A jogszabály 2010. április 2. napon hatályos állapota
25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Kbtv.) 34. §-a (4) bekezdésének da)-db) pontjaiban, valamint a munkavédelemrıl szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 88. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbiakat rendeljük el:
A rendelet célja 1. § E rendelet célja a munkahelyen jelen lévı vagy a munkafolyamat során felhasznált veszélyes anyagok és veszélyes készítmények expozíciójából eredı egészségi és biztonsági kockázatok elkerüléséhez vagy csökkentéséhez szükséges minimális intézkedések meghatározása.
A rendelet hatálya 2. § (1) E rendelet hatálya - a (2)-(3) bekezdésekben foglalt kivétellel - kiterjed minden olyan tevékenységre, amelynek során az Mvt. szerinti szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatott, illetve a munkavégzés hatókörében tartózkodó személyt (a továbbiakban: munkavállaló) veszélyes anyag és veszélyes készítmény hatása érheti. (2) E rendelet fém-ólomra és az ólom ionos vegyületeire vonatkozó elıírásai nem alkalmazhatóak a) az alkilezett ólomvegyületekkel kapcsolatos tevékenységekre, b) a tengeri szállításra, c) a légi szállításra, valamint d) az ólomtartalmú ércek bányászatára és külfejtésére és a bányászat, illetve külfejtés helyszínén történı dúsítására. (3) A munkahelyen elıforduló rákkeltı hatású anyagokkal kapcsolatos elıírásokat külön jogszabály tartalmazza. (4) A veszélyes anyagok és veszélyes készítmények szállítása vonatkozásában e rendelet elıírásai az irányadók azzal, hogy külön jogszabály eltérı rendelkezéseket tartalmazhat.
Fogalommeghatározások 3. § E rendelet alkalmazásában a) veszélyes anyag: valamennyi a Kbtv. alapján veszélyesként osztályozott anyag; b) veszélyes készítmény: egy vagy több veszélyes anyagot tartalmazó keverék vagy oldat, amely az osztályozás során veszélyes besorolást kap; c) expozíció: a munkahelyen jelen lévı veszélyes anyagok hatásának való kitettség, amely a munkavállalót (az adott munkakörnyezeti tényezı ellen védelmet nyújtó egyéni védıfelszerelés nélkül) éri; mennyiségi meghatározására a munkahely légterében lévı ún. expozíciós koncentráció vagy az expozíciós terhelés (szervezetbe idıegység alatt jutó vegyi anyag dózis) és az expozíciós idı szorzata szolgál; d) expozíció becslés: azon tevékenység, mely magában foglalja az expozíció mérését, illetıleg mérés hiányában a feltételezhetıen „megszökött” anyag becsült tömegének munkatérben valószínősíthetı hígulásából adódó légtér-koncentráció becslését; e) expozíciós idı: a munkavállaló által a vegyi anyaggal szennyezett munkatérben eltöltött napi, heti és éves idıtartam órákban, napokban, hetekben kifejezve; f) munkakörnyezeti monitorozás: a munkahely légterében jelen lévı veszélyes anyagok koncentrációjának meghatározott idıközönkénti, illetve folyamatos mérése és regisztrálása; g) veszély: egy lehetséges sérülés vagy egészségkárosodás forrása; h) kockázat: a veszély megvalósulásának a valószínősége;
i) aszfixiát (fulladást) okozó anyagok: egyszerő fojtó- vagy inert gázok, pl. acetilén, argon, etán, etilén, hélium, hidrogén, metán, neon, propán, propilén, amelyek meghatározott koncentrációt elérve a légtérbıl az oxigént kiszorítják és az oxigén aránya a normális atmoszférás nyomáson 18% (V/V) alá csökken, aminek következtében elégtelen oxigénellátás tünetei lépnek fel; j) por (szálló por): a munkahelyi levegıben lebegı por; k) rostszerkezető por: olyan részecskékbıl álló por, amelyeknek hossza nagyobb mint 5 µm, míg a leghosszabb átmérıre merıleges legszélesebb átmérıje kisebb mint 3 µm, a szálhossz és a szálátmérı aránya nagyobb, mint 3:1; l) szemcsés szerkezető por: olyan részecskékbıl álló por, amelyek leghosszabb átmérıjének és az arra merıleges legszélesebb átmérıjének aránya 3:1 vagy kisebb; m) expozíció-hatás összefüggés elemzése: a toxikológia szabályai alapján elvégzett, a determinisztikus dózishatás esetében a hatástalan küszöb- és letális koncentráció-, a sztochasztikus hatású anyagok esetében a 10 mikrorizikó kockázatot jelentı szint meghatározása; n) kockázatértékelés: az expozíció okozta hatás összehasonlítása a méréssel vagy becsléssel nyert expozíció - determinisztikus anyagok esetében - küszöb koncentrációjával, illetve sztochasztikus anyagok esetében a 10 mikrorizikót jelentı ún. eltőrhetı kockázati szinttel; o) totális por vagy belélegezhetı por: a munkalégtérben lebegı (szálló) pornak az a része, amely képes a légzırendszerbe jutni és annak supra-(extra-) vagy intrathoracalis részébe kiülepedni; jellemzıje a szállópor 3 munkalégtéri koncentrációja mg/m -ben; p) egészségkárosító kockázat: a munkahelyi légtérben lévı szennyezı anyag koncentrációja meghaladja a határértéket vagy határérték hiányában a munkáltató által a biztonsági adatlapok valamennyi adatának figyelembevételével végzett kockázatbecslés a kockázat mértékét csökkentendınek jelzi. Határérték hiányában az eltőrhetı szennyezettségi szintnek - az anyag egyéb veszélyeinek figyelembevételével - a NOAEL egyötödét, illetve ennek hiányában a NOEL egytizedét kell tekinteni; q) NOAEL: nem észlelhetı kedvezıtlen hatás szintje (No Observed Adverse Effect Level); r) NOEL: nem észlelt hatásszint (No Observed Effect Level).
Munkahelyi levegı és biológiai határértékek 4. § (1) A veszélyes anyagok munkahelyi levegıben megengedett átlagos koncentráció és csúcskoncentráció határértékeit, illetve maximális koncentrációk értékeit az 1. számú melléklet tartalmazza. (2) Azon veszélyes anyagokat és készítményeket, amelyek biológiai monitorozása kötelezı, ezek biológiai expozíciós mutatóit és a biológiai expozíciós mutatókra vonatkozó megengedhetı határértékeket a 2. számú melléklet tartalmazza.
Veszélyes anyagok meghatározása és a kockázat becslése 5. § (1) A munkáltató köteles a veszélyes anyagok munka közbeni alkalmazásából eredı kockázatokat felkutatni, megbecsülni és értékelni az Mvt. 54. § (2) bekezdésével összhangban. A kockázatbecslést az alábbiak figyelembevételével kell elvégezni a) veszély azonosítása, b) az expozíció-hatás (koncentráció/dózishatás) összefüggés elemzése, c) az expozíció becslése, d) a kockázat értékelése: minıségi, illetve mennyiségi jellemzése. (2) A munkáltatónak a kockázatbecsléshez szükséges kiegészítı információkat be kell szereznie a gyártótól (importálótól), a forgalmazótól, illetıleg a beszállítótól (a továbbiakban együtt: beszállító). A kockázat értékelésénél figyelembe kell venni az 1. és 2. számú mellékletekben meghatározott határértékeket, valamint a már elvégzett egészségügyi vizsgálatok adatait is. (3) A munkáltató a kockázatbecslés alapján a Kbtv. 19. §-ával összhangban, a 6-7. §-okban foglaltak alapján megelızı intézkedéseket foganatosít. A kockázatbecslést dokumentálni kell. A kockázatbecslést újra el kell végezni, ha a munkahelyen, illetve a tevékenység végzésében olyan jelentıs változások történtek, amelyek a korábbi becslést elavulttá teszik vagy foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok teszik azt indokolttá. (4) Amennyiben elıre látható, hogy a munkavégzés jelentıs többletexpozícióval jár, minden szükséges intézkedést meg kell tenni ennek elkerülésére és ezt a kockázat becslésénél figyelembe kell venni. (5) Amennyiben a munkavégzés több azonos szervre, szervrendszerre ható, illetıleg több karcinogén, mutagén, reprodukciót károsító veszélyes anyag expozíciójával jár, az expozíciót az 1. számú melléklet 2.2. pontjában foglaltak szerint kell meghatározni.
(6) Korábbiakban nem alkalmazott veszélyes vegyi anyaggal tevékenység csak akkor kezdhetı meg, ha a kockázat becslése megtörtént, és a kockázat kezelésére (elkerülésére vagy eltőrhetı szintőre csökkentésére) a megfelelı intézkedéseket meghatározták, dokumentálták, illetve bevezették.
Általános alapelvek a veszélyes anyaggal kapcsolatos kockázatok becslésére és kezelésére 6. § (1) A munkáltató, a veszélyes anyaggal tevékenységet végzı munkavállaló egészségének és testi épségének megóvása érdekében, köteles a szükséges megelızı intézkedéseket - az Mvt. 54. §-ának (2) bekezdésére tekintettel - végrehajtani. (2) A munkáltató köteles a) a munkahelyen elıforduló veszélyes anyagok által okozott kockázatokat megszüntetni, b) amennyiben ez nem lehetséges, a kockázatokat az egészséget nem károsító vagy eltőrhetı szintre csökkenteni ba) a munkafolyamatok megtervezésével és megszervezésével, bb) a vegyi anyagok expozíciója elleni, megfelelı védıeszközök biztosításával, bc) mőszaki intézkedésekkel, bd) a megfelelı karbantartási feladatok elvégzésével, be) a veszélyes anyagok expozíciójának kitett munkavállalók számának minimumra csökkentésével, bf) az expozíció intenzitásának és idıtartamának a lehetı legkisebb mértékőre történı csökkentésével, bg) megfelelı higiénés feltételek biztosításával, beleértve a dohányzás, étkezés, italfogyasztás, kozmetikai szerek használata, élelmiszer-tárolás megtiltását azokon a munkahelyeken, ahol a munkaterületet veszélyes anyagok szennyezhetik vagy a munkavállaló veszélyes anyagokkal kerülhet érintkezésbe, bh) a munkahelyen jelen lévı vegyi anyagok mennyiségének a munka jellegének megfelelı minimálisra történı csökkentésével, bi) megfelelı munkafolyamatok meghatározásával, beleértve a veszélyes anyagok és ezeket tartalmazó hulladékok biztonságos kezelését, tárolását és szállítását. (3) Ha az 5. § alapján végzett becslés a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztetı kockázatokat tárt fel, a 7-8. és 13. §-okban leírt különleges megelızı, védı és ellenırzı intézkedéseket kell alkalmazni. (4) Ha az 5. § alapján végzett kockázatbecslés eredménye azt mutatja, hogy a munkahelyen alkalmazott vegyi anyagok mennyisége miatt a munkavállalók egészségét és biztonságát fenyegetı veszély elhanyagolható mértékő, továbbá a meghozott intézkedések összhangban állnak az (1)-(2) bekezdésekben foglaltakkal, a 7-8. §-okban meghatározott intézkedéseket nem kell alkalmazni.
Különleges megelızı és védı intézkedések 7. § (1) A munkáltató gondoskodik a munkahelyen a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztetı veszélyes anyagok által elıidézett kockázatok megszüntetésérıl vagy minimumra történı csökkentésérıl. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakra figyelemmel a munkáltatónak a munkavállaló egészségét és biztonságát nem veszélyes anyag vagy kevésbé veszélyeztetı veszélyes anyag alkalmazásával kell biztosítania. Amennyiben a veszélyes anyag nem veszélyes vagy kevésbé veszélyeztetı anyaggal történı helyettesítése kizárt, a munkáltató az 5. §-ban foglaltak szerint gondoskodik a kockázatbecslés elvégzésérıl és ezt dokumentálja. (3) Ha a tevékenység természete nem teszi lehetıvé a kockázat (2) bekezdés szerinti helyettesítéssel történı kiküszöbölését vagy csökkentését, a munkáltató a kockázatok lehetı legkisebbre történı csökkentésérıl megelızı, valamint az egészséget és biztonságot védı intézkedések bevezetésével gondoskodik. A megelızı és védı intézkedések - fontossági sorrendben - a következık: a) megfelelı munka-, szabályozási és vezérlési folyamatok megtervezése, b) megfelelı munkaeszköz alkalmazása, c) kevésbé veszélyes anyagok alkalmazása, d) kollektív mőszaki és egyéni védelem alkalmazása a kockázat keletkezési helyén, e) munkaszervezési intézkedések, f) egyéni védıeszközök alkalmazása, amennyiben az expozíció egyéb módon nem elızhetı meg. (4) A munkáltató gondoskodik arról, hogy a) a munkavállalót olyan környezetben ne foglalkoztassa, ahol a munkahelyi levegıben a veszélyes anyag koncentrációja meghaladja az 1. számú melléklet 1-3. pontjaiban meghatározott határértéket,
b) a munkavállalót munkavégzés közben hormon-, hormonhatású anyag, antibiotikum expozíciója ne érje, illetıleg aszfixiát okozó anyagnak az oxigén kiszorítását okozó koncentrációja ne alakulhasson ki, c) a külön jogszabály szerinti Biztonsági Adatlappal azonosítható anyagfajtákra vonatkozó nyilvántartást vezessenek a munkahelyeken alkalmazott veszélyes anyagokról. Ezt a nyilvántartást a munkavállaló és képviselıi számára hozzáférhetıvé kell tenni, d) a munkavállaló munkahelyi expozíciójára vonatkozó nyilvántartott adatokat a munkaviszony megszőnését követı 10 évig, rákkeltı hatású anyagok esetében 40 évig megırizzék, valamint ezekhez a munkavállaló, valamint képviselıik hozzáférhessenek. A munkáltató megszőnése esetén a dokumentumokat az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) városi (fıvárosi kerületi) intézetének kell átadni. (5) A veszélyes anyagokkal szennyezett munkatérben foglalkoztatott munkavállalókra az 1. számú mellékletben meghatározott határértékek 8 órás referenciaidıre vonatkoznak. Amennyiben az expozícióban töltött munkavégzés idıtartama rövidebb, mint a referenciaidı, a légtérszennyezettség mértéke akkor sem haladhatja meg az ÁK értéket. (6) A munkáltató köteles a határértékkel nem szabályozott veszélyes anyag esetében a tudományos, technikai színvonal szerint elvárható legkisebb szintre csökkenteni az expozíció mértékét, amely szinten a tudomány mindenkori állása szerint a veszélyes anyagnak nincs egészségkárosító hatása. (7) A munkáltatónak az exponált munkavállalók expozíciójának tényét és mérés esetén a mérési adatokat, a mérés idıpontját, illetıleg ezek mellékleteként a mérési jegyzıkönyveket, dokumentumokat rögzíteni, illetve dokumentálni kell. (8) Amennyiben a munkavállaló határértékkel szabályozott veszélyes anyag hatásának lehet kitéve, a munkáltató köteles - az expozíció mértékétıl, az anyag(ok) veszélyességétıl és a technológia stabilitásától függı gyakorisággal - a veszélyes anyagok koncentrációját meghatározni és azt folyamatosan ellenırizni. (9) Határérték-túllépés esetén a munkáltató megfelelı megelızı és védı intézkedéseket hoz a kialakult helyzet egészséget nem veszélyeztetı és biztonságos megoldására, továbbá az eseményt írásban rögzíti és azt a (4) bekezdés d) pontja szerinti idıtartamig megırzi. (10) Az 5-6. §-okban szereplı kockázatbecslés és a megelızésre vonatkozó általános alapelvek alapján a munkáltató a vegyi anyagok fizikai-kémiai hatásaiból származó veszélyek ellen olyan mőszaki, illetve szervezeti intézkedéseket hoz, amelyek megfelelnek a tevékenység természetének, beleértve a tárolást, kezelést és az összeférhetetlen vegyi anyagok szétválasztását. Ennek keretében - fontossági sorrendben - az alábbi intézkedéseket kell hozni: a) megelızni a tőz- és robbanásveszélyes anyagok koncentrációjának veszélyes szintre emelkedését vagy a kémiailag nem stabil anyagok veszélyes mennyiségének kialakulását, b) amennyiben az a) pont szerinti megelızés nem lehetséges, megakadályozni olyan források jelenlétét, amelyek elısegíthetik a tőz és robbanás keletkezését vagy azokat a kedvezıtlen körülményeket, amelyek a kémiailag nem stabil anyagok és keverékeik veszélyes fizikai hatásainak növekedéséhez vezetnek, c) csökkenteni a tőz- és robbanásveszélyes anyagok égése során keletkezı kémiailag nem stabil anyagok vagy keverékeik által okozott, a munkavállalók egészségére és biztonságára káros hatásokat, továbbá d) gondoskodni a munkahely, a berendezések és a gépek kielégítı irányításáról, a robbanást elfojtó berendezésekrıl, illetve a robbanási nyomás csökkentésérıl.
Baleset, üzemzavar és veszélyhelyzet leküzdése 8. § (1) A munkáltató a munkahelyen elıforduló veszélyes anyagokkal kapcsolatos balesetek, üzemzavarok és veszélyhelyzetek kezelésére intézkedési tervet - a mentési tervet is beleértve - készít. Abban az esetben, ha jelen rendeletben elıírtakkal összeegyeztethetı módon ezen kötelezettségének más jogszabály alapján már eleget tett, úgy új terv készítésére nem kötelezett, azonban a terveknek a biztonsági gyakorlatok és az elsısegélynyújtás gyakorlására vonatkozó elıírásokat is tartalmazni kell. A belsı védelmi tervnek nem kell tartalmaznia a más jogszabályok által már meghatározott követelményeket. (2) Az (1) bekezdés szerinti esemény elıfordulásakor a munkáltató azonnal intézkedik a bekövetkezı káros hatások csökkentése érdekében, és az érintett munkavállalót az intézkedéssel egyidejőleg tájékoztatja. Az érintett területen csak azon munkavállaló munkavégzése megengedett, akiknek a rendkívüli helyzet megszüntetése céljából végzett munkája elengedhetetlenül szükséges. (3) A munkáltató köteles haladéktalanul tájékoztatni a munkavállalót az olyan elıre nem látható eseményt vagy balesetet követıen, amely a munkavállaló többletterhelésével, testi épsége sérelmével, egészsége fokozott veszélyeztetésével járhatott. (4) Az érintett területen dolgozó munkavállaló számára megfelelı egyéni védıeszközt, speciális biztonsági berendezést és felszerelést kell biztosítani, amelyet az mindaddig köteles használni, amíg a
rendkívüli helyzet azt indokolttá teszi. Az érintett területen egyéni védelem nélküli személy nem tartózkodhat. (5) Az Mvt. 42. §-ának c)-e) pontjaiban meghatározottakra is figyelemmel a munkáltató köteles intézkedni a megfelelı figyelmeztetı és egyéb tájékoztató jelzések elhelyezésérıl, amelyek a megnövekedett egészségkárosító és biztonságot veszélyeztetı kockázatra hívják fel a figyelmet, illetve elısegítik a menekülést és a mentést. (6) A munkáltató biztosítja, hogy a veszélyes anyagok jelenléte miatt hozott biztonsági intézkedésekrıl szóló információk hozzáférhetıek legyenek mindazok számára is, akiknek baleset vagy vészhelyzet esetén intézkedniük kell. Az információk különösen az alábbiakat tartalmazzák: a) elızetes értesítést a munka közbeni veszély(ek)rıl, a veszély(ek) meghatározását szolgáló, valamint a megelızı intézkedésekrıl és szabályokról, b) bármely baleset vagy vészhelyzet esetén elıforduló különleges veszélyforrásokat vagy azokat, amelyeknek elıfordulása várható, továbbá c) az (1) bekezdés szerinti szabályzatokat.
A munkavállaló tájékoztatása és oktatása 9. § (1) Az Mvt. 42. §-ának a) pontjában, 54. §-a (3) bekezdésének a) pontjában, valamint 55. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel a munkáltató gondoskodik arról, hogy a munkavállaló és képviselıi az általuk értett nyelven a) a munkavégzéssel kapcsolatban rendelkezésre álló adatokhoz hozzájussanak, beleértve az adatokban bekövetkezett lényeges változásokat is, b) a munkahelyen elıforduló veszélyes anyagokra, az egészségre és a biztonságra ható kockázatokra, a határértékekre és egyéb elıírásokra vonatkozó adatokat, továbbá a 11. §-ban foglalt kötelezettségeiket megismerjék, c) megfelelı oktatást és tájékoztatást kapjanak a védıintézkedésekrıl és egyéb teendıkrıl, amelyek ismeretében képesek megfelelıen védekezni és munkatársaikat is megvédhetik, d) a forgalmazó által biztosított Biztonsági Adatlap tartalmát, továbbá a beszállítótól származó minden, a veszélyes anyaggal kapcsolatos és a munkavégzés szempontjából lényeges adatot megismerjék. (2) A munkavállaló és képviselıi számára a) a munkáltató igény szerint biztosítja a részvételt a munkáltató vagy az illetékes hatóság által végzett - a veszélyes anyagok alkalmazásából eredı veszélyek meghatározására vonatkozó - vizsgálatban, illetıleg igényelhetik az eredményekrıl való tájékoztatást; b) a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást nyújtó orvos tájékoztatást ad a munkakörülményekkel kapcsolatos valamennyi munka egészségügyi kérdésrıl. 10. § (1) Ha a veszélyes anyagot tároló tartály mérete vagy a csomagolás jellege következtében a tartalmának megfelelı címkézésre vagy megjelölésre nem alkalmas, akkor a munkavállaló által értett hatékony felismerhetıségi jelekrıl kell gondoskodni, pl. függı címke alkalmazásáról vagy kísérı dokumentumokról. (2) Ha a munkahelyen elıforduló veszélyes anyag tárolására és szállítására szolgáló tárolóedény és csıvezeték nincs az elıírásoknak megfelelıen megjelölve, a munkáltató köteles biztosítani a tárolóedény és a csıvezeték tartalmának, azok természetének és a hozzájuk kapcsolódó veszélyeknek a jelölését.
A munkavállaló kötelességei 11. § A munkavállaló a) a tıle elvárható módon ügyel saját maga és a munkavégzés hatókörében tartózkodók biztonságára és egészségére, illetıleg a környezet védelmére, b) a rendelkezésére bocsátott egyéni védıeszközöket és biztonsági berendezéseket megfelelıen alkalmazza, c) haladéktalanul közöl munkahelyi vezetıjével minden olyan körülményt, amely véleménye szerint egészségkárosító vagy baleseti veszéllyel járhat, és amelyet nem tud megszüntetni.
Egészségügyi ellenırzés - orvosi alkalmassági vizsgálatok 12. § (1) A veszélyes anyag expozíciójának kitett munkavállaló orvosi alkalmasságának ellenırzésére a külön jogszabály elıírásait kell alkalmazni.
(2) Amennyiben az egészségügyi ellenırzés eredményeként a munkavállalónál veszélyes anyaggal végzett munkából eredı expozíció következményeként a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa megbetegedést vagy egészségre káros hatást, illetve biológiai határérték-túllépést észlel, a munkáltató köteles a) az 5. §-ban szereplı kockázatbecslést újra elvégezni, b) a 6-7. §-okban elıírt, a kockázat megszüntetésére, illetve csökkentésére hozott intézkedéseket felülvizsgálni, c) figyelembe venni a foglalkozás-egészségügyi orvos, illetve az illetékes hatóság elıírásait a kockázatok megszüntetésének vagy csökkentésének bevezetésére a 7. §-ban foglaltakkal összhangban, d) figyelembe venni a foglalkozás-egészségügyi orvos véleményét a munkavállalók további foglalkoztathatóságát illetıen, e) kezdeményezni a többi munkavállaló egészségi állapotának soron kívüli vizsgálatát. (3) A foglalkozás-egészségügyi szolgálat az alapszolgáltatás keretében a) javaslatot tesz a felhasznált veszélyes anyagok toxikológiai tulajdonságai alapján a munkavállalók védelmét szolgáló egészségügyi intézkedésekrıl, b) tanácsot ad, felkérésre segítséget nyújt a kockázatbecsléshez, c) felhívja a munkavállaló figyelmét a munkaköri alkalmassági vizsgálatok során a dohányzás, alkoholfogyasztás és az üzemben alkalmazott veszélyes anyagok közötti kölcsönhatásokra, amelyek a munkavállaló egészségét fokozottan károsítják, d) kiképzi a munkavállalókat a szaksegélyt megelızı elsısegély nyújtására. A képzésben való részvételt és az elsısegélynyújtás feltételeit a munkáltató biztosítja. 13. § (1) Az e rendeletben foglaltak betartását az ÁNTSZ - más hatóság jogszabályban meghatározott jogkörét nem érintve - ellenırzi. (2) Ezen ellenırzési tevékenységet az ÁNTSZ a Honvédelmi Minisztérium felügyelete alá tartozó honvédelmi intézmények vonatkozásában annak szakhatóságával együttmőködve látja el.
A fém-ólom és az ólom ionos vegyületeire vonatkozó különleges elıírások 14. § A fém-ólom és az ólom ionos vegyületei expozíciójával veszélyeztetett munkavállaló egészségvédelmére vonatkozó különleges elıírásokat a 3. számú melléklet tartalmazza. A mellékletben felsorolt intézkedések költsége nem terhelhetı a munkavállalóra.
Záró rendelkezések 15. § (1) Ez a rendelet - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - 2001. január 1. napján lép hatályba. (2) (3) A 7. § (8) bekezdése szerinti határérték ellenırzésére (a munkateret szennyezı anyagok mérésére) irányuló vizsgálatokat kizárólag a) a Nemzeti Akkreditáló Testület által e területre és a mérendı vegyi anyagok meghatározására akkreditált laboratórium, vagy b) a nemzetközi jártassági vizsgálatban írásban igazolt módon eredményesen résztvevı laboratórium, vagy c) a b) pont szerinti laboratórium által szervezett nemzeti jártassági vizsgálatban írásban igazolt módon eredményesen résztvevı laboratórium végezhet. Technológiához rendelt, a munkahelyi légtér szennyezıanyag-koncentrációját folyamatosan mérı, szelektív mérési elven alapuló, szelektív meghatározást biztosító, kalibrált, telepített mőszerek (berendezések) vizsgálati eredményeit, mint kiegészítı mérési adatokat figyelembe lehet venni. (4) Ez a rendelet szabályozási tárgykörében a következı uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja: a) a Bizottság 91/322/EGK irányelve (1991. május 29.) a munkájuk során vegyi, fizikai és biológiai anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelmérıl szóló 80/1107/EGK irányelv végrehajtása céljából javasolt határértékek megállapításáról; b) a Tanács 98/24/EK irányelve (1998. április 7.) a munkájuk során vegyi anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelmérıl [tizennegyedik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében]; c) a Bizottság 2000/39/EK irányelve (2000. június 8.) a munkájuk során vegyi anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelmérıl szóló 98/24/EK tanácsi
irányelv végrehajtásával kapcsolatban a javasolt foglalkozási expozíciós határértékek elsı listájának létrehozásáról; d) a Bizottság 2006/15/EK irányelve (2006. február 7.) a 98/24/EK tanácsi irányelv végrehajtásához a javasolt foglalkozási expozíciós határértékek második listájának létrehozásáról és a 91/322/EGK, valamint a 2000/39/EK irányelv módosításáról.
1. számú melléklet a 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelethez 1.1. Veszélyes anyagok munkahelyi levegıben megengedett ÁK- és CK-értékei, illetıleg eltőrhetı MK, valamint jellemzı tulajdonságai: a) megengedett átlagos koncentráció: a légszennyezı anyagnak a munkahely levegıjében egy mőszakra megengedett átlag koncentrációja, amely a dolgozó egészségére általában nem fejt ki káros hatást, jelölése: ÁK, b) megengedett csúcskoncentráció (rövid ideig megengedhetı legnagyobb levegıszennyezettség): a légszennyezı anyagnak egy mőszakon belül az 1-3. pontokban foglaltak szerint megengedett, az ÁK értéket meghaladó legnagyobb koncentrációja (az ÁK- és CK-értékre vonatkozó követelményeknek egyidejőleg kell teljesülniük), jelölése: CK, c) maximális koncentráció: a mőszak során eltőrt legmagasabb koncentráció, jelölése: MK, a maximális koncentrációban végzett munka esetében a dolgozó teljes munkaképes élete során (18-62 évig) a potenciális 5 halálos kimenetelő egészségkárosító kockázat (rosszindulatú daganatos megbetegedés kockázata) < 1:10 /év (10 mikrorizikó/év). SorMegnevezés szám 1.
Képlet
ACETALDEHID acetilén-diklorid, lásd: 1,2diklóretilén 2. ACETOFENON
CASszám CH CHO 3
CH COC H 3 6 5 CH COCH 3 3 (CH ) C(OH)CN 32 CH CN 3
MKAK-érték CK-érték 3 mg/m3 érték mg/m mg/m3 75-07-0 25
Jellemzı tulajdonság/hivatkozás
25
4.
ACETON-CIÁNHIDRIN
5.
ACETONITRIL 75-05-8 70 akril-aldehid, lásd: akrolein akrilsav-metilészter, lásd: metilakrilát CH =CHCHO AKROLEIN 107-02-8 0,23 0,23 2 CH =CHCONH AKRILAMID 79-06-1 2 2 CH =CHCN AKRILNITRIL 107-13-1 2 C H Cl ALDRIN 309-00-2 12 8 6 CH =CHCH OH ALLIL-ALKOHOL 107-18-64,8 12,1 2 2 CH =CHCH Cl ALLIL-KLORID 107-05-1 3 3 2 2 ALUMÍNIUM, FÉM Al 7429-90-5 6 resp Al O ALUMÍNIUM-OXID 1344-28-1 6 resp 2 3 aminobenzol, lásd: anilin C H C H NH 4-AMINOBIFENIL*** 92-67-1 6 5 6 4 2 141-43NH (CH ) OH 2-AMINOETANOL 2,5 7,6 2 22 5 NH AMMÓNIA 7664-41-7 14 36 3 C H NH ANILIN 62-53-3 8 32 6 5 2 CH OC H NH o-ANIZIDIN 90-04-0 3 6 4 2
8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18.
67-64-1 1210
i
ACETON
7.
VI.
98-86-2 50
3.
6.
i
2420*
75-86-5 16,7
i
EU3
b, i
EU2
16,7
m 0,03
k
4,3
k
b, i i
10
POP II.1. EU3 I.
k b
0,5
I.
EU2
m
I. EU3
b
II.2. k
ANTIMON ÉS SZERVETLEN 19. VEGYÜLETEI Sb 7440-36-0 0,5 2 i III. (Sb-ra számítva) SbH 20. ANTIMON-HIDROGÉN 7803-52-3 0,5 2 II.2. 3 Sb O 21. ANTIMON-TRIOXID 1309-64-4 0,1 0,4 2 3 arzén-hidrogén, lásd: arzin ARZÉN (FÉM) ÉS SZERVETLEN As 7440-38-2 0,01 k, b, i BEM 22. VEGYÜLETEI*** As O 23. ARZÉN-PENTOXID 1303-28-2 0,03 k BEM 2 5 ARZÉN-TRIOXID (lásd: 24. DIARZÉN-TRIOXID) AsH 25. ARZIN 7784-42-1 0,2 0,8 b II.2. 3 (CH ) NH 26. AZIRIDIN 151-56-4 0,9 k 22 27. Azbeszt*** lásd: 1.2.2. BÁRIUM OLDHATÓ 28. VEGYÜLETEI 0,5 i II.1 EU2 (Ba-ra számítva) C H CHO 29. BENZALDEHID 100-52-7 5 10 6 5 (C H ) (NH ) 30. BENZIDIN*** 92-87-5 0,008 k 6 42 22 C H CH Cl 31. BENZIL-KLORID 100-44-7 0,5 0,5 b, i, m 6 5 2 C H COCl 32. BENZOIL-KLORID 98-88-4 2,8 i 6 5 C H 33. BENZOL*** 71-43-2 3 k, b, i BEM 6 6 C H 34. BENZ(a)PIRÉN 50-32-8 0,002 k 20 12 (C H CO) O 35. BENZOIL-PEROXID 94-36-0 5 5 b, i, sz I. 6 5 2 2 benzoil-szuperoxid, lásd: benzoilperoxid bifenil, lásd: difenil BERILLIUM ÉS VEGYÜLETEI 36. Be 7440-41-7 0,002 k (Be-ra számítva) 37. BISZ (KLÓRMETIL-ÉTER) ClCH2OCH2Cl 542-88-l 0,0047 k Br 38. BRÓM 7726-95-6 0,7 b, m I. EU2 2 39. BROMIDOK Br 0,7 0,7 EU1 butanol, lásd: butil-alkohol 2-butanon, lásd: metil-etil-keton CH =CHCH=CH 40. 1,3-BUTADIÉN 106-99-0 1 k, i 2 2 CH (CH ) CH 41. n-BUTÁN 106-97-8 2350 9400 IV. 3 22 3 CH COOC H 42. n-BUTIL-ACETÁT 123-86-4 950 950 i, sz I. 3 4 9 CH =CHCOOC H 43. n-BUTIL-AKRILÁT 141-32-2 11 53 i I. EU3 2 4 9 CH (CH ) OH 44. n-BUTIL-ALKOHOL 71-36-3 45 90 b, i 3 23 butil-celloszolv, lásd: 2butoxietanol butil-glikol, lásd: 2-butoxietanol 111-76II.1. C H OCH CH OH 45. 2-BUTOXIETANOL 98 246 b, i 4 9 2 2 2 EU3 carbaryl, lásd: karbaril celloszolv, lásd: etilén-glikolmonoetil-éter celloszolv-acetát, lásd: etilénglikol-monoetil-éteracetát
11246. 2-(2-BUTOXIETOXI)ETANOL CH3(CH2)3O(CH2)2O(CH2)2OH 67,5 101,2 EU2 34-5 112-0747. 2-BUTOXIETIL-ACETÁT CH3(CH2)3O(CH2)2COOCH3 133 333 b EU3 2 NCNH 48. CIÁNAMID 420-04-2 1 b EU2 2 49. CIÁN-HIDROGÉN HCN 74-90-8 11 44 b, i II.1. CIÁNSÓK (cianidok) (CN-re 50. CN 5 20 b, i II.1. számítva) C H 51. CIKLOHEXÁN 110-82-7 700 II.1. EU2 6 12 C H OH 52. CIKLOHEXANOL 108-93-0200 800 b, i, sz II.1. 6 11 II.1. C H O 53. CIKLOHEXANON 108-94-140,8 81,6 b, i 6 10 EU3 C H NH 54. CIKLOHEXIL-AMIN 108-91-8 40 40 m V. 6 11 2 C H 55. 1,3-CIKLOPENTADIÉN 542-92-7 200 i 5 6 56. CINK-OXID ZnO 1314-13-2 5 resp 20 resp i III. CINK-KROMÁTOK köztük 57. kálium-cink-kromát [Cr(VI)-ra 0,01 k számítva] CIRKÓNIUM VEGYÜLETEI (Zr58. 5 20 III. ra számítva) C H C b VI. PIC 59. DDT 50-29-3 1 resp 1 resp 14 9 15 17702-41B H 60. DEKABORÁN 0,3 0,3 b, i I. 10 14 9 4,4’-diaminobifenil, lásd: benzidin 101-77C H N 61. 4,4’-DIAMINODIFENILMETÁN 0,81 k 13 14 2 9 C H N O PS 62. DIAZINON 333-41-5 0,1 0,4 b III. 12 21 2 3 As O 63. DIARZÉN-TRIOXID 1327-53-3 0,1 k BEM 2 3 CH N 64. DIAZOMETÁN 334-88-3 0,01 k 2 2 DIBENZO-p-DIOXIN 2,3,7,8- C H Cl O 65. 1746-01-6 POP 12 4 4 2 TETRAKLÓR DIBENZO-DIOXIN ÉS -FURÁN, 66. POP POLIBRÓMOZOTT C H Br 0,8 k, b, m PIC 67. 1,2-DIBRÓMETÁN 106-93-4 2 4 2 C H Br Cl 68. 1,2-DIBRÓM-3-KLÓRPROPÁN 3 5 2 96-12-8 0,01 k C H Cl O 69. DIELDRIN 60-57-1 0,25 resp 1 resp POP, PIC 12 8 6 NH(C H ) 70. DIETIL-AMIN 109-89-7 15 30 b, m V. EU2 2 52 dietilénoximid, lásd: morfolin NH(CH CH NH ) 71. DIETILÉN-TRIAMIN 111-40-0 4 4 b, m, sz 2 2 22 (CH CH ) O 72. DIETIL-ÉTER 60-29-7 308 616 b, i, sz II.1. EU3 3 22 (C H O) SO 73. DIETIL-SZULFÁT 64-67-5 0,2 k 2 5 2 2 (C H ) 74. DIFENIL 92-52-4 1 b, i, sz 6 52 difenilmetán-4,4’-diizocianát (MDI), lásd: diizocianátok 75. DIFOSZFOR-PENTASZULFID P2S5 1314-80-3 1 EU2 P O 76. DIFOSZFOR-PENTOXID 1314-56-3 1 m II.1. EU2 20 5 117-8177. DI(2-ETILHEXIL)-FTALÁT C6H4(COO)2(C8H17)2 10 40 b III. 7 7783-07H Se 78. DIHIDROGÉN-SZELENID 0,07 0,17 I. EU3 2 5
79. DIIZOCIANÁTOK difenilmetán-4,4’-diizocianát CH (C H NCO) 2 6 4 2 (MDI) (CH ) (NCO) hexametilén-diizocianát (HDI) 26 2 naftilén-diizocianát (NDI)
C H (NCO) 10 6 2
S Cl 2 2 C H N Cl 81. 3,3’-DIKLÓRBENZIDIN 12 10 2 2 C H Cl 82. 1,2-DIKLÓRBENZOL 6 4 2 C H Cl 83. 1,3-DIKLÓRBENZOL 6 4 2 C H Cl 84. 1,4-DIKLÓRBENZOL 6 4 2 diklórdifluormetán F12, lásd: freonok p,p-diklórdifeniltriklóretán, lásd: DDT Cl CH CH 85. 1,1-DIKLÓRETÁN 2 2 2 ClCH CH Cl 86. 1,2-DIKLÓRETÁN 2 2 Cl HC=CH 87. 1,1-DIKLÓRETILÉN*** 2 80. DIKÉN-DIKLORID
88. 89. 90. 91.
92. 93. 94. 95. 96.
101-68-8 0,05
0,05
i, sz
I.
822-06-0 0,035 3173-720,09 6 10025-676 9 91-94-1
0,035
i, sz
I.
0,09
i, sz
I.
95-50-1 122
m
24 0,03 306
541-73-1 20
HCON(CH ) 32
306
75-34-3 412
824*
EU3
b
107-06-2
10
EU3 k, i
i
II.1. b, i
II.2.
b
III.
i
VI.
VI. II.1. b, i EU3 b, m, sz V. EU3 b, i, sz II.1.
120
b, i
dimetil-keton, lásd: aceton 98. 1,2-DIMETILHIDRAZIN
CH NHNHCH 540-73-8 3 3 (CH ) NNH 99. N,N-DIMETILHIDRAZIN 57-14-7 32 2 C H O S 100. DIMETIL-SZULFÁT 77-78-1 2 6 4 Ni O 101. DINIKKEL-TRIOXID 1314-06-3 2 3 534-52CH C H (NO ) OH 102. DINITRO-o-KREZOL 0,2 3 6 2 22 1 DINITRO-BENZOL minden C H (NO ) 103. 1 6 4 22 izomer 10024-97N O 104. DINITROGÉN-OXID 180 2 2 C H N O 105. DINOSZEB ÉS SÓI 88-85-7 10 12 2 5 O(CH CH ) O 106. 1,4-DIOXÁN 123-91-1 10 2 22 m-dioxibenzol, lásd: rezorcin
II. 1. EU3
80
106-46-7 122
68-12-230
k b, i
75-35-4 8 32 540-591,2-DIKLÓRETILÉN ClHC=CHCl 790 3160 0 94-75Cl C H OCH COOH 2,4-DIKLÓRFENOXIECETSAV 1 4 2 6 3 2 7 diklórfluormetán F21, lásd: freonok C H Cl O P DIKLÓRFOSZ (DDVP) 62-73-7 0,9 3,6 4 7 2 4 CH Cl DIKLÓRMETÁN 75-09-2 10 10 2 2 diklórtetrafluoretán F114, lásd: freonok ClCH CH(Cl)CH 1,2-DIKLÓRPROPÁN 78-87-5 50 50 2 3 127-19CH CON(CH ) N,N-DIMETILACETAMID 36 72 3 32 5 (CH ) NH DIMETIL-AMIN 124-40-3 3,8 9,4 32 dimetilanilin, lásd: xilidin 121-69C H N(CH ) N,N-DIMETILANILIN 25 100 6 5 32 7 (CH ) O DIMETIL-ÉTER 115-10-6 1920 7680* 32
97. N,N-DIMETILFORMAMID
I.
1,2
k
1,2
k
EU3 II.1. BEM
0,1
k, b, m
0,1
k
0,8
b, i, sz II.1.
2
b
720 PIC 10
b, i
VI.
C H O 107. 1,3-DIOXOLÁN 646-06-0 10 10 3 6 2 DIVANÁDIUM-PENTOXID 1314-62V O 108. 0,05 resp0,2 resp 2 5 (V-ra számítva) 1 CH COOH 109. ECETSAV 64-19-7 25 25 3 (CH CO) O 110. ECETSAV-ANHIDRID 108-24-7 20 20 3 2 etántiol, lásd: etilmerkaptán epiklórhidrin, lásd: 1-klór-2,3epoxipropán C H Cl O 111. ENDRIN 72-20-8 12 8 6 CH COOC H 112. ETIL-ACETÁT 141-78-6 1400 1400 3 2 5 CH =CHCOOC H 113. ETIL-AKRILÁT 140-88-5 10 10 2 2 5 CH CH OH 114. ETIL-ALKOHOL 64-17-5 1900 7600 3 2 CH CH NH 115. ETIL-AMIN 75-04-7 9,4 9,4* 3 2 2 C H CH CH 116. ETIL-BENZOL 100-41-4 442 884 6 5 2 3 etilén-alkohol, lásd: etilén-glikol CH CH Br 117. ETIL-BROMID 74-96-4 50 50 3 2 HOCH CH OH 118. ETILÉN-GLIKOL 107-21-1 52 104 2 2 etilén-glikol-monobutil-éter, lásd: 2-butoxietanol ETILÉN-GLIKOL110-80C H O(CH ) OH 119. 19 76 2 5 22 MONOETIL-ÉTER 5 ETILÉN-GLIKOL111-15C H O(CH ) COOCH 120. MONOETIL-ÉTER27 108 2 5 22 3 9 ACETÁT ETILÉN-GLIKOL109-86CH O(CH ) OH 15 60 121. 3 22 4 MONOMETIL-ÉTER ETILÉN-GLIKOL110-49CH O(CH ) COOCH 122. MONOMETIL-ÉTER25 100 3 22 3 6 ACETÁT etil-glikol, lásd: etilén-glikolmonoetil-éter etil-glikol-acetát, lásd: etilénglikol-monoetil-éteracetát etil-hidroszulfid, lásd: etilmerkaptán etilén-imin, lásd: aziridin etilén-bromid, lásd: vinil-bromid etilén-klorid, lásd: vinil-klorid C H O 123. ETILÉN-OXID 75-21-8 1,8 2 4 C H Cl 124. ETIL-KLORID 75-00-3 268 2 5 CH CH SH 125. ETIL-MERKAPTÁN 75-08-1 1 1 3 2 etil-szulfhidrát, lásd: etilmerkaptán etil-tioalkohol, lásd: etil-merkaptán 2-etoxietanol, lásd: etilén-glikolmonoetil-éter fenilbenzol, lásd: difenil Fapor, lásd: 1.2.1. 126. EZÜST, fém Ag 7440-22-4 0,1 0,4* EZÜST OLDHATÓ 127. 0,01 VEGYÜLETEI (Ag-re számítva)
VI. i, sz
II.2.
m
I. EU1 m
b
I.
POP i, sz
I.
b, i, sz I. IV. i b, i
V. EU3 I. BEM EU3 VI.
b, i
I. EU3
b, i
II.1.
b, i
II.1.
b, i
II.1.
b, i
II.1.
k, i, sz EU2 i
V.
EU3 EU2
C H C(CH )=CH 98-83-9 246 492 6 5 3 2 C H OH 129. FENOL 108-95-2 7,8 7,8* 6 5 F 130. FLUOR 7782-41-4 1,58 3,16 2 FCH CONH 131. FLUORACETAMID 640-19-7 2 2 fluor-hidrogén, lásd: hidrogénfluorid 128. 2-FENIL-PROPÉN
132. FLUORIDOK (F-ra számítva)
F
fluotan, lásd: halotán 133. FORMALDEHID
HCHO
2,5
10*
50-00-0 0,6 0,6 13171-21FOSZFAMIDON (izomerek 6 23783C H ClNO P 134. keveréke) CISZ izomer 10 19 5 98-4 297TRANSZ izomer 99-4 PH 135. FOSZFIN 7803-51-2 0,14 0,28 3 136. FOSZFOR P 7723-14-0 0,1 0,1 foszfor-hidrogén, lásd: foszfin foszforsav-anhidrid, lásd: difoszfor-pentoxid foszfortrihidrid, lásd: foszfin 10026-13PCl 137. FOSZFOR-PENTAKLORID 1 5 8 PCl 138. FOSZFOR-TRIKLORID 7719-12-2 3 3 3 COCl 139. FOSZGÉN 75-44-5 0,08 0,4 2 FREONOK (FLUOROKARBONOK) Magyarországon CCl F 140. F 11, triklórfluormetán 75-69-4 3 betiltott Magyarországon CCl F 141. F 12, diklórfluormetán 75-71-8 2 2 betiltott CHCl F 142. F 21, diklórfluormetán 75-43-4 43 172 2 CHClF 143. F 22, klórdifluormetán 75-45-6 3600 14 400* 2 Magyarországon F113, 1,1,2-triklór-1,2,2C Cl F 144. 76-13-1 2 3 3 betiltott trifluoretán F114, 1,2-diklór-1,1,2,2Magyarországon Cl FCCF 145. 76-14-2 2 2 tetrafluoretán betiltott C H ClF 146. F142b, 1-klór-1,1-difluoretán 2 3 75-68-3 4170 16 680 2 C H (CO) O 147. FTÁLSAV-ANHIDRID 85-44-9 1 1 6 4 2 furál, lásd: furfurol furfurilaldehid, lásd: furfurol C H OCH OH 148. FURFURIL-ALKOHOL 98-00-0 40 40 4 3 2 C H OCHO 149. FURFUROL 98-01-1 20 4 3 gamma HCH, lásd: lindán glikol, lásd: etilénglikol halán, lásd: halotán C HBrClF 150. HALOTÁN 151-67-7 40 160 2 3 151. HANGYASAV HCOOH 64-18-6 9 HCH (l,2,3,4,5,6608-73152. HEXAKLÓRCIKLOHEXÁN) (izomerek C6H6Cl6 1 keveréke) C H Cl 153. HEPTAKLÓR 76-44-8 10 5 7 CH (CH ) CH 154. n-HEPTÁN 142-82-52000 8000* 3 25 3
b, m m
EU3 I. BEM EU3 I. EU3 PIC
II.2. BEM EU3
b, i
b, m, sz VI. b
PIC
i
I. EU2 I.
i
m
EU2
m m
I. II.1. EU3
II.1 IV. EU3
IV. i, sz
I.
i, sz, b I. b, i, sz
m
II.1. I. EU2 PIC
b
POP, PIC EU3
CH (CH ) COCH 3 24 3 CH (CH ) CH 156. HEPTÁN-3-ON 3 24 3 2-hexanon, lásd: metil-butil-keton C Cl 157. HEXAKLÓRBENZOL 6 6 H N(CH ) NH 158. HEXAMETILÉN-DIAMIN_ 2 26 2 155. 2-HEPTANON
159. n-HEXÁN
CH (CH ) CH 3 24 3
hexametilén-diizocianát, lásd: diizocianátok hidrogén-cianid, lásd: cián-hidrogén hidrogénfoszfid, lásd: foszfin H NNH 160. HIDRAZIN 2 2 161. HIDROGÉN-BROMID
HBr
162. HIDROGÉN-FLUORID
HF
110-43238 0 106-35-4 95
b
476 *
EU3
118-74-1
k
124-09-4 2,3
7664-39-3 1,5
POP, PIC
m, b II.1. b, i BEM EU2
110-54-3 72
302-01-2 10035-106
EU3
0,13
k
6,7
m
I. EU3
2,5
b, m
1. BEM EU3
HIGANY SZERVES 163. VEGYÜLETEI*** (Hg-ra 0,01 0,04 számítva) HIGANY ÉS SZERVETLEN 7439-97164. VEGYÜLETEI*** (Hg-ra Hg 0,08 0,32 6 számítva) izociánsav-metil-észter, lásd: metil-izocianát CH (CH ) OH 1440 165. IZOAMIL-ALKOHOL 123-51-3 360 3 24 (CH ) CHCH CH 166. IZOPENTÁN 78-78-4 3000 32 2 3 123-92CH COO(CH ) CH(CH ) 167. IZOPENTIL-ACETÁT 270 540 3 22 32 2 (CH ) HCOOCH 168. IZOPROPIL-ACETÁT 108-21-4840 840 32 3 izopropilbenzol, lásd: kumol J 169. JÓD 7553-56-2 1 1 2 KADMIUM ÉS SZERVETLEN 7440-43170. VEGYÜLETEI*** -CdF2, CdCl2, Cd 0,015 9 CdO kivételével (Cd-ra számítva) CdF 171. KADMIUM-FLUORID 7790-79-6 0,05 2 10108-64CdCl 172. KADMIUM-KLORID 0,05 2 2 173. KADMIUM-OXID CdO 1306-19-0 0,05 174. KALCIUM-CIÁNAMID NCNCa 156-62-7 1 4 Ca(OH) 175. KALCIUM-HIDROXID 1305-62-0 5 2 CaCO 176. KALCIUM-KARBONÁT 1317-65-3 10 3 13765-19CaCrO 177. KALCIUM-KROMÁT 0,05 4 0 178. KALCIUM-OXID CaO 1305-78-8 5 5 CaSO 179. KALCIUM-SZULFÁT 7778-18-9 6 resp 4 180. KÁLIUM-HIDROXID KOH 1310-58-3 2 2 105-60HN(CH ) CO 181. e-KAPROLAKTÁM 10 40 25 2 2425-06C H Cl NO S 182. KAPTAFOL 0,1 10 9 4 2 1 C H NO 183. KARBARIL 63-25-2 1 12 11 2 karbolsav, lásd: fenol
b, sz
sz, b
III. III. BEM. PIC
II.1. EU2 i
EU3
i
I.
i, sz, b
I.
k
BEM
k
BEM
k
BEM
k b, i
BEM III. EU1
k
BEM I.
m
I.
i
EU3
k
PIC
184. KÉN-DIOXID
SO
2
7446-09-5 5
5
H S 7783-06-4 14 14 2 H SO 186. KÉNSAV 7664-93-9 1 1 2 4 Cl 187. KLÓR 7782-50-5 1,5 2 ClC H NH 188. 4-KLÓRANILIN 106-47-8 0,2 0,8 6 4 2 C H Cl 189. KLÓRBENZOL 108-90-7 23 70 6 5 C H Cl O 190. KLÓRBENZILÁT 510-15-6 16 14 2 3 126-99191. 2-KLÓR-1,3-BUTADIÉN CH2=C(Cl)CH=CH2 18 72 8 klórdifluoretán F142B, lásd: freonok klórdifluormetán F22, lásd: freonok klórfluormetán F31, lásd: freonok C H C 192. KLÓRDÁN 57-74-9 10 6 18
m
I.
i
V.
m
I.
185. KÉN-HIDROGÉN
193. 1-KLÓR-2,3-EPOXIPROPÁN
ClCH C H O 2 2 3 CHCl 3
194. KLOROFORM*** kloroprén, lásd: 2-klór-1,3butadién KOBALT ÉS SZERVETLEN 195. VEGYÜLETEI Co (Co-ra számítva) KREZOL (izomerek CH C H OH 196. 3 6 4 keveréke) KRÓM (fém), SZERVETLEN 197. KRÓM(II) és KRÓM(III) Cr VEGYÜLETEK (nem oldható) Egyéb szervetlen krómvegyületek 198. [a króm VI vegyületek kivételével]Cr (Cr-ra számítva) Cr (CrO ) 199. KRÓM(III)-KROMÁT 2 43 CrO 200. KRÓM-TRIOXID 3 C H CH(CH ) 201. KUMOL 6 5 32 SiO 202. kvarc, lásd: 1.2.1. 2 LINDÁN (γ-HCH) (1,2,3,4,5,6-γ- C H Cl 203. 6 6 6 Hexaklórciklohexán) 204. LÍTIUM-HIDRID LiH 205. MAGNÉZIUM-OXID MgO CH=CH(CO) O 206. MALEINSAV-ANHIDRID 2 MANGÁN ÉS SZERVETLEN SÓI (mangán207. Mn tetroxid kivételével, Mn-ra számítva) C H NO PS 208. METAMIDOFOSZ 2 8 2 CH COOCH 209. METIL-ACETÁT 3 3 CH =CHCOOCH 210. METIL-AKRILÁT 2 3 CH OH 211. METIL-ALKOHOL 3 C H N 212. 2-METILAZIRIDIN 3 7 CH Br 213. METIL-BROMID 3
i
k, sz, b II.1. EU2 PIC i
b
106-89-8 10
7440-48-40,1
0,4
1319-7722 3
22
2
2
24613-896 1333-82-0 98-82-8 100
0,05 0,05
II.1.
POP, PIC k, b, m, sz VI.
1,9
67-66-3 10
0,5
I. EU2
i, sz
BEM
m,
I. EU1
i, sz
BEM EU2
i, sz
BEM
k
BEM
k
BEM
250
b, i
EU3
2
b, i
III. PIC
14808-60-7 58-89-9 0,5 7580-67-8 0,025 1309-48-4 6 resp 108-31-60,4
EU1 i m, sz I.
24 resp 0,4
7439-96-5 5
20
10265-926 79-20-9 610
2440
96-33-3 18
18
b, i
b, sz, i I.
67-56-1 260 75-55-8 74-83-9 10
5 10
PIC
b, i, sz I. II. 1. b, i EU2 k b, i
VI.
CH CO(CH ) CH 591-78-6 21 84 3 23 3 626-38215. 1-METILBUTIL-ACETÁT CH3COOCH(CH3)(CH2)2CH3 270 540 0 1-METOXI-2-PROPIL- CH COOCH(CH )CH OCH 108-65216. 275 550 3 3 2 3 ACETÁT 6 metil-celloszolv, lásd: etilénglikol-monometil-éter metilcelloszolv-acetát, lásd: etilén-glikol monometil-éter-acetát etil-cianid, lásd: acetonitril CH COCH CH 217. METIL-ETIL-KETON 78-93-3 600 900 3 2 3 metilén-klorid, lásd: diklórmetán metil-glikol, lásd: etilén-glikolmonometil-éter metil-glikol-acetát, lásd: etilén-glikol-monometil-éteracetát 541-85CH CH COCH CH CHC H 218. 5-METILHEPTÁN-3-ON 53 106 3 2 2 3 2 5 5 C H O 219. 5-METILHEXÁN-2-ON 110-12-3 230 * 7 14 CH NCO 220. METIL-IZOCIANÁT 624-83-9 0,024 0,024 3 metil-karbamid, lásd: metilizocianát metilkarbonimid, lásd: metil-izocianát CH Cl 221. METIL-KLORID 74-87-3 105 420 3 metilkloroform, lásd: 1,1,1triklóretán CH SH 1 222. METIL-MERKAPTÁN 74-93-1 1 3 CH =C(CH )COOCH 223. METIL-METAKRILÁT 80-62-6210 210 2 3 3 2-metoxietanol, lásd: etilén-glikolmonometil-éter 4.4’-metiléndianilin, lásd: 4,4’diaminodifenilmetán 2-metoxianilin, lásd: o-anizidin 298-00NO C H OPS(CH O) 224. METIL-PARATION 0,2 2 6 4 3 2 0 4-METILPENTÁN-2-ON C H O 225. 108-10-1 83 208 6 12 (Izobutil-metil-keton) 111-77CH O(CH ) O(CH ) OH 226. 2-(2-METOXIETOXI)ETANOL 50,1 3 22 22 3 (2-METOXIMETILETOXI)34590C H O 227. PROPANOL (Dipropilén-glikol308 308* 7 16 3 94-8 monometil-éter) 107-98CH OCH CHOHCH 228. 1-METOXIPROPÁN-2-OL 375 568 3 2 3 2 229. MEZITILÉN (trimetilbenzolok) C6H3(CH3)3 108-67-8 100 * C Cl 230. MIREX 2385-85-5 10 12 MOLIBDÉN OLDHATÓ 231. 5 20 VEGYÜLETEI (Mo-ra számítva) MOLIBDÉN OLDHATATLAN 232. 15 60 VEGYÜLETEI (Mo-ra számítva) 6923-22C H NO P 233. MONOKROTOFOSZ 0,25 7 14 5 4 O(CH ) NH 234. MORFOLIN 110-91-8 36 72 24 C H 91-20-3 50 235. NAFTALIN 10 8 naftilén-diizocianát, lásd: 214. METIL-BUTIL-KETON
b, i
II.1. EU3 EU3
b, i
II.1. EU3
EU3 EU3 b, i, sz I.
II.1.
i
V. b, i, sz I.
b, sz
PIC EU3 EU2 EU3
b i b
EU3 EU3 POP III. III.
b
PIC
b, m
I. EU2
b, i
EU1
diizocianátok narkotán, lásd: halotán 236. 2-NAFTIL-AMIN
C H N 10 9 NaN 3 NaOH (CH )C 4
237. NÁTRIUM-AZID 238. NÁTRIUM-HIDROXID 239. NEOPENTÁN NIKKEL (fém) (Ni-re 240. számítva) NIKKEL-DIOXID (Ni-re 241. számítva) NIKKEL-OXID (Ni-re 242. számítva) NIKKEL-SZULFID (Ni-re 243. számítva)
Ni NiO
246. 4-NITROANILIN p-nitroanilin, lásd: 4-nitroanilin 247. NITROBENZOL
2
NiO
1313-99-1
NiS
244. NIKKEL-TETRAKARBONIL 245. NIKOTIN
91-59-9 0,005 k 26628-220,1 0,3 8 1310-73-2 2 2 m 463-82-1 3000 7440- 070,1 0,1 sz 0 12035-360,1 k, sz 8
Ni(CO)
4
C H N 10 14 2 O NC H NH 2 6 4 2
16812-547 13463-390,15 3 54-11-5 0,5 100-01-6 6
EU3 I. EU2 BEM BEM
0,1
k, sz
BEM
0,1
k, sz
BEM
0,15
b
VI.
b, i
II.1. EU2 b, i
C H NO 98-95-3 1 b, i II.1. EU2 6 5 2 ClC H NO 248. 4-NITROKLÓRBENZOL 100-00-50,5 2 b 6 4 2 C H NO 249. 2-NITRONAFTALIN 581-89-5 0,25 k 10 7 2 CH (CH ) NO 250. 1-NITROPROPÁN 108-03-2 10 i, b 3 22 2 CH CH(NO )CH 251. 2-NITROPROPÁN 79-46-9 18 k 3 2 3 10102-44NO m 252. NITROGÉN-DIOXID 9 9 I. 2 0 10102-43253. NITROGÉN-MONOXID NO 30 EU1 9 C H (ONO ) 254. NITROGLICERIN 55-63-0 0,5 2 b, i, sz II.1. 3 5 23 255. OKTÁN (összes izomer) CH3(CH2)6CH3 111-65-9 2350 9400 i II.1. 256. OLAJ (ásványi) KÖD 5 k ÓLOM és SZERVETLEN 7439-92- 0,15** 0,6 0,2 257. Pb i III. BEM VEGYÜLETEI (Pb-ra számítva) 1 0,05 resp resp Pb(C H ) 258. ÓLOM-TETRAETIL 78-00-2 0,05 0,2 b, i II.1. 2 54 Pb(CH ) 259. ÓLOM-TETRAMETIL 75-74-l 0,05 0,2 b, i II.1. 34 ÓN SZERVES VEGYÜLETEI*** 260. 0,1 0,4 b, i II.1. (Sn-ra számítva) ÓN SZERVETLEN 261. 2 8 b, i II.1. EU1 VEGYÜLETEI (Sn-ra számítva) 7664-38H PO 262. ORTOFOSZFORSAV 1 2 EU3 m 3 4 2 263. OXÁLSAV HOOCCOOH 144-62-7 1 EU2 OZMIUM-TETROXID (Os-ra OsO 20816-12264. 0,002 0,002 m, b 4 számítva) 0 O 265. ÓZON 10028-15-60,2 0,2 i I. 3 1910-42C H Cl N 266. PARAKVÁT-DIKLORID 0,1 0,1 I. b, i 12 14 2 2 5 paraquat-diklorid, lásd: parakvátdiklorid C H O NSP 267. PARATION 56-38-2 0,1 b PIC 10 14 5 PBB-k*** Hexabróm-1,1’C H Br C H Br 36355-01268. PIC 12 4 6 12 2 6 8 27858bifenil Oktabróm-1,1’-
bifenil Dekabróm-1,1’-bifenil C Br 12 10
07-7 13654-096 11097-69PCB-k POLIKLÓROZOTT 269. 1 1336-36BIFENILEK*** 3 61788-33270. POLIKLÓROZOTT TERFENILEK 8 271. PENTAKLÓRFENOL ÉS SÓI*** C6Cl5OH 87-86-5 0,001 1321-64C H Cl 272. PENTAKLÓRNAFTALIN 0,5 2 10 3 5 8 CH (CH ) CH 273. n-PENTÁN 109-66-0 2950 3 23 3 628-63CH COO(CH ) CH 274. PENTIL-ACETÁT 270 540 3 24 3 7 620-11CH COOCH(C H )C H 275. 3-PENTIL-ACETÁT 270 540 3 2 5 2 5 1 C H CH (NO ) 276. PIKRINSAV 88-89-1 0,1 0,1 6 2 3 23 C H N 277. PIPERAZIN 110-85-0 0,1 0,3 4 10 2 278. PIRETRUM 8003-34-7 1 C H N 279. PIRIDIN 110-86-1 15 60 5 5 porok (szálló porok) egyéb porok, lásd: 1.2.1. 280. PLATINA FÉM Pt 7440-06-4 1 PLATINA OLDHATÓ 281. VEGYÜLETEI (Pt-ra 0,002 számítva) 282. PORTLAND CEMENT 65997-15-1 10 CH CH COOH 283. PROPIONSAV 79-09-4 31 62 3 2 CH (CH ) COOCH 284. PROPIL-ACETÁT 109-60-4840 840 3 22 3 CH CH(OH)CH 285. 2-PROPIL-ALKOHOL 67-63-0 500 2000 3 3 propilén-imin, lásd: metilaziridin CH C H O 286. PROPILÉN-OXID 75-56-9 5 3 2 3 C H O 287. 1,3-PROPIOLAKTON 57-57-8 1,5 3 4 2 C H (OH) 288. REZORCIN 108-46-3 45 6 4 2 rezorcinol, lásd: rezorcin RÉZ és vegyületei (Cu-re 289. Cu 7440-50-8 1 4 számítva) 290. RÉZ, FÜST Cu 7440-50-8 0,1 0,4 Rostszerkezető porok, lásd: 1.2.2. 7697-37HNO 291. SALÉTROMSAV 2,6 3 2 292. SÓSAV HCl 7647-01-0 8 16 Szelén-hidrogén, lásd: dihidrogénszelenid SrCrO 293. STRONCIUM-KROMÁT 7789-06-2 0,05 4 SZELÉN-VEGYÜLETEK (Se-re 294. 0,1 0,4 számítva) CO 295. SZÉN-DIOXID 124-38-9 9000 2 CS 296. SZÉN-DISZULFID 75-15-0 30 120 2 297. SZÉN-MONOXID CO 630-08-0 33 66 szén-oxi-klorid, lásd: foszgén Magyarországon CCl 298. SZÉN-TETRAKLORID*** 56-23-5 4 betiltott
POP POP és PIC PIC b, i
PIC
b, i, sz II.2. IV.EU2 i
EU3
i
EU3
b, i, sz I. EU1 EU3 EU2 b, i, sz II.1.
EU1 i, sz
m
EU3 b, i
I.
b, i
II.1.
k, b, i k b, i
EU2 II.1. II.1.
i, m i, m
I. EU2 I. EU3
k i
III. BEM EU2
b, i, m II.1. II.1.
sztibin, lásd: antimon-hidrogén 299. SZULFOTEP
(C H ) P S O 2 54 2 2 5 C H CH=CH 6 5 2
3689-240,l 5 100-42-5 50
0,4*
300. SZTIROL 50 talkum, lásd: 1.2.1. és 1.2.2. TALLIUM OLDHATÓ 301. 0,1 0,4 VEGYÜLETEI (TI-ra számítva) 625-16302. TERC-AMIL-ACETÁT CH3COOC(CH3)2C2H5 270 540 1 303. TERPENTIN 8006-64-2 560 560 109-99(CH ) O 304. TETRAHIDROFURÁN 150 300 24 9 1,2,3,6-tetrahidro-N-(1,1,2,2tetraklór etiltio)ftálimid, lásd: kaptafol Cl CHCHCl 305. 1,1,2,2-TETRAKLÓRETÁN*** 79-34-5 7 2 2 127-18Cl C=CCl 306. TETRAKLÓRETILÉN 50 50 2 2 4 tetraklórmetán, lásd: szén-tetraklorid timföld, lásd: alumínium-oxid HSCH COOH 307. TIOGLIKOLSAV 68-11-1 4 2 308. TOLUOL
C H CH 6 5 3
108-88-3 190
380
EU3 i
VI. BEM
b, i
III. EU3
i, sz, b I. II.2. b, i EU3
b b
VI.
b, m II.2. b, i BEM EU2 0,035 k, i, sz
309. TOLUOL-2,4-DIIZOCIANÁT CH3C6H3(NCO)2 584-84-9 CH C H (NOCO) 310. TOLUOL-2,6-DIIZOCIANÁT 91-08-7 0,035 k, i, sz 3 6 3 2 CH C H NH 311. 2-TOLUIDIN 95-53-4 0,5 k, i, b 3 6 4 2 CH C H NH 312. 3-TOLUIDIN 108-44-1 9 b 3 6 4 2 CH C H NH 313. 4-TOLUIDIN 106-49-0 1 4 b 3 6 4 2 314. TOXAFÉN 8001-35-2 b, i POP N(C H ) 315. TRIETIL-AMIN 121-44-8 8,4 12,6 b, i, m V. EU3 2 53 TRIKLÓRBENZOL (minden 12002-48C H Cl b 316. 38 152 III. 6 3 3 izomer) 1 120-82C H Cl 317. 1,2,4-TRIKLÓRBENZOL 15,1 37,8 b EU3 6 3 3 1 II.2. CH CCl 318. 1,1,1-TRIKLÓRETÁN*** 71-55-6 555 1110 b, i 3 3 EU3 79-00ClCH CHCl 319. 1,1,2-TRIKLÓRETÁN*** Magyarországon betiltott 2 2 5 Cl C=CHCl 320. TRIKLÓRETILÉN 79-01-6 270 540 sz BEM 2 2,4,5-TRIKLÓRFENOXIECETSAV Cl C H OCH COOH 93-76II.2. 321. 10 40 b, i 3 6 2 2 2,4,5-T 5 PIC triklórfluormetán F11, lásd: freonok 1321-65C H Cl 322. TRIKLÓRNAFTALIN 5 b, i, sz 10 5 3 9 triklórtrifluoretán F113, lásd: freonok N(CH ) 323. TRIMETILAMIN 75-50-3 12,3 36,9 m, sz 33 526-73C H (CH ) 324. 1,2,3-TRIMETILBENZOL 100 * EU3 6 3 33 8 C H (CH ) 325. 1,2,4-TRIMETILBENZOL 95-63-6 100 * EU3 6 3 33 12035-72Ni S 326. TRINIKKEL-DISZULFID 0,01 k, sz 3 2 2 118-96CH C H (NO ) 0,36 b II.1. 327. TRINITROTOLUOL 0,09 3 6 2 23 7
vanádium-pentoxid, lásd: divanádium-pentoxid 328. TRI-o-KREZIL-FOSZFÁT (CH3C6H4)3PO4 TRISZ(2,3-DIBRÓMPROPIL)- C H Br O P 329. 9 15 6 4 FOSZFÁT*** 330. VAS(II)-OXID FeO Fe O 331. VAS(III)-OXID 2 3 CH =CHBr 332. VINIL-BROMID 2 CH =CHCl 333. VINIL-KLORID*** 2 334. XILOL(ok) 335. m-XILOL 336. p-XILOL 337. o-XILOL 338. XILIDIN(ek)
C H (CH ) 6 4 32 C H (CH ) 6 4 32 C H (CH ) 6 4 32 C H (CH ) 6 4 32 (CH ) C H NH 32 6 3 2
78-30-8 0,1
b, i, sz
126-72-7
PIC
1345-25-1 6 resp 1309-37-1 6 resp 593-60-2
22
k
75-01-4 1330-20221 7 108-38-3 221
7,77
k
106-42-3 221
442
b
EU3
442
b
EU3
442
b
EU3
95-47-6 221 442 1300-7325 8
b
EU3 b
Magyarázat: resp: respirábilis por; bırön át is felszívódik. Az ÁK-értékek a veszélyes anyagoknak ezt a tulajdonságát, illetve az ebbıl b: származó expozíciót csak a levegıben megengedett koncentrációjuk mértékének megfelelıen veszik figyelembe; i: ingerlı anyag (izgatja a bırt, nyálkahártyát, szemet vagy mindhármat); k: rákkeltı; m: maró hatású anyag (felmarja a bırt, nyálkahártyát, szemet vagy mindhármat); túlérzékenységet okozó (szenzibilizáló) tulajdonságú anyag (az anyagra érzékeny egyéneken sz: „túlérzékenységen” alapuló bır-, légzırendszeri, esetleg más szervet/szervrendszert károsító megbetegedést okozhat); ezen fogalmakat az egyes veszélyes anyagok es veszélyes készítmények behozatalával, illetve PIC, POP kivitelével összefüggı bejelentési es elızetes tájékoztatáson alapuló jóváhagyási eljárásról szóló EüM-FVM-KöM-GM együttes rendelet tartalmazza; „Európai indikatív” határértékek (96/94/EK, 2000/39/EK), amelyeknél nincs csúcskoncentráció * megadva. Ezekben az esetekben jelen melléklet 1.3. pontja szerint kell eljárni; ** 98/24/EK irányelvben közölt érték; az anyagra vonatkozó korlátozásokat a veszélyes anyagok és veszélyes készítményekkel kapcsolatos *** egyes tevékenységek korlátozásáról szóló EüM-KöM együttes rendelet tartalmazza; EU1 91/322/EGK irányelvben közölt érték; EU2 2006/15/EK irányelvben közölt érték; EU3 2000/39/EK irányelvben közölt érték; BEM biológiai expozíciós mutató. 3 milligram légköbméterenként, 20 °C-on és 101,3 KPa légköri nyomáson mg/m Megjegyzés: a nem gız/gázállapotú toxikus anyagok határértékei a belélegezhetı porfrakcióra vonatkoznak (MSZ EN 481). 1.2. Szálló porok - ásványi, szerves 3 1.2.1. Szemcsés szerkezető porok megengedett koncentrációi mg/m -ben Megnevezés Talkum (azbesztmentes) Kvarc Krisztobalit Tridimit Fapor
3 Megengedett koncentráció, mg/m -ben Totális (belélegezhetı) Respirábilis 2 0,15 0,15 0,15 5
Egyéb inert porok*
10
6
* Megjegyzés: Nincs egészségkárosító (pl. mutagén, rákkeltı, fibrogén, mérgezı, allergizáló, irritatív, egyéb mérgezı) hatása. 3 1.2.2. Rostszerkezető porok megengedett koncentrációi rost/cm -ben Megnevezés (CAS-számok)
3 Megengedett koncentráció (rost/cm ) 0,1 (idıvel súlyozott átlag 8 órára vonatkoztatva)
Azbeszt
aktinolit (77536-66-4)
Egyéb rostszerkezető porok
amozit (12172-73-5) antofillit (77536-67-5) krizotil (12001-29-5) krokidolit (12001-28-4) tremolit (77536-68-6) akár magában, akár elegyítve betiltott* Üveg, ásvány, kerámia, mőanyag
1,0
* Az azbeszt valamennyi formájának elıállítása, felhasználása Magyarországon tiltott. [Lásd: 41/2000. (XII. 20.) EüM-KöM együttes rendelet] 1.3. Az egyes anyagok csúcskoncentráció szerinti besorolása jellemzı tulajdonságaik alapján CSÚCSKONCENTRÁCIÓ IDİTARTAMA MŐSZAKONKÉNTI ÉRTÉKE Kategória KATEGÓRIA (BESOROLÁS) (a) jele GYAKORISÁGA(b) (perc) (CK) I. HELYILEG IRRITÁLÓ ANYAGOK ÁK FELSZÍVÓDVA HATÓ ANYAGOK Az anyag hatásának fellépése 2 órán belül II. 4 x ÁK 15 4 II.1: Felezési idı <2 óra II.2. Felezési idı 2 órától teljes munkaidıig FELSZÍVÓDVA HATÓ ANYAGOK Hatás fellépésének ideje >2 óra III. 4 x ÁK 15 4 Felezési idı > Mőszak idı (ERİSEN KUMULÁLÓDÓ) NAGYON GYENGE KÁROSÍTÓ HATÁSÚ ANYAGOK IV. 4 x ÁK 15 4 3 ÁK >500 ml/m (a) V. INTENZÍV SZAGÚ ANYAGOK ÁK IRREVERZIBILIS KÁROSODÁST OKOZÓ VI. ÁK ANYAGOK EGYÉB 8 x ÁK 60 perc/mőszak 3 3 (a) Az 500 ml/m érték átszámítása mg/m koncentráció egységre, 20 °C-on:
(b) Az I. és V. kategóriájú anyagok, anyagcsoportok esetében a megadott CK-érték megegyezik az ÁKértékkel, ellenırzése legfeljebb IS perces mintavétellel történik. A II-IV. kategóriájú anyagok, anyagcsoportok esetében a megadott CK-érték 15 perces átlagérték és a túllépési tényezı 4. (A túllépési tényezı fejezi ki, hogy a CK-érték hányszorosa az ÁK-értéknek.) Az egyes csúcskoncentrációk idıintervallumai között legalább a csúcskoncentrációk idıintervallumánál háromszor hosszabb idınek kell eltelnie (pl. 15 perces csúcskoncentráció után legalább 45 perc). A csúcskoncentrációk idıtartama egy mőszak alatt összesen a 60 percet nem haladhatja meg. A VI. kategóriájú irreverzibilis károsodást okozó anyagok; az ÁK-érték = a CK-értékkel. A csúcskoncentrációk meghatározása: A CK-értékek 15 perc referenciaidıre vonatkoznak. A csúcskoncentrációk meghatározása legfeljebb 15 perc mintavételi idejő mintákkal történhet.
Bizonyos súlyos, irreverzibilis egészségkárosodást okozó anyagok esetében (kivételesen) az ÁK-érték egyenlı a CK-értékkel; ellenırzésük legfeljebb 15 perces mintavétellel történik. Egyéb anyagok, anyagcsoportok esetében (az CK-érték nagyobb az ÁK-értéknél) az egyes csúcskoncentrációk idıintervallumai között legalább a csúcskoncentrációk idıintervallumánál háromszor hosszabb idınek kell eltelnie (pl. 15 perces csúcskoncentráció után legalább 45 perc). A csúcskoncentrációk idıtartama egy mőszak alatt összesen a 60 percet nem haladhatja meg. 2. A munkahelyi átlagos levegıszennyezettség kiszámítása 2.1. Egy szennyezı anyag esetén 3 A munkahelyi átlagos levegıszennyezettséget mg/m -ben (CÁ) a következı összefüggéssel számítjuk ki:
ahol: 3 C , C , ... C a t , t , ... t idıszakokhoz tartozó légszennyezı anyagok koncentrációi (mg/m ). 1 2 n 1 2 n t + t ... + t = 8 óra 1 2 n 2.2. Határérték meghatározása több veszélyes anyag munkatérben való egyidejő jelenléte esetén. 2.2.1. Additív hatások. Ha a munkatérben két vagy több, azonos szervrendszerre ható veszélyes anyag (hSz) (+) van jelen, ezek hatása összegzıdik - additív hatás. Hasonlóképpen additív hatásúnak kell tekinteni a mutagén (M) és a karcinogén (K) anyagokat is. Ezek esetében az ÁK-értéket az alábbi képlettel határozzuk meg:
ahol: hSz: azonos szervre, szervrendszerre ható, anyag; hSz
c: azonos szervre; szervrendszerre ható anyagok 1-n
koncentrációja a munkatérben; M c: mutagén anyagok koncentrációja a munkatérben; 1-n K c: karcinogén anyagok koncentrációja a munkatérben; 1-n hSz ÁK, M ÁK, K MK: az adott azonos szervre/szervrendszerekre ható, mutagén, illetve 1-n 1-n 1-n karcinogén anyagok ÁK-, illetıleg MK-értéke; (+) magyarázat hSz anyagokhoz: pl. valamennyi szerves oldószer hat az idegrendszerre! A maró, irritáló szenzibilizáló anyagok túlnyomó többsége hat a bırre, szemre, nyálkahártyákra! Csaknem valamennyi nehézfém hat a parenchimás szervekre! * ha az adott mutagén anyagoknak MK-értéke van, az ÁK-érték helyett az szerepeljen! 2.2.2. Szinergista/potencírozó hatású munkatér légszennyezık. Ezek esetében egyedileg kell eljárni. A potencírozott interakciók jellegzetesen nagy koncentrációk esetében alakulnak ki; kisebb koncentrációk esetén ennek valószínősége kisebb. 2.2.3. Független hatású munkatér légszennyezık. Ezek esetében a meghatározott ÁK-érték az iránymutató. 3. Ha a munkatér levegıjében egyidejőleg több vegyi anyag van jelen - egyaránt beleértve a rákkeltı hatású és nem rákkeltı hatású anyagokat - a megengedhetı értéket az alábbi összefüggés szerint kell kiszámítani:
ahol: C1: a munkatérben mért nem rákkeltı anyag koncentrációja; R1: a munkatérben mért rákkeltı anyag koncentrációja; ÁK: átlagos koncentráció (nem rákkeltı anyagok munkahelyen megengedett koncentrációi); MK: maximális koncentráció (rákkeltık munkahelyen eltőrt koncentrációja); 1,2, ... n: az egyes nem rákkeltı, illetıleg rákkeltı anyagok indexeit úgy kell értelmezni, hogy a számlálóban és a nevezıben szereplı azonos indexek azonos anyagot jelentenek. Megjegyzés: Azokat az anyagokat, amelyekre nézve a melléklet ÁK/MK-értéket nem tartalmaz, a képlet alkalmazása során figyelmen kívül kell hagyni.
2. számú melléklet a 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelethez A foglalkozási vegyi expozíció esetén vizsgálandó biológiai expozíciós (hatás) mutatók megengedhetı határértékei Biológiai expozíciós (hatás) mutatók megengedhetı határértékei VIZELETBEN
Biológiai expozíciós Vegyi anyag Mintavétel ideje (hatás) mutató Anilin p-amino-fenol m.u. Arzén arzén m.u. Benzol t,t-mukonsav m.u. Dimetilformamid N-metil-formamid m.u. Etil-benzol mandulasav mhv., m.u. Fenol fenol m.u. Fluorid vegyületek fluorid m.u. köv. m.e. Higany (szervetlen) higany n.k. Kadmium kadmium n.k. Króm króm m.u. Kobalt kobalt m.u. n-Hexán 2,5-hexán-dion m.u. Nikkel nikkel mhv., m.u. Nitro-benzol p-nitro-fenol m.u. Szelén szelén n.k. Sztirol mandulasav mhv., m.u. Toluol o-krezol m.u. Triklór-etilén triklór-ecetsav mhv., m.u. Xilol metil-hippursavak m.u.
Megengedhetı határérték mikromol/mmol kreatinin mg/g kreatinin (kerekített értékek) 10 10 0,13 0,20 1,5 1,2 40 76 1500 1110 300 360 7 42 4 24 0,05 0,028 0,01k 0,01 0,02 k 0,043 0,03 0,058 3,5 3,5 0,02 0,038 5 4,0 0,075 0,110 1000 740 1 1,05 50 35 1500 860
Megjegyzések: m.u. mőszak után n.k. nem kritikus mhv. munkahét végén köv.m.e. következı mőszak elıtt k rákkeltı hatású anyag; a javasolt határérték „technikai értékként” kezelendı
Biológiai expozíciós (hatás) mutatók megengedhetı határértékei VÉRBEN
Biológiai expozíciós Megengedhetı határérték (hatás) mutató Mintavétel ideje mikrogramm/l mikromol/l (kerekített értékek) Anilin methemoglobin mhv. - m.u. 3% (az összhemoglobin%-ában) Kadmium kadmium n.k. 10k 0,09 n.k. Ólom 1,9 400* Ólom 1,5 három hónapnál (szervetlen) cink-protoporfirin 300** hosszabb expozíció 100 mikromol/mol haem*** (elıszőrésre) esetén alkalmazható Szén-monoxid CO Hb m.u. 5% (az összhemoglobin%-ában) vörösvérsejt vagy Szerves foszforsav<25%-os aktivitáscsökkenés az expozíció elıtt teljes vér acetilkoészter tartalmú n.k. mért lineszteráz aktivitás peszticidek alapaktivitáshoz viszonyítva**** (EC. 3.1.1.7.) Vegyi anyag
Megjegyzések: m.u. mőszak után n.k. nem kritikus mhv. munkahét végén k rákkeltı hatású anyag; javasolt határérték „technikai értékként” kezelendı * férfiak és 45 évnél idısebb nık ** 45 évnél fiatalabb nık *** határérték túllépése esetén a vérólom koncentráció meghatározása kötelezı az alapaktivitás az expozíciómentes periódusban egy héten belül két alkalommal történt mérések **** értékeinek átlaga
3. számú melléklet a 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelethez Fém-ólom és az ólom inonos vegyületei expozíciójával veszélyeztetett munkavállalók egészségvédelmére vonatkozó különleges szabályok 1. Az alábbi - nem teljeskörően felsorolt - tevékenységek során az ólomabszorpció kockázata valószínősíthetı: 1. Ólomkoncentrátum kezelése 2. Ólom- és cinkkohászat és finomítás (primer és szekunder) 3. Ólom-arzenát spray gyártása és kezelése 4. Ólom-oxid gyártása 5. További ólomvegyületek elıállítása (beleértve az ólom alkil-vegyületei elıállításának azt a részét, amely fémes ólom és az ionos ólomvegyületek expozíciójával jár) 6. Ólomtartalmú festékek, zománcok, masztix és színezékek gyártása 7. Akkumulátorgyártás recycling (1) 8. Ólom- és ónmővesség 9. Ólomforrasz gyártása 10. Ólommag gyártása (lövedékhez) 11. Ólomalapú vagy -ötvözető tárgyak gyártása 12. Ólomtartalmú festékek, zománcok, masztix és színezékek használata 13. Kerámia- és agyagáru ágazatok (1) 14. Kristályüveg ágazatok 15. Ólomadalékokat felhasználó mőanyag ágazatok 16. Ólomforrasz gyakori használata zárt térben 17. Ólom használata melletti nyomdászat 18. Hulladékhasznosítás, fıleg az ólomtartalmú festékekkel bevont anyagok ártalmatlanítási mőveletei, valamint ipari létesítmények (pl. ólomkemencék) bontása (1) 19. Ólommagos lıszerek zárttéri használata 20. Autógyártás és -javítás (1) 21. Ólmot tartalmazó acél (1) 22. Ólmozás
23. Ólom és ólomtartalmú fémek kinyerése Megjegyzés: (1) Amennyiben használtak ólmot vagy jelen van ólom. 2. Ólomexpozícióban végzett tevékenység esetén különös figyelmet kell fordítani az alábbiakra: aa) ne forduljon elı a dohányzással, étkezéssel vagy ivással történı ólomfelvétel veszélye, ab) olyan helyeket kell kijelölni, ahol a munkavállalók az ólomkontamináció kockázata nélkül étkezhetnek és ihatnak, ac) az olyan nagyon meleg munkahelyeken, ahol szükséges a munkavállalók folyadékfogyasztása, olyan ivóvízrıl vagy más italról kell gondoskodni, amelyet nem szennyez a munkahelyen jelen lévı ólom; ba) a munkavállalókat az ıket érı ólomvegyületek fiziko-kémiai tulajdonságainak megfelelı munkavagy védıruhával kell ellátni, bb) az ilyen munka- vagy védıruha maradjon a munkahely területén. Ezek mosása megoldható a vállalkozáson kívül is, amennyiben egy mosoda alkalmas az ilyen természető feladatra; ha a vállalkozás maga nem végzi el a tisztítást, ott zárt konténerekkel kell megoldani a ruhadarabok mosodába szállítását, bc) a munka- vagy védıruhát és az utcai ruhát külön kell tárolni, bd) a munkavállalók részére megfelelı mosdókról, így fekete-fehér rendszerő öltözı-mosdó-zuhanyzóról kell gondoskodni.
