Ercsi Nagyközség képviselőtestülete 23/2000. (IV. 25.) Kt. számú rendelete az önkormányzati tulajdonban álló lakások és helyiségek bérletként, valamint az elidegenítésükről, mint hasznosításáról szóló szabályokról, valamint a lakásépítés támogatásának rendszeréről
A helyi önkormányzatokról szóló, módosított 1990. évi LXV. tv. (továbbiakban: Ötv) 63/A. § b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, valamint a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló, többször módosított 1993. évi LXXVIII. törvény 3. § (1)-(2) bekezdése, 4. § (3) bekezdése, 19. §, 20. § (3) bekezdése, 21. § (6) bekezdése, 23. § (3) bekezdése, 27. § (2) bekezdése és 33. § (3) bekezdése, 34. § és 84. § (2) bekezdése (továbbiakban: Lakástv.) felhatalmazása alapján, az Ercsi Nagyközség Önkormányzat a tulajdonában lévő önkormányzati lakások, nem lakás célját szolgáló helyiségek bérletére, azok mértékére, valamint az Önkormányzatot megillető bérlő kiválasztási jogok hasznosításának szabályaira a következő rendeletet alkotja. A rendelet célja és hatálya 1. § (1) A rendelet célja megteremtse az Önkormányzat tulajdonában és rendelkezésében lévő lakásokkal, nem lakás célját szolgáló helyiségekkel való eredményesebb gazdálkodás feltételeit. (2) A rendelet tárgyi hatálya az Önkormányzat tulajdonában álló minden lakásra, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségekre, ideértve a házas ingatlanokat és a szükséglakásokat is (továbbiakban: önkormányzati lakások), valamint az Önkormányzatot megillető bérlő kiválasztási jogokra terjed ki. (3) A rendelet személyi hatálya a nagykorú, magyar állampolgárságú, vagy állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező bevándorolt természetes személyekre terjed ki. (4) Az e rendeletben és a tárgyra vonatkozó törvényben és kormányrendeletben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban :Ptk.) rendelkezései az irányadók. I. FEJEZET A lakbér megállapítás elvei 2. § (1) A lakbérek meghatározásánál - mint alapelvet - figyelembe kell venni a lakások
és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló módosított 1993. évi LXXVIII. tv. 34-35. §-okban foglaltakat úgy, hogy az önkormányzati lakások bérbeadásából származó bevétel fedezze a bérlakásként hasznosított önkormányzati lakások üzemeltetésével, fenntartásával, karbantartásával kapcsolatos ráfordításaikat. A lakbér bevételnek nem kell fedeznie azokat a ráfordításokat, amelyek az önkormányzati lakások üresen tartásából, az elmaradt felújítások elvégzéséből, illetve az önkormányzati lakásoknak a bérbeadás előtt rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotba helyezéséből adódnak. (2) A lakás bérleti szerződést különböző feltételekkel köti meg a bérlővel: a) a bérbeadás un. szociális, jövedelmi és vagyoni feltételek figyelembevétele alapján történik, b) a bérbeadás önkormányzati szolgálati jogviszony (közalkalmazott, köztisztviselő) alapján történik, c) a lakbért az önkormányzati lakás forgalmi értékéhez kapcsolódó díjként állapítja meg. (3) A lakbérek meghatározásánál figyelembe kell venniük a fokozatosság elvét. A fokozatosság elvének figyelembe vétele azt jelenti, hogy a 2. § (2) bek. alapján bérbe adott önkormányzati lakások lakbérét évente legfeljebb egyszer, mértékét évente legfeljebb 100 % lehet növelni. (4) A lakbérek meghatározásánál differenciált lakbérmértékeket kell alkalmazni a Lakástv-ben, valamint jelen rendeletben foglaltaknak megfelelően. (5) A lakbérek meghatározásánál, a lakásbérleti szerződések megkötésénél figyelembe kell venni azt, hogy a lakások támogatása helyett a lakók támogatása valósuljon meg, amelynek érvényesítését lakbértámogatás keretében kell elvégezni. A differenciált lakbérmértékek meghatározásának elvei 3. § (1) Az önkormányzati lakások lakbérének mértékét a lakás alapvető jellemzői, így különösen a lakás komfortfokozata, alapterülete, minősége, a lakóépület állapota és településen, illetőleg lakóépületen belüli fekvése, továbbá a szerződés keretében a bérbeadó által nyújtott szolgáltatás figyelembevételével kell meghatározni. (2) A 2. § (2) bek. a) és b) pontja szerint létrejövő jogviszony esetén a lakbér mértékét a lakás komfortfokozatának figyelembevételével kell meghatározni. Az eltérő lakbérmérték meghatározásánál úgy kell eljárni, hogy a növelő-csökkentő tényezőkkel nem rendelkező lakás lakbéréhez képest a növelő-csökkentő tényezőkkel ugyancsak nem rendelkező lakbér mértéke a) összkomfortos lakás esetén attól legfeljebb 25%-kal térhet el, b) félkomfortos lakás esetén annak legfeljebb 65%-a, c) komfort nélküli lakás esetén annak legfeljebb 50%-a, d) szükséglakás esetén annak legfeljebb 40%-a lehet.
(3) A 2. § (2) bek. a) és b) pontja szerint létrejövő bérleti jogviszony esetén a 3. § (2) bek.-ben foglaltak alapján megállapított lakbér mértékét a lakóépület állapotára tekintettel csökkenteni lehet: a) ha az épület 15-25 év között épült, vagy részesült teljes felújításban, legfeljebb 10%-kal, b) ha az épület 25 éven belül nem részesült teljes felújításban, legfeljebb 20%-kal. (4) A 2. § (2) bek. a) és b) pontja szerint létrejövő bérleti jogviszony esetén a 3. § (3) bek.-ben foglaltak alapján megállapított lakbér mértékét a lakóépület településen belüli fekvése alapján belterület esetén legfeljebb 20%-kal lehet növelni. A lakbérövezeti besorolást az 5. § tartalmazza. (5) A 3. § (2), (3) és (4) bek.-ben foglaltak figyelembevételével - növelő és csökkentő tényezők alkalmazásával –határozható meg a lakbér mértéke. A fizetendő díjak és a nyújtott szolgáltatások 4. § (1) Az önkormányzati lakás bérlője köteles megtéríteni: a) az általa bérelt önkormányzati lakásra megállapított lakbért, ezen belül a bérbeadó által - szerződés keretében - nyújtott szolgáltatások díját, valamint b) a bérbeadó által nyújtott és a szerződésben - vagy más megállapodásukban meghatározott külön szolgáltatás díját, amelyet önkormányzati rendelet, illetőleg más jogszabály keretei között a bérbeadó állapít meg. c) a lakás falon kívül eső karbantartásról, lakóházas ingatlan esetén a kert műveléséről és a kerítés karbantartásáról gondoskodni köteles oly módon, hogy a bérleti szerződés megkötése során felmért és jegyzőkönyvben rögzített műszaki állapothoz képest a műszaki romlás a 20%-t nem haladhatja meg. A tulajdonos e feltétel meglétét két évente ellenőrzi és a bérlő azt tűrni köteles. (2) Az önkormányzati lakás lakbére ellenében a bérbeadó köteles gondoskodni különösen: a) az épület karbantartásáról, b) az épület központi berendezéseinek állandó üzemképes állapotáról, c) a közös használatra szolgáló helyiségek állagában, továbbá e helyiségek berendezéseiben keletkezett hibák megszüntetéséről. (3) A külön szolgáltatások körébe tartozik különösen: a) a vízellátás és csatornahasználat (szennyvízelszállítás) biztosítása, b) a központi fűtés és melegvíz-ellátás, c) a közös használatra szolgáló helyiségekben lévő olyan berendezések használata, amelyek egyedi fogyasztása mérhető, d) a televízióadók vételének biztosítása. A lakbérövezetek létrehozása
5. § Ercsi területén az önkormányzati tulajdonú lakásokra vonatkozó lakbérövezetek a következők: a) belterületi lakbérövezet b) külterületi lakbérövezet.
Önkormányzati lakások bérbeadása szolgálati jelleggel 6. § (1) Önkormányzati lakás szolgálati jelleggel csak meghatározott időre, de legfeljebb a közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszony, illetve a munkaviszony fennállásának időtartamára adható bérbe. (2) A 6. § (1) bekezdésében rögzített feltétel megszűnését követő 30 napon belül a bérlő köteles az önkormányzati lakást üres, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadó rendelkezésére bocsátani. Ha a közszolgálati jogviszony, közalkalmazotti jogviszony vagy a munkaviszony azért szűnik meg, mert a bérlő nyugdíjra jogosulttá vált, a bérlő legfeljebb a jelenlegi lakásának megfelelő másik lakás bérletére tarthat igényt; feltéve, hogy nincs beköltözhető másik lakása. (3) Az önkormányzati lakás bérbeadása iránti kérelmet az 1. számú melléklet szerinti formanyomtatványon, az ott meghatározott mellékletekkel a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálathoz kell benyújtani. (4) A beérkező kérelmek alapján a Polgármester dönt a bérlő személyéről. A benyújtott kérelmek elbírálásánál a munkáltató és az érdek-képviseleti szerv véleményét ki kell kérni. (5) Szolgálati jelleggel bérbe adott önkormányzati lakásba a bérlő házastársán, gyermekén (örökbe fogadott, mostoha- és nevelt gyermekén és annak házastársán), jogszerűen befogadott gyermekétől született unokáján, valamint szülőjén (örökbe fogadó, mostoha- és nevelőszülőjén) kívül más személyt csak a bérbeadó hozzájárulásával fogadhat be. A szolgálati jelleggel bérbe adott önkormányzati lakás albérletbe nem adható. . Önkormányzati lakások bérbeadása lakáscsere jogcímen 7. § A bérbeadónak az önkormányzati lakás elcseréléséhez való hozzájárulást meg kell tagadnia, ha a) az önkormányzati lakás feletti rendelkezési joga hatóság vagy bíróság előtti eljárásban vitatott, az eljárás jogerős befejezéséig, vagy b) ha az önkormányzati lakás elcseréléséhez a bérlőtárs írásban nem járult hozzá, illetőleg c) ha a csere folytán bérlővé, bérlőtárssá válna az, aki a cserét megelőzően nem volt
bérlő, illetőleg bérlőtárs, tulajdonos vagy haszonélvező, az alábbi kivételekkel: - a bérlővel együttlakó házastársa, - gyermeke (örökbe fogadott, mostoha-, nevelt gyermeke), - jogszerűen befogadott gyermekétől született unokája, valamint - szülője (örökbe fogadó, mostoha-, nevelőszülője). 8. § (1) Az önkormányzati lakás elcseréléséhez való hozzájárulást a bérbeadó megtagadhatja, ha: a) a bérlő határozott időre szóló bérleti szerződéssel rendelkezik, b) a cserélő felek a jogszabályi határidőn belül nem csatolják az alábbi iratokat: - az 1993. december 31. előtti lakáskiutalásoknál a kiutaló határozatot, - a lakásbérleti szerződést, - az adásvételi szerződést és a tulajdoni lapot, ha a lakáscsere-szerződéssel együtt tulajdonosváltozás is van, - a lakáscsere-szerződést, c) a bérlőnek lakás-használatbavételi díj tartozása, lakbértartozása vagy közüzemi díj hátraléka van, és felszólításra azt még nem fizette ki, kivéve, ha a másik cserélő féllel a tartozás átvállalásában írásban megállapodott, d) a cserélő fél az új bérleti szerződésnek a megszűnő bérleti szerződéshez képest terhesebb feltételeit nem vállalja, a bérlővel költöző kiskorúak a lakáscsere alapján lényegesen rosszabb körülmények közé kerülnének. (2) A bérbeadó az e rendeletben szabályozott eseteken kívül az önkormányzati lakás elcseréléséhez való hozzájárulást nem tagadhatja meg. (3) Ha a bérbeadó az önkormányzati lakás elcseréléséhez hozzájárult, akkor az új bérleti szerződés feltételeit nem állapíthatja meg terhesebben a cserével megszűnő bérleti szerződés feltételeinél, kivéve, ha ehhez a csere folytán bérleti jogot szerző hozzájárul. (4) A bérbeadó az önkormányzati lakás elcseréléséhez hozzájáruló nyilatkozatához 90 napig, illetve jogvita esetén annak jogerős befejezéséig kötve marad. E határidő elteltével - ha az önkormányzati lakást nem cserélik el - a bérbeadó hozzájáruló nyilatkozata hatályát veszti. (5) A lakásokat akkor lehet elcserélni, ha mindegyik érintett bérbeadó hozzájárult a lakás, lakások elcseréléséhez. Önkormányzati lakások bérbeadása bérleti jogviszony folytatása jogcímén 9. § Az önkormányzati lakás bérlőjének halála esetén az a személy, akit a Lakástv. alapján a bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül fogadhat be a lakásba, a lakásbérleti jog folytatására jogosult, ha a bérlő a lakásba befogadta és a bérlő halálakor életvitelszerűen a lakásban lakott.
Lakások bérbeadása önkormányzati bérlő kiválasztási jog jogcímén 10. § (1) A közigazgatási területen lévő lakásra – jogi szerv által - biztosított önkormányzati bérlő kiválasztási jog : biztosítása történhet a) pénzbeli térítésért, b.) ingyenesen. (2) A bérlő kiválasztási jog biztosításáról átruházott hatáskörben a Polgármester dönt. Amennyiben a bérlő kiválasztási jog biztosítása jogi személyektől pénzbeli térítésért történik, a pénzbeli térítés mértéke 50%-ának megfelelő összeget át lehet hárítani a bérlőre. (3) Bérlő kiválasztási jog jogcímén önkormányzati lakásra csak meghatározott időre szóló bérleti szerződés köthető. A bérlőtársi szerződés 11. § (1) Bérlőtársi szerződés megkötését a bérlő és a leendő bérlőtárs együttesen, írásban kérhetik a bérbeadótól. (2) Bérlőtársi szerződést kell kötni - a házastárs önkormányzati lakásba történt beköltözésének időpontjától függetlenül - a bérlő és a vele együttlakó házastársa közös kérelmére. (3) Bérlőtársi szerződés köthető azzal a személlyel, aki a) a bérlő gyermeke (örökbe fogadott, mostoha- és nevelt gyermeke), jogszerűen befogadott gyermekétől született unokája, valamint szülője (örökbe fogadó, mostohaés nevelőszülője) és b) a bérlővel legalább egy éve életvitelszerűen együtt lakik. Hozzájárulás a lakásba történő befogadáshoz 12. § (1) Az önkormányzati lakásba a bérlő házastársán, gyermekén (örökbe fogadott, mostoha- és nevelt gyermekén és annak házastársán), jogszerűen befogadott gyermekétől született unokáján, valamint szülőjén (örökbe fogadó, mostoha- és nevelőszülőjén) kívül más személyt az e rendelet tiltó szabályait is figyelembe véve csak a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhat be. (2) A befogadáshoz történő hozzájárulás iránti kérelmet írásban kell a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Irodáján benyújtani. (3) A kérelemhez csatolni kell: a) a bérlő nyilatkozatát, hogy a befogadott személyt az önkormányzati lakásba 3 napon belül bejelenti és ezt a bérbeadó felé igazolja és
b) a befogadott személy arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a bérleti szerződés megszűnésekor az önkormányzati lakást 3 napon belül elhagyja. A lakbér mértéke 13. § (1)A ténylegesen fizetendő lakáscélú lakbér alapját képező lakbér mértéke a) összkomfortos önkormányzati lakás esetén: 80 Ft/m2/hó b) komfortos önkormányzati lakás esetén: 55 Ft/m2/hó c) félkomfortos önkormányzati lakás esetén: 25 Ft/m2/hó d) komfort nélküli önkormányzati lakás esetén: 15 Ft/m2/hó e) szükséglakás esetén: 10 Ft/m2/hó (2) A nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletének mértéke a) garázs esetén: 95 Ft+ ÁFA /m2/hó b) üzlet esetén: 370 Ft+ ÁFA /m2/hó c) iroda esetén: 370 Ft+ ÁFA /m2/hó d) műhely esetén: 370 Ft+ ÁFA /m2/hó e) pince esetén: 95 Ft+ ÁFA /m2/hó f) raktár esetén: 95 Ft+ ÁFA /m2/hó A lakbér mértékét növelő és csökkentő tényezők 14. § (1) A 13. § alapján megállapított lakbér mértéket csökkenteni lehet: a) ha az épület 15-25 év között épült vagy részesült teljes felújításban 10%-kal, b) ha az épület 25 éven belül nem részesült teljes felújításban 20%-kal. (2) A 13. § alapján megállapított lakbér mértékét növelni lehet: a) I. lakbérövezet esetén 20%-kal, b) II. lakbérövezet esetén 15%-kal. (3) A 13. § alapján megállapított lakbér mértékét 10%-kal növelni lehet az olyan egyvagy kétlakásos lakóépület esetében, amelyhez legalább 150 m2 nagyságú udvar vagy kertterület tartozik. (4) A 13. § alapján megállapított lakbér mértékét csökkenteni lehet, ha az önkormányzati lakás a) alagsorban van, 10%-kal, b) aládúcolt, 10%-kal, c) talajvíz miatti felnedvesedéses, 10%-kal. (5) A 14. § (1) és (4) bekezdése alapján alkalmazható csökkentés mértéke a csökkentő tényezők együttes fennállása esetén sem haladhatja meg az 50%-ot. (6) A rendelet 13-14. §-ai alapján a növelő és csökkentő tényezők figyelembevételével meghatározott összeget, mint a tárgyi lakás lakbérét a bérbeadó írásban köteles a
bérlővel közölni. A bérlő fizetési kötelezettsége 15. § Az önkormányzati lakás bérlője köteles fizetni az általa bérelt önkormányzati lakásra a 13-16. §-ok alapján megállapított lakbért havonta, minden hónap 15-ig átutalással vagy csekken. (2) Az önkormányzati lakás bérlője a különszolgáltatások körébe tartozó szolgáltatásokért - különösen, ha a szolgáltatást a bérbeadó harmadik személytől veszi igénybe vagy harmadik személy közreműködésével nyújtja - azt a díjat köteles megtéríteni, amennyiben az adott szolgáltatás nyújtása a bérbeadónak az önkormányzati lakás vonatkozásában került. Ha a bérbeadó a szolgáltatást harmadik személy közreműködésével nyújtja, megállapodhat a szolgáltatást nyújtó harmadik személlyel, hogy a szolgáltatást nyújtó a szolgáltatásért esedékes díjat közvetlenül az önkormányzati lakás bérlőjétől beszedheti. (4) A bérbeadó a közös használatra szolgáló helyiségekben lévő olyan berendezések használatáért, amelyek egyedi fogyasztása mérhető, a mért értéknek megfelelő díjat jogosult beszedni. A bérbeadó a díj megfizetését csak akkor kérheti, ha a közös használatra szolgáló helyiségek használatára vonatkozóan az azokat használó bérlőkkel előzetesen megállapodást kötött. A lakásbérlet megszűnése 16. § A lakásbérlet megszűnik, ha a) a bérleti szerződést a bérlő és a bérbeadó közös megegyezéssel megszünteti, b) a bérlet határozott idejű időtartama lejár c) az arra jogosult felmond, d) a bérlő meghal és nincs a lakásbérleti jog folytatására jogosult személy, e) a bérlő az önkormányzati lakást elcseréli, f) a szolgálati jogviszony megszűnik, g) a bérlő lakásbérleti jogviszonyát a bíróság megszünteti, h) a bérlő lakásbérleti jogviszonya hatósági határozat folytán megszűnik, i) az önkormányzati lakás megsemmisül. A lakásbérlet megszűnése közös megegyezéssel 17. § (1) A bérlő és a bérbeadó az önkormányzati lakásra kötött szerződést közös megegyezéssel úgy is megszüntetheti, hogy a bérbeadó a bérlőnek másik önkormányzati lakást ad bérbe vagy pénzbeli térítést fizet. (2) A másik önkormányzati lakás megfelelőségénél figyelembe kell venni mindkét önkormányzati lakás a) komfortfokozatát,
b) alapterületét, c) műszaki állapotát, d) lakóhelyiségeinek a számát, e) településen és épületen belüli fekvését, f) lakbérét. (3) Ha a bérlő másik önkormányzati lakásként kisebb alapterületű, kevesebb szobaszámú, alacsonyabb komfortfokozatú önkormányzati lakás bérletét is elfogadja, úgy a két önkormányzati lakás éves lakbére közötti különbség 10-szeresére jogosult. (4) Ha a bérlő másik önkormányzati lakás helyett pénzbeli térítést fogad el, úgy a pénzbeli térítés mértéke az önkormányzati lakás beköltözhető forgalmi értékének 20%-a, de legfeljebb az éves lakbér összegének 5-szöröse. Az önkormányzati lakásban jogcím nélkül tartózkodó személyek elhelyezése 18. § (1) A Lakástv. jóhiszemű jogcím nélküli lakáshasználónak minősülő személy elhelyezéséről akkor kell gondoskodni, ha a) az általa lakott lakás kiutalása a korábbi jogszabályok alapján részére kötelező volt, vagy b) az elhelyezésére a lakásbérleti jog megszűnésekor hatályos jogszabályok alapján tarthat igényt, vagy c)az önkormányzati lakással rendelkező szervvel fennállott munkaviszonya nem a bíróság ítélete vagy fegyelmi határozat alapján szűnt meg, illetőleg azt nem a jogszabály rendelkezéseinek megsértésével szüntette meg, és beköltözhető másik lakással nem rendelkezik. Az elhelyezésről a lakásbérleti jog megszűnésekor hatályos jogszabályban megjelölt köteles gondoskodni. (2) A jogcím nélküli lakáshasználó és a bérbeadó megállapodhatnak abban, hogy ha az önkormányzati lakást rendeltetésének megfelelő állapotban a bérbeadónak a jogcím nélküli átadja - másik önkormányzati lakásra vagy - pénzbeli térítésre tarthat igényt. (3) Ha a jogcím nélküli lakáshasználó pénzbeli térítésre tart igényt és nincs bérleti díj hátraléka, úgy a térítés mértéke az önkormányzati lakás éves lakbérének 4-szerese vagy összkomfortos lakás esetén 200.000 Ft., komfortos lakás esetén 140.000 Ft. (4) A volt bérlő jogcím nélküli lakáshasználó elhelyezése úgy is megtörténhet, hogy részére az általa lakott lakás bérletét biztosítja a bérbeadó. (5) Ha az önkormányzati lakásban olyan személy marad vissza, aki sem a Lakástv., sem a jelen rendelet előírásai alapján nem tarthat igényt elhelyezésre, az önkormányzati lakást köteles 15 napon belül elhagyni. Ha a lakáselhagyási kötelezettségének nem tesz eleget, az önkormányzati lakás elhagyásának megtörténtéig az önkormányzati lakás használatának első 6 hónapjában az
önkormányzati lakásra megállapított lakbér mértékének megfelelő kétszeres, 6-12 hónap között háromszoros, azt követően négyszeres összegének megfelelő használati díjat köteles fizetni. (6) A bérlőkiválasztásra jogosult eltérő mértékű használati díjat is megállapíthat. Az adatvédelemre vonatkozó rendelkezés 19. § A bérbeadó - a jogszabály keretei között - jogosult nyilvántartani és kezelni mindazokat a személyes adatokat, amelyek e rendelet alapján a bérbeadás feltételeinek megállapítása, megtagadása, a bérbeadói hozzájárulásról való döntés, illetőleg az Ercsi Önkormányzat bérlő kiválasztási jogával érintett lakások felhasználásával kapcsolatos döntés érdekében a tudomására jutottak. II. FEJEZET Az önkormányzati bérlakások, lakóingatlanok eladásának feltételeiről 20. §(1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások, lakóingatlanok elidegenítésére a Polgármester tesz javaslatot. (2) A lakások, lakóingatlanok elidegenítéséről a Képviselő-testület határozattal dönt. 21. §(1) A lakásokban, lakóingatlanokban lévő bérlők, a bérlővel a Lakástv. erejénél fogva egy tekintet alá eső személyek, valamint a Lakástv. hatálybalépésekor a lakásban jogcím nélkül lakó személynek minősülők részére a vételárnak egy összegben történő megfizetése vagy részletfizetés ellenében idegeníthetők el. (2) Üres lakás értékesítését licitálás útján kell lebonyolítani és azt a lakás beköltözhető forgalmi értékének megfelelő összeggel kell indítani. Az adásvételi szerződést azzal kell megkötni, aki a licitálás során a legmagasabb összegű vételárat ajánlotta fel. A vevőnek egy összegben kell a vételárat megfizetni. 22. § (1) A lakás vételára a bérlő, valamint a lakásban jogcím nélkül lakó személy által a lakásra ráfordított és meg nem térített értéknövelő beruházások értékével csökkentett forgalmi érték. (2) A bérlő és a Lakástv. erejénél fogva vele egy tekintet alá eső személy, valamint a Lakástv. hatálybalépésekor a lakásban jogcím nélkül lakó személy kérelmére a lakás eladásakor részletfizetési kedvezményt kell adni, ha az esetleges hátralékát azonnal, egy összegben megfizeti. 23. § (1) Részletfizetés esetén a vételár 40%-át az adásvételi szerződés megkötésekor kell megfizetni. (2) A vételárhátralékot és a vételárhátralékra megállapított kamatot a bérlő és a
Lakástv. erejénél fogva vele egy tekintet alá eső személy, valamint a Lakástv. hatálybalépésekor a lakásban jogcím nélkül lakó személy 24 hónapalatt, havi egyenlő részletekben fizeti meg. 24. § (1) Ha a bérlő és a Lakástv. erejénél fogva vele egy tekintet alá eső személy, valamint a lakásban jogcím nélkül lakó személy a) a szerződés megkötésekor a vételárat egy összegben megfizeti, őt a vételár 20%-ának megfelelő árengedmény illeti meg; b) a vételárhátralékot a szerződésben vállalt határidő előtt kiegyenlíti, őt a megmaradt vételárhátralék 10%-ának megfelelő árengedmény illeti meg. (2) Részletfizetés ellenében elidegenített lakások vételárhátralékának kifizetésénél a vevő az adásvételi szerződés aláírásának napjától kezdődően a vételárhátralékra 18% kamatot köteles fizetni. (3)A határidőben be nem fizetett törlesztő részletek után a vevő a Ptk. szerinti pénztartozás esetén megállapítható késedelmi kamatot köteles megfizetni. (4)Három hónapnál több vételárhátralék esetén vételárhátralékot megfizetni.
egy összegben kell a fennálló
(5)A vételárhátralék megfizetése alól felmentés nem adható. 25. § (1) A Polgármester a Képviselő-testület döntését követő naptól számított 90 napon belül köteles a vételi ajánlatot a jogosult részére megküldeni. (2) Az ajánlatnak tartalmaznia kell: - a házingatlan legfontosabb ingatlan-nyilvántartási és más adatait (címe, helyrajzi száma, alapterülete, szobaszáma, komfortfokozata stb.), - összetevőire bontott, tételes forgalmi értékbecslést, - a házingatlan tényleges műszaki állapotára vonatkozó tájékoztatást, - a házingatlan vételárát és a kialakításánál figyelembe vett tényezőket, - tájékoztatót a vételár megállapításának módjáról, - a fizetési feltételeket, - a vásárlásra való jogosultság feltételeit, - tájékoztatást a tulajdonosra háruló kötelezettségekről és a várható terhekről. (3) Az összetevőire bontott forgalmi értékbecslésnek tartalmaznia kell: a) az épület, melléképületek - szerkezeteinek, berendezéseinek anyagát, életkorát, használhatóságuk százalékos mértékét, - a helyreállítás, javítás szükségességét, esetleges hatósági kötelezéseket, - esetleges további beépítési és hasznosítási lehetőségeit, b) a földrészlet
- településen belüli elhelyezkedését, fekvését, - közművesítettségének mértékét, - infrastrukturális adottságait, - megközelítési lehetőségét, - esetleges további beépítési lehetőségeit, - egyéb adottságait (pl. parkosított, támfalépítési kötelezettséggel terhelt), c) a lakás - minőségét meghatározó tényezőket, - épületen belüli elhelyezkedését, - a bérlő ténylegesen meg nem térült ráfordításainak mértékét. (4) A Polgármester ezen felül köteles beszerezni: a) a házingatlan három hónapnál nem régebbi ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lap másolatát, b) a házingatlan elidegenítésének előkészítésével kapcsolatosan felmerült költségeiről szóló jegyzéket vagy igazolást, c) az esetleges bérbeszámításra vonatkozó iratokat. (5)A Polgármester az elidegenítés lebonyolításával külső szervet bízhat meg. Ebben az esetben a (2), (3) és (4) bekezdésben rögzített iratokat a megbízott szerv készíti el és szerzi be. (6) A Polgármester eladási ajánlatához 90 napig kötve van. Ha a jogosult személy az eladási ajánlatban foglalt lehetőséggel nem él, a lakás kívülállónak - a forgalmi érték ellenében (lakottan) - a Lakástv. 50. §-a alkalmazásával értékesíthető. 26. § (1) A vételárhátralék erejéig a lakásingatlanra az ingatlan-nyilvántartásba jelzálogjogot kell bejegyeztetni. (2) A lakásingatlant a tartozás fennállásának idejére elidegenítési és terhelési tilalom terheli. (3) A jelzálogjogot, elidegenítési és terhelési tilalmat az adásvételi szerződésnek kell tartalmaznia. 27. § (1) Az Önkormányzat a tulajdonában lévő lakóépületeinek elidegenítéséből származó, befolyó teljes bevételét a számláját vezető pénzintézetnél elkülönített számlán köteles elhelyezni. (2) Az Önkormányzat az (1) bekezdés szerinti számlán elhelyezett bevételt a Lakástv. 62. § (3) bekezdése és a 62/A. §-a alapján csak a tulajdonában lévő lakóépületeinek (lakóépület-részeinek) felújítására, az azzal együtt végzett korszerűsítésre, új lakás építésére, valamint használt lakás vásárlására használhatja fel. III. FEJEZET
A lakásépítés támogatásának rendszere A fiatal házasok első lakáshoz jutásának támogatása 28. § (1) A fiatal házasok első lakáshoz jutásával kapcsolatban adott támogatásban (a továbbiakban: fiatal házasok támogatása) részesülhetnek azok a fiatal házasok, akik Ercsi közigazgatási területén a lakás építésével, vásárlásával méltányolható lakásigényük kielégítése céljából kívánnak első lakáshoz jutni, amennyiben lakó- vagy tartózkodási helyük Ercsiben van. (2) E rendelet szempontjából fiatal házasnak az a házaspár tekinthető, akiknél a támogatás biztosítása iránti kérelem benyújtásának időpontjában a házastársak egyike sem töltötte be a 35. életévét. 29. § A fiatal házasok támogatása nyújtható: a) magántulajdonú lakás építéséhez (ideértve tetőtér beépítéssel, emeletráépítéssel és nem lakás céljára szolgáló helyiség lakássá történő átalakításával történő önálló lakás építését), b) értékesítés céljára épített, illetve építtetett lakás vásárlásához, c) magánszemélyektől történő lakás vásárlásához, d) az önkormányzat által elidegenítésre kerülő lakás megvásárlásához kizárólag abban az esetben, ha a lakás beköltözhető állapotban forgalmi értéken kerül eladásra. 30. § (1) Nem részesülhetnek a fiatal házasok támogatásában azok, akik külön-külön vagy együttesen beköltözhető lakástulajdonnal rendelkeznek, valamint ha a 32. § (2) bek. b) pontjában fennáll. (2) A fiatal házasok támogatásában azok részesülhetnek, akiknek szociális, jövedelmi, vagyoni viszonyai során a család egy főre jutó nettó átlagjövedelme nem haladja meg: a)
gyermektelen család vagy egyedülálló esetén a mindenkori nyugdíjminimum 250 %-át, b) gyermekes család esetén a mindenkori nyugdíjminimum kétszeresét. 31. § A fiatal házasok számára nyújtható támogatás egyösszegű, visszatérítendő, kamatmentes. Lakásépítés helyi támogatása 32. § Lakásépítési helyi támogatásban (továbbiakban: helyi támogatás) részesülhet az egyedülálló személy és a lakásigényét együttköltözéssel megoldó család (továbbiakban együtt: család), ha a családnak lakó- vagy tartózkodási helye három éve Ercsiben van. 33. §(1) Helyi támogatás nyújtható: a) magánszemély tulajdonában
lévő
első
lakás
építéséhez,
bővítéséhez,
átalakításához, valamint emeletráépítés, tetőtér-beépítés útján és egyéb módon történő létesítéséhez, felújításához, korszerűsítéséhez, amennyiben az a lakás komfortfokozatának növekedését eredményezi vagy b) szennyvíz közműre a kialakított szennyvízcsonktól történő rákötéshez, c) a lakás tulajdonjogának magánszemély általi megszerzéséhez, ha arra vásárlás és lakás tulajdoni hányadának megszerzése útján kerül sor, beleértve az önkormányzatok által forgalmi áron történő önkormányzati lakás értékesítését is. (2) Nem nyújtható helyi támogatás: a) Önkormányzati tulajdonú telek részletfizetéssel történő vásárlása esetén a vételár teljes kifizetéséig. b) A támogatást igénylőnek ha: a kérelem benyújtása és elbírálása idején nem rendelkezik rendszeres jövedelemmel, akinek a vagyoni helyzet vizsgálata során arra lehet következtetni, hogy lakásigényük kielégítése a helyi támogatás nélkül is megoldható, - akik a támogatásra irányuló eljárásban jogosultságuk megállapítását befolyásoló valótlan adatokat közölnek, - akinek az önkormányzattal szemben fennálló tartozása, vagy adóhátraléka van, - akik e rendelet megjelenését megelőzően részesültek helyi támogatásban. 34. § (1) A helyi támogatás a 33. § (1) a) és c) pontja tekintetében kamatmentes kölcsön formájában nyújtható, mértéke az építkezés költsége, illetve a vételár 10%-áig terjedhet, amelyet legfeljebb 5 év alatt kell visszafizetni. (2) A helyi támogatás a 33.§ (1) bek. b) pontja tekintetében egyösszegű, visszatérítendő, kamatmentes kölcsön formájában nyújtható, mértéke legfeljebb harmincezer forint, amit maximum 12 hónap alatt kell visszafizetni. (3) A támogatásában azok részesülhetnek, akiknek szociális, jövedelmi, vagyoni viszonyai során a család egy főre jutó nettó átlagjövedelme nem haladja meg 30 § (2) bek.-ben foglaltakat. Rendkívüli méltánylást érdemlő esetben - különösen, ha a családban önmaga ellátására képtelen, állandó vagy tartós felügyeletre szoruló súlyos fogyatékos vagy rokkantsági nyugdíjra jogosult személy van - vissza nem térítendő helyi támogatás is nyújtható. (4) Helyi támogatás 33. § (1) a) és c) pontja tekintetében akkor nyújtható, ha a család készpénz-megtakarítása eléri az építési-, felújítási költség, illetve a vételár 50%-át, amelyet az igényléskor hitelt érdemlő módon igazolni kell. (5) A készpénz-megtakarításba az alapítványi-, az állami-, a munkáltatói támogatás, a fiatal házasok támogatása és a pénzintézeti hitel nem számítható be. (6) A helyi támogatás egy családnak egy esetben, egy jogcímen nyújtható, kivéve a 33.§ (1) bek. b) pontjában meghatározott támogatást.
35. § (1) A támogatásokra vonatkozó kérelmeket az erre rendszeresített nyomtatványon a Polgármesteri Hivatalhoz kell benyújtani. A kérelmek elbírálásáról a Képviselő-testülettől átruházott hatáskörben a Szociális- és Egészségügyi Bizottság dönt. (2) A kérelemhez mellékelni kell: a) 33. § (1) a) és c) pontja tekintetében -az igénylő és házastársa, élettársa és a velük együtt élő családtagok jövedelmi-vagyoni viszonyaira vonatkozó 2 hónapnál nem régebbi igazolást, -ingó- és ingatlan vagyonról szóló nyilatkozatot, -építési engedélyt, adás-vételi előszerződést vagy adás-vételi szerződést, -építés, lakásfelújítás, korszerűsítés esetén költségvetést, -tulajdoni lapot, -a két kezes munkáltatói igazolását, -nappali tagozaton továbbtanuló családtagok iskolalátogatási igazolását, -pénzintézeti igazolást a lakásépítés/vásárlás céljára felvett kölcsönről, b) 33. § (1) b) pontja tekintetében -az igénylő és házastársa, élettársa és a velük együtt élő családtagok jövedelmi-vagyoni viszonyaira vonatkozó 2 hónapnál nem régebbi igazolást, -tulajdoni lapot, illetve igazolását annak, hogy 1992-95-ben épült a szennyvízcsonk. (3) A 33. § (1) a) és c) pontja szerinti támogatásban részesülő a támogatás összegét kamatmentesen, havi részletekben maximum 60 hónap alatt köteles visszafizetni az önkormányzat számlájára. A törlesztés idejét és összegét a szerződésben kell rögzíteni, a törlesztés alapját a támogatás összege és a hónapok aránya határozza meg. A pénzintézet által meghatározott mindenkori kezelési költség a támogatásban részesülőt terheli. (4) ) A 33. § (1) b) pontja szerinti támogatás a rákötést követően – utólag – számlával igazoltan átutalással vagy készpénzben adható. A rákötés igazolására az Armancsa Kft. jogosult. A támogatás összegét kamatmentesen, havi részletekben maximum 12 hónap alatt köteles visszafizetni az önkormányzat számlájára. A törlesztés idejét és összegét a szerződésben kell rögzíteni, a törlesztés alapját a támogatás összege és a hónapok aránya határozza meg. (5) A támogatás jogosulatlan igénybevétele esetén a felvett összeget a Ptk.232.§ (2) bek., szerinti késedelmi kamattal kell megfizetni. Záró rendelkezések 36. § (1) Jelen rendelet I. és II. fejezete, valamint a III. fejezet 33.§ (1) b) pontja, a 34. § (2) bek, 35.§ (1) és (2) bek. b)pontja, és (4) bek. 2000. május 1. napjával lép hatályba, III. fejezet többi rendelkezése 2001. január 1. napjával lép hatályba.
(2) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a módosított 2/1994 (I.31), 13/1994. (VII.1), a módosított 18/1994.(VIII:30),a többször módosított 15/1995.(X.31), 19/1995. (XII.31.), 20001. január 1.napjával veszti hatályát a 14/1997.(X.28.) Kt. sz. rendelet.
Daliáné Novák Györgyi József jegyző polgármester
Bátki
1.
számú melléklet a 23/2000. (IV.25.)Kt.sz. rendelethez KÉRELEM önkormányzati lakás szolgálati jelleggel történő bérbevételére
Kérelmező neve: ............................................................. Személyi ig. száma: ...................…. Anyja neve: ............................................................................................................................... Születési hely: ....................................................................... Idő: ............................................ Családi állapota: ........................................................................................................................ Állandó bejelentett lakcíme: ..................................................................................................... Tartózkodási helye, ha ez nem azonos az előző címmel: .......................................................... A lakásba vele együtt költöző személyek (a születési év és a rokonsági fok megjelölésével):
Munkahely neve, címe: ............................................................................................................. Foglalkozása, beosztása: ........................................................................................................... Jelen munkáltatónál a munkaviszony kezdete: ......................................................................… Nettó havi átlagjövedelme: ....................................................................................................... Ercsi, 2000. .................................................................... ............................................ ..... kérelmező A kérelemhez csatolni kell: 1. A munkáltató és az érdek-képviseleti szerv javaslatát, véleményét. 2. A havi átlagjövedelemre, illetve egyéb, rendszeres jövedelemre vonatkozó igazolást. 3. Kinevezésére, alkalmazására vonatkozó okirat másolatát. 4. Jelenlegi lakáskörülményeinek leírását (milyen lakásban, milyen minőségben, hányadmagával lakik stb.).
