2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet. a munkahelyek kémiai biztonságáról

Frissítve: 2018. április 27. 18:28 Hatály: 2017.I.1. Magyar joganyagok - 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet - a munkahelyek kémiai biztonságáról

Netjogtár 1. oldal

25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Kbtv.) 34. §-a (4) bekezdésének da)-db) pontjaiban, valamint a munkavédelemro˝l szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 88. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbiakat rendeljük el: A rendelet célja 1. §1 E rendelet célja a munkahelyen jelen lévo˝ vagy a munkafolyamat során felhasznált veszélyes anyagok és veszélyes keverékek expozíciójából eredo˝ egészségi és biztonsági kockázatok elkerüléséhez vagy csökkentéséhez szükséges minimális intézkedések meghatározása. A rendelet hatálya 2. § (1)2 E rendelet hatálya - a (2)-(3) bekezdésekben foglalt kivétellel - kiterjed minden olyan tevékenységre, amelynek során az Mvt. szerinti szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatott, illetve a munkavégzés hatókörében tartózkodó személyt (a továbbiakban: munkavállaló) veszélyes anyag és veszélyes keverék hatása érheti. (2) E rendelet fém-ólomra és az ólom ionos vegyületeire vonatkozó elo˝írásai nem alkalmazhatóak a) az alkilezett ólomvegyületekkel kapcsolatos tevékenységekre, b) a tengeri szállításra, c) a légi szállításra, valamint d) az ólomtartalmú ércek bányászatára és külfejtésére és a bányászat, illetve külfejtés helyszínén történo˝ dúsítására. (3) A munkahelyen elo˝forduló rákkelto˝ hatású anyagokkal kapcsolatos elo˝írásokat külön jogszabály tartalmazza. (4)3 A veszélyes anyagok és veszélyes keverékek szállítása vonatkozásában e rendelet elo˝írásai az irányadók azzal, hogy külön jogszabály eltéro˝ rendelkezéseket tartalmazhat. Fogalommeghatározások 3. § E rendelet alkalmazásában a)4 veszélyes anyag: aa) a Kbtv. vagy az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséro˝l és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséro˝l, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. december 16-i 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: CLP rendelet) alapján fizikai, illetve egészségi veszélyek alapján veszélyesként osztályozott anyag, ab) az a vegyi anyag, amely, bár nem felel meg az aa) alpontban meghatározott veszélyesként való besorolás feltételeinek, mégis kockázatot jelent a munkavállalók biztonságára vagy egészségére fiziko-kémiai, kémiai vagy toxikológiai tulajdonságai és felhasználási módja vagy munkahelyen való jelenlét miatt, ideértve minden olyan vegyi anyagot, amelyre az 1. és 2. számú mellékletek határértéket határoznak meg; b)5 veszélyes keverék: egy vagy több veszélyes anyagot tartalmazó keverék vagy oldat, amely az osztályozás során a fizikai, illetve egészségi veszélyek tekintetében veszélyes besorolást kap; 1 2 3 4 5

Módosította: 50/2011. (XII. 22.) NGM rendelet 5. § (1). Módosította: 50/2011. (XII. 22.) NGM rendelet 5. § (2). Módosította: 50/2011. (XII. 22.) NGM rendelet 5. § (1). Megállapította: 21/2015. (VIII. 28.) NGM rendelet 5. § (1). Hatályos: 2015. X. 1-to˝l. Megállapította: 21/2015. (VIII. 28.) NGM rendelet 5. § (1). Hatályos: 2015. X. 1-to˝l.


Netjogtár 2. oldal

c) expozíció: a munkahelyen jelen lévo˝ veszélyes anyagok hatásának való kitettség, amely a munkavállalót (az adott munkakörnyezeti tényezo˝ ellen védelmet nyújtó egyéni védo˝felszerelés nélkül) éri; mennyiségi meghatározására a munkahely légterében lévo˝ ún. expozíciós koncentráció vagy az expozíciós terhelés (szervezetbe ido˝egység alatt jutó vegyi anyag dózis) és az expozíciós ido˝ szorzata szolgál; d) expozíció becslés: azon tevékenység, mely magában foglalja az expozíció mérését, illeto˝leg mérés hiányában a feltételezheto˝en "megszökött" anyag becsült tömegének munkatérben valószínu˝sítheto˝ hígulásából adódó légtér-koncentráció becslését; e) expozíciós ido˝: a munkavállaló által a vegyi anyaggal szennyezett munkatérben eltöltött napi, heti és éves ido˝tartam órákban, napokban, hetekben kifejezve; f) munkakörnyezeti monitorozás: a munkahely légterében jelen lévo˝ veszélyes anyagok koncentrációjának meghatározott ido˝közönkénti, illetve folyamatos mérése és regisztrálása; g) veszély: egy lehetséges sérülés vagy egészségkárosodás forrása; h) kockázat: a veszély megvalósulásának a valószínu˝sége; i) aszfixiát (fulladást) okozó anyagok: egyszeru˝ fojtó- vagy inert gázok, pl. acetilén, argon, etán, etilén, hélium, hidrogén, metán, neon, propán, propilén, amelyek meghatározott koncentrációt elérve a légtérbo˝l az oxigént kiszorítják és az oxigén aránya a normális atmoszférás nyomáson 18% (V/V) alá csökken, aminek következtében elégtelen oxigénellátás tünetei lépnek fel; j)1 szálló por: a munkahelyi levego˝ben lebego˝ por; k) rostszerkezetu˝ por: olyan részecskékbo˝l álló por, amelyeknek hossza nagyobb mint 5 µm, míg a leghosszabb átméro˝re mero˝leges legszélesebb átméro˝je kisebb mint 3 µm, a szálhossz és a szálátméro˝ aránya nagyobb, mint 3:1; l) szemcsés szerkezetu˝ por: olyan részecskékbo˝l álló por, amelyek leghosszabb átméro˝jének és az arra mero˝leges legszélesebb átméro˝jének aránya 3:1 vagy kisebb; m) expozíció-hatás összefüggés elemzése: a toxikológia szabályai alapján elvégzett, a determinisztikus dózishatás esetében a hatástalan küszöb- és letális koncentráció-, a sztochasztikus hatású anyagok esetében a 10 mikrorizikó kockázatot jelento˝ szint meghatározása; n) kockázatértékelés: az expozíció okozta hatás összehasonlítása a méréssel vagy becsléssel nyert expozíció - determinisztikus anyagok esetében - küszöb koncentrációjával, illetve sztochasztikus anyagok esetében a 10 mikrorizikót jelento˝ ún. eltu˝rheto˝ kockázati szinttel; o)2 belélegezheto˝ frakció: a totál szálló pornak az a tömegfrakciója, amelyet az egyén orron és szájon át belélegez; p)3 egészségkárosító kockázat: a munkahelyi légtérben lévo˝ szennyezo˝ anyag koncentrációja meghaladja a határértéket vagy határérték hiányában a munkáltató által a biztonsági adatlapok valamennyi adatának figyelembevételével végzett kockázatbecslés a kockázat mértékét csökkentendo˝nek jelzi. Határérték hiányában az eltu˝rheto˝ szennyezettségi szintnek - az anyag egyéb veszélyeinek figyelembevételével - a NOAEL egyötödét, illetve ennek hiányában a NOEL egytizedét kell tekinteni; q)4 NOAEL: nem észlelheto˝ kedvezo˝tlen hatás szintje (No Observed Adverse Effect Level); r)5 NOEL: nem észlelt hatásszint (No Observed Effect Level); s)6 respirábilis frakció: a belélegzett részecskéknek azon tömegfrakciója, amely behatol a ciliáris hám nélküli légutakba; t)7 torakális frakció: a belélegzett részecskéknek a gégénél lejjebb hatoló tömegfrakciója; u)8 biológiai expozíciós mutató: a vegyi anyag vagy metabolit koncentrációja biológiai mintában (vizeletben vagy vérben); v)9 biológiai hatásmutató: a vegyi anyag, illetve metabolitjának a szervezetet károsító hatására jellemzo˝ biokémiai paraméter;

1 2 3 4 5 6 7 8 9

Módosította: 50/2011. (XII. 22.) NGM rendelet 5. § (3). Megállapította: 50/2011. (XII. 22.) NGM rendelet 1. § (1). Hatályos: 2011. XII. 27-to˝l. Beiktatta: 13/2002. (XI. 28.) ESzCsM-FMM együttes rendelet 1. §. Hatályos: 2002. XII. 6-tól. Beiktatta: 13/2002. (XI. 28.) ESzCsM-FMM együttes rendelet 1. §. Hatályos: 2002. XII. 6-tól. Beiktatta: 13/2002. (XI. 28.) ESzCsM-FMM együttes rendelet 1. §. Hatályos: 2002. XII. 6-tól. Beiktatta: 50/2011. (XII. 22.) NGM rendelet 1. § (2). Hatályos: 2011. XII. 27-to˝l. Beiktatta: 50/2011. (XII. 22.) NGM rendelet 1. § (2). Hatályos: 2011. XII. 27-to˝l. Beiktatta: 50/2011. (XII. 22.) NGM rendelet 1. § (2). Hatályos: 2011. XII. 27-to˝l. Beiktatta: 50/2011. (XII. 22.) NGM rendelet 1. § (2). Hatályos: 2011. XII. 27-to˝l.


Netjogtár 3. oldal

w)1 vegyi anyag: a munkatevékenység során természetes állapotában vagy mesterséges úton fellépo˝, felhasznált vagy kibocsátott, illetve szennyezo˝dés formájában kibocsátott, önállóan vagy keverékben fellelheto˝ kémiai elem vagy vegyület, függetlenül attól, hogy elo˝állítása szándékos-e, illetve hogy forgalomba hozták-e. Munkahelyi levego˝ és biológiai határértékek 4. § (1) A veszélyes anyagok munkahelyi levego˝ben megengedett átlagos koncentráció és csúcskoncentráció határértékeit, illetve maximális koncentrációk értékeit az 1. számú melléklet tartalmazza. (2)2 Azon veszélyes anyagokat és keverékeket, amelyek biológiai monitorozása kötelezo˝, ezek biológiai expozíciós mutatóit és biológiai hatásmutatóit, valamint a biológiai expozíciós mutatókra és biológiai hatásmutatókra vonatkozó megengedheto˝ határértékeket a 2. számú melléklet tartalmazza. A biológiai expozíciós mutatók és a biológiai hatásmutatók mérésére irányuló vizsgálatokat kizárólag a) a Nemzeti Akkreditáló Testület által e területre és a mérendo˝ vegyi anyagok meghatározására akkreditált, vagy b) a nemzeti vagy nemzetközi jártassági vizsgálatban írásban igazolt módon eredményesen résztvevo˝ laboratórium végezhet. Veszélyes anyagok meghatározása és a kockázat becslése 5. § (1) A munkáltató köteles a veszélyes anyagok munka közbeni alkalmazásából eredo˝ kockázatokat felkutatni, megbecsülni és értékelni az Mvt. 54. § (2) bekezdésével összhangban. A kockázatbecslést az alábbiak figyelembevételével kell elvégezni a) veszély azonosítása, b) az expozíció-hatás (koncentráció/dózishatás) összefüggés elemzése, c) az expozíció becslése, d) a kockázat értékelése: mino˝ségi, illetve mennyiségi jellemzése. (2)3 A munkáltatónak a kockázatbecsléshez szükséges kiegészíto˝ információkat _ elso˝sorban a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséro˝l, engedélyezéséro˝l és korlátozásáról, az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséro˝l szóló, 2006. december 18-i 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (a továbbiakban: REACH rendelet) megfelelo˝ biztonsági adatlapot _ be kell szereznie a gyártótól (importálótól), a forgalmazótól, illetve a továbbfelhasználótól (a továbbiakban együtt: szállító). A kockázat értékelésénél figyelembe kell venni az 1. és 2. számú mellékletben meghatározott határértékeket, valamint a már elvégzett egészségügyi vizsgálatok adatait is. (3) A munkáltató a kockázatbecslés alapján a Kbtv. 19. §-ával összhangban, a 6-7. §-okban foglaltak alapján megelo˝zo˝ intézkedéseket foganatosít. A kockázatbecslést dokumentálni kell. A kockázatbecslést újra el kell végezni, ha a munkahelyen, illetve a tevékenység végzésében olyan jelento˝s változások történtek, amelyek a korábbi becslést elavulttá teszik vagy foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok teszik azt indokolttá. (4) Amennyiben elo˝re látható, hogy a munkavégzés jelento˝s többletexpozícióval jár, minden szükséges intézkedést meg kell tenni ennek elkerülésére és ezt a kockázat becslésénél figyelembe kell venni. (5)4 Amennyiben a munkavégzés több azonos szervre, szervrendszerre ható, illeto˝leg több karcinogén, mutagén, reprodukciót károsító veszélyes anyag expozíciójával jár, az expozíciót az 1. számú melléklet 2.2. pontjában foglaltak szerint kell meghatározni.

1 2 3 4

Beiktatta: 21/2015. (VIII. 28.) NGM rendelet 5. § (2). Hatályos: 2015. X. 1-to˝l. Megállapította: 50/2011. (XII. 22.) NGM rendelet 2. §. Hatályos: 2011. XII. 27-to˝l. Végre nem hajtható módosítására lásd: 50/2011. (XII. 22.) NGM rendelet 5. § (4). Megállapította: 21/2015. (VIII. 28.) NGM rendelet 6. §. Hatályos: 2015. X. 1-to˝l. Megállapította: 13/2002. (XI. 28.) ESzCsM-FMM együttes rendelet 2. §. Hatályos: 2002. XII. 6-tól.


Netjogtár 4. oldal

(6) Korábbiakban nem alkalmazott veszélyes vegyi anyaggal tevékenység csak akkor kezdheto˝ meg, ha a kockázat becslése megtörtént, és a kockázat kezelésére (elkerülésére vagy eltu˝rheto˝ szintu˝re csökkentésére) a megfelelo˝ intézkedéseket meghatározták, dokumentálták, illetve bevezették. Általános alapelvek a veszélyes anyaggal kapcsolatos kockázatok becslésére és kezelésére 6. § (1) A munkáltató, a veszélyes anyaggal tevékenységet végzo˝ munkavállaló egészségének és testi épségének megóvása érdekében, köteles a szükséges megelo˝zo˝ intézkedéseket - az Mvt. 54. §-ának (2) bekezdésére tekintettel - végrehajtani. (2) A munkáltató köteles a) a munkahelyen elo˝forduló veszélyes anyagok által okozott kockázatokat megszüntetni, b) amennyiben ez nem lehetséges, a kockázatokat az egészséget nem károsító vagy eltu˝rheto˝ szintre csökkenteni ba) a munkafolyamatok megtervezésével és megszervezésével, bb) a vegyi anyagok expozíciója elleni, megfelelo˝ védo˝eszközök biztosításával, bc) mu˝szaki intézkedésekkel, bd) a megfelelo˝ karbantartási feladatok elvégzésével, be) a veszélyes anyagok expozíciójának kitett munkavállalók számának minimumra csökkentésével, bf) az expozíció intenzitásának és ido˝tartamának a leheto˝ legkisebb mértéku˝re történo˝ csökkentésével, bg) megfelelo˝ higiénés feltételek biztosításával, beleértve a dohányzás, étkezés, italfogyasztás, kozmetikai szerek használata, élelmiszer-tárolás megtiltását azokon a munkahelyeken, ahol a munkaterületet veszélyes anyagok szennyezhetik vagy a munkavállaló veszélyes anyagokkal kerülhet érintkezésbe, bh) a munkahelyen jelen lévo˝ vegyi anyagok mennyiségének a munka jellegének megfelelo˝ minimálisra történo˝ csökkentésével, bi) megfelelo˝ munkafolyamatok meghatározásával, beleértve a veszélyes anyagok és ezeket tartalmazó hulladékok biztonságos kezelését, tárolását és szállítását. (3) Ha az 5. § alapján végzett becslés a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyezteto˝ kockázatokat tárt fel, a 7-8. és 13. §-okban leírt különleges megelo˝zo˝, védo˝ és elleno˝rzo˝ intézkedéseket kell alkalmazni. (4) Ha az 5. § alapján végzett kockázatbecslés eredménye azt mutatja, hogy a munkahelyen alkalmazott vegyi anyagok mennyisége miatt a munkavállalók egészségét és biztonságát fenyegeto˝ veszély elhanyagolható mértéku˝, továbbá a meghozott intézkedések összhangban állnak az (1)-(2) bekezdésekben foglaltakkal, a 7-8. §-okban meghatározott intézkedéseket nem kell alkalmazni. Különleges megelo˝zo˝ és védo˝ intézkedések 7. § (1) A munkáltató gondoskodik a munkahelyen a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyezteto˝ veszélyes anyagok által elo˝idézett kockázatok megszüntetéséro˝l vagy minimumra történo˝ csökkentéséro˝l. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakra figyelemmel a munkáltatónak a munkavállaló egészségét és biztonságát nem veszélyes anyag vagy kevésbé veszélyezteto˝ veszélyes anyag alkalmazásával kell biztosítania. Amennyiben a veszélyes anyag nem veszélyes vagy kevésbé veszélyezteto˝ anyaggal történo˝ helyettesítése kizárt, a munkáltató az 5. §-ban foglaltak szerint gondoskodik a kockázatbecslés elvégzéséro˝l és ezt dokumentálja. (3) Ha a tevékenység természete nem teszi leheto˝vé a kockázat (2) bekezdés szerinti helyettesítéssel történo˝ kiküszöbölését vagy csökkentését, a munkáltató a kockázatok leheto˝ legkisebbre történo˝ csökkentéséro˝l megelo˝zo˝, valamint az egészséget és biztonságot védo˝ intézkedések bevezetésével gondoskodik. A megelo˝zo˝ és védo˝ intézkedések - fontossági sorrendben - a következo˝k: a) megfelelo˝ munka-, szabályozási és vezérlési folyamatok megtervezése, b) megfelelo˝ munkaeszköz alkalmazása, c) kevésbé veszélyes anyagok alkalmazása,


Netjogtár 5. oldal

d)1 kollektív mu˝szaki és egyéni védelem alkalmazása a kockázat keletkezési helyén, e) munkaszervezési intézkedések, f) egyéni védo˝eszközök alkalmazása, amennyiben az expozíció egyéb módon nem elo˝zheto˝ meg. (4) A munkáltató gondoskodik arról, hogy a) a munkavállalót olyan környezetben ne foglalkoztassa, ahol a munkahelyi levego˝ben a veszélyes anyag koncentrációja meghaladja az 1. számú melléklet 1-3. pontjaiban meghatározott határértéket, b) a munkavállalót munkavégzés közben hormon-, hormonhatású anyag, antibiotikum expozíciója ne érje, illeto˝leg aszfixiát okozó anyagnak az oxigén kiszorítását okozó koncentrációja ne alakulhasson ki, c)2 a külön jogszabály szerinti biztonsági adatlappal azonosítható anyagfajtákra vonatkozó nyilvántartást vezessenek a munkahelyen alkalmazott veszélyes anyagokról és veszélyes keverékekro˝l, d)3 a munkavállaló munkahelyi expozíciójára vonatkozó nyilvántartott adatokat a munkaviszony megszu˝nését követo˝ 10 évig, rákkelto˝ hatású anyagok esetében 40 évig mego˝rizzék, valamint ezekhez a munkavállaló, valamint képviselo˝ik hozzáférhessenek. A munkáltató megszu˝nése esetén a dokumentumokat a fo˝városi és megyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fo˝városi kerületi) hivatalának (a továbbiakban: járási hivatal) kell átadni. (5)4 A veszélyes anyagokkal szennyezett munkatérben foglalkoztatott munkavállalókra az 1. számú mellékletben meghatározott határértékek 8 órás referenciaido˝re vonatkoznak. Amennyiben az expozícióban töltött munkavégzés ido˝tartama rövidebb, mint a referenciaido˝, a légtérszennyezettség mértéke akkor sem haladhatja meg az ÁK értéket. (6) A munkáltató köteles a határértékkel nem szabályozott veszélyes anyag esetében a tudományos, technikai színvonal szerint elvárható legkisebb szintre csökkenteni az expozíció mértékét, amely szinten a tudomány mindenkori állása szerint a veszélyes anyagnak nincs egészségkárosító hatása. (7) A munkáltatónak az exponált munkavállalók expozíciójának tényét és mérés esetén5 a mérési adatokat, a mérés ido˝pontját, illeto˝leg ezek mellékleteként a mérési jegyzo˝könyveket, dokumentumokat rögzíteni, illetve dokumentálni kell. (8) Amennyiben a munkavállaló határértékkel szabályozott veszélyes anyag hatásának lehet kitéve, a munkáltató köteles - az expozíció mértékéto˝l, az anyag(ok) veszélyességéto˝l és a technológia stabilitásától függo˝ gyakorisággal - a veszélyes anyagok koncentrációját meghatározni 6 és azt folyamatosan elleno˝rizni. (9) Határérték-túllépés esetén a munkáltató megfelelo˝ megelo˝zo˝ és védo˝ intézkedéseket hoz a kialakult helyzet egészséget nem veszélyezteto˝ és biztonságos megoldására, továbbá az eseményt írásban rögzíti és azt a (4) bekezdés d) pontja szerinti ido˝tartamig mego˝rzi. (10) Az 5-6. §-okban szereplo˝ kockázatbecslés és a megelo˝zésre vonatkozó általános alapelvek alapján a munkáltató a vegyi anyagok fizikai-kémiai hatásaiból származó veszélyek ellen olyan mu˝szaki, illetve szervezeti intézkedéseket hoz, amelyek megfelelnek a tevékenység természetének, beleértve a tárolást, kezelést és az összeférhetetlen vegyi anyagok szétválasztását. Ennek keretében - fontossági sorrendben - az alábbi intézkedéseket kell hozni: a) megelo˝zni a tu˝z- és robbanásveszélyes anyagok koncentrációjának veszélyes szintre emelkedését vagy a kémiailag nem stabil anyagok veszélyes mennyiségének kialakulását, b) amennyiben az a) pont szerinti megelo˝zés nem lehetséges, megakadályozni olyan források jelenlétét, amelyek elo˝segíthetik a tu˝z és robbanás keletkezését vagy azokat a kedvezo˝tlen körülményeket, amelyek a kémiailag nem stabil anyagok és keverékeik veszélyes fizikai hatásainak növekedéséhez vezetnek, c) csökkenteni a tu˝z- és robbanásveszélyes anyagok égése során keletkezo˝ kémiailag nem stabil anyagok vagy keverékeik által okozott, a munkavállalók egészségére és biztonságára káros hatásokat, továbbá 1 2 3 4 5 6

Megállapította: 13/2002. (XI. 28.) ESzCsM-FMM együttes rendelet 3. §. Hatályos: 2002. XII. 6-tól. Megállapította: 21/2015. (VIII. 28.) NGM rendelet 7. §. Hatályos: 2015. X. 1-to˝l. Módosította: 48/2012. (XII. 28.) NGM rendelet 7. § a), 62/2016. (XII. 29.) NGM rendelet 53. § a). Megállapította: 13/2002. (XI. 28.) ESzCsM-FMM együttes rendelet 4. §. Hatályos: 2002. XII. 6-tól. A vizsgálati módszereknek meg kell felelnie az MSZ EN 482 követelményeinek. MSZ EN 689:1999.


Netjogtár 6. oldal

d) gondoskodni a munkahely, a berendezések és a gépek kielégíto˝ irányításáról, a robbanást elfojtó berendezésekro˝l, illetve a robbanási nyomás csökkentéséro˝l. Baleset, üzemzavar és veszélyhelyzet leküzdése 8. § (1) A munkáltató a munkahelyen elo˝forduló veszélyes anyagokkal kapcsolatos balesetek, üzemzavarok és veszélyhelyzetek kezelésére intézkedési tervet - a mentési tervet is beleértve készít. Abban az esetben, ha jelen rendeletben elo˝írtakkal összeegyeztetheto˝ módon ezen kötelezettségének más jogszabály alapján már eleget tett, úgy új terv készítésére nem kötelezett, azonban a terveknek a biztonsági gyakorlatok és az elso˝segélynyújtás gyakorlására vonatkozó elo˝írásokat is tartalmazni kell. A belso˝ védelmi tervnek nem kell tartalmaznia a más jogszabályok által már meghatározott követelményeket. (2) Az (1) bekezdés szerinti esemény elo˝fordulásakor a munkáltató azonnal intézkedik a bekövetkezo˝ káros hatások csökkentése érdekében, és az érintett munkavállalót az intézkedéssel egyideju˝leg tájékoztatja. Az érintett területen csak azon munkavállaló munkavégzése megengedett, akiknek a rendkívüli helyzet megszüntetése céljából végzett munkája elengedhetetlenül szükséges. (3) A munkáltató köteles haladéktalanul tájékoztatni a munkavállalót az olyan elo˝re nem látható eseményt vagy balesetet követo˝en, amely a munkavállaló többletterhelésével, testi épsége sérelmével, egészsége fokozott veszélyeztetésével járhatott. (4) Az érintett területen dolgozó munkavállaló számára megfelelo˝ egyéni védo˝eszközt, speciális biztonsági berendezést és felszerelést kell biztosítani, amelyet az mindaddig köteles használni, amíg a rendkívüli helyzet azt indokolttá teszi. Az érintett területen egyéni védelem nélküli személy nem tartózkodhat. (5) Az Mvt. 42. §-ának c)-e) pontjaiban meghatározottakra is figyelemmel a munkáltató köteles intézkedni a megfelelo˝ figyelmezteto˝ és egyéb tájékoztató jelzések elhelyezéséro˝l, amelyek a megnövekedett egészségkárosító és biztonságot veszélyezteto˝ kockázatra hívják fel a figyelmet, illetve elo˝segítik a menekülést és a mentést. (6) A munkáltató biztosítja, hogy a veszélyes anyagok jelenléte miatt hozott biztonsági intézkedésekro˝l szóló információk hozzáférheto˝ek legyenek mindazok számára is, akiknek baleset vagy vészhelyzet esetén intézkedniük kell. Az információk különösen az alábbiakat tartalmazzák: a) elo˝zetes értesítést a munka közbeni veszély(ek)ro˝l, a veszély(ek) meghatározását szolgáló, valamint a megelo˝zo˝ intézkedésekro˝l és szabályokról, b) bármely baleset vagy vészhelyzet esetén elo˝forduló különleges veszélyforrásokat vagy azokat, amelyeknek elo˝fordulása várható, továbbá c) az (1) bekezdés szerinti szabályzatokat. A munkavállaló tájékoztatása és oktatása 9. § (1) Az Mvt. 42. §-ának a) pontjában, 54. §-a (3) bekezdésének a) pontjában, valamint 55. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel a munkáltató gondoskodik arról, hogy a munkavállaló és képviselo˝i az általuk értett nyelven a) a munkavégzéssel kapcsolatban rendelkezésre álló adatokhoz hozzájussanak, beleértve az adatokban bekövetkezett lényeges változásokat is, b)1 a munkahelyen elo˝forduló veszélyes anyagokra, az egészségre és a biztonságra ható kockázatokra, a határértékekre és egyéb elo˝írásokra vonatkozó adatokat, továbbá a 11. §-ban foglalt kötelezettségeiket megismerjék, c) megfelelo˝ oktatást és tájékoztatást kapjanak a védo˝intézkedésekro˝l és egyéb teendo˝kro˝l, amelyek ismeretében képesek megfelelo˝en védekezni és munkatársaikat is megvédhetik, d)2 a forgalmazó által a REACH rendelet 31. cikkének megfelelo˝en biztosított Biztonsági Adatlap tartalmát, továbbá a beszállítótól származó minden, a veszélyes anyaggal kapcsolatos és a munkavégzés szempontjából lényeges adatot megismerjék. (2) A munkavállaló és képviselo˝i számára

1 2

Megállapította: 58/2007. (XII. 22.) EüM-SZMM együttes rendelet 1. §. Hatályos: 2007. XII. 30-tól. Megállapította: 21/2015. (VIII. 28.) NGM rendelet 8. §. Hatályos: 2015. X. 1-to˝l.


Netjogtár 7. oldal

a) a munkáltató igény szerint biztosítja a részvételt a munkáltató vagy az illetékes hatóság által végzett - a veszélyes anyagok alkalmazásából eredo˝ veszélyek meghatározására vonatkozó vizsgálatban, illeto˝leg igényelhetik az eredményekro˝l való tájékoztatást; b) a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást nyújtó orvos tájékoztatást ad a munkakörülményekkel kapcsolatos valamennyi munka egészségügyi kérdésro˝l. 10. § (1) Ha a veszélyes anyagot tároló tartály mérete vagy a csomagolás jellege következtében a tartalmának megfelelo˝ címkézésre vagy megjelölésre nem alkalmas, akkor a munkavállaló által értett hatékony felismerheto˝ségi jelekro˝l kell gondoskodni, pl. függo˝ címke alkalmazásáról vagy kíséro˝ dokumentumokról. (2) Ha a munkahelyen elo˝forduló veszélyes anyag tárolására és szállítására szolgáló tárolóedény és cso˝vezeték nincs az elo˝írásoknak megfelelo˝en megjelölve, a munkáltató köteles biztosítani a tárolóedény és a cso˝vezeték tartalmának, azok természetének és a hozzájuk kapcsolódó veszélyeknek a jelölését. A munkavállaló kötelességei 11. § A munkavállaló a) a to˝le elvárható módon ügyel saját maga és a munkavégzés hatókörében tartózkodók biztonságára és egészségére, illeto˝leg a környezet védelmére, b) a rendelkezésére bocsátott egyéni védo˝eszközöket és biztonsági berendezéseket megfelelo˝en alkalmazza, c) haladéktalanul közöl munkahelyi vezeto˝jével minden olyan körülményt, amely véleménye szerint egészségkárosító vagy baleseti veszéllyel járhat, és amelyet nem tud megszüntetni. Egészségügyi elleno˝rzés - orvosi alkalmassági vizsgálatok 12. § (1) A veszélyes anyag expozíciójának kitett munkavállaló orvosi alkalmasságának elleno˝rzésére a külön jogszabály elo˝írásait kell alkalmazni. (2) Amennyiben az egészségügyi elleno˝rzés eredményeként a munkavállalónál veszélyes anyaggal végzett munkából eredo˝ expozíció következményeként a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa megbetegedést vagy egészségre káros hatást, illetve biológiai határérték-túllépést észlel, a munkáltató köteles a) az 5. §-ban szereplo˝ kockázatbecslést újra elvégezni, b) a 6-7. §-okban elo˝írt, a kockázat megszüntetésére, illetve csökkentésére hozott intézkedéseket felülvizsgálni, c)1 figyelembe venni a foglalkozás-egészségügyi orvos, illetve az illetékes hatóság elo˝írásait a kockázatok megszüntetésének vagy csökkentésének bevezetésére a 7. §-ban foglaltakkal összhangban, d) figyelembe venni a foglalkozás-egészségügyi orvos véleményét a munkavállalók további foglalkoztathatóságát illeto˝en, e) kezdeményezni a többi munkavállaló egészségi állapotának soron kívüli vizsgálatát. (3) A foglalkozás-egészségügyi szolgálat az alapszolgáltatás keretében a) javaslatot tesz a felhasznált veszélyes anyagok toxikológiai tulajdonságai alapján a munkavállalók védelmét szolgáló egészségügyi intézkedésekro˝l, b) tanácsot ad, felkérésre segítséget nyújt a kockázatbecsléshez, c) felhívja a munkavállaló figyelmét a munkaköri alkalmassági vizsgálatok során a dohányzás, alkoholfogyasztás és az üzemben alkalmazott veszélyes anyagok közötti kölcsönhatásokra, amelyek a munkavállaló egészségét fokozottan károsítják, d) kiképzi a munkavállalókat a szaksegélyt megelo˝zo˝ elso˝segély nyújtására. A képzésben való részvételt és az elso˝segélynyújtás feltételeit a munkáltató biztosítja. 13. § (1)2 Az e rendeletben foglaltak betartását a járási hivatal - más hatóság jogszabályban meghatározott jogkörét nem érintve - elleno˝rzi.

1 2

Módosította: 58/2007. (XII. 22.) EüM-SZMM együttes rendelet 4. § (1). Módosította: 48/2012. (XII. 28.) NGM rendelet 7. § b), 62/2016. (XII. 29.) NGM rendelet 53. § b).


Netjogtár 8. oldal

(2)1 Ezen elleno˝rzési tevékenységet a járási hivatal a Honvédelmi Minisztérium felügyelete alá tartozó honvédelmi intézmények vonatkozásában annak szakhatóságával együttmu˝ködve látja el. A fém-ólom és az ólom ionos vegyületeire vonatkozó különleges elo˝írások 14. § A fém-ólom és az ólom ionos vegyületei expozíciójával veszélyeztetett munkavállaló egészségvédelmére vonatkozó különleges elo˝írásokat a 3. számú melléklet tartalmazza. A mellékletben felsorolt intézkedések költsége nem terhelheto˝ a munkavállalóra. Záró rendelkezések 15. § (1) Ez a rendelet - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - 2001. január 1. napján lép hatályba. (2)2 A 7. § (8) bekezdése szerinti határérték elleno˝rzésére (a munkateret szennyezo˝ anyagok mérésére) irányuló vizsgálatokat kizárólag a) a Nemzeti Akkreditáló Testület által e területre és a mérendo˝ vegyi anyagok meghatározására akkreditált, vagy b) a nemzetközi jártassági vizsgálatban írásban igazolt módon eredményesen résztvevo˝ laboratórium végezhet. (3)3 Technológiához rendelt, a munkahelyi légtér szennyezo˝anyag-koncentrációját folyamatosan méro˝, szelektív mérési elven alapuló, szelektív meghatározást biztosító, kalibrált, telepített mu˝szerek (berendezések) vizsgálati eredményeit, mint kiegészíto˝ mérési adatokat figyelembe lehet venni. (4)4 Ez a rendelet szabályozási tárgykörében a következo˝ uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja: a) a Bizottság 91/322/EGK irányelve (1991. május 29.) a munkájuk során vegyi, fizikai és biológiai anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméro˝l szóló 80/1107/EGK irányelv végrehajtása céljából javasolt határértékek megállapításáról; b) a Tanács 98/24/EK irányelve (1998. április 7.) a munkájuk során vegyi anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelméro˝l [tizennegyedik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében]; c) a Bizottság 2000/39/EK irányelve (2000. június 8.) a munkájuk során vegyi anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelméro˝l szóló 98/24/EK tanácsi irányelv végrehajtásával kapcsolatban a javasolt foglalkozási expozíciós határértékek elso˝ listájának létrehozásáról; d) a Bizottság 2006/15/EK irányelve (2006. február 7.) a 98/24/EK tanácsi irányelv végrehajtásához a javasolt foglalkozási expozíciós határértékek második listájának létrehozásáról és a 91/322/EGK, valamint a 2000/39/EK irányelv módosításáról; e)5 a 98/24/EK tanácsi irányelv végrehajtásakor az indikatív foglalkozási expozíciós határértékek harmadik listájának létrehozásáról és a 2000/39/EK irányelv módosításáról szóló 2009. december 17-i 2009/161/EU bizottsági irányelv; f)6 a 92/58/EGK, a 92/85/EGK, a 94/33/EK és a 98/24/EK tanácsi irányelvnek, valamint a 2004/37/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséro˝l és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK rendelethez való hozzáigazítása céljából történo˝ módosításáról szóló, 2014. február 26-i 2014/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv. 1. számú melléklet a 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelethez7 1.1. Veszélyes anyagok munkahelyi levego˝ben megengedett ÁK- és CK-értékei, illeto˝leg eltu˝rheto˝ MK, valamint jellemzo˝ tulajdonságai: 1 2 3 4 5 6 7

Módosította: 48/2012. (XII. 28.) NGM rendelet 7. § b), 62/2016. (XII. 29.) NGM rendelet 53. § b). Megállapította: 50/2011. (XII. 22.) NGM rendelet 3. § (1). Hatályos: 2011. XII. 27-to˝l. Megállapította: 50/2011. (XII. 22.) NGM rendelet 3. § (1). Hatályos: 2011. XII. 27-to˝l. Megállapította: 58/2007. (XII. 22.) EüM-SZMM együttes rendelet 2. §. Hatályos: 2007. XII. 30-tól. Beiktatta: 50/2011. (XII. 22.) NGM rendelet 3. § (2). Hatályos: 2011. XII. 27-to˝l. Beiktatta: 21/2015. (VIII. 28.) NGM rendelet 9. §. Hatályos: 2015. X. 1-to˝l. Megállapította: 50/2011. (XII. 22.) NGM rendelet 4. § (1), 1. melléklet. Hatályos: 2011. XII. 27-to˝l.


Netjogtár 9. oldal

a) megengedett átlagos koncentráció: a légszennyezo˝ anyagnak a munkahely levego˝jében egy mu˝szakra megengedett átlag koncentrációja, amely a dolgozó egészségére általában nem fejt ki káros hatást, jelölése: ÁK, b) megengedett csúcskoncentráció (rövid ideig megengedheto˝ legnagyobb levego˝szennyezettség): a légszennyezo˝ anyagnak egy mu˝szakon belül az 1-3. pontokban foglaltak szerint megengedett, az ÁK értéket meghaladó legnagyobb koncentrációja (az ÁK- és CK-értékre vonatkozó követelményeknek egyideju˝leg kell teljesülniük), jelölése: CK, c) maximális koncentráció: a mu˝szak során eltu˝rt legmagasabb koncentráció, jelölése: MK, a maximális koncentrációban végzett munka esetében a dolgozó teljes munkaképes élete során (18-62 évig) a potenciális halálos kimenetelu˝ egészségkárosító kockázat (rosszindulatú daganatos megbetegedés kockázata) _ 1:105/év (10 mikrorizikó/év). Sorszám

A

B

Megnevezés

Képlet

1.

ACETALDEHID

2.

acetilén-diklorid, lásd: 1,2-diklóretilén ACETOFENON

3.

ACETON

4.

ACETON-CIÁNHIDRIN

5.

ACETONITRIL

6.

Akril-aldehid, lásd: akrolein AKRILAMID

7.

AKRILNITRIL

8.

akrilsav-metilészter, lásd: metil-akrilát AKROLEIN

9.

ALDRIN

10. ALLIL-ALKOHOL 11. ALLIL-KLORID 12. ALUMÍNIUM, FÉM

C

D E ÁK-érték CK- érték CAS-szám mg/m3 mg/m3

F MKérték mg/m3

CH CHO 3

75-07-0

25

CH COC H 3 6 5 CH COCH 3 3 (CH ) C(OH)CN 32 CH CN 3

98-86-2

50

67-64-1

1210

2420*

75-86-5

16,7

16,7

75-05-8

70

CH =CHCONH 2 2 CH =CHCN 2

79-06-1

0,03

107-13-1

4,3

CH =CHCHO 2 C H Cl 12 8 6 CH =CHCH OH 2 2 CH =CHCH Cl 2 2 Al

107-02-8

25

0,23

0,23

107-18-6

4,8

12,1

107-05-1

3

3

309-00-2

6 resp 7429-90-5

alumínium-oxid, lásd: dialumínium-trioxid 13. terc-AMIL-ACETÁT aminobenzol, lásd: anilin 14. 4-AMINOBIFENIL 15. 2-AMINOETANOL 16. AMMÓNIA 17. ANILIN 18. o-ANIZIDIN 19.

ANTIMON ÉS VEGYÜLETEI (Sb-ra számítva) 20. ANTIMON-HIDROGÉN

H COOC(CH ) C H 3 32 2 5

625-16-1

C H C H NH 6 5 6 4 2 NH (CH ) OH 2 2 2

92-67-1 141-43-5

NH

3 C H NH 6 5 2 CH OC H NH 3 6 4 2 SZERVETLEN Sb

7664-41-7 62-53-3

270

540 10

2,5

7,6

14

36

8

32

90-04-0

0,5 0,5

2

0,5

2

7440-36-0 SbH 3

antimon-trioxid, lásd: diantimon-trioxid arzén-hidrogén, lásd: arzin 21. ARZÉN ÉS SZERVETLEN As VEGYÜLETEI*** arzén-pentoxid, lásd: diarzén-pentoxid

7803-52-3 0,01 7440-38-2


arzén-trioxid, lásd: diarzén-trioxid 22. ARZIN Azbeszt lásd: 1.2.2. 23. AZIRIDIN 24. BÁRIUM OLDHATÓ VEGYÜLETEI (Ba-ra számítva) 25. BENZALDEHID 26. BENZIDIN 27. BENZIL-KLORID 28. BENZOIL-KLORID

AsH 3 (CH ) NH 22

Netjogtár 10. oldal

0,2

0,8

7784-42-1 151-56-4

0,9 0,5

C H CHO 6 5 (C H ) (NH ) 6 42 22 C H CH Cl 6 5 2 C H COCl 6 5

100-52-7

5

10

92-87-5

0,008

100-44-7

0,5

98-88-4

2,8

0,5

benzoil-szuperoxid, lásd: dibenzoil-peroxid 29. BENZOL 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37.

38. 39. 40.

41. 42. 43.

C H 71-43-2 6 6 BENZO[a]PIRÉN C H 50-32-8 20 12 BERILLIUM ÉS VEGYÜLETEI (Be-ra Be számítva) 7440-41-7 bifenil, lásd: difenil BISZFENOL A (HOC H ) C(CH ) 80-05-7 6 42 32 BISZ (KLÓRMETIL)-ÉTER ClCH OCH Cl 542-88-1 2 2 BRÓM Br 2 7726-95-6 BROMIDOK Br 1,3-BUTADIÉN CH =CHCH=CH 106-99-0 2 2 n-BUTÁN CH (CH ) CH 106-97-8 3 22 3 1-butanol, lásd: butil-alkohol 2-butanon, lásd: metil-etil-keton n-BUTIL-ACETÁT CH COOC H 123-86-4 3 4 9 n-BUTIL-AKRILÁT CH =CHCOOC H 141-32-2 2 4 9 n-BUTIL-ALKOHOL CH (CH ) OH 71-36-3 3 23 butil-celloszolv, lásd: 2-butoxietanol butil-glikol, lásd: 2-butoxietanol terc-BUTIL-METIL-ÉTER C(CH ) OCH 33 3 1634-04-4 2-BUTOXIETANOL C H OCH CH OH 111-76-2 4 9 2 2 2-BUTOXIETIL-ACETÁT 112-07-2 CH (CH ) O(CH ) COOCH 3 23 22 3

44. 2-(2-BUTOXIETOXI)ETANOL

CH (CH ) 112-34-5 3 2 O(CH ) O(CH ) OH 3 22 22

carbaryl, lásd: karbaril celloszolv, lásd: etilén-glikol-monoetil-éter celloszolv-acetát, lásd: etilén-glikol-monoetil-éter-acetát 45. CIÁNAMID NCNH 2 46. CIÁN-HIDROGÉN HCN 47. CIÁNSÓK (cianidok) (CN-re számítva) CN 48. CIKLOHEXÁN C H 6 12 49. CIKLOHEXANOL C H OH 6 11 50. CIKLOHEXANON C H O 6 10

3 0,002 0,002 10 0,0047 0,7 0,7

0,7 1

2350

9400

950

950

11

53

45

90

183,5

367

98

246

133

333

67,5

101,2

420-04-2

1

74-90-8

44 20

110-82-7

11 5 700

108-93-0

200

800

108-94-1

40,8

81,6


51. CIKLOHEXIL-AMIN

C H NH 6 11 2 C H 5 6

52. 1,3-CIKLOPENTADIÉN


108-91-8

40

542-92-7

200

cink-kromátok, köztük kálium-cink-kromát lásd: króm (VI) szervetlen vegyületek, kevéssé oldható (Cr (VI)-ra számítva) 54. CINK-OXID ZnO

40

5 resp

20 resp

5

20

1 resp

1 resp

0,3

0,3

1314-13-2 55.

CIRKÓNIUM számítva) 56. DDT

VEGYÜLETEI

57. DEKABORÁN 58.

DIALUMÍNIUM-TRIOXID számítva) 4,4_-diaminobifenil, lásd: benzidin 59. 4,4_-DIAMINODIFENILMETÁN 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70. 71. 72. 73. 74. 75. 76.

77. 78. 79. 80.

(Zr-ra C H Cl 14 9 5 B H 10 14 (Al-ra Al O 2 3

C H N 13 14 2 DIANTIMON-TRIOXID (Sb-ra számítva) Sb O 2 3 DIARZÉN-PENTOXID (As-ra számítva) As O 2 5 DIARZÉN-TRIOXID (As-ra számítva) As O 2 3 DIAZINON C H N O PS 12 21 2 3 DIAZOMETÁN CH N 2 2 C H Cl O DIBENZO-p-DIOXIN-2,3,7,8-TETRAKLÓR 12 4 4 2 DIBENZO-p-DIOXIN ÉS DIBENZO-FURÁN, POLIBRÓMOZOTT DIBENZOIL-PEROXID (C H CO) O 6 5 2 2 1,2-DIBRÓMETÁN C H Br 2 4 2 1,2-DIBRÓM-3-KLÓRPROPÁN C H Br Cl 3 5 2 DIELDRIN C H Cl O 12 8 6 DIETIL-AMIN NH(C H ) 2 52 dietilénoximid, lásd: morfolin DIETILÉN-TRIAMIN NH(CH CH NH ) 2 2 22 DIETIL-ÉTER (CH CH )O 3 2 2 DI(2-ETILHEXIL)-FTALÁT C H (COO) (C H ) 6 4 2 8 17 2 DIETIL-SZULFÁT (C H O) SO 2 5 2 2 DIFENIL (C H ) 6 52 difenilmetán-4,4_-diizocianát (MDI), lásd: diizocianátok DIFOSZFOR-PENTASZULFID P S 2 5 DIFOSZFOR-PENTOXID P O 2 5 DIHIDROGÉN-SZELENID H Se 2 m-dihidroxibenzol, lásd: rezorcin DIIZOCIANÁTOK difenilmetán-4,4_-diizocianát (MDI) CH (C H NCO) 2 6 4 2 hexametilén-diizocianát (HDI) (CH ) (NCO) 26 2

50-29-3 17702-41-9

6 resp 1344-28-1 101-77-9

0,81 0,1

0,4

1309-64-4 0,03 1303-28-2 0,1 1327-53-3 333-41-5

0,1

0,4

334-88-3

0,01

1746-01-6 94-36-0

5

5

106-93-4

0,8

96-12-8

0,01

60-57-1

0,25 resp

1 resp

109-89-7

15

30

111-40-0

4

4

60-29-7

308

616

117-81-7

10

40

64-67-5 92-52-4

0,2 1

1 1314-80-3 1 1314-56-3 0,07

0,17

101-68-8

0,05

0,05

822-06-0

0,035

0,035

7783-07-5


1,5-naftilén-diizocianát (NDI) 81. DIKÉN-DIKLORID 82. 3,3_-DIKLÓRBENZIDIN 83. 1,2-DIKLÓRBENZOL 84. 1,3-DIKLÓRBENZOL 85. 1,4-DIKLÓRBENZOL p,p_-diklórdifeniltriklóretán, lásd: DDT diklórdifluormetán F12, lásd: freonok 86. 1,1-DIKLÓRETÁN 87. 1,2-DIKLÓRETÁN 88. 1,1-DIKLÓRETILÉN*** 89. 1,2-DIKLÓRETILÉN 90. 2,4-DIKLÓRFENOXIECETSAV diklórfluormetán F21, lásd: freonok 91. DIKLÓRFOSZ (DDVP) 92. DIKLÓRMETÁN 93. 1,2-DIKLÓRPROPÁN diklórtetrafluoretán F114, lásd: freonok 94. N,N-DIMETILACETAMID 95. DIMETIL-AMIN dimetilanilin, lásd: xilidin 96. N,N-DIMETILANILIN 97. DIMETIL-ÉTER 98. N,N-DIMETILFORMAMID 99. 1,2-DIMETILHIDRAZIN N,N-DIMETILHIDRAZIN 100. dimetil-keton, lásd: aceton DIMETIL-SZULFÁT

101.

103. 104. 105. 106. 107. 108. 109. 110.

C H (NCO) 10 6 2 S Cl 2 2 C H N Cl 12 10 2 2 C H Cl 6 4 2 C H Cl 6 4 2 C H Cl 6 4 2 Cl CH CH 2 2 2 ClCH CH Cl 2 2 Cl HC=CH 2 ClHC=CHCl Cl C H OCH COOH 2 6 3 2


0,09

0,09

6

24

3173-72-6 10025-67-9 91-94-1

0,03

95-50-1

122

306

541-73-1

20

80

106-46-7

122

306

75-34-3

412

824*

107-06-2

10

75-35-4

8

32

540-59-0 94-75-7

790 1

3160 4

C H Cl O P 4 7 2 4 CH Cl 2 2 ClCH CH(Cl)CH 2 3

62-73-7

0,9

3,6

75-09-2

10

10

78-87-5

50

50

CH CON(CH ) 3 3 2 (CH ) NH 32

127-19-5

36

72

124-40-3

3,8

9,4

C H N(CH ) 6 5 32 (CH ) O 32 HCON(CH ) 32

121-69-7

25

100

115-10-6

1920

7680*

68-12-2

15

30

CH NHNHCH 3 3 (CH ) NNH 32 2

540-73-8

1,2

57-14-7

1,2

77-78-1

0,1

C H O S 2 6 4 dinikkel-trioxid lásd nikkel és szervetlen Ni O 2 3 vegyületei 4,6-DINITRO-o-KREZOL CH C H (NO ) OH 3 6 2 22 DINITROBENZOL minden izomer C H (NO ) 6 4 22 DINITROGÉN-OXID N O 2 DINOSZEB ÉS SÓI C H N O 10 12 2 5 1,4-DIOXÁN O(CH CH ) O 2 22 1,3-DIOXOLÁN C H O 3 6 2 DIVANÁDIUM-PENTOXID (V-ra V O 2 5 számítva) ECETSAV CH COOH 3

1314-06-3 534-52-1

0,2

0,8

1

2

180

720

123-91-1

73

-

646-06-0

10

10

0,05resp

0,2 resp

25

25

10024-97-2 88-85-7

1314-62-1 64-19-7


ECETSAV-ANHIDRID 111. ENDRIN 112. epiklórhidrin, lásd: 1-klór-2,3-epoxipropán etántiol, lásd: etil-merkaptán ETIL-ACETÁT 113. ETIL-AKRILÁT 114. ETIL-ALKOHOL 115. ETIL-AMIN 116. ETILBENZOL 117. ETIL-BROMID 118. etilén-alkohol, lásd: etilénglikol ETILÉNGLIKOL 119.

120. 121. 122. 123. 124.

125. 126.

(CH CO) O 3 2 C H Cl O 12 8 6

108-24-7

CH COOC H 3 2 5 CH =CHCOOC H 2 2 5 CH CH OH 3 2 CH CH NH 3 2 2 C H CH CH 6 5 2 3


20

20

141-78-6

1400

1400

140-88-5

21

42

64-17-5

1900

7600

75-04-7

9,4

9,4*

100-41-4

442

884

CH CH Br 3 2

74-96-4

50

50

HOCH CH OH 2 2

107-21-1

52

104

110-80-5

8

-

111-15-9

11

-

109-86-4

3,16

-

110-49-6

4,90

-

etilénglikol-monobutil-éter, lásd: 2-butoxietanol ETILÉNGLIKOL-MONOETIL-ÉTER C H O(CH ) OH 2 5 22 C H O(CH ) COOCH 22 3 ETILÉNGLIKOL-MONOETIL-ÉTER-ACETÁT2 5 ETILÉNGLIKOL-MONOMETIL-ÉTER CH O(CH ) OH 3 22 CH O(CH ) COOCH 22 3 ETILÉNGLIKOL-MONOMETIL-ÉTER-ACETÁT3 etilén-imin, lásd: aziridin ETILÉN-OXID C H O 2 4 etil-glikol, lásd: etilén-glikol-monoetil-éter etil-glikol-acetát, lásd: etilénglikol-monoetil-éter-acetát etil-hidroszulfid, lásd: etil-merkaptán ETIL-KLORID C H Cl 2 5 ETIL-MERKAPTÁN CH CH SH 3 2 etil-szulfhidrát, lásd: etil-merkaptán etil-tioalkohol, lásd: etil-merkaptán 2-etoxietanol, lásd: etilénglikol-monoetil-éter EZÜST, fém Ag

127.

72-20-8

75-21-8

1,8

75-00-3

268

75-08-1

1

1

0,1

0,4*

7440-22-4

EZÜST OLDHATÓ VEGYÜLETEI (Ag-re 128. számítva) Fapor, lásd: 1.2.1. fenilbenzol, lásd: difenil 2-FENILPROPÉN C H C(CH )=CH 6 5 3 2 129. FENOL C H OH 6 5 130. FLUOR 131. FLUORACETAMID 132. fluor-hidrogén, lásd: hidrogén-fluorid

0,01

98-83-9

246

492

108-95-2

8

16

1,58

3,16

F

2 FCH CONH 2 2

7782-41-4 640-19-7


FLUORIDOK (F-ra számítva)

F

fluotan, lásd: halotán FORMALDEHID

HCHO


2,5

10*

0,6

0,6

0,14

0,28

0,1

0,1

133. 50-00-0

134. FOSZFAMIDON 135. cisz-izomer, transz-izomer

(izomerek

keveréke), C H ClNO P 10 19 5

13171-21-6 23783-98-4 297-99-4

FOSZFIN 136. FOSZFOR

PH 3 P

137.

7803-51-2 7723-14-0

foszfor-hidrogén, lásd: foszfin FOSZFOR-PENTAKLORID

PCl

5

138. foszfor-pentoxid, lásd: difoszfor-pentoxid foszforsav lásd: ortofoszforsav foszfor-trihidrid, lásd: foszfin FOSZFOR-TRIKLORID 139. FOSZGÉN 140. FREONOK (KLÓRFLUORKARBONOK) F 11, triklórfluormetán 141. F 12, diklórdifluormetán 142. F 21, diklórfluormetán 143. F 22, klórdifluormetán 144. F113, 1,1,2-triklór-1,2,2-trifluoretán 145. F114, 1,2-diklór-1,1,2,2-tetrafluoretán 146. F142b, 1-klór-1,1-difluoretán 147. FTÁLSAV-ANHIDRID 148. furál, lásd: furfurol furfurilaldehid, lásd: furfurol FURFURIL-ALKOHOL 149. FURFUROL 150. gamma HCH, lásd: lindán GLICERIN-TRINITRÁT 151. glikol, lásd: etilénglikol halán, lásd: halotán HALOTÁN 152. HANGYASAV

1 10026-13-8

PCl

3

0,08

0,4

7719-12-2 75-44-5

CCl F 3 CCl F 2 2 CHCl F 2

75-69-4

75-43-4

Magyarországon betiltott Magyarországon betiltott 43 172

CHClF 2 C Cl F 2 3 3 ClF CCF Cl 2 2 C H ClF 2 3 2 C H (CO) O 6 4 2

75-45-6

3600

85-44-9

1

1

C H OCH OH 4 3 2 C H OCHO 4 3

98-00-0

40

40

98-01-1

20

C H (ONO ) 3 5 23

55-63-0

0,5

2

CHClBrCF 3 HCOOH

151-67-7

40

160

64-18-6

9

C H Cl 6 6 6

608-73-1

C H Cl 10 5 7

76-44-8

75-71-8

76-13-1 76-14-2 75-68-3

153. HCH 154. (I,2,3,4,5,6-HEXAKLÓRCIKLOHEXÁN) (izomerek keveréke) HEPTAKLÓR 155.

3

3 COCl 2

14 400* Magyarországon betiltott Magyarországon betiltott 4170 16 680


n-HEPTÁN 156. 2-HEPTANON 157. HEPTÁN-3-ON 158. HEXAKLÓRBENZOL 159. HEXAMETILÉN-DIAMIN 160. hexametilén-diizocianát, lásd: diizocianátok n-HEXÁN 161. 2-hexanon, lásd: metil-butil-keton HIDRAZIN 162. HIDROGÉN-BROMID

15. oldal

CH (CH ) CH 3 25 3 CH (CH ) COCH 3 24 CH (CH ) CH 3 24 3 C Cl 6 6 H N(CH ) NH 2 26 2

142-82-5

2000

8000*

110-43-0

238

476

106-35-4

95

124-09-4

2,3

CH (CH ) CH 3 24 3

110-54-3

72

H NNH 2 2 HBr

302-01-2

163.

118-74-1

0,13 6,7

10035-10-6 hidrogén-cianid, lásd: cián-hidrogén HIDROGÉN-FLUORID

164.

Netjogtár

HF

1,5

2,5

0,02

-

0,01

0,04

360

1440

7664-39-3

hidrogén-foszfid, lásd: foszfin HIGANY ÉS SZERVETLEN Hg 165. VEGYÜLETEI*** 7439-97-6 (Hg-ra számítva) HIGANY SZERVES VEGYÜLETEI*** 166. (Hg-ra számítva) IZOAMIL-ALKOHOL CH (CH ) OH 123-51-3 3 24 167. izociánsav-metil-észter, lásd: metil-izocianát IZOPENTÁN (CH ) CHCH CH 78-78-4 32 2 3 168. IZOPENTIL-ACETÁT 123-92-2 169. CH COO(CH ) CH(CH ) 3 22 3 2 IZOPROPIL-ACETÁT (CH ) HCOOCH 108-21-4 32 3 170. IZOPROPIL-ALKOHOL CH CH(OH)CH 67-63-0 3 3 171. izopropilbenzol, lásd: kumol JÓD I 2 172. 7553-56-2 KADMIUM ÉS SZERVETLEN Cd 173. VEGYÜLETEI 7440-43-9 - CdF , CdCl , CdO kivételével (Cd-ra 2 2 számítva) KADMIUM-FLUORID (Cd-ra számítva) CdF 2 174. 7790-79-6 KADMIUM-KLORID (Cd-ra számítva) CdCl 2 175. 10108-64-2 KADMIUM-OXID (Cd-ra számítva) CdO 176. 1306-19-0 KALCIUM-CIÁNAMID CaNCN 156-62-7 177. KALCIUM-HIDROXID Ca(OH) 2 178. 1305-62-0 KALCIUM-KARBONÁT CaCO 3 179. 1317-65-3 kalcium-kromát lásd: króm (VI) szervetlen CaCrO 4 vegyületek 13765-19-0 KALCIUM-OXID CaO 181. 1305-78-8

3000 270

540

840

840

500

2000

1

1 0,015

0,05 0,05 0,05 1

4

5 10

5

10 5


KALCIUM-SZULFÁT 182. KÁLIUM-HIDROXID

CaSO 4 KOH

183. _-KAPROLAKTÁM 184. KAPTAFOL 185. KARBARIL 186. karbolsav, lásd: fenol KÉN-DIOXID 187. KÉN-HIDROGÉN 188. KÉNSAV 189. KLÓR 190. 4-KLÓRANILIN 191. KLÓRBENZILÁT 192. KLÓRBENZOL 193. 2-KLÓR-1,3-BUTADIÉN 194. klórdifluoretán F142B, lásd: freonok klórdifluormetán F22, lásd: freonok KLÓRDÁN 195. 1-KLÓR-2,3-EPOXIPROPÁN 196. KLOROFORM 197.

HN(CH ) CO 25 C H Cl NO S 10 9 4 2 C H NO 12 11 2 SO 2 H S 2 H SO 2 4 Cl 2 ClC H NH 6 4 2 C H Cl O 16 14 2 3 C H Cl 6 5 CH =C(Cl)CH=CH 2 2

C H Cl 10 6 8 ClCH C H O 2 2 3 CHCl 3

kloroprén, lásd: 2-klór-1,3-butadién KOBALT ÉS SZERVETLEN Co 198. VEGYÜLETEI (Co-ra számítva) KREZOL (izomerek keveréke) CH C H OH 3 6 4 199. KRÓM (fém), SZERVETLEN KRÓM(II) és Cr 200. KRÓM(III) VEGYÜLETEK (nem oldható) Egyéb szervetlen krómvegyületek [a króm Cr 201. VI vegyületek kivételével] (Cr-ra számítva) KRÓM (VI) SZERVETLEN Cr VEGYÜLETEK (nátrium-kromát, kálium-kromát és egyéb oldható) (Cr VI-ra számítva) KRÓM (VI) SZERVETLEN Cr VEGYÜLETEK, kevéssé oldható (Cr VI-ra számítva) KRÓM(III)-KROMÁT (Cr-ra számítva) Cr (CrO ) 2 43 202. KRÓM-TRIOXID (Cr VI-ra számítva) CrO 3 203. KUMOL C H CH(CH ) 6 5 32 204. kvarc, lásd: 1.2.1. SiO 2 LINDÁN (_-HCH) C H Cl 6 6 6 205. (_-1,2,3,4,5,6-Hexaklórciklohexán) LÍTIUM-HIDRID LiH 206. MAGNÉZIUM-OXID (Mg-ra számítva) MgO 207.


6 resp 7778-18-9 1310-58-3 105-60-2

2

2

10

40 0,1

2425-06-1 63-25-2

1 5

5

7

14

0,05 torak

-

7446-09-5 7783-06-4 7664-93-9 1,5 7782-50-5 106-47-8

0,2

0,8

108-90-7

23

70

126-99-8

18

72

510-15-6

57-74-9 106-89-8 67-66-3

1,9 10

10

0,1

0,4

22

22

7440-48-4 1319-77-3 2 7440-47-3 0,5

2 0,05

0,01 0,05 24613-89-6 0,05 1333-82-0 98-82-8

100

250

14808-60-7 58-89-9

0,5

2

0,025 7580-67-8 6 resp 1309-48-4

24resp


MALEINSAV-ANHIDRID 208.

CH=CH(CO) O 2 SZERVETLEN SÓI Mn kivételével, Mn-ra

MANGÁN ÉS 209. (mangán-tetraoxid számítva) METAMIDOFOSZ 210. METIL-ACETÁT 211. METIL-AKRILÁT 212. METIL-ALKOHOL 213. 2-METILAZIRIDIN 214. METIL-BROMID 215. 1-METILBUTIL-ACETÁT 216. METIL-BUTIL-KETON 217.

218.

219. 220. 221.

222. 223. 224. 225. 226. 227.

228. 229.

C H NO PS 2 8 2 CH COOCH 3 3 CH =CHCOOCH 2 3 CH OH 3 C H N 3 7 CH Br 3

108-31-6


0,4

0,4

5

20

10265-92-6 79-20-9

610

2440

96-33-3

18

36

67-56-1

260

7439-96-5

75-55-8

5

74-83-9

10

10

626-38-0 CH COOCH(CH )(CH ) CH 3 3 2 2 3 CH CO(CH ) CH 591-78-6 3 23 3

270

540

21

84

600

900

53

106

metil-celloszolv, lásd: etilén-glikolmonometil-éter metil-celloszolv-acetát, lásd: etilén-glikol-monometil-éter-acetát metil-cianid, lásd: acetonitril 4,4_-metiléndianilin, lásd: 4,4_-diaminodifenilmetán metilén-klorid, lásd: diklórmetán METIL-ETIL-KETON CH COCH CH 78-93-3 3 2 3 metil-glikol, lásd: etilén-glikol-monometil-éter metil-glikol-acetát, lásd: etilén-glikol-monometil-éter-acetát 5-METILHEPTÁN-3-ON 541-85-5 CH CH COCH CH CHC H 3 2 2 3 2 5 5-METILHEXÁN-2-ON C H O 110-12-3 7 14 METIL-IZOCIANÁT CH NCO 624-83-9 3 metil-karbamid, lásd: metil-izocianát metil-karbonimid, lásd: metil-izocianát METIL-KLORID CH Cl 74-87-3 3 metilkloroform, lásd: 1,1,1-triklóretán METIL-MERKAPTÁN CH SH 74-93-1 3 METIL-METAKRILÁT CH =C(CH )COOCH 80-62-6 2 3 3 METIL-PARATION NO C H OPS(CH O) 298-00-0 2 6 4 3 2 4-METILPENTÁN-2-ON C H O 108-10-1 6 12 (Izobutil-metil-keton) N-METIL-2-PIRROLIDON C H NO 872-50-4 5 9 2-metoxianilin, lásd: o-anizidin 2-metoxietanol, lásd: etilén-glikol-monometil-éter 2-(2-METOXIETOXI)ETANOL CH O(CH ) O(CH ) OH 111-77-3 3 22 22 (2-METOXIMETILETOXI)-PROPANOL C H O 7 16 3 (Dipropilénglikol-monometil-éter) 34590-94-8

230 0,047

105

420

1

1

208

415

0,2 83

208

40

80

50,1 308

308*



1-METOXIPROPÁN-2-OL

CH OCH CHOHCH 3 2 3

107-98-2

375

568

1-METOXI-2-PROPIL-ACETÁT

108-65-6 CH COOCH(CH )CH OCH 3 3 2 3 C H (CH ) 108-67-8 6 3 33 C Cl 10 12 2385-85-5

275

550

230. 231. MEZITILÉN (1,3,5-trimetilbenzol) 232. MIREX 233. MOLIBDÉN OLDHATATLAN 234. VEGYÜLETEI (Mo-ra számítva) MOLIBDÉN OLDHATÓ VEGYÜLETEI 235. (Mo-ra számítva) MONOKROTOFOSZ 236. MORFOLIN 237. NAFTALIN 238. 2-NAFTIL-AMIN 239. naftilén-diizocianát, lásd: diizocianátok narkotán, lásd: halotán NÁTRIUM-AZID 240. NÁTRIUM-HIDROXID 241. NEOPENTÁN 242. NIKKEL (fém) és SZERVETLEN 243. VEGYÜLETEI, ....(NiO, NiCO , NiS, Ni O ) (Ni-re 3 2 3 számítva) NIKKEL (fém) és SZERVETLEN 244. VEGYÜLETEI , könnyen oldható (NiCl , 2 NiOH, NiSO ,..) (Ni-re számítva) 4 nikkel-oxid, lásd nikkel és szervetlen vegyületei nikkel-szulfid, lásd nikkel és szervetlen vegyületei NIKKEL-TETRAKARBONIL 247. nikkel-trioxid, lásd: dinikkel-trioxid NIKOTIN 248. 4-NITROANILIN 249. p-nitroanilin, lásd: 4-nitroanilin NITROBENZOL 250. NITROGÉN-DIOXID 251. NITROGÉN-MONOXID 252. 4-NITROKLÓRBENZOL 253. 2-NITRONAFTALIN 254. 1-NITROPROPÁN 255. 2-NITROPROPÁN 256.

C H NO P 7 14 5 O(CH ) NH 24 C H 10 8 C H N 10 9

NaN 3 NaOH

100

15

60

5

20

0,25 6923-22-4 110-91-8

36

91-20-3

50

72

91-59-8

0,005

0,1

0,3

2

2

26628-22-8

(CH ) C 34

1310-73-2 463-82-1

3000 0,1

7440-02-0

0,1 7440-02-0 NiO 1313-99-1 NiS 16812-54-7 Ni(CO)

0,15

4

13463-39-3

C H N 10 14 2 O NC H NH 2 6 4 2

54-11-5

0,5

100-01-6

6

98-95-3

1

C H NO 6 5 2 NO 2 NO ClC H NO 6 4 2 C H NO 10 7 2 CH (CH ) NO 3 22 2 CH CH(NO )CH 3 2 3

9

0,15

9

10102-44-0 30 10102-43-9 100-00-5

0,5

581-89-5 108-03-2 79-46-9

2 0,25

10 18


OKTÁN (összes izomer) 257.

C H 8 18

111-65-9


2350

9400

OLAJ (ásványi) KÖD

5

258. ÓLOM és SZERVETLEN VEGYÜLETEI Pb 259. (Pb-ra számítva) ÓLOM-TETRAETIL 260. ÓLOM-TETRAMETIL 261. ÓN SZERVES VEGYÜLETEI (Sn-ra 262. számítva) ÓN SZERVETLEN VEGYÜLETEI (Sn-ra 263. számítva) ORTOFOSZFORSAV 264. OXÁLSAV 265. OZMIUM-TETRAOXID (Os-ra számítva) 266. ÓZON 267. PARAKVÁT-DIKLORID 268. paraquat-diklorid, lásd: parakvát-diklorid PARATION 269. PBB-k Hexabróm-1,1_-bifenil; 270. Oktabróm-1,1_-bifenil; Dekabróm-1,1_-bifenil

Pb(C H ) 2 54 Pb(CH ) 34

H PO 3 4 HOOCCOOH OsO 4 O 3 C H Cl N 12 14 2 2 C H O NSP 10 14 5 C H Br ; C H Br ; 12 4 6 12 2 8 C Br 12 10

0,15 7439-92-1 78-00-2

0,05

0,2

75-74-I

0,05

0,2

0,1

0,4

2

8

1

2

7664-38-2 144-62-7

1 0,002

0,002

0,2

0,2

0,1

0,1

20816-12-0 10028-15-6 1910-42-5 56-38-2

0,1

36355-01-8 27858-07-7 13654-09-6

PCB-k POLIKLÓROZOTT BIFENILEK 271.

11097-69-1 PENTAKLÓRFENOL ÉS SÓI

272. PENTAKLÓRNAFTALINOK 273. n-PENTÁN 274. PENTIL-ACETÁT 275. 3-PENTIL-ACETÁT 276. PIKRINSAV 277. PIPERAZIN 278.

1336-36-3 C Cl OH 87-86-5 6 5 C H Cl 10 3 5 1321-64-8 CH (CH ) CH 109-66-0 3 23 3 CH COO(CH ) CH 628-63-7 3 24 3 CH COOCH(C H )C H 620-11-1 3 2 5 2 5 C H CH (NO ) 88-89-1 6 2 3 23 C H N 110-85-0 4 10 2

PIRETRUM PIRIDIN PLATINA FÉM 281. PLATINA OLDHATÓ VEGYÜLETEI 282. (Pt-ra számítva) POLIKLÓROZOTT TERFENILEK 283. porok (szálló porok) egyéb porok, lásd: 1.2.1.

0,5

2

2950 270

540

270

540

0,1

0,1

0,1

0,3

1

279. 280.

0,001

C H N 5 5 Pt

8003-34-7 110-86-1

15 1

7440-06-4 0,002 61788-33-8

60


PORTLAND CEMENT PROPIL-ACETÁT propilén-imin, lásd: metilaziridin PROPILÉN-OXID 286. 1,3-PROPIOLAKTON 287. PROPIONSAV 288. RÉZ és vegyületei (Cu-re számítva)

20. oldal

10

284. 285.

Netjogtár

CH (CH ) COOCH 3 2 2 3 CH C H O 3 2 3 C H O 3 4 2 CH CH COOH 3 2 Cu

289.

65997-15-1 109-60-4

840

840

75-56-9

5

57-57-8

1,5

79-09-4

31

62

1

4

0,1

0,4

7440-50-8 RÉZ, FÜST

Cu

290. REZORCIN 291. rezorcinol, lásd: rezorcin Rostszerkezetu˝ porok, lásd: 1.2.2. SALÉTROMSAV 292. SÓSAV

C H (OH) 6 4 2

HNO 3 HCl

293. STRONCIUM-KROMÁT 294. (Cr VI-ra számítva) Szelén-hidrogén, lásd: dihidrogén-szelenid SZELÉNVEGYÜLETEK (Se-re számítva) 295. SZÉN-DIOXID 296. SZÉN-DISZULFID 297. SZÉN-MONOXID 298. szén-oxiklorid, lásd: foszgén SZÉN-TETRAKLORID*** 299. sztibin, lásd: antimon-hidrogén SZTIROL 300. SZULFOTEP 301. talkum, lásd: 1.2.1. és 1.2.2. TALLIUM OLDHATÓ VEGYÜLETEI 302. (Tl-ra számítva) TERPENTIN 303. TETRAHIDROFURÁN 304. 1,2,3,6-tetrahidro-N-(1,1,2,2-tetraklór etiltio)ftálimid, lásd: kaptafol 1,1,2,2-TETRAKLÓRETÁN 305. TETRAKLÓRETILÉN 306. tetraklórmetán, lásd: szén-tetraklorid timföld, lásd: dialumínium-trioxid TIOGLIKOLSAV 307. 2-TOLUIDIN 308..

7440-50-8 108-46-3

45

2,6 7697-37-2 8

16

7647-01-0 SrCrO 4

0,05 7789-06-2 0,1

CO 2 CS 2 CO

124-38-9

9000

75-15-0

15

630-08-0

33

CCl 4

56-23-5

C H CH=CH 6 5 2 (C H ) P S O 2 5 4 2 2 5

100-42-5

(CH ) O 24

Cl CHCHCl 2 2 Cl C=CCl 2 2

HSCH COOH 2 CH C H NH 3 6 4 2

0,4

66

Magyarországon betiltott 50

50

0,I

0,4*

0,1

0,4

3689-24-5

560

560

8006-64-2 109-99-9

150

300

79-34-5

7

127-18-4

50

68-11-1

4

95-53-4

50

0,5


3-TOLUIDIN 309. 4-TOLUIDIN 310. TOLUOL 311. TOLUOL-2,4-DIIZOCIANÁT 312. TOLUOL-2,6-DIIZOCIANÁT 313.


CH C H NH 3 6 4 2 CH C H NH 3 6 4 2 C H CH 6 5 3

108-44-1

9

106-49-0

1

4

108-88-3

190

380

CH C H (NCO) 3 6 3 2 CH C H (NCO) 3 6 3 2

584-84-9

0,035

91-08-7

0,035

TOXAFÉN 314. TRIETIL-AMIN 315. TRIKLÓRBENZOLOK 316. (1,2,4-TRIKLÓRBENZOL kivételével) 1,2,4-TRIKLÓRBENZOL 317. 1,1,1-TRIKLÓRETÁN*** 318. 1,1,2-TRIKLÓRETÁN*** 319. TRIKLÓRETILÉN 320. 2,4,5-TRIKLÓRFENOXIECETSAV; 321. (2,4,5-T) triklórfluormetán F11, lásd: freonok TRIKLÓRNAFTALINOK 322. triklórtrifluoretán F113, lásd: freonok TRI-o-KREZIL-FOSZFÁT 323. TRIMETIL-AMIN 324. 1,2,3-TRIMETILBENZOL 325. 1,2,4-TRIMETILBENZOL 326. TRINIKKEL-DISZULFID (Ni-re számítva) 327. 2,4,6- TRINITROTOLUOL 328.

N(C H ) 2 53 C H Cl 6 3 3

8001-35-2 121-44-8

8,4

12,6

38

72

12002-48-1

C H Cl 6 3 3 CH CCl 3 3 ClCH CHCl 2 2 Cl C=CHCl 2

120-82-1

15,1

37,8

71-55-6

555

1110

79-00-5

Magyarországon betiltott 270 540

Cl C H OCH COOH 3 6 2 2

93-76-5

C H Cl 10 5 3

(CH C H ) PO 3 6 43 4 N(CH ) 33 C H (CH ) 6 3 33 C H (CH ) 6 3 33 Ni S 3 2 CH C H (NO ) 3 6 2 23 C H Br O P 329. TRISZ(2,3-DIBRÓMPROPIL)-FOSZFÁT*** 9 15 6 4 vanádium-pentoxid, lásd: divanádiumpentoxid VAS(II)-OXID (Fe-ra számítva) FeO 330. VAS(III)-OXID (Fe-ra számítva) Fe O 2 3 331. VINIL-ACETÁT CH =CHOOCCH 2 3 332. VINIL-BROMID CH =CHBr 2 333. VINIL-KLORID CH =CHCl 2 334. XILOL(ok) C H (CH ) 6 4 32 335. m-XILOL C H (CH ) 6 4 32 336. o-XILOL C H (CH ) 6 4 32 337.

79-01-6

10

40

5 1321-65-9 78-30-8

0,1

75-50-3

12,3

526-73-8

100

95-63-6

100

36,9

0,01 12035-72-2 118-96-7

0,09

0,36

126-72-7

6 resp 1345-25-1 6 resp 1309-37-1 108-05-4

17,6

35,2

593-60-2

22

75-01-4

7,77 221

442

1330-20-7 108-38-3

221

442

95-47-6

221

442


p-XILOL

C H (CH ) 6 4 32 (CH ) C H NH 32 6 3 2

338. XILIDIN(ek) 339.

106-42-3

221


442

25 1300-73-8

Magyarázat: resp: torak b: i: k: m: sz: * ** *** EUO EUA EU1 EU2 EU3 EU4 BEM BHM mg/m3

respirábilis frakció; torakális frakció bo˝rön át is felszívódik. Az ÁK-értékek a veszélyes anyagoknak ezt a tulajdonságát, illetve az ebbo˝l szárm levego˝ben megengedett koncentrációjuk mértékének megfelelo˝en veszik figyelembe; ingerlo˝ anyag (izgatja a bo˝rt, nyálkahártyát, szemet vagy mindhármat); rákkelto˝; maró hatású anyag (felmarja a bo˝rt, nyálkahártyát, szemet vagy mindhármat); túlérzékenységet okozó (szenzibilizáló) tulajdonságú anyag (az anyagra érzékeny egyéneken "túlérzéken légzo˝rendszeri, esetleg más szervet/szervrendszert károsító megbetegedést okozhat); "Európai indikatív" határértékek (96/94/EK, 2000/39/EK, 2006/15/EK, 2009/161/EU), amelyeknél nincs csúcs Ezekben az esetekben jelen melléklet 1.3. pontja szerint kell eljárni; 98/24/EK irányelvben közölt érték; az anyagra vonatkozó korlátozásokat a veszélyes anyagok és veszélyes készítményekkel kapcsolatos korlátozásáról szóló EüM-KöM együttes rendelet tartalmazza; 98/24/EK irányelvben közölt érték; 2009/148/EK irányelvben közölt érték; 91/322/EGK irányelvben közölt érték; 2006/15/EK irányelvben közölt érték; 2000/39/EK irányelvben közölt érték; 2009/161/EU irányelvben közölt érték biológiai expozíciós mutató. biológiai hatásmutató milligram légköbméterenként, 20 °C-on és 101,3 KPa légköri nyomáson

Megjegyzés: a nem go˝z/gázállapotú veszélyes anyagok határértékei a belélegezheto˝ frakcióra vonatkoznak (MSZ EN 481). 1.2. Szálló porok - ásványi, szerves 1.2.1. Szemcsés szerkezetu˝ porok megengedett koncentrációi mg/m3-ben A Megnevezés

1

B

C Megengedett koncentráció, mg/m3-ben

Belélegezheto˝ 2 3 4 5 6 7

Talkum (azbesztmentes) Kvarc Krisztobalit Tridimit Fapor Egyéb inert porok*

Respi 2 0, 0, 0,

5 10

6

* Megjegyzés: Nincs egészségkárosító (pl. mutagén, rákkelto˝, fibrogén, mérgezo˝, allergizáló, irritatív, egyéb mérgezo˝) hatása. 1.2.2. Rostszerkezetu˝ porok megengedett koncentrációi rost/cm3-ben A 1 2 3 4

B Megnevezés (CAS-számok)

Azbeszt

aktinolit (77536-66-4) amozit (12172-73-5) antofillit (77536-67-5)

C Megengedett (rost/ 0,1 (ido˝vel súlyo vonatkoztatva)


5 6 7 8 9

krizotil (12001-29-5) krokidolit (12001-28-4) tremolit (77536-68-6) akár magában, akár elegyítve betiltott* Üveg, ásvány, kerámia, mu˝anyag

Egyéb rostszerkezetu˝ porok


1,0

* Az azbeszt valamennyi formájának elo˝állítása, forgalomba hozatala, felhasználása Magyarországon tiltott. 1.3. Az egyes anyagok csúcskoncentráció szerinti besorolása jellemzo˝ tulajdonságaik alapján 1 2 3 4

I. II.

5

III.

6

IV.

7 8

V. VI.

9

A

B

Kategória jele

KATEGÓRIA (BESOROLÁS)

D CSÚCSKONCENTRÁCI ˝ TARTAMA IDO ÉRTÉKE (CK)(a) (perc)

HELYILEG IRRITÁLÓ ANYAGOK FELSZÍVÓDVA HATÓ ANYAGOK Az anyag hatásának fellépése 2 órán belül II.1: Felezési ido˝ <2 óra II.2. Felezési ido˝ 2 órától teljes munkaido˝ig FELSZÍVÓDVA HATÓ ANYAGOK Hatás fellépésének ideje >2 óra Felezési ido˝ > Mu˝szak ido˝ (ERO˝ SEN KUMULÁLÓDÓ) NAGYON GYENGE KÁROSÍTÓ HATÁSÚ ANYAGOK ÁK >500 ml/m3 (a) INTENZÍV SZAGÚ ANYAGOK IRREVERZIBILIS KÁROSODÁST OKOZÓ ANYAGOK EGYÉB

C

ÁK 4 x ÁK

15

4 x ÁK

15

4 x ÁK

15

ÁK ÁK 8 x ÁK

60 perc/mu˝szak

(a) Az 500 ml/m3 érték átszámítása mg/m3 koncentráció egységre, 20 °C-on:

(b) Az I. és V. kategóriájú anyagok, anyagcsoportok esetében a megadott CK-érték megegyezik az ÁK-értékkel, elleno˝rzése legfeljebb IS perces mintavétellel történik. A II-IV. kategóriájú anyagok, anyagcsoportok esetében a megadott CK-érték 15 perces átlagérték és a túllépési tényezo˝ 4. (A túllépési tényezo˝ fejezi ki, hogy a CK-érték hányszorosa az ÁK-értéknek.) Az egyes csúcskoncentrációk ido˝intervallumai között legalább a csúcskoncentrációk ido˝intervallumánál háromszor hosszabb ido˝nek kell eltelnie (pl. 15 perces csúcskoncentráció után legalább 45 perc). A csúcskoncentrációk ido˝tartama egy mu˝szak alatt összesen a 60 percet nem haladhatja meg. A VI. kategóriájú irreverzibilis károsodást okozó anyagok; az ÁK-érték = a CK-értékkel. A csúcskoncentrációk meghatározása: A CK-értékek 15 perc referenciaido˝re vonatkoznak. A csúcskoncentrációk meghatározása legfeljebb 15 perc mintavételi ideju˝ mintákkal történhet. Bizonyos súlyos, irreverzibilis egészségkárosodást okozó anyagok esetében (kivételesen) az ÁK-érték egyenlo˝ a CK-értékkel; elleno˝rzésük legfeljebb 15 perces mintavétellel történik. Egyéb anyagok, anyagcsoportok esetében (az CK-érték nagyobb az ÁK-értéknél) az egyes csúcskoncentrációk ido˝intervallumai között legalább a csúcskoncentrációk ido˝intervallumánál háromszor hosszabb ido˝nek kell eltelnie (pl. 15 perces csúcskoncentráció után legalább 45 perc). A csúcskoncentrációk ido˝tartama egy mu˝szak alatt összesen a 60 percet nem haladhatja meg. 2. A munkahelyi átlagos levego˝szennyezettség kiszámítása



2.1. Egy szennyezo˝ anyag esetén A munkahelyi átlagos levego˝szennyezettséget mg/m3-ben (CÁ) a következo˝ összefüggéssel számítjuk ki:

ahol: C1, C2, ... Cn a t1, t2, ... tn ido˝szakokhoz tartozó légszennyezo˝ anyagok koncentrációi (mg/m3). t1 + t2 ... + tn = 8 óra 2.2. Határérték meghatározása több veszélyes anyag munkatérben való egyideju˝ jelenléte esetén. 2.2.1. Additív hatások. Ha a munkatérben két vagy több, azonos szervrendszerre ható veszélyes anyag (hSz) (+) van jelen, ezek hatása összegzo˝dik - additív hatás. Hasonlóképpen additív hatásúnak kell tekinteni a mutagén (M) és a karcinogén (K) anyagokat is. Ezek esetében az ÁK-értéket az alábbi képlettel határozzuk meg:

ahol: hSz: azonos szervre, szervrendszerre ható, anyag; hSz1-nc: azonos szervre; szervrendszerre ható anyagok koncentrációja a munkatérben; M1-nc: mutagén anyagok koncentrációja a munkatérben; K1-nc: karcinogén anyagok koncentrációja a munkatérben; hSz1-nÁK, M1-nÁK, K 1-nMK: az adott azonos szervre/szervrendszerekre ható, mutagén, illetve karcinogén anyagok ÁK-, illeto˝leg MK-értéke; (+) magyarázat hSz anyagokhoz: pl. valamennyi szerves oldószer hat az idegrendszerre! A maró, irritáló szenzibilizáló anyagok túlnyomó többsége hat a bo˝rre, szemre, nyálkahártyákra! Csaknem valamennyi nehézfém hat a parenchimás szervekre! * ha az adott mutagén anyagoknak MK-értéke van, az ÁK-érték helyett az szerepeljen! 2.2.2. Szinergista/potencírozó hatású munkatér légszennyezo˝k. Ezek esetében egyedileg kell eljárni. A potencírozott interakciók jellegzetesen nagy koncentrációk esetében alakulnak ki; kisebb koncentrációk esetén ennek valószínu˝sége kisebb. 2.2.3. Független hatású munkatér légszennyezo˝k. Ezek esetében a meghatározott ÁK-érték az iránymutató. 3. Ha a munkatér levego˝jében egyideju˝leg több vegyi anyag van jelen - egyaránt beleértve a rákkelto˝ hatású és nem rákkelto˝ hatású anyagokat - a megengedheto˝ értéket az alábbi összefüggés szerint kell kiszámítani:

ahol: C1: a munkatérben mért nem rákkelto˝ anyag koncentrációja; R1: a munkatérben mért rákkelto˝ anyag koncentrációja; ÁK: átlagos koncentráció (nem rákkelto˝ anyagok munkahelyen megengedett koncentrációi); MK: maximális koncentráció (rákkelto˝k munkahelyen eltu˝rt koncentrációja);



1,2, ... n: az egyes nem rákkelto˝, illeto˝leg rákkelto˝ anyagok indexeit úgy kell értelmezni, hogy a számlálóban és a nevezo˝ben szereplo˝ azonos indexek azonos anyagot jelentenek. Megjegyzés: Azokat az anyagokat, amelyekre nézve a melléklet ÁK/MK-értéket nem tartalmaz, a képlet alkalmazása során figyelmen kívül kell hagyni. 2. számú melléklet a 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelethez1 A foglalkozási vegyi expozíció esetén vizsgálandó biológiai expozíciós és hatásmutatók megengedheto˝ határértékei VIZELETBEN 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22

A

B

C

Vegyi anyag

Biológiai expozíciós (hatás) mutató

Mintavétel ideje

Anilin Arzén Benzol Dimetilformamid Etil-benzol Fenol Fluorid vegyületek

p-amino-fenol arzén t,t-mukonsav N-metil-formamid mandulasav fenol fluorid

Higany (szervetlen) Kadmium Króm Kobalt n-Hexán Nikkel Nitro-benzol Szelén Sztirol Toluol Triklór-etilén Xilol

higany kadmium króm kobalt 2,5-hexán-dion nikkel p-nitro-fenol szelén mandulasav o-krezol triklór-ecetsav metil-hippursavak

m.u. m.u. m.u. m.u. mhv., m.u. m.u. m.u. köv. m.e. n.k. n.k. m.u. m.u. m.u. mhv., m.u. m.u. n.k. mhv., m.u. m.u. mhv., m.u. m.u.

D Megengedhe mg/g kreatinin 10 0,13 1,5 40 1500 300 7 4 0,05 0,01k 0,02 k 0,03 3,5 0,02 5 0,075 1000 1 50 1500

Megjegyzések: m.u. n.k. mhv. köv.m.e. k

mu˝szak után nem kritikus munkahét végén következo˝ mu˝szak elo˝tt rákkelto˝ hatású anyag; a javasolt határérték "technikai értékként" kezelendo˝

Biológiai expozíciós mutatók megengedheto˝ határértékei VÉRBEN A Vegyi anyag

1

B Biológiai expozíciós mutató

C Mintavétel ideje

2 3 4

mikrogramm/l Kadmium Ólom (szervetlen)

kadmium Ólom

n.k. n.k.

Megjegyzések: n.k. 1

D Megengedhe

nem kritikus

Megállapította: 50/2011. (XII. 22.) NGM rendelet 4. § (2), 2. melléklet. Hatályos: 2011. XII. 27-to˝l.

10 k 400* 300**


k * **


rákkelto˝ hatású anyag; javasolt határérték "technikai értékként" kezelendo˝ férfiak és 45 évnél ido˝sebb no˝k 45 évnél fiatalabb no˝k

Biológiai hatásmutatók megengedheto˝ határértékei VÉRBEN A Vegyi anyag

B Biológiai hatás mutató Anilin methemoglobin Ólom (szervetlen) Cink-protoporfirin*** elo˝szu˝résre 4 Szén-monoxid CO Hb 5 Szerves foszforsav-észter vörösvérsejt vagy teljes vér tartalmú peszticidek acetilkolineszteráz aktivitás (EC. 3.1.1.7.) 1 2 3

C Mintavétel ideje mhv. - m.u. három hónapnál hosszabb expozíció esetén alkalmazható m.u. n.k.

Megenge 3% (az összhemo 120 mikromol/m 100 mikromol/mo 5% (az összhemo <25%-os a expozíció elo˝tt viszonyítva****

Megjegyzések: m.u. n.k. mhv. * ** *** ****

mu˝szak után nem kritikus munkahét végén férfiak és 45 évnél ido˝sebb no˝k 45 évnél fiatalabb no˝k határérték túllépése esetén a vérólom koncentráció meghatározása kötelezo˝ az alapaktivitás az expozíciómentes periódusban egy héten belül két alkalommal történt mérések értékeinek átlaga

3. számú melléklet a 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelethez Fém-ólom és az ólom inonos vegyületei expozíciójával veszélyeztetett munkavállalók egészségvédelmére vonatkozó különleges szabályok 1. Az alábbi - nem teljesköru˝en felsorolt - tevékenységek során az ólomabszorpció kockázata valószínu˝sítheto˝: 1. Ólomkoncentrátum kezelése 2. Ólom- és cinkkohászat és finomítás (primer és szekunder) 3. Ólom-arzenát spray gyártása és kezelése 4. Ólom-oxid gyártása 5. További ólomvegyületek elo˝állítása (beleértve az ólom alkil-vegyületei elo˝állításának azt a részét, amely fémes ólom és az ionos ólomvegyületek expozíciójával jár) 6. Ólomtartalmú festékek, zománcok, masztix és színezékek gyártása 7. Akkumulátorgyártás recycling (1) 8. Ólom- és ónmu˝vesség 9. Ólomforrasz gyártása 10. Ólommag gyártása (lövedékhez) 11. Ólomalapú vagy -ötvözetu˝ tárgyak gyártása 12. Ólomtartalmú festékek, zománcok, masztix és színezékek használata 13. Kerámia- és agyagáru ágazatok (1) 14. Kristályüveg ágazatok 15. Ólomadalékokat felhasználó mu˝anyag ágazatok 16. Ólomforrasz gyakori használata zárt térben 17. Ólom használata melletti nyomdászat 18. Hulladékhasznosítás, fo˝leg az ólomtartalmú festékekkel bevont anyagok ártalmatlanítási mu˝veletei, valamint ipari létesítmények (pl. ólomkemencék) bontása (1) 19. Ólommagos lo˝szerek zárttéri használata 20. Autógyártás és -javítás (1) 21. Ólmot tartalmazó acél (1)



22. Ólmozás 23. Ólom és ólomtartalmú fémek kinyerése Megjegyzés: (1) Amennyiben használtak ólmot vagy jelen van ólom. 2. Ólomexpozícióban végzett tevékenység esetén különös figyelmet kell fordítani az alábbiakra: aa) ne forduljon elo˝ a dohányzással, étkezéssel vagy ivással történo˝ ólomfelvétel veszélye, ab) olyan helyeket kell kijelölni, ahol a munkavállalók az ólomkontamináció kockázata nélkül étkezhetnek és ihatnak, ac) az olyan nagyon meleg munkahelyeken, ahol szükséges a munkavállalók folyadékfogyasztása, olyan ivóvízro˝l vagy más italról kell gondoskodni, amelyet nem szennyez a munkahelyen jelen lévo˝ ólom; ba) a munkavállalókat az o˝ket éro˝ ólomvegyületek fiziko-kémiai tulajdonságainak megfelelo˝ munka- vagy védo˝ruhával kell ellátni, bb) az ilyen munka- vagy védo˝ruha maradjon a munkahely területén. Ezek mosása megoldható a vállalkozáson kívül is, amennyiben egy mosoda alkalmas az ilyen természetu˝ feladatra; ha a vállalkozás maga nem végzi el a tisztítást, ott zárt konténerekkel kell megoldani a ruhadarabok mosodába szállítását, bc) a munka- vagy védo˝ruhát és az utcai ruhát külön kell tárolni, bd) a munkavállalók részére megfelelo˝ mosdókról, így fekete-fehér rendszeru˝ öltözo˝-mosdó-zuhanyzóról kell gondoskodni.



TARTALOMJEGYZÉK 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról A rendelet célja A rendelet hatálya Fogalommeghatározások Munkahelyi levego˝ és biológiai határértékek Veszélyes anyagok meghatározása és a kockázat becslése Általános alapelvek a veszélyes anyaggal kapcsolatos kockázatok becslésére és kezelésére Különleges megelo˝zo˝ és védo˝ intézkedések Baleset, üzemzavar és veszélyhelyzet leküzdése A munkavállaló tájékoztatása és oktatása A munkavállaló kötelességei Egészségügyi elleno˝rzés - orvosi alkalmassági vizsgálatok A fém-ólom és az ólom ionos vegyületeire vonatkozó különleges elo˝írások Záró rendelkezések 1. számú melléklet a 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelethez 2. számú melléklet a 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelethez A foglalkozási vegyi expozíció esetén vizsgálandó biológiai expozíciós és hatásmutatók megengedheto˝ határértékeiVIZELETBEN Biológiai expozíciós mutatók megengedheto˝ határértékeiVÉRBEN Biológiai hatásmutatók megengedheto˝ határértékeiVÉRBEN 3. számú melléklet a 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelethez Fém-ólom és az ólom inonos vegyületei expozíciójával veszélyeztetett munkavállalók egészségvédelmére vonatkozó különleges szabályok

1 1 1 1 1 3 3 4 4 6 6 7 7 8 8 8 25 25 25 26 26 26

2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet. a munkahelyek kémiai biztonságáról

Recommend Documents