25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Kbtv.) 34. §-a (4) bekezdésének da)db) pontjaiban, valamint a munkavédelemrıl szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 88. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbiakat rendeljük el:
A rendelet célja 1. § E rendelet célja a munkahelyen jelen lévı vagy a munkafolyamat során felhasznált veszélyes anyagok és veszélyes keverékek expozíciójából eredı egészségi és biztonsági kockázatok elkerüléséhez vagy csökkentéséhez szükséges minimális intézkedések meghatározása.
A rendelet hatálya 2. § (1) E rendelet hatálya - a (2)-(3) bekezdésekben foglalt kivétellel - kiterjed minden olyan tevékenységre, amelynek során az Mvt. szerinti szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatott, illetve a munkavégzés hatókörében tartózkodó személyt (a továbbiakban: munkavállaló) veszélyes anyag és veszélyes keverék hatása érheti. (2) E rendelet fém-ólomra és az ólom ionos vegyületeire vonatkozó elıírásai nem alkalmazhatóak a) az alkilezett ólomvegyületekkel kapcsolatos tevékenységekre, b) a tengeri szállításra, c) a légi szállításra, valamint d) az ólomtartalmú ércek bányászatára és külfejtésére és a bányászat, illetve külfejtés helyszínén történı dúsítására. (3) A munkahelyen elıforduló rákkeltı hatású anyagokkal kapcsolatos elıírásokat külön jogszabály tartalmazza. (4) A veszélyes anyagok és veszélyes keverékek szállítása vonatkozásában e rendelet elıírásai az irányadók azzal, hogy külön jogszabály eltérı rendelkezéseket tartalmazhat.
Fogalommeghatározások 3. § E rendelet alkalmazásában a) veszélyes anyag: valamennyi a Kbtv. alapján veszélyesként osztályozott anyag; b) veszélyes keverék: egy vagy több veszélyes anyagot tartalmazó keverék vagy oldat, amely az osztályozás során veszélyes besorolást kap; c) expozíció: a munkahelyen jelen lévı veszélyes anyagok hatásának való kitettség, amely a munkavállalót (az adott munkakörnyezeti tényezı ellen védelmet nyújtó egyéni védıfelszerelés nélkül) éri; mennyiségi meghatározására a munkahely légterében lévı ún. expozíciós koncentráció vagy az expozíciós terhelés (szervezetbe idıegység alatt jutó vegyi anyag dózis) és az expozíciós idı szorzata szolgál; d) expozíció becslés: azon tevékenység, mely magában foglalja az expozíció mérését, illetıleg mérés hiányában a feltételezhetıen „megszökött” anyag becsült tömegének munkatérben valószínősíthetı hígulásából adódó légtér-koncentráció becslését; e) expozíciós idı: a munkavállaló által a vegyi anyaggal szennyezett munkatérben eltöltött napi, heti és éves idıtartam órákban, napokban, hetekben kifejezve; f) munkakörnyezeti monitorozás: a munkahely légterében jelen lévı veszélyes anyagok koncentrációjának meghatározott idıközönkénti, illetve folyamatos mérése és regisztrálása; g) veszély: egy lehetséges sérülés vagy egészségkárosodás forrása; h) kockázat: a veszély megvalósulásának a valószínősége; i) aszfixiát (fulladást) okozó anyagok: egyszerő fojtó- vagy inert gázok, pl. acetilén, argon, etán, etilén, hélium, hidrogén, metán, neon, propán, propilén, amelyek meghatározott koncentrációt elérve a légtérbıl az oxigént kiszorítják és az oxigén aránya a normális atmoszférás nyomáson 18% (V/V) alá csökken, aminek következtében elégtelen oxigénellátás tünetei lépnek fel; j) szálló por: a munkahelyi levegıben lebegı por;
–1–
25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról k) rostszerkezető por: olyan részecskékbıl álló por, amelyeknek hossza nagyobb mint 5 µm, míg a leghoszszabb átmérıre merıleges legszélesebb átmérıje kisebb mint 3 µm, a szálhossz és a szálátmérı aránya nagyobb, mint 3:1; l) szemcsés szerkezető por: olyan részecskékbıl álló por, amelyek leghosszabb átmérıjének és az arra merıleges legszélesebb átmérıjének aránya 3:1 vagy kisebb; m) expozíció-hatás összefüggés elemzése: a toxikológia szabályai alapján elvégzett, a determinisztikus dózishatás esetében a hatástalan küszöb- és letális koncentráció-, a sztochasztikus hatású anyagok esetében a 10 mikrorizikó kockázatot jelentı szint meghatározása; n) kockázatértékelés: az expozíció okozta hatás összehasonlítása a méréssel vagy becsléssel nyert expozíció determinisztikus anyagok esetében - küszöb koncentrációjával, illetve sztochasztikus anyagok esetében a 10 mikrorizikót jelentı ún. eltőrhetı kockázati szinttel; o) belélegezhetı frakció: a totál szálló pornak az a tömegfrakciója, amelyet az egyén orron és szájon át belélegez; p) egészségkárosító kockázat: a munkahelyi légtérben lévı szennyezı anyag koncentrációja meghaladja a határértéket vagy határérték hiányában a munkáltató által a biztonsági adatlapok valamennyi adatának figyelembevételével végzett kockázatbecslés a kockázat mértékét csökkentendınek jelzi. Határérték hiányában az eltőrhetı szennyezettségi szintnek - az anyag egyéb veszélyeinek figyelembevételével - a NOAEL egyötödét, illetve ennek hiányában a NOEL egytizedét kell tekinteni; q) NOAEL: nem észlelhetı kedvezıtlen hatás szintje (No Observed Adverse Effect Level); r) NOEL: nem észlelt hatásszint (No Observed Effect Level); s) respirábilis frakció: a belélegzett részecskéknek azon tömegfrakciója, amely behatol a ciliáris hám nélküli légutakba; t) torakális frakció: a belélegzett részecskéknek a gégénél lejjebb hatoló tömegfrakciója; u) biológiai expozíciós mutató: a vegyi anyag vagy metabolit koncentrációja biológiai mintában (vizeletben vagy vérben); v) biológiai hatásmutató: a vegyi anyag, illetve metabolitjának a szervezetet károsító hatására jellemzı biokémiai paraméter.
Munkahelyi levegı és biológiai határértékek 4. § (1) A veszélyes anyagok munkahelyi levegıben megengedett átlagos koncentráció és csúcskoncentráció határértékeit, illetve maximális koncentrációk értékeit az 1. számú melléklet tartalmazza. (2) Azon veszélyes anyagokat és keverékeket, amelyek biológiai monitorozása kötelezı, ezek biológiai expozíciós mutatóit és biológiai hatásmutatóit, valamint a biológiai expozíciós mutatókra és biológiai hatásmutatókra vonatkozó megengedhetı határértékeket a 2. számú melléklet tartalmazza. A biológiai expozíciós mutatók és a biológiai hatásmutatók mérésére irányuló vizsgálatokat kizárólag a) a Nemzeti Akkreditáló Testület által e területre és a mérendı vegyi anyagok meghatározására akkreditált, vagy b) a nemzeti vagy nemzetközi jártassági vizsgálatban írásban igazolt módon eredményesen résztvevı laboratórium végezhet.
Veszélyes anyagok meghatározása és a kockázat becslése 5. § (1) A munkáltató köteles a veszélyes anyagok munka közbeni alkalmazásából eredı kockázatokat felkutatni, megbecsülni és értékelni az Mvt. 54. § (2) bekezdésével összhangban. A kockázatbecslést az alábbiak figyelembevételével kell elvégezni a) veszély azonosítása, b) az expozíció-hatás (koncentráció/dózishatás) összefüggés elemzése, c) az expozíció becslése, d) a kockázat értékelése: minıségi, illetve mennyiségi jellemzése. (2) A munkáltatónak a kockázatbecsléshez szükséges kiegészítı információkat be kell szereznie a gyártótól (importálótól), a forgalmazótól, illetıleg a beszállítótól (a továbbiakban együtt: beszállító). A kockázat értékelésénél figyelembe kell venni az 1. és 2. számú mellékletekben meghatározott határértékeket, valamint a már elvégzett egészségügyi vizsgálatok adatait is. (3) A munkáltató a kockázatbecslés alapján a Kbtv. 19. §-ával összhangban, a 6-7. §-okban foglaltak alapján megelızı intézkedéseket foganatosít. A kockázatbecslést dokumentálni kell. A kockázatbecslést újra el kell végezni, ha a munkahelyen, illetve a tevékenység végzésében olyan jelentıs változások történtek, amelyek a korábbi becslést elavulttá teszik vagy foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok teszik azt indokolttá.
–2–
25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról (4) Amennyiben elıre látható, hogy a munkavégzés jelentıs többletexpozícióval jár, minden szükséges intézkedést meg kell tenni ennek elkerülésére és ezt a kockázat becslésénél figyelembe kell venni. (5) Amennyiben a munkavégzés több azonos szervre, szervrendszerre ható, illetıleg több karcinogén, mutagén, reprodukciót károsító veszélyes anyag expozíciójával jár, az expozíciót az 1. számú melléklet 2.2. pontjában foglaltak szerint kell meghatározni. (6) Korábbiakban nem alkalmazott veszélyes vegyi anyaggal tevékenység csak akkor kezdhetı meg, ha a kockázat becslése megtörtént, és a kockázat kezelésére (elkerülésére vagy eltőrhetı szintőre csökkentésére) a megfelelı intézkedéseket meghatározták, dokumentálták, illetve bevezették.
Általános alapelvek a veszélyes anyaggal kapcsolatos kockázatok becslésére és kezelésére 6. § (1) A munkáltató, a veszélyes anyaggal tevékenységet végzı munkavállaló egészségének és testi épségének megóvása érdekében, köteles a szükséges megelızı intézkedéseket - az Mvt. 54. §-ának (2) bekezdésére tekintettel - végrehajtani. (2) A munkáltató köteles a) a munkahelyen elıforduló veszélyes anyagok által okozott kockázatokat megszüntetni, b) amennyiben ez nem lehetséges, a kockázatokat az egészséget nem károsító vagy eltőrhetı szintre csökkenteni ba) a munkafolyamatok megtervezésével és megszervezésével, bb) a vegyi anyagok expozíciója elleni, megfelelı védıeszközök biztosításával, bc) mőszaki intézkedésekkel, bd) a megfelelı karbantartási feladatok elvégzésével, be) a veszélyes anyagok expozíciójának kitett munkavállalók számának minimumra csökkentésével, bf) az expozíció intenzitásának és idıtartamának a lehetı legkisebb mértékőre történı csökkentésével, bg) megfelelı higiénés feltételek biztosításával, beleértve a dohányzás, étkezés, italfogyasztás, kozmetikai szerek használata, élelmiszer-tárolás megtiltását azokon a munkahelyeken, ahol a munkaterületet veszélyes anyagok szennyezhetik vagy a munkavállaló veszélyes anyagokkal kerülhet érintkezésbe, bh) a munkahelyen jelen lévı vegyi anyagok mennyiségének a munka jellegének megfelelı minimálisra történı csökkentésével, bi) megfelelı munkafolyamatok meghatározásával, beleértve a veszélyes anyagok és ezeket tartalmazó hulladékok biztonságos kezelését, tárolását és szállítását. (3) Ha az 5. § alapján végzett becslés a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztetı kockázatokat tárt fel, a 7-8. és 13. §-okban leírt különleges megelızı, védı és ellenırzı intézkedéseket kell alkalmazni. (4) Ha az 5. § alapján végzett kockázatbecslés eredménye azt mutatja, hogy a munkahelyen alkalmazott vegyi anyagok mennyisége miatt a munkavállalók egészségét és biztonságát fenyegetı veszély elhanyagolható mértékő, továbbá a meghozott intézkedések összhangban állnak az (1)-(2) bekezdésekben foglaltakkal, a 7-8. §-okban meghatározott intézkedéseket nem kell alkalmazni.
Különleges megelızı és védı intézkedések 7. § (1) A munkáltató gondoskodik a munkahelyen a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztetı veszélyes anyagok által elıidézett kockázatok megszüntetésérıl vagy minimumra történı csökkentésérıl. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakra figyelemmel a munkáltatónak a munkavállaló egészségét és biztonságát nem veszélyes anyag vagy kevésbé veszélyeztetı veszélyes anyag alkalmazásával kell biztosítania. Amennyiben a veszélyes anyag nem veszélyes vagy kevésbé veszélyeztetı anyaggal történı helyettesítése kizárt, a munkáltató az 5. §-ban foglaltak szerint gondoskodik a kockázatbecslés elvégzésérıl és ezt dokumentálja. (3) Ha a tevékenység természete nem teszi lehetıvé a kockázat (2) bekezdés szerinti helyettesítéssel történı kiküszöbölését vagy csökkentését, a munkáltató a kockázatok lehetı legkisebbre történı csökkentésérıl megelızı, valamint az egészséget és biztonságot védı intézkedések bevezetésével gondoskodik. A megelızı és védı intézkedések - fontossági sorrendben - a következık: a) megfelelı munka-, szabályozási és vezérlési folyamatok megtervezése, b) megfelelı munkaeszköz alkalmazása, c) kevésbé veszélyes anyagok alkalmazása, d) kollektív mőszaki és egyéni védelem alkalmazása a kockázat keletkezési helyén, e) munkaszervezési intézkedések, f) egyéni védıeszközök alkalmazása, amennyiben az expozíció egyéb módon nem elızhetı meg. (4) A munkáltató gondoskodik arról, hogy
–3–
25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról a) a munkavállalót olyan környezetben ne foglalkoztassa, ahol a munkahelyi levegıben a veszélyes anyag koncentrációja meghaladja az 1. számú melléklet 1-3. pontjaiban meghatározott határértéket, b) a munkavállalót munkavégzés közben hormon-, hormonhatású anyag, antibiotikum expozíciója ne érje, illetıleg aszfixiát okozó anyagnak az oxigén kiszorítását okozó koncentrációja ne alakulhasson ki, c) a külön jogszabály szerinti Biztonsági Adatlappal azonosítható anyagfajtákra vonatkozó nyilvántartást vezessenek a munkahelyeken alkalmazott veszélyes anyagokról. Ezt a nyilvántartást a munkavállaló és képviselıi számára hozzáférhetıvé kell tenni, d) a munkavállaló munkahelyi expozíciójára vonatkozó nyilvántartott adatokat a munkaviszony megszőnését követı 10 évig, rákkeltı hatású anyagok esetében 40 évig megırizzék, valamint ezekhez a munkavállaló, valamint képviselıik hozzáférhessenek. A munkáltató megszőnése esetén a dokumentumokat a fıvárosi és megyei kormányhivatal kistérségi (fıvárosi kerületi) népegészségügyi intézetének kell átadni. (5) A veszélyes anyagokkal szennyezett munkatérben foglalkoztatott munkavállalókra az 1. számú mellékletben meghatározott határértékek 8 órás referenciaidıre vonatkoznak. Amennyiben az expozícióban töltött munkavégzés idıtartama rövidebb, mint a referenciaidı, a légtérszennyezettség mértéke akkor sem haladhatja meg az ÁK értéket. (6) A munkáltató köteles a határértékkel nem szabályozott veszélyes anyag esetében a tudományos, technikai színvonal szerint elvárható legkisebb szintre csökkenteni az expozíció mértékét, amely szinten a tudomány mindenkori állása szerint a veszélyes anyagnak nincs egészségkárosító hatása. (7) A munkáltatónak az exponált munkavállalók expozíciójának tényét és mérés esetén a mérési adatokat, a mérés idıpontját, illetıleg ezek mellékleteként a mérési jegyzıkönyveket, dokumentumokat rögzíteni, illetve dokumentálni kell. (8) Amennyiben a munkavállaló határértékkel szabályozott veszélyes anyag hatásának lehet kitéve, a munkáltató köteles - az expozíció mértékétıl, az anyag(ok) veszélyességétıl és a technológia stabilitásától függı gyakorisággal - a veszélyes anyagok koncentrációját meghatározni és azt folyamatosan ellenırizni. (9) Határérték-túllépés esetén a munkáltató megfelelı megelızı és védı intézkedéseket hoz a kialakult helyzet egészséget nem veszélyeztetı és biztonságos megoldására, továbbá az eseményt írásban rögzíti és azt a (4) bekezdés d) pontja szerinti idıtartamig megırzi. (10) Az 5-6. §-okban szereplı kockázatbecslés és a megelızésre vonatkozó általános alapelvek alapján a munkáltató a vegyi anyagok fizikai-kémiai hatásaiból származó veszélyek ellen olyan mőszaki, illetve szervezeti intézkedéseket hoz, amelyek megfelelnek a tevékenység természetének, beleértve a tárolást, kezelést és az összeférhetetlen vegyi anyagok szétválasztását. Ennek keretében - fontossági sorrendben - az alábbi intézkedéseket kell hozni: a) megelızni a tőz- és robbanásveszélyes anyagok koncentrációjának veszélyes szintre emelkedését vagy a kémiailag nem stabil anyagok veszélyes mennyiségének kialakulását, b) amennyiben az a) pont szerinti megelızés nem lehetséges, megakadályozni olyan források jelenlétét, amelyek elısegíthetik a tőz és robbanás keletkezését vagy azokat a kedvezıtlen körülményeket, amelyek a kémiailag nem stabil anyagok és keverékeik veszélyes fizikai hatásainak növekedéséhez vezetnek, c) csökkenteni a tőz- és robbanásveszélyes anyagok égése során keletkezı kémiailag nem stabil anyagok vagy keverékeik által okozott, a munkavállalók egészségére és biztonságára káros hatásokat, továbbá d) gondoskodni a munkahely, a berendezések és a gépek kielégítı irányításáról, a robbanást elfojtó berendezésekrıl, illetve a robbanási nyomás csökkentésérıl.
Baleset, üzemzavar és veszélyhelyzet leküzdése 8. § (1) A munkáltató a munkahelyen elıforduló veszélyes anyagokkal kapcsolatos balesetek, üzemzavarok és veszélyhelyzetek kezelésére intézkedési tervet - a mentési tervet is beleértve - készít. Abban az esetben, ha jelen rendeletben elıírtakkal összeegyeztethetı módon ezen kötelezettségének más jogszabály alapján már eleget tett, úgy új terv készítésére nem kötelezett, azonban a terveknek a biztonsági gyakorlatok és az elsısegélynyújtás gyakorlására vonatkozó elıírásokat is tartalmazni kell. A belsı védelmi tervnek nem kell tartalmaznia a más jogszabályok által már meghatározott követelményeket. (2) Az (1) bekezdés szerinti esemény elıfordulásakor a munkáltató azonnal intézkedik a bekövetkezı káros hatások csökkentése érdekében, és az érintett munkavállalót az intézkedéssel egyidejőleg tájékoztatja. Az érintett területen csak azon munkavállaló munkavégzése megengedett, akiknek a rendkívüli helyzet megszüntetése céljából végzett munkája elengedhetetlenül szükséges. (3) A munkáltató köteles haladéktalanul tájékoztatni a munkavállalót az olyan elıre nem látható eseményt vagy balesetet követıen, amely a munkavállaló többletterhelésével, testi épsége sérelmével, egészsége fokozott veszélyeztetésével járhatott.
–4–
25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról (4) Az érintett területen dolgozó munkavállaló számára megfelelı egyéni védıeszközt, speciális biztonsági berendezést és felszerelést kell biztosítani, amelyet az mindaddig köteles használni, amíg a rendkívüli helyzet azt indokolttá teszi. Az érintett területen egyéni védelem nélküli személy nem tartózkodhat. (5) Az Mvt. 42. §-ának c)-e) pontjaiban meghatározottakra is figyelemmel a munkáltató köteles intézkedni a megfelelı figyelmeztetı és egyéb tájékoztató jelzések elhelyezésérıl, amelyek a megnövekedett egészségkárosító és biztonságot veszélyeztetı kockázatra hívják fel a figyelmet, illetve elısegítik a menekülést és a mentést. (6) A munkáltató biztosítja, hogy a veszélyes anyagok jelenléte miatt hozott biztonsági intézkedésekrıl szóló információk hozzáférhetıek legyenek mindazok számára is, akiknek baleset vagy vészhelyzet esetén intézkedniük kell. Az információk különösen az alábbiakat tartalmazzák: a) elızetes értesítést a munka közbeni veszély(ek)rıl, a veszély(ek) meghatározását szolgáló, valamint a megelızı intézkedésekrıl és szabályokról, b) bármely baleset vagy vészhelyzet esetén elıforduló különleges veszélyforrásokat vagy azokat, amelyeknek elıfordulása várható, továbbá c) az (1) bekezdés szerinti szabályzatokat.
A munkavállaló tájékoztatása és oktatása 9. § (1) Az Mvt. 42. §-ának a) pontjában, 54. §-a (3) bekezdésének a) pontjában, valamint 55. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel a munkáltató gondoskodik arról, hogy a munkavállaló és képviselıi az általuk értett nyelven a) a munkavégzéssel kapcsolatban rendelkezésre álló adatokhoz hozzájussanak, beleértve az adatokban bekövetkezett lényeges változásokat is, b) a munkahelyen elıforduló veszélyes anyagokra, az egészségre és a biztonságra ható kockázatokra, a határértékekre és egyéb elıírásokra vonatkozó adatokat, továbbá a 11. §-ban foglalt kötelezettségeiket megismerjék, c) megfelelı oktatást és tájékoztatást kapjanak a védıintézkedésekrıl és egyéb teendıkrıl, amelyek ismeretében képesek megfelelıen védekezni és munkatársaikat is megvédhetik, d) a forgalmazó által biztosított Biztonsági Adatlap tartalmát, továbbá a beszállítótól származó minden, a veszélyes anyaggal kapcsolatos és a munkavégzés szempontjából lényeges adatot megismerjék. (2) A munkavállaló és képviselıi számára a) a munkáltató igény szerint biztosítja a részvételt a munkáltató vagy az illetékes hatóság által végzett - a veszélyes anyagok alkalmazásából eredı veszélyek meghatározására vonatkozó - vizsgálatban, illetıleg igényelhetik az eredményekrıl való tájékoztatást; b) a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást nyújtó orvos tájékoztatást ad a munkakörülményekkel kapcsolatos valamennyi munka egészségügyi kérdésrıl. 10. § (1) Ha a veszélyes anyagot tároló tartály mérete vagy a csomagolás jellege következtében a tartalmának megfelelı címkézésre vagy megjelölésre nem alkalmas, akkor a munkavállaló által értett hatékony felismerhetıségi jelekrıl kell gondoskodni, pl. függı címke alkalmazásáról vagy kísérı dokumentumokról. (2) Ha a munkahelyen elıforduló veszélyes anyag tárolására és szállítására szolgáló tárolóedény és csıvezeték nincs az elıírásoknak megfelelıen megjelölve, a munkáltató köteles biztosítani a tárolóedény és a csıvezeték tartalmának, azok természetének és a hozzájuk kapcsolódó veszélyeknek a jelölését.
A munkavállaló kötelességei 11. § A munkavállaló a) a tıle elvárható módon ügyel saját maga és a munkavégzés hatókörében tartózkodók biztonságára és egészségére, illetıleg a környezet védelmére, b) a rendelkezésére bocsátott egyéni védıeszközöket és biztonsági berendezéseket megfelelıen alkalmazza, c) haladéktalanul közöl munkahelyi vezetıjével minden olyan körülményt, amely véleménye szerint egészségkárosító vagy baleseti veszéllyel járhat, és amelyet nem tud megszüntetni.
Egészségügyi ellenırzés - orvosi alkalmassági vizsgálatok 12. § (1) A veszélyes anyag expozíciójának kitett munkavállaló orvosi alkalmasságának ellenırzésére a külön jogszabály elıírásait kell alkalmazni. (2) Amennyiben az egészségügyi ellenırzés eredményeként a munkavállalónál veszélyes anyaggal végzett munkából eredı expozíció következményeként a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa megbetegedést vagy egészségre káros hatást, illetve biológiai határérték-túllépést észlel, a munkáltató köteles a) az 5. §-ban szereplı kockázatbecslést újra elvégezni,
–5–
25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról b) a 6-7. §-okban elıírt, a kockázat megszüntetésére, illetve csökkentésére hozott intézkedéseket felülvizsgálni, c) figyelembe venni a foglalkozás-egészségügyi orvos, illetve az illetékes hatóság elıírásait a kockázatok megszüntetésének vagy csökkentésének bevezetésére a 7. §-ban foglaltakkal összhangban, d) figyelembe venni a foglalkozás-egészségügyi orvos véleményét a munkavállalók további foglalkoztathatóságát illetıen, e) kezdeményezni a többi munkavállaló egészségi állapotának soron kívüli vizsgálatát. (3) A foglalkozás-egészségügyi szolgálat az alapszolgáltatás keretében a) javaslatot tesz a felhasznált veszélyes anyagok toxikológiai tulajdonságai alapján a munkavállalók védelmét szolgáló egészségügyi intézkedésekrıl, b) tanácsot ad, felkérésre segítséget nyújt a kockázatbecsléshez, c) felhívja a munkavállaló figyelmét a munkaköri alkalmassági vizsgálatok során a dohányzás, alkoholfogyasztás és az üzemben alkalmazott veszélyes anyagok közötti kölcsönhatásokra, amelyek a munkavállaló egészségét fokozottan károsítják, d) kiképzi a munkavállalókat a szaksegélyt megelızı elsısegély nyújtására. A képzésben való részvételt és az elsısegélynyújtás feltételeit a munkáltató biztosítja. 13. § (1) Az e rendeletben foglaltak betartását a fıvárosi és megyei kormányhivatal kistérségi (fıvárosi kerületi) népegészségügyi intézete - más hatóság jogszabályban meghatározott jogkörét nem érintve - ellenırzi. (2) Ezen ellenırzési tevékenységet a fıvárosi és megyei kormányhivatal kistérségi (fıvárosi kerületi) népegészségügyi intézete a Honvédelmi Minisztérium felügyelete alá tartozó honvédelmi intézmények vonatkozásában annak szakhatóságával együttmőködve látja el.
A fém-ólom és az ólom ionos vegyületeire vonatkozó különleges elıírások 14. § A fém-ólom és az ólom ionos vegyületei expozíciójával veszélyeztetett munkavállaló egészségvédelmére vonatkozó különleges elıírásokat a 3. számú melléklet tartalmazza. A mellékletben felsorolt intézkedések költsége nem terhelhetı a munkavállalóra.
Záró rendelkezések 15. § (1) Ez a rendelet - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - 2001. január 1. napján lép hatályba. (2) A 7. § (8) bekezdése szerinti határérték ellenırzésére (a munkateret szennyezı anyagok mérésére) irányuló vizsgálatokat kizárólag a) a Nemzeti Akkreditáló Testület által e területre és a mérendı vegyi anyagok meghatározására akkreditált, vagy b) a nemzetközi jártassági vizsgálatban írásban igazolt módon eredményesen résztvevı laboratórium végezhet. (3) Technológiához rendelt, a munkahelyi légtér szennyezıanyag-koncentrációját folyamatosan mérı, szelektív mérési elven alapuló, szelektív meghatározást biztosító, kalibrált, telepített mőszerek (berendezések) vizsgálati eredményeit, mint kiegészítı mérési adatokat figyelembe lehet venni. (4) Ez a rendelet szabályozási tárgykörében a következı uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja: a) a Bizottság 91/322/EGK irányelve (1991. május 29.) a munkájuk során vegyi, fizikai és biológiai anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelmérıl szóló 80/1107/EGK irányelv végrehajtása céljából javasolt határértékek megállapításáról; b) a Tanács 98/24/EK irányelve (1998. április 7.) a munkájuk során vegyi anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelmérıl [tizennegyedik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében]; c) a Bizottság 2000/39/EK irányelve (2000. június 8.) a munkájuk során vegyi anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelmérıl szóló 98/24/EK tanácsi irányelv végrehajtásával kapcsolatban a javasolt foglalkozási expozíciós határértékek elsı listájának létrehozásáról; d) a Bizottság 2006/15/EK irányelve (2006. február 7.) a 98/24/EK tanácsi irányelv végrehajtásához a javasolt foglalkozási expozíciós határértékek második listájának létrehozásáról és a 91/322/EGK, valamint a 2000/39/EK irányelv módosításáról; e) a 98/24/EK tanácsi irányelv végrehajtásakor az indikatív foglalkozási expozíciós határértékek harmadik listájának létrehozásáról és a 2000/39/EK irányelv módosításáról szóló 2009. december 17-i 2009/161/EU bizottsági irányelv.
1. számú melléklet a 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelethez –6–
25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról 1.1. Veszélyes anyagok munkahelyi levegıben megengedett ÁK- és CK-értékei, illetıleg eltőrhetı MK, valamint jellemzı tulajdonságai: a) megengedett átlagos koncentráció: a légszennyezı anyagnak a munkahely levegıjében egy mőszakra megengedett átlag koncentrációja, amely a dolgozó egészségére általában nem fejt ki káros hatást, jelölése: ÁK, b) megengedett csúcskoncentráció (rövid ideig megengedhetı legnagyobb levegıszennyezettség): a légszenynyezı anyagnak egy mőszakon belül az 1-3. pontokban foglaltak szerint megengedett, az ÁK értéket meghaladó legnagyobb koncentrációja (az ÁK- és CK-értékre vonatkozó követelményeknek egyidejőleg kell teljesülniük), jelölése: CK, c) maximális koncentráció: a mőszak során eltőrt legmagasabb koncentráció, jelölése: MK, a maximális koncentrációban végzett munka esetében a dolgozó teljes munkaképes élete során (18-62 évig) a potenciális halálos 5 kimenetelő egészségkárosító kockázat (rosszindulatú daganatos megbetegedés kockázata) ≤ 1:10 /év (10 mikrorizikó/év). A B C Sorszám Megnevezés Képlet CAS-szám CH CHO 3
75-07-0
ÁK-érték 3 mg/m 25
CH COC H 3 6 5 CH COCH 3 3 (CH ) C(OH)CN 32 CH CN 3
98-86-2
50
67-64-1
1210
75-86-5
16,7
75-05-8
70
1.
ACETALDEHID
2.
acetilén-diklorid, lásd: 1,2-diklóretilén ACETOFENON
3.
ACETON
4.
ACETON-CIÁNHIDRIN
5.
ACETONITRIL
6.
Akril-aldehid, lásd: akrolein AKRILAMID
7.
AKRILNITRIL
8.
akrilsav-metilészter, lásd: metil-akrilát AKROLEIN
9.
ALDRIN
10.
ALLIL-ALKOHOL
11.
ALLIL-KLORID
12. 13.
ALUMÍNIUM, FÉM alumínium-oxid, lásd: dialumínium-trioxid terc-AMIL-ACETÁT
14.
aminobenzol, lásd: anilin 4-AMINOBIFENIL
15.
2-AMINOETANOL
16.
AMMÓNIA
NH
17.
ANILIN
18.
o-ANIZIDIN
CH =CHCONH 2 2 CH =CHCN 2 CH =CHCHO 2 C H Cl 12 8 6 CH =CHCH OH 2 2
ANTIMON ÉS SZERVETLEN VEGYÜLETEI (Sb-ra számítva) 20. ANTIMON-HIDROGÉN
21.
antimon-trioxid, lásd: diantimon-trioxid arzén-hidrogén, lásd: arzin ARZÉN ÉS SZERVETLEN VEGYÜLETEI*** arzén-pentoxid, lásd: diarzén-pentoxid
–7–
79-06-1 107-13-1 107-02-8
0,23
309-00-2 107-18-6
4,8
107-05-1
3
7429-90-5
6 resp
H COOC(CH ) C H 3 32 2 5
625-16-1
270
C H C H NH 6 5 6 4 2 NH (CH ) OH 2 2 2
92-67-1
CH =CHCH Cl 2 2 Al
19.
D
141-43-5
2,5
7664-41-7
14
C H NH 6 5 2
62-53-3
8
CH OC H NH 3 6 4 2 Sb
90-04-0 7440-36-0
0,5
SbH
7803-52-3
0,5
As
3
3
7440-38-2
C
25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról
22.
arzén-trioxid, lásd: diarzén-trioxid ARZIN
23.
Azbeszt lásd: 1.2.2. AZIRIDIN
AsH
7784-42-1
3
(CH ) NH 22
BÁRIUM OLDHATÓ VEGYÜLETEI (Ba-ra számítva) 25. BENZALDEHID
0,2
151-56-4
24.
0,5 C H CHO 6 5 (C H ) (NH ) 6 42 22 C H CH Cl 6 5 2 C H COCl 6 5
26.
BENZIDIN
27.
BENZIL-KLORID
28.
BENZOIL-KLORID
29.
benzoil-szuperoxid, lásd: dibenzoil-peroxid BENZOL
30.
BENZO[a]PIRÉN
31. 32.
BERILLIUM ÉS VEGYÜLETEI (Be-ra számítva) bifenil, lásd: difenil BISZFENOL A
33.
BISZ (KLÓRMETIL)-ÉTER
34.
BRÓM
35. 36.
BROMIDOK 1,3-BUTADIÉN
37.
n-BUTÁN
38.
1-butanol, lásd: butil-alkohol 2-butanon, lásd: metil-etil-keton n-BUTIL-ACETÁT
39.
n-BUTIL-AKRILÁT
40.
n-BUTIL-ALKOHOL
41.
butil-celloszolv, lásd: 2-butoxietanol butil-glikol, lásd: 2-butoxietanol terc-BUTIL-METIL-ÉTER
42.
2-BUTOXIETANOL
43.
2-BUTOXIETIL-ACETÁT
44.
2-(2-BUTOXIETOXI)ETANOL
C H 6 6 C H 20 12 Be (HOC H ) C(CH ) 6 42 32 ClCH OCH Cl 2 2 Br 2 Br CH =CHCH=CH 2 2 CH (CH ) CH 3 22 3
carbaryl, lásd: karbaril celloszolv, lásd: etilén-glikol-monoetil-éter celloszolv-acetát, lásd: etilén-glikol-monoetil-éteracetát 45. CIÁNAMID
5
92-87-5 100-44-7
0,5
98-88-4
2,8
71-43-2 50-32-8 7440-41-7 80-05-7
10
542-88-1 7726-95-6
0,7 0,7
106-99-0 106-97-8
2350
CH COOC H 3 4 9 CH =CHCOOC H 2 4 9
123-86-4
950
141-32-2
11
CH (CH ) OH 3 23
71-36-3
45
C(CH ) OCH 33 3 C H OCH CH OH 4 9 2 2
1634-04-4
183,5
111-76-2
98
CH (CH ) O(CH ) COOCH 3 23 22 3 CH (CH ) 3 2 O(CH ) O(CH ) OH 3 22 22
112-07-2
133
112-34-5
67,5
NCNH
420-04-2
1
74-90-8 110-82-7
11 5 700
108-93-0
200
2
46. 47. 48.
CIÁN-HIDROGÉN CIÁNSÓK (cianidok) (CN-re számítva) CIKLOHEXÁN
HCN CN C H 6 12
49.
CIKLOHEXANOL
C H OH 6 11
–8–
100-52-7
25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról 50.
CIKLOHEXANON
C H O 6 10
108-94-1
40,8
51.
CIKLOHEXIL-AMIN
C H NH 6 11 2
108-91-8
40
52.
1,3-CIKLOPENTADIÉN
C H 5 6
542-92-7
200
ZnO
1314-13-2 50-29-3
5 resp 5 1 resp
17702-41-9
0,3
1344-28-1
6 resp
cink-kromátok, köztük kálium-cink-kromát lásd: króm (VI) szervetlen vegyületek, kevéssé oldható (Cr (VI)-ra számítva) 54. CINK-OXID 55. CIRKÓNIUM VEGYÜLETEI (Zr-ra számítva) 56. DDT 57.
DEKABORÁN
58.
DIALUMÍNIUM-TRIOXID (Al-ra számítva)
59.
4,4’-diaminobifenil, lásd: benzidin 4,4’-DIAMINODIFENILMETÁN
60.
DIANTIMON-TRIOXID (Sb-ra számítva)
61.
DIARZÉN-PENTOXID (As-ra számítva)
62.
DIARZÉN-TRIOXID (As-ra számítva)
63.
DIAZINON
64.
DIAZOMETÁN
65.
DIBENZO-p-DIOXIN-2,3,7,8-TETRAKLÓR
DIBENZO-p-DIOXIN ÉS DIBENZO-FURÁN, POLIBRÓMOZOTT 67. DIBENZOIL-PEROXID
C H Cl 14 9 5 B H 10 14 Al O 2 3 C H N 13 14 2 Sb O 2 3 As O 2 5 As O 2 3 C H N O PS 12 21 2 3 CH N 2 2 C H Cl O 12 4 4 2
101-77-9 1309-64-4
0,1
1303-28-2 1327-53-3 333-41-5
0,1
334-88-3 1746-01-6
66.
68.
1,2-DIBRÓMETÁN
69.
1,2-DIBRÓM-3-KLÓRPROPÁN
70.
DIELDRIN
71.
DIETIL-AMIN
72.
dietilénoximid, lásd: morfolin DIETILÉN-TRIAMIN
73.
DIETIL-ÉTER
74.
DI(2-ETILHEXIL)-FTALÁT
75.
DIETIL-SZULFÁT
76.
DIFENIL
difenilmetán-4,4’-diizocianát (MDI), lásd: diizocianátok 77. DIFOSZFOR-PENTASZULFID 78.
DIFOSZFOR-PENTOXID
79.
DIHIDROGÉN-SZELENID
80.
m-dihidroxibenzol, lásd: rezorcin DIIZOCIANÁTOK difenilmetán-4,4’-diizocianát (MDI)
–9–
(C H CO) O 6 5 2 2 C H Br 2 4 2 C H Br Cl 3 5 2 C H Cl O 12 8 6 NH(C H ) 2 52
94-36-0
5
106-93-4 96-12-8 60-57-1
0,25 resp
109-89-7
15
NH(CH CH NH ) 2 2 22 (CH CH )O 3 2 2
111-40-0
4
60-29-7
308
C H (COO) (C H ) 6 4 2 8 17 2 (C H O) SO 2 5 2 2 (C H ) 6 52
117-81-7
10
92-52-4
1
P S 2 5 P O 2 5
1314-80-3
1
1314-56-3
1
H Se 2
7783-07-5
0,07
CH (C H NCO) 2 6 4 2
101-68-8
0,05
64-67-5
25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról hexametilén-diizocianát (HDI)
(CH ) (NCO) 26 2 C H (NCO) 10 6 2 S Cl 2 2 C H N Cl 12 10 2 2 C H Cl 6 4 2
1,5-naftilén-diizocianát (NDI) 81.
DIKÉN-DIKLORID
82.
3,3’-DIKLÓRBENZIDIN
83.
1,2-DIKLÓRBENZOL
84.
1,3-DIKLÓRBENZOL
85.
1,4-DIKLÓRBENZOL
86.
p,p’-diklórdifeniltriklóretán, lásd: DDT diklórdifluormetán F12, lásd: freonok 1,1-DIKLÓRETÁN
87.
1,2-DIKLÓRETÁN
88.
1,1-DIKLÓRETILÉN***
89. 90.
1,2-DIKLÓRETILÉN 2,4-DIKLÓRFENOXIECETSAV
91.
diklórfluormetán F21, lásd: freonok DIKLÓRFOSZ (DDVP)
92.
DIKLÓRMETÁN
93.
1,2-DIKLÓRPROPÁN
94.
diklórtetrafluoretán F114, lásd: freonok N,N-DIMETILACETAMID
95.
DIMETIL-AMIN
96.
dimetilanilin, lásd: xilidin N,N-DIMETILANILIN
97.
DIMETIL-ÉTER
98.
N,N-DIMETILFORMAMID
99.
1,2-DIMETILHIDRAZIN
dimetil-keton, lásd: aceton 101. DIMETIL-SZULFÁT dinikkel-trioxid lásd nikkel és szervetlen vegyületei 103. 4,6-DINITRO-o-KREZOL 104. DINITROBENZOL minden izomer 105. DINITROGÉN-OXID 106. DINOSZEB ÉS SÓI 107. 1,4-DIOXÁN 108. 1,3-DIOXOLÁN 109. DIVANÁDIUM-PENTOXID (V-ra számítva) 110. ECETSAV
– 10 –
0,035
3173-72-6
0,09
10025-67-9
6
91-94-1 95-50-1
122
C H Cl 6 4 2 C H Cl 6 4 2
541-73-1
20
106-46-7
122
Cl CH CH 2 2 2 ClCH CH Cl 2 2 Cl HC=CH 2 ClHC=CHCl Cl C H OCH COOH 2 6 3 2
75-34-3
412
107-06-2 75-35-4
8
540-59-0 94-75-7
790 1
62-73-7
0,9
75-09-2
10
78-87-5
50
CH CON(CH ) 3 3 2
127-19-5
36
(CH ) NH 32
124-40-3
3,8
C H N(CH ) 6 5 32 (CH ) O 32 HCON(CH ) 32
121-69-7
25
115-10-6
1920
68-12-2
15
CH NHNHCH 3 3 (CH ) NNH 32 2
540-73-8
C H O S 2 6 4 Ni O 2 3 CH C H (NO ) OH 3 6 2 22 C H (NO ) 6 4 22 N O 2 C H N O 10 12 2 5 O(CH CH ) O 2 22
77-78-1
C H Cl O P 4 7 2 4 CH Cl 2 2 ClCH CH(Cl)CH 2 3
100. N,N-DIMETILHIDRAZIN
822-06-0
C H O 3 6 2 V O 2 5 CH COOH 3
57-14-7
1314-06-3 534-52-1
0,2 1
10024-97-2
180
88-85-7 123-91-1
73
646-06-0
10
1314-62-1
0,05resp
64-19-7
25
0
25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról
111. ECETSAV-ANHIDRID
(CH CO) O 3 2 C H Cl O 12 8 6
108-24-7
CH COOC H 3 2 5 CH =CHCOOC H 2 2 5
141-78-6
1400
140-88-5
21
CH CH OH 3 2 CH CH NH 3 2 2
64-17-5
1900
75-04-7
9,4
117. ETILBENZOL
C H CH CH 6 5 2 3
100-41-4
442
118. ETIL-BROMID
CH CH Br 3 2
74-96-4
50
HOCH CH OH 2 2
107-21-1
52
C H O(CH ) OH 2 5 22
110-80-5
8
121. ETILÉNGLIKOL-MONOETIL-ÉTER-ACETÁT
C H O(CH ) COOCH 2 5 22 3
111-15-9
11
122. ETILÉNGLIKOL-MONOMETIL-ÉTER
CH O(CH ) OH 3 22
109-86-4
3,16
123. ETILÉNGLIKOL-MONOMETIL-ÉTER-ACETÁT
CH O(CH ) COOCH 3 22 3
110-49-6
4,90
C H O 2 4
75-21-8
C H Cl 2 5 CH CH SH 3 2
75-00-3
268
75-08-1
1
7440-22-4
0,1 0,01
98-83-9
246
108-95-2
8
1,58
112. ENDRIN epiklórhidrin, lásd: 1-klór-2,3-epoxipropán etántiol, lásd: etil-merkaptán 113. ETIL-ACETÁT 114. ETIL-AKRILÁT 115. ETIL-ALKOHOL 116. ETIL-AMIN
etilén-alkohol, lásd: etilénglikol 119. ETILÉNGLIKOL etilénglikol-monobutil-éter, lásd: 2-butoxietanol 120. ETILÉNGLIKOL-MONOETIL-ÉTER
etilén-imin, lásd: aziridin 124. ETILÉN-OXID etil-glikol, lásd: etilén-glikol-monoetil-éter etil-glikol-acetát, lásd: etilénglikol-monoetil-éter-acetát etil-hidroszulfid, lásd: etil-merkaptán 125. ETIL-KLORID 126. ETIL-MERKAPTÁN
etil-szulfhidrát, lásd: etil-merkaptán etil-tioalkohol, lásd: etil-merkaptán 2-etoxietanol, lásd: etilénglikol-monoetil-éter 127. EZÜST, fém Ag 128. EZÜST OLDHATÓ VEGYÜLETEI (Ag-re számítva) Fapor, lásd: 1.2.1. fenilbenzol, lásd: difenil 129. 2-FENILPROPÉN C H C(CH )=CH 6 5 3 2 130. FENOL C H OH 6 5
72-20-8
131. FLUOR
F 2
7782-41-4
132. FLUORACETAMID
FCH CONH 2 2
640-19-7
fluor-hidrogén, lásd: hidrogén-fluorid 133. FLUORIDOK (F-ra számítva)
F
– 11 –
20
2,5
25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról
fluotan, lásd: halotán 134. FORMALDEHID 135. FOSZFAMIDON (izomerek keveréke), cisz-izomer, transz-izomer
HCHO C H ClNO P 10 19 5
136. FOSZFIN
PH
137. FOSZFOR foszfor-hidrogén, lásd: foszfin 138. FOSZFOR-PENTAKLORID foszfor-pentoxid, lásd: difoszfor-pentoxid foszforsav lásd: ortofoszforsav foszfor-trihidrid, lásd: foszfin 139. FOSZFOR-TRIKLORID 140. FOSZGÉN FREONOK (KLÓRFLUORKARBONOK) 141. F 11, triklórfluormetán 142. F 12, diklórdifluormetán 143. F 21, diklórfluormetán
50-00-0 13171-21-6 23783-98-4 297-99-4 7803-51-2
0,14
P
7723-14-0
0,1
PCl 5
10026-13-8
1
PCl 3 COCl 2
7719-12-2
3
75-44-5
0,08
CCl F 3 CCl F 2 2 CHCl F 2
75-69-4
Magyarországon
75-71-8
Magyarországon
3
0,6
75-43-4
43 3600
144. F 22, klórdifluormetán
CHClF 2
75-45-6
145. F113, 1,1,2-triklór-1,2,2-trifluoretán
C Cl F 2 3 3 ClF CCF Cl 2 2 C H ClF 2 3 2 C H (CO) O 6 4 2
76-13-1
Magyarországon
76-14-2
Magyarországon
C H OCH OH 4 3 2 C H OCHO 4 3
146. F114, 1,2-diklór-1,1,2,2-tetrafluoretán 147. F142b, 1-klór-1,1-difluoretán 148. FTÁLSAV-ANHIDRID furál, lásd: furfurol furfurilaldehid, lásd: furfurol 149. FURFURIL-ALKOHOL 150. FURFUROL gamma HCH, lásd: lindán 151. GLICERIN-TRINITRÁT glikol, lásd: etilénglikol halán, lásd: halotán 152. HALOTÁN 153. HANGYASAV 154. HCH (I,2,3,4,5,6-HEXAKLÓRCIKLOHEXÁN) (izomerek keveréke) 155. HEPTAKLÓR 156. n-HEPTÁN 157. 2-HEPTANON 158. HEPTÁN-3-ON 159. HEXAKLÓRBENZOL 160. HEXAMETILÉN-DIAMIN
– 12 –
75-68-3
4170
85-44-9
1
98-00-0
40
98-01-1
20
C H (ONO ) 3 5 23
55-63-0
0,5
CHClBrCF 3 HCOOH
151-67-7
40
64-18-6
9
C H Cl 6 6 6
608-73-1
C H Cl 10 5 7 CH (CH ) CH 3 25 3 CH (CH ) COCH 3 24 CH (CH ) CH 3 24 3 C Cl 6 6 H N(CH ) NH 2 26 2
76-44-8 142-82-5
2000
110-43-0
238
106-35-4
95
118-74-1 124-09-4
2,3
25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról hexametilén-diizocianát, lásd: diizocianátok 161. n-HEXÁN
CH (CH ) CH 3 24 3
110-54-3
302-01-2
163. HIDROGÉN-BROMID
H NNH 2 2 HBr
10035-10-6
hidrogén-cianid, lásd: cián-hidrogén 164. HIDROGÉN-FLUORID
HF
7664-39-3
1,5
Hg
7439-97-6
0,02
2-hexanon, lásd: metil-butil-keton 162. HIDRAZIN
hidrogén-foszfid, lásd: foszfin 165. HIGANY ÉS SZERVETLEN VEGYÜLETEI*** (Hg-ra számítva) 166. HIGANY SZERVES VEGYÜLETEI*** (Hg-ra számítva) 167. IZOAMIL-ALKOHOL izociánsav-metil-észter, lásd: metil-izocianát 168. IZOPENTÁN 169. IZOPENTIL-ACETÁT 170. IZOPROPIL-ACETÁT 171. IZOPROPIL-ALKOHOL izopropilbenzol, lásd: kumol 172. JÓD
0,01 CH (CH ) OH 3 24
123-51-3
360
(CH ) CHCH CH 32 2 3 CH COO(CH ) CH(CH ) 3 22 32 (CH ) HCOOCH 32 3 CH CH(OH)CH 3 3
78-78-4
3000
123-92-2
270
108-21-4
840
67-63-0
500
7553-56-2
1
I
173. KADMIUM ÉS SZERVETLEN VEGYÜLETEI - CdF , CdCl , CdO kivételével (Cd-ra számítva) 2 2 174. KADMIUM-FLUORID (Cd-ra számítva)
2 Cd
176. KADMIUM-OXID (Cd-ra számítva) 177. KALCIUM-CIÁNAMID 178. KALCIUM-HIDROXID
CdF 2 CdCl 2 CdO CaNCN Ca(OH)
179. KALCIUM-KARBONÁT
CaCO
175. KADMIUM-KLORID (Cd-ra számítva)
181. 182. 183. 184. 185. 186. 187. 188.
7440-43-9 7790-79-6 10108-64-2
2
3 kalcium-kromát lásd: króm (VI) szervetlen vegyületek CaCrO 4 KALCIUM-OXID CaO KALCIUM-SZULFÁT CaSO 4 KÁLIUM-HIDROXID KOH є-KAPROLAKTÁM HN(CH ) CO 25 KAPTAFOL C H Cl NO S 10 9 4 2 KARBARIL C H NO 12 11 2 karbolsav, lásd: fenol KÉN-DIOXID SO 2 KÉN-HIDROGÉN H S 2
1306-19-0 156-62-7 1305-62-0
1 5
1317-65-3
10
13765-19-0 1305-78-8 7778-18-9
5 6 resp
1310-58-3 105-60-2
2 10
2425-06-1 63-25-2
1
7446-09-5
5
7783-06-4
7 0,05 torak
189. KÉNSAV
H SO 2 4
7664-93-9
190. KLÓR
Cl 2
7782-50-5
– 13 –
72
25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról
191. 4-KLÓRANILIN
ClC H NH 6 4 2 C H Cl O 16 14 2 3 C H Cl 6 5
192. KLÓRBENZILÁT 193. KLÓRBENZOL 194. 2-KLÓR-1,3-BUTADIÉN klórdifluoretán F142B, lásd: freonok klórdifluormetán F22, lásd: freonok 195. KLÓRDÁN 196. 1-KLÓR-2,3-EPOXIPROPÁN 197. KLOROFORM kloroprén, lásd: 2-klór-1,3-butadién 198. KOBALT ÉS SZERVETLEN VEGYÜLETEI (Co-ra számítva) 199. KREZOL (izomerek keveréke) 200. KRÓM (fém), SZERVETLEN KRÓM(II) és KRÓM(III) VEGYÜLETEK (nem oldható) 201. Egyéb szervetlen krómvegyületek [a króm VI vegyületek kivételével] (Cr-ra számítva) KRÓM (VI) SZERVETLEN VEGYÜLETEK (nátrium-kromát, kálium-kromát és egyéb oldható) (Cr VI-ra számítva) KRÓM (VI) SZERVETLEN VEGYÜLETEK, kevéssé oldható (Cr VI-ra számítva) 202. KRÓM(III)-KROMÁT (Cr-ra számítva) 203. KRÓM-TRIOXID (Cr VI-ra számítva) 204. KUMOL kvarc, lásd: 1.2.1. 205. LINDÁN (γ-HCH) (γ-1,2,3,4,5,6-Hexaklórciklohexán) 206. LÍTIUM-HIDRID 207. MAGNÉZIUM-OXID (Mg-ra számítva) 208. MALEINSAV-ANHIDRID 209. MANGÁN ÉS SZERVETLEN SÓI (mangántetraoxid kivételével, Mn-ra számítva) 210. METAMIDOFOSZ 211. METIL-ACETÁT 212. METIL-AKRILÁT
106-47-8 510-15-6 108-90-7
23
CH =C(Cl)CH=CH 2 2
126-99-8
18
C H Cl 10 6 8 ClCH C H O 2 2 3 CHCl 3
57-74-9 106-89-8 67-66-3
10
Co
7440-48-4
0,1
CH C H OH 3 6 4
1319-77-3
22
Cr
7440-47-3
2
Cr
0,5
Cr
Cr Cr (CrO ) 2 43 CrO 3 C H CH(CH ) 6 5 32 SiO 2 C H Cl 6 6 6
24613-89-6
58-89-9
0,5
LiH MgO CH=CH(CO) O 2 Mn
7580-67-8 1309-48-4 108-31-6
0,025 6 resp 0,4
7439-96-5
5
C H NO PS 2 8 2 CH COOCH 3 3 CH =CHCOOCH 2 3
1333-82-0 98-82-8
10265-92-6 79-20-9
610
96-33-3
18 260
CH OH 3
67-56-1
214. 2-METILAZIRIDIN
C H N 3 7 CH Br 3 CH COOCH(CH )(CH ) CH 3 3 22 3 CH CO(CH ) CH 3 23 3
75-55-8
216. 1-METILBUTIL-ACETÁT 217. METIL-BUTIL-KETON metil-celloszolv, lásd: etilén-glikol- monometil-éter metil-celloszolv-acetát, lásd: etilén-glikol-monometiléter-acetát
– 14 –
100
14808-60-7
213. METIL-ALKOHOL
215. METIL-BROMID
0,2
74-83-9
10
626-38-0
270
591-78-6
21
25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról metil-cianid, lásd: acetonitril 4,4’-metiléndianilin, lásd: 4,4’-diaminodifenilmetán metilén-klorid, lásd: diklórmetán 218. METIL-ETIL-KETON
CH COCH CH 3 2 3
metil-glikol, lásd: etilén-glikol-monometil-éter metil-glikol-acetát, lásd: etilén-glikol-monometil-éteracetát 219. 5-METILHEPTÁN-3-ON CH CH COCH CH CHC H 3 2 2 3 2 5 220. 5-METILHEXÁN-2-ON C H O 7 14 221. METIL-IZOCIANÁT CH NCO 3 metil-karbamid, lásd: metil-izocianát metil-karbonimid, lásd: metil-izocianát 222. METIL-KLORID metilkloroform, lásd: 1,1,1-triklóretán 223. METIL-MERKAPTÁN 224. METIL-METAKRILÁT 225. METIL-PARATION
2-metoxianilin, lásd: o-anizidin 2-metoxietanol, lásd: etilén-glikol-monometil-éter 228. 2-(2-METOXIETOXI)ETANOL 229. (2-METOXIMETILETOXI)-PROPANOL (Dipropilénglikol-monometil-éter) 230. 1-METOXIPROPÁN-2-OL
232. MEZITILÉN (1,3,5-trimetilbenzol) 233. MIREX 234. MOLIBDÉN OLDHATATLAN VEGYÜLETEI (Mo-ra számítva) 235. MOLIBDÉN OLDHATÓ VEGYÜLETEI (Mo-ra számítva) 236. MONOKROTOFOSZ 237. MORFOLIN 238. NAFTALIN
naftilén-diizocianát, lásd: diizocianátok narkotán, lásd: halotán 240. NÁTRIUM-AZID
– 15 –
230
624-83-9
74-93-1
1
80-62-6
208
298-00-0
0,2
108-10-1
83
C H NO 5 9
872-50-4
40
CH O(CH ) O(CH ) OH 3 22 22 C H O 7 16 3
111-77-3
50,1
34590-94-8
308
107-98-2
375
108-65-6
275
108-67-8
100
2385-85-5 15 5
C H NO P 7 14 5 O(CH ) NH 24
3 NaOH (CH ) C 34
243. NIKKEL (fém) és SZERVETLEN VEGYÜLETEI,
110-12-3
CH SH 3 CH =C(CH )COOCH 2 3 3
NaN
241. NÁTRIUM-HIDROXID 242. NEOPENTÁN
53
105
C H 10 8 C H N 10 9
239. 2-NAFTIL-AMIN
541-85-5
74-87-3
CH OCH CHOHCH 3 2 3 CH COOCH(CH )CH OCH 3 3 2 3 C H (CH ) 6 3 33 C Cl 10 12
231. 1-METOXI-2-PROPIL-ACETÁT
600
CH Cl 3
NO C H OPS(CH O) 2 6 4 3 2 C H O 6 12
226. 4-METILPENTÁN-2-ON (Izobutil-metil-keton) 227. N-METIL-2-PIRROLIDON
78-93-3
6923-22-4
0,25
110-91-8
36
91-20-3
50
91-59-8
26628-22-8
0,1
1310-73-2 463-82-1
2 3000
7440-02-0
25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról ....(NiO, NiCO , NiS, Ni O ) (Ni-re számítva) 3 2 3 244. NIKKEL (fém) és SZERVETLEN VEGYÜLETEI , könnyen oldható (NiCl , NiOH, NiSO ,..) (Ni-re 2 4 számítva) nikkel-oxid, lásd nikkel és szervetlen vegyületei nikkel-szulfid, lásd nikkel és szervetlen vegyületei 247. NIKKEL-TETRAKARBONIL nikkel-trioxid, lásd: dinikkel-trioxid 248. NIKOTIN 249. 4-NITROANILIN p-nitroanilin, lásd: 4-nitroanilin 250. NITROBENZOL
7440-02-0
NiO NiS Ni(CO)
1313-99-1 16812-54-7 13463-39-3
0,15
C H N 10 14 2
54-11-5
0,5
O NC H NH 2 6 4 2
100-01-6
6
C H NO 6 5 2
98-95-3
1
10102-44-0
9 30 0,5
4
251. NITROGÉN-DIOXID
NO
252. NITROGÉN-MONOXID 253. 4-NITROKLÓRBENZOL
NO ClC H NO 6 4 2 C H NO 10 7 2 CH (CH ) NO 3 22 2 CH CH(NO )CH 3 2 3 C H 8 18
10102-43-9 100-00-5
111-65-9
2350
Pb
7439-92-1
0,15
78-00-2
0,05
75-74-I
0,05
254. 2-NITRONAFTALIN 255. 1-NITROPROPÁN 256. 2-NITROPROPÁN 257. OKTÁN (összes izomer) 258. OLAJ (ásványi) KÖD 259. ÓLOM és SZERVETLEN VEGYÜLETEI (Pb-ra számítva)
260. ÓLOM-TETRAETIL
2
Pb(C H ) 2 54 Pb(CH ) 34
261. ÓLOM-TETRAMETIL
581-89-5 108-03-2 79-46-9
262. ÓN SZERVES VEGYÜLETEI (Sn-ra számítva) 263. ÓN SZERVETLEN VEGYÜLETEI (Sn-ra számítva) 264. ORTOFOSZFORSAV
0,1 2 H PO 3 4 HOOCCOOH OsO 4 O 3 C H Cl N 12 14 2 2
265. OXÁLSAV 266. OZMIUM-TETRAOXID (Os-ra számítva) 267. ÓZON 268. PARAKVÁT-DIKLORID paraquat-diklorid, lásd: parakvát-diklorid 269. PARATION
C H O NSP 10 14 5 270. PBB-k Hexabróm-1,1’-bifenil; Oktabróm-1,1’-bifenil; C H Br ; C H Br ; 12 4 6 12 2 8 Dekabróm-1,1’-bifenil C Br 12 10 271. PCB-k POLIKLÓROZOTT BIFENILEK 272. PENTAKLÓRFENOL ÉS SÓI
C Cl OH 6 5 C H Cl 10 3 5 CH (CH ) CH 3 23 3
273. PENTAKLÓRNAFTALINOK 274. n-PENTÁN
– 16 –
10
7664-38-2
1
144-62-7 20816-12-0
1 0,002
10028-15-6
0,2
1910-42-5
0,1
56-38-2
0,1
36355-01-8 27858-07-7 13654-09-6 11097-69-1 1336-36-3 87-86-5
0,001
1321-64-8
0,5
109-66-0
2950
25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról 275. PENTIL-ACETÁT 276. 3-PENTIL-ACETÁT 277. PIKRINSAV 278. PIPERAZIN 279. PIRETRUM 280. PIRIDIN 281. PLATINA FÉM 282. PLATINA OLDHATÓ VEGYÜLETEI (Pt-ra számítva) 283. POLIKLÓROZOTT TERFENILEK porok (szálló porok) egyéb porok, lásd: 1.2.1. 284. PORTLAND CEMENT 285. PROPIL-ACETÁT propilén-imin, lásd: metilaziridin 286. PROPILÉN-OXID
CH COO(CH ) CH 3 24 3 CH COOCH(C H )C H 3 2 5 2 5 C H CH (NO ) 6 2 3 23
628-63-7
270
620-11-1
270
88-89-1
0,1
C H N 4 10 2
110-85-0
0,1
8003-34-7 110-86-1
1 15
7440-06-4
1 0,002
C H N 5 5 Pt
61788-33-8
CH (CH ) COOCH 3 2 2 3 CH C H O 3 2 3 C H O 3 4 2 CH CH COOH 3 2 Cu Cu C H (OH) 6 4 2
287. 1,3-PROPIOLAKTON 288. PROPIONSAV 289. RÉZ és vegyületei (Cu-re számítva) 290. RÉZ, FÜST 291. REZORCIN rezorcinol, lásd: rezorcin Rostszerkezető porok, lásd: 1.2.2. 292. SALÉTROMSAV
HNO
3
293. SÓSAV 294. STRONCIUM-KROMÁT (Cr VI-ra számítva) Szelén-hidrogén, lásd: dihidrogén-szelenid 295. SZELÉNVEGYÜLETEK (Se-re számítva)
HCl SrCrO
296. SZÉN-DIOXID
CO
297. SZÉN-DISZULFID 298. SZÉN-MONOXID
4
65997-15-1 109-60-4
10 840
75-56-9 57-57-8 79-09-4
31
7440-50-8 7440-50-8 108-46-3
1 0,1 45
7697-37-2 7647-01-0 7789-06-2
8
0,1
szén-oxiklorid, lásd: foszgén 299. SZÉN-TETRAKLORID*** sztibin, lásd: antimon-hidrogén 300. SZTIROL 301. SZULFOTEP talkum, lásd: 1.2.1. és 1.2.2. 302. TALLIUM OLDHATÓ VEGYÜLETEI (Tl-ra számítva) 303. TERPENTIN 304. TETRAHIDROFURÁN 1,2,3,6-tetrahidro-N-(1,1,2,2-tetraklór etiltio)ftálimid,
– 17 –
124-38-9
9000
CS 2
75-15-0
15
CO
630-08-0
33
CCl 4
56-23-5
C H CH=CH 6 5 2
100-42-5
50
(C H ) P S O 2 5 4 2 2 5
3689-24-5
0,I
2
Magyarországon
0,1
(CH ) O 24
8006-64-2 109-99-9
560 150
25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról lásd: kaptafol 305. 1,1,2,2-TETRAKLÓRETÁN
Cl CHCHCl 2 2 Cl C=CCl 2 2
306. TETRAKLÓRETILÉN tetraklórmetán, lásd: szén-tetraklorid timföld, lásd: dialumínium-trioxid 307. TIOGLIKOLSAV
HSCH COOH 2 CH C H NH 3 6 4 2
2-TOLUIDIN 308.. 309. 3-TOLUIDIN 310. 4-TOLUIDIN 311. TOLUOL
312. TOLUOL-2,4-DIIZOCIANÁT 313. TOLUOL-2,6-DIIZOCIANÁT 314. TOXAFÉN 315. TRIETIL-AMIN
318. 1,1,1-TRIKLÓRETÁN*** 319. 1,1,2-TRIKLÓRETÁN*** 320. TRIKLÓRETILÉN 321. 2,4,5-TRIKLÓRFENOXIECETSAV; (2,4,5-T) triklórfluormetán F11, lásd: freonok 322. TRIKLÓRNAFTALINOK
324. TRIMETIL-AMIN 325. 1,2,3-TRIMETILBENZOL 326. 1,2,4-TRIMETILBENZOL 327. TRINIKKEL-DISZULFID (Ni-re számítva) 328. 2,4,6- TRINITROTOLUOL 329. TRISZ(2,3-DIBRÓMPROPIL)-FOSZFÁT*** vanádium-pentoxid, lásd: divanádium- pentoxid 330. VAS(II)-OXID (Fe-ra számítva) 331. VAS(III)-OXID (Fe-ra számítva) 332. VINIL-ACETÁT 333. VINIL-BROMID 334. VINIL-KLORID 335. XILOL(ok)
– 18 –
127-18-4
50
68-11-1
4
95-53-4 108-44-1
9
106-49-0
1
108-88-3
190
CH C H (NCO) 3 6 3 2 CH C H (NCO) 3 6 3 2
584-84-9 91-08-7 8001-35-2 121-44-8
8,4
C H Cl 6 3 3
12002-48-1
38
C H Cl 6 3 3 CH CCl 3 3
120-82-1
15,1
71-55-6
555
ClCH CHCl 2 2 Cl C=CHCl 2
79-00-5 79-01-6
270
Cl C H OCH COOH 3 6 2 2
93-76-5
10
1321-65-9
5
78-30-8
0,1
75-50-3
12,3
526-73-8
100
95-63-6
100
C H Cl 10 5 3
triklórtrifluoretán F113, lásd: freonok 323. TRI-o-KREZIL-FOSZFÁT
7
CH C H NH 3 6 4 2 CH C H NH 3 6 4 2 C H CH 6 5 3
N(C H ) 2 53
316. TRIKLÓRBENZOLOK (1,2,4-TRIKLÓRBENZOL kivételével) 317. 1,2,4-TRIKLÓRBENZOL
79-34-5
(CH C H ) PO 3 6 43 4 N(CH ) 33 C H (CH ) 6 3 33 C H (CH ) 6 3 33 Ni S 3 2 CH C H (NO ) 3 6 2 23 C H Br O P 9 15 6 4 FeO Fe O 2 3 CH =CHOOCCH 2 3 CH =CHBr 2 CH =CHCl 2 C H (CH ) 6 4 32
Magyarországon
12035-72-2 118-96-7
0,09
126-72-7 1345-25-1 1309-37-1
6 resp 6 resp
108-05-4
17,6
593-60-2 75-01-4 1330-20-7
221
25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról 336. m-XILOL
C H (CH ) 6 4 32 C H (CH ) 6 4 32 C H (CH ) 6 4 32 (CH ) C H NH 32 6 3 2
337. o-XILOL 338. p-XILOL 339. XILIDIN(ek) Magyarázat: resp: torak b: i: k: m: sz: * ** *** EUO EUA EU1 EU2 EU3 EU4 BEM BHM 3 mg/m
108-38-3
221
95-47-6
221
106-42-3
221
1300-73-8
25
respirábilis frakció; torakális frakció bırön át is felszívódik. Az ÁK-értékek a veszélyes anyagoknak ezt a tulajdonságát, illetve az ebbıl származó rációjuk mértékének megfelelıen veszik figyelembe; ingerlı anyag (izgatja a bırt, nyálkahártyát, szemet vagy mindhármat); rákkeltı; maró hatású anyag (felmarja a bırt, nyálkahártyát, szemet vagy mindhármat); túlérzékenységet okozó (szenzibilizáló) tulajdonságú anyag (az anyagra érzékeny egyéneken „túlérzékenység vet/szervrendszert károsító megbetegedést okozhat); „Európai indikatív” határértékek (96/94/EK, 2000/39/EK, 2006/15/EK, 2009/161/EU), amelyeknél nincs csú jelen melléklet 1.3. pontja szerint kell eljárni; 98/24/EK irányelvben közölt érték; az anyagra vonatkozó korlátozásokat a veszélyes anyagok és veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes te együttes rendelet tartalmazza; 98/24/EK irányelvben közölt érték; 2009/148/EK irányelvben közölt érték; 91/322/EGK irányelvben közölt érték; 2006/15/EK irányelvben közölt érték; 2000/39/EK irányelvben közölt érték; 2009/161/EU irányelvben közölt érték biológiai expozíciós mutató. biológiai hatásmutató milligram légköbméterenként, 20 °C-on és 101,3 KPa légköri nyomáson
Megjegyzés: a nem gız/gázállapotú veszélyes anyagok határértékei a belélegezhetı frakcióra vonatkoznak (MSZ EN 481). 1.2. Szálló porok - ásványi, szerves 3 1.2.1. Szemcsés szerkezető porok megengedett koncentrációi mg/m -ben A Megnevezés
1
B
Megengedett koncentrá Belélegezhetı
2 3 4 5 6 7
Talkum (azbesztmentes) Kvarc Krisztobalit Tridimit Fapor Egyéb inert porok*
5 10
* Megjegyzés: Nincs egészségkárosító (pl. mutagén, rákkeltı, fibrogén, mérgezı, allergizáló, irritatív, egyéb mérgezı) hatása. 3 1.2.2. Rostszerkezető porok megengedett koncentrációi rost/cm -ben
– 19 –
25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról A 1 2 3 4 5 6 7 8 9
B Megnevezés (CAS-számok)
Azbeszt
aktinolit (77536-66-4) amozit (12172-73-5) antofillit (77536-67-5) krizotil (12001-29-5) krokidolit (12001-28-4) tremolit (77536-68-6) akár magában, akár elegyítve betiltott* Üveg, ásvány, kerámia, mőanyag
Egyéb rostszerkezető porok
0,1
1,0
* Az azbeszt valamennyi formájának elıállítása, forgalomba hozatala, felhasználása Magyarországon tiltott. 1.3. Az egyes anyagok csúcskoncentráció szerinti besorolása jellemzı tulajdonságaik alapján
1 2 3 4
I. II.
5
III.
6
IV.
7 8 9
V. VI.
A
B
Kategória jele
KATEGÓRIA (BESOROLÁS) HELYILEG IRRITÁLÓ ANYAGOK FELSZÍVÓDVA HATÓ ANYAGOK Az anyag hatásának fellépése 2 órán belül II.1: Felezési idı <2 óra II.2. Felezési idı 2 órától teljes munkaidıig FELSZÍVÓDVA HATÓ ANYAGOK Hatás fellépésének ideje >2 óra Felezési idı > Mőszak idı (ERİSEN KUMULÁLÓDÓ) NAGYON GYENGE KÁROSÍTÓ HATÁSÚ ANYAGOK 3 ÁK >500 ml/m (a) INTENZÍV SZAGÚ ANYAGOK IRREVERZIBILIS KÁROSODÁST OKOZÓ ANYAGOK EGYÉB
C ÉRTÉKE (CK) ÁK 4 x ÁK
4 x ÁK
4 x ÁK ÁK ÁK 8 x ÁK
3 3 (a) Az 500 ml/m érték átszámítása mg/m koncentráció egységre, 20 °C-on:
(b) Az I. és V. kategóriájú anyagok, anyagcsoportok esetében a megadott CK-érték megegyezik az ÁKértékkel, ellenırzése legfeljebb IS perces mintavétellel történik. A II-IV. kategóriájú anyagok, anyagcsoportok esetében a megadott CK-érték 15 perces átlagérték és a túllépési tényezı 4. (A túllépési tényezı fejezi ki, hogy a CK-érték hányszorosa az ÁK-értéknek.) Az egyes csúcskoncentrációk idıintervallumai között legalább a csúcskoncentrációk idıintervallumánál háromszor hosszabb idınek kell eltelnie (pl. 15 perces csúcskoncentráció után legalább 45 perc). A csúcskoncentrációk idıtartama egy mőszak alatt összesen a 60 percet nem haladhatja meg. A VI. kategóriájú irreverzibilis károsodást okozó anyagok; az ÁK-érték = a CK-értékkel. A csúcskoncentrációk meghatározása: A CK-értékek 15 perc referenciaidıre vonatkoznak. A csúcskoncentrációk meghatározása legfeljebb 15 perc mintavételi idejő mintákkal történhet. Bizonyos súlyos, irreverzibilis egészségkárosodást okozó anyagok esetében (kivételesen) az ÁK-érték egyenlı a CK-értékkel; ellenırzésük legfeljebb 15 perces mintavétellel történik.
– 20 –
(a)
CS I
25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról Egyéb anyagok, anyagcsoportok esetében (az CK-érték nagyobb az ÁK-értéknél) az egyes csúcskoncentrációk idıintervallumai között legalább a csúcskoncentrációk idıintervallumánál háromszor hosszabb idınek kell eltelnie (pl. 15 perces csúcskoncentráció után legalább 45 perc). A csúcskoncentrációk idıtartama egy mőszak alatt összesen a 60 percet nem haladhatja meg. 2. A munkahelyi átlagos levegıszennyezettség kiszámítása 2.1. Egy szennyezı anyag esetén 3 A munkahelyi átlagos levegıszennyezettséget mg/m -ben (CÁ) a következı összefüggéssel számítjuk ki:
ahol: 3 C , C , ... C a t , t , ... t idıszakokhoz tartozó légszennyezı anyagok koncentrációi (mg/m ). 1 2 n 1 2 n t + t ... + t = 8 óra 1 2 n 2.2. Határérték meghatározása több veszélyes anyag munkatérben való egyidejő jelenléte esetén. 2.2.1. Additív hatások. Ha a munkatérben két vagy több, azonos szervrendszerre ható veszélyes anyag (hSz) (+) van jelen, ezek hatása összegzıdik - additív hatás. Hasonlóképpen additív hatásúnak kell tekinteni a mutagén (M) és a karcinogén (K) anyagokat is. Ezek esetében az ÁK-értéket az alábbi képlettel határozzuk meg:
ahol: hSz: azonos szervre, szervrendszerre ható, anyag; hSz
1-n
c: azonos szervre; szervrendszerre ható anyagok
koncentrációja a munkatérben; M c: mutagén anyagok koncentrációja a munkatérben; 1-n K c: karcinogén anyagok koncentrációja a munkatérben; 1-n hSz ÁK, M ÁK, K MK: az adott azonos szervre/szervrendszerekre ható, mutagén, illetve karcinogén 1-n 1-n 1-n anyagok ÁK-, illetıleg MK-értéke; (+) magyarázat hSz anyagokhoz: pl. valamennyi szerves oldószer hat az idegrendszerre! A maró, irritáló szenzibilizáló anyagok túlnyomó többsége hat a bırre, szemre, nyálkahártyákra! Csaknem valamennyi nehézfém hat a parenchimás szervekre! * ha az adott mutagén anyagoknak MK-értéke van, az ÁK-érték helyett az szerepeljen! 2.2.2. Szinergista/potencírozó hatású munkatér légszennyezık. Ezek esetében egyedileg kell eljárni. A potencírozott interakciók jellegzetesen nagy koncentrációk esetében alakulnak ki; kisebb koncentrációk esetén ennek valószínősége kisebb. 2.2.3. Független hatású munkatér légszennyezık. Ezek esetében a meghatározott ÁK-érték az iránymutató. 3. Ha a munkatér levegıjében egyidejőleg több vegyi anyag van jelen - egyaránt beleértve a rákkeltı hatású és nem rákkeltı hatású anyagokat - a megengedhetı értéket az alábbi összefüggés szerint kell kiszámítani:
– 21 –
25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról
ahol: C1: a munkatérben mért nem rákkeltı anyag koncentrációja; R1: a munkatérben mért rákkeltı anyag koncentrációja; ÁK: átlagos koncentráció (nem rákkeltı anyagok munkahelyen megengedett koncentrációi); MK: maximális koncentráció (rákkeltık munkahelyen eltőrt koncentrációja); 1,2, ... n: az egyes nem rákkeltı, illetıleg rákkeltı anyagok indexeit úgy kell értelmezni, hogy a számlálóban és a nevezıben szereplı azonos indexek azonos anyagot jelentenek. Megjegyzés: Azokat az anyagokat, amelyekre nézve a melléklet ÁK/MK-értéket nem tartalmaz, a képlet alkalmazása során figyelmen kívül kell hagyni.
2. számú melléklet a 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelethez A foglalkozási vegyi expozíció esetén vizsgálandó biológiai expozíciós és hatásmutatók megengedhetı határértékei VIZELETBEN A 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22
B
Vegyi anyag Anilin Arzén Benzol Dimetilformamid Etil-benzol Fenol Fluorid vegyületek
Biológiai expozíciós (hatás) mutató p-amino-fenol arzén t,t-mukonsav N-metil-formamid mandulasav fenol fluorid
Higany (szervetlen) Kadmium Króm Kobalt n-Hexán Nikkel Nitro-benzol Szelén Sztirol Toluol Triklór-etilén Xilol
higany kadmium króm kobalt 2,5-hexán-dion nikkel p-nitro-fenol szelén mandulasav o-krezol triklór-ecetsav metil-hippursavak
Megjegyzések: m.u. mőszak után n.k. nem kritikus mhv. munkahét végén köv.m.e. következı mőszak elıtt k rákkeltı hatású anyag; a javasolt határérték „technikai értékként” kezelendı
– 22 –
C Mintavétel ideje m.u. m.u. m.u. m.u. mhv., m.u. m.u. m.u. köv. m.e. n.k. n.k. m.u. m.u. m.u. mhv., m.u. m.u. n.k. mhv., m.u. m.u. mhv., m.u. m.u.
10 0,1 1,5 40 15 30 7 4 0,0 0,0 0,0 0,0 3,5 0,0 5 0,0 10 1 50 15
25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról
Biológiai expozíciós mutatók megengedhetı határértékei VÉRBEN A Vegyi anyag
1
B Biológiai expozíciós mutató
C Mintavétel ideje
2 3 4
Kadmium Ólom (szervetlen)
kadmium Ólom
n.k. n.k.
10 40 300
Megjegyzések: n.k. nem kritikus k rákkeltı hatású anyag; javasolt határérték „technikai értékként” kezelendı * férfiak és 45 évnél idısebb nık ** 45 évnél fiatalabb nık
Biológiai hatásmutatók megengedhetı határértékei VÉRBEN 1 2 3 4 5
A Vegyi anyag Anilin Ólom (szervetlen)
B Biológiai hatás mutató methemoglobin Cink-protoporfirin*** elıszőrésre
Szén-monoxid Szerves foszforsav-észter tartalmú peszticidek
CO Hb vörösvérsejt vagy teljes vér acetilkolineszteráz aktivitás (EC. 3.1.1.7.)
C Mintavétel ideje mhv. - m.u. három hónapnál hosszabb expozíció esetén alkalmazható m.u. n.k.
Megjegyzések: m.u. mőszak után n.k. nem kritikus mhv. munkahét végén * férfiak és 45 évnél idısebb nık ** 45 évnél fiatalabb nık *** határérték túllépése esetén a vérólom koncentráció meghatározása kötelezı **** az alapaktivitás az expozíciómentes periódusban egy héten belül két alkalommal történt mérések értékeinek átlaga
3. számú melléklet a 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelethez Fém-ólom és az ólom inonos vegyületei expozíciójával veszélyeztetett munkavállalók egészségvédelmére vonatkozó különleges szabályok 1. Az alábbi - nem teljeskörően felsorolt - tevékenységek során az ólomabszorpció kockázata valószínősíthetı: 1. Ólomkoncentrátum kezelése 2. Ólom- és cinkkohászat és finomítás (primer és szekunder) 3. Ólom-arzenát spray gyártása és kezelése 4. Ólom-oxid gyártása 5. További ólomvegyületek elıállítása (beleértve az ólom alkil-vegyületei elıállításának azt a részét, amely fémes ólom és az ionos ólomvegyületek expozíciójával jár)
– 23 –
25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról 6. Ólomtartalmú festékek, zománcok, masztix és színezékek gyártása 7. Akkumulátorgyártás recycling (1) 8. Ólom- és ónmővesség 9. Ólomforrasz gyártása 10. Ólommag gyártása (lövedékhez) 11. Ólomalapú vagy -ötvözető tárgyak gyártása 12. Ólomtartalmú festékek, zománcok, masztix és színezékek használata 13. Kerámia- és agyagáru ágazatok (1) 14. Kristályüveg ágazatok 15. Ólomadalékokat felhasználó mőanyag ágazatok 16. Ólomforrasz gyakori használata zárt térben 17. Ólom használata melletti nyomdászat 18. Hulladékhasznosítás, fıleg az ólomtartalmú festékekkel bevont anyagok ártalmatlanítási mőveletei, valamint ipari létesítmények (pl. ólomkemencék) bontása (1) 19. Ólommagos lıszerek zárttéri használata 20. Autógyártás és -javítás (1) 21. Ólmot tartalmazó acél (1) 22. Ólmozás 23. Ólom és ólomtartalmú fémek kinyerése Megjegyzés: (1) Amennyiben használtak ólmot vagy jelen van ólom. 2. Ólomexpozícióban végzett tevékenység esetén különös figyelmet kell fordítani az alábbiakra: aa) ne forduljon elı a dohányzással, étkezéssel vagy ivással történı ólomfelvétel veszélye, ab) olyan helyeket kell kijelölni, ahol a munkavállalók az ólomkontamináció kockázata nélkül étkezhetnek és ihatnak, ac) az olyan nagyon meleg munkahelyeken, ahol szükséges a munkavállalók folyadékfogyasztása, olyan ivóvízrıl vagy más italról kell gondoskodni, amelyet nem szennyez a munkahelyen jelen lévı ólom; ba) a munkavállalókat az ıket érı ólomvegyületek fiziko-kémiai tulajdonságainak megfelelı munka- vagy védıruhával kell ellátni, bb) az ilyen munka- vagy védıruha maradjon a munkahely területén. Ezek mosása megoldható a vállalkozáson kívül is, amennyiben egy mosoda alkalmas az ilyen természető feladatra; ha a vállalkozás maga nem végzi el a tisztítást, ott zárt konténerekkel kell megoldani a ruhadarabok mosodába szállítását, bc) a munka- vagy védıruhát és az utcai ruhát külön kell tárolni, bd) a munkavállalók részére megfelelı mosdókról, így fekete-fehér rendszerő öltözı-mosdó-zuhanyzóról kell gondoskodni.
– 24 –
