2001. (III.20.) önkormányzati rendelete

2/2001. (III.20.) önkormányzati rendelet Pétfürdő nagyközség helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről

Időállapot: 2001. március 20.

Pétfürdő Nagyközség Képviselő-testületének 2/2001. (III.20.) önkormányzati rendelete Pétfürdő nagyközség helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről Pétfürdő Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Törvény és a 253/1997. Kormány rendelet alapján megalkotja a következő helyi építési előírásokat és elrendeli annak alkalmazását. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.§. rendelet hatálya kiterjed Pétfürdő község teljes közigazgatási területére. A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, telket alakítani, az övezeti előírások megtartásával épületet elhelyezni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni, közműhálózatot kiépíteni - az országos érvényű, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. Évi LXXVIII. Törvény alapján kiadott 253/1997 (XII. 20) Kormány rendelet és mellékletei, az OTÉK és egyéb törvényi és hatósági előírások valamint e Településszerkezeti Terv szabályozási előírásaiban foglaltaknak megfelelően szabad. Jelen előírásokat Pétfürdő Nagyközség Önkormányzati Képviselő-testületének 342/1999.(X.27.) számú határozatával elfogadott Településszerkezeti Terv-vel, valamint a Településszerkezeti Terv alapján készült - e rendelet mellékleteit képező - Szabályozási Terv- vel együtt kell alkalmazni. Rendelet tervmellékletei: - Beépítésre szánt terület szabályozási tervei SZ-1/a; SZ-1/b - Közigazgatási terület szabályozási terve SZ-2 - Alátámasztó tervi munkarészek E-1; E-2; Z-1; Z-2; U-1; U-2; U-3; M-1/a; M-1/b; M-2/a; M-2/b; FG-1/a; FG-1/b; KGE-1/a; KGE-1/b; TF-1/a; TF-1/b. Az Sz-1/a számú szabályozási tervlapot és az U-1 számú közlekedésfejlesztési tervlapot a Képviselő-testület 3/2001.(I.25.) számú határozatában foglalt módosításnak megfelelően kell alkalmazni.

2.§. Az OTÉK által meghatározott és a tervben alkalmazott szabályozási elemeket kötelezőknek kell tekinteni. Ezen elemek módosítása a Településszerkezeti Terv módosítását vonja maga után. Az épületek elő-, oldal- és hátsókertjeinek minimális méreteit a szabályozási terv szerint kell betartani, illetve általános esetben az OTÉK-ben foglaltak a mérvadóak.

1



A tervben javasolt telekalakítások, telekosztások irányadó tájékoztató jellegűek. Telekalakításhoz, telekrendezéshez, építmény és kerítés elhelyezéséhez- ingatlan nagyságra tekintet nélkül- az I. fokú építési hatóság engedélyét kell kérni. Azokon a területeken, ahol a terület-felhasználás vagy az építési övezet a terv szerint megváltozik, a telekalakítás és építés a változásoknak megfelelően engedélyezhető. Az építési tevékenység csak rendezett telek (a szükséges telekalakítás, közművesítés stb.) esetén engedélyezhető. Az építési engedélyeztetés során, az egyeztetési vázlatrajzok alapján a tömeg, tetőidom, épületanyag használat és homlok-zatkialakítás vonatkozásában az építési hatóság - Pétfürdő települési önkormányzata egyetértésével - egyedi megkötéseket tehet. Azok az engedély nélkül épített építmények, melyek visszavonásig érvényes fennmaradási engedéllyel rendelkeznek, csak akkor kaphatnak végleges fennmaradási engedélyt, továbbá csak akkor végezhetnek rajtuk építési tevékenységet, ha jelen szabályozási előírásokban foglaltaknak megfelelnek, illetve az építési tevékenységgel az elérhető. TELEPÜLÉSSZERKEZET 3.§. 1. A Község beépítésre szánt területei az építési használatnak általános jellege, valamint a sajátos építési használatuk szerint: a. b. c. d.

lakó

- kisvárosias lakó - kertvárosias lakó vegyes - településközpont jellegű vegyes - központi vegyes gazdasági - kereskedelmi, szolgáltató - ipari különleges - sportlétesítmények, strand - temető terület, stb. - homokbánya területe - hulladékkezelők, lerakók területe

KL KEL TV KV KG IG SP, ST TEM B SZ

2. A Község beépítésre nem szánt területei az építési használatnak általános jellege, valamint a sajátos építési használatuk szerint: közlekedési területek - általános közlekedési területek - vasútterületek b. zöldterületek - közpark c. erdőterületek - erdő - szociális és turisztikai erdő - védelmi rendeltetésű erdő d. mezőgazdasági területek - mezőgazdasági terület - mezőgazdasági kert e. egyéb terület - vízgazdálkodási övezet - vízgazdálkodási turisztikai - sport övezet - vízgazdálkodás - szennyvíztisztító - vízgazdálkodási - vízmű a.

K VA KP E ES EV, M MK VT VTT VTS VTV

2



BELTERÜLET BŐVÍTÉSE 4.§. A beépítésre szánt területek közül a lakóterületi, gazdasági felhasználásra szánt és a jelenlegi belterülethez közvetlenül csatlakozó területrészek a szabályozási terven jelöltek szerint belterülethez csatolandók. Beépítésre szánt területekbe kell csatolni: - 0336/3 hrsz-ú ingatlan K-i részét - 0338/11 hrsz-ú ingatlan DK-i részét - 0319/2-17 hrsz-ú ingatlanokat - 0319/17 hrsz-ú ingatlan K-i részét - 0319/21 hrsz-ú ingatlan K-i részét - 0320 hrsz-ú ingatlan É-i részét - 0321 hrsz-ú ingatlan K-i részét - 0322/2,3, 11, 12, 13, 14 ,15 hrsz-ú ingatlanok - 0322/10, 16 hrsz-ú ingatlanok K-i részét A belterületi határ módosítását a rendezés időszerűsége esetén az Önkormányzat rendeli el. A belterületbe vonás a regionális területrendezési tervvel összhangban valósítható meg. A. 1.

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

LAKÓTERÜLET, LAKÓÉPÜLETEK ELHELYEZÉSE

5.§. A lakóterületek építési övezeteit a szabályo zási és a szerkezeti terv tünteti fel. A lakóterületen az alábbi funkciójú épületek helyezhetők el: 1.1. Kisvárosi lakóterületen elhelyezhető: - több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, meglévő, (új építménynél 10 m épületmagasságot meg nem haladó) lakóépület - a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató vendéglátó épület - egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület - sportlétesítmény - a terület rendeltetésszerű használatát (lakó funkcióját) nem zavaró hatású kézműipari épület A zöldfelületi fedettség min. 60% legyen. 1.2. Kertvárosi lakóterületen elhelyezhető: - több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, meglévő vagy új építménynél 4,5 m épületmagasságot meg nem haladó, max. kétlakásos vagy csoportos ( sorház, láncház, átriumház ) lakóépület - a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató vendéglátó épület - egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület - a terület rendeltetésszerű használatát (lakó funkcióját) nem zavaró hatású kézműipari épület A telken belüli zöldfelületi fedettség min. 60% legyen. A fenti funkciók elhelyezésének feltétele, ha: - a vonatkozó előírások betarthatók - a szakhatóságok hozzájárulnak - az OTÉK szerint szükséges parkolóhelyek telken belül biztosíthatók. Az építési telkek mérete a kialakult szerkezet függvénye.

3



A telek tovább ott oszthatók: - ahol az osztás utáni telekméretek az övezetre előírt telekméret legkisebb értékét elérik és az osztás után kialakult telkeknél biztosítható a közvetlen közterületi útkapcsolat - az osztás után kialakult telkek legkisebb utca felöli szélessége min. 18 m lehet -telekhatár rendezése esetén a telkek legkisebb utca felöli szélessége min. 14 m lehet Az épületek építménymagassága az utcai-, oldal- és hátsó homlokzatánál nem lépheti túl az építési övezetre meghatározott értéket. Új épületnél az előkert min. 5 m lehet, kialakult beépítés esetében a környező épületek elő- és oldalkert méreteihez kell igazodni. A terven jelölt új beépítési helyek kijelölésekor a terven ábrázolt elő-, oldal- és hátsókertek méretei minimumként tartandók be. SZABADON ÁLLÓ BEÉPÍTÉSNÉL A főépület az utcai építési vonalra merőlegesen max. 20 m mélységű lehet, szélessége az utcai fronton és attól mérve 10 m mélységben 12 m lehet. OLDALHATÁRON ÁLLÓ BEÉPÍTÉSNÉL A főépület az utcai építési vonalra merőlegesen max. 20 m mélységű lehet, szélessége az utcai fronton és attól mérve 10 m mélységben 10 m lehet. Az építési hossz 1/3-án lehet az épület szélessége 11 m. Új épületek kialakítása csak magas tetővel történhet. A tető kialakításakor kívánatos az utcára merőleges főgerincű nyeregtető oromfalas, esetleg csonka kontyos megoldással. A tető hajlásszöge 30-45o közötti lehet, héjalása pedig cserép vagy bituzsindely. Kerülendő a szerelt küllemű lakóépületek létesítése kőépületeknél hullámpalafedés alkalmazása. Az utcai homlokzaton az eresz kiülés max. 60 cm, az udvarin max. 100 cm lehet. Tetőtér beépítése esetén csak egy szintes tetőtér alakítható ki, ezért csak egy soros tetőablak (álló vagy síkban fekvő) létesíthető. Az oldalkert, hátsókert min. mérete az OTÉK előírásainak kell, hogy megfeleljen. Kerítés terméskőből, homlokzati téglából, falazott lábazatos áttört faléc, kovácsoltvas, fémháló kitöltő mezővel utca felöl max. 1,60 m, szomszéd felé max. 2 m magasságig készülhet. A kerítésen a személybejárón kívül egy 3 m széles kocsibejárót lehet létesíteni. Kerítés csoportos beépítési módnál növényzettel, nyírt sövénnyel is képezhető. Lakóépületek utcára néző földszintjén magánkereskedelem és szolgáltatások részére üzlethelyiség ott alakítható ki, ahol a max. beépítési %-ot, max. épületmagasságot nem növeli ill., ahol ezt a gyalogos és gépkocsi forgalom zavarása nélkül, megfelelő esztétikai és településképi kialakítással az építési hatóság engedélyezi. Zajos, bűzös, környezetet károsító tevékenységek lakóövezetben nem engedélyezhetők.

2. 6.§. 2.1.

LAKÓÖVEZETEK

KL - kisvárosias lakóövezetben

4


Beépítési módja

Szabadonálló Oldalhat. álló

Övezeti jele

Sz O


Az építési telek Legkiseb Legnagyobb b területe beépítettsége m2 %

K / 1.000 K / 1.000

20 / 30 20 / 30

Építmények legkisebb – legnagyobb építménymagassága H K K

Legkisebb zöldfelülete %

60 60

-jelű övezetben elhelyezhető vagy a meglévő lakóépületek átépíthetők több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, meglévő társasházak épületmagasságát meg nem haladó lakóépületté. Ebben az övezetben csak szabadonálló, oldalhatáron álló 20-30%-os telekbeépítettséggel, kialakult építménymagasságú min. 1000m2 alapterületű telken létesíthető vagy átépíthető lakóépület (társasház) a terven ábrázolt helyeken és esetekben. Meglévő tömbtelkes övezetekben a kialakult állapottól eltérő változtatás (új épület telepítése, meglévő átépítése, tetőtérbeépítés, utcanyitás, telekalakítás) csak szabályozási terv alapján történhet.

2.2.

KEL - kertvárosias lakóövezetben

Beépítési módja

Övezeti jele

Szabadonálló

Sz

Oldalhat. álló Ikresen csatl.

O Ikr

Csoportos

Cs

Az építési telek Legkiseb Legnagyobb b területe beépítettsége % m2

K/ 800 / 900 K/ 800 / 900 K/ 800 / 900 K / 300


30

Építmények legkisebb – legnagyobb építménymagassága H K / 4,5

30

K / 4,5

60

30

K / 4,5

60

40

K

60

60

Ebben az övezetben szabadon-, oldalhatáron álló, csoportos, ikresen csatlakozó, 30-40%-os telekbeépítettséggel, kialakult vagy max. 4,5 m építménymagasságú, kialakult vagy min 800 900 m2, csoportos beépítésnél min. 300m2 alapterületű telken létesíthető vagy átépíthető lakóépület a terven ábrázolt helyeken és esetekben. Az újonnan megvalósuló építmények magassága, illeszkedési elv alapján, az utcára jellemző legyen vagy a szomszédos 2-2 épület által meghatározott építmény magasságokhoz kell igazodni.

5


3.


TELEPÜLÉSKÖZPONT, KÖZPONTI VEGYES TERÜLET

7.§. A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi stb. építmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakó funkcióra. A központi vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan helyi településrész szintű igazgatási, kereskedelmi stb. építmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakó funkcióra 3.1. Településközpont vegyes területen elhelyezhető: - igazgatási, egyházi, oktatási, kulturális, egészségügyi, szociális - kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szállás-szolgáltató - közösségi szórakoztató épület - lakó és sportlétesítmény - üzemanyagtöltő stb. 3.2. Központi vegyes területen elhelyezhető: - igazgatási, egyházi, oktatási, kulturális, egészségügyi, szociális - kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szállás-szolgáltató - közösségi szórakoztató épület - lakó és sportlétesítmény - üzemanyagtöltő stb. A megkívánt zöldfelületi fedettség a központokban 40%. Az épületek kialakításakor, az övezetben elhelyezendő új épületek vagy a meglévők átépítésekor több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 4,5 – 6,5 m épületmagasságot meg nem haladó építmények valósíthatók meg, de nem több mint két épület egy építési telken. Ebben az övezetben szabadon-, oldalhatáron álló, max. 40%-os telekbeépítettséggel, kialakult vagy min 600 m2 alapterületű telken létesíthető vagy átépíthető épület a terven ábrázolt helyeken és esetekben. Az újonnan megvalósuló építmények magassága, illeszkedési elv alapján, az utcára jellemző kell, hogy legyen.

3.1.1. TV – településközpont vegyes övezet Az építési telek Beépítési módja

Övezeti jele

Legkiseb b területe m2

Legnagyobb beépítettsége %

Építmények legkisebb – legnagyobb építménymagassága H


6


Szabadonálló Oldalhat. álló

Sz O

K K


20 / 40 / 60 20 / 40 / 60

K K

60 / 40 / 20 60 / 40 / 20

- Ebben az övezetben új építmények elhelyezhetők vagy a meglévő épületek átépíthetők több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, a meglévő épületek magasságát meg nem haladó épületté. Ebben az övezetben szabadon-, oldalhatáron álló, 20-40-60%-os telekbeépítettséggel és min 20-40-60% zöldterületi fedettséggel, kialakult építménymagasságú, kialakult telken létesíthető vagy átépíthető épület a terven ábrázolt helyeken és esetekben. 3.2.1. KV - központi vegyes övezet Az építési telek Beépítési módja

Övezeti jele




20 / 40 / 60

Építmények legkisebb – legnagyobb építménymagassága H K / 4,5 / 6,0

Szabadonálló

Sz

Oldalhat. álló

O

K /1000 / 1 ha K 1.000 / 1 ha

20 / 40 / 60

K / 4,5 / 6,0

60 / 40 / 20

60 / 40 / 20

-az övezetben új építmények elhelyezhetők vagy a meglévő épületek átépíthetők több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, földszint, tetőtér vagy emelet épületmagasságot meg nem haladó épületté. Ebben az övezetben szabadon-, oldalhatáron álló, 20-40-60%-os telekbeépítettséggel és min 60-40-20% zöldterületi fedettséggel, kialakult vagy max. 4,5-6,0 m építménymagasságú, kialakult vagy min 1.000-10.000 m2 alapterületű telken létesíthető vagy átépíthető épület a terven ábrázolt helyeken és esetekben.

4.

GAZDASÁGI TERÜLET

8.§. A gazdasági terület elsősorban gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál. A gazdasági terület lehet: - kereskedelmi, szolgáltató terület - ipari terület 1. A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavarú hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. A területen elhelyezhető: - mindenfajta nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület - igazgatási, egyéb irodaépület - parkolóház, üzemanyagtöltő

7



- sportlétesítmény

1.1.

KG – kereskedelmi, szolgáltató övezet Az építési telek

Beépítési módja Szabadonálló Oldalhat. álló

Övezeti jele



Sz O

K / 5.000 K / 5.000

40 40

Építmények legkisebb Legkisebb –legnagyobb zöldfelülete építménymagassága % H K / 10 40 K / 10 40

A megkívánt zöldfelületi fedettség kereskedelmi, szolgáltató területeken a be nem épített terület min. 40%-a. Az övezetben elhelyezendő új épületek több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, tevékenység függvényében meghatározott de 10 m épületmagasságot meg nem haladó építmények valósíthatók meg, de nem több mint két épület egy építési telken. Ebben az övezetben szabadon-, oldalhatáron álló, min. 10 m-es elő, oldal és hátsókerttel, 40%-os területbeépítettséggel, kialakult vagy min. 5.000 m2 alapterületű telken létesíthető vagy átépíthető gazdasági épület a terven ábrázolt helyeken és esetekben.

2. Az ipari terület olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el. A területen elhelyezhető: - jelentős mértékű zavaró hatású terület - egyéb ipari terület

2.1.

IG – ipari övezet Az építési telek

Beépítési módja Szabadonálló Oldalhat. álló

Övezeti jele



Sz O

K / 1 ha K / 1 ha

40 40

Építmények legkisebb Legkisebb –legnagyobb zöldfelülete építménymagassága H % K K

40 40

A megkívánt zöldfelületi fedettség ipari területeken a be nem épített terület min. 40%-a. Az övezetben elhelyezendő új épületek több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, tevékenység függvényében meghatározott épületmagassággal valósíthatók meg. Ebben az övezetben szabadon-, oldalhatáron álló, min. 10 m-es elő, oldal és hátsókerttel, 40%-os területbeépítettséggel, kialakult vagy min. 1 ha alapterületű telken létesíthető vagy átépíthető

8



gazdasági épület a terven ábrázolt helyeken és esetekben. Pétfürdőn a kialakult iparterületen kívül új iparterület kijelölése és megvalósítása nem tervezett.

5.

KÜLÖNLEGES TERÜLET

9.§. Különleges területekbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt a többi beépítésre szánt területektől eltérőek. Különleges területek lehetnek: - sportlétesítmények, strand területe - temetők területe - homokbánya területe - hulladékkezelők, lerakók területe A 1809 hrsz-ú ingatlanon lévő temető az 1807, 1806 hrsz-ú ingatlanok területén bővülhet. A szükséges gépkocsi parkolók a az 1807, 1806 hrsz-ú ingatlanok területén de a temetőkerítésen kívül oldhatók meg. A 0277/1 hrsz-ú ingatlanon, a Közép Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség 34.269-7/98 szú engedélye alapján veszélyes hulladék átvevő, ártalmatlanító, kísérleti kezelési hely került elhelyezésre. A telep üzemeltetésekor be kell tartani az engedélyben előírtakat és a veszélyes hulladék kezelési technológiájával kapcsolatos törvényeket, kormányrendeleteket és egyéb előírásokat.

6.

KÖZLEKEDÉSI TERÜLETEK

10.§. A közlekedési területeket és létesítményeket a terv ábrázolja. Az utak szabályozási vonallal meghatározott területsávjai mentén létesítményt elhelyezni csak a területsáv megtartásával lehet. A területsávba eső meglévő épületen építési tevékenység csak az alábbiak mérlegelésével lehet: - a területsáv kialakulásának várható ideje - az épületnek a területsávban elfoglalt helye - az épület sajátosságai (eszmei és gazdasági értéke) Az utak védősávjaiban építési tevékenység az illetékes közlekedési szakhatóság állásfoglalásának figyelembe vételével engedélyezhető.

11.§. A község területén a közúthálózat területbiztosítást igénylő elemei: 1. Települési főút 2. Települési mellékutak - gyűjtő és gyűjtő jellegű utak - lakóutak - vegyesforgalmú utak - gyalogutak, kerékpárutak - parkolók, garázshelyek - vasúti területek

9



Közutak területigénye: - Települési főút 20 – 22 – 24 – 28 m 7207 Lepsény – várpalotai összekötő út átkelési szakasza - tervezett ipartelepi főút 22 m - Települési mellékutak gyűjtő és gyűjtő jellegű utak 22 – 16 m lakóutak 16 – 14 – 12 – 10 m vegyesforgalmi utak 10 m gyalog és kerékpárutak 4-6–8m - Parkolók

- merőleges parkolók - párhuzamos parkolók - garázshelyek

5 m x 2,3 –2,4 – 2,5 m 2,5 m ,5 m x 3,0 m

- Tömegközlekedési útvonalakon javasolt a meglévő és tervezett megállókban az autóbuszöblök kialakítása.

7.

KÖZMŰTERÜLETEK VÍZELLÁTÁS

12.§. Minden ingatlant önálló vízbekötéssel kell ellátni. Egyedi vízbeszerzésre vonatkozó előírások: - 72/1996 Kormányrendelet III. 24.§. c pontja ( vízgazdálkodással kapcsolatos önkormányzati hatáskörök) - Vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII törvény 28. § . 1. pontja ( vízjogi engedélyezés) Vízbázisvédelem: A települést érintő védőterületekre vonatkozó előírásokat, használati korlátozásokat a 23/1997 számú Kormányrendelet tartalmazza, amelyeket az építési engedélyezési eljárások során figyelembe kell venni.

SZENNYVÍZELVEZETÉS 13.§. Minden ingatlant önálló szennyvízbekötéssel kell ellátni.

CSAPADÉKVÍZELVEZETÉS 14.§. Nyíltárkos vízelvezetés esetén a kapubehajtók alatt  50-es áteresz építendő be.

10



FELSZÍNI VIZEK ELVEZETÉSE 15.§. Ez elkészült csapadékvízelvezetési tervben meghatározott főgyűjtő kiépítése szükséges a biztonságos vízelvezetés érdekében.

VILLAMOS ENERGIA ELLÁTÁS 16.§. Középfeszültségű villamosenergia ellátás Várpalota-Öskü 20 kV-os szabadvezetékről történő leágazással. Tervezett transzformátor állomások OTR típusú vasbetonoszloposak. A kisfeszültségű villamosenergia ellátás vasbetonoszlopokra szerelt szigetelt szabadvezeték hálózattal és közvilágítással készül. A fogyasztói csatlakozások lehetnek lég- vagy földkábelesek.

GÁZELLÁTÁS 17.§. A közterületi földgázelosztó vezeték csak hatósági engedélyek alapján valósulhat meg és a megépült gázelosztó rendszert csak gázszolgáltató üzemeltetheti.

TÁVÖZLÉS 18.§. Pétfürdő távközlési hálózata kiépítésekor alépítményben vezetett Qv kábelt kell alkalmazni. Az alépítményeket minden esetben úgy kell méretezni, hogy az esetleges bővítésükre meg legyen a lehetőség.

8.

ZÖLDTERÜLETEK

19.§. 1.Zöldterület a belterület állandó növényzettel fedett közhasználatú része, mely a szabályozási tervlapon közparkként (KP) van szabályozva. 2. Zöldterületet más rendeltetésű területfelhasználásra átminősíteni csak a Településszerkezeti Terv módosításával lehet. 3.

KP - közpark

Beépítési módja

Szabadonálló

Övezeti jele KP

A közpark Legkisebb Legnagyobb területe m2 beépítettsége % K/ 1.000

0-2

Építmények legkisebb – legnagyobb építménymagassága H 3,5

11



- A közparkban az OTÉK 27. §-a szerinti épület, építményt lehet elhelyezni 0 - 2%-os beépítettséggel, max. 3,5 m-es épületmagassággal létesíthető a kialakult területen.

LAKÓTERÜLETI ÉS TELEPÜLÉSKÖZPONTI KÖZKERT 20. §. 1. Közkert a lakóterület és településközpont (templomtér) rendeltetésű terület közhasználatú állandóan növénnyel fedett része, mely a szabályozási tervlapon közkertnek (KK) van jelölve. 2. Közkertet más célra felhasználni nem szabad. 3. Közkertben a pihenést, testedzést szolgáló építmények (sétaút, pihenőhely, tornapálya, játszótér stb.) helyezhető el. 4. A központi vegyes övezetbe sorolt templomtér a közkerttel együtt helyi védelemben részesítendő.

KÖZHASZNÁLATÚ ZÖLDFELÜLETEK 21.§. 1. Közhasznú zöldfelület rendeltetésű terület építési használat általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerinti tagozódása: a. KP jelű zöldterület (közpark) b. KK jelű lakóterületi és településközponti (templomtér) közkert 2. Meglévő és újonnan létesítendő közhasználatú zöldfelületek folyamatos fenntartásáról, esetenkénti felújításáról gondoskodni kell. 3. Közhasználatú zöldfelületen fát kivágni csak engedély alapján lehet, az építési hatóság által előírt és megadott helyen történő fásítás mellett. 4. A település egész területén bármely létesítmény elhelyezésénél figyelmet kell fordítani a meglévő növényzet védelmére. Fakivágás csak engedély alapján végezhető. Táj és településkép védelmi szempontból a növénytelepítéshez a tájra jellemző elsősorban lombhullató fajokat kell alkalmazni. Növénytelepítésnél elsősorban a tájra jellemző, őshonos, lombhullató fajokat kell alkalmazni, míg az egzótákat kerülni kell.

ERDŐTERÜLETEK 22.§. 1.Az erdőterület más területfelhasználási övezetbe kizárólag a szerkezeti terv módosításával és az illetékes szakhatóság, (Állami Erdészeti Szolgálat) hozzájárulásával lehet átsorolni.

2.

EV

0% -----------K / 10 ha

12



- jelű övezetbe az OTÉK 28.§-nak megfelelő gazdasági rendeltetésű erdőterületek, kül- és belterületi településvédő erdők, a 8. Sz-ú főút melletti közlekedési védőerdő, gyenge termőképességű területek védőerdői tartoznak. Az erdő területén épületet, építményt elhelyezni nem szabad. Legkisebb földrészlet, kialakult vagy 10 ha nagyságú telek lehet.

3.

ES

0,5% ----------10 ha

- jelű övezetbe a sétáló, kiránduló erdők tartoznak, melyek legkisebb 10 ha-os telkén max. 0,5%-os beépítéssel szabadidőtöltést, testedzést és túrizmust szolgáló építmények helyezhetők el vendéglátó és szálláshely kivételével.

4.

ES1

0% --------K/1 ha

- jelű övezetbe a sétáló, kiránduló erdők tartoznak, melyeken építményt elhelyezni nem szabad. Telekméretük a kialakult ill. megosztással kialakítandó legkisebb földrészlet 1, ha lehet.

9.

MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK

23.§. 1. Szabályozási terven jelölt mezőgazdasági terület erdőterületté, az illetékes hatóságok és önkormányzat egyetértésével sorolható. 2. Mezőgazdasági rendeltetésű terület a földrészlet alakítás, az építmények elhelyezése és művelés szempontjából az alábbi övezetekre tagolódik: a. M jelű mezőgazdasági terület b. MK mezőgazdasági kert 3.

M

0% --------1 ha

- jelű nem beépíthető mezőgazdasági övezet belterületen, belterület és közigazgatási terület határa között lévő (külterületi) mezőgazdasági terület. Kialakítható legkisebb telek 1,0 ha lehet. Az övezetben szántó és rét-legelő művelés végezhető. Az övezetben az OTÉK 32.§-ban foglalt építmények - nyilvános illemhely kivételével - nem elhelyezhetők. Az említett paragrafusban nem szereplő építmények a területen nem helyezhetők el. 4.

A szabályozási tervben

13



MK mezőgazdasági kertövezet Beépítési módja Szabadonálló

Övezeti jele MK

Mezőgazdasági kertövezet Legkisebb Legnagyobb területe beépítettsége % m2 K / 720 3

Építmények legkisebb – legnagyobb építménymagassága H 3,5

A területen egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény ( pince ) helyezhető el. - Az övezetben a meglévő illetve telekösszevonással vagy telekhatár rendezéssel létrehozott 720 m2 -es telken szabadonállóan, max. 3%-os beépítettséggel, max. 3,5m építménymagasságú egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény ( pince ) helyezhető el. Telekosztással létrehozható legkisebb földrészlet 720 m2 lehet. A 720 m2 kisebb telkeken sem föld színén, sem a földben épület, építmény vagy egyéb (pl. lakókocsi, autószekrény stb.) nem helyezhető el. Az övezetben olyan gazdasági rendeltetésű épület építhető, melyhez pihenő funkció is kapcsolódhat. Terepszint alatt a megengedhető felépítménnyel azonos alapterületű pince létesíthető. Tetőkialakítás csak magastetővel történhet, szimmetrikus nyeregtető oromfallal, 40-45o hajlásszöggel. Az övezetben csak esztétikailag megfelelő, építésügyi hatóság által engedélyezett épület helyezhető el. Szerelt küllemű (láthatóan szerelt) épületkialakítás nem alkalmazható. Az épület tetőhéjazata cserép, síkpala vagy bituzsindely lehet. Az övezetben csak max. 1, 5 m magas áttört kerítés létesíthető.

11.

TÁJ ÉS TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK

24.§. 1.A 72106 sz-ú Várpalota – Ösi úttól K-re eső M mezőgazdasági és VT vízgazdálkodási területek a készülő Sárrét Természetvédelmi Terület része. 2. Az 1. Pontban érintett területen az illetékes szakhatóság (Balaton-felvidéki Nemzeti Park) kezelési előírásait kell alkalmazni. 3. A 72106 sz-ú Várpalota – Ösi út és a belterület közötti mezőgazdasági, erdő és vízgazdálkodási területeken helyi védelemben részesítendő ÖKO-PARK alakítandó ki, melynek célja a rét-láp vidék és vízitáj növény ás állatvilágának megőrzése és bemutatása. 4. A 3. Pontban foglalt helyi védelem külön rendelettel biztosítandó. 5. Az 1. és 3. pontban foglalt területeken tilos mezőgazdasági tevékenységgel összefüggő vegyszer használata valamint minden olyan tevékenység, amely a növény és állatvilágot veszélyezteti vagy károsítja. 6. Az 1. és 3. pontban érintett területeken, de általában külterületen bármilyen építési tevékenységhez az építési engedélyezésbe be kell vonni a Balatonfelvidéki Nemzeti Park Igazgatóságát mint szakhatóságot.

10.

EGYÉB TERÜLETEK

25.§. 1. Az egyéb területekbe a VT vízgazdálkodási övezet tartozik.

14



2. VT jelű vízgazdálkodási övezetbe a Sárrét alábányászása miatt lesüllyedt területeken kialakult bányatavak és a tavakat határoló nádasok, a Pétivíz medre, víztározók és szennyvíztisztítók tartoznak. 0% 3. VT --------1 ha - jelű nem beépíthető vízgazdálkodási övezet belterületen és egyéb közigazgatási területen ( külterületen) lévő bányatavakat és tavakat határoló nádasok, vízmeder, víztározó területe 4.

VTT - vízgazdálkodási turisztikai - sport övezet

Beépítési módja Szabadonálló

Vízgazdálkodási turisztikai - sport övezet Övezeti Legkisebb Legnagyobb Építmények legkisebb – jele területe beépítettsége % legnagyobb m2 építménymagassága H VTT K / 1 ha 0,5 / 1,0 3,5

- Ebben az övezetben a meglévő ill. telekösszevonással, telekhatár rendezéssel létrehozott min. 1 ha-os telkeken szabadonálló, max. 0,5 %-os beépítettséggel, max. 3,5 m homlokzatmagassággal sporthorgászatot, vízsportot, testedzést és túrizmust szolgáló létesítmények helyezhetők el, vendéglátó és szálláshely kivételével. 5. VTS - vízgazdálkodás – szennyvíztisztító övezet - jelű övezet a szennyvíztisztító telepek, tavak területe 6. VTV - vízgazdálkodási - vízmű területe 7. A 3. pontban említett terület, A 72106 sz-ú Várpalota – Ösi úttól K-re eső része a készülő Sárrét Természetvédelmi Területhez tartozik, melyben az illetékes szakhatóságok (Balatonfelvidéki Nemzeti Park) előírásait kell alkalmazni. 8. A 3, 4. Pontban említett területen helyi védelemben részesítendő, kialakítandó ÖKOPARK része, melynek célja a rét-láp vidék és vízitáj növény ás állatvilágának megőrzése és bemutatása. 9. Ezen a területen tilos mezőgazdasági tevékenységgel összefüggő vegyszer használata valamint minden olyan tevékenység, amely a nádas ill. természetközeli parti növényzet állományát veszélyezteti vagy károsítja. 10. A 4. pontban említett területen építési engedélyt kiadni csak szabályozási terv alapján szabad. 11. Bármilyen építési tevékenységhez az építési engedélyezésbe a Balatonfelvidéki Nemzeti Park Igazgatóságát, mint szakhatóságot be kell vonni. 12.

KÖRNYEZETVÉDELEM

26.§. Pétfürdő közigazgatási területén műemlékvédelem alatt álló építmény vagy egyéb létesítmény nem található. Az emberi környezet védelméről szóló törvénynek megfelelően jelen szabályozási előírások a: - föld - víz - levegő

15



- zaj és rezgés elleni - az élővilág és táj - a települési környezet védelmére irányulnak. Ezeket az előírásokat együtt kell kezelni más szakágak környezetvédelmi előírásaival. Az egyes esetleges környezetszennyezési fajták vonatkozásában a legújabb rendeletek által megengedett határértékek a terhelés mértékét nem léphetik túl. A FÖLD VÉDELME Mindenfajta gazdasági tevékenység csak a talajszennyezés lehetőségének kizárásával történhet. A települési hulladékot csak szervezett szemétgyűjtéssel, az erre a célra kijelölt helyen hulladéklerakó telepen szabad elhelyezni. Hulladéklerakó hely, dögkút a közigazgatási területen kívül helyezkedik el (Várpalotai Hulladéklerakó Telep). A hulladékgyűjtést a Várpalotai Közüzemi KFT. végzi. Az illegális hulladéklerakó helyeket meg kell szüntetni. A 102/1996 Korm. Rendelet alapján a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos mindenfajta tevékenység ( begyűjtés, átvétel stb) engedélyköteles. A veszélyes és kommunális hulladék nyílt vagy zárt térben történő égetésének engedélyezése a 21/1986 MT rendelet 15.§. alapján a környezetvédelmi hatóság hatáskörébe tartozik. A megszűnt bányák, meddőhányók területét rekultiválni kell. Az E2 rajzon jelölt területen, a még nem törölt bányatelek esetében be kell tartani a bányászatról szóló 1993 évi XLVIII törvény (Bt) és végrehajtására kiadott 203/1998 (XII.19) Korm. Rendelet (Vhr) előírásait. Lakossági veszélyes hulladékot szervezetten kell gyűjteni és fedett térben, talajtól szigetelt tárolását önkormányzati szinten kell biztosítani. A területen működő vendéglátó egységek tevékenysége során keletkező sütőolaj veszélyes hulladéknak minősül, melyet a megfelelő engedéllyel rendelkező begyűjtőn keresztül kell ártalmatlanítani. Mezőgazdasági művelésű területeket más célra felhasználni nem lehet, azokon csak mezőgazdasági művelés folytatható. A VÍZ VÉDELME A területen sem szikkasztás, sem zárt szennyvízgyűjtés nem engedélyezhető. Építési tevékenység csak teljes közműhálózat kiépítése után lehetséges, közműpótló létesítmények még ideiglenesen sem engedélyezhetőek. Vízminőség tekintetében tilos a rendeletekben megállapított határértékeket túllépni, a szennyvizet, szemetet csapadékcsatornába bevezetni. Az ipari szennyvizek tisztítását üzemi tisztítóberendezéssel úgy kell megoldani, hogy szennyezettségük a jogszabályok által megállapított határértéket ne haladja meg. A csapadékvíz elvezetés, különösen közlekedési területekről olaj- és homokszűrőn keresztül történhet.

16



A Sárrét alábányászása miatt lesüllyedt területeken kialakult bányatavak vízminősége megőrzésére fokozott figyelmet kell fordítani, a tavakat határoló nádasokat meg kell őrizni. Az országos vagy helyi jelentőségű természetvédelmi területeken tervezett beruházásoknál figyelembe kell venni a 172/1999. Korm. Rendelettel módosított 152/1995 Korm. Rendeletben foglaltakat (Környezeti hatásvizsgálathoz kötött tevékenységek köre). A felszíni vízbe vezetett csapadékvizek minőségének a többszörösen módosított 3/1984 OVH rendelkezés III. vízminőség védelmi kategóriájára előírtaknak kell megfelelnie. A LEVEGŐ VÉDELME - A tervezési terület lakóterületi része levegőtisztaság-védelmi szempontból a védett I. kategóriába tartozik. - Levegőtisztaság-védelmi rendeletekben megállapított határértékeket túllépni tilos. Lakóterületen kizárólag olyan tevékenység folytatható és olyan építmény helyezhető el, amely légszennyező anyag kibocsátása a védett I. kategóriára vonatkozó kibocsátási határértékeket nem haladja meg. - A veszélyes és kommunális hulladék nyílt téri égetéssel történő megsemmisítése tilos. - A légszennyezés csökkenése érdekében az építményekben gázfűtésre való átállás folyamatban van. - Rendezett zöldfelületek megépítése és karbantartása, pormentes úthálózat kiépítése is a levegő védelmét szolgálja. - Védett II. kategóriába a meglévő iparterületek tartoznak. Újabb légszennyezéssel járó tevékenység telepítése előtt hatásvizsgálat készítendő, akkor is, ha a rendelet erről eltérően nyilatkozik. A kiemelten védett levegőtisztaság- védelmi kategóriába sorolás a többszörösen módosított 21/1986 MT rendelet 2§. (2) bekezdése értelmében a környezetvédelmi miniszer jogosult. A Sárrét T T még nem kiemelten védett. ZAJ ELLENI VÉDELEM Zaj és rezgés elleni védelem érdekében a hangosító berendezések üzembentartásával kapcsolatos helyi szabályokról szóló 12/1998. (IV.01.) számú önkormányzati rendelettel megállapított határértékeket túllépni tilos. A helyi rendelet szerint „Kiemelten védett II.” zajvédelmi övezetben a zajterhelési határértékek nem haladhatják meg: nappal 50 éjjel 40 dB - A zaj és rezgés elleni védelem érdekében bármely zajt kibocsátó létesítmény csak az esetben üzemeltethető vagy építhető, illetve bármely tevékenység csak akkor folytatható, ha az általa kibocsátott zaj mértéke a környezetben a vonatkozó rendeletek szerinti határértékeket nem haladja meg. Ellenkező esetben a létesítmény üzemeltetése (nyitva tartása) korlátozható, működési engedélye visszavonható. - Közlekedési eredetű zaj elleni védelem érdekében az utcák mentén fasorok telepítése és lakóterületen min. 5 m, gazdasági területen 10 m mély előkert kialakítása szükséges. A többszörösen módosított 12/1983 MT rendelet értelmében a zajvédelmi követelményeket a rendezési tervekben érvényesíteni kell. Zajt keltő és zajtól védendő létesítményeket

17



egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a zajterhelési határértékek betartása biztosított legyen. TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET, ÉLŐVILÁG VÉDELME - Értékes településkép kialakítása érdekében igényesen megtervezett épületek, rendezett, parkosított közterületek és udvarok megvalósítása szükséges. Gazdasági területeknél kötelező intenzív fásítás elvégzését az építésügyi hatóságnak ellenőrizni kell. - Törekedni kell az un. „hulladék zöld területek” megszüntetésére és fokozottan kell szorgalmazni a közlekedési területek növényzettel való telepítését. - Fát kivágni csak a Polgármesteri Hivatal engedélyével szabad. Fakivágás engedélyezése esetén a fa pótlását közterületen minden esetben elő kell, magánterületen elő lehet írni. - Az erdőterületek más célú igénybevétele csak az erdészeti hatóság engedélyével lehetséges.

13.

ÉPÍTÉSZETI, HELYI ÉRTÉKVÉDELEM

27.§. Helyi védettséget kell elrendelni a 2053 hrsz-ú ingatlanon lévő templom épületére és a Bocskai, Ady Endre, Fazekas Mihály, Iskola utcával övezett területre. A település közigazgatási területén, a szerkezeti terven jelölt régészeti lelőhelyek területén építési vagy egyéb tevékenységre való engedély csak a Megyei Múzeumnál tett bejelentést követően adható. A tevékenység, építési munkálatok során napvilágra kerülő régészeti leletekről a Múzeumi Igazgatóságot értesíteni kell, a szakvéleményezésig a munkálatokat fel kell függeszteni.

14.

EGYÉB RENDELKEZÉSEK

28.§. Új lakóterület és gazdasági terület bővítések, valamint azzal kapcsolatos telekalakítások e rendelet előírásai és a Településszerkezeti Terv Szabályozási Tervlapja alapján elvégezhetők. Településközpont, központi vegyes terület, különleges és egyéb építési területek kialakítása, telekosztás, meglévő övezeti rehabilitácó csak Részletes szabályozási terv alapján történhet.

15.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

29.§. Jelen rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. Rendelkezéseit a vonatkozó folyamatban lévő ügyek elbírálásánál is alkalmazni kell.

18

2001. (III.20.) önkormányzati rendelete

Recommend Documents