1
Szentlőrinc Városi Önkormányzat 10/2000.(IV.27.) KT. R e n d e l e t e A közterületek használatáról, a köztisztasággal összefüggő tevékenységekről és a burkolatbontások szabályairól (A 9/2013.(VII.2.), a 11/2012.(V.31.), a 12/2010.(X.1.), a 8/2010.(V.07.), a 18/2009.(X.01.), a 13/2009.(VI.02.), a 14/2008.(V.30.), 14/2007.(VI.29.), 32/2006.(XII.18.), 4/2006. (III. 10.), 12/2005. (VIII. 22.), 29/2004.(XII.17.), a 28/2002.(XI.28.)., a 6/2001.(IV.26.) és a 13/2000.(V.25.) KT. Rendeletekkel egységes szerkezetben) A helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.§ (1) bekezdésében, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. 46.§ (1) bek. c) pontjában és a 63/A. §-ában, valamint a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 36. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján – figyelemmel az e törvényekben foglaltakra és a város településrendezési terveire is, Szentlőrinc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a következő rendeletet alkotja: A rendelet célja és hatálya 1.§ (1) A rendelet célja: Szentlőrinc Város (a továbbiakban: Város) területére vonatkozó kötelező érvényű magatartási szabályok megállapításával elősegíteni a köztisztaság fenntartását, a köztisztaság helyzetének fokozatos javulását továbbá helyi szabályozással, az ellátási és közlekedésbiztonsági szempontokat alapul véve megteremteni és érvényesíteni a városképi, környezetvédelmi szempontokat az önkormányzat és a közterületet használók érdekeinek összehangolására (2) A rendelet hatálya – tárgyát tekintve – kiterjed: a./ az önkormányzat tulajdonában álló és az ingatlan-nyilvántartás helyrajzi számmutatójában közterületként nyilvántartott belterületi földrészletekre, b./ az önkormányzat tulajdonában álló belterületi földrészlet, illetőleg építmény közhasználatra átadott részére, továbbá c./ az önkormányzat tulajdonában álló zöldterületekre. (3) A rendelet hatálya – alanyait tekintve – kiterjed a Város közigazgatás területén a magánszemélyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező és jogi személyiségű szervezetekre, illetve magánvállalkozásokra. 2.§ A rendelet meghatározza a közterület rendeltetésszerű használatának rendjét, a KRESZ hatálya alá nem tartozó, üzemképtelen járművek közterületen való tárolására vonatkozó szabályokat és eltávolításukkal összefüggő feladatokat/körülményeit, a közterületek burkolatai felbontásának feltételeit, továbbá a közterületek használatáért fizetendő díj mértékét és megfizetésének módját.
2
Fogalmi meghatározások, értelmező rendelkezések 3.§ (1) E rendelet alkalmazása szempontjából a) köztisztasággal összefüggő tevékenység: az egyes ingatlanok, ezen belül különösen a lakóépületek és emberi tartózkodásra szolgáló más épületek, továbbá nem lakás céljára szolgáló helyiségek, hozzájuk tartozó területek, valamint közterületek tisztántartása, b) közterület: az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott belterületi földrészlet (közút, járda, tér, közpark), továbbá az építmények közhasználatra átadott része (árkád alatti járda, alul- és felüljáró), c) köztisztasági szolgáltatás: megrendelés, illetőleg megbízás alapján a közterület tisztán tartása, d) tisztán tartás: az egyes ingatlanok és közterületek tisztítása, hó- és síkosságmentesítése, illetőleg pormentesítése, allergén anyagoktól való megtisztítása, e) települési szilárd hulladék: az ingatlanon keletkező háztartási és egyéb szilárd halmazállapotú visszamaradt anyag, a veszélyes hulladék és a radioaktív hulladék kivételével. f) útpálya: általában járművek közlekedésére szolgáló, rendeltetésének megfelelően szabadon használható közterület; g) járda: gyalogosok közlekedésére szolgáló közterület (gyalogút, lépcső stb.), h) műtárgy: a közlekedést szolgáló híd, aluljáró, felüljáró, áteresz, támfal, bélésfal, mellvédfal, alagút stb., i) közmű: a közterület alatt, vagy felett elhelyezett vezetékhálózat a hozzá tartozó műszaki létesítményekkel; (csatornák, ezek aknái és fedlapjai, folyókarácsok, tűzcsapok, elektromos kábelek és transzformátorok, közkifolyók, légoltalmi riasztóberendezések, kertészeti locsolóhálózat és szerelvényei, közvilágítási elemek, közlekedési táblák és lámpák, telefonfülkék, csoportos-állványos postaládák, közműjelzések táblái,), j) burkolat: útpálya, járda ideiglenes, vagy végleges szilárd szerkezete (kockakő, keramit, aszfalt, beton stb. alap- és ágyazattal együtt), k) közúti jelzések: a közúti forgalom rendjét meghatározó jelzőtáblák, útburkolati jelek, fényjelző készülékek, közlekedési tükrök, terelőoszlopok, útirányjelző táblák, tömegközlekedési megállóhelyek jelzései, taxiállomások jelzései, l) közúton folyó munka: mindazok az út-, járda-, közmű - építések és egyéb felújítások, amelyek közterületeken folynak, és a forgalmat befolyásolják, m) park: minden fásított, füvesített, dísznövénnyel vagy virággal beültetett közterület, melyet az önkormányzat ténylegesen akként kezel és a lakosság ilyen módon használ, valamint a gyermekjátszótér, melyet kizárólag gyermekek szórakoztatását szolgáló célzó, illetőleg elősegítő berendezésekkel, felszerelésekkel láttak el, n) zöldfelület: a település növényzettel tartósan vagy időszakosan fedett területeinek egésze, függetlenül attól, hogy a település melyik funkcionális területi egységén belül helyezkedik el. o) utcai berendezések: szobrok- és térplasztikák, emlékművek, kőkeresztek, korlátok, padok, szökő- és ivókutak, csobogók, utcai álló és fali hulladékgyűjtő edények, játszószerek, ágyásokat szegélyező kerítések, zászlótartók, autóbusz várók- és előtetők, utcai vitrinek, reklámtáblák- és hirdetőoszlopok, mobil növénytartók, piaci kihelyezett asztalok, mobil- és rögzített kerékpár tárolók, stb., p) egyéb utcai elemek: utcanév-és házszámtáblák, intézmény feliratok, táblák, pénzkiadó- és egyéb utcai automaták,
3 q) parkolóhelyek- és területek: gépjárművek parkolására kijelölt fizető vagy ingyenesen igénybe vehető burkolt területek, r) kizárólagos használatú várakozóhely: az olyan várakozásra alkalmas közterület, amely kizárólagos használatot biztosít az engedélyesnek az épület homlokzata előtt, térítésmentesen legfeljebb két darab személygépkocsi várakoztatására, s) pavilon: meghatározott időre vagy meghatározott feltétel bekövetkezéséig, építési engedély alapján létesíthető, könnyűszerkezetes építési móddal kialakított, tartós elárusító hely, t) hagyományos utcai árusítás: olyan kereskedelmi tevékenység, amelynek folytatásához szükséges berendezés (állvány, asztal, kosár, sátor, stb.) a napi árusítás befejeztével a helyszínről eltávolítható, u) üzemképtelen jármű: a hatósági engedéllyel és jelzéssel nem rendelkező olyan jármű, amely a közúti forgalomban csak ilyen engedéllyel és jelzéssel vehet részt, (a baleset folytán megsérült és elhagyott, vagy a műszaki állapotánál fogva a közúti közlekedésre alkalmatlan, mert hiányos, romos, vagy sérült jármű), v) mozgóbolt: gépjárművön üzemeltetett vagy gépjárművel vontatott kiskereskedelmi árusítóhely;1 w) mozgóárusítás: amely során az üzlettel rendelkező kereskedő vagy alkalmazottja, illetve megbízottja olyan eszköz (pl. kosár, tricikli, fagylaltos kocsi, stb.) segítségével viszi magával az üzletben forgalmazott terméket, amely nem minősül mozgóboltnak2. (2) Lakó- és nem lakóépületek, valamint kereskedelmi, ipari központok telephelyek és középületek, valamint beépített övezetben fekvő üres telkek tulajdonosai, illetve használói, társasházaknál a közös képviselő, tag vagy alkalmazott, lakásszövetkezetnél az ügyrend szerint felelős megbízott vagy dolgozó a felelős az ingatlanokkal kapcsolatos köztisztasági szabályok betartásáért. Önkormányzati tulajdonú ingatlanoknál a hasznosítással megbízott szervezet felelős. (3) Abban az esetben, ha a meglévő szerződések és belső szabályzatok alapján a felelősség nem állapítható meg, úgy az ingatlan tulajdonosát kell kötelezettnek tekinteni. I. fejezet A közterület-használati engedély* 4. §. (1) Közterületet rendeltetésétől eltérően használni a tulajdonos önkormányzat Képviselőtestületének átadott hatáskörben eljáró polgármester közterület-használati engedélye szükséges. (2) Amennyiben a kérelemben megjelölt közterület-foglalási időtartam meghaladja a 10 napot, a közterület-használati engedélyt a megkötés előtt a Településfejlesztési és Városgazdálkodási Bizottság véleményezi.3 (3) Építési engedélyhez kötött közterület-használat esetében közterület-használati engedély csak az Építéshatósági Osztály által kiadott, jogerős engedélyező határozat kiadását követően, az alapján, az abban meghatározott feltételekkel adható ki.4 1
Módosította a 14/2007.(VI.29.) KT. Rendelet Módosította a 14/2007.(VI.29.) KT. Rendelet 3 Módosította a 12/2005.(VIII.22.) KT. Rendelet, 14/2007.(VI.29.) KT. Rendelet 4 Módosította a 14/2007.(VI.29.) KT. Rendelet 2
4 (4) Jogszabályban meghatározott esetekben a közterület-használathoz hozzájárulás szükséges, melyet a kérelmezőnek kell beszereznie.
szakhatósági
5. §. (1) Közterület-használati engedély szükséges:5 a.) a közterületbe 50 cm-en túl benyúló üzlethomlok /portál/, kirakatszekrény, üzleti védőtető /előtető/, ernyőszerkezet, hirdető-berendezés /fényreklám/, cég- és címtábla, továbbá önálló hirdető berendezés valamint nem merev anyagú hirdetés (ún. reklámmolinó) elhelyezésére6, b.) tartós elárusító hely /pavilon/, illetőleg mobil /mozgatható/ idényjellegű, vagy ideiglenes elárusító hely, valamint kitelepült elárusítóhely elhelyezésére, c.) a közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények és tárgyak elhelyezésére, d.) a köztisztasággal kapcsolatos építmények és tárgyak elhelyezésére, e.) szobor, emlékmű, díszkút, vízmedence, szökőkút, alapzatos zászlórúd és köztárgyak /pad, közvilágítási lámpák, tartóoszlopok, stb./ elhelyezésére, f.) mobil tájékoztató és megállító táblák kihelyezésére, g.) távbeszélő fülke, fülke nélküli távbeszélő készülék, postai levélszekrény, totó-lottó láda, bankautomata elhelyezésére, h.) építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag és törmelék elhelyezésére, i.) mozgóbolti, - illetőleg mozgóárusításra, alkalmi javító és szolgáltató tevékenységre, j.) film- és televízió felvételre, ha az az egy órát meghaladja, k.) vendéglátó-ipari előkert céljára, l.) kiállítás, vásár, alkalmi vásár, politikai-, sport-, és kulturális rendezvények, árubemutatás, reklámtevékenység, továbbá mutatványos tevékenység céljára, m.) áru és göngyöleg elhelyezésére, n.) közúti személy- és árufuvarozásra szolgáló járművek, továbbá nem közúti közlekedési szolgáltatáshoz használt autóbuszok, tehergépkocsik, mezőgazdasági vontatók, lassú járművek és járműszelvények közterületi tárolására, o.) hatósági jelzéssel nem rendelkező járművek, valamint lakókocsik mellékútvonalon 30 napot meghaladó időtartamú tárolására, p.) jogszabályban meghatározott esetekben. Nem adható ki közterület-használati engedély7: a városi főút-hálózathoz tartozó közutak használatára, kivéve, ha: aa.) a közterület-használatot különösen fontos érdek teszi szükségessé /pl. autóbuszváró létesítése, építési munka végzése/, ab.) a folytatni kívánt tevékenység a lakosság ellátása, tájékoztatása szempontjából szükséges, ac.) a használó tartós elárusítóhely /pavilon/ felállítására jogosult, ad.) a mobil tájékoztató táblák a gyalogos forgalom részére legalább 2 m széles járdafelületet biztosítanak. b.) a városképi-, műemléki és környezeti követelményeket nem kielégítő közterülethasználatra, c.) jogszabály által meghatározott, közterületen nem árusítható termékek forgalomba hozatalára (2) a.)
5
Módosította a 14/2007.(VI.29.) KT. Rendelet Módosította a 4/2006.(III.10.) KT. Rendelet 7 Módosította a 14/2007.(VI.29.) KT. Rendelet 6
5 d.) a közlekedés biztonságát zavaró /utak és útkereszteződések, csomópontok beláthatóságát, közúti jelzőlámpákat takaró/ berendezések és anyagok elhelyezésére. e.) szeszesital és dohányáru forgalmazására, kivéve az üzletek elé történő kitelepülést és jelentősebb kulturális-, sport- és politikai célú rendezvényekhez. árubemutatáshoz, reklámtevékenységhez kapcsolódó alkalmi árusítást, f.) sátorgarázs elhelyezésére, g.) göngyöleg tárolására, amennyiben az nem közterületi árusításhoz vagy rakodáshoz kapcsolódik. A közterületen elhelyezhető árusítóhelyek létesítési szabályai 6. §. (1) Tartós elárusító hely /pavilon/ elhelyezésére csak a részletes rendezési tervben meghatározott helyre adható ki közterület-használati engedély.8 (2) Tartós elárusító hely /pavilon/ létesítésére a közterület-használati engedélyt legfeljebb 5 éves időtartamra lehet adni, mely időtartam - indokolt esetben, közös megegyezéssel – meghosszabbítható.9 (3) Mobil ideiglenes elárusító hely közterületen 600 és 20 00 óra között helyezhető el és működtethető.10. (4) Idény-jellegű kitelepüléssel történő közterület-használatra csak egy szezonra adható közterület-használati engedély.11 (5) Mozgóbolt csak e rendelet 2. sz. mellékletében megjelölt közterületeket használhatja az előzetesen kiadott közterület-használati engedély alapján. A mozgóbolt működési engedélyének megkérése során kiadásra kerülő szakhatósági állásfoglalásban a jegyző megjelöli azokat a helyszíneket, ahol az árusítás történhet, illetve azt, hogy az árusításra csak a közterület-használati engedély kiadását követően van mód.12 (6) Mozgóbolt csak a város 2. sz. mellékletében kijelölt helyein működhet az 1. sz. mellékleletben meghatározott díj ellenében.13 7. §. (1) A közút területének közlekedésre szolgáló részén - a járda kivételével - kereskedelmi tevékenység nem folytatható. A közút területének egyéb részén, illetve a közút mellett a közút forgalombiztonságát érintő kereskedelmi tevékenység csak a közút kezelőjének hozzájárulása esetén végezhető. (2) Az üzlettel rendelkező vállalkozó /kereskedő/ árukészletét - közterület-használati engedéllyel - az üzlet homlokzatával érintkező közterületen, illetve idényjelleggel árusíthatja.14
8
Módosította a 14/2007.(VI.29.) KT. Rendelet Módosította a 14/2007.(VI.29.) KT. Rendelet 10 Módosította a 14/2007.(VI.29.) KT. Rendelet 11 Módosította a 14/2007.(VI.29.) KT. Rendelet 12 Kiegészítette a 14/2007.(VI.29.) KT. Rendelet 13 Kiegészítette a 14/2007.(VI.29.) KT. Rendelet 14 Módosította a 14/2007.(VI.29.) KT. Rendelet 9
6 (3) Az üzlettel rendelkező vállalkozóval /kereskedővel/ az üzlet homlokzatát meghaladó területre, továbbá a közterületre nyíló kapualjba, vagy udvarra is adható ki közterülethasználati engedély, amennyiben a kérelem az alap-profillal megegyező tevékenység folytatására irányul és ehhez az érintett /szomszédos/ üzlettulajdonosok hozzájárulnak.15 (4) Az üzlettel nem rendelkező vállalkozó /kereskedő/ közterületen az /1/ bekezdésben foglaltak figyelembe vételével - a szükséges hatósági engedélyek és a közterület kezelőjének hozzájárulása esetén közterület-használati engedély alapján - a 4/1997. (I. 22.) Korm. rendelet 4. sz. mellékletében meghatározott termékeket értékesíthet. (5) Az üzlettel nem rendelkező vállalkozóval /kereskedővel/ üzletportál előtti közterületen - 5 m-en belül - továbbá a közterületre nyíló kapualj előtt vagy udvarban az érintett /szomszédos/ üzlettulajdonosoktól eltérő profilban csak akkor adható ki közterület-használati engedély, ha ahhoz az érintett /szomszédos/ tulajdonosok, üzlettulajdonosok hozzájárultak.16 8. §. (1) A közterület használója köteles az igénybe vett területet és környezetét tisztán tartani és a keletkezett hulladék, szemét elszállíttatásáról gondoskodni. Közterületen szervezett alkalmi rendezvény esetén a használó ezen kötelezettségének a rendezvény befejezését követő 12 órán belül köteles eleget tenni. (2) Közterületen szervezett alkalmi rendezvény esetén az engedélyes - a közterülethasználati engedély előfeltételeként - az /1/ bekezdésben meghatározott kötelezettsége biztosítékaként, azzal arányos - a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv által megállapított mértékű - óvadékot köteles előzetesen megfizetni. Az óvadék összege csak az /1/ bekezdésben meghatározott feladatok elvégzésére használható fel. (3) A használó köteles a közterület-használati engedélyt, valamint a tevékenység folytatásához szükséges engedélyeket /pl. vállalkozói, működési engedély, stb./ a helyszínen tartani és azokat az önkormányzat ellenőrzéssel megbízott szerve, a szakhatóságok, vagy a rendőrség ellenőrzése esetén kérésre felmutatni.17 (4) Közterületen – az engedélyezett vendéglátó kitelepülések és majális jellegű rendezvények kivételével – szeszesital nem fogyasztható és szeszesital árusítás csak az engedélyben foglaltak szerint folytatható.18 A közterületen elhelyezhető mobil tájékoztató, megállító táblák és reklámmolinók elhelyezésének szabályai19 9 §. (1) Egyedi mobil tájékoztató és megállító táblák fennmaradásának és kihelyezésének engedélyezése az önkormányzat hatáskörébe tartozó egyedi elbírálás alá esik, melynek során az e rendelet 5. §. /2/ bek b/ d/ pontjaiban rögzített feltételek, továbbá a szakhatósági előírások az irányadók. 15
Módosította a 14/2007.(VI.29.) KT. Rendelet Módosította a 14/2007.(VI.29.) KT. Rendelet 17 Módosította a 14/2007.(VI.29.) KT. Rendelet 18 Módosította a 6/2001.(IV.26.) KT. Rendelet 19 Módosította a 4/2006.(III.10.) KT. Rendelet 16
7 (2) A mobil tájékoztató és megállító tábláknak meg kell felelniük a városképi követelményeknek. A rajtuk elhelyezett információ közízlést, más kereskedelmi érdeket és jogszabályt nem sérthet. Az építéshatósági osztály felkérésre a Településfejlesztési Bizottságot tájékoztatja. (3) el.
Mobil tájékoztató és megállító tábla közterületen 6.00 és 20.00 óra között helyezhető
(4)
A mobil tájékoztató és megállító tábla a gyalogos forgalmat nem akadályozhatja.
(5) 6 m2-nél nagyobb táblafelületű önálló hirdető-berendezést közterületen elhelyezni nem lehet. (6) Mobil tájékoztató és megállító tábla kihelyezésére az jogosult, aki tevékenységét az adott közterülettel érintkező üzletben, illetőleg a közterületről nyíló kapualjban vagy udvarban végzi. (7) A város központi közterületein gigant poszter /plakát/ nem helyezhető el, az egyéb önálló hirdető-berendezések maximális táblafelülete 2 m2 lehet. (8) A város központi területein a közterületre kitelepülő vendéglátó-ipari egységek bútorzatát, valamint a mobil tájékoztató és megállító táblákat a közterület-használati engedély kiadását megelőzően véleményeztetni kell a Településfejlesztési Bizottsággal.20 (9) A város központi közterületein indokolt esetben /pl. Lőrinci Napok, kulturális találkozók, stb./ 15 napnál nem hosszabb időre kulturális-, sport és politikai célú rendezvények, árubemutatás és ezekhez kapcsolódó alkalmi vásár engedélyezhető. (10) Közutak és közterületek felett átívelő nem merev anyagú hirdetés (ún. reklámmolinó) helyezhető el, ha a rögzítéshez a közút kezelője, valamint a rögzítéshez használt berendezés, műtárgy kapcsán érintett szolgáltató az elhelyezéshez hozzájárult. A közterület-használati kérelem, a közterület-használati engedély tartalma 10. §. (1) A közterület-használati kérelmet annak kell előterjesztenie, aki a közterületet használni kívánja. (2) Ha a közterület ideiglenes jellegű használata építési munka végzésével kapcsolatos állvány, építőanyag, törmelék, stb. elhelyezése céljából szükséges, a kérelmet a kivitelezőnek kell előterjesztenie. 11. §. (1) A közterület-használatra vonatkozó kérelmet a Polgármesteri Hivatalban kell előterjeszteni. A közterület-használati engedélyt a kérelem beadásától illetve a jogerős építési engedély megadásától számított 15 napon belül kell a polgármester részére aláírásra előkészíteni. 20
Módosította a 14/2007.(VI.29.) KT. Rendelete
8 (2) Építési engedély köteles közterület-használatra vonatkozó kérelmet a Polgármesteri Hivatal építéshatósági osztályához kell benyújtani. (3) Építési engedély köteles közterület-használat esetében a polgármester a jogerős építési engedélyt alapján adja ki a közterület-használati engedélyt.21 12. §. (1) A közterület-használati kérelmet az 5.sz. melléklet szerinti nyomtatványon kell előterjeszteni, amelynek az alábbiakat kell tartalmaznia: a.) a használatot kérő nevét, állandó lakóhelyének /telephelyének/ címét, b.) a közterület-használat célját és időtartamát, c.) a közterület-használat helyének, módjának és mértékének pontos meghatározását, d.) a közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okirat /pl. vállalkozói igazolvány, működési engedély/ hiteles másolatát, e.) 3 db 1 : 250 /esetleg 1 : 1000/ méretarányú helyszínrajzot /vázlatot/, amely feltünteti a használni kívánt közterületen és annak közvetlen környezetében található létesítményeket és növényzetet. (2) A közterület-használat jellegétől függően /1/ bek. e./ pontjában szereplő adatok csatolásától a használatba adó eltekinthet.
13. §. (1) A közterület-használati engedélynek a Ket-ben szabályozottakon túl tartalmaznia kell:22 a.) a használó nevét és állandó lakóhelye /telephelye/ címét, b.) a közterület-használat célját és időtartamát, c.) a közterület-használat helyének, módjának, mértékének és feltételeinek pontos meghatározását, d.) a szükséges szakhatósági hozzájárulásokban foglalt előírásokat, e.) építési engedély köteles közterület-használat esetében a jogerős építési engedély kibocsátójának megnevezését, az engedély keltét és ügyiratszámát, f.) az engedély rendelkező részében az engedélyező részéről a használatba adó részéről történő azonnali visszavonás eseteit és az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség előírását,23 g.) a közterület-használati díj fizetésének mértékét és módját, h.) a közterületen szervezett rendezvény jellegétől függően a szükséges pótlólagos mobil szeméttárolók és illemhelyek elhelyezésére vonatkozó előírást. (2) Építési munka végzésére kötött közterület-használati engedélyben az engedélyezőnek meg kell határoznia:24
21
Módosította a 14/2007.(VI.27.) KT. Rendelet Módosította a 14/2007.(VI.27.) KT. Rendelet 23 Módosította a 14/2007.(VI.29.) KT. Rendelet 24 Módosította a 14/2007.(VI.29.) KT. Rendelet 22
9 a.) a gyalogosok számára védőtetővel ellátott átjáró létesítését és szükség szerinti kivilágítását, amennyiben a használó a járdát teljes egészében elfoglalja és a gyalogosközlekedés a másik oldalon lévő járdára nem terelhető át, b.) a közlekedés útjában álló oszlopok és ezek alátéteinek fehérre való festését, c.) a járda- és útburkolatok, kertészeti létesítmények, fák, csatornák, árkok, korlátok, szobrok, építmények, úttartozékok, stb. kímélését, továbbá a közterület folyamatos tisztántartásának és visszaadás előtti feltakarításának kötelezettségét, d.) az idegenforgalom számára jelentős területeken a törmelék konténerben történő tárolását, e.) szükség szerint kiköthet a városképi követelményeket kielégítő kerítés létesítését. 14. §. (1) Adott közterület használatára a használatba adás feltételeinek megléte esetén az elsőként kérelmező élvez elsőbbséget. (2) A közterület használója a közterület-használat újbóli kérelmezésekor elsőbbséget élvez. 15. §. A közterület-használati engedély egy-egy példányát megkapja: a.) a használó, b.) a közreműködő szakhatóság, c.) az ellenőrzéssel megbízott szervezet, d.) a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi osztálya e.) építési engedély köteles közterület-használat esetében a műszaki nyilvántartás. A közterület-használati díj 16. §. (1) A használó a közterület-használatért a szerződéskötéskor, naptári évenként előre díjat köteles fizetni. A díj mértékét a rendelet melléklete tartalmazza. Egy évnél rövidebb időtartamra szóló használat esetén a díj egy összegben vagy legfeljebb időarányosan 3 egyenlő részletben – az időszakot tekintve mindig előre – fizetendő meg a Polgármesteri Hivatalnak. (2) A létesítménnyel elfoglalt közterület nagyságának meghatározásánál a létesítmény közterületre eső vízszintes vetületét /cég-, cím- és hirdetőtábla, hirdető-berendezés esetén annak hirdetési felületét is/, valamint a használathoz szükséges csatlakozó terület mértékét kell figyelembe venni. (3) A közterület-használati díj megállapítása szempontjából minden megkezdett év, hó nap, m2 és fm egésznek számít. (4) A használó a közterület-használati díjat a tényleges üzemeltetésre tekintet nélkül köteles megfizetni. (5) Mozgó árusítással elfoglalt közterület a fizetendő díj szempontjából egységesen 4 m2nek tekintendő.
10 Mentesség a közterület-használati díj fizetése alól 17. §. (1) Nem kell közterület-használati díjat fizetni: a.) a fegyveres erők, a fegyveres testületek, a rendészeti szervek, a mentők, továbbá a vízügyi szolgálat létesítményei elhelyezésére, b.) közműveknek /elektromos-, gáz-, távfűtő-, víz- és csatornázási művek/, valamint a köztisztasági, postai és távközlési tevékenységgel foglalkozó szerveknek üzemviteli feladatok ellátását szolgáló közérdekű berendezések elhelyezésére, c.) az országos és helyi közforgalmú vasutaknak, továbbá a közforgalmú közúti-, vízi- és légi közlekedési vállalatoknak a feladatuk ellátását szolgáló létesítményei elhelyezésére, a taxiállomások kivételével, d.) a szobrok, emlékművek, díszkutak, vízmedencék, szökőkutak, alapzatos zászlórudak és a köztárgyak elhelyezésére, valamint e.) a közvetlen életveszély elhárításának céljára szükséges területhasználat után. (2) Vállalkozási célú közterület-használat kivételével az engedélyező - különösen indokolt esetben, kérelemre - a közterület-használati díj fizetése alól felmentést adhat, illetőleg részletfizetést engedélyezhet. (3) A (2) bekezdésben foglalt kedvezmény nem adható, ha a kérelmező a közterületet közterület-használati engedély nélkül, vagy a megállapodásban foglaltaktól eltérően használja. A közterület-használat megszűnése és jogkövetkezményei 18. §. (1) A közterület-használat megszűnik a.) a közterület-használati engedélyben meghatározott idő lejártával, b.) az engedély használó részéről történő visszamondásával, c.) az engedélyező részéről történő azonnali visszavonással. (2) Az engedélyező a közterület-használati engedélyt azonnali hatállyal visszavonhatja, ha: a.) a használó a közterületet nem a közterület-használati engedélyben meghatározott célra és módon használja, vagy díjfizetési kötelezettségének kétszeri felszólításra nem tesz eleget, b.) a használó közterületen folytatott tevékenységére jogosító okirat érvényessége megszűnt, c.) a közterület-használatot közérdekből kell megszüntetni. (3) Az (1) bekezdés b.) pontja, valamint a (2) bekezdés a.) és b.) pontja szerinti megszűnés esetében a már esedékessé vált és befizetett közterület-használati díjat visszakövetelni nem lehet. 19. §. (1)
A közterület-használati engedély másra át nem ruházható.
(2) A közterület-használat megszűnése esetén a használó saját költségén köteles az eredeti állapotot - minden kártalanítási igény nélkül - helyreállítani.
11 (3) A közterület-használat megszűnése esetén a tartós elárusító helyet /pavilont/ közterület-használati díj fizetési kötelezettség mellett - akkor nem kell eltávolítani a közterületről, ha ott az építési szabályok szerint továbbra is fennmaradhat és a volt használó tulajdonjogának az új pályázat nyertesére történt átruházását a versenytárgyalás eredményének közlésétől számított 30 napon belül igazolja a használatba adónál. A közterület engedély nélküli használatának jogkövetkezményei 20. § (1) A közterület engedélyhez kötött, de mégis engedély nélküli használata esetén a használó az engedélyező hatóság felhívására köteles a használatot megszüntetni és a közterület eredeti állapotát a saját költségén – minden kártalanítási igény nélkül – helyreállítani. (2) Azt, aki közterületet engedélyhez kötött esetben engedély nélkül vagy az engedélyben foglaltaktól eltérő módon mértékben használ, a szabálysértés jogkövetkezményein túlmenően az engedély nélküli vagy az eltérő használat tartamára az egyébként fizetendő közterülethasználati díj kétszeresének megfizetésére kell kötelezni. (3) Ha a közterületet engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon használó az engedélyezés feltételeinek megfelel, – kérelmére – a hatóság a közterület használatot engedélyezheti. Ezzel azonban a használó nem mentesül a (2) bekezdésben említett következmények alól. II. fejezet Az ingatlanok és közterületek tisztán tartása 21 §. A Város közútjai, közterei és egyéb közterületei szervezett, rendszeres tisztántartásáról az Önkormányzat (szerződő gazdálkodó szervezet által) és kötelezettségek megállapításával gondoskodik. 22. § Az egyes ingatlanok tisztán tartásáról az ingatlan tulajdonosa, kezelője, tartós használója, (a továbbiakban együtt: tulajdonos), másnak a használatában levő ingatlanok (ingatlanrészek, helyiségek) tisztán tartásáról pedig a használó, illetőleg - a bérleti jogviszonyból származó kötelezettsége szerint - a bérlő (a továbbiakban együtt: birtokos) köteles gondoskodni. Ezen belül: a) lakó- és az emberi tartózkodásra szolgáló más épületek közös használatú részének (kapualj, lépcsőház, folyosó, terasz, felvonó, mosókonyha, szárító, pince- és padlásrész, közös illemhely, hulladék tárolására szolgáló terület, hulladékledobó és gyűjtő stb.) tisztításáról, rendszeres takarításáról, rovar és rágcsáló mentesítéséről a tulajdonosnak, b) a lakásnak és a lakás céljára használt más helyiségeknek, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségnek és az ezekhez tartozó területeknek a tisztaságáról, rendszeres takarításáról, rovar- és rágcsálómentesítéséről pedig a birtokosnak kell gondoskodnia. 23. § (1)
Az ingatlan tulajdonosa (birtokosa) köteles gondoskodni:
12 a) az ingatlan előtti járda, továbbá a járda és közút közötti kiépített vagy kiépítetlen terület gondozásáról, tisztán tartásáról, szemét- és gyommentesítéséről, szükség szerinti rendszeres kaszálásáról, az allergén növények irtásáról és a parlagfű virágzásának megakadályozásáról, továbbá a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról, hó eltakarításáról és síkosság mentesítéséről, b) a beépítetlen telekingatlan tisztán tartásáról és gyommentesítéséről, szükség szerinti kaszálásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok eltávolításáról, c) a telekingatlanról a gyalogjárda és az úttest fölé nyúló ágak és bokrok megfelelő nyeséséről úgy, hogy azzal biztosítsa a gyalogos-, illetve a közúti forgalom, illetve forgalomirányító lámpa és tábla láthatóságát, d) az épület tetőzetéről az esővíz, a hólé járdára csorgásának megakadályozásáról, annak saját vagy közterületen való elvezetéséről. (2) Az ingatlannal határos járdaszakasz melletti nyílt árok szemét- és gyom és síkosságmentesítésére az (1) bek-ben foglalt szabályokat kell alkalmazni. (3) Tömbtelkeken az épület melletti járdaszakasz tisztán tartására, síkosság és gyom mentesítésére a tulajdonos (birtokos) köteles, egyébként a feladat ellátása az önkormányzati feladatot ellátó szolgáltató kötelessége. (4) Magánterületről kikerülő bármely anyag (udvaron összegyűjtött falomb, kaszálék, hó stb.) közterületen való elhelyezése tilos. (5) A közforgalmú közúti közlekedés céljára szolgáló járművek, helyközi autóbuszok, közterületen lévő megállóhelyeinek, pályaudvara a tisztán tartása, hó- és síkosság mentesítése a járművek üzemben tartójának a kötelessége. A vasúti megállók és pályaudvar, valamint a mellettük fekvő járdaszakasz tisztán tartása és síkosság mentesítése a MÁV kötelezettsége. (6) Piac, vásárcsarnok és vásártér területén keletkezett szemét és hó eltakarításáról, valamint a területen folytatott tevékenység által elszennyeződött környező járdák és parkterületek folyamatos tisztántartásáról az üzemeltető (annak hiányában a szervező) köteles gondoskodni. (7) Üzletek, bevásárlóközpontok, vendéglátó és szórakozó helyekhez tartozó területek, az előttük lévő járdaszakasz és gépkocsi parkolók úgyszintén a megfelelő számú hulladékgyűjtő edény elhelyezése, ürítése és tisztántartása az üzemeltető feladata. E területek síkosságmentesítéséért az üzemeltető felelős. 24. § (1) A város közterületein szemetelni vagy a közterületet más módon (pl. gépjármű mosásával) beszennyezni, oda engedély nélkül szemetet, építési és egyéb törmeléket, kerti nyesedéket stb. lerakni, a közterületen lévő berendezési és felszerelési tárgyat, fát vagy egyéb növényt beszennyezni, rongálni tilos. (2) Aki bármilyen anyag szállítása vagy rakodása során a közterületet beszennyezi, köteles a szennyeződést saját költségén eltakarítani, megszüntetni és a közterület eredeti állapotát visszaállítani. Amennyiben a szállító ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, úgy azt a rakodás helyén az köteles elvégezni, aki részére a szállítás történt. Ha a közterület beszennyezője nem állapítható meg, úgy a közterületen okozott szennyeződés megszüntetéséről és a terület helyreállításáról szilárd burkolatú utak esetében - a közterület tulajdonosának költségére - az Önkormányzattal szerződő gazdálkodó szervezet, minden más
13 területen okozott szennyeződés megszüntetéséről a terület tulajdonosa (fenntartója) a saját költségére haladéktalanul gondoskodni köteles. (3) Bűzös anyagokat csak légmentesen lezárt tartállyal felszerelt vagy zárt rakterű járművel szabad szállítani. Szóródó jellegű anyagok csak letakarva szállíthatók. (4) Aki a közterületen - engedély nélkül - települési szilárd hulladékot rak le, köteles azt saját költségén eltávolítani és a területben keletkezett esetleges károkat helyreállítani. Ha a kötelezett ennek a meghatározott időn belül nem tesz eleget, az elszállításról - a kötelezett költségére - az Önkormányzattal szerződő gazdálkodó szervezet gondoskodik. (5) Gépjármű üzemeltetése vagy karbantartása során a közterületen keletkezett szennyeződést az előidézőnek haladéktalanul meg kell szüntetnie és a terület eredeti állapotát vissza kell állítani. Ha ezen kötelezettségének nem tesz eleget, akkor a takarítás költségeit annak a részére kell megtérítenie, aki helyette a szennyeződést megszüntette. Ha a szennyeződést okozó személye nem állapítható meg, a szennyeződés megszüntetéséről - a közterület tulajdonosának költségére - az Önkormányzattal szerződő gazdálkodó szervezet gondoskodik. (6) A tulajdonos (birtokos) a kirakatot, ablakot, kaput, cégtáblát, reklámtáblát stb. a szükségesnek megfelelően, de legalább negyedévenként köteles megtisztítani. (7) Az Önkormányzattal szerződő gazdálkodó szervezet feladata a közterületre kihelyezett utcai hulladékgyűjtők karbantartása és a azokból a hulladék szükség szerint elszállítása. (8) A közterületi hulladék gyűjtésével, szállításával megbízott vállalkozó a települési szilárd hulladék gyűjtését, elszállítását és ártalmatlanítását végző közszolgáltató a rakodás során a közterületre szóródó hulladék eltávolításáról gondoskodni köteles. (9) Az ingatlanhoz tartozó és közterületen lévő háztartási hulladékgyűjtők környékének tisztán tartása a hulladékgyűjtő tulajdonos (használó) kötelezettsége. 25. § (1) Az építést, bontást, tatarozást végző a munkaterületet köteles tisztán tartani és a munkálatokkal beszennyezett területek tisztaságát biztosítani. (2) Minden közműépítéssel kapcsolatos közterület felbontási, illetve talajfeltárási tevékenységet úgy kell elvégezni, hogy annak során keletkezett hulladék, illetve a kitermelt anyag a környezetet ne szennyezze, a csapadékvíz elvezetését ne akadályozza, a környező növényzetet ne károsítsa és a közlekedést ne akadályozza. (3) A földmunkák végzésénél a kiásott földet úgy kell tárolni, hogy szálló por és egyéb szennyeződés ne képződjék. A termő talajréteget külön kell deponálni, majd a munka végeztével gondoskodni kell a termőréteg fedőrétegkénti terítéséről. (4) Építésnél, bontásnál, tatarozásnál, az úttest felbontásánál keletkező por és egyéb szennyező anyagok terjedését meg kell akadályozni. Ha a bontási törmeléknek magasból
14 történő terepszintre jutását gravitációs úton oldják meg, akkor porzásmentes zártszelvényű ledobó csúszdát kell kialakítani. (5) A közterületen bontási törmeléket 1 napon túl tárolni csak zárt edényben, konténerben szabad. (6) A közterület-használati engedély (hozzájárulás), illetve a közút nem közlekedés célú igénybevétele esetén a használó köteles az igényevett területet és az igénybevétel által beszennyezett környéket folyamatosan tisztán tartani és a használatot követően a terület eredeti állapotát visszaállítani. 26. § (1) Az ingatlan tulajdonosa (használója) takarítási kötelezettségét kézi tisztítás esetén általában naponta - porképzés nélkül - a reggeli órákban (de. 8 óráig) köteles elvégezni. A szemetet úgy kell összeseperni, hogy az a közútra ne kerüljön és a rendszeresített háztartási hulladékszállítás alkalmával a háztartási szeméttel együtt el kell szállítani. A járda gépi úton történő tisztítása esetén a munkát időbeli korlátozás nélkül lehet végezni. (2) Úszótelken lévő épületek járdái közül, az egyes épületek mellett lévő és az épületek körüljárását biztosító járda ingatlan előtti járdaszakasznak minősül, amelynek tisztán tartása és síkosság-mentesítése az épület tulajdonosi kötelezettsége körébe tartozik.
27. § (1) A járdáról letakarított havat 8 m-nél szélesebb közúton az úttest két szélén, a folyóka szabadon hagyásával, ennél keskenyebb közút esetén a járda szélén kell összegyűjteni úgy, hogy a gyalog közlekedők számára legalább 0,5 méter széles terület szabadon maradjon. (2) A gyalogos- és közúti forgalom zavartalansága érdekében havat tilos felhalmozni: a) útkereszteződésben, b) úttorkolatban (a legelső hórakást az úttorkolattól legalább 8 m távolságra kell elhelyezni), c) kapubejárat előtt, annak szélességében, d) a járdasziget és a járda közé, e) a tömegközlekedésre szolgáló jármű megállóhelyeknél a jármű megállóhelye és a járda közé, f) a közszolgáltatási felszerelési tárgyra (vízelzáró csap, gázcsap, víznyelő akna) és egyéb közérdekű létesítmény (forgalomirányító lámpa, közvilágítási lámpaoszlop, hirdetőoszlop) köré, g) a kijelölt rakodóhelynél annak teljes hosszában a járdaszegély mellé, h) a fák tövében, i) az utakkal párhuzamos vízelvezető- és egyéb közterületi árokba. (3) Az ónos esőtől, jégtől vagy hótól síkossá vált közutakon (kocsiutakon), járdákon, szükség esetén naponta többször is síkosság mentesítést kell végezni. (4) Járdákon síkosság elleni védekezéshez a környezetkímélő anyagokon kívül rendkívüli körülmények esetén legfeljebb 50 %-os sótartalmú szóróanyag alkalmazható.
15 A szóróanyag beszerzéséről és keveréséről a tisztántartásra kötelezett gondoskodik. Közlekedési útvonalakon a szóróanyagba kevert só arányát és a kiszórt anyag mennyiségét úgy kell szabályozni, hogy egy téli időszakban az egy m2 útfelületre kijuttatott só mennyisége az 500 gr-ot ne haladja meg. 28. § (1) Hirdetményt, plakátot felragasztani csak tulajdonosi, közterületi reklámhordozó esetén pedig az önkormányzati kezelő hozzájárulása alapján szabad. (2) Hozzájárulás nélkül elhelyezett és az idejétmúlt vagy megrongálódott hirdetményt elhelyezője (elhelyeztetője) köteles azonnal eltávolítani, ennek elmulasztása esetén az eltávolítást az önkormányzattal szerződő gazdálkodó szervezet az elhelyező vagy elhelyeztető költségére végzi el. A köztisztasággal összefüggő egyéb rendelkezések 29. § (1) Minden huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épülethez és minden olyan területen, illetőleg létesítményben, ahol tömegforgalom bonyolódik le (pl. pályaudvar, buszvégállomás, vásárok, sport és egyéb rendezvények), a közegészségügyi és az építésügyi hatósági előírásoknak, továbbá a várható forgalomnak megfelelő számú illemhelyet kell létesíteni, fenntartani, folyamatosan tisztán tartani és rendszeresen fertőtleníteni. E feltételek biztosításáért a fenntartó, rendező vagy üzemeltető szervezet felelős. (2) A közterületen lévő illemhelyek fenntartásáról az Önkormányzattal szerződő gazdálkodó szervezet gondoskodik. (3) A település közterületére (járda, úttest), átfolyó élő vízfolyásokba, belvízelvezető és csapadék elvezető zárt csatornába, valamint árokba tisztítatlan szennyvizet, trágyalevet bevezetni, partjait szemét vagy egyéb hulladék lerakásával beszennyezni tilos. 30. § (1)
Hatályon kívül helyezte a 13/2009.(VI.02.) KT. Rendelet.
(2)
Hatályon kívül helyezte a 13/2009.(VI.02.) KT. Rendelet.
(3)
Hatályon kívül helyezte a 13/2009.(VI.02.) KT. Rendelet
(4) Állati tetemet, valamint olyan anyagot, amely a környék levegőjét szennyezheti, az egészséget veszélyeztetheti vagy élősdiek számára tápot nyújthat, közterületen, illetve magánterületen elhelyezni vagy elhagyni tilos. (5) Közterületen lévő állati hulla elszállításáról és ártalmatlanításáról az állat tulajdonosa vagy az önkormányzattal szerződött gazdálkodó szervezet gondoskodik a (6) bek.-ben foglaltak szerint. (6) Állati tetemeket az önkormányzat által e célra rendszeresített és a szeméttelepen elhelyezett konténerbe kell elhelyezni, illetve a az önkormányzattal szerződött gazdálkodó
16 szervezet a magánterületen elhullott állatot térítés ellenében elszállítja. (A bejelentést a szervezetnél kell bejelenteni.) (7) Az önkormányzat az állati tetemeknek az ártalmatlanítás helyére szállításához, magánszemélyek részére – az állattartásról szóló rendeletében meghatározott – kis tetű állatok esetében 30 %, nagy testű állatok esetében 15 % költségtérítéses támogatást nyújt. 31. § (1) Az ivóvizet szolgáltató kutak, közkifolyók, közterületi ivókutak és foglalt források környezetét az üzemeltetőnek különös gonddal kell tisztán tartani és megvédeni az esetleges szennyeződéstől. (2) Olyan szennyező forrást, amely az ivóvizet szolgáltató kút, illetőleg forrás vizét közvetlenül vagy a talajon keresztül szennyezheti, a közegészségügyi, vízügyi és építésügyi hatósági előírásokban meghatározott távolságon (védőtávolságon, védőterületen) belül nem szabad létesíteni és fenntartani. (3) Az ivásra alkalmatlan, szennyezett vagy fertőzött vizet szolgáltató közhasználatú kutat és forrást a vízügyi hatóságoknak - a közegészségügyi felügyelő kezdeményezése alapján "nem ivóvíz" szövegű felirattal és nemzetközi jelzésű ábrával kell megjelölni. 32. § Minden olyan terülten, létesítményben, ahol tömegforgalom bonyolódik le, az üzemeltetők kötelesek a várható forgalomban megfelelő mennyiségű közhasználatú hulladékgyűjtő tartály elhelyezéséről, javításáról, pótlásáról, továbbá a rendszeres kiürítéséről és tisztán tartásáról gondoskodni.
Az ingatlanok tisztántartására vonatkozó közszolgáltatások ellátásának szabályai 33. § Települési szilárd és folyékony hulladék összegyűjtését, szállítását és ártalommentes elhelyezését Szentlőrinc Város Önkormányzata erre vonatkozó rendeletei alapján kell végezni. A köztisztasági rendelkezések betartásának ellenőrzése 34. § (1) A köztisztasággal kapcsolatos előírások megtartásának ellenőrzésére jogszabályokban meghatározott keretek között a rendőrség, az ÁNTSZ és az önkormányzat közterületfelügyeleti szerve jogosult. (2) A jegyző e rendeletben foglaltak betartását oly módon is biztosíthatja, hogy a szabályszegő természetes vagy jogi személyt kötelezi jogellenes magatartásának megszüntetésére, az eredeti állapot helyreállítására.
17 III. fejezet Az út-és közműépítések, valamint a burkolatbontások szabályozása 35. §. A város közterületein és városi önkormányzat tulajdonában/kezelésében lévő utakon az útügyi hatósági feladatokat I. fokon az építéshatósági osztály, mint elsőfokú útügyi hatóság látja el. 36. §. Közterületen utat építeni, a terület meglévő burkolatát véglegesen, vagy ideiglenesen felbontani, a terület alatt vagy felett bármely létesítményt elhelyezni, áthelyezni, felújítani, korszerűsíteni, vagy megszüntetni csak az építési/útügyi hatóság előzetes engedélye, ahol pedig az engedély megadása más hatóság hatáskörébe tartozik, az építési/útügyi hatóság előzetes hozzájárulása valamint külön kezdési engedélye alapján szabad. 37. §. Az építési/útügyi hatóság engedélye nem mentesít más jogszabályokban előírt engedélyek megszerzése alól. E rendelet rendelkezéseit az útépítésekkel, valamint a burkolatbontással és forgalomkorlátozással kapcsolatos magasabb rendű jogszabályokkal összhangban kell alkalmazni. 38. §. Nem kell építési engedély a meglevő létesítmények, berendezések fenntartásához, javításához, vagy karbantartásához, a burkolatbontással kapcsolatos előírások azonban az ilyen munkára is vonatkoznak. 39. §. Az útépítési beruházást és korszerűsítést kezdeményező szervek kötelesek az építési hatóságot a kivitelezés megkezdése előtt legalább 3 hónappal értesíteni. Közterület-bontási engedély 40. § (1) A közterület bontási engedély iránti kérelmet az önkormányzatnál e célra rendszeresített nyomtatványon 2 példányban kell benyújtani mellékleteivel együtt az építési hatósághoz. (2) A benyújtott kérelem mellékletét képező igazolásnak a beruházási és korszerűsítési munkáknál tartalmaznia kell: – a munkavégzés folyamatos elvégzéséhez rendelkezik-e anyaggal, géppel, és munkaerővel, – a burkolat végleges helyreállítójának kötelezettségvállalását, – indokolt esetben a fák áttelepítését végrehajtó szerv részére adott megrendelést.
18 (3) Az építési/útügyi hatóság minden út- és műtárgyépítési-, korszerűsítési, közműépítési vagy felújítási munkával összefüggő burkolatbontás engedélyezése előtt helyszíni bejárást tart. A bejáráson ismertetik a műszaki leírást, a munka jellegét, kezdésének és befejezésének ideiglenes vagy végleges határidejét, a kivitelezési munkák során betartandó feltételeket, burkolatbontással járó munkánál a helyreállításra vonatkozó előírásokat. E feltételek a kiadott engedélyben rögzítésre kerülnek. (4) A helyszíni bejárásról jegyzőkönyvet kell felvenni, melyben az építtető képviselője köteles nyilatkozatot tenni, amelyben vállalja, hogy a bontásra kerülő útburkolatot az egyeztetett befejezési határidőig ideiglenes jelleggel helyreállíttatja és a végleges helyreállítást a részére előírt határidőre elvégzi, vagy elvégezteti. (5) Az építési hatóság engedélye az (1) bek-ben foglaltakon túlmenően szabályozza a gyalogos- és közúti forgalom fenntartásával, elterelésével, vagy forgalomkorlátozásával kapcsolatos kérdéseket. Megállapítja az építkezésnél betartandó különleges feltételeket, az útburkolat helyreállításának megkezdési és befejezési határidejét, az építkezés során kitermelt és vissza nem töltött föld, valamint keletkezett törmelék lerakásának helyét. (6) A közterület bontását csak az engedély birtokában (ez egyben munka megkezdési engedély is) lehet megkezdeni. (7) Burkolatbontási engedély csak az összesített burkolatbontási tervben szereplő munkálatokra adható. (8) A közmű meghibásodásának javítását – csatorna, víz, gáz, elektromos és postai vezetékek – közérdekből azonnal meg kell kezdeni. A munkálatokat az építési hatóságnak 48 órán belül be kell jelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell a bontás helyét, időpontját, a munkáért felelős személy adatait és az érintett terület helyszínrajzát. A bejelentés alapján az építési hatóság határozza meg a burkolat helyreállítás feltételeit. 41. §. (1) A burkolatbontási engedély kiadása után, vagy azzal egyidejűen az építtető (lebonyolító) az érintett ingatlanok tulajdonosait (kezelőit), az ott elhelyezett intézményeket, vállalatokat, üzemeket stb. az útépítés megkezdésének időpontjáról értesíti. Felhívja egyúttal az érintetteket, hogy az ingatlan e munkával összefüggő közműbekötési, vagy közműfelújítási munkáit végeztessék el. (2) Ahol utat, műtárgyat építenek, ott az érintett közművek kötelesek: már a tervezés időszakában felhívni az ingatlantulajdonosokat, kezelőket, csatorna-, víz- és gázbekötési igényük bejelentésére. [A felhívásban jelezni kell a csatlakozás feltételeit, a várható költségeket. Figyelmeztetni kell arra, hogy amennyiben a tulajdonosok (kezelők) az útépítés megkezdéséig bekötési szándékukat, illetve bekötési igényüket nem közlik, igényük az útépítés befejezését követő 5 éven belül nem elégíthető ki]; az építés folyamán az ingatlanok hiányzó csatlakozó vezetékeit kiépíteni, a meglevőket bővíteni. A víz-csatornázási- és a gázművek köteles az építéssel érintett minden egyes ingatlan felé a csatlakozást úgy megépíteni, hogy a későbbi rákötés során az útpálya felbontása ne váljon szükségessé.
19 A csatlakozó vezetéket akkor is meg kell építeni, ha azt az ingatlantulajdonosok (kezelők) nem igénylik. Későbbi rákötés során a költségeket az érintett közművek - a mindenkori áron – jogosultak megtéríttetni. (3) A munka befejezése után az építési hatóság helyszíni felülvizsgálaton köteles megállapítani, hogy az érdekeltek betartották-e az engedélyben előírt feltételeket. Ellenőrzi az útburkolat minőségét, az út mellett és felett elhelyezett létesítményeket, hogy azokat a szabályzatokban és a jogszabályokban előírtak betartásával helyezték-e el. Utat és műtárgyat üzembe helyezni csak az engedélyben előírt feltételek teljesítése és a jóváhagyott tervekben előírtak megvalósítása esetén lehet. 42. § (1) A közterület bontási engedély kiadását az építési hatóság november 15-től március 1ig terjedő időszakra megtagadhatja, ha valószínű, hogy a burkolat helyreállítása az időjárás miatt nem biztosítható. (2) Ha az engedélyes nem megfelelő ütemben végzi munkáját, az építési hatóság megtagadhatja az újabb engedélyek kiadását mindaddig, amíg a folyamatban lévő üteme a kívánt értéket el nem éri. 43. § (1) Forgalmi, főforgalmi utak végleges helyreállítására 15 napnál hosszabb határidőt megállapítani nem lehet. A közterület végleges helyreállítására a munkaterület átadásától számított 30 napnál hosszabb határidőt megállapítani akkor lehet, ha a bontás forgalmi szempontból nem jelentős közterületet érint. (2) Az építési hatóság forgalombiztonsági okokból előírhatja a közterület azonnali helyreállítását is. A közterület-bontással járó munkák végrehajtása 44. § (1) A város lakott területén zajjal járó bontási munkálatok este 2200 órától reggel 600 óráig nem végezhetők. Kivételek azok a rendkívüli munkák, amelyeket közérdekből a nappali órákig elhalasztani nem lehet. (2) A burkolat végleges helyreállításáig az engedélyes köteles a felbontott helyet karbantartani. Amennyiben a bontási anyag tárolása a közlekedés zavarása nélkül nem oldható meg, az engedélyes köteles azt azonnal elszállítani. (3) Az építési hatóság előírhatja a burkolat ideiglenes helyreállítását a végleges helyreállítást megelőzően. (4) Az engedélyes köteles a bontási munkák megkezdése előtt 8 nappal értesíteni az érintett terület lakóit a felbontás kezdésének és a helyreállítás befejezésének időpontjáról. A munkálatok időtartamára az engedélyes minden esetben köteles az érintett telkek, épületek megközelítését ideiglenes átjáró, (hídprovizórium) építésével biztosítani.
20 45. § (1) Az engedélyes köteles a felbontott közterületet a munkák befejezése után az engedélyező határozatban megállapított határidőn belül véglegesen helyreállítani. Ha a helyreállítás hiányosságai miatt a felbontott területen a helyreállítást követően süllyedés, vagy más hiba mutatkozik, az építési hatóság felhívására a burkolatot az előírt határidőn belül és módon az engedélyes köteles ismételten helyreállítani. (2) Ha a közterület bontása a burkolat területének 50%-át meghaladja, az építési hatóság az engedélyest a burkolat teljes újjáépítésére kötelezheti. 46. § (1) A munkaárokba tégla-, kő-, cserép-, beton- és aszfaltdarabokat, valamint szerves anyagokat visszatölteni nem szabad. A munkaárok csak földdel tölthető vissza. (2) A felvonulás részére igénybe vett és megrongált zöldterületet az engedélyesnek kell az eredeti állapotnak megfelelően helyreállítania. 47. § Köteles az engedélyes a munkahelyet és a felvonulási területet folyamatosan tisztán tartani, a munka során keletkezett fölösleges földet, törmeléket és szemetet folyamatosan elszállítani, a növényzet védelméről gondoskodni. A építési hatóság a forgalmi akadályoztatás csökkentése érdekében a kitermelt anyag elszállítását vagy kalodába helyezését is elrendelheti. 48. § (1) Az engedélyes a felbontásra kerülő, valamint a bontási és beépítési anyag tárolására igénybe vett területet után közterület-használati díjat köteles fizetni. (2) Az (1) bek.-ben előírtak nem vonatkoznak: – azokra a közmű-üzemeltető vállalatokra, amelyeknek mentesítést ad, – azokra a közműépítésekre melyek saját kezdeményezéssel és beruházással készülnek el, mint közmű-alapvezetékek. A közterület-bontással és helyreállítással kapcsolatos felelősség 49. § A polgármesteri hivatal az engedélyes költségére és felelősségére a szükséges munkálatokat mással is elvégeztetheti, ha a burkolat ideiglenes, vagy végleges helyreállítása határidőre nem történik meg, vagy ha jótállási kötelezettség alapján a burkolatban a helyreállítást követően keletkezett hibákat nem javítják ki a megjelölt határidőre. Közúton folyó munkák 50. § (1) Közúton folyó munkákat a közúti közlekedés szabályairól, közúti forgalmi rend kialakításáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló rendeletek, a közúti jelzőtáblákra, az útburkolati jelekre, továbbá a közúti munkahelyek elkorlátozására, útlezárására és
21 forgalomelterelésére vonatkozó országos szabvány és az óvórendszabályok előírásainak megtartásával kell végezni. (2) A közúton előforduló közmű-meghibásodásnál az (1) bek.-ben előírt közúti jelzéseket köteles az engedélyes elhelyezni. 51. § (1) A közúton folyó munkákhoz csak kifogástalan állapotban lévő útelzáró- és jelzőberendezések, használhatók. Az elhelyezett útelzáró berendezésen fel kell tüntetni a munkát végző vállalat nevét és címét. (2) A forgalomkorlátozás megszüntetését, az eredeti állapot visszaállítását az engedélyes az építési hatóság részére köteles bejelenteni. (3) A közterület-bontási engedélyt a munka helyszínén kell tartani és az ellenőrző szerv kérésére fel kell mutatni. Közterületek ellenőrzése 52. § (1) Az I. fokú építésügyi hatóság és a közterület-felügyelők a közterületek rendeltetéstől eltérő – engedélyezett – használatát köteles a közterület igénybevételét megelőzően, illetőleg a használatának megszűnését követő 3 napon belül minden esetben, valamint ezen időpontok között a szükséges gyakorisággal is rendszeresen ellenőrizni. (2) A rendelet alapján engedélyezett és a folyamatban lévő összes burkolatbontásokról az engedélyt kiadó építésügyi/útügyi hatóság nyilvántartást vezet és a munkákat rendszeresen ellenőrzi. (3) Az ellenőrzés folyamán tapasztalt hibák megszüntetésére építésügyi/útügyi hatóság köteles a szükséges intézkedéseket megtenni.
az
illetékes
(4) Az ellenőrzés eredményessége érdekében az építési és burkolatbontási engedélyt és a kezdési engedélyt a munkahelyen (építéshelyen) kell tartani.
IV. FEJEZET Az üzemképtelen járművek közterületen történő tárolása 53. § (1) Közterületen üzemképtelen jármű közterület-használati engedély nélkül – a (2) bek.ben foglalt kivétellel – nem tárolható. Az üzembentartó vagy tulajdonos (a továbbiakban: üzembentartó) az üzemképtelenné vált járművet saját költségén köteles a közterületről haladéktalanul eltávolítani. (2) Ha jármű csupán azért minősül üzemképtelennek, mert hatósági engedéllyel és jelzéssel nem rendelkezik, azt főútvonalon egyáltalán nem, mellékútvonalon közterülethasználati engedély nélkül legfeljebb 30 napig szabad tárolni. A tárolás
22 megkezdését a hatóságnál előzetesen be kell jelenteni, ennek elmulasztása esetén az üzembentartó a 30 napos engedély nélküli tárolásra való jogát elveszíti. (3) A rendelet szempontjából üzemképtelen jármű: a) a hatósági engedéllyel és jelzéssel nem rendelkező azon jármű, amely egyébként a közúti forgalomban csak ilyen engedéllyel és jelzéssel vehet részt, b) baleset folytán megsérült és elhagyott jármű, c) műszaki állapotánál fogva a közúti közlekedésre alkalmatlan, mert hiányos, vagy romos, vagy sérült. 54. § (1) Üzemképtelen jármű közterület-használati engedélyének kiadása az építéshatósági osztály hatáskörébe tartozik, melyet az üzembentartónak kell kérnie. (2)
A közterület-használati engedély egy alkalommal és legfeljebb 30 napra adható.
(3) Az engedélyes a lakcímét és a közterület-használati engedély számát a járművön – lehetőleg annak első szélvédő üvegén belül – jól látható módon köteles feltüntetni. Az üzemképtelen járművek elszállítása 55. § (1) Engedély nélkül, vagy engedélytől eltérő módon közterületen tárolt üzemképtelen járművek hatósági elszállításáról a polgármesteri hivatal gondoskodik. (2) A jármű hatósági elszállítása előtt a jegyző írásban felszólítja az üzembentartót, járművének a közterületről 3 napon belül történő eltávolítására. (3) Ha az üzembentartó kiléte nem állapítható meg, illetőleg az elhagyott jármű a közlekedés biztonságát veszélyezteti, a jármű azonnal elszállíttatható. (4) A hatósági elszállítás esetén a jármű műszaki állapotát a polgármesteri hivatal szükség esetén szakértő bevonásával – állapítja meg, és arról jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell a járművön talált felszereléseket is. 56. § (1) Az üzemképtelen járműveket a szállító vállalat az üzembentartó költségére és veszélyére szállítja el a polgármesteri hivatal által kijelölt tároló helyre. (2) A tárolást végző vállalat az elszállítást követően haladéktalanul köteles az üzembentartót írásban felszólítani, hogy a járművet a tárolás helyéről 30 napon belül szállíttassa el. (3)
A tárolás költségei az üzembentartót terhelik. A hatóságilag elszállított üzemképtelen járművek értékesítése 57. §
23 (1) Az el nem szállított üzemképtelen járműveket a tárolást végző vállalat az elszállítás napjától számított három hónap elteltével értékesítheti, vagy annak eredménytelensége esetén megsemmisítéséről intézkedik. (2) Amennyiben az üzembentartó a hatóságilag elszállított járművét nem váltja ki, akkor mind a jármű, mind az abban lévő tárgyak értékesítésére vagy megsemmisítésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az árat a tárolással megbízott szervezettel egyetértésben az értékesítésre kijelölt vállalkozóval közösen állapítja meg. (3) Az értékesítés során befolyt összeget a tárolást végző szervezet költségeinek levonása után az önkormányzat részére utalja át. (4) Az üzembentartó jogosult az elévülési időn belül az értékesítés során befolyt, a szállító, a tároló, valamint az értékesítő vállalat költségeivel csökkentett összegre vonatkozó igényét érvényesíteni, amennyiben tulajdonjogát, vagy más jogcímét hitelt érdemlően igazolja. (5) A tárolást végző vállalkozó is jogosult az üzembentartóval szemben érvényesíteni az értékesítés során befolyt összegből nem fedezett felmerült költségigényét. (6) Az értékesítés során befolyt és a költségekkel csökkentett összeg az elévülési idő elteltével az önkormányzatot illetik meg.
Járművek tárolásának tilalma 57 /A §25 (1) Közúti közlekedési szolgáltatáshoz használt jármű, továbbá autóbusz, vontató, tehergépkocsi, mezőgazdasági jármű, lassú jármű és ezek szerelvényei a közterületen 22.0006.00 óráig nem tárolhatóak. (2) Kivételes, indokolt esetben legfeljebb 30 napra közterület-használati engedély alapján a (1) bekezdésben felsorolt járművek közterületen is tárolhatóak, ha a közúti forgalmat, a közterületek rendeltetésszerű használatát nem zavarják.
V. FEJEZET Parkolóhelyek fenntartása 58. § (1) A közterületi parkolóhelyek igényeknek megfelelő számban és helyen való létesítése az önkormányzat feladata. Fenntartásukról üzemeltető útján gondoskodik. (2) A fizető parkolóhelyek üzemeltetője köteles a parkolóhely jármű közlekedésére alkalmas állapotáról és tisztántartásáról, továbbá korlátozott látási viszonyok között – ha a megvilágítás egyébként nem biztosított – a várakozóhely kellő megvilágításáról gondoskodni. 25
Módosította a 6/2001.(IV.26.) KT. Rendelet
24 VI. FEJEZET Az avar és kerti hulladékok nyílttéri égetésének helyi szabályozása 59. §. (1) A rendelet hatálya az avar és kerti hulladékok nyílttéri égetésére terjed ki, a szabályozás célja a levegő tisztaságvédelmi követelményeinek érvényre juttatása. (2)
A kerti hulladékot elsősorban hasznosítani szükséges.
(3) A szervezett háztartási hulladék (beleértve a kerti hulladékot is) szállításba bekapcsolt területeken a kerti hulladék gyűjtése tárolóedényben történik. (4) A háztartási hulladék szállilásba be nem kapcsolt területeken és ott, ahol a szolgáltatás igénybevétele nem kötelező a kerti hulladék kezeléséről a tulajdonos illetve a használó köteles gondoskodni. (5) A kerti hulladék elszállítására és lomtalanítására a polgármesteri hivatal által szükség szerint többször szervezett és meghirdetésre kerülő akció is igénybe vehető. (6) Minden olyan helyen, ahol szervezett háztartási hulladék szállilás folyik, a kerti hulladék égetése április és november hónap kivételével tilos. (7) Azokon a helyeken, ahol nincs szervezett háztartási hulladék szállilás, a kerti hulladék égetése a rendeletben szabályozott módon engedélyezett. (8) A kerti hulladékot csak olyan jól kialakított tűzrakó helyen és telken lehet elégetni, ahol az égetés hősugárzása környezeti kárt nem okoz. (9)
Égetni csak úgy szabad, hogy az emberi egészséget és a környezetet ne károsítsa.
(10) Az égetendő kerti hulladék nem tartalmazhat más kommunális, illetve ipari eredetű hulladékot (PVC, veszélyes hulladékok, stb.). (11) A napi égetést a reggeli és esti talaj-közeli inverzió (levegőréteg hőmérsékleti változásai) miatt 10 - 15 óra között lehet végezni. (12) A szabadban tüzet gyújtani, tüzelőberendezést használni csak úgy szabad, hogy a környezetére tűz- vagy robbanásveszélyt ne jelenthessen. (13) A szabadban a tüzet és az üzemeltetett tüzelőberendezést őrizetlenül hagyni nem szabad, s veszély esetén vagy ha arra szükség nincs, a tüzet azonnal el kell oltani. (14) A tüzelés, a tüzelőberendezés használatának színhelyén olyan eszközöket, illetőleg felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg a tűz eloltható. (15)
A hatóságilag elrendelt, általános tűzrakási tilalom alól a rendelet nem ad felmentést.
25 (16) E rendelet kerti hulladék égetésével kapcsolatos rendelkezéseinek betartását bel-és külterületen is – a Közterület-felügyelők kötelesek ellenőrizni és az előírások megszegése esetén a szükséges intézkedéseket megtenni. Szabálysértési rendelkezések 60. §26
Hatályba léptető rendelkezés 61. §
(1) Ez a rendelet 2000. június hó 1. napján lép hatályba. (2) A rendelet rendelkezéseit a rendelet hatálybalépését követően kell alkalmazni. (3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a közterületek használatáról kiadott, Szentlőrinc Nagyközségi Közös Tanács 4/1987.(IV.30) T. számú tanácsrendelet hatályát veszti. (4) A rendelet 8. § (4) bekezdése, 57/A §-a 2001. május 1-jén, a 4. § (2) bekezdése 2002. december 1-jén lép hatályba. (5) A rendelet 1. sz. melléklete 2013. szeptember 1. napján lép hatályba. (6) A rendelet 2. sz. melléklete 2007. július 1. napján lép hatályba. (7) A rendelet 60. § (1) bek. d., o. pontjainak módosítása 2008. június 1. napján lép hatályba. (8) A 13/2009.(VI.02.) KT. Rendelet módosításai 2009. június 2-án lépnek hatályba. (9) A rendelet 60. §-át hatályon kívül helyezte a 11/2012.(V.31.) KT. Rendelet. 62. § Jogharmonizációs záradék27 E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.
Dr. Győrvári Márk polgármester
26 27
Dr. Faragó Ágnes jegyző
Hatályon kívül helyezte 2012. május 31.napjával a 11/2012.(V.31.) KT. Rendelet Beiktatta a 18/2009.(X.01.) KT. Rendelet
26
1. sz. Melléklet28
a 10/2000.(IV.27.) KT. Rendelethez Közterület használat célja 1. 2.
3. 4.
5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.
Árusító –és egyéb fülke elhelyezése Építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag, tüzelőanyag és törmeléke elhelyezése A tüzelőanyag tárolásánál a bejelentéstől számított 3 napig türelmi idő jár Idény jellegű árusítás, kiállítás, vásár Alkalmi és mozgóárusítás*
Vendéglátóipari előkert létesítése Mutatványos tevékenység Munkagépek ideiglenes tárolása Síkbeli hirdetőtáblák < 2 m2 Síkbeli hirdetőtábla > 2 m2 Konténerek elhelyezése Közút vagy közterület felett átívelő nem merev anyagú hirdetés (reklámmolinó) elhelyezése
Használati díjak 1.100 Ft/m2/hó Állvány, építőanyag, tüzelőanyag : 60 Ft/m2/nap Törmelék: 110Ft/m2/nap 220 Ft/m2/nap Alkalmi: 280 Ft/m2/nap Mozgó: 170 Ft/nap Mozgóbolt: 33.000 Ft/30 nap 1.200 Ft/m2/hó 550 Ft/m2/nap 550 Ft/m2/nap 6.600 Ft/db/év 16.500 Ft/db/év 330 Ft/db/nap 550 Ft/m2/nap
*Mozgóárusítás Keresztespusztán és a szentlőrinci zártkertben ingyenes. A használati díjak az ÁFA-t nem tartalmazzák.
28
Módosította a 9/2013.(VII.2.), a 32/2006.(XII.18.) KT. Rendelet, a 29/2004.(XII.17.) KT. Rendelet
27 2. sz. Melléklet29 Mozgóbolt elárusító helyek 1. Keresztespuszta, 0240. hrsz-ú út 2. Tarcsapuszta, buszforduló 096/3. hrsz. 3. Zártkert 0250/4. hrsz-ú út 4. Szentlőrinc, Szabadság u. 6. hsz. előtt 5. Szentlőrinc, Tinódi lakóparkkal szembeni parkoló 254/3. hrsz. 6. Szentlőrinc, Széchenyi utca – Arany János utca sarka 415/1. hrsz. 7. Szentlőrinc, Deák Ferenc utca – Kodolányi utca sarka, a „Club 4” mellett 722 hrsz. 8. Szentlőrinc, Vasútállomás parkoló 917/6. hrsz. 9. Szentlőrinc, Gyöngyvirág utcai, Iparosház melletti parkoló, 724/96. hrsz. 10. Szentlőrinc, Március 15. tér, volt piaccsarnok helyén, 152/45. hrsz. 11. Szentlőrinc, Pécsi utca – Gárdonyi utca sarok, 637/165. hrsz. 12. Szentlőrinc, Ifjúság patkó parkoló – szervízút 13. Szentlőrinc, Keleti lakótelep, Mátyás király utca – Könyves Kálmán utca sarka 1036/37. hrsz.
29
Kiegészítette a 14/2007.(VI.29.) KT. Rendelet
