2. konzultáció. Göcs László őszi félév

2. konzultáció

Göcs László

2014-2015. őszi félév

 Fényerősség:candella. Ha egy 6X 105 m2 felületű testet 17000C –ra (platina dermedéspontja) hevítjük, akkor izzadni kezd, erősége 1cd (candella).  Fénysűrűség: stilb. Felületi fényesség egy megvilágított testnél. Mértékegysége 1sb (stilb).  Fényáram: lumen. Az a fénymennyiség, ami 1 cd fényerősség egységnyi térszögben időegység alatt. Mértékegysége 1lm(lumen) = 1cd x sr (steradian)  A megvilágítás erőssége: lux Ha 1 lm fényáram 1m2-nyi felületre esik merőlegesen. Mértékegysége: 1lx

 A fény színének hullámhossz szerinti változása: - 780nm fölött infravörös - 780 – 650 nm vörös - 640 – 590 nm narancs - 580 – 550 nm sárga - 530 – 490 nm zöld - 480 – 460 nm kék - 450 – 440 nm ibolya - 390 alatt ultraibolya

• Az összeadó színkeverés alapszínei a piros, a zöld és a kék, ezeket különböző arányban keverve minden színt megkaphatunk.

A szemünkbe vagy egyidejűleg, vagy igen gyors egymásutánban, vagy igen kicsi színes pontocskák formájában beérkező kék (blue) és vörös (red) színingereket lila (magenta) színűnek látjuk. A vörös (red) és zöld (green) szín additív keverékét sárga (yellow), a kék (blue) és zöld (green) szín additív keverékét cián (vagy másképpen türkíz, kékeszöld) színűnek látjuk. Ha vörös, zöld és kék szín jut egyidejűleg a szemünkbe, akkor fehér (white) színérzet jön létre.

A színes monitorok 16 millió színárnyalata a három alap-színből (vörös, zöld, kék) additív színkeverés útján alakul ki a szemünkben.

A kivonó színkeverés ideális alapszínei a magenta, sárga és a cián, de a színes nyomtatás fekete festéket is használ.

A szubtraktív színkeverés a szemünkön kívül, a fizikai valóságban történik. Ha például egy sárga (yellow) és egy kékeszöld (cyan) színes üveget vagy színes fóliát (színszűrőt) egymás mögé helyezünk, a rajtuk átbocsátott fényt zöld (green) színűnek látjuk. A lila (magenta) és a sárga (yellow) szín keveréke vörös (red) színűvé válik, míg a kékeszöld (cyan) és lila (magenta) szín keveréke kék (blue) lesz. Ha sárga, lila és kékeszöld színű színszűrőt rakunk egymás mögé, ezeken semmi fény nem megy át (fekete szín).

 Vetítővászon feladata

Minden vetítés elengedhetetlen kelléke. Megfelelően illeszkedik a vetítőhöz és a fényviszonyokhoz. Rendeltetése kettős: - A vetített információ megjelenítése a lehető legkisebb minőségromlás mellett - Optimális képminőség a környezet fényviszonyaihoz igazodva

Felépítés szerint lehet: - Állványos - Fali - Mennyezeti 

• Működtetés szerint lehet: - Kézi - Elektromos

Vászon méretének kiválasztása - Magassága legyen hatoda a vászon és az utolsó sor távolságának. - A vászon és az első sor távolsága legyen kb. kétszerese a vászon magasságának. - A hallgatóság távolsága a vászon szélességének négyszerese.

• Leggyakoribb képarányok -

1:1 írásvetítő 4:3 videóvetítés 3:2 diakép vetítés 16:9 szélesképes (mozi) vetítés

 Fényvisszaverő képesség (gain factor) Egy vászon hatásfokát leginkább ezzel a képességgel lehet meghatározni. Ez úgy tesszük, hogy a vászon fényvisszaverő képességét összehasonlítjuk a a fehér faléval. Minél magasabb ez az arányszám, következésképpen annál jobban szűkül a nézőszög. A megadott gain factor a vetítőfelület vetítési tengelyen mért fényvisszaverő képességének maximális hatásfokát mutatja. 1. A vetített kép szélessége 2. Ajánlott magasság 3. Min. távolság: 1,5x a vetített kép szélessége

4. Max. távolság: 6x a vetített kép szélessége 5. 500 –os nézőszög 6. Nézőszög 350 - 400

Vászontípusok D típus: diffúziv nagy nézőszögű felületek matt fehér felület, fényvisszaverés kb. 1.0x Optikai tulajdonságok: - Egyenletes fényvisszaverés Alkalmazási terület: - Ahol széles a nézőszög, a környező,szórt fény kontrollálható - Erősfényű vetítő alkalmazásakor - Árnyékos teremben - Kis képméretnél

 S típus: tükröző nagy fényvisszaverő képességű felületek Színezet felületek, fényvisszaverés kb. 2.0x Optikai tulajdonságok: - A vetített fénysugarak úgy verődnek vissza, mint egy tükörről (bemeneti szög = kimeneti szög) - A visszavert fény egy relatív szűkebb nézőszögben koncentrálódik, mely fényesebb képet eredményez Alkalmazási terület: - Ahol fontos a széles nézőszög és a nagy fényvisszaverő képesség - Alacsonyabb fényerejű vetítőknél - Olyan teremben, ahol nagy a környező fény - Nagyméretű vetített képnél - Mennyezeti vetítés

 R tipus: háttérvetítésű felületek Optikai tulajdonságok: - A vetített fény szélesebb,ill. keskenyebb szögben verődik vissza a vászon típusától függően. Alkalamzási terület: - kiállításokon, vásárokon, ahol a járókelők zavarnák a képet a vászon előtt haladva - Ha nem akarjuk, hogy a vetítő látszódjon - Ha nem akarjuk, hogy a vetítő üzemzaját hallani lehessen

 Katódsugárcsöves technológia, elsősorban videóképes alkalmazások megjelenítésére. A három katódsugárcső (piros, zöld, kék) egyidejűleg vetíti ki a képet a vászonra, a színkeverés a vásznon jön létre.



TFT technológia. Az egyetlen TFT panellel rendelkező vetítők a legalkalmasabbak a számítógépes alkalmazások bemutatására. Az élethű színmegjelenítés jellemzi, melyet az alábbi módszerrel valósítanak meg: A kijelző minden egyes pontja három színes tranzisztort tartalmaz. A gyorsan vezérelhető tranzisztorok a három alapszín - piros, zöld, kék valamelyikét engedi át változtatható ideig. A TFT vetítési rendszer legfőbb jellemzője, hogy a gyors mozgásokat is képes megjeleníteni.

 LCD technológia

Az LCD ( Liquid Crystal Display) kijelzőkben olyan folyadékkristály anyagokat használunk, amelyek az áthaladó polarizált fény polarizációs síkját elforgatják. A kijelző szendvics szerkezetű. Az eszköz két szélén elhelyezett egymásra merőleges polárszűrő alaphelyzetben nem engedi át a fényt, ha azonban a középen elhelyezett folyadék-kristályt elektromos térbe helyezzük molekulái rendeződnek, ekkor az áthaladó fény polarizációs síkját elforgatják, az eszköz átlátszóvá válik. Az LCD, mint az az előzőekből már kiderült, nem képes fénykibocsátásra. Az eszköz az információnak megfelelően a fényt vagy átengedi, vagy nem, illetve a ráeső fényt vagy visszaveri, vagy elnyeli. Ebből következik, hogy minden ilyen elven működő kijelzőnek fényforrásra van szüksége, ami vagy a kijelző mögött (transzmissziós LCD) vagy a kijelző előtt (reflexiós LCD) helyezik el.

 DMD/DLP technológia: egy félvezető chip-re integrált, több százezer mikroszkopikus nagyságú (az emberi haj vastagságának 1/1000-e), elektronikusan vezérelt mozgó tükrön alapuló technológia. Az új, elektronikus vezérlés lényege, hogy a visszavert fényt valamely tükörről vagy oldalra, vagy az optikai rendszerbe fókuszálja, amely létrehozza a képet. A három különálló, különböző színű kép a gyors mozgás következtében válik egyetlen valódi színes képpé. Tulajdonképpen rövid idő alatt három különböző színű kép képződik, melyek egyetlen színű képnek látszódnak. Erős és egyenletes fényerősség jellemzi ezt az új technológiát.

• A projektor, a számítástechnikában egy kimeneti eszköz. A számítógéptől egy kábelen videojelet kap, és az ennek megfelelő képet a lencséjén keresztül kivetíti egy külső felületre, például falra, vászonra stb. A videoprojektort elsősorban konferenciákon és előadásokon használják prezentációk bemutatására. Bár drága eszköz, használata terjed az iskolai oktatásban (kiváltva az írásvetítőket), sőt a „házimozikban” is. • A videoprojektorok fontos tulajdonsága a felbontás. Tipikus hordozható projektor felbontások és elnevezések: SVGA (800×600 pixel), XGA (1024×768 pixel), 720p (1280×720 pixel) és 1080p (1920×1080 pixel).

A videoprojektorok másik fontos tulajdonsága a fényerő, amit lumenben (röv. „lm”) mérnek. Az 1500 és 2500 lm közti fényerejű projektorok csak elsötétített szobában, kis felületre képesek jól látható képet vetíteni. 2500 és 4000 lm közti készülékkel homályos teremben közepes méretű felületre, 4000 lm felettivel pedig nagyméretű felületre lehet vetíteni olyan teremben, ahol világos van, nap besüt, vagy villannyal van világítva terem.

 Fényerő: 2000 ANSI lumen  Kontrasztarány 500:1  Felbontás: 1024X768  Súly: 1.7 kg  Izzó élettartama: 2000 óra  Vetítési távolság: 0, 8 - 13, 8 m

 Fény: 50LUMEN  Súly : 400g  Vetített kép átló: 38-152cm  Felbontás: 858X600

Az interaktív tábla olyan, az üzleti szférában és a pedagógiában is jól hasznosítható információs és kommunikációs technológiai (IKT) eszköz, amely egy szoftver segítségével kapcsolja össze a táblát úgy egy számítógéppel (és projektorral), hogy annak vezérlése a tábláról lehetséges lesz, szoftverében objektumokat tudunk mozgatni, illetve a táblára került tartalmak háttértárolóra menthetővé válnak

 Kalibrálás A projektor és a tábla összehangolására van először szükség. Ezt a folyamatot nevezzük kalibrálásnak. A táblát kétféleképpen lehet elhelyezni az iskolában: fixen rögzítetten, illetve mozgatható eszközként. Az első esetben, ha a projektor is rögzítet, akkor a kalibrálást egyszer kell végrehajtani, míg a többi esetben a mobilitás miatt minden alkalommal.  Capture A táblára írt adatok elmenthetőek. A táblán lévő adatok, vagy csak egy részük elmentése háttértárolóra a capture.  Lebegő eszköztár Ha a számítógép vezérlését szeretnénk a tábláról, mint bemeneti perifériáról megoldani, akkor általában ezt a tábla szélén lévő, vagy egy lebegő eszköztár segítségével és/vagy a tollak használatával tehetjük meg.

Saját kijelzős Projektoros Érintéssel vezérelhető Tollal vezérelhető Normál filces tábla átalakítása

Diavetítés előre illetve hátra léptetése Hangerő szabályzás Lézeres mutató 15 méteres hatótávolság Rezgő figyelmeztetés funkcióval ellátott LCD-kijelzős időzítő hatékony időbeosztást tesz lehetővé

TELEVÍZIÓ RENDSZEREK

 Az LCD (liquid crystal display), azaz a folyadékkristályos kijelző lelke egy folyadékristály réteg, melyen polarizált fény halad keresztül.

Előnyök  hogy helytakarékosak  elegáns megjelenésűek  Laposak  könnyűek és alacsony fogyasztásúak

Hátrányok  fekete-megjelenítése még most is gyenge  Oldalról vagy felülről nézve a kép elszíneződhet, jelentősen veszíthet kontrasztosságából.

 A plazma tv-k két üveglap között elhelyezkedő három alapszínű kamrából álló képpontok nemesgázkeverékkel feltöltve alkotják a képernyőt. Előnyök  nem vibrál, nem torzít  elegáns megjelenésűek, Laposak  akár 170 fokban is képes kitűnő képet nyújtani  sötét képeket sokkal nagyobb részletességgel produkálják  átlagidő, amennyiben megállapítják a gyártók a plazma élettartamát, az több mint 50.000 óra, ami több mint 2080 nap (ha 0-24 megy a tv)

Hátrány:  Világosabb kép megjelenítéséhez viszont szüksége van a nagyobb energia felhasználásra.  beégés veszély,  kisebb fényerő  magasabb ár

 A „LED”-es tévék LED diódákat használnak az LCD panel megvilágítására, ezért magas a kontrasztarányuk és kevesebb energiát fogyasztanak. Ennek eredménye a mély fekete szín és a fehér szín valódinak hat. Egy mondatban: plazma és hagyományos LCD előnyei ötvözése. Előnyök  kisebb fogyasztás az LCD-hez képest  világosban is élénk színek Hátrányok  drága

 3 dimenziós technológia, térben kijönek az események, jelenetek.

 Col (inch) –ben adják meg 1” = 2,54cm

24” = 60,96 == 60cm 40” = 102cm

4:3

16:9

A kontraszt arány annyit tesz, hogy mekkora a kép sötét és világos pontja között a maximális fényerőeltérés. Minél nagyobb ez az arányszám, annál jobb a kép .

 1.000.000:1  500.000:1  300.000:1

 van a HD, vagyis a 720p (1280x720), és a FullHD, az az 1080p (1920x1080), gyorsan egy fontos részlet: az 1080i annyit tesz, hogy váltotsoros, vagyis Interlaced felbontás, ennél egyszerre csak vagy a páratlan, vagy a páros sorokat rajzolja ki (tehát a való felbontás 1920x540 pixel, és két menetben fogja kirakni a valós kép egészét), ha valami valóban FullHD, akkor tudnia kell az 1080p felbontást!

COAX

RCA

VIDEO HANG BAL

HANG JOBB

SCART

RCA - SCART átalakító

HDMI

RGB (számítógép)

 Földi antenna

 Digitális földi sugárzás

 Műholdas

 Kábeles

 Kábeles (OPTIKAI) (1 kábelen Telefon+Internet+TV gyorsan)

CCD, CMOS A színes képszenzor (CCD és CMOS) egy színérzékelő réteggel van ellátva, így pixelenként egy alapszín érzékelésére képes. A teljes színskála érzékeléséhez a képérzékelők a szenzor felületén sakktáblaszerűen vannak elhelyezve. Egy pixel csak a vörös, kék vagy zöld alapszín árnyalatait érzékeli.

Eddig 1 pixel csak egy színt érzékelt, három pixel adott ki egy teljes színű képpontot, az X3 egy szenzorérzékelőnél, egy pixel képes a teljes spektrum érzékelésére. A technológia a szilícium azon tulajdonságán alapul, hogy a különböző színeknek megfelelő spektrumú fényt a szilícium különböző mélységekben nyeli el. A kék fény például a felszínhez közel nyelődik el, míg a vörös fény jut a legmélyebbre.

 A három érzékelős elrendezés a Foveonhoz hasonló eredményt ad, de annak a speciális szerkezete nélkül. A beérkező fényt itt egy prizmarendszer bontja le a három alapszínre. Ez a három, egyszínű kép külön érzékelőkre (CCD vagy CMOS) vetül. Ezeknek a képét a képfeldolgozó elektronika egyetlen színes képként rögzíti.

PAL: A Telefunken fejlesztette ki, színes TV rendszer, nálunk és 60 országban használják. Az európában terjedt el. A PAL szabványú sugárzott kép 625 sorból áll ( de csak 575 sor alkotja magát a képet). A maximális horizontális felbontás (egy sorra jutó képpontok száma) 768 pont. Másodpercenként sugárzott képek száma 25. SECAM (Séquentiel a Memoire) : Franciaországban és az egykori Szovjetunióban használják. A PAL rendszerrel megegyezően 625 soros képpel működik. Másodpercenként 50 félképpel dolgozik. Jellemzője, hogy csak minden második képsor színének információját tárolja el egy speciális tárolómédiumon, ami aztán hivatkozásként szolgál a köztük fekvő sorokra. A színekre vonatkozó információk „részlegesen

vándorolnak a memóriába”, mint azt a francia szó is elárulja.

 PAL-M: A PAL szabvány Brazíliában használt változata. Inkább az NTSC-re hasonlít, mivel 525 képsort  és másodpercenként 60 mezőt / 30 képkockát használ.  PAL-N: Franciaország, Argentína, Paraguay és Uruguay.  PAL-B: Belgium, Dánia, Finnország, Németország, Guinea, Hong Kong, India, Indonézia, Olaszország,  Malájzia, Hollandia, Norvégia, Portugália, Szingapúr, Spanyolország, Svédország, Svájc és Magyarország  PAL-D: Kína és Észak-Korea  PAL-G: Dánia, Finnország, Németország, Olaszország, Malájzia, Hollandia, Norvégia, Portugália,  Spanyolország, Svédország, Svájc és Magyarország  PAL-H: Belgium  PAL-I: Hong Kong és Nagy-Britannia

NTSC: National Television Society Comittee - az USA Nemzeti Televíziós Bizottsága, Az amerikai kontinensen és Japánban terjedt el. A rendszer 525 sorra (tehát kevesebbre, mint a PAL és a SECAM rendszer) bontja a képet, és másodpercenként 30 (29.27) képet vált (tehát többet, mint az említett két rendszer), 60 Hz mező frekvencia mellett; az átvitelhez 6 MHz-es analóg csatornára van szükség.

 A VHS (Video Home System) 1976-óta létező mozgókép-felvétel és-lejátszási technológiára vonatkozó szabvány, videokazettát kezelő készülékek számára. A japán JVC cég fejlesztése, ez a szabvány vált általánossá az otthoni felhasználók között az 1980-as évektől kezdve. Lejátszási/felvételi sebesség SP üzemmódban: PAL rendszerben 2,339 cm/s, NTSC rendszerben 3,335 cm/s. Szalagszélesség: 12,70 mm (½ inch). Jelátvitel: 3...3,5 MHz. Vízszintes képfelbontás: jobb mint 240 sor. Függőleges képfelbontás: PAL rendszerben 576 sor, NTSC rendszerben 486 sor. Frekvencia-átvitel: állófejjel: 100-9000 Hz +-3dB; forgófejjel: 20-20000 Hz +1dB (jel-zaj arány: 49dB, ill. 91 dB)

A VHS egyéb változatai:  VHS-C (camcorderek számára kifejlesztett kisebb méretű kazetta)  S-VHS (Super VHS), melyet 1987-ben vezettek be, nagyobb képfelbontású mint a sima VHS.  S-VHS-C (a VHS-C super VHS változata)  D-VHS (digitális) VHS-C DVHS

S-VHS

 A DV szabvány szerint a digitális adatfolyam (kép+PCM hang) rögzítése szalagra, kazettára kerül. A DV formátum másodpercenként 25 Mbit adatot jelent, ugyanakkor létezik egy jobb minőségű verziója, amely 50 Mbit másodpercenkénti kapacitással tárolja az anyagot.

 Fizikai megvalósítás szerint DV-ről, illetve Digital8-ról beszélhetünk. a Digital8 rendszer teljesen egyenértékű a DV rendszerrel, ez a Sony saját fejlesztése, 8 mm-es kazettára rögzíthetünk vele képet és hangot.

 A tárolt felbontás PAL rendszerben 720×576, illetve NTSC esetén 720×480 pixel méretű.

 A DVD (a Digital Video vagy Versatile Disc rövidítése) egy nagy kapacitású optikai tároló, amely leginkább mozgókép és jó minőségű hang, valamint adat tárolására használatos. Méreteit tekintve általában akkora, mint a CD, vagyis 120 mm átmérőjű. Ritka ugyan, de léteznek a Mini–CD-hez hasonlóan Mini–DVD lemezek, 80 mm-es átmérővel.

CD

DVD

az AUDIO_TS könyvtárnak CSAK audio DVD esetén van tartalma, film esetén üres szokott lenni.

vts_01_1.vob vts_01_1.ifo vts_01_1.bup video_ts.ifo video_ts.bup

Video Transport Stream (VOB = Video Objects) Navigációs információk (IFO = Information) Navigációs információk backup (BUP = Backup) Másodlagos navigációs információk Másodlagos navigációs infrormációk backup

VOB file-ba sokminden van belezsúfolva. Ezek közül a legfontosabb az Mpeg-2 video és az AC3 (vagy MP2/PCM) audio. A VOB file többféle audiosávot tartalmazhat, mint pl. angol, német, francia, csak a zene, a rendező kommentárja, stb. . Tartalmazza a feliratokat is, mégpedig a film képe fölé vetíthető képekként (tehát nem szövegként) kódolva. A film neve: Vts_01_x..x A Vts_02_x file-ok nem a fő film részei.

A VOB file-okat valamiféle lejátszási információ nélkül lehetetlenség lenne lejátszani. Többféle nyelvű hang egyszerre, együtt látható feliratok, ismétlődő jelenetek, stb... Ha pedig elértük az első VOB végét, a lejátszás megállna mert nem tudná, hogy hol folytassa. Ezt az információt az IFO file-ok tartalmazzák. Mindegyik IFO file egy "playlist"-et tartalmaz, ami közli a lejátszóval, hogy bizonyos beállításokra melyik hangsávot játsza le, melyik feliratot mutassa, vagy melyik jelenetet játsza le. A fő filmhez tartozó IFO file neve: Vts_01_0.ifo A Vts_02_0.ifo valószínűleg az különleges extrákat, a Vts_03_0.ifo pedig az előzetest nyitja majd meg.

2 féle üzemmód: -Felvétel (CAMERA)

- Lejátszás (VCR,VTR)

Kamera fő részei: - Vezérlő (Power,Camera, VCR) - Optika (manuál fokusz, zoom) - Akkumulátor - Zoom (lassú, gyors) - Kijelző (forgatható, érintős) - Adathordozó tároló (DV, DVD, HDD) - Kimenetei csatlakozók (Video,IEE1394, USB, HDMI) Mikrofon (sztereo, puska…)

- Állványfoglalat - Vakutartó (reflektorozás)

puskamikrofon

rádiós mikrofon

Vaku lámpa

Előtét lencsék

Ha valakit körbe kell vágni és a hátteret kicserélni mögötte, akkor ne kézzel kelljen minden kockát kivagdosni. Egy okos kis algoritmus megvizsgálja a képet, és ahol kék pontot talál, azt kicseréli a háttér megfelelő pontjaira.

2D bluebox. Ennél a "trükk"-nél az a nagy probléma, hogy a háttér és az előtér két rétege köszönőviszonyban sincs egymással, így ha egy otthoni reflektoros megvilágítással készített blubox felvétel mögé napsütötte hátteret rakunk, rossz lesz a végeredmény. Mindezen túl a 2D-s blueboxnál nincsenek "áthidaló" pixelek. Vagyis amelyik képpont egy picit kék, az nem picit, hanem teljesen átlátszó lesz. Így a szereplők körvonala éles lesz.

3D bluebox. Körvonalak, fények szépek, lesznek árnyékok, sőt még lehetnek benne kameramozgások is! Legtöbbször egy fekete-fehér maszkot kell nyernünk a lyukasztandó képeinkről

Az elektronika térhódítása a prezentáció területén is általánossá vált, az oktatásban éppúgy mint az üzleti felhasználás területén. Ez tette szükségszerűvé az analóg formában rendelkezésünkre álló prezentációs anyagok (könyvek, nyomtatványok, stb) direkt megjeleníthetőségét. Projektorhoz, televízióhoz, vagy számítógéphez kapcsolva jeleníthetjük meg kisebb tárgyainkat, könyveinket, vagy régi írásvetítő fóliasorozatainkat.

 A webkamera internetkapcsolattal rendelkező számítógépekhez kapcsolt kamera, melynek képét más internetezők is nézhetik. A webkamerákat el lehet helyezni nyilvános helyen (pl. egy város főterén) és a saját dolgozószobánkban is. Képminősége jóval alacsonyabb, mint egy digitális kamerának, hiszen a hazánkban elterjedt sávszélességen a képátvitel nehézkes dolog.  Manapság leggyakoribb az 1,3MP-es webkamerák. Ezek képe már elfogadható és megtudják oldani a 25 frame/sec képfrissítést is, mely szaggatásmentes képmegjelenítést biztosít.

Panelkamera

Gomblyuk kamera

Cserélhető objektívesek Kültéri,beltéri FF/ Színes

Kültéri kameraház

Tartószerkezet

Összekötő kábel, csatlakozók

Digitális rögzítő

LEMEZ LEZÁRÁSA !!!

 Miért van szükség megvilágításra? - Időbe kerül az összeállítása, - hőt termel, - nagy berendezéseket igényel, - CCD kamerák számára a természetes fény legtöbbször elegendő. Persze azért néha szükség lehet rá, különösen belső terekben, néha kint is, de van amikor tényleg felesleges. A helyzettől függ, hogy mennyi időt érdemes szánni a fényre a jobb kép, vagy esetleg művészi célok megvalósításának az érdekében. A TV kép két dimenziós, de a megfelelően használt fény a harmadik dimenziót is elénk varázsolhatja, amitől könnyebben élvezhető, befogadható lesz felvételünk.

Erős megvilágítás

Nem lehet vitás, hogy az kemény fény helyes használata a jó megvilágítás kulcsa. Éles, jó megformált kép nyerhető a segítségével. A legtöbb tárgy matt és unalmas lesz lágy gyenge fényben. Előnyök - éles, tiszta képet ad - az alakok, kontúrok és felszínek jól definiálttá válnak, - felszíni minták is jól kivehetők - keletkező árnyékok valami olyat is megmutathatnak, ami nincs is a képen, (például stúdióban egy házsort megvilágítva, két házsor benyomását kelthetjük) Egy földön vagy falon levő árnyék ablak jelenlétére utal. - árnyék nagyobbá teszi a képet és nagyobb teret érzékeltet - Lehetőség van a fényforrások takarására, különböző alakzatok létrehozására. - Tükrökkel és lencsékkel párhuzamos fénysugarakat lehet létrehozni speciális effektusok számára.

Hátrányok Azonban mindig tudni kell, hogy mikor kell kemény fényt alkalmazni is mikor nem kell. - Ha ránézünk a kemény megvilágításban készült képre, kontrasztokat, nehezen megfogható képet látunk. - A kép krétarajznak tűnik, különösen akkor, ha a fény elölről vagy oldalról érkezik. - Egyenesen a kamera felől érkező fény esetén a tárgy teljesen sík lesz, mert az összes árnyék az objektum mögé esik. - Minden egyes felhasznált fényforrás megteremti a saját árnyékát. - Hat reflektor hat árnyékot eredményez, vagyis többszörös megvilágítás esetén nem akart, nem oda tartozó árnyékok születhetnek, amik a nézőt is megzavarhatják. Ha megfelelő módon használjuk a kemény fényt, dinamikus és hatékony megvilágítást eredményez.

Lágy megvilágítás

Leggyakrabban arra használják, hogy gyengítse a kemény fény éles kontrasztjait, de magában is használható. Néhány finom, érdekes benyomást keltő hatás csak ilyen fénnyel hozható létre. Előnyök - A lágy fény gyakran alap megvilágításként vagy derítő fényként használatos. - egy kiterjedt fénymennyiség, amely a kép minden részét befolyásolja - minimális kontrasztok létrehozásával - a részleteket kiemeli az árnyékból - deríti az erős fény árnyékait új árnyékok létrehozása nélkül - láthatóvá teszi az addig takart dolgokat - a fő fényforrás fényét mindig kiegészítik derítő fénnyel - ha lágy megvilágítást használunk fő fényforrásként, megfelelően elhelyezve, az árnyékok elmosódottak lesznek

Hátrányok - rosszul használva viszont minden részletet előhoz, és unalmassá, egysíkúvá teszi a képet. - ha túl közel hozzuk a fényforrást a kamerához, a tárgyak megvilágítása összezavarodik, a minták és kontúrok elvesznek. - a lágy fény nagyon szétterjed, és nem korlátozható egy területre. - nehéz az ilyen fényt szabályozni paravánokkal, négerrel /fekete lemez/ zászlókkal - a kemény fénnyel ellentétben hamar szétszóródik, ha a tárgy és a fényforrás közötti távolság megnő. Ez azt jelenti, hogy bár két tárgy legtöbbször ugyanazon fő fényforrásból van megvilágítva, a lágy fényt különböző helyről kell szolgáltatni - a lágy megvilágítás könnyen okozhat sík, karakter nélküli képeket, különösen, ha különböző irányokból jön, vagyis nehezen használható fő megvilágításként.

A megvilágítás iránya

A megvilágítás hatása nagyban függ attól, hogy milyen irányból alkalmazzuk. Szerencsére könnyen meghatározható, hogy az egyes megvilágítási irányok hogyan befolyásolják a képet. Három alapvető megvilágítási irány létezik - elölről - oldalról - hátulról

mindegyiknél megvan a saját jellegzetes karakterisztikája.

Három pontos megvilágítás

A legegyszerűbb, de egyben legteljesebb módja egy tárgy, személy vagy csoport megvilágításának a három pontos elv alkalmazása. Majdnem minden három dimenziós tárgy esetén alkalmazható. Alapjában véve fő, kitöltő és hátsó fényforrásból áll. A helyzettől és a művészi igényektől függ, hogy mind a három fényforrást használjuk, vagy nem. Díszítő, ellenfény

Derítőfény

Főfényforrás

A fő fényforrás (reflektor) a legerősebb, - ez határozza meg a megvilágítási irányt - ez adja a legfontosabb árnyékokat is, - a legmegfelelőbb elhelyezése a filmezett tárgytól. Soha ne használjunk két reflektort, mert azok semlegesíthetik egymást, vagy versenyezni kezdenek, két árnyék keletkezik, és elrontják a képet.

Főfényforrás

A következő fényforrás a derítő fény. - A fő reflektor árnyékainak lágyítására használják. Ez nem jelenti az egész árnyék elmosását, hiszen akkor lerombolnánk mindazt, amit a reflektorral elértünk. - A derítés mindig a másodhegedűs szerepét tölti be, soha nem lehet meghatározó, - akár helyettesíthető is egy visszaverő ernyővel, egy falról vagy mennyezetről visszaverődő fénnyel, de figyelni kell, amennyibe a fal, vagy a plafon nem fehér, a visszavert fény sem lesz az.

Derítőfény

A harmadik fényforrás a díszítő, ellen fény, ami szintén erős fényt jelent. - A tárgyak kontúrjainak láthatóvá tételére - a mélység illúziójának keltésére használják. - Képes a tárgy és a háttér elválasztására. - Általános gyakorlat, hogy a fő és a díszítő fényforrást a tárgy ugyanazon oldalára helyezik. Díszítő, ellenfény

Fényforrások elhelyezkedése A fényforrás helyének gyors kijelölése az felhasználásával lehetséges. Az egyes fényforrások megadása a vízszintes koordináták megadásával történhet. A gyakorlatban egyszerűbb órákban és nem helyzetet. Mindamellett lehetséges fokokban órán egy óra 30 fokot jelent.

óra számlapjának a és függőleges irányú fokokba megadni a is számolni, ekkor az

Mivel az arc megvilágítása a legbonyolultabb feladat, kísérletezzük ki azokat!

A fő fényforrás helye A stúdióban a fő fényforrás a nap fényét helyettesíti. Reggel és estefelé a nap alacsonyan van, így ebben az esetben a stúdióban is ezt kell alkalmaznunk. Más esetben a nap magasan áll, és semleges fény ad. Ennek megfelelően a reflektor helyzete 10 és 2 óra között lesz, de mivel elölről akarjuk megvilágítani a személyt, a 2 óra lesz a megfelelő. Ha felfelé mozgatjuk a fényforrást, az orr alatti árnyék növekedni fog, lefelé mozgatva csökkenni. Az árnyék gondot okozhat, ha a személy kalapot visel, mert a kalap karimája beárnyékolhatja a szemeket. Drámai helyzetben ez megfelelő lehet, egyébként viszont alacsonyabbra kell helyezni a fényforrást, vagy jól elhelyezett kitöltő fényt kell alkalmazni. A fő fényforrás vízszintes helyzetét az arc határozza meg. Egyesek a jobb oldalukat, mások a balt tartják szebbnek. Akárhogy is van, a reflektort valahova 4 és 8 óra közé kell helyezni, ellenkező esetben az árnyékok, különösen az amelyik az orról az arcra esik, egyre nagyobbak lesznek. Segítséget adhat az elhelyezésben, ha már van a szobában valamilyen fényforrás (ablak, asztali lámpa). A fő fényforrás legmegfelelőbb elhelyezését az egyes irányokban elsősorban az egyéni ízlés, és a filmezett objektum határozza meg.

A fő fény függőleges elhelyezése A fő fény vízszintes elhelyezése

A derítő fényforrás helyzete A derítő fényforrás feladata az, hogy lágyítsa a fő fényforrás árnyékait. Mindenekelőtt az orr árnyékát, de magasan elhelyezett fények esetén a szemek, különösen mélyen ülő szemek árnyékolásán is változtatni kell. A fő fénnyel ellentétes oldalon és szemmagasságban kell elhelyezni a derítő fényt.

Ha a megvilágított személy szemüveges, a fény tükröződni fog a szemüvegben, ami nem baj egészen addig, amíg az nem a szem középpontjában tükröződik. Az ilyen visszaverődésekre egyébként is ügyelni kell, mert a stúdióban körbe mozgó kamerákban problémákat okozhat. Ezért általában a derítő fényforrásokat valamivel magasabbra helyezik, vagy megoldás lehet a fényforrás felerősítése a kamerára. Vigyázni kell arra is, hogy a derítő fény nehogy túl erős legyen, hagyjon egy kis árnyékot az arcon, mert egyébkény elvesztjük a harmadik dimenzió látszatát.

A Díszítő, ellenfény helyzete A díszítő fény elhelyezése nem olyan kritikus, mint az előbbi kettőé. Tapasztalati szabály, hogy a fő fényforrással azonos oldalon helyezzük el, így a két fényforrás együtt határozza meg a megvilágítás arányát. A magasság ismét az aktuális felvételtől függ. Távoli felvételeknél ajánlatos kissé magasabbra helyezni, hogy ne világítson bele a kamerába. Ez a hatás csökkenthető a ellen fényen, vagy magán a kamerán alkalmazott takaró lemezekkel. Szükség esetén több hátsó fényforrás is alkalmazható a derítő fényhez hasonlóan, de legtöbbször elegendő egy.

Két vagy több személy megvilágítása Két ember vagy több ember megvilágítása esetén természetesen hat vagy több fényforrás is használható, de ezek megnövelik az árnyékok számát, és tíz személynél már harminc fényforrásra lenne szükség! A megoldás szerencsére egyszerű. Egyetlen csoportnak tekinthető több ember is és így elegendő az előbb leírt három fény alkalmazása. Például két szemben ülő ember, az ismert interjú pozícióban, megvilágítható két háttérfénnyel és egy gyengébb fényforrással elölről. A háttérfények váltakozva szerepelnek valóban háttérfényként és fő fényforrásként a másik fél számára. Ha az emberek mozognak a stúdióban, több helyet is meg kell világítani. Minden egyes helyszín számára összeállítható egy hárompontos fényforrás. Annak érdekében, hogy ne legyen túl sok fény sehol, ne ijedjünk meg sötét pontoktól, ez természetes.

Totál (egészalakos) felvétel

Az alak teljesen a képben van.

Szekond (félalakos) felvétel Az alak fele van a képben.

Félközeli (szűk szekond) felvétel Az alak harmada van a képben.

Közeli (premier plan) felvétel Az alak negyede van a képben.

ALSÓ KAMERAÁLLÁS. A kamera alul helyezkedik el, és felfelé néz. A képen levő személy tekintélyt kap.

FELSŐ KAMERAÁLLÁS.

A kamera magasan van, és lefelé néz. Az alak gyengébbnek, kisebb tekintélyűnek tűnik.

EGYSZEMÉLYES FELVÉTEL Mindössze egy ember van a képen.

KETTŐS FELVÉTEL Két ember van a képen.

HÁRMAS FELVÉTEL Három ember a képen.

SVENK felvétel. Balról jobbra, vagy jobbról balra mozgatással. J-B SVENK – jobbra B-J SVENK. – balra

A kamera függőleges mozgása. FELSVENK felfelé mozgás,

LESVENK lefelé mozgás.

A kamera függőleges mozgása fel vagy le. Ebben az esetben a döntéssel ellentétben az egész kamera mozog. Nem lehetséges a normál állvánnyal megvalósítani. /KRÁN/

FÁHRT BE: A kamera a jelenet felé mozog FÁHRT KI: A kamera a jelenettől távolodik A perspektíva egyik esetben sem változik.

RÁVARIÓ /ZOOM BE/: A látószög szűkítése. ELVARIÓ /ZOOM KI/: A látószög szélesítése. A perspektíva mindkét esetben megváltozik.

FÁHRT JOBBRA BALRA /Crabbing/: A kamera kocsi balra vagy jobbra mozog.

ÁTLÓS /DIAGONÁL/ FELVÉTEL Például kettős-átlós felvétel

ANSNIT /VÁLL FELETTI FELVÉTEL/ (Hasonló az előzőhöz, de az egyik váll nem látható)

KAPCSOLÓDÓ FELVÉTELEK Például kapcsolódó váll feletti felvétel. Két felvevőkamera, egymás tükörképei, egyforma magasságban, egyforma távolságra a tárgytól, egyforma szögben és egyforma perspektívával.

KÉPZELETBELI VONAL /TENGELY/

Két vagy több személy vagy tárgy közötti elképzelt vonal. A kameráknak a vonal ugyanazon felén kell állnia, mert egyébként a képváltásoknál úgy tűnik, mintha helyet cserélnének a kép szereplői

VIDEÓ linkek: http://www.youtube.com/watch?feature=player_detailpage&v=Cx8mOdeDQRY#t=22s http://www.youtube.com/watch?v=Z5kVB9tnImw http://www.youtube.com/watch?v=imq5w5JKJJo http://www.youtube.com/watch?v=L6WJJAmefkw http://www.youtube.com/watch?v=9SDuQFp15ig

green box: http://www.youtube.com/watch?v=mCXE9cNzcgI matrix effect: http://www.youtube.com/watch?v=bKEcElcTUMk http://www.youtube.com/watch?v=3HwsR36yiPw http://www.youtube.com/watch?v=HkdPVbgmmPY

dslr: http://www.youtube.com/watch?v=w8BzeZEGEYY slow: http://www.youtube.com/watch?v=zcWxAfl0okE