6. óvodai ellátás; 7. kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadóművészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása; 8, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások; 9. lakás- és helyiséggazdálkodás; 10. a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása; 11. helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás; 12. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás; 13. helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok; 14. a kistermelők, őstermelők számára jogszabályban meghatározott termékeik - értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is; 15. sport, ifjúsági ügyek; 16. nemzetiségi ügyek; 17. közreműködés a település közbiztonságának biztosításában; 18. helyi közösségi közlekedés biztosítása; 19. hulladékgazdálkodás; 20. távhőszolgáltatás. 21. víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül.
TAMÁSI VÁROS ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 8/2003. (IV.6.) számú önkormányzati rendelete TAMÁSI VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL A Tamási Város Önkormányzati Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 16.§ (1) és 18.§ (1) bekezdéseiben, valamint a 35.§ (2) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a szervezetét és működésének a szabályait az alábbiak szerint állapítja meg:1 I. F E J E Z E T ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Az önkormányzat és jelképei 1.§ (1) a) Az önkormányzat elnevezése: Tamási Város Önkormányzata. b) Címe: Tamási, Szabadság u. 46 - 48. c)2 törzskönyvi azonosító száma: 733436 d) alapítás dátuma: 1990. szeptember 30. e) törzskönyvi bejegyzés dátuma: 2010. január 1. (2)3 Az önkormányzat hivatala: Tamási Közös Önkormányzati Hivatal
(E feladatokat az önkormányzat – a lakosság igényei és anyagi lehetőségeitől függő mértékben és módon – látja el.) (2)5 Az (1) bekezdésben foglaltakon túl az önkormányzat társulásos formában ellátja a) 6 b) 7 c) a Szociális Integrációs Központ fenntartásával és működtetésével kapcsolatos feladatokat. (3) 8A nagyobb gazdasági teljesítőképességű, lakosságszámú települési önkormányzat számára előírt kötelező feladat- és hatáskör ellátását - annak egyetértésével - más települési önkormányzat vagy társulása önként akkor vállalhatja, ha azt a) a lakossági igények indokolják; b) gazdaságosabban és legalább változatlan szakmai színvonalon; c) többlet állami támogatás igénybevétele nélkül képes ellátni. (4) 9A feladat- és hatáskör vállalásáról a települési önkormányzat képviselő-testülete - a feladat- és
2.§ (1) 4Az önkormányzat gondoskodik a törvény által meghatározott feladatok ellátásáról (Mötv. 13. §). A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen: 1. településfejlesztés, településrendezés; 2. településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása); 3. a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése; 4. egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások; 5. környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás);
5
Módosította a 20/2008.(VI.30.) ör. Hatályon kívül helyezte a 10/2013. (III. 1.) ör. 7 Hatályon kívül helyezte a 10/2013. (III. 1.) ör. 8 Beillesztette 10/2013. (III. 1.) ör. 9 Beillesztette 10/2013. (III. 1.) ör.
1
6
Módosította a 4/2011.(III.1.) ör. 2 Beiktatta a 10/2010. (VIII. 30) ör. 3 Módosította a 10/2013. (III. 1.) ör. 4 Módosította a 10/2013. (III. 1.) ör. 1
hatáskör eredeti címzettjének előzetes egyetértése esetén - rendeletben, a társulás határozatban dönt a feladat- és hatáskör vállalás tervezett időpontját megelőzően legalább három hónappal korábban. Törvény vagy megállapodás eltérő rendelkezésének hiányában az ellátás megkezdésének időpontja a döntést követő év január 1. napja. (5)10Önként vállalt feladatként gondoskodik a fürdőfejlesztésről és annak üzemeltetéséről, valamint az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítéséről. Az önkormányzat önként vállalt feladatai:11 — részvétel a Tamási és Simontornyai Önkormányzatok Többcélú Kistérségi Társulás működtetésében — a civil szervezetek támogatása, — a sport támogatása, — a helytörténeti emlékek gyűjtése és gondozása, — közösségi tér biztosítása, — polgárőrség működésének támogatása. (Az önként vállalt feladatok tárgyában, az éves költségvetésben a fedezet biztosításával egyidejűleg kell állást foglalni.) (6) 12A képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátása céljából önkormányzati intézményt, más szervezetet alapíthat, kinevezi vezetőiket.(Mötv. 41. § (6) bek.)
(1) A képviselő a)15 részt vehet a képviselő-testület (továbbiakban: testület) döntéseinek előkészítésében, a végrehajtás szervezésében és ellen-őrzésében; b) kezdeményezheti a testületnél a kisebbségi önkormányzat, a testület bizottsága és a polgármester olyan határozatának felülvizsgálatát, amelyet a testület által átruházott hatáskörében hozott; c) a testület vagy a polgármester megbízása alapján képviselheti az önkormányzatot; d) a polgármesteri hivataltól igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést; e) közérdekű ügyekben kezdeményezheti a polgármesteri hivatal intézkedését, amelyre tizenöt napon belül érdemi választ kell adni; f) javaslatot tehet, interpellálhat, kérdést tehet fel e rendelet szabályai szerint; g) tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén, javasolhatja a bizottság hatáskörébe tartozó bármely ügy megtárgyalását. (2) A képviselő köteles: a) részt venni a testület munkájában; a közéleti szerepléssel járó felelősségre a polgármester felhívhatja a figyelmét, b) előzetesen bejelenteni a testületi, bizottsági munkában való akadályoztatását, c) a képviselőként a tudomására jutott állami és szolgálati titkot megőrizni, d) a vele, vagy a képviselőtársaival szemben fennálló kizárási okot bejelenteni.
3.§ (1) Az önkormányzat címerét, zászlaját és azok használatának módját külön önkormányzati rendelet13 szabályozza. (2) Az önkormányzati kitüntetéseket és azok adományozási rendjét külön önkormányzati rendelet14 szabályozza. II. F E J E Z E T ELSŐ RÉSZ AZ ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK
6.§ (1) A képviselőt a testületi munkában való részvétele miatt a munkáltatója által meg nem fizetett jövedelmét – kérelmére – a képviselő-testület megtéríti, amelynek alapján a képviselő társadalombiztosítási ellátásra jogosult. (2) A képviselőt e tevékenységéért tiszteletdíj illeti meg, amelynek szabályait külön önkormányzati rendelet16 állapítja meg.
4.§ (1) Az önkormányzati képviselő (a továbbiakban: képviselő) az esküjének megfelelően, a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választói érdekeit. (2) A képviselők jogai és kötelességei azonosak. (3) A képviselő a Büntető Törvénykönyv alkalmazásban hivatalos személynek minősül.
A képviselő-csoport 7.§ (1) A testületen belül legalább három képviselő önálló képviselő-csoportot (a továbbiakban: frakciót) alakíthat. A frakció alakítást vagy írásban – a tagok megjelölésével – be kell jelenteni a polgármesternek, aki arról a következő ülésen tájékoztatja a testületet, vagy a testületi ülésen kell – ugyanezen tartalommal – szóban bejelenteni. A frakció a testületi tájékoztatást vagy bejelentést követően kezdi meg működését. (2) Egy képviselő csak egy frakciónak lehet egyidejűleg tagja.
5.§ 10
Számozást módosította a 10/2013. (III. 1.) ör. Módosította a 10/2013. (III. 1.) ör. 12 Számozást és jogszabályi hivatkozást módosította a 10/2013. (III. 1.) ör. 13 A városi címer és zászló alkotásáról és használatáról szóló 10/1991. (VIII.26.) sz. ör. 14 A „Tamási Város Díszpolgára” kitüntető cím és a „Pro Urbe Tamási (Tamási Városért)” kitüntetés alapításáról szóló 22/1992. (X.22.) sz. ör. 11
15
Módosította az 1/2009. (II. 1.) sz. ör. Az önkormányzati képviselők és bizottsági tagok tiszteletdíjáról szóló 21/2001.(XII.8.) sz. ör.
16
2
(3) A frakció tagjai maguk közül vezetőt és vezetőhelyettest választanak, amit szintén az (1) bekezdés szerint kell bejelenteni, kezdeményezve a frakcióvezető tanácsnokká választását. (4) A frakcióvezető tanácsnokká választására – az általa felügyelt önkormányzati feladatok egyidejű megjelölésével – a polgármester tesz javaslatot a következő ülésen. A megválasztott tanácsnok a külön jogszabályban17 meghatározott mértékű tiszteletdíjra jogosult. (5) A polgármester nem lehet frakcióvezető vagy annak helyettese. (6) Amennyiben az alpolgármestert frakcióvezetővé választják, úgy rá a (4) bekezdés nem alkalmazható. (7) Meglévő frakcióba bármelyik képviselő – az (1) bekezdés szerinti bejelentéssel – beléphet, illetve ilyen módon a frakcióból kiléphet. (8) Ha kilépés miatt a frakció létszáma három fő alá csökken, úgy az megszűnik, amiről a polgármester tájékoztatja a testületet, kezdeményezve a tanácsnok leváltását. 8.§ (1) A frakció önálló kezdeményezést, javaslatot tehet, amelyet a frakcióvezető vagy az általa megbízott tag írásban juttat el a polgármesterhez, vagy a testületi ülésen jegyzőkönyvbe mondhat. A kezdeményezésről, javaslatról – a polgármester véleményének előzetes megismerése után – a testület határoz.
(1) A képviselő az általa fontosnak tartott témában javaslatot tehet annak testületi megtárgyalására. Erről a testület határoz, megjelölve azt, hogy melyik ülésen és kinek az előterjesztésében tűzi napirendre a témát. (2)18 A képviselő közérdekű témában kérdést tehet fel vagy interpellációt adhat be legkésőbb a képviselő-testületi ülés (továbbiakban:ülés) megkezdéséig, illetve az ülésen – napirend előtt – jegyzőkönyvbe mondhatja. (3) Ha a kérdést vagy interpellációt legalább öt munkanappal korábban írásban benyújtották, illetve a (2) bekezdés esetében, ha a címzett azt vállalja, úgy arra az ülésen érdemi választ kell adni. Később benyújtott kérdés vagy interpelláció esetén a címzett tizenöt napon belül írásban köteles válaszolni. (4) Az írásbeli válaszról a következő ülésen a testületet tájékoztatni kell. Amennyiben a képviselő az interpellációra a testületi ülésen adott választ nem fogadja el, úgy arról a testület vita nélkül határoz. Testületi elutasítás esetén a következő ülésen – szükség esetén ismertetve az illetékes bizottság véleményét is – az interpellációra érdemi választ kell adni. (5) A képviselő által kérdést feltenni, interpellálni a polgármester, a jegyző, más képviselő, vagy azon szervezet, intézmény vezetője felé lehet, ahol a fenntartó vagy a (rész)tulajdonos az önkormányzat. (6) Bármelyik képviselő javaslatára a testület határozhat arról, hogy a polgármester vagy a jegyző a vá rost, az állampolgárok jelentős részét, illetve az önkormányzatot érintő közérdekű ügyben más szervet felvilágosítás, intézkedés végett keressen meg. Sürgősségi indítvány 11.§ (1) Bármelyik képviselő vagy a jegyző javasolhatja indítványa sürgős megtárgyalását, ami írásban, a polgármesternél nyújtható be, legkésőbb az ülést megelőző nap 12. órájáig. (2) A levezető elnök az ülésen a napirend elfogadása előtt ismerteti az indítványt és lehetőséget ad az indítványozónak a sürgősség tényének indokolására. Az indítványról a testület vita nélkül határoz. (3) A sürgősségi indítvány elfogadása esetén azt a testület besorolja az ülés napirendjébe, elutasítása esetén pedig dönt a munkatervbe felvételéről vagy elutasításáról.
(2) A testület által elutasított kezdeményezést, javaslatot egy éven belül nem lehet megismételni. (3) Bármelyik frakció önkormányzati érdekből, határozatképes ülésén a jelenlévő frakciótagok több mint felének döntése alapján, indokolt, írásbeli kezdeményezéssel rendkívüli ülés összehívását javasolhatja a polgármesternek, aki annak megérkezését követő 8 napon belüli időpontra összehívja a testületet. (4) Nem hív össze a polgármester rendkívüli ülést, ha a kezdeményezést nem a (3) bekezdés szerint tették, illetve ha 8 napon belül munkaterv szerinti ülés kerül összehívásra. 9.§ A frakció vezetője vagy a frakció által állított frakciótag előadó a tárgyalt napirend kapcsán – időbeli korlát nélkül – kifejtheti a frakció álláspontját. Ennek ismertetése után a frakció más tagja már csak személyes megjegyzés [25.§ (1) bek.] esetében és két percben szólhat hozzá.
MÁSODIK RÉSZ A KÉPVISELŐ-TESTÜLET A megalakulás 12.§ (1)19 Tamási Város Önkormányzati Képviselőtestületének (a továbbiakban: testület) létszáma kilenc fő.
A képviselő javaslattételi, kérdezési és interpellálási joga 10.§
17
Ld. előző pont. 3
18
Módosította az 1/2009. (II. 1.) sz. ör.
19
Módosította az 16/2010. (X. 15.) sz. ör.
(2) A polgármester a törvény alapján tagja a testületnek. (3)20 (4) A testület alakuló ülését – amelyet a megválasztott polgármester hív össze – a választástól számított tizenöt napon belül tartja meg.
végrehajtásukról szóló beszámoló elfogadásáról, helyi adó megállapítása; e) önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás; f) megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás; g) intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése; h) közterület elnevezése, köztéri szobor, műalkotás állítása; i) eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál; j) a bíróságok ülnökeinek megválasztása; k) állásfoglalás intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti; l) a települési képviselő, polgármester méltatlansági és a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos, továbbá összeférhetetlenségi ügyében való döntés; m) az önkormányzati képviselői megbízatás megszűnéséről való döntés, ha a képviselő egy
A testület feloszlása 13.§ (1)21 A testület megbízatása lejárta előtt név szerinti szavazással [55. § (1)], minősített többségű [47 § (2) bekezdés] döntéssel – kivéve a megválasztását követő hat hónapon és az általános választást megelőző év november 30. napját követően – kimondhatja a feloszlását. A határidő megállapításkor a feloszlásra irányuló kezdeményezés időpontját kell figyelembe venni. (2)22Ebben az esetben a feloszlás szabályszerűségére vonatkozó kormányhivatali nyilatkozat beszerzését követően három hónapon belüli időpontra időközi választást kell kitűzni. Az időközi választás költségét az önkormányzat viseli (3) A testület az új képviselő-testület alakuló üléséig, a polgármester az új polgármester megválasztásáig ellátja feladatát, gyakorolja hatáskörét. HARMADIK RÉSZ A TESTÜLET MŰKÖDÉSE 14.§ (1) 23Az önkormányzati jogokat a testület gyakorolja. Ennek során ellátja a jogszabályokban ráruházott, valamint az önként vállalt feladat- és hatásköröket. (2)24 A testület önkormányzati rendeletben egyes feladat- és hatásköreit a polgármesterre vagy bizottságára vagy társulására átruházhatja. Az átruházott feladatok és hatáskörök jegyzékét a 2. számú melléklet tartalmazza. (3) 25A testület hatásköréből nem ruházható át: a) a rendeletalkotás; b) szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás; c) a helyi népszavazás elrendelése, kitüntetések és elismerő címek alapítása, használatuk szabályozása, adományozása; d) a gazdasági program, a hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, a kölcsönfelvétel vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás, államháztartáson kívüli forrás átvétele, átadása, a költségvetés megállapítása, döntés a
éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén; n) a településfejlesztési eszközök és a településszerkezeti terv jóváhagyása; o) területszervezési kezdeményezés; p) amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal. 15.§ (1) A testület – a (2) bekezdésben írt kivétellel – havonta, általában a hónap utolsó szerdai napján26 ülésezik munkaterv szerint, illetve szükség szerint rendkívüli vagy ünnepi ülést tarthat. (2) Július hónapban – nyári szünet miatt – a testület munkaterv szerint nem tart ülést. (3) A testület az üléseit éves munkaterv szerint tartja, amelyet saját maga fogad el. (4) Az éves munkatervre javaslatot kell kérni a képviselőktől, a bizottságoktól és a jegyzőtől. (5) A munkatervre – elfogadása előtt – bármely állampolgár vagy szervezet javaslatot tehet, a javaslatnak a munkatervbe történő felvételéről – az ügyrendi bizottság javaslata alapján – a testület dönt. 16.§ (1) A testület elnöke a polgármester, annak akadályoztatása, vagy az általa adott megbízás alapján az alpolgármester, aki összehívja és vezeti a testület ülését.
20
Hatályon kívül helyezte az 1/2009. (II. 1.) sz. ör. Módosította a 10/2013. (III. 1.) ör. 22 Módosította a 10/2013. (III. 1.) ör. 23 Módosította a 10/2013. (III. 1.) ör. 24 Mód: 18/2007.(XI.3.) ör. 25 Módosította a 10/2013. (III. 1.) ör. 21
26
4
Módosította az 1/2007.(II.5.) sz. ör.
(2)27 A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg a polgármester, az alpolgármester tartós akadályoztatása esetén a testületi ülést az ügyrendi bizottság elnöke hívja össze és vezeti le. Az e bekezdés szerinti feltételek fennállása esetén a pénzügyi bizottság elnöke jogosult a kötelezettségvállalásra. (3) 28. Az ülést tizenöt napon belüli időpontra össze kell hívni a települési képviselők egynegyedének (három fő), a képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára. Az indítvány alapján a testületi ülést a polgármester hívja össze a testületi ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával. (4)29 (5) 30Rendkívüli ülés esetén az ülés formális meghívó nélkül, telefonon vagy futár útján is összehívható. 17.§ (1)31 A testületi ülésre szóló meghívót – a napirendi javaslattal és az írásos előterjesztésekkel együtt – a polgármester a polgármesteri hivatal (a továbbiakban: hivatal) Titkársági Osztályán keresztül küldi ki oly módon, hogy a címzettek legalább öt nappal korábban – rendkívüli ülés esetén lehetőség szerint haladéktalanul, ennek hiányában helyszíni kiosztással – megkapják. (2)32 Az ülés meghívójának kézbesítésével egyidejűleg, elektronikus úton is kiküldésre kerülnek a képviselőtestületi előterjesztések. A 10 gépelt lapnál nagyobb terjedelmű előterjesztések megküldése elektronikus úton történik, amelytől eltérést a polgármester engedélyezhet. (3) A képviselőkön és az állandó – tanácskozási joggal – meghívottakon kívül más meghívottak részére a javasolt napirendeket tartalmazó meghívót kell küldeni. (4) Írásos előterjesztést kell készíteni és ahhoz csatolni kell az illetékes bizottság(ok) véleményét, illetve annak az ülésen való ismertetésére lehetőséget kell adni; ettől csak kivételes esetben lehet eltérni.
polgármester javasolhatja a testületnek a napirendi pont elhalasztását és a megfelelő előkészítésre való visszaadását. (3) Az előterjesztésekre vonatkozó részletes szabályokat a 3. számú melléklet tartalmazza. 19.§ (1) 33 A testület ülései nyilvánosak, azok időpontját, helyét és a tervezett napirendeket az önkormányzat hirdetőtábláin, a város honlapján előzetesen közzé kell tenni. (2) 34A testület a) zárt ülést tart önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén; b) zárt ülést tart az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor; c) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené (3) A testület a (2) bekezdésben írt esetekben titkos szavazást tarthat. (4)35 A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a nem a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester és a jegyző, aljegyző, aljegyzők, továbbá meghívása esetén a polgármesteri hivatal vagy a közös önkormányzati hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz részt. A nemzetiségi önkormányzat elnöke kizárólag az általa képviselt nemzetiséget érintő ügy napirendi tárgyalásakor vehet részt a zárt ülésen. Törvény vagy önkormányzati rendelet előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása. (5) Jogszabályi kötelező eseteken kívül elrendelt zárt ülés előtt, annak jogszerűségéről ki kell kérni a jegyző véleményét. Amennyiben a jegyző jogszerűségi aggályt jelez, úgy a testület vita nélkül határoz annak elfogadásáról. Ha a testület a jegyző jogszerűségi aggálya ellenére zárt ülés tartása mellett dönt, úgy a jegyző köteles az eltérő véleményét írásban a testületi ülés jegyzőkönyvéhez csatolni. (6) 36A zárt ülésen hozott határozatok nyilvánosak. A közérdekű adat és a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés esetén is biztosítani kell. (7) A (2) – (6) bekezdésben foglaltakat a bizottságok működésére is megfelelően alkalmazni kell.
18.§ (1) Az írásos előterjesztések terjedelme legfeljebb négy gépelt oldal lehet, amelytől eltérést – a jegyző véleményének kikérése után – a polgármester engedélyezhet. (2) A jegyző határozza meg az előterjesztések leadási határidejét, amelyek alaki és tartalmi színvonaláért az előterjesztő a felelős. Nem megfelelően előkészített előterjesztés esetén – a jegyző és az illetékes bizottság véleményének kikérése után – a 27
Módosította a 24/2005.(XII.4.) sz.ör. . Módosította a 10/2013. (III. 1.) ör. 29 Hatályon kívül helyezte a 10/2013. (III. 1.) sz. ör. 30 Módosította az 1/2009. (II. 1.) sz. ör. 31 Módosította az 1/2009. (II. 1.) sz. ör. 32 Beillesztette a 4/2011. (III. 1.) sz. ör. 28
33
Módosította az 1/2009. (II. 1.) sz. ör. Módosította a 10/2013. (III. 1.) ör. 35 Módosította a 10/2013. (III. 1.) ör. 36 Beillesztette a 4/2011. (III. 1.) sz. ör. 34
5
(8)37 A (2) bekezdés a) pontjában foglalt esetben az érintett beleegyezését megadhatja előre, vagy az ülésen írásban, vagy az ülésen nyilatkozva, amely nyilatkozat a jegyzőkönyvben kerül rögzítésre.
időtartama legfeljebb 2 perc. Az ülésen megjelent állampolgárok hozzászólása legfeljebb 2 perc lehet. (4) Megnevezett napirend tárgyalására az ülést megelőzően legalább nyolc nappal bármelyik képviselő a polgármesternél írásban javaslatot tehet. Amennyiben a polgármester a javaslattal nem ért egyet és azt a napirendi javaslatnál nem veszi figyelembe, úgy arról az ülés elején a testület dönt. A döntés előtt lehetőséget kell adni a képviselőnek a javaslata indokolására. (5) A (3) bekezdésében írt határidő után már csak sürgősségi indítvánnyal lehet élni. (6) Az ülés napirendjének elfogadásáról a testület vita nélkül határoz. 23.§ (1) A napirend tárgyalása során először az előterjesztőnek kell lehetőséget adni a szóbeli kiegészítésre. (2) Ezt követően a képviselők a vita során kérdéseket tehetnek fel, elmondhatják a véleményüket, módosító javaslatot tehetnek, amelyre az előterjesztő reagálhat. (3) A levezető elnök saját jogán berekesztheti a vitát, illetve bármelyik képviselő vagy a napirend előadója javaslatot tehet annak berekesztésére. A javaslatról a testület vita nélkül határoz. (4) A vita berekesztése után határozathozatal következik, amelynek során senki szóbeli véleményt már nem nyilváníthat. (5) A határozathozatal során a levezető elnök (szükség esetén a jegyző segítségével) először a módosító javaslatokat, majd az így kialakult végleges határozati javaslatot teszi fel szavazásra.
20.§ (1) Az ülések állandó, tanácskozási jogú meghívottjai: a)38 azon alpolgármester, aki nem a testület tagjai közül került megválasztásra; b) a jegyző, az aljegyző, a hivatal osztályvezetői, akik egyúttal megjelenésre is kötelezettek.39 (2) A helyi kisebbségi önkormányzatok elnökei a kisebbségeket, a közalkalmazottak érdekegyeztető tanácsának elnöke a közalkalmazottak nagyobb csoportját érintő napirendeknél, míg a napirendek előadói a saját napirendjüknél tanácskozásra jogosultak. (3) Az ülésekre a polgármester mást is meghívhat, javaslatára a testület részükre tanácskozási jogot biztosíthat. A tanácskozás rendje 21.§ 40 Az ülés akkor határozatképes, ha azon a képviselők több mint fele, azaz öt fő jelen van. Határozatképtelenség esetén az ülést be kell rekeszteni és nyolc napon belül ismét össze kell hívni. Ugyanígy kell eljárni, ha az ülés a képviselő(k) eltávozása miatt válik határozatképtelenné. 22.§ (1) Az ülést – mint levezető elnök – a polgármester vezeti. Akadályoztatása esetén a 16.§ (1) bekezdése szerint kell eljárni. (2) A levezető elnök a) megnyitja, berekeszti, vagy indokolt esetben félbeszakítja az ülést, illetve szüntet rendel el; b) megállapítja és kimondja a határozatképességet, számba veszi a távollévő képviselőket; c) javaslatot tesz a napirendekre; d) vezeti az ülést, amelynek során megadja, vagy megtagadja a szót, a tárgyra térésre felszólít, figyelmeztet, megvonja a szót, intézkedik az ülés zavartalanságának biztosítása iránt; e) megnyitja és berekeszti a vitát; f) szavazást rendel el és – a jegyző segítségével – megállapítja annak eredményét és kimondja az elfogadott határozatot. (3)41 Egy napirendi pont tárgyalása során egy képviselő maximum két alkalommal kaphat szót. Az első hozzászólás időtartama legfeljebb 5 perc, azzal, hogy indokolt esetben a levezető elnök további 5 percet engedélyezhet. A további hozzászólás
Személyes megjegyzés 24.§ (1) Akit az ülésen megszólítottak vagy általa méltánytalannak tartott támadás ért, arra a levezető elnök engedélyével két (2) percben válaszolhat (személyes megjegyzés). (2) Akinek a levezető elnök nem engedélyezte a hozzászólást, az három (3) napon belül írásban eljuttathatja a véleményét a polgármesternek, aki azt az illetékeshez továbbítja, esetleg a jegyzőkönyvhöz mellékeli. (3) Az elkésetten, illetéktelen személytől, névtelenül érkezett, illetve trágár, sértő stb. tartalmú személyes megjegyzéssel való foglalkozást a polgármester megtagadja. A határozathozatal 25.§ (1) A testület határozatait általában egyszerű szótöbbséggel hozza, így a határozati javaslat elfogadásához (a határozathozatalhoz) a határozatképesen jelenlévő képviselők több mint a felének az egyetértő (igen) szavazata szükséges. Ennek hiányában a javaslat elvetettnek tekintendő.
37
Beillesztette a 4/2011. (III. 1.) sz. ör Módosította a 16/2010. (X. 15.) sz. ör. 39 Módosította az 1/2007.(II.5.) sz. ör. 40 Módosította a 16/2010. (X. 15.) sz. ör. 41 Módosította az 1/2009. (II. 1.) sz. ör. 38
6
(2)42 Téves szavazás vagy számlálás, illetve más a szavazás eredményét befolyásoló fontos okból – a polgármester vagy bármely képviselő javaslatára – a testület dönthet a megismételt szavazásról. A megismételt szavazás elrendeléséről a testület vita nélkül határoz. (3) A határozathozatalból kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját [Ptk. 685.§ b) pont] az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a saját, vagy a más képviselővel szemben tudomására jutott összeférhetetlenséget. A kizárásról a testület vita nélkül határoz, kivéve ha a képviselő előre bejelenti, hogy összeférhetetlenség miatt nem kíván szavazni. (4) A kizárt vagy a határozathozataltól magát önként távoltartó képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni. 26.§ (1) Minősített többséggel dönt a testület a) rendeletalkotás, b) szervezetének kialakítása és működésének a meghatározása, továbbá a törvény által a hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás; c) helyi népszavazás kiírása, az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása, díszpolgári cím adományozása; d) gazdasági program, költségvetés megállapítása, döntés a végrehajtásukról szóló beszámoló elfogadásáról, helyi adó megállapítása, a településrendezési terv jóváhagyása, ötmillió forint feletti hitelfelvétel valamint kötvénykibocsátás, továbbá közösségi, célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele és átadása; e) önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervhez való csatlakozás; f) külföldi önkormányzattal való együttműködés, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás; g) intézmény alapítása, átszervezése, más fenntartónak való átadása és megszüntetése, h) alapítvány létrehozása és az ahhoz való csatlakozás, i)43 a testületnek a 13.§ szerinti feloszlás kimondása, továbbá j) név szerinti szavazás elrendelése esetén k) a hatáskörébe tartozó fegyelmi vagy kártérítési eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása, kártérítés megállapítása; közterület elnevezése vagy nevének megváltoztatása; közterületen lévő emlékmű, szobor el-, áthelyezése vagy eltávolítása. l) 44az önkormányzati képviselő kizárásához, az összeférhetetlenség, valamint a méltatlanság megállapításához, a képviselői megbízatás megszűnéséről való döntéshez,
m) 45valamint a 19. § (2) bekezdés c) pontjával kapcsolatos döntés. (2)46 Minősített többség: a képviselő-testület több mint a felének (öt fő) egybehangzó szavazata. (3) Név szerint szavaz a testület a)47 fontos önkormányzati tulajdonnal kapcsolatban (50.000.000,- Ft összeget meghaladó értékű ingó és ingatlan tulajdon, vagyoni értékű jog) b) a testületnek a 13.§ szerinti feloszlás kimondása, továbbá c) 48A képviselő-testület név szerint szavaz az önkormányzati képviselők egynegyedének indítványára. Nem lehet név szerinti szavazást tartani a bizottság létszáma és összetétele tekintetében, valamint a tanácskozások lefolytatásával összefüggő (ügyrendi javaslatot tartalmazó) kérdésekben. (4) Név szerinti szavazás esetén a jegyző alfabetikus sorrendben szólítja a képviselőket, akik "igen", "nem" vagy "tartózkodom" kijelentéssel szavaznak. Utolsó előttiként szavaz az alpolgármester, utolsónak a polgármester. 27.§ (1) Az elfogadott határozatokat évenként kezdődő folyamatos sorszámmal tört évszámmal kell jelölni, zárójelben az elfogadás hónapjának római, napjának pedig arab számával. (2) A határozatokról kivonatot kell készíteni és azt a hivatal titkárságán kell tárolni, egy példányával pedig az érintetteket kell – tértivevénnyel – értesíteni. (3)49 A képviselőtestület jegyzőkönyvében történő rögzítéssel alakszerű – számozatlan - határozat meghozatala nélkül dönt: a) ügyrendi kérdésekben, b) feladat meghatározást nem tartalmazó előterjesztésekben, c) a határozati javaslat, vagy rendelet-tervezet módosítására, kiegészítésére tett kiegészítő, módosító indítványok esetén. Törvényességi aggály 28.§ (1) Amennyiben a jegyző (aljegyző) a határozati javaslattal kapcsolatban törvényességi aggályt jelez, akkor a testület vita nélkül határoz annak megalapozottságáról. Amennyiben azt megalapozottnak tartja, úgy a határozati javaslatot módosítja vagy a határozathozatalt elhalasztja, illetve megalapozatlanság miatt azt a határozathozatalnál nem veszi figyelembe. (2)50 Ha a testület a törvényességi aggályt a határozathozatalnál nem vette figyelembe, úgy a 19.§ 45
Beillesztette a 10/2013. (III. 1.) ör. Módosította a 16/2010. (X. 15.) sz. ör. 47 Módosította az 1/2009. (II. 1.) sz. ör. 48 Módosította a 10/2013. (III. 1.) ör. 49 Beillesztette a 4/2011. (III. 1.) sz. ör 50 Módosította az 1/2009. (II. 1.) sz. ör. 46
42
E bekezdést és a (3) – (4) bek. számozását megállapította a 12/2007.(VII.2.) sz. ör. 43 Módosította az 1/2009. (II. 1.) sz. ör. 44 Beillesztette a 10/2013. (III. 1.) ör. 7
(4)53 A hatályos önkormányzati rendeletek jegyzékét a Titkársági Osztály folyamatosan vezeti. Az önkormányzati rendeletek hatályos szövegét fel kell tenni az önkormányzat elektronikus honlapjára, amelyet negyedévente aktualizálni kell.
(5) bekezdésének 3. mondatának 2. fordulata szerint kell eljárni. (3) E rendelet vonatkozásában törvényességi aggály: ha a testületi döntés jogszerűsége kétséges. A rendeletalkotás 29.§ (1) A testület jogszabályok által központilag nem szabályozott helyi viszonyok rendezésére, továbbá jogszabályi felhatalmazás alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendelet alkothat. (2) A rendeletalkotásra a polgármester, a testület bizottsága, a frakció nevében annak vezetője,51 bármely képviselő és a jegyző tehet javaslatot. Bármely szervezet vagy állampolgár a javaslattevők felé ilyen irányú kezdeményezést tehet. (3) A kezdeményezésről az ügyrendi bizottság véleményének ismeretében a testület határoz. (4) A javaslatot és a testület által támogatott kezdeményezést – szükség esetén előzetes bizottsági stb. egyeztetés után – a jegyző előkészíti, majd az illetékes bizottság véleményével az ügyrendi bizottság elé terjeszti. (5) A bizottság által elfogadott tervezetet a jegyző terjeszti a testület elé. (6) A tervezettel kapcsolatos módosító indítványt a képviselő írásban, legkésőbb a testületi ülés napján tizenkét óráig juttathatja el a jegyző részére, aki egyetértése esetén azt figyelembe veszi a tervezet előterjesztésekor, ellenkező esetben – nemleges javaslattal – a testület elé terjeszti döntésre. (7) Amennyiben a jegyző által nem támogatott módosító javaslattal a testület egyetért és ezzel a benyújtott tervezet jelentősen módosulna, úgy a jegyző a tervezetet visszavonhatja és annak ismételt átdolgozását vagy bizottsági véleményezését kezdeményezheti. (8) Az ülésen rendelet-tervezettel kapcsolatban érdemi módosító indítványt előterjeszteni nem lehet, kivéve, ha az előterjesztő azzal egyetért vagy azt maga terjeszti elő. 30.§ (1) Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá. (2) Az önkormányzati rendeletet évenként kezdődő folyamatos sorszámmal tört évszámmal kell jelölni, zárójelben a kihirdetés római számmal jelölt hónapjával és arab számmal jelölt napjával. (3) 52 A megalkotott rendeletet ki kell függeszteni a hivatal hirdetőtábláján, illetve a sajtóban fel kell hívni rá a figyelmet, megjelölve a róla való tájékozódás lehetőségét. Az elfogadott rendelet öt nap múlva számít kihirdetettnek. A megalkotott rendelet megtekinthető a Titkársági Osztályon és közzé kell tenni a Tamási Közlönyben.
A jegyzőkönyv 31.§ (1) A testület ülésén elhangzottakat hangfelvételen kell rögzíteni, majd arról jegyzőkönyvet kell készíteni. A hangfelvételt hat hónapig kell megőrizni. (2) 54A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: a) a testületi ülés helyét; b) időpontját; c) a megjelent önkormányzati képviselők nevét; d) a meghívottak nevét, megjelenésük tényét; e) a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat; f) az előterjesztéseket; g) az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, a hozzászólásuk, továbbá az ülésen elhangzottak lényegét; h) a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát; i) a döntéshozatalban résztvevők számát; j) a döntésből kizárt önkormányzati képviselő nevét és a kizárás indokát; k) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését; l) a szavazás számszerű eredményét; m) a hozott döntéseket és n) a határozatok számát, szövegét, az elfogadott rendeletek számát, címét, a szavazások eredményét; o) az elnök intézkedéseit; p) az ülésen történt egyéb fontos eseményeket. (3) A jegyzőkönyvet három egyező példányban kell elkészíteni és mellékletekkel kell ellátni. (4) A jegyzőkönyv mellékletét képezi: a) a meghívó, b) a jelenléti ív, c) az ülésen elfogadott határozatok és rendeletek mutatója, d) az írásos előterjesztések, indítványok, kérdések, interpellációk; e) a 23. és 25.§ szerinti hozzászólások és a 32.§ szerinti írásos vélemények; f) a jegyzőnek a 19. § (5) és a 28. § szerinti törvényességi észrevétele, g) egyéb fontos írásos dokumentum. 32.§ Bármelyik képviselő vagy a jegyző kifejezett kérésére az írásban benyújtott vagy szóban elmondott hozzászólását, véleményét a jegyzőkönyvhöz csatolni, illetve abban szó szerint rögzíteni kell.
53 51
54
A 19/2004.(X.10.) sz. ör. által megállapított szöveg 52 Módosította az 1/2009. (II. 1.) sz. ör. 8
Módosította az 1/2009. (II. 1.) sz. ör. Módosította a 10/2013. (III. 1.) ör.
2007. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vnytv.) alapján vagyonnyilatkozattételre kötelezettek. (4)61 A helyi Civil Kerekasztal valamennyi, míg a helyi cigány, német és örmény kisebbségi önkormányzat a pénzügyi, a városfejlesztési és idegenforgalmi, valamint a humánpolitikai bizottságba – állandó meghívottként – egy-egy főt delegálhat, akik tanácskozási joggal vehetnek részt a bizottságok munkájában.
33.§ (1) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik, amelyet a polgármesterrel egyetemben aláír. (2) A jegyzőkönyv egy példányát beköttetve megőrzi. (3) Az állampolgárok a jegyzőkönyvbe – a zárt ülésről készült jegyzőkönyv kivételével – a hivatal titkárságán, ügyfélfogadási időben betekinthetnek, míg a zárt ülésről készült jegyzőkönyvet hivatali titokként kell kezelni. (4)55 Az állampolgárok a nyilvános testületi ülésről készült jegyzőkönyvbe a hivatal Titkársági Osztályán, előre egyeztetett időpontban és az ezzel megbízott köztisztviselő jelenlétében betekinthetnek, arról az előre közölt mértékű költségek megfizetése mellett másolatot kérhetnek. (5)56 A zárt ülésről készült jegyzőkönyvet – a külön törvény szerinti57 közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismerési lehetőségének biztosítása mellett – hivatali titokként kell kezelni.
A bizottságok feladatai és működésük főbb szabályai 36.§ A bizottságok fő feladatai: (1)62 A pénzügyi városfejlesztési és idegenforgalmi bizottság a) véleményezi a gazdasági program, a költségvetés és a zárszámadás tervezetét, b) véleményezi az önkormányzat költségvetését, vagyonát és gazdálkodását érintő előterjesztéseket, c) ellenőrzi a költségvetés végrehajtását, szükség esetén intézkedést kezdeményez a polgármesternél vagy a testületnél. d) véleményezi a helyi adószabályok tervezetét és az éves adóbeszámolót, e) közreműködik a pénzügyi ellenőrzésekben, f)63 előkészíti, véleményezi a gazdaságpolitikai döntéseket, g) előkészíti, véleményezi az általános rendezési terv tervezetét, intézkedéseket kezdeményez, h) véleményezi az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos előterjesztéseket, i) előkészíti, véleményezi a testület hatáskörébe tartozó, a gazdasági szférát érintő személyi kérdéseket (gazdasági társaságok ügyvezetése), j) ellátja a testületi döntésekből eredő egyéb feladatokat. k) előkészíti, véleményezi a városfejlesztési és idegenforgalmi tárgyú döntéseket, l) véleményezi a város környezetvédelmi programját, annak értékelését, m) javaslatot tesz a környezetvédelmi alap felhasználására, n) véleményezi a helyi védett értékek támogatására kiírt pályázatot és annak polgármesteri elbírálását, o) előkészíti, véleményezi az általános rendezési terv tervezetét, intézkedéseket kezdeményez, p) városfejlesztési, idegenforgalmi koncepciót dolgozhat, dolgoztathat ki, és azt a testület elé terjeszti, (2)64 (3)65 Az ügyrendi bizottság
NEGYEDIK RÉSZ A TESTÜLET BIZOTTSÁGAI 34.§ (1) A testület döntéseinek előkészítésére, a végrehajtásuk szervezésre és ellenőrzésére állandó bizottságokat hoz létre. (2) Meghatározott témák megvizsgálására, megalapozott helyzetfeltárásra és szakmai álláspont kialakítására ideiglenes (ad-hoc) bizottság hozható létre, amelyre bármely képviselő javaslatot tehet. Az ideiglenes bizottságok működésére az állandó bizottságok működési szabályait kell megfelelően alkalmazni. (3) A testület egyes szakterületekkel kapcsolatosan tanácsadó testületet hozhat létre, amelynek működési szabályait a létesítéskor határozza meg. 35.§ A testület állandó bizottságai (a (1)58 továbbiakban: bizottság): a) pénzügyi, városfejlesztési és idegenforgalmi b) ügyrendi, és c) humánpolitikai bizottság. (2) A bizottság létszáma legalább öt fő. A bizottság elnökét és – vele együtt – tagjainak több, mint a felét a képviselőkből választja a testület. A bizottság nem képviselő tagjai a működésük megkezdését megelőzően esküt tesznek a képviselő-testület előtt.59 (3)60 A bizottság nem képviselő tagjai az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 55
Módosította az 1 /2009.(II.1.) sz. ör. Beiktatta a12 /2007. (VII.2.) sz. ör. 57 A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 58 Módosította az 1/2009. (II. 1.) sz. ör. 59 Módosította a 7/2006.(IV.9.) sz. ör. 60 Beiktatta a 20/2008.(VI.30.) ör. 56
61
Módosította a 16/2010. (X. 15.) sz. ör. Módosította az 1/2009. (II. 1.) sz. ör. 63 Módosította a 22/2006.(X.16.) sz. ör. 64 Hatályon kívül helyezte az 1/2009. (II. 1.) sz. ör. 65 A számozást módosította a 22/2006.(X.16.) sz. ör. 62
9
a) előkészíti, véleményezi, felülvizsgálja az SZMSZ tervezetét, ellenőrzi az SZMSZ hatályosulását, szükség esetén intézkedést kezdeményez, b) kezdeményezi, véleményezi az önkormányzati rendelet-tervezeteket, c) véleményezi a testület hatáskörébe tartozó megállapodások, szerződések, közbeszerzési eljárások stb. tervezetét, d) szervezeti kérdésekben véleményez, javaslatot tesz, e) a testületi hatáskörbe tartozó javadalmazási ügyekben véleményez, javaslatot tesz, f) feladatkörébe tartozik a képviselői és polgármesteri vagyonnyilatkozatokkal, valamint az összeférhetetlenséggel kapcsolatos – külön jogszabályban meghatározott – eljárás, g)66 h)67 ellátja a testületi döntésből adódó egyéb feladatokat. i)68 az Ügyrendi Bizottság elnöke engedélyezi a polgármester szabadságát, valamint a bizottság a polgármester tárgyévi szabadságának ütemezését tartalmazó szabadságolási tervét jóváhagyja.
d) véleményezi az oktatási és kulturális intézmények vezetésére kiírt pályázatokat, e) ellátja a testületi döntésekből adódó egyéb feladatokat. f) előkészíti, véleményezi az egészségügyi, szociális, ifjúsági és sporttárgyú előterjesztéseket, g) figyelemmel kíséri az illetékességébe tartozó feladatok ellátását, szükség esetén intézkedést kezdeményez, h) véleményezi az illetékességi körébe tartozó intézményvezetői pályázatokat, i)74 a képviselő-testület átadott hatáskörében eljárva ia)75 véleményezi az intézmények szervezeti és működési szabályzatát, valamint házirendjét, amelyet bizottsági egyetértés esetén a polgármester hagy jóvá, ib) véleményezi az intézmények minőségirányítási programját, nevelési, illetve pedagógiai, továbbá pedagógiai-művelődési programját, amelyet bizottsági egyetértés esetén a polgármester hagy jóvá, j)76 elbírálja a Bursa Hungarica Felsőoktatási Ösztöndíj Pályázat kérelmeit, k)77 ellátja a testületi döntésekből adódó egyéb feladatokat. (5)78 A bizottságok véleményezési jogkörüket előzetesen, a képviselő-testületi üléseket megelőzően gyakorolják.
j) 69véleményezi a fizetési meghagyásos eljárás, polgári peres eljárás, büntetőeljárás kezdeményezését. k)70 véleményezi az önkormányzat vagyontárgyának átruházására, vagy bármely módon történő megterhelése vonatkozó előterjesztést.
l)71 véleményezi az önkormányzati kötelezettségvállalásra, önkormányzati vagyont érintő tartozás elismerésre, jogról való lemondásra, biztosítékul adásra, ellenérték nélküli juttatásra vonatkozó előterjesztést (kivéve a civil szervezetek és sportegyesületek támogatásának odaítéléséről szóló, a 14/2008.(V.5.) számú önkormányzati rendelet alapján előterjesztett kérelmeket) m) 72Megadja a tulajdonosi hozzájárulást a gazdasági társaság székhelyének, telephelyének, alapítvány, egyesület székhelyének önkormányzati tulajdonban levő ingatlanra való bejegyzéséhez (4)73 A humánpolitikai bizottság: a) előkészíti, véleményezi az oktatási és kulturális tárgyú előterjesztéseket, b) figyelemmel kíséri az önkormányzat oktatási és kulturális feladatainak végrehajtását, szükség esetén intézkedést kezdeményez, c) előkészíti, véleményezi az oktatási és kulturális intézmények működését, létesítését, átszervezését és megszüntetését,
37.§ (1) A bizottság üléseit, amelyeket az elnök hív össze, munkaterv szerint, illetve a feladatokhoz igazodóan tartja. Az összehívás előtt az elnök egyeztet a jegyzővel, illetve a hivatalnak a koordinációval megbízott munkatársával. (2) 79Össze kell hívni a bizottságot a polgármester indítványára az indítvány kézhezvételétől számított nyolc napon belül. (3) Az ülésre a meghívót és az esetleges írásos előterjesztéseket legalább 72 órával a tervezett időpont előtt a bizottság tagjainak, a polgármesternek, a jegyzőnek és az egyéb meghívottaknak el kell juttatni. (4)80 Az ülésen tárgyalandó előterjsztéseket úgy kell elkészíteni, hogy a (3) bekezdés szerinti szabály betartható legyen, a kezdeményezéseket, írásos anyagokat legalább 96 órával - az (5) bekezdés szerinti rendkívüli ülés esetén 48 órával – a tervezett ülés előtt a jegyzőhöz, illetve a koordinációval megbízott hivatali dolgozóhoz el kell juttatni. (5) Indokolt és rendkívüli esetben a bizottság telefonon vagy egyéb módon – 48 órával – a tervezett
66
Hatályon kívül helyezte a 16/2010. (X. 15.) sz. ör.. Jelölést megállapította az 5/2005.(III.17.) sz. ör. 68 Beiktatta a 18/2009. (IX. 1.) sz. ör. 69 Beillesztette a 3/2011. (I. 3.) sz. ör. 70 Beillesztette a 3/2011. (I. 3.) sz. ör. 71 Beillesztette a 3/2011. (I. 3.) sz. ör. 72 Beillesztette a 21/2012. (IX. 3.) ör. 73 A számozást módosította a 22/2006.(X.16.) sz. ör. 67
74
Beiktatta az 5/2005.(III.17.) sz. ör. Módosította a 16/2010. (X. 15.) sz. ör. 76 Beiktatta az 5/2005.(III.17.) sz. ör. 77 Jelölést megállapította az 5/2005.(III.17.) sz. ör. 78 Beillesztette a 3/2011. (I. 3.) sz. ör. 79 Módosította a 10/2013. (III. 1.) ör. 80 A 19/2004.(X.10.) sz. ör. által megállapított szöveg 75
10
időpont előtt is összehívható. Az indokoltság és a rendkívüliség tekintetében a bizottság elnöke dönt. (6) A bizottság munkáját a hivatal kijelölt köztisztviselője koordinálja, aki – a jegyző irányításával – biztosítja a szükséges működési feltételeket. (7)81 A (3) – (5) bekezdés szerinti szabályoktól eltérően tárgyalandó témát, előterjesztést a bizottság napirendjére felvenni csak kivételesen indokolt esetben lehet. A kivételes indokoltságról – a polgármester, illetve a megbízottja egyetértésével – a bizottság dönt. (8) A bizottság ülése akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van. Bizottsági döntést, állásfoglalást határozatképes ülésen, a jelenlévő bizottsági tagok több mint a felének egyetértő szavazatával lehet hozni. (9) Határozatképtelenség esetén az ülés ismételt összehívásáról a bizottság elnöke a polgármesterrel történő egyeztetés – és a jegyző véleményének kikérése – után dönt. (10) A bizottság ülései nyilvánosak. Zárt ülés tartására a 19.§ (2) – (5) bekezdéseit kell megfelelően alkalmazni. (11)A polgármesternek, az alpolgármesternek és a jegyzőnek, illetve a polgármester és a jegyző megbízása alapján az ülésen részt vevő köztisztviselőnek tanácskozási joga van. (12) A testület határozattal önkormányzati döntési hatáskört, illetve – önkormányzati rendeletben – hatósági hatáskört állapíthat meg a bizottságnak. Az önkormányzati hatáskörben hozott bizottsági döntést a testület felülvizsgálhatja. (13)82 A bizottságok évente kezdődő, emelkedő sorszámmal tört évszámmal (zárójelben a meghozatal hónapjával és napjával) jelölt határozatot hoznak. (14) A bizottságok a feladataik ellátása során együttműködnek egymással, szükség esetén együttes ülést tartanak és közös állásfoglalást, döntést hozhatnak.
III. F E J E Z E T AZ ÖNKORMÁNYZAT TISZTSÉGVISELŐI A polgármester és az alpolgármester 39.§ (1) A polgármester tagja a testületnek, amely gyakorolja felette a munkáltatói jogokat. (2) A polgármester megbízatását főállásban látja el, államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felelős. (3) A polgármester az önkormányzati, valamint az államigazgatási feladat- és hatásköreit a hivatal közreműködésével látja el. 40.§ (1) A polgármesternek a testület működésével kapcsolatos feladatai különösen: a) irányítja a testület munkáját, b) összehívja és vezeti a testület üléseit, c) képviseli a testületet és az önkormányzatot, d) a testület üléséről készült jegyzőkönyvet és az önkormányzati rendeletet – a jegyzővel együtt – aláírja. (2) A polgármesternek a bizottságokkal összefüggő feladatai: a) indítványozhatja a bizottság összehívását, b) dönt a bizottsági elnök kizárási ügyében, c) felfüggesztheti a bizottsági döntés végrehajtását. (3) A polgármester a testület döntései szerint és önkormányzati hatáskörében irányítja a hivatalt. Ennek során a) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában, b) dönt a jogszabály által a hatáskörébe utalt államigazgatási hatáskörökben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja, c) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének és ügyfélfogadási rendjének a meghatározására, d) hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét, e) 83gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző tekintetében; f) 84gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében. g) 85jegyző javaslatára kinevezi az aljegyzőt. (4) A polgármester, ha a testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt
38.§ (1) A polgármester felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, amennyiben az ellentétes a testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a testület a soronkövetkező ülésén határoz. (2) A bizottság a testület munkaterve szerint, önkormányzati ciklusonként beszámol a munkájáról a testületnek. (3) A bizottsági tag helyének megüresedése esetén – a bizottsági elnökkel egyeztetve – a soron következő testületi ülésen a polgármester tesz javaslatot annak betöltésére. (4) A bizottság működésének további szabályait (az ügyrendjét) maga állapítja meg.
83
Módosította a 10/2013. (III. 1.) ör. Beillesztette a 10/2013. (III. 1.) ör. 85 Beillesztette a 10/2013. (III. 1.) ör.
81
84
A 19/2004.(X.10.) sz. ör által megállapított szöveg 82 Beiktatta. az 1/2007.(II.5.) ör. 11
(3)90 (4)91 (5) A hivatal engedélyezett létszámát az önkormányzat tárgyévi költségvetési rendelete tartalmazza.
megtárgyalását. A kezdeményezést a döntést követő három napon belül nyújthatja be, a testület pedig a benyújtás napját követő tizenöt napon belül dönt. 41.§ A polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt, továbbá vagyonnyilatkozattételi kötelezettsége szándékos elmulasztása vagy a valóságnak nem megfelelő teljesítése esetén a testület – minősített többséggel hozott határozata alapján – keresetet nyújthat be a polgármester ellen a megyei bírósághoz, a tisztségének megszüntetése érdekében. Egyidejűleg kérheti a testület a polgármester e tisztségéből való felfüggesztését is.
44.§ (1)92 A hivatal vezetője a jegyző, belső szervezeti egységei az osztályok, amelyek élén főosztályvezetőhelyettesi besorolásúnak minősülő vezető beosztású osztályvezetők állnak. Az osztályvezetőt – pályázati eljárást követően – a jegyző nevezi ki határozatlan időre, vagy bízza meg határozott időre. (2)93Az osztályvezetői kinevezés vagy megbízás hiányában, illetve akadályozatás esetén az osztály vezetésének feladatát a jegyző látja el. (3)94 A vezetői illetménypótlék mértéke a vezető alapilletményének 10%-a. (4) 95A titkársági és igazgatási osztály az aljegyző közvetlen irányítása alá tartozik.”
42.§86 (1) Az alpolgármestert a testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel, a polgármester helyettesítésére saját tagjai közül választja meg, további egy fő alpolgármestert megválaszthat nem a testület tagjai közül. (2) A testület tagjai közül megválasztott alpolgármester főállású foglalkoztatási jogviszonyban látja el a feladatát, amelyért illetményben részesül. (3) Azon alpolgármester, akit nem a testület tagjai közül választottak, feladatát társadalmi megbízatásban látja el, amelyért tiszteletdíjban részesül. Nem tagja a testületnek, a polgármestert a képviselő-testület elnökeként nem helyettesítheti, de a testület ülésein állandó meghívottként tanácskozási joggal részt vesz.
A titkársági osztály az aljegyző közvetlen irányítása alá tartozik. 45.§ (1) A hivatal munkarendje: hétfőn 8 00 – 18 00 kedden, szerdán, csütörtökön 8 00 – 16 30 pénteken 8 00 – 12 30 amely magában foglalja a napi 30 perces ebédidőt azzal, hogy pénteki napokon az ebédidő 12 00 – 12 30 –ig tart (2) A munkáltató az (1) bekezdésben írtaktól eltérő munkarendet is megállapíthat. 96
IV. F E J E Z E T87 KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL 43.§ (1) 88 A testület – közös önkormányzati hivatal (a továbbiakban: hivatal) elnevezéssel – egységes hivatalt hoz létre, az önkormányzat működésére a polgármester, a jegyző feladat-és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására. (2)89A hivatal szervezeti tagozódása: a) Székhelyen: - Titkársági és Igazgatási Osztály, amelyen belül titkársági és igazgatási csoport, - Műszaki Osztály, amelyen belül működik az építési hatósági csoport és a vagyongazdálkodási, városüzemeltetési és beruházási csoport, - Pénzügyi Osztály, amelyen belül költségvetési és adócsoport működik. b) Telephelyeken: - Értényi Kirendeltség, - Koppányszántói Kirendeltség.
45/A.§ (1) A hivatali ügyfélfogadás rendje: a) a polgármester és az alpolgármester kedden és csütörtökön 8-tól 11 óra 30 percig, b) a jegyző hétfőn és szerdán 8 órától 11 óra 30 percig tart ügyfélfogadást. (2) A hivatal szervezeti egységeiben a jegyző határozza meg az ügyfélfogadás rendjét. 45/B.§
90
Hatályon kívül helyezte a 10/2013. (III. 1.) ör Hatályon kívül helyezte a 10/2013. (III. 1.) ör. 92 Módosította az 1/2009. (II.1) sz. ör. 93 Módosította a 10/2013. (III. 1.) ör. 94 Beiktatta a 10/2013. (III. 1.) ör. 95 Módosította a 10/2013. (III. 1.) ör. 96 Módosította a 10/2013. (III. 1.) ör 91
86
Módosította a 16/2010. (X. 15.) sz. ör. Fejezetcímet módosította az 10/2013.(III.1.) ör. 88 Módosította a 10/2013. (III. 1.) ör. 89 Módosította a 10/2013. (III. 1.) ör. 87
12
(1) 97A hivatal működésének részletes szabályait – külön testületi határozattal elfogadott – hivatali szervezeti és működési szabályzat (ügyrend) szabályozza. (2) 98A hivatali köztisztviselők közszolgálati jogviszonyának részletes szabályait a közszolgálati szabályzat tartalmazza.
-
V. F E J E Z E T AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI ALAPJAI 46.§ (1) A testület az önkormányzat költségvetését rendeleti formában fogadja el, amely összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény valamint annak végrehajtási rendelete, finanszírozási rendjét és az állami hozzájárulás mértékét pedig a központi költségvetésről szóló törvény határozza meg. (2) A költségvetés tervezetét – külön jogszabályokban100 meghatározottak szerint – a jegyző készíti elő és a polgármester terjeszti a testület elé. (3)101 Az előterjesztést a pénzügyi, városfejlesztési és idegenforgalmi bizottság előzetesen megtárgyalja, arról véleményt alkot, a többi bizottság pedig tárgyalhatja és véleményezheti, míg a közalkalmazottak érdekegyeztető fóruma – a külön jogszabály102 szerint – véleményezheti. (4)103 A kialakított véleményeket írásban a testületi ülést megelőzően el kell juttatni a polgármesterhez, aki azokat a pénzügyi, városfejlesztési és idegenforgalmi bizottság elé terjeszti a végleges tervezet kialakítása végett. (5) A zárszámadási rendelet megalkotására e § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. (6) 104A költségvetési rendelet valamint a zárszámadási rendelet az alábbi eljárási szabályok alapján készül: - az önkormányzathoz rendelt költségvetési szervek (továbbiakban: intézmények) elkészítik és az önkormányzat részére eljuttatják saját költségvetés-tervezetüket, zárszámadásukat, - az egyeztetett, ellenőrzött intézményi költségvetés-tervezetek valamint zárszámadások beépülnek az önkormányzat költségvetési-, és zárszámadási rendelettervezetébe, - a képviselő-testület – az illetékes bizottság álláspontja ismeretében – a költségvetési-, és 99
zárszámadási rendelet-tervezetet megtárgyalja és jóváhagyja, az így elfogadott költségvetési-, és zárszámadási rendeletek – melyekbe az intézményi költségvetési és zárszámadási adatok is elfogadásra kerültek – az intézmény részére az elfogadást követő 15 napon belül tértivevényes kézbesítés során megküldésre kerülnek, mely egyben az intézményi költségvetések és zárszámadások elfogadását is jelenti.
47.§ A testület az önkormányzat saját bevételeinek növelése érdekében helyi adót vezet be, amelynek szabályait külön önkormányzati rendelet105 állapítja meg. 48.§ (1) Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó alapvető szabályokat a vagyonról és gazdálkodásról szóló külön önkormányzati rendelet106 állapítja meg. 107 (2) Az (1) bekezdésben hivatkozott rendelet szabályozza: a) forgalomképtelen vagyontárgyak körét, b) a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyait és azokat a feltételeket, amelyekre figyelemmel kell lenni a vagyontárgyakról való rendelkezés során. VI. F E J E Z E T108 AZ ÖNKORMÁNYZAT INTÉZMÉNYEI ÉS AZ ÖNKORMÁNYZAT RÉSZVÉTELÉLÉVEL MŰKÖDŐ GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK 49.§ (1) A testület a törvényben előírt kötelező, valamint az önként vállalt feladatai ellátására az alábbi intézményeket tartja fenn: a) 109Aranyerdő Társult Óvoda és Bölcsőde Tamási Tagóvodája és Bölcsődéje b)110 ca)111 cb)112 d) 113 e)47 f)47 g)114 105
A helyi adók bevezetéséről szóló 16/1991.(XII.19. )sz.
ör. 106
Az önkormányzati vagyonról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 8/2000.(IV.3.) sz. ör. 107 Módosította az 1/2009. (II. 1.) sz. ör
97
Módosította a 10/2013. (III. 1.) ör. Módosította a 10/2013. (III. 1.) ör. 99 Módosította a 10/2013. (III. 1.) ör. 100 Módosította a 10/2013. (III. 1.) ör. 101 Módosította az 1/2009. (II. 1.) sz. ör 102 A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992:XXXII. tv. 103 Módosította a 10/2013. (III. 1.) ör. 104 Beiktatta a 10/2010. (VIII. 30.) ör. 98
108 109
Címet módosította a 10/2010. (VIII. 30.) ör.
Módosította a 10/2013. (III. 1.) ör. Hatályon kívül helyezte az 1/2007.(II.5.) ör. 111 Hatályon kívül helyezte a 24/2005.(XII.4.) sz.ör. 112 Hatályon kívül helyezte az 1/2007.(II.5.) ör. 113 Hatályon kívül helyezte a 20/2008.(VI.30.) ör. 110
13
VI/B. F E J E Z E T125 KÖLTSÉGVETÉSI ELLENŐRZÉS
h) Városi Művelődési Központ, i) 115Könnyű László Városi Könyvtár és Helytörténeti Gyűjtemény. j)116 (2)117Az óvodai oktatást és nevelést, bölcsődei ellátást – az intézményfenntartó önkormányzati társulásos formában működtetett –Tamási és Környéke Aranyerdő Társult Óvoda és Bölcsőde intézményben látja el. (3)118 (4)119Megállapodás alapján, nem saját intézményként működteti a Városi Rendelőintézetet, amelynek keretében biztosítja az egészségügyi alapellátást. (5)120 Az Emergency Service Kft-vel (1138 Budapest, Árva u. 22.) kötött megállapodás alapján látja el az orvosi ügyeletet. (6)121 A szociális feladatokat a Tamási és Simontornya Városkörnyéki Önkormányzatok Többcélú Kistérségi Társulása által működtetett Szociális Integrációs Központban látja el. 49/A122.§ (1) Az intézmények élén az intézményvezetők (igazgatók) állnak, akiket a testület – pályázati eljárást követően – nevez ki a jogszabályban meghatározott módon és időtartamra. (2) Az intézményvezetők a külön jogszabályban előírtak szerint felelősek az intézményben folyó szakmai munkáért és a gazdálkodásért. (3)123 Az intézményvezetők a Vnytv. alapján vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek.
50/A.§ (1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi, illetve a külön 126 jogszabályban meghatározott szervek ellenőrizhetik. (2) Az önkormányzat belső pénzügyi ellenőrzését a külön jogszabályok127 szerinti folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (pénzügyi irányítás és ellenőrzés) és belső ellenőrzés útján biztosítja. 50/B.§ (1) Az önkormányzat pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszerét a jegyző az általa jóváhagyott és ezt meghatározó FEUVE szabályzat alapján működteti. (2) A FEUVE szabályzatban kerül megállapításra a) a szabálytalanságok kezelésének szabályzata, b) az ellenőrzési nyomvonal, valamint c) az ellenőrzési nyomvonalra vonatkozó részletes előírások. (3)128 A FEUVE szabályzat a hivatali ügyrend mellékletét képezi. 50/C.§ (1) Az önkormányzati belső ellenőrzés működtetéséről a pénzügyminiszter által közzétett módszertani útmutatók és a nemzetközi belső ellenőrzési standardok figyelembevételével a jegyző gondoskodik. Az önkormányzat belső ellenőrzése keretében gondoskodik a felügyelt költségvetési szervek ellenőrzéséről is. (2) Az belső ellenőrzési feladatokat az önkormányzatnál és a felügyelt költségvetési szerveinél a Tamási-Simontornya Többcélú Kistérségi Társulás látja el.
50. §124 (1) Az önkormányzat részvételével működő gazdálkodó szervezetek: - Tamási Innovációs Központ Nonprofit Kft. (tulajdoni hányad: 100%) - Építő-, és Városüzemeltető Kft.(tulajdoni hányad: 100%) - Tamási Közös Víz-, és Csatornamű Kft. (tulajdoni hányad: 36,05%) - Tamási Geotermia Zrt. (tulajdoni hányad: 10%) - Tamási termálfürdő Kft. (tulajdoni hányad: 33,3%) - Hármaskézfogás Nonprofit Kft. (tulajdoni hányad: 1,4%)
VII. F E J E Z E T AZ ÖNKORMÁNYZAT KAPCSOLATAI Az önkormányzat társulásai 51.§ (1) A testület az önkormányzati feladatok hatékonyabb és célszerűbb megoldására – a törvény szabályai szerint – szabadon társulhat más önkormányzatokkal. (2) A testület megállapodhat más önkormányzat képviselő-testületével, hogy az önkormányzat szerve, intézménye, más szervezete meghatározott feladatot,
114
Hatályon kívül helyezte az 1/2007.(II.5.) ör. Módosította a 10/2013. (III. 1.) ör. 116 Hatályon kívül helyezte a 18/2007.(XI.3.) ör.. 117 Módosította a 10/2013. (III. 1.) ör. 118 Hatályon kívül helyezte a 31/2008.(XII.20.) ör. 119 A számozást az 1 /2007.(II.5.) sz.ör. állapította meg. 120 Módosította a 31/2008.(XII.20.) ör. 121 Beiktatta az 1/2007.(II.5.) ör. 122 Számozást módosította a 10/2010. (VIII. 30.) ör. 123 Beiktatta a 20/2008.(VI.30.) ör. 124 Beiktatta a10/2010. (VIII. 30.) ör. 115
125
Beiktatta a 7 /2006.(IV.9.) sz. ör. Ötv. 92.§ (2) bek. 127 Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv., az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998.(XII.30.) Korm. rendelet, a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003.(XI.26.) Korm. rendelet. 128 Beiktatta a 12/2007. (VII.2. ) sz. ör. 126
14
hatáskört, szolgáltatást ellát a megbízó önkormányzat számára. (3) A testület megállapodhat más önkormányzat képviselő-testületével intézmény vagy más szervezet közös fenntartásában. (4) A testület más önkormányzat képviselő-testületével – közös döntéshozó szerv létrehozásával – megállapodhat intézmény vagy más szervezet fenntartásában, illetve feladat, hatáskör, szolgáltatás más módon történő közös ellátásában. (5)129 Azon – külön jogszabályok130 által létrehozott – társulások felsorolását, amelyekben az önkormányzat tagként vesz részt az – e rendelet mellékletét képező – 5/A. számú melléklet tartalmazza.
(6) Nem rendelhető el helyi népszavazás a) a költségvetésről való döntés, b) a helyi adónemeket és azok mértékét megállapító rendelet tárgyában, c) a testület hatáskörébe tartozó szervezeti, működési, személyi kérdésekben, valamint a testület feloszlásának kimondásáról. 54.§ (1) A helyi népszavazást – külön jogszabály132 szerint – a polgármesternél kezdeményezheti a) öt képviselő, d) a testület bizottsága, c) helyi társadalmi szervezet vezetősége, d) legalább ezerötszáz fő tamási állandó lakos választópolgár, illetve a településrész választópolgárainak legalább húsz százaléka. (2) Az (1) bekezdés d) pontjában írt esetekben a testület köteles kiírni a helyi népszavazást, míg egyébként a testület dönt. (3) Helyi népszavazást az aláírásgyűjtés megkezdése előtt a jegyzővel hitelesített mintapéldánnyal megegyező aláírásgyűjtő íveken lehet kezdeményezni, amelyen a népszavazásra feltett kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelmű választ lehessen adni. (4) Az előírásnak megfelelő aláírásgyűjtő íveket a jegyzői hitelesítést követő egy hónapon belül, egyszer lehet benyújtani a polgármesternek, aki az aláírások hitelesítése végett azokat átadja a helyi választási bizottságnak. A pótlólag benyújtott aláírások érvénytelenek. (5) A helyi népszavazás eredménye kötelező a testületre, míg az eredménytelen népszavazás esetén a testület dönthet a megfogalmazott kérdésben. (6) Ugyanabban a kérdésben helyi népszavazást egy éven belül nem lehet kezdeményezni.
Az önkormányzat nemzetközi kapcsolatai 52.§ (1)131 Az önkormányzat testületi döntés alapján partnervárosi kapcsolatot létesített Stollberg és Wurzen (Németország), Suchy Las (Lengyelország) valamint Montigny (Franciaország) városok önkormányzataival. (2) A partnervárosi kapcsolatot az erről szóló okiratban meghatározott módon folytatja az önkormányzat. VIII. F E J E Z E T KAPCSOLATTARTÁS A VÁLASZTÓKKAL A helyi népszavazás 53. § (1) A helyi népszavazáson az vehet részt, aki az önkormányzati választáson választójogosult. (2) A helyi népszavazás a) akkor érvényes, ha azon a választópolgárok több mint a fele szavazott, és b) akkor eredményes, ha a szavazóknak több mint a fele a megfogalmazott kérdésekre azonos választ adott. (3) A testület – az egyéb feltételek megléte esetén – helyi népszavazást köteles kiírni a következő kérdésekben: a) településegyesítés és településegyesítés megszüntetésének a kezdeményezése, b) új település alakításnak a kezdeményezése, c) társult képviselő-testület alakítása, a közös testületből való kiválás. (4) A (3) bekezdés a) - b) pontjában foglalt esetekben a helyi népszavazásban az érintett település, településrész választópolgárai vehetnek részt. (5) A testület helyi népszavazást rendelhet el – a (6) bekezdésben írtak kivételével – minden olyan ügyben, amelyik a hatáskörébe tartozik.
A népi kezdeményezés 55.§ (1) Népi kezdeményezés útján a testület elé terjeszthető minden olyan ügy, amelynek eldöntése annak a hatáskörébe tartozik. (2) Népi kezdeményezést – a helyi népszavazásról szóló szabályok megfelelő alkalmazásával – hétszázötven tamási választópolgár tehet, amelyet a testület köteles megtárgyalni. A közmeghallgatás 56.§ (1) A testület az éves munkatervében megállapított időpontban, előre meghirdetett helyen közmeghallgatást tart, amelynek határozatképességére, levezetésére stb. a testület működésére vonatkozó szabályok az irányadók.
129
Beiktatta a 24/2005.(XII.4.) sz.ör. A helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény, és a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény. 131 Módosította a 10/2013. (III. 1.) ör. 130
132
15
A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény.
(2) A közmeghallgatáson az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdéseket és javaslatot tehetnek, amelyre vagy azonnal, vagy nyolc napon belül írásban érdemi választ kell adni. Amennyiben a közérdekű javaslattévő a választ nem fogadja el, úgy a javaslatot döntésre – bizottsági előkészítés után – a testület elé kell terjeszteni.
önkormányzatokat, illetve térítésmentesen biztosítja a működés tárgyi feltételeinek egy részét. (2) 137A fentiek végrehajtásáról a polgármesteri hivatal gondoskodik oly módon, ahogyan a polgármester erről megállapodást köt a nemzetiségi önkormányzatokkal. 62.§138 A polgármesteri hivatal, mint a nemzetiségi önkormányzatok gazdálkodásának végrehajtó szerve, a jogszabályok szerint139 ellátja ezen önkormányzatok gazdálkodási feladatait.
Lakossági fórum 57.§ (1) A polgármester, bármelyik képviselő általános, vagy az állampolgárok nagyobb csoportját érintő témákban előre meghirdetett lakossági fórumot tarthat. (2) Képviselői kezdeményezésre tartott lakossági fórum helyét, időpontját stb. a polgármesterrel előzetesen egyeztetni kell, aki a tervezett téma ismeretében meghatározza az önkormányzat és szervei részéről résztvevők körét.
X. F E J E Z E T ZÁRÓ RENDELKEZÉS 63.§ (1) Ez a rendelet 2003. május 1. napján lép hatályba, egyidejűleg a Tamási Város Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló – többször módosított – 7/1991. (VII.1.) számú önkormányzati rendelete hatályát veszti. (2)140 Az önkormányzat többségi tulajdonában álló gazdasági társaságok ügyvezetői és az önkormányzat által alapított közalapítványok kuratóriumának tagjai a Vnytv. alapján vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek.
Képviselői fogadóórák 58.§ (1) A képviselők előre meghirdetett helyen és időpontban fogadóórát tarthatnak, ahol a településen lakó vagy ingatlannal rendelkező állampolgárok közérdekű kérdéseket, javaslatokat tehetnek. (2) Amennyiben a képviselő a kérdésekre, javaslatokra nem tud érdemi választ adni, úgy azt írásban továbbítja a polgármesterhez. Ha a javaslattévő a polgármesteri választ nem fogadja el, úgy azt döntésre – bizottsági előkészítés után – a testület elé kell terjeszteni. IX. FEJEZET133 A NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATOK
Hajdics József polgármester
Dr. Schutzbach Ferenc címzetes főjegyző
Az SZMSZ mellékletei:
59.§134 Tamási városban nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény alapján megválasztott helyi cigány, német és örmény nemzetiségi önkormányzat működik. 60.§135 A települési önkormányzat képviselő-testülete a feladat- és hatáskörét – a hatósági, valamint a közüzemi szolgáltatásokkal kapcsolatos feladat- és hatáskörök kivételével – a helyi nemzetiségi önkormányzatra – annak kezdeményezésére – átruházhatja.
1. számú melléklet: 141 2. számú melléklet: A képviselő-testület által átruházott feladat- és hatáskörök.142 3. számú melléklet: Az előterjesztések tartalmi- és formai követelményei. 4. számú melléklet143 5. számú melléklet144. 5/A. számú melléklet: Az 51.§ (5) bekezdés szerinti önkormányzati társulások. 6. számú melléklet: A Polgármesteri Hivatalnál képzettségi pótlékra jogosító munkakörök és képzettségek.
61.§ (1) A települési önkormányzat a helyi kisebbségi nemzetiségi önkormányzatok számára biztosítja a testületi működéshez szükséges feltételeket, oly módon, hogy az éves költségvetésében meghatározott összeggel támogatja a nemzetiségi
1. számú melléklet hatályon kívül 145
136
137
Módosította a 10/2013. (III. 1.) ör. Módosította a 10/2013. (III. 1.) ör. 139 Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és annak végrehajtási rendeletei. 140 Beiktatta a 20/2008.(VI.30.) ör. 141 Hatályon kívül helyezte a 12/2007.(VII.2.) sz. ör. 142 Mód: 18/2007.(XI.3.) ör. 143 Hatályon kívül helyezte a 1/2007(II.5.) ör. 144 Hatályon kívül helyezte az 1/2007.(II.5.) ör. 145 Hatályon kívül helyezte a 12 /2007. (VII.2.) sz. ör. 138
133
Módosította a 10/2013. (III. 1.) ör. Módosította a 10/2013. (III. 1.) ör. 135 Módosította a 10/2013. (III. 1.) ör. 136 Módosította a 10/2013. (III. 1.) ör. 134
16
13. 149Dönt pénzügyi kötelezettséggel nem járó pályázat benyújtásáról. 14. 150Elengedheti, vagy mérsékelheti a közterülethasználati díjat. 15. 151Adósságkezelésre a hitelezőkkel megállapodást köt. 16. 152Hozzájárulását adja önkormányzat javára bejegyzett jogok (pl. jelzálogjog, elidegenítési és terheli tilalom) törléséhez – az alapjául szolgáló követelés megszűnése esetén. 17. 153Gyakorolja a képviselő-testület által hozott rendeletekben meghatározott jogosítványokat.
2. számú melléklet [a 14.§ (2) bekezdéséhez] I. A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök 1. Külterületi szórványterületek haszonbérbe adása, értékesítése. 2. Önkormányzati tulajdonú lakó- és üdülőtelek elidegenítése esetében vevő kijelölése. 3. Elidegenítési tilalom feloldása. 4. Ellátja a külön jogszabályban a testület hatáskörébe utalt rendkívüli és rendszeres szociális, illetve gyermekvédelmi ellátásokkal kapcsolatos feladat- és hatásköröket. 5. Engedélyezi a beépítési kötelezettség határidejének egyszeri, legfeljebb két évvel történő meghosszabbítását. 6. Kiadja az önkormányzati biztos megbízását. 7. Kiutaltatja a helyi iparűzési adóról való rendelkezés összegét a megjelölteknek. 8. Az illetékes bizottság(ok) egyetértésével jóváhagyja az intézmények szervezeti és működési szabályzatát, házirendjét, minőségirányítási programját, nevelési, illetve pedagógiai, továbbá pedagógiai-művelődési programját. 9. Ellátja a vagyonrendelet szerint átruházott feladat- és hatásköröket. 10.146 A közfoglalkoztatási terv alapján elbírálja és megköti a megállapodást a rendszeres szociális segélyezettel, amennyiben a közfoglalkoztatást biztosítani tudja. 11. 147Dönt a közbeszerzési értékhatár alatti beszerzéseknél az ajánlatkérési eljárás megindításáról, aláírja – a bíráló bizottság véleményezését követően - az ajánlattételi felhívást, valamint a beérkezett ajánlatokat – a bíráló bizottság javaslatát követően – értékeli és meghozza az eljárást illetve egyes szakaszait lezáró döntést a nyertes pályázó vonatkozásában, aláírja a vonatkozó szerződést. 12.148 Dönt a közbeszerzési eljárás megindításáról és lebonyolításáról, a közbeszerzési bíráló bizottság véleményezését követően aláírja az ajánlat felhívást, ajánlati dokumentációt, meghatározza a lebonyolításért felelős személyt, továbbá – ha nem munkaköri kötelessége a feladat – az azért járó díjazást. A közbeszerzési bíráló bizottság javaslata alapján meghozza a közbeszerzési eljárást, illetve egyes szakaszait lezáró döntést. Amennyiben a lebonyolító, a bíráló bizottság vagy a polgármester véleménye eltérő, úgy az elbírálás kérdésében a képviselő-testület dönt.
A felsorolás azon hatásköröket tartalmazza, amelyeket önkormányzati rendelet vagy magasabb szintű jogszabály nem tartalmaz. Így önkormányzati rendelet vagy magasabb rendű jogszabály további hatásköröket delegálhat a polgármesterre. II.154 3. számú melléklet [a 18.§ (3) bekezdéséhez] Az előterjesztés, annak formai és tartalmi követelményei I. Az előterjesztés 1./ Előterjesztés: a rendelet-tervezet, a beszámoló, a tájékoztató és a testületi döntést előkészítő irat. 2./ Az előterjesztések - kivéve a rendelet-tervezeteket - a) tartalmi szempontból: - határozathozatalt igénylők, vagy - tájékoztató jellegűek; b) formai szempontból: - írásbeliek, vagy - szóbeliek lehetnek. 3./ A határozathozatalt igénylő előterjesztést – a 4./ pontban irtak kivételével – írásban kell benyújtani e melléklet szabályai szerint. Indokolt esetben a polgármester engedélyezheti az írásos előterjesztésnek a testületi ülésen történő kiosztását. 4./ Kivételesen szóban is elő lehet terjeszteni a határozathozatalt igénylő előterjesztést, ha annak – e melléklet szabályai szerinti – írásba foglalására és előkészítésére nem volt mód és az előterjesztés elhalasztása érdeksérelemmel járna. 149
Beillesztette a 21/2012. (IX. 3.) sz. ör. Beillesztette a 21/2012. (IX. 3.) sz. ör. 151 Beillesztette a 21/2012. (IX. 3.) sz. ör. 152 Beillesztette a 21/2012. (IX. 3.) sz. ör. 153 Beillesztette a 21/2012. (IX. 3.) sz. ör. 154 Hatályon kívül helyezte a 31/2008.(XII.20.) ör. 150
146
Megállapította a 3/2009. (III. 2.) sz. ör. Beillesztette a 21/2012. (IX. 3.) sz. ör. 148 Beillesztette a 21/2012. (IX. 3.) sz. ör. 147
17
5./ Amennyiben a napirend elfogadása során – bármely képviselő vagy a jegyző indítványára – a testület a szóbeli előterjesztést, egyszerű szótöbbséggel nem engedélyezi, úgy azt csak a következő ülésre és írásban lehet benyújtani. 6./ Testületi ülésre előterjesztést a polgármester illetve a megbízottja, a témakör szerint illetékes bizottság nevében annak elnöke, a jegyző, vagy a testületi munkatervben meghatározott személy nyújthat be. 7./ A polgármester indokolt esetben engedélyezheti más személy előterjesztését is. 8./ Az előterjesztés formai és tartalmi színvonaláért, annak döntésre alkalmasságáért az előterjesztő felel. 9./ A jegyző – ha nem előterjesztő – az előterjesztéssel kapcsolatos törvényességi szempontú véleményét írásban csatolja, vagy szóban az ülésen ismerteti. 10./ Amennyiben a jegyző törvényességi aggályt jelez, úgy az SZMSZ 28.§ szerint kell eljárni.
a) az előzmények ismertetéséből, helyzetelemzésből és a javasolt döntés indokolásából, b) határozati javaslatból. 18./ Tájékoztató tartalmú előterjesztés általában nem tartalmaz határozati javaslatot. 19./ Az előterjesztés 17. a) pontban írt részének tartalma: a) utalás arra, hogy korábban foglakozott-e a testület a témával, hozott-e határozatot és hogyan történt meg annak a végrehajtása, b) tájékoztatást kell adni a tárgyban fontos jogszabályok előírásairól, c) elemezni és értékelni kell a tárgyban fontos és a döntés szempontjából jelentős tényeket, összefüggéseket, felsorakoztatni a döntéshez fontos érveket, ki kell térni a lehetséges következményekre, várható társadalmi, politikai és gazdasági hatásokra, d) utalni kell az előkészítés során végzett összehangoló munkára, a közreműködőkre és azok véleményére, álláspontjára, e) indokolni kell a határozati javaslatot, figyelemmel a már elfogadott koncepciókkal, tervekkel, programokkal való összhangra. 20./ Az előterjesztés 17. b) pontban írt részének tartalma: a) a határozati javaslat elején kerüljön megjelölésre a döntéshozó, az esetleges javaslattevő, véleményező, egyetértő, valamint az esetleges jogszabályhelyek, amelyekre a döntés alapul, b) szabatosan, pontosan és tömören, de konkrétan kerüljön megfogalmazásra az elérendő cél, c) eltérő tartalom esetén külön-külön pontokban kell meghatározni a feladatokat, d) indokoltság esetén utalni kell a korábbi határozatok módosítására, kiegészítésére vagy hatályon kívül helyezésére, e) amennyiben több döntési alternatíva is felmerül, úgy ezeknek megfelelően kell kidolgozni a határozati javaslatot, f) a határozat tartalmazza a végrehajtási határidőt, több feladat esetén feladatonként (pontonként), valamint a végrehajtásért, esetleg a testületnek való beszámolásért, tájékoztatásért felelős(ök) megjelölését. g) a döntéshozatal helyét, idejét és az előterjesztő aláírását. 21./ A határozat végrehajtásért felelősként a polgármestert, bizottsági elnököt, a jegyzőt, önkormányzati intézmény vagy gazdasági társaság vezetőjét lehet megjelölni. 22./ Szóbeli előterjesztés esetén a határozati javaslatot előre, vagy az ülésen írásba kell foglalni, a fenti szabályokra figyelemmel.
II. A testületi előterjesztések formai és tartalmi követelményei, valamint benyújtásának eljárási szabályai A) Az előterjesztések formai követelményei 11./ Az előterjesztés A/4-es nagyságban, számítógépen 11-12-es betűnagysággal vagy írógépen 1-es sortávolsággal készülhet, a lap mindkét oldalának felhasználásával és 2-3 cm-es margóval. Az előterjesztés első oldalának tetején az azt tárgyaló testületi ülés időpontja, a napirend száma, az előterjesztés címe, valamint az előadója kerül feltüntetésre. 12./ Az előterjesztés terjedelme – a mellékletek nélkül – négy oldalnál több nem lehet. A terjedelmi korlátot – indokolt esetben – a polgármester előzetes egyetértésével lehet túllépni. 13./ A 12. pont szerinti terjedelmi korlát nem vonatkozik a −
a) a rendelet-tervezetekre,
−
b) koncepciókra, programokra és
− c) a vizsgálati anyagokra. 14./ Az előterjesztést és mellékleteit tömören, lényegre törően kell megfogalmazni. 15./ Az előterjesztést sokszorosítás előtt az előadónak („sk.” jelzés esetén a hitelesítőnek) alá kell írni, majd sokszorosítás után lebélyegezni. III. Az előterjesztések tartalmi követelményei
IV. Az előterjesztés benyújtásának szabályai
16./ Az előterjesztés címét, előadóját, az anyagot előzetesen véleményező bizottságo(ka)t a testületi munkaterv határozza meg. 17./ Az előterjesztés általában két részből áll:
23./ A testületi előterjesztést a munkatervben meghatározott előadó, amennyiben a tárgyalandó 18
• 35./ A beszámolónak alkalmasnak kell lennie arra, hogy a testület a végrehajtást érdemben értékelhesse. • 36./158 A testületi határozatok és ezek végrehajtásának nyilvántartásáért a jegyző a felelős, mely nyilvántartást a Titkársági Osztály kezeli.
téma nem szerepel a munkatervben, úgy önkormányzati ügyben a polgármester, egyéb ügyben a jegyző által meghatározott személy készíti el. 24./155 Az előterjesztést úgy kell elkészíteni, hogy annak bizottsági, majd testületi ülésre való kiküldése (sokszorosítása stb.) az SZMSZ szabályai szerint biztosítható legyen, ezért a bizottsági ülés előtt legalább öt, a testületi ülés előtt legalább hét nappal azt a Titkársági osztályon le kell adni. 25./ A jegyző az előterjesztéseket törvényességi szempontból véleményezi, illetve vizsgálja azoknak az SZMSZ szerinti megfelelőségét. 26./ Külső (nem önkormányzati) szerv előterjesztése esetén a jelen szabályozásban foglaltakat értelemszerűen kell alkalmazni azzal, hogy a jegyző a külső szerv vezetőjét (képviselőjét) tájékoztatja a tartalmi, formai követelményekről.
4. és 5. számú melléklet hatályon kívül. 5/A. számú melléklet: [ az 51.§(5) bekezdéshez]159 Az 51.§ (5) bekezdése szerinti önkormányzati társulások 1. 160 2. Tamási és Simontornya Városkörnyéki Önkormányzatok Többcélú Kistérségi Társulása 3. 161Tamási Városkörnyéki Önkormányzatok Közoktatási Társulása. 4. 162 5. 76 6. 76 7. 77
V. A határozatok végrehajtásának rendje • 27./ A testületi határozatokat az azokban felelősként megjelölt személy, a meghatározott határidőre köteles végrehajtani, illetve végrehajtatni. • 28./156 A végrehajtás érdekében a jegyző a határozatot 15 napon belül megküldi a felelősének, illetve – tájékoztatásképpen – az abban megjelölteknek, azonnali végrehajtás esetén haladéktalanul, de legkésőbb az ülést követő munkanap végéig megküldi. • 29./ A folyamatos határidővel elfogadott határozatok végrehajtásával kapcsolatban az azért felelős teszi meg a szükséges intézkedéseket. • 30./ A határozatok végrehajtásáról a maghatározott határidőben, ennek hiányában a végrehajtási határidőt követő munkaterv szerinti testületi ülésen be kell számolni a képviselőtestületnek. • 31./157 A 30./ pont szerinti beszámolót a polgármester nevében a Titkársági Osztály állítja össze a végrehatásért felelős személyek jelentése alapján. • 32./ A beszámoló minden munkaterv szerinti testületi ülés I. számú napirendi pontja. • 33./ A beszámolóban a határozat számának megjelölése mellett utalni kell a határozat rendelkezéseire, a tett intézkedésekre, azok eredményeire. • 34./ Amennyiben a végrehajtásnak akadálya volt, az erről való beszámolással egyidejűleg a testületnél kezdeményezni kell a határozat (vagy a végrehajtási határidő) módosítását, kiegészítését stb.
6. számú melléklet163 * * * * Függelék 164
158
Módosította az 1/2009. (II. 1.) sz. ör Beiktatta a 24/2005.(XII.4.) sz.ör. 160 Hatályon kívül helyezte az 1/2007.(II.5.) ör. 161 Módosította a 20/2008.(VI.30.) ör. 162 Hatályon kívül helyzte a 20/2008.(VI.30.) ör. 163 Hatályon kívül helyezte a 10/2013. (III. 1.) ör. 164 Hatályon kívül helyezte a 25/2013. (II. 25.) kt. határozat 159
155
Módosította az 1/2009. (II. 1.) sz. ör Módosította az 1/2009. (II. 1.) sz. ör 157 Módosította az 1/2009. (II. 1.) sz. ör 156
19
2. számú melléklet az 5/2007.(I.31.) számú testületi határozat 34. pontjához [Az Ügyrend mellékleteként elfogadta a 18/2011. (II. .24.) számú képviselő-testületi határozat]
BELSŐ KONTROLLRENDSZER
Érvényes: 2011. napjától
Jóváhagyta: .............................................. Tamási Város Jegyzője
BELSŐ KONTROLLRENDSZER A Tamási Város Polgármesteri Hivatal Belső kontrollrendszerét az államháztartásról szóló többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény, az államháztartás működési rendjéről szóló többször módosított 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet, illetve a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló többször módosított 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet alapján a következők szerint határozom meg.
A BELSŐ KONTROLLRENDSZER KIALAKÍTÁSA ÉS MŰKÖDTETÉSE A költségvetési szerv vezetője a költségvetési szerv működésének folyamatára és sajátosságaira tekintettel köteles kialakítani, működtetni és fejleszteni a szervezet belső kontrollrendszerét, ezen belül folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzéseket (FEUVE) működtetni. A belső kontrollrendszer tartalmazza mindazon elveket, eljárásokat és belső szabályzatokat, melyek alapján a költségvetési szerv érvényesíti a feladatai ellátására szolgáló előirányzatokkal, létszámmal és a vagyonnal való szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás követelményeit. A belső kontrollrendszer kialakítása és működtetése során a költségvetési szerv vezetőjének figyelembe kell vennie az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatókban foglaltakat. A belső kontrollrendszer fejlesztése során figyelembe kell venni az államháztartási külső ellenőrzést és belső ellenőrzést végző szervek által megfogalmazott ajánlásokat és javaslatokat is. A belső kontrollrendszer a költségvetési szerv által a kockázatok kezelésére és a tárgyilagos bizonyosság megszerzése érdekében kialakított folyamatrendszer, mely azt a célt szolgálja, hogy a költségvetési szerv megvalósítsa a következő fő célokat: −
a tevékenységeket, műveleteket szabályszerűen, valamint a megbízható gazdálkodás elveivel (gazdaságosság, hatékonyság, eredményesség) összhangban hajtsa végre,
−
teljesítse az elszámolási kötelezettségeket,
−
megvédje a szervezet erőforrásait a veszteségektől, és a nem rendeltetésszerű használattól.
A belső kontroll egy összetett folyamat, amelyet egy szervezet vezetése és dolgozói valósítanak meg, valamint folyamatosan alkalmazkodik a szervezetet érintő változásokhoz. A vezetésnek és a dolgozók minden szintjének részt kell vennie ebben a folyamatban, hogy a kockázatokat meghatározzák, és ésszerű biztosítékot biztosítsanak a szervezet kitűzött céljainak eléréséhez. A belső kontroll műveletek sora, amelyek beleszövődnek a szervezet minden tevékenységébe, folyamatosan végbemennek azokban, szerves részét képezik annak a módnak, ahogyan a vezetés a szervezetet működteti. A belső kontrollrendszer összefonódik a szervezet tevékenységeivel, és akkor a leghatékonyabb, ha teljesen beépül a szervezet struktúrájába. A szervezet dolgozói állománya a vezetésből és a többi dolgozókból tevődik össze. Bár a vezetés elsődleges feladata a felügyelet, a vezetés határozza meg a célokat és általános felelősséget visel a belső kontrollrendszerért. A belső kontroll biztosítja azokat a mechanizmusokat, amelyek a szervezet céljait veszélyeztető kockázatok megismeréséhez szükségesek, a vezetésnek kell meghatároznia a belső kontrolltevékenységeket, valamint figyelemmel kísérni és értékelni azokat. A belső kontroll kialakítása a vezetők részéről jelentős kezdeményező magatartást és intenzív kommunikációs tevékenységet követel meg a dolgozókkal. A belső kontroll közvetlenül a szervezet céljaihoz kapcsolódó, vezetés által használt eszköz, ugyanakkor a többi dolgozók is fontos szerepet játszanak bármiben, ami a szervezetben történik. 21
A költségvetési szerv vezetője köteles a szervezet minden szintjén érvényesülő- megfelelő: −
a kontrollkörnyezetet,
−
a kockázatkezelési rendszert,
−
a kontrolltevékenységeket,
−
az információs és kommunikációs rendszert,
−
a monitoring rendszert kialakítani és működtetni.
Az Áht. 49. §-a (5) bekezdésének t) pontja alapján meghatározott kötelezettségnek megfelelően a költségvetési szerv vezetője az irányítása alá tartozó költségvetési szervről a 292/2009. (XII.19.) Korm. rendelet 21. számú melléklet szerint értékelni köteles a belső kontrollok működését. Az értékelést a költségvetési szerv az éves elemi költségvetési beszámolóval együttesen megküldi meg az irányító szervnek. I. FOLYAMATBA ÉPÍTETT, ELŐZETES, UTÓLAGOS ÉS VEZETŐI ELLENŐRZÉS RENDSZERE
1. A folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés rendszere A folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés (a továbbiakban: FEUVE) létrehozásáért, működtetéséért és fejlesztéséért a költségvetési szerv vezetője felelős az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatók figyelembevételével. A költségvetési szerv vezetője köteles olyan szabályzatokat kiadni, folyamatokat kialakítani és működtetni a szervezeten belül, amelyek biztosítják a rendelkezésre álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását. A FEUVE, mint a kontrolltevékenység része, magában foglalja: −
a pénzügyi döntések dokumentumainak elkészítését (ideértve a költségvetési tervezés, a kötelezettségvállalások, a szerződések, a kifizetések, a szabálytalanság miatti visszafizettetések dokumentumait is),
−
az előzetes és utólagos pénzügyi ellenőrzést, a pénzügyi döntések szabályszerűségi és szabályozottsági szempontból történő jóváhagyását, illetve ellenjegyzését,
−
a gazdasági események elszámolásának (a hatályos jogszabályoknak megfelelő könyvvezetés és beszámolás) kontrollját.
Ezek az első szintű pénzügyi irányítási és ellenőrzési feladatok. A FEUVE-nek biztosítania kell, hogy −
a költségvetési szerv valamennyi tevékenysége és célja összhangban legyen a szabályszerűség, szabályozottság és megbízható gazdálkodás elveivel;
−
az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodásban ne kerüljön sor pazarlásra, visszaélésre, rendeltetésellenes felhasználásra;
−
megfelelő, pontos és naprakész információk álljanak rendelkezésre a költségvetési szerv működésével kapcsolatosan;
−
a FEUVE harmonizációjára és összehangolására vonatkozó jogszabályok végrehajtásra kerüljenek a módszertani útmutatók figyelembevételével.
1.1. A FEUVE rendszer működésének célja, tartalma 22
A FEUVE rendszer tartalmazza mindazon elveket, eljárásokat, melyek alapján a költségvetési szerv érvényesíti a feladatai ellátására szolgáló előirányzatokkal, létszámmal és a vagyonnal való szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás követelményeit. A folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés a szervezeten belül a gazdálkodásért felelős szervezeti egység által folytatott első szintű pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszer, amelynek létrehozásáért, működtetéséért és fejlesztéséért a költségvetési szerv vezetője felelős. 1.2. Az első szintű pénzügyi irányítási és ellenőrzési feladatok a FEUVE rendszerében Az első szintű pénzügyi irányítási és ellenőrzési feladatok magukban foglalják: −
a pénzügyi döntések dokumentumainak elkészítését (ideértve a költségvetési tervezés, a kötelezettségvállalások, a szerződések, a kifizetések, a szabálytalanság miatti visszafizettetések dokumentumait is),
−
az előzetes és utólagos pénzügyi ellenőrzést, a pénzügyi döntések szabályszerűségi és szabályozottság szempontból történő jóváhagyását, illetve ellenjegyzését,
−
a gazdasági események elszámolását (a hatályos jogszabályoknak megfelelő könyvvezetés és beszámolás).
A felsorolt tevékenységek feladatköri elkülönítését az Áht. 121. §.-ában meghatározottak szerint biztosítani kell. Ennek mintáját a szabályzat 2. sz. melléklete tartalmazza. Az első szintű pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszernek biztosítania kell, hogy −
a költségvetési szerv valamennyi, gazdálkodással kapcsolatos tevékenysége és célja összhangban legyen a szabályszerűség, szabályozottság és megbízható gazdálkodás elveivel,
−
az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodásban ne kerüljön sor pazarlásra, visszaélésre, rendeltetésellenes felhasználásra,
−
megfelelő, pontos és naprakész információk álljanak rendelkezésre a költségvetési szerv gazdálkodásával kapcsolatosan,
−
a folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés harmonizációjára és összehangolására vonatkozó irányelvek végrehajtásra kerüljenek,
−
a rendelkezésre álló eszközök és források a szabályszerűség, szabályozottság és megbízható gazdálkodás elveivel összhangban kerüljenek felhasználásra.
1.3. A FEUVE rendszerében alkalmazott fogalmak, valamint megvalósításukkal, működésükkel kapcsolatos feladatok, eljárás rendek A költségvetési szerv vezetője köteles olyan szabályzatokat kiadni, folyamatokat kialakítani és működtetni a szervezeten belül, amelyek biztosítják a rendelkezésre álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását. 1.3.1. Szabályosság A szabályosság azt jelenti, hogy az adott költségvetési szerv vagy szervezeti egysége működése, tevékenysége megfelel-e a vonatkozó szabályoknak, előírásoknak. Az első szintű pénzügyi és ellenőrzési feladatok ellátása során a jegyző feladata, hogy a költségvetési szerv dolgozói számára biztosítsa −
a hatályos központi jogszabályok, és más kötelező szabályozások megismerhetőségét,
−
a belső szabályzatokhoz való hozzáférést. 23
A szabályosság érdekében a következő eljárásokat kell lefolytatni: Gondoskodni kell a polgármesteri hivatalt közvetlenül érintő, a mindennapi tevékenységben alkalmazni szükséges valamennyi központi jogszabály, előírás, ajánlás hozzáférhetőségéről. A központi jogszabályok megfelelő alkalmazása érdekében biztosítani kell az adott területen dolgozók számára a továbbképzésen, értekezleten, konzultáción való részvételt, illetve egyéb szakmai anyagok, pl.: szakkönyvek, segédletek beszerzését, illetve az internetes honlapokhoz való hozzáférést. A belső szabályzatok kezelésének úgy kell történnie, hogy az érintettek számára könnyen hozzáférhető legyen. A belső szabályzatok kiadásakor, a régi szabályozások felülvizsgálatakor az érintett dolgozókat részletesen tájékoztatni kell az új végleges szabályokról. A központi előírások és a helyi szabályok betartását, azaz a szabályosságot a következő eszközökkel kell biztosítani: −
előzetes vezetői ellenőrzéssel,
−
egymásra épülő, egymást ellenőrző folyamatok rendszerével,
−
utólagos vezetői ellenőrzéssel,
−
független belső ellenőrzéssel.
A szabályosság területén az előzetes vezetői ellenőrzés legfontosabb eszköze a területen dolgozók, illetve a folyamatgazdák szabályozottsági ismereteinek megismerése megbeszélés, beszámoltatás stb. útján. A folyamatba épített ellenőrzés legfontosabb eszköze a szabályosság tekintetében az, hogy a szabályok kialakításánál ügyelnek arra, hogy adott tevékenység több részfolyamatból, feladatból álljon, s a folyamatokat, feladatokat ne ugyanaz a személy lássa el, s az adott feladatot ellátó személynek kötelező legyen az előző feladat elvégzésének ellenőrzése is. Az utólagos vezetői ellenőrzés eszköze a szabályosság vonatkozásában leginkább a szabályzatban foglaltak betartásának ellenőrzése beszámoltatással, dokumentumok áttekintésével, megbeszéléssel stb. A független belső ellenőrzés a szabályosság vonatkozásában a nagyobb kockázatot képviselő területeken gyakrabban ellenőrzi a szabályzatok betartását. 1. 3.2. Szabályozottság A szabályozottság azt jelenti, hogy a költségvetési szerv vagy annak szervezeti egysége működése, tevékenysége, illetve valamely tevékenységi folyamata, részfolyamata, alaptevékenységi körébe tartozó szakfeladata megfelelően szabályozott-e, a rögzített szabályok megfelelnek–e a hatályos jogszabályoknak, előírásoknak, egyéb vezetői rendelkezéseknek. Az első szintű pénzügyi és ellenőrzési feladatok ellátása során a jegyző feladata az, hogy gondoskodjon arról, hogy a polgármesteri hivatal −
mindig a hatályos jogszabályoknak, előírásoknak figyelembevételével lássa el belső szabályozási feladatait, ezekről a központi szabályokról tájékozott legyen,
−
a hatályos jogszabályok alapján kötelezően előírt belső szabályozási követelményeknek eleget tegyen, gondoskodjon a kialakított belső szabályok megismertetéséről,
−
a belső szabályozásnál figyelembe vételre kerüljenek a fenntartó által meghatározott útmutatások, célkitűzések is. (intézmények esetében)
−
a polgármesteri hivatal helyi sajátosságait is figyelembe véve a szabályozandó területek feltárásra kerüljenek, a szabályzatok elkészítése során ennek megfelelően készítsék el a vonatkozó szabályzatokat. 24
A szabályozottság érdekében a jegyzőnek meg kell határozni azokat a területeket, mely területek szabályozásáról gondoskodni kell a kötelező központi előírások miatt. A belső szabályozás előtt, vagy azok felülvizsgálatakor előzetes konzultációt kell folytatni a területen dolgozókkal, illetve a területhez kapcsolódó tevékenységi folyamat folyamatgazdáival. Csak az előzetes tájékozódást követően lehet elkészíteni a szabályzat tervezetét, melyet véglegesítés előtt ismét meg kell beszélni az érintett dolgozókkal, illetve folyamatgazdákkal. A szabályozottság megfelelő minősége érdekében a szabályozottságot jogszabályi változás vagy szervezeti módosulás esetén felül kell vizsgálni. A felülvizsgálatnál figyelembe kell venni a munkafolyamatba épített vezetői ellenőrzés tapasztalatait, a független belső ellenőrzés megállapításait, valamint az irányító szervi, illetve egyéb külső ellenőrzés észrevételeit is. 1.3.3. Gazdaságosság A gazdaságosság egy adott tevékenység ellátásához felhasznált erőforrások költségének optimalizálását jelenti a megfelelő minőség biztosítása mellett. Az első szintű pénzügyi és ellenőrzési feladatok ellátása során a jegyző feladata, hogy a feladatai ellátására szolgáló bevételi és kiadási előirányzatokkal, a létszám-előirányzattal, valamint a rendelkezésre álló vagyonnal úgy gazdálkodjon, hogy figyelembe vegye a gazdaságosság követelményeit. A gazdaságosság követelménye az, hogy adott feladat, tevékenység ellátásához felhasznált erőforrások költségei – a minőség fenntartása mellett – optimalizálva legyenek. A gazdaságosság biztosítása érdekében a jegyzőnek az alábbi feladatokat kell elvégezni, az eljárás rendet kialakítani: Gazdaságossági számításokat kell végezni −
a bevételi és kiadási előirányzatok és azok felhasználása vonatkozásában, mivel nem tekinthető gazdaságosnak a kiadási előirányzatok felhasználása akkor, ha nem veszik figyelembe, hogy mikor, hol lehet a legkedvezőbb áron megszerezni a működéshez, feladatellátáshoz szükséges eszközöket, készleteket, vásárolt szolgáltatásokat.
−
a létszám-előirányzatok felhasználása tekintetében, mivel a létszám előirányzatok felhasználása akkor gazdaságos, ha a helyi körülmények figyelembe vételével a létszám szükségletet a legkevesebb költséggel oldják meg.
−
a vagyongazdálkodás során. A vagyongazdálkodás során fontos a gazdaságossági számítás, mert ki kell számítani, hogy adott feladat ellátását hogyan lehetne a meglévő vagyonnal úgy ellátni, hogy az a legkevesebb költséggel járjon.
1.3.4. Hatékonyság A hatékonyság egy adott tevékenység során előállított termékek, szolgáltatások és egyéb eredmények, valamint az előállításukhoz felhasznált források közötti kapcsolat. Az első szintű pénzügyi és ellenőrzési feladatok ellátása során a jegyző feladata úgy gazdálkodni, hogy figyelembe vegye a hatékonyság követelményeit. A hatékonyság követelményeinek érvényesülnie kell a bevételi és kiadási előirányzatokkal, a létszámelőirányzattal, valamint a rendelkezésre álló vagyonnal való gazdálkodás során.
25
A hatékonyság követelménye, hogy adott feladat, tevékenység során az ellátott feladat, nyújtott szolgáltatás, valamint ezek elvégzéséhez felhasznált források közötti kapcsolat megfelelő legyen. A tevékenység akkor hatékony, ha a polgármesteri hivatal a lehető legkevesebb tárgyi és munkaerő felhasználásával a lehető legtöbb, és legjobb minőségű feladatellátást végez. A hatékonyság biztosítása érdekében hatékonysági számításokat kell végezni a jegyzőnek −
a bevételi és kiadási előirányzatok és azok felhasználása vonatkozásában, Vizsgálni kell, hogy a teljesített feladatellátás, illetve szolgáltatásnyújtás hogyan viszonyul az elvárásokhoz mennyiségben és minőségben. Vizsgálni kell, hogy a legjobb minőségű feladatellátás, illetve szolgáltatásnyújtás érdekében hogyan lehet a legkevesebb tárgyi eszközt igénybe venni, a legkevesebb készletbeszerzési kiadást teljesíteni, és a legkevesebb vásárolt szolgáltatást igénybe venni.
−
a létszám-előirányzatok felhasználása tekintetében, A létszám-előirányzatok felhasználása milyen hatással van a nyújtott szolgáltatások mennyiségére, annak lehetséges igénybevételére, valamint a létszám felhasználása hogyan hat a szolgáltatást igénybevevőkre. Az intézménynek vizsgálnia kell, hogy a minőség javítása, vagy legalább is szinten tartása mellett, minél több feladatot hogyan tud a legkevesebb létszám, illetve személyi juttatás előirányzat igénybevételével ellátni.
−
a vagyongazdálkodás során, A vagyongazdálkodás során a hatékonysági vizsgálat arra terjed ki, hogy a rendelkezésre álló vagyon megfelelően kihasznált-e. A feladatellátáshoz nem szükséges, illetve a nem megfelelően hasznosított vagyon nem eredményezi a költségvetési szerv hatékony működését.
1.3.5. Eredményesség Eredményesség egy adott tevékenység céljai megvalósításának mértéke, a tevékenység szándékolt és tényleges hatása közötti kapcsolat. Az első szintű pénzügyi és ellenőrzési feladatok ellátása során a jegyző feladata, hogy a gazdálkodás során vegye figyelembe az eredményesség elveit, követelményeit. Az eredményesség elveinek érvényesülnie kell kiadási előirányzatok, a létszám-előirányzat felhasználása, valamint a rendelkezésre álló vagyonnal való gazdálkodás során. Az eredményesség a költségvetési szerv tevékenysége, nyújtott szolgáltatása megvalósításának mértéke, azaz a feladatellátás tervezett és tényleges teljesítése közötti kapcsolat. Az eredményesség azt mutatja, hogy a költségvetési szerv működése, feladatellátása, szolgáltatásnyújtása eléri-e a célját, s ha elérte, ott milyen hatást váltott ki. A költségvetési szerv adott tevékenysége, feladatellátása, szolgáltatásnyújtása akkor eredményes, ha azt az érdekeltek ténylegesen igénybe vették, s azzal elégedettek. II. KONTROLLKÖRNYEZET 1. Kontrollkörnyezet Az államháztartás működési rendjéről szóló - többször módosított - 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet alapján a költségvetési szerv vezetője köteles olyan kontrollkörnyezetet kialakítani, amelyben −
világos a szervezeti struktúra, 26
−
egyértelműek a felelősségi, hatásköri viszonyok és feladatok,
−
meghatározottak az etikai elvárások a szervezet minden szintjén,
−
átlátható a humán erőforrás kezelés.
A költségvetési szerv vezetője köteles elkészíteni és rendszeresen aktualizálni a költségvetési szerv ellenőrzési nyomvonalát, amely a költségvetési szerv működési folyamatainak szöveges vagy táblázatba foglalt, vagy folyamatábrákkal szemléltetett leírása, amely tartalmazza különösen a felelősségi és információs szinteket és kapcsolatokat, irányítási és ellenőrzési folyamatokat, lehetővé téve azok nyomon követését és utólagos ellenőrzését. A költségvetési szerv vezetője köteles szabályozni a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét, amely a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatának mellékletét képezi. A kontrollkörnyezet a teljes kontrollrendszer alapja. Biztosítja a fegyelmet és a szervezeti felépítést, valamint azt a légkört, amely befolyásolja a belső kontroll általános minőségét. Átfogóan hat arra, hogyan határozzák meg a stratégiát és célokat, a kontrolltevékenységek strukturáltságát. A kontrollkörnyezet alapozza meg a belső kontroll összes többi elemét a fegyelem és a struktúra biztosítása által. A kontrollkörnyezet összetevői: −
A vezetés és a dolgozók személyes és szakmai becsületessége, etikai értékrendje, beleértve a támogató hozzáállást a teljes szervezet folyamatos belsőkontrolljához;
−
Az elkötelezettséget a szakmai hozzáértés (kompetencia) iránt,
−
A vezetés hozzáállása, vagyis a vezetési filozófia és stílus,
−
A szervezeti felépítés,
−
Az emberi erőforrásokkal kapcsolatos politika és gyakorlat (humánpolitika).
1.1. A vezetés és a dolgozók személyes és szakmai becsületessége, etikai értékrendje A vezetés és a dolgozók személyes és szakmai becsületessége, az általuk vallott etikai értékek meghatározzák, hogy ők mit részesítenek előnyben, milyen az értékítéletük, amelyek végül is viselkedési normákban jelennek meg. A vezetésnek és dolgozóknak támogató hozzáállást kell tanúsítania a teljes szervezet folyamatos belsőkontrollja iránt. A szervezet minden dolgozójának – beleértve a vezetést és az alkalmazottakat – fenn kell tartania és demonstrálnia kell a személyes és szakmai becsületességet és az etikai értékeket és mindig meg kell felelnie a vonatkozó magatartási szabályoknak. Fel kell tárniuk a személyes pénzügyi érdekeltségeiket, máshol betöltött állásaikat, jelenteniük kell az összeférhetetlenséget. Ezen túl tevékenységeiknek etikusnak, szabályszerűnek, gazdaságosnak, hatékonynak és eredményesnek kell lenniük. 1.2.
Elkötelezettség a szakmai hozzáértés iránt Az elkötelezettség a szakmai hozzáértés (kompetencia) iránt magában foglalja azt a tudás- és készségszintet, amely hozzájárul a szabályszerű, etikus, gazdaságos, hatékony és eredményes teljesítéshez, továbbá a személyes felelősség megfelelő megértését a belső kontroll tekintetében. A vezetőknek és a dolgozóknak fenn kell tartania a megfelelő kompetenciaszintet, amely biztosítja, hogy megértsék a jó belső kontroll kialakításának, fejlesztésének és fenntartásának fontosságát, és feladataikat úgy hajtsák végre, hogy teljesítsék az általános kontroll célokat, valamint a szervezet feladatát.
27
A szervezet bármely dolgozója a saját felelősségi körében részese a belső kontrollnak, ezért a vezetés és a dolgozók kötelesek fenntartani és bizonyítani a kockázatok értékeléséhez szükséges hozzáértési szintjüket és elősegíteni a hatékony és eredményes teljesítés biztosítását, és saját feladataik hatékony teljesítéséhez megfelelően megérteni a belső kontroll szerepét. Egy továbbképzés megnövelheti a közalkalmazott, köztisztviselő tudatosságát a belső kontroll céljaival, és ezen belül az etikus tevékenységgel kapcsolatban, segíthet a kontroll célok megértésében és az etikai kétségek kezelésének gyakorlatában. 1.3.
A vezetés hozzáállása A vezetés szemléletét, hozzáállását, vagyis a vezetési filozófiát és stílust tükrözi: −
a folyamatos belső kontrollhoz való támogató hozzáállás, függetlenség, kompetencia és példás vezetés;
−
a vezetés által meghatározott magatartás-szabályok, valamint tanácsadás és teljesítményértékelések, amelyek támogatják a belső kontroll célkitűzéseket és ezeken belül az etikus tevékenységet.
A vezetés példamutatása, és az etikus magatartás folyamatos hangsúlyozása alapvetően fontos a belső kontrollcélok megvalósításához és ezen belül az etikus tevékenység, mint cél teljesítéséhez. Feladatai teljesítése során a vezetésnek saját tevékenységén keresztül kell példát mutatnia és magatartásának sokkal inkább azt kell tükröznie, hogy mi a helyes, mint azt, hogy mi a hasznos, vagy a még elfogadható. Vagyis a vezetői politikáknak, eljárásoknak és gyakorlatnak kezdeményezőnek kell lennie a szabályszerű, etikus, gazdaságos, hatékony és eredményes munkavégzés megvalósításában. 1.4. Szervezeti felépítés Az egység szervezeti felépítése biztosítja: −
a felhatalmazás és felelősség felosztását;
−
hatáskör és elszámolási kötelezettség meghatározását;
−
megfelelő beszámolást.
A szervezeti felépítés lényegében tükrözi a szervezetben a felelősségek (feladat- és hatáskörök) legfontosabb területeit. A hatáskör és az elszámolási kötelezettség megjelölése a felhatalmazás és a felelősség felosztásának a módját képezi a teljes szervezet tekintetében. Hatáskör és elszámolási kötelezettség nem létezhet a beszámolás különböző formái nélkül. Ezért meg kell határozni a beszámolás, számadás megfelelő útjait. Kivételes körülmények között szükséges lehet más – alternatív – beszámolási, jelentéstételi utak meghatározása is a normális körülmények közötti jelentéstételi utakon túl, például olyan esetekben, amikor a vezetés is részese a szabálytalan műveleteknek. A szervezeti felépítés magában foglalhatja a belső ellenőrt, amelynek függetlennek kell lennie a vezetéstől, és jelentéstételi kötelezettségét közvetlenül a szervezet legfelső vezetője felé kell teljesítenie. Egy szervezetben mindenki visel valamilyen felelősséget a belső kontroll iránt: A vezetők közvetlenül felelősek a szervezetben folyó minden tevékenységért, beleértve a tervezést, megvalósítást, a belső kontrollrendszer megfelelő működésének, karbantartásának és dokumentálásának felügyeletét. A vezetők felelőssége a szervezetben betöltött beosztásuktól és a szervezet jellemzőitől függően változó. A belső ellenőrök vizsgálják és értékeléseik és ajánlásaik segítségével támogatják a belső kontrollrendszer folyamatos eredményességét, ez által jelentős szerepet játszanak a belső kontroll eredményességében. 28
A belső ellenőrök ugyanakkor nem viselnek elsődleges vezetői felelősséget a belsőkontroll kialakításáért, megvalósításáért, karbantartásáért és dokumentálásáért. A szervezet dolgozói szintén hozzájárulnak a belső kontrollhoz. A belső kontroll minden dolgozó feladatkörének egy konkrétan meghatározott, (vagy hallgatólagosan hozzá tartozó, magától értetődő) része. A dolgozói állomány minden tagja szerepet játszik az eredményes kontrollban, és felelősnek kell lennie a műveletekben jelentkező problémák, a kialakított belső szabályzatoknak való nem megfelelés, vagy az elvek megszegésének a jelentéséért. A belső kontroll megvalósításában a szervezet minden dolgozója fontos szerepet játszik. Ugyanakkor a vezetés viseli az átfogó felelősséget a belső kontrollrendszer kialakításáért, megvalósításáért, megfelelő működésének és karbantartásának felügyeletéért és dokumentálásáért. 1.5.
Humán erőforrás politika és gyakorlat A humán erőforrás politika és gyakorlat magában foglalja a dolgozók felvételét, eligazítását, oktatását (formális képzési kereteken belül és a gyakorlatban), továbbképzését, az értékelést és tanácsadást, előléptetést és javadalmazást, valamint a fegyelmező intézkedéseket. A belső kontroll egyik fontos aspektusa a dolgozói állomány. A hatékony kontroll biztosításához hozzáértő, megbízható dolgozókra van szükség. Ezért a dolgozók felvételének, képzésének, értékelésének, javadalmazásának és előléptetésének módszerei alapvetően fontos részét képezik a belső kontrollkörnyezetnek. A dolgozók állományba vételével kapcsolatos döntéseknek ezért arra a bizonyosságra kell alapoznia, hogy az alkalmazott személyek becsületesek, rendelkeznek a megfelelő képesítéssel és gyakorlattal feladatuk végrehajtásához, és biztosított a szükséges tanfolyami és gyakorlati, valamint etikai oktatásuk. A humán-erőforrás gazdálkodásnak szintén lényeges szerepe van egy megfelelő etikai környezet kialakításában a szakmai hozzáértés és az átláthatóság megkövetelésével a napi gyakorlatban. Ez láthatóvá válik a teljesítményértékelési és előléptetési folyamatokban, amelyeknek az érdemeken kell alapulnia. A kiválasztási folyamat nyíltságának biztosítása az üres álláshelyek nyilvánosságra hozatalával szintén elősegíti az etikus humánerőforrás gazdálkodás megvalósítását.
1.6. Az ellenőrzési nyomvonal Az Ámr. rendelkezése szerint az ellenőrzési nyomvonal a szervezet tervezési, pénzügyi lebonyolítási folyamatainak, valamint ellenőrzési folyamatainak szöveges, vagy táblázatba foglalt, vagy folyamatábrákkal szemléltetett leírása, mely tartalmazza különösen a felelősségi és információs szinteket és kapcsolatokat, továbbá az irányítási és ellenőrzési folyamatokat, lehetővé téve azok nyomon követését és utólagos ellenőrzését. 1.6.1. A költségvetési szerv vezetőjének felelőssége és kötelezettsége az ellenőrzési nyomvonal kialakítása során A jegyző köteles olyan szabályzatokat kiadni, folyamatokat kialakítani és működtetni a szervezeten belül, amelyek biztosítják a rendelkezésre álló erőforrások szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását. A jegyző köteles elkészíteni a költségvetési szerv ellenőrzési nyomvonalát, amely a költségvetési szerv tervezési, pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési folyamatainak szöveges, táblázatba foglalt leírása.
1.6.2. Az ellenőrzési nyomvonal jelentősége a költségvetési szerv működésében Az ellenőrzési nyomvonal a folyamatokra vonatkozó egyes tevékenységeket, a tevékenységek jogi alapját, felelősét, ellenőrzését, nyomon követését, a kapcsolódó dokumentumokat öleli fel: −
a költségvetési szerv működésének, egyes tevékenységeinek egymásra épülő eljárásrendjeit egységes folyamatként mutatja, teljes egészében tartalmazza az ellenőrzési pontok (típusok) összességét, 29
−
kialakításával a költségvetési szervre jellemző valamennyi tevékenység, valamennyi „szereplő”, funkció együttes koordinálására kerül sor,
−
valamennyi résztvevő számára írott és átlátható formában válik (követendő eljárásként) feladattá az eljárások és módszerek betartása, miközben a referenciák, dokumentumtípusok és maguk az eljárások is standardizáltakká válnak,
−
megmutatja a szervezet folyamatba épített ellenőrzési rendszerének hiányosságait, így felgyorsítja a pénzügyi irányítás folyamatainak megfelelő átalakítását, és a működtetés színvonalának, a nyújtott szolgáltatások értéknövekedését segíti elő.
1.6.3. Az ellenőrzési nyomvonal jelentősége a felelősségi szintek területén Az ellenőrzési nyomvonal egy standardot jelent, eljárások együttesét, amelyek alapján meghatározhatók valamennyi folyamatban a felelősök, az ellenőrzési pontok. Az ellenőrzési nyomvonal segítségével könnyen és gyorsan azonosítható a hibás működés, a hozzá tartozó felelős. Az ellenőrzési nyomvonal megmutatja, hogy a teljes folyamat minősége az egyes résztevékenységekért felelős közreműködőkön is múlik.
1.6.4. Az ellenőrzési nyomvonal jelentősége a szervezeten belüli együttműködés erősítése területén A különböző szervezeti egységek kapcsolatában nagyobb rugalmasság, jobb együttműködés, koordináció várható az ellenőrzési nyomvonal kialakításától. Az ellenőrzési nyomvonal a teljes feladatellátására kiterjed, vagyis a működtetés jobbításának fontos eszköze.
1.6.5. Az ellenőrzési nyomvonal jelentősége a szervezeti működés területén A megbízható ellenőrzési nyomvonal kialakításának jelentősége abban áll, hogy segítségével feltérképezhető a szervezet összes folyamatában rejlő működési kockázat. A hibásan kialakított ellenőrzési nyomvonal gátolhatja a szervezet folyamatainak pontos ismeretét, így a működtetését. Az ellenőrzési pontok elégtelensége vagy az átfedések kialakulása működési zavarokhoz vezethet. 1.6.6. Az ellenőrzési nyomvonal elkészítése A költségvetési szerv működési folyamatai a szervezet célkitűzéseinek elérése érdekében kerülnek kialakításra és ennek (a működési folyamatoknak) megfelelően kell a költségvetési szervet működtetni. Az ellenőrzési nyomvonalat ezekhez a működési folyamatokhoz (gazdasági eseményekhez) kell hozzárendelni. A megfelelő irányítási szinteken folyó szabályozott tevékenységek részletes információkat nyújtanak az egyes, a költségvetési szerv tevékenységére vonatkozó gazdasági eseményekről, műveletekről, a műveletekben résztvevőkről, a felelősségeikről, a pénzügyi tranzakciókról, a folyamatot kísérő dokumentumokról. A szabályszerűen vezetett és dokumentált folyamatok megmutatják a művelettel kapcsolatos információkat, a művelet időpontját, a feladat ellátásának módját, az alátámasztó (beérkező és kimenő) dokumentumokat. Az ellenőrzési nyomvonal kialakítása során a működési folyamatok pontos és teljes körű meghatározása, a szabályzatokban való rögzítése a jegyző felelőssége és kötelezettsége. 1.6.7. Az egyes gazdasági eseményekkel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal kialakításának gyakorlati megvalósítása A költségvetési szerv gazdálkodásának, működési sajátosságainak figyelembe vételével szükséges az ellenőrzési nyomvonalat kialakítani. Rendszeres időközönként a már érvényben lévő ellenőrzési nyomvonalakat felül kell vizsgálni, folyamatosan aktualizálni kell. 30
Az ellenőrzési nyomvonal felülvizsgálatáért és folyamatos aktualizálásáért a pénzügyi osztályvezető felelős. Az ellenőrzési nyomvonal kialakításának első lépése a folyamatok és folyamatgazdák azonosítása. A költségvetési szerv működési folyamatait a főfolyamatok mentén kell csoportosítani, majd a főfolyamatokat részfolyamatokká kell bontani. A működési folyamatok szabályozottságára lehet alapozni az ellenőrzési pontok, nyomvonalak elkészítését. Az egyes költségvetési szervek állami feladat-ellátásának megfelelően különböző feladattípusokkal rendelkeznek, például túlsúlyban lehet a pályázatos források elosztásának feladata, vagy elsősorban intézményfinanszírozás lehet az adott költségvetési szerv feladata, a beruházások, illetve fejlesztések képezhetik a tevékenység nagyobb részét. A költségvetési szerv vezetője meghatározott kockázati prioritások figyelembe vételével határozhatja meg az ellenőrzési nyomvonal kialakítását. A belső ellenőrzéssel is lehet egyeztetni, hogy az ellenőrzési tapasztalat alapján a kockázatos területek megfelelő sorrendiséget kapjanak. A költségvetési szerv vezetője általánosan adhat ki utasítást az ellenőrzési nyomvonal elkészítésére a költségvetési szerv egészére vonatkozóan, és az általános, egységes elvek, eljárások megfogalmazása mellett a konkrét végrehajtással megbízhatja az egyes szervezeti egységek vezetőit. Az ellenőrzési nyomvonal kialakításának feladatát támogatják a költségvetési szerv rendelkezésére álló belső szabályzatok, dokumentációk, egyéb információk, a lezárt ellenőrzésekkel kapcsolatos jelentésekben tett megállapítások, javaslatok, illetve az elkészített intézkedési tervek felhasználása. Az ellenőrzési nyomvonal kialakítása során különféle ellenőrzési pontokat kell beiktatni. Az ellenőrzési pontok meghatározása és működtetése, annak minősége, a FEUVE erősségeit, illetve gyengeségeit mutatja meg. Az ellenőrzési pontok lehetnek −
vezetői ellenőrzési pontok
−
szervezeti ellenőrzési pontok
−
jóváhagyási ellenőrzési pontok
−
működési ellenőrzési pontok
−
hozzáférési ellenőrzési pontok
−
megszakítási ellenőrzési pontok
A polgármesteri hivatal ellenőrzési nyomvonalának kialakításakor a gazdasági események sorrendiségének kiválasztásában a költségvetési szervre vonatkozó legjellemzőbb folyamat az elsődleges szempont. A gazdasági esemény, folyamat meghatározása alapján kerül sor az intézmény polgármesteri hivatal ellenőrzési nyomvonalának táblázatba (táblarendszerbe) történő foglalására. 1.6.8. Az ellenőrzési nyomvonal kialakításánál alkalmazott táblarendszer A gazdasági eseményekre vonatkozó táblarendszer elsősorban az érintett szervezet felelősségi és az információs szintjeit tartalmazza, a kapcsolódásokat, az irányítási és ellenőrzési folyamatot. A táblarendszer fejlécének adatai, melyet valamennyi esemény leírásánál egységesen használunk: −
sorszám
−
tevékenység, feladat
−
jogszabályi alap
−
előkészítés 31
−
keletkező dokumentum
−
felelős/kötelezettségvállaló
−
határidő
−
ellenőrzés/érvényesítés
−
utalványozás/ellenjegyzés
−
pénzügyi teljesítés
−
könyvvezetésben való megjelenés
A táblázatok elkészítése során hivatkozni kell az érvényben lévő szabályzatokra a táblázatok egyes rovatain belül. A táblarendszer az egyes gazdasági eseményekkel kapcsolatosan a teljes folyamatot írja le, vagyis a tervezéstől a végrehajtáson át a beszámolás fázisáig, megjelölve a folyamatot és a felelőst, ellenőrzési pontot, a dokumentumokat (adatbázist), amelyet az adott folyamat használ és az ezekért való felelősségeket. A gazdasági eseménycsoportok, mint alapfolyamatok esetében az egyes szakaszokhoz hozzárendelhető az adott tevékenység felelőse (ellenőrzési pont), a beérkező dokumentum típusa, valamint a tevékenység következtében előálló és már a következő feladat inputját képező dokumentum jellege. A polgármesteri hivatal ellenőrzési nyomvonalát, táblarendszerét a szabályzat 1. számú melléklete tartalmazza.
32
III. KOCKÁZATKEZELÉS 1. Kockázatkezelés Az államháztartás működési rendjéről szóló - többször módosított - 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet alapján a költségvetési szerv vezetője köteles a kockázati tényezők figyelembevételével kockázatelemzést végezni, és kockázatkezelési rendszert működtetni. A kockázatelemzés során fel kell mérni, és meg kell állapítani a költségvetési szerv tevékenységében, gazdálkodásában rejlő kockázatokat. A kockázatkezelés keretében meg kell határozni az egyes kockázatokkal kapcsolatos intézkedéseket és megtételük módját. A szervezet működésében rejlő kockázatos területek kiválasztását az államháztartásért felelős miniszter által kiadott, kötelező erővel nem rendelkező módszertani útmutató segíti. A kockázatkezelés, mint módszer a vezetés gyakorlati eszköze, a tervezés és döntéshozatal, a végrehajtás alapvető része. A vezetőknek külön figyelmet kell fordítani arra, hogy a kockázatkezelést minden folyamatba beépítsék, és a szervezet minden tagja megértse a kockázatkezelés értékét. Fontos figyelembe venni, hogy a kockázatkezelés elsősorban a szervezet feladatellátását támogató belső folyamat, és nem az adott költségvetési szerven kívüli szervezetek, hatóságok igényeit szolgálja. A kockázatkezelés alapvető célja, hogy ez az összefüggésrendszer, és az ezzel kapcsolatos felelősség világossá váljék minden érintett számára. A célok szintjeivel párhuzamosan, annak megfelelően a kockázatokért való felelősségeket is delegálni kell a megfelelő szintekre. Ezáltal a kockázatkezelés beépül a mindennapi tevékenységek közé, és nem elkülönült – csak időszakos – feladattá válik. 1. 1. A kockázat fogalma Kockázat a költségvetési szerv gazdálkodása tekintetében mindazon elemek és események bekövetkeztének a valószínűsége, amelyek hátrányosan érinthetik a szerv működését. A kockázat lehet egy esemény vagy következmény, amely lényegi befolyással van egy szervezet célkitűzéseire. A kockázat lehet véletlenszerű esemény, hiányos ismeret vagy információ. Eredendő kockázat, amely szabálytalanságok vagy a megvalósítás során fellépő hibák előfordulásának kockázata. Ellenőrzési kockázat: az ezen hibákat vagy szabálytalanságokat meg nem előző, illetve fel nem táró folyamatba be nem épített ellenőrzési eljárásokból fakadó kockázat. 1.2. A kockázatkezelés, a kockázat kezelő A kockázatkezelésért felelős költségvetési szerv vezetőjének tevékenységében támaszkodnia kell a belső ellenőrzés ajánlásaira, javaslataira. A kockázat azonosítással a megfelelő válaszlépések kialakíthatók, így a kockázatok mérsékelhetők. A költségvetési évre szóló munkaterv (célkitűzések) végrehajtását megakadályozó tényezők, kockázatok azonosítását követően a kockázatok kiküszöbölésére vonatkozó válasz/intézkedés meghatározása szükséges. A választott intézkedés, kockázatkezelés hatását is szükséges felmérni, a felmérés eredményét szükséges összevetni az adott művelettel, tevékenységgel kapcsolatos eredetileg tervezett végeredménnyel. A kiemelten nagy kockázatú tevékenységek esetében a jegyző intézkedik a legmagasabb kockázatú terület/tevékenység ellenőrzéséről (preventív ellenőrzés), folyamatos jelentést, beszámolót kér vagy helyszíni vizsgálatot tart, vagy felkéri a belső ellenőrzést vizsgálat elvégzésére. 33
A hatékony folyamatba épített ellenőrzés a legjobb eszköz a kockázatok kezelésére. A folyamatba épített ellenőrzés hatékonyságát támogatja az ellenőrzési nyomvonal kialakítása. Az ellenőrzési nyomvonal kiépítése alapján lehet a megfelelő kockázatelemzési tevékenységet ellátni. A kockázatkezelést a költségvetési szerv vezetője végezheti egyedül, testületi munkában, átruházhatja az egyes szakmai területek vezetőire a területet érintő kockázatok kezelését. A kockázatkezelést a polgármesteri hivatalban a pénzügyi osztályvezető végzi.
1.3. A kockázatkezelési hatókör A költségvetési szerv vezetőjének felelőssége és kötelessége az éves költségvetési terv kialakítása, végrehajtása és folyamatba épített ellenőrzése, illetve a tevékenységről való beszámolás során a kockázati tényezők, elemek azonosítása, a kockázatok bekövetkezésének valószínűsítése, a kockázati hatás mérése és semlegesítése. A jegyző elkészíti a területe célkitűzéseinek végrehajtását akadályozó kockázatok elemzését (azonosítás, értékelés), annak kezelési módját. A jegyző felméri, mi jelenthet kockázatot az adott területen és mekkora kockázat-nagyságokkal lehet számolni, és a meghatározott kockázati nagyság alapján milyen intézkedéseket kell elvégezni. 1.4. Az intézményi kockázatok kezelésének folyamata A polgármesteri hivatal működésének alapvető érdeke, hogy elérje célkitűzéseit. A polgármesteri hivatal a szervezeti cél érdekében végzett tevékenysége, működése során különféle kockázatokkal szembesül. A polgármesteri hivatal vezetésének feladata az, hogy a kockázatokra, amelyek lényegi befolyással lehetnek a célkitűzésekre, tudjon válaszolni oly módon, hogy lehetőség szerint elősegítse a szervezet eredeti céljainak elérhetőségének, teljesítésének valószínűségét, s ezzel egy időben minimálisra csökkentse az ezt veszélyeztető tényezők bekövetkeztének esélyét, lehetséges hatását. Ezt kockázatkezeléssel érheti el a polgármesteri hivatal. A kockázatok elsődleges okai – együtt vagy külön-külön – az alábbiak lehetnek: −
véletlenszerű események,
−
hiányos ismeret vagy információ,
−
ellenőrzés hiánya és/vagy az ellenőrzések gyengesége a szervezetben.
A kockázatkezelés állandó, ciklikus folyamat, amely az alábbi lépéseket tartalmazza: −
a kockázatok felmérése,
−
a kockázat azonosítása és az azonosításra alkalmas keretek meghatározása,
−
a kockázatok értékelése,
−
az elfogadható kockázati szint meghatározása (szervezet vagy vezetés számára),
−
a kockázatokhoz kapcsolódó lehetséges reakciók azonosítása,
−
a kockázatokra adható válaszok megvalósíthatóságának mérlegelése, meggyőződés a tervezett válaszintézkedések hatékonyságáról, gazdaságosságáról,
−
a válaszintézkedés “beépítése” és a kialakított keret rendszeres felülvizsgálata.
A kockázatkezelési folyamat bevezetésének hasznos lépései: − Az intézményvezető feljegyzést küld a vezetőség és a szervezet minden tagjának, a folyamatot megindítja. − A kockázat kezelésére vonatkozó dokumentum szétküldése. − Csapatmunka a kockázatkezelés különböző szintjein. − A képzési-oktatási keret egy részének átirányítása kifejezetten kockázati képzésre. − A főbb szervezeti célkitűzések és a jelentősebb kockázatok széleskörű ismertetése. 34
•
1.4.1. A kockázatok felmérése
A kockázatfelmérés célja a kockázatok megállapítása és jelentőségük szerinti sorba állítása annak alapján, hogy mekkora az egyes kockázatok bekövetkezési valószínűsége, és azok milyen hatással lehetnek a polgármesteri hivatalra ha valóban felmerülnek. A jegyző évről évre köteles meghatározni és aktualizálni a polgármesteri hivatal előtt álló rövid és középtávú prioritásokat, célkitűzéseket és feladatterveket. Ezeket a célokat, célkitűzéseket az éves tervben kell rögzíteni. Az éves munkaterv elkészítését átfogó kockázatfelméréssel kell összekötni, a feladatokat egy időben kell végrehajtani.
A kockázatfelmérés célja a kockázatok megállapítása és jelentőségük szerinti sorba állítása annak alapján, hogy mekkora az egyes kockázatok bekövetkezési valószínűsége, és azok milyen hatással lehetnek a polgármesteri hivatalra, ha valóban felmerülnek. •
1.4.2. A kockázat azonosítása és az azonosításra alkalmas módszerek meghatározása A kockázat azonosítás célja annak megállapítása, hogy melyek a polgármesteri hivatal célkitűzéseit veszélyeztető fő kockázatok. A kulcsfontosságú kockázatok azonosítása nemcsak abból a szempontból fontos, hogy ennek alapján lehet meghatározni azokat a területeket, ahol a kockázatértékelési forrásokat biztosítani kell, hanem azért is szükséges, hogy ennek alapján legyen meghatározva az egyes vezetők felelőssége az adott kockázatokért. A kockázat azonosítás meghatározó eleme a tevékenység jellege. A kockázatok azonosítását a költségvetési szerv vezetője ( jegyző ) végzi. A két leggyakrabban alkalmazott módszer a kockázatvizsgálat vagy a kockázati önértékelés. A kockázatvizsgálat során egy kifejezetten erre a célra alakult „munkacsoport” jön létre (akár szervezeten belüli, akár szervezeten kívüli tagokból), hogy felmérje a polgármesteri hivatal összes tevékenységének kapcsolatát a fő célkitűzésekkel és meghatározza a kapcsolódó kockázatokat. A „munkacsoport” alapvető munkamódszere: az érintett területek munkatársaival folytatott interjú, amely alapján a csoport kialakítja a szervezet kockázati térképét. szervezetre gyakorolt hatás magas
alacsony
A kockázati térkép elemzése:
mérsékelt kockázat
jelentős kockázat
alacsony kockázat
mérsékelt kockázat
alacsony magas bekövetkezés valószínűsége
A jobb felső negyedben azonosított kockázatok a legjelentősebb kockázatok, a bal alsó negyed kockázatai a legkisebb szintűnek minősíthetők. A bal felső és a jobb alsó negyed kockázatai mérsékeltnek minősíthetők. A kockázati önértékelés során a szervezet valamennyi területén dolgozó munkatárs részt vesz a tevékenységek kockázati szempontú vizsgálatában. Ez többféle módon történhet: −
kérdőívek segítségével,
−
interjúk, vagy
−
tapasztalt szakértők által levezényelt munkamegbeszélések során. 35
A kockázatok beazonosításának folyamatához elengedhetetlen a szervezet célkitűzéseinek alapos ismerete, kezdve a legmagasabb szintű célokkal, lefelé egészen a napi működés céljainak szintjéig (pl. bérelszámolás, tárgyi eszköz beszerzés, stb.). A kockázatokat ezen ismeret alapján lehet felismerni, azonosítani. A kockázat felmérési-kezelési rendszer kiépítésének első célszerű lépése az adott szervezet stratégiai célkitűzéseit megismerni, és azokat vizsgálni. A könnyebb kezelhetőség érdekében érdemes ezek számát minimálisra szorítani (legfeljebb 10). Ez az egyszerűsítés megkönnyíti a célkitűzésekhez tartozó alapvető kockázatok elemzését, azonosítását. A kockázatok forrása lehet az intézményre/hivatalra nézve külső eredetű kockázat, vagy a szervezet saját tevékenysége (vagy annak hiánya) hatására kialakuló kockázat. Az egyes szervezetek természetesen a bemutatotthoz képest egyéb kockázati kategóriákat is feltárhatnak, amelyek a saját munkájukkal kapcsolatosak. KÜLSŐ KOCKÁZATOK Infrastrukturális
Az infrastruktúra elégtelensége vagy hibája megakadályozhatja a normális működést.
Jogi és szabályozási
A jogszabályok és egyéb szabályok korlátozhatják a kívánt tevékenységek terjedelmét. A szabályozások nem megfelelő megkötéseket tartalmazhatnak. Tűz, árvíz vagy egyéb elemi csapások hatással lehetnek a kívánt tevékenység elvégzésének képességére.
Elemi csapások PÉNZÜGYI KOCKÁZATOK Költségvetési Csalás vagy lopás Biztosítási Felelősségvállalási TEVÉKENYSÉGI KOCKÁZATOK Működési Információs Kockázat-átviteli EMBERI ERŐFORRÁS KOCKÁZATOK Személyzeti Egészség és biztonsági
A kívánt tevékenység ellátására nem elég a rendelkezésre álló forrás. A források kezelése nem ellenőrizhető közvetlenül. Eszközvesztés. A források nem elegendőek a kívánt megelőző intézkedésre. Nem lehet a megfelelő biztosítást megszerezni elfogadható költségen. A biztosítás elmulasztása. A szervezetre mások cselekedete negatív hatást gyakorol, és a szervezet jogosult kártérítést követelni.
Elérhetetlen/megoldhatatlan célkitűzések. A célok csak részben valósulnak meg. A döntéshozatalhoz nem megfelelő információ a szükségesnél kevesebb ismeretre alapozott döntést eredményez. Az átadható kockázatok megtartása, illetve azok rossz áron történő átadása.
A hatékony működést korlátozza, vagy teljesen ellehetetleníti a szükséges számú, megfelelő képesítésű személyi állomány hiánya. Ha az alkalmazottak jó közérzetének igénye elkerüli a figyelmet, a munkatársak nem tudják teljesíteni feladataikat.
A polgármesteri hivatal a kockázatazonosítás során a kockázati önértékelés módszerét alkalmazza. A kockázatvizsgálat során a szabályzat 4. sz. mellékletét kell alkalmazni. 1.4.3. A kockázatok értékelése
36
A kockázatértékelés a szervezet céljai elérésével kapcsolatos kockázatok azonosításának és elemzésének, valamint a megfelelő válaszok meghatározásának folyamata. A folyamat magában foglalja −
A kockázatok azonosítását:
−
o
amelyek a szervezet céljaival kapcsolatosak;
o
amelyek átfogóak;
o
amelyek magukban foglalják a külső és belső tényezőkből eredő kockázatokat mind a szervezet, mind pedig egyes tevékenységek szintjén;
A kockázatok kiértékelését: o
a kockázat jelentőségének megbecslését;
o
a kockázatos esemény megtörténése valószínűségének értékelését;
−
A szervezet kockázatokra való hajlamosságának (kockázatérzékenységének, kockázattűrésének) értékelését;
−
A válaszok kialakítását a kockázatokra.
A kockázatokra való válaszadás négy alapvető típusát kell mérlegelni: −
kockázat átadása (biztosítás révén);
−
kockázat elviselése (a válaszintézkedés aránytalanul nagy költségei miatt);
−
kockázat kezelése (célja a kockázatok elfogadható szintre való csökkentése);
−
kockázatos tevékenység befejezése.
Bizonyos típusú kockázatok számszerűsíthetők (számszakilag értékelhetők, pl. a pénzügyi kockázatok). Más kockázatok értékelésére csak sokkal szubjektívebb értékmérés áll rendelkezésre. 1.4.4. Az elfogadható kockázati szint meghatározása A feltárt kockázattal kapcsolatos reakciókat a polgármesteri hivatal által elviselhetőnek ítélt kockázati szint meghatározásával együtt kell eldönteni, melynek a meghatározásáért a jegyző felelős. A kockázati szint azt jelenti, ami felett a polgármesteri hivatal mindenképpen válaszintézkedést tesz a felmerülő kockázatokra. A kockázattűrő képesség meghatározása meglehetősen szubjektív, azonban a megfelelő kockázati stratégia kialakításának elengedhetetlen feltétele. 1.4.5. A kockázatokra adható válaszok, kockázat-nyilvántartás A polgármesteri hivatal kialakítja sajátosságainak megfelelően az intézményi kockázat-nyilvántartást. A feltárt kockázatok, hibák nyilvántartása központi feladat. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell minden kockázatra kiterjedően −
a bekövetkezés valószínűségét,
−
az esetleg felmerülő kár mértékét,
−
a kockázat kezelésére javasolt intézkedést,
−
a felelős munkatárs nevét, 37
−
azt, hogy vannak-e olyan folyamatba épített ellenőrzések, eljárások, amelyek biztosítják, hogy a szervezet célkitűzései teljesüljenek,
−
illetve, ha a folyamatba épített ellenőrzések, eljárások nem elégségesek, mit tesz a polgármesteri hivatal az adott konkrét területen.
A kockázatkezelési eseteket a jegyző elemzi és szükség esetén javaslatot tesz az egyes tevékenységek szabályozásának korszerűsítésére. Az intézményi kockázat-nyilvántartást a pénzügyi osztályvezető vezeti. 1.4.6. Beépítés és felülvizsgálat A költségvetési szerv céljai hierarchikus rendszert alkotnak. Az egyes szervezeti egységek, illetve személyek céljai szorosan kapcsolódnak a polgármesteri hivatal legfőbb célkitűzéseihez, abból levezethetők. Minthogy a kockázati környezet állandóan változik, a kockázatkezelési folyamat fontos tulajdonsága a folyamatos és rendszeres felülvizsgálat; ezért meg kell győződni arról, hogy a szervezet kockázati környezete („profilja”) változott-e vagy sem.1.5. A kockázatkezelés időtartama A kockázatkezelés tevékenységét a döntés előkészítésnél, a költségvetési tervezés első szakaszaiban kell megkezdeni. A költségvetési év során folyamatosan nyomon kell követnie a folyamatokat, frissítenie a megállapításait, illetve ellenőrizni a megtett intézkedések hatásait a kockázatok folyamatos változásával. 1.6. Az elsőszintű pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszer működése során végzendő kockázatelemzési feladatok figyelemmel az AHT- ban definiált fogalmakra 1.6.1. Szabályozottság Kockázatelemzés segítségével fel kell tárni azokat a területeket, melyek szabályozása szükséges − a polgármesteri hivatal működési, szervezeti, illetve az ellátott feladatok sajátossága miatt, −
szabályozását gyakran felül kell vizsgálni, mivel a kockázati tényező jelentős,
−
szabályozását előtérbe kell helyezni, mivel meghatározó az intézmény tevékenysége számára.
1.6.2. Szabályosság A kockázatkezelés eszközét felhasználva fel kell hívni a nagy kockázatot rejtő feladatok ellátásánál közreműködő dolgozók, illetve tevékenységek folyamatgazdáinak figyelmét a szabályzatok, illetve azok egyes elemeinek betartására. 1.6.3. Gazdaságosság A kockázatelemzés során fel kell tárni −
az előirányzatok felhasználása körében azokat az előirányzatokat, melyek gazdaságosság tekintetében a legnagyobb kockázatot rejtik.
−
a vagyongazdálkodás területét rendszeresen vizsgálni kell annak gazdaságossága szempontjából. Felelősöket kell kijelölni a gazdaságossági számítások elvégzésére, kedvezőbb vagyongazdálkodási javaslatok kidolgozására,
−
a gazdaságosság szem előtt tartása érdekében folyamatosan ellenőrizni kell azokat a forrásokat, melyektől a költségvetési szerv beszerzi a feladatellátásához szükséges külső forrásokat. A lehetséges beszállítókat is figyelemmel kell kísérni és mindig a legkedvezőbb ajánlatot kell választani.
38
A kockázatelemzés eszközét felhasználva meg kell keresni az előirányzatok felhasználása körében azokat az előirányzatokat, melyek a hatékonyság tekintetében a legnagyobb kockázatot rejtik. A hatékonyság javítása érdekében számításokkal alátámasztott javaslatokat kell megfogalmazni. 1.6.4. Eredményesség A kockázatelemzés során eszközeit felhasználva meg kell keresni az előirányzatok felhasználása körében azokat az előirányzatokat, melyek az eredményesség tekintetében a legnagyobb kockázatot rejtik. Az eredményesség javítása érdekében számításokkal, közvélemény kutatásokkal, egyéb felmérésekkel alátámasztott javaslatokat kell megfogalmazni. IV. KONTROLLTEVÉKENYSÉGEK 1. Kontrolltevékenységek A költségvetési szerv vezetője köteles a szervezeten belül kontrolltevékenységeket kialakítani, amelyek biztosítják a kockázatok kezelését, hozzájárulnak a szervezet céljainak eléréséhez. A költségvetési szerv vezetője köteles a szervezet belső szabályzataiban az alábbiakat szabályozni: −
engedélyezési és jóváhagyási eljárások,
−
az információkhoz való hozzáférés,
−
fizikai kontrollok (hozzáférés az eszközökhöz)
−
beszámolási eljárások.
A kontrolltevékenységek azok az elvek és eljárások, amelyeket a kockázatok meghatározása és a szervezet céljainak elérése érdekében alakítanak ki. Ahhoz, hogy a kontrolltevékenységek hatékonyak legyenek, megfelelőnek, az adott időszakra vonatkozó tervnek megfelelően funkciójukat tekintve következetesnek, valamint költség-hatékonynak, átfogónak, ésszerűnek, továbbá közvetlenül a kontroll célokra vonatkozónak kell lenniük. A kontrolltevékenységek jelen vannak az egész szervezetben, annak minden szintjén. Magukban foglalják a különböző megelőző és feltáró kontrollok egész sorát, mint: −
az engedélyezési és jóváhagyási eljárásokat;
−
a feladat- és felelősségi körök elhatárolását;
−
a forrásokhoz és nyilvántartásokhoz való hozzáférés kontrollját;
−
az igazolást;
−
az egyeztetéseket;
−
a működési teljesítmény vizsgálatát;
−
a műveletek, folyamatok, tevékenységek vizsgálatát;
−
a felügyeletet (feladatkijelölést, engedélyezést, felülvizsgálatot és jóváhagyást (útmutatást és képzést).
A szervezetnek megfelelő egyensúlyt kell biztosítania a megelőző és feltáró kontrolltevékenységek között. A célok elérése érdekében a kontrolltevékenységekhez szükségszerűen helyrehozó műveleteknek kell kapcsolódnia. 1.1. Engedélyezési és jóváhagyási eljárások
39
A tranzakciók és események engedélyezését és végrehajtását a személyek csak felhatalmazottságuk keretein belül teljesíthetik. Az engedélyezés a fő eszköz annak biztosítására, hogy csak a vezetés szándékának megfelelő, indokolt tranzakciókat és eseményeket kezdeményezzenek. Az engedélyezési feltételeknek való megfelelés azt jelenti, hogy az alkalmazottak az utasításoknak és a vezetés, vagy a jogszabályok által szabott korlátozásoknak megfelelően cselekszenek. 1.2. A feladatkörök elhatárolása (engedélyezés, feldolgozás, nyilvántartásba vétel, felülvizsgálat) A hiba, vagy hibás műveletek kockázatának, valamint annak a kockázatnak a csökkentése, hogy az ilyen problémákat nem észlelik, nem valósítható meg az események minden fontos szakaszának egyetlen személy, vagy csoport általi kontrollja által. A feladatkörök, és a felelősségek több személyre történő felosztása biztosítja a hatékony és kiegyensúlyozott kontrollt. Az ezzel kapcsolatos fő feladatkörök keretébe tartozik a tranzakciók kezdeményezésének és nyilvántartásba vételének engedélyezése, a feldolgozás, a felülvizsgálat, vagy a tranzakciók ellenőrzése. A személyek közötti összejátszás csökkentheti, vagy teljesen megszüntetheti az ilyen kontrolltevékenységek hatékonyságát. Egy kis szervezetben lehet, hogy túl kevés az alkalmazott ahhoz, hogy a feladatkörök elhatárolása teljességgel megvalósítható legyen. Ilyen esetekben a vezetésnek különösen figyelnie kell a kockázatokra, és gondoskodnia kell a hiányzó kontrollok helyettesítéséről (kompenzálásáról). Az alkalmazottak időszakonkénti rotációscseréje hozzájárulhat annak biztosításához, hogy ne egy személy foglalkozzon túlságosan hosszú ideig a tranzakciók, események lebonyolításának minden lényeges szakaszával. Az éves rendes szabadságok igénybevételének támogatása, vagy kötelezővé tétele csökkentheti a kockázatot azzal, hogy időlegesen másnak kell ellátnia az adott feladatot. 1.3. A forrásokhoz és nyilvántartásokhoz való hozzáférés kontrolljai A forrásokhoz és nyilvántartásokhoz való hozzáférést korlátozni kell az arra felhatalmazott személyekre, akik egyben elszámolási kötelezettséggel tartoznak a források megőrzéséért és/vagy felhasználásáért. A megőrzéssel kapcsolatos elszámolás bizonyítékaként szolgálnak az átvételi elismervények, nyugták, leltározási listák, vagy más nyilvántartások a megőrzésbe adásról, illetve a megőrzési kötelezettség átadásáról. A forrásokhoz való hozzáférés korlátozása csökkenti a felhatalmazás nélküli használat, vagy a költségvetési veszteségek lehetőségét, és elősegíti a vezetés utasításainak végrehajtását. A korlátozás foka a forrás sebezhetőségétől és az eltulajdonítás, vagy rendeltetés ellenes használat kockázatától függ és ezeket időnként ki kell értékelni. A vagyontárgy sebezhetőségének értékelése során az értékét, hordozhatóságát, kicserélhetőségét kell mérlegelni. 1.4. Igazolások A gazdasági eseményeket, folyamatokat igazolni kell. (szakmai teljesítés igazolása) A Gazdálkodási szabályzatban kerül meghatározásra a szakmai teljesítés igazolásának szabályai. 1.5. Egyeztetések A nyilvántartásokat rendszeresen egyeztetni kell a megfelelő dokumentumokkal. A pénzforgalmi számlával kapcsolatos könyvelési nyilvántartásokat egyeztetni kell a számlakivonatokkal. Az analitikus nyilvántartások adatait a főkönyvi könyvelés adataival. A szervezet Számlarendje részletesen tartalmazza a gazdálkodás során szükséges egyeztetési feladatokat. 1.6. A működési teljesítmény vizsgálata
40
A működési teljesítményt rendszeresen, meghatározott normákkal (standardokkal) összevetve rendszeresen értékelni kell a hatékonyság és eredményesség szempontjából. Ha a teljesítményvizsgálat megállapítja, hogy az aktuális teljesítés nem felel meg a meghatározott céloknak, vagy normáknak (standardoknak), a célok elérésére létrehozott folyamatokat és tevékenységeket meg kell vizsgálni a szükséges javítások meghatározása céljából. 1.7. A műveletek, folyamatok és tevékenységek felülvizsgálata A műveleteket, folyamatokat és tevékenységeket időnként felül kell vizsgálni annak biztosítása érdekében, hogy megfeleljenek a hatályban lévő szabályozásoknak, irányítási elveknek, eljárásrendeknek és más követelményeknek. A szervezet tevékenységeinek az ilyen típusú felülvizsgálatát világosan meg kell különböztetni a belső kontroll monitoringjától, amelyet a VI. fejezet tárgyal. 1.8. Felügyelet (feladatkör meghatározás, felülvizsgálat és jóváhagyás, útmutatás és képzés) A hozzáértő felügyelet segítséget nyújt a kontroll célok eléréséhez. Egy dolgozó feladatkörének meghatározása, munkájának felülvizsgálata és jóváhagyása felöleli a következőket: −
A dolgozói állomány minden egyes tagja feladatkörének, felelősségének és elszámolási (számadási) kötelezettségének világos meghatározása és tudomására hozatala;
−
Minden dolgozó munkavégzésének időszakonkénti felülvizsgálata a szükséges mértékben;
−
Az elvégzett munka jóváhagyása (igazolása) a kritikus pontokon annak biztosítása érdekében, hogy az a szándékolt irányban folyik.
A munka kiosztása (feladat- és felelősségi körök delegálása) a felügyeletet ellátó személy által nem csökkentheti a felügyelő személy elszámolási kötelezettségét ezekért a feladat- és felelősségi körökért. A felügyeletet ellátó személyeknek emellett biztosítania kell az alkalmazottak számára a szükséges útmutatást és a továbbképzést, hogy csökkentse a hibák, veszteségek, rossz műveletek lehetőségét, és biztosítsa, hogy a dolgozók megismerjék, megértsék és végrehajtsák a vezetés utasításait.
41
V. INFORMÁCIÓ ÉS KOMMUNKIKÁCIÓ
1. Információs és kommunikációs rendszer A költségvetési szerv vezetője köteles olyan rendszereket kialakítani és működtetni, melyek biztosítják, hogy a megfelelő információk a megfelelő időben eljutnak az illetékes szervezethez, szervezeti egységhez, illetve személyhez. Az információs rendszerek keretében a beszámolási rendszereket úgy kell működtetni, hogy hatékonyak, megbízhatóak és pontosak legyenek, a beszámolási szintek, határidők és módok világosan meg legyenek határozva. Az információ és kommunikáció nélkülözhetetlen az összes kontroll célok megvalósításához. 1.1. Információ A megbízható információ előfeltétele a tranzakciók és események azonnali nyilvántartásba vétele és megfelelő osztályozása. A vonatkozó információt azonosítani kell, meg kell szerezni és közölni kell abban a formában és időben, amely lehetővé teszi az alkalmazottak számára a belső kontrollal és más feladatokkal kapcsolatos kötelezettségeik teljesítését (időbeni információ a megfelelő embereknek). Ezért a belső kontrollrendszert magát is, és az összes tranzakciókat és eseményeket is teljes mértékben dokumentálni kell. Az információs rendszerek olyan jelentéseket készítenek, amelyek mind pénzügyi, mind nem pénzügyi információkat tartalmaznak. Ez teszi lehetővé a tevékenységek folytatását és kontrollját. Nemcsak a szervezeten belül generált adatokkal foglalkoznak, hanem a szervezeten kívüli eseményekkel, tevékenységekkel és feltételekkel is, amelyek a döntéshozatalhoz és jelentéskészítéshez (beszámoláshoz) szükségesek. A vezetés képességét a megfelelő döntések meghozatalára alapvetően befolyásolja az információ minősége, amely magában hordozza azt a követelményt, hogy az információnak megfelelőnek, időben rendelkezésre állónak, aktuálisnak, pontosnak és elérhetőnek kell lennie. Az információ és kommunikáció nélkülözhetetlen az összes kontroll célok megvalósításához. A belső kontroll egyik célja teljesíteni az államháztartási elszámolási kötelezettséget. Ez megbízható és vonatkozó pénzügyi és nem pénzügyi információ biztosításával és ennek az információnak a megfelelő bemutatását és időbeni rendelkezésre bocsátását biztosító kommunikációs eszközökkel érhető el. A szervezet teljesítményével kapcsolatos információ és kommunikáció ad lehetőséget a műveletek szabályszerűségének, etikusságának, gazdaságosságosságának, hatékonyságának és eredményességének értékelésére. Számos esetben bizonyos információt kell biztosítani, illetve közölni a törvényeknek, szabályozásoknak való megfelelés érdekében. Az információra a szervezet minden szintjén szükség van az eredményes kontroll és a szervezet céljainak elérése érdekében. Ezért meg kell határozni, meg kell szerezni a vonatkozó és megbízható információt, és olyan formában és abban az időben kell az alkalmazottak tudomására hozni, hogy az lehetővé tegye a belső kontrollal kapcsolatos és más kötelezettségeik teljesítését. A megbízható és vonatkozó információ előfeltétele a tranzakciók és események azonnali, helyes nyilvántartásba vétele (rögzítése). A tranzakciókat és eseményeket azonnal, megtörténtüket követően rögzíteni kell, ha az információ releváns és értéket hordózó marad a vezetés számára a műveletekkel kapcsolatos kontrolltevékenység és döntéshozatal szempontjából. Ezt alkalmazni kell a tranzakciók és események teljes folyamatára, beleértve azok kezdeményezését, engedélyezését, a feldolgozási folyamat minden lépését, és a végső osztályozást az összesítő nyilvántartásokban. 42
Az azonnali könyvelést az összes dokumentáció napra készen tartása érdekében is el kell végezni a relevancia biztosítása érdekében. A szervezet Bizonylati rendje is szabályozza a könyvelésben történő rögzítés rendjét. A tranzakciók és események megfelelő, helyes osztályozása ahhoz is szükséges, hogy a vezetés megbízható információhoz jusson. Ez az információ megszervezését, kategorizálását, megfelelő formájúvá alakítását jelenti, amelyből a jelentések, ütemtervek és pénzügyi beszámolók készülnek. Az információs rendszerek olyan jelentéseket készítenek, amelyek mind pénzügyi, mind nem pénzügyi, többek között megfeleléssel kapcsolatos információkat tartalmaznak, ez teszi lehetővé a tevékenységek folytatását és kontrollját. Nemcsak a szervezeten belül generált adatokkal foglalkoznak, hanem a szervezeten kívüli eseményekkel, tevékenységekkel és feltételekkel is, amelyek a döntéshozatalhoz és jelentéskészítéshez (beszámoláshoz) szükségesek. A vezetés képességét a megfelelő döntések meghozatalára alapvetően befolyásolja az információ minősége, amely magában hordozza azt a követelményt, hogy az információ legyen: −
megfelelő (azt az információt kapja, amire szükség van);
−
időben rendelkezésre álló (akkor biztosított, amikor szükség van rá);
−
aktuális (ez a legutolsó megszerezhető információ);
−
pontos (korrekt, hibátlan); és
−
elérhető (az érintett személyek könnyen hozzájuthatnak).
Az információ és a jelentéstétel, a belső kontrolltevékenységek és felelősségek, a hatékonyabb és eredményesebb monitoring megfelelő minősége biztosításának elősegítése érdekében magát a belső kontrollrendszert, valamint az összes tranzakciót és eseményt teljesen és világosan dokumentálni kell (vagyis folyamatábrák és folyamat leírások). Ennek a dokumentációnak naprakészen rendelkezésre kell állnia az ellenőrzés számára. 1.2. Kommunikáció A hatékony kommunikáció lefelé, horizontálisan és felfelé vertikálisan irányuló információ áramoltatást jelent a szervezetben, annak minden részében és teljes struktúrájában. A szervezet minden alkalmazottjához el kell jutnia a vezetés világos üzeneteinek arról, hogy a kontroll iránti felelősségeket komolyan kell venni. Minden alkalmazottnak tisztában kell lennie saját szerepével a belső kontrollrendszerben, valamint azzal, hogy saját tevékenysége hogyan viszonyul mások munkájához. Hatékony kommunikációra van szükség a külső partnerekkel is. A kommunikáció kiindulópontja az információ, amelynek ki kell elégítenie az egyes csoportok, vagy személyek azon várakozását, hogy az információ tegye lehetővé feladatkörük eredményes végrehajtását. Hatékony kommunikációt kell biztosítani minden irányban, lefelé, (horizontálisan) és felfelé (vertikálisan) a szervezet minden egységében és a teljes struktúrában. Az egyik legkritikusabb kommunikációs csatorna a vezetés és az alkalmazottak közötti kommunikáció. A vezetésnek naprakész információval kell rendelkeznie a teljesítményekről, fejlődésről, kockázatokról és a belső kontroll működéséről, valamint más vonatkozó eseményekről és kérdésekről. A vezetésnek is közölnie kell az alkalmazottakkal, hogy milyen információra van szüksége, és biztosítania kell a visszacsatolást és az utasításokat. A vezetésnek specifikusan és célzottan biztosítania kell a magatartással kapcsolatos elvárásokra vonatkozó kommunikációt is. Ez magában foglalja a szervezet belső kontroll szemléletével és a felelősségek megosztásával kapcsolatos világos megfogalmazását. A kommunikációnak rá kell irányítania a figyelmet a hatékony belső kontroll fontosságára és elválaszthatatlanságára minden tevékenységtől; a szervezet alkalmazottainak tudomására kell hozni a szervezet 43
kockázatérzékenységét és kockázattűrő képességét, fel kell hívni az alkalmazottak figyelmét szerepükre és felelősségükre a belső kontroll elemeinek működtetése és –támogatása vonatkozásában. Túl a belső kommunikáción a vezetésnek biztosítania kell a megfelelő eszközöket a külső partnerekkel való kommunikációhoz mind az információk adása, mind az információk megszerzése tekintetében, mivel a külső kommunikáció olyan inputot biztosíthat, amely különösen nagy hatást gyakorolhat arra, hogy a szervezet milyen mértékben éri el céljait. A belső és külső kommunikáció révén megszerzett információ (input) alapján a vezetésnek végre kell hajtania a szükséges műveleteket, és időben gondoskodnia kell azok hatásának nyomon követéséről. VI. MONITORING
1. A monitoring rendszer A költségvetési szerv vezetője köteles olyan monitoring rendszert működtetni, mely lehetővé teszi a szervezet tevékenységének, a célok megvalósításának nyomon követését. A költségvetési szerv monitorig rendszere az operatív tevékenységek keretében megvalósuló folyamatos és eseti nyomon követésből, valamint az operatív tevékenységektől függetlenül működő belső ellenőrzésből áll. A belső kontrollrendszer teljesítmény-minőségének időnkénti kiértékeléséhez folyamatosan figyelemmel kell kísérni, és értékelni kell (együtt: monitoring) a rendszert. A monitoring rutintevékenységek, (folyamatos monitoring) vagy külön értékelések, vagy e kettő kombinációja révén valósul meg. A belső kontroll monitoring arra irányul, hogy biztosítsa a kontrolloknak a létrehozásuk szándékának megfelelő működését és a működés megfelelő módosítását a körülmények változása esetén. A monitoringnak értékelnie kell azt is, hogy vajon a szervezet feladatának teljesítése során a belső kontroll definiálása keretében meghatározott általános célok hogyan teljesülnek. Ezt a folyamatos monitoring, a külön értékelések, és e két megközelítés kombinációja valósítja meg annak biztosítása érdekében, hogy a belső kontroll folyamatos legyen a szervezet egészét és minden szintjét tekintve, és hogy a belső kontroll elérje az elvárt eredményeket.
1.1. Folyamatos monitoring A belső kontroll folyamatos monitoringja lényegében beépül a szervezet normális, ismétlődő működési tevékenységeibe. Magában foglalja a vezetés rendszeres felügyelet ellátó tevékenységét, valamint más műveleteket, amelyeket az alkalmazottak hajtanak végre feladatkörük ellátása keretében. A folyamatos monitoring tevékenységek kiterjednek az össze kontroll elemekre és magukban foglalják a szabályellenes, etikátlan, gazdaságtalan, nem hatékony és eredménytelen belső kontrollrendszer ellen irányuló műveleteket. A belső kontroll folyamatos monitoringja a szervezet normális, ismétlődő műveletei során történik meg. Végrehajtása folyamatosan, a történésekkel egy időben valósul meg, dinamikusan reagál a változó feltételekre, ezért hatékonyabb, mint a külön elvégzett értékelések, és a helyrehozó intézkedések feltételezetten kisebb költségekkel járnak. Mivel a külön értékelésekre a tényeket követően kerül sor, a problémák feltárása, azonosítása sokszor gyorsabban megtörténik a folyamatos monitoring által. 1.2. Külön értékelések A külön értékelések gyakorisága és hatóköre elsősorban a kockázatértékeléstől és a folyamatos monitoring tevékenységek hatásosságától függ. 44
A külön értékelések a belső kontrollrendszer eredményességének kiértékelésére irányulnak és céljuk biztosítani, hogy a belső kontroll az előre meghatározott módszerekkel és eljárásokkal elérje a kívánt eredményeket. A belső kontroll hiányosságait jelenteni kell a vezetés megfelelő szintjének. A monitoring által biztosítani kell, hogy az ellenőrzési megállapítások és ajánlások megfelelően és azonnal végrehajtásra kerüljenek. A külön értékelések elvégzésének eldöntéséhez a szervezetnek mérlegelnie kell mind a külső, mind a belső eseményekből eredő változások jellegét és nagyságát, és a változásokkal összefüggő kockázatokat; a kockázatokra válaszokat kialakító alkalmazottak hozzáértését és tapasztaltságát és a vonatkozó kontrollokat, valamint a folyamatos monitoring eredményeit. A kontrollok külön értékeléseit hasznos lehet közvetlenül a kontrollok eredményességére koncentrálni egy meghatározott időszakban. A külön értékelések megvalósíthatóak önértékelés formájában, vagy a kontrollok kialakításának felülvizsgálata és közvetlen tesztelése révén. A külön értékeléseket elvégezheti más külső szolgáltató, illetve belső ellenőr is. Általában a folyamatos monitoring és a külön értékelések egy bizonyos kombinációja elősegíti, hogy a belső kontroll hosszabb időn át megőrizze eredményességét. Minden eltérést, amelyet a folyamatos monitoring és a külön értékelések feltárnak, jelenteni kell annak a személynek, aki döntési pozícióban van a szükséges intézkedések megtétele tekintetében. Az „eltérés” fogalma magában foglalja az érzékelt potenciális, vagy tényleges hiányosságokat, vagy a belső kontroll megerősíthetőségét annak a valószínűségnek a megnövelése érdekében, hogy a szervezet elérje az általános célokat. A belső kontroll hiányosságairól szóló információ megfelelő személy számára történő biztosítása egy kritikus pontot képez. Listát, jegyzéket kell kialakítani arra, hogy az egyes szinteken milyen információra van szükség a hatékony döntéshozatalhoz. Az ilyen listáknak tükrözniük kell, hogy az adott szintű vezetőnek miről kell információkat kapnia, ami az irányítási felelőssége alá tartozó alkalmazottak műveleteire, vagy magatartására hatást gyakorol, valamint amely információk szükségesek a specifikus célok eléréséhez. A tevékenységek végzése során keletkező információ jelentése általában a normális csatornákon keresztül történik, ami lényegében azt jelenti, hogy egy adott funkció teljesítéséért egy meghatározott személy, valamint legalább az e személy felett közvetlenül álló vezető felelős. Mindamellett alternatív kommunikációs csatornáknak is léteznie kell az érzékeny (bizalmas, fontos, stb.) információk jelentésére, mint például a szabálytalan, helytelen cselekedetek. A belső kontroll monitoringjának ki kell terjednie azokra az elvekre, és eljárásrendekre, amelyek az ellenőrzések és más vizsgálatok megállapításai és ajánlásai haladéktalan megoldásának biztosítását szolgálják. A vezetők kötelesek −
haladéktalanul kiértékelni az ellenőrzésekből és más vizsgálatokból származó megállapításokat, beleértve a szervezet tevékenységeit értékelő ellenőrök, vagy mások által jelentett hiányosságokat és ajánlásokat;
−
meghatározni a megfelelő intézkedéseket az ellenőrzésből, vagy más vizsgálatokból eredő megállapítások és ajánlásokra adandó válasz (probléma megoldás) tekintetében;
−
és meghatározott időkereteken belül teljes tájékoztatást adni mindazokról a műveletekről, intézkedésekről, amelyek kijavítják, megoldják a tudomására hozott ügyeket.
A megoldás folyamata akkor kezdődik, amikor az ellenőrzés, vagy más vizsgálat eredményeit jelentik a vezetésnek, és csak akkor fejeződik be, amikor a foganatosított intézkedések: −
kijavították az azonosított hiányosságokat;
−
fejlődést eredményeztek, vagy
−
azt mutatják, hogy a megállapítások és ajánlások nem indokolnak vezetői intézkedéseket. 45
VII. A SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSÉNEK RENDJE Az államháztartás működési rendjéről szóló többször módosított 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 161. § ának megfelelően a költségvetési szerv vezetőjének kötelessége a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét kialakítani. A szabálytalanságok fogalomköre széles, a korrigálható mulasztások vagy hiányosságok, illetve a fegyelmi-, büntető-, szabálysértési-, illetve kártérítési, eljárás megindítására okot adó cselekmények egyaránt beletartoznak. A szabálytalanság valamely létező szabálytól (törvény, rendelet, utasítás, szabályzat, stb.) való eltérést jelent, az államháztartás működési rendjében, a költségvetési gazdálkodás bármely gazdasági eseményében, az állami feladatellátás bármely tevékenységében, az egyes műveletekben, stb. előfordulhat. A szabálytalanságok fajtáira néhány példát a szabályzat 5. sz. melléklete tartalmaz. 1. A szabálytalanságok alapesetei A szabálytalanságok alapestei: −
a szándékosan okozott szabálytalanságok (félrevezetés, csalás, sikkasztás, megvesztegetés, szándékosan okozott szabálytalan kifizetés, stb.)
−
a nem szándékosan okozott szabálytalanságok (figyelmetlenségből, hanyag magatartásból, helytelenül vezetett nyilvántartásból, stb. származó szabálytalanság)
A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 10. § (1) bekezdése szerint bűncselekmény az a szándékosan vagy - ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti - gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban Be.) 6. § (1) bekezdése kimondja, hogy a bíróságnak, az ügyésznek és a nyomozó hatóságnak kötelessége a törvényben foglalt feltételek megléte esetén büntetőeljárást megindítani. A Be. 171. § (2) bekezdése előírja, hogy a hivatalos személy köteles a hatáskörében tudomására jutott bűncselekményt feljelenteni. A feljelentést rendszerint az ügyészségnél vagy a nyomozati hatóságnál kell megtenni. A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 1. § (1) bek. szerint szabálysértés az a jogellenes, tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény, melyet törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet szabálysértésnek nyilvánít, s amelynek elkövetőit az e törvényben meghatározott joghátrány fenyeget. A törvény második része foglalkozik részletesen a szabálysértési eljárással, a 82. § (1) bekezdése kimondja, hogy szabálysértési eljárás feljelentés, illetőleg a szabálysértési hatóság részéről eljáró személy észlelése vagy tudomása alapján indulhat meg. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2009. évi CXX. tv. kimondja, hogy aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A kártérítési eljárás megindítására a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései (elsősorban a XXIII. Fejezet, a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó perek) az irányadók. Kártérítési felelősség tekintetében irányadók továbbá a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.), a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.), a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.), valamint a hivatalos állományúak jogviszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény megfelelő rendelkezései. Fegyelmi eljárás, illetve felelősség tekintetében az Mt., a Ktv., illetve a Kjt., a Htv. megfelelő rendelkezései az irányadók.
46
2. A szabálytalanságok megelőzése A szabályozottság biztosítása, a szabálytalanságok megakadályozása elsődlegesen a jegyző felelőssége. A szabálytalanságok megelőzésével kapcsolatosan a jegyző felelőssége, hogy: −
a jogszabályoknak megfelelő szabályzatok alapján működjön a polgármesteri hivatal,
−
a szabályozottságot, illetve a szabályok betartását folyamatosan kísérje figyelemmel a vezető,
−
szabálytalanság esetén hatékony intézkedés szülessék, a szabálytalanság korrigálásra kerüljön annak a mértéknek megfelelően, amilyen mértéket képviselt a szabálytalanság.
A szabálytalanságokkal kapcsolatos intézkedések általános célja, hogy: −
megakadályozza a különböző jogszabályokban és szabályzatokban meghatározott előírások megszegését, (megelőzés)
−
keretet biztosítson ahhoz, hogy azok sérülése, megsértése esetén a megfelelő állapot helyreállításra kerüljön, a hibák, hiányosságok, tévedések korrigálása, a felelősség megállapítása, az intézkedések foganatosítása megtörténjen.
A szabálytalanságok kezelése - az eljárási rend kialakítása, a szükséges intézkedések meghozatala, a kapcsolódó nyomon követés, a keletkezett iratanyagok elkülönített nyilvántartása - a költségvetési szerv vezetőjének a feladata, amely feladatot a költségvetési szerv vezetője a költségvetési szervben kialakított munkaköri, hatásköri, felelősségi és elszámoltathatósági rendnek megfelelően az egyes szervezeti egységek vezetőire átruházhatja. A polgármesteri hivatalban a szabálytalanságok kezelése (az eljárási rend kialakítása, a szükséges intézkedések meghozatala, a kapcsolódó nyomon követés, a keletkezett iratanyagok elkülönített nyilvántartása) a jegyző feladata. 3. A szabálytalanságok észlelése a belső kontroll rendszerben A szabálytalanságok észlelése a folyamatba épített előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés során történhet a munkavállaló és munkáltató részéről egyaránt. 3.1. A polgármesteri hivatal valamely munkatársa észlel szabálytalanságot Amennyiben a szabálytalanságot a polgármesteri hivatal valamely munkatársa észleli, köteles értesíteni a szervezeti egység vezetőjét. Amennyiben a szervezeti egység vezetője az adott ügyben érintett, a munkatársnak a vezető felettesét, annak érintettsége estén az irányító szervet kell értesítenie. Ha a szervezeti egység vezetője megalapozottnak látja a szabálytalanságot, úgy arról értesíti a jegyzőt. A költségvetési szerv vezetőjének kötelessége gondoskodni a megfelelő intézkedések meghozataláról, illetve indokolt esetben a szükséges eljárások megindításáról. 3.2. A jegyző észleli a szabálytalanságot A jegyző illetve a szervezeti egységek vezetőinek észlelése alapján a feladat, hatáskör és felelősségi rendnek megfelelően kell intézkedést hozni a szabálytalanság korrigálására, megszüntetésére. 3.3. A polgármesteri hivatal belső ellenőrzése észleli a szabálytalanságot Amennyiben a belső ellenőr ellenőrzési tevékenysége során szabálytalanságot tapasztal, a 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet rendelkezéseinek megfelelően jár el. A költségvetési szervnek intézkedési tervet kell kidolgoznia a belső ellenőrzés megállapításai alapján, az intézkedési tervet végre kell hajtania. 47
3.4. Külső ellenőrzési szerv észleli a szabálytalanságot A külső ellenőrzési szerv szabálytalanságra vonatkozó megállapításait az ellenőrzési jelentés tartalmazza. A büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja esetén az ellenőrző szervezet működését szabályozó törvény, rendelet alapján jár el. A szabálytalanságra vonatkozó megállapítások alapján a polgármesteri hivatalnak intézkedési tervet kell kidolgozni. 4. A szabálytalanság észlelését követő szükséges intézkedések, eljárások megindítása A jegyző felelős a szükséges intézkedések végrehajtásáért. Büntető- vagy szabálysértési ügyekben a szükséges intézkedések meghozatala az arra illetékes szervek értesítését jelenti annak érdekében, hogy megalapozottság esetén az illetékes szerv a megfelelő eljárásokat megindítsa. Fegyelmi ügyekben a jegyző vizsgálatot rendel el a tényállás tisztázására. A vizsgálatban való részvételre munkatársakat (indokolt esetben külső szakértőt) kér fel a munkajogi szabályok tiszteletben tartásával. A vizsgálat eredménye lehet további vizsgálat elrendelése is. Erre többnyire akkor kerül sor, ha a szabálytalanság megállapítását követően a felelősség eldöntéséhez és/vagy a hasonló esetek megelőzése érdekében szükséges intézkedések meghatározásához nem elég a rendelkezésre álló információ. 5. Intézkedések, eljárások nyomon követése A polgármesteri hivatal vezetője: −
nyomon követi az elrendelt vizsgálatokat, a meghozott döntéseket, illetve a megindított eljárások helyzetét,
−
figyelemmel kíséri az általa és a vizsgálatok során készített javaslatok végrehajtását,
−
a feltárt szabálytalanság típusa alapján a további „szabálytalanság-lehetőségeket” beazonosítja, (a hasonló projektek, témák, kockázatok meghatározása) információt szolgáltat a belső ellenőrzés számára, elősegítve annak folyamatban lévő ellenőrzéseit, az ellenőrzési környezetre és a vezetési folyamatokat érintő eseményekre való nagyobb rálátást.
6. A szabálytalanság/intézkedés nyilvántartása A jegyző feladata: −
a szabálytalanságokkal kapcsolatban keletkezett iratanyagok nyilvántartásának naprakész és pontos vezetéséről gondoskodik;
−
egy elkülönített, a szabálytalanságokkal kapcsolatos nyilvántartásban iktatni kell a kapcsolódó írásos dokumentumokat;
−
nyilván tartja a megtett intézkedéseket, az azokhoz kapcsolódó határidőket;
(jogszabály
szabályozza)
Az eljárásrend kiadmányozása mellett a költségvetési szerv vezetője dönthet úgy, hogy: −
szakértői csoport értékelje a költségvetési szerv működése során előforduló szabálytalanságokat, és a szakértői csoport egyúttal javaslatot tesz a szabálytalanságokkal kapcsolatos intézkedésekre; ebben az esetben a csoport működését is szabályozni kell.
−
szabálytalansági felelőst jelöl ki a szabálytalanságok észlelésére és a kapcsolódó intézkedések koordinálására; ebben az esetben a szabálytalansági felelős munkaköri leírása tartalmazza a feladatot, a jelentési kötelezettségeket.
−
az általános, a költségvetési szerv egészére érvényes elveket, kötelezettségeket tartalmazó eljárásrend mellett, az egyes szervezeti egységek vezetői kötelesek a saját szervezeti egységeik tevékenységének 48
szabályozása során a szabályzattól való eltérés eseteit, az eltérés, a szabálytalanság következményeit, a korrekciók, intézkedések eseteit, a nyilvántartás és jelentés folyamatait is szabályozni.
VIII. ZÁRÓ RENDELKEZÉS Tamási Város Polgármesteri Hivatalának BELSŐ KONTROLLRENDSZERE 2011………………………napjától lép hatályba. A szabályzatot jogszabályváltozás, belső szervezeti változás vagy feladatváltozás során módosítani kell.
Dátum: 2011.. ………………………
49
1.
sz. melléklet
AZ ………………………………………………INTÉZMÉNY (POLGÁRMESTERI HIVATAL)
ELLENŐRZÉSI NYOMVONALA (minta, melyet az intézményi sajátosságok figyelembevételével tovább kell bővíteni)
50
Sorszám
A téma vagy feladat megnevezése
Jogszabályok (belső, speciális)
Előkészítő, koordináló, végrehajtó
Dokumentum elkészítése
Felelős, kötelezettség vállaló
Határidő
Ellenőrzés, Érvényesítés
Utalványozás Ellenjegyzés
Pénzügyi teljesítés
Könyvvezetésbe n való megjelenés
A költségvetés tervezésének ellenőrzési nyomvonala
1
2
3
4
Intézményi bevételek és kiadások tervezése
Önkormányzati költségvetés koncepciójának elkészítése
Intézmények, és önkormányzatok önállóan gazdálkodó intézményei költségvetési javaslatának elkészítése A képviselőtestület, közgyűlés jóváhagyja a költségvetési koncepciót
292/2009. (XII.19.) Korm. r. SZMSZ Kollektív szerződés Ügyrend 292/2009. (XII.19.) Korm. r. SZMSZ Kollektív szerződés Ügyrend 292/2009. (XII.19.) Korm. r. SZMSZ Kollektív szerződés Ügyrend
Előkészítő: számviteli dolgozók Koordináló: Gazdasági vezető, jegyző
Költségvetési Felelős: javaslat gazdasági elkészítése vezető, jegyző
Tárgyév nov. 30. a következő évre
nincs
nincs
nincs
nincs
Előkészítő: számviteli dolgozók, Koordináló: Gazdasági vezető, jegyző
Költségvetési Felelős: javaslat gazdasági elkészítése vezető, jegyző
Tárgyév nov. 30. a következő évre
nincs
nincs
nincs
nincs
Előkészítő: részben önálló int. vezetői Koordináló: Gazdasági vezető, jegyző
Költségvetési Felelős: javaslat gazdasági elkészítése vezető, jegyző
Tárgyév nov. 30. a következő évre
nincs
nincs
nincs
nincs
292/2009. (XII.19.) Korm. r. SZMSZ
Előkészítő: pénzügyi, (gazdasági, ügyrendi) bizottság Koordináló: jegyző
Költségvetési Felelős: jegyző Tárgyév rendelet február elkészítése 15.
nincs
nincs
nincs
nincs
51
Sorszám
A téma vagy feladat megnevezése
5
Az intézmények, önkormányzatok elkészítik végleges költségvetésüket
Jogszabályok (belső, speciális)
292/2009. (XII.19.) Korm. r. SZMSZ Ügyrend
Előkészítő, koordináló, végrehajtó
Dokumentum elkészítése
Végrehajtó: számviteli dolgozók Koordináló: gazdasági vezető, jegyző
Elemi költségvetés elkészítése
Felelős, kötelezettség vállaló
Felelős: gazdasági vezető jegyző
Határidő
Tárgyév február 28.
Ellenőrzés, Érvényesítés
nincs
Utalványozás Ellenjegyzés
Pénzügyi teljesítés
Könyvvezetésbe n való megjelenés
Ügyrendben leírtak szerint
nincs
Az eredeti előirányzato kat a főkönyvi könyvelésben könyvelni kell.
negyedévenk ént összesítő feladás a főkönyvi könyvelés felé
Befektetett eszközök ellenőrzési nyomvonala
1
2
3
Állománynövekedés (vásárlás, átadás, felújítás, stb.)
Számlarend Számviteli politika Értékelési szabályzat 249/2000. (XII.24.) Korm. r. Számlarend Állomány Számviteli csökkenés politika (értékcsökkenés, Értékelési értékvesztés, szabályzat selejt, hiány, stb.) 249/2000. (XII.24.) Korm. r.
Befektetett eszközök értékesítése
Számlarend Számviteli politika Értékelési szabályzat 249/2000. (XII.24.) Korm. r.
Előkészítő: kontírozó könyvelő Koordináló: Gazdasági vezető Végrehajtó: analitikus könyvelő
Bevételezési bizonylat, Üzembehelyezési jzk. Nyilvántartó karton
Felelős: gazdasági vezető Kötelezettségvállaló: ügyrend szerint
Folyamatos
Ügyrendbe n leírtak szerint
Ügyrendben leírtak szerint
Pénzforgalmi számla vagy pénztár
Előkészítő: analitikus könyvelő Koordináló: Gazdasági vezető Végrehajtó: analitikus könyvelő
Összesítő feladások, különféle jegyzőkönyvek
Felelős: gazdasági vezető Kötelezettségvállaló: ügyrend szerint
Écs: Ügyrendbe negyed-évet n leírtak követő 15. szerint nap Egyéb: évet követő január 31
Ügyrendben leírtak szerint
nincs
Előkészítő: analitikus könyvelő Koordináló: Gazdasági vezető Végrehajtó: számviteli dolgozó
Állománycsökkenési bizonylat és számla kiállítása
Felelős: gazdasági vezető
Folyamatos
Ügyrendbe n leírtak szerint
Ügyrendben leírtak szerint
52
negyedévenk ént, illetve szükség szerint összesítő feladás a főkönyvi könyvelés felé Pénzfor- Könyvvezeté galmi sben számla a bevétel vagy megjelenik. pénztár
Sorszám
A téma vagy feladat megnevezése
Jogszabályok (belső, speciális)
Előkészítő, koordináló, végrehajtó
Dokumentum elkészítése
Felelős, kötelezettség vállaló
Határidő
Ellenőrzés, Érvényesítés
Utalványozás Ellenjegyzés
Pénzügyi teljesítés
Könyvvezetésbe n való megjelenés
Ügyrendben leírtak szerint
Ügyrendben leírtak szerint
Pénzforgalmi számla vagy pénztár
Értékv Ügyrendben esz-tés leírtak negyed szerint -évet követő 15.
Ügyrendben leírtak szerint
nincs
Szükség szerint, de legalább negyedévenk ént összesítő feladás a főkönyvi könyvelés felé Szükség szerint, de legalább negyedévenk ént, összesítő feladás a főkönyvi könyvelés felé
Ügyrendben leírtak szerint
Pénzforgalmi számla vagy pénztár
Készletek, követelések, értékpapírok ellenőrzési nyomvonala
1
Állománynövekedés (vásárlás, átadás, felújítás, stb.)
Állomány csökkenés (értékvesztés, selejt, hiány, stb.) 2
3
Készletek, értékesítése
Számlarend Számviteli politika Értékelési szabályzat 249/2000. (XII.24.) Korm. r.
Előkészítő: kontírozó könyvelő Koordináló: Gazdasági vezető Végrehajtó: analitikus könyvelő
Bevételezési bizonylat, Nyilvántartó karton
Felelős: gazdasági vezető Kötelezettségvállaló: ügyrend szerint
Számlarend Számviteli politika Értékelési szabályzat 249/2000. (XII.24.) Korm. r.
Előkészítő: analitikus könyvelő Koordináló: Gazdasági vezető Végrehajtó: analitikus könyvelő
Összesítő feladások, különféle jegyzőkönyve k
Felelős: gazdasági vezető Kötelezettségvállaló: ügyrend szerint
Számlarend Számviteli politika Értékelési szabályzat 249/2000. (XII.24.) Korm. r.
Előkészítő: analitikus könyvelő Koordináló: Gazdasági vezető Végrehajtó: számviteli dolgozó
Folyamatos
Egyéb: évet köv. január 31 Készletcsökkenési bizonylat és számla kiállítása
Felelős: gazdasági vezető
53
Folyamatos
Ügyrendben leírtak szerint
Az analitikus nyilvántartás ból ki kell vezetni. A főkönyvi könyvelésben a bevételt könyvelni kell.
Sorszám
A téma vagy feladat megnevezése
4
Értékpapírok értékesítése
5
Követelések adósok, vevők nyilvántartásba vétele
6.
Adósok, vevők Állományváltozása
7
Különféle kapott kölcsönök, támogatások
Jogszabályok (belső, speciális)
Előkészítő, koordináló, végrehajtó
Számlarend Számviteli politika Értékelési szabályzat 249/2000. (XII.24.) Korm. r. Számlarend Számviteli politika Értékelési szabályzat 249/2000. (XII.24.) Korm. r. Számlarend Számviteli politika Értékelési szabályzat 249/2000. (XII.24.) Korm. Számlarend Számviteli politika Értékelési szabályzat 249/2000. (XII.24.) K.r.. Szerződés
Előkészítő: analitikus könyvelő Koordináló: Gazdasági vezető Végrehajtó: számviteli dolgozó
Előkészítő: számviteli dolgozó Koordináló: Gazdasági vezető Végrehajtó: számviteli dolgozó
Dokumentum elkészítése
Felelős, kötelezettség vállaló
Kiadási pb. kiállítása az Felelős: értékpapír gazdasági kivezetéséről vezető
Határidő
Folyamatos
Ellenőrzés, Érvényesítés
Utalványozás Ellenjegyzés
Pénzügyi teljesítés
Ügyrendben leírtak szerint
Ügyrendben leírtak szerint
Pénzforgalmi számla vagy pénztár
Ügyrendben leírtak szerint
Ügyrendben leírtak szerint
Könyvvezetésbe n való megjelenés
Az analitikus nyilvántartás -ból ki kell vezetni. A főkönyvi könyvelésben a bevételt könyvelni ell. Pénzfor- Az analitikus galmi nyilvántartás számla -ban vagy könyvelni pénztár kell.
számla vagy nyugta kiállítása
Felelős: Folyamaélelmezésvezető tos számviteli dolgozó
Előkészítő: számviteli dolgozó Koordináló: Gazdasági vezető Végrehajtó: számviteli dolgozó
Összesítő feladás, jegyzék elkészítése
Felelős: Számviteli dolgozók
NegyedEllenőrzés: évet/ évet gazdasági követő 15. vezető nap
Ügyrendben leírtak szerint
nincs
A főkönyvi könyvelésben az állományváltozást könyvelni kell
Előkészítő: számviteli dolgozó Koordináló: Gazdasági vezető Végrehajtó: számviteli dolgozó
Szerződések elkészítése
Felelős: gazdasági vezető, jegyző Kötelezettségvállaló: ügyrend szerint
Folyamatos
Ügyrendben leírtak szerint
Pénzforgalmi számla vagy pénztár
Az analitikus nyilvántartás -ban és főkönyvi könyvelésben könyvelni kell.
Pénzügyi elszámolások ellenőrzési nyomvonala 54
Ügyrendben leírtak szerint
Sorszám
1
2
A téma vagy feladat megnevezése
Jogszabályok (belső, speciális)
Előkészítő, koordináló, végrehajtó
Dokumentum elkészítése
Felelős, kötelezettség vállaló
Határidő
Ellenőrzés, Érvényesítés
Utalványozás Ellenjegyzés
Pénztári be és kifizetések elszámolása
Pénzkezelési szabályzat Számlarend 249/2000. (XII.24.) Korm. r.
Előkészítő: pénztáros Koordináló: gazdasági vezető Végrehajtó: pénztáros
Bevételi és kiadási pénztárbizonylat kiállítása
Felelős: pénztáros Kötelezettségvállaló: ügyrend szerint
Folyamatos
Ügyrend szerint
Ügyrend szerint
Pénzforgalmi számlaszámlára befolyt bevételek és teljesített kiadások
Számlarend, Ügyrend 249/2000. (XII.24.) Korm. r.
Előkészítő: kontírozó könyvelő Koordináló: Gazdasági vezető Végrehajtó: főkönyvi könyvelő
Utalványrendelet kiállítása
Felelős: főkönyvi könyvelő Kötelezettségvállaló ügyrend szerint
Folyamatos
Ügyrend szerint
Ügyrend szerint
Pénzügyi teljesítés
Könyvvezetésbe n való megjelenés
Pénztár
Naponta, vagy időszakonké nt a főkönyvben a pénztárzárás alapján könyvelni kell Pénzfor- Naponta a galmi számlakivon számla atalapján a bevételeket és kiadásokat könyvelni kell
Kötelezettségek, szállítók ellenőrzési nyomvonala
1
Szállítók nyilvántartásba vétele
Számlarend 249/2000. (XII.24.) Korm. r.
Előkészítő: számviteli dolgozó Koordináló: Gazdasági vezető Végrehajtó: számviteli dolgozó
2
Szállítók állományváltozása
Számlarend 249/2000. (XII.24.) Korm. r.
Előkészítő: számviteli dolgozó Koordináló: Gazdasági vezető Végrehajtó: számviteli dolgozó
Utalványrendelet kiállítása
Felelős: Ügyrendben Ügyrendben számviteli Folyama- leírtak leírtak dolgozók tos szerint szerint Kötelezettségvállaló: ügyrend szerint
nincs
Összesítő feladás, jegyzék elkészítése
Felelős: Számviteli dolgozók Kötelezettségvállaló ügyrend szerint
nincs
55
Negyed- Ellenőrzés: évet/ évet gazdasági követő vezető 15. nap
Ügyrendben leírtak szerint
Az analitikus nyilvántartás ban a kötelezettség növekedést könyvelni kell A főkönyvi könyvelésbe az állomány változást könyvelni kell
Sorszám
3
A téma vagy feladat megnevezése
Jogszabályok (belső, speciális)
Munkavállalókk al kapcsolatos kötelezettségek (növekedés, csökkenés)
Számlarend SZMSZ Kollektív szerződés 249/2000. (XII.24.) Korm. r. Számlarend, Szerződés 249/2000. (XII.24.) Korm. r.
Különféle kölcsönök, támogatások
4
Előkészítő, koordináló, végrehajtó
Dokumentum elkészítése
Felelős, kötelezettség vállaló
Határidő
Ellenőrzés, Érvényesítés
Utalványozás Ellenjegyzés
Pénzügyi teljesítés
Könyvvezetésbe n való megjelenés
Az analitikus nyilvántartás ban és főkönyvi könyvelésben könyvelni kell. Az analitikus nyilvántartás ban és főkönyvi könyvelésben könyvelni kell.
Előkészítő: számviteli dolgozó Koordináló: Gazdasági vezető Végrehajtó: számviteli dolgozó
Határozat, jegyzőkönyv elkészítése
Felelős: Folyama- Ügyrendben Ügyrendben gazdasági tos leírtak leírtak vezető, szerint szerint Kötelezettségvállaló ügyrend szerint
Pénzforgalmi számla vagy pénztár
Előkészítő: számviteli dolgozó Koordináló: Gazdasági vezető Végrehajtó: számviteli dolgozó
Különféle szerződések elkészítése
Felelős: Folyama- Ügyrendben Ügyrendben gazdasági tos leírtak leírtak vezető, szerint szerint Kötelezettségvállaló ügyrend szerint
Pénzforgalmi számla vagy pénztár
Költségvetési kiadások ellenőrzési nyomvonala
Személyi juttatások 1
2
Személyi jellegű kiadások elszámolása
Számlarend 249/2000. (XII.24.) Korm. r.
Munkaadót terhelő járulékok elszámolása
Számlarend 249/2000. (XII.24.) Korm. r. SZJA tv. TB. jogszab.
Előkészítő: Számviteli dolgozók Koordináló: Gazdasági vezető Végrehajtó: Számviteli dolgozók Előkészítő: Számviteli dolgozók Koordináló: Gazdasági vezető Végrehajtó: Számviteli dolgozók
Utalványrendelet kiállítása, bértabló elkészítése,
Felelős: számviteli dolgozók Kötelezettségvá llaló ügyrend szerint Összesítő Felelős: feladás az számviteli analitikus dolgozók nyilvántartás Kötelezettségalapján vállaló ügyrend szerint
56
Folyama- Ügyrendben Ügyrendben tos leírtak leírtak szerint szerint
Pénzforgalmi számla vagy pénztár
A kiadásokat a főkönyvi könyvelésben könyvelni kell.
Tárgyhó- Ügyrendben Ügyrendben napot leírtak leírtak követő szerint szerint 12-ig
Pénzforgalmi számla
A kiadásokat a főkönyvi könyvelésben könyvelni kell.
Sorszám
A téma vagy feladat megnevezése
Jogszabályok (belső, speciális)
Előkészítő, koordináló, végrehajtó
Dokumentum elkészítése
Felelős, kötelezettség vállaló
Határidő
Ellenőrzés, Érvényesítés
Utalványozás Ellenjegyzés
Pénzügyi teljesítés
Könyvvezetésbe n való megjelenés
Dologi kiadások 1
Anyag, készlet beszerzés költségkénti elszámolása
Számlarend Számviteli politika Anyaggazdálkodási szabályzat 249/2000. (XII.24.) Korm. r. Számlarend 249/2000. (XII.24.) Korm. r.
2
Szolgáltatási kiadások elszámolása
3
Különféle dologi kiadások elszámolása
Számlarend 249/2000. (XII.24.) Korm. r.
Beszerzéshez kapcsolódó általános forgalmi adó kiadások elszámolása
Számlarend 249/2000. (XII.24.) Korm. r. ÁFA tv.
4
Előkészítő: Számviteli dolgozók Koordináló: Gazdasági vezető Végrehajtó: Számviteli dolgozók
Utalványrendelet, Kiadási pénztárbizonylat kiállítása
Felelős: Folyama- Ügyrendben Ügyrendben számviteli tos leírtak leírtak dolgozók szerint szerint Kötelezettségvállaló ügyrend szerint
Pénzforgalmi számla vagy pénztár
A kiadásokat a főkönyvi könyvelésben könyvelni kell.
Előkészítő: Számviteli dolgozók Koordináló: Gazdasági vezető Végrehajtó: Számviteli dolgozók Előkészítő: Számviteli dolgozók Koordináló: Gazdasági vezető Végrehajtó: Számviteli dolgozók Előkészítő: Számviteli dolgozók Koordináló: Gazdasági vezető Végrehajtó: Számviteli dolgozók
Utalványrendelet, Kiadási pénztárbizonylat kiállítása Utalványrendelet, Kiadási pénztárbizonylat kiállítása ÁFA analitika
Felelős: számviteli dolgozók Kötelezettségvállaló ügyrend szerint Felelős: számviteli dolgozók Kötelezettségvállaló ügyrend szerint Felelős: analitikus nyilvántartó Kötelezettségvállaló nincs
Folyama- Ügyrendben Ügyrendben tos leírtak leírtak szerint szerint
Pénzforgalmi számla vagy pénztár
A kiadásokat a főkönyvi könyvelésben könyvelni kell.
Folyama- Ügyrendben Ügyrendben tos leírtak leírtak szerint szerint
Pénzforgalmi számla vagy pénztár
A kiadásokat a főkönyvi könyvelésben könyvelni kell.
Folyama- Ellenőrzés: tos gazdasági vezető
Pénzforgalmi számla vagy pénztár
A kiadásokat a főkönyvi könyvelésben könyvelni kell.
57
Ügyrendben leírtak szerint
Sorszám
5
6
A téma vagy feladat megnevezése
Jogszabályok (belső, speciális)
Egyéb folyó kiadások elszámolása
Számlarend 249/2000. (XII.24.) Korm. r.
Ellátottak pénzbeli juttatásainak elszámolása
Számlarend Pénzkezelési szabályzat 249/2000. (XII.24.) Korm. r.
Előkészítő, koordináló, végrehajtó
Előkészítő: Számviteli dolgozók Koordináló: Gazdasági vezető Végrehajtó: Számviteli dolgozók Előkészítő: Számviteli dolgozók Koordináló: Gazdasági vezető Végrehajtó: Számviteli dolgozók
Dokumentum elkészítése
Utalványrendelet, Kiadási pénztárbizonylat kiállítása Utalványrendelet, Kiadási pénztárbizonylat kiállítása
Felelős, kötelezettség vállaló
Felelős: számviteli dolgozók Kötelezettségvállaló ügyrend szerint Felelős: számviteli dolgozók Kötelezettségvállaló ügyrend szerint
Határidő
Ellenőrzés, Érvényesítés
Utalványozás Ellenjegyzés
Pénzügyi teljesítés
Könyvvezetésbe n való megjelenés
Folyama- Ügyrendben Ügyrendben tos leírtak leírtak szerint szerint
Pénzforgalmi számla vagy pénztár
A kiadásokat a főkönyvi könyvelésben könyvelni kell.
Folyama- Ügyrendben Ügyrendben tos leírtak leírtak szerint szerint
Pénzforgalmi számla vagy pénztár
A kiadásokat a főkönyvi könyvelésben könyvelni kell.
Költségvetési bevételek ellenőrzési nyomvonala
Intézményi működési bevételek 1
2
Alaptevékenység, sajátos tevékenység, vállalkozási tevékenység bevétele A bevételhez kapcsolódó általános forgalmi adó elszámolása
Számlarend, Önköltségszámítási szabályzat 249/2000. (XII.24.) Korm. r. Számlarend 249/2000. (XII.24.) Korm. r. ÁFA tv.
Előkészítő: Számviteli dolgozók Koordináló: Gazdasági vezető Végrehajtó: Számviteli dolgozók
Számla, nyugta, bevételi pénztárbizonylat kiállítása
Előkészítő: Számviteli dolgozók Koordináló: Gazdasági vezető Végrehajtó: Számviteli dolgozók
Számla, nyugta, bevételi pénztárbizonylat kiállítása
Felelős: számviteli dolgozók Kötelezettségvállaló ügyrend szerint Felelős: számviteli dolgozók Kötelezettségvállaló ügyrend szerint
58
Folyamatos
Ügyrendbe n leírtak szerint
Ügyrendben leírtak szerint
Pénzforgalmi számla vagy pénztár
A bevételeket a főkönyvi könyvelésben könyvelni kell.
Folyamatos
Ügyrendbe n leírtak szerint
Ügyrendben leírtak szerint
Pénzforgalmi számla vagy pénztár
A bevételeket a főkönyvi könyvelésben könyvelni kell.
Sorszám
A téma vagy feladat megnevezése
Jogszabályok (belső, speciális)
Előkészítő, koordináló, végrehajtó
Dokumentum elkészítése
Felelős, kötelezettség vállaló
Határidő
Ellenőrzés, Érvényesítés
Utalványozás Ellenjegyzés
Pénzügyi teljesítés
Könyvvezetésbe n való megjelenés
Felhalmozási és tőke jellegű bevételek 1
2
Felhalmozási és tőkejellegű bevételek
Számlarend 249/2000. (XII.24.) Korm. r.
A bevételhez kapcsolódó általános forgalmi adó elszámolása
Számlarend 249/2000. (XII.24.) Korm. r. ÁFA tv.
Előkészítő: Számviteli dolgozók Koordináló: Gazdasági vezető Végrehajtó: Számviteli dolgozók Előkészítő: Számviteli dolgozók Koordináló: Gazdasági vezető Végrehajtó: Számviteli dolgozók
Számla, nyugta, bevételi pénztárbizonylat kiállítása Számla, nyugta, bevételi pénztárbizonylat kiállítása
Felelős: számviteli dolgozók Kötelezettségvállaló nincs
Folyamatos
Ügyrendben leírtak szerint
Ügyrendben leírtak szerint
Pénzforgalmi számla vagy pénztár
A bevételeket a főkönyvi könyvelésben könyvelni kell.
Felelős: számviteli dolgozók Kötelezettségvállaló nincs
Folyamatos
Ügyrendben leírtak szerint
Ügyrendben leírtak szerint
Pénzforgalmi számla vagy pénztár
A bevételeket a főkönyvi könyvelésben könyvelni kell.
Támogatások, pénzforgalom nélküli bevételek
1
2
Irányító szervtől kapott költségvetési támogatás elszámolása
Számlarend 249/2000. (XII.24.) Korm. r.
Előkészítő: számviteli dolgozók Koordináló: Gazdasági vezető Végrehajtó: Számviteli dolgozók
Előirányzat Felelős: felhasználási számviteli terv dolgozók Kötelezettségvállaló nincs
Folyamatos
Ügyrendbe n leírtak szerint
Ügyrendben leírtak szerint
Pénzfor- A kapott galmi támogatást a számla főkönyvi könyvelésben könyvelni kell.
Egyéb kapott támogatás elszámolása (pályázat)
Számlarend 249/2000. (XII.24.) Korm. r. Szerződés
Előkészítő: számviteli dolgozók Koordináló: Gazdasági vezető Végrehajtó: Számviteli dolgozók
Pályázat i szerződés elkészítése
Folyamatos
Ügyrendbe n leírtak szerint
Ügyrendben leírtak szerint
Pénzfor- A kapott galmi támogatást a számla főkönyvi könyvelésben könyvelni kell.
Felelős: számviteli dolgozók Kötelezettségvállaló ügyrend szerint
59
Sorszám
A téma vagy feladat megnevezése
Jogszabályok (belső, speciális)
Előkészítő, koordináló, végrehajtó
Dokumentum elkészítése
Felelős, kötelezettség vállaló
3
Pénzforgalom nélküli bevételek elszámolása
Számlarend, 249/2000. (XII.24.) Korm. r.
Előkészítő: Számviteli dolgozók Koordináló: Gazdasági vezető Végrehajtó: Számviteli dolgozók
Analitikus nyilvántartás , összesítő feladás
Felelős: Gazdasági vezető Kötelezettségvállaló nincs
Határidő
Ellenőrzés, Érvényesítés
Ellenőrzés: Féléves: gazdasági Félévet követő 15- vezető ig Éves: tárgyévet követő 12ig
Utalványozás Ellenjegyzés
Pénzügyi teljesítés
Könyvvezetésbe n való megjelenés
Ügyrendben leírtak szerint
nincs
A feladások alapján a pénzforgalo m nélküli bevételeket a főkönyvi könyvelésben könyvelni kell.
Az intézmény zárlati feladatai ellátásának ellenőrzési nyomvonala
Havi zárlati feladatok 1
2
3
Pénzforgalmi számlák záróegyenlegeine k egyeztetése a főkönyvi könyveléssel
Számlarend 249/2000. (XII.24.) Korm. r.
Előkészítő: Számviteli dolgozók Koordináló: Gazdasági vezető Végrehajtó: Számviteli dolgozók
Főkönyvi kivonat készítése
Felelős: számviteli dolgozók Kötelezettségvállaló nincs
Hónapot követő 15-ig
nincs
nincs
nincs
Az eltérést könyvelni kell
A pénztárjelentés adatainak egyeztetése a pénztárban található készpénzzel
Számlarend 249/2000. (XII.24.) Korm. r.
Előkészítő: Számviteli dolgozók Koordináló: Gazdasági vezető Végrehajtó: Számviteli dolgozók
Pénztárjelentés elkészítése
Felelős: számviteli dolgozók Kötelezettségvállaló nincs
Hónapot követő 15-ig
nincs
nincs
nincs
Az eltérést könyvelni kell
Havi ÁFA bevalló intézménynél a bevallás adatainak egyeztetése a tényleges befizetéssel
Számlarend 249/2000. (XII.24.) Korm. r.
Előkészítő: Számviteli dolgozók Koordináló: Gazdasági vezető Végrehajtó: Számviteli dolgozók
Áfa analitika, ÁFA bevallás elkészítése
Felelős: számviteli dolgozók Kötelezettségvállaló nincs
Hónapot követő 20-ig
nincs
nincs
van
Az egyeztetésnek nincs, az eltérést könyvelni kell
60
Sorszám
4
5
6
A téma vagy feladat megnevezése
Az 1-5 számlaosztályban könyvelt kiadások egyeztetése a 6-7es számlaosztályban elszámolt kiadásokkal A pénzforgalmi számlákon könyvelt kiadások egyeztetése az átvez. számlákon elszámolt bevételekkel és kiadásokkal Havi pénzforgalom egyeztetése
Jogszabályok (belső, speciális)
Előkészítő, koordináló, végrehajtó
Dokumentum elkészítése
Felelős, kötelezettség vállaló
Határidő
Ellenőrzés, Érvényesítés
Utalványozás Ellenjegyzés
Pénzügyi teljesítés
Könyvvezetésbe n való megjelenés
Számlarend 249/2000. (XII.24.) Korm. r.
Előkészítő: Számviteli dolgozók Koordináló: Gazdasági vezető Végrehajtó: Számviteli dolgozók
Főkönyvi kivonat alapján
Felelős: számviteli dolgozók Kötelezettségvállaló nincs
Hónapot követő 15-ig
nincs
nincs
nincs
Az egyeztetésnek nincs
Számlarend 249/2000. (XII.24.) Korm. r.
Előkészítő: számviteli dolgozók Koordináló: Gazdasági vezető Végrehajtó: Számviteli dolgozók
Előirányzat Felelős: felhasználási számviteli terv dolgozók Kötelezettségvállaló nincs
Hónapot követő 15-ig
nincs
nincs
nincs
Az egyeztetésn ek nincs
Számlarend 249/2000. (XII.24.) Korm. r.
Előkészítő: Számviteli vezető Koordináló: Gazdasági vezető Végrehajtó: Számviteli dolgozók
Főkönyvi kivonat
Felelős: Hónapot Gazdasági követő vezető 15-ig Kötelezettségvállaló: Intézményvezet ő
nincs
nincs
nincs
Az egyeztetésn ek nincs
61
Sorszám
A téma vagy feladat megnevezése
Jogszabályok (belső, speciális)
Előkészítő, koordináló, végrehajtó
Dokumentum elkészítése
Felelős, kötelezettség vállaló
Határidő
Ellenőrzés, Érvényesítés
Utalványozás Ellenjegyzés
Pénzügyi teljesítés
Könyvvezetésbe n való megjelenés
Negyedéves zárlati feladatok (a havi zárlati feladatokon túlmenően)
1
2
3
4
Negyedéves ÁFA bevalló intézmény a bevallás adatainak egyeztetése a tényleges befizetéssel Beruházási és felújítási számlák egyeztetése az analitikus nyilvántartással
Számlarend 249/2000. (XII.24.) Korm. r.
Előkészítő: Számviteli dolgozók Koordináló: Gazdasági vezető Végrehajtó: Számviteli dolgozók
ÁFA ÁFA analitika, analitika, ÁFA bevallás ÁFA bevallás elkészítése elkészítése
Negyedévet követő 20-ig
nincs
nincs
nincs
Az egyeztetésne k nincs, az eltérést könyvelni kell
Számlarend 249/2000. (XII.24.) Korm. r.
Előkészítő: Számviteli dolgozók Koordináló: Gazdasági vezető Végrehajtó: Számviteli dolgozók
Összesítő feladás az analitikus nyilvántartásból a főkönyvi könyvelés felé
Felelős: számviteli dolgozók Kötelezettségvállaló nincs
Negyedévet követő 15-ig
nincs
nincs
nincs
Az eltérést könyvelni kell
Függő, átfutó kiadások egyeztetése az analitikus nyilvántartásokk al
Számlarend 249/2000. (XII.24.) Korm. r.
Előkészítő: Számviteli dolgozók Koordináló: Gazdasági vezető Végrehajtó: Számviteli dolgozók
Összesítő feladás az analitikus nyilvántartásból a főkönyvi könyvelés felé
Felelős: számviteli dolgozók Kötelezettségvállaló nincs
Negyedévet követő 15-ig
nincs
nincs
nincs
Az eltérést könvelni kell
Felhalmozási kötelezettségvállalás
Számlarend 249/2000. (XII.24.) Korm. r.
Előkészítő: Számviteli dolgozók Koordináló: Gazdasági vezető Végrehajtó: Számviteli dolgozók
Összesítő feladás az analitikus nyilvántartásból a főkvi könyv. felé
Felelős: számviteli dolgozók Kötelezettségvállaló nincs
Negyedévet követő 15-ig
nincs
nincs
nincs
A kötelezettségvállalást a 0-s számlaosztál yban könyvelni
62
Sorszám
A téma vagy feladat megnevezése
Jogszabályok (belső, speciális)
Előkészítő, koordináló, végrehajtó
Dokumentum elkészítése
Felelős, kötelezettség vállaló
Határidő
Ellenőrzés, Érvényesítés
Utalványozás Ellenjegyzés
Pénzügyi teljesítés
Könyvvezetésbe n való megjelenés
kell.
5
6
7
Pénzeszközátadás Számlarend kötelezettség249/2000. vállalása (XII.24.) Korm. r.
Előkészítő: Számviteli dolgozók Koordináló: Gazdasági vezető Végrehajtó: Számviteli dolgozók
Összesítő feladás az analitikus nyilvántartásból a főkönyvi könyvelés felé
Felelős: számviteli dolgozók Kötelezettségvállaló nincs
Negyedévet követő 15-ig
nincs
nincs
nincs
A kötelezettségvállalást a 0-s számlaosztál yban könyvelni kell.
Működési célú kötelezettségvállalás
Számlarend 249/2000. (XII.24.) Korm. r.
Előkészítő: Számviteli dolgozók Koordináló: Gazdasági vezető Végrehajtó: Számviteli dolgozók
Összesítő feladás az analitikus nyilvántartásból a főkönyvi könyvelés felé
Felelős: számviteli dolgozók Kötelezettségvállaló nincs
Negyedévet követő 15-ig
nincs
nincs
nincs
A kötelezettségvállalást a 0-s számlaosztál yban könyvelni kell.
Állomány változások elszámolása (követelések, kötelezettségek, bef. pü. eszközök, készletek, befejezetlen beruházások
Számlarend 249/2000. (XII.24.) Korm. r.
Előkészítő: Számviteli dolgozók Koordináló: Gazdasági vezető Végrehajtó: Számviteli dolgozók
Összesítő feladás az analitikus nyilvántartásból a főkönyvi könyvelés felé
Felelős: számviteli dolgozók Kötelezettségvállaló nincs
Negyedévet követő 15-ig
nincs
nincs
nincs
Az állományváltozást könyvelni kell
63
Sorszám
8
A téma vagy feladat megnevezése
Tervszerinti értékcsökkenés elszámolása
Jogszabályok (belső, speciális)
Számlarend Számviteli politika 249/2000. (XII.24.) Korm. r.
Előkészítő, koordináló, végrehajtó
Dokumentum elkészítése
Felelős, kötelezettség vállaló
Előkészítő: Számviteli dolgozók Koordináló: Gazdasági vezető Végrehajtó:
Összesítő feladás az analitikus könyvelésből
Felelős: számviteli dolgozók Kötelezettségvállaló nincs
64
Határidő
Negyedévet követő 15-ig
Ellenőrzés, Érvényesítés
nincs
Utalványozás Ellenjegyzés
nincs
Pénzügyi teljesítés
Könyvvezetésbe n való megjelenés
nincs
Az állományváltozást könyvelni kell
Sorszám
1
2
1
2
A téma vagy feladat megnevezése
A közvetett kiadások szakfeladatra történő felosztása
Előirányzatmódosítások egyeztetése
Terven felüli értékcsökkenés, értékvesztés, értékhelyesbítés elszámolása
Különféle árfolyamkülönbözetek elszámolása
Jogszabályok (belső, speciális)
Előkészítő, koordináló, végrehajtó
Dokumentum elkészítése
Felelős, kötelezettség vállaló
Határidő
Ellenőrzés, Érvényesítés
Utalványozás Ellenjegyzés
Féléves zárlati feladatok ( a negyedéves zárlati feladatokon túlmenően) ellenőrzési nyomvonala Számlarend Előkészítő: Összesítő Felelős: Félévet nincs nincs Számviteli Számviteli dolgozók feladás a számviteli követő 31politika, Koordináló: könyvelésből dolgozók ig Gazdasági vezető mutatóKötelezettségÖnköltségVégrehajtó: számok vállaló nincs számítási Számviteli dolgozók alapján szabályzat 249/2000. (XII.24.) Korm.r. Számlarend 249/2000. (XII.24.) Korm. r.
Előkészítő: Számviteli dolgozók Koordináló: Gazdasági vezető Végrehajtó: Számviteli dolgozók
Főkönyvi kivonat, analitikus nyilvántartás
Felelős: számviteli dolgozók Kötelezettségvállaló nincs
Félévet követő 31ig
nincs
nincs
Speciális éves zárlati feladatok (az általános zárlati feladatokon túlmenően) ellenőrzési nyomvonala Számlarend Előkészítő: Összesítő Felelős: Tárgynincs nincs Számviteli számviteli dolgozók feladás az számviteli évet politika, Koordináló: analitikus dolgozók követő Értékelési Gazdasági vezető könyvelésből Kötelezettség31-ig szabályzat Végrehajtó: jegyzővállaló nincs 249/2000. Számviteli dolgozók könyvek (XII.24.) alapján Korm. r. Számlarend Előkészítő: Összesítő Felelős: Tárgynincs nincs Számv. pol Számviteli dolgozók feladás az számviteli évet Értékelési Koordináló: analitikus dolgozók követő szab. Gazdasági vezető könyvelésből Kötelezettség31-ig 249/2000. Végrehajtó: vállaló nincs (XII.24.) Számviteli dolgozók 65
Pénzügyi teljesítés
Könyvvezetésbe n való megjelenés
nincs
A felosztást könyvelni kell
nincs
Eltérés esetén a módosítást könyvelni kell.
nincs
Könyvelni kell.
nincs
Könyvelni kell
Sorszám
A téma vagy feladat megnevezése
Jogszabályok (belső, speciális)
Előkészítő, koordináló, végrehajtó
Dokumentum elkészítése
Felelős, kötelezettség vállaló
Határidő
Ellenőrzés, Érvényesítés
Utalványozás Ellenjegyzés
Pénzügyi teljesítés
Könyvvezetésbe n való megjelenés
Korm. r. Az „Intézményi beszámolás” ellenőrzési nyomvonala Féléves és éves beszámoló jelentés 1
2
A könyvvezetés utóellenőrzése (főkönyv és analitikák)
Számlarend, 249/2000. (XII.24.) Korm. r.
Főkönyvi kivonat Számlarend, egyeztetése 249/2000. (XII.24.) Korm. r.
3
Leltározás, egyeztetés
Számlarend, 249/2000. (XII.24.) Korm. r. Leltárkészítési szabályzat
4
Leltár jóváhagyása
Leltárkészítési szabályzat
Előkészítő: Számviteli dolgozók Koordináló: Gazdasági vezető Végrehajtó: Számviteli dolgozók Előkészítő: Számviteli dolgozók Koordináló: Gazdasági vezető Végrehajtó: Számviteli dolgozók Előkészítő: Számviteli dolgozók Koordináló: Gazdasági vezető Végrehajtó: Leltározó bizottság, számviteli dolgozók
Előkészítő: Számviteli dolgozók Koordináló: Gazdasági vezető Végrehajtó: Leltározó bizottság
Könyvelési naplók és könyvelési alapbizonylatok
Felelős: Számviteli dolgozók Kötelezettségvállaló: nincs
Félévet/ Tárgyévet követő 31-ig
Ellenőrzés: Számviteli dolgozók Érvényesítés nincs
nincs
nincs
nincs
Könyvelési naplók és főkönyvi kivonat
Felelős: Számviteli dolgozók Kötelezettségvállaló: nincs
Félévet/ Tárgyévet követő 31-ig
Ellenőrzés: Számviteli dolgozók Érvényesítés nincs
nincs
nincs
nincs
Leltárfelvételi ívek, főkönyvi kivonat és analitikus nyilvántartás ,valamint a könyvelési alapbizonylat
Felelős: Számviteli dolgozók Kötelezettségvállaló: nincs
Tárgyévet követő 31-ig
Ellenőrzés: Számviteli dolgozók Érvényesítés nincs
nincs
nincs
nincs
Leltár és bizonylatai
Felelős: Számviteli dolgozók Kötelezettségvállaló: nincs
Tárgyévet követő 31-ig
Ellenőrzés: gazdasági vezető
nincs
nincs
nincs
66
Sorszám
5
6
A téma vagy feladat megnevezése
Jogszabályok (belső, speciális)
Előkészítő, koordináló, végrehajtó
Könyvviteli mérleg összeállítása, jóváhagyása
Számlarend, 249/2000. (XII.24.) Korm. r.
Előkészítő: Számviteli dolgozók Koordináló: Gazdasági vezető Végrehajtó: Számviteli dolgozók
Pénzforgalmi jelentés összeállítása
Számlarend, 249/2000. (XII.24.) Korm. r.
Előkészítő: Számviteli dolgozók Koordináló: Gazdasági vezető Végrehajtó: Számviteli dolgozók
Dokumentum elkészítése
Felelős, kötelezettség vállaló
Határidő
Ellenőrzés, Érvényesítés
Főkönyvi Felelős: kivonat Számviteli leltár, mérleg dolgozók Kötelezettségvállaló: Ügyrend szerint
Félévet/ Tárgyévet követő 31-ig
Ellenőrzés: gazdasági vezető Érvényesítés nincs
Főkönyvi kivonat, pénzforgalmi jelentés
Félévet/ Tárgyévet követő 31-ig
Felelős: Számviteli dolgozók Kötelezettségvállaló: Ügyrend szerint
Utalványozás Ellenjegyzés
Pénzügyi teljesítés
Könyvvezetésbe n való megjelenés
nincs
nincs
nincs
Ellenőrzés: Gazdasági vezető Érvényesítés nincs
nincs
nincs
nincs
A pénzforgalmi jelentés tájékoztató adatai
1
2
A munkáltató által levont és az adóhatóságnak átutalt SZJA összege
Számlarend 249/2000. (XII.24.) Korm. r.
Előkészítő: Számviteli dolgozók Koordináló: Gazdasági vezető Végrehajtó: Számviteli dolgozók
A munkáltató által levont és az adó-hatóságnak átutalt munkavállalót terhelő egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék összege
Számlarend 249/2000. (XII.24.) Korm. r.
Előkészítő: Számviteli dolgozók Koordináló: Gazdasági vezető Végrehajtó: Számviteli dolgozók
Főkönyvi kivonat, analitikus nyilvántartás , Pénzforgalmi jelentés melléklete Főkönyvi kivonat, analitikus nyilvántartás , Pénzforgalmi jelentés melléklete
Felelős: Számviteli dolgozók Kötelezettségvállaló: Ügyrend szerint
Félévet/ Tárgyévet követő 31-ig
Ellenőrzés: Gazdasági vezető Érvényesítés nincs
nincs
nincs
nincs
Felelős: Számviteli dolgozók Kötelezettségvállaló: Ügyrend szerint
Félévet/ Tárgyévet követő 31-ig
Ellenőrzés: Gazdasági vezető Érvényesítés nincs
nincs
nincs
nincs
67
Sorszám
3
4
5
6
A téma vagy feladat megnevezése
Jogszabályok (belső, speciális)
Előkészítő, koordináló, végrehajtó
Dokumentum elkészítése
Felelős, kötelezettség vállaló
Határidő
Ellenőrzés, Érvényesítés
A munkáltató által levont és az adóhatóságnak átutalt munkavállalókat terhelő magánnyugdíjpénztári tagdíj összege A munkáltatót terhelő betegszab. összefüggő kifizetések összege és a pénzbeni juttatásban részesített dolgozók száma Társadalombiztosí -tási és családtámogatási kifizetőhely által folyósított családi pótlék, táppénz, egyéb társadalombiztosítási ellátás összege Életbiztosítás és vagyonbiztosítás címén kiadásként elszámolt összeg
Számlarend 249/2000. (XII.24.) Korm. r.
Előkészítő: Számviteli dolgozók Koordináló: Gazdasági vezető Végrehajtó: Számviteli dolgozók
Felelős: Számviteli dolgozók Kötelezettségvállaló: Ügyrend szerint
Félévet/ Tárgyévet követő 31-ig
Ellenőrzés: Gazdasági vezető Érvényesítés nincs
Számlarend 249/2000. (XII.24.) Korm. r.
Előkészítő: Számviteli dolgozók Koordináló: Gazdasági vezető Végrehajtó: Számviteli dolgozók
Felelős: számviteli dolgozók Kötelezettségvállaló ügyrend szerint
Félévet/ Tárgyévet követő 31-ig
Számlarend 249/2000. (XII.24.) Korm. r.
Előkészítő: Számviteli dolgozók Koordináló: Gazdasági vezető Végrehajtó: Számviteli dolgozók
Főkönyvi kivonat, analitikus nyilvántartás , Pénzforgalmi jelentés melléklete Főkönyvi kivonat, analitikus nyilvántartás , Pénzforgalmi jelentés melléklete Főkönyvi kivonat, analitikus nyilvántartás , Pénzforgalmi jelentés melléklete
Felelős: számviteli dolgozók Kötelezettségvállaló ügyrend szerint
Számlarend, Kollektív szerződés 249/2000. (XII.24.) Korm. r.
Előkészítő: Számviteli dolgozók Koordináló: Gazdasági vezető Végrehajtó: Számviteli dolgozók
Számlarend
Előkészítő:
Főkönyvi kivonat, analitikus nyilvántartás , Pénzforgalmi jelentés melléklete Főkönyvi
A munkáltató
Pénzügyi teljesítés
Könyvvezetésbe n való megjelenés
nincs
nincs
nincs
Ellenőrzés: Gazdasági vezető Érvényesítés ügyrend szerint
nincs
nincs
nincs
Félévet/ Tárgyévet követő 31-ig
Ellenőrzés: Gazdasági vezető Érvényesítés ügyrend szerint
nincs
nincs
nincs
Felelős: számviteli dolgozók Kötelezettségvállaló ügyrend szerint
Félévet/ Tárgyévet követő 31-ig
Ellenőrzés: Gazdasági vezető Érvényesítés ügyrend szerint
nincs
nincs
nincs
Felelős:
Félévet/
Ellenőrzés:
nincs
nincs
nincs
68
Utalványozás Ellenjegyzés
Sorszám
A téma vagy feladat megnevezése
Jogszabályok (belső, speciális)
7
által levont munkavállalói járulék összege
8
Számlarend A személyi juttatásokra, munkaadókat terhelő járulékokra és a kamatkiadásokra vonatkozó költségszámítások -hoz szükséges kiegészítő adatok A dologi Számlarend kiadásokból 5%os, 20%-os kulcsú ÁFA adóalap összege
9
10
A valutapénztárban lévő valuta készlet és a devizaszámlán lévő deviza mérlegfordulónapi értékelésekor – az
249/2000. (XII.24.) Korm. r.
Számlarend, Számviteli politika 249/2000. (XII.24.) Korm. r.
Előkészítő, koordináló, végrehajtó
Dokumentum elkészítése
Felelős, kötelezettség vállaló
Határidő
Ellenőrzés, Érvényesítés
Számviteli dolgozók Koordináló: Gazdasági vezető Végrehajtó: Számviteli dolgozók
kivonat, analitikus nyilvántartás , Pénzforgalmi jelentés melléklete Főkönyvi kivonat, analitikus nyilvántartás , Pénzforgalmi jelentés melléklete
számviteli dolgozók Kötelezettségvállaló ügyrend szerint
Tárgyévet követő 31-ig
Gazdasági vezető Érvényesítés ügyrend szerint
Felelős: Számviteli dolgozók Kötelezettségvállaló ügyrend szerint
Félévet/ Tárgyévet követő 31-ig
Ellenőrzés: Gazdasági vezető Érvényesítés ügyrend szerint
Előkészítő: Számviteli dolgozók Koordináló: Gazdasági vezető Végrehajtó: Számviteli dolgozók
Utalványozás Ellenjegyzés
Pénzügyi teljesítés
Könyvvezetésbe n való megjelenés
nincs
nincs
nincs
Előkészítő: Számviteli dolgozók Koordináló: Gazdasági vezető Végrehajtó: Számviteli dolgozók
Főkönyvi kivonat, analitikus nyilvántartás , Pénzforgalmi jelentés melléklete
Felelős: Számviteli dolgozók Kötelezettségvállaló ügyrend szerint
Félévet/ Tárgyévet követő 31-ig
Ellenőrzés: Gazdasági vezető Érvényesítés ügyrend szerint
nincs
nincs
nincs
Előkészítő: Számviteli dolgozók Koordináló: Gazdasági vezető Végrehajtó: Számviteli dolgozók
Főkönyvi kivonat, analitikus nyilvántartás , Pénzforgalmi jelentés melléklete
Felelős: Számviteli dolgozók Kötelezettségvállaló ügyrend szerint
Félévet/ Tárgyévet követő 31-ig
Ellenőrzés: Gazdasági vezető Érvényesítés ügyrend szerint
nincs
nincs
nincs
69
Sorszám
11
12
13
A téma vagy feladat megnevezése
Jogszabályok (belső, speciális)
Előkészítő, koordináló, végrehajtó
Dokumentum elkészítése
Felelős, kötelezettség vállaló
Számlarend, Számviteli politika 249/2000. (XII.24.) Korm. r.
Előkészítő: Számviteli dolgozók Koordináló: Gazdasági vezető Végrehajtó: Számviteli dolgozók
Felelős: Számviteli dolgozók Kötelezettségvállaló ügyrend szerint
Félévet/ Tárgyévet követő 31-ig
Ellenőrzés: Gazdasági vezető Érvényesítés ügyrend szerint
A tárgyévben Számlarend, elengedett Számviteli követelések értéke politika 249/2000. (XII.24.) Korm. r.
Előkészítő: Számviteli dolgozók Koordináló: Gazdasági vezető Végrehajtó: Számviteli dolgozók
Felelős: Számviteli dolgozók Kötelezettségvállaló ügyrend szerint
Félévet/ Tárgyévet követő 31-ig
A tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok közül a mérleg fordulónapot követő évben lejáró értékpapírok könyv szerinti
Előkészítő: Számviteli dolgozók Koordináló: Gazdasági vezető Végrehajtó: Számviteli dolgozók
Főkönyvi kivonat, analitikus nyilvántartás , Pénzforgalmi jelentés melléklete Főkönyvi kivonat, analitikus nyilvántartás , Pénzforgalmi jelentés melléklete Főkönyvi kivonat, analitikus nyilvántartás , Pénzforgalmi jelentés melléklete
Felelős: Számviteli dolgozók Kötelezettségvállaló ügyrend szerint
Félévet/ Tárgyévet követő 31-ig
egyéb dologi kiadások között – elszámolt árfolyamveszteség e illetve – az egyéb bevételek között – elszámolt árfolyam nyeresége A tárgyévben behajthatatlan követelésként leírt összeg
Számlarend, Számviteli politika 249/2000. (XII.24.) Korm. r.
70
Határidő
Ellenőrzés, Érvényesítés
Utalványozás Ellenjegyzés
Pénzügyi teljesítés
Könyvvezetésbe n való megjelenés
nincs
nincs
nincs
Ellenőrzés: Gazdasági vezető Érvényesítés ügyrend szerint
nincs
nincs
nincs
Ellenőrzés: Gazdasági vezető Érvényesítés ügyrend szerint
nincs
nincs
nincs
Sorszám
14
A téma vagy feladat megnevezése
értéke Előirányzatmaradvány összeállítása
Jogszabályok (belső, speciális)
Előkészítő, koordináló, végrehajtó
Dokumentum elkészítése
Felelős, kötelezettség vállaló
Határidő
Ellenőrzés, Érvényesítés
Számlarend, Számviteli politika 249/2000. (XII.24.) Korm. r.
Előkészítő: Számviteli dolgozók Koordináló: Gazdasági vezető Végrehajtó: Számviteli dolgozók
Főkönyvi kivonat, analitikus nyilvántartás , előirányzat maradvány kimutatás táblázat
Felelős: Számviteli dolgozók Kötelezettségvállaló ügyrend szerint
Félévet/ Tárgyévet követő 31ig
Ellenőrzés: Gazdasági vezető Érvényesítés ügyrend szerint
Félévet/ Tárgyévet követő 31ig
Utalványozás Ellenjegyzés
Pénzügyi teljesítés
Könyvvezetésbe n való megjelenés
nincs
nincs
nincs
Ellenőrzés: Gazdasági vezető Érvényesítés ügyrend szerint
nincs
nincs
nincs
Félévet/ Tárgyévet követő 31ig
Ellenőrzés: Gazdasági vezető Érvényesítés ügyrend szerint
nincs
nincs
nincs
Félévet/ Tárgyévet követő 31ig
Ellenőrzés: Gazdasági vezető Érvényesítés ügyrend szerint
nincs
nincs
nincs
A kiegészítő mellékletek összeállítása
1
2
3
A költségvetési szerv létszáma és személyi juttatásai
A költségvetési előirányzatok és a pénzforgalom egyeztetése
Az immateriális javak, tárgyi eszközök és üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott, vagyonkezelésbe vett eszközök állományának
SZMSZ Számlarend, Számviteli politika 249/2000. (XII.24.) Korm. r. Számlarend, Számviteli politika 249/2000. (XII.24.) Korm. r.
Előkészítő: Számviteli dolgozók Koordináló: Gazdasági vezető Végrehajtó: Számviteli dolgozók
Számlarend, Számviteli politika 249/2000. (XII.24.) Korm. r.
Előkészítő: Számviteli dolgozók Koordináló: Gazdasági vezető Végrehajtó: Számviteli dolgozók
Előkészítő: Számviteli dolgozók Koordináló: Gazdasági vezető Végrehajtó: Számviteli dolgozók
Főkönyvi kivonat, analitikus nyilvántartás , kiegészítő melléklet
Felelős: Számviteli dolgozók Kötelezettségvállaló ügyrend szerint Főkönyvi Felelős: kivonat, Számviteli analitikus dolgozók nyilvántartás Kötelezettség, kiegészítő vállaló melléklet ügyrend szerint Főkönyvi Felelős: kivonat, Számviteli analitikus dolgozók nyilvántartás Kötelezettség, kiegészítő vállaló melléklet ügyrend szerint
71
Sorszám
A téma vagy feladat megnevezése
Jogszabályok (belső, speciális)
Előkészítő, koordináló, végrehajtó
Dokumentum elkészítése
Felelős, kötelezettség vállaló
alakulása
72
Határidő
Ellenőrzés, Érvényesítés
Utalványozás Ellenjegyzés
Pénzügyi teljesítés
Könyvvezetésbe n való megjelenés
Sorszám
4
5
6
7
A téma vagy feladat megnevezése
Jogszabályok (belső, speciális)
Előkészítő, koordináló, végrehajtó
Dokumentum elkészítése
Számlarend, Számviteli politika 249/2000. (XII.24.) Korm. r. A normatív, a Számlarend, normatív kötött Számviteli felhasználású politika állami 249/2000. hozzájárulás, a cél- (XII.24.) és címzett Korm. r. támogatás, a központosított előirányzatok elszámolása A letéti számla Számlarend, pénzforgalma Számviteli politika 249/2000. (XII.24.) Korm. r.
Előkészítő: Számviteli dolgozók Koordináló: Gazdasági vezető Végrehajtó: Számviteli dolgozók Előkészítő: Számviteli dolgozók Koordináló: Gazdasági vezető Végrehajtó: Számviteli dolgozók
Főkönyvi kivonat, analitikus nyilvántartás , kiegészítő melléklet Főkönyvi kivonat, analitikus nyilvántartás , kiegészítő melléklet
Felelős: Számviteli dolgozók Kötelezettségvállaló ügyrend szerint
Előkészítő: Számviteli dolgozók Koordináló: Gazdasági vezető Végrehajtó: Számviteli dolgozók
Főkönyvi kivonat, analitikus nyilvántartás , kiegészítő melléklet
A központi költségvetésből és egyéb forrásból folyósított ellátások részletezése
Előkészítő: Számviteli dolgozók Koordináló: Gazdasági vezető Végrehajtó: Számviteli dolgozók
Főkönyvi kivonat, analitikus nyilvántartás , kiegészítő melléklet
Az irányító szerv év végi maradvány elszámolási számlájának forgalma
Számlarend, Számviteli politika 249/2000. (XII.24.) Korm. r.
Felelős, kötelezettség vállaló
Határidő
Ellenőrzés, Érvényesítés
Pénzügyi teljesítés
Könyvvezetésbe n való megjelenés
Ellenőrzés: Gazdasági vezető Érvényesítés ügyrend szerint Félévet/ Ellenőrzés: TárgyGazdasági évet vezető követő 31- Érvényesítés ig ügyrend szerint
nincs
nincs
nincs
nincs
nincs
nincs
Felelős: Számviteli dolgozók Kötelezettségvállaló ügyrend szerint
Félévet/ Tárgyévet követő 31ig
Ellenőrzés: Gazdasági vezető Érvényesítés ügyrend szerint
nincs
nincs
nincs
Felelős: Számviteli dolgozók Kötelezettségvállaló ügyrend szerint
Félévet/ Tárgyévet követő 31ig
Ellenőrzés: Gazdasági vezető Érvényesítés ügyrend szerint
nincs
nincs
nincs
Felelős: Számviteli dolgozók Kötelezettségvállaló ügyrend szerint
73
Félévet/ Tárgyévet követő 31-ig
Utalványozás Ellenjegyzés
Sorszám
8
9
10
A téma vagy feladat megnevezése
Jogszabályok (belső, speciális)
Előkészítő, koordináló, végrehajtó
Dokumentum elkészítése
Felelős, kötelezettség vállaló
Határidő
Ellenőrzés, Érvényesítés
A követelések és kötelezettségek állományának alakulása
Számlarend, Számviteli politika 249/2000. (XII.24.) Korm. r.
Előkészítő: Számviteli dolgozók Koordináló: Gazdasági vezető Végrehajtó: Számviteli dolgozók
Főkönyvi kivonat, analitikus nyilvántartás , kiegészítő melléklet
Felelős: Számviteli dolgozók Kötelezettségvállaló ügyrend szerint
Félévet/ Tárgyévet követő 31-ig
Ellenőrzés: Gazdasági vezető Érvényesítés ügyrend szerint
nincs
nincs
nincs
A befektetett eszk., követelések, készletek és értékpapírok értékvesztésének alakulása
Számlarend, Számviteli politika 249/2000. (XII.24.) Korm. r.
Előkészítő: Számviteli dolgozók Koordináló: Gazdasági vezető Végrehajtó: Számviteli dolgozók
Főkönyvi kivonat, analitikus nyilvántartás , kiegészítő melléklet
Felelős: Számviteli dolgozók Kötelezettségvállaló ügyrend szerint
Félévet/ Tárgyévet követő 31-ig
Ellenőrzés: Gazdasági vezető Érvényesítés ügyrend szerint
nincs
nincs
nincs
Az immateriális javak, tárgyi eszközök ás tartós tulajdoni részesedést jelentő befektetések értékhelyesbítésének alakulása
Számlarend, Számviteli politika 249/2000. (XII.24.) Korm. r.
Előkészítő: Számviteli dolgozók Koordináló: Gazdasági vezető Végrehajtó: Számviteli dolgozók
Főkönyvi kivonat, analitikus nyilvántartás , kiegészítő melléklet
Felelős: Számviteli dolgozók Kötelezettségvállaló ügyrend szerint
Félévet/ Tárgyévet követő 31-ig
Ellenőrzés: Gazdasági vezető Érvényesítés ügyrend szerint
nincs
nincs
nincs
74
Utalványozás Ellenjegyzés
Pénzügyi teljesítés
Könyvvezetésbe n való megjelenés
Sorszám
11
12
13
14
A téma vagy feladat megnevezése
Jogszabályok (belső, speciális)
Előkészítő, koordináló, végrehajtó
Dokumentum elkészítése
Felelős, kötelezettség vállaló
A tárgyi eszközök – az ingatlanok kivételével – és üzemeltetésre, kezelésre átadott, eszközök tárgyévi nyitó bruttó értékének egyes ágazatok szerinti megoszlása az önkormányzatokná l és az önkorm. intézményeknél A helyi önkormányzatok adósságszolgálatának évenkénti alakulása
Számlarend, Számviteli politika 249/2000. (XII.24.) Korm. r.
Előkészítő: Számviteli dolgozók Koordináló: Gazdasági vezető Végrehajtó: Számviteli dolgozók
Főkönyvi kivonat, analitikus nyilvántartás , kiegészítő melléklet
Felelős: Számviteli dolgozók Kötelezettségvállaló ügyrend szerint
Számlarend, Számviteli politika 249/2000. (XII.24.) Korm. r.
Előkészítő: Számviteli dolgozók Koordináló: Gazdasági vezető Végrehajtó: Számviteli dolgozók
Főkönyvi kivonat, analitikus nyilvántartás , kiegészítő melléklet
A kötelezettségvállalások állományának alakulása, ezen belül elkülönítetten az EU támogatási programok köt. vállalásának és fin. alakulása Az intézményi költségvetés beszámolójának szöveges indoklása
Számlarend, Számviteli politika 249/2000. (XII.24.) Korm. r.
Előkészítő: Számviteli dolgozók Koordináló: Gazdasági vezető Végrehajtó: Számviteli dolgozók
Számlarend, Számviteli politika 249/2000. (XII.24.) Korm. r.
Előkészítő: Számviteli dolgozók Koordináló: Gazdasági vezető Végrehajtó: Számviteli dolgozók
Határidő
Ellenőrzés, Érvényesítés
Utalványozás Ellenjegyzés
Pénzügyi teljesítés
Könyvvezetésbe n való megjelenés
Félévet/ Tárgyévet követő 31-ig
Ellenőrzés: Gazdasági vezető Érvényesítés ügyrend szerint
nincs
nincs
nincs
Felelős: Számviteli dolgozók Kötelezettségvállaló ügyrend szerint Főkönyvi Felelős: kivonat, Számviteli analitikus dolgozók nyilvántartás Kötelezettség, kiegészítő vállaló melléklet ügyrend szerint
Félévet/ Tárgyévet követő 31ig
Ellenőrzés: Gazdasági vezető Érvényesítés ügyrend szerint
nincs
nincs
nincs
Félévet/ Tárgyévet követő 31ig
Ellenőrzés: Gazdasági vezető Érvényesítés ügyrend szerint
nincs
nincs
nincs
Mérleg, Szöveges beszámoló jelentés
Félévet/ Tárgyévet követő 31ig
Ellenőrzés: Gazdasági vezető Érvényesítés ügyrend szerint
nincs
nincs
nincs
Felelős: Számviteli dolgozók Kötelezettségvállaló ügyrend 75
Sorszám
15
16
17
A téma vagy feladat megnevezése
Jogszabályok (belső, speciális)
Előkészítő, koordináló, végrehajtó
Az előző Számlarend, költségvetési évben Számviteli az ellenőrzés által politika feltárt 249/2000. hiányosságok (XII.24.) módosításainak Korm. r. szöveges indoklása Az összeállított Számlarend, beszámoló Számviteli jelentés politika egyeztetése az 249/2000. érintettekkel (XII.24.) Korm. r.
Előkészítő: Számviteli dolgozók Koordináló: Gazdasági vezető Végrehajtó: Számviteli dolgozók
Az intézményi beszámoló jelentés jóváhagyása
Előkészítő: Számviteli dolgozók Koordináló: Gazdasági vezető Végrehajtó: Számviteli dolgozók
292/2009.(XII. Előkészítő: 19.) Korm. r. pénzügyi, SZMSZ (gazdasági, ügyrendi) bizottság Koordináló: jegyző
Dokumentum elkészítése
Felelős, kötelezettség vállaló
szerint Felelős: Számviteli dolgozók Kötelezettségvállaló ügyrend szerint Mérleg, Felelős: Szöveges Számviteli beszámoló dolgozók jelentés Kötelezettségvállaló ügyrend szerint Zárszámadás Felelős: jegyző i rendelet elkészítése Mérleg, Szöveges beszámoló jelentés
Határidő
Ellenőrzés, Érvényesítés
Félévet/ Tárgyévet követő 31ig
Ellenőrzés: Gazdasági vezető Érvényesítés ügyrend szerint
Félévet/ Tárgyévet követő 31ig
Ellenőrzés: Gazdasági vezető Érvényesítés ügyrend szerint
Pénzügyi teljesítés
Könyvvezetésbe n való megjelenés
nincs
nincs
nincs
nincs
nincs
nincs
nincs
nincs
nincs
Ellenőrzés: nincs Gazdasági vezető Pénzügyi osztályvezető jegyző
nincs
Tárgynincs évet követő április 30ig
Utalványozás Ellenjegyzés
Közbeszerzési eljárás ellenőrzési nyomvonala
1
Közbeszerzési igények tervezése
2003.évi CXXIX. tv. Közbeszerzés i szabályzat
Előkészítő: Közbeszerzés Felelős: pénzügyi, gazdasági, i terv Gazdasági ügyintéző elkészítése vezető Koordináló: jegyző, Gazdasági vezető, Pénzügyi Pénzügyi oszt.vezető osztályvezető, jegyző
76
Tárgyévet követő április 15-ig
nincs
Sorszám
A téma vagy feladat megnevezése
2
Ajánlati felhívás közzététele
3
Ajánlatok bontása, elbírálása,
4
Szerződéskötés
5
Statisztikai jelentés készítése
Jogszabályok (belső, speciális)
2003.évi CXXIX. tv. Közbeszerzés i szabályzat
Előkészítő, koordináló, végrehajtó
Előkészítő: pénzügyi, gazdasági, ügyintéző Koordináló: Gazdasági vezető, Pénzügyi oszt.vezető jegyző 2003.évi Előkészítő: CXXIX. tv. pénzügyi, gazdasági, Közbeszerzés ügyintéző i Koordináló: szabályzat Gazdasági vezető, Pénzügyi oszt.vezető jegyző 2003.évi Előkészítő: CXXIX. tv. Gazdasági vezető, Közbeszerzés Pénzügyi oszt.vezető i Koordináló: szabályzat igazgató jegyző 2003.évi Előkészítő: CXXIX. tv. Gazdasági vezető, Közbeszerzés Pénzügyi oszt.vezető i Koordináló: igazgató jegyző
Dokumentum elkészítése
Felelős, kötelezettség vállaló
Határidő
Ellenőrzés, Érvényesítés
Utalványozás Ellenjegyzés
Pénzügyi teljesítés
Könyvvezetésbe n való megjelenés
Előzetes összesített tájékoztató elkészítése, meghirdetése
Felelős: Gazdasági vezető jegyző, Pénzügyi osztályvezető,
Tárgyévet követő április 30-ig
Ellenőrzés: nincs Gazdasági vezető Pénzügyi osztályvezető jegyző
nincs
nincs
Bizottság létrehozása, Jegyzőkönyv készítés
Felelős: Gazdasági vezető jegyző, Pénzügyi osztályvezető
folyamat Ellenőrzés: nincs os Gazdasági vezető Pénzügyi osztályvezető jegyző
nincs
Nincs
Ügyrendben meghatározottak szerint
Kbtv. illetve Ptk. szerint
Ügyrendben Ügyrendben nincs meghatáro- meghatározottak zottak szerint szerint
nincs
Szerződés elkészítése
Jelentés elkésztése
nincs
Tárgyévet követő május 31.
Ellenőrzés: Jegyző igazgató
nincs
77
nincs
nincs
2. sz. melléklet
A pénzügyi irányítási és ellenőrzési feladatok feladatkörök szerinti elkülönítése
Pénzügyi irányítási és ellenőrzési feladatok megnevezése
Feladatkörök megnevezése
1. Pénzügyi dokumentumok elkészítése 1.1. Intézményi költségvetés - azt intézményre vonatkozó költségvetési koncepció - az intézmény éves költségvetési terve -az intézmény költségvetésének módosításai - az intézményt érintő normatív állami támogatások adatszolgáltatása a fenntartónak 1.2. Féléves beszámoló 1.3. Éves beszámoló 1.4. Kötelezettségvállalás dokumentumai 1.3.Vagyongazdálkodással kapcsolatos ügyek - beszerzések - értékesítések - selejtezés 2. Előzetes és utólagos pénzügyi ellenőrzés, a pénzügyi döntések szabályszerűségi és szabályozottsági szempontból történő jóváhagyása, ellenőrzése 2.1.Költségvetési terv - jóváhagyása - előirányzat-felhasználási ütemterv - likviditási terv 2.2. Kötelezettségvállalások ellenjegyzése 3. Egyéb gazdasági események elszámolása 3.1. Költségvetési bevételi és kiadási előirányzatok könyvelése - eredeti előirányzatok - módosított előirányzatok 3.2. Előirányzat teljesítések könyvelése
78
3. sz. melléklet FOLYAMATOK KOCKÁZATA ÉS ELLENŐRZÉSE
A folyamat leírása
Hatás*
Valószínűség*
Folyamat kockázatossága*
Tárgyi eszközök nyilvántartása
M/K/A
M/K/A
M/K/A
Bekerülési érték meghatározása Tárgyi eszközök állományba vétele Analitikus nyilvántartás vezetése Értékcsökkenési leírás elszámolása Analitikus nyilvántartás és a főkönyvi könyvelés egyezősége
Befektetett pénzügyi eszközök nyilvántartása
M/K/A
M/K/A
M/K/A
Készletek nyilvántartása
M/K/A
M/K/A
M/K/A
Kötelezettségváll alás, utalványozás, ellenjegyzés, érvényesítés, szakmai teljesítés igazolás
M/K/A
M/K/A
M/K/A
A pénzügyi eszközök besorolása A bekerülési érték meghatározása Az analitikus nyilvántartás vezetése Az analitikus nyilvántartás és a főkönyvi könyvelés egyezősége Befektetett pénzügyi eszközök értékelése a mérlegben Bekerülési érték meghatározása Készletek bevételezésének bizonylatolása Készletek kiadásának bizonylatolása Az analitikus nyilvántartás és a főkönyvi könyvelés egyezősége Készletek értékelése a mérlegben Az ellenőrzött feladat- és hatáskörök szabályozása A helyi és a központi szabályozás érvényesülése „Utalványrendelet” jogszabályi előírásoknak való megfelelősége Kötelezettségvállalások nyilvántartási rendjének kialakítása, a nyilvántartás vezetése
és az értékcsökkenés elszámolása
* Magas (3), közepes (2), vagy alacsony (1)
79
Ellenőrzési pontok vagy folyamatok leírása
KOCKÁZATELEMZÉS ÖSSZESÍTÉSE 2010. év
Folyamat megnevezése
Összesített kockázatfelmérés
Folyamat jelentősége
kockázatossága
Tárgyi eszközök nyilvántartása és az értékcsökkenés elszámolása
M/K/A
M/K/A
M/K/A
Befektetett pénzügyi eszközök nyilvántartása
M/K/A
M/K/A
M/K/A
Készletek nyilvántartása
M/K/A
M/K/A
M/K/A
Kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés, érvényesítés, szakmai teljesítés igazolás
M/K/A
M/K/A
M/K/A
Jelölések: Magas (3) Közepes (2) Alacsony (1)
80
4. sz. melléklet
KOCKÁZATKEZELÉS KÜLSŐ KOCKÁZATI TÉNYEZŐK Infrastrukturális kockázat Lehetséges ok
Lehetséges okozat
Hatás
Valószínűség
Kockázat viselés
A számítógép meghibásodik
Adatfeldolgozás késedelmes. Az adatállomány törlődik, megsérül.
M
A
Kockázat áthárítás
K
Folyamat szabályozottsága megelőzés
igen
X Karbantartási szerződés
X
nem
Szállításból eredő kockázat Lehetséges ok
Lehetséges okozat
Hatás
Valószínűség
Kockázat
Kockázat viselés
A számlalevél nem érkezik meg időben Pénzszállítás
A kifizetés késedelmes, késedelmi kamat Az ellátmányt ellophatják Tárgyi eszközök Az eszköz sérülhet, szállítása rongálódhat
áthárítás
megelőzés
Folyamat szabályozottsága igen nem
A
M
K
X
X
M
A
K
X
X
K
A
A
X
81
X
Lehetséges ok
Lehetséges okozat
Alkalmazási jogviszonyt megszüntető és egyéb bérszámfejtéshez kapcsolódó iratok nem érkeznek meg határidőben az intézményhez Szállítás, rakodás során a tisztítószerek csomagolása sérül A tisztítószer kiömlik Rakodás
Nem történik meg időben a bér kifizetése
Hatás
Valószínűség
Kockázat
Kockázat viselés
A dolgozót sérülés érheti
egészségkárosodá s A dolgozó izomzata, dereka sérülhet Közúti közlekedés baleset
K
A
A
K
A
A
K
K
K
A
A
A
A
A
A
áthárítás
megelőzés X Alapdokumentumok nélkül nincs kifizetés
X Munkaruha beszerzése
X Védőeszköz biztosítás
Folyamat szabályozottsága igen nem X
X
X
X X Foglalkozásegészségügyi vizsgálat
82
X
Elemi csapások, meghibásodások Lehetséges ok
Lehetséges okozat
Hatás
Valószínűség
Kockázat viselés
Tűz, csőtörés egyéb külső meghibásodás
A tevékenységet átmenetileg nem tudja ellátni az intézmény
M
A
Kockázat áthárítás
K
Folyamat szabályozottsága megelőzés
igen
X Biztosítás kötése
X
nem
Jogi és szabályozási kockázat Lehetséges ok
Lehetséges okozat
Hatás
Valószínűség
Kockázat viselés
A dolgozó nem A munka során szerez tudomást hiba következik időben a be. jogszabályi változásokról
M
A
Kockázat áthárítás
K
Folyamat szabályozottsága megelőzés
igen
X Közlönyök, szakmai lapok beszerzése
X
nem
TEVÉKENYSÉGI KOCKÁZAT Információs kockázat Lehetséges ok
Lehetséges okozat
Hatás
Valószínűség
Kockázat viselés
Az információ Adminisztrációü áramlás lassú, gyintézés hibás vagy az több lépcsőben jut el a végrehajtóhoz.
K
A
A
83
Kockázat áthárítás
Folyamat szabályozottsága megelőzés
igen
X A vezető kötelessége a dolgozók tájékoztatása
X
nem
EMBERI ERŐFORRÁS KOCKÁZAT Személyi kockázat Lehetséges ok
Lehetséges okozat
A dolgozó iskolai végzettsége az ellátandó feladatnak nem felel meg
A teljesítés hibás, vagy a dolgozó nem tud teljesíteni
Hatás
Valószínűség
Kockázat viselés
A
A
A
84
Kockázat áthárítás
Folyamat szabályozottsága megelőzés X Munkakör betöltéséhez szükséges végzettség meghatározott
igen X
nem
Lehetséges ok
Lehetséges okozat
Hatás
Valószínűség
Kockázat viselés
A dolgozó figyelmetlen
A munka során hibázik
A személyi Az intézmény állományban túllépi a váratlan bérkeretet változás következik be, a feladatellátás miatt magasabb bérrel tudunk alkalmazni helyettesítőt, mint a költségvetésben tervezve van. A beérkező irat elkallódik
A
A
A
M
A
K
M
A
K
X
Kockázat áthárítás
Folyamat szabályozottsága megelőzés X Tételes számszaki ellenőrzés
nem
X
X
X Bejövő posta iktatása
85
igen
X
X
PÉNZÜGYI KOCKÁZAT Csalás, lopás kockázata Lehetséges ok
Lehetséges okozat
Hatás
Valószínűség
Kockázat viselés
Az iroda ajtaját nem zárják be
Az irodában lévő értéktárgyat, esetleg műszaki cikket eltulajdonítják A pénz Anyagi és erkölcsi befizetése hamis kár bankjeggyel történik
K
K
K
M
A
K
Kockázat áthárítás
X
Folyamat szabályozottsága megelőzés X Az irodahelyiségek zárhatóak
X
igen
nem X
X
Felelősségvállalási kockázat Lehetséges ok
Lehetséges okozat
Hatás
Valószínűség
Kockázat viselés
A dolgozó nem számol el határidőben az ellátmánnyal vagy az előleggel
Az intézmény nem tudja határidőre elvégezni a könyvelést
K
A
A
86
Kockázat áthárítás
Folyamat szabályozottsága megelőzés X A határidő pontos figyelése
igen X
nem
Lehetséges ok
Lehetséges okozat
Bevételek befizetése a pénzforgalmi számlára nem a szabályzatnak megfelelően történik Az ellenjegyzés nem történik meg a gazdasági vezető részéről
Késve érkezik be a bevétel a számlára
Hatás
Valószínűség
Kockázat viselés
A
A
A
K
A
A
Kockázat áthárítás
Késik a kifizetés
Folyamat szabályozottsága megelőzés X A munkaköri leírásban foglaltak betartása X A munkaköri leírásban foglaltak betartása
igen
nem
X
X
Biztosítási kockázat Lehetséges ok
Lehetséges okozat
Hatás
Valószínűség
Kockázat viselés
Nem történik tájékoztatás időben a káreseményről
Késik a kér helyreállítása
A
A
A
X
87
Kockázat áthárítás
Folyamat szabályozottsága megelőzés
igen
X A határidő pontos betartása
X
nem
5. sz. melléklet Szabálytalanság fajtája Szabályozottságbeli
Lebonyolítással kapcsolatos
Pénzügyi
Számviteli
Irányítási-vezetési
Példa a szabálytalanság fajtára az egyes területek tevékenységére vonatkozó szabályzatok hiánya, illetve azok aktualizálásának vagy testre szabásának elmaradása; a feladatok elvégzésének elmaradása, nem előírásszerű ellátása; az előírt határidők be nem tartása; pénzbeli juttatásoknál a juttatás rendeletetéseként a szabályozásban rögzített céloktól való eltérés; uniós támogatásoknál a közösségi politikák (esélyegyenlőség, környezetvédelem) figyelmen kívül hagyása; pénztárban jelentkező pénztárhiány, jogtalan kifizetések (pl. előirányzat nélküli vagy azt meghaladó elszámolás, jogalap nélküli pénzbeli juttatás folyósítása); a szabályozásban meghatározottat meghaladó összeg kifizetése, folyósítása; a szabályozásban foglalt feltételeknek meg nem felelő elszámolások befogadása; a szabályozásban előírtaknak megfelelő számvitel vezetésének elmulasztása; olyan számvitel vezetése, amelyből a pénzmozgás, a pénzbeli juttatások tényleges felhasználása vagy a bevételek forrása a bizonylatok alapján nem vagy csak nehezen követhető; az ellenőrzési nyomvonal kidolgozásának vagy a FEUVE – azon belül a kontrollfunkciók – kialakításának, aktualizálásának elmulasztása vagy nem megfelelő működtetésük; az egymással összeférhetetlen funkciók szervezeti és funkcionális szétválasztásának elmaradása; a beszámoltatási rendszer működtetésében jelentkező hiányosságok;
Szabálytalanság fajtája Informatikai
Dokumentációs, nyilvántartásbeli
Közbeszerzéssel kapcsolatos
Példa a szabálytalanságfajtára az informatikai rendszer hiányosságai (pl. egyes modulok vagy bizonyos kontrollpontok és kontrollfunkciók hiánya, a hozzáférés nem megfelelő korlátozása), azok kihasználása; adatbevitel, illetve adatmódosítás nyomon követhetőségének hiánya, pontatlansága; az adatkezelésre, adatvédelemre vonatkozó szabályok megsértése; számítástechnikai rendszerhiba miatt bekövetkező szabálytalanságok, azokon belül kiemelten a túlfizetések, hibás levonások; késve vagy egyáltalán el nem készített szoftverek; a programrendszer szabályozás szerinti működésének ki nem alakítása, a működtetés elmaradása vagy hiányos jellege; az ügyviteli folyamatokat, valamint a szakmai és informatikai hibajavításokat érintő programmódosítások végrehajtásának elmaradása vagy késedelmes teljesítése; nem megfelelő, nem megfelelően vezetett vagy nem a kellő tartalmú (az utólagos reprodukálást lehetővé nem tevő), a nyomon követést és a vezetői ellenőrzést nem vagy nem kellően segítő, vagy nem az előírások szerint részletezett, illetve szervezetileg vagy helyileg szétszórt, ezért nehezen követhető nyilvántartás, dokumentáció a közbeszerzésre vonatkozó szabályok megsértése; hibás előkészítés; a pályáztatás elhagyása vagy nem a tényleges érték szerinti megoldásnak megfelelő lebonyolítása; egyenlő elbánás elvének megsértése (pl. szállítóspecifikus feltételek kiírása); megfelelő dokumentálás elhanyagolása
2
Szabálytalanság fajtája Ellenőrzéssel összefüggő
Monitoringgal összefüggő Összeférhetetlenséggel kapcsolatos
Titoktartással kapcsolatos
Tájékoztatással kapcsolatos
3
Példa a szabálytalanságfajtára a feltárt hiányosságok illetékesek felé történő továbbításának elmaradása; kötelező ellenőrzési tevékenységek elhanyagolása elfogultság vonatkozó szabályok megsértése a kockázatelemzésen alapuló mintavételezés elhagyása ellenőrzési tervtől való engedély nélküli eltérés belső ellenőrzési kézikönyv figyelmen kívül hagyása függetlenség csökkenése irányába ható bármely tevékenység intézkedések nyomon követésének (monitoringjának) elmaradása kötelező monitoring tevékenységek elhanyagolása; elfogultság az összeférhetetlenségi szabályok megsértése; a szabályozás szerint kötelezően szétválasztandó munkakörök, funkciók elkülönítésének elmulasztása; az állam- és szolgálati titkok kezelésére vonatkozó szabályok megsértése; a számítástechnikai rendszerrel össze nem függő adatkezelési és adatvédelemmel kapcsolatos szabálytalanságok; szabályozásban foglalt jelentéstételi, információadási kötelezettség vagy az arra előírt határidők be nem tartása; a jelentésekben nem a valós helyzetet tükröző tények, adatok vagy mutatók szerepeltetése;
3. számú melléklet az 5/2007.(I.31.) számú képviselő-testületi határozat 34. pontjához
A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó hivatali munkakörök listája [az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (tv.) alapján] Munkakör megnevezése
1. jegyző, aljegyző
Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség oka
tv. 3.§ (1) bek. a), b), c), d), e) és (2) bek. c) pontja, 2. pénzügyi osztályvezető és helyettese tv. 3.§ (1) bek. a), c, e) és (2) bek. c) pontja, tv. 3.§ (1) bek. a) és 3. igazgatási osztályvezető (2) bek. c) pontja, 4. műszaki osztályvezető és helyettese tv. 3.§ (1) bek. a) és (2) bek. c) pontja, 5. pénzintézet felé aláírási joggal rendelkező pénzügyi ügyintézők tv. 3.§ (1) bek. c) pontja, 6. adóügyi ügyintézők tv. 3.§ (1) bek. a) pontja, tv. 3.§ (1) bek. a) pontja, 7. gyámügyi ügyintézők 8. okmányirodai ügyintézők tv. 3.§ (1) bek. a) pontja, 9. műszaki és építésügyi ügyintézők tv. 3.§ (1) bek. a) pontja, 10. igazgatási ügyintézők tv. 3.§ (1) bek. a) pontja, 11. közterület-felügyelők tv. 3.§ (1) bek. a) pontja, 12. önkormányzati tanácsadó tv. 3.§ (2) bek. b) pontja,
Ideje
1 évente, 2 évente, 5 évente, 5 évente,
5 évente, 5 évente, 5 évente, 5 évente, 5 évente, 5 évente, 5 évente, 5 évente.
4
4. számú melléklet az 5/2007.(I.31.) számú képviselő-testületi határozat 34. pontjához [Jóváhagyta a 107/2010. (VIII. 25.) kt számú képviselő-testületi határozat]
Tamási Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 7090 Tamási, Szabadság u. 46.
ÜGYREND
a Polgármesteri Hivatal gazdasági szervezetének gazdálkodással összefüggő feladataira
Érvényes: 2005. január 1-jétől
Jóváhagyta: jegyző
5
-6ÜGYREND
A Tamási Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala gazdasági szervezetének feladatait az államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény, valamint az államháztartás működési rendjéről szóló többször módosított 217/1998. (XII.30.) Kormányrendelet alapján - a Szervezeti és Működési Szabályzat előírásait figyelembe véve - a következők szerint határozom meg. 1. Az ügyrend célja, tartalma Az ügyrend célja, hogy részletesen meghatározza a gazdasági szervezet feladatait, a szervezethez tartozó vezetők és beosztottak gazdálkodással összefüggő feladat-, hatás- és jogköreit. Az ügyrend a gazdasági szervezet által ellátandó következő feladatok végrehajtásához kapcsolódóan tartalmaz előírásokat, szabályokat: − − − − − − − − − −
az éves költségvetés tervezése, az előirányzat módosítás, az üzemeltetés, fenntartás, működtetés, beruházás, a vagyon használat, hasznosítás, a munkaerő-gazdálkodás, a pénzkezelés, a pénzellátás, a könyvvezetés, a beszámolási kötelezettség, valamint az adatszolgáltatás.
A gazdálkodással összefüggő egyes tevékenységek végrehajtásának részletes helyi előírásait a következő szabályzatok rögzítik: − számviteli politika, − a számlarend, − eszközök és források értékelési szabályzata, − leltárkészítési és leltározási szabályzat, − a bizonylati szabályzat, − pénzkezelési szabályzat, − önköltségszámítási szabályzat, − felesleges vagyontárgyak hasznosításának, selejtezésének szabályzata. 2. A költségvetés tervezésével összefüggő feladatok 2.1. A költségvetési koncepció Az éves költségvetés összeállítását megelőzően, annak előkészítéseként el kell készíteni az önkormányzat költségvetési koncepcióját. A koncepció elkészítéséhez az érvényben lévő központi és képviselő-testületi döntések figyelembe vételével − át kell tekinteni az önkormányzat, illetve az önállóan és a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek következő költségvetési évre vonatkozó feladatait, valamint − az önkormányzat bevételi forrásait. A költségvetési szervektől beszerzett, valamint a polgármesteri hivatalban meglévő információk alapján ki kell alakítani a költségvetési koncepciót. A költségvetési koncepcióval kapcsolatban meg kell ismerni − az önkormányzatnál működő bizottságok - szakterületüket érintő - valamint 6
-7-
− a pénzügyi bizottság egész koncepcióval kapcsolatos véleményét. A bizottságok véleményét csatolni kell a testületi előterjesztéshez. A költségvetési koncepció határidőre történő elkészítéséért a jegyző felelős. A koncepció összeállításában a pénzügyi osztályvezető működik közre. A következő évre vonatkozó költségvetési koncepciót az ÁHT 70.§.-a alapján november 30-ig - a helyi önkormányzati képviselő-testület tagjai általános választásának évében legkésőbb december 15-ig - kell a képviselő-testületnek, közgyűlésnek benyújtani. 2.2. Az Önkormányzat előzetes költségvetési javaslatának elkészítése Az előzetes költségvetési javaslat elkészítése során figyelembe kell venni az államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény, az államháztartás működési rendjéről szóló, többször módosított 217/1998. (XII.30.) Kormányrendelet előírásait, valamint az önkormányzat költségvetési koncepciójában foglaltakat. A költségvetési javaslatot úgy kell összeállítani, hogy külön-külön tartalmazza − az alap-előirányzatot, − az előirányzati többletet. Alap-előirányzat tartalma Az alap-előirányzat a tervévet megelőző év eredeti előirányzatának a szerkezeti változásokkal és szintrehozásokkal módosított összege. Szerkezeti változásként kell szerepeltetni a következőket:
− a megszűnő feladatok előirányzatainak éves szintű törlését, − a tervévet megelőző évben az önkormányzat által az önkormányzati költségvetés általános és céltartaléka terhére engedélyezett - nem egyszeri jellegű - előirányzatok összegét és az automatikus többleteket,
− a feladat átadás-átvételéből, illetve megszüntetéséből, az intézmény korszerűsítéséből adódó előirányzat-változtatásokat,
− a bevételi előirányzat felemelése miatti előirányzat növekedést, − a kiemelt előirányzatok feladatstruktúra, többletbevétel miatti módosulását. Nem tekinthető szerkezeti változásnak az az előirányzat változtatás, amelyet
− az önkormányzat egyszeri jellegűnek minősített az önkormányzati költségvetés általános és céltartaléka felhasználásakor,
− egyszeri jelleggel engedélyezett az önkormányzat az előző évi pénzmaradványa terhére. Szintrehozásként kell számításba venni a költségvetési évet megelőző évben nem teljes éven át ellátott, a költségvetésbe szerkezeti változásként beépült feladatok, finanszírozási kötelezettségek egész évi kiadási és bevételi előirányzatának megfelelő összegű kiegészítését. Előirányzati kiadási, bevételi többlet tartalma Az előirányzati kiadási és bevételi többlet a költségvetési évben jelentkező többletfeladatok ellátására, változatlan feladat mellett az ellátás színvonalának tartására, a mennyiségi és minőségi fejlesztésekre szolgál, amely lehet 7
-8-
− egyszeri jellegű vagy − a következő év költségvetésébe beépülő. Az alap-előirányzat előirányzati többlettel növelt összege a javasolt előirányzat, melyet a következők szerint kell levezetni: Előző évi eredeti előirányzat Szerkezeti változások
+ ±
Bázis előirányzat Szintrehozás
+ ±
Alap-előirányzat
+
Előirányzat többlet
+
Tárgyévi javasolt előirányzat
+
A javasolt előirányzatok tekintetében ki kell mutatni egyrészt mindazon áthúzódó bevételeket, kiadásokat, amelyek a következő évi költségvetést illetően kötelezettséget jelentenek, továbbá a javasolt előirányzatok következő két évre várható kihatását. Az Önkormányzat (Polgármesteri Hivatal) költségvetési javaslatának összeállításáért - a jegyző felügyelete mellett – a pénzügyi osztályvezető felelős. Az önkormányzat bevételi forrását képező normatív állami hozzájárulás alapját képező mutatószámoknak az intézményektől - írásban, az intézményvezető által aláírt formában - történő begyűjtéséért, valamint felülvizsgálat után a Magyar Államkincstár Területi Igazgatósághoz (továbbiakban: Igazgatóság) határidőre történő továbbításáért a jegyző a felelős. 2.3. A költségvetési rendelettervezet összeállítása A költségvetési rendelet tervezetet a következő szerkezetben kell elkészíteni: a)
az önkormányzat és az önállóan, illetve a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek bevételei forrásonként – a pénzügyminiszter elemi költségvetés összeállítására vonatkozó tájékoztatójában rögzített főbb jogcím – csoportonkénti részletezettségben;
b) a működési, fenntartási előirányzatok önállóan és részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervenként, intézményen belül kiemelt előirányzatonként részletezve; − a személyi jellegű juttatásokat, − a munkaadót terhelő járulékokat (társadalombiztosítási járulék + munkaadói járulék) − a dologi jellegű kiadásokat, − az ellátottak pénzbeli juttatásait, − a speciális célú támogatásokat. c) a felújítási előirányzatok célonként; d) a felhalmozási kiadások feladatonként; e) az önkormányzati hivatal (önkormányzat) költségvetése feladatonként, valamint külön tételben 1. az általános, és 2. a céltartalék; f) éves létszámkeret önállóan és részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervenként; g) a többéves kihatással járó feladatok előirányzatai éves bontásban; 8
-9-
h) a működési és a felhalmozási célú bevételi és kiadási előirányzatokat tájékoztató jelleggel mérlegszerűen, egymástól elkülönítetten, de - a finanszírozási műveleteket is figyelembe véve - együttesen egyensúlyban a rendelet mellékletében be kell mutatni; i) elkülönítetten is a helyi kisebbségi önkormányzat(ok) költségvetése; j) az év várható bevételi és kiadási előirányzatainak teljesüléséről előirányzat-felhasználási ütemterv; k) elkülönítetten az európai uniós támogatásával megvalósuló projektek bevételei, kiadásai, valamint az önkormányzaton kívüli ilyen projektekhez történő hozzájárulások. A költségvetési rendeletnek mindezt − a helyi önkormányzatra és költségvetési szerveire, valamint − a helyi kisebbségi önkormányzatra és költségvetési szerveire elkülönítetten és összesítve együttesen is tartalmaznia kell. A költségvetési rendelet tervezet elkészítéséért a jegyző felelős. A rendelettervezet összeállításában közreműködik: a pénzügyi osztályvezető. 2.4. A költségvetési rendelet megküldése a költségvetési szervek részére A képviselő-testület által elfogadott költségvetési rendeletben foglalt és a költségvetési szervek számára kötelezően betartandó előirányzatokról, valamint a költségvetés végrehajtására vonatkozó szabályokról a rendelet (vagy kivonatának) megküldésével - tájékoztatni kell az intézményeket. A tájékoztatást, a rendelet elfogadását követő 15 napon belül végre kell hajtani, melynek teljesítéséért a jegyző felelős. 2.5. Végleges (részletes) költségvetés tervezése A tervezés második szakaszában az önkormányzat költségvetési rendeletében elfogadott - kiemelt előirányzatok és szabályok szerint el kell készíteni az önkormányzati hivatal elemi költségvetését. Az államháztartás információs rendszere számára továbbítandó, részletes költségvetési előirányzatokat tartalmazó költségvetést a Pénzügyminisztérium által tárgyévre kiadott „B./ Önkormányzati költségvetés” megnevezésű nyomtatványgarnitúra űrlapjainak kitöltésével kell elkészíteni. A nyomtatványgarnitúra kitöltéséért és a költségvetési szervek információs füzeteivel együtt – a Magyar Államkincstár Tolna Megyei Igazgatósága részére - határidőre történő leadásáért a jegyző felelős. 3. Előirányzat módosítás A testület által a költségvetési rendeletben eredeti előirányzatként jóváhagyott előirányzatok között előirányzat átcsoportosításokat, illetve előirányzat módosításokat az önkormányzat jegyzőjénél kell kezdeményezni. Az előirányzat átcsoportosításra illetve módosításra vonatkozó javaslat elkészítéséért a pénzügyi osztályvezető felelős. Az előirányzat módosításokról nyilvántartást kell vezetni, amelyért a pénzügyi osztályvezető és a költségvetési csoportvezető felelős. 4. A Polgármesteri Hivatal üzemeltetési, fenntartási és működési feltételeinek biztosításához kapcsolódó feladatok
Az éves költségvetésben tervezett, a hivatal működését szolgáló eszközök, berendezések beszerzéséért, valamint a szükségessé vált karbantartási munkák előkészítéséért, végrehajtásáért a jegyző által kijelölt személy felelős. 9
- 10 -
5. Vagyongazdálkodással kapcsolatos feladatok 5.1. Vagyonnyilvántartás, vagyonleltár Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás, valamint azok kezelésével összefüggő alapvető szabályokat az önkormányzat rendelete tartalmazza. A rendelet végrehajtásával kapcsolatos feladatok és eljárások a következők. Az önkormányzat vagyonának folyamatos, naprakész nyilvántartását a számviteli tevékenység keretében a pénzügyi előadó végzi. Az önkormányzati vagyon részét képező törzsvagyont a többi vagyontól elkülönítetten kell nyilvántartani. A törzsvagyont − a forgalomképtelen és − a korlátozottan forgalomképes vagyonként kell nyilvántartani. Ezek körét a többször módosított 1990. évi LXV. törvény (önkormányzati törvény), valamint az önkormányzat vagyongazdálkodásról szóló rendelete határozza meg. A befektetett eszközökről befektetési formánként külön nyilvántartást kell vezetni. A vagyonnal kapcsolatos teljes körű, részletes nyilvántartási rendszer kialakításáért és folyamatos, naprakész vezetéséért a költségvetési csoportvezető és a pénzügyi előadó felelős. A vagyonállapotot az éves zárszámadáshoz csatolt vagyonkimutatásban be kell mutatni. A vagyonkimutatásban szerepeltetni kell a./ az önkormányzat és intézményei (polgármesteri hivatal, intézmény kezelésében lévő) saját vagyonának adatait (eszközeit és kötelezettségeit, b./ összevont értékben a könyvviteli mérlegnek megfelelő tagolásban eszköz és forráscsoportonként részletezve, c./ a tárgyi eszközök és befektetett pénzügyi eszközcsoportok esetében az önkormányzat vagyonát törzsvagyon (forgalom képtelen és korlátozottan forgalomképes), illetve egyéb vagyon bontásban, d./ a mérlegben kimutatott eszközökön és kötelezettségeken kívül - a „0”-ra leírt, de használatban lévő, illetve használaton kívüli eszközök állományát, -
az önkormányzat tulajdonában lévő, a külön jogszabály alapján érték nélkül nyilvántartott eszközök állományát mennyiségben felsorolva (gyűjtemény, képzőművészeti alkotás, hangarchívum, könyvtári kötetek száma, stb.)
-
a mérlegben értékkel nem szereplő kötelezettségeket, ideértve a kezességvállalással- , illetve garanciavállalással kapcsolatos függő kötelezettségeket.
A zárszámadáshoz csatolt vagyonkimutatás elkészítéséért a pénzügyi előadó felelős. Az önkormányzatnál értékben nyilvántartott vagyontárgyakban bekövetkezett bárminemű változást a vagyonkezelési, nyilvántartási feladatokat ellátó pénzügyi előadó köteles a könyvviteli nyilvántartásokban feljegyezni. 5.2. Ingatlanvagyon nyilvántartás és adatszolgáltatás A Polgármesteri Hivatalnak az önkormányzatok tulajdonában levő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló 48/2001. (III.27.) Kormányrendelettel módosított 147/1992. (XI.6.) Kormányrendelet és annak melléklete szerinti ingatlanvagyon katasztert kell felfektetni, és folyamatosan vezetni. 10
- 11 -
Az ingatlan kataszter − felfektetése, − folyamatos vezetése, valamint − a változások átvezetése és − az adatszolgáltatás teljesítése az ezzel megbízott külső szervezet feladata. Az adatszolgáltatás csak a jegyző aláírásával teljesíthető. 6. Munkaerő és bérgazdálkodás A Polgármesteri Hivatal köztisztviselői tekintetében a jegyző gyakorolja a munkáltatói jogokat. A kinevezéssel, az átsorolással, a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos előkészítő munkálatokat (kinevezés, munkaszerződés, átsorolás, munkaviszony megszüntető határozat stb. elkészítése) a titkársági tanácsos végzi. A Polgármesteri Hivatal és a MÁK Igazgatósága közötti - létszám és bérgazdálkodásra vonatkozó folyamatos munkakapcsolatot a titkársági tanácsos és a pénzügyi előadó biztosítja, mint jelentő-felelős. A felelős továbbítja az Igazgatósághoz mindazokat a
− rendelkezéseket, − jelentéseket, − okmányokat, amelyek az illetmények, társadalombiztosítási ellátások és egyéb járandóságok folyósítására közvetlenül vagy közvetve kihatással vannak. A munkaviszony létesítésére, megszűnésére vonatkozó okmányokat és bérkihatású rendelkezéseket 24 órán belül kell a Igazgatósághoz megküldeni. A jutalom kifizetésének megtörténte után 48 órán belül kell
− a kifizetett jutalmakat, − a levont nyugdíjjárulékot és személyi jövedelemadó előleget az Igazgatósághoz bejelenteni. A dolgozók személyi, családi és szolgálati adataiban bekövetkezett változásokat a Igazgatósághoz minden esetben be kell jelenteni. A jelentő-felelősnek
− az itt nem érintett kérdésekben az Igazgatóság által kialakított szabályok szerint kell eljárnia, − az adatközlés, változásjelentés során az Igazgatóság által rendszeresített nyomtatványokat kell alkalmaznia. A létszám és bérgazdálkodásra vonatkozó naprakész nyilvántartásokat a jelentő-felelős vezeti. Az Igazgatóság részére történő jelentések határidőre való teljesítéséhez a vonatkozó dokumentumokat, bizonylatokat haladéktalanul át kell adni a jelentő-felelős részére abban az esetben, ha azokat nem ő kezeli, illetve nem ő készíti elő. 7. A költségvetés végrehajtásával összefüggő feladatok 7.1. Gazdálkodási jogkörök szabályozása 11
- 12 -
A kötelezettségvállalás, utalványozás, érvényesítés, ellenjegyzés, szakmai teljesítés igazolásával kapcsolatos gazdálkodási jogkörök meghatározását külön szabályzat tartalmazza. 7.2. Az operatív gazdálkodási jogkört gyakorlók (kötelezettségvállaló, utalványozó, ellenjegyző, érvényesítő) feladatai Kötelezettségvállalás A Polgármesteri Hivatal anyagi eszközeinek felhasználását maga után vonó intézkedés, amelynek következményeit, ha a feltétel (pl. munkavégzés, anyag-, áruszállítás, szolgáltatás) bekövetkezett, viselni kell. A kötelezettségvállalás előtt meg kell győződni arról, hogy a jóváhagyott (módosított) költségvetés fel nem használt és le nem kötött kiadási előirányzata biztosítja-e a fedezetet. Kötelezettségvállalás csak írásban és az arra jogosult személy ellenjegyzése után történhet. A kötelezettségvállalás dokumentuma lehet: − alkalmazási okirat, − szerződés, − megállapodás, − visszaigazolt megrendelés, − a jóváhagyott feladat megvalósítása érdekében kötött, szerződéssel alátámasztott és a Kincstárnak az adott évben december 20-áig bejelentett – az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII.30.) Kormányrendelet 72. §-ában szereplő – Engedélyokirat, illetve Alapokmány, − a pályázati úton odaítélt támogatásról szóló döntés aláírt dokumentuma, Érvényesítés A számla beérkezését követő, de az elvégzett munka, a szállított anyag, áru, a teljesített szolgáltatás kifizetését, illetőleg a bevételek beszedését megelőző ellenőrző tevékenység. Az érvényesítés során felül kell vizsgálni, hogy a bizonylatok megfelelnek-e az alaki és tartalmi követelményeknek. Az érvényesítési feladattal megbízott személy e feladat keretében köteles meggyőződni arról, hogy − a teljesítés kötelezettségvállalás alapján és annak megfelelően történt-e meg, − jogszabály szerint jogos-e a követelés, − a számla megfelel-e az alaki követelményeknek (kibocsátó, aláírás, bélyegző), − a számla számszakilag helyes-e, − a befektetett eszközök, készletek bevételezése megtörtént-e, − az elvégzett munka, a szolgáltatás, a megrendelő által történő átvétele megtörtént-e. Az érvényesítést az okmányra vezetett záradékban kell rögzíteni. Utalványozás Az érvényesítést követő gazdasági tevékenység, ami
− a kiadások teljesítésének − a bevételek beszedésének – külön szabályzatban megjelölt erre jogosult személyek által történő - elrendelését jelenti. Az utalványozás utalványrendelettel történik. Az utalványrendelet külön írásbeli rendelkezés, amely tartalmazza:
− − −
az utalvány megnevezését, az önkormányzat nevét és a terhelendő számlaszámát, a könyvelés módját, 12
− − − − − − −
- 13 -
a kötelezettségvállalás nyilvántartásba vétel sorszámát, a kifizetés vagy bevétel jogcímét, a fizetés időpontját és módját, a kedvezményezett megnevezését, címét, az érintett szakfeladat, illetve a főkönyvi számla számát, megnevezését, az utalványozás keltét, valamint az utalványozó, ellenjegyző aláírását, a könyvelés keltét, a könyvelő aláírását.
Az utalványozás csak az ellenjegyzésre jogosult személy aláírásával együtt érvényes. Nem kell külön utalványozni a termékértékesítésből, szolgáltatásból - számla, egyszerűsített számla, számlát helyettesítő okirat, átutalási postautalvány alapján - befolyó bevétel beszedését. Ellenjegyzés A kötelezettségvállaláshoz és az utalványozáshoz kapcsolódik. Az ellenjegyzési feladattal megbízott személy köteles meggyőződni arról, hogy
− a kötelezettségvállalók és az utalványozók az arra jogosult személyek voltak-e, − a jogszabályokat, a képviselő-testület rendeleteit, határozatait, valamint a belső szabályzatokat betartották-e, − a kiadások teljesítéséhez a pénzügyi fedezet rendelkezésre áll-e. Amennyiben az ellenjegyző szabálytalanságot állapít meg, köteles arról a kötelezettségvállalót, utalványozót tájékoztatni, aki az intézkedését korrigálhatja, visszavonhatja. Ha ez nem történik meg, az ellenjegyzésre jogosultnak a kötelezettségvállalást jelentő okmányt, ha nem ért vele egyet „a kötelezettségvállalás ellenjegyzése utasításra történt” záradékkal kell ellátnia, és erről az önkormányzat képviselő-testületét 8 napon belül értesíteni kell. A kötelezettségvállalás, utalványozás ellenjegyzés, érvényesítés részletes szabályait a kötelezettségvállalás, utalványozás ellenjegyzés, érvényesítés rendjére vonatkozó külön szabályzat rögzíti. 7.3. Pénzeszközök kezelése Az önkormányzat költségvetésének végrehajtása során jelentkező bevételeket és teljesítendő kiadásokat az önkormányzat által meghatározott belföldi pénzintézetnél vezetett bankszámlán és a házipénztárban kell kezelni. Az önkormányzat csak
− egy pénzintézetnél nyithat költségvetési számlát, illetve költségvetési alszámlát, − egy elszámolási számlával rendelkezhet. A költségvetési gazdálkodással és a pénzellátással kapcsolatos minden pénzforgalmat ezen a számlán kell lebonyolítani. A költségvetési elszámolási számlán levő szabad pénzeszközök - a központi költségvetésből származó hozzájárulások és támogatások kivételével - bármely pénzintézetnél elhelyezhetők. A bankszámlákon kezelt pénzeszközök felett a rendelkezési jogot a pénzkezelési szabályzatban meghatározott személyek gyakorolják. 13
- 14 -
A bankszámla pénzforgalmának bonyolítása során a számláról kiadást csak az érvényesített, utalványozott és ellenjegyzett bizonylatok alapján lehet teljesíteni. Bizonylat nélkül „átutalási megbízás” a bankba nem küldhető, beszedési megbízás nem fogadható. A pénzforgalom bonyolításáról a bankkal bankszámlaszerződést kell kötni. A bankszámla feletti rendelkezés feltételeit az aláírás bejelentőn kell a bankhoz bejelenteni, amelyben meg kell határozni az aláírók sorrendjét is. A készpénzforgalom elsősorban a Polgármesteri Hivatal és a helyi kisebbségi önkormányzatok házipénztárában bonyolódik. Ennek szabályait a külön készített pénzkezelési szabályzat tartalmazza. A készpénzen kívüli pénzforgalom (átutalás, ügyfélterminál, beszedési megbízás) a számlák, szerződések, megállapodások és egyéb okmányok alapján a Polgármesteri Hivatal és a kisebbségi önkormányzatok költségvetési elszámolási számláján (alszámláján) bonyolódik. 7.4. Cél- és címzett támogatások igénybevétele A cél- és címzett támogatások igénybejelentése, igénybevétele és elszámolása során a többször módosított 1992. évi LXXXIX. számú törvény és a 9/1998.(I.23.) Korm. számú rendeletben foglaltak figyelembevételével a következők szerint kell eljárni. Cél- és címzett támogatásokra vonatkozó igény csak a képviselő-testület tárggyal kapcsolatos döntése alapján nyújtható be. Az igénybejelentések összeállításáért a jegyző felelős. A pályázat kedvező elbírálása esetén megkötendő finanszírozási szerződést a jegyző készíti elő, amit a polgármester és a jegyző ír alá. A beruházásokkal kapcsolatos számlákat a kijelölt műszaki ellenőr kollaudálja. A kollaudált számla pénzintézethez történő benyújtásáról a városüzemeltetési referens gondoskodik. A beruházással kapcsolatos pénzügyi felhasználásokról -beruházásonként- nyilvántartást kell vezetni, melynek a következő adatokat kell tartalmaznia:
− − − −
beruházás megnevezése, beruházással kapcsolatos kiadások tervezett összege, a támogatás mértéke, összege, a kivitelezői számla = benyújtásának időpontja, = eredeti összege, = kollaudált összege,
− a beruházással kapcsolatban igénybe vett = saját forrás, = támogatás. A nyilvántartás vezetéséről a városüzemeltetési referens gondoskodik. A nyilvántartás vezetőjének feladata a beruházás befejezésekor a Belügyminisztérium részére - az Igazgatóságon keresztül - küldendő elszámolás elkészítése is. 8. Számviteli nyilvántartások vezetése A számviteli nyilvántartások vezetése során érvényesíteni kell a számviteli törvényben és az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló, módosított 249/2000. (XII.24.) kormányrendeletben meghatározott alapelveket.
14
- 15 -
Minden gazdasági eseményről, mely az önkormányzat eszközeinek, illetve forrásainak állományát, vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani. A számviteli nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylatok alapján lehet adatokat bejegyezni. A bizonylatokon az adatokat időtálló módon úgy kell rögzíteni, hogy azok a kötelező megőrzési határidőig olvashatók legyenek. Szigorú számadási kötelezettség alá kell vonni azokat a bizonylatokat, nyomtatványokat − amelynek az illetéktelen felhasználása visszaélésre adhat alkalmat, − amelyért nyomtatvány értékét meghaladó vagy a nyomtatványon szereplő névértéknek megfelelő ellenértéket kell fizetni, továbbá − a készpénz kezeléséhez kapcsolódó nyomtatványokat. Az e körbe tartozó nyomtatványok készletéről és felhasználásáról olyan nyilvántartást kell vezetni, amelyből a beszerzett és felhasznált mennyiség sorszám szerint, továbbá a készletváltozások időpontjai egyértelműen megállapíthatók. A felhasználó köteles a nyomtatványokkal - beleértve a rontott példányokat is - elszámolni. A számviteli nyilvántartások vezetéséhez, a bizonylatok kezeléséhez részletes előírásokat a számlarend és a bizonylati szabályzat tartalmaz. 9. Adatszolgáltatáshoz, beszámoló készítéséhez kapcsolódó feladatok 9.1. Adatszolgáltatás a tartozásállomány alakulásáról Az önkormányzat felügyelete alá tartozó gazdálkodó költségvetési szervek az elismert tartozásállományukról - nemleges adat esetén is - havonta, a tárgyhót követő 15-ig az államháztartás működési rendjéről szóló, többször módosított 217/1998. (XII.30.) Korm. rendelet szerint adatszolgáltatást kötelesek teljesíteni. Az adatok összegyűjtéséért, valamint azoknak polgármester és jegyző részére történő átadásáért a pénzügyi osztályvezető felelős. 9.2. Időközi költségvetési jelentés Az önkormányzat a költségvetési gazdálkodásának alakulásáról - a költségvetési szerveket is magában foglaló - időközi költségvetési jelentést köteles összeállítani. Az időközi költségvetési jelentést az államháztartás működési rendjéről szóló, többször módosított 217/1998. (XII.30.) Kormányrendeletben meghatározott módon kell összeállítani. Az önkormányzati szintre összesített adatokat a tárgyév −
I-III. hónapjáról április 20. napjáig,
−
I-VI. hónapjáról július 20. napjáig, míg
−
I-IX. hónapjáról október 20. napjáig
− I-XII. hónapjáról a tárgyévet követő január 20. napjáig kell megküldeni az Igazgatósághoz. Az önkormányzati szintű időközi költségvetési jelentés összeállításáért és az Igazgatósághoz történő továbbításáért a költségvetési csoportvezető felelős. 9.3. Időközi mérlegjelentés Az önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szerveknek, valamint az önkormányzati hivatalnak az eszközei és forrásai alakulásáról negyedévenként, a főkönyvi kivonat állományi számláinak adataiból 15
- 16 -
összeállított mérlegjelentést kell készítenie az államháztartás működési rendjéről szóló, többször módosított 217/1998. (XII.30.) Kormányrendelet 12. számú melléklete szerint. Az évközi mérlegjelentést az első és a harmadik negyedévre vonatkozóan a tárgynegyedévet követő hónap 20 napjáig, a második negyedévre vonatkozóan július 20-ig, a negyedik negyedévre vonatkozóan pedig az éves beszámoló benyújtásának határidejével megegyezően kell az Igazgatósághoz benyújtani. A Polgármesteri Hivatal időközi mérlegjelentésének összeállításáért, valamint annak, az intézményi időközi mérlegjelentésekkel együtt az Igazgatósághoz történő továbbításáért a költségvetési csoportvezető felelős. 9.4. A költségvetési beszámoló összeállításával kapcsolatos feladatok A Polgármesteri Hivatal az előirányzatok felhasználásáról és a gazdálkodásról a költségvetési szervek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségéről szóló Kormányrendelet előírásai szerint féléves és éves beszámolót köteles készíteni. A beszámolót az önkormányzat által meghatározott határidőre és tartalommal kell elkészíteni, a Pénzügyminisztériumnak a zárszámadásra vonatkozó tájékoztató figyelembe vételével. A beszámolót a gazdasági szervezet állítja össze a beszámoló füzet űrlapjainak kitöltésével. A féléves beszámoló tartalma, a beszámoló készítés feladata A féléves beszámoló csak a költségvetés pénzügyi helyzetét mutatja be, mivel az a könyvviteli mérleget, pénzmaradvány-kimutatást és eredmény-kimutatást nem tartalmazza. A féléves beszámoló − pénzforgalmi jelentést és − az éves költségvetési beszámoló kiegészítő mellékletéből a pénzforgalom egyeztetését tartalmazza. A Hivatalnak a féléves beszámolási kötelezettsége során a Pénzügyminisztérium által összeállított „Önkormányzati költségvetési beszámoló” (féléves) nyomtatvány-garnitúra űrlapjainak kitöltésével kell eleget tennie. A pénzforgalmi jelentés - az elemi költségvetéssel azonos formában és szerkezetben - tartalmazza az eredeti és módosított bevételi és kiadási előirányzatokat, a ténylegesen befolyt (beszedett) bevételeket, a pénzforgalom nélküli bevételeket, a ténylegesen teljesített kiadásokat, a pénzforgalmat tevékenységenként és azon belül főbb jogcímenként. A pénzforgalom egyeztetésénél a nyitó pénzkészlet (pénztárak és betétkönyvek, költségvetési bankszámlák, előirányzat-felhasználási keretszámlák) állományából kiindulva a pénzforgalom változását, majd a záró pénzkészletet kell bemutatni. A féléves beszámolót a naptári év első félévéről június 30.-i fordulónappal kell elkészíteni és, azt a megjelölt időpontig kell benyújtani az Igazgatósághoz. A féléves beszámoló összeállításáért és az Igazgatósághoz határidőre történő továbbításáért a gazdálkodási előadó felelős. Az éves beszámoló tartalma, beszámoló készítéssel kapcsolatos feladatok Az éves költségvetési beszámoló részei: − könyvviteli mérleg, − pénzforgalmi jelentés, 16
− pénzmaradvány-kimutatás,
- 17 -
− eredmény-kimutatás, − kiegészítő melléklet. Az önkormányzat az éves beszámolási kötelezettségének a Pénzügyminisztérium által összeállított „Önkormányzati Költségvetési Beszámoló” -val tesz eleget. Az éves beszámolót a főkönyvi kivonat adataiból - év végi, december 31.-i fordulónapot figyelembe véve - kell elkészíteni. A főkönyvi kivonat összeállítása előtt a következőket kell biztosítani: − leltár készítése és átvezetése a könyvelés adatain, − az előirányzatok egyeztetése a felügyeleti szervvel a kiemelt előirányzatokra, az irányítószervi és saját hatáskörű átcsoportosításokra vonatkozóan, − év végi zárlati munkák elkészítése, − a mérleg összeállítása a mérlegtételek értékelésével. Az év végi zárlati munkák során a következőket kell elvégezni:
− a bankszámlák egyenlegének egyeztetését a december havi utolsó bankszámla-kivonat adataival, − a pénztárjelentések december havi utolsó adatainak egyeztetését a főkönyvi pénztár-számla adatával,
− a decemberben kifizetett bérek elszámolását feladás alapján, − a bevételek és kiadások könyvelését december 31-ig szakfeladatonként, − a leltárral megállapított készletek, követelések (adósok, vevők, egyéb követelések) és kötelezettségek(szállítók) állomány-változásának elszámolását a tőkeváltozással szemben,
− a pénzforgalmi jelentés elkészítését követően az állományi és forgalmi számlák átvezetését az állományi számlákra a tőke-változással egyidejűleg történő elszámolással, − az értékcsökkenések elszámolását, − a felhalmozási célú átutalások és bevételek átvezetését a Költségvetési bevételek és kiadások számlára,
− a Költségvetési bevételek és kiadások számla átvezetését a Költségvetési tartalék számlára. Az éves beszámoló összeállításáért és az Igazgatósághoz határidőre történő továbbításáért a költségvetési csoportvezető felelős. A beszámoló részét képezi − a normatív állami hozzájárulásokkal valamint − a címzett- és céltámogatásokkal történő elszámolás. A normatív állami hozzájárulással való elszámolás érdekében a tényleges mutatószámoknak az intézményektől - írásban, az intézményvezető által aláírt formában - történő begyűjtéséért a pénzügyi előadó felelős. A tényleges mutatószámokra vonatkozó adatszolgáltatás határidejét úgy kell kialakítani, hogy annak ellenőrzése a beszámoló elkészítéséig megtörténhessen. Az intézmények által szolgáltatott adatokat a beszámoló végleges összeállítása, az Igazgatóság részére történő leadása előtt ellenőrizni kell. A mutatószámok ellenőrzéséért a jegyző felelős. 17
- 18 -
Az állami költségvetéssel történő elszámolás pénzügyi teljesítéséért a költségvetési csoportvezető felelős. Az éves beszámoló keretében információt kell szolgáltatni, továbbá az igénybevett − cél és − címzett támogatásokról.
A beszámoló összeállításához szükséges adatokat a támogatási formákkal kapcsolatos nyilvántartást vezető személy köteles biztosítani. 9.5. Zárszámadás A zárszámadási rendelettervezet elkészítéséért a jegyző felelős. A zárszámadást az összehasonlíthatóság érdekében a költségvetési rendelettel azonos szerkezetben kell összeállítani, azzal az eltéréssel, hogy az tartalmazza a vagyonkimutatást és kiegészítő mellékletet is. A rendelettervezetet április 30.-ig kell a képviselő testületnek megtárgyalni. A testületi ülést megelőzően 10 nappal a rendelettervezetet el kell készíteni. Az önkormányzat zárszámadásának összeállításával kapcsolatban az intézményeknek adatszolgáltatási kötelezettségük van. A szükséges információk tartalmát és az adatszolgáltatásra vonatkozó határidőt a jegyző évenként kiadásra kerülő - zárszámadással és beszámoló készítésével kapcsolatos - rendelkezése szabályozza. 10. Folyamatba épített ellenőrzés Folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 121. §-ban, az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII.30.) Kormányrendelet 145/B. §-ban, valamint a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI.26.) Kormányrendeletben foglalt előírásokat figyelembe véve gondoskodni kell a gazdasági szervezetnél a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE) maradéktalan megvalósításáról. A FEUVE keretében biztosítani kell: − a belső tartalékok feltárását, − a költségvetési szervnél jelentkező feladatok minél magasabb színvonalon való ellátását, − a szakmai, gazdálkodási és egyéb feladatok legésszerűbb, legkisebb ráfordítással való ellátását, a rendelkezésre álló élő- és holtmunka ráfordításának hatékony felhasználását, − a szabályszerű, fegyelmezett munka megvalósításának feltételrendszerét, − a racionális kezdeményezéseket, kellő időben mutasson rá a költségvetési szerv működése során felmerült megalapozatlan vagy helytelennek minősülő intézkedésekre, hiányosságokra, − a működés és gazdálkodás szervezettségének elemzésével és vizsgálatával, a gazdálkodással összefüggő jelenségek okainak feltárásával segítse elő a vezetés megfelelő tájékoztatását, a helyes vezetői döntések meghozatalát, a vezetői utasítások végrehajtását, − járuljon hozzá a hibák, hiányosságok, szabálytalanságok megelőzéséhez, a gazdálkodási fegyelem megszilárdításához.
18
- 19 -
A pénzügyi irányítási és ellenőrzési feladatok magukban foglalják: a) a pénzügyi döntések dokumentumainak elkészítését (ideértve a költségvetési tervezés, a kötelezettségvállalások, a szerződések, a kifizetések, a szabálytalanság miatti visszafizettetések dokumentumait is), b) az előzetes és utólagos pénzügyi ellenőrzést, a pénzügyi döntések szabályszerűségi és szabályozottsági szempontból történő jóváhagyását, illetve ellenjegyzését, c) a gazdasági események elszámolását (a hatályos jogszabályoknak megfelelő könyvvezetés és beszámolás). A gazdasági szervezeten belül a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési rendszerek kiépítésének, működésének jogszabályoknak és szabályzatoknak való megfeleléséért a jegyző felelős.
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 97. § (2) bekezdésében előírt kötelezettség teljesítéséhez a gazdasági részlegre vonatkozó folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzések, valamint belső ellenőrzések működtetéséről szóló beszámoló összeállításáért a jegyző felelős. Ellenőrzési nyomvonal A hivatal gazdasági szervezete köteles elkészíteni a gazdálkodás folyamatához kapcsolódó ellenőrzési nyomvonalát, amely a hivatal tervezési, pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési folyamatainak szöveges, illetve táblázatba foglalt és folyamatábrákkal szemléltetett leírását tartalmazza. Az egységes és részletes ellenőrzési nyomvonal az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatának mellékletét képezi. Kockázatkezelés A gazdasági szervezet vezetője a saját területére vonatkozóan köteles a kockázati tényezők figyelembevételével kockázatelemzést végezni, és kockázatkezelési rendszert működtetni. A kockázatelemzés során fel kell mérni, és meg kell állapítani a hivatal tevékenységében, gazdálkodásában rejlő kockázatokat. A kockázatkezelés rendjének kialakítása során meg kell határozni azon intézkedéseket és megtételük módját, melyek csökkentik, illetve megszüntetik a kockázatokat. A FEUVE rendszerben rejlő kockázatos területek kiválasztására objektív kockázatelemzési módszert kell alkalmazni a pénzügyminiszter által kiadott módszertani útmutatók alapján. 11. A gazdálkodás rendjét meghatározó belső szabályzatok készítésére, tartalmára vonatkozó előírások Az Önkormányzatnál a gazdálkodás viteléhez a következő szabályzatokat kell elkészíteni és folyamatosan karbantartani: − számviteli politika, − a számlarend, − eszközök és források értékelési szabályzata, − leltárkészítési és leltározási szabályzat, − a bizonylati szabályzat, − pénzkezelési szabályzat, − önköltségszámítási szabályzat, 19
- 20 -
− felesleges vagyontárgyak hasznosításának, selejtezésének szabályzata. A szabályzatokat, a jogszabályi változásokat, valamint az intézmény feladatában bekövetkezett változásokat követő 90 napon belül aktualizálni kell. A szabályzatok elkészítéséért és aktualizálásáért a jegyző felelős. 12. A vezetők és a pénzügyi-gazdasági feladatok ellátásáért felelős alkalmazottak feladat- és hatásköre, valamint a helyettesítés rendje: a) Pénzügyi osztályvezető feladatai: - Az osztály vezetőjeként gondoskodik az osztály által végzett költségvetési és adóügyi feladatok jogszerű és színvonalas szakmai ellátásáról. Ellenőrzi és irányítja az irányítása alá tartozó köztisztviselők munkáját. - A polgármesternek és a jegyzőnek a vonatkozó együttes utasítása szerint gyakorolja az aláírási és utalványozási jogosultságot. - Részt vesz a testület, az ágazatilag illetékes bizottság(ok),- szükség esetén a kisebbségi önkormányzatok - ülésein, előkészíti a költségvetési, pénzügyi anyagokat, - Szervezi és irányítja az önkormányzat és a hivatal operatív gazdálkodását, számviteli munkáját. - Folyamatosan figyelemmel kíséri a költségvetés bevételi és kiadási oldalának alakulását, ellenőrzi a költségvetési előirányzatok teljesítését. - Figyelemmel kíséri az ágazati jogszabályokat, szükséges esetben jelez vagy intézkedést kezdeményez. - Folyamatosan ellenőrzi és irányítja az adóhatóság munkáját. Ellenőrzi az adóbevételek alakulását, a behajtási tevékenységet, döntést készít elő, javaslatot tesz, intézkedést kezdeményez a tárgyban. - A polgármester, valamint a jegyző utasítása alapján részt vesz az önkormányzat feladatkörébe tartozó ügyek intézésében, döntések előkészítésében, kiadmányozza a hatáskörébe utalt ügyiratokat. - Önkormányzatot érintő pályázatok figyelemmel kísérése, a pályázatok előkészítésében, megírásában, összeállításában közreműködés, szerződéskötés, elszámolások lebonyolítása - A polgármesteri hivatal ÁFA-bevallásainak és éves adó-bevallásainak elkészítése - Az önkormányzat vagyonbiztosításával kapcsolatos ügyintézés, kárbejelentés, kapcsolattartás a biztosítóval és az intézményekkel - Munkaköréhez kapcsolódó adat- és információszolgáltatás. A pénzügyi osztályvezető helyettesítését a pénzügyi osztályvezető-helyettes látja el. b) Pénzügyi osztályvezető-helyettes feladatai: -
-
Feladatköre általános jelleggel kiterjed az osztály költségvetéssel és adózással összefüggő feladatainak irányításában, szervezésében, ellenőrzésében való közreműködésre. Előkészíti a költségvetéssel beszámolókkal kapcsolatos a képviselő-testület elé kerülő pénzügyi anyagokat. Közreműködik az információs jelentések előkészítésében, összeállításában. Közreműködik az önkormányzat operatív gazdálkodásának, számviteli munkájának szervezésében és irányításában. Folyamatosan figyelemmel kíséri a költségvetés alakulását mind bevételi, mind kiadási oldalról. A polgármester, valamint a jegyző utasítása alapján részt vesz az önkormányzat feladatkörébe tartozó ügyek intézésében, döntések előkészítésében Ellenőrzi a költségvetési előirányzatok alakulását, teljesítését Az osztályvezetőt távolléte esetén helyettesíti.
A pénzügyi osztályvezető-helyettest az illetékes csoportvezető helyettesíti. c) A költségvetési csoport vezetője: 20
- 21 -
-
-
-
-
Feladatköre általános jelleggel kiterjed a költségvetési csoport költségvetéssel összefüggő feladatainak intézésére, ezzel kapcsolatosan a csoport munkájának irányítására, szervezésére, ellenőrzésére. Részt vesz az éves költségvetések, beszámolók előkészítésében, ennek keretében közreműködik a polgármesteri hivatal költségvetésének és beszámolójának összeállításában, az intézmények ezen munkáinak irányításában. Adatokat, információkat szolgáltat, elkészíti az államháztartási törvényben előírt beszámolókat, információs jelentéseket és továbbítja azt a MÁK felé. Irányítja, koordinálja a polgármesteri hivatal, mint költségvetési szerv operatív gazdálkodási feladataival kapcsolatos munkákat, a számviteli törvényben és a vonatkozó jogszabályokban előírt pénzügyi-számviteli feladatokat. Irányítja, szervezi az operatív gazdálkodás, tervezés és beszámolás számítógépes feldolgozását. Ellátja a központi állami támogatások igénylésével, elszámolásával kapcsolatos feladatokat. Külön intézkedésre, indokolt esetben és meghatározott feltételekkel átmenetileg köteles munkakörébe nem tartozó feladatokat ellátni. Ellenőrzi a költségvetési csoport feladatkörébe tartozó munkák szabályszerű és határidőben történő elvégzését, Ellenőrzi a könyvelési bizonylatok kontírozását, a könyvelés helyességét, Ellenőrzi az önkormányzati és intézményi költségvetések végrehajtását, az intézmények által összeállított terv és beszámoló garnitúrákat, részben önálló intézményeknél a házipénztárokat.
Akadályoztatása, távolléte esetén - különösen szabadsága idején - a helyettesítését ellátó személy kijelöléséről a pénzügyi osztályvezető gondoskodik. d) Költségvetési ügyintézők - Ellátják a polgármesteri hivatal, és a hozzá kapcsolódó kisebbségi önkormányzatok, valamint a tűzoltóparancsnokság, mint részben önálló intézmény számlakivonatainak feldolgozását, számítógépes főkönyvi könyvelését - a CT-ECOSTAT integrált programmal. - A főkönyvi könyveléshez kapcsolódóan elvégzik a hó végi zárásokat, - Közreműködnek az éves költségvetés, beszámoló és információs jelentések előkészítésében, összeállításában. - A polgármesteri hivatalhoz beérkezett nem készpénzes számlák feldolgozása, iktatása, kontírozása, a banki ügyfélterminálon utalásra előkészítése, utalása, valamint a bérek, segélyek utalása - a CT-ECOSTAT integrált programmal - a megfelelő alapbizonylatok alapján. - Bruttó állami támogatások feldolgozása, könyvelésre előkészítése (bevételek, kiadások kontírozása). - A gépi könyvelés ellenőrzése, a szükséges javítások feladása. - Analitikus nyilvántartások vezetése, különösen a hitelek, intézményi finanszírozás, vonatkozásában. - Folyamatosan figyelemmel kísérik a kintlévőségeket, intézkednek a késedelmes fizetés esetén. - A rendszeres segélyek a postai feladása, illetve vezetik az ehhez szükséges analitikus nyilvántartást. - A kiegészítő családi pótlék – a megállapító határozatok szerinti esetben – intézményhez történő utalásáról gondoskodik az ehhez szükséges lista átadásával az utalást végző részére. - A segélyekkel kapcsolatos állami támogatás igényléséhez szükséges adatlapok kitöltése, és az előírt határidőre megküldése a kincstár részére. - A jogosulatlanul felvett segélyekről és azok megtérüléséről analitikus nyilvántartást vezet. - A mozgáskorlátozottak közlekedési támogatásával kapcsolatos pénzügyi feladatokat ellátja. - A járulékköteles segélyekről elkészíti a könyvelési bizonylatot és megküldi a kincstár részére. - A képviselő-testület által megállapított lakásépítés, vásárlás, felújítás helyi pénzbeli támogatással kapcsolatos adminisztrációs feladatokat ellátja (szerződések előkészítése, jelzálogjog bejegyeztetés), vezeti ezen kölcsönök analitikus nyilvántartását, gondoskodik a hátralékosok felszólításáról. 21
- 22 -
-
-
-
Eseti segélyek (nevelési segély, gyógyszertámogatás) kiutalása. Az állami gondozási díjak analitikus nyilvántartását vezeti, elvégzi az ezzel kapcsolatos negyedévenkénti utalásokat. Számfejti és jelenti a kincstár felé a helyben számfejtendő és kifizetendő személyi jellegű juttatásokat. A kincstár által készített kimutatás alapján előkészíti - a CT-ECOSTAT integrált számítógépes programmal - a bérek könyvelését, kontírozást, egyeztetést végez. Ellátja a vevők felé történő gépi számlázást (bérleti díjak, közvetített szolgáltatások, stb.), fizetési felszólítást készít. A banki ügyfélterminálon utalásokat indít. Ellátja az egészségügyi alapellátáshoz (védőnői szolgálat, iskola egészségügy) kapcsolódó feladatokat, így különösen: • előkészíti a MEP-pel kötendő finanszírozási szerződéseket, • elkészíti a különböző statisztikai jelentéseket, • a MEP-hez továbbítja a havi jelentéseket, • koordinálja az egészségügyi alapellátásban a beszerzéseket, ellátja, illetve segíti a pénzügyi vonatkozású adminisztrációs feladatokat. Számfejti és jelenti a részben önálló intézményekre vonatkozóan a kincstár felé a helyben számfejtendő és kifizetendő személyi jellegű juttatásokat. Ellátja a részben önálló intézmények (Városi Bölcsőde, Városi Művelődési Központ, Könnyű László Városi Könyvtár és Helytörténeti Gyűjtemény) banki ügyfélterminálon történő utalások indítását, számítógépes főkönyvi könyvelését - a CT-ECOSTAT programmal. A főkönyvi könyveléshez kapcsolódóan elvégzi a hó végi zárásokat, kiíratja a szükséges dokumentumokat. Ellátja a befektetett eszközökkel kapcsolatos nyilvántartási feladatokat, így különösen az analítikus nyilvántartásban a változások feladását a Városi Bölcsőde, a Városi Művelődési Központ, a Könnyű László Városi Könyvtár és Helytörténeti Gyűjtemény, valamint a Tolna Megyei TISZK Vályi Péter Szakképző Iskola Tagintézménye intézményekre vonatkozóan
Akadályoztatása, távolléte esetén - különösen szabadsága idején - a helyettesítését ellátó személy kijelöléséről a pénzügyi osztályvezetővel egyetértésben a költségvetési csoportvezető gondoskodik. e) Pénztáros - A polgármesteri hivatal és a kisebbségi önkormányzatok pénztári teendőinek ellátása, figyelemmel a pénzkezelési szabályzatban foglaltakra, a készpénzes okmányok (bevételek, kiadások) kontírozása, könyvelése - a CT-ECOSTAT integrált programmal. - Ellátja az illetményelőlegek, ellátmányok, segélykölcsönök nyilvántartásának vezetését. - Közreműködik az éves költségvetés, beszámoló és információs jelentések előkészítésében, összeállításában. - Vezeti a kisértékű tárgyieszközök nyilvántartását, elvégzi a leltározással kapcsolatos feladatokat. - Ellenőrzi: valamennyi készpénzes bevétel, kiadás dokumentumának tartalmi és formai helyességét, illetőleg annak jogosságát. a készpénzes okmányok gépi könyvelését, a szükséges javításokat feladja, •
f) Az adócsoport vezetőjének feladatai -
-
Feladatköre általános jelleggel kiterjed az csoport adóügyekkel összefüggő feladatainak a Szervezeti és Működési Szabályzatban körülírt adóügyek intézésére, ezzel kapcsolatosan a csoport munkájának irányítása, szervezése, ellenőrzése. A csoportvezető munkavégzése során köteles az adózás rendjéről szóló törvény, a helyi adókról szóló törvény, valamint az utóbbira épülő helyi önkormányzati rendeletben előírtak és az államigazgatási eljárás általános szabályiban foglaltak szerint munkáját végezni. 22
- 23 -
-
-
-
A törvény betartása érdekében a fentiekben említett törvények és rendeletek változásait figyelemmel követni és naprakészen alkalmazni. Folyamatosan közvetlen felettesén keresztül tájékozódik a jogszabályi változásokról, illetve önkormányzati rendelet módosulásáról és intézkedik annak továbbításáról és alkalmazásáról a csoport dolgozói felé. Folyamatosan figyelemmel kíséri a helyi adó rendeletek gyakorlati alkalmazhatóságát és a gyakorlati tapasztalatok alapján módosító javaslatokat továbbít az osztályvezető felé. Irányítja az önkormányzat illetékességi területén az adóalanyok által fizetendő adókés adó jellegű kötelezettségek megállapításával, kivetésével, beszedésével, nyilvántartásával és könyvelésével kapcsolatos hatósági és egyéb adóigazgatási feladatokat. Ütemezi és irányítja az adóügyi csoport dolgozóinak munkáját a folyamatos lakossági tájékoztatás, információszolgálat és a hatósági ügyintézés zavartalan lebonyolítását. A beérkező és kimenő posta felülvizsgálatával folyamatosan ellenőrzi a csoport munkáját, a határidők betartását. Szervezi és ütemezi a csoport ellenőrzési munkáját, utasítás esetén egyedi ellenőrzést végeztet. Nyomatékosan felügyel a számítógépes feldolgozásra és a MÁK által meghatározott feldolgozási ütemterv betartására és betartására. Évente a gépi feladások elkészülte, illetve a zárási összesítők elkészülte után rendszeres tájékoztatást nyújt az adóelőírások és bevételek alakulásáról. Az adóbetételi tervek teljesítése érdekében intézkedik az adóelőírások beszedéséről, a hátralékosok folyamatos figyelemmel kíséréséről a behajtási intézkedések megtételéről. Tájékoztatásul adatgyűjtést végez, illetve információt szolgáltat az adózókról meghatározott körben, döntések meghozatala végett. Rendszeresen kapcsolatot tart koordináló jelleggel az adóztatáshoz szükséges információk, alapadatok beszerzése eges adatok ellenőrzése céljából a hivatal egyéb szakterületű dolgozóival. A vonatkozó törvények illetve egyes adóigazgatási eljárásjogi kérdések értelmezése, együttműködő szakmai kapcsolatot tart fenn a MÁK, valamint más önkormányzatok szakmailag illetékes dolgozóival.
Távolléte, akadályoztatása esetén a helyettesítése az osztályvezető utasítása szerint történik. •
g) Az adócsoport ügyintézője: -
-
Az elektronikus feldolgozású könyvelési program szerint ellátja az adókönyvelést a határidőkhöz kapcsolódó ütemezés szerint, illetve folyamatosan. Vezeti a könyveléssel összefüggő nyilvántartásokat, kimutatásokat. A munkafolyamatba épített belső ellenőrzés során biztosítja a könyvelési anyagok és a lekönyvelt anyagok egyezőségét. Egyezőség hiányában feltárja a számszaki hibákat és gondoskodik a kijavításukról. Felelős a lakosság adóügyekkel kapcsolatos panaszainak, bejelentéseinek a jogszabályi előírásoknak megfelelő intézéséért, információ szolgáltatásért.
13. Kiadmányozás és helyettesítés A kiadmányozás és a helyettesítés rendjét a Hivatal Kiadmányozási szabályzata, valamint az egyes ügyintézők egymás közötti helyettesítését a munkaköri leírások tartalmazzák. 14. Kapcsolattartás Az SZMSZ-ben szereplő szervezeti egységek és a szakigazgatási szervek dolgozói tevékenységük során horizontális együttműködésre kötelezettek. A feladatkörükbe tartozó, de más szervezeti egységet, szakigazgatási szervet is érintő ügyekben az érdekeltek egymást folyamatosan tájékoztatva és egyeztetve kötelesek eljárni. A kapcsolattartást az SZMSZ és a kiadmányozási és helyettesítési szabályzat részletesen tartalmazza. 23
- 24 -
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Az Ügyrend 2005. január 1. napján lép hatályba.
24
- 25 -
5. számú melléklet az 5/2007.(I.31.) számú képviselő-testületi határozat 34. pontjához [Jóváhagyta a 107/2010. (VIII. 25.) kt számú képviselő-testületi határozat]
Tamási Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Szám:
MUNKAKÖRI LEÍRÁS
Név: Munkakör neve: Munkáltatói jogkör gyakorlója: Munkaidő, munkarend: Felvétel helye: Közvetlen felettese: Besorolás: Iskolai végzettség, szakképzettség: Szakmai gyakorlat: Beosztáshoz megkövetelt iskolai végzettség: Beosztáshoz megkövetelt szakmai gyakorlat: Jogok és kötelezettségek: 1. A köztisztviselő/munkavállaló általános jogai: a.) egészséges, biztonságos munkakörülmény b.) munkavégzéshez szükséges alapvető tárgyi feltételek. 2. A köztisztviselő/ munkavállaló általános kötelezettségei: a.) feladatkörét érintő jogszabályok betartása b.) előírt helyen és időben történő munkavégzés c.) munkára képes állapotban köteles munkahelyén megjelenni d.) munkáját az elvárható szakértelemmel és gondossággal, a közérdek kizárólagos szem előtt tartásával köteles végezni e.) be kell tartani munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, közegészségügyi-járványügyi előírásokat f.) a tulajdonos gondosságával kezelni a rábízott vagyont g.) a munkája során tudomására jutott üzleti titkot, valamint a munkáltatóra, illetve a tevékenységére vonatkozó alapvető fontosságú információkat megőrizni h.) folyamatosan képzi magát. Munkakörébe tartozó feladatai, a munkaköre ellátásával kapcsolatos hatásköre, jogköre: -
Felelősség: Felelős a munkaköri leírásban meghatározott feladatok maradéktalan ellátásáért, a határidők betartásáért. Alkalmazása, fegyelmi és anyagi felelősségre vonása jegyzői/polgármesteri jogkör. Helyettesítés: 25
- 26 -
A munkáltató utasítására az ideiglenesen távollevő munkatársa helyett vagy betöltetlen státuszhoz tartozó feladatok ellátására a kinevezés szerinti munkaköre ellátása helyett, vagy eredeti munkaköre ellátása mellett munkakörébe nem tartozó munka végzésére kötelezhető a Ktv./Mt. szabályainak megfelelően. Akadályoztatása, távolléte esetén - különösen szabadsága idején - a helyettesítését ellátó személy kijelöléséről közvetlen felettese gondoskodik. Minőségirányítási rendszerrel kapcsolatos feladatok: Munkáját a hivatal minőségpolitikájának, illetve a Minőségirányítási kézikönyvben foglaltaknak megfelelően végzi. Hatálybalépés: Ezen munkaköri leírás az aláírás napján lép hatályba és megváltoztatásig érvényes. Tamási, 20….. ………….. ……………………………………. jegyző/polgármester
A munkaköri leírásban foglaltakat tudomásul vettem és az abban foglaltaknak megfelelően járok el. A munkaköri leírás egy példányát átvettem. Tamási, 20……..
………………. köztisztviselő/ munkavállaló
26
