PAKS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 11/2003. (V.6.) SZÁMÚ RENDELETE A KÖZTISZTASÁG FENNTARTÁSÁRÓL, A TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉKOKKAL ÉS A TELEPÜLÉSI FOLYÉKONY HULLADÉKKAL KAPCSOLATOS KÖTELEZŐ HELYI KÖZSZOLGÁLTATÁSRÓL*
(Egységes szerkezetben) Preambulum Paks Város Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. § (1) bekezdésében, a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 23. § és 24. §-ában kapott felhatalmazás alapján, a 213/2001. (XI.14.) Kormányrendeletben, a 16/2002. (IV.10.) EüM rendeletben, a 164/2003. (X.18.) Kormányrendeletben, a 224/2004. (VII. 22.) Kormányrendeletben, a 64/2008.(III.28.) Kormányrendeletben, és a Büntető Törvényköny szóló 1978. évi IV. törvény 280.§, 281.§, 281/A.§-ában foglaltakra tekintettel, a következő rendeletet alkotja. A rendelet célja 1. § A rendelet célja, hogy Paks Város közigazgatási területének tisztaságát, a települési szilárd és folyékony hulladékokra vonatkozó közszolgáltatást, annak kötelező igénybevételét biztosítsa, és az ezekkel kapcsolatos feladatokat, kötelezettségeket és tilalmakat a helyi sajátosságoknak megfelelően rendezze. A rendelet hatálya 2. § A rendelet hatálya kiterjed Paks Város közigazgatási területén : − Az ingatlan tulajdonosra, birtokosra, használóra (a továbbiakban: tulajdonos), − a települési szilárd hulladékokra, azaz: − az emberek mindennapi élete során a lakásokban, valamint a pihenés, üdülés céljára használt helyiségekben és a lakóházak közös használatú helyiségeiben és területein, valamint az intézményekben keletkező háztartási hulladékokra, − a közforgalmú és zöldterületeken keletkező közterületi hulladékokra, − a háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű, gazdasági vállalkozásoknál keletkező, veszélyesnek nem minősülő szilárd hulladékokra; − a települési folyékony hulladékokra, azaz a szennyvízelvezető hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül el nem vezetett szennyvizekre, melyek − emberi tartózkodásra alkalmas épületek szennyvíztároló létesítményeinek és egyéb helyi közműpótló berendezéseinek ürítéséből, − a nem közüzemi csatorna- és árokrendszerekből, valamint − a gazdasági, de nem termelési, technológiai eredetű tevékenységekből származnak.
a)
Fogalmi meghatározások 3. § Köztisztasággal összefüggő tevékenység: az egyes ingatlanok – ezen belül különösen a lakóépületek és az emberi tartózkodásra (üdülés, pihenés, szállás, stb. céljára) szolgáló más épületek, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségek és a hozzájuk tartozó területek -, valamint közterületek tisztántartása.
Közterület: az ingatlan nyilvántartásban közterületként nyilvántartott belterületi földrészlet (közút, járda, tér, közpark), továbbá az építmények közhasználatra átadott része (épületárkád alatti járda, alul- és felüljáró). c) Köztisztasági szolgáltatás: (a továbbiakban szolgáltatás) megrendelés, illetőleg megbízás alapján a közterületek tisztántartása, valamint a települési szilárd hulladékok kezelése, továbbá a szolgáltatás ellátására jogosult szervezetek hulladékártalmatlanítási és –hasznosítási tevékenysége. d) Tisztántartás: az egyes ingatlanok és közterületek tisztítása, hó- és síkosságmentesítése, illetőleg pormentesítése. e) Települési hulladék: - a háztartásokból származó szilárd vagy folyékony hulladék, illetőleg - a háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű, azzal együtt kezelhető más hulladék f) Települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenység: – A települési szilárd hulladék gyűjtése, begyűjtése, szállítása, előkezelése, tárolása, hasznosítása, ártalmatlanítása (a továbbiakban együtt hulladékkezelés). – A települési hulladékkezelő létesítmény üzemeltetése. g) Hasznosítás: – A hulladéknak vagy valamely összetevőjének a termelésben vagy a szolgáltatásban történő felhasználása. h) Ártalmatlanítás: – A hulladék okozta környezetterhelés csökkentése, környezetet veszélyeztető, szennyező, károsító hatásának megszüntetése, kizárása a környezet elemeitől történő elszigeteléssel, vagy anyagi minőségének megváltoztatásával. i) Települési folyékony hulladék: a szennyvízelvezető hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül el nem vezetett szennyvíz, amely: − emberi tartózkodásra alkalmas épületek szennyvíztároló létesítményeinek és egyéb helyi közműpótló berendezéseinek ürítéséből, − a nem közüzemi csatorna- és árokrendszerekből, valamint − a gazdasági, de nem termelési, technológiai eredetű tevékenységekből származik. j) Települési folyékony hulladék elszállítására irányuló közszolgáltatás: a folyékony hulladék ideiglenes gyűjtésére szolgáló létesítmény kiürítése és a folyékony hulladékártalmatlanító-helyre, ártalmatlanítás céljából történő elszállítása. k) Települési folyékony hulladék ártalmatlanítására irányuló közszolgáltatás: folyékony hulladék elhelyezése leürítőhelyen, szennyvíztisztító telepen, valamint a környezetveszélyeztetést és környezetszennyezést megakadályozó kezelése fiziko-kémiai, vagy biológiai módszerrel. l) Települési folyékonyhulladék leürítő hely: Paks szennyvíztisztító telep kiegészítő műtárgya (Paks, 024 hrsz.). m.) Szelektív hulladékgyűjtés: települési hulladékok hasznosítható összetevőinek elkülönített módon történő gyűjtése az alábbi létesítménnyel: - Hulladékgyűjtő sziget (gyűjtősziget): a háztartásokban keletkező, hasznosításra alkalmas, különböző fajtájú, elkülönítetten gyűjtött papír, műanyag, üveg háztartási hulladék begyűjtésére szolgáló, lakóövezetben, közterületen kialakított, felügyelet nélküli, folyamatosan rendelkezésre álló begyűjtőhely, szabványosított edényzettel.2 b)
n.)
Települési szilárdhulladék lerakó telep (a továbbiakban hulladéklerakó):
2
Műszaki védelemmel létesített, folyamatos ellenőrzést biztosító rendszerrel ellátott, a szilárd hulladék föld felszínén, vagy földben történő ártalmatlanítására szolgáló létesítmények összessége.2 o) Hulladékgyűjtő udvar: bekerített, őrzött területek, ahol a személyzet segítségével a lakosok maguk helyezik a háztartásukban keletkezett hulladékot különböző színű, feltűnő jelzéssel ellátott edényzetekbe. A hulladékudvarok – a hasznosítható összetevőkön túl helyet adnak olyan hulladékok gyűjtésének is, amelyek kiemelt óvatosságot és szakszerűséget igényelnek (pl. veszélyes hulladékok).4 p) Válogatómű: a települési szilárd hulladék előkezelésére szolgáló létesítmény, ahol az egyes hulladék-összetevők elkülönített gyűjtését követően, a hasznosítható összetevők további válogatását végzik. 4 r) Inert hulladéklerakó: az építésből és bontásból származó hulladékok előkezelésig, hasznosításig történő tárolására, illetve a nem hasznosítható hulladék lerakására szolgál. 4 s) Átrakóállomás: regionális hulladékgazdálkodási rendszer kiszolgálására létesített telephely, ahol meghatározott begyűjtési körzetből származó hulladékot (válogatásával, tömörítésével és csomagolásával) az ártalmatlanító helyre történő szállítására készítik elő. 4
sz) Komposztáló telep: az elkülönítetten gyűjtött bio hulladék ellenőrzött körülmények között történő feldolgozása és további hasznosítására szolgáló telephely. 4 t.) Gazdálkodó szervezet: az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, a közhasznú társaság, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, a végrehajtói iroda, a magánszemélyek jogi személyiséggel rendelkező munkaközössége, az ügyvédi iroda, az állam, a helyi önkormányzat, a költségvetési szerv, az egyesület, a köztestület, az alapítvány és az egyéni vállalkozó ty.) Egyéni vállalkozó: a) vállalkozói igazolvánnyal rendelkező magánszemély az igazolványban feltüntetett vállalkozói tevékenysége tekintetében; b) a közjegyző a közjegyzőkről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét közjegyzői iroda tagjaként folytatja); c) az önálló bírósági végrehajtó a bírósági végrehajtásról szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét végrehajtói iroda tagjaként folytatja), d) az egyéni szabadalmi ügyvivő a szabadalmi ügyvivőkről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében, e) az ügyvéd az ügyvédekről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét ügyvédi iroda tagjaként vagy alkalmazott ügyvédként folytatja), f) a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély e tevékenysége tekintetében, g) a gyógyszerészi magántevékenység, falugondnoki tevékenység, tanyagondnoki tevékenység vagy szociális szolgáltató tevékenység folytatásához szükséges engedéllyel rendelkező magánszemély e tevékenysége tekintetében,
3
h) az egyénileg tevékenykedő európai közösségi jogász az ügyvédekről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységet ügyvédi társulás tagjaként vagy alkalmazottként végzi). i.) a mezőgazdasági termelőtevékenység és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatás, j.) kisiparos vagy magánkereskedő, k.) egyéni cég.
I. FEJEZET A köztisztaság fenntartásáról
Értelmező rendelkezések 4. § (1) A köztisztaság megőrzésében mindenki köteles hathatósan közreműködni és a települési környezet (különösen a közterületek) szennyeződését, fertőzését eredményező tevékenységektől, illetőleg magatartástól tartózkodni. (2) Lakó- és nem lakóépületek, valamint kereskedelmi, ipari központok telephelyek és középületek, valamint beépítésre szánt területen levő üres telek tulajdonosai illetve használói, társasházaknál a közös képviselő tag vagy alkalmazott, lakásszövetkezetnél az ügyrend szerint felelős megbízott vagy dolgozó, Önkormányzati tulajdonú ingatlanoknál a a R. 14. § (1) bekezdésben meghatározott közszolgáltatással megbízott (továbbiakban: közszolgáltató) szervezet felelős az ingatlanokkal kapcsolatos köztisztasági szabályok betartásáért.. (3) Abban az esetben, ha a meglévő szerződések alapján a felelősség nem állapítható meg, úgy az ingatlan tulajdonosát kell kötelezettnek tekinteni. Az ingatlanok és közterületek tisztántartása 5. § A város közútjai, közterei és egyéb közterületei szervezett, rendszeres tisztántartásáról, portalanításáról, száraz időben szükség esetén locsolásáról és télen a síkosság mentesítéséről, a zöldfelületek gondozásáról, allergiát okozó növények irtásáról, a fák és bokrok ágainak nyeséséről – a rendelet 7.§-ában foglaltak kivételével- a DC Dunakom Kft a közszolgáltatási szerződés keretében gondoskodik. 4 6. § Az egyes ingatlanok tisztántartásáról az ingatlan tulajdonosa, másnak a használatában levő ingatlanok (ingatlanrészek, helyiségek) tisztántartásáról pedig a használó, illetőleg – a bérleti jogviszonyból származó kötelezettsége szerint – a bérlő (a továbbiakban együtt: használó) köteles gondoskodni. Ezen belül: a) a lakóépületek és az ember tartózkodására szolgáló más épületek közös használatú részének (kapualj, lépcsőház, folyosó, terasz, felvonó, mosókonyha, szárító, pince- és padlásrész, közös illemhely, hulladékledobó és -gyűjtő, udvar, stb.) tisztaságáról, rendszeres takarításáról, rovar és rágcsáló mentesítéséről a tulajdonosnak, b) a lakásnak és a lakás céljára használt más helyiségnek, továbbá a nem lakás céljára szolgáló más helyiségnek és az ezekhez tartozó területeknek a tisztaságáról, rendszeres takarításáról, rovar- és rágcsálómentesítéséről pedig a használónak kell gondoskodnia.
4
7. § (1) A tulajdonos - függetlenül attól, hogy az ingatlan beépített vagy sem - köteles gondoskodni: a.) az ingatlan közterülettel határos telekhatára(i) mellett meglévő járdaszakasz, járda hiányában 2 m széles területsáv, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van az úttestig terjedő teljes, valamint a járda és a telekhatár/kerítés közötti terület, b.) a járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai – beleértve a közúttal párhuzamos nyílt csapadékvíz-elvezető útárkok és a kapubejáróknál épített átereszek, valamint a gépkocsibejárók területét is –, c.) tömbtelken a külön tulajdonban álló egyes épületek gyalogos megközelítésére és körüljárására szolgáló járda, de minimum 1 m széles területsáv, valamint az épületek alatti átjárók, árkádok tisztántartásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról hó- és síkosság mentesítéséről, d..) az ingatlan tisztántartási és gondozási kötelezettség keretében a zöldfelületek rendszeres kaszálásáról, az ingatlanról a gyalogjárda vagy az úttest fölé hajló ágak, bokrok gyalogos és gépjármű közlekedést biztosító nyeséséről, e.) az ingatlan megműveléséről, gyomtól, gaztól, szeméttől, vadon élő bokroktól, vagy allergiát okozó gyomnövényektől (pl: parlagfű) való megtisztításáról. (2) A járda tisztítását, a hó eltakarítását, a síkosság mentesítést reggel 7 óráig, szükség esetén naponta többször kell elvégezni. A havat a járdáról úgy kell eltakarítani, hogy az se a gyalogos, se a közúti közlekedést ne akadályozza. A havat – szükség esetén – lakott területen kívülre az Önkormányzat szállíttatja el. A felhintésre sót, bomló anyagot nem tartalmazó szóróanyagot/fűrészport, homokot, kőport, hamut, kis szemcséjű salakot kell használni. A szóróanyag beszerzése a kötelezett feladata. (2) Az országos közutak belterületi szakaszainak tisztántartása az utakról szóló, vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően történik. (3) A szórakozó-, vendéglátó- és árusító helyek, üzletek előtti járdaszakaszt a nyitvatartás ideje alatt – ettől eltérő megállapodás kivételével – a használó köteles tisztán tartani, az ennek során keletkező hulladékot szabvány gyűjtőedényben gyűjteni és a települési szilárd hulladékokra vonatkozó közszolgáltatás keretén belül a közszolgáltatóval elszállíttatni. Az üzemeltetéssel összefüggésben keletkező hulladékok gyűjtésével, annak elszállításával és a tárolóedény tisztántartásával kapcsolatos költségek az üzemeltetőt terhelik. A fenti szervezetek, vállalkozók részére, vagy érdekében kialakított gépkocsi parkolók tisztántartása is az üzemeltetők feladata. (4) A közterületet rendeltetéstől eltérő célra csak a tulajdonos Önkormányzat hozzájárulása alapján lehet igénybe venni. A használattal érintett területet és annak közvetlen környezetét a használó köteles tisztántartani. (5) Közforgalmú közúti közlekedés céljára szolgáló tömegközlekedési járművek esetében: a) a közterületen lévő üzemi területek, végállomások, pályaudvarok tekintetében a járművek üzembentartója, b) a belterületen lévő és az a) pont alá nem tartozó váróhelyiségek, várakozóhelyek, járdaszigetek és a járdától füvesített területtel vagy egyéb módon elkülönített megállóhelyek tekintetében a települési önkormányzat, c) a külterületen levő és az a) pont hatálya alá nem tartozó váróhelyiségek, várakozóhelyek és megállóhelyek tekintetében a közforgalmi jármű üzembentartója, autóbusz-megállóhelyek tekintetében a közút kezelője köteles a rendszeres tisztántartásról, továbbá az ott keletkezett hulladék eltávolításáról gondoskodni.
5
(6)
Vasutat keresztező közforgalmú gyalogos alul- és felüljáró, ha azon az utazóközönség Közlekedik, valamint a vasutat keresztező járda tisztántartása és a hulladékok eltávolítása a vasút üzembentartójának feladata. 8. §
(1) A város közterületein szemetelni vagy a közterületet más módon (pl. gépjármű mosásával, gyűjtőedény mellé hulladék kihelyezéssel) beszennyezni, oda engedély nélkül települési hulladékot, építési és egyéb hulladékot lerakni tilos. A szennyező a saját költségén köteles a lerakott hulladékokat elszállíttatni, a szennyezést megszüntetni. Amennyiben a közterületen kihelyezett hulladék elszállításáról a tulajdonos felszólításra sem gondoskodik, akkor azt a szennyező költségére, a közszolgáltató köteles elszállítani.
(2) Települési szilárd hulladék csak az e célra szolgáló gyűjtőedényekbe rakható. Kellő számú hulladékgyűjtő tartály elhelyezéséről, azok kiürítéséről és karbantartásáról − nagy forgalmú közterületen az önkormányzatnak, − minden más ingatlanon a tulajdonosnak illetve használónak kell gondoskodnia. (3) Szennyvíz közterületre, talajba vagy felszín alatti vízbe (használaton kívüli kútba, pincébe) és csapadékvíz-elvezető rendszerbe nem vezethető. Eldugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot közcsatornába szórni vagy önteni tilos. A Város belterületére eső közterület – nem járda mellett levő árkok, csatornák és folyókák - tisztántartásáról a csapadékvíz akadálytalan lefolyásának biztosításáról a Város önkormányzata gondoskodik. Járműbehajtók átereszeinek karbantartása és tisztántartása az ingatlan tulajdonosának illetve használójának kötelessége. (4) Állati tetemet, fertőző vagy bűzös anyagot, emberi fekáliát, állati trágyát, bármilyen hulladékot közterületen, magánterületen (saját vagy idegen területen), tilos elhagyni, lerakni. (5) Az állati tetem elhelyezéséről, a vonatkozó hatályban lévő jogszabályok előírásai alapján kell eljárni. (6) Az önkormányzat által kihelyezett közterületi konténerek a magánszemélyeknél keletkezett és a saját gyűjtőedényükben alkalmanként helyhiány miatt nem elhelyezhető települési szilárdhulladék gyűjtésére szolgál, ezeket a konténereket a gazdálkodó szervetek nem vehetik igénybe. 9. § (1) Minden huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épülethez és minden olyan területen, illetőleg létesítményben, ahol tömegforgalom bonyolódik le, a közegészségügyi és építésügyi hatóságok előírásainak, továbbá a várható forgalomnak megfelelő számú illemhelyet kell létesíteni, fenntartani, folyamatosan tisztán tartani és rendszeresen fertőtleníteni. E feltételek biztosításáért a fenntartó, rendező vagy üzemeltető szervezet felelős. (2) A közterületeken levő illemhelyek fenntartásáról a közszolgáltató gondoskodik. 10. § A települési hulladéknak nem minősülő hulladékok gyűjtéséről, elszállításáról azok tulajdonosa gondoskodik. Az ilyen hulladékokat az elszállításig olyan helyen kell összegyűjteni, tárolni, ahol az a környezetet nem szennyezi és a forgalmat nem akadályozza. 11. § 6
(1)
(2) (3)
(4)
(5)
Hirdetményt, plakátot felragasztani csak az ingatlan tulajdonosának hozzájárulásával szabad. Önkormányzati tulajdon esetében – ideértve az önkormányzat tulajdonában lévő közterületek is – a tulajdonosi hozzájárulást a polgármestertől kell megkérni. A nem önkormányzati tulajdonú ingatlanok esetében a tulajdonosi hozzájáruláson túl - városképi szempontok érvényesülése céljából be kell szerezni az önkormányzat hozzájárulását is. A hirdetményt, plakátot oly módon kell elhelyezni , hogy az károkozás nélkül eltávolítható legyen. Hirdető berendezés épületen, építményen, közterületen csak az építési, műemlékvédelmi, természetvédelmi, közút mentén, illetve annak területén, vagy közvetlen közelében csak az útügyi jogszabályok betartásával helyezhető el. Hozzájárulás nélkül elhelyezett és az idejétmúlt vagy megrongálódott hirdetményt elhelyezője (elhelyeztetője) köteles azonnal eltávolítani, ennek elmulasztása esetén, felszólítás után, az eltávolítást a közszolgáltató az elhelyező (elhelyeztető) költségén végzi el. A választási kampányok kapcsán elhelyezett plakátok, hirdetmények esetén a fentieken túl be kell tartani a vonatkozó magasabb szintű jogszabályok és az önkormányzat e tárgykörben megalkotott rendeletének előírásait is. A rendezvények esetén a rendezvény szervezője köteles folyamatosan gondoskodni a rendezvényterület tisztántartásáról, továbbá annak befejeztét követően legkésőbb 14 napon belül a hirdetmények, plakátok eltávolításáról.
12. § (jav) A fogyasztásra alkalmatlan, szennyezett vagy fertőzött vizet szolgáltató közhasználatú kutat és forrást a Paksi Vízmű Kft. az illetékes szervek kezdeményezése alapján – „nem ivóvíz” szövegű felirattal és nemzetközi jelzésű ábrával jelöli meg.
Zöldterület fenntartása és kezelése
12/A. § A város területén lévő közhasználatú zöldterületek létesítéséről, megépítéséről az Önkormányzat, azok fenntartásáról pedig a közszolgáltató a közszolgáltatási szerződése alapján gondoskodik. (2) A közterületi játszóterek üzemeltetését a Közszolgáltató végzi. (3) A város területén lévő gazdálkodó szervezetek, valamint intézmények a területükön lévő zöldterületek, valamint növényzet ápolását és az időszerű növényvédelmi munkálatokat saját maguk kötelesek elvégezni. (1)
(1) (2)
(3) (4)
12/B. § Tilos a közparkban a gyepen átjárni, a zöldterületre járművel behajtani és parkolni. Tilos a közhasználatú parkban – a gyomnövények kivételével – a növények, a növényi részek (virágok, levél, termés, stb) szedése, a fák megcsonkítása, a fákra hirdetmények ragasztása és kiszegezése. Tilos a védett állatok bármely eszközzel történő zavarása, a fészkek rongálása, a tojások és fiókák kiszedése, irtása. A közhasználatú zöldterületekhez tartozó játszótereket és játszószereket 14 éven aluli, a tornaszereket 16 éven aluli gyermekek használhatják.
7
A közhasználatú területeken, ideértve a zöldterületeket, járművet mosni, állatot legeltetni és itatni tilos. (6) A közterületeken lévő játszóterek területén „Dohányzásra kijelölt hely” jelzésű tábla 3 m-es körzetében szabad dohányozni. (5)
A köztisztasági rendelkezések betartásának ellenőrzése 13. § A köztisztasággal kapcsolatos rendelkezések megtartásának ellenőrzésére, jogszabályokban meghatározott kereteken belül, a rendőrség, az állami népegészségügyi és tisztiorvosi szolgálat, a környezetvédelmi hatóság, a jegyző, illetve megbízottja jogosult. II. FEJEZET A települési szilárd hulladékokkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatásról A Szolgáltató és a közszolgáltatás ellátása (1)
(2)
(3)
(4)
(5) (6)
14. § Paks Város Képviselő-testülete a települési szilárd hulladékok gyűjtésével, szelektív hulladékgyűjtéssel és a települési hulladékok kezelésére szolgáló egyes létesítmények üzemeltetésével (szelektív hulladékgyűjtő sziget, hulladékudvar, válogatómű, inert hulladéklerakó, átrakóállomás, komposztáló telep) kapcsolatos közszolgáltatás ellátásával bízza meg a DC Dunakom Kft-t ( Paks Kölesdi u. 46.) - a továbbiakban szolgáltatót- és kötelezi a közszolgáltatás ellátásával jelen rendeletben előírt feladatok végrehajtására.2,4 A Tulajdonos a közszolgáltatást köteles igénybe venni, annak végrehajtásában jelen rendeletben meghatározott módon és mértékben közreműködni, az 1. és 2. sz. mellékletben1,3,5,7,9 meghatározott mindenkori díjat a teljesített közszolgáltatás alapján, számla ellenében, meghatározott időszakonként, a Szolgáltatónak utólag köteles megfizetni. A városi szeméttelepen elhelyezett hulladék ártalmatlanításáért fizetendő díjakat jelen rendelet 3. sz. melléklete1,3,5,7,9 tartalmazza. Nem tagadhatja meg a közszolgáltatási díj megfizetését az, aki a települési hulladékkal kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, a hulladékkezelési közszolgáltatás igénybevételéért az ingatlantulajdonost terhelő díjhátralék adók módjára behajtható köztartozás. A díjhátralék keletkezését követő 30 napon belül a Szolgáltató írásban felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a díjfizetési kötelezettségének elmulasztására és felszólítja annak teljesítésére. A felszólítás eredménytelensége esetén a díjhátralék keletkezését követő 90. napot követően a Szolgáltató – a felszólítás megtörténtének igazolása mellett – a díjhátralékot a városi önkormányzattól igényelheti. A szabályosan benyújtott igénylés alapján a városi önkormányzat jegyzője haladéktalanul intézkedik a díjhátralék és a felmerült költségek behajtása érdekében. A behajtott díjhátralékot a városi önkormányzat nyolc napon belül átutalja a Szolgáltatónak. Ha a köztartozás behajthatatlan, azt az önkormányzat a behajthatatlanság tényének megállapítását követően megtéríti a közszolgáltató részére. A közszolgáltatásra vonatkozó szerződés a szolgáltatás első igénybevételével, vagy a közszolgáltató által a tulajdonosnak eljuttatott szolgáltatási szerződés megküldésével (a szolgáltatás felajánlása) jön létre. A szolgáltatás megszervezéséhez és a díjszámlázáshoz szükséges adatokat - az írásba foglalt szerződés elmaradása esetén is – a közszolgáltatást igénybe vevő köteles
8
bejelenteni, illetve a Szolgáltató felhívására (sajtó, szórólap, levél, stb.) az adatszolgáltatásnak köteles eleget tenni. (7) Szünetel a szerződés, ha a tulajdonos időleges távollétét előzetesen (min. egy hónappal korábban) írásban a szolgáltatónak bejelenti. A szüneteltetés folyamatosan, 1-6 hónapi időszakra terjedhet ki, de tört hónap nem lehet, évente maximum 6 hónap. (8) Mentesül a szemétszállítási díjfizetési kötelezettsége alól az a szociálisan rászoruló magánszemély, aki Paks Város Önkormányzata szociális rendelete alapján a mentésségre jogosult. (9) A kérelmet a Paksi Polgármesteri Hivatal Családvédelmi és Szociális Osztályára kell benyújtani. (10) Mentesülnek az e rendeletben szabályozott települési hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatás kötelező igénybevétele alól azok a gazdálkodó szervezetek, amelyek a környezetvédelmi hatóság által engedélyezett - települési hulladék ártalmatlanítására alkalmas - hulladékkezelési berendezéssel, létesítménnyel rendelkeznek, és ezen feltétel teljesülését hitelt érdemlően bizonyítják. Hitelt érdemlő bizonyíték a tevékenység végzésére feljogosító, a környezetvédelmi hatóság által kiadott engedély bemutatása. Az engedély bemutatási kötelezettségnek első alkalommal legkésőbb 2008. november 30áig, ezt követően a gazdálkodó szervezet tevékenységének megkezdését követő 15. napig kell eleget tenni. (11) A rendelet 3. számú mellékletében az EWC 200301 kód alatt szereplő „háztartási szilárd hulladék 400 – ig ingyenes” meghatározás alatt csak a közszolgáltatási szerződéssel rendelkező magánszemélyek részére biztosított, és fő szabályként a magánszemély által kiszállított települési szilárdhulladék értendő és csak a magánszemély részére jelenti az ingyenes átvételt. Ez a szolgáltatás évente maximum 2400 kg-ig vehető igénybe. Ha a magánszemély a saját kiszállítást valamilyen ok miatt nem tudja megvalósítani, lehetősége van arra, hogy a települési szilárdhulladékát más személlyel szállíttassa ki. Ez esetben a szállítónak hitelt érdemlően (megbízás, mely tartalmazza a megbízó nevét, címét és telefonos elérhetőségét) bizonyítania kell a megbízás tényét. A közszolgáltató a megbízás valódiságát ellenőrizni köteles. A közszolgáltatás ellátásának és igénybevételének fő szabályai 15. § (1) A közszolgáltatás ellátása rendjének általános szabályai: a) Az ingatlan tulajdonosa, birtokosa, használója, bérlője (a továbbiakban együtt: tulajdonos) az ingatlanán keletkező vagy birtokába került települési szilárd hulladékot a környezet szennyezését megelőző, károsítását kizáró módon köteles gyűjteni. [213/2001. (XI.14.) Korm. rendelet 5. §] b) Az engedéllyel rendelkező, e célra kijelölt települési szilárd hulladéklerakóba e rendelet hatálya alá nem tartozó hulladékok csak a lerakó hatósági engedélyeiben foglaltaknak megfelelően helyezhetők el. c) A települési szilárd hulladék kezelése során olyan gondossággal kell eljárni, hogy a hulladék se a szállítójárműbe való ürítéskor, se a szállítás folyamán ne szóródjon szét, ne porozzon és egyéb módon környezetszennyezést ne idézzen elő. d) A települési szilárd hulladék gyűjtése, tárolása a Szolgáltató járművéhez rendszeresítető (továbbiakban: Szabványos) edényzetben történhet. A szemétgyűjtő tartályok fedelét lecsukott állapotban kell tartani. e) A Szolgáltató köteles a háztartási hulladékot a 16/2002. (IV.10.) EüM rendelet előírásai szerint, de legalább hetente egyszer elszállítani. A háztartási hulladék elszállításának hetente ugyanazon a napon kell történnie és lehetőleg ugyanabban 9
az időpontban. Amennyiben a szállítási nap ünnepnapra esik, a szállítás az ünnepnap előtti vagy utáni munkanapon válik esedékessé, többnapos ünnep esetén Szolgáltató köteles a szállítás új napját meghirdetni a helyben szokásos módon. A Tulajdonos heti kétszeri, vagy háromszori szállítást is kérhet, de ezt a Szolgáltató csak abban az esetben köteles a rendeletben foglalt díjakért teljesíteni, amennyiben a szállítási körzetben a Tulajdonosoknak legalább 50%-a ezt megrendeli. f) A Szabványos hulladékgyűjtő edény javításáról, pótlásáról, tisztántartásáról és fertőtlenítéséről az edényzet tulajdonosa (bérlője) köteles gondoskodni. g) A hulladékgyűjtő edény az ingatlanon belül, vagy az Országos Településrendezési és Építési Követelmények előírásai és a helyi köztisztaság fenntartásáról szóló rendelet szerint közterületen helyezhető el. Az ingatlanon belül elhelyezett hulladékgyűjtő edényt a szállítás napján az ingatlan elé, vagy az átvétel helyére kell kihelyezni, ahol a Szolgáltató a hulladékot közterületen veszi át. (2) A Szolgáltató kötelességei alapvetően a következők: a) A Rendelet hatálya alá tartozó szabványos hulladékgyűjtő edényzetben köteles rendszeresen elszállítani a kijelölt hulladéklerakó telepre (Paks, 0299/2 hrsz.), illetve köteles gondoskodni annak más, a szakmai és a környezetvédelmi szabályokat megtartó, engedélyezett módon történő ártalmatlanításáról. b) Igény szerint, ellenszolgáltatásért köteles ellátni a Tulajdonosokat szerződés keretében a szabványos edényzetek valamelyikével. c) Az ürítést úgy kell elvégezni, hogy az edényzetek a természetes elhasználódáson túli sérülést ne szenvedjenek. A tárolóedényzetben okozott károkat – amennyiben a meghibásodás a Szolgáltatónak felróható okból következett be – a Szolgáltató térítésmentesen köteles kijavítani. A Szolgáltatónak a javítás időtartamára másik edényzetet kell biztosítania. d) Nyilvántartást kell vezetni a Tulajdonosok által kért szállítások gyakoriságáról, az alkalmazott gyűjtőedények típusáról, térfogatáról, a vonatkozó díjtételek teljesítéséről. Szolgáltatási szerződéssel nem rendelkező tulajdonost fel kell szólítani a szerződés megkötésére, melynek megtagadása esetén szabálysértési eljárás kezdeményezhető. e) A Szolgáltatónak el kell szállítania – és az ártalmatlanításáról gondoskodnia kell – a karácsonyi ünnepek után a hulladékgyűjtő edényzetek mellé kihelyezett fenyőfákat. Tulajdonosok ezen szolgáltatásokért díjat nem fizetnek. f) A nagy darabos hulladék (lom) gyűjtéséről, elszállításáról a közszolgáltatás keretében évente legalább egy alkalommal – előre meghirdetett időpontban – a Szolgáltatónak kell gondoskodnia. [213/2001. (XI.14.) Korm. rendelet 19. § (3) bekezdés] Ezért a szolgáltatásért díjat az Önkormányzat fizet. g) Ha a szállítmány fel-, vagy lerakásánál és szállításnál köz-, vagy magánterület beszennyeződik, előidézője köteles haladéktalanul megszüntetni és a további szennyeződés megakadályozásáról gondoskodni. h) A települési szilárdhulladék lerakó szakszerű engedélyezett módon történő működtetése a Szolgáltató feladata. i.) A települési szilárdhulladék lerakó engedélyeinek beszerzéséről, a hatóságok által előírt átalakítások elvégeztetéséről, új lerakóhely kijelöléséről, a felhagyott lerakók megszüntetéséről, rekultivációjáról, a felhagyott lerakó monitoring rendszerének üzemeltetéséről a közszolgáltató kezdeményezésére és aktív közreműködésével az önkormányzat gondoskodik.
10
A kialakított szelektív hulladékgyűjtő szigeteken köteles kihelyezni az elkülönítetten történő gyűjtés bevezetésére alkalmas edényeket, ezek rendszeres ürítését megszervezni, és elvégezni. 2 k) Hulladékgyűjtő udvarban köteles: - elkülönítetten gyűjteni a települési szilárd hulladékot, valamint a külön jogszabály szerint a veszélyes hulladékot - biztosítania kell a begyűjtött hulladék rendszeres elszállításáig történő szelektív tárolását - a begyűjtött hulladék további kezelésre történő átadását. (5/2002.(X. 29.) KvVM rendelet) 4 l.) A gazdálkodó szervezet az f) pontban meghatározott lomtalanítási, valamint a veszélyes hulladékgyűjtési akciót nem jogosult igénybe venni. j.)
(3)
A tulajdonosok a közszolgáltatás igénybevételével kapcsolatos kötelezettségei, az általános kötelezettségeken túl a következők: a) A helyi közszolgáltatás kötelező igénybevételét biztosító szolgáltatási szerződést a szolgáltatóval köteles megkötni és annak díját az abban foglaltak szerint teljesíteni. b) A tulajdonos a hulladékot tartalmazó szabványos edényt az átadási helyre a járatnapon (csak a szállítás napján) reggel 600 óráig köteles kihelyezni. c) A tulajdonos köteles a 16/2002. (IV.10.) EüM rendelet előírásai szerint a hulladék elszállításáról gondoskodni. d) A tulajdonosok kötelesek szabványos hulladékgyűjtő edényt (110 literes kuka vagy 4 m3-es konténer, 1100 literes konténer) biztosítani (bérelni, vagy megvásárolni), az általuk termelt települési szilárd hulladék tárolására. e) Az alkalmazott gyűjtő edényzet térfogata nem lehet kevesebb, mint 15 liter/ingatlan/nap. f) Ha a gyűjtőedény olyan nedves hulladékot tartalmaz, amely az edényben összetömörödött vagy befagyott, vagy az edényben levő hulladékot úgy összepréselték, vagy az edényben elhelyezett hulladék összsúlya olyan mértékben meghaladja az edény terhelhetőségét, hogy emiatt a gyűjtőedényt az előírt módon kiüríteni nem lehet, a tulajdonos köteles a visszamaradt szemetet fellazítani és a gyűjtőedényt használhatóvá tenni. g) A hulladékgyűjtő edényzetbe nem szabad olyan anyagot, hulladékot (pl. mérgező, maró, folyékony, égő, parázsló vagy egyéb) elhelyezni, amely veszélyezteti a Szolgáltató dolgozóinak testi épségét, egészségét vagy a szállítójármű megrongálására alkalmas, illetve ártalmatlanítása során veszélyezteti a környezetét. h) Ha a szolgáltatást végző azt észleli, hogy a települési hulladék közé olyan anyagot, tárgyat, más hulladékot helyeztek el, amely nem minősül a rendelet hatálya alá tartozó hulladéknak, akkor annak elszállítását megtagadhatja. A kiürítés megtagadásáról a Tulajdonost a Szolgáltató az ok feltüntetésével értesíti. i) A szelektív hulladékgyűjtés céljára kihelyezett tárolóedényeket a feliratnak megfelelően, azaz rendeltetésszerűen kell használni. 2 j) A gazdálkodó szervezetek a lakóházak hulladékgyűjtő edényeit (kukák, konténerek) nem vehetik igénybe. Az illegális hulladék elhelyezés szabálysértést von maga után. III. FEJEZET A települési folyékony hulladékokkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatásról A Szolgáltató és a közszolgáltatás ellátása 11
16. § Paks Város Önkormányzata (továbbiakban Önkormányzat) a közigazgatási területén keletkező települési folyékony hulladék rendszeres összegyűjtésére, elszállítására és ártalmatlanítására helyi közszolgáltatást szervez, és e tevékenységek ellátásával megbízza a DC Dunakom Kft.-t (Paks, Kölesdi út 46.) (2) A fenti közszolgáltatással ellátott területen lévő ingatlan tulajdonosa az ingatlanon keletkező települési folyékony hulladék elszállításáról és ártalmatlanításáról a jelen rendeletben meghatározott módon, a közszolgáltatás igénybevétele útján köteles gondoskodni, ha jogszabály vagy hatósági határozat eltérően nem rendelkezik. (3) A szervezett közszolgáltatás díját a tulajdonos a szakvállalkozónak köteles megfizetni. (1)
(1) (2)
(3)
(4) (5)
A közszolgáltatás ellátásának és igénybevételének fő szabályai 17. § Az új, szennyvizet kibocsátó, de közcsatornával el nem látható ingatlanok ivóvízbekötését, szennyvizet kibocsátó építmények építését, használatba vételét csak közműpótló berendezés megléte esetén lehet engedélyezni. A viziközmű hálózatot üzemeltető szervezet – megállapodás alapján – az önkormányzat rendelkezésére bocsátja a szennyvízcsatorna bekötéssel nem rendelkező ivóvízfogyasztók jegyzékét. A félévenként elkészített jegyzéket minden év július 15-ig illetve január 15-ig kell a jegyzőnek elküldeni. A jegyzék a vízfogyasztó nevét, címét, a vízfogyasztás mennyiségét és időszakát tartalmazza. Akkor elfogadható a kommunális szennyvízgyűjtő használata, ha az ingatlanon elfogyasztott vízmennyiség legalább 50%-ának megfelelő folyékony kommunális hulladék elszállítása igazoltan megtörtént. A város területén megépült szennyvízcsatorna hálózatba való rácsatlakozás szabályait a Paks Város Önkormányzati Képviselő testületének 20/1999. (IX.30.) számú, a közműves vízellátásról és szennyvízelvezetésről szóló rendelete 10. § (3) bekezdésének h) és k) pontjai tartalmazzák. A rácsatlakozás költségei az ingatlan tulajdonosát terhelik. A szennyvízcsatorna-hálózatra való rácsatlakozás megtörténtéig az ingatlan tulajdonosa az ingatlanán keletkező szennyvíz elszállításáról a jelen rendeletben foglaltak szerint köteles gondoskodni. Közcsatorna hiányában az ingatlanok tulajdonosai kötelesek gondoskodni a települési folyékony hulladék gyűjtéséről, ideiglenes tárolásáról és annak szükség szerinti elszállíttatásáról, a közszolgáltatást ellátó szakvállalkozók igénybevételével. A települési folyékony hulladék gyűjtését és ideiglenes tárolását az ingatlan tulajdonosa köteles oly módon végezni, hogy az közegészségügyi előírásokat ne sértsen, környezetszennyezést, másoknak kárt ne okozzon.
18. § A települési folyékony hulladék szippantását, szállítását csak az Önkormányzat által a közszolgáltatás ellátásával megbízott DC Dunakom Kft. (Paks, Kölesdi út 46.) és annak az Önkormányzat által elfogadott, a közszolgáltatási szerződést teljesítő(k) alvállalkozói végezhetik. 19. § (1) A települési folyékony hulladék szállítása az erre a célra készített különleges rendeltetésű, zárt rendszerű, gépi üzemeltetésű, csepegés, bűz- és szaghatást kizáró eszközzel végezhető. 12
(2) A települési folyékony hulladék szállítását úgy kell végezni, hogy az szennyezést, elcsorgást ne okozzon. Elcsorgás esetén a szennyezést megszüntetni, az elcsorgott hulladékot összegyűjteni, a szennyezett terület fertőtlenítését elvégezni vagy elvégeztetni a szennyezést okozó szakvállalkozó kötelessége, melynek haladéktalanul köteles eleget tenni. (3) A települési folyékony hulladék szállítására szolgáló gépjárműveket csak külön üzemi – vagy járműtelepeken szabad tárolni, más járművektől elkülönítve. (4) A szállítóeszköz tisztítását és fertőtlenítését olyan térburkolattal ellátott mosótéren szabad végezni, ahonnan az elfolyó víz az e célra rendszeresített zárt gyűjtőbe, vagy közcsatornába kerül. 20. § (1) A települési folyékony hulladék szippantására és szállítására vonatkozó szerződés a közszolgáltatás megrendelésével az ingatlan tulajdonosa és a szakvállalkozó közt jön létre, melynek keretében a szakvállalkozó köteles a közszolgáltatásnak 72 órán belül eleget tenni. (2) A közszolgáltató a települési folyékony hulladék elszállítását nem tagadhatja meg, kivéve, ha a szippantandó anyagról érzékszervi megállapítás (szag, szín, összetétel, stb.) alapján az feltételezhető, hogy az közcsatornába a vonatkozó jogszabályi rendelkezés alapján nem engedhető. Ez esetben a szakvállalkozó laboratóriumi vizsgálat készíttetésére köteles. Amennyiben a laboratóriumi vizsgálat eredményeként a hulladék nem tekinthető települési folyékony hulladéknak, úgy a szakvállalkozó – a laboratóriumi vizsgálat igazolt költségének a megrendelőre történő áthárításával – a mindenkori jogszabályi előírások figyelembevételével, a jegyző értesítése mellett, megtagadja az elszállítást. (3) A tulajdonos a közszolgáltatás ellenértékeként a rendelet 4. sz. mellékletében1,3,5,6,7,8,9meghatározott szolgáltatási díjat köteles a közszolgáltatónak számla ellenében megfizetni. A tulajdonos a számlát köteles 5 évig megőrizni, és azt az ellenőrzés során a Polgármesteri Hivatal képviselőjének bemutatni. (4) Nem tagadhatja meg a közszolgáltatási díj megfizetését az, aki a települési hulladékkal kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti. A hulladékkezelési közszolgáltatás igénybevételéért az ingatlantulajdonost terhelő díjhátralék adók módjára behajtható köztartozás. (5) A díjhátralék behajtásának módja a 14. § (4) bekezdésében leírtaknak megfelelően történik. (6) A közszolgáltató a települési folyékony hulladékot még a szippantás napján köteles a Paksi VÍZMŰ Kft. paksi telepére beszállítani, ott azt a vízmű által kijelölt helyen és módon a vízműnek átadni, a beszállítás tényét, a szippantott szennyvíz mennyiségét a telephely üzemeltetőjével igazoltatni. (7) A közszolgáltató köteles a települési folyékony hulladék eredetét igazolni és az erre vonatkozó iratokat 5 évig megőrizni. (8) Amennyiben a közszolgáltató illegális szennyvízleürítést végez, akkor a 18. § (2) bekezdésében megjelölt közszolgáltatói szerződést az Önkormányzat megszünteti. A települési folyékony hulladék ártalmatlanítása 21. § (1) A települési folyékony hulladék ártalmatlanítását a Paksi VÍZMŰ Kft. Pakson a 6-os úttól keletre levő telephelyén biztosítja. 13
(2)
A települési folyékony hulladék átvételét, ártalmatlanítását a környezetvédelmi hatóság hulladékkezelési engedélyében leírtaknak megfelelően kell végezni1.
22. § (1) A Paksi VÍZMŰ Kft. az átvett és ártalmatlanított települési folyékony hulladék mennyiségéről, az átvétel, a leürítés helyéről és a beszállítókról nyilvántartást köteles vezetni, azt megőrizni, a hatósági ellenőrzések során bemutatni. (2) A települési folyékony leürítőhely üzemeltetőjének a beszállítást végző szakvállalkozók kötelesek a rendeletben meghatározott ártalmatlanítási díjat megfizetni, a díjfizetésről szóló bizonylatokat 5 évig megőrizni, ellenőrzés esetén azokat a hatóságoknak bemutatni. (3) A jegyző rendszeresen ellenőrizteti, hogy a szennyvízcsatorna hálózatba be nem kötött ingatlan tulajdonosa a keletkezett folyékony hulladék elszállíttatásáról gondoskodik-e, a szállítást az e rendeletben megjelölt szakvállalkozóval végezteti-e, továbbá azt is, hogy a szakvállalkozó a folyékony települési hulladékot a rendeletben kijelölt leürítő helyre szállítja-e. IV. Fejezet Vegyes és záró rendelkezések 23. § A települési szilárd és folyékony hulladékok kezelésének közszolgáltatási díját a 64/2008. (III. 28.) számú Kormányrendelet előírásainak megfelelően az önkormányzat egytényezős díjtétellel állapított meg. 24. § (1) Aki a jelen önkormányzati rendeletben foglaltakat megszegi – amennyiben súlyosabb büntetőrendelkezés alá nem esik – szabálysértést követ el, melyért 30.000,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Hatályon kívül helyezve (3) A jegyző az e rendeletben foglaltak betartását oly módon is biztosíthatja, hogy a szabályszegő természetes vagy jogi személyt kötelezi jogellenes magatartásának megszüntetésére és az eredeti állapot helyreállítására. (4) Aki a földet, a levegőt, a vizet, az élővilágot valamint azok összetevőit jelentős mértékű szennyezéssel vagy más módon súlyosan veszélyezteti, vagy károsítja az a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 280.§, 281.§, 281/A.§ alapján büntethető. 25. § (1) Jelen rendelet betartását a Paks Város Jegyzője ellenőrzi. (2) A hulladékkezelési tevékenységek engedélyezése során2 az elsőfokú hatósági jogkört a környezetvédelmi felügyelőség, illetve a Hgt. 41. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben a Főfelügyelőség gyakorolja. 26. § Jelen rendelet 2003. május 6-án lép hatályba és ezzel egyidejűleg hatályon kívül helyezi a köztisztaság fenntartásáról szóló 12/1992. (X.1.) számú önkormányzati rendeletet és az azt módosító 16/1993 (XII.20.) 7. § (2) bekezdését, a 4/2000. (II.28.) 3. § (3) bekezdését, a 14/2001. (VI.15.) 16. § (4) bekezdés vonatkozó részét; a települési szilárd hulladékokkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatásról szóló 20/2000. (IX.25.) számú önkormányzati rendeletet, és az azt módosító 18/2002. (XII.23.) sz. rendeletet és a 10/2001. (IV.9.) sz. 1
A jogszabályi értelmezést jelen önkormányzati rendelet Függeléke tartalmazza. A gazdátlan autóroncsok begyűjtésével kapcsolatos értelmezési kérdéseket jelen önkormányzati rendelet Függeléke tartalmazza. 2
14
rendelet; valamint a települési folyékony hulladékkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatásról szóló 16/2000. (VI.13.) számú önkormányzati rendeletet és az azt módosító és 19/2002. (XII.23.) rendeleteket. Paks, 2003. május 5. Hajdú János sk. Polgármester
Dr. Blazsek Balázs sk. Jegyző
* A rendeletet a Képviselő-testület 2003. április 30-i ülésén fogadta el. 1 Módosította a 27/2003. (XII. 29.) sz. rendelet 2004. január 1-i hatállyal. 2 Módosította a 20/2004.(VI. 30.) sz. rendelet 2004. július 1-i hatállyal. 3 Módosította a 34/2004. (XII. 31.) sz. rendelet 2005. január 1-i hatállyal. 4 Módosította a 15/2005. (IX. 20.) sz. rendelet 2005. október 1-i hatállyal. 5 Módosította a 23/2005. (XII. 30.) sz. rendelet 2006. január 1-i hatállyal. 6 Módosította a 7/2006. (III. 10.) sz. rendelet 2006. március 15-i hatállyal. 7 Módosította a 28/2006. (XII. 20.) sz. rendelet 2007. január 1-i hatállyal. 8 Módosította a 3/2007. (III. 12.) sz. rendelet 2007. március 12-i hatállyal, de január 1-től kell alkalmazni. 9 Módosította a 21/2007.(XII. 28.) sz. rendelet 2008. január 1-i hatállyal.
15
a köztisztaság fenntartásáról, a települési szilárd hulladékokkal és a települési folyékony hulladékokkal kapcsolatos kötelező közszolgáltatásról szóló 11/2003. (V. 6.) számú önkormányzati rendelet 1. számú melléklete 9 Lakossági kiskukás és 36 lakás feletti / konténer lakóközösség szemétszállítási díj heti egyszeri ürítés 2008. évi díja
Ft/ürítés 110 literes kukára 85,25 2,63 6,49 68,66 163,07 13,04 176,11 35,22 211,33 211,00
Tevékenység közvetlen költsége Üzemi általános költség Vállalkozási általános költség Hulladék lerakó költsége Tevékenység önköltsége Nyereség Tevékenység árbevétele Áfa Térítési díj Kerekítve 1 l szemétszállítás bruttó egységára:
1,921 Ft
110 l edényzet 1 ürítése
211,33 Ft
110 l-es edényzet 1 évi (52 heti) ürítése
10.989,16 Ft
Lakosság által bérelt kukák, konténerek bruttó bérleti díja 110 l-es kuka 4 m3-es konténer 1,1 m3-es konténer
284,40 2.694,00 1.510,80
16
Ft/hó Ft/hó Ft/hó
a köztisztaság fenntartásáról, a települési szilárd hulladékokkal és a települési folyékony hulladékokkal kapcsolatos kötelező közszolgáltatásról szóló 11/2003. (V. 6.) számú önkormányzati rendelet 2. számú melléklete 9 Konténeres lakossági szemétszállítási díj (36 lakás alatti konténer lakóközösség szemétszállítás) heti egyszeri ürítés 2008. évi díja
Ft / ürítés Tevékenység közvetlen költsége Üzemi általános költség Vállalkozási általános költség Hulladék lerakó költsége Tevékenység önköltsége Nyereség Tevékenység árbevétele Áfa Térítési díj Kerekítve
3721,53 56,64 160,28 2512,58 6451,03 516,08 6967,11 1393,42 8360,53 8361,00
17
a köztisztaság fenntartásáról, a települési szilárd hulladékokkal és a települési folyékony hulladékokkal kapcsolatos kötelező közszolgáltatásról szóló 11/2003. (V. 6.) számú önkormányzati rendelet 3. számú melléklete 9 SZEMÉTTELEP 2008. évi átvételi árak
EWC kód 200201 170107 170103 170101 170904 170504 170102 200202 200202 200202 170201 170202 170203 200301 200301 200301 170302
Hulladék fajta Zöld hulladék, kerti hulladék Ásványi építési törmelék Cserép, kerámia törmelék Beton törmelék Vegyes építési hulladék Kitermelt talaj, törmelékkel szenny. Tégla törmelék Sima föld, takarásra alkalmatlan Sima föld, takarásra alkalmas Földes kerti szemét Fahulladék (építkezésből, bontásból) Üvegtörmelék (építkezésből, bontásból) Műanyag hulladék (építkezésből, bontásból) Vegyes hulladék Háztartási hulladék 400 kg-ig Háztartási hulladék 400 kg felett Aszfalt
18
Ár (Ft/kg + ÁFA) 6,30 0,94 0,94 0,94 0,94 0,75 0,75 0,20 ingyenes 0,40 2,59 2,59 2,59 2,59 ingyenes 2,065 0,94
a köztisztaság fenntartásáról, a települési szilárd hulladékokkal és a települési folyékony hulladékokkal kapcsolatos kötelező közszolgáltatásról szóló 11/2003. (V.6.) számú önkormányzati rendelet 4. számú melléklete 9 A TELEPÜLÉSI FOLYÉKONY HULLADÉKKAL KAPCSOLATOS HELYI KÖZSZOLGÁLTATÁS IGÉNBEVÉTELÉNEK DÍJA
2008. január 01. napjától a települési folyékony hulladék rendszeres gyűjtésének és szállításának egységnyi díja: 1. Lakossági szolgáltatás esetén
1.200 Ft/m3+ÁFA
A város közműves csatornahálózattal nem ellátott településrészein keletkezett lakossági folyékony hulladék esetében a fizetendő díj : 160 Ft/m3+ÁFA 2. Árnyékszék
4.300 Ft/m3+ÁFA
Az elszállított települési folyékony hulladék mennyiségét a szippantó gépjárműbe gyárilag beépített szintmérő (szintjelző) alapján kell meghatározni.
19
a köztisztaság fenntartásáról, a települési szilárd hulladékokkal és a települési folyékony hulladékokkal kapcsolatos kötelező közszolgáltatásról szóló 11/2003. (V.6.) számú önkormányzati rendelet 5. számú melléklete A TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉKKAL KAPCSOLATOS HELYI KÖZSZOLGÁLTATÁS GAZDÁLKODÓKRA VONATKOZÓ IGÉNBEVÉTELÉNEK 2008. DÍJA
Kuka bérlet Kuka ürítés
396 Ft /hó/db 950 Ft /hó/db
+20% áfa +20% áfa
(475) (1 140)
1.1m3 konténer bérlet 1.1m3 konténer ürítés Konténer fertőtlenítés
1296 Ft /hó/db 3000 Ft /db/ürítés 2400 Ft /db
+20% áfa +20% áfa +20% áfa
(1 555) (3 600) (2 880)
Zárt konténer bérlet Zárt konténer ürítés
2245 Ft /hó 7679 Ft /ürítés
+20% áfa (4 m3) +20% áfa
(2 695) (9 215)
Nyitott konténer ürítés:
7583 Ft /ürítés
+20% áfa (4 m3)
(9 100)
Folyékony hulladék szállítás: Paks:
1 718 Ft / m3 + 20 % áfa
20
(6 m3) =2 060Ft / m3 (12 360)
Függelék A települési folyékony hulladék átvételével, ártalmatlanításával kapcsolatos jogszabályi értelmezések: A települési folyékony hulladékok ártalmatlanítását - azaz a folyékony hulladék elhelyezését leürítőhelyen (esetünkben a szennyvíztisztító telep kiegészítő műtárgyában), valamint annak a környezetveszélyeztetést és környezetszennyezést megakadályozó kezelését fiziko-kémiai vagy biológiai módszerrel - a 213/2001. (XI.14.) Korm. rendelet 20. § (1) bekezdése szerint a környezetvédelmi hatóság engedélyezi. Ugyanakkor: − A 213/2001. (XI.14.) Korm. rendelet 16. § (2) bekezdésében az szerepel, hogy "a leürítőhelyen elhelyezhető települési folyékony hulladék mennyiségét és minőségét, az ürítés módját és időpontját a jegyző a közcsatorna üzemeltetőjével történt egyeztetés alapján határozza meg." Az egyeztetés során természetesen a korábbiakban a szennyvíztelepnek átadott szippantott szennyvíz mennyiségét és a szennyvíztelep vízjogi üzemeltetési engedélyében foglaltakat kell kiindulási alapnak tekinteni. − A 213/2001. (XI.14.) Korm. rendelet 16. § (3) bekezdésében az található, hogy "az illetékes vízügyi igazgatóság - a szakhatóságok véleményének figyelembevételével, a jegyző véleményének kikérésével, valamint az üzemeltetővel történt egyeztetés lefolytatását követően - határozza meg, hogy a települési folyékony hulladék elhelyezésére, az üzemeltető rendelkezésére álló szennyvíztisztító telepek közül melyik vehető igénybe." A települési folyékony hulladékok ártalmatlanítása engedélyeztetésének módja még nem kialakult. A gazdátlan autóroncsok begyűjtésével kapcsolatos értelmezési kérdések: Az autóroncsok a hulladékjegyzéket tartalmazó 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet szerint a 16 01 04* EWC kódszámú, "termékként tovább nem hasznosítható járművek" kategóriájába tartoznak, tehát veszélyes hulladéknak minősülnek, így ezek begyűjtéséhez a Környezet- és Természetvédelmi Főfelügyelőség 98/2001. (VI.15.) Korm. rendelet alapján kiadott engedélye kell. Az autóbontók is veszélyes hulladékkezelőnek tekintendők, kik csak a környezetvédelmi felügyelőség engedélyével dolgozhatnak. Részletesebb szabályozás a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 59. § (3) ce) pontja alapján kiadandó, "a kiselejtezett járművek kezelésének részletes szabályait" megfogalmazó jogszabálytól, annak megjelenése után várható.
21
