Bordány Községi Önkormányzat …../2011.(IX.15.) önkormányzati rendelete A szociális alapellátások helyi szabályozásáról Bordány Község Önkormányzati Képviselıtestülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. tv. (a továbbiakban: Sztv.) 1. § (2) bekezdésének, 10. § (1) bekezdésének, 25. § (3) bekezdés b) pontjának, 32. § (3) bekezdésének, 92. § (1) bekezdésének, valamint 115. § (3) bekezdésének felhatalmazása alapján a szociális alapellátások helyi szabályozásáról az alábbi rendeletet alkotja: I. Általános rendelkezések 1. § (1) A rendelet tárgyi hatálya az önkormányzati hatáskörben megállapítható részint szociális rászorultságtól függı támogatási formákra, részint pedig a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokra terjed ki. (2) A szociális rászorultságtól függı támogatási formák: a) normatív lakásfenntartási támogatás, b) helyi lakásfenntartási támogatás, c) átmeneti segély, d) temetési segély, e) köztemetés, f) aktív korúak foglalkoztatást helyettesítı támogatása, g) aktív korú foglalkoztatást helyettesítı támogatásban részesülık foglalkoztatása, h) méltányossági jogcímen megállapítható közgyógyellátás (3) A személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális alapszolgáltatások: a) tanyagondnoki szolgáltatás, b) étkeztetés, c) házi segítségnyújtás, d) nappali szociális ellátás, valamint demens személyek nappali intézményi ellátása, e) pszichiátriai betegek nappali ellátása, f) támogató szolgáltatás, g) családsegítés, h) gyermekjóléti szolgáltatás. A (3) bekezdés a)-h) pontokban felsorolt alapszolgáltatásokat az önkormányzat fenntartásában mőködı intézmény, az Integrált Nappali Szociális Egészségügyi és Gyermekjóléti Központ (továbbiakban: ISZEK) nyújtja. (4) A rendelet személyi hatálya az Sztv. 3. §-ában részletesen meghatározott személyekre terjed ki.
1
2. § (1) A rendelet tárgyi hatálya alá tartozó ügyekben átruházott hatáskörben a polgármester, és a képviselıtestület Egészségügyi, Oktatási és Szociális Bizottsága jár el. (2) A polgármester jár el az 1. § (2) bekezdés a), b), c), d) e) pontjaiban rögzített ellátásokra való jogosultság elbírálásában, illetve az önkormányzat által szervezett közfoglalkoztatásban. (3) Az Egészségügyi, Oktatási és Szociális Bizottság jár el az 1. § (3) bekezdés a), b), c), d), e), f) pontjaiban felsorolt valamely ellátás megállapításáról, ha az intézményvezetı a kérelem teljesítését nem javasolja, valamint a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátás térítési díjának csökkentésérıl, elengedésérıl. (4) Az ISZEK vezetıje jár el az 1. § (3) bekezdés a)-h) pontjaiban rögzített ellátások iránti kérelmekben. II. Eljárási rendelkezések 3. § (1) Az önkormányzati hatáskörbe tartozó szociális ellátások igénybevételéhez a Polgármesteri Hivatalnál kell benyújtani a kérelmet. (2) A szociális ellátásokra való jogosultság elbírálásához a kérelmezı köteles családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozni, illetve azokat igazolni. (3) A jövedelem és vagyon fogalmánál, számításánál az Sztv.-nek a kérelem benyújtásakor hatályos rendelkezései az irányadóak. (4) A kérelmezınek a hatályos jogszabályok szerinti jövedelemnyilatkozat mellett közölni kell: a) a jogosult tartására köteles személy személyazonosító adatait, b) a jogosult ingatlanára vonatkozó adatokat, illetve az a fölötti rendelkezés jogcímét, c) a fennálló lakáscélú pénzintézeti kölcsön igazolását, d) az esetleges tartási, vagy öröklési szerzıdést, (5) Az önkormányzat az átmeneti segélyre való jogosultság elbírálásához környezettanulmányt készíthet, melynek során ellenırizheti a kérelmezı jövedelmi, vagyoni helyzetére tett nyilatkozat valódiságát. (6) A polgármester és az Egészségügyi, Oktatási és Szociális Bizottság a szociális ellátásokra való jogosultság elbírálásáról önkormányzati hatósági határozatot hoz. (7) A hatósági határozat ellen benyújtott fellebbezést a Képviselıtestület bírálja el másodfokon. (8) A jogerıs határozattal megállapított támogatások folyósítását, illetve a térítési díjak befizetésének ellenırzését az önkormányzat végzi. (9) A tárgyhónapra járó rendszeres szociális ellátásokat a tárgyhó 5. napjáig kell a jogosult részére folyósítani. Ha a szociális ellátás nem egész hónapra jár, az ellátás
2
összege az ellátás havi összege harmincad részének és az ellátás napok számának a szorzata. (10) A rendszeresen folyósított szociális ellátásokat az önkormányzat évente felülvizsgálja és annak eredményérıl a képviselıtestületet tájékoztatja. (11) A rendszeres ellátást jogosulatlanul és rosszhiszemően igénybevevıt kötelezni kell: a) a pénzbeli szociális ellátás visszafizetésére, b) természetben nyújtott szociális ellátás esetén a dolog visszaszolgáltatására vagy a szolgáltatásnak megfelelı pénzegyenérték megfizetésére, c) a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás esetében az intézményi térítési díj teljes összegének megfizetésére. III. Szociális rászorultságtól függı ellátások Normatív lakásfenntartási támogatás 4. § A polgármester az Sztv. 38.-39. §-aiban szabályozott feltételek fennállása esetén normatív lakásfenntartási támogatást állapít meg. Helyi lakásfenntartási támogatás 5. § (1) A polgármester önálló támogatási formaként helyi lakásfenntartási támogatást állapíthat meg a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez. (2) Helyi lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy vagy család, ahol az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 255 %-át, feltéve, hogy a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával. (3) Az elismert lakásnagyság megegyezik az Sztv. 38. § (4) bekezdésében foglaltakkal. (4) A helyi lakásfenntartási támogatás havi elismert költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költségen az éves költségvetésrıl szóló törvényben meghatározott összeget kell érteni. (5) A helyi lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (TM) szorzata, de nem lehet kevesebb 2.500,- Ft-nál. (6) A TM megegyezik az Sztv. 38. § (7) bekezdésében foglaltakkal. (7) A helyi lakásfenntartási támogatást elsısorban természetbeni támogatásként kell megállapítani, és a kérelmezı nyilatkozata szerinti közszolgáltatóhoz kell folyósítani. (8) A helyi lakásfenntartási támogatást 12 hónapra kell megállapítani.
3
Átmeneti segély 6. § (1) A polgármester eseti jellegő, illetve havi rendszerességő átmeneti segélyt nyújthat a létfenntartását idıszakosan veszélyeztetı, rendkívüli élethelyzetbe kerülı, továbbá az egészségügyi szolgáltatást idılegesen téríteni nem tudó, valamint egészségügyi indokból jövedelem-kiegészítésre szoruló személynek vagy családnak, feltéve, hogy az egy fıre számított havi családi jövedelemhatár nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élı esetén a 210 %-át. (2) Az átmeneti segély alkalmankénti nyújtása elsısorban természetbeni juttatás lehet. (3) Természetbeni juttatásnak minısül különösen a gyógyszerutalvány, az élelmiszer utalvány, a vásárlási utalvány, a tüzelıellátás, valamint az intézményi térítési díjtámogatás. (4) A (3) bekezdésben megjelölt átmeneti segélyezési formák esetén a támogatás mértéke alkalmanként 500,- Ft-tól 15.000,- Ft-ig terjedhet. (5) A pénzbeli ellátás vissza nem térítendı támogatás vagy kamatmentes kölcsön lehet, rendkívüli esetben mindkettı együttesen folyósítható. (6) A pénzben megállapított átmeneti segély mértéke vissza nem térítendı támogatás esetén nem haladhatja meg a 10.000,- Ft-ot. (7) A polgármester kamatmentes kölcsönként nyújtott átmeneti segélyt állapíthat meg a rendkívüli élethelyzetbe kerülı személynek, vagy családnak, ha az egy fıre jutó havi jövedelemhatár nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élı esetén a 250 %-át. (8) A kamatmentes átmeneti segély összege legfeljebb 30.000,- Ft lehet. Ez esetben a törlesztı részletek visszafizetésének idıtartama 12 hónapon túl nem terjedhet. (9) A kamatmentes kölcsön folyósításakor a kérelmezıvel megállapodást kell kötni, amelyben rögzíteni kell a visszafizetés feltételeit, valamint a törlesztés elmaradásának jogkövetkezményeit. (10) Kamatmentes átmeneti segély teljes visszafizetéséig újabb kamatmentes átmeneti segélyt megállapítani nem lehet. (11) Betegség, vagy elemi kár miatt anyagi segítségre szoruló kérelmezınek a kölcsönként nyújtott átmeneti segély visszatérítését méltányosságból a polgármester elengedheti, vagy mérsékelheti. (12) A képviselıtestület elemi kár esetén, amennyiben a károsult biztosítással nem rendelkezik, kivételes méltányosság gyakorlásával segélyben részesítheti azt a kérelmezıt is, akinek a jövedelme az (1) és (7) bekezdésben foglalt jövedelemhatárt meghaladja, ugyanakkor a kérelmet megalapozó rendkívüli szükséghelyzetet más módon megoldani nem tudja. Ekkor az átmeneti segély formájának és mértékének megállapítása egyedi elbírálással történik, melynek az együttes összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének ötszörösét.
4
Temetési segély 7. § (1) A polgármester temetési segélyben részesítheti azt, aki a meghalt személy eltemettetésérıl gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozója volt ugyan, de a számlával igazolt temetési költségek viselése a saját, illetve családja fenntartását veszélyezteti, feltéve, hogy az egy fıre számított havi családi jövedelemhatár nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élı esetén a 300 %-át. (2) Nem állapítható meg temetési segély, ha az elhalt és a kérelmezı között tartási, vagy öröklési szerzıdés volt. (3) A temetési segély megállapítása iránti kérelemhez csatolni kel a temetés költségeirıl kiállított számla eredeti példányát. (4) A temetési segély mértéke 30.000,- Ft-ig terjedhet. Köztemetés 8. § (1) A polgármester önkormányzati hatáskörben köztemetést rendel el, ha nincs, vagy nem lelhetı fel az eltemettetésre köteles személy, vagy az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésrıl nem gondoskodik. (2) Az önkormányzat a vagyonnal rendelkezı elhunyt esetében a közköltségen történı temetés költségét hagyatéki teherként az illetékes közjegyzınél bejelenti, vagy az eltemettetésre köteles személyt a temetési költség megtérítésére kötelezi. (3) A közköltségen történı temetés költségének megtérítésére akkor kötelezhetı az eltemettetésre köteles személy, ha családjában az egy fıre jutó havi jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedülálló esetében a 250 %-át. (4) Amennyiben a megtérítésre kötelezett egyösszegő megfizetésre nem képes, az önkormányzat és a megtérítésre köteles személy a részletekben történı teljesítésrıl megállapodást köthet. Aktív korú foglalkoztatást helyettesítı támogatásban részesülık foglalkoztatása 9. § (1) A foglalkoztatást helyettesítı támogatásra való jogosultság megállapításának, valamint folyósításának feltételeként a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozó, a (2) bekezdésben meghatározott feltételeket köteles teljesíteni. (2) A lakókörnyezet rendezettségének biztosítására vonatkozó kötelezettség: a) a kérelmezı vagy jogosult által életvitelszerően lakott lakás vagy ház és annak udvara, kertje tisztán tartása; b) a kerítéssel kívül határos terület, járda, csapadékvíz-elvezetı árok tisztántartása; c) az ingatlan állagának és rendeltetésszerő használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosítása.
5
(3) A kérelmezı vagy a jogosult személy udvarát, kertjét abban az esetben kell rendezettnek tekinteni, ha a) a főfélék magassága nem haladja meg a 15 cm-t, b) a gyomnövények mennyisége a hasznosítható terület 15 %-ánál nem foglal el több területet és a magasságuk nem haladja meg a 30 cm-t, c) nincs a heti hulladékszállításra szerzıdött edényzet (120 literes kuka) kétszeres őrtartalmánál több - felhalmozott - háztartási hulladék az udvaron sem szétszórt, sem felhalmozott állapotban, d) a háziállatok tartására megfelelıen kialakított hely áll rendelkezésre, melynek a tisztasága is megfelelı (nincs nyoma rágcsálóknak és légyinváziónak, nem folyik szét az udvaron a trágyalé), e) a kerítés olyan állapotú, amely megakadályozza az állatok elkóborlását és a kisgyermekek járdára, vagy utcára kiszaladását, f) a tüzelınek való rendezett formában felhalmozva, nem szétszórtan található, g) a ház elıtti csapadékvíz-elvezetı árok tiszta, hulladékmentes, a csapadékvíz lefolyását építési törmelék, föld, és növények sem akadályozzák, h) a ház elıtti növényzet nem akadályozza a forgalmat és a kilátást az úttestre, i) a mővelésre alkalmas - nem parkosított - földterületen zöldség, gyümölcs, vagy az állatok takarmányozására szánt növényeket termesztenek. (4) Amennyiben bejelentés és annak helyszíni ellenırzése során, vagy hivatalos tudomásszerzés alapján megállapításra kerül, hogy az e rendeletben megállapított rendezett lakókörnyezetre vonatkozó feltételek nem teljesülnek, abban az esetben a kérelmezıt, illetve a jogosultat annak teljesítésére megfelelı, de legalább 5 napos határidı kitőzésével a jegyzı - az elvégzendı tevékenységek konkrét megjelölésével felszólítja. 10. § (1) Az aktív korúak ellátására jogosult személy az ellátásra való jogosultság idıtartama alatt rendszeres szociális segélyre jogosult, ha a) pszichiátriai betegsége szenvedélybetegsége a közfoglalkoztatásban való részvételét akadályozza, vagy kizárja és errıl szakorvosi véleményt csatol, vagy b) legalább 30 %-os mértékő egészségkárosodást szenvedett és errıl az egészségkárosodás minısítését tartalmazó szakvéleményt csatol, vagy c) gyermeket vár és ezt terhesgondozási kiskönyvvel igazolja, vagy d) a közfoglalkoztatásra irányuló munkaviszonyt azért nem létesített, mert a munkaköri alkalmassági vizsgálaton 12 hónapon belül „nem alkalmas” minısítést kapott. (2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti valamely feltétel az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapítását követıen következik be, a jogosult részére a rendszeres szociális segélyt a feltétel bekövetkezésének idıpontját követı hónap elsı napjától kell folyósítani. (3) A rendszeres szociális segély megállapításának további feltétele, hogy a nem foglalkoztatott aktív korú személy vállalja a beilleszkedést segítı programban való részvételt. 11. § (1) A rendszeres szociális segélyben részesülı aktív korú nem foglalkoztatott személy az ISZEK családsegítı szolgálattal köteles együttmőködni.
6
(2) A nem foglalkoztatott személy az együttmőködés keretein belül a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként a) a rendszeres szociális segélyt megállapító határozat kézhezvétele után 15 napon belül felkeresi az ISZEK-t, b) kérelmezi nyilvántartásba vételét, c) írásbeli megállapodást köt a beilleszkedési programról, d) teljesíti a beilleszkedési programban foglaltakat. (3) A beilleszkedési program tartalmazza, hogy a nem foglalkoztatott személy köteles a) az ISZEK-kel való kapcsolattartásra, b) az illetékes Munkaügyi Központ Kirendeltségénél álláskeresıként nyilvántartásba vetetni magát, c) elhelyezkedése, átképzése, továbbképzése érdekében a Munkaügyi Központtal való együttmőködésre. (4) A beilleszkedés segítı program típusai: a) Szociális, életvezetési tanácsadás (jogi, egészségügyi, szociális) b) Tájékoztatás a szociális, a családtámogatási és társadalombiztosítási ellátások formáiról, az ellátáshoz való hozzájutás módjáról, c) Csoportos és egyéni önsegítı képességfejlesztı foglalkozás, d) Életvitelt, életmódot formáló egyéni foglalkozás, e) Munkavégzésre felkészítı program. (5) Az ISZEK heti rendszerességgel továbbítja a megállapodásokat a jegyzı részére. (6) Abban az esetben, ha a rendszeres szociális segélyben részesülı nem foglalkoztatott személy a beilleszkedési programban foglaltaknak nem tesz eleget, az ISZEK értesíteni köteles a jegyzıt. (7) A rendszeres szociális segélyt meg kell szüntetni, ha a rendszeres szociális segélyben részesülı nem foglalkoztatott személy a) a felülvizsgálati eljárásban az önkormányzattal neki felróható okból nem mőködik együtt, b) neki felróható okból a közfoglalkoztatásra vonatkozó idézésre nem jelenik meg, a részére felajánlott megfelelı közfoglalkoztatás keretében végzett munkát nem fogadta el, nem mőködik együtt a munkaviszony létrejöttéig, c) a foglalkoztatást a munkáltató rendkívüli felmondással szüntette meg, d) az ISZEK-kel együttmőködési kötelezettségének nem tett eleget: da) konzultációra nem jelenik meg, dc) az együttmőködési megállapodásban foglaltakat nem teljesíti, dd) a beilleszkedési tervben foglalt kötelezettségeknek nem tesz eleget, e) Munkaügyi Központnál regisztrációra nem jelenik meg. 12. § (1) Az önkormányzat és a Munkaügyi Központ Kirendeltsége közötti külön megállapodás tartalmazza az együttmőködés részletes feltételeit, amelynek megkötésére, módosítására, felülvizsgálatára a képviselıtestület felhatalmazza a polgármestert. (2) Az önkormányzat közfoglalkoztatási tevékenysége az alábbiakra terjed ki: a) a lakosságot, vagy a települést érintı közfeladat ellátása, b) az önkormányzat által önként vállalt, települést érintı feladat ellátása.
7
(3) Közfoglalkoztatás keretében végzett munka olyan feladat ellátása, amelyrıl az önkormányzat jogszabály alapján gondoskodik. 13. § (1) Az együttmőködés keretében végzett közfoglalkoztatás ellátására a polgármester kötelezi a foglalkoztatást helyettesítı támogatásban részesülıt az alábbiak szerint: a) munkavégzésre annak megkezdése elıtt legalább 3 nappal korábban értesíti a kötelezettet az elvégzendı munka megjelölésével és a díjazás értékének meghatározásával. b) azt a kötelezettet, aki a munkavégzésre a megjelölt helyen és idıben nem jelenik meg, és távolmaradását megfelelı indokkal igazolni nem tudja, illetıleg megjelenik, de önhibájából munkára képtelen állapotban, vagy a munkavégzés közben olyan magatartást tanúsít, ami a munkavégzés folytatását veszélyezteti, a munkaviszonyát azonnali hatállyal meg kell szüntetni. (2) A munkavégzés idıtartama alatt a segélyezés szünetel. Méltányossági jogcímen megállapítható közgyógyellátás 14. § (1) A jövedelmi viszonyai alapján közgyógyellátásra való jogosultság állapítható meg méltányosságból annak a személynek, aki a térítésmentesen felírható társadalombiztosítás által támogatott egyes gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök, protetikai és fogszabályzó eszközök, ideértve ez utóbbiak javításának és kölcsönzésének költségét is, valamint az orvosi rehabilitáció céljából igénybe vehetı gyógyászati ellátások (továbbiakban együtt: gyógyszer) költségét létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni. (2) Méltányosságból biztosított közgyógyellátásra jogosult: a) a családban élı szociálisan rászorult személy, ha esetében az egy fıre számított havi családi jövedelemhatár nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, feltéve, hogy a kérelmezı havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át eléri, b) az egyedül élı, szociálisan rászorult személy, ha havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, feltéve, hogy a kérelmezı havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át eléri. IV. Személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások A személyes gondoskodás igénybevételére vonatkozó közös szabályok 15. § (1) A személyes gondoskodás igénybevétele általában önkéntes, az ellátást igénylı, illetve törvényes képviselıjének kérelmére történik. (2) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások iránti kérelmet az ISZEK vezetıjéhez kell benyújtani. (3) Az idısek klubjára történı felvételi kérelem esetén a háziorvos véleményét arra vonatkozóan ki kell kérni, hogy a kérelmezı nem szenved olyan betegségben, amely a
8
közösségben való részvételre alkalmatlanná teszi, vagy a többi ellátott egészségét veszélyezteti. (4) Az ISZEK vezetıje és a szolgáltatást igénybevevı kérelem alapján írásbeli megállapodást köt az ellátás igénybevételérıl. (5) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátások iránti kérelmekrıl az ellátást biztosító intézmény vezetıje a kérelem benyújtását követı 15 napon belül dönt, és döntésérıl értesíti a kérelmezıt. (6) Az intézményvezetı külön eljárás nélkül, haladéktalanul köteles étkeztetést és házi segítségnyújtást biztosítani annak a rászorulónak, akinek életét, testi épségét, egészségi állapotát az ellátás elmaradása veszélyezteti. A szükséges eljárást az ellátás biztosításától függetlenül utólag ilyen esetben is le kell folytatni. (7) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátást meg kell szüntetni, ha: a) az ellátás megállapítása határozott idıre vagy a teltétel bekövetkeztéig történt, b) az ellátott az ellátást elızetes bejelentés nélkül tartósan (legalább 2 hétig) nem vette igénybe, s ezt utólag elfogadható módon nem mentette ki, c) az ellátott magatartásával az ellátást lehetetlenné teszi, vagy akadályozza, d) Idısek klubjában történı ellátás esetén az ellátott magatartásával a közösséget zavarja, a házirendet súlyosan megsérti, vagy olyan betegségben szenved, amely a közösség látogatására alkalmatlanná teszi, illetıleg a közösséget veszélyezteti, e) az ellátott a részére megállapított intézményi térítési díj megfizetését figyelmeztetés ellenére elmulasztotta, feltéve, hogy annak megfizetésére egyébként képes lenne. (8) Az ellátás megszüntetésérıl az intézmény vezetıje dönt, és döntésérıl értesíti a kérelmezıt. Döntése ellen a kézhezvételtıl számított 8 napon belül az Egészségügyi, Oktatási és Szociális Bizottsághoz lehet fordulni. Tanyagondnoki szolgáltatás 16. § (1) Az önkormányzat Bordány község külterületi lakott helyein három körzető tanyagondnoki szolgáltatást biztosít. A tanyagondnokok által ellátandó körzetek az alábbiak: a) Mezı dőlı, b) Béke dőlı és Seregélyes dőlı, c) Bordány dőlı és a faliszámmal ellátott zártkerti ingatlanok. (2) A három körzető tanyagondnoki szolgáltatás célja a külterületi, illetve tanyasi lakott helyek intézményhiányából eredı hátrányainak enyhítése, az alapvetı szükségletek kielégítését segítı szolgáltatásokhoz, közszolgáltatásokhoz, valamint egyes alapellátásokhoz, különösen a szociális alapellátásokhoz való hozzájutás biztosítása. (3) A tanyagondnok által ellátandó egyéb szolgáltatások: a) külterületen élı ellátottak orvoshoz, szakrendelésre szállítását végzi a település közigazgatási területén belül, b) az ellátottat szállítja a családsegítı központba, egészségügyi ellátásra, idısek klubjába, c) teljesít kisebb beszerzéseket, szállításokat helyi intézményeknek,
9
d) ellátottak részére gyógyszerbeszerzést, annak széthordását végzi, továbbá bevásárlást végez, segít hivatalos és egyéb személyes ügyeik intézésében. e) közremőködik az ISZEK által a rászorulóknak szervezett élelmiszer csomagok szállításában, f) speciális családsegítı feladatként a külterületen lakó gyermekek szállításában való közremőködés. Étkeztetés 17. § (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezésérıl kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen a) a 60 év feletti életkorúak, b) átmeneti vagy krónikus miatt megromlott egészségi állapotúak, c) fogyatékossággal élık, d) pszichiátriai betegségben szenvedık, e) szenvedélybetegségben szenvedık, f) közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezık, g) hajléktalan személyek. (2) Szociálisan rászorultnak tekinthetı az (1) bekezdésben meghatározott feltételek egyikének megfelelı azon személy, aki esetében a havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, egyedül élı esetén a 300 %-át. (3) A szociális étkeztetésre jövedelmi viszonyaitól függetlenül jogosult az a személy is, akinek tartásra képes és köteles hozzátartozója nincs, vagy tartási kötelezettségét nem teljesíti és krízishelyzete alapján étkezését önmaga más módon nem képes megoldani. (4) A szociális rászorultság hiánya esetén a térítési díj mértéke a mindenkori étkeztetés önköltségének összege. (5) Az étkeztetés történhet: a) helyben fogyasztással, b) házi segítségnyújtás keretében házhoz szállítással, c) a jogosult által elvitellel. Házi segítségnyújtás 18. § (1) Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni a) azokról az idıskorú személyekrıl, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erıbıl nem képesek és róluk nem gondoskodnak, b) azokról a pszichiátriai betegekrıl, akik állapotukból adódóan az önálló életvitellel kapcsolatos feladataik ellátásában segítséget igényelnek, de egyébként önmaguk ellátására képesek, c) azokról az egészségi állapotuk miatt rászoruló személyekrıl, akik ezt az ellátási formát igénylik, illetve bentlakásos intézményi elhelyezésre várakoznak, d) azokról a személyekrıl, akik a rehabilitációt követıen a saját lakókörnyezetükbe történı visszailleszkedés céljából támogatást igényelnek önálló életvitelük fenntartásához.
10
(2) Házi segítségnyújtásban részesíthetı az a személy, akinek tartásra képes és köteles hozzátartozója nincs, vagy tartási kötelezettségét nem teljesíti, valamint eltartási, öröklési, gondozási szerzıdéssel nem rendelkezik és jövedelmi viszonyai alapján ellátását önmaga más módon nem képes megoldani. (3) A házi segítségnyújtás igénybevétele szempontjából rászorult az, akinek az egészségi állapota indokolja a szolgáltatás biztosítását. (4) A szociális rászorultság hiánya esetén a térítési díj mértéke a mindenkori házi segítségnyújtás önköltségének összege. Nappali ellátás (Idısek Klubja) 19. § (1) Az önkormányzat az ISZEK szervezeti keretei között idıskorúak számára nappali ellátást biztosító intézményt (Idısek Klubja) tart fenn, amelynek részeként a demencia kórképet megállapító szakvéleménnyel rendelkezı demens személyek, valamint pszichiátriai betegek nappali ellátását is biztosítja. (2) A nappali ellátás elsısorban idıskoruk vagy egészségi állapotuk miatt szociális vagy mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes, valamint fekvıbetegintézeti ellátást nem igénylı pszichiátriai beteg személyek részére biztosít lehetıséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvetı higiéniai szükségleteik kielégítésére, továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak napközbeni étkeztetését. (3) A demens személyek nappali ellátása elsısorban az idıs korú személyek mentális hanyatlásából adódó gondozási környezetet biztosítja, amely az egyéni és csoportos foglalkozások révén támaszkodik a rászoruló idısek még meglévı, mobilizálható képességeire, ezáltal segíti e készségek funkcionális megerısítését, megırzését. Támogató szolgáltatás 20. § (1) Az önkormányzat a támogató szolgáltatást önkormányzati mikrotérségi társulás keretében, annak gesztoraként az ISZEK szervezeti keretei között biztosítja. (2) A támogató szolgáltatás célja a fogyatékos személyek lakókörnyezetben történı ellátása, a közszolgáltatások elérésének segítése, illetve az önálló életvitel megırzésének segítése a lakáson belüli segítségnyújtás biztosítása mellett. (3) A támogató szolgáltatás igénybevétele során szociálisan rászorultnak minısül a súlyosan fogyatékos személy. (4) Az ellátás igényléséhez szükséges az igénybevevı állapotára vonatkozó orvosi vélemények, kezelési utasítások bekérése, megismerése. Családsegítés 21. § (1) A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítséget igénylı személyek, családok számára nyújt segítséget.
11
Cél a krízishelyzet kialakulásának megelızése, illetve annak megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megırzése céljából nyújtott szolgáltatás. (2) A családsegítés keretében ellátok feladatok különösen: a) ügyintézésben segítségnyújtás, b) tanácsadás, c) családtámogatási, társadalombiztosítási ellátások igénylése, d) családban jelentkezı konfliktusok kezeléséhez segítségnyújtás, e) mentális gondozás, f) szociális ellátások igényléséhez tájékoztatás, g) egészségügyi, jogi szolgáltatások igénybevételéhez segítségnyújtás. (3) A szolgáltatást az ISZEK családgondozója biztosítja. Gyermekjóléti szolgáltatás 22. § (1) A gyermekjóléti alapellátás célja, hogy hozzájáruljon a gyermek testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlıdésének, jólétének, a családban történı nevelésének biztosításához, a veszélyeztetettség megelızéséhez. (2) Gyermekjóléti alapellátás keretében ellátok feladatok különösen: a) a gyermek családban történı nevelkedésének elısegítése, b) a gyermek veszélyeztetettségének megszüntetése, c) a családjából kiemelt gyermek visszahelyezésének elısegítése, utógondozása. (3) A szolgáltatást az ISZEK családgondozója biztosítja. A személyes gondoskodás térítési díjára vonatkozó rendelkezések 23. § (1) A személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátások intézményi térítési díja a szolgáltatási önköltség és a normatív állami hozzájárulás különbözete. (2) Intézményi térítési díjat a demens személyek nappali ellátásáért, a pszichiátriai betegek nappali ellátásáért, a szociális étkeztetésért, a házi segítségnyújtásért és a nappali ellátásért (Idısek Klubja) kell fizetni, amelynek mértékét az önkormányzat éves költségvetésérıl szóló rendelet melléklete tartalmazza. (3) A személyes gondoskodást nyújtó intézményben a demens személyek nappali ellátása intézményi térítési díjának mértéke: a) az öregségi nyugdíjminimum 100-200 %-a közötti jövedelemmel rendelkezı ellátott esetén 56 % kedvezménnyel, b) az öregségi nyugdíjminimum 200-300 %-a közötti jövedelemmel rendelkezı ellátott esetén 45 % kedvezménnyel, c) az öregségi nyugdíjminimum 300-400 %-a közötti jövedelemmel rendelkezı ellátott esetén 36 % kedvezménnyel vehetı figyelembe, d) az öregségi nyugdíjminimum 400 %-a feletti jövedelemmel rendelkezı ellátott esetén 17 % kedvezménnyel vehetı figyelembe. (4) A személyes gondoskodást nyújtó intézményben a pszichiátriai betegek nappali ellátása intézményi térítési díjának mértéke:
12
a) az öregségi nyugdíjminimum 100-200 %-a közötti jövedelemmel rendelkezı ellátott esetén 40 % kedvezménnyel, b) az öregségi nyugdíjminimum 200-300 %-a közötti jövedelemmel rendelkezı ellátott esetén 25 % kedvezménnyel, c) az öregségi nyugdíjminimum 300-400 %-a közötti jövedelemmel rendelkezı ellátott esetén 10 % kedvezménnyel vehetı figyelembe. (5) A személyes gondoskodást nyújtó intézményben a nappali ellátás (Idısek Klubja) és a szociális étkeztetés intézményi térítési díjának mértéke helyben történı fogyasztás esetén: a) az öregségi nyugdíjminimum 100-200 %-a közötti jövedelemmel rendelkezı ellátott esetén 35 % kedvezménnyel, b) az öregségi nyugdíjminimum 200-300 %-a közötti jövedelemmel rendelkezı ellátott esetén 22 % kedvezménnyel, c) az öregségi nyugdíjminimum 300-400 %-a közötti jövedelemmel rendelkezı ellátott esetén 8 % kedvezménnyel vehetı figyelembe, d) az öregségi nyugdíjminimum alatti jövedelemmel rendelkezı esetén 200,-Ft. (6) A személyes gondoskodást nyújtó intézményben a szociális étkeztetés intézményi térítési díjának mértéke kiszállítás esetén: a) az öregségi nyugdíjminimum 100-200 %-a közötti jövedelemmel rendelkezı ellátott esetén 37 % kedvezménnyel, b) az öregségi nyugdíjminimum 200-300 %-a közötti jövedelemmel rendelkezı ellátott esetén 23 % kedvezménnyel, c) az öregségi nyugdíjminimum 300-400 %-a közötti jövedelemmel rendelkezı ellátott esetén 10 % kedvezménnyel vehetı figyelembe, d) az öregségi nyugdíjminimum alatti jövedelemmel rendelkezı esetén 200,-Ft. (7) A személyes gondoskodást nyújtó intézményben a házi segítségnyújtás intézményi térítési díjának mértéke: a) az öregségi nyugdíjminimum 100-200 %-a közötti jövedelemmel rendelkezı ellátott esetén 40 % kedvezménnyel, b) az öregségi nyugdíjminimum 200-300 %-a közötti jövedelemmel rendelkezı ellátott esetén 25 % kedvezménnyel, c) az öregségi nyugdíjminimum 300-400 %-a közötti jövedelemmel rendelkezı ellátott esetén 10 % kedvezménnyel vehetı figyelembe. (8) A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért fizetendı személyi térítési díjat az ISZEK vezetıje állapítja meg. (9) A személyi térítési díj nem haladhatja meg az ellátott rendszeres havi jövedelmének, illetve szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás és nappali ellátás esetében a szolgáltatást igénybe vevı jövedelmének az Sztv. 116.-117. §-aiban foglalt mértéket. (10) A demens személyek, továbbá a pszichiátriai betegek nappali ellátása esetében azokra a napokra kell személyi térítési díjat megállapítani, amelyeken az étkeztetést igénybe vették. (11) Az önkormányzat által térítésmentesen biztosított szolgáltatások: a) a kiszállított étkeztetés melletti házi segítségnyújtás,
13
b) támogató szolgáltatás, c) nappali ellátás igénybevétele étkezés nélkül. (12) Amennyiben a jogosult a személyi térítési díj összegét vitatja, illetve annak mérséklését kéri, 8 napon belül az Egészségügyi, Oktatási és Szociális Bizottsághoz fordulhat. (13) Kivételes méltánylást érdemlı esetben az Egészségügyi, Oktatási és Szociális Bizottság a személyi térítési díjból 50 % mértékő kedvezményt biztosíthat, ha a kérelmezı családja tartós létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztetı rendkívüli élethelyzetbe került, különösen, ha haláleset, elemi kár váratlan kiadást okoz és a kérelmezı emiatt a személyi térítési díj teljes összegének megfizetésére nem képes. (14) Az ISZEK vezetıje ellenırzi a megállapított személyi térítési díjak havonkénti befizetését. Ha a kötelezett a befizetést elmulasztotta, az intézményvezetı 15 napos határidı megjelölésével felhívja annak teljesítésére, melynek eredménytelensége esetén az alapszolgáltatást felfüggeszti. (15) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátások intézményi térítési díját minden év március 31-ig a költségvetési rendeletbe foglalva a képviselıtestület állapítja meg. V. Helyi szociálpolitikai kerekasztal 24. § (1) Az önkormányzat helyi szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére. (2) A helyi szociálpolitikai kerekasztal tagjai: az ISZEK vezetıje, az Egészségügyi, Oktatási és Szociális Bizottság kijelölt tagja, a Polgármesteri Hivatal szociális ügyintézıje. (3) A helyi szociálpolitikai kerekasztal évente legalább egy alkalommal ülést tart. VI. Záró rendelkezések 25. § (1) E rendelet 2011. október 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit a folyamatban lévı és jogerısen el nem bírált ügyekre, továbbá a korábban megállapított rendszeres ellátásokra irányuló felülvizsgálat során is alkalmazni kell. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejőleg a szociális alapellátások helyi szabályozásáról szóló 8/2007.(III.30.)Ö.r. számú rendelet, a 17/2007.(XII.27.)Ö.r. számú rendelet, a 6/2009.(III.27.)Ö.r. számú rendelet, a 2/2010.(I.29.)Ö.r. számú rendelet, a 6/2010.(III.26.)Ö.r. számú rendelet, a 3/2011.(II.24.) önkormányzati rendelet hatályát veszti. Tanács Gábor polgármester
Dr. Fodor Ákos jegyzı
14
