Ózd Város Önkormányzatának 18/2000. (VI. 7.) számú rendelete a közművelődés helyi szabályozásáról (egységes szerkezetben) Ózd Város Képviselő-testülete a „Kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről“ szóló 1997. évi CXL. törvény 77. §-ában biztosított felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja.
1. § A rendelet hatálya kiterjed a városi önkormányzat fenntartásában működő a. b.
c. d. e. f.
Polgármesteri Hivatalra, Ózdi Művelődési Intézményekre (továbbiakban: ÓMI) és annak intézményegységeire - ÓMI Városi Múzeumra, - ÓMI Városi Könyvtárra, - ÓMI Városi Művelődési Központra, peremterületi általános művelődési központokra, nevelési és oktatási intézményekre (ideértve a szentsimoni közösségi színteret is), közművelődési és nyilvános könyvtári tevékenységet ellátó és igénybe vevő személyekre és szervezetekre, továbbá azokra a szervezetekre, közösségekre, magánszemélyekre, amelyekkel az önkormányzat a törvényben meghatározott közművelődési feladatok ellátására helyi közművelődési megállapodást köt.” 1 2. §
A rendelet kiemelt céljai: a. Ózd város kulturális értekei, hagyományai feltárása, ismertté tétele, a helyi művelődési szokások gondozása, gazdagítása, a helyi tudás, a helyi információ fejlesztése. b. Az iskolarendszeren kívüli öntevékeny, önképző, szakképző tanfolyamok, életminőséget és életesélyt javító tanulási, felnőttoktatási lehetőségek biztosítása. 1
A rendelet 1.§ b-f pontjait a 12/2008. (III.25.) sz. rendelet 1.§ módosította.
-2-
c. Speciális helyzetű népességcsoportok művelődési közösségeinek gondozása. d. A lakosság műveltségének, köztudatának, esztétikai szemléletének fejlesztése, a rekreáció biztosítása. e. A lakosság kreativitásának, amatőr művészeti alkotókedvének, tehetségeinek gondozása. f. A helyi társadalom, a város polgárai szabadság- és felelősségérzete növekedésének, civil közösségeinek segítése, szakmai támogatásuk. g. A kultúrák közötti kapcsolatok kiépítésének, fenntartásának segítése. h. A közművelődés feltételeinek biztosítása. i. Mindenki számára biztosítani a könyvtárhasználat jogát, szabályozni a nyilvános könyvtári ellátás működését. j. Biztosítani az ismertek tárgyilagos, sokoldalú közvetítését. k. Biztosítani a helytörténeti gyűjtemény tudományos feldolgozását és bemutatását. 3. § 1. Ózd Város Önkormányzat alapvető kötelező közművelődési feladatait a Rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza. 2. A könyvtárak nyilvános könyvtári feladatait e rendelet 2. sz. melléklete tartalmazza. 3. Az ÓMI Városi Könyvtár könyvtárhasználati szabályzatát a rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza. 2 4. § Ózd Város kiemelt ünnepei és közművelődési rendezvényei az alábbiak: 1. Állami és nemzeti ünnepek Március 15. Augusztus 20. Október 23. 2. Hagyományos rendezvények Magyar Kultúra Napja Május 1. Városi Ifjúsági és Gyermeknap Ózdi Napok Ünnepi Könyvhét 2
A rendelet 3.§ 3.) pontját a 12/2008. (III.25.) sz. rendelet 2.§ módosította.
-3-
Ózdi Éneklő Napok Oktatási és nevelési intézmények hagyományőrző napjai Városi Karácsony 5. § 1. Ózd város kötelező közművelődési, illetőleg közgyűjteményi feladatait az Ózdi Művelődési Intézmények, mint önálló jogi személyiséggel rendelkező költségvetési intézmény látja el, valamint nem önálló jogi személyként a Csépány-Somsály Általános Művelődési Központ, a Sajóvárkonyi Általános Művelődési Központ intézményegységei és a Szentsimoni Művelődési Ház. 3 2. Ha az önkormányzat valamely közművelődési feladat ellátást az általa fenntartott intézményen belül - elvárható színvonalon - megoldani nem tudja, úgy annak ellátására Ózd városban működő bármely jogi vagy magánszeméllyel közművelődési megállapodást köthet, amelynek tartalmát a törvény 79. § (2) bekezdése rögzíti. 6. § Ózd Város Önkormányzata elismeri és segíti a városban működő civil közösségek, szervezetek, alapítványok munkáját. A közművelődés területén továbbra is számít együttműködésükre. Bevonásukkal a következő közművelődési feladatokat kívánja ellátni és támogatni: -
A város hagyományainak, természeti, művészeti, vallási értékeinek, jeles személyiségeinek, speciális közösségeinek, új kezdeményezéseiknek bemutatása, értékelése. A lokálpatriotizmus növelése. - A szabadidő hasznos eltöltését szolgáló kezdeményezések, melyek a fizikai erőnlét fejlesztésére, a mentális egészség kondicionálására, a sport és kultúra kapcsolatának gondozására irányulnak. - Az amatőr művészeti alkotókedvet, tehetséget gondozó tevékenységi formákat, művészeti közösségek működtetését. 7. § Ózd Város Képviselő-testülete a közművelődés feladatai eredményes végrehajtását a városban működő egyházi szervezetek, vállalkozók, kommunikációs, tájékoztatási intézmények, alapítványok gazdasági szervezetek, vendéglátóipari egységek segítségével és együttműködésével kívánja megvalósítani. 3
A rendelet 5.§ 1.) pontját a 12/2008. (III.25.) sz. rendelet 3.§ módosította.
-4-
8. § A közművelődés helyi lakossági képviselete érdekében Közművelődési Tanács alakítható. Ez egyrészt az önkormányzat segítő partnere a kulturális érdekek megvalósításában másrészt az önkormányzat közművelődési politikájának civil kontrollja. 9. § A közművelődés városi irányítását az önkormányzat és bizottságai, a polgármester, az illetékes alpolgármester, a jegyző az érvényes jogszabályok, valamint a Képviselőtestület szervezeti és működési szabályzata alapján látja el. 10. § Az érintett intézményeknek minden év december 15-ig be kell számolni a Polgármesteri Hivatal Művelődési és Sport Ügyosztályának a végzett munkáról, és elő kell terjeszteni a következő évi szakmai programtervezetet a Művelődési és Oktatási Bizottság elé jóváhagyás céljából. 11. § Mindazon intézmények, szervezetek vagy magánszemélyek, akikkel az adott év szeptember elseje előtt kötött közművelődési megállapodást az önkormányzat, december 15-ig kötelesek beszámolni a Művelődési és Oktatási Bizottság előtt a megállapodás keretei között végzett tevékenységükről. A szeptember 1-je után kötött megállapodásokról következő év január 15-ig kell beszámolni. 12. § Ózd városban az önkormányzati támogatás rendje az alábbiak szerint valósul meg: a. Önkormányzati intézmények költségvetési támogatása. b. A peremkerületi ÁMK-k közművelődési tevékenységének finanszírozása. c. Kiemelt városi nagyrendezvények és ünnepek támogatása. d. Közművelődési kezdeményezést támogató pénzügyi alap civil szervezetek támogatására, valamint a közművelődési megállapodásban foglaltak megvalósítására. e. Nemzetközi kapcsolatokra biztosított alap. f. Érdekeltségnövelő és más pályázatok anyagi fedezetének biztosítása. -513. §
Ózd Város Önkormányzata, a közművelődési és közgyűjteményi intézmények és szervezetek közművelődési munkájuk során folyamatos kapcsolatot tartanak az Oktatási és Kulturális Minisztériummal, a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátussal, az Országos Széchényi Könyvtárral, a Könyvtári Intézettel, a BorsodAbaúj-Zemplén Megyei Önkormányzattal, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai Szakmai, Szakszolgálati és Közművelődési Intézettel, a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtárral, a Herman Ottó Múzeummal. 4 Zemplén Megyei Önkormányzattal, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közművelődési Intézettel, a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtárral, a Herman Ottó Múzeummal. 14. § Vegyes és hatályba léptető rendelkezések: 1. A rendeletben érintett intézmények önkormányzati fenntartású intézményektől, és gazdasági szervezetektől azok kulturális célú, nyilvános és díjmentes rendezvényeire terembérleti díjat nem kérhetnek. Az üzemeltetéssel és a program lebonyolításával kapcsolatosan felmerülő költségeket felszámolhatja. 2. A teremhasználati és egyéb költségek díjainak megállapítását az önkormányzat az intézmények hatáskörébe utalja. 3. E rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Ó z d, 2000. május 30. Dr. Csiszár Miklós sk. jegyző
Strohmayer László sk. polgármester
Záradék: A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. § (2) bekezdése alapján a rendelet 2000. június 7. napjával kihirdetésre került. Ó z d, 2000. június 7. Dr. Csiszár Miklós sk. jegyző 4
A rendelet 13.§-át a 12/2008. (III.25.) sz. rendelet 4.§ módosította.
-6Ózd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 77.§-ában biztosított felhatalmazás alapján a 18/2000. (VI.7.) sz., a közművelődés helyi szabályozásáról szóló rendeletét a 12/2008. (III.25.) sz. rendeletével a fentiek szerint módosította, és egységes szerkezetbe foglalta. Ó z d, 2009. március 23. Dr. Csiszár Miklós jegyző
INDOKLÁS Tisztelt Képviselő-testület! A Magyar Köztársaság Országgyűlése 1997. december 9-én fogadta el „A kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről“ szóló 1997. évi CXL. törvényt. (továbbiakban: törvény) Hatálya kiterjed a. a kulturális örökség fogalomkörébe tartozó tevékenységre, személyre és szervezetekre, b. a könyvtári és muzeális intézményi szolgáltatásokra, dokumentumokra, könyvtárhasználókra, nyilvános könyvtárakra, azok fenntartóira és alkalmazottaira, c. a közművelődési tevékenységben résztvevőkre, közösségi színterek, közművelődési intézmények fenntartóira, működtetőire, alkalmazottaira. A törvény célja a. rendelkezni a nemzeti és az egyetemes történelem során felhalmozott és megőrzött kulturális javak feltárásáról, megóvásáról, védelméről, és közkincsé tételéről, b. a nemzeti és egyetemes kulturális örökség megőrzése érdekében szabályozni az e javakkal kapcsolatos feladatokat és az intézmények tevékenységét, c. mindenki számára biztosítani a könyvtárhasználat jogát, szabályozni a nyilvános könyvtári ellátás működését és fejlesztését, d. szabályozni a közművelődési tevékenységek feltételrendszerét, e. meghatározni az állam, az önkormányzatok és egyéb fenntartók feladatait a szakmai finanszírozási alapelveket. A törvény bevezetője többek között leszögezi: - az információs társadalom és a demokratikus jogállam működésének alapfeltétele a könyvtári rendszer, amelyen keresztül az információk szabadon, bárki számára hozzáférhetőek. A könyvtári ellátás fenntartása és fejlesztése az állampolgárok és a társadalom egésze szempontjából szükséges, a könyvtári és információs szolgáltatás állami fenntartása stratégiai jelentőségű. - a nemzeti, nemzetiségi és etnikai kisebbségi kulturális hagyományok megőrzése, méltó folytatása a közösségi és egyéni művelődés személyi, szellemi, gazdasági feltételeinek javítása, a polgári létminőséget javító értékhordozó tevékenységek, valamint az ezek megvalósulására létrejött intézmények és szervezetek működésének elősegítése a társadalom közös érdeke. A törvény III. része a nyilvános könyvtári ellátást, a IV. rész a közművelődés feladatát szabályozza. A 68. és 77. § értelmében Ózd Város Képviselő-testületének, mint fenntartónak, meg kell határoznia a városi nyilvános könyvtári ellátás feladatait, a városi nyilvános könyvtári használat szabályait, továbbá rendeletben kell szabályozni a város kötelező közművelődési feladatait és annak feltételrendszerét.
- 2 I. Helyzetelemzés Ózd város és térsége közel 30 települése az észak-magyarországi régión belül az ország második legnagyobb megyéjének Borsod-Abaúj-Zemplénnek jelentős és sajátos arculattal bíró tájegysége, ahol a történelmi Gömör és Borsod határa találkozik. Ezt a területet a természeti értékek, a történelmi hagyományok gazdagsága jellemzi. A szlovák határ mentén a Bükk hegység északi lejtőinek aljában húzódó térség strukturálisan is a völgyek vonalán szerveződött. Az ózdi völgy mellett a Sajóvölgy, Hangonyvölgy, Nádasdvölgy és Hegyhát mintegy 35 ezer lakosa kötődik a térség agglomerációs centrumához Ózdhoz. Ózd 1. Természeti környezet Ózd a Bükk-hegység a Mátra, és Gömör-Szepesi érchegység között elterülő dombvidék, a Sajó folyóba torkolló Hangony és Ózd patak találkozásánál terül el. Közismerten nem műemlék város, de jelentősek a környék idegenforgalmi, a hegyvidék turisztikai lehetőségei, melyek az idegenforgalom továbbfejlesztéséhez kiváló alapot nyújtanak. Ózdon üzemel a vidék legtisztább vizű strandja, szépen kiépített kempinggel. A város 160 km-re található a fővárostól, a három megyeszékhelytől (Salgótarján, Eger, Miskolc) közel azonos távolságra, mintegy 60 km sugarú körön belül van. Vasúton és közúton egyaránt megközelíthető, melyet segít az M2-s autópálya továbbítása és az Inter City hálózathoz kapcsolódó Inter Pici közlekedése. A szlovák határ 12 km-re van, de könnyen elérhető a lengyel és ukrán határ is. A település fekvéséből, környezete értékeiből következően bővíteni lehet a már hagyományossá vált ózdi rendezvények körét - Ózdi Termékbemutató és Vásár, Ózdi Éneklő Napok Fesztivál, Nemzetközi Gyalogló Bajnokság stb. - különös tekintettel a sport- és konferencia turizmusra, valamint a helyi hagyományokra építő Ózdi Napok rendezvénysorozatra. 2. Történelmi hagyományok Régészeti leletek sokasága bizonyítja, hogy az ember már évezredekkel ezelőtt megtelepedett az ózdi völgyekben. A Városi Múzeum egyik bemutató terme Ózd és környéke régészeti leleteit tárja a látogatók elé. A középkorban kezdődött a vasgyártás, az 1840-es években öltött nagyipari formát és határozta meg a város és a térség életét másfél évszázadon át. A Városi Múzeum kohászattörténet bemutató termei a maguk nemében egyedülálló anyagot tartalmaznak. - 3 -
Az ózdi hagyományban meglévő sajátos elnevezések - Cipó, Gyújtó, Vasvár - egy-egy nagy személyiséghez vagy egy, csak itt sajátos mindennapi élethez kötődő mozzanathoz kapcsolódnak. Általános iskola viseli az egri várvédő Bolyky Tamás alakját, Kossuth és Széchenyi háziorvosa nevét vette fel az Almási Balogh Pál Kórház. A helyi hagyományok feltárásában, közreadásában nagy szerepe van a Bükk Művelődési és Vendéglátó Ház közösségeként működő, országos elismertséggel bíró Lajos Árpád Honismereti Körnek. A szentsimoni Árpád kori templom festett kazettás famennyezete a vidék legrégibb és legszebb műemléke. Sajóvárkony településrészén található a Nepomuki Szent János szobor, mely nagy értékkel bíró XIX. századi műemlék. 3. Társadalmi környezet A város 42 ezer fős lakosságával a megye második legnagyobb városa. Az elmúlt 10 év alatt a gazdasági struktúraváltás következtében a korábban felduzzadt lélekszám erőteljesen csökkent. Ózd hosszú ideje egyike az országnépesség kibocsátó városainak, bár a vándorlási veszteség az utóbbi 1-2 évben csökkenő tendenciát mutat. A kohászati és bányászati monokultúra visszafejlődése, az erőltetett iparosítás negatív utóhatásai a térséget krízis övezetté tették, ahol a problémák közül kiemelkedik három: a munkanélküliség, a cigány lakossággal kapcsolatos gond, a város öregedése. A regisztrált munkanélküliek aránya 21,4 %-os (1999-es adat), ezt megközelíti a regisztrátlanoké. Rendkívül magas és növekvő tendenciájú a cigány lakosság aránya, 20 %-osra tehető. Körükben a munkanélküliség különösen erőteljes, és alacsony iskolai végzettségük, szakképzetlenségük, eltérő kulturális tradíciójuk a fiatal generációban újratermeli a leszakadást, az esélytelenséget. Az általános iskolás korú gyerekek körében a város demográfiai mutatói az országos átlagtól pozitív irányban térnek el, de e korosztály körében igen magas a cigány származású gyerekek aránya. A továbbtanulásra vágyó jobban tanuló diákok elmennek. A város öregszik, mivel a fiatalokat, a mobil szakmunkásréteget és a középréteget nem tudja megtartani. A 60 év feletti lakosság száma 20 % körüli. A fenti problémák súlyosak, összetettek, melyek az önkormányzati, a civil és a piaci szektort különféle lépések megtételére ösztönzi, és meghatározza a közművelődési és közgyűjteményi intézmények olyan alapszolgáltatáson túli feladatait, melyek segítséget nyújthatnak a túlélési stratégia kidolgozásához, a megtartó erő növeléséhez. 4. Gazdasági környezet A város jövője három tényező megvalósulásával biztosítható: munkahelyteremtés, a fiatalok városban tartása, azonos esélyek megteremtése. A gazdaságfejlesztési stratégia illetve a munkahelyteremtési programok kidolgozásával többek között alapozni lehet a jól kiépített és megfelelő adottságokkal rendelkező alap- és középfokú iskolai, valamint átképzési intézményhálózatra, mellyel szorosan együttműködik a közművelődési és közgyűjteményi intézményrendszer. - 4 -
Az Árpád Vezér Úti Általános és Szakiskola, a Szabó Lőrinc Általános és Szakiskola, a Bródy Imre Középiskola, a Gábor Áron Ipari Szakképző Iskola, a József Attila Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola, a Széchenyi István Közgazdasági Szakközépiskola által oktatott szakmák iskolarendszerű képzés keretében adnak esélyt a megélhetésre. A korszerű, modul rendszerű és gyakorlatorientált képzést biztosítja az igényekhez alkalmazkodó munkaerőfejlesztési és átképző központ. Ezen intézmények egyik segítő háttere lehet - a jövőben is - a Városi Könyvtár dokumentumvagyona, melyben jelentős információszolgáltató lehetőség van, különösen a tervezett ózdi felsőfokú képzés számára. A betelepülő multinacionális cégek, a fejlődő vállalkozások jól képzett, nyelveket beszélő fiataloknak adnak lehetőséget a városban való elhelyezkedésre, ezért olyan fontos az oktatási intézmények mellett évek óta pl. az ÉRÁK-ban és Városi Könyvtárban folyó nyelvoktatás. A Vállalkozói Övezetté való kijelölés, a helyi önkormányzati adókedvezmények, a különféle elkülönített állami pénzalapok, kormányzati preferenciák mind lehetőséget kínálnak a vállalkozók számára a támogató helyi környezet mellett. 5. Egyéb környezet Közoktatási rendszer A közoktatás rendszerében a város nevelési-oktatási intézményeiben az 1999. október 1-i statisztikai mutatók szerint: 8494 gyermek, tanuló képességeit fejleszti 597 pedagógus és 353 egyéb alkalmazott. A városban: 15 óvoda (ebből önálló 3) 11 általános iskola (melyből kettőben szakiskolai képzés is folyik) 4 középiskola 1 zeneiskola 1 általános iskola, diákotthon és speciális szakiskola 1 középiskolai kollégium 1 Nevelési Tanácsadó látja el a közoktatási feladatokat, melyekből mindösszesen 6 intézmény megyei fenntartású. Az általános iskolák közül 4 peremterületben működik, ebből 3 ÁMK kereteken belül. A művészetoktatásban a Zeneiskola mellett részt vállal a Művészeti Iskola is. - Médiák Ózd Város Önkormányzata működteti az Ózd Városi Televízió Közhasznú Társaságot, melyhez az Ózd Városi Televízió és az Ózdi Hírek Hetilap tartozik. - Nemzetközi kapcsolatok Ózd Város Önkormányzata aktív városdiplomáciával segíti elő a település sokrétű gazdasági, kulturális és sport kapcsolatainak alakulását. - 5 Partnervárosi kapcsolatot tart: CHORZOW (Lengyelország)
RIMASZOMBAT (Szlovák Köztársaság) ROZSNYÓ (Szlovák Köztársaság) városokkal. A város oktatási intézményei közül testvériskolai kapcsolattal rendelkezik: a Bolyky Tamás, a Vasvár Úti, az Újváros Téri és a Szabó Lőrinc Általános Iskola. Széles körű szakmai kapcsolattal bír a Bükk Művelődési és Vendéglátó Ház, különös tekintettel a kórusmozgalom és a gasztronómia területére. A város nemzetközi kapcsolatrendszere egyre inkább bővül, újabb területek: egyházi vonal, egészségügy, sport, szociális ágazat stb. csatlakozásával. - Civil szféra A város kulturális életében fontos, de nem meghatározó szerepet töltenek be az utóbbi években alakult civil szervezetek. Ezek különböző társadalmi rétegek és csoportok érdekeit érvényesítő, képviselő klubok, körök, alapítványok és egyesületek. A művészeti területen tevékenykedők zöme kulturális intézményben működik, munkájukkal színesítik a város kulturális kínálatát. Tevékenységükhöz az Önkormányzat lehetőségeihez mérten támogatást nyújt. (Képzőművészeti Egyesület, Bárka Színpad, Amatőr Írók és Költők Regionális csoportja, Régi Zene Alapítvány). Ózd Város Önkormányzata 1999-2001. évben kiemelt figyelmet fordít - tekintettel a jubileumi eseményekre: Ózd város 50 éves, Magyar Millennium - a városi rendezvényekre. Az évfordulók méltó megünneplésének előkészítésére, koordinálására létrehozta Emlékbizottságát, és pénzalapot különített el a költségvetésből a programok támogatására. Ennek keretében hagyományteremtő céllal megindította az Ózdi Napok rendezvénysorozatot, mely újabb színfolt az eddigi városi ünnepségek sorában. A sokszínű, gazdag programok hozzájárulnak az elmúlt években a városról kialakult kedvezőtlen kép megváltoztatásához. II. Kulturális helyzetkép 1. Hagyományok Múlt nélkül nincs jelen, ez a mondás igaz a város kulturális életére is, hiszen a gyökerek a múlt századig nyúlnak. Településünkön már 1884-ben megalakult az első művelődési egyesület, az Olvasó Egyesület, mely hosszú évtizedeken keresztül a közkönyvtári szolgáltatást, az alkotó művelődési közösségek működését, a lakosság művelődési, szórakozási lehetőségeit biztosította. Az elmúlt évtizedek társadalmi, politikai, gazdasági változásai nem hagyták érintetlenül e területet sem. A nagy múltú együttesek hagyományai tovább élnek a ma is - 6 működő Városi Vegyeskar és Gyermekkórus, Ózdi Tűzoltó Zenekar, Képzőművészeti Egyesület tevékenységében.
Többszöri szervezeti átalakulás és megszüntetés során alakult ki a jelenlegi városi közművelődési intézményrendszer: Városi Múzeum Városi Könyvtár Bükk Művelődési és Vendéglátó Ház Brassói ÁMK Szabadidő Központ Peremterületi Általános Művelődési Központok - Hódoscsépány (1983), Somsály (1988), Sajóvárkony (1993) 2. A közművelődés intézményei Városi Múzeum Az intézményt a Honismereti Kör és a Gyártörténeti Múzeum gyűjteményére alapozva hozta létre 1994-ben Ózd Város Önkormányzata, a régi Gyári Iskola épültében. Hozzátartozik a Szakmunkásképző Intézet udvarán lévő Kohászati Berendezések Szabadtéri Bemutatója (Skanzen). A Városi Múzeum olyan közgyűjtemény, mely tudományos és közművelődési feladatokat lát el. Alapvető feladata: - Ózd város múltjára és jelenére vonatkozó muzeális értékű emlékek, anyagok gyűjtése, - ezek őrzése, nyilvántartása, feldolgozása, és közzététele. Különböző gyűjteményeihez segédgyűjtemények társulnak: könyvtár, fotótár, filmtár, adattár. Fontos feladata, hogy a város és térsége értékeinek bemutatásával vonzza a látogatókat, valamint, hogy tevékenysége beépüljön az oktatási intézményekben egyre fontosabb szerepet betöltő Lakóhelyismeret oktatásába. Városi Könyvtár Jelenlegi struktúrájában 1985-től működik 1988-tól a Régi Községháza épületében. Az Árpád Vezér Úti Fiókkönyvtár (a BMVH épületében) a Béke-telep valamint az Újváros téri városrészek könyvtári ellátását biztosítja. Állománya - az Olvasó Egyesület könyvtári állománya átvételével - több mint 100 ezer egység, és évente több mint 30 ezer látogatót regisztrál. Nyilvános települési közkönyvtári feladatait - melynek lényege a művelődési és szakirodalmi igények kielégítése és a szakirodalmi tájékoztatás magas színvonalú biztosítása - sokszínű szolgáltatásaival biztosítja. (Zenei-Nyelvi Részleg, Gyermek Részleg, Helyismereti Részleg, Internet, nyelvoktatás stb.) Közönségkapcsolatai kiterjedtek, rendezvényei számos érdeklődőt vonzanak valamennyi korosztályból.
- 7 Bükk Művelődési és Vendéglátó Ház Városi művelődési központként 1995-től működik. Területi és körzetközponti feladatot lát el.
Alaptevékenységének főbb területei: - hagyományos művelődési formák a Művelődési Központ, és a fiók intézmények tevékenységében (Uraj, Center, Bánszállás), - egyéb szórakoztató kulturális tevékenység (színház, mozi, koncert), - a Família Szolgálat működtetése (esküvő, temetés, névadó), - vendéglátó tevékenység (közétkeztetés mellett hagyományos vendéglátás) Szerepe a város kulturális életében: - a lakosság minden rétegét kielégítő, a tényleges szükségletekre alapozott hagyományos művelődési formák (felnőtt és gyermekszínházak, koncertek stb.), - a település környezeti, szellemi művészeti értékeinek hagyományainak feltárása, a helyi művelődési szokások gondozása (honismeret, kórusmozgalom stb.), - a nemzeti ünnepek és a városi ünnepségek lebonyolítása, - egyéb hagyományos rendezvények (Magyar Kultúra Napja, Ózdi Éneklő Napok), - közszolgálati kulturális feladatok ellátása peremkerületekben. Évek óta megoldatlan a Magyar Állam tulajdonát képező Olvasó épületének városi szintű kulturális célú hasznosítása. Brassói Úti ÁMK Szabadidő Központ Jelenlegi formájában 1997-től végzi munkáját. A Közművelődési Egység elsősorban a nevelő-oktató munkát elősegítő és egyéb művelődési programok, előadások szervezésével az általános és középiskolában tanuló diákok, az itt dolgozók művelődési, szórakozási, lehetőségeinek biztosításával, az egészséges életmódra történő felkészítéssel, a szabadidő hasznos eltöltésének szervezésével igyekszik hozzájárulni a helyi pedagógiai programok megvalósulásához. A lakosságnak szóló feladatként művészeti és szakmai kiállításokat rendez, ismeretterjesztő pedagógia előadásokat szervez, és bonyolít. A gyermekek számára szünidei programokat biztosít, helyet ad az Ózdi Termékbemutató és Vásárnak. Az Egységen belül működő könyvtár a két oktatási intézmény diákjait és tanárait szolgálja ki. Peremterületi Általános Művelődési Központok, intézményi részlegek Ózd város hódoscsépányi, somsályi, sajóvárkonyi és szentsimoni részei sokszorozottan magukon viselik a rendszerváltást követően kialakult gazdasági, foglalkoztatási és szociális gondok jegyeit. Az itt élő lakosság összetételében az átlagosnál magasabb az idősek, az inaktívak, a munkanélküliek az alacsony iskolai végzettségűek aránya. A városrészek szociális és cigány kisebbségi problémákkal terhelt. - 8 Az adott településrész szempontjából nélkülözhetetlenek ezek az iskolákkal összevont művelődési házak, mert a helyi társadalom részéről jelentkező közösségi igényeket elégítik ki.
Intézmények általános jellemzői: - a művelődési házak leromlott állaga, - szerény technikai felszereltség, elavult berendezés, - szűkös anyagi lehetőségek, melyek ellenére értékes művelődési formák alakultak ki, és élnek napjainkban is. Tevékenységi körük elsősorban a helyi gyermekközösségekre épül - táncszakkörök, színjátszó körök -, de nagy múltú felnőtt közösségeket is működtetnek - Díszítő Művészeti Kör Sajóvárkonyon, Tükör Klub Hódoscsépányon, Nyugdíjas Klub Somsályon, és Szentsimonban. Az itt működő könyvtárak fejlesztése szükségszerű, tekintettel az oktatási törvényre, valamint a helyi lakosság igényeire. III. A nyilvános könyvtári ellátás A törvény: - 64. § (1) bekezdése kimondja, hogy a települési könyvtári ellátás biztosítása a helyi önkormányzatok kötelező feladata, - 68. §-a megfogalmazza a települési önkormányzatoknak, mint fenntartónak a könyvtári ellátásra vonatkozó feladatait, - 54. § (1) bekezdése rögzíti a nyilvános könyvtár alapkövetelményeit, - 56. §-a pedig szabályozza a könyvtárhasználók jogait és a könyvtárhasználat feltételeit. 1. A könyvtár fenntartása és igazgatása A törvény 68. §-a alapján a települési önkormányzat, mint fenntartó - meghatározza a könyvtár alapfeladatait és használati szabályzatát, - kiadja alapító okiratát, jóváhagyja szervezeti és működési szabályzatát, - biztosítja a feltételek ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket, ennek során figyelembe veszi a miniszter által meghatározott szakmai követelményeket és normatívákat, - jóváhagyja a könyvtár fejlesztésére vonatkozó terv(ek)et, - az országos könyvtári szakértői névjegyzékben szereplő szakértők közreműködésével értékeli a könyvtár szakmai tevékenységét, - biztosítja a könyvtár szakmai önállóságát, - ellátja a könyvtár fenntartásával, irányításával kapcsolatos más jogszabályban meghatározott feladatokat. Ózd Város Önkormányzata kötelező nyilvános könyvtári feladatait a Városi Könyvtár fenntartásával és működésével látja el. - 9 Nyilvános települési közkönyvtár, mely elfogadott alapító okirata szerint köteles korlátozás nélkül és közvetlenül biztosítani Ózd város polgárai számra a könyvtári szolgáltatást, mint önálló jogi személyiséggel rendelkező költségvetési intézmény. 2. A Városi Könyvtár nyilvános könyvtári feladatai
A törvény 54. § (1) bekezdése rögzíti a nyilvános könyvtár alapkövetelményeit, melyek: - mindenki által használható és megközelíthető legyen, - könyvtári szakembert alkalmaz, - rendelkezik kizárólagosan könyvtári szolgáltatások céljaira alkalmas helyiség(ek)gel(kel), - rendszeresen a felhasználók többsége számára megfelelő időpontban tart nyitva, - helyben nyújtott alapszolgáltatásai ingyenesek, - statisztikai adatokat szolgáltat. A törvény 55. § (1) és a 65. § (1) bekezdése rendelkezik a nyilvános könyvtár alapfeladatairól: - a fenntartó által kiadott alapító okiratban és a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott fő céljait nyilatkozatban teszi közzé, - gyűjteményét folyamatosan fejleszti, feltárja, megőrzi, gondozza és rendelkezésre bocsátja, - helyismereti információkat és dokumentumokat gyűjt, - a gyűjteményt és szolgáltatásait a helyi igényeknek megfelelően alakítja, - közhasznú információs szolgáltatást nyújt, - szabadpolcos állományrésszel rendelkezik, - tájékoztat a könyvtár és a nyilvános könyvtári rendszer dokumentumairól és szolgáltatásairól, - biztosítja más könyvtárak állományának és szolgáltatásainak elérését, - rész vesz a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében. A törvény 55. § (2) bekezdése lehetőséget nyújt arra, hogy a fenntartó kiegészítő feladatokat is meghatározzon. Javasoljuk, hogy ennek értelmében a Városi Könyvtár kiegészítő nyilvános könyvtári feladatait a Képviselő-testület az alábbiak szerint határozza meg: - őrzi és rendelkezésre bocsátja a helyi önkormányzati ülések dokumentumanyagát, - közhasznú és speciális szolgáltatást nyújt, - biztosítja a 14 éven aluli gyermekek színvonalas könyvtári ellátását, - összehangolja a különgyűjtemények fejlesztését, szolgáltatásait, - folyamatosan korszerűsítéssel, korszerű technikával biztosítja a könyvtári tájékoztató tevékenységet, az információszerzést, - együttműködik a város közoktatási, egészségügyi, szociális intézményeivel, a kultúraközvetítés, a helyi tudományos és kutató munka területén, - 10 - a város kiemelkedő alkotóinak, közösségeinek, alkotásainak megismertetése a könyvtár sajátos eszközeivel, - támogatja a civil szervezetek tevékenységét, - részt vesz a város kulturális, közművelődési életében kiállítások, könyvbemutatók, továbbá a könyvtár tevékenységéhez kapcsolódó tudományos, kulturális rendezvények szervezésében és lebonyolításában,
- együttműködik a város más könyvtáraival - közművelődési és iskolai -, szakmai kapcsolatot tart a városkörnyéki települések könyvtáraival, részükre igény szerint szakmai tanácsadást nyújt. 3. A könyvtárhasználat feltételei A törvény 56. § (1-6) bekezdései szabályozzák a könyvtárhasználat feltételeit. Ennek értelmében a könyvtárhasználót ingyenesen illetik meg az alábbi szolgáltatások: - könyvtárlátogatás, - a könyvtár által kijelölt gyűjteményrészek helyben használata, - az állományfeltáró eszközök használata, - információ a könyvtár és a könyvtári rendszer szolgáltatásairól. A könyvtár az ingyenes szolgáltatásokat igénybevevő könyvtárhasználók meghatározott adatait beiratkozási díj nélkül regisztrálhatja. Az ingyenes szolgáltatásokon kívüli egyéb szolgáltatások a könyvtárba való beiratkozással vehetők igénybe. A beiratkozásért a fenntartó döntése alapján beiratkozási díj szedhető. A (6) bekezdése alapján a 16 éven aluliak és a 70 éven felüliek mentesülnek a beiratkozási díj megfizetése alól. Az 57. § (3) bekezdése szerint a könyvtárhasználó által igénybe vehető szolgáltatások körét, az igénybevétel módját, és a díjak mértékét a könyvtárhasználati szabályzat tartalmazza, melyet a könyvtárhasználó köteles betartani. Mivel a törvény 58. § (3) bekezdése lehetőséget ad arra, hogy a fenntartó további kedvezményeket is meghatározhat, javasoljuk, hogy a Képviselő-testület a könyvtárhasználati szabályzat elfogadásakor az alábbi kedvezményeket erősítse meg: a. A törvény alapján a 16 éven aluli és a 70 éven felüli korosztály ingyen veheti igénybe a könyvtár szolgáltatásait. b. A pedagógusok mentesülnek a beiratkozási díj megfizetése alól. Javasoljuk, hogy a Képviselő-testület a beiratkozási díjat az év könyvbeszerzési átlagár 50 %-ában fogadja el. Ez az összes 1999-ben 500 Ft. A következő évek beiratkozási díj összegét a Városi Könyvtár igazgatója az előzőek szerint határozza meg. Indítványozzuk, hogy a Képviselő-testület a Városi Könyvtár könyvtárhasználati Szabályzatát a javaslat 2. sz. melléklete alapján fogadja el.
- 11 IV. A törvény 73. §-a rögzíti, hogy: 1. A közművelődéshez való jog gyakorlása közérdek, a közművelődési tevékenységek támogatása közcél. 2. A közművelődés feltételeinek biztosítása alapvetően az állam és a helyi önkormányzatok feladata.
A törvény negyedik része foglalkozik a közművelődés szabályozásával. A 76. § (1) bekezdése rögzíti, hogy a települési önkormányzat feladta a helyi közművelődési tevékenység támogatása. A (2) bekezdés pedig felsorolja a települési önkormányzatok alapvető közművelődési feladatait. A 77. § előírja, hogy a települési önkormányzat a helyi társadalom művelődési érdekeinek és kulturális szükségleteinek figyelembevételével a törvény és a helyi lehetőségek, sajátosságok alapján rendeletben határozza meg, hogy a 76. §-ban felsoroltakból mit, milyen konkrét formában, módon és mértékben lát el. A 78. § (2) bekezdése alapján a megyei jogú városban, városban, fővárosi kerületekben az önkormányzat a kötelező közművelődési feladat ellátására közművelődési intézmény(eke)t biztosít. Javasoljuk, hogy a törvény 77. §-a alapján a Képviselő-testület rendeletben szabályozza: 1. a közművelődési rendelet kiemelt céljait, 2. Ózd város közművelődési feladatait, 3. a közművelődési feladatellátás szervezeti keretét, az önkormányzati közművelődési feladatok támogatási formáit, a helyi közművelődési szakemberigényt, 4. az együttműködő partnerek körét. A rendelet hatálya: A rendelet kiterjed a városi önkormányzat fenntartásában működő a. Polgármesteri Hivatalra b. Városi Múzeumra c. Városi Könyvtárra d. Bükk Művelődési és Vendéglátó Házra e. Brassói Úti ÁMK Szabadidő Központra f. A peremterületi Általános Művelődési Központokra g. Nevelési és oktatási intézményekre h. Közművelődési és nyilvános könyvtári tevékenységet ellátó és igénybe vevő személyekre és szervezetekre i. Továbbá azokra a szervezetekre, közösségekre, magánszemélyekre, amelyekkel az önkormányzat a törvényben meghatározott közművelődési feladatok ellátására helyi közművelődési megállapodást köt. - 12 1. A rendelet kiemelt céljai: Ózd város lakosság-összetételét, regionális szerepkörét, az eddigi gyakorlatot és tapasztalatokat, továbbá a törvény egyetemleges szándékát figyelembe véve, a rendelet céljait az alábbiakban javasoljuk megfogalmazni. a. Ózd város és környezete természeti, környezeti, kulturális közösségi értékeinek közismertté tétele, a kulturális turizmus támogatása,
b. a város közművelődési-kulturális hagyományainak ápolása, továbbfejlesztése, c. az egyetemes, nemzeti és kisebbségi kultúra megismertetése, gazdagítása, d. a lakosság élet- és munkaképességének növelése, e. a speciális helyzetű népességcsoportok művelődési közösségeinek gondozása, f. a helyi kulturális nyilvánosság, tájékoztatás fejlesztése, g. a civil közösségek működésének, együttműködésének ösztönzése, h. a közösségi művelődéshez méltó esztétikus környezet és infrastruktúra biztosítása, i. mindenki számára biztosítani a könyvtárhasználat jogát, szabályozni a nyilvános könyvtári ellátás működését és fejlesztését. 2. Ózd város közművelődési feladatai: A törvény 76. § (a-h) pontjai ajánlják a települések kötelező közművelődési feladatait és formáit, melyek az alábbiak: a. az iskolarendszeren túli öntevékeny, önképző szakképző tanfolyamok, életminőséget és életesélyt javító tanulási, felnőttoktatási lehetőségek, népfőiskolák megteremtése, b. a település környezeti, szellemi, művészeti értékeinek, hagyományainak feltárása, megismertetése, a helyi művelődési szokások gondozása, gazdagítása, c. az egyetemes, a nemzeti, a nemzetiségi és más kisebbségi kultúra értékeinek megismertetése, a megértés, a befogadás elősegítése, az ünnepek kultúrájának gondozása, d. az ismeretszerzés, az amatőr alkotó, művelődő közösségek tevékenységének támogatása, e. a helyi társadalom kapcsolatrendszerének, közösségi életének, érdekérvényesítésének segítése, f. a kultúrák közötti kapcsolatok kiépítésének és fenntartásának segítése, g. a szabadidő kulturális célú eltöltéséhez a feltételek biztosítása, h. egyéb művelődési lehetőségek biztosítása. A fentiek, továbbá a Képviselő-testület határozata, az eddigi tapasztalat és gyakorlat alapján Ózd város alapvető kötelező közművelődési céljait, feladatait az alábbiakban javasoljuk meghatározni: a. Ózd város kulturális értékei, hagyományai feltárása, ismertté tétele, a helyi művelődési szokások gondozása, gazdagítása, a helyi tudás, a helyi információ fejlesztése, - 13 b. az iskolarendszeren kívüli öntevékeny, önképző, szakképző tanfolyamok, életminőséget és életesélyt javító tanulási, felnőttoktatási lehetséges biztosítása, c. speciális helyzetű népességcsoportok művelődési közösségeinek gondozása, d. a lakosság műveltségének, köztudatának, esztétikai szemléletének fejlesztése, a rekreáció biztosítása, e. a lakosság kreativitásának, amatőr művészeti alkotókedvének, tehetségeinek gondozása, f. a helyi társadalom a város polgárai szabadság- és felelősségérzete növekedésének, civil közösségeinek segítése, szakmai támogatásuk,
g. a kultúrák közötti kapcsolatok kiépítésének, fenntartásának segítése, h. a közművelődés feltételeinek biztosítása i. mindenki számára biztosítani a könyvtárhasználat jogát, szabályozni a nyilvános könyvtári ellátás működését és fejlesztését. Fentiek részletezését feladatok, javasolt lehetőségek, tevékenységi formák megoszlásban a rendelettervezet 1. sz. melléklete tartalmazza. Ózd város kiemelt figyelmet fordít a nemzeti ünnepek, városi ünnepségek és a kiemelt regionális, országos és nemzetközi kulturális-közművelődési rendezvények előkészítésére és lebonyolítására, melyhez az intézmények költségvetésén kívül külön támogatást biztosít. Ezek a következők: 1. Állami és Nemzeti ünnepek Március 15. Augusztus 20. Október 23. 2. Hagyományos rendezvények Magyar Kultúra Napja Május 1. Városi Ifjúsági és Gyermeknap Ózdi Napok Ünnepi Könyvhét Ózdi Éneklő Napok Oktatási és nevelési intézmények hagyományőrző napjai Városi Karácsony 3. Nemzetközi kapcsolatok - melyhez a Képviselő-testület külön keretet biztosít az éves együttműködési terv alapján, - gazdasági, kulturális és sport, stb. rendezvények - 14 4. Civil kezdeményezések Minden év január 15-ig benyújtható kérelmek alapján a Képviselő-testület dönt az egyházak, civil szervezetek támogatásáról. A közművelődési intézmények az eddigi gyakorlathoz hasonlóan összehangolt éves tervekkel rendelkezzenek, különös tekintettel a város lakosságát érintő kulturális programokra. Az eddig gyakorlat alapján a városi ünnepségek, kiemelt rendezvények megszervezése és lebonyolítása az önkormányzat és a Bükk Művelődési és Vendéglátó Ház feladata.
Ebben szerepet vállalhat még a Brassói Úti ÁMK Szabadidő Központ, a Városi Könyvtár, valamint a nevelési és oktatási intézmények. 3. A közművelődési feladatellátás szervezeti kerete, az önkormányzati közművelődési feladatok támogatási mértéke és formái, a helyi közművelődési szakemberigény a. Ózd város kötelező közművelődési feladatait a BMVH, a Brassói Úti ÁMK, valamint a Városi Könyvtár, a Városi Múzeum, mint önálló jogi személyiséggel rendelkező költségvetési intézmények látják el. A városban több művészeti-kulturális szerveződés és egyesület működik. Javasoljuk, hogy a Bárka Színpad Kulturális Egyesületet és az Ózd Városi Tűzoltó Zenekart a város önkormányzati közművelődési megállapodás keretében támogassa. A megállapodás tervezetet a Művelődési és Oktatási Bizottság terjeszti elő. b. A közművelődés finanszírozásának és központi támogatásának alapelvei: „92. § (2) A helyi önkormányzatok a közművelődéssel, a könyvtári ellátással, a kulturális javak védelmével, a múzeumi és levéltári tevékenységgel kapcsolatos feladataik ellátáshoz a költségvetési törvény szerint közművelődési és közgyűjteményi normatív költségvetési hozzájárulásban részesülnek, amelynek jogcímeit és összegét az éves költségvetési törvény határozza meg. A helyi önkormányzatoknak biztosított normatív hozzájárulás országosan összevont összege nem lehet kevesebb, mint az adott költségvetési évet két évvel megelőző esztendőben a helyi önkormányzatok által országosan a fenti tevékenységre fordított teljes működési kiadások intézményi működési bevételekkel csökkentett összegének 60 %-a, és legalább el kell érnie a helyi önkormányzatok közművelődési és közgyűjteményi normatívájának az adott költségvetési évet megelőző évre irányzott összegét.“ Ez az állami normatív közművelődési hozzájárulás 731,- Ft/fő, ami 2000-ben 731 Ft x 42537 fő lakos, összesen 31 mFt.
- 15 Szükséges, hogy a helyi erőfeszítésekhez, ráfordításokhoz, társulva a törvényben rögzített állami hozzájárulás mértéke befolyásoló tényező legyen a helyi támogatási rendszerben. A törvény az önkormányzatok feladatellátáshoz garantálja a központi közművelődési hozzájárulások, támogatások rendszerszerű, többcsatornás, érdekeltségnövelő automatizmusának stabil rendjét. Hosszú távra biztosítja az állami részvétel tényét, módját, arányosan növekvő mértékét (törvény 92. § (1-6) bekezdés). Javasoljuk a Képviselő-testületnek:
- a közművelődési és könyvtári érdekeltségnövelő támogatási pályázati rendszerben lévő lehetőségek kihasználását (elfogadott éves intézményi költségvetésen felüli további pénzforrás biztosítása), - valamint az egyéb pályázati lehetőségek igénybevételéhez az önerő biztosítását. A közösségi művelődés, a kultúraközvetítés céljait szolgáló intézmény megfelelő infrastrukturális feltételei alapozzák meg a bennük folyó tevékenység lehetőségeit, erősítik a művelődési igényt a lakosság életmódjában, életformájában. A közművelődési intézmények városi közösségi, szellemi értéket képviselnek, mely indokolttá teszi a közművelődés jellegéhez méltó intézményi megjelenést és felszereltség biztosítását. A közművelődési feladatellátás a kultúraközvetítéshez, a közösségi közművelődéshez szükséges technikai-műszaki eszközállományt feltételez. A rendezvények színvonalas lebonyolításához, az információgyűjtéshez és tároláshoz, továbbadáshoz elengedhetetlen feltétel a megfelelő eszközrendszer. c. A helyi közművelődési szakemberigény Az intézményi keretek között megvalósuló közművelődési szolgáltatás tekintetében a törvény 93-95. §-ai hangsúlyozottan rendelkeznek a személyi feltételek kérdéséről. A foglalkoztatottak körének szakképzettségének és létszámának meghatározásánál szükséges figyelembe venni az intézmények alapító okirataiban megfogalmazott feladatokat, illetve ezeken alapuló önkormányzati rendeletben megjelölt tevékenységformákat, állandó szolgáltatásokat és a jóváhagyott éves munkatervben megvalósítandó intézményprogramokat, az intézmény szervezeti és működési rendjéből adódó foglalkoztatási követelményeket, az intézmény rendeltetésszerű működtetésére vonatkozó egyéb jogszabályokat. Mindezek ismeretében lehet és szükséges megállapítani a foglalkoztatottak létszámát, amelynek annyinak kell lennie, amennyi a fentiek miatt szükségeltetik. A rendeletalkotás fontos kérdése az abban meghatározott feladatellátás finanszírozási elveinek kimunkálása, annak meghatározása, hogy az önkormányzat mely feladatokat milyen mértékben kívánja támogatni. - 16 Felfogásunk szerint az önkormányzati rendeletben meghatározott feladatok közül egyegy feladta(kör) megvalósításához lehetséges: - teljes mértékű támogatás (épület fenntartás, bér, a rendezvény közvetlen kiadásai), - részben történő támogatás (dologi kiadások vagy rendezvények közvetlen kiadásai), - önköltségként meghatározni (a kiadások a bevételből fedezhetők) Mind az önkormányzati költségvetési támogatások mértékét, mind a költségvetési létszámkeretet az éves munkaterv alapján költségvetési tárgyalások alkalmával lehet és
célszerű kialakítani, melyet a tárgyévben meghatározó önkormányzati költségvetési rendelet szabályoz, figyelembe véve az e rendeletben foglalt szakmai feladatokat. A szakmai feladatok magasabb szintű ellátását teszi lehetővé a Képviselő-testület határozata, melyben elfogadta a helyi kulturális szakemberek képzési tervét, mely képzés az állam által normatíva finanszírozott. Ha az önkormányzat valamely közművelődési feladata ellátását az általa fenntartott intézményeken belül - elvárható színvonalon - megoldani nem tudja, úgy annak ellátására Ózd városban működő bármely jogi vagy magánszeméllyel közművelődési megállapodást köthet, amelynek tartalmát a törvény 78, § (2) bekezdése rögzíti. Amennyiben az önkormányzat a törvény keretei között meghatározott és általa fontosnak tartott közművelődési feladatok ellátására valamely intézménnyel, civil szervezettel vagy magánszeméllyel közművelődési megállapodást köt és a megállapodás kiköti az önkormányzat által fenntartott intézmények helyiségeinek és infrastruktúrájának használati feltételeit úgy más, a megállapodás megkötése előtt a tervben szereplő intézmények vezetőit be kell vonni a tárgyalásokba. A konszenzussal létrejött megállapodásban szereplő feltételeket az érintett intézmények vezetői magukra nézve kötelezően elfogadják. Ha az önkormányzat a törvényi szabályozás kerete között meghatározott közművelődési feladatok ellátására utasítja, kijelöli az általa fenntartott intézményt, vagy szerződést köt valamely szervezettel, magánszeméllyel, úgy az elvégzendő feladat színvonalának, szervezhetőségének érdekében rögzíteni kell a feladat kiadásának illetve a szerződés megkötésének legkésőbbi időpontját. Ez az időpont az ellátandó feladat lebonyolítása előtt egy hónappal lehet. Azok az intézmények, civil szervezetek vagy magánszemélyek stb., akikkel az önkormányzat közművelődési megállapodást köt - a megállapodás keretei között végzett tevékenységük végrehajtásáról - a szerződés lejártával vagy minden év december 15-ig köteles beszámolni az Önkormányzat Művelődési és Oktatási Bizottsága előtt. Abban az esetben, ha a megállapodás az adott tevékenység pénzügyi támogatását is tartalmazza, a támogatás felhasználásával a szerződés lejártakor vagy az adott költségvetési évet követő január 15-ig köteles a támogatott részletesen elszámolni. Ózd városban az önkormányzati támogatás rendje az alábbiak szerint valósul meg: 1. önkormányzati intézmények költségvetési támogatása, 2. a peremterületi ÁMK-k közművelődési tevékenységének finanszírozása, 3. kiemelt városi nagyrendezvények és ünnepek támogatása, - 17 4. közművelődési kezdeményezést támogató alap civil szervezetek támogatására, valamint a közművelődési megállapodásban foglaltak megvalósítására, 5. nemzetközi kapcsolatokra biztosított alap. Ezt javasoljuk kiegészíteni, az érdekeltség növelő és más pályázatok anyagi fedezetének biztosításával. Az önkormányzati rendeletben meghatározott közművelődési feladatok megvalósítását elősegíthetik, jelentősen gazdagíthatják a városi intézményeken kívül az azonos érdekű, tevékenységű kiegészítő partnerek, az anyagi lehetőségeket gyarapító gazdasági
szervezetek és alapítványok. Ezek között is kiemelkedő jelentőségűek a civil szervezetek és a közoktatási intézmények, melyek jellegüknél és tevékenységüknél fogva jelentős mértékben hozzájárulnak a város közművelődési feladatainak végrehajtásához, azok fejlesztéséhez. Ózd városban a 80-as évek második felétől örvendetes módon megszaporodtak a civil szervezetek, melyek jelentős szerepet töltenek be a közösségi és közművelődési életben. Ózd város eddig is elismerte és lehetőségeihez mérten segítette a városban működő civil szerveződések munkáját, melynek során a közművelődés területén a jövőben külön is kéri együttműködésüket. A közművelődési és a közoktatás évek óta eredményes kapcsolatot tart fenn kölcsönös feladataik végrehajtásában. A közoktatási intézmények fontos feladatot teljesítettek az órán és iskolán kívüli művelődési területen. Ózd Város Önkormányzata továbbra is számít a közoktatási intézmények tanórán és iskolán kívüli közművelődési munkájára. Az előző évek gyakorlatához hasonlóan az önkormányzat kéri az egyházi szervezetek, vállalkozások, kommunikációs intézmények, a vendéglátóipar segítéségét, közös közművelődési feladataik végrehajtásához. 6. Közművelődés helyi irányítása a. A közművelődés városi irányítását az önkormányzat és bizottságai, a polgármester, a terület illetékes alpolgármestere, a jegyző, az érvényes jogszabályok, valamint a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzata alapján látja el. b. E rendeletben érintett intézményeknek minden év december 15-éig be kell számolnia a Polgármesteri Hivatal Művelődési és Sport Ügyosztályának a végzett munkáról, és elő kell terjeszteni a következő évi szakmai programtervezetet, melyet jóváhagyás céljából a Művelődési és Oktatási Bizottság elé kell terjeszteni. c. Mindazon intézmény, szervezetek vagy magán személyek, akikkel az adott év szeptember elseje előtt kötött közművelődési megállapodást az önkormányzat, december 15-ig kötelesek beszámolni a Művelődési és Oktatási Bizottság előtt, a megállapodás keretei között végzett tevékenységükről. A szeptember 1 után kötött megállapodásokat következő év január 15-ig kell elszámolni. - 18 7. Vegyes és hatályba léptető rendelkezések a. A rendeletben érintett intézmények az önkormányzati fenntartású intézményektől, gazdasági szervezetektől, azok kulturális célú, nyilvános és nem bevételes rendezvényeire terembérleti díjat nem kérhetnek. Az üzemeltetéssel és a program lebonyolításával kapcsolatosan felmerülő költségeket felszámolhatják. b. Teremhasználati és egyéb költségek díjainak megállapítását az önkormányzat az intézmények hatáskörébe utalja. c. A rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.
Tisztelt Képviselő-testület! Fenti előterjesztés és javaslatok alapján kérem T. Képviselő-testületet, hogy a város lakossága műveltségének növelése, az esélyegyenlőség biztosítása, a szabadság és felelősségérzet tudatosítása, a közösség és közéleti szemlélet fejlesztése érdekében a rendelete tervezetet elfogadni szíveskedjen.
1. sz. melléklet Ózd város kulturális - közművelődési feladatai
Ezen belül
Javasolt lehetőségek, tevékenységi formák
1./ Ózd város kulturális értékei ismertté tétele, a helyi tudás, a helyi információ fejlesztése
- a város hagyományaival, természeti, művészeti értékeinek, jeles személyiségeinek, speciális és kiemelkedő közösségeinek, új kezdeményezéseinek bemutatása, értékelése, közmegbecsülésének növelése.
- helyi ünnepek megtartása, - a városhoz kötődő műsorok, kiállítások, bemutatók tartása, - fesztiválok szervezése, - szolidaritási akciók fogadása, gondozása, - helytörténeti találkozók, vetélkedők, kiállítások szervezése, helytörténeti dokumentumok gyűjtése, ismertté tétele, - a városi kulturális közéleti információk biztosítása, kiadványok megjelentetése
2./ Az iskolarendszeren kívüli öntevékeny, önképző, szakképző tanfolyamok, életminőséget és életesélyt javító tanulás, felnőttoktatási lehetőségek biztosítása.
speciális helyzetű népességcsoportok gondjaikhoz igazodó ismeretek, képességek, önképző, öntevékeny lehetőségek felkutatása, művelődési és művelődő közösségeinek szervezése
munkanélküliek számára átképző, szakma szerzéséhez szakképző tanfolyamok szervezése, - a mindennapi élet gazdagságát fejlesztő közhasznú praktikus tanfolyamok, bemutatók, szakkörök biztosítása, működtetése, - az iskolai képzést kiegészítő lehetőségek, képességfejlesztős alkalmak biztosítása, - a mentális kultúrát, önismeretet fejlesztő alkalmak, táborok szervezése, természetbarát közösségek életre hívása, - az ifjúság kreativitásának elősegítése, ősi mesterségek megismertetése, praktikus ismeretek átadása, aktuális kérdések szabadegyetem, akadémia, szeminárium, szellemi vitafórum kínálata.
3./ A lakosság műveltségének, öntudatának, esztétikai szemléletének fejlesztése, a rekreáció biztosítása.
- az egyetemes a nemzeti és kisebbségi kultúra értékeinek közvetítése, a művészetek befogadásának segítése, a szabadidős szokások formálása, a rekreáció, a kulturált szórakozás biztosítása, - a már meglévő kulturális hagyományok bővítése, új hagyományok alapozása, - a mindennapi lét értékeinek, normáinak fejlesztése.
színházi előadások, előadóestek, hangversenyek, népművészeti hagyományőrző alkalmak, retrospektív és kamarakiállítások szervezése, a filmművészet népszerűsítése, ünnepek, évfordulók megemlékezések rendszerének működtetése, - az ifjúság szórakoztatásának (diszkó, bál, koncert stb.) biztosítása, felnőtt korosztály részére estélyek, bálok, alkalmi szórakozási lehetőségek szervezése, országos rendezvények fogadása, - a város idegenforgalmi és kulturális értékeinek megismertetése.
4./ A lakosság kreativitásának, amatőr művészeti alkotókedvének, tehetségeinek gondozása.
- az esztétikai tudatosság, igény fejlesztése, műértő közösség biztosítása, kiemelkedő tehetségek, alkotóközösségek közismertté tételek, fejlődésük szakmai támogatásának biztosítása.
különböző művészeti szakkörök, műkedvelő csoportok befogadása, működtetése, - alkotóműhely szervezése, művészeti alkotótáborok biztosítása, bemutatók, kiállítások, közönségtalálkozók szervezése, - információk gyűjtése az öntevékeny körökről.
5./ A helyi társadalom, a város polgárai szabadságés felelősségérzete növekedésének, a civil közösségeinek szakmai támogatása.
6./ A kultúrák közötti
- a kooperációs társulási szándékok ösztönzése, - a réteg- és korosztály kultúrák ismerkedési alkalmainak biztosítása, - a felelős közéleti szereplés kulturális fórumainak kimunkálása, a civil közösségek közismertségének biztosítása, - a különböző értékek és érdekek egyenrangúságának biztosítása, - településvédő, - szépítő, természet-, érdekvédő közéleti egyesülések munkájának segítése, - a helyi együttműködéshez, civilszervezetek tevékenységéhez színtér és infrastruktúra ingyenes biztosítása. -
a
város
- városi civil szervezetek fórumainak működtetése, - a civil közösségek közötti együttműködés kezdeményezése, - közös városi célok értekében közösségek összefogásának segítése, - vitaestek, fórumok, találkozók szervezése, - az ifjúság érdekérvényesítési, művelődési kezdeményezéseinek intézményi segítése, - civil közösségek részére szakmai, módszertani ajánlások, pénzügyi, jogi ismeretek biztosítása, pályázati lehetőségekről információk kínálata, segítségnyújtás pályázatok elkészítéséhez.
nemzetközi - a város partnervárosával a
kapcsolatok kiegészítésének, kapcsolatainak elősegítése a kultúra eszközeivel, fenntartásának segítése városkörnyéki települések közművelődési tevékenységének szakmai-módszertani, szolgáltatói segítése, - közművelődési együttműködés a város közoktatási, kommunikációs intézményeivel, egyházi szervezeteivel, kapcsolattartás a közművelődési megyei és országos szervezeteivel, intézményeivel.
7./ A közművelődés feltételeinek biztosítása.
- a város közművelődési intézményeiben a polgárok tájékozódásához, közösségi művelődéséhez, a kultúraközvetítéshez - esztétikus környezet, - infrastruktúra, - anyagi feltétel, - az adott tevékenységet segítő megfelelő számú szakember biztosítása
közművelődési kapcsolat fenntartása, kulturális akciók, műsorok szervezése, a város hagyományos regionális, országos és nemzetközi kulturális találkozóinak, fesztiváljainak szervezése, - a városkörnyéki települések közigazgatási és közművelődési szakemberei továbbképzésének szervezése, szakmai információk biztosításával különböző közművelődési szolgáltatásokkal a települések szakmai munkájának segítése, - a városkörnyéki fiatalok részére lehetőség biztosítása különböző tehetségkutató rendezvényeken történő részvételre, - a közoktatási intézményekkel együtt tehetségkutató és gondozó programok, gyermek és ifjúsági előadások szervezése, - szakmai segítségadás a tanórán kívüli, közoktatási intézményben folyó közművelődési munkához. - a város kommunikációs csatornáin tájékoztatás adása a város közművelődési eseményeiről, helyzetéről, feladatairól, - vallási ünnepek alkalmával közös rendezvények szervezése a város egyházi szervezeteivel, - közművelődési szakemberek részvétele országos és megyei továbbképzési fórumokon.
2. sz. melléklet
A Városi Könyvtár nyilvános könyvtári feladatai
- gyűjteményét folyamatosan fejleszti, feltárja, megőrzi, gondozza és rendelkezésre bocsátja, - helyismereti információkat és dokumentumokat gyűjt, - tájékoztat a könyvtár és a nyilvános könyvtári rendszer dokumentumairól és szolgáltatásairól, - biztosítja más könyvtárak állományának és szolgáltatásainak elérését, - részt vesz a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében, - közhasznú és speciális szolgáltatásokat nyújt, - gyermekrészlegeiben biztosítja a 14 éven aluli gyermekek színvonalas könyvtári ellátását, - folyamatos korszerűsítéssel, korszerű technikával biztosítja a könyvtári tájékoztató tevékenységet, az információszerzést, - együttműködik a város intézményeivel, alapítványaival, egyesületeivel, közhasznú társaságaival a kultúra közvetítés területén - sajátos eszközeivel, - dokumentumaival segíti a helyi tudományos és kutatómunkát, -
a
város
és
térsége
kiemelkedő
alkotóinak,
közösségeinek,
alkotásainak,
hagyományainak megismertetése a könyvtár sajátos eszközeivel, - részt vesz a város kulturális, közművelődési életében kiállítások, könyvbemutatók, továbbá a könyvtár tevékenységéhez kapcsolódó tudományos, kulturális rendezvények szervezésében, lebonyolításában, - együttműködik a város és városkörnyéki települések könyvtáraival, részükre igény szerint szakmai-módszertani szolgáltatást nyújt.
3. sz. melléklet A Városi Könyvtár Könyvtárhasználati Szabályzata Ózd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Városi Könyvtár keretén belül működő nyilvános könyvtár könyvtárhasználati szabályzatát az alábbiak szerint határozza meg: 1. A könyvtárhasználó jogosult a könyvtár szolgáltatásainak igénybevételére. 2. A könyvtár nyilvános, alapszolgáltatásait (könyvtárlátogatás, helyben használat, katalógus használat, információ a könyvtár és a könyvtári rendszer szolgáltatásairól) minden érdeklődő számára biztosítja. 3. A könyvtár az ingyen szolgáltatásokat igénybevevő könyvtárhasználók 5. pontban meghatározott adatait beiratkozási díj nélkül regisztrálhatja. 4. A 2. pontban felsoroltakon kívüli szolgáltatások a könyvtárba való beiratkozással vehetők igénybe. 5. A könyvtárhasználónak a beiratkozáskor az alábbi személyes adatait kell közölnie és igazolnia: név, anyja neve, születési helye és ideje, lakcíme, személyi igazolványának vagy útlevelének száma. A könyvtár a személyes adatok védelméről az erre vonatkozó jogszabályok szerint köteles gondoskodni. 6. A könyvtárhasználó a személyes adataiban bekövetkezett változásokat, valamint az olvasójegy elvesztését köteles bejelenteni a könyvtárnak. Az olvasójegy pótlása önköltséges. 7. A könyvtárhasználó a beiratkozáskor kötelezettséget vállal a könyvtár szabályainak betartására. Önálló jövedelemmel nem rendelkező kiskorúak beiratkozásához a szülő vagy a gyám jótállási nyilatkozat szükséges. 8. A beiratkozott olvasó ingyenesen kölcsönözheti a nyomtatott könyvtári dokumentumokat. 9. A beiratkozási díjat az előző év könyvbeszerzési átlagár 50 %-ában az intézmény igazgatója állapítja meg. 10. A beiratkozókat az alábbi kedvezmény illeti meg: - a 16 éven aluli és a 70 éven felüli korosztály ingyenesen veheti igénybe a könyvtár alapszolgáltatásait, - a 16 éven felüli diákok 50 %-os beiratkozási kedvezményben részesülnek, - mentesülnek a beiratkozási díj megfizetése alól a pedagógusok. 11. Könyvtárpártolói tagsági jegy a könyvtár támogatására különféle címletekben egész évben vásárolható. 12. A könyvtárhasználó a kölcsönözhető állományból egy alkalommal 8 könyvet kölcsönözhet 4 hétre, a kölcsönzési idő egyszer, további 4 hétre meghosszabbítható. A kötelező és ajánlott olvasmányok 2 hétre, a vizsgához, szakdolgozathoz sűrűn keresett irodalom 2-3 napra kölcsönözhető. 13. A helyben olvasás és tájékoztatás célját szolgáló dokumentumok és az elkülönített állományrészek anyaga nem kölcsönözhető. Ettől eltérni csak rendkívüli esetben, külön engedéllyel lehet, melyet Felelősségvállalási nyilatkozat szabályoz.
14. A kölcsönzési határidő eljárta után késedelmi díjat kell fizetni, melynek mértékét az intézmény igazgatója határozza meg. 15. Amennyiben a könyvtárhasználó az általa olvasott vagy használt dokumentumot elveszíti vagy megrongálja, köteles a pótlás költségeit megtéríteni. 16. A folyóiratok a hétvégi zárva tartás idejére kölcsönözhetők. 17. A könyvtár nyitvatartása: VÁROSI KÖNYVTÁR Petőfi tér 1. Információ Felnőtt kölcsönzés Olvasóterem Folyóiratolvasó Hétfő-Kedd 8.00-18.00 Hétfő-Kedd Szerda-Csütörtök 8.00-16.00 Szerda-Csütörtök Péntek 8.00-17.00 Pétnek Szombat 8.00-12.00 Szombat
8.00-18.00 8.00-16.00 8.00-17.00 8.00-12.00
VÁROSI KÖNYVTÁR ÁRPÁD VEZÉR ÚTI RÉSZLEGE Árpád vezér út 29. Felnőtt kölcsönzés Hétfő Péntek Szombat
10.00-17.00 10.00-17.00 8.00-12.00
Gyermekrészleg Kedd Csütörtök Szombat
10.00-16.00 10.00-16.00 8.00-12.00
18. A könyvtár az alábbi szolgáltatásokat térítésért biztosítja: - előjegyzés, teljesítésének költsége, - könyvtárközi kölcsönzés, - számítógépes szolgáltatás, - másolatszolgáltatás (írásos, képi és hanganyag), - elkülönített állományrészek engedélyhez kötött kölcsönzése 19. A könyvtárhasználati szabályzatban foglaltak a könyvtári állomány védelmét és a használók érdekeit szolgálják. A szabályok súlyos megsértése a könyvtárhasználatból való kizárást vonhatja maga után. 20. A térítéses szolgáltatások díját, a kölcsönzési határidő lejárta utáni késedelmi díj mértékét, valamint a nyitvatartás rendjét az intézmény igazgatója az infláció, valamint a könyvtárhasználói igényeknek (váratlan esemény, rendezvény stb.) figyelembe vételével indokolt esetben módosíthatja. 21. A könyvtárhasználó észrevételekkel, javaslatokkal élhet a könyvtár működésével, szolgáltatásaival kapcsolatban, amit a könyvtár a fenntartóval köteles mérlegelni. 22. A Könyvtári Ruhatár használata díjtalan és kötelező. A szolgáltató helyekre bevinni csak jegyzetpapírt és íróeszközt lehet. 23. Jelen szabályzat 2000. június 1. napján lép hatályba.
