2001.(I.11.) Kormány rendelet)

E/2011/0712 ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG IPARI-BALESET-MEGELŐZÉSI ÉS FELÜGYELETI FŐOSZTÁLY Dr. Vass Gyula tű. ezredes Főosztályvezető

Tárgy: javaslatok a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadók alkalmazására vonatkozó jogszabály módosítása (2/2001.(I.11.) Kormány rendelet) Tisztelt Főosztályvezető Úr!

A veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadók működését meghatározó egyik legfontosabb jogszabály a 2/2002. Kormányrendelet („Rendelet”), melynek gyakorlati alkalmazása során az elmúlt közel 10 évben számos ponton felmerült a módosítás, pontosítás szükségessége. A Rendelet jelenleg is tapasztalható hiányosságai sajnos több ponton is bizonytalanná teszik mind a biztonsági tanácsadók, mind az érintett vállalkozások helyzetét, gyakorlati tevékenységét. A rendelet értelmezése során a vállalkozások gyakran a mentességekre fókuszálnak, és bár kellene, ennek ellenére sem rendelkeznek biztonsági tanácsadóval, illetve a tanácsadók által felügyelt, képzett dolgozókkal. Ezzel kapcsolatban sajnos megállapítható, hogy több ponton is veszélyeztetett a veszélyes áruk biztonságos, szakszerű szállítása. Az alábbiakban ezért azt kívánjuk összefoglalni, hogy a Rendelettel kapcsolatban milyen hiányosságokat, problémákat látunk, és ismertetjük azt is, hogy milyen megoldásokat javaslunk e problémák egyszerű orvoslására. Tájékoztatásul jelezzük, hogy véleményünk kialakítása során tagjaink sokéves szakmai tapasztalata mellett támaszkodtunk a külföldi, nemzetközi gyakorlatra, és ezen belül a német rendeletre, mely mértékadónak tekinthető e terület szabályozásában. A következő problémákat látjuk a hatályos szabályozásban, és a következő javaslatokat tesszük a lehetséges megoldásra: 1) Probléma: a Kormányrendelet hatálya szövegezésében túlrészletezett (2.§). Annak felsorolása, hogy mi számít veszélyes áruszállítási tevékenységnek, tapasztalatunk szerint, csak megnehezíti a hatályosság értelmezését, felületet ad a kifogások keresésére. Javaslatunk a megoldásra: egyszerű, világos szövegezés, például: a rendelet hatálya kiterjed minden olyan vállalkozásra, melynek tevékenysége magában foglalja a veszélyes áruk szállítását közúton, vasúton vagy folyami hajózásnál. Ilyen esetekben az ADR 1.8.3 szakaszt alkalmazni kell. 2) Probléma: nehezen értelmezhető a Kormányrendelet mentességi köre. Mikor vesz részt egy cég esetenként a veszélyes áruszállításban? A veszélyes áruszállítás mikor jelent csak kisebb veszélyt? – 1.§ (2))

H-1656 BUDAPEST PF.30. TEL. 30-236-6475 FAX: 1- 284-1263 Email: [email protected], Honlap: www.bte.hu

1

Javaslatunk a megoldásra: példaként szolgálhat a német szabályozás, mely szerint, - a rendelet alól mentes az a vállalkozás, melynél a veszélyes áru szállítása szállítmányonként az ADR 1.1.3.6 bekezdésében meghatározott mennyiségek alatt van; továbbá, - kizárólag az ADR/RID/ADN 3.4 és 3.5 fejezetei szerinti szállítást végez (korlátozott mennyiségben, illetve engedményes mennyiségben csomagolt veszélyes áruk); továbbá - egy naptári évben legfeljebb nettó 25 tonna veszélyes áru szállításában vesz részt. 3) Probléma: a biztonsági tanácsadók kinevezésének szabályozása (3.§ (2)) korlátozó. A gyakorlatban problémás például a veszélyes hulladék szállítási engedélyek kiadásánál a biztonsági tanácsadó szerződésének tartalma. A társaság és a vállalkozás közti szerződést a hatóság nem fogadja el, ha a tanácsadó gazdasági társaság keretén belül végzi a tevékenységét. A hatóság kizárólag akkor fogadja el ezeket a szerződéseket, ha a vállalkozás közvetlenül a biztonsági tanácsadóval szerződött. Javaslatunk a megoldásra: a Kormányrendelet 3.§ (2) bekezdése, mely felsorolja, hogy a tanácsadói feladatokat ki láthatja el, kiegészülne pl. a következő d) ponttal: „a vállalkozással jogviszonyban álló jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, illetve egyéb jogalany tagja, vezető tisztségviselője, munkavállalója vagy egyéb jogviszony alapján megbízottja”. 4) Probléma: a Kormányrendelet nem ad választ arra, hogy hogyan kell biztosítani a biztonsági tanácsadó ismertségét a vállalkozáson belül. Javaslatunk a megoldásra: a vállalkozás vezetője legyen köteles tájékoztatni a cég minden dolgozóját a tanácsadó nevéről. Ezt megteheti pl. úgy, hogy az adatokat a dolgozók számára könnyen megközelíthető helyen kifüggeszti, vagy ha a cég honlappal rendelkezik az interneten, ott rögzíti. 5) Probléma: hiányzik a hatóság felhatalmazása a biztonsági tanácsadó kinevezésére, illetve visszahívására. Javaslatunk a megoldásra: a hatóság kapjon pl. felhatalmazást arra, hogy elrendelhesse biztonsági tanácsadó kinevezését annál – a rendelet alól egyébként mentes – vállalkozásnál is, amely ismételten vagy súlyosan vét a veszélyes áru szállítására vonatkozó szabályok ellen. Továbbá az ellenőrző hatóság kötelezhesse a vállalkozást a kinevezett biztonsági tanácsadó visszahívására, másik tanácsadó alkalmazására, súlyos, ismétlődő szabálytalanságok, hibák bekövetkezése esetén. 6) Probléma: nem tartjuk elégségesnek a biztonsági tanácsadó adatainak védelmét. A tanácsadó nem értesül arról, hogy mely cégek jelentették le Őt, adataival az arra illetékes hatóságnál. Így az is előfordulhat, hogy olyan cégek is regisztrálhatják, akik arra nem jogosultak, de az is előfordulhat, hogy az a cég akinek kötelező lenne az Ő lejelentése, a tanácsadó kérésére sem jelenti le tanácsadóját. H-1656 BUDAPEST PF.30. TEL. 30-236-6475 FAX: 1- 284-1263 Email: [email protected], Honlap: www.bte.hu

2

Javaslatunk a megoldásra: amikor a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) regisztrálja, összeköti a vállalkozást és a biztonsági tanácsadó személyét, legalább évente egyszer értesítse ki az érintett biztonsági tanácsadót arról, hogy Ő mely cégeknél van lejelentve. 7) Probléma: nem tartjuk következetesnek a biztonsági tanácsadó képzésének jelentkezési feltételeit, az ismeretfelújító képzések szabályozását pontatlannak érezzük. A 8/2002 KöViM rendeletben pl. nincs meghatározva az, hogy a jelentkező részéről mit értünk pl. szakirányú felsőfokú végzettség alatt? További kiskapu a szabályozásban az, hogy nem feltétlenül szükséges felsőfokú végzettség arra, hogy valaki biztonsági tanácsadó lehessen. ADR ügyintézői szakképesítéssel pl. gimnáziumi végzettséggel, szakmai gyakorlat nélkül is lehet valaki biztonsági tanácsadó. A tanácsadói bizonyítvány lejárata előtt ismeretfelújító képzésben kell részt venni, de nincs világosan rögzítve, hogy ez mit takar (5.§ (6)). A tanácsadói dokumentum kizárólag magyar nyelvű, pedig a vállalkozások jelentős része külföldi vezetőkkel működik. Javaslatunk a megoldásra: legyen egyértelmű és betartható, ellenőrizhető a követelménytámasztás. Legyen pl. egységes követelmény a szakirányú felsőfokú végzettség, és legyen meghatározva az is, hogy mit értünk szakirányú alatt. Továbbá legyen egyértelmű a szabályozás arra, hogy a képzésen milyen szakterületeket kell oktatni (például ADR/RID/ADN 1.8.3.3 és 1.8.3.11 pontok szerinti területek) és melyek a vizsgakövetelmények (például ADR/RID/ADN 1.8.3.12.2-1.8.3.12.4 pontok szerinti alapelvek, témakörök). Legyen szabályozva a bizonyítvány érvényességének meghosszabbítása is: pl. a bizonyítvány érvényességének lejárata előtt legfeljebb 1 évvel, ismeretfelújító képzés és vizsga formájában. A tanácsadói bizonyítványt automatikusan kétnyelvű formátumban (magyarul és angolul) állítsa ki az illetékes hatóság. 8) Probléma: a biztonsági tanácsadó feladatai nem elég konkrétak. Az ADR jogszabály vonatkozó sorait (pl. 1.8.3.3.) ismétlik, de nem adnak olyan megközelítést, amely a gyakorlatban a végrehajtás hogyanjáról szól. A Kormányrendelet 1. Mellékletében – például figyelemmel kell kísérnie a vállalkozás alkalmazottainak megfelelő képzését és a képzésről szóló jelentések megőrzését - de nem világos pl. hogy magyarországi gyakorlatnak megfelelően a felelős dolgozókat, alkalmazottakat ki oktathatja, mi az a minimum követelmény, amely erre a tevékenységre a dokumentáltság szempontjából elvárható (tematika, vizsgateszt, igazolás, jelenléti ív, tananyag stb…)? Nincs szabályozva az sem, hogy hatósági ellenőrzéseknél pl. milyen dokumentumokat, milyen formában kell bemutatni? Javaslatunk a megoldásra: csak érvényes bizonyítvánnyal rendelkező, regisztrált biztonsági tanácsadó vagy ADR oktató végezhesse a vállalkozás dolgozóinak képzését. - Szükségesnek tartjuk a követelmények konkrét, országosan egységes meghatározását, az ADR 1.3 fejezetében meghatározott képzésre utalással. - A képzést követő vizsgáztatást pl. szervezzék ADR-es vizsgáztatási engedéllyel rendelkező képzőszervek. A képzésről és a vizsgáztatásról az NKH vezessen nyilvántartást. - Szabályozni kell azt is, hogy az oktatásról szóló dokumentációt mennyi ideig kell megőrizni: javaslatunk 2 év őrzési idő, tekintettel arra, hogy az ADR jogszabály kétévente jelenik meg, de indokolt lehet az 5 év őrzési idő is, alkalmazkodva az NKH képzéseknél szokásos időtartamhoz. H-1656 BUDAPEST PF.30. TEL. 30-236-6475 FAX: 1- 284-1263 Email: [email protected], Honlap: www.bte.hu

3

- Pontosan kell meghatározni, hogy pl. az 1.sz. Melléklet szerint az éves jelentésnek mi legyen a tartalma (melyek a minimális követelmények: pl. cégadatok, veszélyes áruk fajtája, áruosztályok, mennyiségek, ellenőrzések, biztonsági helyzet értékelése, közbiztonsági érintettség, tervezett, jövő évi feladatok….stb). Meg kell azt is adni, hogy az éves jelentés elkészítésének mi legyen a végső határideje, pl. a naptári évet követő év március 31. - Pontosan kell meghatározni, hogy pl. a 6.§ szerint a baleseti jelentésnek az ott rögzítetten túl mi legyen a tartalma (melyek a minimális követelmények: pl. cégadatok, veszélyes áruk fajtája, mennyiségek stb). Meg kell azt is adni, hogy a jelentés elkészítésének mi legyen a végső határideje pl. az eseményt követő 20. munkanapon belül, vagy a következő hónap utolsó munkanapjáig. - Pontosan kell meghatározni, hogy az ellenőrzésekről készített nyilvántartásoknak mi legyen a minimális tartalma. - Szabályozni kell a tanácsadói dokumentációk megőrzésének kötelezettségét – a német szabályozás szerint ez 5 év -, illetve a hatósági ellenőrzés során a bemutatás kötelezettségét (például írásban vagy elektronikus formában). - Továbbá elő kell írni a tanácsadói bizonyítvány bemutatási kötelezettségét az illetékes felügyeleti hatóságok részére, valamint azt, hogy a tanácsadónak időben gondoskodnia kell, bizonyítványa meghosszabbításáról, 9) Probléma: A vállalkozás vezetője részére a tanácsadó kinevezésén és az NKH felé történő lejelentésén túl nincs konkrét felelősség megfogalmazva. A vállalkozásnál megjelenő, a tanácsadói munkát befolyásoló összes konkrét feladat és felelősség megfogalmazása hiányzik. Javaslatunk a megoldásra: a már bevált német szabályozást követve a vállalkozás vezetője gondoskodjon arról, hogy: - a biztonsági tanácsadó még a kinevezése előtt rendelkezzen érvényes és a vállalkozás tevékenységének megfelelő tanácsadói végzettséggel (ADR/RID/ADN 1,2,3-9,7). - a vállalkozás adjon meg a tanácsadónak minden, a tevékenységéhez szükséges felvilágosítást, dokumentumot. - a vállalkozás biztosítsa a tanácsadó munkájához szükséges tárgyi feltételeket. - a vállalkozás biztosítsa, hogy a tanácsadó előadhassa javaslatait a cég döntéshozó fóruma előtt, továbbá általánosságban támogassa, hogy a tanácsadó el tudja látni az előzőekben felsorolt feladatait. - a vállalkozás feladata legyen az is, hogy őrizze meg az éves jelentést, illetve baleseti jelentést 5 évig és az illetékes hatóságoknak mutassa be azokat kérés szerint. Kérésre az ellenőrző hatóságnak adja meg a biztonsági tanácsadója nevét. Végezetül hangsúlyozni kívánjuk, hogy a Kormányrendelet a biztonsági tanácsadók tevékenységén keresztül kihat az összes érintett magyar vállalkozás – mintegy kétháromezer cég – biztonságos napi munkájára. Ezért is érezzük nagyon fontosnak, hogy az új szabályozás a szakmai igényeken túl a jogalkalmazók számára is pontosan és egyszerűen értelmezhető legyen.


4

Célunk, hogy a veszélyes áru biztonsági tanácsadói rendeletben a tevékenység végrehajtásának részletei legyenek pontosan kidolgozva. A szabályozottság szolgálja a veszélyes áruszállítás magas szintű biztonságát, melyet így az érintett hatóságok is szakszerűen és könnyebben ellenőrizhetnek. Természetes igénye még a szakmának, hogy előzőeken túl, a megjelenő új szabályozás semmilyen formában ne okozzon versenyhátrányt az Európai Unióban tevékenykedő magyar vállalkozásoknak. Az eddigi gyakorlatot ismerve úgy gondoljuk, hogy az itt megfogalmazott, veszélyes áru szállítás biztonságára vonatkozó elvárások és szakmai célok csak széles körű összefogással valósulhatnak meg. Amennyiben egyetért velünk a szakmai részletekben, tisztelettel kérem arra, hogy a közeljövőben megjelenő új tanácsadói rendeletet véleményezését, a levelünkben rögzített hibákat és megoldásokat is figyelembe véve véleményezni szíveskedjék! Természetesen a tárggyal kapcsolatos további észrevételeket, javaslatokat mi is köszönettel vesszük! Bízunk abban, hogy együttműködésünkkel sikerülhet a szakma és a társadalom igényeinek is megfelelő, gyakorlatban is jól alkalmazható, korrekten ellenőrizhető veszélyes áru szabályozást elérnünk, mely a szállítás biztonságát messzemenőkig szolgálja! Budapest, 2011. 07.14 Üdvözlettel:

________________ Nagy Zsolt a Biztonsági Tanácsadók Nemzetközi Szakmai Egyesülete elnöke


5

2001.(I.11.) Kormány rendelet)

Recommend Documents