NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 114/2002. (V. 30.) számú határozata Fogyatékosok Közlekedését Segítő Városi Stratégiai Terv elfogadásáról
A Közgyűlés a Fogyatékosok Közlekedését Segítő Városi Stratégiai Tervét a melléklet szerint jóváhagyja. 1./ Utasítja a Polgármestert, hogy a stratégiai terv időarányos megvalósulásáról kétévente számoljon be a Közgyűlésnek. Felelős: Határidő:
Polgármester 2004. május 31, 2006. május 31, 2008. május 31. és 2010. május 31.
2,/ Utasítja az Alpolgármestert, hogy évente – az önkormányzati költségvetés előkészítését megelőzően – hívja össze a „Bizottság az akadálymentes közlekedésért” elnevezésű testületet. A testületi ülés alkalmával határozzák meg a Fogyatékosok Közlekedését Segítő Városi Stratégiai Tervnek megfelelő következő évi operatív feladatokat és a megvalósításhoz szükséges finanszírozási forrásokat. Felelős: Határidő:
Alpolgármester Évente, az önkormányzat költségvetésének előkészítését megelőzően
3./ Utasítja a Polgármesteri Hivatal irodavezetőit és az önkormányzati intézményvezetőket, hogy a stratégiai tervben foglaltakat minden további fejlesztési terv készítésekor vegyék figyelembe. Felelősök: Irodavezetők és a közgyűlési gazdasági társaságok vezetői Határidő: Folyamatos 4./ Utasítja a Városfejlesztési Iroda tömegközlekedési szolgáltatás” bevezetéséhez – a koncepció megvalósításához szükséges elkészítésére – a részletes feladatkiírást az
vezetőjét, hogy a „Rugalmas szükséges támogatás elnyeréséhez tanulmánytervek és kiviteli tervek erre jelölt tanácsadó konzorciumok
egyikével készíttesse el, és pályázati kérelemmel nyújtsa be az EU PHARE Program regionálisan érintett szervezetéhez. Felelős: Határidő:
Romanovits István Városfejlesztési Iroda vezetője 2002. november 30.
5./ Utasítja a Városfejlesztési Iroda vezetőjét, hogy a MÁV pályaudvar rekonstrukciójának befejezésével egyidejűleg készíttessen tanulmánytervet a Móricz Zsigmond út – Állomás tér – Petőfi tér – helyközi buszpályaudvar és kisvasúti fejállomás, mint összefüggő területre, gyalogos és kerékpáros útvonalakkal, mozgáskorlátozottak közlekedését segítő közúti létesítmények kialakításával, helyi autóbusz megállóhelyekkel és végállomással, taxiállomással, parkoló felületekkel és kereskedelmi komplexum elhelyezésével, és a megvalósítás költségigényének meghatározásával együtt. Felelős: Határidő:
Romanovits István Városfejlesztési Iroda vezetője 2002. november 30.
6./ Utasítja a Városüzemeltetési Kht mint a helyi közterületeket és a közutakat kezelő szervezet igazgatóját, hogy készítse el a „Gyalogjárdák és gyalogutak megfelelőségi vizsgálata” című tanulmánytervet és átépítési ütemezést. Felelős: Soltész József Városüzemeltetési Kht ügyvezetője Határidő: 2002. november 30. k.m.f. Csabai Lászlóné polgármester
Dr. Szemán Sándor jegyző
A határozatot kapják: 1./ A Közgyűlés tagjai 2./ Polgármesteri Hivatal jegyzője és irodavezetői 3./ Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közlekedésfelügyelet 4./ Szabolcs-Szatamár-Bereg Megyei Közútkezelő Kht 5./ Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-Főkapitányság Közlekedésrendészete 6./ Magyar Államvasutak Rt Területi Igazgatósága 7./ Szabolcs Volán Rt 8./ Mozgáskorlátozottak Megyei Egyesülete 9./ Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége Megyei Szervezete 10./ Értelmi Fogyatékosok és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége Megyei Szervezete 11./ Városüzemeltetési Kht
Fogyatékosok Közlekedését Segítő Városi Stratégiai Terv 2002-2010. A fogyatékos emberek a társadalom egyenlő méltóságú, egyenrangú tagjai, akik a mindenkit megillető jogokkal és lehetőségekkel csak jelentős nehézségek árán vagy egyáltalán nem képesek élni. A fogyatékos emberek hátrányainak enyhítése, esélyegyenlőségük megalapozása, illetve a társadalom szemléletmódjának alakítása érdekében Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése a 2002-2010. években elvégzendő feladatokat az alábbi stratégiai terv szerint határozza meg. − Korlátozott közlekedőképességű emberek Fogyatékos személy az, aki érzékszervi - így különösen látás-, hallásszervi, mozgásszervi, értelmi képességeit jelentős mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetőleg a kommunikációjában számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során. .1. Korlátozott közlekedőképességű emberek közlekedési sajátosságai: .1.1. Kerekesszékkel közlekedők A súlyos mozgásfogyatékosok, tartós vagy egészségkárosodott járás-, illetve mozgásképtelen személyek. Nagyobb távolságú helyi és helyközi közlekedésre önjáró elektromos kerekesszékkel, vagy speciális személygépkocsival képesek, amellyel a kerekesszéket magukkal vihetik, hogy arra úti céljuknál – megfelelő nagyságú és elhelyezkedésű várakozóhelyen – átszállhassanak. Közlekedési igényeik kielégítésének előfeltétele a kerekesszék, illetve a mozgáskorlátozott gépkocsijának fenntartott, - a kerekesszékbe átszálláshoz megfelelően bővített méretű – parkolóhely és onnan az úti cél akadálymentes megközelíthetőségének biztosított volta. .1.2. Vakok és csökkentlátók Mozgásuk – csak fehér bottal – lassú és bizonytalan. Bár mozgásszerveik épek, tájékozódó képességük hiányzik, vagy jelentősen csökkent, az akadályokra érzékenyek. Mozgásuk vakvezető kutya révén válik biztonságosabbá. Gyalogos mozgásukban akadálymentes útvonalat, fokozott vezetést, fényjelzőknél hangjelzéssel irányítást igényelnek. .1.3. Korlátozott mozgásképességűek A középsúlyos mozgásfogyatékosok, hiányos mozgásszervű testi fogyatékos, illetőleg egészségkárosodás miatt korlátozott mozgásképességű személyek, akik önállóan csak testtámasztó segédeszközzel képesek mozogni. A tömegközlekedésben általában nem képesek vagy nem mernek részt venni.
Gyalogos mozgásigényeik – az akadálymentesség igényével – a lakásra és annak szűkebb környezetére szorítkoznak. Hosszabb városi és távolsági utazási igényeiket már csak személygépkocsival elégíthetik ki. .1.4. Nehezen járók Az időskorúak, a terhes nők, a gyermekek 6 éves korig, az értelmi fogyatékosok, továbbá a kismértékben mozgásfogyatékos és mozgásukban külső okok (pl. gyermekkocsi) miatt akadályozott személyek. Gyalogos mozgásigényük általában nemcsak a lakóhely körzetére szorítkozik, úti céljaik akadálymentes megközelítését igénylik. .2. Korlátozott közlekedőképességű emberek száma a városban A városunkban élő fogyatékos emberek létszámára és fogyatékosságuk mértékére statisztikai adat nem áll rendelkezésre, arra csak az önkormányzati fogyatékossági támogatás juttatása kapcsán lehet következtetni. Ebben nem áll rendelkezésre pontos adat a fogyatékosság mértékére, a korlátozott közlekedőképességű emberek közlekedési sajátosságaira vonatkozóan. Az alábbi összesített adatok a mozgáskorlátozottak 2001. évi támogatása kapcsán Nyíregyháza 118 800 fő lakónépességéhez viszonyítva reprezentálják az arányokat. Megnevezés Létszám [fő] Közlekedési támogatásban részesült 2509 ebből végleges állapotú 2406 nem végleges állapotú 103 Személygépkocsi szerzési támogatásban részesült 193 ebből saját jogon jogosult 141 szállítója jogán jogosult 45 személygépkocsit a munkájához használja 47 egyedülálló 41 Személygépkocsi szerzési támogatás meghosszabbítása 277 ebből saját jogon jogosult 203 szállítója jogán jogosult 74 személygépkocsit a munkájához használja 72 egyedülálló 47 Parkolási engedély kiadása 510 ebből végleges állapotú 428 nem végleges állapotú 82 .3. Szervezeti háttér A korlátozott közlekedőképességű fogyatékos emberek érdekképviseletét, egyesületeik szövetsége a MEOSZ, illetve a megyében a Mozgáskorlátozottak Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egyesülete látja el. A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szervezete, valamint az Értelmi Fogyatékosok és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szervezete helyi viszonyok közt szintén képviseli a korlátozott közlekedőképességű fogyatékos
emberek érdekeit. Hiányzik azonban az e területen a helyi viszonyokat ismerő és helyi feladatokkal foglalkozó önkormányzati irányítású testület. − Akadálymentes közlekedés jelenlegi helyzete .1. Épített környezet .1.1. Gyalogjárdák, gyalogoskörzetek Nyíregyházán a gyalogutak és járdák kiépített hossza 330 km (561 ezer m2), amelyből 132 km (220 ezer m2) aszfalt, 66 km (112 ezer m2) kő és 136 km (229 ezer m2) beton burkolatú1. A kiépítettség aránya az 592 km teljes úthálózat mindkét oldali hosszához viszonyítva kevés, ezért a gyalogosforgalom sok helyen a gépjárműforgalommal keveredik. A járdák burkolati minősége, szegélyeinek szintkülönbsége az akadálymentesség követelményének általában nem felel meg. Az összes helyváltoztatás kb. 30 %-a (ami csak a helyi lakosokat számolva napi közel 80.000) gyalogosan történik, így a város számára elengedhetetlen a gyalogosközlekedés színvonalának figyelemmel kísérése és ezen belül a fogyatékosok közlekedési feltételeinek javítása. .1.2. Tömegközlekedési megállók A város tömegközlekedési útvonalain a megállóhelyek nagy része nem alkalmas a korlátozott közlekedőképességű emberek kiszolgálására. − Az autóbuszmegállók száma2 422 db, amelyek bár 99 %-ban szilárd burkolattal ellátottak, de megközelíthetőségük, geometriai kialakításuk, szélességük, szintkülönbségük, illetve szintmagasságuk nem teszik alkalmassá az akadálymentes közlekedésre. Az autóbusz-állomás utasforgalmi létesítményeit a kerekesszékkel közlekedők is használni tudják. − A vasúti pályaudvar felvételi épületének jelenleg folyamatban lévő korszerűsítését követően sok tekintetben alkalmas lesz a kerekesszékkel közlekedők kiszolgálására is. További beruházást igényel még az aluljárók kerekesszékkel is megközelíthetővé tétele. A további vasúti állomás és kisvasúti megállóhely jelenleg még alkalmatlan az akadálymentes közlekedésre. − A taxiállomások kialakításánál ez idáig a fogyatékosok közlekedésének sajátosságai nem voltak figyelembe véve. .1.3. Gyalogos-átkelőhelyek − A gyalogos-átkelőhelyek akadálymentesítése, a szegélyek lesüllyesztése, az érintett járdaszakaszok felújításával egyidejűleg történik. 2001. évben a Bethlen G. u; Luther u; Egyház u. és Síp u. átkelőhelyei kerültek átalakításra. − A csomópontok közül a Kossuth téren, Október 23. téren, a Vasvári Pál u. – Északi krt; valamint Inczédy sor – Bocskai u. kereszteződésnél a forgalomirányító jelzőlámpák hangjelzéssel egészültek ki. − A vasúti pályaudvari vágányok feletti különszintű gyalogos felüljáró alkalmatlan a kerekesszékkel történő közlekedésre. .1.4. Parkolók A közhasználatú
parkolókban
megfelelő
számú
és
megfelelően
kialakított
1
Városüzemeltetési Kht. helyi közutak és hidak 2000. évi statisztikai adatszolgáltatása alapján
2
Közlekedéstudományi Intézet Rt. Nyíregyháza Megyei Jogú Város autóbusz-közlekedésének komplex felülvizsgálata és racionalizálási Javaslata 2001. alapján
parkolóhely biztosításáról kell gondoskodni. Az új építésű parkolók ennek a követelménynek megfelelnek, de a fenntartott helyeket gyakorta elfoglalják egyéb gépjárművek is. .1.5. Közintézmények3 A Polgármesteri Hivatalban – a fogyatékosok közlekedését figyelembe véve – a nagy ügyfélforgalmú irodák földszinten helyezkednek el. Az emeleti irodákat a portán elhelyezett, kerekesszék befogadására alkalmas „lépcsőjáró” járművel lehet megközelíteni, vagy az ügyfél kérésére az ügyintéző földszinti irodában történő találkozással végzi munkáját. Az önkormányzat bentlakásos szociális intézményeinek rekonstrukciós programja keretében megkezdődött az épületek közlekedési akadálymentesítése. A további önkormányzati intézményekben a fogyatékosok közlekedési feltételeiről felmérés készült, és többségük nem alkalmas akadálymentes megközelítésre illetve használatra. A város egyéb közintézményei, kereskedelmi létesítményei – az új építésű bevásárlóközpontok kivételével – csak kis részben készültek fel a fogyatékos személyek közlekedésének segítésére. A város területén lévő közhasználatú illemhelyek csak részben alkalmasak akadálymentes megközelítésre illetve használatra. .2. Tömegközlekedési eszközök .2.1. Vasúti járművek A Nyíregyházi Állomásfőnökség területén több kerekesszékkel járható, mozgáskorlátozottak fogadására alkalmas és speciálisan felszerelt illemhellyel rendelkező vasúti kocsit üzemeltetnek. A kocsik megközelítésére mobil kerekesszék emelő berendezés vehető igénybe. Amennyiben nagyobb létszámú fogyatékos csoport közlekedésére van igény, előzetes bejelentés alapján, a MÁV területén koordinálva a teljes csoport közlekedése megoldható. .2.2. Autóbuszok A Szabolcs Volán Rt. nyíregyházi állománya 2001. évben 85 db autóbusz volt, amelyből 43 db szóló és 42 db csuklós típusú. A szükséges selejtezés Ez évben a selejtpótlással először sikerült 2 db alacsony padlójú autóbusz üzembe állítása, amely segíti a könnyebb használatot a nehezen járók részére. .2.3. Taxik Nyíregyházán a magánfuvarozók száma kb. 300, amely a város lakónépességéhez viszonyítva az átlagosnál nagyobb. Ennek ellenére nincs olyan speciálisan kialakított taxi, amely alkalmas kerekesszék befogadására. − Önkormányzati stratégiai célok A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló1998. évi XXVI. törvényben meghatározott teendők és határidők az önkormányzatra folyamatos tervezési és megvalósítási tevékenységet rónak.
3
Építményjegyzék-kód szerinti besorolás a függelékben részletezve
A közlekedési rendszereknek, továbbá a tömegközlekedési eszközöknek, utasforgalmi létesítményeknek - beleértve a jelző- és tájékoztató berendezéseket is alkalmasnak kell lenniük a fogyatékos személy általi biztonságos igénybevételre. .1. Szervezeti háttér Az akadálymentes közlekedés társadalmi szervezési feladatainak ellátása érdekében szükséges egy helyi önkormányzati „Bizottság az akadálymentes közlekedésért” elnevezésű testület megalakítása. A bizottságban vállaljanak feladatot a Szociális Iroda, a Városfejlesztési Iroda, a Műszaki Iroda mint illetékes építési hatóság, a Városüzemeltetési Kht. mint a közterületeket és a helyi közutakat kezelő szervezet, a Megyei Közútkezelő Kht. mint a várost érintő országos közutakat kezelő szervezete, a Megyei Közlekedésfelügyelet, a Rendőrség Közlekedésrendészete, a Mozgáskorlátozottak Megyei Egyesülete, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége Megyei Szervezete, az Értelmi Fogyatékosok és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége Megyei Szervezete, a településrendezés során biztosítani kell a területeknek a közérdeknek Magyar Államvasutak Rt. Területi Igazgatósága a Szabolcs Volán Rt. és a magánfuvarozók képviselői. .2. Szemléletformálás A mindennapi közlekedésben – az önkormányzat ösztönzésére – a járművezetők és a közlekedésben résztvevő embertársak segíthetik a korlátozott közlekedőképességű embereket. A helyi média közreműködése folyamatos és hathatós segítséget nyújthat az ehhez szükséges követelményalakításban. .3. Épített környezet Akadálymentes az épített környezet akkor, ha annak kényelmes, biztonságos, önálló használata minden ember számára biztosított, ideértve azokat az egészségkárosodott egyéneket vagy embercsoportokat is, akiknek ehhez speciális létesítményekre, eszközökre, illetve műszaki megoldásokra van szükségük. .3.1. Szerkezeti Terv A megfelelő terület-felhasználást a jogos magánérdekekre tekintettel, az emberhez méltó környezet folyamatos alakításával, értékeinek védelmével, figyelembe véve a lakosság fizikai, szellemi és lelki igényeit, különös tekintettel a családok, a fiatalok, az idősek, a korlátozott képességűek igényeire kell kialakítani. E követelmények teljesülésére a jelenleg folyamatban lévő és 2003. évben elkészülő Nyíregyháza város teljes közigazgatási területére vonatkozó településrendezési tervek készítésekor már a munkaközi egyeztetések során fokozott figyelmet kell fordítani. .3.2. Közlekedésfejlesztés Az új építésű utakat és egyéb közlekedési létesítményeket a településrendezési tervvel és a Közlekedés-fejlesztési Koncepcióval összhangban úgy kell megépíteni, hogy minden tekintetben feleljenek meg az akadálymentes közlekedés feltételeinek. A meglévő utak felújításakor és korszerűsítésekor is ki kell elégíteni e követelményeket. .3.2.1. Gyalogjárdák és gyalogutak Akadálymentes közlekedéshez kerekesszék használatkor a gyalogos forgalmi sávtól szélesebb felületet kell biztosítani és kerekesszékek találkozása esetére mintegy 50 méterenként, kellő szélességű kitérési lehetőséget kell tervezni.
A biztonságos közlekedés érdekében a forgalmi utak mentén, valamint a fogyatékosok által gyakran használt útvonalak mentén fontos a járda elválasztása az útburkolattól kiemelt szegéllyel, korláttal vagy legalább 0,80 m széles, növényzettel beültetett szélső elválasztó sávval. A vakok és csökkentlátók folyamatos vezetésére a beépítési vonal beugrásainál szükséges a szegély kiemelése. Az érintés útján való tájékoztatásra, vagy veszélyes helyre figyelmeztetésre különböző alakzatú, domború mintázatú, eltérő érdességű, előre gyártott burkolatelemek alkalmazása ajánlott. A gyalogutakon és járdákon 50-100 m távolságban, tömegközlekedési megállóknál, és a közintézményeknél padokat célszerű elhelyezni. A belvároson kívül is biztosítani kell az akadálytalan közlekedést, ami a járdán történő parkolás megakadályozását (pl. parkolásgátló oszlopok) jelenti. .3.3. Tömegközlekedési megállók A tömegközlekedési megállók és állomások használatát az akadálymentes burkolt járdán történő megközelíthetőséggel, a tömegközlekedési járműbe beszállás, illetve abból kiszállás lehetőségével (alacsony padlójú tömegközlekedési jármű használatával), és az útvonalról, a járatok menetrendjéről történő tájékoztatással kell biztosítani. A taxiállomásokat úgy kell elhelyezni, hogy gyalogos megközelítésük veszélytelen és akadálymentes legyen. Ha a taxiállomáson megállóhelyi sziget van, akkor a szigetet a homlokoldalán le kell süllyeszteni és az odavezető utat meg kell jelölni. .3.4. Gyalogos-átkelőhelyek A mozgáskorlátozottak, továbbá a nehezen közlekedők, gyerekkocsit tolók, stb. érdekében, új csomópont építésénél a kiemelt szegélyt az átkelőhely teljes szélességében, átépítésre nem kerülő csomópontnál a kiemelt szegély egy részét le kell süllyeszteni. A vakok és csökkentlátók közlekedésének elősegítésére a járdán a burkolatot úgy kell kiképezni, amelyen járás közben és/vagy botjukkal érzékelve megállapíthassák, hogy gyalogos átkelőhely közelében vannak. Mind a közúti, mind pedig a vasúti gyalogos-átkelőhelyeknél a gyalogosforgalmat irányító fényjelző készülékkel együtt hangjelző berendezést is fel el kell szerelni. Különszintű gyalogosátvezetések esetében a kerekesszékkel közlekedők részére, egyenes, egykarú lejtőt, vagy pihenővel megtört többkarú lejtőt is kell építeni. .3.5. Fenntartott parkolóhelyek Közhasználatú parkolóban a közlekedésében akadályozott fogyatékos személyek számára - a külön jogszabály szerint - megfelelő számú és alapterületű parkolóhely kialakításáról kell gondoskodni. A parkolási engedélyhez kötődő kedvezményeket szélesíteni kell, de a jogosultak körét pontosan meg kell határozni. .3.6. Közintézmények Az építmény elhelyezése során biztosítani kell a közhasználatú építmények esetében a mozgásukban korlátozott személyek részére is a biztonságos és akadálymentes megközelíthetőséget. Az építménynek és részeinek (önálló rendeltetési egység) építése, felújítása, átalakítása, bővítése, helyreállítása, korszerűsítése során biztosítani kell a mozgásukban korlátozott személyek részére is a közhasználatú építmények esetében a biztonságos és akadálymentes használhatóságot. Közterületen, szabadban levő nyilvános WC-knek kerekesszékkel közlekedők
számára is megközelíthetőnek és használhatónak, tehát lépcsők nélkül elérhetőnek kell lenniük. Legalább egy WC-fülkét úgy kell kialakítani, hogy azt kerekesszékkel közlekedő személyek is használhassák. .4. Tájékoztatás A fogyatékos személynek, családtagjainak, segítőinek biztosítani kell a hozzáférés lehetőségét a közérdekű információkhoz, továbbá azokhoz az információkhoz, amelyek a fogyatékosokat megillető jogokkal, valamint a részükre nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatosak. Hozzáférhető az információ akkor, ha azt a fogyatékos személy érzékelheti és az biztosítja számára a megfelelő értelmezés lehetőségét. A kommunikációban jelentősen gátolt személy számára a közszolgáltatások igénybevételekor lehetővé kell tenni a kölcsönös tájékozódás feltételeit. Az akadálymentesen kialakított létesítmények, berendezések használatát megfelelő tájékoztató-útbaigazító jelzéssel is elő kell segíteni. Ugyanígy jelezni célszerű az akadályt jelentő, nem járható létesítmények elkerülő útját. A tömegközlekedési járműveken utazókat a megállókról hangosan is tájékoztatni kell. A járatok jelzését a járművek oldalán és a megállókban úgy kell elhelyezni, illetve megismételni, hogy arról a vakok és csökkentlátók is tájékozódhassanak. .5. Járműpark akadálymentesítése A helyi járatokat végző autóbuszokat fokozatosan alacsony padlós kialakításúra kell lecserélni. − Megvalósítási terv - 2002. .1. Rugalmas tömegközlekedési szolgáltatás bevezetése A közlekedésében jelentősen akadályozott fogyatékos személy közlekedését - az indulási helytől a célállomásig történő - szállítást végző hálózat működtetésével is lehet biztosítani. Nyíregyháza és környéke a ritkán lakott, tanyás településrészei elhelyezkedése miatt különösen alkalmas egy ilyen rugalmas, az igényekhez jobban alkalmazkodó költségtakarékosabb kombinált szállítószolgálat kiépítésére. A fogyatékos személyek számára a menetrend szerinti közlekedést olyan szolgáltatás válthatja ki, amelyet a megfelelő informatikai háttér segítségével térben és időben is az utazók igényéhez lehet igazítani. Az utazni kívánók a diszpécserközpontban jelzik utazási szándékukat, amelyet azt bizonyos időn belül teljesít. Az igényeknek megfelelően egyedileg kialakított járatokat kis befogadóképességű mini-, vagy mikrobuszokkal lehet ellátni, melyek a reggeli és délutáni csúcsidőszakban más célokra, így a tanyás településrészek normál kiszolgálására is felhasználhatók. A rugalmas szolgáltatással az idősek és mozgássérültek is kiszolgálhatók, jelentősen javítva életük minőségét. A kisebb kapacitású járművek, valamint a ritkább járatok jelentős költségmegtakarítást is eredményezhetnek, melyek a rendszer pénzügyi hasznait jelentik. Ilyen rendszerű kiszolgálásra nyugati országokban számos példa van, melyek szervezeti, műszaki és jogi háttere lényegesen eltér. A hazai bevezetéshez számos kérdés megoldása szükséges. Mindenekelőtt szükség van az utazási igények meghatározására, az utazók várható reakciójának felmérésére. Tisztázni kell a szervezeti, jogi, műszaki és finanszírozási hátteret egyaránt. A részletes tervek
elkészítése alapján lehetővé válik a várható költségek meghatározása, a megtakarítások és bevételek becslése, a megtérülés vizsgálata. Első lépésben egy megvalósíthatósági tanulmány készítése szükséges, mely az igények részletes felmérése és elemzése alapján, a helyi adottságok figyelembe vételével kialakított rendszer jellemzőit, műszaki, szervezeti, jogi, pénzügyi szempontból egyaránt megfogalmazza. .2. Állomás tér rendezése A MÁV pályaudvar rekonstrukciója rövidesen elkészül, mellyel egyidejűleg az Állomás tér rendezését is meg kell oldani. A Vasútállomás előtt a kisvasúti vágány balesetveszélyes és a forgalmi rendezést akadályozza. A kihúzó vágányok, valamint a kisvasúti műszaki telephely áthelyezése szükséges, amit a Nagykörút délnyugati bővítési területbe való benyúlása is indokol. Alternatívák vizsgálatával tanulmánytervet kell készíteni az állomás északi (Széchenyi utca vonalában), vagy a déli végén (Móricz Zsigmond utca vonalában) egy csökkentett űrszelvényű közúti aluljáró építésére. A forgalmi kapcsolatokat a Móricz Zsigmond út – Állomás tér – Petőfi tér – helyközi buszpályaudvar és kisvasúti fejállomás, mint összefüggő területre, gyalogos és kerékpáros útvonalakkal, mozgáskorlátozottak közlekedését segítő közúti létesítmények kialakításával, helyi autóbusz megállóhelyekkel és végállomással, taxiállomással, parkoló felületekkel és kereskedelmi komplexum elhelyezésével együtt kell megtervezni, és alternatívánként becsülni kell a megvalósítás költségigényét. .3. Gyalogjárdák és gyalogutak megfelelőségi vizsgálata A város teljes közigazgatási területére vonatkozóan, az Általános Rendezési Tervel és a Közlekedés-fejlesztési Koncepcióval összhangban szükséges a meglévő gyalogjárdák és gyalogutak felülvizsgálata, a rövidtávú és középtávú fejlesztésének meghatározása. A mozgáskorlátozottak közlekedését segítő közúti létesítményeket illeszteni kell a tömegközlekedési megállók kialakításához, a kerékpárút-hálózat elemeihez, a forgalmi csomópontokban az átvezetések módjához, a megfelelő tájékoztató és információs rendszer kiépítésének módjához. Javaslatot kell adni a megvalósítás ütemezésére, és meg kell határozni a közelítő költségigényét. FÜGGELÉK Felsorolás az önkormányzati intézmények körébe tartozó, akadálymentes használhatóságra alkalmassá teendő ingatlanokról (építményjegyzék-kódokkal):
113
Közösségi lakóépületek 1130 11301 1302 11303 11304
Az idősek, tanulók, gyerekek és egyéb társadalmi csoportok szállásai és szolgáltató épületei Nyugdíjas otthon (nyugdíjasház), garzonház, szobabérlők háza Munkásszállók Nevelőotthonok Hajléktalanok átmeneti szállása, éjjeli menedékhelye
122
1220
11305
Diákszállók és kollégiumok
12121 12315
Hivatali épületek Polgármesteri hivatalok, körjegyzőségek épületei Aukciók és kiállítások céljára használt épületek
126 1261
12611 12612 12614
1262
1263
12615 12616 12617 12618 12621 12622 12623 2624 12631 12632 12633 12634 12635 12636 12637 12638 12639
1264 12641 12642 12643 12644 12645 12646 12647
Szórakoztató, közművelődési, oktatási és egészségügyi célú épületek Szórakoztatásra, közművelődésre használt épületek Művelődési otthon, ház, szabadidő központ, közösségi ház, ifjúsági, illetve gyermekház, faluház Általános művelődési központ Színház, operaház, színház és filmszínház vegyes jelleggel Mozi (filmszínház) Zeneterem, zenepavilon Cirkusz-, varieté- és egyéb szórakoztató épületek Vidámpark Közgyűjtemények Könyvtár és raktárai Múzeum Levéltár és raktárai Kép- és hangarchívum Nem tartoznak ide: - a történelmi műemlékek (1273) Iskolák, egyetemek és kutatóintézetek Bölcsőde Óvoda Általános iskola Alapfokú művészeti oktatás épülete Középiskola (gimnázium, szakközépiskola) Szakiskola (szakmunkásképző iskola és tanműhelyei) Szakképző iskola Megváltozott képességű gyermekek speciális iskolái (gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmények, speciális szakiskola épületei) Közoktatás pedagógiai szakszolgálatainak és szakmai szolgáltatóinak épületei (pl. gyógypedagógiai tanácsadó, nevelési tanácsadó, továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadó, korai fejlesztő és gondozó központ) Kórházak és egyéb egészségügyi ellátást nyújtó épületek Aktív és krónikus fekvőbeteg-ellátást nyújtó épületek (pl. kórház, klinika, diagnosztikai épületek) Szanatórium, hosszabb tartózkodást nyújtó kórházak, elfekvő kórházak, pszichiátriai kórházak, szülőotthon Csecsemőotthon, gyermekotthon Állatorvosi kezelésre használt épületek Körzeti orvosi rendelő Szakosított rendelő- és gondozóintézet, egészségház Idős vagy megváltozott képességű emberek ellátására szolgáló kombinált (szállást és gondozást vagy orvosi
12651 12652 12653 12654 12655
ellátását is nyújtó) épületek, például idősek otthona, szociális otthon, pszichiátriai otthon, fogyatékos személyek otthona, hajléktalanok otthona Idős vagy megváltozott képességű emberek részére átmeneti elhelyezést nyújtó épületek, például időskorúak gondozóháza, fogyatékosok gondozóháza, pszichiátriai és szenvedélybetegek átmeneti otthona Sportcsarnokok Idetartoznak azok a sporttevékenységre használt épületek, amelyek alkalmasak a nézők befogadására (állóhelyek, tribünök stb.) és a résztvevők kiszolgálására is (zuhanyozók, öltözőhelyiségek stb.) Labdajátékpályák Uszodák Tornatermek Tornacsarnokok Korcsolya- és jégkorongpályák
12741 12742
Egyéb nem lakóépületek Istentiszteletre és vallásos tevékenységre használt épületek Máshová nem sorolt egyéb épületek Tűzoltólaktanya Tűzoltószertár
12648 1265
127
1272 1274
241
2411
2412
242
2420
24111 24112 24113 24114 24121 24122 24123 24201 24202 24203 24204 24205 24206 24207 24208 24209
Sport és üdülési célú építmények Sportpályák Szabadtéri sportpályák (pl. labdarúgás részére, autóvagy kerékpár versenypályák, lóversenypályák) Stadionok Nyitott uszodák Strandok Egyéb sport és üdülési célú építmények Állatkertek Növénykertek Vízi sportpályák Máshová nem sorolt egyéb építmények Szemétlerakók, hulladéklerakók Hulladékgyűjtő udvar Hulladékátrakó állomás Hulladékválogató Hulladékkomposztáló telep Elhagyott ipari és városi épületek Katonai műszaki létesítmények (erődítmények, bunkerek, tüzelőállások, katonai kísérleti központok) Szolgáltatói és fogyasztói hőközpontok, Egyéb, eddig fel nem sorolt építőmérnöki létesítmények
