Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 6/2000. (02.29.) számú rendelete a város 2000. évi költségvetéséről.
Az államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény 65. §-a értelmében, a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről szóló 1999. évi CXXV. törvényben megfogalmazott pénzügyi-gazdasági feltételek valamint a város 2000. évi költségvetési koncepcióját megfogalmazó 598/1999. (12.16.) sz. közgyűlési határozat figyelembevételével Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése a város 2000. évi költségvetéséről a következő rendeletet alkotja:
A rendelet hatálya 1.§. E rendelet hatálya kiterjed az önkormányzat felügyelete alá tartozó a.) önállóan gazdálkodó költségvetési intézmények, b.) részben önállóan gazdálkodó költségvetési intézmények, c.) Polgármesteri Hivatal költségvetésére. A költségvetés szerkezete 2.§. Pécs Megyei Jogú Város 2000. évi költségvetésében az önállóan és részben önállóan gazdálkodó költségvetési intézmények valamint a Polgármesteri Hivatal címeket alkotnak. (1) Az önkormányzat címrendjét az 1. sz. melléklet tartalmazza. Az önkormányzat bevételei és kiadásai 3.§. (1) A Közgyűlés a város 2000. évi költségvetésének - bevételi főösszegét 17.661.090 eFt-ban, - kiadási főösszegét 17.661.090 eFt-ban állapítja meg. (2) A költségvetés összevont pénzügyi mérlegét a 2.sz. melléklet tartalmazza. (3) A kisebbségi önkormányzatok költségvetésének pénzügyi mérlegét a 7.sz. melléklet tartalmazza. 4.§. (1) A Közgyűlés az önkormányzat önállóan és részben önállóan gazdálkodó költségvetési intézményeinek bevételi és kiadási előirányzatait a 3. és 4. sz. mellékletek szerint hagyja jóvá. (2) A Polgármesteri Hivatal bevételi és kiadási előirányzatait az 5. sz. melléklet tartalmazza.
Fejlesztések 5.§. A Közgyűlés a 2000. évben megvalósuló beruházások bruttó összegét 1.142.883 eFt-ban határozza meg a 6. sz. mellékletben megjelölt feladatok megvalósítására. Tartalékok 6.§. (1) A Közgyűlés a gazdálkodás biztonsága érdekében – az előre nem tervezhető kiadások, az intézményi működtetés hiányainak pótlására valamint az esetlegesen elmaradó bevételek kompenzálására – céltartalékokat és általános tartalékot képez. (2) A Közgyűlés a.) 1.342.985 eFt mértékben céltartalékot, b.) 100.001 eFt mértékben általános tartalékot képez. (3) A Közgyűlés az általános tartalék felhasználásáról úgy rendelkezik, hogy az első félévben annak maximum 40 %-a használható fel. 7.§. (1) A Közgyűlés a megalakult részönkormányzatok kiadási előirányzatára 14.500 eFt-ot különít el. (2) A részönkormányzatok kötelezettségvállalása csak a jegyző vagy az általa felhatalmazott személy ellenjegyzésével történhet. (3) E céltartalék felosztásáról a részönkormányzatok együttes javaslata alapján, a 15.§. (1) bek. szerint a Jogi, Igazgatási és Ügyrendi Bizottság dönt. (4) A részönkormányzatok finanszírozása negyedéves ütemezésben, a negyedév harmadik hónap 15-ig történik. 8.§. (1) A helyi kisebbségi önkormányzatoknak a központi támogatáson felül a helyi önkormányzat által biztosított kiadási előirányzatainak mértéke 14.859 eFt. A kisebbségi önkormányzatok részére biztosított kiadási előirányzatból 800 eFt illeti valamennyi kisebbségi önkormányzatot a működési kiadásaikhoz történő hozzájárulás címén. (2) A helyi kisebbségi önkormányzatok költségvetése a kisebbségi önkormányzatok költségvetési határozatai alapján elkülönítetten épülnek be a város költségvetésébe. A helyi önkormányzat képviselőtestülete a helyi kisebbségi önkormányzat költségvetésére vonatkozóan nem rendelkezik döntési jogosultsággal. (3) E céltartalék felosztásáról a helyi kisebbségi önkormányzatok együttes javaslata és a Társulási Tanács határozata alapján, a 15.§. (1). bek. szerint a Jogi, Igazgatási és Ügyrendi Bizottság dönt. (4) A helyi kisebbségi önkormányzatok támogatása negyedéves ütemezésben, a negyedév harmadik hónap 15-ig történik. 9.§. A tisztségviselői keret felhasználása a polgármester, az alpolgármesterek és a jegyző hatásköre. A felhasználások jogcímeiről a zárszámadás során a Közgyűlést tájékoztatni kell.
Alapok felhasználása 10.§. A Közgyűlés a Választókörzeti Alap részére 25.000 eFt-ot biztosít, melynek felhasználása a Közgyűlés által elfogadott 204/1999. (05. 13.) sz. határozat alapján történhet. 11.§. (1) A Civil szféra és külső szervek támogatása Alap esetében a Jogi, Igazgatási és Ügyrendi Bizottság, (2) a Rendezvény Alap esetében a Kulturális Bizottság, (3) a Szabadművelődési Alap esetében a Kulturális Bizottság, (4) a Környezetvédelmi Alap esetében a Város- és Környezetfejlesztési Bizottság, (5) az Egészségügyi Alap esetében az Egészségpolitikai és Szociális Bizottság, (6) a Lakásgazdálkodási Alap esetében a Lakásfejlesztési és Gazdálkodási Bizottság javaslata alapján a Közgyűlés, (7) a Kommunális Alap esetében a Közlekedési és Kommunális Bizottság, (8) a Kulturális Alap esetében a Kulturális Bizottság, (9) a Kereskedelemfejlesztési és Idegenforgalmi Alap esetében a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság dönt. (10)A Kulturális Bizottság rendelkezési jogába tartozó Kulturális Alap forrása a jóváhagyott kulturális bizottsági keret, az Egészségügyi Alap forrása a jóváhagyott egészségpolitikai és szociális bizottsági keret. (11)A Közgyűlés döntése értelmében csak azoknak a külső szerveknek lehet pénzügyi támogatást nyújtani, melyek kérelmükben vállalják, hogy a kapott összeg felhasználásáról évente beszámolnak és az esetleges elmúlt évi elszámolási kötelezettségüknek eleget tettek. A gazdálkodás rendje 12.§. (1) A céltartalékok között nevesített bizottsági keret előirányzatok felhasználása az adott bizottság hatásköre, kivéve, ha a felhasználás alapítványok és társadalmi szervezetek támogatására vonatkozik. Ez utóbbi esetben, a Sportbizottság kerete kivételével, az adott bizottság állásfoglalása alapján a 15.§. (3) bekezdése szerint a Jogi, Igazgatási és Ügyrendi Bizottság dönt. (2) A céltartalékok között nevesített egyéb előirányzatok felhasználásáról az ágazati bizottságok és a Költségvetési Bizottság állásfoglalásai alapján a Jogi, Igazgatási és Ügyrendi Bizottság dönt. (3) Az általános tartalék felhasználásáról az ágazati bizottságok és a Költségvetési Bizottság állásfoglalása alapján a Közgyűlés dönt. (4) A Közgyűlés az átadott pénzeszközök, a bizottsági keretek és a szociális segélyek felhasználásáról az alábbiak szerint rendelkezik: A) Az átadott pénzeszközök közül az éves szinten az 5.000 eFt-os támogatást meghaladó összegek utalása havi időarányos ütemezéssel, a többi támogatási összeg negyedéves bontásban utalható. B) A bizottsági keretek felhasználása negyedéves ütemezéssel,
C) A szociális segélykeretek felhasználása havi időarányos ütemezéssel történhet. 13.§. (1) Pénzügyi tartalmú, a költségvetés évében illetve az azt követő években pénzügyi kiadással, elkötelezettséggel járó valamint a bevételi oldalt csökkentő előterjesztések csak a Költségvetési Bizottság véleményével és javaslatával terjeszthetők a Közgyűlés elé. (2) Az előterjesztésekhez kapcsolódó határozati javaslatoknak tartalmazniuk kell, hogy az előirányzat-módosítás egyszeri vagy folyamatos elkötelezettséget jelent-e. Intézményi költségvetést érintő módosításoknál meg kell jelölni az Államháztartási törvény által meghatározott és e rendelet 3. és 4. sz. mellékleteiben szereplő kiemelt előirányzatok neveit is. (3) A költségvetés végrehajtása során fizetési kötelezettség a jóváhagyott kiadási előirányzatok mértékéig vállalható és kifizetések is ezen összeghatárig rendelhetők el (utalványozhatók). (4) A költségvetésben jóváhagyott kiadási előirányzatok 2000. december 31én meglévő, kötelezettséggel nem terhelt maradványa törlésre kerül. 14.§. Amennyiben év közben a gazdálkodási feltételekben olyan kedvezőtlen változások következnek be, melyek a költségvetés végrehajtását alapvetően veszélyeztetik, a polgármester a Közgyűlés utólagos jóváhagyása mellett teljes önkormányzati körben a pénzfelhasználási jogköröket felfüggesztheti vagy korlátozhatja.
(1)
(2)
(3)
(4) (5)
Átruházott hatáskörök 15.§. Az önkormányzat költségvetésében előirányzott céltartalékok felhasználásáról az ágazati bizottságok és a Költségvetési Bizottság állásfoglalásai alapján a Jogi, Igazgatási és Ügyrendi Bizottság dönt, kivéve a Lakásgazdálkodási Alapot és a 12.§. (1) bekezdésében szabályozott céltartalékokat. A Sportbizottság felhatalmazást kap a Közgyűléstől, hogy átruházott hatáskörben a rendelkezésére álló keretet szabadon felhasználhassa, abból sportegyesületeket, vállalkozásokat és alapítványokat is - a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Tv. 10.§. (1) bek. d.) pontjában meghatározott esetek kivételével - támogatásban részesítsen. Önkormányzati körben az alapítványok és társadalmi szervezetek támogatásáról, a (2) bekezdésben foglaltak kivételével, a Közgyűlés átruházott hatáskörében a Jogi, Igazgatási és Ügyrendi Bizottság dönt, kivéve a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Tv. 10.§. (1) bek. d.) pontjában meghatározott eseteket. A költségvetési szervek a behajthatatlan követelések, kinnlevőségek törlését a Költségvetési Bizottságnak a Közgyűlés átruházott hatáskörében hozott döntése után hajthatják végre. A 27.§. (2) bekezdésében meghatározott előirányzatok között átcsoportosítani a Közlekedési és Kommunális Bizottság határozata alapján lehet.
(6) A Közgyűlés az Államháztartásról szóló 1992. XXXVIII. Tv. 73.§. (3) bek. és 74.§. (2) bek. alapján a tartalékokkal való rendelkezés jogát, valamint az előirányzatok átcsoportosítási jogát a nyári közgyűlési szünet idejére a Jogi, Igazgatási és Ügyrendi Bizottságra, a decemberi utolsó közgyűléstől 2000. december 31-ig a polgármesterre átruházza.
(1)
(2)
(3)
(4)
(5)
(6)
(7)
Az intézmények gazdálkodására vonatkozó részletes szabályok 16.§. A költségvetési szerv a jóváhagyott bevételi előirányzatain felüli többletbevételeit, az alaptevékenység bevételei kivételével és a jóváhagyott előző évi pénzmaradványát a felügyeletét ellátó szerv egyidejű tájékoztatásával, a bevételi és kiadási oldal azonos összegű saját hatáskörű előirányzat-módosítása után használhatja fel. Az Államháztartási törvény által meghatározott kiemelt előirányzatok között, a (5) bekezdésben meghatározott részelőirányzatok kivételével, a költségvetési szerv vezetője a kiadási főösszeg változatlansága mellett átcsoportosításokat hajthat végre. A személyi juttatások előirányzatát azonban ily módon nem növelheti, de a személyi juttatások előirányzata terhére a többi kiemelt előirányzat növelhető. A személyi juttatás előirányzat tervezése során köteles az intézmény a rendszeres személyi juttatásokat a szükséges mértékben megtervezni. A rendszeres személyi juttatásokból átcsoportosítani csak abban az esetben lehet, ha a megmaradó előirányzat elegendő a rendszeres juttatások kifizetésének fedezetére. A bérnek bankszámlára történő átutalásából adódó többletköltségek munkavállalók részére történő megtérítéseként kötelezően kell tervezni a 3.400 Ft/fő/év hozzájárulást és a 2000 Ft adómentes összeg feletti rész járulékait. A költségvetési szerv az alábbi részelőirányzatokból átcsoportosítást saját hatáskörben nem hajthat végre: - bérleti díjak, - gázenergia-szolgáltatás díja, - villamosenergia-szolgáltatás díja, - távhő- és melegvíz-szolgáltatás díja, - víz- és csatornadíjak, - tüzelőanyagok beszerzése, - élelmezési kiadások, - gyógyszer- és vegyszerbeszerzés (szociális intézmények esetében), - ellátottak pénzbeli juttatásai, - telefondíj, postaköltség (GESZ esetében). A (5) bekezdésben szereplő jogcímeken a rendelet 8.sz. mellékletében intézményenként meghatározott részelőirányzatokat a költségvetési szerv köteles betervezni. Ezen rész-előirányzatok az egyéb kiadások terhére év során növelhetők. Elszámolási kötelezettség terheli az intézményeket a részben már az eredeti költségvetésben szereplő, részben a később leosztásra kerülő normatív, kötött felhasználású támogatások esetében. A céljelleggel megállapított előirányzatok következő évre áthúzódó, kötelezettséggel nem terhelt maradványa törlésre kerül.
(8) A költségvetési szerv saját hatáskörben éves dologi előirányzatából a felhalmozási előirányzatára átcsoportosítást hajthat végre maximum 1 millió Ft-os értékhatárig. (9) A Közgyűlés kötelezi a költségvetési szerveket, hogy az alábbiakban felsorolt közüzemi díjak kiegyenlítésének tegyenek eleget: - gázenergia-szolgáltatás díja (info.rendszer 03.űrlap 18.sor) - villamosenergia-szolgáltatás díja (info.rendszer 03.űrlap 19.sor) - távhő- melegvíz-szolgáltatás díja (info.rendszer 03.űrlap 20.sor) - víz- és csatornadíjak (info.rendszer 03.űrlap 21.sor) - tüzelőanyag beszerzése (info.rendszer 03.űrlap 05.sor) (10)A költségvetési szerv vezetője éven túli elkötelezettséget csak a Közgyűlés jóváhagyásával vállalhat. (11)A költségvetés végrehajtása során pénzügyi fedezet, előirányzat hiányában az intézmény vezetője kötelezettséget nem vállalhat, feladat végrehajtását nem kezdheti el. (12)Többletbevételek terhére kötelezettséget csak oly módon lehet vállalni, hogy a pénzeszközök intézményi költségvetési számlán történő jóváírása megelőzze a kifizetési szükségletet. (13)A saját hatáskörben végrehajtott előirányzat-módosítások többlettámogatási igényt sem a folyó költségvetési évben, sem az azt követő években nem eredményezhetnek. (14)A költségvetési szerv vezetője köteles a jogszabály által előírt pénzforgalmi jelentést havonta, a tárgyhót követő hó 5-ig, a saját hatáskörben végrehajtott előirányzat-módosításokkal együtt a Polgármesteri Hivatal Közgazdasági Főosztályához eljuttatni. Amennyiben a saját hatáskörű előirányzat-módosítás a személyi juttatás előirányzatát is növeli, úgy annak indoklása is szükséges. A képviselőtestület az intézményi saját hatáskörű előirányzatmódosítások figyelembe vételével dönt a költségvetési rendelet szükséges módosításáról. (15)A költségvetési intézmény vezetője a feladatváltozás miatt megüresedett álláshelyeket nem töltheti be, a kapcsolódóan jelentkező megtakarításokat még átmenetileg sem használhatja fel. (16)Az önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkező intézmény a hozzá tartozó részben önálló intézmények költségvetését, pénzforgalmi jelentését, féléves és éves beszámolóját az önálló intézménnyel azonos szerkezetben, az integrálttal egyidőben köteles a Polgármesteri Hivatal Közgazdasági Főosztályának megküldeni. 17.§. (1) Az intézményi költségvetésekben szereplő személyi juttatások kiadási előirányzata a 8,25%-os pedagógus béremelés fedezetét, valamint a létszámleépítések hatásait tartalmazza. (2) A Közgyűlés a nem pedagógus közalkalmazottak részére 81.050 eFt-os céltartalékot képez, melynek intézménysoros felosztására a költségvetés soron következő módosításánál kerül sor. A céltartalékból a szociális ágazatnak a 2000. évi költségvetési törvény 14.sz. melléklete 6. pontjában szereplő közalkalmazottai január 1-től 8,25%-os, valamennyi ágazat nem pedagógus közalkalmazottai január 1-től 5%-os, július 1-től további 4%-os béremelésben részesülnek.
(3) A bérfejlesztések fedezete csak akkor biztosított, ha a teljes intézményi körben éves szinten a 3,25%-os létszámleépítés az álláshelyekre vonatkozóan megvalósul. 18.§. A költségvetési intézmény vezetője felelős a feladatai ellátásához a költségvetési szerv vagyonkezelésébe, használatába adott vagyon rendeltetésszerű igénybevételéért, az alapító okiratban előírt tevékenységek jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő ellátásáért, a költségvetési szerv gazdálkodásában a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséért, a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, annak teljességéért és hitelességéért, a gazdálkodási lehetőségek és a kötelezettségek összhangjáért, az intézményi számviteli rendért, a belső ellenőrzés megszervezéséért és működéséért valamint a létszámleépítés végrehajtásáért. Adósságrendezés 19.§. (1) A képviselőtestület – amennyiben a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. Tv. 4.§-a szerinti adósságrendezési eljárást az önkormányzat vagy hitelezői nem kezdeményezték – önkormányzati biztost rendel ki a felügyelete alá tartozó költségvetési szervhez, ha annak elismert tartozása a (2) bekezdésben meghatározott időt és mértéket eléri. (2) Önkormányzati biztos kirendelése akkor kötelező, ha a költségvetési szerv 30 napon túli tartozásállományát egy hónap alatt nem képes 30 nap alá szorítani és mértéke eléri az éves eredeti kiadási előirányzatának 10 %-át. (3) Az önkormányzati biztos kinevezését a képviselőtestületnél kezdeményezheti - a polgármester, - a jegyző, - a pénzügyi bizottság, - a könyvvizsgáló, - a költségvetési szerv vezetője. Az önkormányzati biztost a képviselőtestület döntése alapján a jogszabályok figyelembevételével a polgármester bízza meg. Vegyes rendelkezések 20.§. E rendelet hatálya alá tartozó valamennyi szerv köteles az árubeszerzési, építési beruházási és szolgáltatási célra juttatott támogatások felhasználását a közbeszerzési törvény valamint az önkormányzat közbeszerzési rendeletének alkalmazásához kötni. A közbeszerzési törvény értékhatárát el nem érő beruházások és felújítások esetében a költségvetési szerv az önkormányzat Beruházási szabályzata szerint köteles eljárni.
21.§. A Közgyűlés a köztisztviselők 2000. évi illetményalapját 35.000 Ft-ban állapítja meg. 22.§. A Közgyűlés az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötését a polgármesterre ruházza át, aki ennek gyakorlására a kötelezettségvállalás helyi szabályozásában foglaltak szerint adhat felhatalmazást. 23.§. A Közgyűlés a költségvetés pénzügyi mérlege átmeneti finanszírozási problémáinak megoldására 1.000.000 eFt likvid folyószámla-hitelkeret megnyitását kéri a számlavezető pénzintézettől, az OTP Bank Rt-től. A hitelkeret esetenkénti igénybevételének fedezete az igénybevétel időpontját követően befolyó önkormányzati bevétel. A Közgyűlés megbízza a Polgármesteri Hivatal Közgazdasági Főosztályát a hitel felvételének előkészítésével és felhatalmazza a polgármestert a szerződés aláírására. 24.§. Az önkormányzati tulajdonú lakásállomány mennyiségi és minőségi mutatók szerinti megőrzése, fejlesztése; a lakásmobilitás elősegítése; valamint az üres lakások költségeire, önkormányzati lakásokból történő végrehajtási költségekre és lakások vásárlására fedezet biztosítása a Lakásgazdálkodási Alapból történik. Az Alap felhasználható továbbá lakáscélú lakossági adósságkezelés során hitelintézettől felvett lakáskölcsönre fennálló tartozás kiegyenlítésére, valamint lakóövezetbe sorolt területek közművesítésére, építési telkek kialakítására, lakásépítési és lakásvásárlási támogatás nyújtására, emberi lakhatás céljára nem alkalmas telepek felszámolására és csereingatlan biztosítására is. 25.§. (1) Az intézményfelújítás keretösszege 75.500 eFt, mely - 10.000 eFt központi tartalék képzése mellett - az intézményfinanszírozás és a Társadalombiztosítástól átvett pénzeszközök arányában kerül felosztásra az ágazatok között. (2) A Polgármesteri Hivatal Közgazdasági Főosztálya által az (1) bek. szerint kiszámított ágazati keretek felhasználásáról az érintett ágazati bizottságok állásfoglalása alapján a Jogi, Igazgatási és Ügyrendi Bizottság dönt. 26.§. A költségvetési rendeletben meghatározott 141.500 eFt-ra, a Piac- és Vásárigazgatóság által az önkormányzatnak átadott pénzeszközökre vonatkozóan a Közgyűlés a következő átutalási rendet határozza meg: - az első két negyedévre vonatkozó utalást július 15-ig, - a harmadik negyedéveset szeptember 15-ig, - a negyedik negyedéveset december 15-ig kell teljesítenie a Piac- és Vásárigazgatóságnak. 27.§.
(1) A költségvetési rendelet 5. sz. mellékletében szereplő, a Pécsi Közüzemi Rt-nek városüzemeltetési feladatok ellátására megállapított összegével kapcsolatban – melyből 290.000 eFt éves szintű támogatásnak felel meg, 40.000 eFt 2000. március 1-től június 30-ig szóló kiegészítő támogatás - a Közgyűlés utasítja a Polgármesteri Hivatal Közgazdasági Főosztályát, hogy azt havi bontásban utalja át a Közüzemi Rt. Részére. (2) A Közüzemi Rt. az önkormányzat részéről éves szintű városüzemeltetésre átadott összegekről az alábbi címek szerint köteles elszámolni: • zöldterület-fenntartás 75.000 eFt • parkerdő üzemeltetés 10.000 eFt • köztisztaság 25.000 eFt • út-, hídkarbantartás 80.000 eFt • vízgazdálkodás 20.000 eFt • hó- és síkosságmentesítés 80.000 eFt Városüzemeltetés összesen 290.000 eFt (3) A Közgyűlés a (2) bekezdésben meghatározott összegen felül 2000. március 1-től június 30-ig havi 10-10.000 eFt-ot biztosít a Közüzemi Rt. részére a városüzemeltetési feladatok finanszírozására. (4) A város közvilágításának finanszírozására az önkormányzat 306.000 eFtot biztosít a Közüzemi Rt. részére. (5) A (2) bekezdésben jóváhagyott előirányzatok között átcsoportosítani a Közlekedési és Kommunális Bizottság döntése alapján lehet, maximum a Közüzemi Rt-nek városüzemeltetési feladatokra átadott összes támogatási összeg 10%-ának megfelelő mértékig. Az átcsoportosításokról a Bizottság a Közgyűlést negyedévente köteles tájékoztatni. 28.§. A Közgyűlés vállalja, hogy a kötelezettségekkel nem terhelt többletbevételei terhére az alábbi tartalék listán szereplő tételek kiadási fedezetét biztosítja, fenntartva a jogot, hogy indokolt esetben a sorrendet illetve a tételeket megváltoztassa: • Ágoston tér korszerűsítése 26.000 eFt, • Városi Sportközpont beruházásához önerő biztosítása 40.000 eFt, • Plusz Diszkont áruház melletti közterület parkosítása 10.000 eFt, • Városi Műjégpálya – jéggyalú vásárlása 20.000 eFt, • Batthyány u. II. ütem – fejlesztési tervek előkészítése 10.000 eFt, • Programok, koncepciók, tanulmányok, pályázati önerő 20.000 eFt. Záró rendelkezések 29.§. A Közgyűlés a köztisztviselők jogállásáról szóló 1993. évi 7.sz. rendeletét az alábbiak szerint módosítja: 7.§. szövegrésze helyére a következő rendelkezés lép:
„A köztisztviselő havonta, a személyi jövedelemadó törvény által meghatározott adómentes összeghatárnak megfelelő mértékben, étkezési hozzájárulásra jogosult.” 30.§. E rendeletben nem szabályozott gazdálkodási kérdésekben a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről szóló 1999. évi CXXV. törvény és az Államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény rendelkezéseit, valamint az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet előírásait kell figyelembe venni. 31.§. E rendelet 2000. március 1-én lép hatályba.
Dr. Toller László s.k. polgármester
Dr. Papp Judit s.k. jegyző
Záradék: A Közgyűlés a 2000. február 24-i ülésén elfogadta. Kihirdetve: 2000. február 29.
