Kisköre Nagyközségi Önkormányzat 13/2003.(XII. 15.) rendelete az állattartás helyi szabályairól
Kisköre Nagyközség Önkormányzata Képviselı-testülete (a továbbiakban: képviselıtestület) az Alkotmány 44/A §. (2) bekezdése és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. §. (1) bekezdése által biztosított jogkörében eljárva az állategészségügyrıl szóló 1995. évi XCI. törvény és végrehajtási rendeletei, az állatok védelmérıl és kíméletérıl szóló 1998. évi XXVIII. Törvény és a végrehajtására megjelent rendeletek, különösen a mezıgazdasági állatok tartására vonatkozó 32/1999.(III. 21.) FVM rendelet elıírásait figyelembe véve az állattartás helyi szabályaira vonatkozóan a 8/2002.(VI. 25.) rendeletét módosítva az alábbi rendeletet alkotja.
I. fejezet Általános rendelkezések 1. §. E rendelet célja azon szabályok meghatározása, melyek elısegítik az állattartók, valamint az állattartással érintettek érdekeinek érvényesülését, s biztosítják, hogy az állattartás mások nyugalmát, biztonságát és testi épségét ne veszélyeztesse. 2. §. E rendelet hatálya az önkormányzat közigazgatási területén folytatott kisüzemi állattartásra terjed ki, minden olyan magánszemélyekre és szervezetre, aki, illetve, amely az állat tulajdonosa, vagy aki az állatot gondozza, felügyeli. 3. §. E rendelet alkalmazásában a. állattartás: olyan tevékenység, amelynél az állat tartása állati eredető termék elıállítására (pl. hús, tej, tojás, gyapjú) munkavégzésre, sportcélok elérésére, kedvtelésre irányul. Kisüzemi állattartásnak minısül az, amely az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997.(V. 28.) FM rendelet 1. sz. függelékének 4. pontjában meghatározott állatlétszámot nem éri el. Nem minısül állattartásnak a családi szükségletek kielégítése vagy feldolgozás céljából vásárolt vagy beszállított állatok legfeljebb egy hétig történı, átmeneti tartása. b. nagy állat: ló, szarvasmarha, bivaly, szamár, öszvér. c. kis állat: sertés, juh, kecske. d. egyéb kis állat: baromfifélék, galamb, házinyúl.
-2e. f. g. h.
prémes állat: nutria, róka, pézsma, nyérc, nyest, görény. haszonállat: a továbbiakban a b,-e pont alattiak. kedvtelésbıl tartott állat: eb, macska, díszállat. egyéb állatok: Magyarországon nem honos állatok. II. fejezet Az állattartás általános szabályai 4. §.
A nagyközség közigazgatási területén állatot – a közegészségügyi, állategészségügyi, állatvédelmi, valamint építésügyi és környezetvédelmi szabályok betartása mellett is – csak e rendeletben foglal szabályok szerint lehet tartani. (1) Az állatok tartására szolgáló építmények és az ezekhez tartozó kiszolgáló létesítmények kialakítása építési engedély alapján történhet a közegészségügyi, állategészségügyi és környezetvédelmi jogszabályok betartásával. Az építmények megvalósítása során alkalmazandó védıtávolságokat e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. 5. §. (1) Az állattartó köteles gondoskodni az állatok kedvezı életfeltételeinek biztosításáról, a létesítmények tisztaságáról és folyamatos fertıtlenítésérıl, a káros rovarok és rágcsálók rendszeres irtásáról. (2) Az állattartó köteles gondoskodni az állatainak megfelelı tartásáról, takarmányozásáról és gondozásáról. Állatai védelme és egészségének megóvása érdekében köteles az állategészségügyi rendelkezéseket megtartani és az állatok megbetegedése esetén állatorvos igénybevételérıl gondoskodni. (3) Ha az állattartó nem kívánja az állatot tovább tartani, köteles annak megfelelı elhelyezésérıl gondoskodni. (4) Tilos az állattartó által megunt vagy egyéb ok miatt nem tartható állatot szabadon engedni, elhagyni. 6. §. Az állattartónak biztosítani kell, hogy az állattartással senkinek kárt ne okozhasson. Bármilyen állat csak olyan módon tartható, hogy a közterületet, a lakóépületek, közös használatú helyiségét, a lakások erkélyét, teraszát, loggiáját, ablakpárkányát ne szennyezze. Az esetleges szennyezıdést a tulajdonos illetıleg az állat felügyeletével megbízott személy köteles haladéktalanul eltávolítani.
-3III. fejezet Az állatok tartása és elhelyezése 7. §. Az állattartás szabályozása szempontjából a település az állattartási övezetekre tagolódik: a. b. c. d. e. f. g.
a településközpont falusias és kertvárosias övezet kisvárosias lakóövezet üdülıövezet (üdülıházas, hétvégi házas terület) külterületi kertes övezet egyéb külterületi övezet Az a – f. pontban felsorol területek lehatárolását e rendelet 2. számú melléklet tartalmazza. 8. §.
(1) A nevelési,- oktatási, egészségügyi létesítmény, egyéb közintézmény, gyógyszertár, temetı, élelmiszerbolt, élelmiszeripari üzem s vendéglátó egység területének és annak 50 méteres körzetén belül, valamint a társasházi lakóépületekben és azok telkén – függetlenül attól, hogy az intézmény, illetıleg az ingatlan a 7. § értelmében melyik állattartási övezetbe tartozik – tilos haszonállatot tartani. (2) A 3. § a.) pontjában meghatározottakról eltérı nagyobb számú állatot a polgármesternek a közegészségügyi, állategészségügyi és építésügyi szakhatóságok véleménye alapján adott egyedi engedélyével lehet tartani. 9. §. A településközpont területén és az üdülıövezetben a. nagytestő haszonállatok tartása, tenyésztése – tilos. b. kisállat max. 3 db tartható c. egyéb kisállatok max 50 db d. ingatlanonként, illetıleg – többlakásos ingatlan esetén – lakásonként 1 nagytestő eb, vagy 2 kistestő eb, valamint 2 macska tartható. 10. §. (1) Falusias és kertvárosias övezetben a 720 m2-t meg nem haladó területő ingatlanokon tartható: a. saját ellátásra nevelt maximum 3 kisállat b. egyéb kisállatból – galamb kivételével – maximum 50, továbbá c. 2 eb, 2 macska és ezek szaporulatai 3 hónapos korukig.
-4(2) falusias és kertvárosias övezetben 720 m2-t meghaladó területő ingatlanokon a vonatkozó jogszabályok és e rendelet elıírásainak betartásával valamennyi haszonállat tartható. A tartható állatszám maximum 2 nagy állat, 20 kis állat, 2 eb, 2 macska, valamint ezek szaporulatai maximum 3 hónapos korukig illetıleg az anyától való elválasztásukig. 11. §. (1) Külterületen –a kertes övezet kivételével – vonatkozó jogszabályok és e rendelet elıírásainak betartása mellett létszámkorlátozás nélkül valamennyi haszonállat tartható. (2) A külterületi kertes övezetben a rendelet 3. §-ában meghatározott nagy és kis állatokból legfeljebb 2-2 tartható. 12. §. (1) Az állatok elhelyezésére szolgáló helyiséget könnyen tisztítható hézag- és szivárgásmentes, megfelelı lejtéső csúszásmentes szilárd padozattal, valamint hézagmentes fedett és zárt trágyagyőjtıvel kell ellátni. (2) Az állattartásra szolgáló helyet el kell keríteni, s amennyiben 20 kisállatnál vagy 5 nagy állatnál több haszonállatot tart a tulajdonos, gazdasági udvart kell kialakítani. Az állattartás céljára lekerített udvar nem csatlakozhat közvetlenül a szomszédos ingatlanhoz. A kerítéstıl számítva legalább egy méteres sávot szabadon kell hagyni, amit sövénnyel kell beültetni. (3) Az istállót, ólat, ketrecet rendszeresen takarítani kell, s szükség szerint, de évente legalább két alkalommal fertıtlenítı meszelést kell végezni. (4) Az alkalmazott tartási rendszernek biztosítani kell az állatok megfigyelhetıségének lehetıségét, valamint az etetı és itató berendezésekhez való akadálytalan hozzáférhetıséget. (5) A beteg vagy sérült állat szükség szerint elkülönítése, gyógykezelése céljára helyet kell biztosítani. 13. §. (1) Az állattartásra szolgáló építmények szellızınyílásait a saját udvar felé kell kiképezni. (2) A keletkezett bőzös gázok áramlását természetes vagy mesterséges szellızéssel a magasba kell terelni. 14. §. (1) Belterületen a trágya és trágyatárolót résmentes földéllel kell ellátni, oldalát és aljzatát pedig vízzáró módon kell kiképezni. Az ólakban és a trágyatárolókban az ammónia képzıdés csökkentésére szagtalanító anyagot kell használni.
-5(2) A híg trágyát zárt csövekkel az aknába elvezetni. A szilárd trágyát szalmával keverve kell tárolni. (3) Külterületen a trágya tárolása lakóépülettıl, ideiglenes tartózkodásra használt gazdasági épülettıl legalább 15 méter távolságra történhet. A trágyát földdel, szalmával, fóliával lefedve kell tárolni. (4) A trágya és trágyagyőjtı kiürítésérıl szükség szerint kell gondoskodni. A tárolóból a trágyalé kifolyását illetıleg a csapadékvíz oda való befolyását meg kell akadályozni. (5) A haszonállatok alom nélküli, hígtrágya tartása tilos! IV. Fejezet Az ebtartás szabályai 15 §. (1) Az ebtartó köteles az állatot úgy tartani, hogy az azonos lépcsıházban lakó, illetve a falszomszéd, továbbá a közös lakáshasználók nyugalmát tartósan vagy rendszeresen ne zavarja, szabad mozgásukat ne gátolja. (2) Az érintett lakók az (1) bekezdésben foglaltak be nem tartása esetén az ebtartás korlátozását vagy megszüntetését kérhetik. Az érdekeltek nyilatkozatai és a szakhatóságok véleménye alapján a polgármester az ebtartást korlátozhatja vagy megtilthatja. 16. §. (1) Az ebet közterületen, illetve a lakóház közös használatú helyiségeiben s annak udvarán biztonságos – vezetésre alkalmas – pórázon kell tartani. Harapós vagy támadó természető ebet a harapás ellen szájkosárral kell ellátni. (2) A lakóház közös használatú területein, ahol a hely hiánya miatt kikerülés és a biztonságos távolságtartás nem lehetséges, az ebre szájkosarat kell tenni, vagy nyakörvénél fogva kell vezetni. 17. §. (1) Bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani tilos. Az eb tulajdonosa köteles gondoskodni arról, hogy az eb tartási helyét ne hagyhassa el. (2) Amennyiben az állattartó az ebet kennelben tartja, annak minimális nagysága 2x2 méter. A kennel közvetlenül a szomszéd kerítésére nem építhetı, minimum a kerítéstıl számított 1 méter távolságot be kell tartani, s a kerítés mentén a telepítési távolságok betartásával növényzetet kell telepíteni. (3) Amennyiben a kertben kennel nem létesíthetı, a mozgástér biztosítása érdekében minimum 4 m huzalhoz csatlakozó legalább 2 méteres lánccal lehet az ebet kikötni.
-6(4) Bekerített ingatlanon eb szabadon tartható, azonban a kerítést úgy kell kialakítani, hogy az eb közterületre való kijutását, szomszédos ingatlanokra történı bejutását, valamint a kerítés résein történı kiharapását magakadályozza. (5) Harapós, támadó vagy kiszámíthatatlan természető eb tartása esetén az ingatlan vagy a ház bejáratán szembetőnı módon erre utaló figyelmeztetı táblát kell elhelyezni. (6) A szabadon tartott eb számára minden esetben a méretének megfelelı ólat kell építeni. 18. §. Tilos ebet beengedni, bevinni, illetve tartani a vakvezetı kutya, valamint az intézmény ırzését szolgáló eb kivételével: a. a vendégforgalmat lebonyolító nyilvános helyiségbe, b. üzletbe, vásárcsarnok vagy piac területére, vágóhídra, élelmiszer feldolgozó üzembe, c. nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális létesítmény és fürdı, valamint strand területére, d. ügyfélforgalmat lebonyolító közintézmény épületébe, e. a temetı területére, f. a játszótér területére. V. fejezet Eljárási szabályok 19. §. (1) E rendelet szabályainak megsértése esetén – amennyiben az intézkedésre jogszabály nem a jegyzıt vagy más szervet jogosítja fel – a polgármester az állattartót megfelelı tartásra kötelezi, illetve az állattartást korlátozza vagy megtiltatja. A polgármester eljárására a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényben megállapított kivételekkel az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvényt kell alkalmazni. (2) Eb és macskatenyészetek mőködését – elızetes állategészségügyi hozzájárulás alapján – a polgármester engedélyezi. 20. §. (1) Szabálysértést követ el, és harmincezer forintig terjedı pénzbírsággal sújtható az, aki az állatok tartására szolgáló építmények megvalósítása során e rendeletben meghatározott védıtávolságot nem tartja be, szellızınyílásait nem az elıírás szerint alakítja ki, - aki nem gondoskodik az építmények tisztaságáról, folyamatos fertıtlenítésérıl, a káros rovatok és rágcsálók rendszeres irtásáról,
-7-
aki az állatot szabadon engedi, aki a tulajdonában lévı állat/ok/ által közterületen okozott szennyezıdést nem távolítja el haladéktalanul, - aki a rendeletben építési övezetként meghatározott állattartási szabályoktól eltér, - aki a trágya és trágyalétárolót nem a rendelet elıírásai szerint képezi ki, - aki az ebtartást nem a 15. §, 18. §-ban foglaltak szerint valósítja meg, (2) A szabálysértés tettenért elkövetıjét ötszáztól tízezer forintig terjedı helyszíni bírsággal sújthatja a Polgármesteri Hivatal erre felhatalmazott dolgozója. VI. fejezet Záró rendelkezések 21. §. (1) E rendelet a (2) bekezdésben meghatározottak kivételével 2004. január 01-én lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévı ügyekben is alkalmazni kell. (2) Az állattartó az állattartást – ha azt e rendelet szerint tiltott helyen vagy meg nem engedett mértékben folytatja – köteles 2007. július 01-ig megszüntetni, illetve az elıírt mértékre csökkenteni. (3) E rendelet hatályba lépésével egyidejőleg az önkormányzat 8/2002.(VI. 25.) rendelete hatályát veszti.
Kisköre, 2004. december
Szén József polgármester
Oláh Jánosné jegyzı
A rendelet kihirdetve: 2003. 12. 19-én, a képviselı-testület az Európai Uniós jogharmonizációs felülvizsgálatot elvégezte.
Oláh Jánosné jegyzı
1. sz. melléklet
Az állattartás céljára szóló létesítmény építése, bıvítése esetén betartandó védıtávolságok A védıtávolság méterben meghatározva
Lakóépülettıl pihenı épülettıl
nagyállat és kisállat - 25 állatig - 25 állat felett
10 m 20 m
egyéb kisállat - 200 állatig - 200 állat felett
10 m 15 m
fúrott kúttól
ásott kúttól
10 m 10 m
15 m 50 m
10 m
15 m
Zárt technológiával történı korszerő állattartásnál – a szakhatóságok egyetértése esetén – az elıírt védıtávolságok legfeljebb 30 %-kal csökkenthetık. Amennyiben 50 méter távolságon belül gyermekintézmény, egészségügyi intézmény, egyéb közintézmény, élelmiszer-elıállító vagy értékesítı egység van, állattartás céljára szolgáló építményt tilos engedélyezni. Amennyiben az elıbb megjelölt egységek 50-100 méter távolságon belül vannak, úgy az illetékes ÁNTSZ és az állategészségügyi hatóság véleménye alapján kell a védıtávolságot meghatározni.
Kisköre Nagyközségi Önkormányzat 13/2003.(XII. 15.) rendelete az állattartás helyi szabályairól
