Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7.sz. I. 210-13/2000. JEGYZİKÖNYV
Készült: 2000. október 19-én Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala hivatalos helyiségében Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlésének nyilvános ülésén. (Technikai megjegyzés: Tekintettel az ülés hangfelvételen történt rögzítésére a jegyzıkönyv rövidített formában készült. A hozzászóló neve után tett számok az egyes megnyilatkozások hangfelvételen lévı helyét jelölik meg. A jegyzıkönyv készítése során különbözı típusú magnetofonok kerültek alkalmazásra. A hangfelvétel esetleges visszahallgatása során a számeltérések a különbözı típusú magnetofonok eltérésébıl adódnak.) Jelen voltak a következı testületi képviselık: Pap János polgármester, Szilvásy Ferenc alpolgármester, Végh László alpolgármester, országgyőlési képviselı, Hanó Miklós alpolgármester, országgyőlési képviselı, Tóth Károly képviselı, országgyőlési képviselı, dr. Vécsei László, dr. Kerekes Attila, Dr. Pécsi Huszár Zoltán, dr. Ferenczi Attila, Hideg András, Vágvölgyi Gábor, Galisz Géza, dr. Molnár Zsolt, Király János, Császár Lajos, Hrabovszki György, Tímár Imre, Kis Sándor, Velkey Gábor, Klampeczki Béla, dr. Futaki Zoltán, Köles István, Benkóné Dudás Piroska, Beraczka János, Takács Péter, Kiss László, Kerekes Györgyné, Kutyej Pál képviselık. Tanácskozási joggal részt vett: Dr. Simon Mihály jegyzı, Fodorné dr. Szabó Zsuzsanna aljegyzı. Napirendje tárgyalásánál jelen volt: vagyonkezelı iroda részérıl: Márton László fımunkatárs, oktatási, közmővelıdési és sportiroda részérıl: Tuskáné Papp Erzsébet irodavezetı, a városüzemeltetési Iroda részérıl: Bánfi Ádám irodavezetı, egészségügyi iroda részérıl: Dr. Kovács Zoltán irodavezetı, városi fıorvos, Vukovich Miklós városi fıépítész, Tarné Stuber Éva Pénzügyi és Gazdasági Iroda irodavezetı helyettes, Menyhért István könyvvizsgáló. Pap János polgármester: Megállapította, hogy a megválasztott 28 képviselıbıl 25 jelen van, a közgyőlés határozatképes, az ülést megnyitotta. A meghívóban szereplı napirendet javasolta megtárgyalni. A nyilvános ülés 1. napirendi pontjához kapcsolódik a Városüzemeltetési Kft. alapító okiratának módosítása. Az ügyvezetı kinevezését zárt ülés keretében szükséges megvitatni, mivel a testület nem rendelkezik írásos hozzájárulással a nyilvános ülésen történı tárgyalásról. (Kazetta 1/1. 000-025) Hideg András képviselı, a pénzügyi, költségvetési bizottság elnöke: Bejelentette, hogy az MSZMP frakció nevében két interpellációt szeretne tenni a nyilvános ülés elején . Az "üzleti titkok és zárt ülés információnak sajtó elé vitele", valamint gázár csomagjának értékelése témákban. Bejelentette, hogy Császár Lajos képviselı indítvánnyal élt a képviselıi
2 tiszteletdíjakkal kapcsolatban. Az szmsz szerint a képviselınek nincs elıterjesztıi joga, így a költségvetési bizottság jogkörét átengedi annak érdekében, hogy a közgyőlés elé kerülhessen az indítvány. Kérte a testületet, hogy a tiszteletdíjakra vonatkozó elıterjesztést a Bejelentések körében tárgyalja meg. Indítványozta, hogy a Városüzemeltetési Kft. személyi kérdése zárt ülésen kerüljön megvitatásra. (Kazetta 1/1. 025-053) Hrabovszki György képviselı, a szociális bizottság elnöke: Kérte napirend elıtti felszólalás lehetıségét a nyilvános ülés megkezdése elıtt Jamina helyzetének javítása témában. (Kazetta 1/1. 053-055) Végh László alpolgármester: A zárt ülés Vagyoni ügyek keretében új napirendi pont felvételére tett javaslatot az Ipari Parkkal kapcsolatos témakörben. V/15. jelő elıterjesztésként javasolta megtárgyalni a park területén lévı tanya vásárlásra vonatkozó ajánlatot, V/16. jelő elıterjesztésként a japán céggel kötendı szerzıdés telekár módosítását. A lakópark programhoz kérte mellékletként csatolni a költségbecslést. (Kazetta 1/1. 055-068) Király János képviselı: A nyilvános ülés elıtti hozzászólásra kért lehetıséget, a Gólya utca közmővesítésével kapcsolatban. (Kazetta 1/1. 061-073) Kerekes Imre Györgyné képviselı: Megkérdezte, hogy a Békés Megyei Hírlapban szereplı képviselıi tiszteletdíjak közléséhez ki adott információt. Tudomása szerint a harmadik bizottsági tagságért nem jár tiszteletdíj. (Kazetta 1/1. 073-084) Pap János polgármester: Valóban hibás adatok kerültek közlésre. Valószínőleg, hogy az újságírók számolták ki a nyilvános önkormányzati rendelet alapján. Szavazásra bocsátotta a javaslatot, mely szerint a közgyőlés V/15. jelzéssel tőzze napirendjére az "Ipari park területén lévı 0878/2 hrsz-ú tanya tulajdonjogának megszerzése" tárgyú elıterjesztést. -
Megállapította, hogy a közgyőlés 26 igen egyhangú szavazattal a javaslatot elfogadta.
Szavazásra bocsátotta a javaslatot, mely szerint a közgyőlés V/16. jelzéssel tőzze napirendjére a "Telekár engedmény az ipari parkba települı befektetı részére" tárgyú elıterjesztést. -
Megállapította, hogy a közgyőlés 25 igen egyhangú szavazattal a javaslatot elfogadta.
Szavazásra bocsátotta a javaslatot, miszerint a közgyőlés B/3. jelzéssel tőzze napirendjére a "Képviselıi tiszteletdíjak" tárgyú elıterjesztést.
3
-
Megállapította, hogy a közgyőlés 23 igen szavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadta. Szavazásra bocsátotta a napirendet az elfogadott módosításokkal. -
Megállapította, hogy a közgyőlés 25 egyhangú igen szavazattal az alábbi napirendi pontokat fogadta el: (Kazetta 1/1. 084-120) NAPIRENDI PONTOK: Zárt ülés:
1./
Vagyoni ügyek Elıterjesztı: dr.Molnár Zsolt, a Gazdasági Bizottság elnöke, vagy a gazdasági ügyekkel foglalkozó alpolgármester
2./
Fellebbezések elbírálása elıterjesztı: Pap János polgármester
3./
Javaslat "Kiváló szociális munkáért" kitüntetésre Elıterjesztı: Hrabovszki György, a Szociális Bizottság elnöke
4./
Egyéb zárt ülési ügyek
Nyilvános ülés: 1./
Vagyoni ügyek Elıterjesztı: dr.Molnár Zsolt, a Gazdasági Bizottság elnöke, vagy a gazdasági ügyekkel foglalkozó alpolgármester 1./
Városüzemeltetési Kft. alapító okiratának módosítása Elıterjesztı: Pap János polgármester
2./
Jelentés a lejárt határidejő határozatok végrehajtásáról Elıterjesztı: Dr. Simon Mihály jegyzı
3./
Javaslat a 2000. évi költségvetésrıl módosítására Elıterjesztı: Pap János polgármester
4./
Önkormányzati rendelet-tervezet az állati hulladék ártalmatlanítás díjához történı hozzájárulás mértékérıl és egyes önkormányzati tevékenységek díjáról Elıterjesztı: Dr. Simon Mihály jegyzı
szóló
önkormányzati
rendelet
4 5./
Rendelet-tervezet az önkormányzati vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló 3/1999. (II. 25.) önkormányzati rendelet módosításáról Elıterjesztı: Dr. Simon Mihály jegyzı
6./
Városüzemeltetést érintı ügyek:
3./
1./
2001-2002. évi szennyvízcsatorna építési program elıkészítése Elıterjesztı: Végh László alpolgármester
2./
Kétegyházi úti kommunális hulladéklerakó rekultivációja Elıterjesztı: Végh László alpolgármester
2001. évi autóbusz-közlekedési viteldíj megtárgyalásának elhalasztása Elıterjesztı: Dr. Simon Mihály jegyzı 4./
7./
8./
Tájékoztatás a 733/1999. (X. 20.) sz. határozat végrehajtásáról Elıterjesztı: Pap János polgármester
Oktatást, közmővelıdést érintı ügyek: 1./
Oktatási bizottsági tag választása Elıterjesztı: Pap János polgármester
2./
A 2001/2002. tanév középfokú beiskolázási keretszáma Elıterjesztı: Klampeczki Béla, az Oktatási Bizottság elnöke
3./
Széchenyi István Közgazdasági és Külkereskedelmi Szakközépiskola alapító okiratának módosítása
3./
Múzeumi támogatás Elıterjesztı: Szilvásy Ferenc alpolgármester
4//
Közmővelıdési intézmények vállalkozási formában történı mőködtetése Elıterjesztı: Köles István, a Közmővelıdési, Ifjúsági és Sportbizottság elnöke
Egészségügyet érintı ügyek: 1./
2001. évre szóló kapacitás-lekötési megállapodás Elıterjesztı: Dr. Futaki Zoltán, az Egészségügyi Bizottság elnöke
9./
Közterület felügyeleti rendszer felállítása Békésen Elıterjesztı: Dr. Simon Mihály jegyzı
10./
Pályázat a Decentralizált Környezetvédelmi Alap célfeladatok 2000. évi támogatásának elnyerésére Elıterjesztı: Pap János polgármester
5 11./
Békéscsaba-Jamina téglagyári tavak környezetének területfejlesztése és akcióterve Elıterjesztı: Végh László alpolgármester
12./
BEJELENTÉSEK
A közgyőlés zárt ülésen folytatta tovább munkáját. Napirend tárgya: Tárgy:
Vagyoni ügyek
Városüzemeltetési Kft. alapító okiratának módosítása ALAPÍTÓI DÖNTÉS
Pap János polgármester: Tájékoztatásul elmondta, hogy Dr. Szabó Gábor ügyvéd benyújtotta az alapító okirat módosítására vonatkozó javaslatát. (a levél a jegyzıkönyv mellékletét képezi.) (Kazetta 1/2. 492-545) Kerekes Györgyné képviselı: Kérdését Dr. Simon Mihály jegyzı felé intézte: Tudomása szerint a Kft. egységes szerkezetbe foglalt alapító okirata akkor lépett volna hatályba, ha Kurecskó József továbbra is ellátja az ügyvezetı igazgatói teendıket. Amennyiben az igazgató nem kap további megbízást a Kft. vezetésére, akkor is szükséges az alapító okirat módosítása? (Kazetta 1/2. 545-555) Dr. Molnár Zsolt képviselı: Okafogyottá vált az alapító okirat módosítása, mivel az úgynevezett kompromisszumos javaslat lett volna. Jelen esetben csak azt az alapító okirat módosítást szükséges elfogadni, amelyet a cégbíróság törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva elıírt. (Kazetta 1/2. 555-568) Pap János polgármester: Véleménye szerint a felügyelı bizottság hatáskörének, szerepének erısítése nem lenne haszontalan. A felügyelı bizottság meglehetısen nehéz helyzetben van, a közgyőlés nem fogadja el véleményét, értékelését. (Kazetta 1/2. 568 - 2/1. 008) Dr. Simon Mihály jegyzı: Az alapító okirat elıkészített módosítása a korábbi ügyvezetı igazgató megbízatásának hosszabbítása miatt készült, ennek ellenére nem haszontalan. Az idı rövidsége miatt nehézségbe ütközik a Cégbíróságnál történı átvezetés. Ha a közgyőlés a módosítást a jelenlegi helyzetben elfogadja az sem hiba, csupán egy óvatossági intézkedés. Véleménye szerint a döntési jogokat nem helyes elvonni az ügyvezetıtıl. A döntést formailag az ügyvezetı igazgató hozza, mely csak a felügyelı bizottság jóváhagyása után érvényes. (Kazetta 2/1. 008-022)
6 Szilvásy Ferenc alpolgármester: Az alapító okiraton a Cégbíróság által elıírt módosításokat kell megtenni. (Kazetta 2/1. 022-031) Takács Péter képviselı: Az elkövetkezendı idıben várhatóan a felügyelı bizottságnak többet kell dolgoznia. Egyetért a gazdasági bizottság módosító javaslataival. (Kazetta 2/1. 031-039) Dr. Molnár Zsolt képviselı, a gazdasági bizottság elnöke: Amennyiben a Kft. régi ügyvezetı igazgatója került volna megbízásra nem lett volna szerencsés ha ugyanazokat a jogköröket kapta volna meg év végéig, mint eddig. Felhívta a testület figyelmét arra, hogy az ügyvezetı olyan szintő korlátozás alá esett volna, melynek értelmében semmilyen szerzıdésmódosítást nem hajthatott volna végre, így a felügyelı bizottság operatívan irányította volna a céget. Ismételten javasolta, hogy csak a cégbíróság által meghatározottak kerüljenek módosításra az alapító okiratban. (Kazetta 2/1. 039-057) Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta azt a javaslatot, mely szerint az alapító okiratot az elıterjesztés 1. sz. mellékletében foglaltak szerint módosítsa a közgyőlés. -
Megállapította, hogy a közgyőlés 13 igen szavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot nem fogadta el.
Tárgy:
Ismételt szavazás elrendelése
Pap János polgármester: A Cégbíróság által elıírtakat végre kell hajtani. Ügyrendi javaslatában kérte történjen ismételt szavazás. Szavazásra bocsátotta a javaslatot. - A közgyőlés 19 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta: 584/2000.(X.19.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a Városüzemeltetési KFT Alapító Okirat módosításának kérdésében ismételt szavazást rendel el. Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta a határozati javaslat 1. pontját. -
Megállapította, hogy a közgyőlés 19 egyhangú igen szavazattal a javaslatot elfogadta.
Szavazásra bocsátotta az elıterjesztés szerinti határozati javaslat 5., pontját, mely szerint a közgyőlés jóváhagyja a Városüzemeltési Kft. – az eddig elfogadott módosításokat is tartalmazó – módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratát.
7 Megállapította, hogy a közgyőlés 19 egyhangú igen szavazattal az alapító okiratot az elfogadott módosításokkal jóváhagyta. (Kazetta 2/1. 057-108) Dr. Molnár Zsolt képviselı: Az elıterjesztésben felelısként a polgármester és Kurecskó József ügyvezetı igazgató került meghatározásra. Kurecskó József neve helyett Vágásiné Zimonyi Ilona nevét kéri beírni, aki a határozat végrehajtásáért és a határozat Cégbíróságon történı bejegyzéséért egyaránt felelıs. (Kazetta 2/1. 108-115) Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta azt a javaslatot, mely szerint a határozatok közléséért és az alapító okirat aláírásáért Pap János polgármester, míg a határozat végrehajtásáért és a változás Cégbíróságon történı bejegyzéséért Vágásiné Zimonyi Ilona megbízott ügyvezetı felelıs. Határidı: azonnal. Megállapította, hogy a közgyőlés 18 egyhangú igen szavazattal a javaslatot elfogadta. (Kazetta 2/1. 115-119) -
- A közgyőlés a határozat 1./ és 2./ pontját 19 igen, egyhangú szavazattal, a határidı, felelıs megjelölését 18 igen, egyhangú szavazattal fogadta el, és a következı határozatot hozta: 585/2000.(X.19.) közgy. HATÁROZAT 1./
Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése, mint az egyszemélyes Békéscsabai Városüzemeltetési Korlátolt Felelısségő Társaság alapítója a gazdasági társaság alapító okiratának módosítását az 1. sz. mellékletben foglaltak szerint jóváhagyja.
2./
Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése, mint az egyszemélyes Békéscsabai Városüzemeltetési Korlátolt Felelısségő Társaság alapítója a gazdasági társaság (jelen közgyőlési döntéseket is tartalmazó) módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratát jóváhagyja.
Felelıs:
Határidı:
Pap János polgármester a határozat közléséért és az alapító okirat aláírásáért Vágásiné Zimonyi Ilona megbízott ügyvezetı igazgató a határozat végrehajtásáért és a változás cégbíróságnak történı bejelentéséért. azonnal
8 1. sz. melléklet Alapítói okirat módosítása (javaslat) Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése (5600 Békéscsaba, Szent István tér 7.), mint a Békéscsabai Városüzemeltetési KFT (5600 Békéscsaba, Mazán L. u. 18. szám, cégszám: 04-09-003486) egyszemélyes tulajdonosa, az alapítói jogok gyakorlójaként 2000. október 19-i közgyőlésén hozott alapítói döntéssel a társaság 1996. 09. 30-án kelt, többször módosított 2000. 07. 06-án egységes szerkezetbe foglalt alapítói okiratát 2000. október 19. hatállyal - figyelemmel a Cégbíróság 04-03003486/22 sorszámú végzésére - az alábbiak szerint módosítja a 2000. 07. 06-án elfogadott módosításokat érintıen: Az alapítói okirat 9. pont 9.1. - 9.6. pontig változatlan. Az alapítói okirat 9.7. pontjának utolsó francia bekezdése törlésre kerül. Az alapítói okirat 10.1. - 10.11. pontig változatlan Az alapítói okirat 10.12. pontja módosul, a meglévı rendelkezés helyébe a következı rendelkezés lép: A Felügyelı Bizottság határozatait egyszerő szótöbbséggel hozza, szavazategyenlıség esetén az indítványt elvetettnek kell tekinteni. Egyéb rendelkezéseiben az alapítói okirat változatlan. Békéscsaba, 2000. október 19. ………………………………………… Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése, mint alapítói jogok gyakorlója képviseletében: Pap János polgármester
Tárgy:
Városi Sportcsarnok felújítási támogatása
Pap János polgármester: Tájékoztatásul elmondta, hogy az EXPO-TEAM Kft. ügyvezetı igazgatója jelezte, hogy a közgyőlés által jóváhagyott támogatás visszatartása számára sérelmes, kéri, hogy a határozatot helyezze hatályon kívül a közgyőlés. (Kazetta 2/1. 119-134)
9 Kerekes Györgyné képviselı: Változatlanul nem javasolja a III. emeleti üvegfelületek részbeni megszüntetését és befalazását. Az üvegfelületek befalazása jelentıs hıveszteséget nem szüntetne meg, viszont a természetes fény beáramlását megakadályozná, amely még energiatakarékosságot is jelent. (Kazetta 2/1. 134-144) Köles István képviselı, a közmővelıdési, ifjúsági és sportbizottság elnöke: A közmővelıdési, ifjúsági és sportbizottság állásfoglalása szerint a közgyőlés által létrehozott leltározó bizottság mérje fel, hogy a 2000. évre tervezett felújítási munkálatokból mi realizálódott. Javasolja, hogy a közgyőlés az elvégzett munkák költségét utalja át az EXPO-TEAM Kft-nek. (Kazetta 2/1. 144-151) Dr. Simon Mihály jegyzı: Felhívta a testület figyelmét arra, hogy az elıterjesztésben is idézett szerzıdés szerint semmilyen beruházást, illetve felújítást nem végezhet közgyőlési engedély nélkül a Kft. Tudomása szerint a Kft. ebben az évben nem kapott engedélyt felújítási munkálatok elvégzésére. Ezért nem érthetı az elıterjesztés. Korábban született egy döntés, amely szerint az önkormányzat minden kifizetést megszüntetett, pontosan azért, hogy a várható viták anyagi vonzataira bizonyos fedezet megmaradjon. Amennyiben a közgyőlés jelenleg hoz egy olyan döntést, hogy bizonyos kifizetéseket teljesít az elvégzett munkákért, akkor tudomásul veszi azt, hogy engedély nélkül a Kft. munkákat végzett. Kérte, hogy hozzon egyértelmő döntést a közgyőlés: vagy elismeri az elvégzett munkákat, amelyre korábban nem adott engedélyt, vagy változatlanul visszatartja az összegeket. Ez az alapkérdés, amelyben dönteni szükséges. (Kazetta 2/1. 151-164) Pap János polgármester: Javaslatként elhangzott, hogy a III. emeleti üvegfelületek részbeni megszüntetése, részbeni befalazása maradjon ki az elıterjesztésbıl. (Kazetta 2/1. 164-170) Kerekes Györgyné képviselı: Megkérdezte a képviselıket, van-e tudomásuk arról, hogy a felsorolt munkálatokból valamelyik is elkészült volna. Az április hónapban megtartott közgyőlés kimondta, hogy nem engedélyez semmiféle felújítási munkát végrehajtani addig, amíg a Sportcsarnok sorsa el nem dıl. (Kazetta 2/1. 170-174) Pap János polgármester: Jelenleg azt szükséges meghatározni, hogy az önkormányzat milyen felújítási munkákat kíván finanszírozni. Az intézmény plusz fejlesztést, felújítást végezhet, de az önkormányzat csak a közgyőlés által meghatározott feladatokra nyújt támogatást. (Kazetta 2/1. 174-178.) Kerekes Györgyné képviselı: Érthetetlen miért nyújtson az önkormányzat támogatást, amikor a Vagyonkezelı Részvénytársaság átveszi az intézményt és akkor akár alacsonyabb költségen is végrehajthatók lennének a felújítási munkák. (Kazetta 2/1. 178-181)
10 Szilvásy Ferenc alpolgármester: Az EXPO-TEAM Kft. február 8-án írásban benyújtotta, hogy milyen felújítási munkálatokat kíván megvalósítani 2000. évben az önkormányzat által finanszírozott keretösszegbıl. A bizottságok a Kft. igényét október hónapban tárgyalták meg és a munkák elvégzését indokoltnak találták. Egyedül a gazdasági bizottság nem javasolta a felújítási munkák támogatását. Október végén már nem célszerő semmiféle felújítási munkálat elvégzése, mivel december 31-el a z önkormányzat átveszi a Sportcsarnokot, ezért 2001. évben a közgyőlés ráér eldönteni, hogy milyen átalakítási munkákat kíván végrehajtani. (Kazetta 2/1. 181-202) Végh László alpolgármester: Véleménye szerint felesleges egy évet kihagyni a felújításban. Felmérésre kerültek a szükséges karbantartási és felújítási munkák. A végrehajtandó munkák ellenırizhetıek, javasolta, hogy az EXPO-TEAM Kft. végezze el a szükséges felújításokat. (Kazetta 2/1. 202-216) Takács Péter képviselı: A közmővelıdési, ifjúsági és sportbizottsági ülésen elhangzott, hogy mindazok az anyagi eszközök, amelyeket az önkormányzat biztosított a Kft-nek a felújításra, bekerültek a Kft. könyvelésébe, melyet jelenleg mint követelést állítanak az önkormányzattal szembe, úgy mint önerıbıl végrehajtott fejlesztést. Mennyire pontos ez az információ, a 6.250.000.- Ft-tal ugyan ez elıfordulhat-e? (Kazetta 2/1. 216-223) Szilvásy Ferenc alpolgármester: Megerısítette, hogy Takács Péter képviselı információi pontosak. Amit az önkormányzat eddig beruházásra, felújításra támogatásként a Kft-nek átutalt, az a Kft. könyvelésében mint városi támogatás került lekönyvelésre, az elvégzett munkákat aktiválta, és természetesen most az önkormányzattól kéri annak megtérítését, közel 40 millió forintot. Véleménye szerint a Kft. a 6 millió felújításra adandó támogatási összeggel is meg fogja növelni követelését. A megjelölt munkálatokat véleménye szerint december 31-ig fizikailag nem is lehet elvégezni, mivel november elejéig a Sportcsarnok foglalt, így az építési munkálatokat nem tudják elkezdeni. (Kazetta 2/1. 223-245) Kerekes Györgyné képviselı: Április hónapban megvitatta a közgyőlés a Sportcsarnok 2000. évi felújítási munkálatait. Az elhalasztásra azért került sor, mert nem volt ismert az intézmény további sorsa. Nem érti, hogy miért tud az intézmény többet követelni, mikor elhangzott, hogy csak a közgyőlés által jóváhagyott munkákat végezheti el, mely a közgyőlési határozatokból nyomonkövethetı. Ha az intézmény átkerül a Vagyonkezelı Rt. kezelésébe tisztázni kell, hogy az elıterjesztésben felsorolt munkák közül melyekre van szükség és milyen költségvonzattal lehetne azt elvégezni. (Kazetta 2/1. 245-260) Császár Lajos képviselı: A leltározási bizottságnak Varga János azt a tájékoztatást adta, hogy a fejújítási munkálatokat csak a teljesítés szerint lehet finanszírozni. (Kazetta 2/1. 260-269)
11 Köles István képviselı, a közmővelıdési, ifjúsági és sportbizottság elnöke: Értelmezése szerint a közgyőlés jóváhagyja a munkálatok elvégzését, és csak az elvégzett felújításokat finanszírozza. (Kazetta 2/1. 269-278) Pap János polgármester: A szerzıdés szerint az önkormányzat csak az elızetesen jóváhagyott felújítási munkálatokat finanszírozza. Ezen felül az intézmény olyan felújítási munkálatokat végezhet el a saját pénzébıl amit akar, de támogatást nem kap rá. 2000. évben a testület még nem fogadott el felújítási munkálatokat, tehát az intézmény nem követelhet finanszírozást. Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. -
Megállapította, hogy a közgyőlés 3 igen, 11 nem szavazattal, 5 tartózkodással a javaslatot elvetette.
Technikai megjegyzés: Kiss Sándor képviselı jelezte, hogy szavazati eredménye nem jelent meg a szavazógépen. (Kazetta: 2/1. 278-301) Végh László alpolgármester: Ügyrendi javaslatában kérte, hogy történjen érdemi szavazás, mőszaki okok miatt. (Kazetta: 2/1. 301-318) Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. -
Megállapította, hogy a közgyőlés 9 igen, 10 nem szavazattal, 5 tartózkodással a javaslatot elvetette. (Kazetta: 2/1. 318-335) A közgyőlés a „Városi Sportcsarnok felújítási támogatása” tárgyú napirend kapcsán megfelelı szavazati arány hiányában döntést nem hozott (9 igen, 1 nem szavazat, 5 tartózkodás) Tárgy:
Pályázat benyújtása önkormányzati bérlakások kínálatának növelésére igényelhetı állami támogatásra
Takács Péter képviselı, a lakásügyi bizottság elnöke: Bejelentette, hogy a lakásügyi bizottság állásfoglalása az Öntözött rét közmő költségeinek ismerete hiányában került kialakításra. A közmő költségek összehasonlító táblázata helyben kiosztott anyagként rendelkezésre áll. A bizottsági ülésen résztvevı irodavezetık és a városi fıépítész is biztosítékot adott arra, hogy az öntözött rét közmőköltsége lesz a legalacsonyabb. A kiosztott táblázat ennek sajnálatos módon ellentmond, mivel a Fövenyes úti 24 lakás közmő költsége lakásonként közel 1,4 millió forint. Így a lakásügyi bizottság állásfoglalása nem él, hiszen gyakorlatilag a többivel összevetve négyszeres a közmő költség. (Kazetta 2/1. 335-356)
12 Végh László alpolgármester: Az elıterjesztés határozati javaslata a lakásügyi bizottság döntése alapján készült el. Tudvalévı ha egy tömbben magasabb lakásszám kerül megépítésre, akkor alacsonyabb a közmővek költsége. A költségcsökkentés a Tompa utcai területen valósítható meg, a 24 lakásos önkormányzati bérlakás, illetve a magánerıs építkezés során, a beépítési elhelyezés alapján. Az is eldöntendı kérdés, hogy milyen szintő közmő ellátottság kerüljön biztosításra. A Degré utcai építkezésekbıl kiindulva az önkormányzat az alacsony telekár mellett kötelezte a vásárlókat, hogy közmő társulatot alakítsanak ki a teljes közmőhálózat kiépítésére. Amennyiben a teljes közmő (szilárd burkolatú út, csapadékvíz elvezetı, stb.) kerül megépítésre, akkor a bekerülési költség nyilvánvalóan megdrágul. A terület elıbbre sorolásra kerül más, már közmő társulatokat létrehozó utcákhoz képest. Elfogadhatónak tartaná azt is, ha a Tompa utca folytatásán elkészülne a mőút, mint feltáró út, ezen kívül a belsı ellátó utak csak járhatóvá lennének téve, nem kapnának szilárd burkolatot. Javasolta, hogy a határozati javaslat úgy módosuljon, hogy a Tompa utcai területen kerüljön megépítésre a 24 db önkormányzati lakás és a következı közgyőlésre ennek megfelelıen kerüljön kidolgozásra a sajáterıs, lakópark jellegő beépítés szerzıdéstervezete. (Kazetta 2/1. 335-388) Császár Lajos képviselı: Kérte ne hagyja a közgyőlés figyelmen kívül azt a tényt, hogy a Táncsics - Tompa - Kertész utcák által határolt területrész a településszerkezeti tervvel nincs összhangban. A Békéscsaba Megyei Jogú Város Belterületének Településszerkezeti Terve kimondja, hogy a területrendezés során biztosítani kell a terület közérdeknek megfelelı felhasználását, a jogos magánérdekekre tekintettel, az emberhez méltó környezet folyamatos alakítását, értékeinek, valamint az arra alkalmas természeti adottságok gyógyászati hasznosításának elısegítését és védelmét. A településszerkezeti terv 21. pontja kimondja, "... a Jaminai termálkút környezetének hasznosítása a terület felhasználási egység biztosítja a kívánt fejlesztést a különleges terület kijelölésével, a további fejlesztés megalapozása érdekében célszerő részletes szabályozási és beépítési javaslat kidolgozása az érintett terület felhasználási egységen. A rendezés várható hatásainál szerepel a városi projekt biztosítása, a repülıtér fejlesztése, a jaminai termálkút környezetének hasznosítása..." A lakosság nem szeretné ha a Tompa utcai területen kerülne megépítésre a lakópark, melyet 1055 aláírással is alátámasztott. Ez kizáró ok a területfelhasználás módosításához. Hajlandó minimum 3-4000 aláírást is összegyőjteni, elegettéve a követelményeknek. Kérte a közgyőlést az elmondottakat vegye figyelembe. Felhívja a közgyőlés figyelmét arra, hogy a Széchenyi program a termálkutak hasznosítását támogatja. Nem tudja elképzelni, hogy Békéscsaba miért van ellene a termálkút hasznosításnak. Az önkormányzat jelenleg el van adósodva, mely tovább fokozódhat. A termálkút hasznosítása közvetetten is egy hatalmas felfutást biztosítana. A kút 1969. évben tört fel. Úgy, hogy beépítik a területet eleve kizárják
13 annak a lehetıségét, hogy a város hasznosítani tudja a termálvizet. Példaként megemlítette, hogy Gyula város felfutását is a termálvíz hasznosítása eredményezte. Jelenleg mindkét város termálvíz készlete csökkent. Kérte a közgyőlést, hogy mérlegelje döntését. (Kazetta 2/1. 388-470) Hideg András képviselı: Megkérdezte, hogy tartalmi érve van-e annak, hogy lakópark épüljön. Egy érv nyilvánvaló, az állam támogatást nyújt a lakópark építéséhez. Véleménye szerint ezzel az érvvel a tartalmi érvek elfogynak. Elutasítja a lakópark építésének lehetıségét. (Kazetta 2/1. 470-480) Végh László alpolgármester: Tartalmi érvet sokat fel lehetne sorolni, nemcsak a 80 %os állami támogatás lehetıségét. Jelenleg közel 400 igénylı van. Az általuk jelenleg fizetett bérleti díjak a megépítendı épületek bérleti díjánál magasabbak. A témával foglalkozó bizottságok tagjai további érvekkel tudnák alátámasztani, hogy szükség van a lakóparkra. Ezen kívül az önerıs építkezést is segíti, fıleg akkor, ha egy tömbben épül az önkormányzati bérlakás és az önerıs lakás, így a közmő költségek jelentıs részét rá lehet terhelni az önkormányzati részre. Ez azt teszi lehetıvé, hogy a pályázat benyújtása esetén támogatást lehetne nyújtani az önerıs építkezıknek. Császár Lajos hozzászólására az alábbiakat reagálta: Kérte a képviselı beleegyezését ahhoz, hogy a terület kerüljön felszabadításra a termálkút alól. Felhívta a képviselı figyelmét arra, amennyiben a termálvíz ügyét támogatni kívánja, akkor a 11. napirendi pontban szereplı ”Bányatavak” tárgyú elıterjesztésre, mivel azon a területen mind építészeti, mind üzleti szempontból sokkal jobban megvalósítható a termálkút hasznosítása. Egy olyan területre nem lehet rászorítani egy fejlesztési programot, amely városfejlesztési szempontból teljesen alkalmatlan. A lakópark beépítési terve lehetıvé teszi, hogy 3 hektáros terület a termálkút környékén kimaradjon, pontosan annak érdekében, hogy adott esetben a hıcserélı mővet meg lehessen építeni. A hivatkozott aláírásokat átvizsgáltatta, az aláírók zöme békéscsabai ugyan, de van közte budapesti, egri illetıségő lakos is. Kérte az elıterjesztést módosító javaslatának figyelembevételével elfogadni. (Kazetta 2/1. 480-565) Dr. Vécsei László képviselı: Támogatta Császár Lajos képviselı kérését, hogy a Tompa utcai terület ne kerüljön beépítésre, helyette javasolta megvizsgálni a régen beépítetlen Nádas sori terület lakóparkká történı beépítésének lehetıségét. 1962-ben Demjén Ferenc a gyulai Park Hotel és Termál Hotel igazgatója készített egy díjnyertes pályázatot, amivel abban az idıben sem tudtak mit kezdeni a kút kezelhetetlensége miatt. Ezért hiú ábrándnak tartja a jaminaiakat abban a hitben tartani, hogy valamikor is ott termálfürdı lesz. Amennyiben a jaminai lakosság ragaszkodik ahhoz, hogy a terület ne kerüljön beépítésre, akkor kérné a Nádas sori terület beemelését. (Kazetta 2/1. 565- 2/2. 008)
14 Takács Péter képviselı, a lakásügyi bizottság elnöke: Hideg András felvetésére az alábbiakat reagálta. A lakásügyi bizottság úgy gondolja, hogy egy építési program elindításával, mely kombinálva lenne magánerıs építkezési lehetıséggel, - figyelembe véve a kedvezményes hitelfelvételi lehetıségeket is - valamint Király János felvetését a díjmentes telekosztást, lendületet lehetne adni a lakópark kialakítására. A szociális bizottság elnöke támogatta mind a költségalapú, mind a szociális bérlakás jellegő építkezést, mivel mindenképpen csökkentené a lakásra várók számát. A termálvíz bevizsgálásának kérdését eddig támogatta. Ha a lakópark megvalósítására úgy kerül sor, hogy az kombinálva lenne mint önkormányzati beruházás, magánerıs lakásépítés és esetleg díjmentes telekosztás, akkor a kivitelezéshez nagy terület szükséges. A terület nagysága miatt megvizsgálták az öntözött rét területét is, de kiderült, hogy csak egy része önkormányzati tulajdon. Amennyiben 24 lakás megépítésére kerülne sor arra alkalmas lehet a Nádas sori terület is, de a kombinált építkezés esetén jelenleg a Tompa utcai terület a legideálisabb oly módon, hogy 150 lakás felépítése után még 3,5 hektár szabadon marad a kút környékén. A hely kijelölése azért fontos, mert a pályázat csak úgy nyújtható be, ha az adott területre elvi építési engedély van. (Kazetta 2/2. 008-037) Kerekes Györgyné képviselı: Hozzászólását Császár Lajos képviselı felé intézte. Végh László alpolgármester felvetette, ha a Tompa utcai területre kerülne a lakópark, akkor lehetséges lenne a Bányatavak területén elkezdeni a termál programot. Ezzel kapcsolatban mi a képviselı és a jaminai lakosok véleménye? (Kazetta 2/2. 037-042) Szilvásy Ferenc alpolgármester: Mit jelent a költségalapú bérlakás kifejezés? 100 hónapon belül visszafizetésre kerül a lakás ára az önkormányzat számára lakbér címén, illetve csak az önkormányzati rész térül meg. A szociális bizottság felmérte, hogy hány költségalapú bérlakásra van tényleges igény. Mi az alapja a költségnek? A Jaminai Téglagyári Tavak és környezete területén van-e olyan gond, hogy a területet kell elıször feltölteni? A feltöltés ténye az árkalkulációt nem biztos, hogy pozitívan fogja érinteni. (Kazetta 2/1. 042-060) Császár Lajos képviselı: Véleménye szerint a jaminai lakosokat is meg kellene a témában kérdezni. Nagyon sokan szeretnék ha a városból fürdıváros épülne ki, mely munkahelyeket is teremtene. Mindamellett magasabb életszínvonalat is biztosítana. (Kazetta 2/1. 060-068)
15 Pap János polgármester: Császár Lajos képviselı felé: A kérdés az volt, hogy a Bányatavak területén elképzelhetı-e a fürdı kiépítése, mint tófürdı, gyógyfürdı, szabadidı központ. Illetve kizárólag a Tompa utcai területen képzelhetı el a gyógyfürdı. (Kazetta 2/1. 068-073) Császár Lajos képviselı: A szakemberek véleménye szerint 6,5 - 7 hektár szükséges ahhoz, hogy a kiszolgáló egységeket is felépíthessék. A Tompa utcai terület alkalmatlan lakóterületre és fürdıterületre is, ezért a gyógyvizet át kellene vezetni a Bányatavakhoz. Azonban az átvezetést kellene elıször megoldani és csak azt o követıen a lakópark megépítését. A sorrendiséget be kellene tartani. A 98 C-os feltörı víz veszélyt jelent a megépített lakótelepre. (Kazetta 2/1. 073-101) Takács Péter képviselı: Kérdéses volt, hogy az adott terület mennyire belvízes. Bánfi Ádám irodavezetı megnyugtató választ adott a kérdésre, a terület ilyen szempontból rendben van. A költségalapú bérlakás kérdésére az alábbiakat válaszolta: A Gazdasági Minisztériumhoz két céllal lehet a pályázatot benyújtani, mint szociális bérlakás, valamint költségalapú bérlakás. Mindkét kifejezés azt jelenti, hogy 20 évig nem idegeníthetı el. A költségalapú bérlakás a piaci árhoz közelítı bérleti díj megfizetését jelenti, a Gazdasági és Pénzügyi Iroda számítása szerint Békéscsabán 50 m2-es lakás esetében 15-16.000.- Ft. Olyan típusú felmérés amely a nyugdíjas garzonház beruházási programja elıtt készült nem volt, az viszont tény miután az alpolgármester a sajtó útján nyilvánosságra hozta az ötletet, a gazdasági bizottság, és a lakásügyi bizottság elnökét is többen megkeresték, hogy részletes tájékoztatást kapjanak. Az biztos, hogy a fiatal házasok körében érdeklıdés van. Császár Lajos hozzászólása úgy értelmezhetı, hogy a vízelvezetést elképzelhetınek tartja a Bányatavakhoz, ahol megnyugtató módon lehetne hasznosítani a termálvizet. Ez azért nagyon fontos, mert ha a közgyőlés kijelöli a területet, akkor nem lenne szerencsés ha népi kezdeményezés formájában még a pályázat benyújtása elıtt újra kellene a témát tárgyalni. Szükséges ezért, hogy Császár Lajos képviselı támogassa a terület beépítését. Amennyiben a hely kijelölésre kerülne a városépítészeti iroda meg tudja kérni az elvi építési engedélyt, és a novemberi közgyőlés meg tudná vitatni a pályázatot. A tervekrıl még makett is készült. (Kazetta 2/1. 101-139) Császár Lajos képviselı: A Gazdasági Minisztérium szerint akár két milliárd forint is igényelhetı termál fejlesztésre. A Széchenyi programon belül nemcsak a vízre, hanem a gyógyításra is igényelhetı támogatás. (Kazetta 2/1. 139-150)
16 Tóth Károly képviselı: Jamina fejlesztése nem függhet attól, hogy Császár Lajos képviselı egyetért-e, vagy sem a területtel. Nem képzelhetı el az, hogy addig álljon le minden fejlesztési program jaminában, mert "hátha útban lesz valamelyik medencének". Javasolta, hogy az 1/2-es jelő elıterjesztést tárgyalja együtt a 11. jelő elıterjesztéssel. Kiszámította, hogy a megépítendı lakások esetében átlag 15.000.- Ft-os bérleti díjjal az önkormányzat által befektetett rész infláció nélkül a 11-12. évben megtérül. Amennyiben további 8 évig nem értékesíthetı, akár minimális nyereséget is hozhat. Támogatja a lakásépítés megkezdését. (Kazetta 2/1. 139-200) Császár Lajos képviselı: A megyében számos példa van arra vonatkozóan, hogy önerıbıl megkezdték a termálkutak építését. Példaként megemlítette Mezıberény városát. Véleménye szerint kizárólag az akaraton múlik a termálprogram beindítása. Amennyiben a város 20 millió forintot beinvesztált volna, akkor a feltárás során 70 %ot visszaigényelhetett volna. (Kazetta 2/1. 200-216) Pap János polgármester: Van elképzelés, elıször mőszaki és gazdasági terveket kell elvégezni, majd kötvények kibocsátásával lehet finanszírozni. A támogató nyilatkozatot aláírók számára is lesz olyan lehetıség, hogy változó nagyságú finanszírozást segítı programban részt vegyenek. (Kazetta 2/1. 216-230) Hrabovszki György képviselı, a szociális bizottság elnöke: Nehezményezte, hogy felvetését, amely a Török Ignác utca folytatására vonatkozott,- a városrendezési tervben is megjelölésre került - nem került be az elıterjesztésbe. Az Öntözött rét mint helyszín a közgyőlésen nem hangzott el. Meggyızıdése, hogy szükség van a költségalapú lakásokra. A szociális bizottság mint kiutaló szempontjából - szinte mellékes, hogy szociális bérlakás, vagy költségalapú lakás kerül kialakításra. A 360 igénylı közül számos azoknak a száma, akik fogadóórán jelzik, hogy a piaci alapú albérleti díjakat nem tudják megfizetni, ezzel szemben a 10-15-18.000.- Ft körüli albérleti díjakat viszont képesek lennének vállalni. Személyes tapasztalata az, hogy az igénylık fele elfogadna ilyen típusú megoldást is, mivel hosszútávon tudná garantálni lakhatását a családnak. Aggálya a programmal szemben az, hogy az elıterjesztés könnyőszerkezetes móddal megépített változatot tartalmaz. Ismeretei szerint a városközpontban a BÁÉV Rt., vagy a Károlyi és Társa Kft. alacsonyabb áron számol. Magasabb árat meghatározni a külvárosban, mint a belvárosban erıs csúsztatás. Nincs megjelölve, hogy a könnyőszerkezetes építési mód alatt milyen szerkezetet kell érteni. Az idıtállóság szempontjából nem közömbös, hogy fa, acél, vagy alumínium szerkezetrıl van szó. Az idıtállóság azért sem mindegy, mert a felújítás költségei az önkormányzatot fogják terhelni. (Kazetta 2/1. 230-290)
17 Dr. Ferenczi Attila képviselı, a városgazdálkodási és városfejlesztési bizottság elnöke: Kiindulásként említi az elsı lakáshoz jutók támogatási kérelme, ahol megfogalmazódott, hogy vagy 500.000.- Ft-ra kerüljön megemelésre a kamatmentes támogatás, illetve építési telket biztosít az önkormányzat. Véleménye szerint nem célszerő a területen szociális bérlakásokat építeni. A lényeg a város fejlesztése, a fiatalok városban tartása, mely elsısorban a lakhatás feltételeinek biztosításával valósítható meg. Egyetért Hrabovszki György hozzászólásával. A 15-18.000.- Ft-os albérleti díj véleménye szerint is elfogadható. Nem szabadna az önkormányzatnak csak azért mert nem tud megegyezni abban a kérdésben, hogy hol kerüljön megépítésre - a kínálkozó lehetıséget elengedni. A könnyőszerkezetes házak építésére a bizottsághoz három ajánlattevıtıl érkezett érdeklıdés. Szakértık szerint a hıtényezık jók. A vállalkozók minimum tíz év garanciát vállalnak a szerkezetért, hiszen a szóban lévı szerkezetek amerikától kezdve a nyugati országokban már bizonyítottak. Elınye, hogy három hónap alatt megépíthetı, viszonylag olcsó beruházással. A lakópark területén lévı házak nem tömblakások, hanem kis kerttel rendelkezı házak, kb. 230 m2 területen. Két cél van a 80 %-os állami támogatást igénybe venni, másrészt lakást biztosítani az önerıs építıknek, melyhez az önkormányzat biztosítaná a telket. Az önkormányzati bérlakás esetében olcsóbb, piaci feltételt lehetne biztosítani mint az önkormányzati lakások esetében. Kérte a közgyőlést, hogy támogassa az indítványt. Kérdését Vukovich Miklós városi fıépítészhez intézte: A Lencsési lakótelepen 1.391.000.- Ft/ lakás közmő díj meglepıen magas értéket mutat. Kitőnik, hogy a 14,5 millió forintos útépítés drágítja meg az árat. Az út kiváltható-e, meg kell-e építeni, esetleg van-e más megoldás amely igénybe vehetı. Amennyiben van mód a kiváltásra, akkor ez a legolcsóbb megvalósítási lehetıség. (Kazetta 2/1. 290-350) Vukovich Miklós városi fıépítész: A beépítési terv elkészítésekor figyelembe vették, hogy a területen van egy meglévı út, amely jelenleg az iskola gazdasági útja, kettıs forgalmi sávra alkalmas útfelületet jelent. A kerítés áthelyezésével a meglévı út közterületté nyilvánítható, kiszolgálná a beépítés fı forgalmát. Az ingatlanon belüli utak mőszaki kialakítása további tervezést igényel, mely lehet keskeny, vegyesen gép és gyalogos forgalomra méretezett út. Bánfi Ádám irodavezetıvel egyeztetve megállapította, hogy a DÉGÁZ egy irreálisan magas árat jelölt meg, mely adott esetben a felére csökkenthetı. (Kazetta 2/1. 350-375) Takács Péter képviselı: Célszerő eljárás az lenne, hogy a pályázati anyag elıterjesztésekor mellékelni kellene a fıépítész által készített szakmai leírást. Az tény, hogy a fajlagos költség mindenképpen a könnyőszerkezet mellett szól, az eddigi tapasztalatok alapján a pályázatoknál figyelembe veszik a kedvezıbb költségeket.
18 Az elıterjesztés határozati javaslatának alábbiak szerinti módosítását javasolta: A lakásépítés helye: Tompa - Kertész - Táncsics utcák által határolt terület. A következı közgyőlésre a pályázat kerüljön benyújtásra, és készüljön elıterjesztés a Tompa utcai területen sajáterıs, lakópart jellegő beépítéső magánerıs építéshez közmővesített telkek kialakítására. Elıterjesztı: Végh László alpolgármester Véleményezı: a lakásügyi és a pénzügyi, költségvetési bizottság Határidı: novemberi közgyőlés (Kazetta 2/2. 375-415) Végh László alpolgármester: Hrabovszki György hozzászólására az alábbiakat reagálta: Az elıterjesztés melléklete nem "csúsztatás". Egyrészt a tapasztalati számokból, valamint a rendelkezésre álló árajánlatok alapján készült. A pályázat legfıbb mutatója a m2 ár. Az elinduláshoz szükséges a helyet megjelölni, hogy az elvi építési engedély kiadásra kerülhessen. A következı közgyőlésen kerüljön a pályázat benyújtásra. Takács Péter kérésére reagálva elmondta, hogy ne készítsen a városi fıépítész feljegyzést, mivel minden újságban - Lakáskultúra - található cikk a könnyőszerkezetes építésre vonatkozóan. A könnyőszerkezetes építési mód mind tartósságban, mind üzemeltetési költséget tekintve a magyar szabványnak megfelel. Közismert, hogy a normál technológiával kivitelezett házépítést a födém költsége drágítja meg. Az általa javasolt fa szerkezet tégla oldalfalakkal olcsóbbá teszi a szerkezet kivitelezését. Takács Péter által ismertetett módosító javaslattal egyetért. (Kazetta 2/2. 415-480) Pap János polgármester: Jelenleg egy nyitott rendszerrıl van szó, a lényeg az, hogy belekezd-e egy olyan lakásépítési programba az önkormányzat, amely lehetıséget ad a bérlakás állományának növelésére. Döntés a novemberi közgyőlésen várható. A Franklin utca megépítése során személy szerint is abban a tudatban volt, hogy az tovább építhetı. Meglepıdve tapasztalta, hogy a fajlagos költségek kimutatásában milyen magas költséggel szerepel. Javasolta, hogy a bérlı kérje a telefon bekötésének lehetıségét, ne az önkormányzat vásárolja meg a Hungaroteltıl. Ez további fajlagos költségcsökkentést eredményezne. (Kazetta 2/2. 480-541) Király János képviselı: Az elıirányzatok véleménye szerint nem fedik a valóságot, mivel nincs akkora különbség a könnyőszerkezetes és a fix építési mód között. A lakóépületeknél az összes beépített kerámia anyag az összköltség 20-22 %-át teszi ki. A megfelelı hıszigetelést mind a két építési módozatnál el kell végezni. Tanácsként elmondta, hogy átlagolva darabszám kerüljön megpályáztatásra. Amennyiben elkötelezi magát az önkormányzat a könnyőszerkezetes építési módnál, akkor az egy bizonyos kötöttséget fog jelenteni. Nem éri miért kell az amerikai építészeti móddal összehasonlítani a hazait, amikor ott minden könnyőszerkezetes épület klimatizálva
19 van. A könnyőszerkezetes épületek állandó hőtés, illetve főtés mellett adják azokat a tényezıket, amelyet az elıterjesztésben jellemzıként felsorolásra kerültek. Nem ért egyet azzal, hogy a 60 m2-es épületek 180-200 m2-es telken "ún. szınyegházas beépítés" kerüljenek elhelyezésre. Véleménye szerint nagyobb mérető telkeket kellene biztosítani, lehetıséget adva arra, hogy kicsi kert is legyen. (Kazetta 2/2. 541- 3/1. 007) Pap János polgármester: Megjegyezte, hogy könnyebb lenne úgy döntést hozni ha már elkészült tervek állnának rendelkezésre. (Kazetta 3/1. 007-020 Kerekes Györgyné képviselı: A könnyőszerkezetes lakásokat Ausztriában is építik, melyet Magyarországon készítenek el. Nem érti hogyan lehet vitát nyitni a könnyőszerkezetes építési mód felett annak megtekintése nélkül. Szemrevételezés után vitát lehetne nyitni afelett, hogy melyik építési mód kedvezıbb. (Kazetta 3/1. 020-035) Pap János polgármester: Valóban a mőködtetési és a bekerülési költségek fordított aránnyal írhatók le. Szavazásra bocsátotta Takács Péter képviselı módosító javaslatát, mely szerint Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése elrendeli a "Békéscsabai Lakópark" program kidolgozását, melyben 24 db költségalapon meghatározott lakbérő bérlakás épül. A beruházás megvalósításához az állami támogatás igénybevételére ki kell dolgozni a pályázatot a Gazdasági Minisztérium által az önkormányzati bérlakás állomány növelésére kiírt pályázati felhívásra. A lakásépítés hely: Tompa - Kertész - Táncsics utcák által határolt terület A pályázathoz szükséges saját forrást a lakásalap felhasználásával kell tervezni. A következı közgyőlésre a pályázat kerüljön benyújtásra, és készüljön elıterjesztés a Tompa utcai területen saját erıs lakópark jellegő beépítési magánerıs építéshez közmővesített telkek kialakítására. Tulajdonképpen kerüljön be a következı közgyőlésre az újra tárgyaláshoz szükséges valamennyi szakmai anyag. (mikrofonon kívül elhangzott megjegyzés) Felelıs Végh László alpolgármester , véleményezı a lakásügyi bizottság és a pénzügyi, költségvetési bizottság. Határidı a pályázat benyújtására azonnal, újratárgyalásra a novemberi közgyőlés (Kazetta 3/1. 035-075) - A közgyőlés 19 igen szavazattal, 2 tartózkodással a következı határozatot hozta: 586/2000.(X.19.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése elrendeli a „Békéscsabai Lakópark” program kidolgozását, melyben 24 db költségalapon meghatározott lakbérő bérlakás épül. A beruházás megvalósításához az állami támogatás igénybevételére ki kell
20 dolgozni a pályázatot a Gazdasági Minisztérium által az önkormányzati bérlakás állomány növelésére kiírt pályázati felhívásra. A lakásépítés helye: Tompa-Kertész-Táncsics utcák által határolt terület A pályázathoz szükséges saját forrást a lakásalap felhasználásával kell tervezni. A 2000. novemberi közgyőlésre készüljön elıterjesztés, amely tartalmazza a következıket: lakópark jellegő magánerıs építéshez biztosítható közmővesített telekalakítás, beépítési terv, telekalakítás és az elıközmővesítés költségei, az önerıs lakásépítést vállalókkal kötendı szerzıdés tervezete, a lakáskölcsönt nyújtó bankkal kötendı hitelszerzıdés tervezete. Felelıs: Határidı:
Végh László alpolgármester a pályázat benyújtására azonnal, illetve a novemberi közgyőlésre.
Tárgy:
Békéscsaba-Jamina Téglagyári Tavak és környezetük területfejlesztése – akcióterv
Kerekes Györgyné képviselı: Tudomása szerint a terület sokáig vízben volt a belvíz idején. Jelenleg mi a helyzet? (Kazetta 3/1. 075-080) Bánfi Ádám irodavezetı: Tekintettel arra, hogy a bányamővelés folyik, illetve jamina déli részének belvíz befogadójaként számításba jönnek a bányatavak, ezért jelenleg a környezetében víz elöntés elıfordulhat. Tekintettel arra, hogy a belvíz védekezés kapcsán ennek a területnek is meg kell oldani a víztelenítését, illetve a beépítéskor olyan terepszintet kell meghatározni, így a beépítésnek akadálya nincsen. A belvizes problémák megfelelı tervezés esetén elkerülhetık. (Kazetta 3/1. 081-092) Pap János polgármester: Javaslatot tett annak eldöntésére, hogy a városfejlesztési akció lebonyolítására új szervezetet hozzon létre az önkormányzat, vagy már meglévı szervezet feladatkörébe utalja. (Kazetta 3/1. 092-095) Végh László alpolgármester: Jelen pillanatban nem kell létrehozni egy új szervezetet, de beindulás esetén szükséges lesz. (Kazetta 3/1. 095-102) Galisz Géza képviselı: Egyetértett Végh László alpolgármester javaslatával. A területen nemcsak a horgászturizmus fejlesztése, illetve az üdülıpark kialakítása az elsıdleges cél, hanem a Bányatavak komplex fejlesztése. A késıbbiek során szükséges lesz egy Kht. létrehozása, mely nemcsak a Bányatavak területével, hanem a város turisztikai, illetve szabadidıs programot elısegítı fejlesztésével is foglalkozna. (Kazetta 3/1. 102-110)
21 Pap János polgármester: Javaslatként elhangzott, hogy a városfejlesztési akció lebonyolítását meglévı szervezet feladatkörében utalja az önkormányzat. A késıbbiek során pedig -a helyzetnek megfelelıen - hozzon létre új szervezetet. Szavazásra bocsátotta a javaslatot. (Kazetta 3/1. 110-126) - A közgyőlés 22 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta: 587/2000.(X.19.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése úgy Téglagyári Tavak területfejlesztési koncepciójának ban készült tervek alapján, az önkormányzat saját hrsz. ingatlanon "horgászfalu" fejlesztési megkezdıdjön.
határoz, hogy a Jamina megvalósítása az 1998tulajdonában lévı 032/3. ütemmel 2001-évben
A 032/3 hrsz. ingatlan fenti céllal értékesítésre kerül és annak bevételei elsısorban az ingatlan út, -közmő ellátását biztosítják. Az ingatlan értékesítését megelızı, elıkészítı munkákra a 2001. évi költségvetésben bruttó 3000e Ft. fedezet a késıbbi vagyoni bevétel terhére kerüljön beállításra. Ez az összeg a GM által hasonló céllal kiírt 2000. november 15-ig benyújtandó pályázatban saját részként szerepeltethetı. A városfejlesztési akció lebonyolítását meglevı szervezet feladatkörébe utalja. Felelıs: Határidı:
Végh László alpolgármester folyamatos Szünet
Tárgy:
Hideg András képviselı észrevétele
Pap János polgármester: Bejelentette, hogy a közgyőlés határozatképes, és folytatja munkáját. A nyilvános ülés elıtt Hideg András képviselı kért felszólalási lehetıséget. (Kazetta 3/1 126-134) Hideg András képviselı: Az MSZP frakcióvezetıjeként elmondta véleményét a következıkkel kapcsolatban: A kormányfı azt állítja, hogy hozzájárul ahhoz, hogy az ipari gáz árát 43 %-kal megemelje a kormány. Kéthetes ciklusra 43 %-os emelkedést terveznek. Errıl a döntésrıl a sajtóból lehetett értesülni, nem a Magyar Közlönybıl, vagy a Parlamentbıl. Amennyiben ez érinti az önkormányzati intézmények főtési számláit, ebben az esetben 5-10 millió forintos tartalékképzésre kell sort keríteni. Konkrétan senki nem tudja, hogy érinti-e. A MOL hivatalos sajtótájékoztatója nem
22 sorolta a kedvezményes gázárat fizetık közé az önkormányzati és közösségi tulajdonú intézményeket. A jogforrás hiányában errıl véleményt alkotni nem lehet. Azok az ágazatok, amelyek nemcsak főtésre és melegvíz szolgáltatásra használják a gázt, azokat egy ilyen változás érzékenyen érint. Békéscsabán sok olyan ágazat van, amelyek a gázt technológiai célra használják. Ilyen pl. az építıanyagipar, élelmiszeripar, sütıipar stb. Az önkormányzatot is érinteni fogja ez az emelés, mert az adófizetık fizetıképességén múlik város költségvetése. (Kazetta 3/1 126-162) Pap János polgármester: Az elhangzottak szerint mai közgyőlésen kellene az általános tartalékalapot feltölteni. Szavazásra bocsátotta a javaslatot, mely szerint a közgyőlés felkéri a pénzügyi, költségvetési bizottságot, hogy amint jogszabályban megjelenik a gáz áremelkedés, illetve ha ez érinti az önkormányzati intézményrendszert, akkor ennek megfelelıen a bizottság tegyen javaslatot a következı ülésen arra, hogy az intézményrendszer mőködési kiadásainak felemelésével hogyan lehet biztosítani a forrást. -
Megállapította, hogy a közgyőlés 15 igen szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadta.
- Hideg András képviselı felhívta a közgyőlés figyelmét arra, hogy a tervezett gázár emelkedés az önkormányzati intézmények költségvetéseit is növelheti, valamint befolyásolhatja az önkormányzati költségvetés bevételi oldalát azon cégek helyi adó befizetésének csökkenése miatt, ahol a gázt technológiai eszközként használják. Tárgy:
Költségvetést érintı napirend elıkészítése
- Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése felkéri a pénzügyi, költségvetési bizottságot, hogy – a gázár emelkedésérıl szóló jogszabály megjelenését követıen, amennyiben annak hatása érinti az önkormányzati intézményrendszert – tegyen javaslatot az önkormányzati intézmények mőködési kiadásának emelésére és annak forrására. Tárgy:
Hrabovszki György képviselı észrevétele – Jamina településrész jobb megközelíthetısége ügyében
Pap János polgármester:: Hrabovszki György képviselı napirend elıtt kért szót. (Kazetta 3/1 162-185) Hrabovszki György képviselı: Az elmúlt hetekben több alkalommal volt lehetısége fogadóórán, a Jamina Kerekasztal Egyesület elnökségi ülésén Jamina helyzetével foglalkozni. Több felvetés is elhangzott ezeken a fórumokon, melyek többségére ma már válasz is született. A bányatavak fejlesztésének kérdésével kapcsolatban az önkormányzat olyan határozatot hozott, ami a jaminai városrész, illetve az egész város felemelkedését szolgálja. Ígéretet tett arra, hogy a közgyőlésen elmondja Jamina közlekedését érintı kezdeményezést. A sajtóban már többször lehetett olvasni arról, hogy az Agroker területén szupermarket épül, és ez a Szarvasi utat a Szerdahelyi úttal fogja összekötni, talán megfelelı közlekedéssel is.
23 Azok számára, akik már jártak Jaminában, az is ismert, hogy a Szerdahelyi út és a Franklin utca közötti vasúti átjáró rossz helyzető, gyakran 30-35 percig is várakozni kell az áthaladásra. A lakosság, személyes, illetve a Jamina Kerekasztal Egyesület véleménye is az, hogy a városnak ma egy történelmi lehetısége van arra, hogy Jamina közlekedését további akadálymentes utakkal lehetıvé tegye. A jaminai városrészt jelenleg három úton lehet megközelíteni: a Szarvasi út felıl, melyen vasúti átjáró is van, a Franklin utcai vasúti átjáró, illetve az Orosházi út felül. Ma a 16 ezer lakosú városrész egy akadálymentes közlekedési útvonallal rendelkezik, ez az Orosházi úti felüljáró. Véleménye szerint a szupermarket beruházása során lehetısége nyílik Békéscsabának arra, hogy ezt a városrészt bekapcsolja a város vérkeringésébe egy további akadálymentes úttal. Kérése a város vezetéséhez, hogy amennyiben felmerülnek a TESCO-val történt tárgyalások során városfejlesztési elképzelések, útépítési, útfejlesztési elképzelések, akkor meg kell próbálni képviselni azt, hogy Jamina, vagy egy a személygépkocsik számára épített aluljáró, vagy egy újabb felüljáró révén akadálymentesen megközelíthetı legyen. A lehetıség azért történelmi, mert megítélése szerint a szupermarket építése során a beruházóknak nem lehet mindegy az, hogy egy 16-18 ezer fıs városrészt közvetlenül be tud-e kapcsolni a vásárlóközönségéhez, illetve közvetlen elérhetıséget tud-e biztosítani a szupermarket számára. Amennyiben igen, úgy ez a közvetlen bekapcsolás anyagi áldozatokat is megér a beruházónak. Kérte azokat a városi tisztségviselıket, akik tárgyalni fognak ebben az ügyben, hogy ebbıl a szempontból Jamina ügyét kiemelten kezeljék. Ez a városrész megérdemel annyit, hogy az önkormányzat megpróbál akadálymentes közlekedést biztosítani. Köszönetét fejezte ki a közgyőlésnek azért, hogy hosszú évek kitartó munkája után megindulhatott az Orosházi úton a kerékpárút építése. (Kazetta 3/1 185-242) Király János képviselı: Egy építési engedélybıl idézett: "Az ingatlan alapközmővesítését - villany, víz - az építtetı köteles kiépíteni a használatbavételi engedély megkérésnek idıpontjáig." Ez a mondat jaminai Gólya utcai épület építési engedélyében szerepel. Kérdése, ha a város szabályozási tervében mint utca szerepel, olyan elıírások vannak, amiket be kell tartani, akkor a város miért az építtetıre terheli a teljes közmővesítés költségét? A lakosságnak fel kellene ajánlani a szervezési lehetıséget, hogy ne azok kezdeményezzék a közmővesítést, akik építkeznek, hanem hivatalból kellene ezt elintézni. Egy utca teljes közmővesítését elvégezni sokba kerül, nem valószínő, hogy az ott lakóknak erre lesz pénzük. (Kazetta 3/1 242-258) Pap János polgármester: Az építkezık nem kaphattak volna építési engedélyt a jelenleg hatályos rendelkezések szerint, ha nem vállalják a közmővesítést. Azért vették meg a telkeket, mert olcsóbbak voltak, mint a közmővekkel ellátott telkek. Az önkormányzat fejlesztési lehetıségeinek korlátai vannak, ezért támogatja, hogy a következı évi fejlesztési feladatok között szerepeljen a telkek közmővesítése.
24 Pályázati határidı miatt célszerő lenne megtárgyalni egy oktatással kapcsolatos elıterjesztést, mely a 7/6. sorszámot kapná (A Szent László Utcai Általános Iskola Alapító Okiratának módosítása), amennyiben a közgyőlés napirendre tőzi. Szavazásra bocsátotta a javaslatot, mely szerint a közgyőlés napirendre tőzi "A Szent László Utcai Általános Iskola Alapító Okiratának módosítása" címet viselı elıterjesztést. -
Megállapította, hogy a közgyőlés 22 igen, egyhangú szavazattal a javaslatot elfogadta. (Kazetta 3/1 258-297)
Dr. Futaki Zoltán képviselı: Kérte, hogy a közgyőlés a 8/1. sz. elıterjesztést az elızı téma után tárgyalja meg, mivel ez is lejárt határidejő. (Kazetta 3/1 297-301) Napirend tárgya:
Közgyőlési határozatok végrehajtásáról tájékoztató
Pap János polgármester: Kérdés, észrevétel nem volt, így szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 3/1 297-308) - A közgyőlés 22 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta: 588/2000.(X.19.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a közgyőlési határozatok végrehajtásáról adott tájékoztatót elfogadja, végrehajtottnak tekinti az alábbi határozatokat: Vagyoni ügyek: 124/1999.(III.25.) 203/1999.(IV.22.) 267/1999.(IV.22.) 309/1999.(V.27.) 621/1999.(IX.30.) 662/1999.(IX.30.) 875/1999.(XII.16.) 030/2000.(I.20.) 082/2000.(II.18.) 109/2000.(III.16.) 143/2000.(III.16.) 171/2000.(IV.13.) 175/2000.(IV.13.) 225/2000.(IV.13.) 275/2000.(V.11.) 279/2000.(V.11.) 293/2000.(V.11.)
25 327/2000.(VI.8.) 328/2000.(VI.8.) 331/2000.(VI.8.) 445/2000.(VII.6.) 397/2000.(VII.6.) 398/2000.(VII.6.) 400/2000.(VII.6.) 402/2000.(VII.6.) 404/2000.(VII.6.) PÉNZÜGY TERÜLETÉT ÉRINTİ ÜGYEK 403/1995.(IX.28.) 211/1996.(V.16.) 410/1997.(IX.11.) 540/1997.(X.30.) 651/1997.(XII.18.) 029/1998.(I.29.) 603/1998.(XII.17.) 096/1999.(II.25.) 499/1999.(VII.8.) 590/1999.(IX.9.) 686/1999.(IX.30.) 661/1999.(IX.30.) 666/1999.(IX.30.) 820/1999.(XI.18.) 008/2000.(I.20.) 052/2000.(I.20.) 211/2000.(IV.13.) 245/2000.(IV.13.) 255/2000.(IV.13.) 260/2000.(IV.13.) 272/2000.(V.11.) 277/2000.(V.11.) 295/2000.(V.11.) 349/2000.(VI.8.) 350/2000.(VI.8.) 373/2000.(VI.8.) 374/2000.(VI.8.) 375/2000.(VI.8.) 388/2000.(VI.8.) 477/2000.(VII.6.) 470/2000.(VII.6.) 474/2000.(VII.6.) 447/2000.(VII.6.) 401/2000.(VII.6.) EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS ÜGYEK 009/1999.(I(.28.) 675/1999.(IX.30.) 884/1999.(XII.16.) 256/2000.(IV.13.) 258/2000.(IV.13.) 319/2000.(V.11.) 169/2000.(IV.13.)
26 285/2000.(V.11.) 286/2000.(V.11.) 287/2000.(V.11.) 288/2000.(V.11.) 289/2000.(V.11.) 334/2000.(VI.8.) 335/2000.(VI.8.) 337/2000.(VI.8.) 338/2000.(VI.8.) 339/2000.(VI.8.) 340/2000.(VI.8.) 461/2000.(VII.6.) 462/2000.(VII.6.) 463/2000.(VII.6.) 456/2000.(VII.6.) 457/2000.(VII.6.) 458/2000.(VII.6.) 459/2000.(VII.6.) 479/2000.(VII.6.) OKTATÁSI, KÖZMŐVELİDÉSI ÜGYEK 514/1999.(VII.8.) 670/1999.(IX.30.) 669/1999.(IX.30.) 377/2000.(VI.8.) 310/2000.(V.11.) 642/1997.(XII.18.) 518/1999.(VII.8.) 033/2000.(I.20.) 065/2000.(II.17.) 066/2000.(II.17.) 134/2000.(III.16.) 138/2000.(III.16.) 159/2000.(III.16.) 444/2000.(VII.6.. JOGI, SZERVEZÉSI, SZEMÉLYI ÜGYEK 571/1998.(XII.17.) 806/1999.(XI.18.) 061/2000.(II.17.) 233/2000.(IV.13.) 299/2000.(V.11.) 417/2000.(VII.6.) 425/2000.(VII.6.) 901/1999.(XII.16.) 098/2000.(III.6.) 291/2000.(V.11.) 292/2000.(V.11.) 324/2000.(VI.8.) 466/2000.(VII.6.) 452/2000.(VII.6.) 093/2000.(II.18.) 124/2000.(III.16.) 316/2000.(V.11.)
27 281/1999.(IV.22.) 376/1999.(V.27.) 318/2000.(V.11.) További feladatot nem tartalmazó, illetve aktualitásukat vesztett határozatok 184/1999.(III.25.) 288/1999.(IV.22.) 289/1999.(IV.22.) 152/1995.(IV.13.) 309/2000.(V.11,) 313/2000.(V.11.) 379/2000.(VI.8.) 389/2000.(VI.8.) 290/2000.(V.11.) 333/2000.(VI.8.) 363/2000.(VI.8.) 364/2000.(VI.8.) 365/2000.(VI.8.) 366/2000.(VI.8.) 367/2000.(VI.8.) 368/2000.(VI.8.) 874/1999.(XII.16.) Felelıs: Határidı: Napirend tárgya:
Dr. Simon Mihály jegyzı 2000. november 2. A 2000. évi költségvetésrıl szóló rendelet módosítása
Hideg András képviselı, a pénzügyi, költségvetési bizottság elnöke: Az elıterjesztés a szokásosnál nagyobb összegrıl szól, de nem tartalmaz önálló döntéseket. Az elmúlt közgyőlés döntései, a törvényi szabályozás alapján igényelt és elkölthetı támogatások nevesítése, az intézményi pályázatok pénzmozgása, valamint a lakásalap várható bevételei szerepelnek az elıterjesztésben. Javasolta, hogy a közgyőlés fogadja el a módosító rendeletet. (Kazetta 308-321) Pap János polgármester: Kérdés, észrevétel nem volt, így szavazásra bocsátotta a rendelet-tervezetet.. (Kazetta 3/1 308-326) Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlésének 40/2000. (X.19.) sz. önkormányzati rendelete a 2000.évi költségvetésrıl szóló 1/2000.(II.17.) számú önkormányzati rendelet módosításáról Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a 17/2000.(IV.13.) sz., a 32/2000.(VII.06.) sz. és a 37/2000.(IX.21.) sz. rendeletekkel módosított 1/2000.(II.17.) sz. önkormányzati rendeletét (a továbbiakban R.) az alábbiak szerint módosítja:
28
1. § /1/ Az R.1.§ (1) bekezdésében foglalt 2000. évi összes bevétel 542.542 Ezer Fttal nı, a költségvetés fı összege 11.135.306 Ezer Ft-ra módosul. /2/ Az /1/ bekezdésben foglalt bevételi fıösszeg növekmény forrásonkénti részletezését e rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza. 2.§ /1/ Az R. 2.§ (1) bekezdésében foglalt 2000. évi összes kiadás 542.542 Ezer Fttal nı, a költségvetés fı összege 11.135.306 Ezer Ft-ra módosul. /2/ Az /1/ bekezdésben foglalt kiadási fıösszeg növekmény felhasználási feladatonkénti részletezését e rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.
3. § /1/ Az R. 3.§ (1) bekezdésében foglalt önkormányzati intézmények kiadása 384.548 Ezer Ft-tal nı, az intézmények kiadási fıösszege 7.385.928 Ezer Ft-ra módosul. /2/ Az (1) bekezdésben meghatározott kiadási növekmény teljesítéséhez 42.949 Ezer Ft önkormányzati támogatás, 2.949 Ezer Ft OEP támogatás, 208.028 Ezer Ft saját bevétel , 80 Ezer Ft vállalkozási bevétel, 5.600 Ezer Ft. felhalmozási bevétel és 124.942 Ezer Ft átvett pénzeszköz szükséges e rendelet 2/a sz. melléklete szerint. Az R. 3.§ (2) bekezdésében meghatározottak a következıkkel módosulnak: Az önkormányzati intézmények önkormányzati támogatása 3.818.579 Ezer Ft-ra, OEP támogatás 2.043.956 Ezer Ft-ra, a saját bevétel 946.937 Ezer Ftra , a vállalkozási bevétel 312 Ezer Ft-ra, a felhalmozási bevétel 6.857 Ezer Ft-ra, az átvett pénzeszközök 208.344 Ezer Ft-ra módosulnak. /3/ Az önkormányzati intézmények személyi juttatása 46.158 Ezer munkaadókat terhelı járulékok összege 12.666 Ezer Ft-tal nı, részletezését e rendelet 2. sz. melléklete tartalmazza. Az R. 3.§ (3) bekezdésében szereplı önkormányzati intézmények juttatása 3.179.959 Ezer Ft-ra, munkaadókat terhelı járulékok 1.280.416 Ezer Ft-ra módosul.
Ft-tal, a melynek személyi összege
29 4.§ /1/ Az R. 4.§ (1) bekezdésében foglalt Polgármesteri Hivatalhoz tartozó feladatok ellátásának kiadási elıirányzata 231.744 Ezer Ft-tal nı , 2.507.161 Ezer Ftra módosul. /2/ Az R. 4.§ (2) bekezdésében foglalt Polgármesteri Hivatal személyi juttatása 15.060 Ezer Ft-tal nı, 488.565 Ezer Ft-ra módosul , a munkaadókat terhelı járulékok összege 10.479 Ezer Ft-tal nı , 203.645 Ezer Ft-ra módosul. /3/ Az /1/ - /2/ bekezdésben foglalt kiadási változások részletezését e rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.
feladatonkénti
5. § A közgyőlés az önkormányzat felhalmozási kiadásainak fıösszegét 86.234 Ezer Ft-tal csökkenti, melynek részletezését e rendelet 4.sz. melléklete tartalmazza. Az R. 5.§-ában szereplı önkormányzat felhalmozási kiadásainak fıösszege 901.450 Ezer Ft-ra módosul. 6. § Az R. 6.§-ában foglalt az önkormányzat tulajdonában lévı tárgyi eszközök felújítási elıirányzata 7.916 Ezer Ft-tal nı, 334.169 Ezer Ft-ra módosul. A feladatonkénti változást e rendelet 5. sz. melléklete tartalmazza. 7. § A más szervek, jogi személyek, civil szervezetek támogatásának összege 17.135 Ezer Ft-tal nı, melyet e rendelet 3.sz. mellékletének 23.cím 1.alcíme részletez. Az R. 7.§-ában foglalt más szervek, jogi személyek, civil szervezetek támogatása 180.684 Ezer Ft-ra módosul. 8. § A Közgyőlés az általános tartalék összegét 3.560 Ezer Ft-tal növeli, a céltartalék összegét 13.282 Ezer Ft-tal csökkenti. Az R. 9.§-ában szereplı általános tartalék összege 6.824 Ezer Ft-ra a céltartalékok összege 10.898 Ezer Ft-ra módosul.
30
9. § Az R 10.§-ában szereplı a több éves kihatással járó feladatok elıirányzatait éves bontásban tartalmazó melléklet ezen rendelet 6.sz. melléklete szerint módosul. 10.§ Ezen rendelet 2000. október 19-én lép hatályba, rendelkezéseit azonban 2000. szeptember 30. napjától kell alkalmazni. Békéscsaba, 2000. október 19. Pap János sk. polgármester
Napirend tárgya:
Dr. Simon Mihály sk. jegyzı
Rendeletalkotás hozzájárulás ártalmatlanítási díjakhoz
Pap János polgármester: Kérdés, észrevétel nem volt, így szavazásra bocsátotta a rendelet-tervezetet.. (Kazetta 3/1 326-335) - A közgyőlés 20 igen szavazattal, 2 tartózkodással alkotta meg rendeletét: Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlésének 41/2000. (X. 19.) önkormányzati rendelete az állati hulladék ártalmatlanítási díjához történı hozzájárulás mértékérıl és az egyes önkormányzati tevékenységek díjairól Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. §. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, figyelemmel az állategészségügyrıl szóló 1995. évi XCI. törvénynek az állati hullák ártalmatlanítási költségeivel kapcsolatos rendelkezéseire, valamint az állat-egészségügyi szabályzat kiadásáról szóló 41/1997.(V.28.)FM. rendeletben foglaltakra a következı rendeletet alkotja: 1.§ A rendelet hatálya kiterjed Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területén keletkezett állati hulladék ártalmatlanná tételére. 2.§. I.
Az állati hulladék ártalmatlanná tételérıl annak tulajdonosa, illetve ha a tulajdonos ismeretlen, az önkormányzat köteles gondoskodni.
31 (2)
Az ártalmatlanítás költségeit a tulajdonos, ismeretlen tulajdonos esetében az önkormányzat viseli.
(3)
Ha a tulajdonos ismertté válik, a (2) bekezdés szerinti költségeket köteles az önkormányzat részére utólag megfizetni. 3.§.
(1)
Állati hulladékot a gyepmesteri telepre – Békéscsaba, Kétegyházi u. 30. sz.munkanapokon reggel 8.00 órától 16.00 óráig lehet kiszállítani.
(2)
Magánszemély megrendelheti a saját tulajdonában lévı, illetve bérelt ingatlanáról történı elszállítást is.
(3)
A tulajdonos az e § (1)-(2) bekezdésben foglalt tevékenységekért a rendelet mellékletében meghatározott ártalmatlanítási díjhoz történı hozzájárulást köteles fizetni. 4.§.
A gyepmesteri telepen a rendelet mellékletében meghatározott díj megfizetése ellenében kisállat ( kutya, macska) eltemetésére temetési hely biztosítható. A gyepmester e tevékenységet a megrendelıvel kötött megállapodás alapján végzi. A megállapodás megkötésére nem köteles. 5.§ (1)
Az e rendelet 3-4.§-aiban meghatározott díjakat és hozzájárulásokat a gyepmester által kiállított számla alapján kell megfizetni.
(2)
A gyepmester a befolyt összeget a (3) bekezdésben foglaltak kivételével havonta köteles az önkormányzat számára befizetni.
(3)
A 4.§ szerinti temetési hely biztosításáért kapott ellenértéket a terület gondozására kell fordítania. A felhasználásról évente el kell számolnia.
6.§. Ez a rendelet 2000. november hó 1.napján lép hatályba. Békéscsaba, 2000. október hó 19. nap Pap János sk. polgármester
Dr. Simon Mihály sk. jegyzı
32
Melléklet a 41/2000. (X. 19.) sz. önkormányzati rendelethez I.
Ártalmatlanítási díjhoz történı hozzájárulás mértéke:
1./
A magánszemély : 10 Ft/kg díjat köteles fizetni.
2./
A békéscsabai telephellyel rendelkezı vállalkozó és gazdasági társaság a telepre nyitvatartási idıben beszállított állati hulla ártalmatlanításáért egységesen 20 Ft/kg díjat köteles fizetni.
3./
Az állathulla elszállításának magánszemély saját ingatlanáról megrendelése esetén állat-tetemenként 500 Ft-ot kell fizetni.
II./
Kisállat temetıben történı elhelyezés díja:
történı
- 1x1 m nagyságú temetési hely 10 éves idıtartamra történı fenntartásáért 5.000 Ft/ temetési hely. (a díj magában foglalja a terület gondozásának költségeit) A díjak az általános forgalmi adó összegét tartalmazzák. Napirend tárgya: Rendelet-tervezet az önkormányzati vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló 3/1999.(II.25.) sz. önkormányzati rendelet módosításáról – rendeletalkotás Fodorné dr. Szabó Zsuzsanna aljegyzı: A következı pontosítás a rendelet 6. §. (5) bekezdését módosítaná, melynek szövege a következı: "A város általános rendezési tervének szabályozási terve alapján önkormányzati tulajdonba adott területek elfogadásának jogát, valamint a közcélra történı hasznosításáig a használatba adásának jogát a közgyőlés a polgármesterre ruházza át." Tulajdonképpen a rendelet kiegészülne azzal, hogy a közgyőlés felhatalmazná a polgármestert arra, hogy a felajánlott önkormányzati tulajdonba adandó ingatlanokat elfogadja az önkormányzat nevében. (Kazetta 3/1 335-353) Dr. Molnár Zsolt képviselı: Javasolta, hogy abban az esetben fogadja el a polgármester, amennyiben az adott ingatlan tehermentesnek minısül. (Kazetta 3/1 353-357) Pap János polgármester: Az elızıekben elhangzott két kiegészítéssel együtt szavazásra bocsátotta a rendelet-tervezetet. (Kazetta 3/1 357-364) - A közgyőlés 23 igen, egyhangú szavazattal alkotta meg rendeletét:
33 Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlésének 42/2000.(X.19.)sz. rendelete az önkormányzati vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló többször módosított 3/1999.(II.25.)sz. önkormányzati rendelet módosításáról A 23/1999(X.20.), a 26/1999.(X.20.), a 27/1999.(XI.18.), a 32/1999.(XII.16.), a 10/2000.(III.16.) sz. önkormányzati rendeletekkel módosított 3/1999.(II.25.) sz. önkormányzati rendelet az alábbiak szerint módosul: 1.§ A rendelet 6.§ (5) bekezdése helyébe a következı rendelkezés lép, s ezzel egyidejőleg a jelenlegi (5) (6) bekezdés számozása (6) (7) bekezdésre változik: (5) “A város Általános Rendezési Tervének szabályozási terve alapján önkormányzati tulajdonba adott tehermentes területek elfogadásának, valamint a közcéljára történı hasznosításáig, a használatba adás jogát a közgyőlés a polgármesterre ruházza át.” 2.§ Ez a rendelet 2000. november 1-én lép hatályba. Békéscsaba, 2000. október 19. Pap János sk. polgármester Napirend tárgya:
Dr. Simon Mihály sk. jegyzı
A 2001-2002. évi szennyvízcsatorna építési program elıkészítése
Dr. Kerekes Attila képviselı: Az elmúlt években a csatornahálózat sokat fejlıdött a városban. A csatornahálózat bıvítésére a város nagy erıfeszítéseket tesz, de a lakosság igénye is megváltozott ebben az ügyben. Természetesen az önkormányzat csak anyagi helyzetének megfelelıen tudja a kezdeményezéseket támogatni. Elsısorban pályázat útján próbál plusz forrásokhoz jutni az önkormányzat, másrészt az önkormányzat kisebb szakaszokat saját erıbıl is megépít. Az elıterjesztéssel egyetértett, két helyen van kiegészítése. Az egyik észrevétele a Berzsenyi utca esetében annyi, hogy a Gerle és a Málna utcai részt le lehetne szakaszolni, valamint az Urszinyi Dezsıné utca Deák és Bajza utcai szakaszt. Kérése, hogy a határozati javaslatban szereplı utcák után kerülne be a két szakasz, ahol a szennyvízcsatorna önkormányzati erıbıl épülne meg. (Kazetta 3/1 364-423) Tímár Imre képviselı: Kérdése, hogy Mezımegyer szennyvízcsatorna hálózatának kiépítése miért került a 43. számozott sor alá? Kérése, hogy az elıterjesztést a bizottság tárgyalja újra abban a vonatkozásban, hogy az eddigi két ütemet három ütemre bontsák fel. A részleteket a bizottsági ülésen fogja elmondani. Ebben az
34 esetben a bekerülési költség alacsonyabb is lehet, és meg lesz annak a lehetısége, hogy bizonyos szakasz kiépítése után már a következı évek ütemezése anyagi finanszírozás szempontjából egyszerőbbé válik. (Kazetta 3/1 423-448) Pap János polgármester: Jelenleg a Parlament elıtt lévı költségvetési törvény javaslat úgy szól víziközmő beruházás esetére, hogy szennyvíztisztító telep, illetve folyékonyhulladék tisztító építésnél megyei jogú városok csak bıvítésre, kapacitás növelésre pályázhatnak, további ütem építésére nem. A tervezet arról is szól, hogy szennyvízcsatorna hálózat építésénél az igényhez csatolni kell az önkormányzat nyilatkozatát arról, hogy az érintett területre vonatkozóan a tervezett szennyvízcsatorna hálózat egy kilométerére nézve az ingatlantulajdonosok 60 %-a, de városban legalább 50, községben legalább 30 ingatlantulajdonos vállalta, hogy legkésıbb az üzembehelyezést követı egy éven belül rácsatlakozik a hálózatra. Tehát kilométerenként 50 rácsatlakozást kell biztosítani, és errıl nyilatkoznia kell az önkormányzatnak. Amennyiben ezt nem sikerült elérni, úgy a pályázaton elnyert pénzt az állam kamatostól visszafizetteti. Attól nem lesz olcsóbb a mezımegyeri szennyvízcsatorna hálózat kiépítése, hogy három ütemben végzik el, csak könnyebben kivitelezhetı. (Kazetta 3/1 448-482) Király János képviselı: Az elıterjesztés 2. sz. mellékletében szerepel a 2001. és 2002. évi ütemezés. Az 1. sz. mellékleten szerepel a Berényi úti, Dessewffy utcai, valamint a Pulszky utcai 1055,8 méteres csatorna. Ennek szerves része a József utcai és a Vörösmarty utcai szennyvízcsatorna hálózat még ki nem épített szakasza. Az útburkolatot nem lehet megépíteni a Vörösmarty utcában addig, amíg a csatornázás nem történik meg. Javasolta, hogy a 2002. év két elsı pontja a 2001. évi csatornázási tervben szerepeljen. (Kazetta 3/1 482-497) Pap János polgármester: Az említett utcák a mellékletben szereplı utcák után kerüljenek a 2001. évi tervhez. (Kazetta 3/1 497-507) Benkóné Dudás Piroska képviselı: Javasolta, hogy a mellékletben meghatározott rendszer szerint kerüljön a pályázat benyújtásra, mert a tervek elkészültek. Az elmúlt évben Békéscsaba nem részesült ilyen támogatásban, ezért kérte az országgyőlési képviselıket, hogy tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a város kerüljön a nyertesek körébe. Ha ez nem történne meg, abban az esetben a területek szakaszolását javasolta, ahol elsıbbséget élveznének azok a szakaszok, ahol belvíz volt. A 6. pont a Málnás utca és a KISZ tábor szakaszt tartalmazza, ahol kb. 6-8 lakás található. A Gerle-Málnás utcai szakaszt kellene szorgalmazni, ahol kb. 50 lakás található. Ebben a mellékletben így azért nem szerepel, mert az 1. pont tartalmazza összesenben. Ez maradjon benne, kerüljön a célpályázatba, amennyiben ott eredménytelen, akkor oldja meg a közgyőlés ezt a problémát. Az 1. pont összegzése a tavalyi évben jóváhagyott és nem támogatott anyagnak, a mostani anyagban nem került részletesen kifejtésre. A pontos adatokat Bánfi Ádám irodavezetıtıl tudja. (Kazetta 3/1 507-560)
35 Pap János polgármester: Ha javaslat van arra, hogy pályázaton megnyert pénz segítségével építse meg az önkormányzat a szennyvízcsatorna hálózatot, akkor Dr. Kerekes Attila miért javasolja, hogy pályázati pénz nélkül építsék meg. (Kazetta 3/1 560 - 3/2 002) Császár Lajos képviselı: A Batsányi utca és az Egység utcai részen a lakóknak nem kellett fizetni a csatornahálózat építésekor, a Gyöngyösi, Batsányi és Rózsa utca közötti részen viszont fizetni kell. Ezekben az utcákban sok idıs ember lakik, kisösszegő nyugdíjból élnek, és ha nem tudnak fizetni van-e lehetıség arra, hogy ráterheljék a házra azt az összeget, amit nem tudnak kifizetni? (Kazetta 3/2 002-009) Tímár Imre képviselı: Az elıbbi felszólalásánál nem arra gondolt, hogy azért kerüljön három ütemben megépítésre a csatornahálózat, mert kevesebbe fog kerülni. Úgy gondolta, hogy az elsı ütem lesz így olcsóbb, és néhány éven belül a gerincvezeték kiépítésre kerülhet. A lakosság körében történt felmérésbıl kiderült, hogy a lakók vállalják a rákötést bizonyos határidın belül. Ez az arány 72 %-os jelenleg. A 220 millió forintos összeg vélhetıen 250-260 millió forint lesz. Ha ezt bontanák két részre, akkor az elsı ütem nem lenne több 70-80 millió forintnál, ami különbözı közmőveket foglalna magába. Ezután történne a következı évben - pályázat megnyerése esetén - az elsı ütem második fele, lényegesen olcsóbb lenne. Az állami támogatásokat szívesebben adják meg akkor, ha már folytatandó beruházásról van szó. Nem arról beszélt, hogy a semmibıl próbáljanak meg nagyobb összeget igénybe venni, pályázatra gondolt. (Kazetta 3/2 009-034) Bánfi Ádám irodavezetı: Az elıterjesztett anyagot szóban kijavította. A 2.sz. melléklet második táblázatának 6. sorában a Málnás utca helyett a Gerle utca szerepeljen. Ez tartalmazza azt a szakaszt, ami a vita során felmerült. Tévedésbıl rossz utca került feltüntetésre. Az elıterjesztésben szereplı 2001. és 2002. évi javaslatot azért javasolják változtatás nélkül jóváhagyásra, mert ezt már a testület jóváhagyta, csak 2000. és 2001. évi megvalósítási sorrendben. Az elmúlt évben nem nyert az önkormányzat pályázatot. Ha ezt változtatás nélkül benyújtják, nem kerül plusz pénzbe. Amennyiben valami megváltozik, akkor újból kell a szakhatósági engedélyeket beszerezni, ami kb. 2 millió forint többletköltséget jelent. Császár Lajos képviselı kérdésére elmondta: mód van arra, hogy aki nem tudja fizetni a szennyvízcsatorna hálózat kiépítését, akkor a házra ráterhelıdik az adósság. Tímár Imre képviselı hozzászólásával kapcsolatban elmondta, hogy ha szakaszolva lenne Mezımegyer szennyvízcsatorna kiépítése, tehát ha csak a gerincvezeték épül meg, arra nem lehet pályázatot benyújtani, azt teljes egészében saját erıbıl kellene megvalósítania az önkormányzatnak. Ha lakossági társulásnak is része, akkor kerülhet bele. (Kazetta 3/2 034-060)
36 Pap János polgármester: A határozati javaslatban szereplı szakaszok olyan utakat jelölnek, amelyekre korábban már nyújtott be pályázatot az önkormányzat, de nem állt össze a társulás, ezért a pályázaton nyert pénzt nem sikerült lehívni. Ezekre már pályázatot nem nyújthat be az önkormányzat. Amennyiben a határozati javaslatban újra szerepelnek ezek a szakaszok, akkor 100 %-ban saját erıbıl kell megépíteni. Kérdéses, hogy érdemes, illetve kell-e ezeket megépíteni, miközben a pályázaton esetleg nyertes szakaszok önerejének biztosításához is hitelt kell felvennie a városnak. Az állami támogatással az összeg 40 %-át nyerheti meg az önkormányzat. A határozati javaslatban a tervek elkészítésérıl van szó, mindenképpen el kell gondolkodni azon, hogy az önkormányzat hozzákezdjen-e. (Kazetta 3/2 060-075) Bánfi Ádám irodavezetı: Azokon a területeken, melyeket az elıterjesztésben megjelöltek, már a pályázat benyújtásakor a társulás írásban összeállt. Amikor a megvalósításra került sor, nagyon sokan kiléptek, így már nem volt meg a 2/3-ad, tehát az utcaközösség lépett vissza a megvalósítástól, és nem tudta az önkormányzat felhasználni a pénzt. A szabály úgy szól, hogy újra pályázni ezekre a területekre már nem lehet. (Kazetta 3/2 075-087) Pap János polgármester: Az Urszinyi Dezsıné utcai szakaszra a lakossági egyetértés hiányzik. (Kazetta 3/2 087-100) Dr. Kerekes Attila képviselı: Az Urszinyi Dezsıné utca valóban abba a kategóriába tartozik, ahol nincs meg a 2/3-os lakossági többség. Idıközben a 2/3-os többség létrejött, a hivatalban ezt jelezték. Kérte a közgyőlés támogatását, hogy ez az utca is kerüljön az elıterjesztés határozati javaslatában fekete ponttal megjelölt területek közé. A Gerle utcát az elıterjesztı elfelejtette a mellékletbe beírni. Ha azon a szakaszon elkészülne a csatornázás, ahol a legnagyobb volt a belvíz, nagy segítséget jelente az ott lakóknak. (Kazetta 3/2 100-117) Király János képviselı: Az elızıekben elhangzott javaslatát visszavonta. (Kazetta 3/2 117-120) Pap János polgármester: Az lenne célszerő, ha a 2000-2001. évi céltámogatási pályázat anyagát változtatás nélkül nyújtaná be az önkormányzat a 2001-2002. évi céltámogatási pályázatra. (Kazetta 3/2 120-154) Tímár Imre képviselı: Azt kérte, hogy a mezımegyeri szennyvízcsatorna hálózat kiépítésének elsı ütemének szétbontására adják vissza a bizottságnak az anyagot . A bizottság tárgyaljon arról, hogyan lehet az elsı ütemet két részletben, kevesebb összegbıl megvalósítani, mert így egy évben kevesebb lenne a költségvetési teher. (Kazetta 3/2 154-167)
37 Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta Tímár Imre képviselı módosító javaslatát. Megállapította, hogy a közgyőlés a módosító javaslatot elfogadta. (Kazetta 3/2 167-173) Hideg András képviselı, a pénzügyi, költségvetési bizottság elnöke: 200 millió forintos önerıs program benyújtható módon készen áll. Aligha lesz ennyi jövı évi lehetıség is. Ez az elıterjesztés még önerırıl beszél, még kb. 50-60 millió forintot tenne hozzá. A bizottságnak nem volt kifogása az ellen, hogy a fiktív költségelemeket szakszerő alapossággal támassza alá. Reálisan ezekre az utcákra valószínőleg nem kerül sor, így a vita kevésbé lényegi. (Kazetta 3/2 173-182) Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta a határozati javaslat elsı három sorát, mely szerint a 2001-2002. évi céltámogatási pályázatra a 2000-2001. évi pályázatot nyújtsa be az önkormányzat, tehát a 2. sz. mellékletet a Gerle utcára vonatkozó technikai kiegészítéssel. -
Megállapította, hogy a közgyőlés a javaslatot elfogadta.
A határozati javaslat második része arról szól, hogy bizonyos csatornaszakaszokra nem lehet, vagy nem kíván az önkormányzat pályázni, tehát teljes egészében városi forrásból kívánja megépíteni. (Kazetta 3/2 182-230) Tóth Károly képviselı: Ha jól értelmezi, jelenleg azokról a területekrıl szavaz a közgyőlés, melyek valamikor már nyertek pályázaton, de a társulás megszőnt, ezért nem valósult meg a beruházás, ezért nem lehet még egyszer pályázni. Ha úgy döntene a közgyőlés, hogy amelyik utca egyszer már elszalasztott egy pályázati lehetıséget, akkor az önkormányzat teljes egészében megépíti a csatornát, úgy a lakóknak semmilyen kockázatot nem kell vállalniuk. Javasolta, hogy ebben az ügyben - mivel ez nem a pályázat része - most ne döntsön a közgyőlés. Az illetékes bizottság gondolja végig, hogy milyen feltételeket kell teljesíteni azokban az utcákban lakóknak, ahol már meghiúsult egy pályázat, és nem a város hibájából. E térségekben lakóknak nagyobb önerıt kell vállalniuk, de ezt elıre kell tudatosítani az emberekben. A társulások képviselıivel tisztázni kell ezeket a dolgokat. (Kazetta 3/2 230-266) Dr. Ferenczi Attila képviselı, a városgazdálkodási és városfejlesztési bizottság elnöke: Bizonyos fokig egyetértett Tóth Károly képviselı "büntetı intézkedéseivel". Arra azonban nincs szabály, hogy milyen formában kell valakit büntetni. A lakosságnak ezeken a területeken nagyobb összeget kell befizetni, de ha nem tudnak fizetni, akkor a csatorna kiépítését az önkormányzat ne végezze el? (Kazetta 3/2 266-282)
38 Pap János polgármester: Ha a pályázat benyújtásra került, akkor egyszer már a tervek elkészültek, így azokat aktualizálni kell. Kérdés, hogy aktualizálják-e ezeket a terveket? (Kazetta 3/2 282-294) Tóth Károly képviselı: Nem büntetni akar, de ebben az ügyben a felelısséget érzékeltetni kell a város lakóival is. (Kazetta 3/2 294-310) Pap János polgármester: Az a gond, ha egy visszalépı szakasz akadályozhatja a többieket. Ilyen szempontból a mőszakilag fontosakat érdemes kiválasztani. Kérdése Bánfi Ádám irodavezetı felé, hogy melyek azok a csatornaszakaszok, amelyek kiépítése ahhoz szükséges, hogy mögöttük már meglévı társulás ne fékezıdjön? (Kazetta 3/2 310-323) Bánfi Ádám irodavezetı: Az elıterjesztésben szereplık között egy ilyen terület sincs. (Kazetta 3/2 323-332) Dr. Ferenczi Attila képviselı, a városgazdálkodási és városfejlesztési bizottság elnöke: Kérte Pap János polgármestert, hogy Tóth Károly képviselı javaslatát bocsássa szavazásra, és a bizottság az érintettekkel együtt újratárgyalja az ügyet. (Kazetta 3/2 332-336) Pap János polgármester: Véleménye szerint a bizottság azon utcák csatornázásának tervezését támogassa, amelyek miatt az önkormányzat nem vesztett állami támogatást. A határozati javaslat úgy szól, hogy a városgazdálkodási és városfejlesztési bizottság tárgyalja újra azokat a csatornaépítéseket, ahol írásban garantált a 2/3-os részvétel a csatornaépítı társulásban, rangsorolják ezeket a területeket.(Kazetta 3/2 336-362) Dr. Ferenczi Attila képviselı, a városgazdálkodási és városfejlesztési bizottság elnöke: Az elıterjesztésben szerepel, hogy miért nem kerülhet támogatásra néhány témakör. Ilyenek pl.: kis hosszak, melyre az önkormányzatnak külön szabályzata van; rendezési terv szerinti utcaszélesség hiánya. Ilyen esetekben hiába van 2/3-os többség, amíg a kizáró körülmény nem módosul, addig nincs értelme tárgyalni Azért javasolta a bizottság a "hat fekete pontos" utcát, valamint a Dr. Kerekes Attila képviselı által javasolt Urszinyi Dezsıné utcát, mert itt a többség megvan, minden feltételnek megfelelnek, csak magatartásuk miatt estek el a pályázati lehetıségtıl. Úgy értelmezte, hogy a fekete pontokkal megjelölt utcák, valamint az Urszinyi Dezsıné utcai lakóival folytatna tárgyalást a bizottság. Az Urszinyi Dezsıné utca azért kapna elsıbbséget, mert ebben az utcában most alakult ki a 2/3-os többség, valamint azért, mert még nem lépett vissza a társulás. (Kazetta 3/2 362-384) Pap János polgármester: Egyetértett Dr. Ferenczi Attila képviselı javaslatával. Javasolta, hogy kivitelezési költség becslést is érdemes lenne végeztetni. Szavazásra bocsátotta az elızıekben elhangzott javaslatot.
39 Megállapította, hogy a közgyőlés a javaslatot elfogadta. (Kazetta 3/2 384-403) - A közgyőlés a határozat 1./ pontját 15 igen, 3 nem szavazattal, 4 tartózkodással, 2./ pontját 25 igen, egyhangú szavazattal, 3./ pontját 20 igen, egyhangú szavazattal fogadta el, és a következı határozatot hozta: 589/2000.(X.19.) közgy. HATÁROZAT 1./
Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése felkéri a városgazdálkodási és városfejlesztési bizottságot, hogy vizsgálja meg a lakossági szennyvízcsatorna építés mezımegyeri elsı ütemének szakaszolási lehetıségét, javaslatát terjessze a következı közgyőlés elé. Felelıs: Határidı:
2./
Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése elrendeli a 2001-2002. évre vonatkozó szennyvízcsatorna céltámogatási pályázat elıkészítését, mely címjegyzékében a 2000-2001. évi céltámogatási pályázattal egyezzen meg azzal a pontosítással, hogy az elıterjesztés 2.sz. mellékletének 2. tábla 6. sora a következı legyen: “Berzsenyi u. (Gerle u. és Berzsenyi u.176.) 737 fm.” Felelıs: Határidı:
3./
Dr. Ferenczi Attila a városgazdálkodási és városfejlesztési bizottság elnöke 2000.november 16.
Végh László alpolgármester azonnal
A közgyőlés felkéri a városgazdálkodási és városfejlesztési bizottságot, hogy tárgyalja újra a szennyvízcsatorna beruházások támogatási javaslatát, kivitelezési költségbecsléssel az alábbi területeken: • • • • • • •
Felelıs:
Határidı:
Szent László utca Gyöngyösi utca (Batsányi és Rózsa utca közötti szakasz) Október 6. utca Pozsonyi utca (Rózsa-Tavasz utca közötti szakasz) Berzsenyi utca (Aulich-Bajza között) Dr. Becsey utca 43-49. számig. Urszinyi Dné utca Végh László alpolgármester Dr.Ferenczi Attila, a városgazdálkodási és városfejlesztési bizottság elnöke 2000.november 30.
40 Tárgy:
A Kétegyházi úti kommunális hulladéklerakó rekultivációja
Tímár Imre képviselı: Kérdése, hogy az elıterjesztésben szereplı határozatot melyik évben hozta meg a Környezetvédelmi Felügyelıség? (Kazetta 3/2 403-423) Bánfi Ádám irodavezetı: 2000. szeptember hónapban meghozott határozat, melyben kötelezik az önkormányzatot december 31-ig egy kiviteli terv elkészítésére. (Kazetta 3/2 423-431) Pap János polgármester: Határidı módosítást kér az önkormányzat? (Kazetta 3/2 431-436) Dr. Ferenczi Attila képviselı, a városgazdálkodási és városfejlesztési bizottság elnöke: Határidı módosítást kellene kérni. (Kazetta 3/2 436-445) Tímár Imre képviselı: Tudomása szerint a Kétegyházi úti szeméttároló rekultivációjára az elmúlt évben nagymennyiségő földet vásárolt az önkormányzat. Kérdése, hogy a megvásárolt föld a megfelelı helyre került-e, illetve a föld milyen mennyiségő? (Kazetta 3/2 445-455) Bánfi Ádám irodavezetı: A föld mennyisége 20 ezer m3, és ez a rekultivációra a helyszínen rendelkezésre áll. (Kazetta 3/2 455-461) Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta a határozati javaslat "B" változatát. (Kazetta 3/2 461-467) - A közgyőlés 18 igen, 1 nem szavazattal a következı határozatot hozta: 590/2000.(X.19.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a Békéscsaba, Kétegyházi úti kommunális hulladéklerakó rekultivációjának kiviteli terv készítési és engedélyeztetési munkáinak 2001. évi megkezdését rendeli el, a terveztetés és engedélyeztetés pénzügyi fedezetét a 2001. évi költségvetésbıl biztosítja. Felelıs: Határidı: Tárgy:
Végh László alpolgármester értelem szerint
2001. évi autóbusz-közlekedési viteldíj megtárgyalásának elhalasztása
41 Pap János polgármester: Kérdés, észrevétel nem volt, így a határozati javaslatot szavazásra bocsátotta. (Kazetta 3/2 467-479) - A közgyőlés 18 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta: 591/2000.(X.19.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése az autóbusz-közlekedési viteldíj emeléssel kapcsolatos javaslatot a novemberi közgyőlésen tárgyalja meg. Felelıs: Határidı: Tárgy:
Dr. Simon Mihály jegyzı 2000. november 16.
Tájékoztatás a 733/1999.(X.20.) sz. határozat végrehajtásáról
Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 3/2 479-508) - A közgyőlés 19 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta: 592/2000.(X.19.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a 733/1999. ( X.20.) sz. határozatával kapcsolatos tájékoztatást elfogadja . Felelıs: Határidı: Tárgy:
Pap János polgármester értelemszerő
Tájékoztató a közszolgáltatások 2001. évi díjaival kapcsolatos városgazdálkodási és városfejlesztési bizottsági ülés állásfoglalásáról
Pap János polgármester: Kérdés, észrevétel nem volt, így az elıterjesztés "A" változatát szavazásra bocsátotta. - A közgyőlés 11 igen, 1 nem szavazattal, 8 tartózkodással a következı határozatot hozta:
42 593/2000.(X.19.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a városgazdálkodási és városfejlesztési bizottságnak a közszolgáltatások 2001. évi díjaival kapcsolatban beterjesztett tájékoztatását elfogadja. Pap János polgármester: Természetesen, ha új információ jut a bizottság tudomására, azt a közgyőlés elé kell terjeszteni. (Kazetta 3/2 508-542) Tárgy:
Parkgondozási munkák ajánlattételi felhívás módosítása
Pap János polgármester: Kérdése, hogy mit módosíthat az önkormányzat ajánlati felhívásán a Közbeszerzési Értesítı? (Kazetta 3/2 542-555) Bánfi Ádám irodavezetı: Minden közbeszerzési eljárásnál elıfordul, hogy halogatják az ajánlati felhívások megjelentetését. A legutóbbi telefonbeszélgetés során eljutottak addig, hogy megjelenteti a Közbeszerzési Értesítı az önkormányzat által közzétett szempontrendszert, amennyiben a közgyőlés ezt megerısíti, de úgy, hogy közzéteszik azt is, hogy ez törvénysértı. Kérte, hogy írásban közöljék: a törvénynek mely paragrafusát sérti meg, de ezt nem adták írásba. Kérte a közgyőlés állásfoglalását, hogy az eredeti szempontrendszert erısítsék meg, vagy változtassanak. (Kazetta 3/2 555 - 4/1 004) Pap János polgármester: A mellékelt anyagban mi az, ami megváltozott? (Kazetta 4/1 004-006) Bánfi Ádám irodavezetı: Elmondta a változásokat: A 13.b. pontban az ajánlati ár változatlan, a többletgarancia változott 1 pontról 0,5 pontra; az eredeti szövegben úgy szerepelt, hogy "beszerzés tárgyának teljes körő vállalása", de ezt nem jelentetik meg, helyette az "ajánlati ár tartalma", ez 1 % helyett 1,5 %-ot; kapna, a közgyőlés által jóváhagyott "szakmai felkészültség színvonala" - 1 pont helyett "folyamatos munkavégzés biztosítása" - 1 pont. (Kazetta 4/1 006-021) Pap János polgármester: Javasolta, hogy a közgyőlés fogadja el a határozati javaslatot, de jogi úton tisztázandó az eljárás. Közöljék írásban a kifogásokat és indokait. (Kazetta 4/1 021-024) Dr. Ferenczi Attila képviselı, a városgazdálkodási és városfejlesztési bizottság elnöke: A külterjes parkgondozás, parlagfő irtása - 10 hektár a felhívásban - erre talán nincs is keret. Ha ez így van, akkor ez a sor ne szerepeljen az anyagban. (Kazetta 4/1 024-042)
43 Bánfi Ádám irodavezetı: A parlagfő irtásra az idei évre a közgyőlés külön keretet hagyott jóvá, ami az önkormányzati forgalomképes ingatlanoknál történı parlagfő irtást fedezte. Ha a közgyőlés úgy gondolja, hogy hosszabb távra biztosít fedezetet, akkor maradjon az anyagban, ha csak erre az évre, akkor törölni kell a felhívásból. (Kazetta 4/1 042-045) Pap János polgármester: A közgyőlés a parlagfő irtásról rendeletet alkotott, maradjon az anyagban a parlagfő irtás. Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 4/1 045-054) - A közgyőlés 21 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta: 594/2000.(X.19.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a mellékelt javított ajánlattételi felhívást elfogadja és a Közbeszerzési Értesítıben történı megjelentetését támogatja. Felelıs: Határidı:
Végh László alpolgármester azonnal
Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának ajánlati felhívása nyílt eljárás megindítására 1./
Az ajánlatkérı neve, címe, távirati címe, telefon-, telefax száma: Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal 5600 Békéscsaba Szent István tér 7.sz. Telefon: 06-66/452-252, Telefax. 06-66/523-840
2.a./ b./
A választott eljárás: Nyílt eljárás A szerzıdés meghatározása, amire ajánlatot kérünk: Vállalkozási szerzıdés
3.a./
A beszerzés tárgya és mennyisége: - Belterjes parkgondozási feladatok ellátása 35 ha - Külterjes parkgondozás 35 ha - Külterjes parkgondozás parlagfő irtás 10 ha - Fás növényzetek eseti gondozása 49.000 db - Utcai fasorok újratelepítése és gondozása évente 1000 db - Üzemtervezett erdık fenntartása 125 ha A teljesítés helye: Békéscsaba város közigazgatási területén. Annak meghatározása, hogy az ajánlattevı a beszerzés egy részére tehet-e ajánlatot: Igen, 3.a. pontban felsoroltak szerint.
b./ c./
4./ A teljesítés határideje, vagy a szerzıdés idıtartama:
44 A teljesítés folyamatos 2001. január 1 - 2005. december 31-ig 5.a./ A dokumentációt rendelkezésre bocsátó szervezet neve és címe: Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Városüzemeltetési Iroda 5600. Békéscsaba Szent István tér 7. sz. I. em. 131. b./ A dokumentáció megkérésének határideje: A megjelenés napján és azt követı naptól számított 25 napig c./ A dokumentáció megvásárlásának feltételei: A teljes dokumentáció számla ellenében 50.000.- Ft + ÁFA, azaz Ötvenezer forint + ÁFA befizetésével - mely befizetés a Polgármesteri Hivatal pénztárában munkanapokon 9.00-12.00 óra között történik-, a befizetést igazoló bizonylat bemutatása után Békéscsaba, Szent István tér 7. I.em. 131. irodában vehetı át. A dokumentáció, valamint annak ellenértéke a Kbt. 37.§. (4). bekezdése szerint jár vissza. 6.a./ Az alánlat-tételi határidı, mely azonos az ajánlatok felbontásának idıpontjával: Jelen ajánlati felhívás Közbeszerzési Értesítıben történı közzétételét követı elsı naptól számított 41. nap 10.00 óra, amennyiben ez a nap nem munkanap, úgy az azt követı elsı munkanap 10.00 óra. b./ Az ajánlat benyújtásának címe (helység, utca, házszám, emelet, szobaszám) : Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Városüzemeltetési Iroda, 5600. Békéscsaba, Szent István tér 7. I.em. 131. c./ Az ajánlattétel nyelve : magyar. 7.a./ Annak meghatározása, hogy az ajánlatok felbontására az ajánlatkérı a törvény 51.§ (2) bekezdésében nevesített személyeken kívül kit hív meg: A törvényben meghatározott szervek és személyek vehetnek részt külön meghívás nélkül. b./ Az ajánlatok felbontásának helye: Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal II. Tárgyaló Békéscsaba Szent István tér 7. sz. 8.a./ Az ajánlattételi biztosíték összegszerően meghatározott mértéke : b./ Az ajánlati biztosíték nyújtásának feltétele: 9./ A pénzügyi ellenszolgáltatás teljesítésének feltételei, illetve hivatkozás a vonatkozó elıírásokra:
45 Havonta benyújtott számla, (mőszaki ellenır által kiadott teljesítés igazolás szerint) kiegyenlítése 30 napos átutalással történik. 10./ A nyertes közös ajánlattevıktıl gazdasági társaság létrehozásának megkövetelése: 11.a./ Az ajánlattevık pénzügyi, gazdasági és mőszaki alkalmassága igazolására kért adatok és tények: Pénzintézettıl származó, 30 napnál nem régebbi nyilatkozat az ajánlattevı fizetıképességének megállapítására az alábbi tartalommal: - mióta vezeti a gazdálkodó szerv számláját, - a gazdálkodó szerv fizetési kötelezettségeinek pontosan eleget tesz-e, - számláján sorban állás volt-e, és utoljára mikor. Elızı évre vonatkozó pénzügyi mérleg adatok. 30 napnál nem régebbi cégkivonat, el nem bírált módosítási kérelem esetén annak másolata. A Kbt. 44. § (2) bekezdésének a.), b.), és c.) pontjában foglalt adatok. A Kbt. 46. §-ban meghatározott valamennyi nyilatkozat és igazolás. A közbeszerzés 10 %-át meghaladó mértékben igénybe veendı alvállalkozók esetében a Kbt. 46. §-ban meghatározott nyilatkozatok és igazolások. b./ Az ajánlattevınek a szerzıdés teljesítésére alkalmatlanná minısítésének szempontjai: mőszaki - technikai felszereltsége a megpályázott feladat ellátására nem minısül megfelelınek. 12./ Az ajánlati kötöttség lejártának idıpontja : Az eredményhirdetéstıl számított 30. napig tart. 13.a./ Az ajánlatok elbírálásának szempontjai: Az ajánlatkérı az ajánlati felhívásban és az ajánlatkérési dokumentációban meghatározott feltételeknek megfelelı ajánlatokból a Kbt. 34. § (1) bekezdés b.) szerinti, az összességében legelınyösebb ajánlat szempontja alapján bírálja el. b./ A 34. § (3) bekezdésében foglaltak: A résszempontok súlyszámmal és ponthatárral: Ajánlati ár 7,0 1 - 10 Többlet garancia vállalás 0,5 1 - 10 Az ajánlat tartalma 1,5 1 - 10 Folyamatos munkavégzés biztosítása 1,0 1 - 10 14./ Annak meghatározása, hogy lehet -e több változatú ajánlatot tenni : Nem 15.a./ Az eredményhirdetés idıpontja: az ajánlatok felbontását
46 követı naptól számított 14. nap 10.00 óra. b./ A szerzıdéskötés idıpontja: Az eredményhirdetést követı naptól számított 10. napon. 16./ Egyéb információk: - Az ajánlat benyújtásának feltétele a dokumentáció megvásárlása. - Ajánlattevı nyilatkozzon a 43. § (2) bekezdés a.) és b.) pontjában foglaltakról. - Bármely okból késve érkezett ajánlat érvénytelen. I. A Kbt. 59. § (2) - (5) bekezdésében foglaltak jelen közbeszerzési eljárás részét képezik. - Az ajánlatokat cégszerően aláírva, 2 példányban, zárt borítékban kell benyújtani. A borítékra kérjük ráírni: "Parkgondozási és fasor gondozási feladatok ellátása". 17./ Hivatkozás az elızetes összesített tájékoztatásra: 18./ A hirdetmény feladásának napja : 2000. október 12. A hirdetmény kézhezvételének napja: Tárgy:
Tájékoztató a belvízkárt szenvedett lakóingatlanokban keletkezett károk helyreállítására kapott támogatásokról és azok felosztásáról
Császár Lajos képviselı: A Pozsonyi utcában két olyan ingatlan van, mely belvízkárt szenvedett, de a lakók eddig még nem kértek támogatást az újjáépítésre. Kérdése, hogy kaphatnak-e még támogatást? (Kazetta 4/1 054-070) Bánfi Ádám irodavezetı: Sajnos már nincs lehetıség arra, hogy valaki most nyújtsa be igényét ebben az ügyben. (Kazetta 4/1 070-072) Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta a tájékoztató tudomásul vételét. (Kazetta 4/1 072-077) - A közgyőlés 22 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta: 595/2000.(X.19.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a “belvízkárt szenvedett lakóingatlanokban keletkezett károk helyreállítására kapott támogatásokról és azok felosztásáról” szóló bizottsági tájékoztatót tudomásul vette.
47 Takács Péter képviselı: Az elıterjesztésben szerepel, hogy akik önhibájukon kívül nem tudták jelezni igényüket a belvízkárral kapcsolatban, azok méltányosságból még megtehetik. Kérdése, hogy a Pozsonyi utcában lakók miért nem kaphatnak mégsem támogatást? (Kazetta 4/1 077-081) Bánfi Ádám irodavezetı: Akkor lehet még igényt bejelenteni, ha valaki külföldön tartózkodott és hazaérkezése után észlelte, hogy az ingatlan belvízkárosodást szenvedett, vagy azok nyújthatják be igényüket, akik kórházban voltak és ezt igazolni tudják. (Kazetta 4/1 081-086) Tárgy:
Más városok közvilágítás korszerősítései során leszerelt, de még használható közvilágítási lámpatestek odaajándékozása romániai települések részére
Pap János polgármester: A romániai Zágon városból kértek közvilágítási lámpákat. Kérdése, hogy ezeket a lámpákat az önkormányzat kedvezı áron megvásárolja, vagy ingyen megkapja a DÉMÁSZ-tól és továbbadja? (Kazetta 4/1 086-091) Bánfi Ádám irodavezetı: A DÉMÁSZ a leszerelt lámpatesteket felújítja, ingyen az önkormányzat rendelkezésére bocsátja. (Kazetta 4/1 091-108) Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 4/1 108-117) - A közgyőlés 22 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta: 596/2000.(X.19.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a mintegy 100 db közvilágítási lámpatestet a romániai Zágon Város Önkormányzata részére elajándékozza. Felelıs: Határidı:
Végh László alpolgármester értelemszerően
Napirend tárgya: Tárgy:
Oktatást, közmővelıdést érintı ügyek
Oktatási bizottsági tag választása
Pap János polgármester: Császár Lajos képviselı lemondott oktatási bizottsági tagságáról azzal, hogy nem ért az oktatási ügyekhez, a gazdasági terület szakmája szerint is közelebb áll hozzá. Tímár Imre képviselıt javasolta bizottsági tagnak. (Kazetta 4/1 117-126)
48 Tímár Imre képviselı: Egyéb elfoglaltságai miatt nem tudja vállalni ezt a bizottsági tagságot. (Kazetta 4/1 126-133) Pap János polgármester: Az a kérdés, hogy a bizottság szerkezetét változtassa-e meg a közgyőlés, illetve van-e olyan képviselı, aki a bizottsági tagságot vállalja? Galisz Géza képviselıje történt javaslat (mikrofonon kívül). (Kazetta 4/1 133-145) Galisz Géza képviselı: Egyéb munkája és elfoglaltsága, valamint hozzáértés hiánya miatt nem tudja elfogadni a jelölést. (Kazetta 4/1 145-150) Dr. Molnár Zsolt képviselı: Amikor a testület megkezdte munkáját, megegyeztek, hogy ezen tisztségre a független képviselık állíthatnak jelöltet. Kérdése a független képviselık felé, hogy nem élnek a bizottsági tagságra történı delegálás lehetıségével? (Kazetta 4/1 150-156) Tímár Imre képviselı: Dr. Molnár Zsolt képviselı rosszul emlékszik, mert nem arról volt szó, hogy a független képviselık az oktatási bizottságba kértek delegálást. Úgy is lehetne fogalmazni, hogy ez jutott, ezt kellett elvállalni. Ez nem jelenti azt, hogy bármilyen bizottsági tagságról ennek kapcsán bárki is lemondana. (Kazetta 4/1 156-169) Dr. Ferenczi Attila képviselı: A közgyőlési bizottságok összetétele egyezség alapján alakult ki, semmilyen kényszerrıl nem volt szó. Császár Lajos képviselı akkor még értett az oktatási ügyekhez. Valóban volt arról szó, hogy a független képviselıknek is kell bizottsági helyeket adni. Egyetértett Dr. Molnár Zsolt képviselıvel abban, hogy a független képviselıknek illik jelöltet állítani egy lemondott független képviselı helyére. (Kazetta 4/1 169-187) Dr. Molnár Zsolt képviselı: Tímár Imre képviselınek mondta, hogy egy jó szándékú kezdeményezést nem illik ilyen módon visszautasítani. Kérdése arra vonatkozott, hogy a független képviselıcsoport kíván-e jelöltet állítani az oktatási bizottsági tagságra, mert ezek után is biztosítani kívánják ezen jogot. (Kazetta 4/1 187-194) Tímár Imre képviselı: Számára úgy tőnik, hogy Dr. Ferenczi Attila képviselı nem hajlandó emlékezni arra az esetre, hogy a független képviselık nem kérték az oktatási bizottsági tagságot, hanem ez jutott. Kérte Dr. Simon Mihály jegyzıt, hogy a jegyzıkönyvben nézzék meg hogyan történt az eskütétel másnapján a bizottságok összetételének alakítása. Abból minden ki fog derülni. Határozottan állította, hogy a független képviselıcsoport nem kérte, hogy mindenáron az oktatási bizottságba kíván jelöltet delegálni. Császár Lajos képviselı két évvel ezelıtt csak azért vállalta el a tagságot, hogy az oktatási bizottság ne legyen mőködésképtelen. Igaz, hogy a független képviselık is kívántak más bizottságba tagokat delegálni, csak akkor a pártviszonyok úgy alakultak, hogy négy független
49 képviselı nem annyi volt, mint más négy képviselı. Azt kérte, hogy mindenki úgy emlékezzen erre az ügyre, ahogyan az történt. (Kazetta 4/1 194-237) Kutyej Pál képviselı: Ebben az ügyben két megoldás lehetséges, vagy egy külsı tagot visszahívnak az oktatási bizottságból, vagy a képviselık közül delegál valakit a közgyőlés. Pedagógust javasol bizottsági tagnak, személy szerint Tóth Károly képviselıt. (Kazetta 4/1 237-245) Dr. Simon Mihály jegyzı: A pártegyeztetés nem az önkormányzati törvény szerinti eljárás, arról jegyzıkönyv nem készül, hacsak feljegyzéseket nem készítettek a résztvevık. Abban az ügyben, hogy melyik képviselı milyen bizottsági tag legyen, pártegyeztetéseken döntöttek, ennek írásos nyoma az önkormányzatnál nincs. Amikor pedig a közgyőlésen napirendre került, már konkrét javaslat szerepelt, melyet egyhangú szavazattal a testület elfogadott, tehát jegyzıkönyvi háttere nincs az önkormányzat dokumentumtárában. (Kazetta 4/1 245-263) Császár Lajos képviselı: Tímár Imre képviselınek igaza volt abban, hogy az oktatási bizottsági tagságot csak kényszerbıl vállalta, mert már akkor úgy érezte, hogy nem ért ehhez a témához. A bizottságban jól érezte magát, de a tagok munkáját nem tudta megfelelıen segíteni. (Kazetta 4/1 263-272) Pap János polgármester: Tóth Károly képviselı kapott jelölést, kérdése, hogy elvállalja-e vagy sem? (Kazetta 4/1 272-274) Tóth Károly képviselı: Abban az esetben vállalja el a tagságot, ha ezzel minden független képviselı egyetért, valamint akkor, ha minden képviselıcsoport úgy tekinti, hogy ez semmilyen elızetes megállapodást nem borít fel. (Kazetta 4/1 274-289) Köles István képviselı: Évekig dolgozott együtt Tóth Károly képviselıvel az oktatási bizottságban. Személye ellen kifogása nincs, munkáját magas színvonalon végezte. Mégis azt javasolta, hogy szerencsésebb lenne a független képviselıcsoport részérıl, ha külsı tagját visszavonná, és a bizottság 9 fıvel mőködne tovább. (Kazetta 4/1 289-297) Tímár Imre képviselı: Munkaköri beosztása miatt nem tud részt venni az üléseken, ezért nem tudja vállalni a tagságot. (Kazetta 4/1 297-319) Kis Sándor képviselı: A független képviselıktıl megkérdezték, milyen bizottságokban kívánnak dolgozni. Részönkormányzati vezetıként kérte a gazdasági és az oktatási bizottsági tagságot. Egy olyan külsı tag dolgozik az oktatási bizottságban, aki javaslatára került a bizottságba. Egyebekben a függetlenek ki vannak zárva a külsı tagságokból. (Kazetta 4/1 319-345)
50 Tóth Károly képviselı: Megköszönte Köles István képviselı korrekt tájékoztatását, és ezek után nem vállalja a tagságot. (Kazetta 4/1 345-359) Klampeczki Béla képviselı, az oktatási bizottság elnöke: Úgy gondolja, hogy tanulságos félóra van mögöttük. Egy közgyőlési bizottság képviselı tagjára próbál javaslatot tenni a közgyőlés, de nem olyan az aktivitás és a bizottságba kerülési szándék, mint más típusú bizottságba kerülés alkalmával. Az oktatási bizottság nem osztogató bizottság, sok munkát követelı, hosszú üléseket jelentı bizottság. Megérti a képviselıket, hogy két-három bizottsági tagságuk mellé ezt már nem kérik. Az elıterjesztésben szerepel, hogy a bizottság létszámát 9 fıre lehet csökkenteni, de ebben az esetben egy külsı tagot vissza kell vonni. Ez is érzékenyen érint minden olyan oldalt, ahonnan külsı tagot delegáltak. Nem szeretné, ha a külsı tagok csökkennének, például ifj. Kis Sándor bizottsági tag, mert kiváló munkát végez a bizottságban. Kérte Császár Lajos képviselıt, gondolja át a helyzetet, és lemondását vonja vissza. Erkölcsi kötelessége volt ezt a felkérését is megtenni, mert Császár Lajos képviselı az oktatási bizottságban jó munkát végzett, és ezután is számítanak munkájára. (Kazetta 4/1 359-422) Köles István képviselı: Megvárja Császár Lajos képviselı döntését, mert ennek függvénye az, amit elmondana. (Kazetta 4/1 422-425) Császár Lajos képviselı: Úgy látja, hogy senki nem vállalja a tisztséget, ezért lemondását visszavonja, továbbra is elvállalja a tagságot. (Kazetta 4/1 425-439) Kerekes Györgyné képviselı: Nem gondolta volna, hogy az oktatási bizottsági tagság ügyében pártpolitikai alapon születhet döntés. Úgy gondolta, ha bárki bekerül az oktatási bizottságba, a városért fog dolgozni. Örömmel vette volna, ha Tóth Károly képviselı, mint pedagógus bekerül a bizottságba, ennek ellenére Császár Lajos képviselı ellen nincs semmi kifogása. (Kazetta 4/1 439-451) Pap János képviselı: Részben egyetértett Kerekes Györgyné képviselıvel, másrészt emlékeztette, hogy a képviselı asszony a közgyőlésbe pártlistán került be. A képviselı-testület valóban párt alapon állt fel. Tóth Károly képviselı figyelt arra, mit mond a másik oldal, ez politikai kultúrát mutat. Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot azzal, hogy Császár Lajos képviselıt az oktatási bizottság tagjának a közgyőlés megválasztja. (Kazetta 4/1 451-487) - A közgyőlés 23 igen szavazattal, 2 tartózkodással a következı határozatot hozta:
51 597/2000.(X.19.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése Császár Lajos képviselıt az oktatási bizottság tagjának megválasztja. Felelıs: Határidı:
Dr. Simon Mihály jegyzı 2000. október 19.
Napirend tárgya:
Egészségügyet érintı ügyek
Tárgy:
2001. évre szóló kapacitás lekötési megállapodás
Dr. Futaki Zoltán képviselı, az egészségügyi bizottság elnöke: Ismertette az elıterjesztést. A bizottsági határozat értelmében fellebbezést kellett benyújtani az OEP-hez, melynek határideje 2000. október 13-án járt le. A kórház igazgatója határidıre elkészítette a fellebbezést, az önkormányzathoz aláírásra átküldte. Ismeretlen okok miatt a fellebbezés nem került aláírásra. Kérdése az alpolgármester felé, hogy miért nem írta alá a fellebbezést? A fellebbezés lehetıségétıl a város ezzel elesett. Az idıpontokat figyelembe véve az OEP-hez kérelem benyújtására van lehetıség. A kérelemben megindokolták, hogy a város miért nem kíván eleget tenni az ágyszám csökkentésnek. Kérte a közgyőlést, hogy a kérelmet hagyja jóvá. (Kazetta 4/1 487-555) Hideg András képviselı: Birtokában van egy jegyzıkönyv, melyben a miniszter és egyéb szakmai vezetı nyilatkozott. A miniszter kijelentette az egyeztetı értekezleten, hogy az önkormányzati kórházak segítséget csak maguktól várhatnak, állami támogatásra ne is számítsanak. Dr. Lampé Zsolt, az OEP fıigazgatója kijelentette, hogy a fellebbezéseket el fogják utasítani. Az iratokban a krónikus osztály vonatkozásában is 20 ágy visszavonásáról van szó, kérdése, hogy ez miért maradt ki? (Kazetta 4/1 555 - 4/2 008) Végh László alpolgármester: A fellebbezés pénteken délután jutott el hozzá. Több telefont kapott, egyik és másik oldalról is. Önkormányzati képviselık, orvosok azt mondták, hogy a város ne fellebbezzen, úgy gondolta, hogy meg kell beszélni, ezért nem írta alá. Hogyan lehetséges az, ha a bizottság dönt, és a fellebbezési határidı pénteken jár le, pénteken délután kellene aláírni, de nincs lehetıség információkat kérni az ügyben. Így nem lehet felelısen dönteni. (Kazetta 4/2 008-018) Pap János polgármester: Eddig azt az eljárást követték, hogy ha a határidı lejártáig nem volt közgyőlés, akkor a felelıs tisztségviselı a fellebbezést elindította, majd a közgyőlés eldöntötte, hogy a fellebbezést visszavonja-e vagy fenntartja. A határidı lejárta után fellebbezést már nem lehet benyújtani. (Kazetta 4/2 018-035)
52 Dr. Futaki Zoltán képviselı, az egészségügyi bizottság elnöke: A kórház igazgatójának tájékoztatása alapján a fellebbezés a városházára délelıtt 9 óráig megérkezett. A nevezett tisztségviselıvel 12.30 órakor beszélt, és azt a tájékoztatást adta, hogy egy fellebbezést a határidı elıtt bármikor be lehet adni, illetve vissza is lehet vonni. A fellebbezés lehetıségétıl az önkormányzat elesett, tehát marad a kérelem benyújtásának lehetısége. A rehabilitációs ágyakat növelni kellene, a városban 167 ágy áll rendelkezésre, ami az átlagos normatíva alatt van. Ettıl függetlenül további ágyszám csökkentést írtak elı. (Kazetta 4/2 035-051) Takács Péter képviselı: Kérdése, hogy Végh László alpolgármester mióta felügyeli az egészségügy területét? (Kazetta 4/2 051-052) Pap János polgármester: Ha a polgármester távol van, akkor Szilvásy Ferenc alpolgármester a helyettes, ha ı sincs itt, akkor Végh László alpolgármester helyettesít, vagy Hanó Miklós alpolgármester. (Kazetta 4/2 052-058) Hideg András képviselı: A krónikus osztályról (40 ággyal) már többször tárgyalt a közgyőlés. A 40 ágy helyett 20 ágyat hagytak jóvá, és azt írják, hogy 20 ággyal nem mőködhet gazdaságosan, önfenntartó egységként. Személyi feltételek miatt mőködött 20 ággyal az osztály, de úgy tudja, hogy ezek a feltételek megoldhatónak látszottak. Arról volt szó, hogy a kórházakban a többletágyakkal jól ellátott Budapesten és a Dunántúlon csökkentik az ágyszámot. Ezzel szemben itt 80 ágyszám csökkentés szerepel. 600 jóváhagyott ágy van a 80 ágyszám csökkenéshez, ez 13 %-os csökkenés a városban. Joggal levonható az a közgazdászi következtetés, hogy az koncepcióhiány, ami ebben a szférában az állami irányítás szintjén a miniszter irányítása alatt van, és ez a várost sújtja. Nem merték elkezdeni a kórházak felülvizsgálatát, nem merték megszüntetni a felkészületlen, kisvárosi kórházakat. Ez országos átlagot elérı csökkenés. Véleménye szerint a méltányossági kérelmet be kell adni, remélhetıleg ebben lehet valamilyen eredményt elérni. (Kazetta 4/2 058-082) Dr. Kerekes Attila képviselı: Azt a törvényt, mely kimondja az ágyszám csökkentést, még 1996. évben hozták, tehát nem ez a kormány döntött így. Véleménye szerint az elıkészítésben is hiba volt, nem az utolsó pillanatban kellett volna Végh László alpolgármester elé terjeszteni az ügyet, egy vezetıt nem lehet ilyen helyzetbe hozni. (Kazetta 4/2 082-101) Dr. Ferenczi Attila képviselı: Hideg András képviselı biztosan végiggondolta, hogy a fellebbezések mivel járnak. Itt nem Békéscsabáról, hanem a megyérıl van szó, azután a régióról és az országról. A megyén belül három nagy kórház mőködik, így az orosházi, a gyulai és a békéscsabai kórház. Lehet fellebbezni, bizonyos számú ágyat visszakérni, azt viszont más kórháztól kell elvenni. Ahonnan elveszik az ágyakat, az a kórház is fellebbezni fog, amit elutasítanak, és bíróság elé kerül majd az ügy. A bírósági eljárás elhúzódik. Az OEP-tıl kapott információ szerint volt olyan miniszteri ígéret, hogy az elvett ágyakat méltányossági keretbıl visszaadják. Itt ágyak mőködtetésérıl,
53 ágyon fekvı beteg ápolásának finanszírozásáról van szó. Az a kérdés, ha fellebbezés után bíróság elé kerül az ügy, ez idı alatt finanszírozzák-e a kórházat addig, amíg a bíróság határozatot nem hoz. Ettıl óvná a kórházat és a közgyőlést is. Ilyen téma tárgyalásához a kórház igazgatóját, valamint egy OEP vezetı szakértıt kellett volna meghívni. Dr. Futaki Zoltán képviselı által aláírt elıterjesztésben a fellebbezés utólagos jóváhagyását kéri. Méltányosságot kell kérni, mert a fellebbezés elvezethetett volna egy elhúzódó bírósági tárgyaláshoz. A méltányossági kérelmet be kell adni. (Kazetta 4/2 101-136) Dr. Futaki Zoltán képviselı, az egészségügyi bizottság elnöke: Békéscsabának létérdeke, hogy megmaradjon a jelenlegi ágyszám. Egyre több a háztartási baleset, közel van a 44-es, 47-es út, a beteg embereket ki fogja másik kórházba átvinni, ha a mentı a bejárat elıtt megy el? (Kazetta 4/2 136-153) Takács Péter képviselı: A méltányossági kérelmet be kell nyújtani azzal a kitétellel, hogy az ápolási osztály 20 ágya is szerepeljen benne. Sokat áldoztak már arra, hogy ez az osztály megfelelıen mőködjön. (Kazetta 4/2 153-168) Dr. Futaki Zoltán képviselı, az egészségügyi bizottság elnöke: A határozati javaslat harmadik sorában szereplı "beadott fellebbezés" szavakat ki kell húzni. (Kazetta 4/2 168-171) Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot azzal a kiegészítéssel, hogy a fellebbezés tartalmazza az ápolási osztály – 20 ágyára vonatkozó kérelmet is, valamint kikerülnek a határozati javaslatból a "beadott fellebbezést" szavak. (Kazetta 4/2 171-179) - A közgyőlés 24 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta: 598/2000.(X.19.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése hozzájárul a Réthy Pál Kórház Rendelıintézet eredeti kapacitásának jóváhagyása és többletkapacitás igényére vonatkozó “méltányossági kérelem” beadásához. A méltányossági kérelem a járófekvıbeteg szakellátás kapacitás lekötésérıl szóló OEP által kiadott I. fokú határozat megváltoztatására irányul - a hátrányosan érintett osztályok esetében, kiegészítve az ápolási osztály 20 ágyas kapacitásával . Felelıs: Pap János polgármester Határidı: 2000.október 23. Napirend tárgya:
Oktatást, közmővelıdést érintı ügyek
54 Tárgy:
2001/2002-es tanév középfokú beiskolázási keretszámainak engedélyezése
Hideg András képviselı, a pénzügyi, költségvetési bizottság elnöke: Egy hónappal ezelıtt a közgyőlés megbízta a pénzügyi, költségvetési bizottságot, vizsgálja meg, hogy a diák létszámtöbbletbıl fakadó normatíva fedezi-e a kiadási növekményt, amely az óraszámban, vagy a pedagógus létszámban mutatkozik meg. A bizottság megállapította, hogy minden esetben fedezi. Ez némileg ellentmond annak az általános helyzetnek, hogy egyes iskolák többe kerülnek, mint amennyi az állami támogatás, más iskolák viszont kevesebbe. Az ellentmondás feltárására elkezdtek egy értékelést, mely annak a munkának a része, hogy megvizsgálják a városi kiadások szerkezetét, így az oktatást és a városházi mőködést is. A táblázatokból levonható az a következtetés, hogy túlfoglalkoztatás van az iskolákban. Néhány középiskolában kivétel nélküli az a jelenség, hogy az iskola az elsı évben feltölti az osztályt 33-35 fıre, nagy a lemorzsolódás, ezért két év múlva már csak 20-22 fıs osztályok vannak ugyanolyan tanerı lekötéssel. Ezért a pénzügyi, költségvetési bizottság azt javasolja: indokolt annak kötelezıvé tétele, ha arra megértek a feltételek, automatikus osztályösszevonásokra kerüljön sor. Így csökken a tanítandó óraszám és csökken a kiadás is, de az állami bevétel nem csökken, mert az diákhoz kötıdik. Kérte, hogy ezt a kezdeményezést az oktatási bizottság is véleményezze. Az elsı eredmények abba az irányba mutatnak, hogy a középfokú oktatási szektorban nincs lehetıség nagy pénzmegtakarításra, sokkal inkább az alsó fokú oktatásban azért, mert itt nem jelentkezik a gyermeklétszám csökkenés. A pénzügyi, költségvetési bizottság minden esetben megállapította, hogy a közvetlen órafinanszírozás kevesebbe kerül, mint amit az állam normatívaként a gyermeklétszámhoz kötve ad, ezért a bizottság javasolja valamennyi keretszám elfogadását. (Kazetta 4/2 179-235) Zátonyi Sándor a Hugonnai Vilma Egészségügyi Szakközépiskola igazgatója: Az oktatási bizottság által benyújtott anyagban ebben az iskolában két kilencedik osztály indítását tervezik, ellentétben az iskola kérésével. Az iskola a megyei, illetve városi fejlesztési tervekben úgy szerepel, hogy 3-3 osztállyal mőködik. A közgyőlés által elfogadott pedagógiai programban is az szerepel, hogy 3-3 kilencedik osztályt indíthat az iskola. Amennyiben a közgyőlés két osztály indítását engedélyezi a jövı tanévben, akkor a jelenlegi felvételi rendszer miatt 66 tanulót az országos közoktatási értékelési vizsga központ számítógépe felvesz az iskolába, a többi tanulót viszont nem. Senki nem fogja megtudni, hogy volt-e valós igény arra, hogy valaki ebben az iskolában tanulhasson. Ha a közgyőlés hozzájárul ahhoz, hogy három osztályt indíthasson az iskola, még mindig meg lenne a lehetısége a testületnek arra, hogy a felvételi után döntsön arról, hogy két vagy három osztály induljon. A Hugonnai Vilma Egészségügyi Szakközépiskolában már volt erre példa, amikor két évvel ezelıtt a közgyőlés úgy döntött, hogy csak két osztály indítását tervezi. Ezt tudomásul vették, mert a gyereklétszám tényleg ilyen volt. A tavalyi évben annyi jelentkezı volt, hogy két osztályba nem lehetett bezsúfolni a tanulókat. Kérése, a közgyőlés engedélyezze, hogy három osztályt indíthasson az iskola, és a konkrét jelentkezések figyelembe vételével döntsön majd arról, hogy van-e valós érdeklıdés vagy nincs. Az iskolában végzett tanulók mindig el tudnak helyezkedni. (Kazetta 4/2 235-276)
55 Szilvásy Ferenc alpolgármester: Nincs olyan határozati javaslat, hogy a Hugonnai Vilma Egészségügyi Szakközépiskolában három osztály indulhasson. Szavazásra bocsátotta módosító javaslatként, hogy Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése engedélyezi a Hugonnai Vilma Egészségügyi Szakközépiskola számára a három kilencedik osztály indítását a 2001/2002-es tanévre. -
Megállapította, hogy a közgyőlés 7 igen, 2 nem szavazattal, 9 tartózkodással a javaslatot elvetette.
Szavazásra bocsátotta az elıterjesztésben szereplı határozati javaslatot. (Kazetta 4/2 276-301) - A közgyőlés 18 igen, 1 nem szavazattal a következı határozatot hozta: 599/2000.(X.19.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése I.
1.) Engedélyezi a Gépészeti és Számítástechnikai Szakközépiskola számára az 55 5442 01 Gépipari mérnökasszisztens 55 5423 02 Mőszaki informatikai mérnökasszisztens akkreditált felsıfokú képzés indítását, amennyiben az iskola megkötötte a megfelelı megállapodást a Budapesti Mőszaki Fıiskolával. Ebben az esetben az alábbi táblázatnak megfelelıen módosul a mellékletben engedélyezett beiskolázás: osztály 13.A
13.B 13. C
Az akkreditációs megállapodás megvalósulása esetén 52 5443 Épületgépész technikus 03 55 5442 Gépipari 01 mérnökasszisztens 55 5423 Mőszaki informatikus 02 mérnök asszisztens 54 4641 Mőszaki informatikus 03
Akkreditáció nélkül (a melléklet szerinti szakmák) 52 5443 03 Épületgépész technikus 52 5442 03 Gépgyártástechnológus technikus 54 4641 03 Rendszerinformatikus 54 4641 03
Mőszaki informatikus
létszám 11 22 33 33
2.) Biztosítja a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképzı Iskola számára a tervezett beiskolázás megvalósulása esetén a heti 72 óra növekedés finanszírozását a 2001/2002-es tanévtıl. 3.) Engedélyezi a Kós Károly Szakképzı Iskola számára, hogy a négy hagyományos orientációjú 9. évfolyamos szakiskolai osztály mellett további egy gazdasági orientációjú 9. osztályt indítson a Kereskedelmi és
56 Vendéglátóipari Szakképzı Iskolával kötött együttmőködés alapján, továbbá biztosítja a többletfeladathoz szükséges heti 40 óra növekedés finanszírozását a 2001/2002-es tanévtıl. 4.) Engedélyezi a Ruhaipari és Iparmővészeti Szakképzı Iskola és Kollégium számára az 52 1812 05 OKJ-s számú Díszlet és jelmeztervezı asszisztens szak indítását, és biztosítja a többletfeladathoz szükséges heti 20 óra növekedés finanszírozását a 2001/2002-es tanévtıl. 5.) Biztosítja a Vásárhelyi Pál Mőszaki Szakközépiskolában a feladatbıvülésbıl származó 44 óra növekedés finanszírozását a 2001/2002es tanévtıl. 6.) Az alábbiak szerint határozza meg az indítható osztályok létszámát: 9. évfolyam: maximális létszám: Kt szerint minimális átlaglétszám 28 fı szakmai elıképzettségre épülı szakképzı évfolyam: maximális létszám: Kt szerint minimális átlaglétszám: 16 fı szakmai elıképzettséget nem igénylı szakképzı évfolyam: maximális létszám: Kt szerint minimális átlaglétszám 24 fı felnıttoktatás, általános képzés: minimális átlaglétszám: 33 fı I.
A 9/2000 (V. 31) OM rendelet 9.§ (1.) bek. alapján az alábbi intézményekben engedélyezi az elızetes felvételi eljárás szervezését: a Szlovák Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium; a Bartók Béla Zeneiskola és Zenemővészeti Szakközépiskola, a Széchenyi István Közgazdasági és Külkereskedelmi Szakközépiskola a kéttannyelvő osztályaiba; a Ruhaipari és Iparmővészeti Szakképzı Iskola és Kollégium az iparmővészeti osztályába történı felvételhez.
I.
Engedélyezi Békéscsaba középiskolái számára, hogy a 2001/2002-es tanévre az elıterjesztés mellékletében szereplı táblázat szerint iskolázhassanak be.
Felelıs: Határidı:
Szilvásy Ferenc alpolgármester, intézményvezetık 2001. szeptember 1.
Tárgy:
Múzeumi támogatás
Szilvásy Ferenc alpolgármester: A múzeum fenntartása a megyei önkormányzat kizárólagos feladata, a városi önkormányzatnak ilyen kötelezettsége nincs. A megyei önkormányzat a város lakói után mintegy 50 millió forint összegő normatív állami támogatást kap azért, mert az általa fenntartott közmővelıdési intézményeket a város lakói is használják értelemszerően. Ettıl függetlenül - átérezve a megyei
57 önkormányzat nehéz anyagi helyzetét, valamint a város önkormányzatának felelısségét a lakosság magas színvonalú kulturális ellátásáért - javasolta a közgyőlésnek az elıterjesztés elfogadását. Az eredeti elképzelés - mely szerint önálló múzeumot tartson fenn a város azzal, hogy visszaadja az épületet - évi mintegy 40 millió állandó mőködési költséget jelentett volna, és a múzeum épületének felújítása is a városi önkormányzat feladata lett volna. (Kazetta 4/2 301-326) Hideg András képviselı, a pénzügyi, költségvetési bizottság elnöke: A közfeladatokat más szervekhez elosztva látják el az országban. Sok olyan szervezet létezik, aki közfeladatot finanszíroz. Békéscsaba területi határán belül ez a munkamegosztás elmosódik, a szervezetek úgy gondolják, hogy minden közfeladatot a városi önkormányzatnak kell elvégeznie akkor is, ha erre törvényes kötelezettsége és állami forrásai nincsenek. Az önkormányzat nem gyızi ezeket a feladatellátásokat, mert nincs rá pénze. Ez még mindig jobb, mintha bekövetkezne az, hogy nem lesz múzeum a Munkácsy Mihály Múzeumban. Itt távlatot kell érteni, mert a múzeológiai munka ellátására törvény kötelezi a megyei önkormányzatot. Ez szerepelt a bizottság elutasító határozatában. (Kazetta 4/2 326-365) Takács Péter képviselı: Az elıterjesztésben szerepel, hogy a Szlovák Tájház múzeumi szolgáltatására a megyei önkormányzat a Szlovák Kisebbségi Önkormányzattal kötött megállapodást. Kérdése Kutyej Pál képviselı felé, hogy ezt a megállapodást már megkötötték? (Kazetta 4/2 365-370) Kutyej Pál képviselı, a kisebbségi, érdekegyeztetı és külkapcsolati bizottság elnöke: Tudomása szerint köttetett ilyen megállapodás. (Kazetta 4/2 370-372) Takács Péter képviselı: Tehát nincs értelme annak, ha azt javasolná, hogy a tájház fenntartója továbbra is a megyei önkormányzat legyen, tekintettel arra, hogy a városi önkormányzat 10 millió forintot biztosít múzeumi feladatra. (Kazetta 4/2 372-375) Szilvásy Ferenc alpolgármester: A Szlovák Kisebbségi Önkormányzat úgy döntött, hogy a várostól függetlenül át kívánja venni a tájházat, és nem kívánja, hogy a városi önkormányzat a továbbiakban ebben közremőködjön. A kisebbségi önkormányzat önállóan intézkedhet, az pedig természetes, hogy az önkormányzat "nyakába fog szakadni". Kérte a szlovák kisebbségi önkormányzatot, hogy amíg a városi önkormányzat nem jut megegyezésre a megyei önkormányzattal, addig ne avatkozzon bele az ügybe. Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 4/2 375-422) - A közgyőlés 19 igen, 2 nem szavazattal a következı határozatot hozta:
58 600/2000.(X.19.) közgy. H A T Á R O ZA T 1./
Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a múzeumügyben elıterjesztett együttmőködési megállapodás megyei és városi szempontjait elfogadja.
2./
Az együttmőködési megállapodás 2001-2003.december 31-ig szóló idıtartamra vonatkozik. Az együttmőködési megállapodás tervezetét a 2000. novemberi közgyőlésre elı kell terjeszteni elfogadás és aláírás céljából. Felelıs: Határidı:
3./
Szilvásy Ferenc alpolgármester 2000. novemberi közgyőlés
Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése évi 10.000.000,- Ft támogatás és a jelzett növekedés összegét javasolja múzeumi feladatok ellátására. Forrása: 2001.évi költségvetésben tervezendı. Felelıs: Határidı:
Tárgy:
Szilvásy Ferenc alpolgármester 2001. évi költségvetés tervezése
Közmővelıdési mőködtetése
intézmények
vállalkozási
formában
történı
Köles István képviselı, a közmővelıdési, ifjúsági és sportbizottság elnöke: A közgyőlés korábbi határozatában kötelezte a bizottságot arra, hogy vizsgálja meg a közmővelıdési intézmények vállalkozási formában történı üzemeltetésének lehetıségeit. A bizottság ezen kötelezettségének eleget tett. Közgyőlési döntéssel kikerült ebbıl a körbıl az Ifjúsági Ház. A bizottság azt a megoldást támogatta, mely szerint nem kívánja a közmővelıdési intézményeket vállalkozási formában mőködtetni, ez szerepel a határozati javaslat "A" változatában. A határozati javaslat "B" változatában olyan közmővelıdési megállapodások szerepelnek, amelyek a három esetlegesen megpályázható intézménynek szigorúan elıírja, melyek azok a közmővelıdési feladatok, melyeket el kell végeznie ahhoz, hogy vállalkozási formában mőködhessen. (Kazetta 4/2 422-454) Pap János polgármester: Az elıkészítı anyag egyik javaslata úgy szól, hogy a közgyőlés próbálja meg a Lencsési úti Közösségi Házat vállalkozási formában mőködtetni 2001. július 1-én, és az ott szerzett tapasztalatok alapján döntsön a további intézményi forma változtatásról. (Kazetta 4/2 454-475) Takács Péter képviselı: Az elıterjesztésbıl kiderül, hogy a bizottság többször tárgyalta az anyagot. A Lencsési Közösségi Ház azért nem tekinthetı próbaháznak,
59 mert sajátos adottságai vannak, és a legkisebb intézmény a városban, így nem biztos, hogy nagy tapasztalatokat lehet szerezni ezzel kapcsolatban. A bizottság azt is megállapította, hogy ezek az intézmények annyi támogatást kapnak, amennyi a bérre és járulékaira, illetve az energia költség fedezésére elegendı. A határozati javaslat "A" változatához módosító javaslata a következı: "Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése nem kívánja a közmővelıdési intézményeket vállalkozásba adni, és a fenntartói feladatokat a jövıben sem kívánja másra átruházni." (Kazetta 4/2 475-510) Tóth Károly képviselı: Kérte a képviselıket, hogy legalább egy intézmény mőködjön vállalkozási formában. Példaként elmondta, hogy az eleki mővelıdési ház , mely korábban alig mőködött, ma már állandó programokat szervez, és ehhez az kellett, hogy valaki vállalkozásba vette, és megfelelıen mőködteti. Véleménye szerint elfogadható a határozati javaslat "B" változata, akár mindhárom intézmény esetében is. Azonban azt is el tudja fogadni, hogy csak a Lencsési Közösségi Házat mőködtesse vállalkozási formában. Nem biztos, hogy aki ma valamelyik intézményben dolgozik, szívesen látná vállalkozási formában az intézményt. (Kazetta 4/2 510-545) Takács Péter képviselı: Kérte megismételni az elhangzott utolsó mondatot. (Kazetta 4/2 545-550) Tóth Károly képviselı: Nem lenne helyes, ha egy önkormányzati képviselı - az adott intézmény vezetıje - szándékától függne, hogy a közgyőlés kipróbál-e egy új munkaformát, és azt a vezetı személy szerint jónak tartja-e, vagy nem. (Kazetta 4/2 550-558) Takács Péter képviselı: Véleménye szerint a közgyőlés elsısorban a város érdekei szerint hozza meg döntését. A bizottság vizsgálta az eleki, a dévaványai és a gyomaendrıdi mővelıdési házak mőködési tapasztalatait is. Az eleki mővelıdési központ azért nem jó példa, mert ott egy mővelıdési házat teljesen újraindítottak, büfét mőködtet, ami a bevétel szempontjából meghatározó. Felhívta a figyelmét az anyagban szereplı mondatra, amely jelzi azt, hogy a bizottság tartalmi szempontból nem vizsgálta ezt a kérdést azért, mert minden ház minden évben a bizottság elıtt beszámol szakmai és tartalmi munkájáról. Azt tartaná szerencsés megoldásnak, ha a közgyőlés mindhárom mővelıdési házat együtt kezelné. Elmondta még, hogy a határozati javaslat "A" változatára fog szavazni. (Kazetta 4/2 558 - 5/1 019) Császár Lajos képviselı: Sokan tudják azt, hogy Magyarországon mindenki minél többet szeretne magának, harácsolnak. Ezt azonban nem tapasztalta Takács Péter képviselı részérıl, remélhetıleg a jövıben sem lehet majd ezt mondani. A Lencsési úti Közösségi Ház olyan ember kezébe is kerülhet, aki ebbıl akar majd meggazdagodni, és nem fogja rendesen mőködtetni. Véleménye szerint a határozati javaslat "A" változatát kellene elfogadni. (Kazetta 5/1 019-029)
60 Pap János polgármester: A tisztességes, a törvények szerinti munkával való meggazdagodás olyan polgári erény, ami sokak számára tiszteletreméltó. (Kazetta 5/1 029-036) Köles István képviselı, a közmővelıdési, ifjúsági és sportbizottság elnöke: Pozitív példaként említette meg Tóth Károly képviselı az eleki mővelıdési házat, ha a közgyőlés azt kívánja, hogy legyen olyan intézménye, amit gazdaságosan lehet mőködtetni, mőködtesse vállalkozási formában az Ifjúsági Házat. (Kazetta 5/1 036-063) Takács Péter képviselı: A határozati javaslat "A" változatához tett módosító javaslatot, így ebben az esetben elıször ezt a javaslatot kell szavazásra bocsátani a módosító javaslattal együtt. Kérte, hogy a polgármester ennek alapján járjon el. (Kazetta 5/1 063-066) Pap János polgármester: A határozati javaslat "A" változatához olyan kiegészítést javasolt Takács Péter képviselı, miszerint egészüljön ki a következıkkel: "és a fenntartói feladatokat a jövıben sem kívánja másra átruházni". Elıször a két határozati javaslat között kell döntenie a közgyőlésnek. Amelyik határozati javaslat többséget kap, annak részleteit megtárgyalja a testület. (Kazetta 5/1 066-084) Szilvásy Ferenc alpolgármester: Módosító javaslata a következı: Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a közmővelıdési intézmények közül a Lencsési Közösségi Házat kívánja vállalkozási formában mőködtetni 2001. július 1-tıl. (Kazetta 5/1 084-119) Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta a határozati javaslat "B" változatát a részletek nélkül. -
Megállapította, hogy a közgyőlés 9 igen, 8 nem szavazattal, 7 tartózkodással a javaslatot elvetette. (Kazetta 5/1 119-133)
Tóth Károly képviselı: Miután a "B" változat nem kapott többséget, addig nem adja vállalkozásba az önkormányzat, amíg egyszer nem kap többséget. De azt kimondani, hogy ezentúl nem adja vállalkozásba, nem lehet, mert ha 15 képviselı mégis úgy gondolja, akkor megszavazza az intézmények vállalkozásba adását. (Kazetta 5/1 133-139) Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta a Takács Péter képviselı által elmondott kiegészítést, mint módosító javaslatot. -
Megállapította, hogy a közgyőlés 9 igen, 8 nem szavazattal, 6 tartózkodással a módosító javaslatot elvetette.
Szavazásra bocsátotta az eredeti határozati javaslat "A" változatát. (Kazetta 5/1 139-182)
61 - A közgyőlés 14 igen, 6 nem szavazattal, 2 tartózkodással a következı határozatot hozta: 601/2000.(X.19.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése nem kívánja a közmővelıdési intézményeket vállalkozásba adni. Felelıs: Határidı Tárgy:
Szilvásy Ferenc alpolgármester értelem szerint Széchenyi István Közgazdasági és Külkereskedelmi Szakközépiskola Alapító Okiratának módosítása
Pap János polgármester: Kérdés, észrevétel, módosító javaslat nem volt, így az elıterjesztést szavazásra bocsátotta. (Kazetta 5/1 182-191) - A közgyőlés 20 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta: 602/2000.(X.19.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a Széchenyi István Közgazdasági és Külkereskedelmi Szakközépiskola Alapító Okiratát a melléklet szerint módosítja. Felelıs: Határidı:
Dr.Simon Mihály jegyzı intézményvezetı 2000. október 19. ALAPÍTÓ OKIRAT
1./ Intézmény neve: SZÉCHENYI ISTVÁN SZAKKÖZÉPISKOLA
KÖZGAZDASÁGI
2./ Székhelye (pontos címe): Békéscsaba, Andrássy út l. Telephelye: Békéscsaba, Andrássy út 1. Békéscsaba, Irányi utca 5. Békéscsaba, Szabadság tér 9. Balatonszárszó, Kültelek utca l.
ÉS
KÜLKERESKEDELMI
62 3./ Törzsszáma: 345110 4./ Alapító szerv neve: BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŐLÉSE, ILLETVE JOGELİDJE 5./ Az intézmény felügyeleti szerve: Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése Békéscsaba, Szent István tér 7. 6./ Jogállása: önálló jogi személy 7./ Gazdálkodási jogköre: önálló költségvetési szerv 8./ Típusa: szakközépiskola: Évfolyamok: 4 illetve 5 szakközépiskolai (kifutó) 4 általános mőveltséget megalapozó 1 illetve 2 szakképzı évfolyam Felnıttoktatási tagozat 9./ Alaptevékenysége: 80121-4 nappali rendszerő, általános mőveltséget megalapozó iskolai oktatás, • Nappali rendszerő szakközépiskolai oktatás, alapmőveltségi vizsgára, érettségi vizsgára és felsıfokú tanulmányok megkezdésére felkészítı nevelés és oktatás • Angol-magyar két tanítási nyelvő szakképzés • Kötelezı és nem kötelezı tanórai foglalkozások keretében felzárkóztatás, fejlesztés, tehetséggondozás, egyéni foglalkozás szervezése • Iskolai könyvtári feladatok ellátása • Érettségi vizsgabizottság mőködtetése • Oktatási, nevelési módszertani feladatok végzése 80123-6 Általános mőveltséget megalapozó iskolarendszerő felnıttoktatás 80221-1 nappali rendszerő, szakképesítés megszerzésére felkészítı iskolai oktatás Szakmai vizsgabizottság mőködtetése
80223-3 szakképesítés felnıttoktatás
megszerzésére
felkészítı
iskolarendszerő
63 55232-3 Iskolai intézményi étkeztetés (feltételeinek biztosítása) 92403-6 Diáksport, szabadidısport biztosítása 70101-5 Saját, vagy bérelt ingatlan hasznosítása 75176-8 Intézmény vagyon mőködtetése 55141-4 Üdültetés 80401-7 Iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás, vizsgáztatás (tanfolyam) 80402–8 Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás, (tanfolyam) 10./ Vállalkozási tevékenysége: nincs 11./ Alaptevékenység érdekeltségi rendszere: Maradvány-érdekeltségő költségvetési szerv 12./ Intézmény vezetıjének megbízására vonatkozó szabályok: Az intézmény igazgatóját a közgyőlés bízza meg pályázat útján, határozott idıtartamra. Felette az egyéb munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja. 13./ Feladat ellátására szolgáló vagyon: Az önkormányzat által ingyenes használatba adott korlátozottan forgalomképes törzsvagyonból: a 3899 hrsz.-ú 4635 m2 Andrássy út 1.sz., a 3900 hrsz.-ú 500 m2 Irányi D.u.5.sz., a 2936/1 hrsz.-ú 736 m2 Szabadság tér 9.sz. a 940/4 hrsz.-ú Balatonszárszó, Kültelek utca l. az. alatti ingatlan. Az intézmény használatában lévı önkormányzati tulajdonú ingatlanok felett az intézmény vezetıje nem rendelkezhet, kivéve- amennyiben az alapfeladat ellátását nem sérti - az 1 év alatti bérbeadást. Az ingóságok feletti rendelkezési jog gyakorlásának módját az önkormányzat vagyona feletti tulajdonjog gyakorlásáról szóló önkormányzati rendelet szabályozza. A közgyőlés 478/1992. (XII.18.) sz. határozatával elfogadva, módosítva a 95/1994. (II.24.) sz. határozattal, a 228/1995. (VI.2.). sz. határozattal, a 82/1998.(III. 19.) sz. határozattal. valamint a 602/2000.(X.19.) sz. határozattal. Békéscsaba, 2000. október 19. Pap János polgármester
Dr. Simon Mihály jegyzı
64 Tárgy:
A Szent László Utcai Általános Iskola Alapító Okiratának módosítása
Pap János polgármester: Kérdés, észrevétel, módosító javaslat nem volt, így a határozati javaslatot szavazásra bocsátotta. (Kazetta 5/1 191-202) - A közgyőlés 19 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta: 603/2000.(X.19.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a Szent László Utcai Általános Iskola Alapító Okiratának 9. pontját az alábbiak szerint egészíti ki: “speciális fejlesztı tevékenység a halmozottan hátrányos helyzető gyermekek felzárkóztatása érdekében” Felelıs: Határidı:
Szilvásy Ferenc alpolgármester 2000. november 17. ALAPÍTÓ OKIRAT
1./ Intézmény neve: SZENT LÁSZLÓ UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLA 2./ Székhelye (pontos címe): Békéscsaba, Szent László utca 17. Telephelye: Békéscsaba, Szent László utca 17. Békéscsaba, Hadnagy u. 2-4. Békéscsaba, Fı u. 3. 3./ Törzsszáma: 345022-201 4./ Alapító szerv neve: Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése, illetve jogelıdje 5./ Az intézmény felügyeleti szerve:
65 Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése Békéscsaba, Szent István tér 7. 6./ Jogállása: ÖNÁLLÓ JOGI SZEMÉLY 7./ Gazdálkodási jogköre: Részben önálló költségvetési szerv, gazdasági és pénzügyi feladatait a 10. sz. Általános Iskola látja el. 8./ Típusa: általános iskola (8 évfolyamos) 9./ Alaptevékenysége: 80121-4 Nappali rendszerő, általános mőveltséget megalapozó iskolai oktatás (1-8 évfolyamig ) • • • • • •
Nappali rendszerő általános iskolai oktatás, alapvizsgára, továbbá középiskolai illetve szakiskolai továbbtanulásra, pályaválasztásra való felkészítés Emelt szintő rajz-mővészeti oktatás kifutó rendszerben a NAT folyamatos belépéséig kötelezı illetve nem kötelezı tanórai foglalkozások keretében felzárkóztatás, tehetséggondozás, fejlesztés, egyéni foglalkozások szervezése speciális fejlesztı pedagógiai tevékenység a halmozottan hátrányos gyermekek felzárkóztatása érdekében iskolai könyvtári feladatok ellátása oktatási, nevelési módszertani feladatok végzése 80511-3 napközi otthoni, tanulószobai ellátás 55232-3 iskolai intézményi étkeztetés (feltételeinek biztosítása) 55241-1 egyéb korlátozottan igénybevehetı munkahelyi étkeztetés 92403-6 diáksport szabadidısport, biztosítása 75176-8 intézményi vagyon mőködtetése 70101-5 saját vagy bérelt ingatlan hasznosítása 80401-7 iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás, vizsgáztatás (tanfolyam )
10./ Vállalkozási tevékenysége: Nincs
66 11./ Alaptevékenység érdekeltségi rendszere: Maradvány-érdekeltségő költségvetési szerv 12./ Intézmény vezetıjének megbízására vonatkozó szabályok: Az intézmény igazgatóját a közgyőlés bízza meg pályázat útján, határozott idıtartamra. Felette az egyéb munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja. 13./ Feladat ellátására szolgáló vagyon: Az önkormányzat által ingyenes használatba adott korlátozottan forgalomképes törzsvagyonból: A 4403 hrsz.-ú 2959 m2 Szent László u.17.sz a 11302 hrsz.-ú 1240 m2 Hadnagy u.2-4. sz. és a 11303hrsz.-ú 3179 m2 Fı u.3. sz. alatti ingatlan. Az intézmény használatában lévı önkormányzati tulajdonú ingatlanok felett az intézmény vezetıje nem rendelkezhet, kivéve - amennyiben az alapfeladat ellátását nem sérti - az 1 év alatti bérbeadást. Az ingóságok feletti rendelkezési jog gyakorlásának módját az önkormányzat vagyona feletti tulajdonjog gyakorlásáról szóló önkormányzati rendelet szabályozza. A közgyőlés 478/1992. (XII.l8.) sz. határozatával elfogadva, módosítva a 95/1994. (II.24.) sz. határozattal, valamint a 218/1995. (VI.1.). és a 319/1997. (VI.19.) sz. határozattal, a 365/1997. (VII.10) sz. határozattal, valamint a 82/1998.(III.19.) sz. határozattal és a 603/2000. (X.19) sz. határozattal. Békéscsaba, 2000. október 19. Pap János polgármester Napirend tárgya:
Dr. Simon Mihály jegyzı Közterület-felügyeleti rendszer felállítása
Dr. Simon Mihály jegyzı: Ez az anyag szakmai megfontolások alapján és nem Békés város igényeinek megfelelıen készült. Ha együttmőködés lesz a két város között, akkor ennél szőkebb együttmőködést az önkormányzat nem tud elképzelni. Nem járható út az, hogy egy közterület-felügyelı hetente egyszer átmenjen Békésre dolgozni, mert ez a munka így nem hatásos. Békés város népessége Békéscsaba népességének kb. 1/3-a, a területe Békéscsaba területének kb. 2/3-a. Békéscsabán 10 közterület-felügyelı dolgozik, Békésen nem képzelhetı el két fınél kevesebb, mert a felügyelık párban járıröznek. Hetente két-három alkalom szükséges egy héten ahhoz, hogy egy ilyen területő városnak bizonyos részét megnézzék, utána még adminisztratív tevékenység is adódik. (Kazetta 5/1 202-228) Hideg András képviselı: Békés városa ennyi pénzbıl négy embert tud foglalkoztatni.
67 Békés városában négy fı közterület-felügyelı elég a munka elvégzéséhez. (Kazetta 5/1 228-235) Pap János polgármester: Békés városa megkapta az elıterjesztést, de az abban foglaltakra nem tartanak igényt. Azt szeretnék, hogy a békéscsabai közterületfelügyelık közül hetente egy alkalommal két fı átmenjen, a szabálytalanságokat feljegyezze, majd az igazgatási irodán leadja, ahol az eljárást lefolytatják. Ebben az is szerepet játszik, hogy így a kistelepülésen elıforduló személyes ismeretség kevésbé lesz hatással arra, hogy melyik szabálytalanságot veszik észre és melyiket nem. Javasolta, hogy a közgyőlés vegye le napirendrıl az elıterjesztést, és a két fél folytasson tárgyalásokat ebben az ügyben. A javaslatot szavazásra bocsátotta. (Kazetta 5/1 235-271) - A közgyőlés 18 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta: 604/2000.(X.19.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a “Közterület-felügyeleti rendszer felállítása” tárgyú elıterjesztést mai ülésének napirendjérıl leveszi.
Napirend tárgya:
Pályázat a Decentralizált Környezetvédelmi Alap Célfeladatok 2000. évi támogatásának elnyerésére
Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 5/1. 271-277) - A közgyőlés 18 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta: 605/2000.(X.19.) közgy.
HATÁROZAT
I.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a Békés Megyei Területfejlesztési Tanács Decentralizált Környezetvédelmi Alap Célfeladatok 2000. évi támogatásának elnyerésére kiírt pályázat beadását támogatja a „Folyamatos emissziómérı, füstgáz állapot-ellenırzı és regisztráló mőszerek beépítése, felújítása” témakörben. A pályázat címe: A levegıtisztaság-védelmi emissziós és imissziós mérıhálózat fejlesztése
68 A pályázathoz szükséges 1.000.000,- Ft saját forrást Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése biztosítja a 2001. évi költségvetésben. Felelıs: Pap János polgármester Határidı: értelem szerint Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a Békés Megyei Területfejlesztési Tanács Decentralizált Környezetvédelmi Alap Célfeladatok 2000. évi támogatásának elnyerésére kiírt pályázat beadását támogatja a „Védett természeti értékek, területek, tájak védelme, fejlesztése” témakörben.
II.
A pályázat címe: AZ ÉLİVÍZ-CSATORNA BÉKÉSCSABAI SZAKASZÁNAK TERMÉSZETVÉDELMI FEJLESZTÉSE
A pályázathoz szükséges 800.000,- Ft saját forrást Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése biztosítja a 2001. évi költségvetésben. Felelıs: Határidı: Tárgy:
Pap János polgármester értelem szerint
Pályázat a társadalom környezet- és természetvédelmi szemléletének alakulásával összefüggı feladatok és programok végrehajtására
Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 5/1. 277-282) - A közgyőlés 19 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta: 606/2000.(X.19.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése Minisztérium által kiírt pályázat beadását támogatja.
a
Környezetvédelmi
A pályázat címe: A társadalom környezet- és természetvédelmi szemléletének alakításával összefüggı feladatok és programok végrehajtása. A pályázathoz szükséges 1.5 millió Ft saját forrást a Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése biztosítja a 2001. évi költségvetésben. Felelıs: Határidı:
Pap János polgármester értelem szerint
69 Napirend tárgya: Tárgy:
BEJELENTÉSEK
„Csabai Életfa” nyugdíjas apartman ház II. ütem eszközbeszerzése
Hrabovszki György képviselı, a szociális bizottság elnöke: Szerencsésnek tartaná, ha a hasonló elıterjesztéseket a késıbbiekben a Felügyelı Bizottság elızetesen véleményezné a bizottsági tárgyalások elıtt. Ezzel sok felesleges energiát spórolnának meg a bizottságban is. Ennek az elıterjesztésnek az elsı változatát nem látta a Felügyelı Bizottság. (Kazetta 5/1. 282-303) Takács Péter képviselı, a lakásügyi bizottság elnöke: Az elıterjesztésben szerepel, hogy 25.000.000,-Ft-ot szavazott meg a közgyőlés az I. ütem beszerzéseire. Ennek az összegnek az elköltése egy évig tartott, és még nem is sikerült a teljes összeget elkölteni. A két bizottság elıterjesztése nem volt teljesen megalapozatlan, ebbıl is be lehetett volna szerezni minden szükséges kelléket. Egy nagyobb tétel volt a listán, amely még a bizottság elıtt szerepelt, de élve elıterjesztési jogukkal ezt nem terjesztették a közgyőlés elé (1.736.000,-Ft-os tétel, amit úgy gondolnak, hogy nem feltétlenül szükséges beszerezni és azt a funkciót, amit szánnak neki el tudják végezni az ott dolgozók), egyébként pedig az árakat végignézve a 10%-os csökkentéssel is minıségi eszközöket, illetve bútorokat lehet vásárolni. Javasolta, hogy a közgyőlés fogadja el javaslatát. (Kazetta 5/1. 303-330) Dr. Pécsi Huszár Zoltán képviselı: Részletesen felsorolták az eszközbeszerzési igényeket. Az az igény, hogy az elızı ütem színvonalához igazodó felszerelést biztosítsanak a II. ütemben is, miközben az árakat majdnem a duplájára emelik a beköltözni szándékozóknál, így 10%-os csökkenés, ami 1.000.000,-Ft-ot jelent az eszközbeszerzésnél minıségi visszalépést jelent. Nem lehet majdnem kétszeresére emelni a használatbavételi díjakat, ugyanakkor gyengébb felszerelést biztosítani, mint az elızı ütemben. A színvonal nem csökkenhet a II. ütem eszközbeszerzéseinél sem. (Kazetta 5/1. 330-365) Takács Péter képviselı, a lakásügyi bizottság elnöke: Ha az eredeti árakat tartalmazó árlistát csökkentik 10%-kal, akkor több eszközt még a csökkentéssel kialakult áron is meg lehet vásárolni. Szerinte az elıterjesztés nem veszélyezteti a minıségi beszerzést. (Kazetta 581. 365-380) Szilvásy Ferenc alpolgármester: Személyesen megnézte az apartman házban lévı állapotokat, nagy megelégedéssel tapasztalta, hogy az épület tisztasága, rendje és az ottlakók ellátása nem szenved semmiben sem csorbát. Végigtárgyalták az eszközbeszerzéseket is. Egyetért dr. Pécsi Huszár Zoltán képviselı véleményével, miszerint a 10% egyösszegben való megvonása álságos dolog. Meg kell hagyni az eredeti elıterjesztést a 10% csökkentés nélkül. Arra kell ügyelni a felügyelı bizottságnak, hogy a rendelkezésre álló összeget a legcélszerőbben,
70 legtakarékosabban, de tartós és hosszútávon használható berendezésekre fordítsák. A legnagyobb problémát az fogja jelenteni, ha a vélt megtakarítás kedvéért másod- és harmadosztályú eszközöket vásárolnak, amelyek három hónap alatt elpusztulnak és kezdhetik elölrıl az egészet. Módosító javaslata: A közgyőlés hagyjon jóvá 9.710.000,-Ft-ot eszközbeszerzésre azzal a kikötéssel, hogy a felügyelı bizottság ellenırizze azt, hogy ésszerően és célszerően kerüljön ez az összeg felhasználásra. (Kazetta 5/1. 380-420) Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta a módosító javaslatot, mely szerint a közgyőlés 9.710.000,-Ft-ot biztosít a "Csabai Életfa" nyugdíjas apartman ház II. ütem eszközbeszerzésére. Az eszközbeszerzést a felügyelı bizottság ellenırzi. Megállapította, hogy a közgyőlés 10 igen, 5 nem szavazattal és 6 tartózkodással a javaslatot elvetette. Szavazásra bocsátotta az eredeti határozati javaslatot. (Kazetta 5/1. 420-450) - A közgyőlés 21 igen, 2 nem szavazattal a következı határozatot hozta: 607/2000.(X.19.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése megtárgyalta a „Csabai Életfa” Nyugdíjas Ház II. ütemének eszközbeszerzési igényét és az elıterjesztés 1. számú melléklete szerinti eszközök beszerzését jóváhagyja 8 708 ezer Ft összegben. Az eszközbeszerzés forrása: lakásalap Felelıs: Határidı: Tárgy:
Takács Péter , a Lakásügyi Bizottság elnöke 2000. december 31.
„Csabai Életfa” nyugdíjas apartman ház Mester utcai bejárat létesítése
Dr. Pécsi Huszár Zoltán képviselı: A Magyar utca felıl van járda, de egy rendes átkelıt kell létrehozni, ami a nyugdíjas háztól az utca másik oldalára átvezet és ott biztonságosan lehet közlekedni. (Kazetta 5/1. 450-467) Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 5/1. 467-473) - A közgyőlés 21 igen szavazattal, 1 tartózkodással a következı határozatot hozta:
71 608/2000.(X.19.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése megtárgyalta a „Csabai Életfa” Nyugdíjas Ház Mester utca felöli bejáratának létesítésére benyújtott elıterjesztést. A járda, kapu és kapcsolódó munkák kivitelezését jóváhagyja 265 ezer Ft összegben. A kertépítési szerzıdés ezzel módosítandó. Forrása: lakásalap Felelıs: Határidı:
Pap János polgármester 2000. december 31.
Tárgy:
Képviselıi tiszteletdíjak újratárgyalása
Pap János polgármester: A hatályos rendelet az év elejéhez képest 9%-os tiszteletdíj növekedést tartalmaz, amely a belsı arányokat, az alapdíjat, a bizottsági díjakat, bizottsági elnöki díjakat és külsı szakértıi díj között megtartja. Mind a képviselıknek, mind a polgármesternek a tiszteletdíja, illetve jövedelme a helyi hivatali illetményalaphoz kötött az új törvény által, az illetményalap szorzatában jelennek meg ezek. Császár Lajos képviselı elkészített egy javaslatot, amely szerint az augusztus 1-je elıtti tiszteletdíjakhoz arányosítva a következı eredmények jönnek ki: képviselıi tiszteletdíj 23%-os , bizottsági tagsági díj 36,4%-os, bizottsági elnöki díj 23%-os, külsı szakértıi díj 36,6%-os emelkedés. A belsı arányokat is megváltoztatja, mert 23%, illetve 36%-kal emeli. Az emelkedési javaslat nem a kormány antiinflációs politikáját megjelenítı vonásokat tartalmaz. A szeptember 21-i ülésen elfogadott díjakhoz képest módosító javaslata 12%-os díjemelés. Ez megtartja a belsı arányokat, 16,4% a képviselıi alapdíj, 4,1% a bizottsági tagsági díj, 8,2% a bizottsági elnöki díj és szintén 8,2% a külsı szakértıi díj. (Kazetta 5/1. 473-537) Hideg András képviselı, a pénzügyi, költségvetési bizottság elnöke: A pénzügyi, költségvetési bizottság a további emelést nem támogatta. Dr. Kerekes Attila képviselı joggal vetette fel azt a méltánytalan helyzetet, miszerint bármennyi bizottságnak tagja lehet egy képviselı, de csak két bizottsági tagság után kaphat tiszteletdíjat. Ellentétben azzal, ha valaki bizottsági elnök, akkor három bizottsági tagság esetén három bizottsági tagság után kap tiszteletdíjat, az elnökség és két tagság után. Ez a helyzet méltánytalan, ezért a bizottság majdnem egyhangú szavazással elfogadta azt a módosító indítványt, hogy kérik a közgyőléstıl, szüntesse meg a két bizottsági tagságért járó korlátot. Ezt azért nem terjesztették elı, mert a törekvés törvényi korlátokba ütközik. A törvény értelmében, ha a képviselı bizottságnak tagja, tiszteletdíja az alapdíjon felül több bizottsági tagság esetén is legfeljebb az alapdíj 50%-val növelhetı. A törvényi korlát értelmében a bizottság a határozati javaslatát nem terjesztheti elı. Nem szavaztak a bizottsági ülésen ezt a méltánytalan helyzetet megszüntetı ellentétes indítványról, amely a korlátozást a bizottsági elnökökre is kiterjesztené, ezért bizottsági indítványként nem
72 is terjesztheti elı. Magánvéleménye az, hogy a méltánytalanságot megállapították, emellett elmenni nem szabad, ezért indítványozza, hogy a közgyőlés határozzon úgy, hogy kötelezze dr. Simon Mihály jegyzıt az önkormányzati rendelet olyan módosításának elıkészítésére, amelyben a tiltás, mely szerint csak két bizottsági tagságért jár tiszteletdíj, akkor is értendı, ha bizottsági elnökként bizottság tagja valamely képviselı. Ez feloldaná a méltánytalanságot. Más oldalról nem lehetséges feloldani, mert a törvény nem engedi meg. Azért, hogy 1.400,-Ft-os emelést (nettó 700,-Ft) szavazzanak meg maguknak nem kellene vállalni annak a következményét, hogy minden közgyőlésen rendezik a saját fizetésüket. A polgármester javaslata tiszteletreméltó, mert nem saját magára, hanem a képviselıkre vonatkozik, de értelmezhetetlen, mert egyik képviselı sincs abban a helyzetben, hogy 700,-Ft-on dilemmázzon. Ilyen mértékő emelésnek nincs értelme. Javasolta, hogy Pap János polgármester gondolja meg, hogy fenntartja-e indítványát. (Kazetta 5/1. 537- 5/2. 009) Dr. Kerekes Attila képviselı: A polgármester és a képviselık tiszteletdíja huszadrangú kérdés a város életében, de mégis nagyobb érdeklıdésre tart számot. Méltányosnak tartja, hogy a vezetıségnek, a polgármesternek megemelték a fizetését a törvényi minimumnál nagyobb mértékben, de nem maximálisan. Szerinte egy megyei jogú város vezetıje legyen anyagilag is elismert. Eddig a polgármester fizetése a miniszterelnök fizetéséhez volt viszonyítva. A belsı arányok is megváltoztak, a bizottsági elnöki díjak mértéke eddig 42%-ban volt megállapítva, most 32%, a bizottsági tagok tiszteletdíja 36%-ról 24%-ra csökkent, a 16,5% helyett 33% lett a különbség. Több képviselıt kényszerítettek arra, hogy három bizottságban legyen benne, de a harmadik bizottsági tagságért nem kap tiszteletdíjat, ezért csúszott el az arány is. Méltánytalannak tartja, a képviselık egy kis csoportját ez hátrányosan érinti. Véleménye szerint az lenne a megoldás, ha felemelnék a 16%-ot 18%-ra a képviselıi tiszteletdíjak vonatkozásában, a bizottsági tagsági díjat 4%-ról 3%-ra csökkentenék, a bizottság elnökének tiszteletdíja 8%-kal emelkedne. A költségvetésnek nem okozna külön kiadást. (Kazetta 5/2. 009-081) Galisz Géza képviselı: Méltatlannak tartja a vitát. Joggal bosszanthat, vagy irritálhat másokat az, hogy a képviselık mennyit keresnek. A vita azért alakult ki, mert egy parlamenti döntés következtében a polgármesteri és alpolgármesteri fizetések rendezésre kerültek és a képviselık tiszteletdíja is ehhez van kötve. Azáltal, hogy a parlamenti döntés megemelte a polgármester fizetését semmivel sem lett több munkája a képviselıknek. Az infláció nem olyan magas, hogy a kiadások olyan nagy mértékben nıttek volna, mint amilyen mértékben szerettek volna tiszteletdíjat emelni. Egy város polgármesterének vagy képviselıtestületének megbecsülése az elsısorban a vezetıinek megbecsülésén múlik. Nem tartja helyénvalónak, hogy a polgármester illetményének emelésébıl kiindulva a képviselık a saját fizetésüket próbálják meg növelni. Nem ért egyet dr. Kerekes Attila képviselı javaslatával. (Kazetta 5/2. 081-123) Kiss László: Mint kisnyugdíjasnak nem mindegy, hogy milyen összegő képviselıi tiszteletdíjat kap. (Kazetta 5/2. 123-148)
73 Pap János polgármester: Az a kérdés, hogy ki lehet-e dolgozni olyan rendszert, mely szerint harmadik bizottsági tagságért is részesüljenek a képviselık tiszteletdíjban. A dr. Kerekes Attila képviselı által felvetett módosító javaslat szerint 32% lenne a maximum, de 18% az alap, a végösszeg ugyanannyi. A két bizottsági tagságért ugyanúgy 24% jár, a három bizottsági tagságért járna 27% a javaslat szerint, elnök + egy bizottsági tagságért 29% a mostani 28% helyett, elnök + két bizottsági tagságért 32%, tehát ugyanaz, csak a belsı átrendezés más. Javasolta, hogy a pénzügyi, költségvetési bizottság számolja ki a módosító javaslat értelmében bekövetkezendı változásokat és ennek hatásait, melyet a következı közgyőlésre terjesszenek elı. (Kazetta 5/2. 148-177) Dr. Simon Mihály jegyzı: Két törvényi korlát létezik. Az egyik szerint akárhány bizottsági tagság esetén a képviselıi tiszteletdíj nem lehet több az alapdíj 50%-nál. Ha a képviselı tiszteletdíja a polgármesteri fizetés 18%-a, ez emelhetı akár 9%-kal, 50%-kal, így dr. Kerekes Attila képviselı javaslata törvényes. 18% alapdíj, ennek az 50%-a 9%, három részre osztva 3-3-3%, így mind a három bizottsági tagság tiszteletdíja 3%-kal emelkedne. A bizottsági elnök esetében más a helyzet. A bizottsági elnöknél akárhány tisztség esetén az alapdíj 100%-val lehet több. Ezt a kettıt nagyon nehéz összehozni. A képviselık esetében, akárhány bizottsági tagsága is van 50%-a lehet az alapdíjnak. A bizottsági elnök tiszteletdíjánál 18% esetén 18 a korlát, ezt úgy lehet beosztani, ahogyan a képviselıtestület dönt. A két korlát nem azonos. A bizottsági elnök mindig kedvezıbb helyzetben van, mint a tag. Ezen belül bármilyen megoldás törvényes. (Kazetta 5/2. 177-198) Hideg András képviselı, a pénzügyi, költségvetési bizottság elnöke: Logikailag két változatról lehet beszélni dr. Kerekes Attila javaslatával kapcsolatban. Az egyik szerint a mai fizetési kondíciók mellett átstrukturálják a bizottsági tagsági korlátokat. Ennek az a következménye, hogy a két bizottsági tagságot ellátók kevesebbet fognak keresni és egyedül a három bizottsági tagsággal bírók fogják elérni a törvényi maximumot. A második verzió az, amikor a bizottsági tagságért, „alanyi jogon” járó díjakat megemelik, ennek az a következménye, hogy burkolt módon, de megemelték a saját fizetésüket. A közgyőlés megbízhatja a pénzügyi, költségvetési bizottságot ennek kidolgozásával, de már többször hangoztatták, hogy ezzel a javaslattal nem értenek egyet. (Kazetta 5/2. 198-213) Pap János polgármester: Az átrendezésben van logika, a három bizottságban dolgozók jelzései alapján a végösszegek nem változnak, vagy csak kis mértékben. (Kazetta 5/2. 213-220) Tóth Károly képviselı, az ügyrendi bizottság elnöke: Elfogadhatatlan, hogy minden közgyőlésen a képviselık a saját néhány száz forintos tiszteletdíj emelésükön vitatkozzanak. Mivel jövı évre költségvetést kell elfogadni, a költségvetés tervezetben is más az alapszám, amihez viszonyítva szorzótényezıvel kialakul a polgármester fizetése. Jövı év februárjában a költségvetési rendelet tárgyalásakor az alapilletmény változása miatt is lesz változás. Javasolta, hogy ezzel egyidejőleg kerüljön sor a tiszteletdíjak módosítására. (Kazetta 5/2. 213-240)
74 Dr. Ferenczi Attila képviselı: Jelenleg az érvényben lévı rendelet szerint a polgármester béréhez kötött a képviselıi tiszteletdíj. Már a lakosság és a médiák felé is kinyilvánították azon szándékukat, hogy nem támogatnak további emelést. Mindenki ítélje meg, hogy a munkája mennyit ér. Értékrendje szerint egy bizonyos minıségi munkához, bizonyos tiszteletdíj jár. Számára és a képviselık többségének számára nem bérkérdésrıl van szó, döntsön a közgyőlés belátása szerint, a Fidesz frakció nem támogat további emelést semmilyen formában. (Kazetta 5/2. 240-267) Dr. Kerekes Attila képviselı: Nem tiszteletdíj emelésre vonatkozott a javaslata, hanem egy igazságtalanság megszüntetésére. (Kazetta 5/2. 267-286) Pap János polgármester: Kilenc képviselı tiszteletdíja emelkedne dr. Kerekes Attila képviselı javaslata alapján, mert a harmadik bizottsági tagságért is kapna 3%-os összeget. A közgyőlés szeptemberi ülésén elfogadott képviselıi díjemeléshez képest az elhangzott módosító javaslat szerint a 2001. évi költségvetés elkészítése során terjesszék elı a tiszteletdíjak módosítására vonatkozó javaslatokat és azt az illetményalap meghatározásával együtt tárgyalják. Szavazásra bocsátotta a javaslatot. - A közgyőlés 15 igen, 2 nem szavazattal, 2 tartózkodással a következı határozatot hozta: 609/2000.(X.19.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a képviselıi tiszteletdíjak megváltoztatásáról a 2001. évi költségvetés részeként kíván döntést hozni, addig a témát nem tőzi ismételten napirendre. Felelıs: Határidı:
Hideg András, a pénzügyi, költségvetési bizottság elnöke 2001. évi költségvetés elfogadása
Pap János polgármester: Megköszönte a részvételt, a közgyőlést 18.50 perckor befejezettnek nyilvánította. (Kazetta 5/2. 300-338)
K.m.f.
Pap János polgármester
Dr. Simon Mihály jegyzı
