2001 (XI.8.) SZÁMÚ RENDELETE DOROG VÁROS ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL SZÓLÓ RENDELETÉNEK MÓDOSÍTÁSÁRÓL *

DOROG SZABÁLYOZÁSI TERVE ÉS ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA

DOROG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 19/2001 (XI.8.) SZÁMÚ RENDELETE DOROG VÁROS ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL SZÓLÓ RENDELETÉNEK MÓDOSÍTÁSÁRÓL *

Dorog Város Képviselı-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. §. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, figyelemmel az 1997. évi LXXVIII. tv. 7. §. (3) bekezdésében valamint a 12. §ában foglaltakra az alábbi rendeletet alkotja: I. fejezet ÁLTALÁNOS ELİÍRÁSOK 1. § A rendelet hatálya kiterjed Dorog város (továbbiakban: a város) közigazgatási területére. Szabályozási elemek 2. § (1)

A szabályozási terven jelölt kötelezı erejő a) I. rendő, általános szabályozási elemek módosítására csak a településszerkezeti terv felülvizsgálata és módosítása keretében kerülhet sor, b) a II. rendő szabályozási elemek módosítása beépítésre szánt területen legalább a tömb egészére kiterjedı részletes szabályozási terv készítésével, beépítésre nem szánt területen az érintett rendeltetési (területfelhasználási) zónákra és övezetekre kiterjedı, a részletes szabályozási tervekre elıírt hatósági egyeztetéseket követı önkormányzati képviselı-testületi döntéssel történhet meg.

(2)

I. rendő szabályozási elemek - az I. rendő szabályozási vonalak és az azokhoz tartozó szabályozási szélességek (fıforgalmi, forgalmi utak, fontosabb győjtıutak szabályozási területének határai), - a beépítésre szánt ill. beépítésre nem szánt területek határa és a területfelhasználás, * MÓDOSÍTOTTA a 35/2005. (X. 28.) számú rendelet VÁTI MAGYAR REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ÉS URBANISZTIKAI KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG


-

(3)

a zónahatárok és a hozzájuk rendelt zóna elıírások (DÉSZ II. fejezete), kivéve az építési övezetek beépítési karakteren túli részletezése és a rendeltetési zónák másodrendő közterületeket érintı részletezése, a védıterületek és védıtávolságok.

II. rendő szabályozási elemek - a II. rendő szabályozási vonalak (az I. rendő szabályozási vonalakat, kivéve az összes közterületi telekhatár), - az építési övezetek beépítési karakteren túli részletezése, - a rendeltetési zónák (területfelhasználáson túli részletezése), - az építési hely meghatározására vonatkozó elemek: - építési határvonal - elı-, oldal-, hátsókert, - gyalogút tengelye, - telepítendı fasor, - gyalogos átjáró, - megszüntetı jel, - telken belüli kötelezı fásítás, - az építési övezeti és övezeti elıírásokon túl minden egyéb részletes városrendezési elıírás - közforgalom elıl el nem zárható telekrész. * A meglevı nem közterületi telekhatárok a telekméretre és telekalakításra vonatkozó elıírások (telekszélesség, telekmélység, telekterület, stb.) megtartásával építéshatósági engedéllyel részletes szabályozási terv nélkül is módosíthatók. Területfelhasználás és zónák 3. §

(1) Területfelhasználás tekintetében a DÉSZ az OTÉK területfelhasználási egységeit (fogalmait) használja, de a DÉSZ tovább tagolja az OTÉK-ban egységes mezıgazdasági területet. Megkülönböztet: - kertes mezıgazdasági (volt zártkert), - általános mezıgazdasági (szántó) és - korlátozott funkciójú mezıgazdasági területeket. (2) Valamennyi területfelhasználási egységen - hacsak az elıírások nem tiltják - elhelyezhetık: -

köztárgyak,

* Beiktatta a 35/2005. (X. 28.) számú rendelet 1. §-a VÁTI MAGYAR REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ÉS URBANISZTIKAI KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG


-

a területfelhasználási egységhez tartozó közutak (kiszolgáló utak, kerékpár- és gyalogutak), közterek, - a kutatás és ismeretterjesztés építményei (az üzemi jellegőek kivételével), - közmővek és közmőpótlók (a szennyvíztisztító és komposztálótelep, szeméttelep, szemétégetı kivételével) a szakági elıírások szerint, - nyomvonal jellegő vezetékek (a külön jogszabályok keretei között), - a vízgazdálkodás (vízkárelhárítás, vízhasznosítás) építményei, - geodéziai jelek, - nyilvános illemhelyek. (3) A DÉSZ a területfelhasználási egységek tagolásánál - az OTÉK 111. § (1) és (2) bekezdés alapján - saját, Dorogra speciálisan kialakított elıírásokat tartalmaz. Az elıírások mindig telek mélységőek és a zóna valamennyi telkére külön-külön érvényesek. Egy területfelhasználási egységen belül többféle rendeltetés is elhelyezhetı (pl. lakóterületen belül lakóutca közlekedési telke).

II. fejezet A ZÓNÁKRA VONATKOZÓ ELİÍRÁSOK 4. § A város területén a szabályozási terv a) érvényességi zónákat (1. jelő), b) beépítésre szánt/nem szánt zónákat (2. jelő), c) rendeltetési zónákat (3. jelő), d) karakter-zónákat(4. jelő), e) az építés közmőfeltételeinek zónáit (5. jelő), f) környezetvédelmi zónákat (6. jelő zaj elleni védelmi és 7. jelő levegıtisztaság-védelmi), g) települési értékvédelmi zónákat (8. jelő), h) az építési tilalmak és korlátozások területeinek zónáit (9. jelő), i) speciális zónákat (10. jelő) jelöli ki.

VÁTI MAGYAR REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ÉS URBANISZTIKAI KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG


a) Érvényességi zónák (1. jelő) 5. § (1) 1.1. jelő, a jelen szabályozási terv érvényességébe esı területeken jelen szabályozási terv és a DÉSZ elıírásai alapján - külön további részletesebb tervezés és szabályozás nélkül - kiadható építéshatósági engedély. (2) 1.2. jelő részletes szabályozást igénylı zónában építési és telekalakítási engedély csak az elıírt részletesebb szabályozás elkészülte és önkormányzati jóváhagyása után adható, a terv elkészültéig az OTÉK szerinti változtatási tilalom lép érvénybe.

b) A beépítésre szánt és beépítésre nem szánt terület (2. jelő) 6. § A város igazgatási területe a) 2.1 jelő beépítésre szánt területbe, b) 2.2 jelő beépítésre nem szánt területbe tartozik. c) Rendeltetési zónák (3. jelő) 7. § A város közigazgatási területén a) beépítésre szánt 3.1. - lakó-, ezen belül 3.1.1. - NL jelő nagyvárosias lakó-, 3.1.2. - KL jelő kisvárosias lakó-, 3.1.3. - KEL jelő kertvárosias lakó-, 3.2. - üdülı-, ezen belül 3.2.1. - HH jelő hétvégiházas üdülı-, 3.3. - vegyes-, ezen belül 3.3.1. - TV jelő településközponti vegyes, 3.3.2. - KV jelő központi vegyes, 3.4. - gazdasági-, ezen belül 3.4.1. - KG jelő (nagy)kereskedelmi, szolgáltató, 3.4.2. - IG jelő egyéb ipari gazdasági, VÁTI MAGYAR REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ÉS URBANISZTIKAI KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG


3.5. - különleges (sajátos) rendeltetéső-, ezen belül 3.5.1. - KIR jelő különleges (rögzített) intézményi funkciójú, 3.5.2. - KH jelő hulladékkezelésre és elhelyezésre szolgáló, 3.5.3. - KB jelő bányamővelési, b) beépítésre nem szánt 3.6. - közlekedési, ezen belül 3.6.1. - ÁK1 jelő elsı rendő közlekedési, 3.6.2. - ÁK2 jelő másodrendő közlekedési, 3.6.3. - GYK jelő, gyalogos és kerékpáros közlekedési, 3.6.4. - VK jelő vasút, 3.7. - zöldterületi, ezen belül 3.7.1. - KP jelő közpark, 3.8. - erdı, ezen belül 3.8.1. - VE jelő védelmi erdı, 3.8.2. - GE jelő gazdasági erdı, 3.8.3. - TE jelő turisztikai-, szociális erdı, 3.9. - mezıgazdasági, ezen belül 3.9.1. - ÁM jelő általános mezıgazdasági (szántó), 3.9.2. - KEM jelő kertes mezıgazdasági, 3.9.3. - KM jelő korlátozott funkciójú mezıgazdasági, 3.10.- egyéb rendeltetéső, ezen belül 3.10.1. - VT jelő vízgazdálkodási, rendeltetési zónák határolhatók le. 3.1. jelő LAKÓ RENDELTETÉSI ZÓNÁK 8. § (1) A zóna jellemzıen lakóépületek elhelyezésére szolgál. (2) A lakózónában a vonatkozó elıírások megtartásával melléképítmények helyezhetık el: -

az

kerti építmény (lugas, homokozó, hinta, csúszda, víz- és fürdımedence, szökıkút, épített tőzrakóhely, stb.) hulladéktartály-tároló, kirakatszekrény, közmő-becsatlakozás építménye, közmőpótló építmény, VÁTI MAGYAR REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ÉS URBANISZTIKAI KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG

alábbi


(3)

- kemence, kerti kandalló, - állattartó építmény (a 43§ (28) és (29) rendelkezései szerint). Árnyékszék nem helyezhetı el. 9. §

3.1.1. NL jelő nagyvárosias lakózóna A zónában az övezeti elıírások megtartásával a lakóépületeken és a 3.§ (2) bekezdésében felsoroltakon túl elhelyezhetık: - szállásépületek, - a lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, ellátó-, szolgáltató és vendéglátó építmények, - oktatási, egyházi, szociális és egészségügyi építmények, - sportépítmények, - igazgatási épületek és irodaházak, - (kis) vállalkozói irodák, kivételesen elhelyezhetık nem zavaró hatású kisüzemi termelı és tároló építmények (a környezetvédelmi zónák elıírásainak betartásával), - üzemanyagtöltı állomások és személygépjármő tárolók. 10. § 3.12.KL jelő kisvárosias lakózóna A zónában az övezeti elıírások megtartásával a lakóépületeken és a 3.§ (2) bekezdésében felsoroltakon túl elhelyezhetık: - a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó épületek, - szállásépületek, - oktatási, egyházi, szociális és egészségügyi építmények, - igazgatási épületek és irodaházak, - sportépítmények, - (kis) vállalkozói irodák, kisüzemi termelı és tároló építmények (a környezetvédelmi zónák elıírásainak betartásával) - személygépjármő-tárolók. Üzemanyagtöltı állomások nem helyezhetık el.

11. § 3.13. KEL jelő kertvárosias lakózóna A zónában az övezeti elıírások megtartásával a lakóépületeken és a 3.§ (2) bekezdésében felsoroltakon túl elhelyezhetık: VÁTI MAGYAR REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ÉS URBANISZTIKAI KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG


-

a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó épületek, szállásépületek (az OTÉK szerint megengedett mértéket meghaladó szálláshely szolgáltató épületek kivételével), oktatási, egyházi, szociális és egészségügyi építmények, igazgatási épületek és irodaházak, sportépítmények, (kis)vállalkozói irodák, személygépjármő-tárolók.

Üzemanyagtöltı állomások nem helyezhetık el. 3.2. AZ ÜDÜLİ RENDELTETÉSI ZÓNÁK 12. § 3.2.1. HH jelő hétvégi házas zóna (1) A zóna jellemzıen egy üdülıegységes üdülıépületek, hétvégi házak elhelyezésére szolgál. (2) A zónában az üdülıépületeken túl csak az üdülési funkcióhoz kötıdı ellátási és szolgáltató épületek helyezhetık el (pl. élelmiszerbolt, környezetét nem zavaró vendéglátás). 3.3. A VEGYES RENDELTETÉSI ZÓNÁK 13. § 3.3.1.TV jelő településközponti (városközpont) vegyes zóna (1) A zóna jellemzıen városközponti funkciókat hordozó épületek (elsısorban városközponti, alapfoknál magasabb intézményi funkciókat hordozó, ill. vegyes intézményi- és lakóépületek) elhelyezésére szolgál. (2) A zónában a 3. § (2) bekezdésben foglaltakon túlmenıen: - közigazgatási és iroda, - kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, - oktatási és kulturális, szórakoztató, - egyházi, - egészségügyi és szociális, - lakó és szállásépületek, - sportépítmények, - személygépjármő-tárolók, parkolóházak építményei helyezhetık el.



14. § 3.3.2.KV jelő központi vegyes rendeltetési zóna (1) A zóna jellemzıen intézményi funkciókat hordozó épületek elhelyezésére szolgál. (2) A zónában a 3. § (2) bekezdésben foglaltakon túlmenıen: - igazgatási épületek, - kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épületek, - lakó és szállásépületek, - közhasználatú kerttel is rendelkezı intézmények, - oktatási és kulturális, szórakoztató létesítmények, - egyházi épületek, - egészségügyi és szociális épületek, - sportépítmények, - nem zavaró hatású egyéb gazdasági létesítmények, - személygépjármő-tárolók, parkolóházak, - üzemanyagtöltı-állomások, kocsimosók és - a rendeltetésszerő mőködéséhez szükséges egyéb építmények is elhelyezhetık. (3) A településközpont vegyes zóna területén 1000 m2-nél nagyobb épület építését csak a területi tervtanácson bemutatott beépítési és környezetalakítási terv alapján lehet engedélyezni. * 3.4. GAZDASÁGI RENDELTETÉSI ZÓNÁK 15. § 3.4.1. KG jelő (nagy)kereskedelmi, szolgáltató gazdasági zóna (1) A zóna elsıdlegesen kereskedelem ill. nagykereskedelem, raktáráruházak számára kijelölt terület. (2) A 3. § (2) bekezdésben foglaltakon és a nem jelentıs zavaró hatású gazdasági épületeken túl elhelyezhetık: - a tulajdonos, a használó ill. a személyzet számára szolgáló lakások, - irodaépületek, - parkolóházak és üzemanyagtöltık, - sportlétesítmények és egyéb közösségi szórakoztató- és oktató, - egyéb városi szolgáltatást nyújtó létesítmények.

* Beiktatta a 35/2005. (X. 28.) sz. rendelet 3. §-a



16. § 3.4.2. IG jelő egyéb ipari gazdasági zóna (1) Elsısorban az ipar, az energiaellátás, az építıipar (termelı)üzemi építményei és más tároló építmények, raktárak, valamint a városgazdálkodás üzemi jellegő létesítményeinek elhelyezésére szolgál. (2) A 3. § (2) bekezdésben foglaltakon túlmenıen kereskedelmi és szolgáltató célú építmények is elhelyezhetık. (3) A gazdasági célú épületen belül a tulajdonos, a használó ill. a személyzet számára szolgáló lakások, valamint oktatási és szociális épületek is létesíthetık. 3.5. KÜLÖNLEGES, SAJÁTOS (RÖGZÍTETT) RENDELTETÉSI ZÓNÁK 17. § 3.5.1. KIR jelő különleges (rögzített) intézményi funkciójú zóna (1) A zóna kizárólagos (megnevezett) intézményi funkciókat hordozó épületek ill. területek elhelyezésére szolgál (pl. temetı, kórház stb.). (2) A zóna területén a 3. § (2) bekezdésben foglaltakon túlmenıen csak a terven jelölt közcélú intézmények és az azok rendeltetésszerő mőködéséhez szükséges egyéb építmények helyezhetık el. (3) A tulajdonos, a használó ill. a személyzet számára szolgáló lakás(ok), valamint oktatási és szociális épület(ek) is létesíthetık. (4) A 3.5.11.KTP jelő különleges rendeltetéső zóna templom, (5) A 3.5.12.KT jelő különleges rendeltetéső zóna temetı, ahol a síremlékek magassága nem haladhatja meg az 1,5 m-t. (6) A 3.5.13. KVM jelő különleges rendeltetéső zóna vízmő. (7) A 3.5.14.KK jelő különleges rendeltetéső zóna kórház (8) A 3.5.15.KSP jelő különleges rendeltetéső zóna sportcsarnok, sportterület (9) Az övezet telkeinek nem közterületi határán 10 m –es többszintes védızöldsávot kell kialakítani a vizuális lehatárolás biztosítására. *

18. § 3.5.2. KH jelő hulladék elhelyezésére és kezelésére szolgáló különleges zóna (1) A területen csak a települési- ill. ipari/termelési hulladék kezelésére ill. elhelyezésére szolgáló épületek és telephelyek helyezhetık el (pl. hulladékégetı, hulladéklerakó, stb.). (2) Továbbá a területen a felügyelı személyzet számára szolgáló ırház, tartózkodási helyiség, valamint szociális épület is létesíthetı. * Beiktatta a 35/2005. (X. 28.) számú rendelet 4. §-a



(4) A területen a hulladékgazdálkodási létesítmények az érvényes védıtávolságok betartásával helyezhetık el. (5) A telken veszélyes hulladéknak minısülı végtermék (pl. salak) elhelyezésére új tároló létesítése nem engedélyezhetı. 19. § 3.5.3. KB jelő bányamővelési zóna (1) A területen bányamővelés létesítményei ill. az ahhoz tartozó létesítmények, épületek helyezhetık el. (2) A területen a dolgozók számára szolgáló tartózkodási helyiség, valamint szociális épület és szolgálati lakás is létesíthetı. 3.6. KÖZLEKEDÉSI RENDELTETÉSŐ ZÓNÁK 20. § 3.6.1. ÁK1 jelő elsırendő általános közlekedési, 3.6.2. ÁK2 jelő másodrendő általános közlekedési és 3.6.3. GYK jelő gyalogos és kerékpáros közlekedési zónák (1) (2)

A vasúti közlekedést kivéve, a közlekedés céljára kijelölt területek. Az ÁK1 jelő területen az országos közutak és a helyi győjtıutak, az ÁK2 jelő területen a helyi kiszolgáló és lakóutak létesítményein (útpálya, kerékpárés gyalogút, gépjármővárakozó-hely, csomópontok, forgalomtechnikai és biztonsági berendezések, környezetvédelmi berendezések, a vízelvezetés rendszere, közmővek és növényzet), valamint a 3.§ (2) bekezdésben foglaltakon túl: -

(3)

egyéb közlekedési és az utazóközönséget kiszolgáló építmények (pl. váróhelyiség, esıbeálló, forgalomirányító-helyiség, stb.); - külön önkormányzati rendeleti szabályozás szerint – a szakági elıírások betartásával – reklámok is elhelyezhetık. A GYK jelő, gyalogos, kerékpáros közlekedés számára kijelölt területen önálló gyalogút vagy kerékpárút, illetve közös gyalogos, kerékpáros nyomvonal létesíthetı. 21.§

3.6.4. VK jelő vasúti közlekedési zóna (1) A vasúti közlekedés céljára kijelölt terület.



(2) A VK jelő közlekedési területen a vasúti, illetve az ahhoz kapcsolódó építmények, berendezések, valamint az utazóközönséget kiszolgáló létesítmények (vendéglátás, kereskedelem, váróterem stb.) építményei helyezhetık el. 3.7. ZÖLDFELÜLETI ZÓNA 22. § 3.7.1. KP jelő közpark zóna (1) Közparkok céljára kijelölt terület. (2) Az területen elhelyezhetık: a) a pihenés és testedzés építményei (sétaút, pihenıhely, tornapálya, gyermekjátszótér stb.), b) a vendéglátás, az idegenforgalom építményei (a szálláshelyek kivételével), c) az ismeretterjesztés építményei. (3) Az épületek által elfoglalt beépített terület a közpark területének legfeljebb 2 %-a lehet. (4) Önálló építménnyel bíró reklámok a zónában nem helyezhetık el. (5) A közparkok területére részletes kertépítészeti tervet kell készíteni és a közpark kialakítását és a növényzet telepítését ennek alapján kell megvalósítani. 3.8. ERDİTERÜLETEK ZÓNÁI 23. § 3.8.1. VE jelő védelmi erdı területek zónája (1) Védelmi erdı a védelmi rendeltetéső (pl. iparterületet vagy közmőlétesítményt körülvevı, ill. jelentıs közlekedési területek: fıutak, vasúti területek, patak mellett húzódó stb.) erdık területe. (2) A védelmi erdı területén csak a 3. § (2) szerinti építmények helyezhetık el akkor, ha az erdıt védelmi rendeltetésének betöltésében nem akadályozzák. Épület a védelmi erdıben nem helyezhetı el. 24. § 3.8.2. GE jelő gazdasági erdı területek zónája (1) A gazdasági erdı a gazdasági rendeltetéső erdık területe, ahol az erdıgazdálkodással és vadgazdálkodással, továbbá az oktatással és kutatással összefüggı építmények helyezhetık el. (2) A területen a 3. § (2) szerinti építményeken túl elhelyezhetık: VÁTI MAGYAR REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ÉS URBANISZTIKAI KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG


a) az erdı rendeltetésének megfelelı üzemi építmények, b) szolgálati lakó- és szállásépületek, ırházak és ezek melléképületei, melléképítményei (pl. erdészház, munkásház stb.), c) vadászház, d) oktatási-kutatási építmények, e) közlekedési és szállítási építmények, f) állattartó építmény (a 43§ (28) és (29) rendelkezései szerint). (3) A (2) bekezdés a), b), c), d) és f) pontjai szerinti építmények akkor alakíthatók ki, ha a telek (összefüggı erdıterület) nagysága legalább 10 ha. A beépítés mértéke nem haladhatja meg a 0,5 %-ot. (4) A területen csak a tájbaillı, legfeljebb 4,5 m építménymagasságú épület létesíthetı. Ha a speciális és szükségszerő erdészeti üzemi technológia feltétlenül szükségessé teszi, az építménymagasság legfeljebb 7,5 m-re emelhetı. (5) Amennyiben az elhelyezendı épület(ek) összes beépített alapterülete meghaladja a 300 m2-t elvi építési engedélyt kell kérni. 25. § 3.8.3. TE jelő turisztikai, egészségügyi-szociális erdı területek zónája (1) Az egészségügyi-szociális, turisztikai elsıdleges rendeltetéső erdık területe, ahol csak közjóléti rendeltetéső építmények helyezhetık el. (2) A területen a 3. § (2) szerinti építményeken túl elhelyezhetı: a) közlekedési létesítmény, b) erdészház, vadászház, ırház, c) a szabadidı eltöltését és a testedzést szolgáló építmények (erdei tornapálya, kerékpárút, turistaút, pihenıhely, esıbeálló, sípálya, szánkópálya, egyéb sportpálya stb.), d) a turizmust szolgáló szállásépületek (turistaház, menedékház, üdülıtábor, kemping stb.), építményei. (3) A (2) b), d) pontjaiban foglalt épületek csak a 10,0 ha területnagyságot elérı telken, annak legfeljebb 0,5 %-os beépítésével létesíthetık. (4) A területen csak tájbaillı, legfeljebb 4,5 m építménymagasságú épület létesíthetı. (5) Amennyiben az elhelyezendı épület(ek) beépített alapterülete meghaladja a 300 m2-t, azok elvi építési engedély alapján helyezhetık el. 3.9. MEZİGAZDASÁGI TERÜLETEK 26. § 3.9.1. ÁM jelő általános mezıgazdasági (szántó) területek zónája (1) A területen a 3. § (2) szerinti építményeken túl elhelyezhetı építmények: VÁTI MAGYAR REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ÉS URBANISZTIKAI KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG


a) fóliasátor, üvegház, b) mezıgazdasági üzemi, raktározási és egyéb gazdasági épület, ha a mezıgazdasági telek területe meghaladja az 1,0 ha méretet. A beépítettség nem lehet nagyobb 0,5 %-nál, c) állattartó építmény (a 43§ (28) és (29) rendelkezései szerint). (2) Lakóépület az általános mezıgazdasági területen nem helyezhetı el.

27. § 3.9.2.KEM jelő kertes mezıgazdasági (volt zártkert) területek zónája (1) A területbe a volt zártkertek és zártkert jellegő területek tartoznak. (2) A területen a 3. § (2) szerinti építményeken túl elhelyezhetı építmények: a) földdel borított pince, fóliasátor, üvegház, b) a szılı mőveléséhez, borkészítéshez, gyümölcstároláshoz szükséges, ideiglenes tartózkodásra is alkalmas gazdasági épület (présház), c) állattartó építmény (a 43§ (28) és (29) rendelkezései szerint). (3) A zónában földszintes, jellemzıen oldalhatáron álló vagy szabadonálló nyeregtetıs épületek helyezhetık el az oldalkert méretek betartásával. (4) Az épület építménymagassága 3,5 m, de bármelyik homlokzatának magassága legfeljebb 4,5 m lehet. (5) A zóna telkein csak egy épület helyezhetı el. (6) A telkek beépítettsége 720 m2 telekterület felett nem lehet több 3 %-nál és 30 m2-nél. A 720 m2-nél kisebb területő telkeken építményt elhelyezni nem szabad. (7) Az épület utca felıli homlokzatának szélessége nem haladhatja meg a 5,0 m-t, az épületek oldalszárny mérete nem lóghat túl az utcai homlokzat végeitıl húzott 45 fokos szög által meghatározott telekrészen.

28. § 3.9.3. KM jelő korlátozott funkciójú mezıgazdasági (rét, legelı) területek zónája (1) Környezet-, táj- és természetvédelmi érdekbıl csak olyan mezıgazdasági tevékenység folytatható, amely a táji természeti értékeket, a felszíni és felszín alatti vizeket nem károsítja. (2) A területen a 3. § (2) bekezdés szerinti építményeken kívül csak a gyepterületek fenntartását szolgáló természetes anyagból készült építmények helyezhetık el. (3) A zóna területén bármely építmény csak akkor alakítható ki, ha az a táji és természeti értékeket nem károsítja, továbbá a felszíni és felszín alatti vizek védelmére vonatkozó szakhatósági elıírásoknak megfelel.



(4) A (2) bekezdés szerinti építmények csak az 5,0 ha-nál nagyobb földrészleten helyezhetık el. Az építmény(ek) beépített összes alapterülete nem lehet több 100 m2-nél. 3.10. EGYÉB RENDELTETÉSI ZÓNÁK 29. § 3.10.1. VT jelő vízmedrek területének zónája (1) A zónába tartoznak a) a folyóvizek (állandó és idıszakos vízfolyások) b) a közcélú nyílt csatornák, árkok. (2) A zónában csak a vízügyi jogszabályokban megengedett építmények helyezhetık el. d) A karakter-zónák (4. jelő) 30. § (1) A város közigazgatási területén: - 4.1. LA jelő lakótelepi karakter zónát, - 4.2. KI jelő kisvárosi karakter zónát, - 4.3. KE jelő kertvárosi karakter zónát, - 4.4. KO jelő kolónia karakter zónát, - 4.5. PA jelő pavilonos karakter zónát, - 4.6. PH jelő présházas karakter zónát, - 4.7. EGY jelő egyedi karakterő zónát, - 4.8. GA jelő garázsváros karakter zónát, - 4.9. VE jelő vegyes karakterő zónát, lehet lehatárolni. (2) Az (1) bekezdésben felsorolt karakter zónákon belül telket alakítani, építési tevékenységet folytatni csak a karakter zónák elıírásaiban foglaltak szerint szabad. (3) A karakter-zóna és a rendeltetési zóna együttes elıírásai alkotják az építési övezeti elıírásokat. Az építési övezet jelében betőjellel megjelenik a rendeltetés, a számjegyek helyiérték szerint az alábbi tartalommal bírnak: a) elsı helyiérték jelenti a karakter-zóna besorolást, ezen belül 1. kód= lakótelepi karakter 2. kód= kisvárosi karakter 3. kód= kertvárosi karakter 4. kód= kolónia karakter 5. kód= pavilonos karakter 6. kód= présházas karakter 7. kód= egyedi karakter VÁTI MAGYAR REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ÉS URBANISZTIKAI KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG


8. kód= garázsváros karakter 9. kód= vegyes karakter b) második helyiérték jelenti a beépítési mód besorolását, ezen belül 1.kód = telepszerő beépítési mód 2. kód= szabadonálló beépítési m. 3. kód= oldalhatáron álló beép. 4. kód= ikres beépítési mód 5. kód=zártsorú beépítési mód 6. kód= keretes beépítési mód c) a harmadik helyiérték jelenti a telekméretek szerinti besorolást Legkisebb telekmélység (m)

Legkisebb teleknagyság (m2)

Legkisebb telekszélesség a beépítési mód függvényében

kód

telepszerő Kialakult 15 25 25 30 30 35 40 50

Kialakult 180 300 500 720 900 1 100 2 000 5 000

0 1 2 3 4 5 6 7 8

50

10 000

9

szabadonálló oldalhatáros

ikres

zártsorú

keretes

9 9 9 12 12

8 10 10 10 12 12 16

20 20 20 30

6

20 30

40

16 18 18 18 20 20

12 12 12 16 16 16

30

Ahol a 0 (kialakult) kód jelenik meg, a kialakult telekstruktúra megtartandó, a telek tovább nem osztható, kivéve a kialakult lakótelepi beépítéseket, ahol garázs- vagy üzletépítés részére min. 180 m2 területő telek kiszabályozható. d) a negyedik helyiérték jelöli a maximális beépítési %-ot kód beépítési % 1 10 2 20 3 25 4 30 5 35 6 40 7 50 8 75 9 100 e) az ötödik helyiérték jelöli a telkenkénti minimális zöldfelületi mutatót kód legkisebb zöldfelületi arány 1 75 % VÁTI MAGYAR REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ÉS URBANISZTIKAI KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG


2 3 4 5 6 7 8 9

65 % 55 % 45 % 35 % 30 % 25 % 15 % 0%

f) a hatodik helyiéréték jelenti a legnagyobb építménymagasságot jelzi kód max.építménymagasság (m) 0 kialakult 1 3,5 2 4,5 3 6,5 4 4,5-7,5 5 6,5-10,5 6 7,5-12,5 7 9,5-15,0 8 12,5-18,5 A kialakult (0) kóddal jelölt építménymagasság jellemzıen az egyedi beépítéseknél (pl. templom) kell alkalmazni. (4) Ha a telek jelenlegi beépítettsége – a korábbi elıírásoknak megfelelıen, ill. jogerıs építési engedély vagy fennmaradási engedély alapján – a jelen elıírások szerinti értéket meghaladja a meglevı épület(ek) felújítható(k) ill. átalakíthatók, de sem a beépítettség, sem az épület(ek) szintterülete nem növelhetı. Ha az épület(ek) lebontásra kerül(nek), a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és a rá vonatkozó karakter zóna, ill. jelen rendelet szerinti elıírásokat kell alkalmazni. (5) Az (1) bekezdésben felsorolt karakter zónákon belül kijelölt, már kialakult és átalakításra nem szánt építési telkeken a beépítési módot, a beépítési %ot és az építménymagasságot a szomszédos telkeken kialakult adottságok, valamint a karakter zónában foglaltak figyelembevételével az építési hatóság állapítja meg a karakter zónára elıírt keretek között. (6) Ha gazdasági rendeltetéső zónában a megengedett épületmagasságnak megfelelın, a különleges technológiájú épület nem helyezhetı el, a technológiával indokolt mértékig a magasság túlléphetı.



4.1. LA JELŐ LAKÓTELEPI KARAKTER-ZÓNA 31. § (1) A zónába a lakótelepi területek tartoznak. (2) A zóna területén a) jellemzıen 12,5 m feletti épületek helyezhetık el. b) az épületek a telken szabadonállóan helyezhetık el. c) Lakótelepi karakter esetén a beépítési % a teljes telektömb területére vonatkozik, amely nem lehet több 30 %-nál. Ettıl magasabb érték csak kialakult esetben fordulhat elı. Ahol a beépítettség mértéke már meghaladja a 30 %-ot, ott további épület elhelyezése nem engedélyezhetı. d) a földszinten közösségi, kereskedelmi, szolgáltató funkciók is elhelyezhetık. (3) A telken több épület helyezhetı el. Mellékfunkciójú épületet elhelyezni azonban csak külön szabályozási terv szerint szabad. 4.2. KI JELŐ KISVÁROSI KARAKTER-ZÓNA 32. § (1) A zónába jellemzıen a kisvárosi karakterő, elıkert nélküli, zártsorú – esetleg oldalhatáron álló - beépítéső területek tartoznak. (2) A területen: a) legfeljebb 10,5 m utcai építménymagasságú épületek helyezhetık el, b) magastetıs, az utcai telekhatáron vagy a kialakult építési vonalon álló, többnyire az utcával párhuzamos tetıgerincő, fıleg zártsorúan, esetleg oldalhatáron állóan, kivételesen szabadonállóan telepített épületek helyezhetık el. c) a zónában a minimálisan kialakítható teleknagyság 300 m2. d) a megengedett legnagyobb beépítettség 50 %. Zártsorú beépítéső saroktelken a megengedett legnagyobb beépítettség százalék 75 %. e) A zónában (lakóépület részeként vagy önálló épületként) a lakó funkción kívül elhelyezhetı közösségi, kereskedelmi, szolgáltató funkció is. (3) Mellékfunkciójú épületek közül csak személygépjármő tároló építhetı, kizárólag a telken belül, az utcáról nem látható módon.



4.3. KE JELŐ KERTVÁROSI KARAKTER-ZÓNA 33. § (1) A zónába a kertvárosi karakterő, elıkertes, szabadonálló vagy oldalhatáron álló beépítéső területek tartoznak. (2) A zóna területén: a) általában oldalhatáron álló, ikerházas vagy szabadonálló beépítéső, de legfeljebb 7,5 m építménymagasságú épületek helyezhetık el. b) az épületeket általában 5 m-es elıkert elhagyásával, kialakult utcák esetében a kialakult jellemzı elıkert megtartásával vagy a szabályozási tervben elıírt elıkert mérettel szabad elhelyezni. c) a földszint utca felıli oldalán elhelyezhetık kereskedelmi, szolgáltató funkciók is. (3) Mellékfunkciójú épületek közül csak személygépjármő tároló építhetı, kizárólag a telken belül, az utcáról nem látható módon. 4.4. KO JELŐ KOLÓNIA KARAKTER-ZÓNA 34. § (1) A zónába jellemzıen a kolóniák tartoznak. (2) A terület: a) általában ikerházas, ritkán szabadonálló beépítéső, legfeljebb 7,5 m építménymagasságú épületek elhelyezésére szolgál a szabályozási tervben meghatározott zóna szerint. b) az épületeket a jellemzıen kialakult mérető elıkert elhagyásával szabad elhelyezni. c) A zónában a maximális beépítettség 35 %. d) az épület utca felıli oldalán elhelyezhetık kereskedelmi, szolgáltató funkciók is. (2) Mellékfunkciójú épületek közül csak személygépjármő tároló építhetı a fıépülethez szervesen kapcsolódóan vagy azzal egy tömeget alkotó módon. 4.5.

PA JELŐ PAVILONOS KARAKTER-ZÓNA 35. §

(1) A zónába jellemzıen a nagy zöldfelülettel rendelkezı telken, több, szabadonállóan elhelyezett épülettel beépített (többnyire intézményi funkciójú) beépítések tartoznak (pl. kórház). (2) A területen max. 10,5 m (kivételes esetben a részletes szabályozási terv szerinti) építménymagasságú épületek helyezhetık el.



(3) A területen a hatóság – indokolt esetben - elvi építési engedély kötelezettséget írhat elı, ha a beépítés elbírálásához szükséges. 4.6. PH JELŐ PRÉSHÁZAS KARAKTER-ZÓNA 36. § (1) A zónába jellemzıen a présházas karakterő, elıkert nélkül, önálló épületként, jellemzıen utcára merıleges gerincő magastetıs épületekkel beépített területek tartoznak. (2) A területen: a) általában zártsorú beépítéssel legfeljebb 4,5 m építménymagasságú épületek helyezhetık el. b) a zóna telekosztása kialakult, a beépíthetı minimális telekméret 180 m2. c) a zónában a megengedhetı maximális beépítettség 50 %. d) a földszint utca felıli oldalán elhelyezhetı vendéglátási funkció is a helyi védelemre javasolt utcakép figyelembevételével. Funkcióváltás esetén is megtartandó a zárt homlokzat és a hagyományos présházbejárat, portál, kirakat, nagy nyílású üzletbejárat nem nyitható. (3) Melléképítmények a zóna telkein nem létesíthetık. 4.7. EGY JELŐ EGYEDI KARAKTER-ZÓNA 37. § 1) 2)

3)

A zónába az egyedi karakterő beépítéssel rendelkezı telkek tartoznak (pl. templom). Az egyes telkekre beépítésére vonatkozó egyedi szabályokat (övezeti keretértékeket) az építési övezeti besorolás tartalmazza. Az egyes épületegyüttesekre egységes építészeti koncepció alapján (beépítési terv) lehet az egyes épületeket megvalósítani. * 4.8. GA JELŐ GARÁZSVÁROS KARAKTER-ZÓNA 38. § (1) A zónába jellemzıen a tömbszerően épített garázsterületek tartoznak. (2) A területen: a) általában zártsorú beépítéső, legfeljebb 3,0 m építménymagasságú garázs funkciójú építmények és legfeljebb 4,5 m építménymagasságú * Beiktatta a 35/2005. (X. 28.) számú rendelet 2. §-a VÁTI MAGYAR REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ÉS URBANISZTIKAI KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG


kereskedelmi funkciójú épületek helyezhetık el, a szabályozási tervben meghatározott övezet szerint. b) a beépíthetı legkisebb telekméret 20 m2. c) a maximális beépíthetıség 100%. d) elhelyezhetı: gépkocsitároló és kereskedelmi funkciójú épület.

4.9. VE JELŐ VEGYES KARAKTER-ZÓNA 39. § (1) A zónába jellemzıen a gazdasági területek ipari telephelyi beépítettségő területei tartoznak. (2) A zónában jellemzı a kialakult területeken a telepszerő (volt tömbtelkes) beépítési mód, új kialakítású területeken a szabadonálló beépítési mód egy telken több azonos funkciójú épület. Új önálló épület elhelyezése csak elvi építési engedély alapján történhet.

e)Az építés közmőfeltételeinek zónái (5. jelő) 40. § (1) Az építés közmőfeltételei c. tervlap és elıírások határozzák meg, hogy Dorog közigazgatási területén mely közmőfeltételeknek kell teljesülniük ahhoz, hogy a telek beépíthetı legyen. (2) A közmőfeltételekre vonatkozó elıírások a környezetvédelmi szempontok alapján: a) a szennyvízelhelyezés feltételeinek zónáit és b) a főtési ill. technológiai energiahasználat zónáit határozza meg. 41. § 5.1. jelő: az építés szennyvízelvezetési/szennyvízkezelési feltételeinek zónái (1) A 5.11. jelő közmőfeltétel-zóna területén a telek csak a csatornahálózatra rákapcsolódás esetén építhetı be. (2) A 5.12. jelő zárt-szennyvíztározós zónában a telek csak a zárt szennyvíztározó megépítése, vagy a vezetékes csatornahálózatra való rákötés esetén építhetı be. (3) Szennyvízszikkasztó Dorog igazgatási területén nem létesíthetı. Épületre építési engedély szennyvízszikkasztóra való rákapcsolással nem adható ki. (4) A szennyvízcsatorna megépítése után a jegyzı kötelezheti a már meglevı épületek csatornahálózatra való rákötését is. A csatornahálózatra való rákapcsolódás kötelezettsége nemcsak az új, a hálózat kiépülte után elkészülı épületekre, hanem az akkor már meglevı épületekre is VÁTI MAGYAR REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ÉS URBANISZTIKAI KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG


vonatkozik. Az igazgatási területen a telkenkénti egy lakásnál több létesítésére csak a csatornahálózat kiépítése és üzembe helyezése után adható építési engedély. (5) Tisztítatlan szennyvizet szikkasztani Dorog közigazgatási területén sehol sem szabad. (6) Erdızónában a 23. és 24. § szerinti építmények csak akkor helyezhetık el, ha az épülettel egyidejőleg az épület funkciójához és méretéhez szükséges zárt szennyvíztározó is megépül, vagy a építmény közcsatornára csatlakozik, vagy helyi egyedi szennyvíztisztító kisberendezés létesül (a szakhatósági elıírásoknak megfelelıen). (7) A KEM jelő kertes mezıgazdasági zónában a 26.§ (2) b)-c) pont alatt felsorolt építményekre csak akkor adható építési engedély, ha a csatornahálózatra való rákapcsolódás biztosított vagy ennek hiányában az építéssel egyidejőleg az épület funkciójához és méretéhez szükséges zárt, szennyvíztározó is megépül. 42. § 5.2. Az építés energiaellátási feltétele zónái (1) Az 5.21. vezetékes energiaellátási zóna területén kötelezı a vezetékes energiaellátás igénybevétele főtési ill. technológiai energiaként, építési engedély csak a vezetékes energiaellátásra rákapcsolódás esetén adható ki. E területeken a szilárd tüzelés nem engedélyezhetı. Az építési engedély lakásonként csupán egy fafőtéses tüzelıberendezés létesítésének lehetıségét tartalmazhatja. (2) Az 5.22. energiaellátási zónában főtıenergiaként szilárd tüzelıanyag is alkalmazható, technológiai energiaként azonban csak vezetékes energia használható. Egyéb elıírások 43. § (1) Ha a lakóépület telekterülete a beépítésre szánt területeken az építési övezetre elıírt legkisebb telekterületet 50 %-nál jobban meghaladja, a beépítési % számításánál az 50 % feletti telektöbbletet csak fél értékkel lehet figyelembe venni. (2) A már belterületben levı területen az építési övezetre elıírt legkisebb beépíthetı telekméretet el nem érı telek csak akkor építhetı be, ha az épület elhelyezésére vonatkozó szabályok (tőztávolság, oldal-, elı- és hátsókert méretek) betarthatók és a telekterület eléri az építési övezetben meghatározott telekméret 75%-át. (3) A közterület kiszabályozásával az építési övezetben meghatározott telekméret alá csökkenı területő telkek az eredeti telekméret szerint építhetık be az épület elhelyezésére vonatkozó szabályok (tőztávolság, VÁTI MAGYAR REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ÉS URBANISZTIKAI KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG


(4)

(5)

(6)

(7)

(8)

(9) (10)

(11)

(12) (13) (14)

oldal-, elı-, hátsókert méretek) betartásával, ha a visszamaradó telekméret eléri az építési övezetre elıírt telekméret 75 %-át. A lakótelek terepszint alatti építményeinek alapterülete a telekre vonatkozó beépítési % szerint számított értéknek legfeljebb kétszerese, de legfeljebb a telekterület 75 %-a lehet. Azokon a kialakult beépített telkeken, ahol a meglevı beépítettség meghaladja az építési övezetben megengedhetı maximumot, a fıfunkciójú épület egy részének bontása után a lebontott rész 50 %-a visszaépíthetı akkor is, ha ez meghaladja az építési övezetre megengedhetı maximális beépítettséget. 0-10 %-os tereplejtés esetén az egyes építési övezetekben meghatározott legnagyobb építménymagasság - részletes szabályozási terv ettıl eltérı elıírásának hiányában - az épület bármelyik homlokzatánál 10 %-kal léphetı túl az építési övezeti építménymagassági érték betartásával. A 10-20 % közötti tereplejtés esetén épülı ház épületmagassága a lejtı felıli oldalon max. 20 %-kal lépheti túl az építési övezet szerinti épületmagasság mértékét az egész épületre vonatkozó építési övezeti érték megtartásával. A 20%-nál nagyobb lejtéső terep esetén a max. épületmagasság 25 %-kal lehet magasabb az építési övezetben meghatározott értéknél, az elıírt átlagos érték megtartása mellett. A mellékfunkció épületének és garázsnak építménymagassága nem lépheti túl a 3,5 m-t. Zártsorú beépítés esetén, a szomszédos telken álló, az elıírt építési övezeti építménymagasságnak megfelelı magasságú építményhez képest a csatlakozó utcai homlokzatszakasz legfeljebb 3,0 méter magasság különbségő lehet az építési övezeti elıírások megtartásával. A kisvárosi és kertvárosi karakterő zónákban szabadonálló fıfunkciójú épület utcai építési határvonalra merılegesen mért vetületi hossza - ha részletes szabályozási terv eltérıen nem rendelkezik - legfeljebb 20,0 m lehet. A fıfunkciójú épület oldalhatárra történı építésénél a beépítés mélysége az építési vonaltól max. 20 m lehet. Saroktelek esetén azt, hogy a vetületi hosszra vonatkozó elıírást melyik utca építési határvonalára merılegesen kell figyelembe venni, részletes szabályozási terv, illetıleg ennek hiányában az építési hatóság határozza meg. A meghatározott vetületi méreteken túl erkély sem nyúlhat. Zártsorú beépítés esetén a hátsókert irányú középszárny mélysége csak az oldalhatáron mért 20,0 m mélységtıl indított 45o –os szögön belül lehet. A magastetıs szabadonálló épület tetıgerincének magassága az épületmagasságot legfeljebb 6,0 m-rel haladhatja meg. Zártsorú beépítés esetén alápincézett ill. 2 szintet meghaladó épület esetén talajmechanikai szakvélemény készítendı és az engedélyezési terv mellékleteként az építési hatósághoz benyújtandó.



(15) 10 %-nál meredekebb tereplejtés esetén valamint csúszásveszélyes ill. alábányászott/süllyedés-veszélyes területeken az építési hatóság bármely építési övezetben elrendelheti, hogy az építési engedélykérelemhez talajmechanikai szakvéleményt kell mellékelni. (16) 10 %-nál meredekebb lejtéső terep esetén, ahol az elhelyezhetı épület 1,0 m-nél mélyebb bevágásba kerül, vagy a pince 1,0 m-nél mélyebbre épül, a terepbeavatkozási terv elbírálásához a hatóság elıírja a részletes talajmechanikai szakvélemény elkészítését a csapadékvízelvezetés elbírálhatóság érdekében. Az építési hatóság elıírhatja drénszívárgók megépítését a rétegvizek elvezetésére. (17) Mezıgazdasági rendeltetéső övezetek területén csak jellemzıen nyeregtetıs, a helyi építési hagyományoknak megfelelı, tájbaillı épületek létesíthetık. (18) Építési övezetekben bármely telekhatáron kerítés az OTÉK elıírásai mellett csak fából, kıbıl, téglából, élısövénybıl, esetleg acélból, drótfonatból létesíthetı oly módon, hogy az ne váljon az épített környezet meghatározó elemévé, magasassága legfeljebb 1,8 m lehet. A kertvárosi, a kolónia, a pavilonos, és a vegyes karakter zónáknál jellemzıen áttört, a kisvárosi, építési övezetnél az utca felé jellemzıen tömör kerítés létesítendı. (19) Bármely övezetben és építési övezetben telek továbbosztása, megosztással új telkek kialakítása csak úgy történhet, hogy a kialakuló telkek területe, szélessége megfeleljen az adott övezet vagy építési övezet elıírásainak, és beépítési százaléka sem haladhatja meg az elıírt mértéket. Telekalakításra engedély csak akkor adható, ha a kialakuló új telek közútról vagy magánútról közvetlenül megközelíthetı. (20) Az építés feltételeként elıírt közmővesítettségi szintet „Az építés közmőfeltételei” zónák határozzák meg. Beépíthetı teleknek csak az a telek nyilvánítható, ahol az elıírt közmővesítettség biztosított. (21) Távközlési célú adótornyok a GE jelő gazdasági erdıterületen és a ÁM jelő mezıgazdasági területen létesíthetık. Más rendeltetéső zónában a meglevı építmények felhasználásával alakíthatók ki a úgy, hogy lakófunkciót tartalmazó épületektıl ill. gyermek- és egészségügyi intézményektıl legalább 50 m távolságra legyenek. Tájképvédelmi és városképvédelmi hatástanulmány készítendı a távközlési tornyok engedélyezési dokumentációjához. (22) A meglévı, többnyire már beépült területeken lévı, oldalhatáron álló beépítéső építési övezetekben, ha a kialakított telek - a szomszédos telkeken álló vagy elhelyezkedı épületek miatt - az elıírt építmények közötti legkisebb távolság hiánya következtében nem volna beépíthetı a „D-E” tőzveszélyességi osztályba tartozó I-III tőzállósági fokozatú épületek közötti legkisebb távolság – a benapozottság teljesülése esetén - 4 méterig csökkenthetı, ha az épületek oldalhomlokzatainak magassága 6 méternél nem nagyobb. Ilyen esetben az oldalkert mérete is 4 méterig csökkenthetı, ha a szomszéd telken álló épület ezen oldalkert felé nézı VÁTI MAGYAR REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ÉS URBANISZTIKAI KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG


homlokzatán legfeljebb az OTÉK 37. § (4) bekezdése szerinti szellızı nyílások vannak. (23) Az elıírt építmények közötti legkisebb távolság korlátlanul csökkenthetı azokban az oldalhatáron álló módon beépített építési övezetekben, ahol a beépítési mód zártsorú beépítési módra változott – az elıírt benapozottság teljesülése esetén – ha az épületnek a szomszéd telkeken álló épületekkel szembeni homlokzatai tőzfalas kialakításúak. (24) A kisvárosi, kertvárosi, kolónia karakterő építési övezetben szabadonálló és oldalhatáron álló épületek oldalszárny-mérete az utcai homlokzattól húzott 45 fokos szögön, mint befoglaló méreten belül kell maradjon. (25) Az építési helyen kívül esı meglévı épületek felújíthatók, de új épület csak az építési helyen belül helyezhetı el. (26) Eltérı építési módok találkozása esetén az érintett telek beépítési módját – amennyiben az a jelen szabályzással nem kezelhetı – az építési hatóság határozza meg. (27) Oldalhatáron álló beépítés esetén a kialakult területeken a csurgótávolság a meglevı állapotnak megfelelıen tartandó be új épületek esetén is. Újonnan beépülı oldalhatáros beépítéső területeken az épületek az oldalsó telekhatárra építhetık, de ez esetben a tetıkiülés nem lehet nagyobb 0,5 mnél és a csapadékvíz nem vezethetı a szomszéd telekre. (28) Az állattartók kötelesek az építésügyi és közegészségügyi jogszabályokban meghatározott védıtávolságokat betartani. Ezeket a védıtávolságokat minden új létesítmény építésénél érvényesíteni kell. (A védıtávolságokat jelen rendelet melléklete tartalmazza.) (29) Haszonállattartási szabályok: (a) A város területén nem tartható haszonállat: a nagyvárosias lakóterületeken (többszintes lakótelepek, lakótömbök) és olyan többlakásos lakóépületekben, amelyek lakásaihoz nem tartozik lakásonként lekerített udvar; üdülıterületen; településközponti vegyes és központi vegyes területeken; közintézmények épületeiben és telkein; gazdasági területeken; különleges területeken; vízgazdálkodási területeken; közparkban; parkerdı területen; védelmi rendeltetéső erdıterületen (méheket kivéve); közlekedési területen. b) A város családi házas lakóterületein (kisvárosias és kertvárosias lakóterületek) az alábbi korlátozással tartható haszonállat (amennyiben a mellékletben foglalt védıtávolságok betarthatók): VÁTI MAGYAR REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ÉS URBANISZTIKAI KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG


Nagyállat és sertés nem tartható Kisállatok: prémes állat nem tartható 720 m2-nél nagyobb telken baromfi és házinyúl tartható Méhek belterületen és beépítésre szánt területen nem tarthatók. Lakóterületeken állattartó telep (az Állategészségügyi Szabályzat meghatározása értelmében) nem létesíthetı. (c) A mezıgazdasági területeken haszonállatok az alábbi elıírások szerint tarthatók: • Nagy létszámú állattartó telep (Állategészségügyi Szabályzat – 41/1997. (V. 28.) FM rendelet értelmezésében) nem létesíthetı. • Mezıgazdasági területeken csak 720 m2-nél nagyobb telken tartható haszonállat a lakó-, vagy üdülıterülettıl legalább 300 m, országos közúttól, vasúttól, élı vízfolyástól és forrástól: min. 100 m, más területfelhasználási egységek határától (gazdasági és védelmi erdıt kivéve): min. 200 m távolságon túl. • Védendı tájhasználatú mezıgazdasági területeken állat nem tartható. (d) Erdıterületeken: Csak a területen létesített lakóház, vagy szolgálati lakás telkén a lakóépület közelében, az ott állandó jelleggel lakók családi szükségletének megfelelıen tartható haszonállat. Vándorméhészet a parkerdı területén nem létesíthetı, egyéb erdıterületen pedig csak az általános mezıgazdasági területeknél közölt védıtávolságok betartásával.

f) A környezetvédelem zónái 44. § A város közigazgatási területén az alábbi környezetvédelmi zónák határozhatók meg: - a 6. jelő környezeti zaj és rezgés elleni védelmi zónák, (6) a 7. jelő levegıtisztaság-védelmi zónák.

A ZAJ ELLENI VÉDELEMI ZÓNA (6. JELŐ) 45.§ (1) A (2) bekezdés szerinti zónákba sorolt telkek területén csak olyan tevékenység folytatható, olyan létesítmények üzemeltethetık, építhetık, amelyekbıl eredı zaj nem okozza az 1., 2. és 3. sz. táblázatokban foglalt zajterhelési határértékek túllépését. VÁTI MAGYAR REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ÉS URBANISZTIKAI KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG


(2) A zaj elleni védelem zónái a következık: a) 6.1 jelő érzékeny zóna (temetık, közparkok, közjóléti erdık, óvodák és az egészségügyi intézmények csendes övezetei), b) 6.2 „A” jelő átlagos érzékenységő zóna (laza beépítéső lakó- és intézményi területek, pihenési igényeket is kielégítı kertterület), c) 6.3 „B” jelő átlagos érzékenységő zóna (tömör, városias beépítéső, intézményekkel vegyes lakó-, illetve intézményi terület), d) 6.4 nem érzékeny zóna (gazdasági terület, intézményi funkcióval vegyes iparterület, mezıgazdasági terület), e) 6.5 egyéb zóna (ebbe a zónába Dorog területén csak a kıbánya és a hozzá kapcsolódó építıanyag-ipari feldolgozó üzem (BAUMIT) tartozik. A zónában elıírt határérték nincs, azonban az MSZ 18151/21983 szabvány alapján a zajterhelés szintje munkavédelmi okokból tartósan nem haladhatja meg az LAeq = 85 dB értéket, illetve egyetlen alkalommal sem kerülhet LAeq = 125 dB érték fölé. (3) A táblázatokban foglalt határértékeknek a lakó-, üdülı-, középületek és munkahelyi épületek védendı homlokzata elıtt 2 m távolságban, illetve az épületek közötti, emberi tartózkodásra, pihenésre, üdülésre szolgáló területek határain (telekhatáron) 1,5 m magasságban kell érvényesülniük. Üzemi és szolgáltató létesítményekben folytatott tevékenységtıl származó zaj megengedett egyenértékő A-hangnyomásszintjei

zóna 6.1 6.2 "A" 6.3 "B" 6.4

1. sz. táblázat Megengedett egyenértékő A-hangnyomásszint LAeq, dB nappal 6-22 óráig éjjel 22-6 óráig 45 35 50 40 55 45 60 50

Az építési munkától származó zaj megengedett egyenértékő A-hangnyomásszintje

zóna

6.1 6.2 "A" 6.3 "B" 6.4

2. sz. táblázat Megengedett A-hangnyomásszint LAeq, dB Ha az építési munka ha az építési munka Ha az építési munka idıtartama idıtartama idıtartama 1 hónap vagy 1 hónap felett 1 évnél több kevesebb 1 évig nappal éjjel Nappal éjjel Nappal éjjel 6-22 22-6 6-22 22-6 6-22 22-6 óráig óráig óráig óráig óráig óráig 60 45 55 40 50 35 65 50 60 45 55 40 70 55 65 50 60 45 70 55 70 55 65 50 VÁTI MAGYAR REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ÉS URBANISZTIKAI KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG


A közlekedéstıl származó zaj új tervezéső és megváltozott területfelhasználású területeken megengedett egyenértékő Ahangnyomásszintjei

fıforgalmi utak vasúti fıvonalak mentén,

győjtı és forgalmi utakon; vasúti mellékvonalak mentén;

Zóna

üdülı-, lakóépületek és közintézmé nyek közötti forgalomtól lakóutakon; átmenı forgalom nélküli utakon

3.sz.táblázat Megengedett egyenértékő A-hangnyomásszint, LAeq, dB

nappal éjjel nappal éjjel nappal éjjel nappal éjjel 6-22 óra 22-6 óra 6-22 óra 22-6 óra 6-22 óra 22-6 óra 6-22 óra 22-6 óra 6.1 45 35 50 40 55 45 602 502 6.2 „A” 50 40 55 45 60 50 652 552 6.3 „B” 55 45 60 50 65 55 652 552 2 2 2 6.4 60 50 65 55 65 55 65 552 2

A közegészségügyi hatóság – a környezetvédelmi hatóság véleményének figyelembevételével – 5 dB, kivételesen 10 dB túllépést engedélyezhet.

(4)

Gazdasági ill. zajjal járó intézményi (pl. szórakoztató, vendéglátó) funkció elhelyezése esetén az építési/funkcióváltási engedélyhez elızetes akusztikai számítások benyújtása kötelezı annak bizonyítására, hogy a létesítmény az elıírt határértékek betartására alkalmas. LEVEGİTISZTASÁG-VÉDELEM ZÓNÁI (7. JELŐ) 46. §

(1) Az 7.1. jelő javasolt kiemelten védett zóna A területen csak olyan építmények létesíthetık, ill. üzemeltethetık, csak olyan tevékenység folytatható, amelynek üzemi (ipari és szolgáltatási) technológiai eredető légszennyezıanyag-kibocsátása nincs, és főtési eredető szennyezıanyag-kibocsátása nem haladja meg a kiemelten védett kategóriára vonatkozó országos határértékeket. (2) Az 7.2. jelő védett I/A kategóriába sorolt zóna A területen az országos elıírás megtartásának kötelezettségén túlmenıen csak olyan épület, építmény építhetı, amelyben a tervezett tevékenységbıl származó szennyezıanyag kibocsátás határértékei a kiemelten védett kategóriának megfelelı értékeket nem lépik túl. (3) Az 7.3. jelő védett I/B kategóriába sorolt zóna A területen a Védett-I. kategóriára vonatkozó országos elıírásokat kell betartani.



g) A települési értékvédelem zónái (8. jelő) 47. § A város közigazgatási területén az alábbi értékvédelmi zónák kerültek kijelölésre: (7) 8.1. jelő országos védettségő objektumvédelmi zóna (8) 8.2. jelő helyi védettségő objektumvédelmi zóna (9) 8.3.városszerkezet-védelmi zóna (10) 8.4. városképi jelentıségő parkok védelmi zónája (11) 8.5. régészeti jelentıségő terület zónája (12) 8.6. kilátásvédelmi zóna (13) 8.7. országos ökológiai hálózat területének zónája (14) 8.8. helyi ökológiai hálózat területének zónája (15) 8.9. jelő mőemléki környezet zónája 48. § (1)

8.1. országos védettségő objektumok védelmi zónája A jelen szabályzat 1. sz. függelékében felsorolt objektumok (mőemlék és régészeti lelet) a 1997. évi LIV. a mőemlékvédelemrıl szóló törvény és általános érvényő elıírások megtartásával országos védelemben részesülnek. 1

(2) 8.2 jelő helyi védettségő objektum-védelmi zóna a helyi önkormányzati védettségre javasolt épületek és köztárgyak telkét tartalmazza. E telkeken a helyi értékvédelmi rendelet elıírásait kell alkalmazni – jóváhagyása után. A helyi védelmi rendelet jelen rendelet jóváhagyását követı 3 hónapon belül elkészítendı, addig a helyi védettségő objektumvédelmi zóna területére esı épületek lebontása, átépítése nem engedélyezhetı. (3) 8.3. jelő városszerkezet-védelmi zóna hatálya alá tartozik a helyi védelemre javasolt a Mátyás király utca és Árpád utca környéke, melynél az utca vonalvezetése, a térfalak helye és jellege megırzendı. (4) 8.4. jelő városképi jelentıségő parkok, kertek és fasorok zónája azon parkok, terek, kertek és utcák telkeit tartalmazza, ahol a park, kert ill. utca karaktere, növényállománya megırzendı. A zónában fák csonkolása vagy kivágása csak akkor engedélyezhetı, ha: a) a fa egészségi állapota, b) a baleset elhárítása és c) közegészségügyi szempontok

1

Az apró betővel szedett szövegrész egyéb jogszabályok, országos elıírások alapján vonatkozik Dorogra. E

pontok tartalma nem képezi az önkormányzati jóváhagyás tárgyát. VÁTI MAGYAR REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ÉS URBANISZTIKAI KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG


azt feltétlenül szükségessé teszik. A fakivágáshoz, csonkoláshoz csak kertészeti szakvélemény ill. a közegészségügyi hatóság véleménye alapján adható ki engedély. A zóna területén bármely építmény (még pavilon is) elhelyezése csak kertészeti szakvélemény alapján engedélyezhetı és csak akkor, ha a zöldfelület egységét nem bontja meg és a meghatározó értékes faállomány nem károsodik. Városképi jelentıségő parkok rendezése, rekonstrukciója csak kertépítészeti terv alapján történhet. (5) 8.5. jelő régészeti jelentıségő zóna a régészeti területekkel érintett telkekre/földrészletekre vonatkozik. E telkeken az építkezés, földmozgatás mélyépítési munka megkezdése elıtt egyeztetni kell a KomáromEsztergom Megyei Múzeumok Igazgatóságával. Az építési engedélyezési eljárásba a múzeumot, mint szakhatóságot kell bevonni. A régészeti lelıhelyek területén bármely 50 cm-nél mélyebb mélyépítési tevékenység elıtt megelızı régészeti feltárást kell végezni. A fejlesztési területeken történı építkezés, földmegmozgatás esetén a beruházónak a régészeti megkutatásra a beruházás 9 ezrelékét kell biztosítania. (6) 8.6 jelő kilátásvédelmi zóna által érintett telken a zóna elıírások mellett a gerincmagasság nem haladhatja meg 1.0 méternél jobban a kilátásvédelmi pontnál megállapított út koronaszintjét. (7) 8.7. jelő országos ökológiai hálózat területének zónája (16) a zóna területén új beépítésre szánt terület (lakó, üdülı, gazdasági, különleges) nem jelölhetı ki; (17) a területhasználatokat a természetes, természet közeli állapotok fenntartásának igényével kell végezni; (18) erdıterületek nem vonhatók ki erdımővelés alól; (19) gyepek, rétek mővelési ág váltása csak erdı lehet, természetvédelmi szakvélemény alapján; (20) vízfolyásokat, vizes élıhelyeket, források környezetét természetes állapotban kell fenntartani; (21) távközlési és egyéb magas építmények nem létesíthetık; (22) épületek létesítésénél elvi építési engedélykérelem benyújtása kötelezı; (23) a területen lévı természetes, illetve természet közeli erdıtársulások területén tarvágás nem végezhetı, az erdıtelepítéseket az ıshonos fajokból álló természet közeli társulások kialakításának igényével kell végezni. (8) 8.8. jelő helyi ökológiai hálózat területének zónája A zónára az országos ökológiai hálózati elemekre vonatkozó elıírások érvényesek, az alábbi eltérésekkel: (24) épület nem létesíthetı; VÁTI MAGYAR REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ÉS URBANISZTIKAI KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG


(25) új út és közmőnyomvonal a területen nem vezethetı át, közmő mőtárgy nem helyezhetı el; (26) csak olyan építmény létesíthetı, amely a területek táj- és természetvédelmi bemutatását, illetve az ezzel kapcsolatos ismeretterjesztést szolgálja és nem zavarja, károsítja a kialakult természeti viszonyokat; (27) tereprendezés (bevágás, területek feltöltése) nem végezhetı. (9) 8.9. jelő mőemléki környezet zónája Az országos védelem alatt álló épületek környezetében - a jelen tervben ábrázolt zónában - a 2001. évi LXIV. a kulturális örökség védelmérıl szóló törvényt és a vonatkozó általános érvényő elıírásokat kell betartani.

(10) A helyi értékvédelemrıl szóló rendelet a jelen rendelet vonatkozó elıírásainál szigorúbb szabályozásokat is megállapíthat. h) Az építési-, telekalakítási- és változtatási tilalmak és korlátozások zónái (9. jelő) 49. § (1) A 9. jelő zóna a város területén építési és telekosztási tilalmi és építési tevékenységet korlátozó zónákat jelöl ki. (2) A 9.1. jelő zóna A zóna területére esı telken építési tevékenységet engedélyezni csak a szabályozási terven ábrázolt közterületi határrendezés figyelembevételével szabad. (3) A 9.2. jelő zóna A zóna területére esı telken telekalakítási és építési engedély kiadása csak a kötelezıen elkészítendı és elfogadott részletes szabályozási terv alapján lehetséges. A szabályozási terv önkormányzati elfogadásáig ill. jelen rendelet hatályba lépésétıl számított 3 évig a zóna területére változtatási tilalmat kell elrendelni. (4) A 9.3. jelő zóna A zónába a vízvédelmi okok miatti építési korlátozással érintett telkek taroznak. A zónában jelölt vízvédelmi védıtávolságon belül építési tevékenység nem engedélyezhetı. A zóna védıtávolságon kívül esı területére a korlátozás nem vonatkozik. A IV/c ereszkei (Tokodaltáró) vízbázis védıpillérének feltőntetett 400 m-es külsı hidrogeológiai védıidomát az egyedi védıidom-meghatározás után annak megfelelıen módosítani kell. Valamennyi vízfolyás partélétıl számított 30 m-es sávon belül épületet elhelyezni nem lehet. (5) A 9.4. jelő zóna A zónába a bőzös, fertızésveszélyes telephely védıterülete miatti korlátozással érintett telkek tartoznak. A zónát érintı védıtávolságon belül VÁTI MAGYAR REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ÉS URBANISZTIKAI KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG


szállásjellegő, pihenési célú, intézményi, továbbá élelmiszer-feldolgozás és élelmiszer-raktározás céljait szolgáló építmény létesítése nem engedélyezhetı. A zóna védıtávolságon kívüli területeire a korlátozás nem vonatkozik. (6) A 9.5. jelő zóna A zónába a gáz- és kıolajipari létesítmények védıterülete által érintett telkek tartoznak. A zóna területén a gáz- és olajvezetékek létesítményei miatti védıtávolságban építkezés csak a szakági elıírások által korlátozott formában, külön szakhatósági hozzájárulással engedélyezhetı. A zóna védıtávolságon kívüli területei nem esnek korlátozás alá. (7) A 9.6. jelő zóna A zónába a nagyfeszültségő elektromos távvezetékek védıterülete által érintett telkek tartoznak. A védıtávolságba esı területen belül építkezés csak a szakági elıírások által korlátozott formában, külön szakhatósági hozzájárulással engedélyezhetı. A zóna védıtávolságon kívüli területeire a korlátozás nem vonatkozik. (8) A 9.7. jelő zóna A zóna az országos fıutak, közlekedési létesítmények védıtávolságával érintett telkeket tartalmazza. A zóna védıtávolságba esı területsávban építkezés csak a szakági elıírások által korlátozott formában, külön szakhatósági hozzájárulással engedélyezhetı. A zóna védıtávolságon kívüli területeit a korlátozás nem érinti. (9) A 9.8. jelő zóna A zónába az országos vasutak védıtávolságával érintett telkek tartoznak. A védıtávolságba esı területsávban építkezés csak a vonatkozó szakági elıírások által korlátozott formában külön hozzájárulással engedélyezhetı. A zóna védıtávolságon kívüli területeit a korlátozás nem érinti. (10) A 9.9. jelő zóna A zónába esı alábányászottsággal terhelt (süllyedésveszélyes) telkekre építési engedély csak talajmechanikai szakvélemény alapján adható. (11) 9.10. zóna A közlekedési belátásvédelmi zóna területén a keresztezıdésekben (közúti/vasúti) építmény, tömör kerítés, 80 cm-nél magasabbra növı növényzet nem létesíthetı. j) A speciális elıírások zónái (10. jelő) 50.§ (1) A zóna a részletesebb rendezési tervek speciális elıírásainak területi érvényességét rögzíti. A továbbtervezésre kijelölt területek szabályozási terveinek elkészítése után az azokra vonatkozó egyedi elıírásokkal a § bıvíthetı. (2) A Homokvasúton túli lakóterület speciális elıírásai VÁTI MAGYAR REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ÉS URBANISZTIKAI KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG


a) 10.1. jelő: Földszinti publikus funkció zónája Ahol a terv a földszintre kötelezı publikus funkciót ír elı, ott az épület utcafrontján a földszinten lakófunkció nem létesíthetı. A publikus funkció lehet kereskedelem, szolgáltatás vendéglátás, közforgalmú iroda (pl. ügyvédi iroda, biztosító, stb.) vagy egészségügyi létesítmény (pl. magánorvosi, fogorvosi rendelı). Az épület földszintjének kert felıli oldalán megengedett a lakófunkció. b) 10.2. jelő beültetési kötelezettség zónája Az egyes építési telkek azon területeit jelöli a jel, ahol a telken kötelezı erıvel zöldfelület létesítendı. E területen belül épület/épületrész nem helyezhetı el. A jelölt telekrész minden megkezdett 100 m2-e után egy nagy lombkoronát növelı fa ültetése kötelezı. III. fejezet

EGYÉB ELİÍRÁSOK Közlekedési létesítmények 51. § (1)

A város területén közlekedési célra területet felhasználni, létesítményt elhelyezni csak az OTÉK, a hatályos jogszabályok, valamint a jelen rendelet elıírásai szerint szabad.

(2) A közutak és közterületek számára a szabályozási tervben meghatározott építési területet (szabályozási szélességet) biztosítani kell. (3) A közutak építési területén (a szabályozási szélességén belül) csak a közút létesítményei, berendezései és közmővek helyezhetık el, illetve növényzet telepíthetı. (4) A közutak szabályozási szélességén belül bármely létesítmény kialakítása csak az illetékes közúti hatóság hozzájárulásával lehetséges. (5) A közúthálózat elemei számára szükséges építési területek a következık: a) Országos fıutak: - 10. sz. Budapest – almásfüzitıi II. rendő fıút (Bécsi út): • Gorkij utca – Hegyalja utca között: kialakult – 22,0 (min. 16,0) m; • Gorkij utca – iparvágány keresztezés között: 30,0 m; VÁTI MAGYAR REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ÉS URBANISZTIKAI KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG


• az iparvágány keresztezéstıl délre: 40,0 m; • a Hegyalja utcától északra: 40,0 m; - 111. sz. Esztergom – dorogi II. rendő fıút (Esztergomi út): 22,0 m. b) Országos mellékutak: - 1106. jelő Dorog – Uny – tinnyei összekötı út (Csolnoki út): 30,0 m; • azon a szakaszon, ahol szervizútról telekkiszolgálás tervezett: 40,0 m; - a tervezett M10 gyorsforgalmi út csomóponti kapcsolatát biztosító nyomvonal (a jelenlegi 117. sz. fıút fennmaradó szakasza): 40,0 m; - a vasútállomás megközelítésére új nyomvonalat kell kialakítani a 111. sz. fıútról indítva a vasútállomás délnyugati oldalán a Hantken Miksa utcáig, szabályozási szélessége: 16,0 m. c) Győjtıutak: - Meglevı, megtartandó győjtıutak: - Mária utca – Iskola utca: 18,0, illetve 16,0 m; - Gorkij utca és folytatása: 16,0 m; - Hársfa utca – Köztársaság út – Bányász körönd: 18,0 m; - a Bányász körönd és a 111. sz. fıút közötti összekötı út: 22,0 m; - Híd utca: 16,0 m; - Mészáros Lázár utca a hídra rávezetve: min. 16,0 m; - Akácfa utca – Diófa utca: 12,0 m; - Pataksor utca: kialakult (min. 9,0 m); - Munkás utca: kialakult (min. 16,0 m); - Csolnoki utca: 14,0 m; - Új győjtıutak: - a vasútállomás délnyugati oldalán a Hantken Miksa utca és a Mária utca között: 16,0 m; - a vasútállomás északkeleti oldalán a Bányász köröndtıl az Iskola utcáig: 18,0 m; - a Hársfa utca folytatásában a jelenlegi 117. sz. fıútig: 18,0, illetve 22,0 m; - az ipari park I. ütemétıl délre levı győjtıút: 22,0 m; - a 10. sz. fıút északi és déli oldalán tervezett, a fıúttal párhuzamos feltáró utak: 22,0 m. d) Lakóutak: - a meglevı lakóutcák kialakult szélessége megtartandó; - az új lakóutcák szabályozási szélessége: min. 14,0 m, kivételes adottságok esetén 11,0 m. (6)

A gyalogos, kerékpáros közlekedés számára: a) Önálló gyalogos nyomvonalak a szabályozási tervlap szerinti helyeken létesítendık (minimális szabályozási szélesség: 3,0 m). VÁTI MAGYAR REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ÉS URBANISZTIKAI KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG


b) Az út-keresztmetszetekben megfelelı szélességő gyalogjárdákat kell létesíteni. c) Önálló kerékpáros nyomvonalat kell kialakítani a Kenyérmezıi-patak bal partján kiszabályozott 6,0 m-es közterületen (minimális szabályozási szélesség: 3,0 m). d) Közös gyalogos, kerékpáros nyomvonal minimális szabályozási szélessége: 5,0 m. (7) Az országos közutak külterületi szakasza mentén: - a fıutak (10., 111., 117. sz.) esetében 100-100 m-es; - a mellékutak (1106. jelő összekötı út) esetében 50-50 m-es védısávot kell figyelembe venni az út tengelyétıl számítva. A védıtávolságon belül építményt elhelyezni csak a jogszabályoknak megfelelıen és az illetékes útügyi hatóság engedélyével lehet. (8) Országos közforgalmú vasútvonal mentén a szélsı vágánytól számított 50 m-es védıtávolságot kell figyelembe venni. Ugyancsak 50 m a védıtávolság az országos közforgalmú vasútállomás mindkét oldalán a szélsı vágánytól számítva. Ezen belül csak az illetékes vasúti hatóság hozzájárulásával lehet építményt elhelyezni. Beépített területen levı beépítetlen telek esetében ez a távolság az ott általában kialakult beépítésnek megfelelıen csökkenthetı a vasúti hatóság hozzájárulása alapján. (9) A vasútállomás két oldalán a jelenlegi vasúti terület igénybevételével kialakítható győjtıutak csak a vasútállomás – tanulmánytervvel alátámasztott – forgalmi igények alapján meghatározott távlati mőködéséhez szükséges területének kijelölése után valósíthatók meg. (10) A szintbeni út-vasút keresztezések környezetében a belátási háromszögek területén a szakági elıírások a mértékadók. (11) Magánút csak gazdasági, mezıgazdasági és erdıterületen létesíthetı. A magánút lehet: - közforgalom számára megnyitott, korlátlan használatú; - közforgalom számára meg nem nyitott, korlátozott használatú magánút. a) A közforgalom számára megnyitott magánút mőszaki paraméterei és szabályozási szélessége a közúti jellemzıkkel azonosak. A közmővesítés a közúti státuszú utcákhoz hasonlóan biztosítandó, a közmővezetéshez a tulajdonosnak hozzá kell járulnia. A közforgalom számára megnyitott magánúton a forgalom lehetıségét bármely napszakban és mindenki számára biztosítani kell, a használatot korlátozni nem lehet. VÁTI MAGYAR REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ÉS URBANISZTIKAI KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG


b) A közforgalom számára meg nem nyitott magánútról önálló hrsz.-ú telek csak külterületen és csak akkor nyitható, ha az út használatára vonatkozóan a felek szerzıdésben megegyeznek. Az út használatára vonatkozó szolgalmi jogot az ingatlan-nyilvántartásba kell jegyezni. A közforgalom számára meg nem nyitott magánút forgalma korlátozható, a közforgalom elıl elzárható. Használatára csak azok jogosultak, akik az említett szerzıdésben és az ingatlan-nyilvántartásban biztosított szolgalmi joggal rendelkeznek. A közforgalom számára meg nem nyitott magánút minimális szélessége 4,0 m. Építés azonban csak azon a közforgalom számára meg nem nyitott magánútról nyíló telken/földrészleten engedélyezhetı, ahol a magánút szélessége legalább 6,0 m és az építés feltételeként meghatározott közmővesítettség biztosítható. A magánút szélétıl épület csak 5,0 m-en túli távolságban helyezhetı el. (12) Önálló hrsz.-ú telek gazdasági területen – indokolt esetben – közforgalom számára megnyitott, korlátlan használatú magánútról is nyitható. (13) Az új közutakat csak utcafásítással szabad kialakítani. Közmővek és hírközlés általános elıírásai 52. § (1) A közüzemi közmőhálózatok és közmőlétesítmények, a - ivóvízellátás, - szennyvízelvezetés, - csapadékvíz-elvezetés, - földgázellátás, - távhıellátás, - villamosenergia ellátás és a - hírközlés (kábel TV), távközlés. hálózatait és létesítményeit közterületen, közforgalom számára megnyitott magánúton vagy a közmő-üzemeltetı telkén belül kell elhelyezni. Ettıl eltérı esetben - ha az ágazati elıírások azt megengedik - szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a hálózat és létesítmények számára területet biztosítani. Az elhelyezésnél az OTÉK vonatkozó elıírásait az érvényben levı megfelelı ágazati szabványokat és elıírásokat be kell tartani.

(2) A közmőhálózatok és létesítmények számára az elıírások szerint védıtávolságot kell biztosítani. A védıtávolságon belül mindennemő tevékenység csak az illetékes üzemeltetı hozzájárulásával engedélyezhetı. (3) Új útépítésnél, útrekonstrukciónál a tervezett közmővek egyidejő kiépítésérıl, a csapadékvizek elvezetésérıl, a közvilágítás kiépítésérıl és a VÁTI MAGYAR REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ÉS URBANISZTIKAI KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG


meglevı közmővek szükséges egyidejő rekonstrukciójáról gondoskodni kell. (4) Épületek építésére engedély csak „Az építés közmőfeltételei” elıírásokban meghatározott közmőellátottsági szint biztosítottsága esetén adható. (5) Utak alatt a közmővek elrendezésénél a távlati összes közmő elhelyezési lehetıségét biztosítani kell. A közmővek elrendezésénél az utcák fásítási lehetıségét is biztosítani kell. (6) Közmővezetékek, járulékos közmőlétesítmények elhelyezésénél az ésszerő közterülethasználatra, a városképi megjelenítésre, a környezetvédelmi (zaj, rezgés, szag) és az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni. (7) Mindennemő építési tevékenységnél a meglevı és megmaradó közmővezetékek vagy közmőlétesítmények védelmérıl gondoskodni kell. Közmővek ágazatonkénti elıírásai VÍZELLÁTÁS 53. § (1)

Az ivóvízellátó gerincvezetékek védıtávolsága a vonatkozó ágazati elıírásokban rögzítettek szerint az adott vezeték-keresztmetszet mellett mindkét oldalon: 300 mm átmérıig védıszerkezet nélkül 3 m, védıszerkezet alkalmazásával 0,3 m (nincs megkötés), (28) 800 mm-ig 5 m, Közúti hidaktól (hídalap) való legkisebb távolság vízvezeték esetében: 4,0 m védıszerkezet alkalmazása nélkül 0,3 m védıszerkezet alkalmazása esetén (nincs megkötés) Vezetékek közötti legkisebb vízszintes távolság vízvezeték esetében: 0,7 m erısáramú kábeltıl 1,5 m csatornától 0,7 m távközlési vezetéktıl kábeltıl (védıszerkezetben) 0,7 m gázelosztó vezetéktıl (2)A Tokodaltáró IV/c ereszkei vízmőkút védıtávolságát az ágazati elıírásoknak megfelelıen kell biztosítani. A jelenleg biztosított felszíni és a felszín alatti 400 m-es sugarú védıtávolságot (védıpillért), melyen belül tilos mindenfajta tevékenység, a vonatkozó kormányrendelet alapján meghatározott védıtávolsággal annak érvénybe lépésekor módosítani kell.

(3) A védıtávolságon belül épület, építmény elhelyezése nem, vagy csak a vezeték tulajdonosa/kezelıje hozzájárulásával engedélyezhetı. VÁTI MAGYAR REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ÉS URBANISZTIKAI KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG


VÍZELVEZETÉS 54. § (1)

Megközelítések, keresztezések a vonatkozó szabvány elıírásai közül a legfontosabbak közterületeken: Épülettıl való legkisebb távolság szennyvízcsatorna esetében: 3,0 m zárt gravitációs vezetéknél védıszerkezet nélkül, 2,0 m zárt gravitációs vezetéknél védıszerkezet alkalmazásával, 7,0 m nyitott szelvénynél, 3,0 m nyomott vezetéknél védıszerkezet nélkül, 0,3 m nyomott vezetéknél védıszerkezet alkalmazásával. Közúti hidaktól (hídalap) való legkisebb távolság szennyvízcsatorna esetében: 3,0 m zárt gravitációs vezetéknél védıszerkezet alkalmazása nélkül, 2,0 m zárt gravitációs vezetéknél védıszerkezet alkalmazása esetén (nincs megkötés), 3,0 m nyomott vezetéknél védıszerkezet nélkül, 0,3 m nyomott vezetéknél védıszerkezet alkalmazásával. Vezetékek közötti legkisebb vízszintes távolság szennyvízcsatorna esetében: 1,0 m vízvezetéktıl, 1,0 m erısáramú kábeltıl, 1,0 m távközlési vezetéktıl, kábeltıl (védıszerkezetben), 1,0 m gázelosztó vezetéktıl.

(2) A szennyvízcsatorna megépítése után a jegyzınek köteleznie kell az érintett fogyasztókat a csatornára való rákötésre. (3) Az ipari szennyvizeket a közcsatornákba csak megfelelı elıtisztítás után szabad bevezetni. A szükséges elıtisztítást a keletkezés telkén belül, a hatóságok által elıírt mértékben kell elvégezni. (4) Benzinkutak, nagyobb parkolók felületérıl a csapadékvizeket csak homokés olajfogón átvezetve lehet közcsatornába engedni. ÁRVÍZ-, BELVÍZVÉDELEM 55. § (1)

A vízfolyások, patakok mentén a vonatkozó Korm. rendelet elıírásait kell betartani: a vizek és a közcélú vízilétesítmények mentén a kezelésre jogosultak és kötelezettek vízgazdálkodással kapcsolatos feladatainak ellátására a patakok mentén 6-6 m parti sávot kell biztosítani a parti sáv szélessége tározók, belvíz és öntözıcsatornák esetében 3-3 m, a VÍZIG kezelésében levı vízfolyások árvédelmi töltéseinek lábától 10-10 m, a VÍZIG kezeléső vízfolyások partélétıl 6-6 m, a társulati kezeléső vízfolyások partélétıl 4-4 m,



-

az önkormányzati kezelésben lévı vízfolyások, árkok partélétıl 2-2 m szélességő sávot karbantartás számára szabadon kell hagyni, a nyílt árkok karbantartására az egyik oldalon legalább 2 m, a másik oldalon legalább 1 m sáv biztosítandó karbantartási célra. a vízfolyások mentén 10,0 m-es sávon belül semmiféle építmény, még közmővezeték sem helyezhetı el, valamint e sáv deponálásra még átmenetileg sem használható. Mindennemő tevékenység csak az illetékes VÍZIG engedélyével végezhetı.

(2)

Korlátozások, jogok: a parti sávban épületet, építményt csak kivételesen, csak az arra illetékes vízügyi- és természetvédelmi hatóság hozzájárulásával lehet elhelyezni. külterületeken a parti sávban általában csak gyepgazdálkodás folytatható. Ha a rendeltetésszerő használatot nem akadályozza, az illetékes vízügyi hatóság elızetes hozzájárulásának megszerzése után az arra illetékes hatóság engedélyezheti szántó, vagy egyéb mővelési ág használatát. (29) a parti sáv jogának gyakorlásáért külön kártalanítás nem jár. (30) a vízfolyások felújítása és karbantartása során keletkezı kotrási iszap elhelyezése – vizsgálatokra alapozott – engedélyhez kötött.

(3) A természeti környezet veszélyeztetettség megelızése érdekében a fakadó vizek által veszélyeztetett területekre -külön jogszabály szerint2 - építési tilalom rendelhetı el. (4) A vizek természetes befolyását ill. áramlását csak a vízügyi hatóság engedélyével az általa meghatározott elıírások megtartása mellett szabad megváltoztatni. VILLAMOSENERGIA-ELLÁTÁS 56. § (1)

2

A villamos mővek biztonsági zónáját a vonatkozó rendelet szerint kell biztosítani. Föld feletti vezeték biztonsági zónáját a vezeték mindkét oldalán a szélsı, nyugalomban levı áramvezetıtıl vízszintesen mért védıtávolság függıleges vetületei közötti terület. Nagyfeszültségő föld feletti vezeték esetén a védıtávolság: 120 kV-on 13-13 m, 1-35 kV-on 5,0-5,0 m, 2,5-2,5 m a vezeték azon szakaszán, amely az MSZ 151 szabvány belterületre vonatkozó megtartásával létesül. Kisfeszültségő föld feletti vezeték esetén 1,0-1,0 m. Földben elhelyezett vezeték biztonsági zónáját mindkét oldalon:

1997. évi LXXVIII. tv 20-22. § VÁTI MAGYAR REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ÉS URBANISZTIKAI KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG


35 kV-ig 1.0 m, 35-120 kV-ig 1,5 m. A szabadtéri villamos alállomások biztonsági zónáját 120-400 kV-ig a létesítmény kerítésétıl ill. a kisajátított terület szélétıl vízszintesen mért 10,0 m-es sáv. (2)

Nagy és kisfeszültségő föld feletti vezeték biztonsági zónában tilos: épület, építmény elhelyezése, oszlop, torony, önálló tartószerkezet, daru, állványzat elhelyezése, robbanás és tőzveszélyes anyag tárolására alkalmas tartály elhelyezése, 4 m-nél magasabb mezıgazdasági kultúrák, gémeskút, sorompó, magasles, lıtér létesítése, robbantás, anyagok tárolása és felhalmozása oly módon, hogy az, az oszlop jármővel való megközelítését akadályozza, olyan munkavégzés (pld gépjármő üzemanyaggal való feltöltése) mely veszélyes, tőzveszélyes anyagok elégetése, a föld felszínétıl mért 3 m-nél magasabb idegen létesítményhez tartozó fémhuzal, sodrony, lánc ki-vagy átfeszítése, 3 m-nél magasabb kerítés létesítése, komló, vagy egyéb magasnövéső futónövény termesztése.

(3)

Földben elhelyezett vezeték (kábel) biztonsági zónájában tilos: bármilyen végleges épületet, építményt, berendezést -kivéve a nyomvonalas létesítmények szabvány szerinti keresztezését, illetve megközelítését- a vezeték fölé építeni, korróziós veszélyt okozó anyagokat a földre kiönteni, fokozottan tőz és robbanásveszélyes anyagokat tárolni, éghetı anyagokat nagy tömegben elégetni, az üzembetartó engedélye nélkül árkot, vagy gödröt ásni, útburkolatot felbontani, fém rudakat szondázás céljából leverni, vagy fúrást mélyíteni.

(4)

Korlátozások nagy és kisfeszültségő föld feletti vezeték biztonsági zónájában: épületre szerelt TV, vagy egyéb antenna, villámhárító 3 m-nél közelebb még feldılés esetén sem lehet, tetıteraszon és erkélyen csak szigetelı anyagú zsinór feszíthetı ki.

(5)

Megközelítések, keresztezések a vonatkozó szabvány elıírásai közül a legfontosabbak közterületeken: Épülettıl való legkisebb távolság kábel esetében: 0,5 m védıszerkezet nélkül, 0,3 m védıszerkezet alkalmazásával. Közúti hidaktól (hídalap) való legkisebb távolság kábel esetében: 0,5 m védıszerkezet alkalmazása nélkül, 0,5 m védıszerkezet alkalmazása esetén. Vezetékek közötti legkisebb vízszintes távolság erısáramú kábelnél: 0,5 m vízvezetéktıl 0,7 m csatornától 0,5 m távközlési vezetéktıl kábeltıl (védıszerkezetben) (31) 0,5 m gázelosztó vezetéktıl.



(6) Az erdıs területen áthaladó villamos vezeték tartóoszlopainak dıléstávolságát figyelembe vevı erdıirtást kell fenntartani. (7) Városképvédelmi szempontból a villamos - közép-, kisfeszültségő és közvilágítási - hálózatokat a jelen rendelet 46. §-ában a felsorolt települési értékvédelmi zónákon belül földkábelbe fektetve kell építeni. (8) Azokon a területeken, ahol a hálózatok föld felett vezethetık, a hálózatokat közös oszlopsorra kell elhelyezni, lehetıleg a közvilágítási lámpatesteket tartó oszlopokra. FÖLDGÁZELLÁTÁS 57. § (1)

A gáz- és kıolajüzemő létesítmények biztonsági zónáját a vonatkozó rendelet szerint biztosítani kell.

(2)

A gázátadó állomások biztonsági zónája a létesítmény kerítésétıl, ill. a kisajátított terület szélétıl vízszintesen 15 m, az átadó borítható szerelvényeitıl 26 m az építési tilalmi sáv.

(3) Gázvezetékek védıtávolsága: (32) D600 mm-es nagynyomású gázvezeték mindkét oldalán 42-42m, (33) D200 mm-es és D160 mm-es nagyközépnyomású települést ellátó gázvezetéknél mindkét oldalon 9-9m. (4)

Tilalmak és korlátozások a biztonsági zónában: a zónában az építkezés tilos, tilos a bányamővelés, tilos zagytér létesítése, tilos a robbantás, tilos 15-15 m-en belül árasztásos öntözés létesítése tilos 5-5 m-en belül fák ültetése, szılı és egyéb kordonok elhelyezése, 50 cm-nél mélyebb talajmővelés, anyagok tárolása tilos 3-3 m-en belül bokrok és cserjék ültetése

(5)

Megközelítések, keresztezések belterületen a vonatkozó szabvány elıírásai közül az elosztóvezetékekre vonatkozóan a legfontosabbak: Épülettıl való legkisebb távolság gázelosztó vezeték esetében: 3,0 m tetszıleges átmérıjő, kisnyomású 4,0 m D<90 mm, középnyomású 5,0 m D>90 mm, középnyomású 7,0 m D<90 mm, nagyközépnyomású 9,0 m D>90 mm, nagyközépnyomású

(6)

A vonatkozó szabvány elıírásai közül a fogyasztói és csatlakozó vezetékekre vonatkozóan a legfontosabbak: Épülettıl való legkisebb távolság gázelosztó vezeték esetében: VÁTI MAGYAR REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ÉS URBANISZTIKAI KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG


-

3,0 m kisnyomású 4,0 m középnyomású 7,0 m D<90 mm, nagyközépnyomású

(7)

A vonatkozó szabvány elıírásai közül a legfontosabbak közterületeken: Vezetékek közötti legkisebb vízszintes távolság kisnyomású gázvezeték esetében: 0,7 m vízvezetéktıl 1,0 m szennyvízcsatornától 0,5 m erısáramú kábeltıl 0,5 m távközlési vezetéktıl, kábeltıl (védıszerkezetben)

(8)

A kisnyomású gázvezeték védıtávolsága védelemmel építve 2-2 m-re csökkenthetı.

(9) Nagyközépnyomású földgázellátás esetén körzeti- vagy egyedi, középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomásszabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetık el. A berendezések a telkek elıkertjében, udvarán helyezhetık el vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetık. TÁVHİELLÁTÁS 58. § Távhıvezeték vezetéket újonnan való létesítését – városképi szempontból - csak föld alatti vezetéssel szabad engedélyezni. HÍRKÖZLÉS 59. § (1)

A település belsı távközlési (telefon) hálózatának fejlesztésénél figyelembe veendı elıírások: Megközelítésekre, keresztezésekre a vonatkozó szabvány elıírásai közül a legfontosabbak közterületeken: Épülettıl való legkisebb távolság távközlési kábel esetében: 1,0 m védıszerkezet nélkül földbe fektetve, 0,5 m védıcsıben földbe fektetve. Közúti hidaktól (hídalap) való legkisebb távolság távközlési kábel esetében: 0,5 m védıszerkezet nélkül földbe fektetve, 0,5 m védıcsıben földbe fektetve. Vezetékek közötti legkisebb vízszintes távolság távközlési kábel esetében: 0,7 m vízvezetéktıl, 0,7 m csatornától, 0,5 m erısáramú kábeltıl, 0,5 m gázelosztó vezetéktıl.



(2) Telefonvezeték, hírközlési vezeték (kábel TV) homlokzatra szerelve nem vezethetı. (3) Városképvédelmi szempontból távközlési hálózatokat a jelen rendelet 47.§ában felsorolt települési értékvédelmi zónákon belül csak földkábelbe vagy alépítménybe helyezve szabad létesíteni. Azokon a területeken, ahol a távközlési hálózatok föld felett vezethetık, a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetékeket közös oszlopsoron kell vezetni. (4) Táv- és hírközlési antennák létesítéséhez az engedély kiadásának feltétele, hogy elızetesen: a) városképi és sziluettvizsgálat készüljön, b) az önkormányzattal egyeztetett helykijelölési eljárás lefolytatásra kerüljön, melynek sikeressége esetén az építési hatóság megadhatja a szakhatósági hozzájárulást. Zöldfelületek 60. § (1) A szabályozási terven jelölt helyeken a telken belül kötelezıen elıírt védıfásításokat, beültetési kötelezettséget a használatba vételi engedélykérelem benyújtásáig meg kell valósítani. A kötelezı fásítás, beültetés hiányában használatbavételi engedély nem adható ki. (2) Minden közterületen kivágott fa esetén kötelezı a kivágott fa 2-szeres törzsátmérıjével megegyezı összátmérıjő fa telepítése. (A törzsátmérı a talaj felett 50 cm magasságban értendı.) (3) A nem termett talajon (tetıkertben, térszín alatti garázs tetején) létesített zöldfelület a zöldfelületi fedettségbe csak csökkentett mértékben számítható bele. Amennyiben a tetıszerkezeten a talajfedés vastagsága 20-50 cm vastagságú, a felület 25%-a számítható bele a zöldfelületi fedettségbe, 50-100 cm vastagság esetén 50%. Teljes értékő zöldfelületként csak az 1,0 m-t meghaladó talajtakarás esetén vehetı figyelembe. Zöldbeton burkolat esetén a gyeprácsos terület – ha a zöldfelület eléri a teljes terület felét – 50 %-ban, a gyephézagos terület 15 %-ban vehetı figyelembe. (4) A szabályozási terven feltüntetett fasorok, utcafásítások telepítését, a beültetési kötelezettséget az épületek, utak engedélyezése során elı kell írni, illetve használatbavételi engedély kiadásának feltétele a megvalósulásuk. (5) Az utcákon a zöldsávokat intenzív fásítással kell ellátni. VÁTI MAGYAR REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ÉS URBANISZTIKAI KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG


(6) A közhasználatra nem szánt védızöldsávokat 80 % borítottságú erdıterületként cserjével vegyesen kell kialakítani.

Általános környezetvédelmi elıírások 61. § (1) A város igazgatási területén csak olyan tevékenységek folytathatók, olyan létesítmények üzemeltethetık, építhetık, amelyek légszennyezıanyagkibocsátása nem haladja meg a telek területe szerinti - a jelen rendelettel elıírt környezetvédelmi zónára vonatkozó - határértékeket. (2) A zaj és rezgés elleni védelem érdekében bármely zajt kibocsátó vagy rezgést okozó létesítmény csak abban az esetben üzemeltethetı, ill. építhetı, bármely tevékenység csak akkor folytatható, ha az általa okozott zaj vagy rezgés mértéke a környezetében a vonatkozó rendeletben és a jelen rendeletben szabályozott környezetvédelmi zónára vonatkozó határértékeket nem haladja meg. (3) A város igazgatási területén állattartás a jelen elıírások 43. § (28) és (29) bekezdése és a vonatkozó egyéb jogszabályok, hatósági elıírások együttes figyelembevételével engedélyezhetı. (4) Kommunális hulladék, állati tetem, szippantott szennyvíz és szennyvíziszap csak az erre a célra létesített, hatósági engedéllyel rendelkezı telepen, lerakóhelyen helyezhetı el. (5) A (4) bekezdés szerinti létesítmények körüli védıtávolságon belül lakó- és szállásépület, élelmiszertároló és feldolgozó, kereskedelmi- és vendéglátó-, valamint a szabadidı eltöltését szolgáló épület és sportolási létesítmény, továbbá üzemi mérető állattartótelep nem létesíthetı. (6) Veszélyes hulladék az üzemek területén csak átmeneti jelleggel, a vonatkozó jogszabályok és hatósági elıírások betartásával tárolható. (7) A telek tulajdonosa köteles gondoskodni a keletkezı szennyvíz, (trágya), kommunális hulladék és egyéb hulladék ártalommentes átmeneti tárolásáról és a kijelölt telepekre szállításáról.



(8) Élıvízfolyásokba, csapadékcsatornákba, felhagyott kutakba bármely hulladékot, szennyvizet vezetni tilos, a meglévı szennyvízbekötéseket meg kell szüntetni. (9) A talaj- és talajvíz védelme érdekében kommunális szennyvíz belterületen csak közcsatornába vezethetı. (10) Beépítésre nem szánt területeken élıvizek, csatornák partjától számított 30 m védıtávolságon belül épület és bármely gazdasági célú építmény nem létesíthetı. (11) Vízfolyások, csatornák mederrendezése csak természetszerően történhet, a partjuk mentén levı természeti területek, növényállományok károsítása nélkül. (12) Külszíni anyagnyerı helyek területét a bányászat megszüntetése után a tulajdonos, üzemeltetı köteles újrahasznosításra elıkészíteni. (13) Közutak külterületi szakaszának védıtávolságán belül beépítésre nem szánt területen a levegıszennyezés és zajhatás miatt lakóépület akkor sem létesíthetı, ha épület létrehozását a szakhatóság megengedi.

Záró rendelkezések 62. § (1) Ez a rendelet mellékleteivel együtt 2005. november 1-én lép hatályba. Elıírásait ezt követıen indult eljárásokban kell alkalmazni. (2) A rendelet a módosított, VÁTI Kht.(TSZ2984/2004-3.22) számú szabályozási tervvel együtt érvényes. (2) a.)

Jelen rendelet a szabályozási tervvel együtt érvényes. A szabályozási terv az alábbi tervlapokat tartalmazza:

- szabályozási tervlap, - érvényességi zóna tervlapja, - beépítésre szánt terület-beépítésre nem szánt területek tervlapja, - rendeltetési zónák tervlapja, (34) karakter zónák tervlapjai, (35) építési karakterek szerinti besorolás tervlapja, (36) beépítési mód szerinti besorolás tervlapja, VÁTI MAGYAR REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ÉS URBANISZTIKAI KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG


(37) telekméret szerinti besorolás tervlapja, (38) megengedhetı maximális beépítési % szerinti besorolás tervlapja, (39) kialakítandó minimális zöldfelületi arány szerinti besorolás tervlapja, (40) legnagyobb megengedett építménymagasság szerinti besorolás tervlapja, - az építés közmőfeltételeinek tervlapja, - zajvédelmi zónák tervlapja, - levegıtisztaság-védelmi zónák tervlapja, - települési értékvédelem 1. (városszerkezeti és városképi jelentıségő, kilátásvédelmi és természeti értékvédelmi) zónák tervlapja, - települési értékvédelem 2. (objektumvédelem és régészeti védelem)zónáinak tervlapja, (41) korlátozások és tilalmak zónáinak tervlapjai. (2) b.) Dorog, Esztergom út (5/3 hrsz.), a Bányász-körönd (1739 hrsz.), a PROFI Áruház (1737/5 hrsz.) és az 1738 hrsz. Által határolt tömb területének szabályozási tervlapjaival. (3) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejőleg a Dorog Város Önkormányzata Képviselıtestülete 20/1995 (X.27.) számú rendelete Dorog város építési szabályzatának megállapításáról érvényét veszti. (4) Kihirdetés napja 2005. október 28. (5) E rendelet kihirdetésérıl a jegyzı gondoskodik.

Dr. Tittmann János polgármester

Tallósi Károly címzetes fıjegyzı



1. SZ. MELLÉKLET FOGALOM-MEGHATÁROZÁSOK Szabályozási vonal a közterület és nem közterület határát elválasztó vonal. A meglevı és változatlanul maradó szabályozási vonalak (jelenlegi közterület felé esı telekhatárok) alaptérképi jelöléssel maradnak, a meglevı vonalakat a szabályozási terv grafikája nem takarja. Az elsı rendő szabályozási vonal csak a településszerkezeti terv módosításával együtt változtatható. (A szabályozási terven a közterület színezése mutatja, hogy a szabályozási vonal elsı- vagy másodrendő, ill. hogy a lehatárolt közterület közlekedési célú vagy zöldfelületi közterület.) Másodrendő szabályozási vonal jelöli azokat a közterületi határokat, melyek részletes szabályozási terv keretében módosíthatók. Kötelezı építési vonal az a vonal, melyen az épület azon irányú homlokzatának 70 %-a kell álljon. A kötelezı építési vonaltól eltérni csak részletes szabályozási tervvel indokolt esetben lehet.



Irányadó építési vonal az az építési vonal, amelytıl az épület a közterület felé nem térhet el, a telek belseje felé az épület maximum 5 m-t térhet el. Belterületi határ a település bel- és külterületét elválasztó vonal. A meglevı belterületi határ alaptérképi jel. Mellék-funkciójú épület (a korábbi OÉSZ fogalmak szerinti melléképület) a rendeltetési zóna szerinti felhasználást kiegészítı funkciójú önálló épülete. Vegyes - telepszerő - beépítési mód az építési telek sajátos, kialakult beépítési módja, ahol a szabályozás során egy építési hellyel nem határozható meg a telek beépíthetısége. Elvi építési engedélyezési terv keretében lehet tisztázni a telken belül az építési helyek elhelyezkedését. Újonnan tervezett területen telepszerő beépítési mód helyett szabadonálló beépítési módot kell alkalmazni. Megszőntetı jel jelöli a megszüntetendı vonalakat. A jel azonos függetlenül attól, hogy a megszüntetendı vonal telekhatárt, épületet vagy egyéb lehatárolást jelent. A közterület alakításával kapcsolatos megszőntetı jel kötelezı, a telkek egymás közötti alakításával kapcsolatos megszőntetı jelek javasolt megszőntetés jelölnek. Földszinten kötelezı publikus funkció jel jelöli azokat a területeket, ahol az épület földszintjének utcai oldalán csak kereskedelmi, vendéglátási ill. szolgáltatási funkció helyezhetı el. A szolgáltatási funkcióba a közforgalmú iroda (pl. ügyvédi iroda) és a (magán)orvosi rendelı is beleértendı. A földszint kert felıli oldalán kötelezı publikus funkció esetén is megengedett a lakófunkció. Beültetési kötelezettség jel jelöli az egyes telkek azon területrészeit, ahol a telken kötelezı erıvel zöldfelület létesítendı. E területen belül épület/épületrész nem (még mellékfunkciójú épület sem) helyezhetı el. A jelölt telekrész minden megkezdett 100 m2-e után egy nagy lombkoronát növelı fa ültetése kötelezı.



2. SZ. MELLÉKLET A rendeletben szabályozott haszonállat-tartási feltételek mellett új állattartó létesítmények építésénél az alábbi védıtávolságokat kell betartani: Létesítmény lakóépülettıl (saját lakásnál fele távolság) Kisállat Ketrece, ólja

20 állatig 21-50 állatig 51-200 „ Nagyállat – II. kategória ólja, kifutója (egyszeri szaporulata 6 hónapig) 2 állatig 2-6 állatig Nagyállat – I. kategória Istállója (egyszeri szaporulat 1 éves korig) 2 állatig Méhek kaptárjai

Védıtávolság/m ásott Kúttól Élıvízfolyástól

Fúrt

10 12 16

10 12 15

6 6 10

12 18

15 15

10 10

20 15

15 -

10 -

A védıtávolság haszonállat-tartásnál egészségügyi, élelmiszer kereskedelmi és vendéglátóipari, oktatási, mővelıdésügyi létesítmény esetén a telekhatártól számított 100 méter. Haszonállat: e rendelet alkalmazása szempontjából minden olyan állat, amelyet fogyasztás vagy jövedelemszerzés céljából tartanak, illetve tenyésztenek. Haszonállatok fajtái: - Nagyállat – I. kategória: ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly - Nagyállat – II. kategória: sertés, juh, kecske (ha haszonállatként tartják, ide sorolt a kutya is) - Kisállatok: baromfi (tyúk, gyöngytyúk, lúd, kacsa, pulyka és húsgalamb), házinyúl és prémes állat fajok (nutria, csincsilla, angóranyúl, sarki- és ezüstróka, nyérc, görény) (ha haszonállatként tartják, ide sorolt a macska is) - Méhek Kedvtelésbıl tartott állat: minden olyan állat, amely nem minısül haszonállatnak, illetve veszélyes állatnak. E rendelet alkalmazásában elsısorban az eb és a macska értendı ide.



1. SZ. FÜGGELÉK Országos védelem alatt álló épületek ill. objektumok 1. Templom tér Hrsz. 1157 Rk templom, barokk, 1767-75. Berendezés: 18.sz-i 2. Késı római lakótelep maradványai, 4.sz. Hosszúrétek dőlı Hrsz. 0292/11

2. SZ. FÜGGELÉK Helyi védettségre javasolt objektumok Épületek 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.

A Városháza épülete (épült: 1922. Gáthy Z.) 1592 hrsz A DOSZÉN Rt. volt igazgatósági épülete (épült: 1920. Fleischl R.) 1518/5hrsz A Mővelıdési Ház épülete – a mővészeti alkotásokkal együtt (épült: 19241926. Littke Kázmér) 884 hrsz A Bányász templom (épült: 1924-1931.Gáthy Z.) 1826 hrsz A Református templom (épült: 1936. Puskás K.) 599 hrsz Az OTP épület (Berberich-ház) 1412/1 hrsz Az Arany János Városi Könyvtár (Casino épülete, épült: 1913-1923.Gáthy Z.) 1192 hrsz A Mátyás király u. 1. sz. (volt tanácsház épülete, 1892.) 1158 hrsz A Bécsi u. 8. sz. ház (régi sváb ház) 1044/1 és 1046 hrsz A „Reimann” aknai bánya alagút bejárata (épült: 1915-1918.) 1518/12 és 1815/22 hrsz A Mária-barlang (épült: 1926.) 1305 hrsz A Kálvária együttese (épült: 1929. felújítva: 1996.) 0222/1 hrsz A Bányász-dísztér (épült: 1981.) 1801/1 hrsz A Hısök tere létesítményei és környéke (épült: 1927-1928, 1993.) 1156/1, 1156/2, 1194/2 és 1194/3 hrsz A régi temetı egyes síremlékei, német és magyar sírkövek (1846., ravatalozó és fıkapu) 534/5 hrsz



16. A hatvan ágyas kórház (épült: 1922., 1938-ban emeletes kórház terveit Gáthy Z. készítette) 1467 hrsz 17. A központi meddıhányó, mint technika történeti és tájvédelmi elem (1920tól) 18. A falusi római katolikus plébánia hivatal épülete, terméskı kerítése (1769.) 1155 hrsz 19. A sportpálya Munkás utca felıli fıbejárata és a zene pavilon (épült: 19221925., tervezte Gáthy Z.) 725/2 hrsz 20. Erkel Ferenc Zene Iskola (Perl József patikája) 1430/1 hrsz 21. Dózsa György Általános Iskola (tervezte Gáthy Z.)1825 hrsz 22. A Bécsi út 43. sz. épület, „Román ház” (épült: 1930-as években) 1454 hrsz 23. A Bányász Múzeum épülete (épült: 1930-as években, 1983-tól bányászati múzeum) 118/40 hrsz 24. Az ipartestületi székház (épült: 1927.) 1627 hrsz 25. A kitelepítés áldozatainak emlékmőve (avatása 1997. május 17.) 1156/1hrsz 26. Közösségi Ház (volt falusi kultúrház, Gáthy Z. terve) 1591 hrsz 27. Volt egészségház épülete. 1592 hrsz 28. Schmidt S. villa (ma BM. kapitányság /épült: 1938.) 1191 hrsz 29. VIII-as aknai fürdı épülete (tervezı: Mende Valér, 1914-1915) 1518/9, 1518/12 és 1518/13 hrsz 30. Schmidt-villa nyári lak (tervezte Gáthy Z., 1923-1924) 12 hrsz

Köztéri szobrok, emlékmővek 1.

Petıfi tér 1848-49-es emlékmő-szobor (alkotó Kucs Béla, felújítást nyert 1998. Gonda György kıfaragó és Puchner Ferenc tervei alapján) 637 hrsz 2. Rákóczi út „pihenı bányász” (Kucs Béla alkotása) 1473/28 hrsz 3. Kucs Béla „emlékfej” a Zrínyi I. Iskola elıkertjében. 1453 hrsz 4. Német feliratú kıkereszt a falusi templom keleti oldalán. 1157 hrsz 5. 1824-es kereszt a templom elıtt részen. 1156/1 hrsz 6. Zsigmondy Vilmos mellszobra (alkotó Markup Béla, kerttervezı Balla Andrásné) 731/66 hrsz 7. F-4-es Ajtai Szilárd féle marófejes fejtıgép a József Attila Mővelıdési Ház parkjában. 884 hrsz 8. Szökıkút-díszkút teknısbékákkal a József Attila Mővelıdési Ház parkjában (tulajdonos: az Önkormányzat) 884 hrsz 9. Hısök tere 1956-os emlékkı. 1156/2 hrsz 10. Hısök tere postakocsi állomás emléktáblája. 1194/2 hrsz 11. Hısök tere 1944-es hőségkı. 1156/2 hrsz 12. Hısök tere a település létesülése és a szén megtalálásának emlékköve. (1981.) 1194/2 hrsz



13. Hısök tere 1941-45-ös sírkert (tervezı: Nagya Henriette, Puchner Ferenc) 1156/2 hrsz 14. Hısök tere örökmécses (tervezı: Horváth György) 1156/2 hrsz 15. Szénbánya-vállalat központi irodája elıtt „Bányász Emlékmő” (tulajdonos: Lencsehegyi Szénbánya Kft.). 1518/5 hrsz 16. „Rockefeller Emlékmő” a Jubileum téren. (tervezı: Furlán F., szobrász: Gonda György) 1801/2 hrsz 17. OMBKE emléktábla a volt Kaszinó épület Hısök terei oldalfalán. 1192hrsz 18. Fáy András emléktábla 1817/12 hrsz 19. Schmidt Sándor emléktábla 118/6 hrsz

3. SZ. FÜGGELÉK Városképi jelentıségő parkok és kertek 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Otthon tér 884 hrsz Petıfi tér 637 hrsz Hısök tere 1156/2 hrsz és templom tér 1156/1 hrsz Mária tér 1305 hrsz Korház és Rendelıintézet kertje és 1467, 1466/4 és 1466/3 hrsz Temetı kertje 534/5 hrsz Schmidt-villa nyárilak kertje 12/1 hrsz 1508/1 hrsz telek kertje

Városképi jelentıségő fasorok 1. 2. 3.

Rákóczi Ferenc utca 1472 hrsz Zrínyi utca 1496 hrsz Kossuth Lajos utca 1448 hrsz




2001 (XI.8.) SZÁMÚ RENDELETE DOROG VÁROS ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL SZÓLÓ RENDELETÉNEK MÓDOSÍTÁSÁRÓL *

Recommend Documents