2. személyes konzultáció. Széchenyi István Egyetem

Makroökonómia 2. személyes konzultáció Széchenyi István Egyetem Gazdálkodási szak – e-learning képzés Összeállította: Farkas Péter 1

A tananyag felépítése (térkép) „Ön itt áll”:

MAKROEGYENSÚLY Infláció, munkanélküliség, Költségvetés egyenlege, stb. …

Makrokereslet

Árupiac

Fogyasztás

Makrokínálat

Pénzpiac

Állami vásárlás

Termelési függvény

Munkapiac

Beruházás SNA-mutatók, jövedelemáramlás 2

Áttekintésre kerülõ anyagok fellelhetõsége a Coeduban:  



3. modul (9-12 lecke): A pénzpiac 4. modul (13-14. lecke): IS-LM rendszer, makrokereslet 5. modul (16. lecke, módszertani segédlet A és B része,15. lecke)

3

A pénzpiac

4

A pénz létrejöttének fokozatai 

Árupénz



Nemesfémen alapuló pénzrendszerek





Aranystandard–rendszer: bankjegyek megjelenése Belsõ érték nélküli pénz

5

A pénz funkciói 

Csereeszköz (forgalmi eszköz)  Értékmérõ  Fizetési eszköz  Felhalmozási eszköz  Világpénz funkció

6

A modern pénzrendszer 

A rendszer törvényi szabályozáson alapszik



A pénz hitelpénz



A pénznek nincs belsõ értéke

7

Alapkategóriák 





Árszínvonal: súlyozott átlagár a gazdaságban: egységnyi terméket átlagos mennyi pénzért lehet megkapni A pénz vásárlóértéke: egységnyi pénzen az átlagtermékbõl mennyi vásárolható meg Az árszínvonal abszolút értékét nem szokás vizsgálni, változása (az infláció üteme) kerül elõtérbe 8

A pénzpiac alapösszefüggése: a Fisher-féle forgalmi egyenlet

M V  P  Y

Kapcsolatot ír le az alapvetõ pénzpiaci változók között  P=(M·V)/Y  V=(P·Y)/M – ez az intézményi feltételektõl is függ 

9

A kétszintû bankrendszer 

Központi bank (jegybank)  Nincs

kapcsolatban a gazdasági szereplõkkel  Szabályozza a rendszer mûködését  FÜGGETLEN intézmény, a kormányzat nem utasíthatja 

Kereskedelmi bankok  Õk

rendezik a gazdasági szereplõk banki ügyeit:  Betéti és hitelügyletek  Számlavezetés (forint és deviza)  Értékpapírok kibocsátása és forgalmazása  Egyéb szolgáltatások 10

A központi bank feladatai   

  

Emisszió (pénzkibocsátás) Forgalomban lévõ pénz mennyiségének szabályozása Monetáris politikán keresztül hat a kamatlábra, árszínvonalra, árfolyamra, végül a reálfolyamatokra is Vezeti a kereskedelmi bankok számláit Vezeti az állam számláit Kezeli az ország deviza- és aranytartalékát 11

A pénzkínálat alapja: a monetáris bázis M0 kategória: Jegybankpénz - Forgalomban lévõ készpénz - Kereskedelmi bankok jegybanki betétei M1 kategória:  M0  + Kereskedelmi bankoknál lévõ látra szóló betétek állománya M2 kategória:  M1  + Lekötött betétek (A valóságban használják még az M3 és M4 kategóriákat is, a könyv nem említi õket)

12

A pénzteremtés 



Készpénzhányad: a betétekbõl felvett készpénz arányát jelenti Kötelezõ tartalékráta: a betételhelyezések után a jegybanknál kötelezõen elhelyezendõ tartalék aránya

13


 



X betesz a bankba 1 millió forintot folyószámlájára Készpénzhányad 10% Mennyi hitelt nyújthat ebbõl a bank (készpénzben)? 900.000 Ft-ot (1.000.000 · 0,9)

14


 



X betesz a bankba 1 millió forintot folyószámlájára Készpénzhányad 10% Mennyi hitelt nyújthat ebbõl a bank (számlapénzben)? 9.000.000 Ft-ot (900.000 : 0,1) 15

A pénzmultiplikátor Általános alakja:

MX / M0 Egységnyi jegybankpénzbõl mennyi kereskedelmi banki pénzt tud teremteni a bankszektor Most: M1/M0 alakban értelmezzük 16



Pénzmultiplikátor a hitelezési oldalról (hitelmultiplikáció)



A gazdaság M hiteligénnyel jelentkezik a kereskedelmi bankoknál Ha megkapják: pénzmennyiség M-mel nõ. Elsõ körben ez számlapénz. Második kör: ebbõl M·x-et készpénzben felvesznek.



M egységnyi hitel teremtéséhez tehát M·x készpénz kell!

 



Harmadik kör: M-bõl M·x-et felvettek, M·(1-x) számlakövetelés lesz, ami után jegybankpénzt kell tartalékolni, y arányban, a tartalék mértéke: M·(1-x)·y 17

Pénzmultiplikátor a hitelezési oldalról (hitelmultiplikáció) Szükséges jegybankpénz mennyisége M hitelnyújtáshoz: B = M·x + M·(1-x)·y = M·(x + y -x·y) Amibõl pedig ismét:

B M  x  y  xy

Forrás: TARAFÁS, Imre [2001]: Monetáris politika a nagy válságoktól az ingatag pénzpiacokig. Aula Kiadó, Budapest, pp 11-15. 18

Pénzmultiplikátor – a tankönyvi formula 



Ugyanarra az eredményre jutunk csak más jelölésrendszer és levezetés alapján



Készpénzhányad: mk Tartalékráta: t



A multiplikátor pedig:

1 M1  M0 mk  t 1  mk  19

Mintafeladat a dolgozatra  

Egy gazdaságban a készpénzhányad 20%-os, a kötelezõ tartalékráta nagysága pedig 6,25%-os. Mekkora a pénzmulitplikátor értéke?

1 mk  t  1  mk  1 1  4 0,2  0,0625  1  0,2  0,2  0,05 

A bankrendszer tehát a jegybankpénz mennyiségének négyszeresét képes biztosítani kereskedelmi banki pénzben. 20

A pénzkereslet Pénzkereslet: pénztartási szándék Motívumai:  Tranzakciós motívum  Óvatossági motívum  Spekulációs motívum A pénzkereslet meghatározott reálértékû pénz iránt jelenik meg! (Ha P emelkedik, a nominális pénzkereslet is emelkedik!) 21

A pénzkeresleti függvény általános alakja

M

D

 P  LY , i 

L: reálpénzkereslet P: árszínvonal MD: nominális pénzkereslet

22

A tranzakciós pénzkereslet Lt  f Y   k  Y

Lt

Lt 0 Y

Lt(Y)

Y

23

Az óvatossági pénzkereslet

Ló  f Y , i  Lt 0 Y Lt 0 i 24

A vagyontartási (spekulációs) pénzkereslet Ls  f i   L0  h  i

LS

LS 0 i

Ls(i)

i

25

Az összesített pénzkereslet

L  Lt Y   Ló Y , i   Ls i  L  k  Y  L0  h  i

példa : L  500  0,1  Y  25  i

26

Vagyontartás – értékpapírok árfolyama 

Mennyit adjunk egy 10.000 Ft-os végtelen lejáratú állampapírért, amelyik 6%-os éves hozamot fizet, miközben a banki kamat 8,25%?

i0  N B i  

Az árfolyam: 7272,72 Ft Ha 7.272,72 Ft-ot befektetek (végtelen hosszú lejárattal) és 8,25% hozammal, ugyanannyit kapok, mint 10.000 Ft után 6%-os kamattal 27

A pénzpiaci egyensúly Nominális pénzkínálat = nominális pénzkereslet M

S

M

S

P

 P  L Y , i  L Y , i





P és Y külsõ adottság: az YD=YS összefüggésbõl adódnak (bár ezekre is hat a pénzpiac) Amit viszont a pénzpiac határoz meg: a kamatláb, i 28

A pénzpiaci egyensúly 



Adott egyensúlyi jövedelemhez mindig egy adott egyensúlyi kamatláb tartozik A pénzpiacon a kamatláb változása teremti meg a pénzkereslet és a reálpénzkínálat egyensúlyát.

29

Pénzpiaci egyensúly: az LM-függvény 



Az LM-függvény azokat a jövedelem-kamatláb (Y-i) kombinációkat tartalmazza, amelyek egyensúly biztosítanak a pénziacon Alakja a már látott összefüggésekbõl vezethetõ le:

MS  L P MS  k  Y  L0  h  i P

30

Pénzpiaci egyensúly: az LM-függvény Az elõzõ egyenletet átrendezve megkaphatjuk az LM-görbe függvényalakját i(Y), illetve Y(i) alakban

MS  k  Y  L0  h  i P 1  MS  i   k  Y  L0   h  P   1 M S Y    L0  h  i  k  P  31

Mintafeladat 

  

Egy gazdaságban az autonóm pénzkereslet nagysága 800 egység. A gazdasági szereplõk a jövedelem 20%-át tartják pénzben, s a pénzkereslet a kamatláb egységnyi emelkedése esetén 80 egységgel csökken. A nominális pénzkínálat nagysága 3000 egység, az árszínvonal nagysága 4 egység. Határozza meg az LM-függvény egyenletét! Mekkora az egyensúlyi jövedelem, amikor a kamatláb 10%-os? Milyen kamatláb esetén lenne az egyensúlyi jövedelem 4530 egység?

32

Megoldás L  800  0,2Y  80i,

3000 M   750 4 P S

750  800  0,2Y  80i i  0,625  0,0025Y vagy

Y  250  400i 33

Y  ?, ha i  10

Megoldás

Y  250  400  10  3750 i  ?, hogy Y  4530 legyen ? i  0,625  0,0025Y i  0,625  0,0025  4530  11,95

34

Az LM-görbe grafikus ábrázolása i LM

Y

35

i

Az LM-görbe grafikus levezetése LM

LS(i) M/P, LS

Y

Lt(Y)

M/P, Lt

36

A tranzakciós pénzkereslet változásának hatása az LMgörbére

i LM0

LM1 LS(i) M/P, LS

Y

Lt(Y)1 Lt(Y)0

M/P, Lt

37

i

A reálpénzmennyiség változásának hatása az LM-görbére

LM0

LM1 LS(i) M/P, LS

Y

Lt(Y)

M/P, Lt

38

i

Túlkínálat a pénzpiacon LM A2

A1

A* LS(i) M/P, LS

Y

M1 LS(1) Lt(1)

Lt(Y) Az ábra a tankönyvben hivatkozott, de onnan hiányzó 6.9 ábrát pótolja, 127. oldalon lévõ dõltbetûs magyarázószöveg ezen az ábrán követhetõ.

M/P, Lt

39

A túlkínálatos helyzet megszûnése

    

A kamat túl magas A spekulációs kereslet kisebb a pénzkínálatnál Az értékpapírpiacon túlkereslet alakul ki Az értékpapírok árfolyama emelkedik Ez lenyomja a piaci kamatlábat

40

Mintafeladat 

 



Egy gazdaságban az autonóm pénzkereslet nagysága 800 egység. A gazdasági szereplõk a jövedelem 20%-át tartják pénzben, s a pénzkereslet a kamatláb egységnyi emelkedése esetén 80 egységgel csökken. A nominális pénzkínálat nagysága 3000 egység, az árszínvonal nagysága 4 egység. Határozza meg az LM-függvény egyenletét! Mekkora az egyensúlyi jövedelem, amikor a kamatláb 10%-os? Milyen kamatláb esetén lenne az egyensúlyi jövedelem 4530 egység?

41

Megoldás L  800  0,2Y  80i,

3000 M   750 4 P S

750  800  0,2Y  80i i  0,625  0,0025Y vagy

Y  250  400i 42

Y  ?, ha i  10

Megoldás

Y  250  400  10  3750 i  ?, hogy Y  4530 legyen ? i  0,625  0,0025Y i  0,625  0,0025  4530  11,95

43



Makrokereslet

Árupiac

Fogyasztás

Makrokínálat

Pénzpiac

Állami vásárlás


Munkapiac


Az IS-LM rendszer

45

C+I(i2)

C+I

C+I(i1)

Az IS-függvény

emlékeztetõ az elsõ konzultációról

Y Y1

Y2

i

i1 i2 IS-függvény Y1

Y2

Y

46

Együttes egyensúly a két részpiacon LM i

IS Y

47

Egyensúlytalanság az árupiacon i

i1

B

iA(Y0) túlkínálat iB(Y1) i0

A IS

túlkereslet

YB(i1) Y0

Y1

YA(i0)

Y 48

Egyensúlytalanság a pénzpiacon i LM túlkínálat i1

D

iC(Y0) iD(Y1) C

i0 túlkereslet

IS YC(i0)

Y1

Y0

YD(i1)

Y 49

Együttes egyensúly a két részpiacon LM

i IS, LM: túlkínálat

ie

IS: túlkereslet

IS: túlkínálat

LM: túlkínálat

LM: túlkereslet

IS, LM: túlkereslet Ye

IS Y

50

Az egyensúly kialakulásának lépései 

Árupiac (lassú igazodási folyamat) 

Túlkínálat: kibocsátás csökken  Túlkereslet: kibocsátás növekszik 

Pénzpiac (gyorsan reagál) 

Túlkínált: kamatláb csökken  Túlkereslet: kamatláb emelkedik 

Egyensúly kialakulásának fázisai: 

Pénzpiacon a kamatláb mozgásával  Árupiacon a kibocsátás (termelés változásával) 51

Mintafeladat 





Az elõzõ gazdaságról (amelynek LM-függvényét már megalkottuk), tudjuk, hogy az autonóm fogyasztás értéke 550 egység, a fogyasztási határhajlandóság nagysága pedig 0,8. Tudjuk azt is, hogy az autonóm beruházás nagysága 595 egység, a beruházás a kamatláb egységnyi emelkedésekor 20 egységgel csökken. Határozzuk meg az egyensúlyi jövedelem és kamatláb nagyságát!

52

Y CI

Y  550  0,8  Y   595  20  i  0,2  Y  1145  20  i

Megoldás (1.lépés)

Y  5725  100  i vagy

1 Y  C 0  I 0  a  i  1  cˆ 1 Y  550  595  20  i  1  0,8 (az IS-függvény egyenlete) Y  5725  100  i

53

IS : Y  5725  100  i LM : i  0,625  0,0025Y

Megoldás (2.lépés)

Y  5725  1000,625  0,0025Y 

1,25Y  5662,5 Y  4530 i  11,95

54

Az egyensúly kialakulása egyensúlytalanság után LM

i i0

ie

IS Ye

Y0

Y

55

Az együttes egyensúly analitikus levezetése (kétszektoros gazdaságban)

1 IS : Y   C 0  I 0  a  i  1  cˆ 1  M  LM : i    L0  k  Y   h  P  S

S   1 a M    C 0  I 0   L0  k  Y  Y 1  cˆ  h P 

56

Az együttes egyensúly analitikus levezetése (kétszektoros gazdaságban) 1  a M S   Y  C 0  I 0   L0  k  Y  1  cˆ  h P  S   ak 1 a M    Y Y  C 0  I 0   L0  h 1  cˆ  h P 

S   a M  1   C 0  I 0   L0  Y ak  h P   1  cˆ  h

57



Makrokereslet

Árupiac

Fogyasztás

Makrokínálat

Pénzpiac

Állami vásárlás


Munkapiac


A makrokeresleti függvény

59

A makrokeresleti függvény értelmezése 

Jele: YD(P), vagy AD(P)



Az áruk iránti reálkereslet az árszínvonal függvényében (változatlan pénzmennyiség mellett)



Az áru- és a pénzpiac a függvény összes pontjában egyensúlyban van. 60

A függvény levezetése 

Eddig: adott P mellett meg tudjuk határozni az IS-LM rendszer egyensúlyát, vagyis kaphatunk egy Y-P párost.



Ha P változik → MS/P is változik → LM helyzete változik → Y is változik → van egy új Y-P párosunk.



Az ilyen, Y-P kombinációkat összekötve kapjuk a makrokeresleti függvényt. 61

LM(P2)

i

A függvény levezetése LM(P1)

LM(P0)

i2 i1 i0

IS Y P

Y2

Y1

Y0

P2 P1 AD(P)

P0 Y2

Y Y1

Y0

62

A függvény egyenlete (kétszektoros esetben)

1  C 0  I 0  a  i  IS : Y  1  cˆ S 1 M  LM : i  k  Y  L0   h P  S  1 a M    Y    C 0  I 0   L 0  k  Y  1  cˆ  h P  63

A függvény egyenlete (kétszektoros esetben) S  1 a M    Y    C 0  I 0   L 0  k  Y  1  cˆ  h P 

S  1 a M Y  C0  I 0   L0  ak  h P  1  cˆ  h

   64

Mintafeladat (IS-LM-AD) 

Egy kétszektoros gazdaságról tudjuk a következõket:

C  800  0,75Y I  1600  20i

JBP  200, t  0,05

L  0,25Y  500  20i     

Határozza meg az IS és az LM egyenletét P=4-re! Határozza meg az egyensúlyi jövedelem és kamatláb értékét P=4-re! Ábrázolja a kapott összefüggéseket! Határozza meg a makrokeresleti függvény egyenletét! Ábrázolja a makrokeresleti függvényt!

65

Mintafeladat (folytatás) IS : Y  9600  80i LM : i  25  0,125Y Y  9600  80 25  0,125Y  Y  5800, i  47,5

IS : Y  9600  80i

LM : i  25  0,0125Y  200 / P 8000 Y ( P )  3800  P

66

Mintafeladat (folytatás) 



Mennyivel növekszik meg az egyensúlyi jövedelem (P=4 esetén), ha a gazdaságban az autonóm fogyasztás nagysága 25%-kal emelkedik? A megoldáshoz nem oldhatja meg újra az IS-LM egyenletrendszert! Megoldás:

Y  2  200  400

Y  5.800  400  6.200

67



Makrokereslet

Árupiac

Fogyasztás

Makrokínálat

Pénzpiac

Állami vásárlás


Munkapiac


A munkapiac

Makrokereslet és makrokínálat 

Makrokereslet: adott P-hez tartozó összkereslet



Makrokínálat: adott P-hez tartozó kibocsátás Függ (többek között):  Alkalmazottak számától (munkapiac)  Az egy alkalmazottra jutó kibocsátásról (termelési függvény)

70

A munkapiac 



Kereslet: ND a munkaerõ iránt megnyilvánuló kereslet (aki fizet a munkáért, tehát nem aki munkahelyet keres!!!) Kínálat: NS a munkaerõ kínálata (aki pénzt kap érte, felkínálja munkáját, tehát nem az, aki állást kínál!!!)

71

A munkaerõ kereslete Mikroökonómia:  Származékos kereslet  MPL·MR = MFCL Q

MPL

L

L

Termelési függvény és határtermék a makroökonómiában 

Termelési függvény: a kibocsátás (GDP) nagysága a befolyásoló tényezõk függvényében.  A függvény változói:  Tõke



(rövid távon rögzített)  Munka (a gazdaságban alkalmazott létszám)

A függvény alakja így: Y=f(K,L), ahol K rögzített (de idõvel változhat!)

73

A termelési függvény tulajdonságai 



Mikroszinten volt növekvõ hozadék és növekvõ határtermék, valamint negatív határtermék is Makroszinten csak csökkenõ hozadék van, de nincs negatív határtermék (egy üzemnél tud túl magas lenni az alkalmazotti létszám, egy gazdaság egészében viszont már nem) 74

A makroökonómiai termelési függvény

Y (GDP), mrd Ft

22.000

3,9

N, m fõ

75

Határtermék a makroökonómiában Jelentése:  Mennyivel változik (növekszik) a GDP, ha egy fõvel növekszik a foglalkoztatottak száma a gazdaságban MPN, Ft/fõ

5.600.000

3,9

N, m fõ

76

A munkakereslet származtatása a termelési függvénybõl 



Cél: most is a profitmaximum Nominálkategóriákkal:

P    P  Y  W  N  i  B  P  

Reálkategóriákkal:

W    Y    N  i  B P 

77

A munkakereslet származtatása a termelési függvénybõl   max, ha 0 N W    Y    N  i  B P 

 Y K , N  W   N N P

Y K , N  W  N P

W MP N   P

78

A munkakereslet származtatása a termelési függvénybõl - mintapélda

Y  KN

N  40.000 fõ , fix

Y K , N  200 100   N 2 N N W  P N

100

N

Y K , N  W  N P

D



10.000 W    P

2

79

A munkakereslet származtatása a termelési függvénybõl – mintapélda (folyt) Mekkora a foglalkoztatás és a munkanélküliek száma, ha a nominálbérek nagysága 5000 Ft, az árszínvonal nagysága 1000 egység, s a munkakínálat pedig 500 fõ?

N

D

10000     400 2 2 25 W   5000      P  1000  10.000

10000

Munkakereslet = 400, munkakínálat = 500, foglalkoztatás tehát 400 (mindig a kisebb érték) Munkanélküliek száma: 100 fõ

80

A munkakeresleti függvény alakja:

W/P

300

ND 3,9

N, m fõ

81

A munkakínálat TELJES NÉPESSÉG

MUNKAKÉPES KORÚ NÉPESSÉG

AKÍTV NÉPESSÉG

FOGLALKOZTATOTT

NEM MUNKAKÉPES KORÚ NÉPESSÉG

INAKTÍV NÉPESSÉG

MUNKANÉLKÜLI

KÉNYSZERÛ MUNKANÉLKÜLI

ÖNKÉNTES MUNKANÉLKÜLI 82

Munkapiaci mutatószámok 

Munkanélküliségi ráta  Munkanélküliek

/ aktívak  6-7% körül, EU-átlagnál jobb 

Aktivitási ráta  Aktívak

/ munkaképes korúak  53-54% körül, EU-nál rosszabb (de az egész EU is rossz adatot produkál) 83

Munkakínálat W/P

NS

NA

N 84

A munkapiaci egyensúly W/P

NS

N A - ND

Teljes munkanélküliség

NS - ND Kényszerû munkanélküliség

N A - NS Önkéntes munkanélküliség

(W/P)e

ND Ne

NA

N 85

A foglalkoztatási függvény



N f  min N , N W/P

D

S



A rövidebb oldal elve NS

ND N

86

A reálbér-függvény P (Ft/db)

Ha pl. a nominálbér (W) 150.000 Ft, akkor a reálbérfüggvény alakja:

W/P=150.000/P 1500

500

100

300

W/P (db)

87

A tökéletes munkapiac 

A piac mindig az egyensúly állapotában van, a reálbér mindig az egyensúlyi szintre áll be W/P

NS

ND

(W/P)e

P

N Nf = NA = NS

A nem tökéletes munkapiac 

A piac a reálbér nagyságától függõen kerül egyensúlyba

W/P

(W/P)e

P

NS

ND

N P1 Pe

P2

2. személyes konzultáció. Széchenyi István Egyetem

Recommend Documents