2001. évi XXII. törvény az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény módosításáról (egységes szerkezetben a módosított jogszabállyal)
Az Országgyűlés - figyelemmel arra, hogy az állatok tartásának, az állati eredetű termékek, az élelmiszerek, a takarmányok és az állatgyógyászati készítmények előállításának, tárolásának, felhasználásának, valamint forgalmazásának állategészségügyi biztonságához, az ebből eredő hazai és nemzetközi kötelezettségeink teljesítéséhez nemzetgazdasági érdekek fűződnek; - annak érdekében, hogy az állattartásnak, az élelmiszer, az állatgyógyászati készítmény, a takarmány és az állati eredetű termék előállításának járványügyi, higiéniai, valamint az állategészségügy közegészségügyi, állatvédelmi és környezetvédelmi feltétel- és eszközrendszere folyamatosan fejlődjön; - abból a célból, hogy elősegítse a nemzetközi szervezetekkel való folyamatos együttműködést, valamint a részvételt a nemzetközi szabályozási rendszerekkel való harmonizáció feltételeinek megteremtésében, illetőleg megfelelő jogi keretet nyújtson az állategészségügyi igazgatás és a hatósági állatorvosi tevékenység gyakorlásához a következő törvényt alkotja: I. Fejezet Általános rendelkezések A törvény hatálya 1. § (1) A törvény hatálya kiterjed: a) az állat - ideértve a vadon élő állatot is - (a továbbiakban: állat) tartásának, forgalmazásának, az állati eredetű termék előállításának, tárolásának, felhasználásának, forgalmazásának, az élelmiszer előállításának, tárolásának, az állati eredetű élelmiszer forgalmazásának, a takarmány előállításának, tárolásának, forgalmazásának és felhasználásának, a fertőzésközvetítő anyagoknak és eszközöknek járványügyi és higiéniai szempontból történő ellenőrzésére, b) az állat egészségi állapotának megőrzésére, vizsgálatára, gyógyítására, c) az állatgyógyászati készítmény előállítására, forgalomba hozatalára, forgalmazására, tárolására, felhasználására, d) a nyilvános állategészségügyi laboratóriumi tevékenységre, e) az állatbetegségek kórokozóival (a továbbiakban: kórokozó) folytatott egyes tevékenységekre, valamint f) az a)-e) pontban foglalt tevékenységek engedélyezésére és ellenőrzésére. (2) A Belügyminisztérium, a Honvédelmi Minisztérium, a Pénzügyminisztérium, a Nemzetbiztonsági Hivatal szervei, valamint intézményeik tulajdonában levő, az alaptevékenységük ellátásához szolgálati célból tartott állatokra, e törvény járványügyi és higiéniai rendelkezéseitől a földművelésügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) rendeletben eltérést állapíthat meg. (3) Az állattenyésztésre, valamint az élelmiszer és takarmány előállítására, tárolására, felhasználására, forgalmazására, valamint az állategészségügyi szolgáltató tevékenység gyakorlásának feltételeire vonatkozó külön jogszabályok rendelkezéseit az e törvényben foglalt előírások figyelembevételével kell alkalmazni. Értelmező rendelkezések 2. § E törvény alkalmazásában 1. állategészségügy: az állattartás, -forgalmazás járványügyi, gyógyászati, állathigiéniai, szaporodásbiológiai, takarmányhigiéniai feladatait, az élelmiszer-előállítás, tárolás, felhasználás járványügyi, higiéniai feladatait, valamint az állati eredetű élelmiszerforgalmazás járványügyi és higiéniai feladatait, a zoonózisokkal kapcsolatos feladatokat, az állatgyógyászati készítmények előállításával, forgalomba hozatalával, forgalmazásával, tárolásával, felhasználásával, engedélyezésével és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat, valamint a felsorolt feladatok irányítását, szervezését, eszközellátását, továbbá az e feladatokkal összefüggő kutatást, képzést is magában foglaló tevékenység; 2. állatorvosi szolgáltató (magán-állatorvosi) tevékenység: a Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlásáról szóló 1995. évi XCIV. törvény hatálya alá tartozó tevékenység; 3. állatforgalmazás: állat üzletszerű tevékenység keretében történő értékesítése; 4. állatgyógyászati készítmény: minden olyan anyag, készítmény, amelyet az élő állat élettani és kóros állapotának befolyásolására, illetőleg vizsgálatára alkalmaznak, az állatgyógyszerek, állatgyógyászati oltó- és kórjelző anyagok, állatgyógyászati gyógyhatású készítmények, az élettani szükségleten felül adott nem nutritív testidegen takarmánykiegészítő anyagok, telepspecifikus oltóanyagok, magisztrális állatgyógyászati készítmények, állatgyógyászati segédanyagok; 5. állathigiénia: az állat tartásának, az állati eredetű élelmiszer és állati eredetű termék előállításának, tárolásának és forgalomba hozatalának az állatbetegségekkel összefüggő követelményrendszere; 6. állatklinika: az egyetemi képzés és kutatás célját is szolgáló állatkórházi intézmény; 7. állatkórház: az állat állatorvosi vizsgálatát, gyógykezelését és átmeneti ideig történő elhelyezését biztosító és szakállatorvosi végzettséggel irányított állategészségügyi szolgáltató intézmény; 8. állatorvosi laboratórium: az állategészségügyi szolgáltató tevékenységgel összefüggő klinikai diagnosztikai kiegészítő vizsgálatokat végző laboratórium;
9. állatorvosi rendelő: az állat vizsgálatára, gyógykezelésére kialakított helyiség; 10. állatorvosi tevékenység: állatorvosi oklevéllel végezhető, az állat egészségi állapotának megállapítására irányuló vizsgálat, megelőző, illetve gyógyító beavatkozás, az állat részére gyógyszerrendelés, élelmiszer-higiéniai vizsgálat a szakértői, a szaktanácsadói tevékenység, valamint az állathulla, az állati eredetű és egyéb - az állategészségügy feladatkörébe tartozó - termék vizsgálata, ellenőrzése és a diagnosztikai célú mintaküldés, valamint az ehhez kapcsolódó igazgatási tevékenység; 11. állati eredetű élelmiszer: az emberi táplálkozás céljára szolgáló állat, illetve annak emberi fogyasztásra alkalmas minden ehető része, terméke, nyersanyag, félkész vagy késztermék formájában; 12. állati eredetű melléktermék: az állat vagy terméke feldolgozása során keletkező, további feldolgozással hasznosítható anyag; 13. állati eredetű termék: élelmiszernek nem minősülő, az élő, a levágott vagy elhullott állatból származó hasznosítható anyag; 14. állati hulladék; az állathulla, az állati eredetű melléktermék és a hasznosíthatatlan állati eredetű anyag; 15. állati hulladék ártalmatlanná tétele: olyan eljárás, amelynek eredményeként az állati hulladék betegség terjesztésére alkalmatlanná válik, valamint a hulladék okozta környezetterhelés csökken, a környezetet veszélyeztető, szennyező, károsító hatását megszünteti, kizárja; 16. állati hulladék tulajdonosa: az állattartó, a vadászatot, a halászatot, a horgászatot, az állattenyésztést, az állatszaporítást végző, a vágóhidat, az élelmiszer-előállító, valamint az állati eredetű terméket feldolgozó, illetőleg forgalmazó helyet üzemeltető; 17. állatszállítás: az állatok tartózkodási helyének lábon hajtással, járművön vagy egyéb módon történő megváltoztatása; 18. állattartó: az állat tulajdonosa, illetőleg, aki az állatot vagy állatállományt felügyeli; 19. élelmiszer-higiénia: az élelmiszer előállításának, forgalomba hozatalának a fogyaszthatóságra való alkalmassággal összefüggő követelményrendszere, az élelmiszer útján terjedő fertőzés és egyéb ártalom megelőzése és elhárítása; 20. fertőzésközvetítő: fertőző állatbetegség terjesztésére alkalmas élőlény, élő vagy élettelen anyag; 21. fertőző állatbetegség: a kórokozó által kiváltott állatbetegség; 22. gazdaság állategészségügyi laboratóriuma: az állattartó által a saját állatállománya állategészségügyi állapotának tájékozódó jellegű felmérésére fenntartott laboratórium, amely nem végezhet a bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegségek kórokozóival kapcsolatos tevékenységet; 23. hasznosíthatatlan állati eredetű anyag: az állat fogyasztásra és ipari feldolgozásra alkalmatlan része; 24. hatósági állatorvosi tevékenység: az állam állat-egészségügyi engedélyező, ellenőrző és igazgatási tevékenysége; 25. járványügy: fertőzésközvetítő útján vagy egyéb módon terjesztett, az állatra, illetve az emberre veszélyes kórokozó, illetőleg az általa okozott betegségek elleni védekezésre, azok felismerésére, felszámolására hozható intézkedések és azok végrehajtása; 26. járványos állatbetegségek: állatról állatra vagy állományok között gyorsan terjedő fertőző állatbetegség; 27. kényszervágás: a sérült vagy az elhullás közeli veszélyétől fenyegetett egy-egy beteg állatnak abból a célból történő sürgős elvéreztetése, hogy az állat ne hulljon el, illetőleg húsa a betegség súlyosbodása miatt fogyasztásra alkalmatlanná ne váljék; 28. területi (regionális) elv alkalmazása: nagy gazdasági kárt okozó, olyan fertőző állatbetegség kitörése esetén, amelyekkel kapcsolatban az importőr országok a Magyarországról érkező, állat-egészségügyi vizsgálat köteles szállítmányok esetében korlátozó intézkedéseket alkalmaznak vagy alkalmazhatnak, annak a földrajzi vagy közigazgatási területnek a meghatározása, ahol a fertőzés élő állattal, állati szaporító anyaggal, állati eredetű termékkel, takarmánnyal, vagy más arra alkalmas áruval történő terjedésének megakadályozása érdekében speciális állat-egészségügyi intézkedések foganatosíthatók; 29. maradékanyag: a takarmány vagy az élelmiszer termelése, kezelése, gyártása, tárolása során felhasznált testidegen anyagok, a kártevők irtására felhasznált, illetve az állatgyógyászati készítmények felhasználása következtében a termékben jelenlévő kémiai anyagok, ezek biológiailag aktív bomlástermékeinek együttes mennyisége; 30. nem nutritív testidegen takarmánykiegészítő anyag: tápláló értékkel nem rendelkező, maradékképző anyag - a hozamfokozókat is ideértve -, az állati testnek nem természetes alkotója, amely a takarmánykihasználás fokozására szolgál; 31. nyilvános állategészségügyi laboratórium: az állatbetegségek megállapítását vagy kizárását, a fertőzöttséget, illetőleg a fertőzéstől való mentességet bizonyító kiegészítő diagnosztikai vizsgálatokat, az állatgyógyászati készítmények vizsgálatát, az állatok egészségét károsító kórokozókkal kapcsolatos toxikológiai és egyéb, valamint az élelmiszer- és takarmányhigiéniai célú vizsgálatokat állatorvosi megrendelésre, illetve az állategészségügyi hatóság döntésének megalapozására végző laboratórium; 32. parazitózis: az élősködők által más fajokban okozott egészségkárosodás; 33. szaporodásbiológia: az egészséges utódállomány létrehozásának gyakorlata és állategészségügyi feltételei; 34. szennyezőanyag: minden olyan idegen anyag, amely a környezetből az állattartás, a termelés, a gyártás, a tárolás vagy a szállítás során, a takarmánnyal vagy élelmiszerrel érintkező eszközökből, berendezésekből juthat a végtermékbe; 35. takarmányhigiénia: a takarmány előállításának, tárolásának, forgalomba hozatalának az állatbetegségekkel és az állategészségügyi szempontból való fogyaszthatósággal összefüggő követelményrendszere, a takarmánnyal terjeszthető fertőzés, takarmányártalom, továbbá a termék révén az emberi megbetegedés megelőzése és elhárítása; 36. zoonózis: az állatról emberre vagy az emberről állatra terjedő fertőzés, betegség; 37. állati eredetű termék élelmiszer-biztonsága: állat-egészségügyi és higiéniai feltétel- és eljárásrendszer, amely magában foglalja mindazon tényezők hatásának megelőzését és megszüntetését, amelyek az állati eredetű élelmiszer-előállítás folyamatában olyan változásokat idéznek elő, amelyek veszélyeztetik a fogyasztó egészségét. Ez az élelmiszer-biztonsági megítélés alapozza meg az élelmiszerrel kapcsolatos fogyaszthatósági döntést. II. Fejezet Az állat egészségvédelme Az állattartás állategészségügyi követelményei 3. § (1) Az állat tartásánál meg kell tartani az állategészségügyi, a közegészségügyi, a környezetvédelmi, valamint az állatvédelmi előírásokat; ezeket érvényesíteni kell az állat szállítása, forgalmazása, az állati eredetű élelmiszer és állati eredetű termék előállítása, feldolgozása, tárolása és forgalmazása során is. (2) Az állat etetésére és itatására csak olyan takarmányt és itatóvizet szabad felhasználni, amely az állat, illetőleg közvetve az ember egészségét nem veszélyezteti.
(3) Az állat szaporodási és termelési eredményeinek növelésére vagy más célból tilos - a jogszabályban meghatározott hormontartalmú, -hatású vagy más olyan anyagot felhasználni, amely az ember vagy az állat egészségére káros. (4) Tilos az állat sport- vagy egyéb teljesítményének - jogszabályban meghatározott - ajzószeres vagy ezzel egyenértékű beavatkozással való fokozása. 4. § (1) Állatklinika, állatkórház, állatorvosi rendelő, állatorvosi laboratórium létesítéséhez és működtetéséhez az állategészségügyi hatóság engedélye szükséges. (2) Állatmenhely, állatkereskedés, állatkozmetika, állatpanzió, állatkert, vadaspark, állattemető (hullaégető) az állategészségügyi hatóság szakhatósági hozzájárulásával létesíthető, illetve működtethető. (3) Az állattartó hely létesítéséhez szükséges engedély az állategészségügyi hatóság szakhatósági hozzájárulásával adható ki. Az állattartó, illetve az állatorvos kötelezettségei és jogai 5. § (1) Az állattartó köteles a) állatának állatorvosi ellátásáról rendszeresen gondoskodni; b) jogszabályban meghatározott fajú és létszámú állat tartása esetén állomány-nyilvántartást vezetni és az állatorvosi ellátást írásbeli szerződéssel biztosítani, az állat(ok) állat-egészségügyi felügyeletét ellátó állatorvost, illetve a települési önkormányzat jegyzőjét a tartott állatok fajáról, létszámáról, az állatok tartási helyéről és a fent felsoroltakban bekövetkezett változásról azonnal tájékoztatni; c) állata betegségéről vagy annak gyanújáról az állatorvost értesíteni, a beteg, betegségre gyanús állatát megvizsgáltatni, az állatorvosnak az állat (állomány) kezelésére és a betegség továbbvitelének megakadályozására adott utasításait - jogszabályban meghatározott esetekben haladéktalanul - végrehajtani; d) állatának az állategészségügyi hatóság által járványügyi, illetve higiéniai okból elrendelt vizsgálatát, kezelését, védőoltását, elszállítását és leölését tűrni, a feladatot ellátó állatorvos részére segédszemélyzetről gondoskodni, és a kárenyhítési kötelezettségének mértékéig közreműködni; e) az állat elhullását vagy állatorvosi közreműködés nélkül történt kényszervágását az állatorvosnak bejelenteni, és az állatot vizsgálatra bemutatni; f) a jogszabályban meghatározott esetekben a levágott állatát állatorvossal megvizsgáltatni; g) az elhullott állata tetemének, illetőleg az állati eredetű mellékterméknek és hasznosíthatatlan állati eredetű anyagnak az ártalmatlanná tételéről gondoskodni; h) az állategészségügyi hatóságot - annak felhívására - az állati hulladék ártalmatlanná tételének jogszabályban megengedett módjáról tájékoztatni. (2) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott kötelezettség vonatkozik a) a vadászatra, halászatra (horgászatra), továbbá állattenyésztésre, -szaporításra jogosult szervezet vezetőjére, illetve megbízottjára, továbbá arra a személyre, aki b) a tulajdonos képviseletében az állattartó telepet (üzemet) vezeti; c) az állatot felügyeli; d) az állatot gondozza, ápolja, takarmányozza, őrzi; e) szállításkor az állatot kíséri. (3) Az állatnak a vágóhídra vagy kényszervágásra, valamint az állat, az állati eredetű termék és az állati eredetű élelmiszer értékesítésre történő szállítása alkalmával az állattartó köteles az eljáró állatorvost a forgalmazást befolyásoló körülményekről, így különösen az állat egészségi állapotáról, gyógykezeléséről, takarmányozásáról a tényleges helyzetnek megfelelően tájékoztatni. (4) Az (1) bekezdés c) és e) pontjaiban előírt tájékoztatási, illetőleg bejelentési kötelezettség vonatkozik az állatorvosi vizsgáló, gyógyító intézmény vezetőjére, valamint minden olyan személyre, aki állatok gyógyításával, mesterséges termékenyítéssel, embrióátültetéssel, állatkereskedelemmel, állatszállítással, húsvizsgálattal, a levágott, leölt vagy elhullott állatok, illetőleg a belőlük vagy tőlük származó nyerstermékek értékesítésével, feldolgozásával, ártalmatlanná tételével foglalkozik, vagy ezekben közreműködik. (5) Az állattartó jogosult eldönteni, hogy az állategészségügyi szolgáltató tevékenységet mely arra jogosulttól veszi igénybe. (6) Az állatorvos köteles az állattartó részére az állat tartásával, takarmányozásával, egészségi állapotával, a megteendő intézkedésekkel, ezek várható anyagi és jogi kihatásával kapcsolatos teljes körű felvilágosítást adni. (7) Az állatorvos köteles elsősegélyt nyújtani és az állattartót a további állategészségügyi szolgáltatás igénybevételének lehetőségéről, illetve kötelezettségéről tájékoztatni. Bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegség gyanúja esetén köteles az adott helyzetben elvárható sürgősségi ellátást nyújtani, egyidejűleg a hatósági intézkedésre jogosultat tájékoztatni. Járványügyi intézkedések 6. § (1) Bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegség (a továbbiakban: bejelentendő állatbetegség) gyanúja vagy megállapítása esetén az eljáró hatósági állatorvos köteles jelentést tenni a kerületi főállatorvosnak, jogszabályban meghatározott betegségekről pedig a területileg illetékes megyei (fővárosi) állategészségügyi és élelmiszerellenőrző állomásnak (a továbbiakban: állomás) is. (2) A bejelentendő állatbetegségeket a törvény 1. számú melléklete tartalmazza. (3) A hazai állatállományt súlyosan veszélyeztető és a nemzetközi kereskedelmet akadályozó vagy emberre is veszélyes, újonnan felfedezett fertőző állatbetegségre a miniszter - ideiglenes jelleggel - bejelentési kötelezettséget írhat elő. (4) Bejelentendő állatbetegség megelőzése, megállapítása, továbbterjedésének megakadályozása, kártételének csökkentése, felszámolása érdekében, továbbá a betegség természetéhez és elterjedtségéhez mérten, az állategészségügyi hatóság külön jogszabályban meghatározott esetekben az alábbi járványügyi intézkedéseket rendelheti el: a) elkülönítés, b) hatósági megfigyelés, c) forgalmi korlátozás, d) helyi zárlat, e) községi zárlat,
f) marhalevél kezelési tilalom, g) védőkörzet létesítése, h) diagnosztikai vizsgálat és ilyen célú leölés, i) védőoltás, j) gyógykezelés, k) elkülönített vagy zárt vágás, l) állatleölés (leöletés), m) fertőzésközvetítő-anyag, -eszköz, -tárgy, -élelmiszer, -takarmány, állathulla lefoglalása, ártalmatlanná tétele, n) fertőtlenítés. (5) A járványügyi intézkedések közül egyszerre több is elrendelhető. Az elrendelő határozat - fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajtandó. (6) A (4) bekezdés a)-g) pontjaiban foglalt járványügyi intézkedésekről a települési önkormányzat jegyzőjét, fővárosban a főjegyzőt is egyidejűleg értesíteni kell. (7) Nagy gazdasági kárt okozó, illetve nemzetközi kereskedelmet akadályozó fertőző állatbetegség kitörésekor a minisztérium a területi elv alkalmazásával megtilthatja az élő állatok, állati szaporítóanyagok, állati eredetű élelmiszerek és termékek, takarmány és más, járványos állatbetegség terjesztésére alkalmas áru kivitelét és/vagy további állat-egészségügyi intézkedéseket foganatosíthat. 7. § (1) Az állatorvosi szolgáltató (magánállatorvosi) tevékenységet folytató magánállatorvos járványos állatbetegség gyanúja esetén köteles a járványveszély elhárítása érdekében, az adott helyzetben tőle elvárható módon a szükséges intézkedéseket megtenni, valamint a további intézkedésre jogosult szervet haladéktalanul értesíteni. (2) Bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegség vagy annak gyanúja esetén, a magánállatorvos köteles haladéktalanul jelentést tenni a területileg illetékes kerületi főállatorvosnak, továbbá a 36. § a) pontja szerint eljárni, és az állattartót a szükséges utasításokkal ellátni. (3) A magánállatorvos, az illetékes megyei állat-egészségügyi állomás vezetője által, a külön jogszabályban előírt kötelezettségek teljesítése esetén, a 36. §-ban meghatározott hatósági feladatokra - díjfizetés és költségtérítés ellenében - a Magyar Állatorvosi Kamarával egyeztetve igénybe vehető. (4) Az állat tartójának egyetértésével sürgősségi ellátás keretében az állatorvos elrendelheti, illetve jóváhagyhatja a sérült, beteg vagy nem szállítható állat kényszervágását. 8. § (1) A 6. § (4) bekezdésének h)-n) pontjaiban felsorolt járványügyi intézkedések elrendelése esetében az 1. számú mellékletben megnevezett állatbetegségben elhullott, leölt állat, megsemmisített anyag, eszköz és tárgy tulajdonosa - a (4) bekezdésben meghatározott kivételekkel - az államtól kártalanításra jogosult. (2) A miniszter és a pénzügyminiszter a kártalanításhoz és az állati hulladék ártalmatlanná tételéhez szükséges pénzügyi fedezetet évente a központi költségvetésben tervezi és biztosítja. (3) A kártalanítás alapja az állat, az anyag, az eszköz vagy a tárgy forgalmi értéke. A kártalanítás mértékét a 2. számú mellékletben foglaltak szerint kell megállapítani. A kárbecslés és a kifizetés részletes szabályait külön jogszabály tartalmazza. A kártalanítás folyósításáról az elrendelő határozatban kell rendelkezni. (4) Nem jár kártalanítás: a) az országba tilalom ellenére vagy szabálytalanul behozott állatokért, valamint a tartásukkal kapcsolatos anyagokért, eszközökért és tárgyakért; b) ha az állat betegségre gyanús állapotát a tulajdonos vagy megbízottja nem jelentette, illetőleg az előírt rendszabályokat megszegte; c) ha a tulajdonátruházással szerzett állat betegségéről, fertőzöttségéről a tulajdonosnak az állat megszerzésekor tudomása volt; d) ha a járványügyi intézkedésre az állattartó egyéb felróható magatartása miatt került sor; e) a vadon élő állatokért, kivéve az engedéllyel befogott, legalább hat hónapja zárt körülmények között (vadasparkban, vadaskertben, röptetőben) tartott vagy tenyésztett vadon élő haszonállatokat és a védett állatokat; f) g) trágyáért, alomért; h) az állategészségügyi jogszabályok megsértésével tartott, illetőleg forgalmazott állatért és termékért. Az állati hulladék kezelése 9. § (1) Az állati hulladékot ártalmatlanná kell tenni. (2) Az állati hulladék ártalmatlanná tételéről - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - annak tulajdonosa, illetőleg, ha a tulajdonos ismeretlen az állati hulladék helye szerint illetékes települési, fővárosi kerületi önkormányzat köteles gondoskodni. (3) Az 1. számú mellékletben megnevezett állatbetegségek megelőzése, felderítése és felszámolása során keletkezett állati hulladék ártalmatlanná tétele állami feladat, amelynek végrehajtása iránt az állati hulladék helye szerint illetékes állomás intézkedik. 10. § (1) Az állati hulladék ártalmatlanná tételét az végezheti, aki erre engedélyt kapott (a továbbiakban: vállalkozó). Az engedély kiadásának feltétele az állati hulladék ártalmatlanná tételére vonatkozó állategészségügyi, közegészségügyi és környezetvédelmi előírások megtartása, továbbá előzetes kötelezettségvállalás az engedély iránti kérelemben megjelölt területen az állati hulladék teljes körű ártalmatlanná tételére, valamint a 9. § (3) bekezdése alapján elrendelt intézkedés teljesítésére. (2) Az engedélyt a vállalkozó részére a telephelye szerint illetékes állomás - a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulásával - adja ki. Több állomás illetékességi területéről történő állati hulladék begyűjtés, illetőleg több telephellyel rendelkező vállalkozó esetén az engedély kiadásához a begyűjtési terület és a telephely szerint illetékes állomás és a környezetvédelmi hatóság hozzájárulása is szükséges. (3) A vállalkozó az állati hulladék ártalmatlanná tételére irányuló tevékenységet csak az (1) bekezdésben foglalt engedély birtokában kezdheti meg és folytathatja. 11. § (1) Az állati hulladékot az állategészségügyi, a közegészségügyi, valamint a környezetvédelmi előírások megtartásával kell ártalmatlanná tenni. (2) A járványügyi intézkedés során az állomás az állati hulladék ártalmatlanná tételével, alkalmas technikával és kapacitással rendelkező vállalkozót bíz meg.
(3) Amennyiben a vállalkozó az előzetes kötelezettségvállalásában foglaltakat nem teljesíti, az állomás a kiadott engedélyt visszavonja, és arról - az e tevékenységre szóló vállalkozói igazolvány visszavonása, illetőleg a tevékenységi kör törlése iránti intézkedés céljából - értesíti a vállalkozói igazolványt kiadó szervet, az engedélyezésben szakhatóságként közreműködő környezetvédelmi hatóságot, illetőleg a törvényességi felügyeletet ellátó megyei bíróságot mint cégbíróságot. 12. § (1) Az állati hulladék ártalmatlanná tételének költségét - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az állati hulladék tulajdonosa, illetve, ha a tulajdonos ismeretlen, az önkormányzat viseli. Ha a tulajdonos ismertté válik, a költségeket köteles az önkormányzatnak megtéríteni. (2) Az állomás által járványügyi intézkedésként elrendelt ártalmatlanná tétel díja a központi költségvetést terheli. A marhalevél 13. § (1) Az állattartó - jogszabályban meghatározott esetekben - a ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly, sertés, juh, kecske, valamint zárt körülmények között tenyésztett, vadon élő, hasított körmű haszonállatok (pl. vaddisznó, dámvad, őz, szarvas, muflon) tulajdonjogának, illetőleg az állat állat-egészségügyi forgalomképességének igazolására köteles marhalevelet vagy a külön jogszabály szerinti, annak megfelelő okiratot (a továbbiakban: marhalevél) váltani. (2) A marhalevél kiváltása előtt az állatot az állategészségügyi és állattenyésztési jogszabályokban előírtak szerint tartósan meg kell jelölni. (3) A marhalevelet díjfizetés ellenében a tartás, szerzés vagy elidegenítés helye szerint illetékes települési önkormányzat, a fővárosban a kerületi önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: jegyző), illetve a külön jogszabályban meghatározott szerv/szervezet állítja ki. (4) A díjfizetési kötelezettség kiterjed a jogszabályban felsorolt igazgatási szolgáltatásokra, így az első ízben, illetőleg másodlat, vagy pótlásként kiállított marhalevélre, az irányítási intézkedések és tulajdonosváltozások rávezetésére, az állategészségügyi igazolások érvényesítésére, illetőleg a lejegyzésekre (a továbbiakban együtt: marhalevélkezelés). (5) A marhalevél kezeléséért a 3. számú mellékletben megállapított mértékű díjat kell fizetni. (6) A marhalevél-kezelésért fizetendő díjat az állattartó készpénzben köteles a marhalevél kezelését végző szervnek megfizetni. A befizetett díj a marhalevelet kezelő szerv saját bevétele. (7) Amennyiben egy eljárásban ugyanazon a marhalevélen, illetve ugyanazon állat vonatkozásában azonos alkalommal több igazgatási szolgáltatást végeznek (pl. marhalevél kiállítása és irányítási intézkedés) a fizetendő díjat csak egyszer, a tényleges intézkedésekre megállapított legmagasabb díjtétel szerint kell megfizetni. Az állatforgalmazás és -szállítás állategészségügyi szabályai 14. § Állatforgalmazási tevékenységet végezni, illetve állatkiállítást, állatbemutatót - ideértve az állattal történő mutatványos tevékenységet is -, állatversenyt tartani, a települési (a fővárosban a kerületi) önkormányzat jegyzője által engedélyezett helyen és időben, az illetékes állategészségügyi szakhatóság hozzájárulásával és felügyelete mellett szabad. 15. § Aki állatforgalmazási tevékenységet folytat, az általa forgalmazott állatokról köteles - a jogszabályban meghatározott tartalmú - nyilvántartást vezetni, és azt az illetékes hatóságoknak az ellenőrzés alkalmával bemutatni. 16. § (1) Állatokat összegyűjteni, szállítani, lábon hajtani csak az állatok egészségének veszélyeztetése nélkül, a jogszabályban előírt módon szabad. (2) Jogszabály határozza meg azokat az eseteket, amikor csak állategészségügyi engedéllyel és hatósági állatorvosi ellenőrzéssel szabad állatot szállítani. 17. § Idegen állományból származó, illetve az országba behozott állatot állategészségügyi hatósági megfigyelés céljából jogszabályban meghatározott feltételekkel, kivételekkel és időtartamra - el kell különíteni. 18. § (1) Állatot, állati szaporítóanyagot, állati eredetű élelmiszert és terméket, takarmányt és más, járványos állatbetegség terjesztésére alkalmas anyagot, eszközt és tárgyat, valamint kórokozók törzseit (a továbbiakban együtt: áru) az országba behozni, átszállítani vagy kivinni - jogszabályban meghatározott kivétellel - előzetes állategészségügyi engedély alapján, állategészségügyi határállomáson át, a feladás helye szerint illetékes hatósági állatorvos által kiállított érvényes származási és egészségügyi bizonyítvánnyal (a továbbiakban: állatorvosi bizonyítvány) szabad. (2) Beteg, betegségre gyanús, fertőzött vagy fertőzöttségre gyanús, valamint elhullott állatot, illetőleg ilyen állattól származó terméket az országba behozni, átszállítani vagy kivinni tilos. Amennyiben az állat vagy az állati eredetű termék rendeltetési állomása Magyarországon van, e tilalom alól a miniszter rendeletben eltérést engedélyezhet. (3) Az országba behozott árut annak birtokosa köteles - a kísérő okmányokkal együtt - a határállomáson, ezt követően pedig az első hazai kirakás és a betárolás helye szerint illetékes hatósági állatorvosnak ellenőrzésre bemutatni. (4) Az (1)-(3) bekezdésben foglalt előírások megsértésével behozott árut az illetékes állategészségügyi hatóság köteles lefoglalni, és ártalmatlanná tételét elrendelni. Az eljárással kapcsolatos összes költség az áru birtokosát terheli. (5)-(7) 19. § Amennyiben a járványügyi helyzet azt indokolttá teszi, törvény, kormányrendelet, illetőleg miniszteri rendelet az állatok, az állati eredetű termékek, az élelmiszerek, a takarmányok forgalmára és szállítására a 14-18. §-okban foglaltakon túl további állategészségügyi feltételeket is megállapíthat. Az állatgyógyászati készítmények 20. § (1) Állatgyógyászati készítményt - jogszabályban meghatározott kivétellel - belföldön előállítani, laboratóriumon kívül kipróbálni csak engedéllyel, az országba behozni, forgalomba hozni, forgalmazni és felhasználni csak Magyarországon történt törzskönyvezési eljárás után, forgalomba hozatali, illetőleg forgalmazási engedéllyel szabad. (2) Géntechnológiával módosított szervezetet tartalmazó állatgyógyászati készítményt csak a külön jogszabály előírásai szerint lehet előállítani, kipróbálni, az országba behozni, forgalmazni, illetve felhasználni.
(3) Az állatgyógyászati készítmény törzskönyvezésének, előállításának, forgalomba hozatalának, forgalmazásának és felhasználásának feltételeit a miniszter rendeletben állapítja meg. (4) Az állatorvos a szakmai és jogszabályi előírások megtartásával jogosult a törzskönyvezett, valamint a Magyar Gyógyszerkönyvben szereplő készítmények és anyagok rendelésére. 21. § (1) A törzskönyvezett állatgyógyászati készítmények hazai előállítóinál, forgalmazóinál és felhasználóinál, behozatal esetén az első hazai tárolás helyén az állomás - külön jogszabályban foglaltak szerint - végez ellenőrzést. (2) Az állomás az eljárása során térítésmentesen mintát vehet. A készítmény birtokosa ellenminta vételére tarthat igényt. 22. § A 26. § (1) bekezdés h) és a 29. § f) pontjában meghatározott betegség-felszámolási és mentesítési programok végrehajtásához szükséges anyagokat csak a kerületi főállatorvos rendelhet. III. Fejezet Az állategészségügyi igazgatás szervezete 23. § (1) Az állategészségügyi igazgatást ellátja a) a miniszter; b) a Földművelésügyi Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium); c) állat-egészségügyi területi szervként az állomás, az állati eredetű élelmiszerek előállításának biztonságához kapcsolódó feladatokban az állomás és az arra e törvény felhatalmazása alapján létrehozandó intézmény; d) az állomás szerveinél közszolgálati jogviszonyban alkalmazott állatorvos; e) az állategészségügy feladatkörébe tartozó tevékenységet folytató intézetek [a b)-e) pontokban felsoroltak együtt: állami állategészségügyi szolgálat]; f) a települési önkormányzat képviselő-testülete, illetőleg jegyzője (a fővárosban a fővárosi közgyűlés és a fővárosi kerületi képviselő-testület); valamint g) a Magyar Állatorvosi Kamara (a továbbiakban: kamara). (2) Az (1) bekezdés a), b), c), d), f) pontjaiban megjelölt szervek állategészségügyi hatósági jogkörrel rendelkeznek (a továbbiakban: állategészségügyi hatóságok). (3) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti állatorvosnak minősül a) a kerületi főállatorvos, valamint b) az állomás vezetője által az állomás illetékességi területére, illetve feladat elvégzésére; c) az élelmiszer-előállító, illetőleg -forgalmazó helyen működő kirendeltségre (a továbbiakban: élelmiszer-higiéniai kirendeltség); d) az állategészségügyi határállomásra kinevezett állatorvos [a továbbiakban: a)-d) együtt: hatósági állatorvos]. (4) A (3) bekezdés b)-c) pontjában említett hatósági állatorvos illetékességi területét az állomás vezetője állapítja meg. (5) Az állomás vezetője állat-egészségügyi kerületeket alakít ki, az ott működő hatósági állatorvosok tevékenységét a kerületi főállatorvosok irányítják. (6) Az állomás vezetője jogosult az 1. számú mellékletben meghatározott, bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegségek megelőzése és leküzdése érdekében tett intézkedések végrehajtására - díjfizetés és költségtérítés ellenében - magánállatorvost igénybe venni, aki köteles a kirendelésnek eleget tenni. (7) A kamara feladatait külön törvény állapítja meg. (8) Az állami állategészségügyi szolgálat e törvény szerinti feladatainak ellátásához szükséges pénzügyi fedezetet a központi költségvetésből, valamint az igazgatási szolgáltatási díjbevételekből kell biztosítani. Az állategészségügyi hatósági intézkedések 24. § (1) Az állategészségügyi hatósági eljárás során az államigazgatási eljárás általános szabályait az e törvényben foglalt eltérésekkel, illetőleg kiegészítésekkel kell alkalmazni. (2) Az állategészségügyi hatóság illetékességi területén járványügyi intézkedésként a) megtilthatja, korlátozhatja, feltételhez kötheti valamely területre, helyiségbe való belépést; b) elrendelheti - utólagos térítési kötelezettség terhe mellett, külön jogszabályban meghatározottak szerint - jármű, épület, berendezés, eszköz és anyag igénybevételét; c) külön jogszabályban meghatározottak szerint elrendelheti eszköz, tárgy, anyag elkobzását, ártalmatlanítását; d) az eljárást közhírré tétel útján is megindíthatja; e) a székhelyén kívül lakó magánszemélyt székhelyére idézheti; f) a határozatot közszemlére tétel útján is közölheti. (3) Az állategészségügyi hatóság, a hatósági vizsgálatok végzéséhez szükséges mértékben állatból és termékből térítésmentes mintát vehet, és elrendelheti az eljárás tárgyát képező élelmiszer, takarmány, állatgyógyászati készítmény újrafeldolgozását vagy ártalmatlanná tételét, az állat további vizsgálatát, illetőleg járványügyi intézkedésként a kötelező gyógykezelését, védőoltását vagy leölését. (4) Amennyiben az állategészségügyi hatóság járványügyi intézkedést rendel el, valamint az árunak az országba való behozatalát, átszállítását vagy kivitelét megtiltja, a határozat fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajtható. (5) Az eljáró állategészségügyi hatóság az ügyfél kezdeményezésére indult eljárást azt követően folytatja le, hogy az ügyfél igazolja igazgatási szolgáltatási díj fizetési kötelezettségének teljesítését. (6) Az állatgyógyászati készítmény üzemi méretű előállításának engedélyezéséről, törzskönyvezéséről, forgalomba hozataláról, illetőleg forgalmazásáról szóló határozat harminc napon túl is meghozható. Az állategészségügyi hatóságok fórumrendszere
25. § (1) A hatósági állatorvos, valamint a kerületi főállatorvos által hozott első fokú határozatok ellen benyújtott fellebbezést felettes szervként az állomás vezetője bírálja el. (2) Az állomás vezetője által hozott első fokú határozat ellen benyújtott fellebbezést felettes szervként a minisztérium bírálja el. (3) A minisztérium által hozott első fokú határozat ellen benyújtott fellebbezést a miniszter bírálja el. A miniszter állategészségügyi feladat- és hatásköre 26. § (1) A miniszter az állategészségügy irányítási, szervezési feladatainak keretében a) meghatározza és szabályozza az állategészségügy szakmai feladatait; b) állomásokat hoz létre, megállapítja illetékességi területüket, jóváhagyja a szervezeti és működési szabályzatukat; c) kijelöli az állategészségügyi határállomásokat; d) közreműködik a nemzetközi állategészségügyi egyezmények előkészítésében és végrehajtásában; e) közreműködik az állatorvosképzés és -továbbképzés fejlesztési terveinek kidolgozásában, kijelöli azokat a szervezeteket és személyeket, ahol az Állatorvostudományi Egyetemen (a továbbiakban: egyetem) végzett állatorvosok gyakornoki idejüket tölthetik, gondoskodik a gyakornokok képzéséhez szükséges anyagi eszközökről; f) előírja a hatósági állatorvosok szakmai továbbképzésének szabályait és biztosítja az ehhez szükséges feltételeket; g) a Magyar Tudományos Akadémiával, más tudományos intézményekkel, az egyetemmel és az érdekelt miniszterekkel együttműködve segíti az állatorvostudományok művelését, a hazai és külföldi kutatások eredményeinek széles körű gyakorlati alkalmazását; h) nagy nemzetgazdasági kárt okozó vagy közegészségügyileg veszélyes állatbetegségek felszámolására - a Kormány jóváhagyásával - állami pénzeszközökkel támogatott mentesítési programot rendelhet el, továbbá kihirdeti a rendkívüli járványveszélyhelyzetet; i) rendkívüli járványveszély esetén feladatainak eredményes végrehajtására - a honvédelmi miniszter és a belügyminiszter útján a Kormány által külön biztosított térítés ellenében igénybe veheti a fegyveres erőknek és rendvédelmi szerveknek - kivéve a polgári nemzetbiztonsági szolgálatot - a veszélyeztetett területen állomásozó vagy javaslatára odavezényelt alakulatait; j) a nemzetközi állategészségügyi helyzet függvényében megteszi a szükséges intézkedéseket; k) az állami állategészségügyi szolgálat keretébe tartozó intézeteket hoz létre és szüntet meg, jóváhagyja az intézetek szervezeti és működési szabályzatát; l) ellátja a jogszabályban meghatározott egyéb feladatokat. (2) A miniszter az (1) bekezdés szerinti feladatainak ellátása során együttműködik az érintett miniszterekkel, országos hatáskörű szervek vezetőivel, valamint a kamarával. 27. § (1) A miniszter állategészségügyi hatósági jogkörében a) b) rendkívüli járványveszély esetén a veszélyeztetett területen elrendelheti a térítés ellenében történő közcélú munkavégzést, létesítmény, szállító- és más eszköz, valamint anyag igénybevételét; c) engedélyezi az állatgyógyászati készítmények forgalomba hozatalát. (2) A miniszter az (1) bekezdés c) pontja szerinti engedélyt - az állati testbe nem kerülő kórjelző anyagok kivételével - az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatalával (a továbbiakban: ÁNTSZ OTH) egyetértésben adja ki. Az Országos Állategészségügyi Tanács 28. § (1) A miniszternek az állategészségügy irányításával kapcsolatos tevékenységét a kilenc főből álló tanácsadó és véleményező testületként működő Országos Állategészségügyi Tanács (a továbbiakban: Tanács) segíti. (2) A Tanács tagjait az egyetem, az állami állategészségügyi szolgálat és az állatorvosi szakmai érdekképviseletek által javasolt szakemberek közül a miniszter kéri fel. (3) A Tanács szervezeti és működési szabályzatát, éves munkatervét maga állapítja meg, és a miniszter hagyja jóvá. (4) A Tanács működési feltételeiről a miniszter gondoskodik. A minisztérium állategészségügyi feladat- és hatásköre 29. § A minisztérium az állategészségügy irányítási, szervezési feladatainak keretében a) a miniszter által meghatározott körben ellátja az állami állategészségügyi szolgálat irányításával kapcsolatos egyes feladatokat; b) intézkedik az ez idáig ismeretlen betegség közvetlen veszélye esetén annak megelőzésére, felderítésére, felszámolására, valamint ilyen betegség esetén a 8. §-ban foglaltak figyelembevételével az állami kártalanításról; c) meghatározza a kórokozókkal kapcsolatos tudományos, diagnosztikai és egyéb tevékenység feltételeit, és engedélyezi a tevékenység folytatását; d) egyes állatbetegségek területenkénti vagy országos előfordulásának és a fertőzöttség mértékének tisztázására, továbbá élelmiszerekben és takarmányokban előforduló maradékanyagok vizsgálatára felmérő rendszert működtet, valamint ellenőrző vizsgálatokat végeztet; e) járványos állatbetegségek elleni védekezéshez szükséges előzetes katasztrófatervet készít; f) gondoskodik a járványos állatbetegség megelőzéséhez, illetőleg felszámolásához szükséges ingyenes oltó- és kórjelző anyagokról; g) gondoskodik az állami állategészségügyi feladatok végrehajtásának megszervezéséről; h) meghatározza a nemzetközi részvétellel tartott állatkiállítás, állatbemutató, állatverseny feltételeit; i) vezeti az állatgyógyászati készítmények törzskönyvét és a kizárólag állatgyógyászati készítményt forgalmazók nyilvántartását; j) ellátja a jogszabályokban meghatározott radiológiai vizsgálati, ellenőrzési feladatokat;
k) létrehozza és működteti a törvényben meghatározott feladatainak ellátásához szükséges információs rendszert; l) vezeti az állatorvosok országos nyilvántartását; m) országosan szervezi a magánállatorvosok közcélú igénybevételét a Magyar Állatorvosi Kamara közreműködésével. n) 30. § A minisztérium állategészségügyi hatósági jogkörében a) engedélyezi az áruk országba való behozatalát, az országon való átszállítását és kivitelét; b) engedélyezi az állatgyógyászati készítmények üzemi méretű előállítását, gyakorlati kipróbálását, továbbá engedélyezi azok forgalmazását; c) engedélyezi az állatgyógyászati készítmények behozatalát; d) megállapítja a takarmányokba keverhető állatgyógyászati készítmények körét; e) engedélyezi a testidegen takarmánykiegészítőket tartalmazó új takarmányok forgalomba hozatalát; f) engedélyezi - a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, valamint az ÁNTSZ OTH hozzájárulásával génmanipuláció útján előállított állat behozatalát, valamint azon takarmány és állatgyógyászati készítmény előállítását, kipróbálását, forgalmazását és behozatalát, amely genetikailag módosított organizmusok felhasználásával készült. 31. § A 26. § (1) bekezdés, h), i) és a 27. § (1) bekezdés a), b) pontjaiban meghatározott állami feladatok ellátásának költségeire a központi költségvetésben évenként járványvédelmi célelőirányzatot kell elkülöníteni. A célelőirányzat felhasználásáról a miniszter a költségvetési gazdálkodásról szóló jogszabályok szerint intézkedik. Az állomás állategészségügyi feladatai 32. § Az állomás az állategészségügyi irányítási, szervezési feladatainak keretében a) illetékességi területén szervezi az állatbetegségek megelőzését, felderítését és felszámolását, továbbá a 26. § (1) bekezdés h) pontja alapján elrendelt mentesítési programok végrehajtását; b) laboratóriumot működtethet a hatósági döntések megalapozására; c) elrendeli a jogszabályokban előírt állategészségügyi akciókat (kötelező védőoltások, diagnosztikai vizsgálatok, parazitózisok elleni védekezés stb.); d) az illetékes intézetek bevonásával kivizsgálja az oltási baleseteket, mérgezéseket, az állatgyógyászati készítmények hatása elmaradásának okát és intézkedik megelőzésükre, illetve megszüntetésükre; e) az e törvényben foglalt feladatainak ellátása során folyamatosan kapcsolatot tart az illetékességi területén levő települési, a fővárosban a fővárosi önkormányzattal, a megyei, fővárosi közigazgatási hivatallal, az ÁNTSZ területi intézeteivel (a továbbiakban: Területi Intézet), a területileg illetékes környezetvédelmi hatósággal, valamint a kamara területi szerveivel; f) hatósági feladatai ellátására ügyeleti és készenléti szolgálatot szervez; g) kijelöli a hatósági állatorvos székhelyét, működési területét és a 36., 37., 38. §-ok szerint meghatározza a feladatait; h) szükség esetén az illetékes hatósági állatorvos útján gondoskodik az állategészségügyi szolgáltatás nyújtásáról; i) ellátja a jogszabályban meghatározott élelmiszer- és takarmány-minőségellenőrzési feladatokat; j) részt vesz az állatok azonosítási és nyilvántartási rendszerének kialakításában és működtetésében. 33. § Az állomás első fokú állategészségügyi hatósági jogkörében a) elrendeli a járványveszély esetén szükséges - jogszabályban meghatározott - hatósági intézkedéseket, ideértve a magánállatorvos és gazdálkodó szervezet (pl. vágóhíd, állathulla-feldolgozó üzem) közcélú igénybevételét is; b) elrendeli az emberre is veszélyes betegségben elhullott vagy leölt állatok hullái és melléktermékei, a fertőzött anyagok, eszközök ártalmatlanná tételét és meghatározza annak módját, egyidejűleg értesíti a területileg illetékes települési önkormányzat jegyzőjét, a környezetvédelmi hatóságot, a vízügyi hatóságot, valamint a Területi Intézetet, amennyiben az ártalmatlanná tételre az erre hatóságilag engedélyezett helyen kívül vagy más módszerrel kerül sor; c) meghatározza - külön jogszabályban meghatározott esetekben - az idegen állományból származó állatok állategészségügyi megfigyelési célú elkülönítésének módját és idejét; d) elbírálja a külföldről érkező állatok fogadására kiválasztott, illetőleg kijelölt elkülönítő alkalmasságát; e) állategészségügyi szempontból ellenőrzi a piac, az állatvásár, állatfelvásárlás, állatkereskedés, állatkiállítás, állatbemutató, állatverseny, állatpanzió, állatmenhely, állatkert, vadaspark működését; f) engedélyezi az állatklinika, állatkórház, állatorvosi rendelő, állatorvosi laboratórium létesítését és ellenőrzi azok működését; g) illetékességi területén ellenőrzi a hatósági állatorvosok, a települési önkormányzatok jegyzője állategészségügyi hatósági tevékenységét; h) hatósági ellenőrzést gyakorol az illetékességi területén működő magánállatorvosok tevékenysége felett, jogszabálysértés esetén saját hatáskörében eljár, vagy etikai eljárást kezdeményez a kamaránál, indokolt esetben a tevékenységet felfüggesztheti; i) engedélyezi a vágóhely, a vágóhíd, a húsbolt és egyéb élelmiszer-előállító hely, a hatósági húsbolt működését, valamint az export állatrakodók létesítését, szállítóeszköz használatát; j) a nemzetközi előírásoknak megfelelően folyamatosan ellenőrzi az élelmiszer-előállító hely export termelésre való alkalmasságát; k) járványügyi szempontból korlátozza, illetve megtiltja az állati eredetű élelmiszer, -nyersanyag, kész élelmiszer felhasználását, forgalomba hozatalát, meghatározza a további eljárást, és szükség esetén értesíti az illetékes hatóságokat; l) az állati hulladék ártalmatlanná tétele keretében engedélyezi az állatifehérje-feldolgozó tevékenység folytatását. A több megye területén folytatott tevékenység engedélyezéséről, a vállalkozó vagy gazdálkodó szervezet székhelye (telephelye) szerint illetékes állomás - a tevékenységgel érintett állomások szakhatósági véleménye alapján - dönt; m) engedélyezi és ellenőrzi az élelmiszert előállító üzemekből származó, takarmányként felhasználható melléktermékek felhasználását, továbbfeldolgozását vagy kezelését; n) ellenőrzi az állatgyógyászati készítmények előállításának, forgalmazásának és felhasználásának feltételeit; o) előzetes helyszíni ellenőrzést végez az állatgyógyászati készítmények forgalmazására jogosító engedély kiadása előtt; p) ellenőrzi a takarmányokba keverhető állatgyógyászati készítmények felhasználását és forgalmazását; r) állategészségügyi szempontból ellenőrzi a takarmány-előkeverékeket és -keverékeket gyártó üzemeket, valamint azok forgalmazását;
s) intézkedik az előírt engedéllyel, illetőleg bizonyítvánnyal érkező, de az azonossági vagy egyéb vizsgálatok során állategészségügyi kifogás alá eső, e törvény hatálya alá tartozó áruk állategészségügyi hatósági felügyelet alá vételéről; t) ellenőrzi az állatgyógyászati készítmények előállítását, a végterméket, a forgalmazást és a felhasználást; u) járványügyi okok miatt elkülönített vágást rendelhet el; v) elrendeli az állategészségügyi szempontból külön eljárást igénylő állati hulladék, anyag, eszköz ártalmatlanná tételét, meghatározza annak módját, és erről tájékoztatja a környezetvédelmi hatóságot; z) ellátja a jogszabály által hatáskörébe utalt egyéb feladatokat. 34. § Az állomás az állategészségügyi követelmények érvényesítése érdekében szakhatóságként a) járványügyi és higiéniai szempontból előzetesen minősíti az állattartási, állattenyésztési, szaporítási technológiákat, gépeket, eszközöket, berendezéseket, tenyésztőtelepeket; b) hozzájárul vagy megtagadja a hozzájárulást ba) a járványügyi felügyelet alá tartozó helyek (pl. állati eredetű nyerstermék- és hulladékgyűjtő, -tároló, -feldolgozó, -forgalmazó hely, baromfikeltető, legelő, úsztató) kialakításához, bb) állatvásár, állatrakodó, állatfelvásárló hely, állatkiállítás, állatbemutató, állatverseny, állatmenhely, állatpanzió, állatkert, állatkereskedés, vadaspark, hullaégető létesítéséhez, bc) az állattartó és -forgalmazó hely, az élelmiszert előállító és az állati eredetű élelmiszert forgalmazó hely, a takarmányelőállító, -forgalmazó és -tároló hely, a mesterséges termékenyítő-, embrióátültető-, baromfi- és halkeltető állomás, a méhanyanevelő telep létesítéséhez, átalakításához, bd) az állatkereskedelmi és -forgalmazási tevékenység foglalkozásszerű végzéséhez. A kerületi főállatorvos feladatai 35. § A kerületi főállatorvos illetékességi területén a) szervezi, irányítja és ellenőrzi a hatósági és hatósági feladatokat ellátó állatorvosok munkáját; b) állatleölési és kártalanítási ügyekben első fokú hatóságként jár el. A hatósági állatorvos feladatai 36. § A hatósági állatorvos a) állatbetegség vagy annak gyanúja bejelentésekor, észlelésekor ellátja a járványügyi feladatokat, megteszi a járvány megelőzéséhez és felszámolásához szükséges mindazokat az intézkedéseket, amelyeket e törvény a feladat-, illetve a hatáskörébe utal; b) bejelentendő állatbetegség gyanúja esetén bejelentést tesz az állomáshoz; c) elbírálja az idegen állományból származó állatok fogadásának helyén az állategészségügyi elkülönítés alá vétel feltételeit, illetve azokra javaslatot tesz; d) járványügyi szempontból ellenőrzi az állatrakodó és felvásárló helyek működését; e) irányítja és ellenőrzi a jogszabályokban előírt állat-egészségügyi feladatok (kötelező védőoltás, diagnosztikai vizsgálat, parazitózisok elleni védekezés stb.) végrehajtását, illetőleg indokolt esetben (külön jogszabályban meghatározottak szerint) részt vesz a végrehajtásban; f) külön jogszabályban foglaltak szerint elvégzi, illetve ellenőrzi a közfogyasztásra, illetve az egyéb okból levágott állat húsvizsgálatát; g) külön jogszabályban foglaltak szerint engedélyezi, illetve ellenőrzi az e törvény hatálya alá tartozó áruk belföldi szállítását; h) elvégzi az e törvény hatálya alá tartozó áruk nemzetközi forgalmának jogszabályban előírt ellenőrzését, és kiállítja a szükséges állategészségügyi bizonyítványokat; i) külön jogszabályban foglaltak szerint ellenőrzi az országba behozott, e törvény hatálya alá tartozó áruk belföldi forgalmát és ellátja annak állat-egészségügyi felügyeletét; j) ellenőrzi az állategészségügyi szempontból külön eljárást igénylő állati hulladék, anyag, eszköz ártalmatlanná tételét; k) ellenőrzi ka) az állattartónál, -forgalmazónál az állategészségügyi szabályok megtartását, az állatok egészségi állapotát, kb) az állategészségügyi szabályok megtartását az állatvásáron, piacon, felvásárlóhelyen, állatkiállításon, állatbemutatón, vadasparkban, állatversenyen, állatpanzióban, állatmenhelyen, állatkereskedésben, valamint az állatok állati eredetű termékek forgalmazásában, kc) a jogszabályban előírt vizsgálatok, kezelések végrehajtását, kd) az állati eredetű élelmiszereknek feldolgozásra és emberi fogyasztásra való alkalmasságát, ke) az állatok szaporításának körülményeit, kf) az élelmiszer-előállítóknál, -forgalmazóknál a járványügyi és élelmiszer-higiéniai előírások megtartását, kg) a takarmány-előállítóknál, -felhasználóknál, -forgalmazóknál a járványügyi és takarmányhigiéniai előírások megtartását, kh) állategészségügyi és takarmányhigiéniai szempontból az állatok etetésére felhasználandó takarmányt, a legelőt, az itatóvizet, az állatok elhelyezésére szolgáló épületet, az állattartás során használt gépet, a berendezést, valamint az alkalmazott technológiát, ki) az állatgyógyászati készítmény forgalmazását és felhasználását; l) ellátja a jogszabályban meghatározott egyéb feladatokat. m) 37. § (1) Az állategészségügyi határállomáson működő hatósági állatorvos (a továbbiakban: határállomási állatorvos) a) az országhatáron átmenő forgalomban ellenőrzi az állategészségügyi rendelkezések megtartását, ellátja az országba behozott, kivitt és átszállított áruk állategészségügyi ellenőrzését; b) állategészségügyi ellenőrzés alá tartozó árunál ellenőrzi az előírt előzetes állategészségügyi engedély (a továbbiakban: engedély) meglétét és érvényességét, valamint az állatorvosi származási és egészségügyi bizonyítványt; c) ellenőrzi az áru azonosságát, a szállítóeszközt, az élő állat egészségi állapotát és szállításra való alkalmasságát; d) megtiltja
da) a beteg, a betegségre és a fertőzöttségre gyanús állatnak, illetőleg az ilyen állattól származó terméknek az országba való behozatalát, átszállítását vagy kivitelét, kivéve, ha jogszabály a behozatal esetében eltérően rendelkezik, db) az előírt engedély, illetőleg bizonyítvány nélkül érkező áru behozatalát, vagy Magyarországon való átszállítását, dc) az előírt engedéllyel, illetőleg bizonyítvánnyal érkező, de a benne foglalt feltételeknek meg nem felelő áru országba való beléptetését; e) az előírt engedéllyel, illetőleg bizonyítvánnyal érkező, de az azonossági vagy egyéb vizsgálatok során állategészségügyi szempontból kifogás alá eső árut, ha ea) közvetlenül szomszédos országból vagy átszállítási céllal érkezett, visszairányítja, eb) nem közvetlenül szomszédos országból, de magyarországi rendeltetéssel érkezett, az országba belépteti, egyidejűleg további intézkedés céljából értesíti a szállítmány rendeltetési helye és a határállomás helye szerint illetékes állomást és a minisztériumot; f) az áru beléptetésével egyidejűleg, értesíti a célállomás helye szerint illetékes állomást; g) ellátja a jogszabályban meghatározott egyéb feladatokat. (2) Az állategészségügyi ellenőrzés alá tartozó áru vámokmányainak kezelése és az országba való beléptetése csak a határállomási állatorvos által igazolt, jogszabályban meghatározott díjköteles vizsgálat elvégzése után történhet meg. (3) A határállomási állatorvos feladatainak ellátása során - a területileg illetékes állomás egyidejű tájékoztatásával - közvetlenül együttműködhet a minisztériummal, valamint a vele azonos szintű szomszédos külföldi állategészségügyi szervekkel, a vám- és pénzügyőri szervekkel, a növényegészségügyi hatósággal, valamint a határőrizeti és egyéb szervekkel. 38. § (1) Az élelmiszer-higiéniai kirendeltségen működő hatósági állatorvos (a továbbiakban: élelmiszer-higiénikus állatorvos) a) ellenőrzi az üzemre, a termelési technológiára és folyamatra, a tárolásra, a forgalmazásra, valamint az ezekben részt vevő személyek számára előírt élelmiszer-higiéniai feltételek megtartását; b) ellenőrzi a közfogyasztásra szánt állatokat kísérő bizonyítványokat; c) elvégzi a vágóállat vizsgálatot és a levágott (elejtett, kifogott, gyűjtött) állatok húsvizsgálatát, az állati eredetű élelmiszerek vizsgálatát és elbírálja azok fogyaszthatóságát; d) érzékszervi és műszeres vizsgálatot, mintavételt és kiegészítő vizsgálatot végezhet, illetőleg laboratóriumi vizsgálatot végeztethet; e) igazolja az állati eredetű élelmiszerek fogyaszthatóságát; f) folyamatosan ellenőrzi az állatok, az állati eredetű élelmiszerek és -termékek forgalmazását; g) ellenőrzi a gyógyszergyártás céljára alkalmas állati szövetek és szervek gyűjtését; h) ellátja a 36. § f), g), h), i), j), kb), kc), kd), kf) pontja szerinti egyes feladatokat; i) ellátja a jogszabályban meghatározott egyéb feladatokat. (2) Az élelmiszer-higiénikus állatorvos együttműködik a közegészségügyi, a környezetvédelmi hatóságokkal, valamint a fogyasztóvédelmi szervekkel. Az állategészségügy feladatkörébe tartozó tevékenységet folytató intézetek 39. § (1) Az országos, illetve a területi felelősséggel működő állategészségügyi intézetek nyilvános állategészségügyi laboratóriumként a) elsősorban diagnosztikai és más szakmai vizsgálatokkal közreműködnek az állatbetegségek okainak megállapításában, a fertőzöttség felderítésében, a helyi és országos mentesítési és betegség-felszámolási programok végrehajtásában; b) közreműködnek a diagnosztikai módszerek folyamatos korszerűsítésében; c) a nemzetközi követelményekkel összhangban álló vizsgáló módszerek alkalmazása érdekében diagnosztikumokat és eszközöket állítanak elő, illetve szereznek be; d) a minisztérium megbízása alapján tételes felmérő és célvizsgálatokat végeznek, együttműködve az állomásokkal; e) a minisztérium kijelölése alapján ellátják a referencia-laboratóriumi feladatokat; f) részt vesznek a kutatásban, valamint az állatorvosok és más állategészségügyi szakemberek képzésében; g) vizsgálati eredményeiket az országos hatáskörű állategészségügyi intézet által működtetett országos diagnosztikai adattárban kezelik; h) együttműködnek az illetékes egészségügyi szervekkel. (2) Az országos hatáskörű állategészségügyi intézet vizsgálja az állategészségügyi laboratóriumok szakmai működését. 40. § Az élelmiszervizsgálati feladatot ellátó intézet a szakterületén országos hatáskörrel a) tételes, felmérő és célvizsgálatokat végez a mikrobiológia, a kémia és a radiológia területén; b) kijelölés alapján ellátja a referencia-laboratórium feladatait, az élelmiszer-vizsgáló laboratóriumok minősítését és körvizsgálatokkal való ellenőrzését; c) folyamatosan végzi az élelmiszeripari gépek, berendezések higiéniai alkalmassági vizsgálatát, a vizsgálat eredményéről szakértői véleményt vagy alkalmassági bizonyítványt ad a gép használójának; d) részt vesz a kutatásban, valamint az állatorvosok és más állategészségügyi szakemberek képzésében. 41. § (1) Az állatgyógyászati oltóanyag- és gyógyszervizsgáló feladatokat ellátó intézet országos hatáskörű szakértői intézményként közreműködik a) az állatgyógyászati készítmények törzskönyvezési eljárásában; b) az állatgyógyászati készítmények előállítási körülményeinek és a végterméknek az ellenőrzésében; c) a külföldről behozott állatgyógyászati készítmények ellenőrzésében; d) az állatgyógyászati készítmények hatása elmaradásának okai és az oltási balesetek kivizsgálásában. (2) Az (1) bekezdésben leírt feladatokat ellátó intézet a) működteti az államilag előírt állategészségügyi akciókhoz szükséges oltó- és kórjelző anyagok központi tárolóját és elosztóját; b) részt vesz a kutatásban, valamint az állatorvosok és más állategészségügyi szakemberek képzésében. A települési önkormányzat állategészségügyi feladatai 42. § (1)
(2) A települési önkormányzat kötelező feladatként gondoskodik a) az állati hulladék ártalmatlanná tételével kapcsolatos feladatok ellátásáról; b) a település belterületén a kóbor ebek befogásával, őrzésével, értékesítésével vagy ártalmatlanná tételével, továbbá az emberre egészségügyi szempontból veszélyes, valamint az állatállomány egészségét veszélyeztető betegség tüneteit mutató vagy betegségre gyanús ebek és macskák kártalanítás nélküli kiirtásával kapcsolatos feladatok ellátásáról; c) az ebek veszettség elleni kötelező védőoltásának megszervezéséről a kerületi főállatorvos közreműködésével, nyilvántartás és összeírás alapján. (3) A főváros belterületén a fővárosi önkormányzat gondoskodik a kóbor ebek befogásával, őrzésével, értékesítésével vagy ártalmatlanná tételével kapcsolatos feladatok ellátásáról. (4) A jegyző hatáskörébe tartozik a bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegségek gyanúja esetén - a külön jogszabályban meghatározott - hatósági intézkedések megtétele, valamint a méhek vándoroltatásával kapcsolatos nyilvántartás vezetése. IV. Fejezet Záró rendelkezések Állategészségügyi bírság 43. § (1) Aki az 5. § (1) bekezdésében foglalt előírásokat, valamint az 5. § (2)-(4) bekezdéseiben foglaltakat neki felróható módon megszegi, állat-egészségügyi bírsággal sújtandó. Állat-egészségügyi bírság kiszabásának nincs helye, ha a cselekménynek az állategészségügyi hatóság tudomására jutásától egy év, illetve a cselekmény elkövetésétől három év eltelt. (2) Az állategészségügyi bírságot az állomás vezetője határozatban állapítja meg. (3) A bírság legkisebb összege húszezer forint, legmagasabb összege egymillió forint. A bírság összegét az azt kiszabó állomás számlájára kell befizetni, a befolyt összeg felhasználásáról az állomás állategészségügyi feladatainak ellátására figyelemmel a minisztérium dönt. Hatályba léptető és módosító rendelkezések 44. § (1) Ez a törvény 1996. július 1. napján lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a) az állategészségügyről szóló 1981. évi 3. törvényerejű rendelet, valamint az azt módosító 1991. évi VII. törvény 4. §-a, 6. §ának (2) bekezdése és az 1993. évi XVI. törvény; b) a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 39. §-a (1) bekezdésének b) pontja, 40. §-ának a)-c) pontja, 41. §-ának (1) bekezdése; c) a marhalevél kiváltásáról és kezeléséről szóló 48/1993. (III. 24.) Korm. rendelet; d) a megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatalokról és egyes földművelésügyi szakigazgatási feladatokat megállapító jogszabályok módosításáról szóló 44/1991. (III. 14.) Korm. rendelet 18. §-a. (2) Az állati hulladék ártalmatlanná tételére a törvény hatálybalépése előtt kiadott vállalkozói igazolványok és a tevékenység végzésére kiadott engedélyek további 180 napig érvényesek. A korábbi rendelkezések alapján állati hulladék ártalmatlanná tételét végző vállalkozók e határidő alatt kötelesek a 10. § (1) bekezdése szerint új engedélyt kérni. A húspép gyártására kiadott engedélyek a törvény hatálybalépésétől számított egy év elteltével hatályukat vesztik. (3) (4) 45. § Felhatalmazást kap a földművelésügyi miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg 1. a törvény végrehajtásával kapcsolatos részletes szabályokat az Állategészségügyi Szabályzatban, így különösen a) a kártalanítási eljárás részletes feltételeit, b) az állati hulladékok ártalmatlanná tételével kapcsolatos tevékenység részletes szabályait és a díjak mértékét a környezetvédelmi és területfejlesztési, valamint a népjóléti miniszterrel egyetértésben, c) az állategészségügyi korlátozó intézkedések feltételeit, d) a törvény hatálya alá tartozó áruk nemzetközi forgalmának állategészségügyi feltételeit, e) az élelmiszer-higiénia szabályait a népjóléti miniszterrel egyetértésben, f) a takarmányhigiénia szabályait a népjóléti miniszterrel egyetértésben, g) az állatok, az állati eredetű termékek, az élelmiszerek, a takarmányok forgalmára és szállítására vonatkozó feltételeket; 2. járványveszély esetén a közcélú igénybevétel díjazásának és költségtérítésének mértékét; 3. a térítésköteles feladatok körét, díjtételeit és eljárási szabályait; 4. az állatgyógyászati készítmények előállítását, törzskönyvezését, forgalomba hozatalát, forgalmazását, felhasználását; 5. a marhalevél kiváltására és kezelésére vonatkozó részletes szabályokat; 6. a járványügyi intézkedés esetén járó kártalanítás felső határát évenként, a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett inflációs ráta alapján, annak közzétételétől számított 30 napon belül; 7. a 19. §-ban foglaltak szerinti további állategészségügyi feltételeket; 8. kijelölje az állategészségügy feladatkörébe tartozó tevékenységet folytató intézeteket; 9. létrehozza az állati eredetű élelmiszerek előállításbiztonságához kapcsolódó, e törvényben és a végrehajtási rendeleteiben meghatározott feladatokat ellátó intézményt és állapítsa meg a működésével kapcsolatos szabályokat; 10. állapítsa meg az állatgyógyászatban használt elektroorvosi eszközök használatára vonatkozó szabályokat; 11. állapítsa meg az Európai Közösség állategészségüggyel kapcsolatos egyes jogszabályaival való harmonizációt szolgáló szabályokat. Az Európai Közösségek jogszabályaihoz való közelítés
46. § Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályaival részben összeegyeztethető szabályozást tartalmaz: a) a Tanács 64/432/EGK irányelve a szarvasmarhafélék és a sertések Közösségen belüli kereskedelmét érintő állategészségügyi problémákról; b) a Tanács 80/217/EGK irányelve a klasszikus sertéspestis ellenőrzésére szolgáló közösségi szintű intézkedések bevezetéséről; c) a Tanács 82/894/EGK irányelve a Közösségen belül bejelentendő állatbetegségekről; d) a Tanács 85/511/EGK irányelve a ragadós száj- és körömfájás ellen hozott közösségi intézkedések bevezetéséről; e) a Tanács 89/662/EGK irányelve az egységes belső piacra figyelemmel a Közösségen belüli kereskedelem állat-egészségügyi ellenőrzésének szabályozásáról; f) a Tanács 90/425/EGK irányelve az élő állatok és állati eredetű termékek Közösségen belüli kereskedelmében alkalmazható állat-egészségügyi és állattenyésztési ellenőrzésekről a belső piac kiterjesztésére figyelemmel; g) a Tanács 91/496/EGK irányelve a Közösségbe harmadik országból behozott állatok állat-egészségügyi vizsgálatának megszervezését meghatározó elvekről és a 89/622/EGK, 90/425/EGK és 90/675/EGK számú irányelvek módosításáról. 1. számú melléklet az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvényhez Bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegségek 1. ragadós száj- és körömfájás 2. hólyagos szájgyulladás 3. sertések hólyagos betegsége (SVD) 4. keleti marhavész 5. kiskérődzők pestise 6. szarvasmarhák ragadós tüdőlobja 7. bőrcsomósodáskór 8. Rift-völgyi láz 9. kéknyelv betegség 10. juhhimlő és kecskehimlő 11. afrikai lópestis 12. afrikai sertéspestis 13. klasszikus sertéspestis 14. madárinfluenza (klasszikus baromfipestis) 15. Newcastle-betegség (baromfipestis) 16. szarvasmarhák gümőkórja 17. fertőző sertésbénulás 18. veszettség 19. takonykór 20. tenyészbénaság 21. lovak fertőző kevésvérűsége 22. lovak agy- és gerincvelő gyulladásai (keleti, nyugati, venezuelai) 23. nyulak vérzéses betegsége 24. mézelő méhek nyúlós és enyhébb költésrothadása 25. szarvasmarhák szivacsos agyvelőbántalma (BSE) 26. tengeri kagylók betegségei (Bonamia ostreae, Mareilia refringens) 27. brucellózis 28. kacsapestis (kacsák vírusos bélgyulladása) 29. Aujeszky-féle betegség 30. lépfene 31. rühösség 32. szarvasmarhák enzootikus leukózisa 33. pontyfélék tavaszi virémiája 34. pisztrángfélék fertőző vérképzőszervi elhalása 35. súrlókór (scrapie) 36. pisztrángok vírusos vérfertőzése (VHS) 2. számú melléklet az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvényhez A járványügyi intézkedések elrendelése esetén járó kártalanítás mértéke 1. A törvény 8. § (1) bekezdése alapján járó kártalanítás mértéke az állat, az anyag, eszköz vagy tárgy forgalmi értékének 90%-a, azonban állatfajonként nem haladhatja meg az alábbi legmagasabb egyedenkénti összegeket: ló szarvasmarha sertés juh kecske baromfi
450 000 Ft 200 000 Ft 70 000 Ft 20 000 Ft 10 000 Ft 1 500 Ft
méhcsalád házinyúl
6 000 Ft 1 000 Ft
2. A kártalanítási összeget csökkenteni kell a) 10 százalékkal, ha az érintett állományban - szarvasmarhából - sertésből - baromfiból
300-nál 3000-nél 20 000 tojónál vagy 30 000 hízóbaromfinál
többet tartanak; b) 20 százalékkal, ha az érintett állományban - sertésből - baromfiból
6000-nél 50 000 tojónál vagy 100 000 hízóbaromfinál
többet tartanak. 3. számú melléklet az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvényhez A marhalevél kiváltásáért, kezeléséért fizetendő díj mértéke 1. Ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly esetében a marhalevél első ízben történő kiváltásáért a marhalevél másodlat kiállításáért b) irányítási intézkedés rávezetéséért c) állategészségügyi igazolás d) meghosszabbításáért a)
300 Ft 300 Ft 200 Ft 50 Ft
2. Sertés, juh, kecske, valamint zárt körülmények között tenyésztett vadon élő, hasított körmű haszonállatok (pl. vaddisznó, dámvad, őz, szarvas, muflon) esetében az egyedi marhalevél első ízben történő kiváltásáért az 1. pont b), c), d) pontjaiban felsorolt b) eljárási intézkedésekért egységesen
a)
100 Ft 50 Ft
3. A 2. pontban felsorolt állatoknál első ízben kiváltott közös marhalevélért, 1-35 db esetében az 1. pont b), c), d) pontjaiban felsorolt b) eljárási intézkedésekért egységesen 4. A közös marhalevélről történő lejegyzésért az állatok számától függetlenül, egységesen a)
100 Ft 50 Ft 100 Ft
5. Elveszett marhalevél pótlásáért az első ízben történő kiváltásért fizetendő díj kétszeresét kell fizetni. 6. Megrongálódott marhalevél pótlásáért az első ízben történő kiváltásért fizetendő díjat kell fizetni. 7. A tulajdonosváltozás rávezetéséért az első ízben történő kiváltásért fizetendő díjat kell fizetni. 8. A díj magában foglalja a marhalevél nyomtatvány költségét is.
