2. KÜLDETÉSNYILATKOZAT

TARTALOM TARTALOM 1 2. KÜLDETÉSNYILATKOZAT 7 3. PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK 8 6.1. Személyiségfejlesztő pedagógiai tevékenység...............................................................................20 7.1 A gyermek szocializációjának szakaszai........................................................................................26 7.2 A közösségszerveződés színterei....................................................................................................27 9.1 Tanulási zavarok megjelenési formái, pszichológiai okai, korrekciója...........................................38 9.2 A tanulási zavarok fajtái:................................................................................................................43 11.2 CÉLOK: 61 11.4 AZ EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA 66 11.5 A KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA 72 12.1 A PEDAGÓGUS ÉS A GYERMEK KAPCSOLATA 75 12.2. A SZÜLŐI HÁZ ÉS A PEDAGÓGUS KAPCSOLATA 76 12.3. SZÜLŐ ÉS A GYERMEK VISZONYA 80 13. HAGYOMÁNYŐRZŐ ISKOLAI TEVÉKENYSÉGEK, PROGRAMOK 83 13.1 AZ ÉRTEKEZLETEK, RENDEZVÉNYEK HAVI ÜTEMEZÉSE 84 A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA 86 HELYI TANTERV............................................................................................................................. 87 1. AZ ISKOLA KÉPZÉSI RENDJE 88 1.1. A KÉPZÉS RENDJE, CÉLJA, SZERVEZETI FORMÁI 88 1.1.1. A képzés szakaszai.....................................................................................................................88 1.1.2. A tanulók tanulási kötelezettségei, választási lehetősége............................................................89 1.2.1. Tantervek....................................................................................................................................92 ÉVFOLYAM........................................................................................................................................92 H2013...................................................................................................................................................92 H2013...................................................................................................................................................92 H2013...................................................................................................................................................92 H2013...................................................................................................................................................92 1.2.2. Óraterv........................................................................................................................................93 1.2.2.2. 1- 4. évfolyam óraterve............................................................................................................93 1.2.2.3. 5-8. évfolyam óraterve.............................................................................................................94 1.3. AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ELVEI 95 1.4. A MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉS FELTÉTELEI 96 1.5. A TANULÓI JOGVISZONY MEGSZŰNÉSE 97 2. A TANULÓK ÉRTÉKELÉSE, FELADATAINAK ÉS BESZÁMOLTATÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSA 98 2.1 . AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI 98 Az osztályzat (érdemjegy) akkor........................................................................................................100 2.2. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGA VIZSGASZABÁLYZATA 104 2.3 A TANULÓK MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSE 110 2.3.1. A tanulók magatartásának értékelése........................................................................................111 2.3.2 A tanulók szorgalmának értékelése............................................................................................112 2.4. A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK ELVEI ÉS FORMÁI 113 3. A NAPKÖZIBEN, TANULÓSZOBÁN, AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI, KORLÁTAI 115 4. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE 115 4.1. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ HASZNÁLT MÓDSZEREK 115 5.1 AZ TANTÁRGYAK CÉL-, TANANYAG- ÉS KÖVETELMÉNYRENDSZERE 125 5.2. AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI 125

1

5.3. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE 126 A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK 127 A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGI IDEJE 127 A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRTÉKELÉSE, FELÜLVIZSGÁLATA 127 A PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁSA 127 A PEDAGÓGIAI PROGRAM NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA 129

2

I. NEVELÉSI PROGRAM 1. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA SZAKCSI ÁLTALÁNOS ISKOLA (mint Szakcs, Kocsola, Nak, Lápafő, Várong Községek Közoktatási Intézményi Társulásának intézménye) Az intézmény neve: Általános Iskola Szakcs Az intézmény székhelye és telephelyei (címe): Székhely intézmény:

Szakcsi Általános Iskola 7213 Szakcs, Vörösmarty u.32.

Tagintézményei:

Kocsolai Általános Iskola 7212 Kocsola, Jókai u.24.

Az intézmény típusa: Az intézmény alaptevékenysége:

Általános iskolai nappali rendszerű nevelés, oktatás Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása Általános iskolai felnőttoktatás Diáksport Iskolai könyvtári tevékenység

Intézményünk körzeti feladatokat ellátó, 8 évfolyamos iskola. A beiskolázási körzet 4 községre terjed ki. ( Szakcs, Lápafő, Várong, Nak)

3

Az iskola 1959-ben épült , melyet azóta többször bővítettek és felújítottak, megfelelő elhelyezést biztosít a tanulóközösség számára. Az

oktatáshoz

szükséges

eszközök

(a

nélkülözhetetlenek)

rendelkezésünkre állnak, beszerzésük folyamatosan történik. A tanulók elhelyezésére jelenleg 8 tanterem, számítástechnikai terem, tornaszoba, technikai terem és gyakorlókert áll rendelkezésre. A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére, sportolásra egy bitumenes udvar és egy füves sportpálya, egy kettős funkciójú könyvtár áll rendelkezésre, mely az iskolai és a községi könyvtári tevékenységet szolgálja. Folyamatosan történik a környezet parkosítása, rendezése. Az audiovizuális ellátottság a kor követelményeinek megfelelő. A számítástechnikai oktatáshoz szükséges eszközök korszerűek, további korszerűsítésük pályázatok útján folyamatos. Úgy gondoljuk, hogy meglévő

körülményeink

megfelelőek

pedagógiai

céljaink

megvalósításához. Kocsolai tagintézmény: Az iskola jelenlegi épülete 1961-ben épült 5 tanteremmel. 1988-91 között nagyszabású hozzáépítés, ill. átalakítás révén az addig külön épületben lévő alsó és felső tagozat egy helyre került, tantermekkel, tornateremmel, öltözőkkel bővült. 1994-ben egy korszerűen felszerelt tankonyha került átadásra, mely az iskola udvarán, de külön épületben található. Itt kapott helyet a könyvtár és a számítástechnikai terem is. Az udvar, a kiépített fa játékokkal, padokkal, asztalokkal, sportpályákkal jól szolgálja a gyerekek kényelmét, biztonságát, a szabadidő kulturált eltöltését, a mozgásigény kielégítését. 2006 nyarán sikeres pályázat révén megújult és bővült az iskola. Tetőtér ráépítéssel

és

helyiségek

átrendezésével

korszerűbbé

vált

az 4

intézmény. A tetőtérben 2 tantermet, fejlesztőtermet, szakköri szobát sikerült kialakítani. A felújított informatikai szaktanterem bővült 10 új számítógéppel, projektorral, teljes számítástechnikai bútorzattal és egy szerverszobával. A tankonyha megszüntetésével és átalakításával tágas könyvtárhelyiség létesült. A könyvtár és a számítástechnikai terem – üvegfolyosó építésével – szerves egységet alkot a főépülettel, de az udvarról, az iskolától elkülönítetten is megközelíthető. Ez azért fontos, mert ezek a helyiségek községi funkciót is ellátnak. A

mozgáskorlátozottak

számára

akadálymentes

bejárat

és

mellékhelyiség épült. Az általános iskolai oktatás 8 évfolyamon, 8 osztályban az iskola épületében folyik (Kocsola, Jókai u. 24.). Iskolánkban ISK keretében kézilabda és labdarúgó szakosztály működik. Valamennyi tanulónak biztosítjuk a mindennapos testedzés feltételeit. Pedagógiai

szakszolgáltatás

keretében

logopédiai,

és

gyógy-

testnevelési ellátás biztosított. A pedagógus munkakörben dolgozók közül mindenki szakképzett. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók hatékonyabb neveléseoktatása

érdekében

2004-től

integrációs

pedagógiai

rendszert

működtetünk. A községben élő családok szociokulturális helyzete nagymértékben eltér, de a hátrányos helyzet dominál. Ezért nevelő és oktató munkánkban ehhez az állapothoz kell igazodnunk. Tanórán és tanórán kívül megpróbáljuk segíteni a nehéz körülmények között élő, hátránnyal induló gyerekek felzárkóztatását, ugyanakkor kiemelt fontosságú feladatnak tekintjük a tehetséges, jó képességű gyerekek fejlesztését is. 5

1.2 EGYÜTTMŰKÖDÉS: Az

alapfeladatokat

ellátó

intézményegységek

együttműködését,

tevékenységük összehangolását, művelődési, nevelési folyamatainak megvalósítását az igazgató látja el. Az igazgató irányítja, ellenőrzi, koordinálja érdekvédelmi

a

gazdasági szervezeteivel

tevékenységet, egyetértésben

érdekképviseleti kiadja

a

és

Kollektív

Szerződést, a Munkavédelmi Szabályzatot, a Tűzvédelmi Utasítást, a Belső Ellenőrzés Szabályzatot, az Ügyiratkezelési Szabályzatot. Ellátja az

általános

iskolai

intézményegység

vezetését.

Az

igazgatót

távollétében helyettesíti az igazgatóhelyettes. Az iskolavezetőség összetétele: - vezetője:

az iskola igazgatója,

- tagjai:

tagintézmény-vezető, igazgatóhelyettes, munkaközösség-vezetők, diákönkormányzatok vezetői.

Döntéseit az igazgató előkészíti, végrehajtásukat megszervezi, és azokat ellenőrzi. Napi kapcsolat jellemzi az intézményi egységek közötti munkát, megtartva önállóságukat, mely szakmai sajátosságukból adódik. Az óvodával napi szakmai a kapcsolatunk, kiemelten az óvónők és az alsós tanítók között. Közös munkával készítjük elő a beiskolázást, igyekszünk azonos elvekkel, módszerekkel könnyíteni az óvodából az iskolába lépés feltételeit. Mindezt segíti, hogy az alsós tanítók óvodapedagógusi végzettséggel is rendelkeznek. Intézményünk vállalja 6

településeink és időnként társközségekben folyó kulturális rendezvények lebonyolítását is. Helyet adunk intézményünkben más jellegű eseményeknek is, illetve felszerelést,

eszközöket

biztosítunk

egyes

rendezvényekre,

tanfolyamokra. Ezek alapján tehát az iskola nem csupán a gyerekeké, hanem valóban a településé is.

2. KÜLDETÉSNYILATKOZAT Tanulóinknak egy életre szóló útravalót kívánunk adni, mert valljuk, hogy csak a sokoldalú emberek állják meg helyüket az életben, csak stabil tudásra lehet a későbbiekben építeni. Szeretnénk olyan tanulókat nevelni, akik szeretik és védik a természetet. Társas kapcsolataikat jellemezze a megbízhatóság, tudják kezelni kudarcaikat, és fogadják el a másságot. Törekszünk arra, hogy tanulóinkban kibontakoztassuk a kreativitást, és gyakorlatias problémamegoldásra neveljük őket. Intézményünk szakmai kiválóságra és sokoldalú személyiségfejlesztésre törekszik, odafigyelő, serkentő környezet megteremtésével. Törekszünk a szülőkkel való maximális együttműködésre. A fenntartó önkormányzatok bennünk szövetségesre találnak a kultúra terjesztésében. Tisztában vagyunk társadalmi felelősségünkkel, a jövő nemzedékét neveljük, ezért minden pedagógus és nem pedagógus munkatársunktól elvárjuk, hogy törekedjék fejlődésre. Mottó: „Olyan embereket kell az iskolának kibocsátania, akik megállják a helyüket az életben, és szemüket a táguló horizontra függesztve szilárdan megállnak lábukon. Ez a feladat az iskolát minden szinten a legfontosabb közintézménnyé, és minden tanárt a legfontosabb közéleti alakká teszi. Ahogy ma tanítunk, olyan lesz a holnap.” (Szent-Györgyi Albert)

7

3. PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK - iskolánk nevelőtestületének pedagógiai hitvallása: "A gyerekért, a gyermek érdekében, a gyerekkel együtt."

Az intézményünkben tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni: A kitűzendő célok és feladatok tervezésénél és megvalósításánál vegyük számba a gyermekek életkori sajátosságait és fejlettségi szintjét. Egységesség, következetesség, tudatosság és tervszerűség alapelve érvényesüljön valamennyi meghatározott nevelési cél vonatkozásában. Olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek keretében: • a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk, • a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe, • a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük, • diákjaink

előre

megismerhetik

a

velük

szemben

támasztott

követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük, • minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban, • az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk 

tanuló és tanuló,



tanuló és nevelő,

8



szülő és nevelő,



nevelő és nevelő között.

A tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből. Ennek érdekében: • a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti,

és

számukra

korszerű,

a

mindennapi

életben

hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt, • iskolánk olyan – az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre,

a

tudományokra,

a

technikára

vonatkozó

–

ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét,

világképük

formálódását

és

eligazodásukat

szűkebb és tágabb környezetükben, • fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit, • szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen, • törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre, • segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót – megelőzni, felismerni a rosszat, • törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására, • szeretnénk

tanulóinkat

megismertetni

történelmünk eseményeivel,

nemzeti

kultúránk

és

kiemelkedő személyiségeivel és

9

hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet. Intézményünk – elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén – folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk

életében.

Ennek

érdekében: • rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal, • igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint a település érdeklődő polgárai, • ápoljuk

és

bővítjük

eddigi

kapcsolatainkat

lakóhelyünk

intézményeivel, társadalmi csoportjaival • nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy intézményünk – eddigi hagyományaihoz híven – továbbra is képviseltesse magát a különféle rendezvényeken, illetve a tanulók számára szervezett megmozdulások szervezésében és lebonyolításában maga is részt vegyen. Az intézményben minden gyermeknek esélyt kell kapnia szociokulturális hátrányainak leküzdésére. Ehhez hatékony felzárkóztató munkát kell végeznünk.

Ennek

érdekében

kiépítjük

integrációs

pedagógiai

rendszerünket.(IPR) A

kiemelkedő

képességű

tanulóknak

lehetőséget

kell

kapniuk

tehetségük kibontakozására.

10

4. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ ÉS OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. - Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt. - Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelőzése). - Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására.

11

- Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. - A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. - Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre,

a

konfliktusok

kezelésére,

készség

a

megegyezésre. - A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. - A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek,

hagyományainak,

jelképeinek

tisztelete,

ápolása,

megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. -

A

kisebbségben

élő

magyarságért

érzett

felelősség-

és

közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. - Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák 12

iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott

személyiségfejlesztésre

irányuló

eljárások,

nevelési

módszerek. Ezek a következők lehetnek: Nyelvi (verbális) eszközök: Az információközlés azon módja, amikor közleményeinket a nyelv segítségével továbbítjuk. a, beszéd b, beszélgetés: (a nevelés egyik nagyon fontos eszköze, amelyben mindkét fél aktívan részt vesz; tartalmát tekintve lehet: szabad beszélgetés vagy irányított beszélgetés, szervezettség alapján lehet: spontán vagy tervezett, formája alapján: egyéni vagy csoportos) c, interjú Nem nyelvi (non verbális) eszközök: Az információközlés azon módja, amikor közleményeinket nyelven kívüli eszközökkel fejezzük ki. A nem nyelvi eszközök kísérhetik (beszélgetést kísérő gesztikulálás), nyomatékosíthatják (dicsérő szavakat kísérő mosoly)

vagy

helyettesíthetik

(fenyegető

mutatóujj

korholást)

közleményeinket. a) arckifejezés (mimika)

13

b) szemmozgás c) tekintet d) testközelség e) térközszabályozás f) testhelyzet, testtartás g) mozdulatok (gesztusok) h) kulturált jelzések Szociális technikák: Ezeket a technikákat a gyerekek a felnőttektől tanulják el, kezdetben a családban (gyermekkori beidegződés), majd az óvodai és az iskolai közösségben. Ezért fontos, hogy a gyerekek milyen mintát kapnak otthon és az intézményben. a) technikák az ön- és emberismeret fejlesztéséhez: Ezek olyan eszközök, technikák, amelyeknek lényeges eleme, hogy a világra vonatkozó ismeretek mellett, azokkal szinkronban fejlesszük a gyerekek

belső,

pszichés

világát,

társas

kapcsolatait,

egyedi

tulajdonságait, készségeit. - fejlesztő interjú - fejlesztő beszélgetés b) szociális készségfejlesztő technikák A

gyerekek

problémamegoldó

és

konfliktuskezelő

készségeinek

fejlesztése, illetve a meglévők erősítése. - minta- és modellnyújtás - megerősítés (buzdítás, dicséret, jutalmazás) - szerepjáték - dramatizáló tevékenység. Nevelési módszereink 2 nagy csoportra oszthatók: - közvetlen (direkt) módszerek, melyek alkalmazása során a nevelők közvetlen személyes kapcsolat révén hatnak a gyerekekre 14

- közvetett (indirekt) módszerek, melyek során a nevelő hatás áttételesen, a gyermeki közösségen keresztül érvényesül. Intézményünk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: 1. Szokások

Közvetlen módszerek Közvetett módszerek - követelés - a közösség

kialakítását célzó,

- gyakoroltatás

tevékenységének

beidegző módszerek

- segítségátadás

megszervezése

- ellenőrzés

- közös (közelebbi vagy

- ösztönzés

távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása - hagyományok kialakítása - ellenőrzés

2. Magatartásbeli

- elbeszélés

- ösztönzés - a nevelő részvétele a

modellek bemutatása,

- tények és

gyermekközösség

közvetítése

jelenségek

tevékenységében

bemutatása

- a követendő egyéni és

- műalkotások

csoportos minták

bemutatása

kiemelése a közösségi

- a nevelő személyes

életből

3. Tudatosítás

példamutatása - magyarázat,

- felvilágosítás a

(meggyőződés

beszélgetés, a

betartandó magatartási

kialakítása)

tanulók önálló elemző formákról munkája.

- vita

15

5.

A

PEDAGÓGUSOK

OSZTÁLYFŐNÖKI

MUNKA

INTÉZMÉNYI TARTALMA,

FELADATAI, AZ

AZ

OSZTÁLYFŐNÖK

FELADATAI A nevelőtestület minden tagjának feladata  A legmagasabb szinten a lehetőségeket legjobban hasznosítva nevelni, oktatni iskolánk tanulóifjúságát  A NAT, a kerettantervek és a pedagógiai program alapelvei, értékei, cél- és feladatrendszerének maradéktalan betartása és teljesítése  Szakmailag, pedagógiailag tovább képezni magát  A települési, iskolai érdekeket szem előtt tartva tevékenykedni A pedagógusok feladatai  A pedagógusok általános működési feladatait (ügyeleti rend, ügyviteli feladatok, rendezvényszervezés, tanórán kívüli feladatok, stb.) az iskola színvonalas működéséhez szükséges mértékben olyan módon határozzuk meg, hogy a tantárgyi szakmai munka elsődlegessége és eredményessége mellett biztosítsuk a tanuló személyiségének optimális fejlődését, és az iskola általános működési biztonságát is garantáljuk.  Minden pedagógusi munkamegosztás elvi alapja az arányosság. Az iskola vezetője felelős azért, hogy a mindenkori oktatási létszámnak megfelelően olyan módon hozza létre a pedagógusi munkaköröket, és az adott munkakörökhöz olyan mértékben határozza meg az oktatási- nevelési általános működtetési feladatokat, hogy azok egymással, az oktatási létszámmal

16

egységes arányban legyenek, és biztosítsák a meghatározott feladatok minőségi megoldásának lehetőségét.  Minden pedagógus alapvető munkaköri kötelessége az iskolai munka

zavartalanságát,

eredményességét,

a

pedagógiai

programban rögzített célok elérését biztosító feladatok teljesítése. A fentiekre a nevelőtestület minden tagját a kiadott törvény, a rendeletek, utasítások és az iskola vezetője kötelezheti, ill. utasíthatja. Tételesen:  A tantervek végrehajtása  A pedagógiai etika írott vagy íratlan törvényeinek betartása  A feladatok vállalása önkéntes, kivéve az iskola vezetői által meghatározott feladatokat (pl.: ügyelet, helyettesítés)  A

problémák

nyílt

megbeszélése

történjen

a

megfelelő

hangnemben tanulóval, szülővel, kollégával, vezetővel egyaránt  Az egészség, a testi épség megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, azok elsajátításáról meggyőződik  A szükséges intézkedéseket megteszi, ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll  A tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenységeket megszervezi  A tanulók iskolán kívüli rendezvényein, tanulmányi kirándulásokon a tanulók baleseteinek megelőzése érdekében a szükséges tennivalókat megteszi  A védő-óvó előírásokat betartja és betartatja bombariadó esetén  Gondoskodik az illetékes szervek értesítéséről, az intézmény gyors és szakszerű kiürítéséről  Kulturáltan viselkedik, öltözködik (ünnepélyeken a közösség döntésének megfelelő öltözéket visel) 17

Az osztályfőnök feladatai  az osztályfőnököt az igazgató jelöli ki  munkáját az iskola nevelési terve, valamint az iskolai munkaterv alapján végzi  munkáját előre megtervezi, és ezt írásban osztályfőnöki nevelésifoglalkozási tervben rögzíti  felelős vezetője az osztály közösségének. Feladata a tanulók személyiségének alapos, sokoldalú megismerése, differenciált fejlesztése,

közösségi

öntevékenységük

és

tevékenységük

önkormányzó

képességük

irányítása, fejlesztése.

Munkájában támaszkodik a diákönkormányzat vezetőségére, segíti és figyelemmel kíséri tevékenységüket  együttműködik az osztályban tanító szaktanárokkal, foglalkozás vezetőkkel  felelős osztálya rendjéért, tisztaságáért  látogatja osztálya tanítási óráit, tanórán kívüli foglalkozásait. Észrevételeit megbeszéli az érintett nevelővel  osztályozó értekezleteken értékeli osztálya helyzetét, neveltségi szintjét, magatartását, tanulmányi helyzetét  törekszik a tanulók személyiségének fejlesztésére, gondot fordít a gyengébbek felzárkóztatására, a tehetséggondozásra  a tanulók személyiségfejlesztése érdekében összehangolja az iskola és a család nevelőmunkáját, együttműködik a szülőkkel  a

továbbtanulásra

jelentkezést

megelőzően

segíti

a

pályaválasztási munkát  súlyos probléma, igazolatlan hiányzás esetén (a gyermekjóléti szolgálat

munkatársával

együtt)

családlátogatást

végez,

a

családlátogatás időpontját köteles a haladási naplóba bejegyezni

18

 a munkatervben meghatározott rendben szülői értekezletet és fogadóórát tart  havonta ellenőrzi az osztálynapló és az ellenőrző jegyeit  az

ellenőrző

könyvben

tájékoztatja

a

szülőket

a

tanuló

magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről. Ellenőrzi, hogy a szülők ezeket az észrevételeit tudomásul vették-e.  elvégzi az ügyviteli, adminisztrációs teendőket, megírja az anyakönyveket, kitölti a bizonyítványokat. Felelős az osztálynapló rendes és folyamatos vezetéséért. A haladási naplóba az órarendet hetenként előre beírja, a bejegyzéseket ellenőrzi, az igazolásokat összeszedi, az osztályzatok számát figyelemmel kíséri.  Gondoskodik a napló „megjegyzés” rovatában a jutalmazások, büntetések bejegyzéséről ill. bejegyeztetéséről.  Osztályáról szükség szerint statisztikai adatokat szolgáltat, a tanulókról jellemzést készít.  A tanulói házirendet, a balesetvédelmi és tűzvédelmi szabályokat az első tanítási napon a tanulókkal, az első szülői értekezleten a szülőkkel ismerteti.  Bombariadó esetén az intézményben elfogadott intézkedési rend alapján tevékenykedik.  Ellenőrzi a tanulók szakkörre, tanfolyamra, sportegyesületbe való jelentkezését, indokolt esetben az engedélyt visszavonhatja.  A szülői munkaközösség vezetőjével és felelősökkel irányítja osztálya szülői közösségét  Igazolt mulasztást engedélyezhet 3 napon belül.

19

6. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A személyiség külső hatásokra kialakult belső feltételeknek és öröklött adottságoknak az egyénen belül kialakult olyan egyedi, egyszeri, megismételhetetlen egyesülése, amely meghatározza a környezethez való viszonyulást, alkalmazkodást. Intézményünk célja, hogy a 6-14 éves korú gyerekek személyisége egészségesen fejlődjön. Az egészségesen fejlődő személyiségen azt értjük, hogy a gyermek képes meghatározni törekvéseit, céljait, tisztában van önön képességeivel és lehetőségeivel, és helyesen látja jelenlegi állapotában magát. Intézményünk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a gyerekek személyiségét a különféle óvodai és iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze.

6.1. Személyiségfejlesztő pedagógiai tevékenység

A személyiségfejlesztés feladatai: - A tanulók erkölcsi nevelése. Feladata: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. - A tanulók értelmi nevelése. Feladata: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. a) az értelem kiművelése

20

tanulási motívumok • kialakítása, tanulási módok elsajátítása • az érdeklődés, megismerési vágy fejlesztése • a játékszeretet és az alkotásvágy fejlesztése • a tanulási kötelességtudat, igényszint, ambíció optimalizálása • a tanulási életprogram fejlődésének segítése - a tanulás gyakorlati értékének felismertetése - a továbbtanulási szándék segítése - az önfejlesztési igény kialakítása. kognitív képességek fejlesztése • kognitív műveletek - felismerés és kivitelezés - összevonás - összehasonlítás - azonosítás, besorolás - sorrend felismerés, sorképzés - összefüggés felismerés - elemi kombinálás - tapasztalati következtetés • megismerés - megfigyelés - értékelés - értelmezés - bizonyítás • kognitív kommunikáció

21

- ábraolvasás, ábrázolás - tapasztalati és értelmező nyelvtudás - beszéd és beszédértés - írás és olvasás - formalizált kommunikáció • gondolkodás • viszonyítás • általánosítás és osztályozás • problémamegoldás A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Feladata: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. - A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladata: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. - A tanulók akarati nevelése. Feladata:

Az

önismeret,

a

tanulók

saját

személyiségének

kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. - A tanulók állampolgári nevelése. Feladata:

Az

alapvető

állampolgári

jogok

és

kötelességek

megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és

22

problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. - A tanulók munkára nevelése. Feladata: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. - A tanulók egészséges életmódra történő nevelése. Az egészséges életmód olyan aktivitás, amely a szervezet, a pszichikum szükségleteinek optimális kielégítését, működését szolgálja. A kulturált életmód, a személyes szükségletek, vágyak igényes, színvonalas kielégítése. Az egészséges és kulturált életmódra nevelés a személyes kompetencia fejlesztését, eredményességének és igényességének növelését jelenti. Az intézmény alapvető feladata a személyes kompetencia fejődésének segítése. Feladat: • A sportági tevékenységek elsajátításán túl a testi képességek kifejlesztése és folyamatos karbantartása. • A testnevelési órák, a minél gazdagabb diáksportköri élet, a település sportolási lehetőségeinek optimális kihasználása. • A koordinációs képességek fejlesztése, karbantartása különféle táncok tanulásával. • A kézügyesség fejlesztése a különféle tevékenységek során tanórákon és tanórán kívüli tevékenységekkel. • Az

önellátó

képesség,

viselkedés

tevékenységformáinak

megismerése, gyakoroltatása, tudatosítása, változatos formákban az 23

életkori sajátosságoknak megfelelően. az osztály és a csoportszoba rendben tartási igénye, a házkörüli munkák, a közlekedés, a vásárlás szokásai-mintái, készségei) • A

zenei

befogadóképesség

fejlesztése,

válogatott

zeneművek

rendszeres hallgatásával. • A vizuális befogadóképesség fejlesztése. • Dekoratív, esztétikus, otthonos környezet kialakítása, amiben a gyerekek jól érzik magukat, ami fejlesztik igényüket, ízlésüket. • A mintaszerűen egészséges életmód ismérveinek megismertetése, az alapvető szokások gyakoroltatása, minták elsajátítása. • A gyerekek önismeretének folyamatos fejlesztése, a gyermeki önértékelés képességének kialakítása.

- A segítő életmódra nevelés: A

szociális

értékrendek

megismerésének,

a

pozitív

értékrend

elfogadásának és az e szerinti viselkedés, magatartás elsajátításának, a szociális

képességek

kiépülésének,

kreativitás

növekedésének

elősegítését jelenti. Ebből következik, hogy e nevelés feladata kettős: • a szociális kompetencia komponenskészleteinek gyarapítása • a pozitív egyéni értékrend és a képességrendszer kiépülésének, a kreativitás növelésének segítése. Feladat: Megfelelő szociális szokások, minták, attitűdök, meggyőződések, készségek és ismeretek elsajátításának elősegítése, hogy a gyerekek megismerjék és elsajátítsák a szociális viselkedés alapvető szabályait, megértsék a szabálytudat, a döntési szabadság és felelősség szerepét. • Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. 24

• A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása. • Együttműködési készség kialakítása. • Kulturált kommunikáció elsajátítása. • Pozitív szociális szokások kialakulásának, gyarapodásának segítése: olyan életrend kialakítása, működtetése, amelyben a gyerekek biztonságban

érzik

magukat,

mivel

a

magatartási

szabályok

átláthatóak, kiszámíthatóak és következetesen elvártak. • Élményszerű, pozitív minták felkínálása személyes példamutatással, történelmi személyiségek, irodalmi hősök tetteinek, magatartásának átélési lehetőségeivel. • A negatív, antiszociális minták pusztító hatásainak csökkentése, fékezése. • Pozitív érzelmi légkör kifejlesztése és fenntartása az

óvodai

csoportban, az osztályokban, az iskolában, amelyben a gyerekek érzelmi karaktere, személyisége optimálisan fejlődhet. • A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség

kialakítása,

az

emberi

együttélés

szabályainak

megismertetésével. • A pedagógus rendszeresen éljen a segítő együttműködés formáival (együttcselekvés, közös feladatmegoldás, közös kirándulás). Az intézmény úgy szervezze tevékenységeit, hogy a gyerekek legalább havonta vegyenek részt olyan tevékenységben, amely a segítő együttműködés által valósul meg. - A gyermekek nemzeti nevelése:  a szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése  a

nemzeti

hagyományok,

a

nemzeti

kultúra

megismertetése,

emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése 25

 a hazaszeretet érzésének felébresztése  a tanulók állampolgári nevelése  az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése  az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek problémái iránt  igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az óvoda iskola helyi közéletben való részvételre. 7. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK A gyermeki személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka intézményünkben egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül.

7.1 A gyermek szocializációjának szakaszai

- születéstől 3 éves korig a szocializáció színtere a család - óvodás kor (3-6 éves korig): a szocializáció színtere a család és az óvoda a szocializációs folyamat spontán kevés külső befolyásoló tényező hatására folytatódik spontán szerveződő mikrocsoportok jönnek létre, majd felbomlanak és újra szerveződnek

probléma: a gyerekek heterogén szocializációs szinten kerülnek az iskolába feladat: átmenetet kell biztosítani az óvoda és az iskola között, e célból a nagycsoportosok iskolalátogatásokat tesznek az első osztályban, közös foglalkozásokon vesznek részt az iskolásokkal, az óvónő és a tanító

26

kölcsönös hospitálásokat végez, a pedagógusok és a gyerekek kölcsönös részvétele az óvodai és az iskolai rendezvényeken. - iskoláskor: a nivelláció időszaka az első iskolai év az első osztály tanítója az átmenetet a következő módszerekkel biztosítja: = első 6 hétben egyéni munkarend szerint dolgozik a gyerekekkel, fokozatosan alakítva, formálva iskolássá őket = az első osztályos közösség hatásszűrő és hatástovábbító szervként működik:

hatástovábbító, mert továbbvisz olyan iskolai környezetbe átültethető csoporthagyományokat, amelyek biztosítják a gyerekek életében a folytonosságot: óvodai jelek használata, értékelés jelekkel, kötetlen óraütemezés hatásszűrő, mert fokozatosan elhagy, megszüntet óvodai közösségi szokásokat, amelyek nem alkalmazhatók iskolai környezetben = az alsó tagozat az iskolai közösségbe szervesen beépülve átmenetet teremt az óvodákor és a felső tagozat kollektívái között

7.2 A közösségszerveződés színterei

a) Osztályközösség – a gyerekek életkora szerint szerveződő csoportok b) Diákkörök – a tanulók tevékenységei szerint szerveződő csoportok - szakkörök - sportkörök - tanulócsoportok - diákönkormányzat - diákönkormányzati választmány, amelyet az osztályok által delegált diákképviselők alkotnak. 27

A közösségfejlesztő pedagógiai tevékenység a) A különféle iskolai-tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása Feladat: Az osztályfőnök közösségi tapasztalatok elemzése céljából évente



1 alkalommal - év elején - szociometriai felmérést készít (kivéve 1. osztály) Nevelési tervet készít a negatív hatások kiszűrésére, pozitív



hatások erősítésére A



halmozottan

hátrányos

helyzetű

tanulók

hátrányainak

csökkentése érdekében fejlesztési tervet/ egyéni fejlesztési naplót vezetünk. Az IPR-be történő belépéskor, ill. 8. osztály végén jellemzést készítünk a tanulóról. 

Kísérletet tesz a nevelési terv megvalósítására



Év végén értékeli az elvégzett munkát

b) A

tanulók

életkori

fejlettségének

figyelembe

vétele

a

tanulóközösségek fejlesztésében. Feladat:  a tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz. A kisgyermek heteronom

–

a

felnőttek

elvárásainak

megfelelni

akaró

–

személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes személyiséggé válásáig. c) Az önkormányzás képességének kialakítása Feladat:  a közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a 28

cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, ill. értékelni tudják a közösség munkáját d) A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése Feladat:  tanórákon a pedagógus csoportos feladatokat ad, szükség szerint csoportokat szervez feladatok megoldására, osztályfőnöki órákon kiemelten foglalkozik a közösségfejlesztéssel  tanórán kívül az iskola teret biztosít érdeklődési körök szerint szerveződő

közösségeknek

(szakkörök,

sportkörök,

fakultációs

foglalkozások, kirándulások, hagyományőrző programok e) A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása Feladat: - a közösségszervezésben az adott gyermekcsoport jellegzetességeinek figyelembe vétele - a közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása A cél olyan közösség kialakítása, amely  mindenkor szem előtt tartja az egyén érvényesülésének kérdését  nem hagyja figyelmen kívül a kisebbségek véleményét sem, bár  napi tevékenységrendszere a többség akarata szerint működik  nem támogat deviáns magatartásformákat  az egyéni érdeket összehangolja a közösség érdekeivel, és nem engedi az egyéni érdekek felülkerekedését  nem gátolja a személyiség önmegvalósítását  nyitott más közösségek felé

29

 befogadja az újat  megújulva folyamatos fejlődésre képes  fejleszti az empátia képességet. 8. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI RENDSZER ÉS SZERVEZETI FORMÁK - A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását, a differenciálást és a kooperativitást. a A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. b A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. c Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók

egyéni

tantárgyakból szaktárgyak

fejlettségéhez,

nyújtott tanítási

képességekhez

képességeihez

és

az

egyes

nevelők

az

egyes

teljesítményéhez.

A

óráin

részesítik

igazodó

előnyben

munkaformákat,

így

–

az

egyéni

elsősorban

a

gyakorlásnál, ismétlésnél – a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. 30

- Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli szervezeti formák és tevékenységek segítik: - Diákönkormányzat. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákkörök döntési jogkört gyakorolnak – a nevelőtestület véleménye meghallgatásával – saját közösségi életük tervezésében, valamint tisztségviselőik megválasztásában, és a jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban. A

diákönkormányzat

megalakítása

demokratikus

úton

történik,

maximálisan érvényesítve az önkéntesség és a nyilvánosság elvét. Iskolánkban az osztályközösségek minden tanév szeptemberében képviselőket delegálnak az intézményi szintű diákönkormányzatba. A képviselők száma az osztálylétszámtól függ. • 0 –20 fő esetén 2 képviselő • 20 fő felett 3 képviselő A delegálás titkos szavazással történik. Minden tanuló választható és választó, aki az intézménnyel tanulói jogviszonyban áll. Az a diákképviselő, aki nem közössége megelégedésére látja el feladatát, visszahívható, helyette új tag delegálható. A

diákönkormányzat

tisztségviselőket

választhat,

bizottságokat

nevezhet ki. Az elnök személyét kötelező megválasztani, más tisztségekről a választmány minden évben újra dönthet. A diákönkormányzat munkáját pedagógus segíti, akit az intézmény vezetője bíz meg 5 éves időtartamra.

31

A diákönkormányzat minden tanév szeptember 30-áig újjáalakul. Október15-éig elkészíti éves munkatervét, melyet az iskolagyűlés elé terjeszt. A munkatervet az iskolagyűlés fogadja el. A munkatervet egyeztetni kell az intézményvezetéssel és a nevelőtestülettel. Az iskolagyűlés a diákság legfőbb érdekképviseleti szerve. Tagja az iskola valamennyi tanulója. A diákönkormányzat választott testülete az iskolagyűlés előtt teszi le az esküt, ekkor számol be az előző évben végzett munkáról. Az iskolagyűlés tanév közben bármikor összehívható. Az összehívást a tanulók nagyobb közössége (a tanulók létszámának 15%-a), a nevelőtestület, illetve a választmány kezdeményezheti. Véleményezési joga van a diákönkormányzatnak: - SZMSZ elfogadásában - szociális juttatások elosztásának elveiben - ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásában - házirend megalkotásában - Napközi otthon, tanulószoba. A törvényi előírásoknak megfelelően, – amennyiben a szülők igénylik – az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az 1-8. évfolyamon napközi ill. tanulószobai foglalkozásokat szervezünk. Minden tanév májusában felmérjük a következő tanévben napközit, tanulószobát igénylő tanulók számát, és ennek megfelelően alakítjuk ki a csoportokat. A csoportokat az életkori sajátosságok figyelembe vételével alakítjuk ki. A napközis csoportokba, ill. a tanulószobába valamennyi jelentkező hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulót felveszünk. - Diákétkeztetés. A tanulóknak – igény esetén – ebédet (menzát) biztosít az intézmény. 32

- Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását,

valamint

szaktárgyakhoz

a

kapcsolódó

gyengék tanórán

felzárkóztatását kívüli

az

egyes

tehetséggondozó

és

felzárkóztató foglalkozások segítik. • Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére felzárkóztató órákat szervezünk. • Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról (5-8. osztályban) – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. - Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Programját úgy alakítjuk, hogy erős szálakkal kötődjék a tanórai testneveléshez, feladatait az iskolára építve határozzuk meg: bővítse a tanulók mozgáslehetőségét, edzettségre, helytállásra, küzdeni tudásra, kitartásra, a szellemi és lelki összpontosítás készségére, a fair-play szellemére neveljen. Biztosítja a tanulók rendszeres versengését, figyelembe

véve

az

életkori

sajátosságokat.

A

vetélkedéseket

sportáganként és évfolyamonként differenciáltan szervezi. Szakosztályai: kézilabda (lányok), labdarúgás (fiúk). Tömegsport foglalkozáson biztosítjuk többféle sportágban (kézilabda, labdarúgás, kosárlabda, asztalitenisz, sakk) a versengéseket, a mindennapos testmozgás lehetőségét. 33

- Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. -

Versenyek,

vetélkedők,

bemutatók.

A

tehetséges

tanulók

továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való

részvételre

is

felkészítjük.

A

versenyek,

vetélkedők

megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők, a szaktanárok végzik. - Tanulmányi kirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából a tanulók számára évente egy alkalommal, önköltséges alapon tanulmányi kirándulást szerveznek. -

Múzeumi,

kapcsolódó

kiállítási, foglalkozás.

könyvtári Egy-egy

és

művészeti

tantárgy

néhány

előadáshoz témájának

feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel – ha az költségekkel is jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

34

- Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. - Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. A könyvtárosnak az iskolavezetéssel, valamint a pedagógusokkal való folyamatos kapcsolattartása biztosítja az igények figyelembevételét az állománygyarapításkor. A könyvtár fő feladatai közé tartozik, hogy a tanulókat:  olvasóvá nevelje  a könyvek, a kultúra tiszteletére nevelje  megtanítsa az alapvető könyvtári tájékozódásra  többkönyvűségre szoktassa  önálló ismeretszerzésre nevelje  megismertesse változatos információhordozók használatával. Ezeket a feladatokat az alábbi szolgáltatásokkal valósítja meg a könyvtár:  kölcsönzés  helyben használat  könyvtárközi kölcsönzés 35



bibliográfiakészítés



ingyenes számítógép-használat bevezetése

 ingyenes internet-hozzáférés biztosítása Emellett a könyvtár aktívan részt vállal az iskola életében, oktatásinevelési feladatait szakórai és könyvtári órai keretben valósítja meg. Részt vesz a tanulmányi versenyekre való felkészítésben, az irodalmi-, kulturális és nemzeti ünnepek lebonyolításában. Amennyiben igény merül fel más szolgáltatások megszervezésére, amennyiben lehetőségét látjuk, igyekszünk ezeket megszervezni, a minél hatékonyabb működés érdekében. - Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják. Hit- és vallásoktatás. Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hités vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. 9.

A

KIEMELT

FIGYELMET

IGÉNYLŐ

TANULÓKKAL

KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, 36

ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló, b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló

37

9.1 Tanulási zavarok megjelenési formái, pszichológiai okai, korrekciója Megjelenési forma-tanulási Pszichológiai okokA fejlesztés iránya nehézség Általános gyenge teljesítmény

részképesség zavarok A nagymozgások fejletlensége  (a

mozgás

Mászás

–

segítségével középagyban

Javasolt fejlesztő tevékenység kúszás:

a

központjai)

Az

írás

görcsös,



Keresztbe lendítések

finommozgás 

vonalból,

a

számok

a ujjak

négyzetből „kilógnak”

izmai

még

(finommozgás nehézségek)

a kézizomzat lazítása írásmozgás



  

vizuális

keresztcsatorna működése)

és

csukott

Járások ellentétes oldali kéz-láb mozdulatokkal, megérintésekkel „ujjtorna” mondókával tapintások (minél többféle) papír-ceruza

gyakorlatok:

iránykövetés, vonalkövetés, pontok

kirakások

összekötése, labirintus megrajzolt ábrák

koordináció (a

nyitott

papír-ceruza gyakorlatok

összehangolatlan szem-kéz



utánzó

szemmel

koordinációs 

kötöttek gyakorlatok

koordinációs 

játékos

egyensúlyozások,

előre-hátra,

Mellúszás mozdulatai

a

Járások:

Járás: központiagy sztereó mozgások, látás-hallás

szaggatott, egyenetlen. A betűk fejletlensége, a kézfej és az  a



(mozgáskoordinációs zavar) 

kusza, 

Kúszás, mászás ellentétes kéz-

látás-hallás, láb mozgással

járódnak be az idegpályák és egyensúlyozás fejlődnek az agy különböző 

a

átírása

selyempapíron,

színezések mozgásos



elégtelen

forma

kirakások

terméskőből,

pálcikából, korongból stb. 

drót egyengetése, hajlítgatása, forma alakítás (pl.: O U L stb.)

38

Testnevelés órán társait figyelve A testséma ismeret hiánya (és Ki vagyok én? „lenézi”, hogy mit kell csinálnia

az esetleges abból adódható 

Tükörgyakorlat

önismeret

Testrészek

és

önbizalom 

hiánya)



testrészének,

személyi

pontos

ismerete,

zónáinak megnevezése, megérintése

megérintése

nyitott

és

csukott

majd

kereszt

szemmel



Testfunkció-ismeret



A

testséma

Saját



Azonos

oldali,

fejlesztését irányú érintések

segítő mozgások



Társ testrészeinek megérintése megnevezés után



Betűk-számok ismerése,

a

fel

nem 

tájékozódás fejletlensége

Szavak hibás olvasása (lába láda, lapos-lagos)



Téri

irányok

 gyakorlása, 

„tükörírás-tükörolvasás”

A rész-egész viszonya és  Gestalt-látás

(lát- problémái (vizuális)

észlelési 

való viszonyítás)



Téri tájékozódás a síkban

szótagcsere (Emese-Eseme,

A rész-egész és a Gestalt látás fejlesztése

betűcsere (reklám-lekrám)



füzetében sorokat, oldalakat is kihagy

olvasása,

Kivetített képen, adott képhez viszonyítva

mások

helyének

meghatározása 

csókolom-kócsolom) 

Iránygyakorlatok színlelése négy irányban

tál) 

Emocionális gyakorlatok Tőlem jobbra, balra, fel, le,

hasonlók nehézségei, a síkban való téri személyi (zónák saját testhez előttem, mögöttem stb.

összetévesztése(b-d, 6-9) 

A térben való tájékozódás 

Tájékozódás

ponthálóban,

négyzetrácsban 

Szétvágott

betűk-számok

összerakása 

Hiányos képek, betűk, számok hiányzó részeinek pótlása

39

Adott betű fel nem ismerése, Az alak állandóságának, az  ha az más színű, méretű és azonosságok helyzetű Nyomtatott

Azonos formájú, de eltérő 

írott

megadott

és színű, mintájú, méretű tárgyak, szempont szerint tárgyakkal (pl.

különbözőségek észlelésének képek és

Csoportosítások

betűk nehézségei (vizuális)

azonosításának problémái

stb.

összehasonlítása, építőkockák,

játékok,

gombok,

különbözők között az azonos gyöngyök) keresése, hasonlók között a különbségek megállapítása

Képekkel,

kártyákkal

gyakorlatok

végzett

feladatlapok

megoldása 

Fólián:

képek

különbség

megfogalmazása,

betűsorban

azonos

betű,

számsorban

azonos

szám

felismerése Nem ismeri fel a szóban a Az

alak-háttér 

Eligazodni

kusza

azonosítása,

vagy

különböző

megjelölése vonalak Eseményképen megnevezett rész

megadott betűt, a mondatban a megkülönböztetésének zavara között, egymásra rajzolt ábrák megkeresése kiemelt szót, a szövegben a (vizuális) kiemelt mondatot

felismerése, egyedeire bontása  A „pókháló” mögötti ábrák, betűk, számok

keresése,

színezéssel

történő kiemelése  Egymásra

rajzolt

ábrák

megnevezése, megszámlálása  Egymásra írt betűk átírása-esetleg sorbarendezéssel

–

szavak

40



Nem „hallja ki” a megadott  hangot a szóban



Nem

tudja

 összevonni

Auditív

zártság



Háttérzörejekből

észlelési zörej

a problémája (auditív)

hangokat 

Auditív alak-háttér és az

alkotása egy-egy  Hol szólsz,

forrásának

Szinte a tanító hangját „sem



Magnószalagról

Erre

a csörög a dió…

megnevezése 

kispajtás?

Közlekedési eszközök, állatok

hallott hangjának

zörejek megkülönböztetése

utánzása,

hallja”

felismerése férfi-női,

és

gyerekhang

felismerése magnóról. 

Mit

mondott

a

kis

robot?

(hangösszevonás) 

„Gondolatolvasó”

szavak

kitalálása szórészekből, pl. állat neve ró…, növény neve ró…, (azonos első szótag ellenére más

Nem érzi a hangok eltérő  időtartamát

(óra-orra,

róka- auditív diszkrimináció (auditív)

rokka) 



Összetéveszti zöngétlen

a

zöngés-

hangokat

(kép-gép,

fér-vér) 

különbözteti

meg

Hangoztatás,

ritmizálás, utánmondás Hangoztatás:

a



„Titkos

beszéd”:

szavak

gége felismerése magánhangzóból

érintésével vagy a két tenyérnek  a fülekre helyezésével 

A hasonló hangzású szavakat nehezen

Auditív ritmus és fejletlen 

más szó) hangutánzás, Helyesejtési gyakorlatok

betűkígyó szavak

Jelentés értelmezés

szavakra

szótagolása,

bontása, hangokra

bontása 

zöngés-zöngétlen: „kerítés, lánc” kirakása stb.

41



(csorba-sorba) A szövegértés tollbamondás nehézségei

utáni

és

a

Hiányzik az egyes észlelési 

Az

átfordítási

 képesség 

írás csatornák közötti összehangolt fejlesztése: működés

(a

hallási-látási

A

nincs

összhangban),

keresztcsatornák funkcionálnak megfelelően

képének kiválasztása képek közül

tapintott,

mozgási csatornák észlelése ismeretek

látott,

hallott (mozgás-vizuális csatorna)

megjelenítése

más 

a formában nem 

szavak mondatba foglalása Tapintással felismert tárgy

Hallott hangokhoz megkeresni a hang forrását (pl. dob) -auditív-

Pl. hanghoz kép keresése, vizuális csatornák képről mozgás utánzás stb.



Látott

képről

mond

valamit:

látás-hallás-beszéd-mozgás csatornái 

Tárgyak lerajzolása elmondás alapján

42

9.2 A tanulási zavarok fajtái: Diszlexia

Felismerését segíti: • a kétkezesség, balkezesség vizsgálata• beszédhiba kiszűrése• élőhang meghallás és elkülönítés hibája• elvonatkoztatási képtelenség vagy gyengeség• felidézési, raktározási zavar• túl nagy reakcióidő• percepciós (észlelési) zavar• megkésett beszédfejlődés• elhúzódó logopédiai terápia• gyakori visszakérdezés• téri orientációs zavar• lateralitás (oldaliság) zavara• motoros ügyetlenség• amuzikalitás• szétszórt figyelem• szegényes szókincs A diszlexia fejlesztésében felhasználható feladattípusok: • kirakós játékok • szemkontaktust teremtő játékok • - beszélgetés képről, összekevert képregény sorba rendezése • memória játékok 43

• felvillantott képek utáni feladatok • karakterfelismerő feladatok • útvesztők, logikai játékok • négyzetrácsos irányjátékok, stb. Diszgráfia (írászavar) A tünetek hasonlóak a diszlexiásokéhoz, de erőteljesebb a motoros ügyetlenség, a finommotoros koordináció és a téri orientációs zavar. A diszgráfia jelei: .1 Helyesírási problémák • hosszú-rövid magánhangzó párokat rosszul írja • hosszú-rövid mássalhangzó párokat rosszul írja • nem ír nagybetűt – mondatvégi, mondatközi írásjeleket nem jól írja • elválasztásban hibázik • egybe- és különírási hibák • hagyomány elve hibás (j- ly) • máshogy ejtjük, máshogy írjuk • magánhangzótörvények hibásak • toldalékolási törvény hibás

• Alaki probléma, betűvezetési probléma • Súlyosabb, önmagukban is diszgráfiára utaló tünetek • szóból betűkihagyás • szóba betűbetoldás • következetes betűcsere • nem következetes betűcsere 44

• szótagkihagyás szó elejéről vagy közepéről • szótag lehagyása szó végéről • duplázás ill. többszörözés • gyenge hallási hasonlóság alapján értelmetlen betűhalmazokat ír • zöngés-zöngétlen pár csere • írásjel elhagyása á-ról, é-ről • kétjegyű mássalhangzóból egy jegy elhagyása • toldalékot a szótól különírja vagy a következő szóhoz írja• hosszabb nem összetett szót szétír • fordítva ír vagy betűt fordít • súlyos tagolási gyengeség • elő- vagy utánvételezés • mondatokban szavakat kihagy, vagy többször leír Feladattípusok• a finommotorikát fejlesztő fűzőcske, gyurmázás, cipőfűzés, fonás • térorientációt fejlesztő puzzle játék, sorba rendezés, képkeresés, tárgyak elhelyezése a térben • tapintást

fejlesztő

játékok,

zsákbamacska,

válogatás

bekötött

szemmel stb. • hallásfejlesztés Diszfázia Beszédértés gyengesége, mely nehezen kezelhető. Verbális fejlesztést, logopédus segítségét igénylő tanulási zavar. Diszkalkulia

45

Meghatározásai:.1 olyan szint alatti teljesítmény, amikor a gyerek a tőle elvárható matematikai képességeiben lemarad .2 van

fejlődési

diszkalkulia,

amelynek

oka

agyi

strukturálódási

zavarokra vezethető vissza .3 egy szindróma, melynek 4 összetevője van: • a diszgráfia • lateralitászavar (globális mennyiségérzet, irányérzet zavara) • diszkalkulia • ujjagnózia

(ujjak

nehezített

mozgatása,

megnevezésének

nehézségei) A matematika tanulásának alapvető feltételeinél zavar jelentkezik• a szimbólumok, jelek felismerésében • a

tartalmi

azonosításban,

absztrakt

ill.

konkrét

fogalmak

kialakulásában • fogalmakkal végzett gondolkodási műveletekben • sor- és szabályalkotásban • téri- és síkbeli viszonyok érzékelésében • az emlékezetben, figyelemben A számfogalom kialakulatlanságának jelei: • hibás számlálás már a 10-es számkörben • nem alakul ki a globális mennyiség-felismerés saját testén, tárgyakon (a 3-at legkésőbb 5 évesen fogással, ránézéssel fel kell ismernie; saját testén, ujjain pedig az 5-öt)

46

• kialakulatlan a mennyiségállandóság érzete, ezért sérült lesz az alapvető mennyiségi relációk felismerése (pl.: több - kevesebb), ezzel s egyéb matematikai fogalmak aktív használata is.

További jelek, tünetek: • ujjak mozgásának merevsége • vizualitás gyengesége • hangok megkülönböztetésének zavara (pl: hét, négy, két stb.) • ritmusérzék fejletlensége Feladattípusok: •

emlékezetet fejlesztő játékok

•

sorba rendezés

•

ujjtorna

•

tapintás fejlesztése

•

társasjátékok (egyszerűbbek)

•

tárgyak csoportosítása

•

tárgyak elrejtése, keresése

•

térbeli játékok

Intézményünkben sajnos sok gyermeknél fedezünk fel tanulási zavart. A tünetek megfigyelésekor és feljegyzésekor nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt, hogy a szociokulturálisan hátrányos helyzetű gyermekek

gyakran

a

tanulási

zavar

tüneteit

mutatják,

pedig

nehézségeiket általában a kulturális elmaradottság okozza. 47

Feladat: Szókincsfejlesztés, verbális képességek fejlesztése. A jó képességű gyermekek kiemelkedő intelligenciájukkal tanulási zavaraikat elfedhetik. Ha azt tapasztaljuk, hogy ezek a gyerekek nem tudnak rajzolni, figyelmük szétszórt, mozgáskoordinációjuk rendezetlen, vagy figyelmetlenek, akkor felmérjük tanulási képességeiket különböző tesztekkel, és fejlesztési tervet készítünk számukra. A fejlesztési terv készítése:

• analízis felállítása • módszerek, feladattípusok, eszközök megtervezése A fejlesztő foglalkozások megtervezése : • kis létszámú csoportokat alakítunk (3-6 fő) • a foglalkozások játékosak, nem gyakorló jellegűek • a foglalkozásokat hetente 1-2 alkalommal 45 percig tartjuk, nyugodt légkört, állandó helyet biztosítunk • a foglalkozások után feljegyzést készítünk a gyerekekről • a

fejlesztő

foglalkozások

kiemelkedő

területeinek

tekintjük

a

nagymozgások, testséma, és a tapintás fejlesztését, mivel ezek a részképességek mindegyikére hatnak • 1-2. osztályban célzottabban törekszünk az írás-olvasás-számolás alapfunkcióinak

megfelelő

szintre

való

emelésére,

fejlesztőgyakorlatokat építünk be minden óra menetébe • -3-4. osztályban a pedagógus feladata a következő:  értelmetlen szavak olvastatása  értelmetlen szótagok olvastatása 48

 a hibásan írt szót kijavítva leírattatjuk  rendszeresen másoltatunk  a számolási nehézséggel küzdő gyermek használjon segédeszközt  javasoljuk a gyermeknek, hogy tanulásához használjon magnót (rámondás, visszahallgatás)  diszkalkuliás gyerek használjon dolgozatírásnál számológépet (a matematikai gondolkodását és nem számolási képességét nézzük)  szakemberek segítségét kérjük súlyosabb esetekben A felső tagozaton előforduló tanulási nehézségek kiküszöbölése érdekében is tartunk fejlesztő órákat. Ezeken a foglalkozásokon sem a tananyag gyakoroltatása folyik, hanem a megfelelő tantárgyhoz szükséges részképességek fejlesztése terv alapján. A problémák halmozott megjelenése és a tananyag terjedelme miatt a fejlesztő foglalkozásokat fejlesztő pedagógus tartja. 9.3 Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló Iskolánk speciális helyzetéből adódóan az átlagosnál jóval magasabb a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő, és a sajátos nevelési igényű tanulók száma. Fontosnak tarjuk, hogy eredményessé tegyük a lemaradó vagy gyengébb képességű tanulók állandó és rendszerszerű felzárkóztatását. A program elemei alsó tagozaton -A Pedagógiai Szakszolgálat vizsgálata alapján megfelelő irányú beiskolázás, állandó kapcsolattartás a Szakszolgálattal - A tanulási nehézség, mint probléma korai felismerése (bemeneti komplex pszichológiai és pedagógiai mérés) DIFER - Fejlesztőpedagógusok, gyógypedagógusok egyéni és kiscsoportos fejlesztő tevékenysége, gyógytestnevelés

49

- A részképesség-zavarok esetén a következő területeket célozva az alábbi eljárások segítségével végezzük a fejlesztő munkát - Osztályon belüli differenciálás - A csoportos, páros és egyéni munkaformák előtérbe állítása - Tanulópárok kialakítása (jobb képességű - nehezebben haladó), egymás segítése - Az állandó pozitív megerősítés (jutalmazás) szerepe - Felzárkóztatás korrepetáláson (speciális feladatok, fejlesztő eszközök, játékok, számítógép segítségével) A program elemei felső tagozaton - A 4. osztályból 5. osztályba való átmenet megkönnyítése (hospitálás, követelmények összehangolása) - Értelmi, érzelmi és akarati tényezők számbavétele - Önismeretre nevelés - A másság elfogadására nevelés - „TANULNIJÓ” Program Sajátos nevelési igényű tanulók inkluzív nevelése: A sajátos nevelési igényű tanulókat (tanulásban akadályozott, beszédfogyatékos, hallássérült, testi fogyatékos és a pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési és tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók) a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján egyéni fejlesztési terv alapján neveljük. Számukra a rehabilitációs foglalkozásokat a Pedagógiai Szakszolgálat által utazó pedagógus végzi. Iskolánkban biztosítjuk a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető és organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő sajátos nevelési igényű gyermekek integrált oktatását. A Szakértői és 50

Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján készült fejlődési terv szerint dolgozunk. 9.4 Beilleszkedési, gyermek, tanuló

tanulási,

magatartási

nehézséggel

küzdő

„Hogy az embert minden tekintetben nevelni tudjuk, meg kell őt ismernünk minden tekintetben.” (Usinszkij) 9.4.1 Megvalósítási stratégia Tünetek, tünetcsoportok megállapítása - Agresszív (a környezet felé forduló magatartászavar: rendbontás, nyugtalanság, hazudozás, bántalmazás, stb…) - A szociális fejlődés zavarai (kapcsolatteremtés, alkalmazkodás, beilleszkedési problémái) - Regresszív (önmagára vonatkoztatva: szorongó, félénk, érzékeny, autoagresszív)

visszahúzódó,

passzív,

- Szorongások, félelmek, önértékelési zavarok, tic - A kognitív, motoros, figyelmi funkciók zavarai, teljesítményromlás, észlelési elégtelenség. A magatartási rendellenesség okainak feltárása - Környezeti (családi, iskolai okok) - Organikus (idegrendszeri: szakember segítségének igénybevétele) - A lefolyás dinamikájának vizsgálata - Akut (azonnali, közvetlen segítséget igényel) - Krónikus (hosszabb távú célokhoz feladatok kijelölése, rendszeres értékelése, újabb célok, feladatok kitűzése)

azok

A megoldás lehetőségei:

51

- Kisebb fokú (a pedagógus maga megoldja), fejlesztési terv alapján Középsúlyos foglalkozások

(pszichopedagógiára

van

szükség),

fejlesztő

- Súlyos (a pszichiátria hatáskörébe tartozik) 9.4.2 A program elemei: Azon tanulók számára, akik beilleszkedési- és magatartászavarral küzdenek, fejlesztő foglalkozás keretében korrekciós lehetőségeket biztosítunk. A magatartászavaros és nehezen nevelhető gyerekek az érzelmi-akarati sérültek közé tartoznak, akiknél az érzelmi, akarati élet zavart szenved. Alsó tagozaton - Prevenció: óvodai kapcsolattartás (a gyerekek megismerése még az első tanév előtt) - Az óvoda – iskola közti könnyű, zökkenőmentes átmenet biztosítása - Egyéni bánásmód alkalmazása a magatartási nehézségekkel küzdő tanulóknál (játékosság, pozitív megerősítés dominanciája) - Rugalmas óravezetés a tanulók igényeinek megfelelően (szünetek, lazító gyakorlatok közbeiktatása) - A tanóra és szabadidős tevékenységek arányos elosztása az egyenletes terhelés érdekében a nap folyamán - Szakemberek segítségének igénybevétele (gyermekvédelmi felelős, fejlesztő pedagógus, stb…) - A szülők bevonása, a problémák közös megbeszélése, megoldása. Felső tagozaton - A 4. osztályból 5. osztályba való átmenet megkönnyítése - A negatív személyiségtulajdonságok visszaszorítása - A pozitív személyiségtulajdonságok kialakítása 52

- Társas- közösségi tevékenységek megszervezése - Önismeretre nevelés - A fejlődés értékelése, új célok meghatározása - Csoportmunkában, differenciált tevékenykedtetés 9.4.3 A kompetencia alapú oktatás - változatos tevékenységformákkal segítjük a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítását, illetve megvalósulását - Differenciált tanulásszervezés - Kooperatív technikák alkalmazása - Projekt-módszer elterjesztése - Tevékenységközpontú pedagógiák - Individuális tanulás előtérbe helyezése. - Az alapozó időszak elnyújtása. - Fejlesztő értékelés bevezetése 9.5 A tehetség, a képesség kibontakoztatását segítő tevékenység Iskolánkban a felzárkóztatás mellett a tehetséggondozásnak kiemelt szerepet kell kapnia. Indoklás (a helyzetelemzésből adódóan) Tanulóink nagy része hátrányos helyzetű, veszélyeztetett, tanulási és magatartási zavarokkal küzdő. A velük való foglalkozás jelentős erőfeszítéseket követel az itt dolgozó pedagógusoktól. Ebben a nehéz helyzetben különös gondot kell fordítanunk arra, hogy tehetséges tanítványaink – környezeti és szociális adottságaik miatt – nehogy elkallódjanak. A sok problematikus tanuló mellett kiemelt figyelmet követelnek. Tehetséggondozó programunknak lehetővé kell tennie, hogy 53

kiemelkedő kerüljenek.

képességű

tanulóink

speciális

adottságai

felszínre

9.5.1 A tehetséggondozás feladatai iskolánkban Az optimális fejlődés feltételeinek megteremtése, működtetése (hogy minden tanuló eljuthasson adottságai lehetőségeinek legfelső határáig). A folyamatosság biztosítása alsó- és felső tagozatban egyaránt. 9.5.2 Megvalósítási stratégia A tehetség felismerése Tehetséges gyerek az, aki erősen motivált, könnyen és gyorsan tanul, átlagon felüli teljesítményekre képes, kreatív; egy-egy tantárgyból (speciális tehetségű) minden tantárgyból (általánosan jó intellektusú). A korai felismerés meghatározó fontosságú. A kiemelkedő képességűek (megfelelő foglalkoztatás hiányában) gyakran visszafejlődnek, sérülnek, kirekesztődnek. A korai felismerés szakértelmet, körültekintést kíván. A tehetség felismerésének eszközei Konzultáció

az

óvónőkkel

az

iskolába

Szoros együttműködés a Nevelési Tanácsadó (tanácsadás, mérések, tesztek, szűrések)

lépés

előtt

munkatársaival

Személyi feltételek: a programot végző, pedagógusok át- ill. továbbképzése, a felismerést segítő módszerek elsajátítása Tárgyi feltételek: biztosítása

a szükséges taneszközök,

a szükséges órák

A felismert tehetség fejlesztése Tanórán Osztályon belüli differenciálás

54

Szabadidőben - szakkörválaszték (rajz, tánc, sport) - iskolai, városi, megyei, regionális és levelezős versenyek (fontos személyiségfejlesztő hatásuk van: egészséges versenyszellem, önértékelés, sportszerűség, kudarctűrés) - szabadidős foglalkozások - az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata - a továbbtanulás segítése, kapcsolat a középiskolákkal. 9.5.3 A kompetencia alapú oktatás alkalmazása - EU szintű tudás átadásával a kompetenciák fejlesztésével a nem tantárgyi tehetségek fejlesztésével (pl.: szervezőkészség, kommunikáció, stb.) a megújuló tanulásszervezési eljárások alkalmazásával (individuális tanulás, differenciált tanulásszervezés, kooperatív technikák, projektmódszer, tevékenységközpontú pedagógiák) 9.5.4 A feltételek biztosítása Tárgyi feltételek: - Iskolai könyvtár, digitális tananyaggyűjtemény Számítógép, mint fejlesztőeszköz, Videó, zenei anyagok, Variálható tanterem berendezés a csoportfoglalkozásokhoz Megfelelő tankönyvek és szakmai könyvek (egyszerű alapfeladatokkal, többszintű nehézségi fokkal, szorgalmi és választható feladatokkal) Személyi feltételek: - A tanár gyerekekkel szembeni beállítódása (igenlő legyen, ne ambivalens, ne előítéletes). - Hatékony tanuló megismerési technikák alkalmazása. - A tanár nevelési stílusa megfelelő legyen (együttműködő, ne erőszakos, ne tehetetlen, ne korlátozó, ne közömbös). - Differenciálás heterogén csoportban.

55

- A tanár tudása megfelelő legyen. Legyen képes a pedagógus önművelésre, önképzésre. IKT eszközhasználat, web alapú tanulásirányítás. - Jó kapcsolat a családdal. Szükség esetén bevonva az ifjúságvédelmi felelőst és a Családsegítő Szolgálat munkatársait. - Továbbképzések a differenciált tanulásszervezéshez. A tehetséggondozó tevékenység közben mindvégig elengedhetetlenül fontos a személyi tulajdonságok fejlesztése: belső motiváció, lankadatlan érdeklődés, helyes önértékelés, nehézségek vállalása és leküzdése, a kitartó, szívós munka megkedveltetése, ill. annak igényének kialakítása. 9.6 Gyermek- és ifjúságvédelem Törvényi háttér 1997-ben jelent meg a XXXI. a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló, és az 1998-as a családok támogatásáról szóló törvény. Mindkettő a megelőző tevékenységet helyezi előtérbe. Célja, hogy a gyermeknek alapvetően lakóhelyén, családi környezetében élve kell hozzájutnia a személyiségállapotának és életkorának megfelelő oktatási lehetőségekhez, illetve e gyermekjóléti, gyermekvédelmi ellátásokhoz, szolgáltatásokhoz. Intézményünkben a 20/2012. EMMI rendelet 171., 172. §-ában meghatározott követelmények és az Oktatási és Kulturális miniszter által kiadott Integrációs Pedagógiai Program (IPR) szerint képességkibontakoztató és integrációs felkészítést biztosít. Programunk célja - a gyermekek személyiségének fejlesztése - szociális hátrányok leküzdése - a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése - prevenció - amennyiben létrejött a veszélyeztetettség, annak megfelelő kezelése. Mindezekhez elengedhetetlen feltétel a szülők, az iskola dolgozóinak és a gyermekvédelemmel foglalkozó szervek együttműködése. - Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat - Pedagógiai Szakszolgálat - orvosi, védőnői hálózat Feladatok Általános - ingyenes tankönyv biztosítása 56

- ingyenes étkezés biztosítása - tanulószoba biztosítása a felső tagozatos tanulók részére az Útravaló programba történő bekapcsolódás erősítése - fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit - meg kell keresni a problémák okait - segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához - jelezni kell a problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek - a törvényi változásoknak megfelelően kezelni kell az igazolatlan mulasztásokat A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes: - pedagógiai szakszolgálattal - gyermekjóléti szolgálattal - családsegítő szolgálattal - polgármesteri hivatallal - háziorvossal Felvilágosító munkánk a következő területeket érinti a családokban megjelenő nevelési gondok enyhítésére: Életvezetési minták nyújtása hogy tanulóink megismerhessék önmagukat és társaikat, megtanulhassák a csoportszerveződés és a csoportmunka alapjait, tájékozódjanak a környezetükben, szerezzenek ismereteket a társas kapcsolatokról, megbizonyosodhassanak az egészséges és biztonságos élet értékeiről, jártasságot szerezzenek a veszélyhelyzetek felismerésében, fedezzék fel önmaguk megvédésének lehetőségeit és felelősségét. A testi egészség érdekében az egészség és az élet védelmét alapértékké kell tenni valamennyi tantárgy oktatásában, - meg kell ismertetnünk tanulóinkkal a prevenció, mint az egészség megőrzésének leglényegesebb elemének jelentőségét, - ki kell alakítanunk a helyes életviteli szokásokat, - az egészséges élet mintáinak tanításával be kell mutatnunk a testi egészséget leginkább veszélyeztető rizikófaktorokat. 57

A mentális egészség érdekében el kell sajátítaniuk az alkotó és kritikus gondolkodás, a döntéshozatal lépéseit, gyakorolni kell az alapvető kommunikációs formákat, meg kell tanulniuk levezetni érzelmi feszültségeiket, kezelni a stresszhelyzeteket, el kell igazodniuk kapcsolatrendszereikben, ki kell alakítaniuk magabiztos fellépésüket, önbizalmukat, hogy ellen tudjanak állni, nemet tudjanak mondani a negatív befolyásolásnak, határozott célok megfogalmazását követően képesek legyenek azok megvalósítására, törekedjenek az egészséges és boldog életvitelre. A gyermekvédelem céljainak megvalósítását szolgáló tevékenységek iskolánk pedagógiai munkájában felzárkóztató foglalkozások, tehetséggondozó foglalkozások, az indulási hátrányok csökkentése, differenciált oktatás és képességfejlesztés, a pályaválasztás segítése, a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek), egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése, a családi életre történő nevelés, tanulószobai foglalkozások, az iskolai étkezési lehetőségek, az egészségügyi szűrővizsgálatok, a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok), a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás), szülőkkel való egyeztetés, tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról. 9.7 A mentori rendszer működtetése A mentor az integrációs programban résztvevő tanuló elsőszámú segítője, aki közvetlenül tartja a kapcsolatot a tanulóval foglalkozó valamennyi szakemberrel, illetve a családdal (lehet pedagógus, ifjúságvédelmi felelős, szakszolgálat munkatársa). A mentor: - önként vállalja ezt a koordinációs munkát 58

- egyéni fejlődési naplóját vezeti, a tanuló teljesítményét folyamatosan tanulmányozza, - konzultál a szakemberekkel, javaslatot tesz a gyermek érdekében, - tanulás-módszertani segítséget nyújt szükség szerint, - a tanuló bizalmas közléseit a gyermek érdekében hasznosítja (jogszerűség megőrzésével), - kutatja a gyermek támogatását szolgáló ösztöndíj lehetőségeket, - segíti a pályaválasztásban, a motiváltság erősítésében, - kezeli a tanuló személyi anyagát, a tanító, fejlesztő pedagógus, pszichológus, a bizottságok szakvéleményeit, kiegészíti azokat rendszeres feljegyzéseivel, a gyermek véleményét tükröző felmérésekkel, - a három havonta kötelező értékeléssel párhuzamosan kikéri a gyermek véleményét saját teljesítményéről, iskolai közérzetéről, sikereiről, problémáiról, javaslatairól. Elsődlegesen a mentorok az osztályfőnökök személyében kerülnek megbízásra. A három havonta kötelező kompetencia alapú értékelési rendszer - az IPR szerint képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítésben résztvevő tanulók esetében: A felkészítésben részt vevő tanuló egyéni fejlődési terv alapján történő haladását, fejlődését három havonként értékelni kell, amelyre meg kell hívni a tanulót, a szülőt, indokolt esetben a gyermekjóléti szolgálat munkatársát. Az értékelésről jegyzőkönyvet vagy feljegyzést kell készíteni, azt alá kell íratni valamennyi résztvevővel, s amennyiben a szülő nem volt jelen az értékelésen, meg kell azt küldeni számára. 10. ESÉLYEGYENLŐSÉGET SZOLGÁLÓ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK Az IPR céljai: - Esélyteremtés: az egyenlő esélyek tényleges biztosítása, azaz a gyermekek tanulmányi eredményét függetlenítjük a társadalmi, családi, környezeti esélyek differenciáló hatásaitól. - Megtartóerő, hátránykompenzáció: semlegesítjük az objektív eredetű társadalmi, művelődési egyenlőtlenségek hatásait, és biztosítjuk, hogy az esélyegyenlőtlenség az intézményen belül ne termelődjön

59

újra. Célunk, hogy a képességbeli és szociális hátránnyal induló gyerekek fejlődéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket megteremtsük. - Tapasztalati

tanulás:

az

iskolán

kívüli

tényezők,

kisebbségi

önkormányzatok, civil szervezetek, a szülők bevonása a programba. - Együttnevelés: a különböző képességű, azonos korú tanulók együttnevelése, oktatása. Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a 8. évfolyam végén: -

minden

tantárgyból

kerettanterveiben

megfelel

meghatározott

az

alapfokú

továbbhaladás

nevelés-oktatás feltételeinek.

(Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége – vagyis több mint 50 %-a – a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.) - rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen - ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint

a

közösségben

éléshez

szükséges

viselkedés-

és

magatartásformákat - határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően.

60

Az esélyegyenlőséggel kapcsolatos helyi feladatok a Kocsolai Általános Iskola Integrációs Pedagógiai Rendszerének Programja című kiadványunkban találhatók. 11. A TELJESKÖRŰ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK 11.1Általános célok, értékek a környezeti- és egészségügyi nevelésben Az egyetemes természetnek (a Világegyetem egészének), mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt. A Föld egészséges folyamatainak visszaállítására, harmóniára törekvés a bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzése, a test-lelki egészség megőrzése. Mottó: „Szeresd egészségedet, mert ez a jelen. Védd a kisgyermeket, mert ez a jövő. Őrizd szüleid egészségét!mert a múlton épül fel a jelen és a jövő.” (Bárczi Gusztáv) Mottó: ”Emberi táj ez. Dolgos kéz alkotta, magának formálgatta a lét kényszere, kedve szerint; s nyájassá szelídült a kietlenség, a vadonból emberi otthon lett, életet adó hagyomány.” (Keresztury Dezső)

Az iskola hitvallása A környezet és az egészség egymástól el nem választható fogalmak. A természeti környezet óvása, védelme nélkül nem beszélhetünk egészséges emberi életről sem, mivel az ember a természet része. Ennek szellemében kívánjuk nevelni a ránk bízott gyermekeket. 11.2 Célok:  A gyermekek érdeklődésének felkeltése közvetlen környezetük (társadalmi, természeti és tárgyi) szépsége és esetleges hiányosságai iránt. 61

 Próbáljuk ellensúlyozni a családi környezetből adódó hátrányokat.  Közös tevékenységek során megalapozzuk a tiszta és esztétikus környezet iránti igényt.  Az intézmény példaadó szerepének biztosítása.  Lehetőséget biztosítunk tapasztalatok szerzéséhez.  A környezet szépségének megjelenítése a gyermekek alkotó munkájában.  A gyermekek érdeklődésének felkeltése közvetlen környezetük (társadalmi, természeti és tárgyi) szépsége és esetleges hiányosságai iránt.  Próbáljuk ellensúlyozni a családi környezetből adódó hátrányokat.  Közös tevékenységek során megalapozzuk a tiszta és esztétikus környezet iránti igényt.  Az intézmény példaadó szerepének biztosítása.  Lehetőséget biztosítunk tapasztalatok szerzéséhez.  A környezet szépségének megjelenítése a gyermekek alkotó munkájában. - környezettudatos magatartás és életvitel kialakítása - családi életre nevelés - az egészséges életvitel képességeinek fejlesztése 11.3 Feladatok - természeti környezetünk ismerete, óvása, fejlesztése - helyi értékek és problémák feltérképezése (környezeti, egészségi, kulturális) - helyi célok megfogalmazása (öreg fák megóvása, faültetés, madárvédelem, hulladékgyűjtés, energiatakarékosság) - lakóhely megismerése - épített környezet védelme 62

- hagyományok védelme (család – iskola – település – nemzet szinteken) - a szülőkkel, az iskola környezetében élőkkel a kommunikáció fejlesztése - a család és az iskola közelítése - legalapvetőbb egészségvédelmi ismeretek megismertetése, védőnői szűrővizsgálatok és felvilágosító alkalmak támogatása - fogápolási ismeretek, iskolafogászati szűrővizsgálatok támogatása - az egészségre káros szokások biológiai – élettani – pszichés összetevőinek megismertetése - a tanulók számára a mindennapi testedzés biztosítása (testnevelés tanórák és sportkörök) - délutáni foglalkozásokon játékos, egészségfejlesztő testmozgás biztosítása -ISK programok, DÖK túrák, osztálykirándulások - takarékoskodás vízzel és energiával - az iskola zöldebbé tétele – virágültetés és gondozás - helyes táplálkozási szokások kialakítása - testi, lelki egészség fejlesztése (prevenció) - bántalmazás, iskolai erőszak megelőzése - baleset-megelőzés, elsősegély nyújtási ismeretek elsajátíttatása - személyi higiéné igényének kialakítása • a tanulókban a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése; a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő szokásrendszer megalapozása; • tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet megóvásához szükséges képességeket és készségeket, amelyek a

63

természeti

és

a

társadalmi

környezet

zavartalan

működését

elősegíthetik; • a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli

foglalkozások

keretében

–

foglalkoznak

a

környezet

megóvásának szempontjából legfontosabb ismeretekkel:  a környezet fogalmával,  a földi rendszer egységével,  a környezetszennyezés formáival és hatásaival,  a környezetvédelem lehetőségeivel,  lakóhelyünk természeti értékeivel,  lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival

64

Egészséges táplálkozás:

Védőnői egészségnevelési órák

- iskolatej, gyümölcs – pályázati forrásból - osztályfőnöki órán egészségnapon versenyeztetés, alkotó tevékenység

- együttműködési megállapodás a rendőrséggel, gyermekjóléti szolgálattal konzultációk, esetmegbeszélések - tanári ügyeletesi rend - rendőrségi fogadóóra rendőrségi előadások osztályfőnöki órákon

Teljes körű egészségfejleszt és A

Mindennapos testnevelés, testmozgás: - testnevelés órák - tömegsport gyógytestnevelés külső szolgálattal - ISK foglalkozás kézi és foci - asztalitenisz

Testi-lelki egészség (prevenció):

Bántalmazás, iskolai erőszak megelőzése:

Baleset megelőzés, elsősegélynyújtás:

ALAPELVEINK: EGÉSZSÉGKÓDEX fejlesztése

- osztályfőnöki órán - együttműködés a rendőrséggel - tréningek, előadások, vetélkedők szervezése

- szakkör - tanórák, osztályfőnöki órák - elsősegélynyújtó szekrény

Személyi higiéné: - tisztasági csomag - védőnő által kéthavonta végzett tisztasági vizsgálat - osztályfőnöki órák - egészségnapon fogászati szűrés - védőnői fogadóóra

65

11.4 Az egészségnevelési program megvalósítása Feladat

Tevékenység

A tanulók fizikai

Tanári Egyeztetés a

állapotának

védőnővel

felmérése, évente

és/vagy

egyszer A

háziorvossal A felmérés

Aktív

elvégzése

részvétel

tanulók

állóképességének

Tanulói Részvétel

Követelmény

Végrehajtás

Értékelés

Megtörtént-e

Pontszám

Kor-

Forma,

módszer

osztály

színtér

Mérleg,

a Végrehajtás

Eszköz,

és

érdemjegy

főnöki

vérnyomás-

osztály

mérő Szőnyeg, óra és

egyszer Szociometriai

A

aktivitás. Kérdőív.

mérések

elvégzése,

évente

egyszer Egészségnap szervezése

és

lebonyolítása

Alwaysprogramban

Szöveg

és

8-16 év

szociogram

Tervezés

Pontozás

tájékozódás Program

és

Aktív

tervezés,

részvétel és

szerint.

Önálló

lebonyolítás

az előzetes

és

közös

feladatok

tevékenységek,

megoldása

döntési

szervezés

Részvétel

Végrehajtás

Végrehajtás

Megtörtént-e

óra;

Testnevelés óra; osztály

értékelése Előkészítés,

Tájékoztatás, való

Végrehajtás

8-16 év

mérőszalag. Tanulói

Válaszadás

Osztály-

magasság-,

felmérése évente mérés

3-16 év

helyzetek. A szervező által

Osztályfőnöki

6-16 év

óra;

osztály Iskolai, óvodai, akció

10-16 év

Iskolai akció

biztosítottak,

66

részvétel Signál

Fogkefék,

Szöveges

ism. terj. A program

szervezés,

fogkrémek

értékelés

szervezői

lebonyolítás,

kiosztása,

értékelés

felhasználása

Előkészítés,

programban

való

részvétel

Családlátogatás

Részvétel

Megtörtént-e,

Tapasztalat-

egyeztetés és

osztályban,

következtetések

szerzés

lebonyolítás

osztály

-

átvételekor

Iskolai akció

3-16 év

Beszélgetés

3-16 év

Óvodai fogl.,

biztosítják.

és tájékoztatás 1. és 5.

Időpont-

6-16 év

új

levonása és

problémák Egészségnevelés

Előkészítés,

Részvétel

esetén Végrehajtás, ha

tanórán

szervezés és

és

a

foglalkozáson:

lebonyolítás.

felkészülés

tartja,

oltások

Időpont-

az órára

szervezés,

és hatásai,

mellékhatásai,

a

szaktanár ha

Szöveges

Video,

értékelés, érdem-

taneszközök

oszt. f.,

jegy.

szakkönyvek,

testnev.,

Cél: az ismeret-

demonstrációs

egészségtan

egyeztetés a

külső

terjesztés és az

eszközök.

, biológia,

pubertáskorról,

szakemberrel

segítséget vesz

érdeklődés

Ismeret-átadás,

term. ism. és

fogamzásgátlásról

(védőnő,

igénybe

felkeltése,

vélemény-

kémia óra

, drog és AIDS

orvos,

vélemény-

nyilvánítás

vagy

megelőzésről,

rendőrség)

nyilvánítás

szervezett

elsősegély-

délutáni

nyújtásról

foglalkozás

67

Sportversenyek szervezése azokon

és való

részvétel

Tisztasági verseny

Előkészítés,

Aktív

Képesség

szervezés,

részvétel

szerinti

jó

Tárgyjutalom,

Szükség

dicséret, érdem-

szerint. Tanulói

csapat,

aktivitás,

csoport,

Egyéni,

nevezés,

teljesítmény,

jegy,

szervezés,

aktív részvétel

érem, kupa, „a

csapatjátékban

osztály,

felügyelet

legjobb sportoló”

felelősségtudat.

sportkör

Megszervezés, Benti

díj Pontozás,

Jutalmazás,

tárgyjutalom

felelősségtudat

cipő,

Hetesi

lebonyolítás,

szellőztetés,

feladatok

értékelés

osztály

házirend

tisztán

betartása

Parlagfű-akción

tartása Tájékoztatás, az Részvétel,

való részvétel

irtás

felkészülés

megszervezése, felkészítés elméleti

az

és

Aktív részvétel

oklevél,

3-16 év

6-16 év

Akció; osztály

fejl.

Pontozás

Ismeretterjesztő

tárgyjuta-lom,

kiadványok.

szóbeli

Ismeretek

6-16 év

Gyűjtő-akció, verseny

és

tapasztalatok átadása

versenyre

68

Feladat

Tevékenység tanári

Követelmény Értékelés

Eszköz, módszer

előadás

Forma, színtér

6-14 év

osztályfőnöki órák, tanórák

11-12 év

természetismeret órák

13-14 év

biológia órák

13-14 év

szakköri formában

6-14 év

testnevelés, környezetismeret, osztályfőnöki, technika, kémia, fizika, informatika, természetismeret, biológia órán, év elején 1 alkalommal

tanulói

Balesetfelkészülés, aktív részvétel, érdemjegy, Feladatbank, megelőzési, egyeztetés részvétel feladatok elsősegélyszekrény oklevél elsősegélyküldő végrehajtás , kérdőív, tesztsor, nyújtási előadóval a tankönyv, dicséret ismeretek munkafüzet verseny elsajátíttatása tárgyi szervezése, jutalom felkészítés versenyekre

Balesetvédelmi oktatás

Korosztály

aktív részvét el

szabályok ismerete

dicséret

Tankönyv, tanári magyarázat

69

Védőnői egészségnevelési órák 1-2 osztály: • Helyes fogápolásról, fogváltásról, személyi higiéniáról • Tisztálkodásról 3-4 osztály: • Helyes táplálkozás, étrend • Egészség-betegség fogalma, betegségek megelőzése 5-6 osztály: • Pubertáskor: nemi jelleg – nemi szerepek • Egészséges életmód 7-8 osztály: • Szerelem, szexualitás, nemi betegségek • Párkapcsolat, felelősség, önmaga és partnere iránt • Droghasználat (cigaretta, alkohol, kábítószerek) veszélyei

70

Tiszta, esztétikus környezet BENT:

Tanórán kívüli programok:

osztályok közötti tisztasági verseny energiatakarékosság („energiaőrök”) - ügyeletesi, hetesi rend

- „Zöld nap, hét, hónap” szervezése (márc.-ápr.) - túrák, kirándulások - múzeumlátogatások - osztálykirándulások - táborok

Tanórai tevékenység: - folyamatos tantervek alapján elsősorban természettudományos tantárgyak

Teljes körű egészségfejleszt és B

Művészeti tevékenység: - dekorációs verseny osztályok között - rajzpályázatok - kézműves szakkör

KÖRNYEZETTUDATOS MAGATARTÁS KÓDEXE Tiszta, esztétikus környezet KINT: - díszkert gondozása - udvartakarítás, rendezés - szemétgyűjtés - faültetés, virágültetés - komposztáló gödör használata

Tiszta, esztétikus környezet:

tágabb

lakóhelyünk környezetvédelmével kapcsolatos tevékenységek - hulladékgyűjtés - szemétszedés - környezetvédelmi problémák feltárása - bekapcsolódás falusi szintű akciókba

71

11.5 A környezeti nevelési program megvalósítása Fő feladatok

Tanári

Tanulói

Követelmény

Eszköz,

Osztálydekorálás

tevékenység Esztétikai

(folyamatos)

verseny

tevékenység Tervezés,

Dekorálás

módszer Alapanyagok

díszítés

szervezése

Értékelés

Kor-

Pontokkal,

a

osztály 6-16 év

megadott

tantestület

alkotta

szempontok

zsűri döntése alapján

alapján

és

életkoruknak Tisztasági verseny

Szervezés,

Hetesek,

megfelelően Házirend

(folyamatos)

lebonyolítás,

felelősök

betartása

értékelés

megfelelő

Tájékoztatás,

feladatvégzése Tisztaság

környezetének

figyelem

megőrzése,

tisztán

felhívása

alakítása

Az

iskola tartása

(folyamatos) Hulladékgyűjtés

Az

akció

megszervezése

Szemétgyűjtő

Tárgyjutalom

6-16 év

Rendezett, tiszta

Szemétgyűjtők

Alkalomszerűen

6-16 év

környezet

elhelyezése,

tárgyjutalom

igény kialakítása

Lebonyolítás,

Szükség

szerint

hulladékgyűjtés

lebonyolítani

Zsákok,

A hulladékért kapott

szállítóeszköz

pénz

6-16 év

arányos

elosztása Környezetvédelmi

Az

akció

őrjárat

megszervezése

A

szemét

összegyűjtése a faluban

Legyen tiszta a

Zsák,

falu

gumikesztyű, szúróbot

72

Gyakorlókerti

és

díszkerti

Munkaszervez

Aktív részvétel

Dísznövények

és, irányítás

Kerti szerszámok

5-8.

gondozása,

osztály

tevékenység

konyhakertiek

(folyamatos,

termesztése,

technika órán) „Zöld nap”

Szervezés:

Ismeretszerzés,

esztétikum Aktív részvétel

szervezése

vetélkedő,

alkotó

video,

akcióprogram

rajzpályázat,

tevékenység

ismeretterjesztő

Túrák,

gyűjtőmunka Megtervezés

Aktív részvétel

Megvalósuljon

anyag Szükség szerint

kirándulások akció

lebonyolítás

(csoport,

közlekedési

Ismeretköz-lés

Madáretető

vagy iskola) Rendszeresség

és irányítás

készítése,

Madáretetés akció

Érdemjegyek

kihelyezése,

Rajzeszköz,

osztály

eszköz Alapanyag

Pontozás

3-16 év

Pontozás

3-16 év

Dicséret

6-16 év

Szóbeli

6-16 év

és

Energiatakarékosság

Figyelem

etetés Ismeretszerzés,

(folyamatos)

felkeltése,

csapok elzárása,

energiatakarékos

tájékoztatás

villany

szemlélet

Rajzpályázat

Kihirdetés,

lekapcsolása A rajzok

Képességeinek

akcióprogram

szervezés

elkészítése

megfelelő

Kialakuljon

az

rajz

Rajzeszközök

A

pályázat

kiírója

6-16 év

határozza meg

készítése

73

Múzeumlátogatás

Megszervezés,

Felkészülés,

Lehetőség

Dokumentumok,

akció

előkészítés

megfigyelés

szerinti részvétel,

közlekedési

(osztálykirándulás) Tanórai keret

Tervezés,

Felkészülés,

megfigyelés Képességeinek

eszközök Taneszközök,

(folyamatos),

lebonyolítás

részvétel

megfelelő

egyéb

szereplés

segédanyag

Aktív részvétel

Programtól

különböző tantárgyakkal Akcióprogram Föld

a

Előkészítés,

Felkészülés,

napja

lebonyolítás

részvétel

Szóbeli

6-16 év

Érdemjegyekkel

6-16 év

Megtörtént-e

6-16 év

oktatási

függően

alkalmából

74

12. A SZÜLŐK, A TANULÓK, A PEDAGÓGUSOK ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI 12.1 A pedagógus és a gyermek kapcsolata A pedagógus és a gyermek kapcsolatában hangsúlyos a gyermek életkori sajátosságainak figyelembevétele, hiszen ez meghatározza a felnőtthöz való viszonyát. Ez kiemelt figyelmet érdemel, hiszen a tanulás eredményességét befolyásoló tényező lehet. A gyermekek pedagógusokkal szembeni magatartása különböző periódusokon keresztül fejlődik: a) Az alsós gyereket tekintélyelven alapuló viszony jellemzi a pedagógushoz. A pedagógus feladata: • a gyermekeket érzelmein keresztül motiválni és irányítani a kitűzött feladatok elvégzése céljából • sikerélményhez juttatni • helyes önértékelését kialakítani • önfegyelmét javítani • fokozatosan rászoktatni az önellenőrzésre b) A felső tagozatban, jellemzően serdülőkorban alakul ki az önálló véleménynyilvánítás igénye, ilyenkor fordul szembe a diák a felnőttekkel. Ennek pozitív megnyilvánulása az egészséges kritizálás képességének kialakulása. Negatív esetben ez szemtelenséggé fajul. A pedagógus feladata: • a gyermekek életkori sajátosságait szem előtt tartó jellemértékelés 75

• életkornak megfelelő motiváció • egyéni törődés c) Ezt a fokozatot követi az egyenrangúvá válás, a partneri kapcsolat kialakulása.

A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: • az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, • a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül, • az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. - A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. - A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel. 12.2. A szülői ház és a pedagógus kapcsolata Az együttműködés fontos alapelve, hogy megoldott legyen a szülőpedagógus állandó, kétoldalú kapcsolattartása. Hangsúlyos, hogy mindkét fél elismerje a gyermek helyzetét, szerepét a másik rendszerben, intézményben is. Vagyis a pedagógusnak legyen elegendő információja a diák - családi kapcsolatairól - a családban betöltött szerepéről 76

- problémáiról. Ugyanúgy a szülő legyen tisztában gyermeke - adottságaival - képességeivel - gyengeségeivel. A pedagógus-szülő kapcsolatában a folyamatos írásbeli tájékoztatás mellett a személyes kapcsolattartásra törekszünk. A kapcsolattartás színterei: 1. A szülői értekezletek feladata: • a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, • a szülők tájékoztatása = az óvoda, iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről = az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól = a helyi tanterv követelményeiről = az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról = saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról = a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről = az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról = a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatója felé. Formái: • osztály szülői értekezlet (évente 3 alkalommal)

77

• pályaválasztási szülői értekezlet (a 8. osztálynak) • a leendő 1. osztályosok szüleinek tájékoztató szülői értekezlet májusban • az IPR-ben lévő tanulók részére évente 4 alkalommal értékelő megbeszélést tartunk, melyen részt vesz a szülő, az osztályfőnök, a tanuló, a gyermekjóléti szolgálat munkatársa, probléma esetén a szaktanár 2.

Fogadóórák (évente 2 alkalommal)

Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, ill. ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) A szülői értekezletek, a fogadóórák és nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. 3.

Családlátogatások

Feladata

a

gyermekek

családi

hátterének,

körülményeinek

megismerése, ill. tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. Az osztályfőnököknek kötelességük súlyos magatartási problémák esetén, igazolatlan hiányzás után családlátogatást végezniük a gyermekjóléti szolgálat munkatársával együtt. Abban az esetben, ha a szülő nem tud részt venni a 3 havonkénti szöveges értékelésen, az osztályfőnök kezdeményezi a szülővel való találkozást. 4.

Nyílt napok

Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai-óvodai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák 78

lefolyását,

tájékozódjon

közvetlenül

gyermeke

és

az

iskolai

osztályközösség életéről. A leendő 1. osztályos szülőknek 1 alkalommal, májusban. Iskolai rendezvények Kirándulások

A pedagógus-szülő együttműködés akkor valósul meg, ha a gyermekkel kapcsolatban felmerülő problémák esetén a szülő és a pedagógus összefognak, közösen megkeresik a gond okát, és orvosolni próbálják azt a feladatok megosztásával, közös felelősséggel. Azon szülők számára, akik nem tudnak részt venni a szülői értekezleteken illetve fogadóórákon, a szaktanárok meghatározott időben – tanítási napokon délelőtt – fogadóórát tartanak, melynek időpontjáról a félév elején az ellenőrzőn keresztül értesülhetnek a szülők. A szülők szervezete:

Az SZMK választmány, melybe minden tanév elején az osztályok 2 képviselőt delegálnak. Az így létrejött szervezet vezetőt, ill. helyettest választ,

éves

munkatervet

készít,

melyben

meghatározza

tevékenységét. Évről évre kiemelt feladatának tekinti: • az aktuális nevelési problémák megoldásának segítését • neveléssel kapcsolatos előadások, eszmecserék szervezését

79

• különböző rendezvények lebonyolításának segítését • jótékonysági bálok szervezését. Szakmai programunkat sikeresen csak a szülői házzal együttműködve tudjuk megvalósítani, ezért kérjük a szülőket, hogy • aktívan vegyenek részt intézményünk működésében még akkor is •

ha erre látszólag nincs idejük, még akkor is, ha ezt a gyerek

•

látszólag nem akarja

• észrevételeikkel, javaslataikkal segítsék munkánkat • lehetőségeikhez mérten anyagilag is segítsék a gyermekek nevelését.

12.3. Szülő és a gyermek viszonya A háromszög harmadik kapcsolata, a szülő-gyermek viszonya a család kompetenciája, amelybe az intézmény csak nagyon indokolt esetben avatkozik bele. Ezt a kapcsolatot nyomon követi a gyermekjóléti szolgálat, az óvoda, az iskola és az osztályfőnök folyamatos tájékoztatásával. 12.4. Az iskola partneri kapcsolatai

 Gyermekjóléti Szolgálat Szerepe: segíti a kapcsolattartást osztályfőnökök és a szülői ház között.

az

iskolavezetés,

az

Kapcsolat: esetmegbeszélések havonta

 C. K. Ö. 80

Szerepe: rendezvények támogatása.

 N. K. Ö. Szerepe: segíti a német szakkör működését, rendezvények támogatása.

 Szakszolgálat Feladata: logopédia, lebonyolítása.

gyógytestnevelés

megszervezése,

 Nevelési Tanácsadó Feladata: SNI, részképesség-zavaros tanulók vizsgálata TKVSZRB Feladata: az SNI tanulók vizsgálata, szakvélemény elkészítése.

 IPR-szakértő Feladata: szakmai segítségnyújtás.

 Rendőrség Feladata: tájékoztatás, foglalkozások, osztályfőnöki órák tartása. Iskolarendőr program

 Civil Szervezet Szerepe: rendezvények segítése.

 Kocsolai Sportklub 81

Szerepe: sportolási lehetőséget biztosít iskolánk tanulói számára, segítséget nyújt sportfelszerelések vásárlásához, sportrendezvényekre való eljutáshoz. Segíti sportrendezvények megszervezését, lebonyolítását.

 „Kocsoláért” Közalapítvány Szerepe: tanulmányi ösztöndíjat ad, alkalmanként támogat iskolai rendezvényeket.

 Nyugdíjasklub Szerepe: együttműködés rendezvények, ünnepélyek, kulturális programok lebonyolításában.

 Iskolaorvos, védőnő Feladata: védőoltások, felvilágosítás, osztályfőnöki órák tartása, segítségnyújtás a fejtetű elleni küzdelemben.

 Kocsolai Önkormányzat Szerepe: együttműködés az ünnepélyek, rendezvények, kulturális programok megszervezésében, lebonyolításában.

 Talentum Alapfokú Művészetoktató Intézmény Feladata: társastánc-oktatás megszervezése, lebonyolítása.

 Kocsolai Óvoda Feladat: tanítók-óvónők együttműködése az óvoda-iskola átmenet megkönnyítése érdekében.

82

 Középiskolák Kapcsolat: tájékoztatják végzős tanulóinkat a továbbtanulási lehetőségekről. Iskolánk biztosítja tanulóinknak a nyílt napokon való részvételt. A középiskolák visszajelzést küldenek volt diákjaink tanulmányi eredményeiről.

 Kocsolai Vadásztársaság Szerepe: együttműködési rendezvények segítésére.

13.

HAGYOMÁNYŐRZŐ

megállapodást

ISKOLAI

kötött

iskolánkkal

TEVÉKENYSÉGEK,

PROGRAMOK  Tanévnyitó ünnepély – az 1. osztályosok köszöntése  Az újjá választott diákönkormányzat ünnepélyes fogadalomtétele – iskolagyűlés  Ünnepély október 23-a tiszteletére  ISK Kupa kézilabda torna  Márton nap  Mikulás ünnepély  Karácsonyi ünnepély  Farsang  Szavalóverseny  Ünnepély március 15-e tiszteletére  Csipet Kupa  Anyák napja  Gyermeknap  Ballagás, tanévzáró ünnepély

83

13.1 AZ ÉRTEKEZLETEK, RENDEZVÉNYEK HAVI ÜTEMEZÉSE HÓ augusztus szeptember

ÉRTEKEZLETEK alakuló értekezlet szülői értekezlet,

ISKOLAI RENDEZVÉNYEK

október

választmány megalakítása őszi szakmai napok

november

ISK Kupa fogadó óra, IPR szöveges ért. nyílt hét

SZMK tanévnyitó ünnepély

megemlékezés a Hősök emlékművénél ünnepély nyugdíjas találkozó

Mikulás osztályozó

karácsonyi ünnepély értekezlet, farsang

február

félévi

március

szülői értekezlet, fogadó óra, IPR szöveges ért. március

április május

Csipet Kupa nevelési értekezlet környezetvédelmi nap Fogadóóra, szülői értekezlet (a osztálykirándulások leendő

június

első

ért.

15-ei

ünnepély március 15-ei ünnepély

osztályosok gyermeknap

szüleinek tájékoztatója) osztályozó értekezlet, szöveges

szüreti felvonulás

ünnepély október 23-a tiszteletére, ünnepély október 23-a tiszteletére

nevelési értekezlet december

KÖZSÉGI RENDEZVÉNYEK

IPR ballagás

Falunap

tanévzáró tanévzáró ünnepély

értekezlet

84

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK I.

A pedagógiai program érvényességi ideje 1. Az iskola 2013. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e pedagógia program alapján. 2. A pedagógiai programban található helyi tanterv 2013. szeptember 1. napjától az első és ötödik évfolyamon, majd ezt követően felmenő rendszerben kerül bevezetésre.

II.

A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata 1. A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. - A nevelők szakmai munkaközösségei (ahol ilyen nem működik, ott a szaktanárok) minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását.

III.

A pedagógiai program módosítása 1. A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: - az iskola igazgatója; - a nevelőtestület bármely tagja; - a nevelők szakmai munkaközösségei; - a szülői munkaközösség; - az iskola fenntartója. 2. A

tanulók

a

pedagógiai

program

módosítását

a

diákönkormányzat képviselői útján javasolhatják.

85

3. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az jóváhagyásával válik érvényessé. 4. A módosított pedagógia programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától kell bevezetni. IV. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala 1. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. 2. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: - az iskola honlapján - az iskola irattárában; - az iskola könyvtárában; - az iskola nevelői szobájában; - az iskola igazgatójánál

A

PEDAGÓGIAI JÓVÁHAGYÁSA

PROGRAM

ELFOGADÁSA

ÉS

A pedagógiai programot a nevelőtestület a 2013-03-22 napján tartott ülésén elfogadta. Kelt: Kocsola, 2013.március 22. ............................................... Igazgató

86

HELYI TANTERV

2013

87

1. AZ ISKOLA KÉPZÉSI RENDJE 1.1. A KÉPZÉS RENDJE, CÉLJA, SZERVEZETI FORMÁI 1.1.1. A képzés szakaszai

Nagyfelmenő rendszerben tanítunk, azaz első osztálytól negyedik osztályig ugyanaz a tanító, az osztály vezetője. Az alapfokú nevelés szakasza: 1. osztálytól 8. osztályig tart a) alsó tagozat: 1 - 4. évfolyam Az alsó tagozat első két évében a tartalmi szabályozás lehetővé teszi, ösztönzi az ebben az életkorban a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelését. Az alsó tagozat harmadik–negyedik évfolyamán erőteljesebbé – a negyedik évfolyam végére már meghatározóvá – válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. A Nat feladataiból, céljaiból következő motiválás és a tanulásszervezés folyamata a Nat fejlesztési feladataiban is kifejeződő elvárásokra összpontosít. 4. évfolyamon a szaktanárok is bekapcsolódnak a képzésbe (német nyelv, informatika) b) felső tagozat: 5 – 8. évfolyam A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása. A felső tagozat hetedik–nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. A felső tagozatban az osztályfőnökök 4 évig vezetik osztályukat. 4 év után – amennyiben lehetőség van rá – egy év "pihenőt" kapnak (nem vezetnek osztályt). 88

A tantárgyfelosztást úgy kell elkészíteni, hogy az osztályfőnökök osztályukban a szakjuknak megfelelő tantárgyakat tanítsák, lehetőség szerint 5-8. osztályig ugyanaz a szaktanár tanítsa a szakképesítésének megfelelő tantárgyakat. 1.1.2. A tanulók tanulási kötelezettségei, választási lehetősége

Tanítási óra Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok oktató-nevelő munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez, ezért a nevelők a tanórákon előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél a tanulók önálló és csoportos (kooperatív) munkájára támaszkodnak. Tanítási órán kívüli tevékenységek: Szakkörök A különféle szakkörök működése a gyerekek egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. Jellegüket tekintve lehetnek művészetiek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Napközi

89

A törvényi előírásoknak megfelelően – amennyiben a szülők igénylik – az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az 1-8. évfolyamon napközi, ill. tanulószobai foglalkozásokat szervezünk. Minden tanév májusában felmérjük a következő tanévben napközit, tanulószobát igénylő tanulók számát, és ennek megfelelően alakítjuk ki a csoportokat. A csoportokat az életkori sajátosságok figyelembe vételével alakítjuk ki. A napközis csoportokba, ill. a tanulószobába valamennyi jelentkező hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulót felveszünk. Versenyek, vetélkedők, bemutatók A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különböző szaktárgyi, sport, művészeti versenyek, vetélkedők, melyeket rendszeresen megrendezünk iskolánkban. Emellett az iskolán kívüli versenyeken való részvételt is biztosítjuk tanulóinknak: sportversenyek, ének, tánc, szavalóverseny, kulturális bemutató, rajzpályázatok. Szaktárgyi levelező versenyeken való részvételt szorgalmazzuk az egyéneknek és az osztályközösségeknek. A versenyek, vetélkedők megszervezését, a tanulók felkészítését, a nevelők szakmai munkaközösségei ill. az egyes szaktanárok végzik. Tömegsport foglalkozás Tömegsport foglakozáson biztosítjuk többféle sportágban (kézilabda, labdarúgás, kosárlabda, asztalitenisz, sakk) a versengéseket, a mindennapos testmozgás lehetőségét. Felzárkóztató foglalkozások Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére heti 1-2 felzárkóztató órát szervezünk. 5-8. évfolyamon magyarból, matematikából, fizikából, földrajzból, biológiából, kémiából és idegen nyelvből a gyenge eredményt elérő tanulóknak - a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembevételével - felzárkóztató foglalkoztatást szervezünk. Erről minden tanév elején a nevelőtestület dönt. 90

Fejlesztő foglalkozások Az 1-8. évfolyamon fejlesztő foglalkozásokat szervezünk a Nevelési Tanácsadó és a Tanulási Képességet Vizsgáló Rehabilitációs Bizottság által javasolt gyermekeknek. (A fejlesztő program leírását ld. a nevelési program 6.1. fejezetben) Középiskolai felkészítő foglalkozások 7-8. évfolyamos tanulók részére magyarból és matematikából heti 1 óra felzárkóztató, felkészítő foglalkozást szervezünk a középiskolai tanulmányok előkészítése, segítése céljából.

91

1.2. AZ ISKOLA EGYES ÉVFOLYAMAIN TANÍTOTT TANTÁRGYAK, A KÖTELEZŐ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK ÉS AZOK ÓRASZÁMAI 1.2.1. Tantervek

Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkezendő tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás:  H2004: a 2003-ban felülvizsgált és módosított NAT alapján, valamint az Oktatási Minisztérium által 2004ben kiadott kerettanterv alapján elkészített 2004 szeptemberétől érvényes helyi tanterv  H2013: a 2012-es NAT alapján az emberi erőforrások minisztere által kiadott kerettantervhez (51/2012 (XII.21.) számú EMMI rendelet 1. és 2. melléklet A változataihoz ) készített 2013-tól érvényes helyi tanterv TANÉV

2013/2014 2014/2015 2015/2016 2016/2017

ÉVFOLYAM 1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

H2013 H2013 H2013 H2013

H2004 H2013 H2013 H2013

H2004 H2004 H2013 H2013

H2004 H2004 H2004 H2013

H2013 H2013 H2013 H2013

H2004 H2013 H2013 H2013

H2004 H2004 H2013 H2013

H2004 H2004 H2004 H2013

92

1.2.2. Óraterv

1.2.2.2. 1- 4. évfolyam óraterve 1. évfolyam óraszámai

2. évfolyam

3. évfolyam

4. évfolyam

1. fél év

2. fél év

1. fél év

é v e s

1. fél év

8

8

288

8

8

288

8

8

288

7

7

252

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2

2

72

1

1

36

1

1

36

1

1

36

1

1

36

5

5

180

5

5

180

5

5

180

5

5

180

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

1

36

1

1

36

1

1

36

1

1

36

1

1

36

2

2

72

2

2

72

2

2

72

2

2

72

2

2

72

2

2

72

2

2

72

2

2

72

1

1

36

1

1

36

1

1

36

1

1

36

5

5

180

5

5

180

5

5

180

5

5

180

25

25

900

25

25

900

25

25

900

27

27

972

Tantárgy

Kötelező tanítási órák magyar nyelv és irodalom idegen nyelv erkölcstan matematika informatika környezetismeret ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Kötelező tanítási órák összesen:

é v e s

2. fél év

2. fél év

é 1. v fél e év s

2. fél év

é v e s

93

1.2.2.3. 5-8. évfolyam óraterve

Tantárgy

5. évfolyam óraszámai 1. f. é v

2. f. é v

6. évfolyam

é v e s

1. f. é v

2. f. é v

7. évfolyam 8. évfolyam

é

1. f. é v

2 . f .

é v e s

1. f. é v

2. f. é v

é v e s

é v

Kötelező tanítási órák 2 magyar nyelv magyar irodalom 3 2 történelem 1 erkölcstan 3 idegen nyelv 4 matematika 1 informatika természetismeret 2 fizika biológia és egészségtan kémia földrajz 1 ének-zene Hon- és népism. 1 1 Vizuális kultúra 1 Technika, életvitel és gyakorlat 5 Testnevelés és sport 1 osztályfőnöki Kötelező tanítási 28 órák összesen:

3

90

2

2

72

2

2

72

2

2

72

2

90

2

2

72

2

2

72

2

2

72

2

72

3

3

108

2

2

72

2

2

72

1

36

1

1

36

1

1

36

1

1

36

3

108

3

3

108

3

3

108

3

3

108

4

144

4

4

144

4

4

144

4

4

144

1

36

1

1

36

1

1

36

1

1

36

2

72

3

3

108

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2

2

72

1

1

36

-

-

-

-

-

2

2

72

3

2

90

-

-

-

-

-

1

1

36

2

2

72

-

-

-

-

-

2

2

72

2

3

90

1

36

1

1

36

1

1

36

1

1

36

1

36

1

36

1

1

36

1

1

36

1

1

36

1

36

1

1

36

1

1

36

5

180

5

5

180

5

5

180

5

5

180

1

36

1

1

36

1

1

36

1

1

36

28

1008

28

28

1008

31

31

1116

31

31

1116

94



Az iskola helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei megegyeznek az emberi erőforrások minisztere által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel.

 Iskolánkban a tanulók idegen nyelvként a német nyelv tanulását választhatják.  Iskolánk a szabadon felhasználható órakeretet a kötelező tanítási órák óraszámának emelésére használta fel. A többlet órákat a szaktanárok, tanítók az ismeretek elmélyítésére, gyakorlásra, ismétlésre, készségfejlesztésre fordíthatják.

1.3.  

 1. 2. 3. 4. 5.

AZ ISKOLÁBA FELVÉTELÉNEK ELVEI

JELENTKEZŐ

TANULÓK

Iskolánk a beiskolázási körzetéből valamennyi tanköteles korú tanulót felvesz. Az 1. osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét aug. 31. napjáig betöltse, és az iskolába lépéshez szükséges fejlettséggel rendelkezzen. Az iskolába lépéshez szükséges fejlettség jellemzőit az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló kormányrendelet határozza meg. Az 1. évfolyamra történő beiratkozáskor be kell mutatni: gyermek személyazonosságát igazoló hatósági okiratot (útlevél, lakcímkártya, adóigazolvány) a szülő személyi igazolványát a gyermek iskolaérettségét igazoló óvodai szakvéleményt a nevelési tanácsadó felvételt javasoló szakvéleményét (ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta) szükség esetén a szakértői bizottság véleményét

a 2-8. évfolyamra történő beiratkozáskor be kell mutatni: gyermek személyazonosságát igazoló hatósági okiratot (útlevél, lakcímkártya, adóigazolvány) 2. a szülő személyi igazolványát 3. az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt 4. az előző iskola által kiadott távozási lapot  1.



Az iskola beiskolázási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, ill. 95

magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt.

1.4. A MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉS FELTÉTELEI .1 A 2-8. évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az emberi erőforrások minisztere által kiadott tantervekben „ A továbbhaladás feltételei” című fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon a tanév végére minden tantárgyból teljesítette. .2 A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A 2-8. évfolyamon minden tantárgyból legalább elégséges év végi osztályzat kell a tanulónak elérnie a továbbhaladáshoz. .3 Ha a tanuló a 2-8. évfolyamon tanév végén legfeljebb 3 tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. .4 A szülő és a tanuló jogosult eldönteni, hogy él-e a javítóvizsga lehetőségével. .5 A magasabb évfolyamra történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha  az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól,  az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse,  egy tanévben 250 tanítási óránál többet mulasztott, és a nevelőtestület engedélyezi a vizsga letételét  magántanuló volt, 6. A 250 óránál többet mulasztott tanulók és a magántanulók esetében az osztályozó vizsga tantárgyai a következők:  1-4. évfolyamon: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret  5-6. évfolyamon: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, természetismeret, német nyelv  7-8. évfolyamon: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, fizika, biológia, kémia, földrajz, német nyelv 7. Az 1. évfolyamon a tanuló csak abban az esetben nem léphet magasabb évfolyamba, ha az adott tanév során 250 óránál többet mulasztott, vagy a pedagógus javaslatára, szülői kérésre megismétli az évfolyamot.

96

1.5. A TANULÓI JOGVISZONY MEGSZŰNÉSE Megszűnik a tanulói jogviszony, ha:  a tanulót másik iskola átvette, az átvétel napján  az általános iskola utolsó évfolyamának elvégzéséről szóló bizonyítvány kiállításának napján  a tankötelezettség utolsó éve szorgalmi idejének utolsó napján, ha a tanuló tanulmányait nem kívánja tovább folytatni  a tankötelezettség megszűnése után - ha a tanuló írásban bejelenti, hogy kimarad -, a bejelentés tudomásul vételének napján  az iskola a tanítási év utolsó napján egyoldalú nyilatkozattal megszűntetheti annak a tanulónak a jogviszonyát, aki nem tanköteles és ugyanannak az évfolyamnak a tanulmányi követelményeit második alkalommal sem teljesítette.  Megszűnik a tanulói jogviszony a kizárás az iskolából fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napján.

97

2.

A TANULÓK ÉRTÉKELÉSE, FELADATAINAK BESZÁMOLTATÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSA

ÉS

2.1 . AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI • Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését, értékelését. • Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. • Magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, környezetismeret tantárgyakból az 1-4. évfolyamon a tanév végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek. • Magyar nyelv és irodalom, matematika, német nyelv, környezet- és természetismeret, történelem, fizika, biológia, földrajz tantárgyak ellenőrzésénél: • a nevelők a tanulók munkáját egy- egy témakörön belül írásban és szóban is ellenőrizhetik, • az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak. .1 A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében egy témakörön belül – a témazáró dolgozaton kívül – csak kétszer kerülhet sor írásbeli számonkérésre, de minden tanulónak legalább egyszer kell felelnie szóban: • ének- zene, rajz, informatika, technika tantárgyakból félévente, valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva, • a többi tantárgy esetében egy-egy témakörön belül • A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük. • A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez, emellett azonban figyelembe

98

•

• • • •

•

veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott – fejlődött-e vagy hanyatlott – az előző értékeléshez képest. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik: .1 az 1. évfolyamon minden tantárgy esetében csak szöveges értékelést alkalmazunk .2 a 2-8. évfolyamon a tanulók teljesítményét, előmenetelét év közben minden tantárgyból érdemjegyekkel minősítjük .3 az 1. évfolyamon félévkor és év végén, valamint a 2. évfolyamon félévkor a tanulók teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük. A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet: KIVÁLÓAN TELJESÍTETT JÓL TELJESÍTETT MEGFELELŐEN TELJESÍTETT GYENGÉN TELJESÍTETT FELZÁRKÓZTATÁSRA SZORUL • a 2. évfolyamon év végén, valamint az 3-8. évfolyamon félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük. Az 1. évfolyamon félévkor és év végén, a 2. évfolyamon félévkor a tanulók munkáját az OM által kiadott szöveges értékelő program segítségével értékeljük. Ha a tanuló „felzárkóztatásra szorul” minősítést kap, biztosítjuk számára a korrepetálást. A szülőket értesítjük a fejlesztendő területekről. A 2. évfolyamon az év végi,a 3-8.évfolyamon a félévi és az év végi osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy- egy témakörön belül minden tanulónak legalább két érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb időt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni.

Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai és szöveges értékelésre történő átváltásuk a következők: jeles(5) - kiválóan teljesített jó(4) - jól teljesített közepes(3) - megfelelően teljesített elégséges(2)- gyengén teljesített elégtelen(1) - felzárkóztatásra szorul 99

Az osztályzat (érdemjegy) akkor • jeles (5) Ha a tanuló a helyi tanterv követelményeit megbízhatóan elsajátította, tudását alkalmazni is képes. • jó (4) Ha a tanuló kevés hibával elsajátította a helyi tanterv követelményeit. Kisebb bizonytalanságokkal tudja alkalmazni tudását. • Közepes (3) Ha a tanuló a helyi tanterv követelményeit pontatlanul, esetenként felszínesen és több hibával teljesíti. Csak nevelői segítséggel tudja alkalmazni tudását. • Elégséges (2) Ha a tanuló a helyi tantervnek csak minimális, a továbbhaladáshoz szükséges ismereteit sajátította el. Kizárólag nevelői segítséggel képes önálló feladatvégzésre. • Elégtelen (1) Ha a tanuló a helyi tanterv követelményeinek minimum szintjét sem sajátította el, nem rendelkezik a továbbhaladáshoz feltétlenül szükséges ismeretekkel, nevelői segítséggel sem képes önálló feladatvégzésre. Az érdemjegy (osztályzatok) osztálykönyvi bejegyzésének formái: • piros tintával: - témazáró felmérések, dolgozatok - tanév végi osztályzatok • kék tintával: - szóbeli feleletek - írásbeli feleletek - - félévi osztályzatok • zöld tintával: - gyűjtőmunka, szorgalmi feladatok, kiselőadások - füzetek rendje, külalak, a nem szakrendszerű órák témája A tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végezzük: teljesítmény 0-33% 34-50 % 51-75 % 76-90 % 91-100 %

érdemjegy elégtelen elégséges közepes jó jeles

(1) (2) (3) (4) (5)

100

ÉRTÉKELÉS AZ 1- 4. ÉVFOLYAMON

év közben

félévkor

év végén

Az értékelés módja, formája - piros alma, pont, karika - kék szilva (1.o.) - fekete pont, piros pont - dicséret - szöveges értékelés negyedévente(1.2. o. első félév Érdemjegy (1,2,3,4,5) - szöveges értékelés kidolgozott szempontok alapján (1-2. o.) Érdemjegy (3-4.o.) Magatartás, szorgalom betűvel - kiválóan teljesített - jól teljesített - megfelelően teljesített - gyengén teljesített - felzárkóztatásra szorul - tanévi munkája előkészítő jellegű volt tanulmányait az ált. isk. 1. osztályában folytatja (szöveges értékelés) 2-4.osztályban Osztályzat: kitűnő, jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen

Az értékelés Ki értékel rögzítése - tanulói - tanítók munkafüzet - tájékoztató - szaktanárok füzet

- tájékoztató füzet - értékelő lap

- osztályfőnök - szaktanár

- bizonyítvány - osztályfőnök - iskolalátogatási - szaktanárok bizonyítvány Osztálynapló törzslap

ÉRTÉKELÉS A 5-8.ÉVFOLYAMOKON Az értékelés módja, formája év közben - érdemjegy (5,4,3,2,1) havonta legalább 1-2 jegy tantárgyanként - dicséret, elmarasztalás - piros, fekete pont

Az értékelés Ki értékel rögzítése - osztálynapló - szaktanárok - ellenőrző könyv - ellenőrző könyv - munkafüzetek

- o. f., szakt. 101

- havonta magatartás, - osztálynapló, szorgalom értékelése ellenőrző könyv

félévkor

év végén

véleménye alapján - érdemjegy (5,4,3,2,1) - osztálynapló - szaktanárok - szaktárgyi dicséret - ellenőrző könyv - osztályozó - magatartás, konferencia szorgalom betűvel - osztályzat: kitűnő - bizonyítvány - szaktanárok (jeles + szaktárgyi - osztálynapló dicséret), jeles, jó, - törzslap közepes, elégséges, elégtelen - osztályozó - magatartás, konferencia szorgalom, mint félévkor - nevelőtestületi dics.

2-8. évfolyamon a félévi értesítőben, év végi bizonyítványban a következő tantárgyakból elért eredmények kerülnek minősítésre: - a kötelező tanórák tantárgyai közül: 2-4. évfolyam: magyar nyelv, irodalom, német nyelv, matematika, erkölcstan, környezetismeret, ének, rajz, technika, testnevelés, informatika 5. évfolyam: magyar nyelv, irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, természetismeret, erkölcstan ének, rajz, technika, testnevelés, informatika hon- és népismeret 6. évfolyam: magyar nyelv, irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, természetismeret, ének, rajz, technika, testnevelés, erkölcstan informatika 7. évfolyam: magyar nyelv, irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, biológia, földrajz, fizika, kémia, erkölcstan, informatika, ének, rajz, technika, testnevelés

102

8. évfolyam: magyar nyelv, irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, fizika, biológia, kémia, földrajz, ének, rajz, erkölcstan, testnevelés.

103

A tanulói értékelés fajtái: • Nyomon követő értékelés (mérés): Az adott osztály önmagához viszonyított teljesítményének nyomon követése, a fejlődés minőségének és ütemének regisztrálása. • Diagnosztikus és formatív értékelés: Az alapkészségek mélységének a megismerése, a következő időszak fejlesztési feladatainak megtervezése. • Summatív értékelés: A negyedik évfolyam végén alapkészségek megismerésével javaslat a tanulók továbbhaladáshoz. A nyolcadik évfolyam végén a helyi tanterv által meghatározott tananyag elsajátítási szintjének meghatározása, konzekvenciák levonása.

2.2. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGA VIZSGASZABÁLYZATA 1. A vizsga fajtái, vizsgára kötelezettek: - osztályozó vizsga osztályozó vizsgát tesz az a tanuló, • akinek éves hiányzása a jogszabályban előírt mértéket (250 óra) meghaladja és nem osztályozható, ha a tantestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen.(a tanuló csak eredményes osztályozó vizsga letételével folytathatja tanulmányait magasabb évfolyamon), • akinek hiányzása egy adott tárgyból a tantárgy óraszámának 30%-át meghaladta, és érdemjegyei nem teszik lehetővé az osztályozást az adott tárgyból ( • aki rendszeres iskolába járás alól felmentett. különbözeti vizsgát tesz az a tanuló, aki • tanulói jogviszony átvétellel való létesítéséhez más iskolatípusból kéri felvételét, • eltérő tanterv szerinti tanulmányokat folytatott és azonos vagy magasabb évfolyamra jelentkezik, 104

• aki tanulmányait valamely tantárgyból a már működő emelt szintű csoportban kívánja folytatni. - javítóvizsga javítóvizsgát tesz az a tanuló, • aki tanév végén legfeljebb 3 tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, • aki osztályozó vizsgáról igazolatlanul távol maradt, vagy azt nem fejezte be, ill. az előírt időpontig nem tette le, • aki az osztályozó vizsga követelményeinek nem felelt meg. - pótvizsga • a tanulmányok alatti pótvizsgán vehet részt az a tanuló, aki neki fel nem róható ok miatt nem tudott osztályozó vagy javítóvizsgát tenni. 2. Vizsgaforma, vizsgarészek: írásbeli vizsga szóbeli vizsga gyakorlati vizsga 3. Vizsgatárgyak, vizsgarészek  1-4. évfolyamon: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret  5-6. évfolyamon: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, természetismeret, német nyelv  7-8. évfolyamon: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, fizika, biológia, kémia, földrajz, német nyelv 4. Vizsgaidőszakok: • javítóvizsga: augusztus 15. – augusztus 31. között • osztályozó vizsga: a tanév helyi rendjében meghatározott két időszakban Az igazgató engedélyezheti, hogy a tanuló a fentiektől eltérő időpontban tegyen vizsgát. 105

5. Jelentkezés a vizsgákra: A

diák

tájékoztatást

vizsgarészekről,

kap

továbbá

a

a

vizsga

időpontjáról,

vizsgával

kapcsolatos

helyéről,

a

jogorvoslati

lehetőségről (felülbírálati kérelem, törvényességi kérelem, független vizsgabizottság előtti vizsga). Jelentkezés független vizsgabizottság előtti vizsgára • osztályzat megállapítás céljából a tanuló – kiskorú tanuló szülője aláírásával – a félév, illetve a szorgalmi idő utolsó napját megelőző harmincadik napig ill., ha engedélyt kapott osztályozó vizsgára, akkor az engedély megadását követő 3 napon belül jelentkezhet az iskola igazgatójánál. • javítóvizsga céljából a bizonyítvány átvételét követő 15 napon belül kell a kérelmet benyújtani az iskola igazgatójához. 6. A tanulmányok alatti vizsgák rendje A vizsgák témaköreit írásban kapja meg a diák a vizsgára jelentkezést követően • osztályozó vizsgák esetén az első félév anyagából októberben, a 2. félév anyagából februárban • javítóvizsga esetén júniusban, az osztályozó konferenciát követően

Az írásbeli vizsgák rendje: Az írásbeli vizsga feladatlapját a szaktanár készíti el, nyomtatott formában legkésőbb az írásbeli vizsgát megelőző napon. A vizsgateremben egy időben padonként 1 tanuló vizsgázhat. Az ülésrendet a felügyelő tanár jegyzőkönyvben rögzíti. A tanulók csak az 106

iskola bélyegzőjével ellátott papíron dolgozhatnak. A rajzokat ceruzával, minden egyéb munkát tollal kell elkészíteni. Az íróeszközről a tanulók maguk

gondoskodnak.

Az

írásbeli

feladatok

megoldásához

rendelkezésre álló idő vizsgatárgyanként 45 perc. Egy napon legfeljebb két írásbeli vizsga szervezhető. Az elégtelen írásbeli vizsgaeredmény szóbeli vizsgán javítható. A szóbeli vizsgák rendje A szóbeli vizsga tételeit (kérdéseit) a szaktanár állítja össze és a vizsgabizottság elnökének adja át legkésőbb a szóbeli vizsgát megelőző napon. A szóbeli vizsga nem nyilvános. A szóbeli vizsgák 3 tagú vizsgabizottság előtt történnek. A szóbeli vizsgán a tanulók 3-4 fős csoportokban folytatólagosan, szünet közbeiktatása nélkül vizsgáznak. A tanuló a kérdező tanár által kiadott kérdések megválaszolására gondolkodási időt kap. Ezt követően válaszát 10-15 percben önállóan fejti ki. Ha vizsgázó a feleletet befejezte, a következő vizsgatantárgyból történő tételhúzás előtt, legalább harminc perc pihenőidőt kell számára biztosítani, amely alatt a vizsgahelyiséget elhagyhatja. Ha a vizsgázó a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tesz, a vizsgatétel kihúzása után külön helyiségben, vizsgáztató tanár mellett készíti el dolgozatát. A dolgozat elkészítésére harminc percet kell biztosítani. A dolgozatot a vizsgázó vagy a vizsgázó kérésére a vizsgáztató tanár felolvassa. Ha a vizsgázónak engedélyezték, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen, és a vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia és kifejtenie. A felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló időt tételenként kell számítani. A vizsgázó kérésére a második tétel kifejtése előtt legfeljebb tíz perc 107

pihenőidőt kell adni, amely alatt a vizsgázó a vizsgahelyiséget elhagyhatja. Egy napon legfeljebb három szóbeli vizsga szervezhető. A szóbeli vizsgák eredményének kihirdetése az adott vizsganapon történik. A gyakorlati vizsgák rendje A gyakorlati vizsgarész megkezdése előtt a vizsgázókat tájékoztatni kell a gyakorlati vizsgarész rendjéről és a vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról,

továbbá

a

gyakorlati

vizsgarész

helyére

és

a

munkavégzésre vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi, egészségvédelmi előírásokról. 7. A vizsgák helye, ideje és magatartási szabályai A vizsgák az iskola épületében az igazgató által kijelölt vizsgatermekben és

időpontokban

zajlanak.

A

tanulmányok

alatti

vizsgák

nem

nyilvánosak. A vizsgázók kötelesek az előre kifüggesztett vizsgabeosztás szerint pontosan megjelenni, az alkalomhoz illő öltözékben. Javító vizsga esetén a bizonyítványt a vizsga megkezdése előtt le kell adni az osztályfőnöknek. A tanulók a vizsgateremben segítséget nem vehetnek igénybe, egymással nem beszélgethetnek és a vizsga rendjét nem zavarhatják meg. Rendbontás esetén a vizsgabizottság elnöke – jegyzőkönyv felvétele mellett – az érintett tanuló részére a vizsgát felfüggesztheti. 8. A vizsgák értékelése Az írásbeli vizsgák értékelése az alábbi egységes osztályozás szerint történik: • 0 - 33 %→elégtelen • 34 - 50 %→elégséges 108

• 51 - 75 %→közepes • 76 - 90 %→jó • 91 - 100%→jeles A szóbeli és a gyakorlati vizsga értékelése egyetlen érdemjeggyel történik, amelyet a kérdező tanár javaslatára a vizsgabizottság állapít meg. Abban az esetben, ha egy vizsga több vizsgarészből áll, a végső eredmény a vizsgarészekre adott osztályzatok átlagából kell számítani. 9. A vizsgák eredményének kihirdetése A szorgalmi időszak alatt letett vizsgák kihirdetése a vizsga napján történik. Az augusztusi osztályozó, javító és pótlóvizsgák eredményeinek ismertetése a megfelelő záradékkal ellátott bizonyítvány kiadásával azonos időben történik. 10. A vizsgáztató tanárok megbízása és a vizsgák dokumentálása A vizsgáztató tanárokat és a vizsgabizottság tagjait az intézményegység vezetője bízza meg feladatuk ellátásával. A vizsgákon a tanuló osztályfőnöke tanácskozási joggal vehet részt. A vizsgáról jegyzőkönyv készül az elnök és a tagok aláírásával, melyet az iskola irattárában 5 évig meg kell őrizni! A jegyzőkönyv melléklete a vizsgázó írásbeli dolgozata és feladatlapja, valamint a diák szóbeli felkészülés alatti jegyzetei. A szülő kérésre a fenti dokumentumba betekinthet. Az írásbeli dolgozatot a szaktanár piros tollal javítja, a hibák megjelölésével értékeli és aláírásával látja el. A dolgozatok egy év múlva selejtezhetők

109

2.3 A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelése A tanulók személyiségfejlődését, magatartásuk, viselkedésük jellemzőit az osztályfőnökök folyamatosan szóban és a tájékoztató füzeten keresztül írásban értékelik. A magatartás és szorgalom értékelésénél és minősítésénél minden évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket ill. osztályzatokat használjuk. A tanulók magatartását és szorgalmát az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A magatartás és szorgalom félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi osztályzatot az értesítőbe, az év végit a bizonyítványba be kell jegyezni. A magatartás és a szorgalom elbírálásánál az egyes érdemjegyek ill. osztályzatok eléréséhez a következő táblázatokban felsorolt szempontok közül legalább 3-nak az együttes megléte szükséges. Iskolánkban a magatartás és szorgalom értékelésének és minősítésének követelményeit a következő táblázatok tartalmazzák:

110

2.3.1. A tanulók magatartásának értékelése

PÉLDÁS HÁZIREND BETARTÁS

- betartja

VÁLTOZÓ

ROSSZ

betartja

nem minden esetben tartja be

előírásait sorozatosan megsérti nem törődik tanulmányi előmenetelével, nem veszi igénybe a nevelői segítséget,

képességei alatt teljesít, csak folyamatos nevelői, szülői ráhatással részben teljesíti kötelességeit, teljesítménye rendszertelen közösségi a közösség KÖZÖSSÉGI munkát szokásait, TEVÉalkalomszerűen, fegyelmét KENYSÉG feladatokat megsérti, önként nem szabályaihoz vagy ritkán nehezen vállal, a alkalmazkodik közösségi munkában csak felkérésre, biztatásra vesz részt tisztelettudó, fegyelmezett, többször MAGAVISEtársaival, a ügyel a viselkedik LETE felnőttekkel környezetére, fegyelmezetlenül, szemben udvarias, ezzel zavarja udvarias, önfegyelme mások munkáját, előzékeny, kialakulóban társaival és a segítőkész, van, törekszik a felnőttekkel fegyelmezett, kulturált szemben órákon és beszédre udvariatlan, iskolán kívül durva, gyakran kulturált provokál beszéd verekedést, jellemzi önuralma fejletlen írásbeli FIGYELMEZ- nincs szóbeli nincs írásbeli figyelmeztetés figyelmeztetése osztályfőnöki TETÉS e sem figyelmeztetése van

TANULÁS

képességeinek megfelelően, rendszeresen tanul, kötelességtudó , teljesítménye egyenletes, pontos, megbízható kezdeményező , önálló javaslatai vannak, önként vállal feladatokat, aktív

JÓ

MULASZTÁS nincs

igazolatlan mulasztása

teljesítménye, elmarad képességeitől, tanulása nem folyamatos, többletfeladatot ritkán vállal, de azt teljesíti

nincs igazolatlan legfeljebb 1 mulasztása igazolatlan mulasztása van

a közösség ügyei nem érdeklik, viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza

fegyelmezetlen, társaival tiszteletlen, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlan, durva, gyakran agresszív, viselkedése romboló hatású, az iskolai munkát akadályozza több szaktanári, osztályfőnöki figyelmeztetése vagy ennél magasabb fokú büntetése van igazolatlan napjai vannak

111

2.3.2 A tanulók szorgalmának értékelése

TANULÁS

PÉLDÁS

JÓ

VÁLTOZÓ

HANYAG

képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt, kitartó a szorgalma, erős az akarata, figyelme egyenletes, feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi

képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes teljesítményt nyújt, házi feladatait kisebb kihagyásokkal elvégzi, megfelelő a szorgalma és az igyekezete, figyelme néha irányításra szorul

teljesítménye elmarad képességeitől , állandóan ösztönzésre szorul, felszínesen tanul, kötelességteljesítése nem folyamatos, feladatainak, megbízatásainak nem tesz eleget önellenőrzése kialakulatlan

képességeihez mérten keveset nyújt, kötelességeit gyakran elmulasztja, figyelmeztetés ellenére sem teljesíti, megbízhatatlan, általában felelőtlen, figyelmetlen, a minimumot teljesíti

önálló munkájában figyelmetlen, nem aktív, figyelme nem tartós, felügyelettel tud csak dolgozni tanórán kívüli tevékenységben nem szívesen vesz részt felszerelése, házi feladata néha hiányzik

feladatait nem végzi el, az órai munkába kevésbé vonható be, segítséget nem fogadja el

nem mindig megbízható, vannak kihagyásai aktív, többnyire aktív, TANÓRAI többletfeladatoha megbízzák, AKTIVITÁS kat vállal, vállal ismereteit többletfeladatot széleskörű , érdeklődése forrásanyagból néhány egészíti ki, tárgykörben jó társait tájékoztatja részt vesz a képességihez TANÓRÁN versenyeken, mérten KÍVÜLI pályázatokon bekapcsolódik TEVÉKENYa versenyekbe

ÖNELLENŐRZÉSE

kialakult, állandósult

SÉG

eszközeit legtöbbször TANmindig magával magával ESZKÖZÖK hozza, tiszták

ÍRÁSBELI MUNKA

igényes

TELJESÍTMÉNYE

egyenletes

hozza, vigyáz rájuk rendes, olvashatóan ír

önellenőrzésre nem képes

érdeklődése elég szűk körű

felszerelése hiányos, eszközei rendetlenek

nem figyel rá, házi feladatait csak házi feladata néha készíti el gyakran hiányzik képességeinek ingadozó félévi ill. év végi megfelelő értékelésnél elégtelen osztályzata van

112

2.4. A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK ELVEI ÉS FORMÁI A jutalmazás A jutalmazás oka formája szaktanári dicséret

- kiemelt tantárgyi teljesítmény - isk. szintű versenyek 1., 2., 3. helyezettje

osztályfőnöki - kiemelkedő dicséret (szóbeli, közösségi munkáért írásbeli) - regionális versenyek 1., 2., 3., helyezettje igazgatói kimagasló dicséret tanulmányi, kulturális és sporteredményekért, megyei, 1., 2., 3. helyezettje országos versenyek 1-6. helyezettje oklevél 4,5 és a fölötti tanulmányi eredményért az iskola legjobb sportolói jutalomkönyv 4,7 és a fölötti tanulmányi eredményért, az iskola legjobb sportolója nevelőtestületi példamutató dicséret magatartásért és kiváló tanulmányi eredményt elérő 4. v. 8. oszt. tanulónak

A jutalmazás ideje a tanév folyamán

Adományozza

a tanév folyamán

osztályfőnökök (tanárok, DÖK javaslata alapján

a tanév végén

igazgató (o. f., szaktanárok javaslata alapján)

a tanév végén

o. f., szaktanár

a tanév végén

o. f.

a tanév végén

az osztályfőnök javaslata alapján a nevelőtestület

szaktanár

113

A jutalmazás A jutalmazás oka formája az iskola három legjobb sportolója "Kocsoláért" Közalapítvány ösztöndíja

az iskolai sportban nyújtott kiemelkedő teljesítményért

4,5 és a fölötti tanulmányi eredményt elért legjobb fiú, ill. lány tanulónak legjobb közösség, kiemelkedő kiváló közösség eredménnyel végzett együttes munkát, egységes helytállást tanúsító közösségi munkáért az osztályok közötti verseny 1., 2., 3 hely.

A jutalmazás ideje a tanév végén a tanév végén

Adományozza testnevelő tanár javaslata alapján az igazgató közalapítvány kuratóriuma

a tanév végén

a DÖK, nevelőtestület javaslata alapján az igazgató

az év végén

DÖK

114

3.

A NAPKÖZIBEN, TANULÓSZOBÁN, AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI, KORLÁTAI

Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatban az alábbi szabályok érvényesülnek: • a házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása, • a tanulók képességeihez mérten differenciáltan szorgalmi feladatot adunk (pl. tanulói kiselőadások) • a kötelező házi feladat mennyiségét átlagos képességű tanulóhoz mérten határozzuk meg • szóbeli házi feladatot csak a tanulást könnyítő vázlattal együtt adunk, • az 1-4. évfolyamon a tanulók a tanítási szünetek idejére - a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl- nem kapnak házi feladatot, • az 5-8. évfolyamon a tanulók a tanítási szünetek idejére – a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl, a házi olvasmányok elolvasását kivéve – nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot, • a tanulók eredményesebb felkészülésének érdekében egy tanítási napon egy- egy osztállyal legfeljebb kettő témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni

4. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE 4.1. A tanulók fizikai állapotának méréséhez használt módszerek 

A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik a testnevelés órákon, tanévenként egy alkalommal, május hónapban. ( A felmérés a „Hungarofit teszt” alapján került összeállításra. Lásd: Módszerek a tanulók fizikai 115

felkészültségének, teljesítményének mérésére, értékelésére Szerk.: Andrásné Dr. Teleki Judit, 1997.)  A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítő könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák.  A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámok: 1. feladat: HELYBŐL TÁVOLUGRÁS (az alsó végtag dinamikus erejének mérése Kiinduló helyzet: a tanuló az elugró vonal (elugró deszka) mögé áll úgy, hogy a cipő orrával a vonalat nem érinti. Feladat: térdhajlítás- és ezzel egyidejűleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartásba, előzetes lendületszerzés, majd erőteljes páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. Értékelés: Az utolsó nyom és az elugró vonal közötti távolságot mérjük méterben. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: pontszám

1.

1 2 3 4 5 6 17 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21

1,00 1,03 1,06 1,09 1,12 1,15 1,18 1,21 1,24 1,27 1,30 1,33 1,36 1,39 1,42 1,45 1,48 1,51 1,54 1,57 1,61

Fiúk ( 4 motorikus próba esetén) 2. 3. 4. 5. 6. évfolyam 1,10 1,23 1,34 1,45 1,55 1,13 1,26 1,37 1,48 1,58 1,16 1,29 1,40 1,51 1,61 1,19 1,30 1,43 1,54 1,64 1,22 1,34 1,46 1,57 1,67 1,25 1,37 1,49 1,60 1,70 1,28 1,40 1,52 1,63 1,73 1,31 1,44 1,55 1,66 1,76 1,34 1,47 1,58 1,69 1,79 1,37 1,50 1,61 1,72 1,82 1,40 1,53 1,64 1,75 1,85 1,43 1,56 1,67 1,78 1,88 1,45 1,59 1,70 1,81 1,91 1,48 1,62 1,73 1,84 1,94 1,52 1,65 1,76 1,87 1,97 1,56 1,68 1,79 1,90 2,00 1,58 1,72 1,82 1,93 2,03 1,62 1,76 1,85 1,97 2,07 1,66 1,80 1,89 2,01 2,11 1,70 1,84 1,94 2,05 2,15 1,74 1,87 1,98 2,09 2,19

7.

8.

1,64 1,67 1,70 1,73 1,76 1,79 1,82 1,85 1,88 1,91 1,94 1,97 2,00 2,03 2,06 2,09 2,12 2,16 2,20 2,24 2,28

1,72 1,75 1,78 1,81 1,84 1,87 1,90 1,93 1,96 1,99 2,02 2,05 2,08 2,11 2,14 2,17 2,20 2,24 2,28 2,32 2,36 116

Lányok ( 4 motorikus próba értékelése esetén) pontszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. évfolyam 1 0,97 1,08 1,17 1,24 1,31 1,38 2 1,00 1,11 1,20 1,27 1,34 1,41 3 1,03 1,14 1,23 1,30 1,37 1,44 4 1,06 1,17 1,26 1,34 1,40 1,47 5 1,09 1,20 1,29 1,38 1,43 1,50 6 1,12 1,23 1,32 1,41 1,45 1,53 7 1,15 1,26 1,35 1,44 1,48 1,56 8 1,19 1,29 1,38 1,47 1,51 1,59 9 1,22 1,32 1,41 1,50 1,54 1,62 10 1,25 1,35 1,44 1,53 1,57 1,65 11 1,29 1,38 1,48 1,56 1,60 1,68 12 1,32 1,41 1,50 1,59 1,63 1,71 13 1,35 1,44 1,53 1,62 1,66 1,74 14 1,39 1,48 1,57 1,65 1,69 1,77 15 1,41 1,50 1,60 1,68 1,72 1,80 16 1,44 1,53 1,64 1,71 1,76 1,84 17 1,47 1,57 1,67 1,74 1,80 1,87 18 1,50 1,60 1,70 1,77 1,84 1,90 19 1,54 1,64 1,74 1,80 1,88 1,94 20 1,57 1,68 1,78 1,84 1,92 1,98 21 1,61 1,72 1,81 1,88 1,96 2,02

7.

8.

1,43 1,45 1,48 1,51 1,54 1,57 1,60 1,63 1,66 1,69 1,72 1,74 1,77 1,80 1,83 1,87 1,91 1,95 1,99 2,03 2,07

1,47 1,50 1,53 1,56 1,59 1,62 1,65 1,68 1,71 1,74 1,77 1,80 1,84 1,87 1,90 1,94 1,98 2,02 2,05 2,08 2,11

2. feladat: HASONFEKVÉSBŐL TÖRZSEMELÉS ÉS LEENGEDÉS FOLYAMATOSAN (a hátizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: 4 perc Kiinduló helyzet: a tanuló a hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt, és mindkét karja laza tarkórátartás helyzetében van. A vizsgálatot végző személy az egymáshoz tett lábfejeket a földhöz szorítja. Feladat: a tanuló az 1. ütemre törzsemelést végez, 2. ütemre összeérinti a könyökét az álla alatt, 3. ütemre visszanyit tarkórátartásba, 4. ütemre törzsét leengedve visszafekszik a földre. Értékelés: 4 perc alatt végrehajtott törzsemelések száma. 117

Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk ( 4 motorikus próba értékelése esetén) pontszám

1.

2.

3.

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

20 24 28 32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72

22 26 30 34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74

24 28 32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76

4. 5. évfolyam 26 28 30 32 34 36 38 40 42 44 46 48 50 52 54 56 58 60 62 64 66 68 70 72 74 76 78 80

6.

7.

8.

30 34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78 82

32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76 80 84

34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78 82 86

6.

7.

8.

29 33 37 41 45 49 53 57 61 65 69 73 77 82

30 34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78 83

32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76 80 84

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) pontszám

1.

2.

3.

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

16 20 24 28 32 36 40 44 48 52 56 60 64 68

19 23 27 31 35 39 43 47 51 55 59 63 67 71

22 24 28 32 36 40 44 48 51 56 60 64 68 74

4. 5. évfolyam 25 28 29 32 33 36 37 40 41 44 45 48 49 52 53 56 57 60 61 64 65 68 69 72 73 76 77 80

118

3. feladat: HANYATTFEKVÉSBŐL FELÜLÉS TÉRDÉRINTÉSSEL FOLYAMATOSAN (A hasizmok erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc Kiinduló helyzet: a tanuló torna vagy egyéb puha szőnyegen a hátán fekszik, és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja. Laza tarkótartás előre néző könyökkel. Feladat: a tanuló üljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat. Hanyattfekvés és újabb felülés következik folyamatosan. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma négy perc alatt. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) pontszám

1.

2.

3.

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

25 30 35 40 45 50 55 60 65 70 75 80 85 90

28 33 38 43 48 53 58 63 68 73 78 83 88 93

31 36 41 46 51 56 61 66 71 76 81 86 91 96

4. 5. évfolyam 34 36 39 41 44 46 49 51 54 56 59 61 64 66 69 71 74 76 79 81 84 86 89 91 94 96 98 100

6.

7.

8.

38 43 48 53 58 63 68 73 78 83 88 93 98 102

40 45 50 55 60 65 70 75 80 85 90 95 100 104

42 47 52 57 62 67 72 78 82 87 92 97 102 106

119

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) pontszám

1.

2.

3.

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 70 75 80 85

23 28 33 38 43 48 53 58 63 68 73 78 83 88

26 31 36 41 46 51 56 61 66 71 76 81 86 91

4.feladat: FEKVŐTÁMASZBAN FOLYAMATOSAN

4. 5. évfolyam 29 32 34 36 39 41 44 46 49 51 54 56 59 61 64 66 69 71 74 76 79 81 84 86 89 91 94 96 KARHAJLÍTÁS-

6.

7.

8.

34 38 43 48 53 58 63 68 73 78 83 88 93 98

36 40 45 50 55 60 65 70 75 80 85 90 95 100

38 42 47 52 57 62 67 72 77 82 87 92 97 102

ÉS

NYÚJTÁS

(vállövi és a karizmok dinamikus erő- állóképességének mérése) Maximális időtartam: lányok 2 perc; fiúk 4 perc Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámasz (tenyerek vállszélességben előre néző ujjakkal, egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, merőleges kar). Feladat: A tanuló mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást – és nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe kerül. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá:

120

fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) pontszám

1.

2.

3.

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 25 26 27 28

7 9 11 13 15 17 19 21 23 25 27 28 29 30

9 11 13 15 17 19 21 23 25 27 29 30 31 32

4. 5. évfolyam 11 13 13 15 15 17 17 19 19 21 21 23 23 25 25 27 27 29 29 31 31 33 32 34 33 35 34 36

6.

7.

8.

15 17 19 21 23 25 27 29 31 33 35 36 37 38

17 19 21 23 25 27 29 31 33 35 37 38 39 40

19 21 23 25 27 29 31 33 35 37 39 40 41 42

6.

7.

8.

4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17

5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18

6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19

lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) pontszám

1.

2.

3.

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

1 1 2 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

1 2 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13

2 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

4. 5. évfolyam 2 3 3 4 4 5 5 6 6 7 7 8 8 9 9 10 10 11 11 12 12 13 13 14 14 15 15 16

121

Értékelési rendszer az általános fizikai teherbíró-képesség minősítéséhez Pontérték táblázatok az aerob állóképesség méréshez Cooper-teszt, 12 percig futás/gyaloglás (m). Lányok pontérték táblázata: 1-77 pontig. I.-IV. osztály (7-11 éves életkorú) Pont- 1. o. 2. o. 3. o. 4. o. Pont- 1. o. 2. o. 3. o. érték 7 8 9 10 érték 7 8 9 éves éves éves éves éves éves éves 1 1140 1180 1210 1280 41 2000 2040 2070 2 1160 1200 1230 1300 42 2020 2060 2090 3 1180 1220 1250 1320 43 2040 2080 2110 4 1200 1240 1270 1340 44 2060 2100 2130 5 1230 1270 1300 1370 45 2080 2120 2150 6 1250 1290 1320 1390 46 2110 2150 2180 7 1270 1310 1340 1410 47 2130 2170 2200 8 1290 1330 1360 1430 48 2150 2190 2220 9 1310 1350 1380 1450 49 2170 2210 2240 10 1330 1370 1400 1470 50 2190 2230 2260 11 1350 1390 1420 1490 51 2210 2250 2280 12 1380 1420 1450 1510 52 2230 2270 2300 13 1400 1440 1470 1540 53 2260 2300 2330 14 1420 1460 1490 1560 54 2280 2320 2350 15 1440 1480 1510 1580 55 2300 2340 2370 16 1460 1500 1530 1600 56 2320 2360 2390 17 1480 1520 1550 1620 57 2430 2380 2410 18 1500 1540 1570 1640 58 2360 2400 2430 19 1530 1570 1600 1660 59 2380 2420 2450 20 1550 1590 1620 1690 60 2410 2450 2480 21 1570 1610 1640 1710 61 2430 2470 2500 22 1590 1630 1660 1730 62 2450 2490 2520 23 1610 1650 1680 1750 63 2470 2510 2540 24 1630 1670 1700 1770 64 2490 2530 2560 25 1650 1690 1720 1790 65 2510 2550 2580 26 1680 1720 1750 1810 66 2530 2570 2600 27 1700 1740 1770 1830 67 2560 2600 2630 28 1720 1760 1790 1860 68 2580 2620 2650 29 1740 1780 1810 1880 69 2600 2640 2670 30 1760 1800 1830 1900 70 2620 2660 2690 31 1780 1820 1850 1920 71 2640 2680 2710 32 1800 1840 1870 1940 72 2660 2700 2730

4. o. 10 éves 2130 2150 2180 2200 2220 2240 2260 2280 2300 2320 2350 2370 2390 2410 2430 2450 2470 2500 2520 2540 2560 2580 2600 2620 2640 2670 2690 2710 2730 2750 2770 2790 122

33 34 35 36 37 38 39 40

1830 1850 1870 1890 1910 1930 1960 1980

1870 1890 1910 1930 1950 1970 2000 2020

1900 1920 1940 1960 1980 2000 2030 2050

1960 1980 2000 2030 2050 2070 2090 2110

73 74 75 76 77

2680 2710 2730 2750 2770

2720 2750 2770 2790 2810

2750 2780 2800 2820 2840

2810 2840 2860 2880 2900

Cooper teszt, 12 percig futás/gyaloglás (m). Lányok pontérték táblázata: 1-77 pontig. V-VIII. osztály (11-15 éves életkorú) Pont- 5. o. 6. o. 7. o. 8. o. Pont- 5. o. 6. o. 7. o. érték 11 12 13 14 érték 11 12 13 éves éves éves éves éves éves éves 1 1300 1320 1330 1340 41 2160 2180 2190 2 1320 1340 1350 1360 42 2180 2200 2210 3 1340 1360 1370 1380 43 2200 2220 2230 4 1360 1380 1390 1400 44 2220 2240 2250 5 1390 1410 1420 1430 45 2240 2260 2270 6 1410 1430 1440 1450 46 2270 2290 2300 7 1430 1450 1460 1470 47 2290 2310 2320 8 1450 1470 1480 1490 48 2310 2330 2340 9 1470 1490 1500 1510 49 2330 2350 2360 10 1490 1510 1520 1530 50 2350 2370 2380 11 1510 1530 1540 1550 51 2370 2390 2400 12 1540 1560 1570 1580 52 2390 2410 2420 13 1560 1580 1590 1600 53 2420 2440 2450 14 1580 1600 1610 1620 54 2440 2460 2470 15 1600 1620 1630 1640 55 2460 2480 2490 16 1620 1640 1650 1660 56 2480 2500 2510 17 1640 1660 1670 1680 57 2500 2520 2530 18 1660 1680 1690 1700 58 2520 2540 2550 19 1690 1710 1720 1730 59 2540 2560 2570 20 1710 1730 1740 1750 60 2570 2590 2600 21 1730 1750 1760 1770 61 2590 2610 2620 22 1750 1770 1780 1790 62 2610 2630 2640 23 1770 1790 1800 1810 63 2630 2650 2660 24 1790 1810 1820 1830 64 2650 2670 2680 25 1810 1830 1840 1850 65 2670 2690 2700 26 1840 1860 1870 1880 66 2690 2710 2720 27 1860 1880 1890 1900 67 2720 2740 2750

8. o. 14 éves 2200 2220 2240 2260 2280 2310 2330 2350 2370 2390 2410 2430 2460 2480 2500 2520 2540 2560 2580 2610 2630 2650 2670 2690 2710 2730 2760 123

28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40

1880 1900 1920 1940 1960 1990 2010 2030 2050 2070 2090 2120 2140

1900 1920 1940 1960 1980 2010 2030 2050 2070 2090 2110 2140 2160

1910 1930 1950 1970 1990 2020 2040 2060 2080 2100 2120 2150 2170

1920 1940 1960 1980 2000 2030 2050 2070 2090 2110 2130 2160 2180

68 69 70 71 72 73 74 75 76 77

2740 2760 2780 2800 2820 2840 2870 2890 2910 2930

2760 2780 2800 2820 2840 2860 2890 2910 2930 2950

2770 2790 2810 2830 2850 2870 2900 2920 2940 2960

2780 2800 2820 2840 2860 2880 2910 2930 2950 2970

Az általános fizikai teherbíró-képesség minősítése:  0 - 20,5 pontig  21 - 40,5 pontig  41 - 60,5 pontig  61 - 80,5 pontig  81 - 100 pontig  101 -120,5 pontig  12 - 140 pontig

igen gyenge gyenge elfogadható közepes jó kiváló extra

124

5. A TANTÁRGYAK TANTERVE

5.1 Az tantárgyak cél-, tananyag- és követelményrendszere Az egyes tantárgyak cél- tananyag- és követelményrendszere az emberi erőforrások minisztere 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelete A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló rendeletben található.

5.2. AZ ALKALMAZHATÓ tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei Iskolánkban az oktató munka során csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használunk a tananyag feldolgozásához, melyet hivatalosan tankönyvvé nyilvánítottak. A nyomtatott taneszközökön kívül néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van. Egységes sportfelszerelés: lányoknak tornaruha, fiúknak fehér trikó, tornanadrág. Rajzórákra a szaktanár által meghatározott rajzfelszerelés, a gyakorlókerti munkákhoz munkaruha szükséges. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a szaktanárok határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A taneszközök kiválasztásánál a következő szempontokat veszik figyelembe: - a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének - az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatók a taneszközök használatában a stabilitásra törekszünk. Új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetjük be. Az iskola - pénzügyi lehetőségeihez mérten - saját költségvetési keretéből, ill. egyéb támogatásokat felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt szerez be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a nehéz helyzetű tanulók – az osztályfőnökök javaslata alapján - ingyenesen használhatják azzal a feltétellel, hogy év közben vigyáznak rá, és tanév végén használható állapotban adják vissza.

125

5.3. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE • A pedagógiai program végrehajtásához szükséges helyiségek, bútorzatok és egyéb berendezési tárgyak, valamint egészség- és munkavédelmi eszközök felsorolását a nevelési- oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. • A tananyag feldolgozását segítő szemléltetést, valamint a tanulói tevékenységet az osztálytermekben és a szaktantermekben az alábbi alapfelszerelések és eszközök szolgálják: írásvetítő, diavetítő, fali vetítővászon, televízió, videomagnó, kazettás magnetofon, CD lejátszó, interaktív tábla. • A tananyag feldolgozásához szükséges taneszközök és információhordozók, valamint az egyéni fejlesztést szolgáló speciális eszközök a „Funkcionális taneszközjegyzék” alapján készített „Eszközjegyzék” című kiadványunkban találhatók.

126

A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGI IDEJE

• • A

Az iskola 2013. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e pedagógiai program alapján. A pedagógiai programban található helyi tanterv 2013. szeptember 1. napjától az első és ötödik évfolyamon, majd ezt követően felmenő rendszerben kerül bevezetésre.

PEDAGÓGIAI FELÜLVIZSGÁLATA

•

•

PROGRAM

ÉRTÉKELÉSE,

.A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. A nevelők szakmai munkaközösségei (ahol ilyen nem működik, ott a szaktanárok) minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. A 2016/2017. tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes - minden fejezetre kiterjedő felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítania kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia.

A PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁSA

• • •

A pedagógiai program módosítására az iskola igazgatója, nevelőtestület bármely tagja a nevelők szakmai munkaközösségei az iskola fenntartója tehet javaslatot. A szülők és a tanulók a pedagógiai program módosítását közvetlenül a szülői, ill. diákönkormányzat képviselői útján az iskola-vezetésnek javasolhatják. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és jóváhagyásával válik érvényessé. 127

•

A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév szeptember 1. napjától kell bevezetni.

128

A .

• •

PEDAGÓGIAI HOZATALA

PROGRAM

NYILVÁNOSSÁGRA

Az intézmény pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya megtekinthető:  az intézmény fenntartójánál  az intézmény irattárában  - az iskola könyvtárában  az iskola nevelői szobájában  az iskola igazgatójánál.

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA 1. A pedagógiai programot az iskolai diákönkormányzat ................. év .................. hó ................ napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta. ....................................... diákönkormányzat vezető Kelt: Kocsola. ............................ .2 A pedagógiai programot a szülői munkaközösség iskolai vezetősége ................ év ........................ hó ................ napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta ...................................... SZMK vezetője Kelt: Kocsola, .............................. 3. A pedagógiai programot a nevelőtestület a 2013 év március hó 22. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. ..................................... Iskolaigazgató Kelt: Kocsola, 2013.03.22.

129

130