk-5.3
SZ
-
-
600
50
7,5
20
Lk-5.4
Z
-
-
600
50
9,5
20
Lk-5.53
K/Z
-
-
600
50
5,5
20
Lk-5.63
SZ/Z
-
-
1000
50
9,5
30
(3) Az Lk-5.1 és Lk-5.2 (Pollack Mihály utcai) tervezett építési övezetekre vonatkozó előírások: a) az előkert mérete általában 5,0 m, az ettől eltérő méreteket az SZT rögzíti, b) az övezetekben épített kerítés nem építhető, a tervszerinti utcai építési vonalon – az épületek között – élő-sövény lehatárolás létesítendő. c) az Lk-5.1 építési övezetekben telekalakítás csak az övezetre kiterjedő elvi telekalakítási engedély alapján történhet, az építés során az SZT-ben jelölt beépítési határvonalakat figyelembe kell venni. (4) Hatályon kívül helyezve..5 22. § KERTVÁROSIAS LAKÓTERÜLETEK (Lke) (1) A kertvárosias lakóterület elsősorban laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 7,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál. (2)A területen az OTÉK 13.§ (2) – (4) bekezdése szerinti építmények helyezhetők el azzal a kikötéssel, hogy egy-egy építési telken, az építményekben maximum négy főrendeltetési egység ( pld. lakás vagy/és üzlet stb.) helyezhető el. Az egyéb kereskedelmi szálláshely épület/ek/ben a vendégszobák száma építési telkenként nem haladhatja meg az egy-egy építési telekre megengedett maximális főrendeltetési egység számát, vagyis négyet. (3) Nem kell alkalmazni ezen előírást az „Lke-3.G jelű építési övezetben. (4) A kertvárosias lakóterületeken a melléképületek által elfoglalt terület nem haladhatja meg a teljes beépíthető terület 25 %-át.
22
22/A. § „Lke – 1” jelű építési övezetek (1) Az építési övezetek a város kialakult, a hagyományos családiházas illetve csoportházas jellegét megtartó lakóterületeit foglalja magában. (2) Az egyes építési övezetek építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások: beép. A kialakítható telek legkisebb legnagy. legnagyobb legkisebb övezet jele módja széless./mélys./ ter. beép. építm mag. zöldfelül. (ép.hely) [m] [m] [m²] [%] [m] [%] Lke-1.1
K-O
-
-
550
30*
4,5
50*
Lke-1.2
K-O
-
-
600
30*
6,5
50*
Lke-1.3
K-Ikr
-
-
550
30*
6,5
50*
Lke-1.4
K-Z
-
-
300
30*
6,5
50*
Lke-1.M
K-SZ
-
-
900
30
K
50
22/B. § „Lke – 2” jelű építési övezetek (1) Az építési övezetek az úgynevezett Öreghegy területének kialakult, illetve új lakóterületeit foglalja magában. (2) Az egyes építési övezetek építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások: beép. A kialakítható telek legkisebb legnagy. legnagyobb legkisebb övezet jele módja széless./mélys./ ter. beép. építm mag. zöldfelül. (ép.hely) [m] [m] [m²] [%] [m] [%] Lke-2.1
K-O
16
30
720
30*
5,0
50*
Lke-2.24
O
18
30
800
25
6,0
70
Lke-2.3
K-Z
16
25
500
30*
5,0
50*
(3) Az Lke-2.2 jelű építési övezet előírásai: a) A két oldali közterülettel határos telkeknél, - melléképület építésének kizárásával - két főépület is építhető. b) Az építési övezetben völgy felöl csak olyan épületek építhetők, amelyeknek a völgyhöz legközelebb eső homlokzati síkja nem haladja meg a 8,0 métert, - ennél szélesebb épületrészek csak ettől a síktól min. 5,0 m-re létesíthető. Az épületek tetőzetét a völgy felöli oldalon le kell kontyolni.4 c) 22/C. § „Lke – 3” jelű építési övezetek (1) Az építési övezetek az úgynevezett Pollack lakótelep és a DNy-i városrész tervezett kertvárosias lakóterületeit foglalja magában. (2) Az egyes építési övezetek építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások: beép. A kialakítható telek legkisebb legnagy. legnagyobb legkisebb övezet jele módja széless./mélys./ ter. beép. építm mag. zöldfelül. (ép.hely) [m] [m] [m²] [%] [m] [%] 23
Lke-3.1
SZ/O
18
40
720
30
6,0
50
Lke-3.2
Z
40
40
1600
30
6,0
50
Lke-3.3
Ikr
20
40
800
30
6,0
50
Lke-3.4
SZ
20
30
700
30
6,0
50
Lke-3.G
SZ/Z
-
-
1000
60
3,0
10
(3) Az Lke-3.1, Lke-3.2 és Lke-3.3 (Pollack Mihály utcai) tervezett lakóövezetekben a) az előkert mérete általában 5,0 m, az ettől eltérő méreteket az SZT rögzíti, b) az övezetekben épített kerítés nem építhető, a terv szerinti utcai építési vonalon – az épületek között – élő-sövény lehatárolás létesítendő. 22/D. § „Lke – 4” jelű építési övezetek (1) A város tervezett új lakótömbjeit foglalja magában. (2) Az egyes építési övezetek építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások:
övezet jele
beép. módja (ép.hely)
A kialakítható telek legkisebb legnagy. széless./mélys./ ter. beép. [m] [m] [m²] [%]
legnagyobb építm mag. [m]
legkisebb zöldfelül. [%]
Lke-4.1
O
-
-
700
30
4,5
50
Lke-4.2
Z
-
-
500
30
4,5
50
Lke-4.3
SZ
-
-
1200
30
6,5
50
Lke-4.4
K-SZ
-
-
1200
15
4,5
60
(3) Az Lke-4.1 – 4.3 jelű övezetekben építési telek kialakítására, az SZT-ben kétlépcsős
telekalakítási engedélyezési eljárásra kijelölt tömbök teljes területén, a tömb területére kiterjedő - a kialakuló építési telkek számától függetlenül – kétlépcsős telekalakítási engedélyezési eljárás lefolytatása után van lehetőség. (4) A lehatárolt tömbök határvonalainak legfeljebb 30 m-en belüli változtatása engedélyezhető. A határvonalak módosítására a kétlépcsős telekalakítási engedélyezési eljárás keretén belül kerülhet sor. (5) Az egyes tömbök területén kialakítandó telkek építési telekké minősítése csak az előírt közművesítés valamint a megfelelő vízrendezés után történhet meg. (6) Az Lke-4.4 jelű övezetekben a meglévő közúti kapcsolatok és közművek továbbépítésével a telekalakítás és az építés fokozatosan, az övezeti előírások szerint történhet. 22/E. § „Lke – 5” jelű építési övezetek (1) A vácikai zártkertekből lakóterületté alakuló területsáv építési övezeteit foglalja magában. (2) Az egyes építési övezetek építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások:4 beép. A kialakítható telek legkisebb legnagy. legnagyobb legkisebb övezet jele módja széless./mélys./ ter. beép. építm mag. zöldfelül. (ép.hely) [m] [m] [m²] [%] [m] [%] Lke-5 4
O/SZ
-
-
900
24
30
6,0* 4
50
*A telekhatáron, vagy attól 3,0 m-re álló homlokzati sík magassága a 4,5 métert nem haladhatja meg. 4 (3) Az SZT-ben kétlépcsős telekalakítási engedélyezési eljárásra kijelölt tömbök teljes területén építési telek a tömb területére kiterjedő - a kialakuló építési telkek számától függetlenül elvi telekalakítási engedély alapján alakíthatók ki. (4) A lehatárolt tömbök határvonalainak legfeljebb egy telekszélességen belüli változtatása engedélyezhető. A határvonalak módosítására a kétlépcsős telekalakítási engedélyezési eljárás keretén belül kerülhet sor.4 (5) Az egyes tömbök területén kialakítandó telkek építési telekké minősítése csak az előírt közművesítés után, belterületbe vonást követően történhet meg. (6) A területen az építési helyek pincékkel való érintettségét fel kell mérni. Pincével érintett területeken az építési engedélyezési tervdokumentációnak tartalmaznia és a tervezésnél figyelembe kell vennie az építési terület pince és üregviszonyait. (7) Amennyiben a kialakult telkek, illetve a kialakult beépítési módok miatt az adott tömb egységes beépítési mód szerint nem építhető be, a tömb területén az épületek - a szükséges védőtávolságok megtartásával - vegyes beépítési móddal is elhelyezhetők. 4 22/F. § „Lke – Dk” jelű építési övezetek (1) Az övezetek Dunakömlőd új kertvárosias lakóterületeit foglalja magában. (2) A terület beépítési feltételei: a) A geokörnyezeti viszonyok miatt az építés előfeltétele a komplex vízrendezés a befogadóktól az övárkokig. b) A területen építés csak megfelelő és az előírt közműcsatlakozások esetén engedélyezhető. (3) A terület geomorfológiai viszonyaiból adódó építési, területhasználati kötöttségek:
a) Az épületek terveihez talajmechanikai vizsgálatokat kell végezni. b) A lösz-összlet vízérzékenysége és roskadásra való hajlama miatt az alaptesteket koszorú-szerű vasalással kell ellátni. A vízre való érzékenységet valamennyi létesítmény tervezésénél és kivitelezésénél figyelembe kell venni. c) A területen az újonnan épülő létesítmények részleges alápincézése - az eltérő terhelések és várható süllyedéskülönbségek miatt - nem megengedett. d) Az alapozási síkot a tereptől min. 1,0 mélyen, a termett sárga, kemény lösz-összletben kell felvenni. Általában 0,6-0,8 méter széles vasbeton sávalapok (síkalapozás) létesítése javasolt. e) A partél felöli 50 m-es sávban víztárolók, úszómedencék létesítése nem megengedett, továbbá talaj-lazítással és intenzív öntözéssel járó kerti művelés is tilos. f) A vizes közművek épületszerkezetekkel való keresztezését védőcsőben kell átvezetni. (4) Az egyes építési övezetek építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások: övezet jele
beép. módja (ép.hely)
A kialakítható telek legkisebb legnagy. széless./mélys./ ter. beép. [m] [m] [m²] [%]
legnagyobb építm mag. [m]
legkisebb zöldfelül. [%]
Lke-Dk1
O
18
-
1200
20
4,5
60
Lke-Dk2
O
18
-
700
30
4,5
50
Lke-Dk3
O
25
-
600
30
4,5
50
25
Lke-Dk4
SZ
12
-
500
30
4,5
50
Lke-DkE
Z
-
-
900
30
4,5
50
(5) Az Lke-Dk-1, 2, 3 övezetekre vonatkozó előírások: a) Beépítési mód, építési hely: • Az egyes építési telkek az oldalhatáron álló beépítési mód szabályai szerint építhetők be az alábbiak szerint: − Előkert mérete 0,0 m (az épületeket előkert nélkül az utcavonalra kell helyezni). − Az Lke-Dk-1 és Dk-2 jelű lakóövezetekben az utcavonaltól számított 25 m-es sáv határozza meg az építési hely hátsó határát, azaz a hátsókert mérete az adott építési telken a 25 m-en túli területsáv. Értelemszerűen a 25 m-es és az annál kisebb telken a hátsókert mérete 0,0 méter ,a 25 m-es építési sávon túl építmény nem helyezhető el. − Az Lke-Dk-3 jelű lakóövezetben a hátsókert mérete 6,0 m. • A terven jelölt építési hely és a hozzá tartozó építési vonal, az SZT irányadó telekalakítási javaslata esetén érvényes. • Az adott építési helyen belül az épületeket kedvezőtlen égtáj felöli oldalhatárra, és a telek homlokvonalára kell helyezni. b) Építészeti kötöttségek: • Tömegalakítás: Az épületek traktusszélessége a 8,0 métert, illetve a kialakult traktusszélességet nem haladhatja meg.3 • Tetőidom, hajlásszög: Csak magastetős épületek létesíthetők, szimmetrikus nyeregtetővel, - a tető hajlásszöge 35-40° között lehet. A tető főgerinc-vonalát a hosszoldallal párhuzamosan kell kialakítani. Az épületek homlokzatainak "lágyítására" az oromfalak helyett un. kontyolt ill "félkontyos" tetőzet létesítendő. • Építési anyagok: A homlokzatokon elsősorban hagyományos építőanyagok (vakolat, tégla, kő, cserép, fa, üveg, stb.) alkalmazhatók. • Utcai kerítés: Az utcafronton tömör kerítés létesítendő - hagyományos anyagokból. • Egy építési telken egy darab legfeljebb kétlakásos lakóépület helyezhető el. (6) Az Lke-Dk-4 övezetre vonatkozó előírások: a) Az építési övezetben telekalakítás és építés csak egységes építési program alapján összehangolt kivitelezéssel valósítható meg. b) Az építési övezet teljes területén (telkesítés esetén is) az építmények tömegeit és homlokzatait (homlokzati színezéseket) úgy kell kialakítani, hogy azok egymással összhangban legyenek és formai szempontból egységes építmény-együttes hatását keltsék. c) A homlokzatokon elsősorban hagyományos építőanyagok (vakolat, tégla, kő, cserép, fa, üveg, stb.) alkalmazhatók. (7) Az Lke-Dk/E övezetre vonatkozó előírások: a) Az építési övezetben a lakóterület lakosságát kiszolgáló ellátási (kiskereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató) létesítmény(ek) helyezhető el. b) A területen egy építési telek alakítható ki, és tovább a későbbiekben sem osztható. c) A telken egy épület helyezhető el, az övezeti előírásokban meghatározott előírásokkal. d) Az épület - az építménymagasság követelményének betartásán túl - szabadon formálható.
26
23. § FALUSIAS LAKÓTERÜLET (Lf) (1) A falusias lakóterület legfeljebb 7,5 m-es építménymagasságú lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosság ellátását szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi-, szolgáltató- és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál. (2) A területen az OTÉK 14.§ (2) bekezdése szerinti építmények helyezhetők el. 23/A. § „Lf- Dk” jelű építési övezetek (1) Az építési övezetek a Paks- Dunakömlőd városrész falusias lakóterületét foglalja magában. (2) Az egyes építési övezetek építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások: beép. A kialakítható telek legkisebb legnagy. legnagyobb legkisebb övezet jele módja széless./mélys./ ter. beép. építm mag. zöldfelül. (ép.hely) [m] [m] [m²] [%] [m] [%] Lf-Dk14
K-O
-
-
1000
30*
4,5
40*
Lf-Dk2
K-O
-
-
900
30*
4,5
40*
Lf-Dk3
K-O
-
-
700
30*
4,5
40*
Lf-Dk4
K-O
-
-
300
30*
4,5
40*
Lf-Dk5
K-Z
-
-
1000
30*
6,5
40*
Lf-DkE3
Z
-
-
300
30*
4,5
40*
(3) A telekalakítás és építés részletes szabályai a) Telekalakítás: • A lakóterület hagyományos telekstruktúrájának megtartása érdekében a lakótelkek nem vonhatók össze. A telekhatár-rendezés maximum 20,0 m-es telekszélességig engedélyezhető • A házikerteket, függetlenül attól, hogy azok a lakótelektől elkülönülten önálló helyrajzi számú ingatlant jelentenek, de használatuk a lakótelkekkel együtt történik a lakótelkek szerves részének kell tekinteni, azok önálló építési telekként nem oszthatók meg. • Az Lf-Dk1 jelű építési övezetben amennyiben a megosztás partfalat érint, telekmegosztás csak a peremvonal mögött, attól minimum 10 m-re engedélyezhető. 4 b) Beépítési mód, építési hely: • Az egyes épületeket az oldalhatáron álló beépítési mód szabályai szerint, a kialakult beépítéshez illeszkedően kell elhelyezni. •
Az övezetben a lakótelkeken a hátsókert méretét udvari partfal esetén annak körömvonal egyéb esetekben az utcavonaltól (utcai telekhatártól) számított 70m-es sáv határozza meg, Azaz a hátsókert mérete az adott építési telken a 70 m-en túli területsáv. Értelemszerűen a 70 m-es és az annál kisebb telken a hátsókert mérete 0,0 méter. • Az adott építési helyen belül az egyes épületeket a kialakult oldalhatárra kell helyezni. 27
c) Az épületekre és építményekre vonatkozó követelmények: • A területen csak a település hagyományos karakteréhez illeszkedő épületek építhetők, amelyeket a telek adottságainak, a rendeltetésük követelményeinek megfelelnek. • Az épületek (épületszárnyak) főtömegét jellemző tetőzet főgerinc-vonalára főgerincre merőleges szélességi mérete a 8,0 métert nem haladhatja meg.3 • A területen csak magastetős épületek létesíthetők, a tető hajlásszöge 35-45° között lehet. A tető főgerinc-vonalát a hosszoldallal párhuzamosan kell kialakítani. • A tetőfedés anyaga csak a hagyományos égetett agyagcserép illetve azzal textúrájában és színében harmonizáló betoncserép lehet. • A homlokzatokon elsősorban hagyományos építőanyagok (vakolat, tégla, kő, cserép, fa, üveg, stb.) alkalmazhatók. • Az utca felőli telekhatárokon tömör, illetve 0,4-0,6 m magas tömör lábazatos (beton, kő, vagy tégla), 1,60-2,00 m közötti magasságú kerítés létesíthető. • Az épületek homlokzatainak, kerítéseinek egységét meg kell tartani, azt részleges átalakítással vagy átfestéssel megbontani nem szabad. d) Az építési övezeti előírásokban lehatárolt hátsókertek kizárólag mezőgazdasági művelésű "házikertként" hasznosíthatók. A területen semmiféle építmény nem helyezhető el. A területen ahol a szabályozási terv partfalat jelöl a partfal védelmében megfogalmazott előírások érvényesítendők. 23/B. § „Lf- Gy” jelű építési övezetek (1) Az építési övezetek a Paks-Gyapa városrész lakóterületét foglalja magában. (2) Az egyes építési övezetek építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások: beép. A kialakítható telek legkisebb legnagy. legnagyobb legkisebb övezet jele módja széless./mélys./ ter. beép. építm mag. zöldfelül. (ép.hely) [m] [m] [m²] [%] [m] [%] Lf-Gy1
K-O
-
-
900
30*
4,5
40*
Lf-Gy2
K-SZ/Ikr
-
-
1200
30*
4,5
40*
Lf-Gy3
O
-
-
900
30
4,5
40
(3) Az Lf-Gy3 jelű, újonnan kialakult övezetek területén a telkek hátsó telekhatárán minimum egy sor legalább kétszer iskolázott, 1 méter magasságban mért minimum 12/14 cm törzskörméretű, nagy lombkoronájú és időjárás tűrő fa telepítése számára területet kell biztosítani, és a használatbavételi engedélyig a telepítést el kell végezni. 4 (4) Az Lf-Gy3 jelű övezetek régészeti érdekű terület részei, - ezért a 12553/2 - /23 hrsz-ú ingatlanokon történő építés engedélyezése során a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (továbbiakban: KÖH) szakhatósági véleményét be kell szerezni. 4
23/C. § „Lf- Bi, Cse, Csá” jelű építési övezetek (1) Az építési övezetek a Paks-Biritó, Cseresznyés és Csámpa városrészek lakóterületét foglalja magában. 28
(2) Az egyes építési övezetek építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások: beép. A kialakítható telek legkisebb legnagy. legnagyobb legkisebb övezet jele módja széless./mélys./ ter. beép. építm mag. zöldfelül. (ép.hely) [m] [m] [m²] [%] [m] [%] Lf-Bi
K-O
-
-
1200
30*
4,5
40*
Lf-Cse1
K-O
-
-
1500
30*
4,5
40*
Lf-Cse2
O
-
-
1500
15
4,5
40
Lf-Csá
K-O
-
-
900
30*
4,5
40*
(3) Csámpa területén („Lf-Csá” övezetben) az atomerőmű biztonsági övezetébe tartozó építési tilalommal terhelt ingatlanokon a vonatkozó előírások értelmében építési munka (új építmény építése, meglévő építmény átalakítása, bővítése, felújítása, korszerűsítése, fennmaradása, rendeltetésének megváltoztatása) csak előzetes eseti eltérési engedéllyel történhet. 1 (4) Az eseti eltérési engedély kiadására a Nukleáris létesítmények és a radioaktív hulladék tároló biztonsági övezetéről szóló kormányrendeletben meghatározott eljárás lefolytatása során, az eljárásban közreműködő hatóságok hozzájárulása esetén van lehetőség. Az eseti eltérési engedélyt az ingatlan fekvése szerinti település jegyzője adja ki. 24. § TELEPÜLÉSKÖZPONT VEGYES TERÜLET (Vt) (1) A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási-, kereskedelmi-, szolgáltató, vendéglátó-, szálláshely szolgáltató-, egyházi-, oktatási-, egészségügyi-, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. (2) A területen az OTÉK 16. § (2)-(4) bekezdésekben szereplő építmények helyezhetők el. 24/A. § „Vt – 1” jelű építési övezetek (1) Az építési övezetek városközpont hagyományos beépítésű településközpont vegyes terület övezeteit foglalja magában. (2) Az egyes építési övezetek építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások: legkisebbbeép. A kialakítható telek legkisebb legnagy. legkisebb övezet jele legnagyobb módja széless./mélys./ ter. beép. zöldfelül. építm mag. (ép.hely) [m] [m] [m²] [%] [m] [%] Vt-1.1 4
K-Z
-
-
400
60
6,5-7,5
20
Vt-1.V 4
K-Z
-
-
300
60
6,5-K
20
Vt-1.R 4
K-Z
-
-
500
60
6,5-K
20
(3) A telekalakítás és építés részletes szabályai a) Telekalakítás: • A terület hagyományos telekviszonyai (telekhatárok, megőrzendők, illetve lehetőség szerint visszaállítandók. 29
szélesség,
mélység)
•
A kialakult telekviszonyokhoz igazodóan az új telkek szélességét 20,0 - 25,0 m között kell megállapítani.
b) Beépítési mód, építési hely: • A tervben feltüntetett építési hely irányadó javaslatként veendő figyelembe ettől eltérni a kétlépcsős építési engedélyezés során lehet. • A megtartásra javasolt épületek a továbbépítés során felhasználandók, lebontásuk esetén az új épület számára építési helyként figyelembe veendők. • Az épületeket előkert nélkül az utcafrontra kell helyezni, ettől eltérni csak a kialakult állapotra tekintettel és a főépítész előzetes véleményének megismerése alapján lehet. (4) Építészeti kötöttségek: a.) Tömegalakítás: Az épületek traktusszélessége a 9,0 métert nem haladhatja meg.3 b.) Tetőidom, hajlásszög: Csak magastetős épületek létesíthetők, jellemzően utcával párhuzamos gerincű nyeregtetővel. A tető hajlásszöge a szomszédos épületekhez igazodó, de jellemzően új és meglévő földszintes épület átalakításánál 38-45°, új emeletes épületnél 30-35°, meglévő emeletes épületre történő magastető építésnél 30-40° között lehet. A tető főgerinc-vonalát a hosszoldallal párhuzamosan kell kialakítani. c.) Építési anyagok: A homlokzatokon elsősorban hagyományos építőanyagok (vakolat, tégla, kő, cserép, fa, üveg, stb.) alkalmazhatók. Az épületek színezése – védett épület esetén ha a tervezett építési munka végzése építési engedélyhez vagy bejelentéshez kötött, színterv alapján – elsősorban „földszínű” és elsősorban mészfestékkel engedélyezett. A főtető héjalása égetett agyagcserép (illetve azonos színű és texturájú betoncserép) és műemléki pala lehet. 5 d) Utcai kerítés: Az utcafronton (illetve a külön meghatározott épületsík vonalában) tömör kerítés létesítendő - hagyományos építőanyagokból – 1,6-2,0 m magassággal. e) A meglévő lapostetős épületeken magastető létesíthető – a tető építése azonban nem eredményezheti az övezetre előírt – és az utcai homlokzaton külön is teljesítendő – építménymagasság értékét meghaladó magasság további növelését. f) Az épületek utcára néző földszintjein közfunkciókat kell elhelyezni, lakások itt csak kivételesen, a kialakult állapotra tekintettel helyezhetők el. g) Az előírt legkisebb-legnagyobb építménymagasságot az utcai szárnyra kell értelmezni, annak az utcai homlokzaton önállóan is teljesülnie kell. (5) Hatályon kívül helyezve.5 (6) A „Vt-1.R” jelű (rekonstrukciós - a városképi szempontból zavaró, illetve városrendezési szempontból átépítendő) övezetekben az építési engedélyezési terveket az illetékes tervtanáccsal véleményeztetni kell.3 (7) A Dózsa Gy. – Kereszt u. kereszteződése régészeti érdekű terület, - ezért a 757, 758, 759 hrsz ingatlanokon történő építés engedélyezése során a KÖH szakhatósági véleményét be kell szerezni. 4 24/B. § „Vt – 2” jelű építési övezetek (1) Az építési övezetek az új beépítésű településközpont vegyes terület övezeteit foglalja magában. (2) Az egyes építési övezetek építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások: 30
(ép.hely)
[m]
[m]
[m²]
[%]
legkisebblegnagyobb építm mag. [m]
Vt-2.1
K-Z/SZ
-
-
1000
60
6,5-7,5
20
Vt-2.2
Z/SZ
-
-
1000
60
6,5-9,5
20
Vt-2.R
K-SZ
-
-
2000
80
3,5-9,5
10
Vt-2.R15
K-SZ
-
-
2000
80
3,5-15,0
10
Vt-2.33
Z
-
-
300
80
3,5-5,5
10
övezet jele
5
beép. módja
A kialakítható telek legkisebb legnagy. széless./mélys./ ter. beép.
legkisebb zöldfelül. [%]
(3) A„Vt-2.R” és „Vt-2.R1” jelű (rekonstrukciós - a városképi szempontból jelentős) övezetekben az építési engedélyezési terveket az illetékes tervtanáccsal véleményeztetni kell.5 (4) A „Vt-2.3” jelű övezetben az előkert legkisebb mérete 0,00 m lehet.3 (5) A Tolnai u. – Domb u. 3830 hrsz-ú saroktelek beépítése a telek teljes területére kiterjedő kétlépcsős építési engedélyezési eljárás alapján engedélyezhető.5 (6) A 3830 hrsz-ú ingatlan régészeti érdekű terület része, - ezért az építés engedélyezése során a KÖH szakhatósági véleményét be kell szerezni. 4 (7) A (2) bekezdésben foglalt övezeti előírások az övezet területére (tömbtelkére), illetve az újonnan kialakítandó építési telkekre érvényesítendők. A tömbtelken álló külön tulajdonú épületek úszótelkei a vonatkozó telekalakítási jogszabályok szerint alakíthatók ki.5 (8) Tömbtelken álló úszótelkes épület jelenlegi határvonalat meghaladó bővítése, átépítése csak az SZT-ben szabályozási vonallal jelölt területen belüli úszótelek bővítésével történhet.5 24/C. § „Vt – M” jelű építési övezetek (1) Az építési övezetek a településközpont vegyes terület meghatározott rendeltetésű övezeteit foglalja magában. (2) Az egyes építési övezetek építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások: A kialakítható legnagyobb övezet Meghatározott beép. legnagy. legkisebb telek építm. jele rendeltetése módja beép. zöldfelül. legkisebb mag. területe (ép.hely) [m²] [%] [m] [%] Vt-M1 1
piac, kereskedelem,
K-Z
500
25
6,5
20
Vt-M2
bazársor
K
K
K
K
K
Vt-M3
templom
K
K
K
K
K
Vt-M4
intézmény
Z/SZ
1500
40
9,5
60
Vt-M5
városháza
K-SZ
2000
80
9,5
10
Vt-M6 4
gyermekintézmény
K-SZ
3000
40
7,5
60
31
(3) Az övezetekben az adott létesítmények engedélyezése során a magasabb szintű jogszabályokban előírtakat (pld. oktatási intézmények területének beépítési százaléka) is figyelembe kell venni. 24/D. § „Vt – Dk” jelű építési övezetek (1) Az építési övezetek Dunakömlőd városrész településközpontját foglalja magában. (2) Az egyes építési övezetek építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások: beép. A kialakítható telek legkisebb legnagy. legnagyobb legkisebb övezet jele módja széless./mélys./ ter. beép. építm mag. zöldfelül. (ép.hely) [m] [m] [m²] [%] [m] [%] Vt-Dk1
K-Z
-
-
1000
40
6,5
30
Vt-DkM
K
-
-
K
40
K
30
Vt-Dk2
K-Z
-
-
1000
80
6,5
10
25. § KÖZPONTI VEGYES TERÜLETEK (Vk) (1) A központi vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban központi igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató gazdasági épületek elhelyezésére szolgál. (2) A területen az OTÉK 17. § (2)-(4) bekezdésekben szereplő építmények helyezhetők el, az övezeti előírásokban meghatározott rendeltetés kötöttségeivel. (3) A „Vk-M1” építési övezetben a városi uszodához, valamint a gyógyvíz hasznosításához kapcsolódó –szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, sport, gyógyászati, egészségügyi létesítmény – helyezhető el. (4) Az egyes építési övezetek építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások: A kialakítható övezet Meghatározott beép. telek legnagy. legnagyobb legkisebb jele rendeltetése módja legkisebb beép. építm mag. zöldfelül. területe (ép.hely) [m²] [%] [m] [%] egészségügyi Vk-M1 K-SZ 3000 60 15.0 25 központ okt-nev. Vk-M23 K-SZ 5000 30 7,5 40 létesítmény Vk-M3
sportterület
SZ
3000
10
3,5
10
Vk-M4
parkoló
SZ
3000
10
3,5
10
Vk-M5
intézmény terület
SZ
25000
25
9,5
40
26. § ÜDÜLŐTERÜLETEK (Üü) (1) Az üdülőterület elsősorban üdülőépületek elhelyezésére szolgál.
32
(2) A területen az OTÉK 22.§-ában megnevezett építmények, valamint az üdülővendégek ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó építmények, valamint camping helyezhetők el. (3) Egy építési telken legfeljebb 2 db egy üdülőegységes épület létesíthető. (4) Az egyes építési övezetek építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások: beép. A kialakítható telek legkisebb legnagy. legnagyobb legkisebb övezet jele módja széless./mélys./ ter. beép. építm mag. zöldfelül. (ép.hely) [m] [m] [m²] [%] [m] [%] Üü-1
SZ
-
-
1000
30
4,5
40
Üü-2
K-O
-
-
300
30
4,5
50
(5) A területen építmények tervezését részletes mérnökhidrológiai vizsgálattal kell megalapozni.
talajmechanikai,
mérnökgeológiai-
27. § KERESKEDELMI, SZOLGÁLTATÓ GAZDASÁGI TERÜLETEK (Gksz) (1) A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági
tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. (2) A területen az OTÉK 19.§-ában megnevezett építmények helyezhetők el, az alábbi
kötöttségekkel: a) A területen csak olyan létesítményeket szabad elhelyezni, melyek a védőtávolságokon kívül elhelyezkedő lakó- és intézményterületek felé az üzemek együttes terhelő hatását nem növelik a megengedett mérték fölé. b) Az ipari területen élelmiszer gyártása, csomagolása, valamint tűz- és robbanásveszélyes tevékenység csak a környezetre kiterjedő, a terhelések környezeti kölcsönhatás vizsgálata szerint folytatható, illetve engedélyezhető. (3) Hatályon kívül helyezve.3 (4) Építészeti - városképi követelmények:
a) A főútvonalak menti területekre városképi szempontból is igényesen kialakított (megtervezett) létesítmények telepíthetők. b) Az épületet, vagy épületeket telken belül úgy kell elhelyezni, hogy azok a 6-os számú főút, a forgalmi, illetve a határoló utak felé ne alárendelt homlokzattal jelenjenek meg. c) A területen bódé, faház csak ideiglenesen, felvonulási épületként (az építkezés időtartamára) telepíthető. d) Az utca felőli telekhatárokon csak 0,40-0,60 m magasságú tömör (beton, kő, vagy tégla) lábazatos, 1,60-2,00 m közötti magasságú kerítés létesíthető. e.) A telkeken az előkertek kivételével, a telekhatárok mentén minimum egy sor legalább kétszer iskolázott, 1 méter magasságban mért minimum 12/14 cm törzs-körméretű nagy lombkoronájú és időjárás tűrő fa telepítése számára területet kell biztosítani, és a használatbavételi engedélyig a telepítést el kell végezni. A fásítást a zöldfelület számításnál figyelembe lehet venni.3 f.) A Paksi Ipari Park területén (a Gksz-1.1, Gksz 1.2. építési övezetekben) az e.) pont előírásait nem kell alkalmazni, itt a telkek egyéb, nem utcai telekhatárai mentén minimum 2,0-2,0 m széles - fasor telepítésére alkalmas-, zöldsávot kell biztosítani. A zöldsáv a zöldfelület számításnál figyelembe vehető.3 g.) A Paksi Ipari Park területén (a Gksz-1.1., Gksz-1.2. építési övezetekben) a telkek előtt, az utak mentén, mindkét oldalon minimum egy sor legalább kétszer iskolázott, 1 méter magasságban mért minimum 12/14 cm törzs-körméretű, nagy lombkoronájú és 33
időjárástűrő fa telepítése kötelező, - az adott utcaszakaszra egységes módon. A fa telepítését az út tulajdonosa az utca kialakításakor köteles elvégezni. A már kialakított utcák fásítását a rendelet hatályba lépését követő 12 hónapon belül kell elvégezni.3 27/A. § „Gksz – 1” jelű építési övezetek (1) Az építési övezetek a Paksi Ipari Park és a Nagydorogi út menti meglévő és tervezett
kereskedelmi-szolgáltató magában.
gazdasági tevékenységek
telephelyeinek
területét
foglalja
(2) Az egyes építési övezetek építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások:
övezet jele
beép. módja (ép.hely)
A kialakítható telek legkisebb legnagy. széless./mélys./ ter. beép. [m] [m] [m²] [%]
legnagyobb építm mag. [m]
legkisebb zöldfelül. [%]
Gksz-1.13
O/SZ
30
-
1500
60
10,0
25
Gksz-1.23
O/SZ
50
-
3000
60
10,0
25
Gksz-1.3
SZ
30
-
2 000
40
6,0
20
(3) Az előkert minimális mérete: 5,0 m. Az ettől eltérő előírásokat az SZT tartalmazza.
27/B. § „Gksz – 2” jelű építési övezetek (1) Az építési övezetek a volt „Paksi Konzervgyár és környéke” meglévő és tervezett
telephelyeinek területét foglalja magában. (2) Az egyes építési övezetek építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások:
övezet jele
beép. módja (ép.hely)
A kialakítható telek legkisebb legnagy. széless./mélys./ ter. beép. [m] [m] [m²] [%]
legnagyobb építm mag. [m]
legkisebb zöldfelül. [%]
Gksz-2.1
K-SZ
30
40
1500
60
12,0
20
Gksz-2.2
K-SZ
30
30
900
50
10,0
25
Gksz-2.3
K-SZ
40
70
3000
50
12,0
25
Gksz-2.4 4
K-SZ
-
-
2000
50
9,0
25
(3) A 3625 és a 3631 hrsz ingatlanokra vonatkozó előírások: 4
a.) A két ingatlant legkésőbb a 3625 hrsz-ú telken megépülő legelső épület használatba vételi engedély kérelemének megkéréséig össze kell vonni, ez feltétele a használatbavételi engedély kiadásának. 4 b.) Az pont szerint kialakult ingatlan megközelítését szolgáló Tolnai úti bejárat északi oldalán, az északi telekhatáron 2,5 m magas, belső oldalán hangelnyelő tulajdonságú zajárnyékoló falat kell létesíteni. 4 c.) Az ingatlan régészeti érdekű terület - ezért az építés engedélyezése során a KÖH szakhatósági véleményét be kell szerezni. 4
34
27/C. § „Gksz – 3” jelű építési övezetek (1) Az építési övezetek az úgynevezett „déli ipari övezet” meglévő és tervezett telephelyeinek
területét foglalja magában. (2) Az egyes építési övezetek építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások:
övezet jele
beép. módja (ép.hely)
A kialakítható telek legkisebb legnagy. széless./mélys./ ter. beép. [m] [m] [m²] [%]
legnagyobb építm mag. [m]
legkisebb zöldfelül. [%]
Gksz-3.1
K-SZ
30
60
3000
60
9,0
20
Gksz-3.2
SZ
60
60
5000
60
9,0
20
Gksz-3.33
K-SZ
30
60
2000
60
9,0
20
(3) A „Gksz-3.2” jelű övezetekben az ingatlan tulajdonosának nyilatkoznia kell, hogy a
tervezett tevékenység az atomerőmű működését sem rövid, sem hosszú távon nem befolyásolja kedvezőtlenül. (4) A „Gksz-3.2” jelű övezetek területén az atomerőmű biztonsági övezetébe tartozó építési
tilalommal terhelt ingatlanokon a vonatkozó előírások értelmében építési munka (új építmény építése, meglévő építmény átalakítása, bővítése, felújítása, korszerűsítése, fennmaradása, rendeltetésének megváltoztatása) csak előzetes eseti eltérési engedéllyel történhet. 1 (5) Az eseti eltérési engedély kiadására a Nukleáris létesítmények és a radioaktív hulladék
tároló biztonsági övezetéről szóló kormányrendeletben meghatározott eljárás lefolytatása során, az eljárásban közreműködő hatóságok hozzájárulása esetén van lehetőség. Az eseti eltérési engedélyt az ingatlan fekvése szerinti település jegyzője adja ki. 27/D. § „Gksz – 4” jelű építési övezetek (1) Az építési övezetek az úgynevezett „Pollack utcai terület” tervezett gazdasági területeket
foglalja magában. (2) Az egyes építési övezetek építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások:
övezet jele Gksz-4
beép. módja (ép.hely) SZ
A kialakítható telek legkisebb legnagy. széless./mélys./ ter. beép. [m] [m] [m²] [%] 20
40
800
60
legnagyobb építm mag. [m]
legkisebb zöldfelül. [%]
6,0
20
(3) A területen kivételesen vegyes funkciójú (lakás- és szállásegységeket tartalmazó)
építmények is elhelyezhetők. (4) Az építési övezetekben telekalakítás csak az övezetre kiterjedő elvi telekalakítási engedély
alapján történhet, az építés során az SZT-ben jelölt beépítési határvonalakat figyelembe kell venni. 27/E. § „Gksz – 5” jelű építési övezetek (1) Az építési övezetek a Fehérvári út mentén tervezett telephelyek területét foglalja magában. (2) Az egyes építési övezetek építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások: 35
övezet jele
beép. módja (ép.hely)
A kialakítható telek legkisebb legnagy. széless./mélys./ ter. beép. [m] [m] [m²] [%]
legnagyobb építm mag. [m]
legkisebb zöldfelül. [%]
Gksz-5.1
SZ
-
-
5 000
60
6,0
20
Gksz-5.2
SZ
-
-
15 000
40
9,0
20
27/F. § „Gksz – 6” jelű építési övezetek (1) Az építési övezetek a Gyapa, a Biritó területén valamint a külterületen meglévő és tervezett
telephelyek területét foglalja magában. (2) Az egyes építési övezetek építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások:
övezet jele
beép. módja (ép.hely)
A kialakítható telek legkisebb legnagy. széless./mélys./ ter. beép. [m] [m] [m²] [%]
legnagyobb építm mag. [m]
legkisebb zöldfelül. [%]
Gksz-6.1
K-SZ
-
-
3000
50
7,5
20
Gksz-6.2
K-SZ
-
-
5000
40
7,5
20
Gksz-6.3 4
K-SZ
-
-
3000
30
7,5
50
(3) A dunakömlődi Gksz-6.1 jelű építési övezet területén: 4 - A telephely bővítésének feltétele a környező gyepterületek vízelvezetésének megoldása. - A telephely bővítésekor a patak mentén, a terven jelölt 50 m-es védősáv területét a bővítés során az elsőnek megvalósuló épület használatbavételi engedélyének megkéréséig fásítani kell, a használatbavételi engedély kiadásának feltétele a fásítás megléte. A kijelölt sávban épületet, építményt, burkolt felületet (utat, parkolót stb.) elhelyezni nem szabad. (4) A Gksz-6.3 jelű építési övezet telkeire előírt minimális 50%-os zöldfelületet legalább kétszintű (gyep és 40 db cserje/150 m2, vagy gyep és 1 db nagy lombkoronájú fa/150 m2) növényzettel kell teljesíteni. Az előírt zöldfelület telepítését az építési övezetben legelsőnek megvalósuló épület használatbavételi engedélyének megkéréséig kell elvégezni, a használatbavételi engedély kiadásának feltétele ezen előírás teljesülése. 4 (5) A nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló 21/2006. (I. 31.) számú Kormányrendelet előírásait be kell tartani. 4 27/G. § „Gksz – 7” jelű építési övezetek (1) Az övezet a volt pincegazdaság területét foglalja magában. (2) Az egyes építési övezetek építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások:
övezet jele Gksz-7
beép. módja (ép.hely) K-SZ
A kialakítható telek legkisebb legnagy. széless./mélys./ ter. beép. [m] [m] [m²] [%] -
-
5000
36
40
legnagyobb építm mag. [m]
legkisebb zöldfelül. [%]
7,5
30
28. § IPARI GAZDASÁGI TERÜLET (Gip) (1) Az ipari terület, olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más
beépítésre szánt területen nem helyezhetők el. (2) A területen az OTÉK 20.§ (4) és (5) bekezdésében megnevezett építmények helyezhetők el,
az alábbi kötöttségekkel: a) A területen csak olyan létesítményeket szabad elhelyezni, melyek a védőtávolságokon kívül elhelyezkedő lakó- és intézményterületek felé az üzemek együttes terhelő hatását nem növelik a megengedett mérték fölé. b) Az ipari területen élelmiszer gyártása, csomagolása, valamint tűz- és robbanásveszélyes tevékenység csak a környezetre kiterjedő, a terhelések környezeti kölcsönhatás vizsgálata szerint folytatható, illetve engedélyezhető. (3) A telkeken az előkertek kivételével, a telekhatárok mentén minimum egy sor legalább kétszer iskolázott, 1 méter magasságban mért minimum 12/14 cm törzs-körméretű, nagy lombkoronájú és időjárás tűrő fa telepítése számára területet kell biztosítani, és a használatbavételi engedélyig a telepítést el kell végezni. A fásítást a zöldfelület számításnál figyelembe lehet venni.3 (4) A Paksi Ipari Park területén (a Gip-2.1., és Gip 2.2. építési övezetekben) a (3) bekezdés előírásait nem kell alkalmazni, itt a telkek egyéb, nem utcai telekhatárai mentén minimum 2,0-2,0 m széles - fasor telepítésére alkalmas-, zöldsávot kell biztosítani. A zöldsáv a zöldfelület számításnál figyelembe vehető.3 (5) A Paksi Ipari Park területén (a Gip-2.1., és Gip 2.2. építési övezetekben) a telkek előtt, az utak mentén, mindkét oldalon minimum egy sor legalább kétszer iskolázott, 1 méter magasságban mért minimum 12/14 cm törzs-körméretű, nagy lombkoronájú és időjárástűrő fa telepítése kötelező, - az adott utcaszakaszra egységes módon. A fa telepítését az út tulajdonosa az utca kialakításakor köteles elvégezni. A már kialakított utcák fásítását a rendelet hatályba lépését követő 12 hónapon belül kell elvégezni.3 28/A. § „Gip – 1” jelű építési övezetek (1) Az építési övezetek a Paksi Ipari Park meglévő és tervezett ipari telephelyeinek területét
foglalja magában. (2) Az egyes építési övezetek építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások:
övezet jele
beép. módja (ép.hely)
A kialakítható telek legkisebb legnagy. széless./mélys./ ter. beép. [m] [m] [m²] [%]
legnagyobb építm mag. [m]
legkisebb zöldfelül. [%]
Gip-1.1
SZ
50
-
3 000
50
12,0
25
Gip-1.2
Z/O
30
-
2 000
50
6,0
25
Gip-1.3
SZ
40
-
3 000
30
12,0
40
(3) Építészeti - városképi követelmények:
a) A főútvonalak menti területekre városképi szempontból is igényesen kialakított (megtervezett) létesítmények telepíthetők. 37
b) Az épületet, vagy épületeket telken belül úgy kell elhelyezni, hogy azok a 6-os számú főút, a forgalmi, illetve a határoló utak felé ne alárendelt homlokzattal jelenjenek meg. c) A területen bódé, faház csak ideiglenesen, felvonulási épületként (az építkezés időtartamára) telepíthető. d) Az utca felőli telekhatárokon csak 0,4 -0,6 m magasságú tömör (beton, kő, vagy tégla) lábazatos, 1,60-2,00 m közötti magasságú kerítés létesíthető. e) A telkek előkertjében, valamint az egyéb telekhatárok mentén minimum egy sor nagy lombkoronájú és időjárás tűrő fa telepítése számára területet kell biztosítani, és a használatbavételi engedélyig a telepítést el kell végezni. (4) A „Gip-1.2” jelű építési övezetben épületek csak a terven jelölt beépítési határvonalon
belül helyezhetők el. (5) A „Gip-1.3” jelű építési övezetben a jelentős mértékű zavaró hatású ipari (veszélyes, jelentős környezeti terheléssel járó, bűzös, nagy zajterhelésű) gazdasági tevékenységekhez szükséges építmények helyezhetők el. 28/B. § „Gip – 2” jelű építési övezetek (1) Az építési övezet a Duna-partnak a Molnár ároktól délre tervezett ipargazdasági területeket
foglalja magában. (2) A területen csak olyan létesítmények helyezhetők el, amelyek üzemeléséhez a Dunával való
közvetlen kapcsolat elengedhetetlen. (3) A területeken a beruházónak az építési engedélykérelemben igazolni kell, hogy:
a) A tervezett tevékenység az erőmű hűtővíz ellátását sem rövid, sem hosszú távon nem befolyásolja kedvezőtlenül. b) Az ipari tevékenység, a hajóforgalom, a közúti közlekedés bővülése következtében megnövekvő balesetek gyakoriságában és következményeiben nem lesz olyan változás, amelynek eredményeként e tényezőkből adódó veszéllyel számolni kell az erőmű biztonságának értékelésénél. c) A fentiekben foglalt követelmények teljesülése értékelése érdekében az építési engedélyezési eljárásba (előzetes hatósági engedélyt kiadó hatóságként vagy szakhatóságként) az Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris Biztonsági Igazgatóságát be kell vonni. (4) Az egyes építési övezetek építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások:
övezet jele
beép. módja (ép.hely)
A kialakítható telek legkisebb legnagy. széless./mélys./ ter. beép. [m] [m] [m²] [%]
legnagyobb építm mag. [m]
legkisebb zöldfelül. [%]
Gip-2.1
SZ
50
80
1000
50
9,0
25
Gip-2.2
SZ
50
80
5000
50
21,0
25
(5) A Gip 2 jelű építési övezetek területén a tervezett létesítmények és területek árvízi védelmére 93,00 m Bf. magasságú feltöltési szintet kell biztosítani. 3 a.) A feltöltést, tereprendezést - a beruházások gazdaságossága érdekében kockázatelemzés alapján, az egyéb szükséges védelmi felszerelések, eszközök biztosításával - úgy kell elvégezni, hogy az érintett töltésen belüli terület egészének egységes védelme biztosított legyen.3 b) A fentiek igazolására az építmények építési engedélyezési eljárását megelőzően a a partvonaltól az árvízvédelmi töltésig terjedő sáv egészére vonatkozó átfogó terep- és vízrendezési tervet kell készíttetni és engedélyeztetni az illetékes, hatáskörrel rendelkező környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság(-ok)gal.3 38
(6) A terület közműellátását – a szennyvízelvezetés kivételével – a városi közműhálózatról kell biztosítani. A létesítmények szennyvizei megfelelően zárt, felúszás mentes gyűjtőkben is elhelyezhetők. Az árvédelmi töltést érintő közművezetékeket a teljes terület ellátására kell méretezni, melyet számításokkal kell igazolni.3 (7) A területen építményt e rendelet árvízvédelemről szóló 40. §-ában foglaltak, illetve az
illetékes, hatáskörrel rendelkező környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság(ok) előírásai szerint lehet elhelyezni.3 (8) 3A területen építmények tervezését részletes mérnökhidrológiai vizsgálattal kell megalapozni.
talajmechanikai,
mérnökgeológiai-
28/C. § „Gip – 3” jelű építési övezetek (1) Az építési övezet a vasúti pályaudvartól délre lévő tervezett ipargazdasági területeket
foglalja magában. (2) Az egyes építési övezetek építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások:
övezet jele Gip-3
beép. módja (ép.hely) SZ
A kialakítható telek legkisebb legnagy. széless./mélys./ ter. beép. [m] [m] [m²] [%] -
-
5000
50
legnagyobb építm mag. [m]
legkisebb zöldfelül. [%]
12.0
25
(3) Az övezetben az ingatlan tulajdonosának nyilatkoznia kell, hogy a tervezett tevékenység az
atomerőmű működését sem rövid, sem hosszú távon nem befolyásolja kedvezőtlenül. (4)Az övezet területén, az atomerőmű biztonsági övezetébe tartozó építési tilalommal terhelt ingatlanokon a vonatkozó előírások értelmében építési munka (új építmény építése, meglévő építmény átalakítása, bővítése, felújítása, korszerűsítése, fennmaradása, rendeltetésének megváltoztatása) csak előzetes eseti eltérési engedéllyel történhet. 1 (5) Az eseti eltérési engedély kiadására a Nukleáris létesítmények és a radioaktív hulladék tároló biztonsági övezetéről szóló kormányrendeletben meghatározott eljárás lefolytatása során, az eljárásban közreműködő hatóságok hozzájárulása esetén van lehetőség. Az eseti eltérési engedélyt az ingatlan fekvése szerinti település jegyzője adja ki. 28/D. § „Gip – 4” jelű építési övezetek (1) Az építési övezet a téglagyár területét foglalja magában. (2) A területen a meglévő üzemi tevékenységhez kapcsolódó létesítmények helyezhetők el. (3) Az egyes építési övezetek építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások:
övezet jele Gip-4
beép. módja (ép.hely) K-SZ
A kialakítható telek legkisebb legnagy. széless./mélys./ ter. beép. [m] [m] [m²] [%] -
-
5000
50
legnagyobb építm mag. [m]
legkisebb zöldfelül. [%]
9.0
25
(4) A területen a jelenlegi volumenű működéshez szükséges – élettartamát jelentősen nem
növelő létesítmények helyezhetők el. A téglagyárral határos természetvédelmi terület (védett löszfal) miatt mindennemű építés és telekalakítás csak a természetvédelmi szakhatóság hozzájárulásával történhet.
39
28/E. § „Gip – M” jelű építési övezetek (1) Az építési övezet az atomerőmű valamint a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója (KKÁT)
területét foglalja magában. (2) A területen nukleáris tevékenység keretében az engedélyezett üzemvitel során elektromos-
energia termelés és átmeneti jelleggel kizárólag a Paksi Atomerőműben szintén az engedélyezett üzemvitel során keletkezett kiégett kazetták tárolása végezhető. A tárolás maximális ideje az első tároló modul használatbavételétől számított 50 év. (3) Az egyes építési övezetek építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások:
övezet jele
Meghatározott rendeltetés
(ép.hely)
A kialakítható telek legkisebb területe [m²]
beép. módja
[%]
legnagyo bb építm mag. [m]
legnagy. beép.
legkisebb zöldfelül. [%]
Gip-M1
ERŐMŰ
K-SZ
K
50
K
25
Gip-M2
KKÁT
K-SZ
K
50
K
25
Gip-M3
ERŐMŰTART.TER
SZTK (KÉSZÍTENDŐ SZABÁLYOZÁSI TERV SZERINT)
(4) A Gip-M1 jelű építési övezeten belül az SZT al-övezeteket határol le. (5) A Gip-M1 jelű építési övezeten belül, - annak a teljes övezetére vonatkozó építési övezeti
előírásainak betartása mellet – al-övezetek építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások: A kialakítható legnagyo Al-övezet Meghatározott beép. legnagy. legkisebb telek legkisebb bb építm jele rendeltetés módja beép. zöldfelül. területe mag. (ép.hely) [m²] [%] [m] [%] Gip-M1.1
Üzemi terület
K-SZ
K
40
K
40
Gip-M1.2
Üzemi terület
K-SZ
K
60
K
10
Gip-M1.3
Üzemi terület
K-SZ
K
30
K
50
Gip-M1.4
Közlekedési terület
K-SZ
K
10
K
40
(6) A területen mindennemű telekalakítási valamint építési tevékenység csak a vonatkozó külön
jogszabályok szerint történhet. (7) A építési övezetben a (2) bekezdésben foglalt tevékenységgel összefüggő, a meglévő 4
blokk működéséhez, valamint ezeknek az engedélyezett üzemvitele során keletkezett kiégett kazetták átmeneti tárolásához szükséges építmények helyezhetők el. (8) Az atomerőmű tartalék üzemi területét a beépített üzemi területtől külön kell kezelni,
nyilvántartani és művelni. (9) Az „Gip-M3” jelű építési övezetben az atomerőmű tartalék üzemi területének igénybevétele
esetén arra szabályozási tervet kell készíteni. (10)Az övezetek területe az atomerőmű biztonsági övezetébe tartozik. Az övetekbe tartozó építési tilalommal terhelt ingatlanokon a vonatkozó előírások értelmében építési munka (új építmény építése, meglévő építmény átalakítása, bővítése, felújítása, korszerűsítése, fennmaradása, rendeltetésének megváltoztatása) csak előzetes eseti eltérési engedéllyel történhet. 1 40
(11) Az eseti eltérési engedély kiadására a Nukleáris létesítmények és a radioaktív hulladék tároló biztonsági övezetéről szóló kormányrendeletben meghatározott eljárás lefolytatása során, az eljárásban közreműködő hatóságok hozzájárulása esetén van lehetőség. Az eseti eltérési engedélyt az ingatlan fekvése szerinti település jegyzője adja ki. 29. § MEZŐGAZDASÁGI ÜZEMI TERÜLETEK (Gmg) (1) E
területfelhasználási egységbe a közigazgatási területen meglévő és tervezett mezőgazdasági üzemek területei tartoznak (állattartó telep, terménytároló, szárító, faipari üzem, vegyes majorok stb.)
(2) A területen elsősorban a mezőgazdasági műveléshez szükséges üzemi építmények
helyezhetők el. (3) Az egyes építési övezetek építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások:
övezet jele Gmg
beép. módja (ép.hely) SZ
A kialakítható telek legkisebb legnagy. széless./mélys./ ter. beép. [m] [m] [m²] [%] 50
80
5000
30
legnagyobb építm mag. [m]
legkisebb zöldfelül. [%]
7,5
40
(4) A területen csak olyan létesítményeket szabad elhelyezni, melyek a védőtávolságokon kívül
elhelyezkedő lakó- és intézményterületek felé az üzemek együttes terhelő hatását nem növelik a megengedett mérték fölé. (5) A telkek előkertjében, valamint az egyéb telekhatárok mentén minimum egy sor nagy lombkoronájú és időjárás tűrő fa telepítése számára területet kell biztosítani, és a használatbavételi engedélyig a telepítést el kell végezni. (6) A mezőgazdasági üzemi területeken csak akkor létesíthető új állattartó telep, a telephelyen keletkező szerves trágya és hígtrágya elhelyezésére rendelkezésre áll a nitrát érzékeny terület előírásainak megfelelő elhelyező terület.1 30. § KISTERMELŐI ÁLLATTARTÁSRA SZOLGÁLÓ TERÜLETEK (Gká) (1) E terület jellemzően az önkormányzat állattartási rendeletében meghatározott saját
szükséglet mértékét meghaladó, kistermelői állattenyésztés céljára szolgál. (2) A területen elsősorban a mezőgazdasági üzemi építmények valamint a gazdaság
működtetéséhez szükséges szolgálati lakások (telkenként max. 2 lakás) helyezhetők el. (3) Az egyes építési övezetek építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások:
övezet jele Gká
beép. módja (ép.hely) SZ
A kialakítható telek legkisebb legnagy. széless./mélys./ ter. beép. [m] [m] [m²] [%] -
-
3000
30
legnagyobb építm mag. [m]
legkisebb zöldfelül. [%]
4,5
40
(4) A területen csak olyan létesítményeket szabad elhelyezni, melyek a védőtávolságokon kívül
elhelyezkedő lakó- és intézményterületek felé az üzemek együttes terhelő hatását nem növelik a megengedett mérték fölé. (5) A telkek előkertjében, valamint az egyéb telekhatárok mentén minimum egy sor nagy
lombkoronájú és időjárás tűrő fa telepítése számára területet kell biztosítani, és a használatbavételi engedélyig a telepítést el kell végezni. 41
(6) Kistermelői állattartásra szolgáló területeken csak akkor létesíthető új állattartó telep, a telephelyen keletkező szerves trágya és hígtrágya elhelyezésére rendelkezésre áll a nitrát érzékeny terület előírásainak megfelelő elhelyező terület.1 31. § KÜLÖNLEGES TERÜLETEK (K) (1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő
építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek) és más beépítésre szánt terület-felhasználású területektől eltérnek. (2) A területen az építési övezetek fő rendeltetésének megfelelő, valamint az ahhoz kapcsolódó
építmények helyezhetők el. 31/A. § Kpi – Pincesorok építési övezetei (1) Az építési övezet a város pincesorainak területeit foglalja magában. (2) A pincesorok területén belül csak présház valamint a borturizmushoz kapcsolódó ellátási
(közösségi) létesítmény építése engedélyezett. (3) Az egyes építési övezetek építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások:
övezet jele
3
A kialakítható beép. módja telek legkisebb területe (ép.hely) [m²]
[%]
legkisebb legnagyobb építm mag. [m]
legnagy. beép.
legkisebb zöldfelül. [%]
Kpi
K-Z
K-SZT
95
2,8 - 3,4
0
Kpi-E
Z
K-SZT
80
2,8 - 3,4
0
Kpi-E15
SZ
SZT
80
2,8-4,5
0
(4) A présházas és közösségi épületek részére építési telket kell kialakítani. (5) Présház épület a terven lehatárolt területen, a meglévő épületek által meghatározott
beépítési vonalban foghíjként, illetve a beépítési vonal meghosszabbításaként építhető, a korábbi épületek helyére, lyukpincéhez igazodva. (6) Az épület alapterülete az adott pincesorra jellemző nagyságot nem haladhatja meg. Az
egyes épületek konkrét méreteit a szomszédos épületek nagyságai határozzák meg oly módon, hogy az új épület szélessége ± 60 cm-rel térhet el. (7) Az épület építménymagassága 2,8 - 3,4 m lehet, de az illeszkedés szempontjából a
szomszédos épületek építmény magasságát kell alapul venni úgy, hogy az új épület homlokzatmagassága ± 50 cm-rel térhet el a környezetében álló épülettől. (8) Az épület tetőhéjalása csak mázatlan tetőcserép lehet. A tető hajlásszöge 40-45° lehet. (9) Falmagasítás, tetőtér-beépítés, valamint erkély és loggia nem engedélyezhető. (10)Az ajtó maximális nyílásmérete 1,5 x 2,2 m lehet. A kétszárnyas ajtó nyílószárnyainak
szimmetrikusnak kell lennie. Csak teleajtó alkalmazható. Az ajtó előtti léckapu megengedett, illetve a környezetéhez alkalmazkodva ajánlott. (11)Egynél több ablak elhelyezése esetén az ablakméreteknek meg kell egyeznie. Az ajtó és
ablak fából készülhet. Az épület oldalfalain és hátsó homlokzatán szellőzőnyílások nyitása engedélyezett. 42
(12)Az épület falazata tégla, vályog, vert fal lehet. Faház elhelyezése nem engedélyezhető. (13)Az épület homlokzata lehet vakolt, fehérre festett és fehérre meszelt, valamint tégla
architektúrás, az utóbbi esetben a homlokzaton csak I. osztályú égetett agyag-tégla felülete jelenhet meg, egyenletes hézagmérettel falazva. Kőporos vakolat nem engedélyezhető. (14)Az épülethez külső lépcső csatlakozása az előlépcsőt kivéve nem engedélyezett. (15)Az oromfal anyaga lehet falazott, illetve deszka. Az utóbbi csak függőleges osztású lehet.
Farost- és forgácslemez burkolat nem engedélyezhető. (16)Az ellátási (közösségi) létesítményeket egyedi terv alapján a présházakhoz igazodó
megjelenéssel, a környezetet is bemutató építési engedélyezési terv alapján lehet engedélyezni. (17)A fésűs beépítésű pincesorokra vonatkozó további előírások:
a) Az épületek szélességi mérete maximum 6,6 m lehet. b) Az épületek közötti távolság minimum 1,0 m lehet. c) A nem ellátási célú felhasználás esetén az épületen maximum két ajtó engedélyezett, de ezek nem kerülhetnek egy homlokzatra. A főhomlokzati ajtó tengelye nem kerülhet kijjebb az épület szélességének egyharmadánál. d) Az épület főhomlokzatán maximum 2 azonos méretű ablak helyezhető el oly módon, hogy a bejárati ajtó mindkét oldalára egy-egy ablak kerülhet. (18)Közműellátásra vonatkozó előírások
a) Az egyes présházakra építési, illetve használatbavételi engedély az esetben adható, ha az épület, illetve telek csapadékvíz elvezetése biztosított. Villamos energia valamint ivóvízellátás biztosítása nem feltétele az építési engedély kiadásának. b) A terület villamos energia ellátását biztosító villamoshálózatot a pincesorok építészeti, városképi értékei miatt a légvezetékes megoldásról fokozatosan földkábeles megoldásra kell átépíteni, az új hálózat csak fölkábeles kivitelben engedélyezhető csak c) A présházakba vezetékes vizet csak a maximális biztonsági feltételek biztosításával szabad vezetni. A présházak vízigényét közkifolyóval vagy vezetékes ivóvízhálózattal kell biztosítani. d) Közellátási funkciójú épületet (kocsma, étterem, nyilvános WC) teljes közműellátással (villany, vezetékes víz, közcsatorna) kell kialakítani. e) A hulladékok elhelyezéséről - különös tekintettel a termelési hulladékokra gondoskodni kell. f) A fűtési energiát úgy kell megválasztani, hogy a területre előírt kibocsátási határértékek betartása biztosítható legyen. (19) A "Kpi-E1" jelű építési övezetben kizárólag közcélú hasznosítású, fedett-nyitott szín építhető az alábbi sajátos előírások mellett:5 a.) Az övezetben csak egy építési telek alakítható ki a szabályozási terv szerint. Telekmegosztás a későbbiekben sem engedélyezhető.5 b.) Az épületet szabadon álló beépítési mód szerint, minden (közterülettel határos) oldalán az előkert minimális mérete: 0,0 m, - azaz az építési hely megegyezik a telek területével.5 c) Az épület az adott funkció követelményeinek megfelelően, a védett környezethez illeszkedő egyszerű tömegformálás, természetes anyaghasználat mellett szabadon formálható.5
43
31/B. § Kh – Hulladék tároló és kezelő telepek építési övezetei (1) Az építési övezet a hulladéktároló- és kezelő telepeket foglalja magában. (2) Az építési övezetekben csak a létesítmények működtetéséhez szükségek üzemi építmények
helyezhetők el. (3) Az egyes építési övezetek építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások:
övezet jele
Meghatározott rendeltetése
Kh – SZV3 szennyvízkezelés Kh- HT3
Hulladékkezelés ártalmatlanítás
beép. módja
A kialakítható telek legkisebb területe
(ép.hel y)
[m²]
[%]
[m]
[%]
SZ
K
40
9,0
40
SZ
SZT
10
9,0
40
legnagy. legnagyobb legkisebb beép. építm mag. zöldfelül.
(4) Az övezetek területén, az atomerőmű biztonsági övezetébe tartozó építési tilalommal terhelt
ingatlanokon a vonatkozó előírások értelmében építési munka (új építmény építése, meglévő építmény átalakítása, bővítése, felújítása, korszerűsítése, fennmaradása, rendeltetésének megváltoztatása) csak előzetes eseti eltérési engedéllyel történhet. 1 (5) Az eseti eltérési engedély kiadására a Nukleáris létesítmények és a radioaktív hulladék
tároló biztonsági övezetéről szóló kormányrendeletben meghatározott eljárás lefolytatása során, az eljárásban közreműködő hatóságok hozzájárulása esetén van lehetőség. Az eseti eltérési engedélyt az ingatlan fekvése szerinti település jegyzője adja ki. 31/C. § Kb – Bányaterületek építési övezetei (1) Az építési övezet a város területén működő bányák területeit foglalja magában. (2) A bányák területén csak a bánya üzemeléséhez szükséges létesítmények építése
engedélyezett. (3) Az egyes építési övezetek építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások:
Meghatározo övezet jele tt rendeltetése Kb
-
A kialakítható beép. telek módja legkisebb területe (ép.hely) [m²] SZ
5000
legnagy. beép.
legnagyobb építm mag.
legkisebb zöldfelül.
[%]
[m]
[%]
40
4,5
40
(4) Az egyes építési övezetek területén (bányatelek határai közt fekvő ingatlant) - a
Bányatörvény értelmében - telekalakítás céljára megosztani, vagy azon építkezni az építési hatóságnak a bányavállalkozó hozzájárulásával adott engedélyével és az engedélyben megszabott feltételek megtartásával szabad. (5) A „Paks II. (Téglagyári Agyagbánya) – agyag” elnevezésű bányatelek felhagyása utáni
rekultiváció a során a „turisztikai célú” újrahasznosítás szempontjait figyelembe kell venni. (6) Az övezet/ek/ területén, ha az/ok/ atomerőmű biztonsági övezetébe tartoznak építési
tilalommal terheltek, a vonatkozó előírások értelmében építési munka (új építmény építése,
44
meglévő építmény átalakítása, bővítése, felújítása, korszerűsítése, fennmaradása, rendeltetésének megváltoztatása) csak előzetes eseti eltérési engedéllyel történhet. 1 (7) Az eseti eltérési engedély kiadására a Nukleáris létesítmények és a radioaktív hulladék
tároló biztonsági övezetéről szóló kormányrendeletben meghatározott eljárás lefolytatása során, az eljárásban közreműködő hatóságok hozzájárulása esetén van lehetőség. Az eseti eltérési engedélyt az ingatlan fekvése szerinti település jegyzője adja ki. (8) Új bánya nyitása esetén a folyamatos rekultivációról az övezeti előírás szerinti minimum 40
% zöldfelület biztosításával gondoskodni kell. 5 (9) A 0279/4 hrsz-ú ingatlanon az ásványi nyersanyag kitermelést az arra feljogosító
bányahatósági engedély birtokában lehet csak megkezdeni és végezni, ezen időpontig mezőgazdasági művelést kell folytatni. Az ingatlan nyugati, tervezett autópálya tengelyétől számított 250 m-es sávját erdősíteni kell. 5 31/D. § Kz – Zöldfelület jellegű különleges területek építési övezetei (1) Az építési övezet a város jelentős zöldfelülettel rendelkező különleges területeit foglalja
magában. (2) Az egyes építési övezetekben a meghatározott rendeltetést szolgáló illetve az ahhoz
kapcsolódó ellátási (közösségi) létesítmény építése engedélyezett. (3) Az egyes építési övezetek építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások:
A kialakítható Meghatározott beép. telek övezet jele rendeltetése módja legkisebb területe (ép.hely) [m²] közellátási Kz - ell K-SZ 1200 funkció STRAND Kz - str K-SZ 5000 FÜRDŐ szabadidős Kz -szp SZ 10000 park
legnagy. beép.
legnagyobb építm mag.
legkisebb zöldfelül.
[%]
[m]
[%]
30
7,5
60
30
10,0
50
10
7,5
60
Kz –sp13
sporttelep
SZ
5000
10
7,5
60
Kz – sp23
jégpálya
K-Z
5000
40
7,5
10*
K-SZ
3000
30
7,5
40
K-SZ
5000
25
5,5
60
K-SZ
10000
10
7,5
80
SZ
2500
10
3,5
80
SZ
5000
10
7,5
70
Kz – tur
3
Kz – tur24 Kz – tur34 Kz –szt Kz -rend
turisztikai és szabadidős terület turisztikai és szabadidős terület turisztikai és szabadidős terület szabadidős tanyák rendezvényterület
45
Kz -rég
régészetiterület
SZ
10000
10
9,0
70
Kz - vsp
vízisport-telep
SZ
5000
20
12,0
40
Kz - tem
temető
SZ
5000
10
4,0
40
(4) A „Kz –szt” jelű építési övezet egy legfeljebb 3,5 m építménymagasságú épületek
elhelyezésére szolgál.: a) Az építési övezetben csak 35-45° közötti hajlásszögű, magastetős (tetőtér beépítéssel, vagy anélkül) épületek helyezhetők el. b) Alagsor, pince (további szintként) nem létesíthető. c) A szabadidős tanyák homlokzatain csak hagyományos építőanyagok alkalmazhatók. Fém vagy/és műanyag burkolatként és tetőfedő anyagként nem használható. d) Az építési övezetben a szennyvizek elhelyezése közműpótló berendezéssel is megengedhető. (5) A „Kz –rend” jelű építési övezetben a kialakítandó funkciónak megfelelően a tervezett
igénybevétel előtt – a szakhatóságok hozzájárulásával elkészített tereprendezési és vízrendezési terv alapján – a terület előkészítést el kell végezni. (6) A Duna mélyfekvésű árterületen lévő övezetekben építmények tervezését részletes
talajmechanikai, mérnökgeológiai-mérnökhidrológiai vizsgálattal kell megalapozni. (7) A „Kz-vsp” jelű övezet területén, az atomerőmű biztonsági övezetébe tartozó építési tilalommal terhelt ingatlanokon a vonatkozó előírások értelmében építési munka (új építmény építése, meglévő építmény átalakítása, bővítése, felújítása, korszerűsítése, fennmaradása, rendeltetésének megváltoztatása) csak előzetes eseti eltérési engedéllyel történhet. 1 (8) Az eseti eltérési engedély kiadására a Nukleáris létesítmények és a radioaktív hulladék tároló biztonsági övezetéről szóló kormányrendeletben meghatározott eljárás lefolytatása során, az eljárásban közreműködő hatóságok hozzájárulása esetén van lehetőség. Az eseti eltérési engedélyt az ingatlan fekvése szerinti település jegyzője adja ki. (9) A „Kz –tur” jelű építési övezetek turisztikai (elsősorban lovas-, bor és falusi turizmus) célú létesítmények építményei elhelyezésére szolgál.:4 a) Az épületek külső megjelenítéséhez hagyományos építőanyagokat (kő, tégla, vályog, fa, cserép, nád) kell használni. 4 b) Az épületek a térség építési hagyományainak megfelelően egyszerű tömegű, 30-45° hajlásszögű, szimmetrikus nyeregtetővel fedett kialakításúak lehetnek. 3 c) AKz-tur1 és a Kz-tur 3 jelű építési övezetekben az épületek meglévő dűlőút tengelyétől minimum 10,0 m-re, helyezhetők el.4 d) A Kz-tur 3 jelű építési övezet területén: 4 - a zöldterület jellegű különleges területté történő átsorolást követően a beruház megkezdéséig mezőgazdasági művelést kell folytatni, - a tervezett létesítmény építéséhez és működéséhez a talajvédelmi hatóság hozzájárulása szükséges, - a lovas telep működését úgy kell tervezni, hogy a keletkező trágya hasznosítása megfeleljen az érvényben lévő jogszabályoknak.
46
31/E. § Kkö – Közlekedési létesítmények építési övezetei (1) Az építési övezet az épületnek minősülő közlekedési építmények területeit foglalja
magában. (2) Az építési övezetekben csak az adott létesítmények működtetéséhez szükségek üzemi és
ellátási építmények helyezhetők el. (3) Az egyes építési övezetek építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások:
Meghatározott rendeltetése
övezet jele
beép. módja (ép.hely)
Kkö-M1 Kkö-M2
autóbusz pályaudvar vasúti pályaudvar, vasúti megállóhely
A kialakítható legnagyo telek legnagy. bb építm legkisebb beép. mag. területe [m²] [%] [m]
legkisebb zöldfelül. [%]
SZ
5000
40
9,0
10
SZ
900
40
9,0
10
Kkö-M3
vízirendőrség
SZ
900
40
9,0
10
Kkö-M4
kikötő
SZ
5000
40
9,0
10
Kkö-ÜT
üzemanyagtöltő állomás
SZ
400
40
9,0
10
Kkö-G
garázstömb
Z
120
80
3,0
10
31/F. §5 Ke - Az "energiapark" építési övezete (1) Az építési övezet az Atomerőműhöz kapcsolódó, különleges látogatóközpont területét
foglalja magában.5 (2) Az építési övezet az atomenergia, az energiatermelés és az energia felhasználás bemutatója,
és annak kiszolgáló létesítményei elhelyezésére szolgál. 5 (3) Az építési övezet építési telkén betartandó telekalakítási és beépítési előírások: 5
övezet jele
Ke
Meghatározott rendeltetése
Energiapark
(ép.hely)
A kialakítható telek legkisebb területe [m²]
SZ
K
beép. módja
legnagy. beép.
legnagyobb építm mag.
legkisebb zöldfelül.
[%]
[m]
[%]
20
10
60
(4) A területen
a) az energiapark működéséhez szükséges oktatási, ismeretterjesztési, kiállítási, konferencia célú, továbbá kutatás-fejlesztéssel összefüggő tájékoztató, bemutató építmény helyezhető el. 5 b) az a) pont szerint megvalósult építmények rendeltetése a későbbiekben sem változtatható meg. 55 c) az övezet területe nem osztható fel. d) a létesítmény parkoló-szükségletét telken belül kell biztosítani. 5
47
(5) Az övezet régészeti érdekű terület, az engedélyezési eljárásokban a KÖH szakhatósági
közreműködése szükséges. 5 (6) Az övezet területe az atomerőmű biztonsági övezetébe tartozó építési tilalommal terhelt
ingatlan, ahol: 5 - A vonatkozó előírások értelmében építési munka (új építmény építése, meglévő építmény átalakítása, bővítése, felújítása, korszerűsítése, fennmaradása, rendeltetésének megváltoztatása) csak előzetes eseti eltérési engedéllyel történhet. 5 - Az eseti eltérési engedély kiadására a Nukleáris létesítmények és a radioaktív hulladék tároló biztonsági övezetéről szóló kormányrendeletben meghatározott eljárás lefolytatása során, az eljárásban közreműködő hatóságok hozzájárulása esetén van lehetőség. Az eseti eltérési engedélyt az ingatlan fekvése szerinti település jegyzője adja ki. 5 BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK 32. § KÖZLEKEDÉSI ÉS KÖZMŰTERÜLETEK (KÖ) (1) A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület az országos és a helyi közutak, a
kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével -, a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmú vasutak, vízi és légi közlekedés, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál. (2) A közlekedési területek és létesítmények szabályozási szélességeit a szabályozási tervlap és
HÉSZ határozza meg. A közutak, közterületek számára az SZT-ben és a HÉSZ-ben meghatározott építési területet biztosítani kell. (3) A
közterületi utak szabályozási szélességgel meghatározott területsávjai mentén létesítményt elhelyezni csak a területsáv megtartásával szabad.
(4) A szabályozási szélességen belül csak a közút, gyalogút, kerékpárút létesítményei,
berendezései és közművek létesíthetők, illetve növényzet telepíthető. (5) A vasúti területen belül kizárólag a pálya és kereskedelmi vasút üzemeltetéséhez,
működtetéséhez elsődlegesen szükséges létesítmények (vágányok, energiaellátási létesítmények, üzemi-utasforgalmi épületek, szolgálati lakások) helyezhetők el (6) A belterületi közutak elhelyezése céljára – ha az
SZT vagy más előírás másképp rendelkezik, illetve a keresztmetszeti elemek helyszükségletének méretezése hiányában – legalább a következő szabályozási szélességű területeket kell biztosítani: • Tervezett forgalmi utak: 30 m • Tervezett gyűjtőutak: 22 m • Tervezett lakó és kiszolgáló utak: 12 m • Tervezett gyalogutak: 3 illetve 9 m az SZT-ben jelöltek szerint 1
(7) A közúti főhálózat elemei:
a) Belterületi főutak: • Meglévő, kialakult utcák esetén – ott, ahol a közlekedési területek méretei csak aránytalan ráfordítás mellett növelhetők az egyéb indokolt méretre – a biztonságos közlekedés feltételeit forgalomtechnikai eszközökkel, illetve a forgalom korlátozásával (súly, méret, időszak, stb.) kell biztosítani. • A kialakult szabályozási szélesség tartandó meg az alábbi belterületi főúthálózati elemeken: I. rendű főutak 48
• •
− 6. sz. elsőrendű főút (B.III.a.B.) − Dózsa György út (B.III.b.C.) − Tolnai út (B.III.b.C.) − Pollack Mihály utca (B.III.b.B.) II. rendű főutak − Deák Ferenc utca (B.IV.b.C.) − Fehérvári út (B.IV.b.C.) − Táncsics Mihály utca (B.IV.b.C.) − Kápolna utca (B.IV.b.C.) − Gesztenyés utca (B.IV.b.D.) − Biztonsági út (B.IV.b.B.) − Kölesdi út (B.IV.b.C.) 1 Szabályozási szélesség változik az alábbi útszakaszon: − Kereszt utca (B.IV.b.C.) - tervezett szabályozási szélesség : 16 m. 1 Tervezett belterületi II. rendű főutak: 1 − Észak-nyugati elkerülő út a Fehérvári út és a Gesztenyés utca között. (B.IV.b.B.) − Táncsics utca új nyomvonala a Dózsa Gy. út és a 6. sz. út főút között. (B.IV.b.C.)
b) Belterületi gyűjtőutak • A kialakult szabályozási szélesség tartandó meg az alábbi gyűjtőutakon: − Petőfi utca (B.V.c.C.) − Hidegvölgy utca (B.V.c.C.) − Haladás utca (B.V.c.C.) − Munkácsy M. utca (B.V.c.C.) − Anna utca (B.V.c.C.) − Kossuth L. utca (B.V.c.C.) − Pál utca (B.V.c.C.) − Györkönyi utca (B.V.c.C.) − Péter utca (B.V.c.C.) − Kishegyi út (B.V.c.C.) − Újtemplom utca (B.V.c.C.) − Ifjúság útja (B.V.c.C.) − Építők útja (B.V.c.C.) − Béke u. (Dunakömlőd) (B.V.c.C.) • Tervezett gyűjtőutak: − Elkerülő út északi szakasza a Fehérvári út és Dunakömlőd között (B.V.c.C., illetve K.VI.C.) − Tervezett lakóterület gyűjtőútja az Észak-nyugati elkerülő út és a Györkönyi út között. (B.V.c.B.) c) Egyéb belterületi utak • A kialakult szabályozási szélesség tartandó meg a külön nem említett, egyéb belterületi úthálózati elemeken is. ( B.VI.d.) d) Külterületen tervezett útszakaszok mentén az út tengelyétől • autópálya esetében: 100-100 m • összekötő út esetében: 50-50 m • kiszolgáló út esetében: 30-30m védősáv biztosítandó. (8) Kerékpáros közlekedés nyomvonalai a következők:
a) Kiépített kerékpárút: 49
•
A Kölesdi úti csomóponttól a Tolnai út mentén a városi uszodáig, az SZT-ben jelölt nyomvonalon
b) Tervezett kerékpárutak: • A városi uszodától az Alvég szerviz útja mentén a Duna-korzón át (a szabályozási terven jelölt nyomvonalon), a Duna-parton annak a vasút felőli oldalán Dunakömlődig. Dunakömlőd felé a kerékpáros kapcsolat különszintű keresztezéssel építendő ki a 6. sz. elsőrendű főút és a vasút felett. • Paks – Csámpa közötti kerékpárút, a 6. sz. főúttal párhuzamosan, közös gyalogkerékpárútként létesítendő. • A biztonsági úttal párhuzamosan kiépített kerékpárút, a lakótelep és a Atomerőmű kerékpáros kapcsolatának biztosítására. c) Az egyéb szükséges kerékpáros kapcsolatok kijelölt kerékpáros útvonalként valósítandók meg. 33. § ZÖLDTERÜLETEK (Kp) (1) A terven zöldterületi területfelhasználási elemként lehatárolt területek funkcionális és
zöldfelületi fejlesztése, illetve rekonstrukciója, fenntartása, valamint új parkok, kertek létesítése csak kertépítészeti engedélyezési tervek alapján engedélyezhető. (2) A közparkokban az OTÉK 27.§ (4) bekezdésében szereplő építmények helyezhetők el. (3) A területen legfeljebb 3,5 m építménymagasságú épületek létesíthetők, legfeljebb 2%-os
beépítettséggel. 34. § ERDŐTERÜLETEK (E) (1) Az erdőterületeken az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el. (2) A terv erdőterületei - építési szempontból - az alábbi területegységekre tagolódik:
a) Ev - védelmi (védett és védő) rendeltetésű erdőterületek, b) Eg - gazdasági rendeltetésű erdőterületek, c) Er – rekreációs (turisztikai) rendeltetésű erdőterületek. (3) Az Ev - jelű területen épületet elhelyezni nem lehet. (4) Az Eg – jelű területeken 100 000 m2-t (10 ha) meghaladó területnagyságú telken 0,5%-os
beépítettséggel, az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el. a) A telken létesítendő épületek legnagyobb építménymagassága 7,5 m lehet. A legnagyobb építménymagasság értékét a technológiai szempontból szükséges építmények (kémény, stb.) magassága meghaladhatja. b) Az épületek a térség építési hagyományainak megfelelően egyszerű tömegű, 30-45° hajlásszögű, szimmetrikus nyeregtetővel fedett kialakításúak lehetnek. (5) Az Er – jelű területeken 100 000 m2-t (10 ha) meghaladó területnagyságú telken 5 %-os beépítettséggel a térség turisztikai hasznosításához és a terület műveléséhez szükséges építmények és legfeljebb 2 szolgálati lakás helyezhetők el.3 a) A területen állattartására szolgáló építmény - kivéve a turisztikai célú állattartó épületet - nem építhető. b) Az épületek legfeljebb 7,50 m-es építménymagasságúak lehetnek. Az épületek külső megjelenítéséhez hagyományos építőanyagokat (kő, tégla, vályog, fa, cserép, nád) kell használni.
50
c) Az épületek a térség építési hagyományainak megfelelően egyszerű tömegű, 30-45° hajlásszögű, szimmetrikus nyeregtetővel fedett kialakításúak lehetnek. d) Az épületek meglévő dűlőút tengelyétől minimum 10,0 m-re, helyezhetők el.3 e.) Az Er – jelű területen több önálló telekből a tulajdonos(ok) kérésére a 2. §.8. pontja szerinti erdőbirtoktest alakítható ki • Az erdőbirtoktest esetében az 5%-os beépíthetőség a birtoktesthez tartozó összes Er – jelű területen lévő telek területe után számítva csak az egyik telken is kihasználható (erdőbirtokközpont), ha a telek területe legalább a 10 000 m2-t eléri, és a beépítés a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatára nincs korlátozó hatással, illetőleg azt nem veszélyezteti. A birtokközpont telkén a beépítettség a 45%-ot nem haladhatja meg. • Az erdőbirtokközpont kialakítására vonatkozó építési engedélynek tartalmaznia kell - a központhoz tartozó összes telekre vonatkozóan - azt a tényt, hogy az mely helyrajzi számú erdőbirtokközponthoz tartozik. Építési tilalmat, illetve építési korlátozást kell bejegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba az építésügyi hatóság határozata és megkeresése alapján - a tulajdonos érdekében - azokra a telkekre, amelyek területe a központ beépítettségének meghatározásakor - egészben vagy részben - beszámításra kerültek. • Indokolt esetben az erdőbirtokközponthoz tartozó más telken kiegészítő központ alakítható ki, ha a központ beépítettsége a központhoz tartozó összes telek területe után számított beépíthetőségi mértéket nem éri el. Ilyen esetben a telephely beépítettsége a bejegyzett korlátozás szerinti beépíthetőségi mértéket nem haladhatja meg. • Az erdőbirtokközpont és a kiegészítő központ kialakításához előzetesen elvi építési engedélyt kell kérni, melyben igazolni kell birtokközpont, erdőbirtoktest kialakításának minden jogszabályi feltételének teljesülését.3 (6) Az erdőterületeken az országos és helyi építési előírásokon túl az adott terület művelési
ágának megfelelően az erdőkre, a föld- és talajvédelemre valamint a természetvédelemre vonatkozó előírásokat is be kell tartani. (7) A meglévő - és a fenti szabályok szerint nem beépíthetőnek minősülő - beépített
ingatlanokon álló épületek felújíthatók és korszerűsíthetők. (8) Az erdőterületeken a konkrét építési területek kijelölését megelőzően mérnökgeológiai
szempontok alapján kell vizsgálni a terület felszínmozgásra való hajlamát. Felszínmozgás veszélyes területeken mérnökgeológiai, geotechnikai vizsgálatokra kell alapozni az építési területek kijelölését, az építmények létrehozásának egyedi feltételeit. (9)Az övezetek területén ha azok az atomerőmű biztonsági övezetébe tartoznak és építési tilalommal terheltek, a vonatkozó előírások értelmében építési munka (új építmény építése, meglévő építmény átalakítása, bővítése, felújítása, korszerűsítése, fennmaradása, rendeltetésének megváltoztatása) csak előzetes eseti eltérési engedéllyel történhet. (10)Az eseti eltérési engedély kiadására a Nukleáris létesítmények és a radioaktív hulladék tároló biztonsági övezetéről szóló kormányrendeletben meghatározott eljárás lefolytatása során, az eljárásban közreműködő hatóságok hozzájárulása esetén van lehetőség. Az eseti eltérési engedélyt az ingatlan fekvése szerinti település jegyzője adja ki. 35. § MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK (M) (1) A mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattenyésztés és a halászat, továbbá az
ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás (a továbbiakban: mezőgazdasági hasznosítás) valamint kivételes esetben a turisztikai célú hasznosítás építményei helyezhetők el. 51
(2) A turisztikai hasznosítás céljára szolgáló létesítményekre - a gazdasági épületekre
vonatkozó előírások keretei között - csak kétlépcsős építési engedélyezési eljárás lefolytatása alapján adható építési engedély. (3) A város mezőgazdasági területe - építési szempontból - az alábbi területegységekre
tagolódik: a) Má - általános mezőgazdasági területek, b) Mk - kertes mezőgazdasági területek (a volt zártkerti területek), c) Mü - mezőgazdasági ültetvényterületek, d) Mr – korlátozott használatú mezőgazdasági területek. (4) A mezőgazdasági területen az építés az OTÉK 29.§ (3) – (4) bekezdéseiben foglalt
előírások keretei között az alábbi kötöttségekkel történhet: Mk
Mü
Má
720
2.000
5.000 4
720-1500
2.500 – 5.0005.000 5.0000 4
1500
5.000
5.0000 4
3000
10.000
100.000 4
6000
25.000
250.000 4
m2-t el nem érő területű telken építményt elhelyezni nem szabad m2 közötti területnagyságú telken - a nádas, a gyep és a szántó művelési ágban nyilvántartottak kivételével - 3%-os beépítettséggel elsősorban a tárolás célját szolgáló egy gazdasági épület és/vagy turisztikai célú építmény helyezhető el m2-t meghaladó területű telken gazdasági épület és/vagy turisztikai célú építmény 3%-os beépítettséggel helyezhető el. m2 telekterület felett – az előzőeken túl lakóépület is szőlő-, gyümölcsös- és elhelyezhető úgy, hogy az a megengedett 3%-os beépítettség felét kertművelési ág esetén 4 nem haladhatja meg. 4 m2 telekterület felett - egyéb művelési ág esetén 4
(5) Az „Mr” jelű területeken építmény nem helyezhető el. (6) Az Mü illetve Má mezőgazdasági területen birtoktest és birtokközpont az OTÉK 29.§ (5)-
(8) bekezdése szerint alakítható ki. 1 (7) A mezőgazdasági területeken az országos és helyi építési előírásokon túl az adott terület
művelési ágának megfelelően az erdőkre, a föld- és talajvédelemre valamint a természetvédelemre vonatkozó előírásokat is be kell tartani. (8) Az épületekre vonatkozó előírások:
a) A telken létesítendő épületek legnagyobb építménymagassága – az „Mk” jelű területek kivételével - 7,5 m lehet. A legnagyobb építménymagasság értékét a technológiai szempontból szükséges építmények (kémény, siló, stb.) magassága meghaladhatja.3 b) Az épületek a térség építési hagyományainak megfelelően egyszerű tömegű, 30-45° hajlásszögű, szimmetrikus nyeregtetővel fedett kialakításúak lehetnek.3 c) Az épületek eresze a szomszédos ingatlanok fölé nem nyúlhat át. 4 (9) Az „Mk” jelű területekre vonatkozó külön előírások:3 a.) A területen minimum 720 m2-es, közútról vagy magánútról megközelíthető új földrészletek alakíthatók ki.3 b.) Az épületek a dűlőút tengelyétől minimum 10,00 m-re, helyezhetők el. 4 c.) A z épület földszintes, legfeljebb 3,50 m-es építménymagasságú lehet, úgy hogy a lejtős terepen az épület lejtő felőli homlokzatára számított építménymagasság 4,5 m-t nem haladhatja meg. Az épület tetőtere beépíthető. Az épület főtömegét jellemző tetőzet 52
főgerinc-vonalára merőleges szélességi mérete a 6,0 m-t nem haladhatja meg, a tetőgerinc vonala a hosszoldallal párhuzamos lehet. 3 d.) Az épületek külső megjelenítéséhez hagyományos építőanyagokat (kő, tégla, vályog, fa, cserép, nád) kell használni. 3 e.) Pince, kerítés, támfal: • A pince közterület, vagy a szomszédos telek alá nem nyúlhat. Kialakítása feleljen meg a terepszint alatti építményekre vonatkozó előírásoknak. • A kerítés anyaga fa, vagy drótfonat lehet, élősövény létesíthető. 3 (10) A meglévő - és a fenti szabályok szerint nem beépíthetőnek minősülő - beépített ingatlanokon álló épületek felújíthatók, korszerűsíthetők illetve a már meglévő, rendeltetésének megfelelő célra használhatók. (11) A mezőgazdasági területeken a konkrét építési területek kijelölését megelőzően mérnökgeológiai szempontok alapján kell vizsgálni a terület felszínmozgásra való hajlamát. Felszínmozgás veszélyes területeken mérnökgeológiai, geotechnikai vizsgálatokra kell alapozni az építési területek kijelölését, az építmények létrehozásának egyedi feltételeit. (12) Az övezetek területén ha azok a az atomerőmű biztonsági övezetébe tartoznak és építési tilalommal terheltek, a vonatkozó előírások értelmében építési munka (új építmény építése, meglévő építmény átalakítása, bővítése, felújítása, korszerűsítése, fennmaradása, rendeltetésének megváltoztatása) csak előzetes eseti eltérési engedéllyel történhet. 1 (13) Az eseti eltérési engedély kiadására a Nukleáris létesítmények és a radioaktív hulladék tároló biztonsági övezetéről szóló kormányrendeletben meghatározott eljárás lefolytatása során, az eljárásban közreműködő hatóságok hozzájárulása esetén van lehetőség. Az eseti eltérési engedélyt az ingatlan fekvése szerinti település jegyzője adja ki. 36. § VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLETEK (V) (1) A területfelhasználási egységbe az OTÉK 30.§ (1) bekezdése szerinti vízgazdálkodással
összefüggő területek tartoznak. A területen építményeket elhelyezni csak a vízgazdálkodási szempontok figyelembevételével – külön jogszabályban foglaltak szerint – lehet. (2)
A város vízgazdálkodási területei az alábbi övezetekre tagolódnak: a) „V” jelű övezet - folyóvizek, állóvizek medre és parti sávja b) „V-1” jelű övezet - Duna folyam medre és parti sávja c) „V-2” jelű övezet – Duna folyam sportcélú parti sávja Az övezeten belül részletes geodéziai felmérés és konkrét igények alapján a vízparton – a szükséges szakhatósági engedélyek birtokában – vízi sport és sporthorgászás céljára szolgáló építmények elhelyezhetők. d) „V-3” jelű övezet –az árvízvédművek (árvízvédelmi töltés, partvédelmi mű) területe Az árvízvédelmi töltés mentén a fejlesztett szelvénytől legalább 10 m-es védőtávolságot kell tartani, melyet a töltéstől távolodva minimum 5%-os eséssel kell kialakítani. e) „V-4” jelű övezet - vízkivételi mű számára fenntartott terület f) „V-5” jelű övezet – záportározók A záportározók létesítésekor mérnökgeológiai, geotechnikai munkarészben tisztázni kell a tározók létrehozásának földtani és épített környezetre gyakorolt várható hatásait, kialakításuk egyedi feltételeit. 53
g) „V-6” jelű övezet – vízműkutak, vízműlétesítmények (3) Sérülékeny ivóvízbázisú területen belül, a település déli külterületi részein, a telekalakítások, a területhasználatok, tevékenységek és az építmények engedélyezése során az illetékes, hatáskörrel rendelkező környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság szakhatósági hozzájárulását be kell szerezni.3 (4) Az övezetek területén ha azok az atomerőmű biztonsági övezetébe tartoznak és építési tilalommal terheltek, a vonatkozó előírások értelmében építési munka (új építmény építése, meglévő építmény átalakítása, bővítése, felújítása, korszerűsítése, fennmaradása, rendeltetésének megváltoztatása) csak előzetes eseti eltérési engedéllyel történhet. 1 (5) Az eseti eltérési engedély kiadására a Nukleáris létesítmények és a radioaktív hulladék tároló biztonsági övezetéről szóló kormányrendeletben meghatározott eljárás lefolytatása során, az eljárásban közreműködő hatóságok hozzájárulása esetén van lehetőség. Az eseti eltérési engedélyt az ingatlan fekvése szerinti település jegyzője adja ki. V. FEJEZET Egyéb rendelkezések 37. § Kulturális örökségvédelem (1) Régészeti lelőhelyek védelmére vonatkozó előírások
a) A város ismert régészeti lelőhelyeinek listáját a HÉSZ 1. sz. függeléke tartalmazza. b) Az ismert régészeti lelőhelyeken • Minden az eddigi használattól eltérő hasznosításhoz, építkezéshez, földmunkához (közmű vezetése, árokásás, tereprendezés, stb.) a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (a továbbiakban: KÖH) engedélye alapján lehetséges. A Hivatal az engedély megadását előzetes kutatáshoz kötheti. • Beépítésre nem szánt területeken a tervlapokon jelölt ismert régészeti lelőhelyeken művelési ág változtatása a KÖH előzetes engedélye alapján lehetséges (szántott lelőhelyek esetében a művelési ág változtatása kifejezetten kívánatos). c) A védett régészeti lelőhelyen minden tevékenységhez a KÖH hatósági engedélye szükséges. A területen a mezőgazdasági munkák végzése nem javasolt, lehetőleg minél előbb be kell szüntetni a művelést és művelési ágát legelőre kell változtatni. d) A település területén végzett földmunkák során előforduló régészeti leletekről - azok szakszerű mentése érdekében - a Tolna megyei Múzeumok Igazgatóságát értesíteni kell. e) A régészeti felügyelet, esetleges megelőző feltárás tárgyi és anyagi feltételeit a törvény értelmében a beruházónak kell biztosítania. f) Régészeti lelőhelyekre vonatkozóan a kapcsolódó magasabb szintű jogszabályok előírásai betartandók.1 g) A védett régészeti lelőhelyek területén a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) engedélye szükséges, egyébként építési, vagy más hatósági engedélyhez nem kötött 30 cm mélységet meghaladó földmunkával járó, illetőleg a terület jellegét veszélyeztető, befolyásoló változtatásokhoz, munkálatokhoz, tevékenységhez. Más hatóság engedélyéhez kötött talajbolygatással járó, illetve a terület használati módjával összefüggő tevékenység esetén a KÖH-t szakhatóságként kell megkeresni. 1
54
h) A nyilvántartott régészeti lelőhelyek területén mind az eddigi használattól eltérő hasznosításhoz, építkezéshez, földmunkához a KÖH szakhatósági hozzájárulása szükséges. 1 i) Régészeti érdekű területet érintő tervezés setén javasolt kikérni a KÖH véleményét. 1 j) Amennyiben a település közigazgatási területén bárhol – nyilvántartott régészeti lelőhelyeken és régészeti érdekű területeken kívül – építkezés vagy művelés kapcsán régészeti leletek vagy régészeti objektumok előkerülése esetén a munkákat fel kell függeszteni és értesíteni kell a Paksi Városi Múzeumot vagy a Wosinszky Mór Megyei Múzeumot és a KÖH-t. 1 k) A régészeti örökséget érintő kérdésekben hatástanulmányban foglaltak az irányadók. 1
a
rendezési
tervhez
készített
(2) Műemlékek védelmére vonatkozó előírások
a) A város országos műemléki védelem alatt álló értékeit a HÉSZ 2. sz. függeléke tartalmazza. b) A függelék szerint védett ingatlanokat, a védett épületeket és azok műemléki környezetét a szabályozási terv tünteti fel. c) A kulturális örökség védelméről szóló törvény értelmében • az országosan védett épületek telkein az építésügyi hatósági jogkört a KÖH gyakorolja, • a műemléki környezetben az építési engedélyezési eljárásokban az KÖH-t szakhatóságként be kell vonni. d) A műemlékek és műemléki környezetük esetében a műemlékekről szóló törvény előírásai szerint kell eljárni. (3) Helyi építészeti értékek védelmére vonatkozó előírások:
a) A város a helyi értékek védeleméről külön önkormányzati rendeletben gondoskodik. b) A helyi védelemmel kapcsolatos feladatok körét és eljárási rendjét a helyi védelemről szóló önkormányzati rendelet és a HÉSZ együttesen szabályozzák. c) A helyi védettséget élvező épületek, épületrészek és építmények és védett területek – valamint a jelen terv szerint védelemre javasolt értékeket a HÉSZ 3. sz. függeléke tartalmazza. A védelemre javasolt értékek – a védelem alá helyezést követően – védettnek tekintendők. d) Helyi építészeti érték elbontására csak akkor kerülhet sor, ha a helyi védelem az építészeti érték vonatkozásában megszűnt. 4 e) A helyi védelem megszüntetésére akkor van lehetőség: 4 -
ha az építészeti érték átalakítása, felújítása, korszerűsítése stb. (együtt építési munka) műszakilag nem, illetve gazdasági szempontokat figyelembe véve csak indokolatlanul nagy költséggel volna lehetséges és
-
ha az előző pontban lévő körülmény fennálltát - a védettség megszüntetését indítványozó - építésztervező vagy építészeti szakterületen bejegyzett szakértő írásos tervezői/szakértői véleménnyel alátámassza. f) A védelem megszüntetéséhez előzetesen ki kell kérni a városi főépítész véleményét. 4 g) A helyi védettség megszüntetéséről a KÖH illetékes irodáját értesíteni kell. 4 (4) A függelékek szerint védett, illetve védelemre javasolt értékeket a szabályozási terv tünteti
fel, - amelyek folyamatos vezetéséről gondoskodni kell. 55
38. § Táj- és természetvédelem (1) A természeti területek használata és fejlesztése során a természetkímélő használati módok
figyelembe vételével biztosítani kell a táj jellegének, esztétikai, természeti értékeinek, a tájra jellemző természeti rendszereknek és egyedi tájértékeknek a megóvását. Ezen területeken történő tevékenységek végzéséhez az illetékes, hatáskörrel rendelkező természetvédelmi hatóság engedélye szükséges.3 (2) Az országos és a helyi védettséget élvező – valamint a jelen terv szerint védelemre
javasolt értékeket a HÉSZ 4. sz. függeléke tartalmazza. A védelemre javasolt értékek – a védelem alá helyezést követően – védettnek tekintendők. (3) A tájvédelmi körzetben, országos védelem alatt álló természetvédelmi területen bármilyen
gazdasági tevékenység, művelési ágváltozás, építmények elhelyezése, bővítése csak az országos természetvédelmi hatóság hozzájárulásával történhet. (4) A helyi védelem alatt álló természeti értékek fenntartása, ápolása dendrológiai-kertészeti
szakvélemény előírásai, illetve szakértő közreműködésével történhet. (5) A mocsár, nádas, karsztbokorerdő, sziklás terület és ősgyep területeken az OTÉK
előírásának megfelelően épületet elhelyezni nem lehet.5 39. § Közművesítés és közműlétesítmények (1) A közműlétesítmények és közműhálózatok elhelyezésére vonatkozóan az OTÉK előírásait,
valamint a megfelelő ágazati előírásokat, szabványokat figyelembe kell venni. Az előírások szerinti védőtávolságokat biztosítani kell. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető, az érintett szakhatóság hozzájárulása esetén engedélyezhető. (2) A meglevő és a tervezett vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás
(villamosenergia ellátás, földgázellátás), valamint a távközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezeteik számára közműterületen, vagy közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben - ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja - a közművek és biztonsági övezetének helyigényét szolgalmi jogi bejegyzéssel kell fenntartani. Közművek számára szolgalmi jogi bejegyzést csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol építési korlátozást nem okoz. (3) A közművezetékek telepítését: -
új vezeték építése estén a város központi belterületein minden esetben, meglévő vezetékek rekonstrukciója (átépítés, felújítás), korszerűsítése esetén a műemléki környezetben, a helyi értékvédelmi területen, valamint a város bevezető illetve átmenő forgalmat lebonyolító útjai, a Fehérvári, Kereszt, Deák Ferenc, Dózsa György, Tolnai, Kölesdi, Újtemplom, Biztonsági elkerülő, Kandó Kálmán, Gesztenyés, Pollack, Építők, Kishegyi, Táncsics Mihály, Rókus, Dunaföldvári, Szabadság, Béke, valamint a 6-os út mentén
a gazdaságos területhasználat, valamint a városkép védelme érdekében csak föld alatti elhelyezéssel szabad engedélyezni.3 (4) Új út építésénél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről, a meglevő közművek szükséges rekonstrukciójáról gondoskodni kell. 56
(6) A magas talajvízállásos, feltöltéses területen közműhálózatokat, létesítményeket építeni
csak a talajmechanikai szakvélemény alapján szabad. (6) A járulékos közműlétesítmények (transzformátor, gáznyomáscsökkentő, hőközpont, stb.)
elhelyezésénél a városképi megjelenítésre, a követelményekre fokozott figyelmet kell fordítani.
környezetvédelmi
és
esztétikai
(7) A település tűzivíz (oltóvíz) ellátását, valamint a tűzoltás előfeltételeit (tűzoltási út, terület,
stb.) az Országos Tűzvédelmi Szabályzat vonatkozó előírásai szerint kell kialakítani, illetve biztosítani. (8) Adótorony, antenna, szélkerék telepítésére vonatkozó előírások:
a) Belterületen továbbá országos jelentőségű természeti területen, tájvédelmi körzetben, helyi jelentőségű természeti területen terepszintre állítva 12,0 m-nél magasabb, építményre szerelve 4,0 m-nél magasabb antenna és tartószerkezete – a rend és katasztrófavédelmi szervek létesítményeinek kivételével – nem helyezhető el. b) Közszolgálati távközlési antenna telepítése előtt az antenna helyének kiválasztása céljából a beruházónak előzetesen az önkormányzattal egyeztetni kell. c) Szélkerék telepítése előtt a szélkerék helyének kiválasztása, valamint a telepítés egyéb feltételei meghatározása céljából a beruházónak az önkormányzat törvényes képviselőjével, a polgármesterrel és a városi főépítésszel egyeztetni kell. 1 40. § Árvízvédelem (1) Az árvízvédelmi töltés és a Duna menti sávban (ártér) – a területfelhasználási kategóriákra vonatkozó előírásokkal összhangban – bármilyen tevékenység (pld: építési munka, vízrendezés stb.) az árvízvédelmi töltés és a töltéslábtól számított 10-10 m-es sávban valamint a Duna meder és a part éltől mért 10 m-es sávban az illetékes, hatáskörrel rendelkező környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság(-ok) 3 engedélyével/hozzájárulásával végezhető csak. (2) A Duna-parti ártér nem tartozik a város mozgásveszélyes területei közé. Ennek ellenére a folyó partélétől számított 10-15 m-es sáv szabadon tartandó, magasépítési létesítményekkel, árvédelmi töltéssel nem terelhető, közművek e sávban csak korlátozottan helyezhetők el. Ugyanakkor a hajózás létesítményeinek kiépítésére a parti sáv alkalmas. (3) Az állandóan „átmozgatott” hullámtéri terület szervesanyag-tartalma, inhomogenitása, gyökér-átszőttsége és igen változó kompresszibilitása kb. 1,0 m vastagságban érvényesül. Erre közvetlenül még feltöltés sem helyezhető. (4) Egy esetleges új árvédelmi töltés építése a part éltől egy biztonsági sáv (kb. 15 m) kihagyásával lehetséges, részben a vízügyi előírások, részben pedig a partfal-stabilitási szempontok miatt (suvadások, rogyások elkerülése). Ennek betartása viszont már jelentősen lecsökkentené a hasznosításra szánt hullámteret, tehát ez a védelmi megoldás nem javasolható. (5) A mértékadó talajvízszintet a jelenlegi terepszinten kell felvenni a felhajtóerők számítása
tekintetében. (6) A terület feltöltésére a szakhatóságok által jóváhagyott, az alaptömb-kiemelésekből
származó iszapos homok, (lösz) osztályozatlan kavicsos homok-, illetve egyéb szennyeződéstől mentes kinyert anyag alkalmas, melyet hidromechanizációs technológiával lehet bedolgozni. A jelenlegi felszínt képző (termőtalaj-jellegű) humuszos finomhomok, illetve homokliszt a feltöltés felszínén elteregethető. (7) Minden más anyagkitermelési hely egyedi elbírálást, szigorú környezetvédelmi és
geotechnikai előírás-betartást igényel. Árvízvédelmi töltés mentett oldalán 60 m-en, a víz 57
felöli oldalon pedig 110 m-en belül anyaggödröt nyitni csak a Közép-Dunántúlo Vízügyi Igazgatóság engedélyével lehet. (8) A vizsgált területet érintő vízelvezető árkok működését minden műszaki beavatkozásnak
lehetővé kell tenni (Molnár árok, Páli árok). (9) A területen belül az egyes területfelhasználási kategóriákra vonatkozó előírásokkal
összhangban építményt az alábbiak szerint lehet elhelyezni: a) építmények part éltől való távolsága minimum 10 m, b) építmények töltéslábtól számított minimum távolsága a fejlesztett szelvényt figyelembe véve 10 m, az épületek földszinti padlószintjének magasságát a mértékadó árvízszinten (95,36 m Bf) vagy efölött javasolt kialakítani (feltöltés, lábra állítás), c) a vizsgált területen a mértékadó árvizszint szintjéig történő teljes feltöltés és a „lábakra” (fúrt vb. cölöpökre) állított alapozás tenné – legkedvezőbben - csak lehetővé az állandó jellegű beépítést, d.) a terület feltöltését egy terület felhasználási egységen belül - a beruházások gazdaságossága érdekében kockázatelemzés alapján, az egyéb szükséges védelmi felszerelések, eszközök biztosításával kell elvégezni. 3 e.) a területfelhasználási egységen belül a „kialakítható építménymagasság” a mindenkori rendezett terepszinttől értelmezendő. (10)A területet gyakori árvízi elöntések érik, a terhelhető – alapozásra alkalmas – összlet a
jelenlegi felszín alatt 4-5 m mélységben helyezkedik el, azaz magasépítési létesítmények tekintetében beépítésre jelen körülmények között csak korlátozottan alkalmas, a javasolt alapozási sík É-D-i irányban 87,50-89,00 mBf. (11)A
területen építmények tervezését részletes mérnökhidrológiai vizsgálattal kell megalapozni.
talajmechanikai,
mérnökgeológiai-
(12) Árvízvédelmi művet és annak altalaját, csak a vízügyi hatóság engedélyében rögzített előírások betartásával szabad megbontani, átalakítani.3 (13) Az árvízvédelmi mű környezetében végzendő, vízügyi hatóság által engedélyezett munkálatok megkezdéséhez az illetékes vízügyi Igazgatóság hozzájárulását be kell szerezni.3 41. § Környezetvédelem (1) Általános követelmények3
a) A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező területek tervezett használati módját lehetetlenné teszik. b) Újabb területek belterületbe vonása, a termőföldön történő beruházások a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit nem ronthatják, nem csökkenthetik a meglévő talajvédelmi létesítmények működőképességét. A beruházások megvalósítása és üzemeltetése során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni. c) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint. d) A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró környezetvédelmi és vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni. e) A „nagyvízi medrek, a parti sávok, vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének 58
csökkenésével” kapcsolatos eljárásokról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint az előírásoknak megfelelő védősáv fennmaradását biztosítani kell. f) A vizek és közcélú vizilétesítmények fenntartása esetén a jogszabályi előírásokat érvényesíteni kell. g) Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése. h) A település fejlesztése során előnyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását és a kevésbé vízigényes tevékenységeket.3 (2) Környezetterhelési határértékek
a) Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a környezeti levegőtisztasági követelményeket és a levegőtisztaságvédelmi előírásokat, valamint határértékeket. b) Élővízbe és a közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket, küszöbértékeket be kell tartani. c) Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken. d) Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és új tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, megfelelő beépítési távolság meghatározásával, az épületek védett homlokzatainak megfelelő tájolással, illetve műszaki intézkedésekkel kell biztosítani az előírt zajterhelési határértékek teljesülését. e) Új út létesítésének, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés tervezésekor a zajterhelési határértékeket érvényesíteni kell. Ennek érdekében a hosszú távra tervezett forgalom figyelembe vételével zajcsökkentő létesítmények, berendezések alkalmazását kell szükség esetén előírni. f) Épületek zajtól védendő helyiségeiben az épület rendeltetésszerű használatát biztosító különböző technikai berendezésektől és az épületen belől vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységből eredő együttes zaj nem haladhatja meg az előírt határértékeket.3 (3) Speciális eljárási szabályok
a) A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárások során állapítja meg a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság az elérhető legjobb technikán alapuló intézkedéseket.3 b) Paks a felszín alatti vizek minőségi védelmét szolgáló besorolás szerint érzékeny felszín alatti vízminőségi területen helyezkedik el. A felszín alatti vizek minőségének védelme érdekében a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetése tilos, illetve a létesítési engedélyezés során megállapított feltételek szerint – engedély alapján – történhet. Érzékeny és kevésbé érzékeny területeken lévő vízfolyásba, melynek medre időszakosan kiszárad, vízszennyezőanyag bevezetésére vonatkozó kibocsátási határértékeket a „területi” kategória figyelembe vételével kell megállapítani. 3 c) Beruházások megvalósítása során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni. 3 d) Erdőterületeket érintő beruházások során az erdő védelméről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni. e) A telephelyengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységek engedélyezése a környezeti kölcsönhatások ellenőrzése alapján történhet a szakhatóságok előírásai szerint. 3 59
f) A lakó-, vegyes- és az üdülőterületek övezeteiben telepengedélyhez, vagy működési engedélyhez kötött alábbi tevékenységekre nem adható ki engedély, továbbá ezen tevékenységek végzése számára nem alakítható ki épület, építmény – ideértve az átalakítási, bővítési szándékot, valamint a rendeltetési mód megváltoztatását is –. A tevékenységek a következők: építési betontermék gyártás, előkevert beton gyártása, habarcsgyártás, egyéb beton-, gipsz-, cementtermék gyártása, kőmegmunkálás, csiszoló termék gyártása, vas, acél, vasötvözet-alapanyag gyártása, öntött cső gyártása, acélcső gyártás, hidegen húzott vas, acéltermék gyártása, alumíniumgyártás, ólom, cink, ón gyártása, rézgyártás, fémszerkezet gyártás (fémszerkezet lakatos), fémtartály gyártása, fémalakítás, porkohászat, fémfelület kezelés (pl. galvanizáló, ónozó, ólmozó, mártó), gépgyártás, ülőbútor gyártása, irodabútor gyártása, konyhabútor gyártása, egyéb bútorok gyártása, lapszabászat, autófényező, karosszérialakatos, autóbontó, építőanyag kereskedés.5 g) A jelenleg a meglévő területen üzemelő és az f) pont listáján szereplő tevékenységek esetén üzemelés-technológiai terv készítése, majd az érintett szakhatóságok értékelése alapján dönthető el a feltételekhez kötött telepengedélyek kiadása. 3 h) Az üzletek és kereskedelmi egységek, vendéglátó üzletek a lakosság jogos érdekeit, nyugalmát sértő tevékenysége, működése esetén (pl. zavaró, határértéket meghaladó zajterhelés) a jegyző korlátozó intézkedéseket érvényesít. 3 i) Paks településen az állattartásra vonatkozó önkormányzati rendelet szerinti volumenben és az építmények közötti legkisebb távolságok megtartásával építhetők állattartó létesítmények. 3 j) A vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében érvényesíteni kell az előírásokat és a “helyes mezőgazdasági gyakorlat” szabályait. 3 k) A hulladékok elhelyezéséről - különös tekintettel a termelési és veszélyes hulladékokra gondoskodni kell. Hulladékok keletkezésével járó tevékenységek engedélyezése során a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a hulladékok megfelelő elhelyezéséről, ártalmatlanításáról. 3 l) A hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokat és feltételeket az érintett területek igénybevételekor érvényesíteni kell. 3 m) Ismert és potenciális fejlesztést igénylő légszennyezőanyag kibocsátó források környezetében az SZT figyelembe vette a levegővédelmi övezet kijelölésének szükségességét (pl. M6-os tervezett út, benzinkút). A levegővédelmi övezet kiterjesztését, méretét az építési, illetve a használatba vételi eljárás során kell véglegesíteni és az ingatlan-nyilvántartásba a hatóság határozata szerint kell rögzíteni. 3 n) Gondoskodni kell a településen keletkező kommunális szennyvíz, szennyvíziszap elhelyezéséről. Kommunális szennyvíz, szennyvíziszap, egyéb nem veszélyes hulladék termőföldön történő elhelyezése a talajvédelmi hatóságok engedélyével lehetséges.3 42. § Egyes sajátos jogintézményekre vonatkozó előírások, az atomerőmű biztonsági övezete, valamint az egyéb építési tilalmak 1 (1) A rendezési tervben foglalt feladatok megvalósítása érdekében – megvalósításuk esetén –
az Étv. 17.§-ába foglalt sajátos jogintézmények működtethetők jelen HÉSZ és az SZT keretén belül. (2) Jelen rendelettel egyidejűleg az önkormányzat az alábbi sajátos jogintézményekkel él:
a.) Hatályon kívül helyezve. 4 60
b.) A rendelet hatályba lépése napjától számított és 3 évig tartó, határozott idejű építési tilalom elrendelése szükséges közérdekű településrendezés érdekében a 2. számú melléklet B pontjában felsorolt ingatlanokra az alábbiak szerint : 4 Az építési tilalom elrendelésének tényét az építési tilalmak elrendeléséről szóló külön jogszabályokban foglaltak szerint kell a tulajdonosokkal közölni, illetve az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni.. 4 Ha az építési tilalommal terhelt ingatlan megosztására kerül sor, a megosztás során létrejött összes ingatlanra rá kell jegyezni az építési tilalom tényét. 4 - Az építési tilalommal terhelt ingatlanokra vonatkozó telekalakítási, valamint építési szándék engedélyezése során a vonatkozó jogszabályok tilalmakra vonatkozó előírásait is maradéktalanul be kell tartani. 4 - Az építési tilalmakra vonatkozó össze jogszabály betartásáról (például szükségességének időtartama stb.) folyamatosan gondoskodni kell.4 c.) Helyi kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés a tervezett lakó- és kiszolgáló utak létesítésére, szélesítésére kijelölt területsávok. Lejegyezésükre a külön jogszabályban foglaltak szerint van lehetőség. 4 (3) A Paksi Atomerőmű biztonsági övezetének kiterjedését, valamint a biztonsági övezeten belül végezhető tevékenységek körét és az ezekre vonatkozó eljárási szabályokat a 213/1997(XII.1.)számú Kormány rendelet tartalmazza, mely előírásait az engedélyezési eljárások során maradéktalanul be kell tartani. 1 (4) Hatályon kívül helyezve.4 43. § Záró és hatályba léptető rendelkezések (1) E rendelet és a hozzá tartozó szabályozási terv 2004. január 1. napján lép hatályba.
Rendelkezéseit a hatálybalépést követően induló ügyekben kell alkalmazni. (2) E rendelet hatályba lépésével egy időben hatályát vesztik a 21/1996 (XI.6.), a 9/1997
(IV.1.), a 10/1997 (IV.1.), a 13/1997(IV.23.), a 21/1997(XII.1.), a 25/1997(XII.31.), a 3/1998(II.4.), a 23/1999(XI.22.), a 9/2000(V.2.), a 3/2001( II.9.), a 7/2001(IV.9), a 15/2001(IX.17.), a 16/2001(IX.17.), a 21/2001(XII.17.), a 22/2001(XII.17.) számú valamint a 1/2003 (II.18.) és a 21/2003(IX.26.) számú önkormányzati rendeletek. (3) Aki a rendelet 4.§(2) bekezdését megsérti szabálysértést követ el és 30.000.- Ft-ig
terjedhető szabálysértési bírsággal sújtható. 1 Paks, 2003. december 29. Hajdú János sk. polgármester
Dr.Blazsek Balázs sk. címzetes főjegyző
*Paks Város Önkormányzati Képviselő-testülete a rendeletet a 2003. december 17-i ülésen fogadta el. 1
Módosította a 25/2004. (X. 18.) számú önkormányzati rendelet, melyet 2004. október 13-án fogadott el a képviselő-testület, hatályos 2004. november 1-től. Ezen rendelet hatálybalépésével egy időben hatályát veszti a 24/2003.(XII.31.) számú önkormányzati rendelettel elfogadott Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási Terv K3, K5, K6, K7, K8, B4, B5, B6, B7, B8, B9, 61
B11, B12, B14, B24, B26, B27 jelű és számú szabályozási tervlap, helyébe ezen rendelet K3, K5, K6, K7, K8, B4, B5, B6, B7, B8, B9, B11, B12, B14, B24, B26, B27 jelű és számú tervlap lép. 2
A 13.§ (2) bekezdés a./ és b./pontját hatályon kívül helyezte a 11/2005. (V. 30.) számú rendelet 2005. június 6-i hatállyal. (Ugyanezen rendelet 5. §-a a 13.§ (2) bekezdés c./ pontjában foglaltakat módosítottan szabályozta; a szöveg kiegészült az ültethető fafajták megnevezésével.) 3
Módosította a 17/2006. (VIII. 14.) számú rendelet, melyet 2006. augusztus 9-én fogadott el a képviselő-testület, hatályos 2006. szeptember 1-től. Rendelkezéseit a hatálybalépést követően induló ügyekben kell alkalmazni. Egyidejűleg a Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási Terv K3, K5, K6, B1, B2, B4, B5, B6, B7, B9, B10, B11, B12, B13, B14, B16, B23, B26, jelű és számú szabályozási tervlapjai, a 2. számú melléklet „A. ELŐVÁSÁRLÁSI JOG”, az 1. valamint a 4. számú függelék helyébe ezen rendelet K3, K5, K6, B1, B2, B4, B5, B6, B7, B9, B10, B11, B12, B13, B14, B16, B23, B26, jelű és számú tervlapjai valamint a B20a jelű új tervlapja, melléklete, valamint 1. és 2. számú függeléke lép. 4
Módosította a 1/2008. (II. 18.) számú rendelet, melyet 2008. február 18-án fogadott el a képviselő-testület, hatályos 2008. március 1-től. Rendelkezéseit a hatálybalépést követően induló ügyekben kell alkalmazni. Egyidejűleg a Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási Terv K1, K2, K3, K4, K5, K6, K7, B2, B4, B5, B7, B8, B9, B10, B11, B12, B15, B16, B17, B18, B20a, jelű és számú szabályozási tervlapjai, a 2. számú melléklet és a 4. függelék helyébe ezen rendelet K1, K2, K3, K4, K5, K6, K7, B2, B4, B5, B7, B8, B9, B10, B11, B12, B15, B16, B17, B18, B20 a jelű új tervlapja, melléklete, valamint függeléke lép. 5
Módosította a 20/2008. (IX. 16.) számú rendelet, amelyet 2008. szeptember 10-én fogadott el a képviselő-testület, hatályos 2008. szeptember 24-től, hatályát veszti 2008. október 9-én. Egyidejűleg a Szabályozási Terv B4, B6, B9, B10 és B27 jelű és számú szabályozási tervlapjai helyébe ezen rendelet B4, B6, B9, B10 és B27 jelű és számú tervlapja lép.
62
1. számú melléklet
63
2. SZÁMÚ MELLÉKLET: ÉPÍTÉSI TILALMAK
A. ELŐVÁSÁRLÁSI JOG: Hatályon kívül helyezve 4
B. ÉPÍTÉSI TILALOM: 4 Közérdekű cél
Hrsz
Közút céljára:
154/1, 156, 202, 203, 204, 262, 318, 319 hrsz-ú ingatlanok
64
1. SZ. FÜGGELÉK: RÉGÉSZETI LELŐHELYEK RÉGÉSZETI LELŐHELYEK 3 sorszám 01 02 03 04 05 06 07 08 09 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61
megnevezés Bezerédj Ált. Isk. Dózsa Gy. u. (középkori település) Hegyhát u. Malomhegy (Rókus-Gárdonyi u.) Nagydorogi elágazás Pincevölgy (ismeretlen korú temető) R. k. plébánia (török temető) R. k. templom Sánchegy Szöllő utca Topáz Étterem (Kossuth u.) Atomerőmű Atomerőmű-transzf. áll. Csámpa-pataktól délre Csámpa (római őrtorony) Csámpa-Püspökdomb Csámpa-Rác temető Csámpa-Sáfrány tanya Cseresznyés-Akalacs, Bíbichegy Cseresznyés-Fenyves Dunakömlőd Ált. Isk. Dunakömlőd- Béke u. mellett Dunakömlőd-Bartók B. u. Dunakömlőd Lussonium Dunakömlőd-sánchegy-vicus Dunakömlőd-sánchegytől DNY-ra Dunakömlőd-dögkút Dunakömlőd-fítrift Dunakömlőd-fítrift Dunakömlőd-imsósi erdészház Dunakömlőd-imsósi erdő Dunakömlőd-Juhász völgy Dunakömlőd-r. k. templom Dunakömlőd (római őrtorony) Dunakömlőd-Szabadság u. Dunakömlőd-Szalmás dűlő Dunakömlőd-Ürgehegy Dunakömlőd-Ürgehegy DK Faluhely Felsőbiritó (őskori telep, ism. korú temető) Felsőbiritó-pusztai épületek Guga temető Gyapa (őskori telep) Gyapa-Kanacsi út keleti partja Gyapa-Templomdomb Gyapa-Új szarvasmarha telep Gyapa-bronzkori telep Gyapa-római telep Hegyespuszta (római település) Imsósi rom Öregforrási dűlő Páskum-dülő Téglagyár Vizes-dűlő I.-árpádkori telep Vizes-dűlő II.-Páli falu Ürgehegy alja (forrás) Vörös-malom-völgy Vörös malmi középső tó észak Vörös malmi középső tó DNY Vörös malmi árok mellett Vörös malmi árok felső f. I. Vörös malmi árok felső f. II.
megjegyzés azonosítatlan
azonosítatlan
azonosítatlan
védett
azonosítatlan
azonosítatlan azonosítatlan azonosítatlan
azonosítatlan
azonosítatlan
65
2. SZ. FÜGGELÉK: MŰEMLÉKEK Sorszám M.01 M.02 M.03 M.04 M.05 M.06 M.07 M.08 M.08/A M.09 M.10 M.11 M.12 M.13 M.14 M.15 M.16 M.17 M.18 M.19 M.20 M.21 M.22
Megnevezés
Cím
Paks, Szent István tér 2.
Erzsébet Szálló
volt Daróczy – kúria Paks, Anna utca 16. ma Bezerédj Általános Iskola pülete Szent Vendel Kápolna Paks, Dózsa Gy. u. 83 volt Római Katolikus Fiúiskola Paks, Kossuth L. u. 2. ma Balogh Antal Katolikus Iskola volt Cseh – Vigyázó később Mádi Kovács – kúria Paks, Deák F. u. 2. ma Városi Múzeum Deák - ház, volt Szeniczey – kúria Paks, Deák F. u. 4. ma lakóház és orvosi rendelő volt Komiss – kúria később Polgári Fiúiskola Paks, Deák F. u. 6. ma Bezerédj Általános Iskola épülete volt Novák – kúria Paks, Deák F. u. 11. ma iskola műemlék telekkel összevonva Deák F. u. 9. Római Katolikus Szent Rókus Paks, Rókus u. Kápolna Paks, Szentháromság Szentháromság szobor tér volt Szeniczey – ház, később Paks, Szentháromság Neumann kékfestő háza tér 5. ma lakóház Kálvária temetőkápolna Paks, Kálvária temető Református templom Paks, Templom tér R.k. templom Dunakömlőd Béke u. Római Katolikus kápolna Paks, Újtemető volt Kurcz – kúria Paks, Deák F. u. 22. ma Tüdőbeteg gondozó Intézet volt Szegényház Paks, Anna u. 17. ma önkormányzati bérlakások volt lakóház Paks, Deák F. u.7. ma Egészségügyi Alközpont volt lakóház Paks, Deák F. u. 7/a ma Egészségügyi Alközpont volt Katolikus Ifjúsági Kör, ma cipőüzem és gyermekétkeztetési Paks, Kossuth L. u.13 konyha Paks, Szent István tér Bazársor 7. volt református iskola Paks, Templom tér. 6 ma étkezde
66
Hrsz Ny. szám 22
4181
1029
4170
3332
4172
863
4173
1017/1
4175
1021
4176
1029
4177
13
4180
15 1147
4185
1028
4186
1741
4187
1536 950/1 8267 2292
4191 4188 4164 4190
1055
10146
1064/1,2
4171
16
4178
16
4179
895, 896
4174
980/1,2,3
4184
1011
4189
3. SZ. FÜGGELÉK: HELYI ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKEK Helyi védelem alatt álló építészeti értékek Sorszám H.01 H.02 H.03 H.04 H.05 H.06 H.07 H.08 H.09 H.10 H.11 H.12 H.13 H.14 H.15 H.16 H.17 H.18 H.19 H.20 H.21 H.22 H.23 H.24 H.25 H.26 H.27 H.28 H.29 H.30 H.31 H.32 H.33 H.34 H.35 H.36 H.37 H.38 H.39 H.40 H.41 H.42 H.43 H.44 H.45 H.46 H.47 H.48 H.49 H.50 H.51 H.52 H.53 H.54 H.55 H.56 H.57 H.58 H.59 H.60
Cím
Megnevezés
Paks, Rókus u. 21 Paks, Hidegvölgy u. 2 Paks, Petőfi u. 12 Deák F. u. 10 Templom u. 3 Vörösmarty u. 11 Kossuth L. u. Kossuth L. u. Templom tér Újtemplom u. Árok u. 27. Bajcsy - Zs. E. u. 4. Deák F. u. 13. Deák F. u. 15. Deák F. u. 23. Dózsa Gy. u. 2. Dózsa Gy. u. 10. Dózsa Gy. u. 12. Dózsa Gy. u. (városi könyvtár) Dózsa Gy. u. 18. Dózsa Gy. u. 20. Dózsa Gy. u. 23. Dózsa Gy. u. 27. Dózsa Gy. u. 39. Dózsa Gy. u. 40. Dózsa Gy. u. 41. Petőfi S. u. 7. Petőfi S. u. 9. Petőfi S. u. 11. Petőfi S. u. 13. Petőfi S. u. 15. Villany u. 18. Hősök tere 26. Paks, Fehérvári út Paks, Fehérvári út Paks, Fehérvári út Paks, Fehérvári út Paks, Fehérvári út Paks, Fehérvári út Paks, Sárgödör tér Paks, Sárgödör tér Paks, Ősz utca Paks, Ősz utca Paks, Ősz utca Paks, Ősz utca Paks, Sebestyén utca Paks, Kápolna utca Hegy u. 7. Hegy u. 9. Sánchegy u. 3. Sánchegy u. Csokonai u. 8. Hegy u. 67. Hegy u. 13. Hegy u. 15. Hegy u. 51. Radnóti M. u. 36. Béke u. 54. Béke u. 80. Béke u. 3.
Prelátus Présház Lakóház Városi Bíróság Lakóház Óvoda Evangélikus templom Evangélikus iskola Jézus szíve templom Szentlélek templom
Présház Présház Présház Présház Présház Présház Présház Présház Présház Présház Présház Présház Présház Présház
Présház volt Ambrózi malom
67
Hrsz 1116 2030 1765 1037 956 846 912 910 979 4283/2 268 1007 12 11 7 49 130 131 138 136 137 815 817 710 237 708 1737 1736 1734 1733 1732 151 4274 2469 2377 2470 2471 2472 2473 2533 2590 2669 2670 2671 2672 2777 442 8119 8120 8434 8466 8090 8154 8122 8123 8146/2 8540 8344/27 8364 8362
H.61 H.62 H.63 H.64 H.65
Béke u. 11. Béke u. 15. Béke u. 13. Szabadság u. 1. Dunakömlöd
Présház
8269 8272 8270 8114 8335
Helyi védelemre javasolt építészeti értékek h.01 h.02 h.03 h.04 h.05 h.06 h.07 h.08 h.09 h.10 h.11 h.12 h.13 h.14 h.15
Virág u. 2. Sas u. 3. Kishegyi út 85. Dózsa Gy. u.64. Gagarin u. Biritó Biritó Gyapa Petőfi Sándor u. 6. Deák Ferenc u. 3. Petőfi Sándor u. 30. Deák Ferenc u. 8. Hidegvölgy u. Deák F u. 25 Paks, Templom tér 6.
volt Zárda, ma iskola épülete
930 1010 3333 404 5120/6 0269/46 0358/1 0860 1744 18 1780 1036 0941/8 5 964/1
Helyi védelem alatt álló területek HT.1 Történelmi városközpont Paks: A 6. Sz. számú főközlekedési út, a Duna utca, a 108. Hrsz.-ú (Duna u. 17.) ingatlan keleti telekhatára, a 108-113. Hrsz.-ú (Duna u. 17-9.) ingatlanok déli (hátsó) telekhatárai, a 113. Hrsz.ú (Duna u. 9.) ingatlan nyugati telekhatára, a 114-115/1. Hrsz.-ú ingatlanok déli és nyugati telekhatárai, a 116. hrsz.-ú ingatlan déli és nyugati telekhatárai, a Dózsa Gy. utca, a 854. hrsz.-ú (Dózsa gy. u. 15) ingatlan északi telekhatára, a 864-893. hrsz.-ú (Kossuth L. u. 4-28.) ingatlanok déli (hátsó- és részben oldalsó) telekhatárai, a Kossuth L. utca, a 903. hrsz.-ú (Kossuth L. u. 23.) ingatlan délnyugati és nyugati telekhatárai, a 902. És a 921. Hrsz.-ú (Virág u. 14.) ingatlan nyugati telekhatára, a Virág utca, a 2078 hrsz.-ú (Virág u. 7.) és a 2060 hrsz.-ú (Bástya u. 6.) ingatlanok keleti telekhatára, a Bástya utca, az 1762. Hrsz.-ú (Bástya u. 7.) és az 1761/2 hrsz.-ú (Petőfi S. u. 10/b) ingatlanok keleti telekhatárai, a Petőfi S. u, az 1732 hrsz.-ú (Petőfi S. u. 15.) ingatlan nyugati és északi telekhatárai, az 1586 hrsz.-ú ingatlan déli - többszörösen törtvonalú telekhatára, a Csonka u., az 1576-1578 hrsz.-ú (Csonka utcai) ingatlanok északnyugati és északi telekhatárai, az Öreghegy utca, a Kálvária utca, az 1536 hrsz.-ú ingatlan (a római katolikus temető) délkeleti telekhatára, az 1537 hrsz.-ú (Hegyalja u. 8.) ingatlan délnyugati és északi telekhatára, a Hegyalja utca, a Gárdonyi G. utca, az 1069-1080 hrsz.-ú (Anna u. 11-1.) ingatlanok északi és északnyugati (hátsó és részben oldalsó) telekhatárai, a Deák F. utca, valamint az 5 hrsz.-ú (Deák F. u. 25.) ingatlan északi telekhatára által határolt terület.
HT.2 HT.3 HT.4 HT.5
Fehérvár úti pincesor Sárgödör téri pincesor Ősz utcai pincesor Bartók B. u. - Béke u. közti pincesor
68
4. számú függelék4 TÁJI- ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKEK
4
1. ORSZÁGOS VÉDELEM: TVK - A Dél-Mezőföldi tájvédelmi körzet részeként védett területek: Tengelici homokvidék Paksi ürgemező Paksi tarkasáfrányos Országos védelemre tervezett területek: Imsósi erdő Természetvédelmi Terület Dunaszentgyörgyi láperdő Természetvédelmi Terület Paksi löszfeltárás Természetvédelmi Terület (Téglagyári löszpart) Natura 2000 területek: Dunaszentgyörgyi láperdő Paksi tarkasáfrányos Paksi ürgemező Tengelici homokvidék Tolnai Duna Közép-Mezőföldi löszvölgyek
2. HELYI VÉDELEM: Helyi védettségű területek: Prelátushoz tartozó szőlőterület Városi múzeum kertje Deák F. utcai ált. iskola előkertje Rk. templom kertje Imsósi erdő
Cseresznyési láprétek a Csámpa-patak mentén Vörösmalmi völgy
Helyi védett egyedi értékek: • Duna-parti gesztenyefasor • Anna utcai ált. iskola sportudvarán lévő tiszafa • Rk. templomtól délre lévő fásított köztér örökzöldjei • Kalap utca 6. (2072 hrsz) ingatlan előkerjében lévő örökzöld • Vörösmarty utcai gesztenyefák • Szent István tér (1017/1 hrsz) – Városi Múzeum területén – lévő fehéreperfa. • • •
Paks, Laktanya utca –gesztenyefasor Dunakömlőd, Rk. templom előtti gesztenyefasor A Művészeti Iskola udvarán álló tiszafa
69
5. SZ. FÜGGELÉK : ZAJTERHELÉSI HATÁRÉRTÉKEK Az egyes építési övezetekhez tartozó zajvédelmi követelmények:
Építési övezetek
8/2002 (III.22) KöM-EüM együttes rendelet szerinti követelmények 1. 2. 3. 4. nap nap nap nap éjjel éjjel éjjel éjjel pal pal pal pal
Üü - Üdülőterület Kz - Zöldfelület jellegű különleges területek közül: • KZ – szp, • KZ – szt, • KZ – tem
45
35
-
-
-
-
-
-
-
-
50
40
-
-
-
-
-
-
-
-
55
45
-
-
-
-
-
-
-
-
60
50
Lk - Kisvárosias lakóterület: Lke - Kertvárosias lakóterület: Lf -
Falusias lakóterület:
Ln - Nagyvárosias lakóterület: Vt - Településközpont vegyes terület: Vk - Központi vegyes terület: Gksz - Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület: Gip - Ipari gazdasági terület: /csak a területen funkcionáló lakóépületekre vonatkozóan/
70
