Sajólád község Önkormányzata Képviselıtestüle 17 /2003. (X.15) számú rendelete Az állattartás szabályairól
Sajólád Község Önkormányzatának Képviselıtestülete (továbbiakban képviselıtestület) az Alkotmány 44/A § (2) bekezdése és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdése által biztosított jogkörében eljárva az állattartás helyi szabályaira vonatkozóan az alábbi rendeletet alkotja. I. fejezet Általános és értelmezı rendelkezések 1. § (1) E rendelet célja azon szabályok meghatározása, melyek elısegítik az állattartók, valamint az állattartással érintettek érdekeinek érvényesülését, s biztosítják, hogy az állattartás mások nyugalmát, biztonságát és testi épségét ne veszélyeztesse. (2.) A rendelet hatálya Sajólád közigazgatási területén folytatott állattartásra terjed ki, kivéve az állatkiállítások, cirkusz , vágóhidak, engedéllyel mőködı állattenyésztı és állatfelvásárló telepen folytatott állattartás. (3.) Tilos az állatok kínzása, bántalmazása. (4) Az e rendelettel szabályozott ügyekben a jegyzı jár el. 2.§ (1.) E rendelet alkalmazásában - állattartás: olyan tevékenység, amelynél az állat tartása állati eredető termék elıállítására (pl. hús, tej, tojás, gyapjú), munkavégzésre, sportcélok elérésére, kedvtelésére irányul. (2) Nem minısül állattartásnak - a családi szükségletek kielégítése vagy feldolgozás céljából vásárolt állatok legfeljebb egy hétig történı, átmeneti tartása. (3) A rendelet értelmezése során: - haszonállat: minden háziállat, melyet fogyasztás, vagy haszonszerzés céljából tartanak, vagy tenyésztenek - nagy haszonállat: ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly,
- kis haszonállat: sertés, juh, kecske, - egyéb kisállat: baromfi, (tyuk, kacsa, liba, pulyka)
-
-
-
nyúl, húsgalamb, csincsilla, nutria, pézsma, nyérc és a méh kedvtelésbıl tartott állat:eb, macska galamb (posta, sport, disz), az énekes és díszmadár, az akváriumi állat, tengeri malac, aranyhörcsög stb., kivéve, ha azok a tartás céljánál fogva a jövedelemszerzést szolgálják (ebben az esetben haszonállatnak minısülnek) vadállat:minden olyan állat, amely a természetben él és szaporodik, ırzı-védı kutya: amelyet magán- vagy társas vállalkozásban folytatott ırzı-védı szolgálat során alkalmaznak, illetve amelynek funkcióját az alkalmazó intézmény vezetıje igazolja. vakvezetı eb: amelyet erre a célra speciálisan kiképeztek és a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége igazolvánnyal lát el. jelzı eb: a halláskárosultak segítségét szolgálja, melynek szükségességét szakorvosi igazolással lehet bizonyítani.
II. fejezet Az állattartás általános szabályai 3.§ (1) A község közigazgatási területén állatot – a közegészségügyi, állategészségügyi, állatvédelmi valamint építésügyi és környezetvédelmi szabályok betartása mellett - csak e rendeletben foglalt szabályok szerint lehet tartani. (2) Az állatok tartására szolgáló építmények (istálló, ól, ketrec, kifutó stb.) és az ezekhez tartozó kiszolgáló létesítmények (takarmány elıkészítı, tároló trágya, trágyalégyüjtı, stb.) kialakítása csak építési engedély alapján történhet a közegészségügyi, állategészségügyi és környezetvédelmi jogszabályok betartásával. Az építmények megvalósítása során alkalmazandó védıtávolságokat az 1. számú melléklet tartalmazza. (3) Kereskedelmi tevékenységet, szolgáló állattartást – családi házas övezetben nem lehet folytatni - csak külterületen az e célnak megfelelıen kialakított körülmények között. 4.§ (1) Az állattartó köteles gondoskodni az állatok kedvezı, a különbözı jogszabályokban is megfogalmazott életfeltételeinek biztosításáról, a létesítmények tisztaságáról és folyamatos fertıtlenítésérıl, a káros rovarok és rágcsálók rendszeres irtásáról.
(2) Az állattartó köteles gondoskodni állatainak megfelelı tartásáról, takarmányozásáról és gondozásáról. Állatai védelme és egészségének megóvása
érdekében köteles az állategészségügyi rendelkezéseket megtartani és az állatok megbetegedése esetén állatorvos igénybevételérıl, gondoskodni. 5.§ (1) Ha az állattartó nem kívánja az állatot tovább tartani, köteles annak megfelelı elhelyezésérıl gondoskodni. Amennyiben az állat elhelyezésérıl gondoskodni nem tud, úgy elızetes bejelentés alapján – a felmerülı költségek megtérítése ellenében – az állat elszállításáról az önkormányzatnak kell gondoskodik. (2) Tilos az állattartó által megunt, vagy egyéb ok miatt nem tartható állatot szabadon engedni, elhagyni.
6.§ (5) Az állattartónak biztosítani kell, hogy az állattartással senkinek kárt ne okozhasson. Bármilyen állat csak oly módon tartható, hogy a közterületet ne szennyezze. Az esetleges szennyezıdést a tulajdonos illetıleg az állat felügyeletével megbízott személy köteles haladéktalanul eltávolítani. III fejezet Az állatok tartása és elhelyezése 7.§ (1) Az állattartás szabályozása szempontjából a település az alábbi állattartási övezetekre tagolódik: a.)családi házas övezet aa./ 720 m2 meg nem haladó területő ingatlan ab./ 720 m2 meghaladó területő ingatlan b.) külterületi övezet (2) Családi házas övezetben - csak egyéni szükségletre - a vonatkozó jogszabályok, és e rendelet elıírásainak betartásával a /3/-as bekezdésben meghatározott darabszámú állat tartható. (3) Családi házas övezetben a.) 720 m2-t meg nem haladó területő ingatlanokon tartható állatszám maximum: aa.) saját ellátásra nevelt 4 db kishaszonállat ab.) egyéb kisállatból maximum 50 db ac.) 2 db eb, és ezek szaporulatai 3 hónapos korig b./ 720 m2-t meghaladó területő ingatlanokon valamennyi haszonállat tartható. A tartható állatszám maximum:
ba.) 3 db szarvasmarha és annak szaporulata másféléves koráig bb.) 2 db ló (öszvér) és annak egyszeri szaporulata 1 éves koráig, bc.) 4 db hízó sertés bd.) 2 db anyakoca és egyszeri szaporulat 3 hónapos korig be.) 40 db anyanyúl és egyszeri szaporulata bf.) 100 db baromfi, bg.) 50 db húsgalamb bh.) 2 db eb valamint ezek szaporulatai maximum 3 hónapos korukig illetıleg az anyától való elválasztásukig. (4) Külterületi övezetben a vonatkozó jogszabályok és e rendelet elıírásainak betartása mellett, építési engedéllyel létesített épületben – üzemszerően is létszámkorlátozás nélkül valamennyi haszonállat tartható. 8.§ A nevelési-, oktatási-, egészségügyi létesítmény, egyéb közintézmény, gyógyszertár, temetı, élelmiszerbolt, élelmiszeripai üzem s vendéglátó egység területén és annak 50 méteres körzetén belül, valamint a társasházi lakóépületekben és azok telkén – függetlenül attól, hogy az intézmény illetıleg az ingatlan a 7. § értelmében melyik állattartási övezetbe tartozik – tilos nagyhaszonállatot tartani. 9.§ (1) Az állatok elhelyezésére szolgáló helyiséget könnyen tisztítható, hézag- és szivárgásmentes, megfelelı lejtéső, csúszásmentes szilárd padozattal valamint hézagmentes fedett és zárt trágyagyőjtıvel kell ellátni. (2) Az állattartásra szolgáló helyet el kell keríteni, s amennyiben 20 kisállatnál vagy 5 nagy állatnál több haszonállatot tart a tulajdonos, gazdasági udvart kell kialakítani. Az állattartás céljára lekerített udvar nem csatlakozhat közvetlenül a szomszédos ingatlanhoz. A kerítéstıl számítva legalább1,5 méteres sávot szabadon kell hagyni, amit sövénnyel kell beültetni. (3) Az istállót, ólat, ketrecet rendszeresen takarítani kell, s szükség szerint, - de évente legalább két alkalommal - fertıtlenítı meszelést kell végezni. (4) Az alkalmazott tartási rendszernek biztosítani kell az állatok megfigyelhetıségének lehetıségét, valamint az etetı- és itató berendezésekhez való akadálytalan hozzáférhetıséget. (5) A beteg vagy sérült állat szükség szerinti elkülönítése, gyógykezelése céljára helyet kell biztosítani. (6) Az állattartásra szolgáló építmények szellızınyílásait a saját udvar felé kell kiképezni. (7) A keletkezı bőzös gázok áramlását természetes vagy mesterséges szellızéssel a magasba kell terelni.
10. § (1) Trágyalé – és trágyalétároló nem lehet közelebb a lakóépülethez az ásott, fúrt kúthoz, a csatlakozó vízvezetéktıl és közösségi létesítményhez, mint az állattartásra szolgáló építmény. (2) Az állattartónak biztosítani kell, hogy a szennyvíz (trágyalé) a szomszéd telkére, vagy közterületre ne folyhasson át, valamint a saját telkét se szennyezze és a talajt, ne fertızze. (3) Belterületen a trágya-és trágyalétárolót résmentes födéllel kell ellátni, oldalát és aljzatát, pedig vízzáró módon kell kiképezni. Az ólakban és a trágyatárolókban az ammóniaképzıdés csökkentésére szagtalanító anyagokat kell használni. (4) A szilárd trágyát földdel, szalmával, fóliával lefedve kell tárolni. (5) A trágya- és trágyalégyüjtı kiürítésérıl szükség szerint kell gondoskodni. A tárolóból a trágyalé kifolyását illetıleg a csapadékvíz oda való befolyását meg kell akadályozni. (6) A haszonállatok alom nélküli, hígtrágyás tartása tilos. (7) Trágyát talajjavításra felhasználni mezıgazdasági mőveléső, külterületi földrészleten szabad. Belterületen azonos céllal felhasználni csak azonnal talajba forgatással lehet. (8) A trágya kezelésével és tárolásával kapcsolatos közegészségügyi elıírásokat, betartását külterületen is biztosítani kell. (9) Az ingatlan tulajdonosának (használójának) gondoskodnia kell a kellemetlen szagot árasztó takarmány fedett, zárt tárolásáról. 11.§ (1) Haszon méhekbıl lakott területen, lakótelkenként 40 kaptár helyezhetı el a szomszédos ingatlan határától 4 m-re, közforgalmi úttól 10 m-re. (2) Többlakásos ingatlanon a méhcsaládok telepítéséhez valamennyi tulajdonos (bérlı) hozzájárulása szükséges. 12.§ (1) Húsgalamb-tartás csak zárt rendszerben, olyan helyen folytatható, ahol a szomszédok nyugalmát nem zavarja és a környezetet, nem szennyezi. 13.§ (1) Kedvtelésbıl tartott állatok száma – ebet kivéve – nem esik korlátozás alá, de gazdáik kötelesek megfelelı, sajátos életfeltételeket (elhelyezés, táplálás, gondozás), biztosítani a tartott állatok részére. (2) Tilos az állatok kínzása, tartós nyugtalanítása, bármilyen módon történı bántalmazása, elhagyása, valamint egymásnak ugratása, viadaloztatása. (3) Ha az állattartó nem kívánja, vagy nem képes az állatot tovább tartani, köteles annak megfelelı elhelyezésérıl gondoskodni.
(4) A közegészségügyi és állategészségügyi, valamint környezetvédelmi szabályok betartása a kedvtelésbıl tartott állatok tartásánál is kötelezı. 14.§ Vadállat a község közigazgatási területén nem tartható. 15.§ (1) Rendeletben meghatározottaktól eltérı nagyobb létszámú állattartás egyedi elbírálás alapján polgármesteri engedéllyel lehet, a közegészségügyi, állategészségügyi és építésügyi szakhatóságok véleménye alapján. (2) Az egyedi engedélyt vissza kell vonni, illetve az állattartást meg kell tiltani, ha a tartás körülményei elızetes felhívás ellenére sem felelnek meg a szakhatóságok elıírásainak, vagy az engedélyezettıl nagyobb és eltérı fajtájú állatokat tartanak. Az állattartás megtiltása szakhatóságok szakvéleménye alapján történik. 16.§ A lebontásra kerülı lakásokból – vagy egyéb okból történı elköltözés esetén – a tulajdonos köteles állatai elhelyezésérıl gondoskodni. 17.§
Lakóházban és egyéb, nem állattartásra szolgáló épületben haszonállatot tartani tilos. 18.§ (1) A belterületen, lévı közterületen (út, park, temetı stb.) legeltetni, haszonállatot felügyelet nélkül hagyni tilos. (2) Szarvasmarhát, sertést, juhot legeltetni csak falkában és a kijelölt legelın szabad. (3) A legeltetett állatok kihajtásáról, ırzésérıl, a kihajtott útvonal tisztántartásáról megbízottjuk útján az állattartóknak közösen kell gondoskodniuk. (4) Állatot legeltetni csak a bejelentett legelın, ki- és behajtani az engedélyezett útvonalon szabad. IV fejezet Állatbetegségek megelızése és leküzdése 19.§
(1) Minden állattartó köteles a tulajdonában lévı, illetve gondjaira bízott kisnagy állat fertızı betegségben vagy annak gyanújában történı elhullását a körzeti állatorvosnak bejelenteni és annak ezzel kapcsolatos utasításait betartani. A kisállatok teteme a tulajdonos kertjében is elásható a szomszédos ingatlan határától mért 5 m-es távolságra. Az állati hullát fertıtlenítı szerrel (mész, mésztej) kell leönteni és legalább 1 m, eb esetében 1,5 m vastag földréteggel kell befedni. (2) Az állattartók a nagyhaszonállatok elhullását köteles haladéktanul a jegyzınek bejelenteni. (3) Az önkormányzat a jegyzı útján gondoskodik a tulajdonos költségére az elhullott állatok megsemmisítésérıl. (4) A közterületen elhullott állatok elszállításáról, a közterület fertıtlenítésérıl a közterület kezelıje gondoskodik. V fejezet Ebtartás szabályozása 20.§ (1) Az eb tartó köteles az állatot úgy tartani, hogy azonos lépcsıházban lakó, illetve a falszomszéd, továbbá s közös lakáshasználók nyugalmát tartósan vagy rendszeresen ne zavarja, szabad mozgásukat ne gátolja. (2) Belterület és külterületi lakóingatlanonként tartható ebek számát a rendelet 7. paragrafusának /1/, /3./ bekezdése szabályozza. Ennél több eb tartásához, illetve eb tenyészet (jelzı ebek) eb megırzı létesítéséhez a polgármester engedélye szükséges. Tilos az eb tartás – ır eb kivételével – közintézmények, gyermek-oktatási és egészségügyi intézmények, élelmiszer elıállító és forgalmazó üzemek, üzletek ingatlanán. (3) Bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani tilos! Az eb tulajdonosának kötelessége gondoskodni arról, hogy az állat a tartási helyét, illetve az ingatlan határait ne hagyhassa el. (4) Éjszaka az eb megkötés nélkül tartható, amennyiben a bekerített és lezárt helynél történı kiszabadulása biztos módon megakadályozható. (5) Harapós, vagy támadó szellemő eb esetén a telek, a ház, a lakás bejáratán harapós ebre utaló figyelmeztetı táblát kell szembetőnı módon elhelyezni. (6) A tulajdonos köteles az ebet élettani sajátosságának megfelelıen tartani úgy, hogy az ott lakók, és szomszédok nyugalmát ne zavarja, testi épségét ne veszélyeztesse. (7) Ebharapást esetén a tulajdonos köteles az ebet állatorvossal megvizsgáltatni és arról szóló igazolást, a sérelmet szenvedı személynek illetve képviselıjének átadni. (8) Az eb tulajdonos köteles az eb tartás tényét és minden változását a település jegyzıjének bejelenteni.
(9) Az eb tulajdonosa köteles évente az eb veszettség elleni védıoltásáról és féregtelenítésérıl gondoskodni. A 3 hónapos kort betöltı, illetve oltási bizonyítvánnyal nem rendelkezı ebeket pótoltásban kell részesíteni. (10) Közterületen ebet csak pórázon szabad vezetni, felügyelet nélkül hagyni tilos! Harapós vagy támadó szellemő ebet, a marás lehetıségét kizáró szájkosárral kell ellátni. (11) Tilos ebet bevinni vagy beengedni – a vakvezetı és jelzıebek kivéve – - vendégforgalmat lebonyolító nyilvános helységekbe, - oktatási, egészségügyi, szociális és kulturális intézmény területére, - játszótérre, kegyeleti helyre, - ügyfélforgalmat lebonyolító középületbe, - kereskedelmi tevékenységet folytató üzletbe, - élelmiszerforgalmazó, raktározó, feldolgozó üzembe, piac területére. (13) Ebet tömegközlekedési jármővön szállítani a jármőre, az üzemeltetı által elıirt szabályok betartásával szabad. 21.§ İrzı-védı feladatok ellátására kutyaiskola csak elızetes engedély alapján létesíthetı. Az engedélyben az eb tartásról szóló rendeletben foglaltakon túlmenıen a helyi körülmények figyelembevételével speciális feltételek betartására is (kerítés, zajártalom, védelem) kötelezhetı az eb tartó.
22.§ Az eb tulajdonosa vagy tartója 3 hónapos kort betöltött ebet nyilvántartásba vétel végett, az elhullást, eltőnést, vagy végleges elszállítást, pedig a nyilvántartásból történı törlés végett 30 napon belül köteles bejelenteni a Polgármesteri Hivatalba.
23.§ A védıoltás alól elvont ebet, az emberre egészségügyi szempontból veszélyes, valamint az állatállomány egészségét veszélyeztetı beteg, vagy betegségre gyanús ebet kártalanítás nélkül ki kell irtani. 24.§ (1) Az eb tartásra vonatkozó szabályok betartását folyamatosan ellenırizni kell és a szabályok megszegıivel szemben el, kell járni. Amennyiben az eb tulajdonosa az elızı bekezdésekben foglaltakat megszegi és elızetes írásbeli felszólítás, ellenére sem tartja be azokat, az eb tartását meg kel tiltani. Az eb eltávolításáról a tulajdonos köteles gondoskodni, ennek elmaradása esetén hatósági rendelkezésre, a tulajdonos költségeire a jegyzı intézkedik.
(2) Évente egy alkalommal – a veszettség elleni védıoltás megtartását követıen – de szükség szerint többször, hatósági tanú jelenlétében begyőjtésre kerülnek az oltatlan kóbor ebek. Az összegyőjtött állatok állategészségügyi telepre történı elszállításáról, esetleges megsemmisítésérıl a jegyzı gondoskodik. (3) A kóbor kutyákat – lakot területtıl 200 m-re a mezıır lelıheti.
VI fejezet Szabálysértési rendelkezések 25.§ (1) A jegyzı – elızetes figyelmeztetés után – a jogszabálysértı állattartást megtiltja, illetve a szabálysértési eljárást folytat le. (2) Szabálysértést követ el és 30. 000.-Ft-ig terjedı pénzbírsággal sújtható az, aki a rendeletben foglaltakat nem tartja be, vagy megszegi a rendeletben meghatározottakat. (3) A szabálysértési eljárás lefolytatására a jegyzı jogosult. (4) Amennyiben a rendeletben meghatározottak megsértése, vagy a mulasztás a szabálysértésekrıl szóló 1999. évi LXIX. Tv. és 218/1999./XII.28./ Korm. rendeletben foglalt szabálysértési tényállást valósítja meg az ott meghatározottak szerint, kell eljárni.
VII. fejezet Átmeneti és záró rendelkezések 26.§ (1) Az e rendelet hatálybalépése elıtt kialakított állattartás feltételeit legkésıbb 2005. június 30.-ig úgy kell átalakítani, hogy megfeleljen az e rendeletben megfogalmazott elıírásoknak. (2) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. A kihirdetéssel egyidıben hatályát veszti a Sajólád Községi Önkormányzat 10/2000./VI. 7./ számú rendelete. k.m.f.
Kissné Klusóczki Katalin sk. jegyzı Kiadmány hiteléül: 2003.október 18.
Veres János sk. polgármester
