2. KONCEPCIÓ 2.1 SWOT analízis Erősségek
Gyengeségek Gerecse
A település népessége csökkenő tendenciát mutat
Jó állapotú, vonzó vízparti természeti környezet, tagolt vízparti zóna jellemzi
A fejletlen helyi gazdaság – alacsony a KKV-k aránya
A település elérhetősége jó (M1 autópálya közelsége)
Gyenge a helyi foglalkoztatottság – jelentős arányú az ingázás
Jelentős turisztikai vonatkozású infrastrukturális fejlesztések zajlottak le
Jelenleg nem engedélyezett a Dunán keresztül történő közvetlen határátlépés
Sokoldalú a programkínálat
A településen forgalmas út halad keresztül, erős a tranzitforgalom
A település a Duna-part találkozásánál helyezkedik el
és
potenciális
turisztikai
Szennyező hatású ipari tevékenység és ipari örökség hiánya A bortermeléshez nélkülözhetetlen domborzati és klimatikus adottságok
Hiányos, és megújítandó a belső úthálózat A település híján van vonzó építési telkeknek
kitűnő
Két jelentősebb és több kisebb környezeti sebhely van a településen
Sikeresen működő, nemzetközi hírű borászati vállalkozás
Kevéssé hatékony településmarketing Elégtelen mikro-térségi és kistérségi összefogás
Borászati és gasztronómiai hagyományok Középfokú szakképzést (is) biztosító intézmény léte Jó felkészültségű helyi szakemberek
Lehetőségek
Veszélyek
A Dunán nemzetközi turistahajók közlekednek
A globális klimatikus változások szélsőségessé válhat a Duna vízjárása
A 10-es út elkerülő szakaszának megépítését több térségi település is szorgalmazza
A Hilltop Neszmély településtől
Borászat
miatt
izolálódik
a
Csökken a külföldi turisták Magyarország iránti érdeklődése A romló életszínvonallal forgalom csökken
1
a
belföldi
turista
2.2 A fejlesztési program horizontális elvei 1. Gazdasági versenyképesség és foglakoztatás elősegítése – Lisszaboni elvek Neszmély gazdaságának versenyképessége elsősorban annak környezeti értékeire alapozott turisztikai vonzerejének növelésére alapozva képzelhető el. Fontos, hogy Neszmély helyi gazdasága egy komolyabb befektetésekkel megalapozott minőségorientált fenntartható pályára álljon és bizonyos fokú sokoldalúságot megteremtve hazai és nemzetközi szinten is fokozza versenyképességét. A településen a foglalkoztatás elsődleges kérdése, hogy a helyi foglalkoztatás mennyiben szorul továbbra is háttérbe, avagy sikerül-e minél több helyi vállalkozót úgy bevonni a helyi gazdaság vérkeringésébe, hogy azok minél több helyi munkaerőt kössenek le. 2. Partnerség A partnerség és hálózatépítés a települések, azok lakossága, az érintett intézmények valamint gazdasági szervezetek és hatóságok kapcsolatainak létrehozását és azok élénkítését jelenti. A programban foglalt közép- és hosszú távú településfejlesztésre vonatkozó elképzelések megvalósítása az érintettek összehangolt önkéntes és felelős részvételével zajlik. Neszmély esetében a partnerség kulcsfontosságú eleme a település hosszútávú fejlődésének. Mindazok az elsősorban turisztikai vonatkozású fejlesztések, amelyeket terveiben szerepeltet a település csak települési régiós és szervezeti partnerein keresztül képes igazán érvényesülni. A fő partnerségi „irány” mindenképpen a kis- és mikrotérségi kapcsolatok felélénkítése. 3. Működési, pénzügyi és környezeti fenntarthatóság – Göteborgi elvek A tervezési dokumentumban feltűntetett intézkedések és tevékenységek projektekben megjelenő megvalósításának feltétele, hogy azok a komplex fenntarthatóság alapfeltételeinek megfeleljenek. Ennek érdekében az egyes intézkedéseket, tevékenységeket és projekteket fejlesztési tervekkel, illetve megvalósíthatósági tanulmányokkal és hatásvizsgálatokkal kell alátámasztani. A fejlesztések fenntarthatósági szempontjai közül a környezeti aspektus komoly jelentőséget képvisel Neszmély településen és annak közvetlen és tágabb környezetében is. A természeti környezet olyan fejleszthető adottsága a településnek, amely potenciálisan hozzájárul a hely gazdaság fenntartható fejlesztéséhez. Amíg az egészséges életfeltételek biztosítása, azaz az élhető környezet kialakítása és fenntartása elsősorban konkrét településfejlesztési programok megvalósításával biztosítható, addig a környezet és természetvédelmi szempontok érvényesülése horizontális programelem. A mindenkori vezetők felelőssége, hogy a meghozott döntések, a támogatott beruházások, kiadott engedélyek kapcsán mérlegeljék azok természeti és települési környezetre gyakorolt hatásait, vagy akár az általuk irányított szervezet működésében érvényesítsék ezeket az elveket. 4. Esélyegyenlőség A programalkotás fontos tervezési kérdése, hogy a stratégiában megvalósításra javasolt tevékenységek végrehajtása miként járul hozzá a különféle társadalmi csoportok érdekeinek érvényre juttatásához, a megvalósuló létesítmények, szolgáltatások, lehetőségek hozzáférhetőségének biztosításához. Alapkérdés, hogy a település minden lakosa egyforma eséllyel érje el a különböző szolgáltatásokat, tehát kortól, nemtől, egészségi állapottól függetlenül részesüljön azokból, elősegítve ezzel a hátrányos helyzetű csoportok (pl. roma népesség, fogyatékkal élők) integrációját másrészt pedig, hogy a különböző szolgáltatások elérése fizikailag is biztosított legyen mindenki számára bármely részén él a településnek.
2
5. Helyi demokrácia erősítése A helyi demokrácia erősödése a döntéshozatalban és a döntésvégrehajtásban is feltételezi a lehető legszélesebb körű társadalmi részvételt. Ismert, hogy jelenleg Magyarországon a társadalmi részvétel intenzitása messze elmarad a lehetőségektől és nagyrészt az erősebb, országos hálózattal rendelkező civil szerveződések tevékenységében nyilvánul meg. Az elmúlt 15 esztendőben a civil szféra professzionalizálódásának vagyunk tanúi országos szinten, ugyanakkor ezen folyamat látványos erősítésére van szükség a kisebb közösségek esetében. A civil szféra által végzett közösségfejlesztés erősíti az állampolgárok terület- és településfejlesztésben betöltött lehetséges szerepének megerősödését.
3
2.3 Jövőkép – Célrendszer
4
Neszmély település hosszútávú jövőképe és fejlesztésének stratégiai céljai: Neszmély növekvő népességszámú, határon átnyúló jelentőséggel bíró, dinamikus település, amely vonzó természeti környezetéből és a magas színvonalú települési és turisztikai infrastruktúrájából és szolgáltatásaiból eredően kiemelt lakóhelyi és turisztikai célpont, valamint ideális vállalkozói környezet. A jövőkép teljesülése szempontjából két kiemelt stratégiai cél fogalmazható meg, az egyik a település népességmegtartó és népességvonzó képességének javítása a másik pedig a helyi gazdasági potenciál jobb kihasználása, ami elsősorban a turisztikai jellegű és annak hátterét biztosító tevékenységek fejlesztésén keresztül nyilvánul meg. Gyakorlatilag a második cél az első alá rendelhető, hiszen a helyi gazdaság erősítése a helyi vállalkozók prosperálása közvetve hozzájárul a település vonzerejének erősödéséhez. Neszmélyt a városból történő népesség kiáramlás – dezurbanizáció v. szuburbanizáció – folyamata nem érintette érzékelhetően az elmúlt másfél évtizedben. A település lakosságának
lassú,
de
folyamatos
csökkenése
veszélyezteti
azon
intézmények
fenntartását, amelyek nélkülözhetetlenek a település napi működése szempontjából. A település középtávú fejlesztési célja, hogy megálljon a tartós népességfogyás és hosszú távon a lakónépessége 2000 fő fölé emelkedjen. Ennek érdekében cél a volt zártkerti területeken a szigorú szabályozási feltételek mellett történő fejlesztések lehetőségének biztosítása. Ez a létszámnövekedés a nyári időszakban megvalósul azaz a településen a lakosság mellet kb. 5-600 fő tartózkodik huzamosabb ideig a hétvégi házakban. A település lakosságát ellátó intézményeknek tehát valójában az állandó népességnél jóval több emberről kell gondoskodnia. Ennek alátámasztására olyan részcéloknak kell teljesülniük, amelyek a település vonzó lakhellyé válását támogatja. Az életfeltételek javítása a helyi intézményi (alap és emeltszintű intézményi szolgáltatások), infrastrukturális fejlesztések (csatorna és belső úthálózat) valamint a vonzó építési területek kialakítása. A település népességvonzó képességével egyenrangú stratégiai cél a helyi gazdaság fejlesztése, a településen élők és vállalkozásaik prosperitása érdekében. A település legfőbb gazdasági vonatkozású adottsága elsősorban turisztikai jellegű fejlesztéseket igazol. Ugyanakkor cél a település lakosságának több lábon állása, emiatt fontos a kisebb helyi termelő vállalkozások életképességének segítése. Cél, hogy a település fő adottságát jelentő természeti környezetet fenntartható módon hasznosítsa a település elsősorban turisztikai és rekreációs vonzerők fejlesztésével. Cél és a fejlesztések egyik eszköze is egyben, hogy Neszmély és lakosainak kapcsolati hálója tovább bővüljön hazai és nemzetközi, illetve egyéni és közösségi szinten. 5
2.4 Cél-prioritás mátrix
6
2.5 Koncepció – a prioritások részletezése 2.5.1. I. Prioritás: A helyi gazdasági potenciál fejlesztése a helyi foglalkoztatás bővítése A napjainkat jellemző települések közötti verseny tétje, hogy melyik település képes minél erősebb helyi potenciálra alapozott gazdasági hátteret teremteni és ezzel együtt minél erősebb népességmegtartó és vonzó képességet produkálni. Neszmély
hagyományosan
sohasem
volt
ipari
jellegű
központ,
helyi
gazdasági
potenciáljának fejlesztése nem valamilyen természeti erőforrás feldolgozásán és termékké fejlesztésén alapult (ez alól kivétel az inkább helyi, mint országos jelentőségű téglagyár, amelynek újjáélesztése nem aktuális). Mára a helyi gazdaság megerősítésének alapjává a természeti értékek értékszemléletű és fenntartható fejlesztése került, amelynek sokoldalú értelmezése közül kettő vált igazán aktuálissá Neszmély esetében a turizmus, valamint a helyi adottságokra települt szőlőtermelés és borászat. Neszmély település elsődleges fejlesztési iránya – az eddigiekben már programozási dokumentumokkal kellően alátámasztott – turizmus. A település számos – turisztikai termékké csak részlegesen fejlesztett – adottsággal bír. Az adottságok felmérése a fent említett programozási dokumentumokban megtörtént: a feltáró tevékenység tanúsága szerint a település elsősorban a vízi-, öko-, horgász-, bor- és gasztronómiai kultúr-, kerékpáros és bakancsos turizmus terén rendelkezik az átlagosnál jobb adottságokkal. Fontos, hogy a fejlesztések hálózatba szervezve (kistérségi, mikrotérségi, stb.) és ne izoláltan bonyolódjanak illetve, hogy színvonalukban a lehető legmagasabb szintet képviseljék. Ez a két tényező biztosítja, hogy kihasználtságuk és ezáltal a helyi gazdaság prosperálásához történő hozzájárulásuk maximális legyen. A tervek magas színvonalon történő megvalósítása jelentős költségigényű, de azért kiemelten fontos, mert Neszmély célja nem csupán a hazai, de a nemzetközi turisztikai térképre történő felkerülés is és az ott megszerzett pozíció megerősítse. Fontos, hogy az ide érkező látogató részesüljön a település és környéke egyéb adottságából fejlesztett turisztikai termékekből is: a helyi kultúra (népművészet), bor és gasztronómia bemutatása nem objektumhoz kötött, hanem tartalmi fejlesztés, de igazán ezek jelentik az emlékezetes élményelemeket és a tartalmas időtöltés kulcsát.
7
A helyi gazdaság fejlesztését, a helyi vállalkozások fejlesztése jelenti. Neszmély azáltal, hogy megteremeti a település vonzerejét erősítő turisztikai vonzerőket, keresletet generál a legkülönfélébb szolgáltatások és kézműipari termékek iránt. A turisztikai fejlesztések számos olyan helyi vállalkozók által ellátható feladat megszervezését is igényli, amelynek színvonalas produkálása további turisztikai forgalmat generál. Lényeges, hogy a látogatók ellátásába minél több helyi vállalkozás kapcsolódjon be (élelmezés, szállásadás, javító szolgáltatások stb.). Itt fontos megemlíteni a helyi szakemberképzés lehetőségének fokozottabb kihasználásának jelentőségét, amit egy erőteljesebb marketing tevékenységgel és munkahelyekkel lehet igazán vonzóvá tenni a fiatalok számára.
A település gazdaságának több lábon állását segíti, ha a település területet biztosít kisebb, jelentős környezeti terhelést nem produkáló helyi termelő vállalkozások számára. A termelő KKV-k jelenléte hozzájárul a helyi foglalkoztatás erősítéséhez és csökkenti a település lakosságának függőségét a környező településeken lévő jelentős számú ingázót vonzó cégektől.
Neszmély rövid és középtávú céljainak megvalósulásához kiemelten fontos, hogy adottságait és fejlesztéseit hogyan, milyen hatékonysággal képes a helyi lakosság és a külvilág felé közvetíteni. Az eddig elsősorban turizmusra koncentráló településmarketing tevékenységnek sokoldalúbbá kell válnia mind céljaiban, mind pedig eszközeiben: olyan adottságokat is hangsúlyoznia kell, amelyet a település állandó népességének növekedését eredményezi, illetve amely a helyi, illetve környékbeli vállalkozások helyi iparterülten történő letelepedését szorgalmazza.
Mindezen
marketing
tevékenység
mögött
fejlesztési
programmal
alátámasztott konkrét beavatkozási terveknek kell állnia, amelyeket a célcsoportokra szabott eszközökkel kell közvetíteni.
Javasolt intézkedések – beavatkozási területek: 1.1 Turisztikai adottságok termékké fejlesztése – projektszinten értelmezhető feladatok: A
település
speciális
idegenforgalmi
vonzerejére
építő
bevételtermelő
turisztikai
kínálatbővítés borturizmus, vízi- és kerékpáros turizmus. A Dunapart vízisport és rekreációs célú fejlesztése. 1.2 A helyi termelő vállalkozások megerősítése – projektszinten értelmezhető feladatok és azok előkészítettsége: A helyi ipari hasznosítású terület bővítése és bővítés esetén annak rekultiválása 1.3 A gazdaság háttérszolgáltatásainak megteremtése helyi vállalkozások bevonásával – projektszinten értelmezhető feladatok és azok előkészítettsége: 8
Vállalkozói csoportok szervezése a turisztikai háttér-szolgáltatások csoportos ellátásra 1.4 Település marketing kétirányú erősítése (lakóhely és turizmus) – projektszinten értelmezhető feladatok és azok előkészítettsége: Lakónépesség vonzó marketing akció szervezése Célcsoport orientált marketing akciók folytatása a turizmus terén
2.5.2. II. Prioritás: Az intézményi és környezeti infrastruktúra fejlesztése Neszmély települések közötti versenyképességének erősítése és vonzerejének növelése nagyban múlik a klasszikus települési infrastruktúra állapotától. Ez elsősorban azoknak az infrastrukturális elemeknek fejlesztését jelenti, amelyek a településen élő lakosság életminőségének hosszútávú javulását eredményezi: ide tartoznak a vezetékes víz, csatorna, gáz hálózat kiépítettsége, valamint a belső úthálózat mennyiségi és minőségi jellemzői. Neszmélyen ezen infrastrukturális elemek közül a belső úthálózat minőségének javítása a legfontosabb feladat: ez egyrészt az utak járhatóságát elősegítő szélesítést, másrészt a burkolat javítását jelenti. A javasolt fejlesztési területek a belterülethez kapcsolódnak. A fejlesztések egyik fontos feltétele az ezekhez vezető gyűjtőutak (Vizimolnár utca, Gőte sor, Szentmiklósi út) megfelelő minőségű kiépítése. A települések lakosságának életminőségét talán még inkább befolyásoló tényező a településen elérhető intézményi szolgáltatások infrastrukturális és tartalmi jellemzői. Neszmélyen minden, a település jelenlegi lakosságszáma mellett elvárt intézményi ellátási forma biztosított, az oktatás terén a település túl is lépett a kötelezően ellátandó feladatok körén. A település ellátási hátterét biztosító épület infrastruktúra is kielégítő minőségű kivéve a kultúrház és a polgármesteri hivatal épületét, amelyek felújításra, illetve kiváltásra szorulnak. Bizonyos ellátási formák és szervezetek (civil szerveződések) jelenleg nem rendelkeznek megfelelő épület infrastruktúrával.
A településen szükség mutatkozik egy olyan Közösségi Épületre (Faluházra) amely multifunkcionális és amelyben a településen jelenleg épület infrastruktúrával nem rendelkező vagy helygondokkal küzdő feladatok helyezhetők el. Ilyenek a szociális ellátás, kulturális szolgáltatások, civil ház, informatikai központ (teleház), és polgármesteri hivatal. A tervi fázisban már létező komplexum a turizmust is szolgálná, hiszen a tervek szerint konferencia (előadó) terem is található benne, amely a konferenciaturizmus háttér feltételeinek megteremtéséhez járul hozzá. 9
Az új épületkomplexum létrehozása mellett mindenképpen figyelmet kell fordítani a település építészeti örökségéhez tartozó kultúrotthon épületének megújítására is, amely továbbiakban is a zenei oktatás-nevelésnek adna otthont. A település intézményeinek fizikai továbbfejlesztése (bővítése) abban az esetben volna aktuális, ha a lakónépesség jelentősebb mértékben (kétszeresen) növekedne meg az elkövetkező évtizedekben. Amennyiben ellenkező tendenciák érvényesülnének – azaz tovább folytatódik a népességcsökkenés – egyes intézményi szolgáltatások központi finanszírozása veszélybe kerül és épületek megüresedésével kell számolni. A lakónépesség jelentősebb növekedésének további alapfeltétele, hogy a megfelelő nagyságú és közművesített építési telkek álljanak rendelkezésre nagyobb számban. A település jelenlegi belterületén ilyen vonzó építési terület kialítására nincs lehetőség. Neszmély déli hegyoldalba kapaszkodó területén (külterület) jelenleg üdülőtelkek találhatók. A külterület egyes részeinek belterületbe vonásával és szigorú telekhatár átalakítással vonzó dunai panorámás építési telek alakíthatók ki. A telkek kellő figyelmemmel végzett marketing tevékenységgel hatékonyan értékesíthetők és ezzel közép és hosszabb távon jelentősebb népességnövekedés valósítható meg.
Javasolt intézkedések – beavatkozási területek 2.1 A települési vonalas infrastruktúra fejlesztése – projektszinten értelmezhető feladatok és azok előkészítettsége: A település belső úthálózatának fejlesztése (szélesség és burkolat) 2.2 A település intézményi hátterének lakossági igényekhez történő minőségi erősítése – projektszinten értelmezhető feladatok és azok előkészítettsége: A kultúrház épületének rekonstrukciója 2.3 Települési környezet fokozott védelme – projektszinten értelmezhető feladatok és azok előkészítettsége: Iskolai környezetvédő akciók
2.4 Vonzó építési területek kialakítása – projektszinten értelmezhető feladatok és azok előkészítettsége: Belterületbe vonás, telek kialakítás
10
2.5.3. III. Prioritás: Partnerségi kapcsolatok továbbfejlesztése A jelenleg 1500 fős népességet el nem érő Neszmély fejlesztéseinek jelentős részét csak úgy képes végrehajtani, ha hálózatokban és kapcsoltrendszerekben gondolkodva, azokat valamilyen tágabb térségi fejlesztési koncepció részévé teszi. Ez elsősorban azokra a nagy horderejű fejlesztésekre vonatkozik, amelyek ezek nélkül a kapcsolati hátterek nélkül – nemzetközi testvérvárosi kapcsolatok, vállalkozói partnerkapcsolatok, kistérség – sem megvalósításukban sem pedig működtetésüket tekintve nem volnának életképesek.
A turisztikai fejlesztések lényege, hogy azok a települések, amelyek önmagukban nem rendelkeznek a látogatókat több napra lekötő programlehetőségekkel összefogjanak és egy egységes koncepció mentén, lehetőség szerint közös menedzsment irányításával egységes arculattal lépjenek fel a kínálati palettára.
A partnerkapcsolatok fenntartása a turizmusban is – mint majd minden területen – a vállalkozói szférával is elengedhetetlen. A település legfőbb nemzetközi hatással is bíró partnere az Európa Rendezvényiroda. Lényeges, hogy bizonyos adottságok csak úgy használhatók ki, ha az adott tevékenységi területen a település megfelelően kiépített kapcsolatrendszerrel bír. Erre Neszmélynek szüksége van, pl. a nagyobb turistahajók megállítása céljából. Helyben lényeges, hogy olyan partnerek támogassák a település törekvéseit, amelyek nemzetközi hírűek, ennek megfelelően javasolt a meglévő kapcsolatok élénkítése, pl. a Hilltop Neszmély Borászattal is.
Javasolt intézkedések – beavatkozási területek 3.1 A település kapcsolatinak erősítése térségi szinten 3.2 A település kapcsolatainak erősítése kulcsfontosságú vállalkozásokkal (Hilltop Neszmély Borászat)
11
