Horváth László- írrnak országgyűlési képviselő
,L/-
14 og9
1 .
FideszMagyar Polgári Szovetség Képviselőcsoportja Budapest
Tisztelt Képviselő Úr!
Az Ön által K/14099 . számon, „Mit tesz a Kormány a 11 . Rákóczi Ferenc által alapított, majd 300 éves Parádsasvári Üveggyár megmentéséért?" címmel hozzám intézett írásbeli kérdésre az alábbi tájékoztatást adom : A Parád Kristály Manufaktúra Rt . több évtizede export piacokon realizálja árbevételének közel 95%-át . Ezen belül is a dollár reláció (USA, Japán) kb.70°/a-ot képvisel . A forint és a dollár árfolyamának az elmúlt években tapasztalt kedvezőtlen alakulása a céget igen nehéz gazdasági helyzetbe kényszerítette . Jelentősen csökkent a jövedelmezőség, illetve az addigi - az ipari átlagnak megfelelő nyereségtartalom ugyanolyan teljesítmények mellett veszteségbe csapott át. További kedvezőtlen körülményt jelentett az európai és főként az amerikai piacokon tapasztalt elhúzódó recesszió is, melynek eredményeként a rendelésállomány visszaesett . A gazdálkodási nehézségek ellensúlyozására - a Heves Megyei Munkaügyi Központ ínformációja szerint - a társaságnál többirányú intézkedés történt (pl. : beruházás a hutai selejt minimálisra történő csökkentése érdekében, új kínálatként színes és mintás termékcsoportok gyártási feltételeinek megteremtése, belső kereskedelmi-, marketinges piacpolitikai rendszer átszervezése stb .), amelyek együttes eredményeként a piac csökkenése megállt . A 2000-ben még nyereséges, exportorientált vállalkozás az azt követő években megmutatkozó dollárgyengülés és az erre ráerősítő minimálbér-emelkedés hatására veszteségbe fordult át, s a pénzügyi követelményeknek már nem tudott tovább
Fax:
3 0 2- 13 73
2
megfelelni . 2004 . évben pedig már munkavállalói foglalkoztatását sem volt képes önerőből finanszírozni . A cég a munkavállalók foglalkoztatásának fenntartása érdekében 2004 . február 12-én a Heves Megyei Munkaügyi Központ felé 48,96 millió forintra vonatkozó munkahelymegőrzés támogatása iránti kérelemmel fordult . A Munkaügyi Központ - a kérelem alapján - a munkaerő-piaci válsághelyzetek kezelése és a foglalkoztatási feszültségek kialakulásának megakadályozása céljából nyújtható, forrás-kiegészítésre vonatkozó pályázatot nyújtott be a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumhoz, amelyet Burány Sándor úr, az akkori foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter kedvezően bírált el . Az FMM a megpályázott ősszeget vissza nem térítendő farmában biztosította a Parád Kristály Manufaktúra Rt . (PKM) egyre erősödő foglalkoztatási és likviditási nehézségeinek kezeléséhez, lehetQvé téve a 185 fő munkahelyét veszélyeztető leépítés elkerülését . A munkaadó írásos nyilatkozatával elfogadta azt a feltételt, mely szerint a támogatás 4 hónapon keresztül (2004 . május 1 . napjától 2004 . augusztus 31 . napjáig) történő folyósítása, továbbá annak leteltét követő további 10 hónap támogatás nélküli továbbfoglalkoztatás időtartama alatt a támogatással érintett 185 fő munkavállaló foglalkoztatását biztosítja . A munkaadó azt is vállalta, hogy folyamatos 14 hónapon keresztül történő foglalkoztatási kötelezettsége alatt az Rt . működésével összefüggő okból, munkaadó által kezdeményezett rendes felmondással munkaviszonyt nem szüntet meg . A munkaadó a támogatást nem egy összegben kapta meg, hanem az ide vonatkozó előírásoknak megfelelően, az érintett munkavállalók részére ténylegesen kifizetett munkabér és az azt terhelő járulékok megfizetésének igazolása alapján havi elszámolások keretében . A támogatás folyósítása időszakában a cég képes volt megőrizni a munkahelyeket . A támogatás lejárta után azonban nem javult a piaci helyzet, s a dollár értékének alakulása és a munkaerő-költségek további növekedése az Rt-t még rosszabb helyzetbe hozta . A munkaügyi központ napi kapcsolatban áll a cég vezetésével . A cégtől az alábbi jelzések érkeztek, amelyek egy része utalt az alapvető likviditási probléma további romlására : - 2004 augusztusa : a társaság tulajdonosi szerkezete megváltozott, 96%-ban állami kézbe került, miután az APV Rt . tulajdonában íévö Magyar Befektetési és Vagyonkezelö Rt . négy társaságot - közöttük az eladásra váró ST-GLASS öblösüveggyártó és Forgalmazó Rt .-t - vásárolt meg . Az ügylettől az azonos profilú parádsasvári és salgótarjáni cég tevékenységének . összehangolását, és ezáltal a termelési költségeik csökkenését és a gazdaságosság javulását várták ; 2005-re nullszaldóval, 2006-ra már pozitív eredménnyel . /A salgótarjáni üveggyár a munkaerő-piaci válságkezelő programból szintén támogatást kapott, 76 millió forint összegben ./
3
-
2004novembere : az Rt. képviselőjének szóbeli tájékoztatása szerint a cég megközelítőleg 300 millió Ft nagyságrendű adósságállománnyal rendelkezett; amelynek saját hatáskörében történő rendezésére nem láttak megoldást, s a közeljövőben meginduló felszámolási eljárás lefolytatását valószínűsítették . 2004. december: azt követően, hogy több hitelező felszámolást kezdeményezett a társaság ellen, leállt a termelés a parádsasvári manufaktúrában . A cégvezetés hangsúlyozta, hogy a tervek szerint csupán leállásról van szó, vagyis január 10-én újra kellene indítani a termelést . Tovább bonyolította a helyzetet a PKM-et is tulajdonló MBV Rt . privatizációja . Új tulajdonosa - a belföldi tulajdonú Saye Kft . azt a tájékoztatást adta, hogy nem célja a termelés végleges leállítása és az őzem bezárása . A vezetés reményét fejezte ki, hogy az új tulajdonos, bár kisebb létszámmal, de tovább működteti majd a gyárat . A tengerentúli exportra termelő cég nehézségeit immár három éve elsősorban a dollár alacsony árfolyama okozza . A PKM privatizációt követően távozó vezérigazgatója egy nyilatkozatában elmondta : amíg 5 millió dollárnyi árbevétel 2000-ben még 1,5 milliárd forintot ért, ma ugyanennyiért nem kapnak egymilliárd forintot sem . Ebben a helyzetben 2003-ban 1,1 milliárd forintos forgalom mellett már 120 millió forintnyi veszteség keletkezett a cég működése során, 2004-ben pedig egymilliárdos forgalommal és 200 millió forintos deficittel kellett számolniuk_ 2005 . január 5-én: felszámolási eljárás indult a fizetésképtelen PKM Rt . ellen . Az eljárást a PKM tulajdonosa, a Saye Kft . kezdeményezte azt követően, hogy a társaság mintegy 300 millió forint tartozást halmozott fel a szállítókkal, az adóhatósággal és a hitelező bankokkal szemben . A bíróság jogerős végzése szerint a Mátra Holding Rt . végzi a cég felszámolását . A kijelölt felszámolóbiztos első intézkedésként gondoskodott arról, hogy a társaság 346 dolgozója megkapja esedékes, 24 .345.335 Ft összegű elmaradt bérét . A pénz kifizetése január 17-én történt meg- a Bérgarancia Alap terhére. Tény, hogy 2004 . december 21 . óta a gyár áll . Az eredeti tervek szerint január 10-én kellett volna újraindítani a termelést, ám ennek csak január 27-re tudták megteremteni a feltételeit, ekkor is csak csökkentett üzemmel . Újraindult 2 kohó, ahol 50 embert foglalkoztatnak. Információim szerint a felszámolónak a 300 éves ipari kultúra megmentése a célja, ezért szakmai befektetőket keres . A folyamatban lévő felszámolási eljárás eredménye még nem ismert, és .személyre bontottan az esetlegesen leépítéssel érintett munkavállalói létszám sem került bejelentésre. A PKM Rt . felszámolása kapcsán kialakult foglalkoztatási gondok kezelését elősegítő feladatokról folyamatos a kommunikáció a Megyei Közgyűlés elnöke - aki a a térség
jun .
~ ~1
1
4
országgyűlési képviselője is -, a Megyei Munkaügyi Központ igazgatója, az érintett térség polgármesterei és társadalmi, valamint gazdasági szervezeteinek vezetői, továbbá a felszamolóbiztos közöttA tárgyalások során áttekintették a csoportos létszámleépítésre, a Bérgarancia Alapból nyújtható támogatásra vonatkozó jogi szabályozást, a következmények enyhítését szolgáló foglalkoztatáspolitikai eszközök körét, azok működési és igénybevételi lehetőségeit. A Megyei Munkaügyi Központ által eddig megtett intézkedésekről, valamint a létszámleépítésre vonatkozó írásos bejelentést követően - várható foglalkoztatási válsághelyzet kezelését segítő cselekvési programról az alábbiak szerint tájékoztatom :
•
•
•
Az Rt . további működésével kapcsolatos bizonytalanságok megismerését követően haladéktalanul áttekintették a térség aktuális munkaerő kereslet-kínálati viszonyai . Mozgósították azokat a munkáltatókat, amelyek potenciálisan nagyobb létszám felvételére képesek . A jelenleg ismert konkrét munkaerőigényekről a cég képviselői tájékoztatást kaptak . Az Egri Munkaügyi Kirendeltség folyamatos álláshely-feltáró tevékenysége révén hetente friss információkat biztosít a térség munkaerómintegy 600-700 felajánlható változásáról . /Legutóbb keresletének ./ munkalehetőség mutatkozott megyei szinten A Munkaügyi Központ felajánlotta, hogy igény esetén a gyár területén kihelyezett kirendeltséget hoz létre, ahol = naprakész információkat biztosít az aktuális állás és képzési lehetőségekről, s megfelelő munkahely esetén elvégzi a munkaerő közvetítését, a térség munkáltatóinak részvételével állásbörzést szervez, képzési és munkatanácsadással, álláskeresési technikák átadásával, segítséget nyújt a megfelelő munkahely és szakirány kiválasztásához, munkajogi kérdésekben jogi tanácsadást végez, információs fórumokat szervez képzési, vállalkozóvá válást, önfoglalkoztatást elősegítő pénzügyi támogatás lehetőségeiről . A helyi munkaügyi szervezet mindezeken túlmenően a gyár, illetve a dolgozói részéről felmerülő támogatási igényekre megfelelő pénzügyi keretet különít el a Munkaerőpiaca Alap foglalkoztatási alaprész megyei decentralizált keretéből, valamint felajánlotta a Foglalkoztatás és Információs Tanácsadó, továbbá az Álláskereső Klub szolgáltatásait is. A várhatóan nehezen elhelyezhető ügyfelek esetében személyre szabott együttműködési tervre lesz szükség . A létszámleépítések hátrányos következményeit enyhítheti az a támogatási lehetőség, amelynek keretében a munkaadó részére egymillió forint vissza nem térítendő támogatás nyújtható, amennyiben a létszámleépítéssel érintett munkavállalók munkába helyezését elősegítő bizottságot hoz létre, mely bizottság működéséhez legfeljebb 12 hónapra történhet a felhasználás .
~üFS t'sk~~ 4fi-
it
5
A Parád Kristály Manufaktúra Rt . csődjéhez vezető folyamatok utólagosan is azt igazolják, hogy az árfolyamkockázattal összefüggő exportőri veszteségek alapvetően nem a foglalkoztatási eszközrendszer keretein belül rendezhetőek, és a kompenzáció nem biztosítható pusztán ezen eszközök finanszírozását megalapozó források terhére . A cég vezetése ugyanis a tárcánk hatókörébe tartozó, megítélt támogatások segítségévei nem tudta a gyár rentábilis működését helyreállítani . A válsághelyzetet előidéző főbb okok továbbra sem hárultak el, de azokat sem a munkaadó, sem a kormány nem képes befolyásolni .
.,, Budapest, 2005 . február
t,1`
C
,, .
~,€Kt Rjü1 €#:€
UÉea J .
P C
: (`1`?iF4)
li .~l3~f ..[lLY
`' - f
lI".-~
.
