2. HADÁSZATI EMLÉKEK

BEVEZETŐ Ezer év az Úr kezében annyi, mint egy pillanat, és mégis ebben az egy pillanatban mennyi minden történik. Mennyi öröm, bánat, mennyi tudatos, manipulált, ösztönös küzdelem, igyekezet önmagunk, családunk, közösségünk és az élet fenntartásáért. Az élet mozgatórugói gyökereinkből erednek, és azokból növik ki magukat. Az élet vallási, szellemi és anyagi táplálékba ágyazódik be, ez vezeti az öntudat kapujához. Gyökerek? Kik ápolták, ápolják, mivel táplálják? A „modern idők,” az Európai Unió, a technika világa ránk zúdult. Nagyon sok értékkel ajándékozott meg, de mennyi ereinkben csörgedező értéktől foszt meg nap mint nap és szakít el az értékes hagyományainktól, egészséges életformától, összetartó faluközösségtől!? Az őseink évszázadokkal ezelőtt a teljesítetlen ígéretek elől menekültek, és sajátos törvényeik szerint építették föl a maguk világát. Letelepedtek Moldvába, Gyimesekbe, Bukovinába, Havasalföldre, Amerikába… Egy részük visszatelepedett, mások ott maradtak, beolvadtak, beolvasztották, olvasztják… de már merre is induljon ismét? Az élet követeli a testi, lelki, szellemi táplálékot, amit egyesek jó csalétekként a távolból mutogatnak, mert szükségük van a kész emberre, a robotra, a jövedelmet olcsón növelő személyre és életforrásra. Piac lett a világunk, mindent a pénz szemüvegén keresztül ítélünk meg: az élettársunkat, a munkatársunkat, a családot, az áldást, a jövőnk legdrágább és legbiztonságosabb életforrását, a gyermeket. Hajt a tarthatatlan követelmény, és indul az útverő, akit követ a tömeg. Indul a fiatalabb generáció, aki már nem a szülőföldnek, hanem a világnak szüli a gyermekét, s lesz a világ polgára, de nem a családja, közössége, népe, vidéke, gyökeret és életet adott kiegyensúlyozott gyimesi élet élvezője. Annyi szépség van itt: a patak, a hegytető, a templom, a vár, az út, az iskola, a legelő, a kaszáló, a messzi távolban látható határgerincek -völgyek. Beszélnek, hívnak, éltetnek, évszázados múltat hoznak szemeink elé, és megszólaltatják a lakosságot. És beszél a vidék szabadságvágyról, amely aktuális ma is, akár 300 évvel ezelőtt. Beszél élni akarásról, beszél a sok

2. HADÁSZATI EMLÉKEK 2.1. REDUT – SÁNCVÁR A redut1 az erődöknél magasabb, mint a torokvonal, hogy abból az erődök között levő tért pásztázni, az ellenség áttörését a térközökben megnehezíteni és végre az elveszett főmű visszafoglalását megkönnyíteni lehessen.2 Az 1700-as évek elején építhették, a török-tatár Erdélybe való betörésének megakadályozására. A Gyimesi szorosban a redut a Bilibók-tető lejtőjén látható, Moldva felé irányuló ágyúállásokkal. A reduttól följebb szintén a Bilibók tető oldalán egy csillag alaprajzú, földből épített erődítés látható. Valószínű, hogy figyelő pont volt és őrhely, későbbi háborúkkor stratégiai védelmi pont. Gyimes és az egész Keleti-Kárpátok értelmezhető gyepűtájként is, ahol más európai határvidékekhez hasonlóan (pl. német–francia határ) nagy sűrűségben vannak jelen a védelmi táj elemei. A szorosok, hegynyergek és fontos átjárók apró várgyepükkel és töltésekkel voltak megvédve. Ezek fenntartásáról és a hegyi ösvények őrzéséről is a székelyek gondoskodtak. A szorosok használatára nézve korai adalék a Tagányi által idézett adat Mátyás király 1467-es Moldva elleni hadviselésről, aki a Gyimesi és Ojtozi szorosokat Moldva felől bevágva és fegyveresekkel megrakva találta. Az 1701-ben az osztrák katonaság irányításával a Kabola-hágónál 643, 1702-ben 400 ember építette a ma is látható sáncot. Ezt a II. Józsefféle katonai felvétel térképe Régi-sánc néven tünteti fel. Az ún. Új-Sánc a Gyimesi-vámnál épült. Az ún. Rákóczi-várat 1626 körül Bethlen Gábor építtette a Gyimesi szoros védelmére közvetlen a Tatros mellett emelkedő, az egykori határt hordozó gerincen. A terület stratégiai helyzetéből következően elterjedt hadászati reliktumok között külön típust képviselnek a cikkcakkos lövészárkok mára részben földdel, fűrészporral feltöltött nyomvonalai, a géppuskafészkek magas, jó kilátású pontokon létesültek. Az egyes lőállásokat lövészárokrendszer kötött össze. A tábori konyhák és híradós telephelyek földhányással körbevett és elplanírozott területei jól felismerhetők. Legnagyobb sűrűséggel a mihályszállási volt csendőrlaktanya körzetében találhatók. Egyes hadászatilag frekventált részeken máig megőrződtek a bombák és lövedékek becsapódásának nyomai.3 A gyimesi „védelmi táj” szerveződésében az I. és II. világháború harci cselekményei illetve az azokat megelőző erődítési, védelmi munkálatok a meghatározóak. Az 1910-es években a határvonalra nagyméretű, betonból készült félgömb alakú határköveket tettek le, még ma is felismerhetők, bár a román katonaság megpróbálta ezeket felrobbantani. Az első világháborúban a lineáris futóárok mellett a hegyoldalakban szétszórtabb lövészteknők rendszere jellemző. Az első világháborús hadi morfológiai emlékek beazonosítását megnehezíti, hogy sok helyen a lejtős tömegmozgások és az emberi tevékenység elmosták az eredeti formákat. A helyi lakosság sem emlékszik már ezek kialakulásának körülményeire. (...) A második világháborúban a jó kilátópontokra telepített csoportos géppuskafészkek a jellemzők. Egyes hadászatilag frekventált részeken máig megőrződtek a bombák és lövedékek becsapódásának 1 2

3

Réduit: francia eredetű szó, jelentése menedék. Révai nagy lexikona. XVI. kötet. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. Babits Kiadó. Budapest 1924. 111. ILYÉS Zoltán: A tájhasználat változásai és a történeti kultúrái 18-20. századi fejlődése Gyimesben. Eszterházi Károly Főiskola, Földrajz tanszék. Eger 2007. 154-157.

3. HŐSÖK ÉS ÁLDOZATOK EMLÉKHELYE A GYIMESI SZOROSBAN Itt a vidékünkön mindenhol fellelhetők az évszázadok során kiépített védelmi rendszerek. 2010-ben sikerült egy pár katona sírhelyet beazonosítani és megjelölni. A plébániához tartozó legtávolabbi filia a műúton 183 km, légvonalban 40 km-re van. A Barátos hegyei is a heves harcokról és a sok elesett hős katonáról tanúskodik. A Kármelhegyi Boldogasszony búcsú előtti napon, 2012-ben keresztet állítottunk a Hosszú-havasra a sok elesett hős emlékére. De a Gyimesek, a kosteleki, sósteleki, magyarcsügési, piricskei, kotumbai részek is erről tanúskodnak. Kész történelem minden hegy, árok, puskafészek. Sebő Ödön leírása a Halálra ítélt zászlóalj c. könyvében és az idősök tanúsága erről regél. A Keleti-Kárpátok kapuja a hadak útja volt. Szent László a legendák világában, de a nép tudatában is ott él: ezen a vidéken vívta Szent László győzelmes harcait a betörő kunokkal, akiket a besenyők, úzok, tatárok, törökök stb. követtek. Megszenvedték a háborúkat és rendszerváltozásokat. Közigazgatásilag Gyimesbükk Csíkhoz tartozott. A Nád nevű csíkszépvízi káposztásföldek, Szénásút, Szellő hegye, a Sulca patak feje és medrében vezetett az út Kostelekre. Az első világháborúban épült hadiút emlékét őrzi a „Motorsirülő” nevű útkiszélesedés, és védelmi sáncok láthatók a Kostelek bejáratánál. Boldog Páter Rupert Mayer atya ott vigasztalta a sérülteket, bátorította a társait. Csodálatos, mondja Bálint Lajos Erdély első érseke, hogy ezt a világtól elzárt falut Kosteleket ajándékozta meg a Gondviselés München apostola, korunk egyik legnagyobb egyénisége, Boldog Páter Rupert Mayer jezsuita atya ereklyéjével, aki a Sóstelek részén veszítette el a lábát. A betegeket, sebesülteket gondozó központ romjai mai is láthatók. 2007-ben Bálint Lajos érsek úr szorgalmazására emlékmű épült.

3.1. ÜDVÖZLET A HŐSÖKNEK ANTAL ERZSÉBET ÍRÁSÁVAL Milyen üdvös azt gondolni (tudni), hogy a világ „Isten nyelve,” amiből egy szó vagy betű sem hiányzik, ahol minden szó, leírt mondat igaz. A két világháborút követő évek egyik hiánycikke a tiszta történelem összefoglalása. Az idősebbek, akik átéltük a II. világháború borzalmait mint gyermekek, soha nem felejtjük el. Itt Gyimesen, Erdély legkeletibb részén van a Keleti-Kárpátok kapuja. Évszázadok óta ezek a hegyek és völgyek a hadak útjai voltak, és egy nagy temetővé tették a háborúk. A népi emlékezet csak a két világháború áldozataira emlékszik. Megható volt, a tábornok úr beszédét hallgatni, amit a nemzet televíziója (Duna TV) közvetített (2008. november 8-án), ahol beszámolt az anyaországi hadtörténelmi múzeum messzemenő tevékenységéről, kutatásairól. Döbbenetes volt látni azt a helyet a Don kanyarnál, ahol a három napig tartó ütközet után csak néhányan maradtak, és azokat is fogságba ejtették. Elszorult az embernek a szíve annak láttán, hogy az öreg veteránok olyan sok év után oda látogattak, ahol valamikor harcoltak, ahol elvesztették bajtársaikat. Sírva mondta az egyik: „Itt most nincs kinek átadni”. A magukkal hozott ajándékot ráhelyezték egy keresztfára, és azt kívánták, hogy „nyugodjanak békében”. Talán ennek az adásnak hatására írom e sorokat. Akkor, hirtelen arra gondoltam, hogy ott távol a hazától, szeretteiktől, idegen földben, vajon tudnak-e békében nyugodni? Hány és hány ehhez hasonló hely van, amiről nem is

4. GYIMESBÜKKI BEJEGYZÉSEK AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚRÓL 4.1. GRÓF MAJLÁTH GUSZTÁV KÁROLY PÜSPÖK LÁTOGATÁSI BEJEGYZÉSE

„1917. május 17-én az oláh betörés után első ízben Gyimesre jöttem, hogy Gyimesbükkön tábori misét mondjak a 10. lovas hadosztálynak, a 16. honvéd dandárnak és a bajoroknak. Több száznak kiosztottam a bérmálás szentségét, pápai áldást adtam a jelenvoltakra (köztük Báró Rohr vezérezredes, az első hadsereg fővezére, és Bauer tábornok), s előbb magyarul, majd németül beszédet intéztem derék csapatainkhoz és szövetségeseinkhez. A tábori kórházakat meglátogattam (a bajoroké a vasúti indóházban) és ebédre Boér János az oláh fogságból szerencsésen megmenekült lelkésszel együtt Lengerer ezredesnek és a honvédeknek vendégei voltunk. Egy ellenséges repülőből istentisztelet után reánk lőttek; egy tizedes sebesült meg. Isten oltalmazza Erdély e szép végvidékét, s a derék hűséges csángókat; Rákóczy vára legyen ezentúl is intő jel az ellenséges indulatú szomszédnak: ne bántsd a magyart!1”

4.2. BOÉR JÁNOS PLÉBÁNOS ÍRÁSÁBÓL 1916. augusztus 27-én esti 9 órakor, hazánk délkeleti részét új ellenség támadta meg és sikerült neki október 14-ig egészen Parajdig előnyomulni. Ma, amikor tisztán látjuk, minő nyomorú sorsra jutott Románia azután, hogy áruló módon rajtunk ütött, önkéntelen is felvetjük a kérdést, hogy tudta ez a minden haditapasztalatot nélkülöző ellenfelünk aránylag könnyen átlépni Erdély határát. Hadvezetőségünk kétségtelenül megtesz minden intézkedést 1

GYDH. 70.

5. KONTUMÁC 5.1. A KONTUMÁC HELYRŐL ÉS NEVÉRŐL A kontumácia szó kapcsán érdekes értelmezésekre bukkantunk. A latin contumacia főnév értelme: makacsság, dac, megátalkodottság. A contumac, contumeliosus melléknevek pedig makacst, csökönyöst, gyalázkodót, szidalmazót, szégyenletest jelent. A Révai lexikonban ezt találjuk: makacsság, a bírói idézés elleni engedetlenség, meg nem jelenés. A contumulo, contumulare jelentése pedig sírdombbal befödni, betemetni. A contumacia annyi is mint vesztegzár.1 A contumacia latinból átvett szó, és megnevezte azt az intézményt, amely az átutazó személyek és állatok egészségügyi állapotát megfigyelés alatt tartotta. Ugyanakkor minden csomag, termék, levél fertőtlenítéséért is felelős volt. A contumacia intézménye a területet, az épületeket, a kerítést, a személyzetet és más kellékeket jelentette. Egyértelmű a magyar vesztegzárral, a német Contumaz Stationen-nel vagy a francia cordon sanitaire-el.2

5.2. A VALLÁSOS ÉLET TÖRTÉNETE A legrégebbi adataink P. Reparolis Vicentius ferencesről (1764-1775) szólnak, akit Mária Terézia utasítására a vesztegzár lelkészének neveztek ki Csík-Gyimesre. Ő volt az, aki a madéfalvi veszedelem évében, 1764. szeptember 3-án engedélyt kért a szentmise végzésére, és az akkor meglévő kevés létszámú gyermeket tanítására. A királyi főkormányszék közbenjárásával az engedélyt meg is kapta. Ettől az időtől kezdve a vesztegzári (kontumáci) lelkészek a helybéli, valamint a határnál szolgálatot teljesítők gyermekeit is tanították. A plébánia 1782 létrehozása előtt, a bécsi levéltár anyaga szerint itt egy káplán teljesített szolgálatot. A csíksomlyói ferences rendi szerzetesek 1782-ben Gyimesben a vámhivatal közelében római katolikus templomot alapítanak. 1782-ben Olti Péter csíkszentmiklósi plébános volt a gyimesvölgyi terület lelki adminisztrátora. 1785. augusztus 19-én keltezett királyi levélből 385 hívőről kapunk tudomást, amely valószínű, csak a vesztegzári őslakosokra vonatkozik. A dokumentumok alapján 1782-ben kőből és téglából építették, illetve cseréppel fedték a templomot. Van egy kis tornya is, egy kis haranggal. Nagyboldogasszony tiszteletére szentelték fel az 167 m2 területen fekvő templomot. Elgondolkodtató az északi oldalán talált felirat: „1712 szeptember hónapban itt voltam figyelés alatt (egészségügyi) Karanteria-Karanta patak (örmény) Kontumacia.” Az évszám MDCCXII. Korábban létezett már az épület? Azt alakították át templommá? A főbejárattal átellenben, az út felőli oldalán látható a régi befalazott bejárati ajtó. Az épület megáldásának időpontját a létező dokumentumok alapján pontosan tudjuk: 1783-ban szentelték fel a Gyimes völgyében élő hívek vallásos gondozására. Báró Szepessy Ignác püspök 1823-ban született jegyzőkönyvben megemlíti, hogy a gyimesbükki egyházközség hét órai járásra fekszik Csíkszépvíztől, és hogy 1782-ben II. József idejében létesült. Filiái 1 2

Révai nagy lexikona. IV. kötet. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. Babits Kiadó. Budapest 1912. 646. BIRÓ: 20

8. SZíNDARAB

8.1. A GYIMESI VADVIRÁG NÉPSZÍNMŰ A Gyimesi vadvirág című három felvonásos népszínművet Géczi István budapesti színész, író írta, aki csaknem 20 évig vándorszínész társulatokkal járta az országot Erdélytől Felvidékig. A dráma egy igaz történeten alapszik, ami Gyimesbükkön történt meg az 1890-es években. Két legény egy lányba volt szerelmes, az egyik legény gazdag (Fábián), a másik meg szegény (Prezsmer) volt. A leány a szegény legényhez, Prezsmerhez ment férjhez. Boldogan éltek majdnem 10 évig, ameddig a Fábián felesége fel nem biztatta az urát, hogy egy búcsú alkalmával csókolja meg a Prezsmer feleségét. Fábián, részeg lévén, megcsókolta az asszonyt; Prezsmer haragjában baltát dobott Fábián felé, halálos sebet ejtve rajta. Prezsmer felesége ártatlan volt, de ő nem hitt az asszonynak, és elkergette. Az asszony bánatában, szégyenében ledobta magát a tarhavasi nagy kőszikláról és meghalt. Fábián haldoklott, de amikor tudomást szerzett az asszony haláláról, magához hívatja a papot, a jegyzőt és Prezsmert, s kezét a szent keresztre téve megesküszik, hogy az asszony ártatlan volt, utána ő is meghalt. Prezsmert 10 év börtönbüntetésre ítélik emberölésért, de mikor megtudta, hogy a felesége ártatlan volt, és ő nem lett a falu csúfja, büszkén tartottaa kezét a bilincs alá. Prezsmernek volt egy 10 éves lánykája, aki apa-anya nélkül maradt, Fábiánnak szintén egy 10 éves fia marad árván. Mivel addig a Gyimes völgyében gyilkosság nem történt, a hír szélvészként terjedt el az egész Magyarország területén. Géczi István a hír hallatára Gyimesbükkre jött, hogy tanulmányozza a gyimesi nép életét, hagyományait, lakodalmi szokásait és így nagy hozzáértéssel megírta a Gyimesi vadvirág című népszínművet, amely nagy sikert ért el.

6. GYIMESBÜKK A NYOMÁS ALATT Közép-Gyimes-Lok végénél a völgyben néhány óriásnagyságú bükkfa magaslik: Bükkreng (így hívják a csángók a rengeteget), mely az itt kezdődő Gyimesbükknek nevét adta. Itt szalad be a Bálványos-patak, háttérben felötlik a Hosszúhavas és a magas Bálványos. A vidék itt sokkal vonzóbb küllemet ölt, minek fő oka abban van, hogy a hegyek e tájat nem kopárosították el, hanem minden oldalról szép fenyves erdők által árnyaltatnak.1 Gyimesbükk az ezeréves történelmi határnak helyet adó legalsó település, a valamikor legnépesebb a három nagy község közül, amelyek ebből szakadtak ki, mint önálló egyházközségek is. Először a Gyimesi-szoros vidéke népesült be, leghamarabb a tatárbetörések megszűnése után. Majd szétszórtan, kezdetben még bátortalanul jelentek meg az első tanyák, pásztorkunyhók, s aztán az első telepeseket egyre többen követték. A kialakult szállások a legősibb szenthelyek is egyben, ahova időnként az állatok csendes legeltetése közben a gazdák visszavonultak imádkozni. A fáktól megtisztított patakvölgyek valóságos falvakká nőtték ki magukat, jelentős havasi területek alakultak ki. 1910-ben már 6298 fő volt a lakosság létszáma, 1992-ben pedig 5316-an éltek a faluban. Gyimesbükk község főút menti részei a vasútállomástól a volt határig terjedő Gyimes, a központi Bükk és Felsőbükk. A baloldalon benépesített patakvölgyek: Buha-patak, Bartosok-patak, Teknő-patak, Bálványos-patak, amely több patak és falurész összegyűjtője (Törökök pataka, Kulcsárok-pataka, Péterkéék-pataka, Csűrkapu-pataka, Halas-pataka). Külön falurészként szerepel Tarhavas-patak, Rönk/Runk, Andrássy-, Füstös út pataka, és Petki-patak. (A Petki-patak északi irányból, a Kurtasarok (1189 m) felől ered). Petki-patakát mint Gyimesbükk részét 1898-ban vették nyilvántartásba, valamikor vámhivatal és tisztek, plébánia lakott területe, Karenta pataka és Sánc-patak. Jobb oldalon az Áldomáspatak található. Feljebb, a Tatros jobb és bal oldalán találhatóak az egyes falurészek, mint Egresalja, Korhán, Templomszer, Szilóta, Zenenzi, Vízentúli és bilibókszeri részek.2 A községet 1951-ben Bákó megyéhez csatolták politikai és területátrendezési okok miatt. Az 1960-as évektől teljesen megszűntették a magyar nyelvű oktatást. Egyik napról a másikra a szülők és a tanítók megkérdezése nélkül tértek át a román nyelvű oktatásra. A napjainkban is nemzeti túlfűtöttségben élő személyek szerint a kormány, az ortodox egyház, a görögkatolikus egyház szent és nemes feladata kell legyen, hogy a román nemzet ölébe visszahozza a gyimesieket.3

6.1. ELTULAJDONÍTOTT GYIMESBÜKKI LEVÉLTERI ANYAG Gyimesbükk, 1974. Vll. 8. Iksz. 91 JEGYZŐKÖNYV 1

ORBÁN: 83.

2

Vö. VOFKORI: 168. Vö. DUMITRU Zaharia: Ghimeş-Făgetul sub teroarea horthystă. In: PETRICĂ Bilibok-Bârsan – ION Gabor: Studiul limbii române, din perspectiva noilor obiective curriculare. Editura „Egal.” Bacău 2006. 11-12.

3

7. A GYIMESI NÉP KULTÚRÁJÁRÓL A gyimesbükki hívek a kultúra terén is tevékenykednek, nem egy közülük a verseléshez is ért. A mély vallási élet és a táj szépsége hatással van a született költői-írói adottságra is. A helyiek a népköltészet ősi gyimesi ritmusait is megőrizték, szívesen vállalják a „Gazda” szerepét a lakodalmakban. Nem túlzás azt mondani, hogy Gyimes a Székelyföld néprajzának múzeuma. Vagyis, ami ott hamarabb eltűnt, elenyészett, itt változatlanul vagy átformálódva még tovább fönnmaradt. De nemcsak erről van szó. A viseleti darabok, a mustrák, a házak és bútoraik, a növényismeret, a párválasztás kedves szokása, a lakodalom némelyik szokása, a középkori keretezettségű katolicizmus, a pogány elemeket felvillantó néphit, a ráolvasások, a táncok, a balladák, a keservesek nemcsak esztétikailag szépek vagy más szempontból érdekesek, nemcsak megborzongatják az embert, hanem a tudomány számára lehetővé teszik a népi kultúra múltjának tanulmányozását, pontosabb megértését. A magyar-román kapcsolatok a magyar népi kultúra keleteurópai beilleszkedésének jobb megértését segítik.1 Ez a vidék magába zárja a különböző kultúrák, hagyományok, népszokások világát. Ezen a vidéken a gyimesi nép fennmaradása érdekében évszázadokon keresztül kitartással dolgozott nehéz körülmények között, dacolva a történelmi, vallási, természeti kihívásokkal. A hely természeti szépsége gyönyörű látványban részesíti az erre járó utast vagy kirándulót. A népművészet darabjai, szokásai, hagyományai, énekei, táncai gyönyörű világba vezetnek. Kodály Zoltán mondta: „Ha ilyen szép és színes a viseletük, akkor milyen lehet a zenéjük, a kultúrájuk” Kultúrájuk abban az állapotban maradt meg, amely az egész magyarságra, székelységre jellemző volt elszakadásuk idején. Összetartja-e valami a magyarságnak, különösen pedig a székelységnek ezen a szétszóródott csoportjait? Igen, még pedig a közös származás tudata, és az egyre erősödő felelősség érzet. Ez hozza össze esztendőről esztendőre 1

KALLÓS Zoltán – MARTIN György: Tegnap a Gyimesben jártam. Európa Könyvkiadó. Budapest 1989. 15.

8. SZíNDARAB

8.1. A GYIMESI VADVIRÁG NÉPSZÍNMŰ A Gyimesi vadvirág című három felvonásos népszínművet Géczi István budapesti színész, író írta, aki csaknem 20 évig vándorszínész társulatokkal járta az országot Erdélytől Felvidékig. A dráma egy igaz történeten alapszik, ami Gyimesbükkön történt meg az 1890-es években. Két legény egy lányba volt szerelmes, az egyik legény gazdag (Fábián), a másik meg szegény (Prezsmer) volt. A leány a szegény legényhez, Prezsmerhez ment férjhez. Boldogan éltek majdnem 10 évig, ameddig a Fábián felesége fel nem biztatta az urát, hogy egy búcsú alkalmával csókolja meg a Prezsmer feleségét. Fábián, részeg lévén, megcsókolta az asszonyt; Prezsmer haragjában baltát dobott Fábián felé, halálos sebet ejtve rajta. Prezsmer felesége ártatlan volt, de ő nem hitt az asszonynak, és elkergette. Az asszony bánatában, szégyenében ledobta magát a tarhavasi nagy kőszikláról és meghalt. Fábián haldoklott, de amikor tudomást szerzett az asszony haláláról, magához hívatja a papot, a jegyzőt és Prezsmert, s kezét a szent keresztre téve megesküszik, hogy az asszony ártatlan volt, utána ő is meghalt. Prezsmert 10 év börtönbüntetésre ítélik emberölésért, de mikor megtudta, hogy a felesége ártatlan volt, és ő nem lett a falu csúfja, büszkén tartottaa kezét a bilincs alá. Prezsmernek volt egy 10 éves lánykája, aki apa-anya nélkül maradt, Fábiánnak szintén egy 10 éves fia marad árván. Mivel addig a Gyimes völgyében gyilkosság nem történt, a hír szélvészként terjedt el az egész Magyarország területén. Géczi István a hír hallatára Gyimesbükkre jött, hogy tanulmányozza a gyimesi nép életét, hagyományait, lakodalmi szokásait és így nagy hozzáértéssel megírta a Gyimesi vadvirág című népszínművet, amely nagy sikert ért el.

9. RÉGEBB A LAKODALOM

9.1. LAKODALMAS MOZZANATOK A RÉGI IDŐKBŐL Két-három év ismerkedés után, miután egymást jól kiismerték az ifjak, lakodalomra határozzák el magukat. Egy szombat este a legény két jó embere (barátai) által kikéreti a lányt. A kikérés folyamata alatt, a fiatalok kinn maradnak, s ha a válasz kedvező, csak akkor mennek be a szülök áldását elfogadni. Az eljegyzés, a szülők beavatása későbbi, úribb szokásnak számított. Másnap a papnál kihirdetésüket kérik. Háromszori hirdetés után régi szokás szerint csütörtök napon esküdni mennek. A menyasszony néhány barátnője kíséretében, úgy a legény is. A legény felpántlikázott (szalagozott), felvirágzott kalappal nyáron és télen bunda sapkával jelenik meg az esküvőn. De a lány sem marad le a cicomázásával, színes koszorúval felékesíti a fejét. Az esküvő idején a menyasszony nem a mindennapokon hordott csángós öltözetbe jelenik meg, hanem hófehér rokolyába (szoknyába), mely fölött magyaros szabású nyúlprémes mellényt ölt magára, és hímzett fehér kesztyűbe. Ezt az öltözetet még csak egyszer veszi magára az életbe a menyaszszony, esküvő utáni vasárnap, mikor ünnepélyes módon megy a vőlegény, násznagy és gazda vezetése alatt a hazai menyasszony léhozatalara. Volt eset, aki ezt a menyasszonyi ruhát meg tudta őrizni, akár idős korában is ebbe a ruhába temették el. Ma már egyáltalán nincs ilyen. Mielőtt elindulnának a vőlegény házától, a gazda megtartja a vőlegény búcsúztatót. A meghívott fiatalság, legények valamint a fiatal házasok lóháton, a többiek szekéren vagy vesszőből font kocsi szekéren indulnak el a két vőfély közzé vett vőlegénnyel, de nem feledkeznek meg a kedvderítő muzsikus, gardanyosról, akiket a szekér saroglyába ültetik. Ekként érnek a násznagyhoz, aki őket, hogy jókedvvel legyenek, megvendégeli. A vőlegénynek költségei pótlására egy cifra varrottas inget a menyasszonynak, inghajjal (pendely) katrincát és egy szép bernyészt ajándékoz a násznagy. Végül innen

10. A CSÍK-GYIMESI VASÚTVONAL A történelmi Magyarországnak Trianon előtt mindössze öt vasúti határállomása volt. Egy Szerbiában Zimonynál, és négy Romániában: Orsován, Vöröstoronynál, Predealon és Gyimesbükkön. A többi határokon átkelő vasútvonal az Osztrák Örökös Tartományok felé vezettek. „Az 1867-es osztrák–magyar kiegyezést követően a magyar állam első rangú feladatának tekintette a Kárpát-medence infrastruktúrájának kiépítését. A vasútépítés a centrumtól a magyar állam határvidékei felé haladva több szakaszban valósult meg. A különböző régiók más-más időpontban jutottak vasút vonalhoz, és ez értelemszerűen kihatott az illető térség gazdasági és társadalmi fejlődésének ütemére. A vasút mindenütt a modernizáció egyik fontos tényezője volt, meghatározó módon alakította át az embernek térhez és időhöz való kapcsolatát. Átalakult a személy és áruforgalom dinamikája, a települések térszerkezete, a gazdasági kapcsolatok kiszámíthatóbbá váltak. A kiegyezést követő években, az erdélyi vasútépítés hőskorában (18681873) kiépült az Első Erdélyi Vasút (Arad–Gyulafehérvár fővonal és Piski– Petrozsény szárnyvonal), illetve a Magyar Keleti Vasút (Nagyvárad– Kolozsvár–Székelykocsárd–Tövis–Segesvár–Brassó fővonal, ebből kiágaztak a Székelykocsárd–Marosvásárhely, Kiskapus–Nagyszeben, Tövis– Gyulafehérvár szárnyvonalak) hálózata. Székelyföld ekkor mindössze egy szárnyvonalat kapott: Székelykocsárdtól Marosvásárhelyig. A gazdasági fejlődés terén amúgy is elmaradt Székelyföld, vasút hiányában még inkább a történelmi Magyarország peremterületévé vált. A székelyföldi vasútépítés történetében a helyi érdekű vasútépítkezések jelentettek előrelépést. Székelyföldön négy, rendes nyomtávú helyi érdekű vasút épült. Ezek a következők: a Marosvásárhely- Szászrégen (1886), a Héjjasfalva Székelyudvarhely (1888) , illetve a brassó-háromszéki helyi érdekű vasút (1891), amely Brassó-Sepsiszentgyörgy-KézdivásárhelyBereck vonalon haladt. A negyedik vasútvonal a Kis-Küküllő-völgyi helyi érdekű vasút, amely két szakaszban épült meg: Balázsfalva-Sóvárad (1898), majd Sóvárad-Parajd (1906). Számtalan terv született Csík vármegyének a

11. GAZDASÁGI ÉLET

11.1. FAKITERMELÉS A népszaporulat szempontjából a kis telepek lassú növekedése vehető számba. A letelepedés folyamata a XVIII. században még lassú volt, a XIX. században azonban nagymértékben felgyorsult, a szaporulat megnőtt, így a XX. sz. elejére az itteni lakosság száma már hétezerre emelkedett, az utolsó negyven év alatt pedig megkétszereződött, pedig a közbeeső világháború is elég nagy veszteséget jelentett. Ez a szaporulat részben a múlt század végén a Gyimes völgyén keresztül Moldva felé megépített vasútvonal kereskedelmi jelentőségének is tulajdonítható. Ekkor indult meg nagy fűrészüzemek megindításával a gyimesi őserdők kiirtása. Ez a nagy kiterjedésű, de mégis csak legelőkből és kaszálókból álló föld már nem tudta a megszaporodott lakosságát eltartani, s így kivándorlással volt kénytelen segíteni a túlnépesedésen, s a velejáró bajokon. Számadatok: 1779 körül a Gyimes lakossága 550 fő körül lehetett, 1850ben kb. 2880 körül, 1867-ben 4848 fő, 1900-ban 8941 fő, 1910-ben 11666 fő, 1941-ben 14117 fő (ebből magyar 13485), 1985 körül 14896 fő.1 A betelepülésre vonatkozó adatok a XVII. századtól nyomon követhetők. A lakosok a csíki községekből menekültek a zsellérség, a katonaság, az adó elől. Többen Moldvában telepedtek le, majd visszaszivárogtak, és alulról felfelé népesítették be a Tatros völgyét és a patakokat. A vasút átadásával jelentős változások észlelhetőek, a gyimesi lakosság életében. Rengeteg gazdag zsidó jelenik meg a vidéken, akik túlnyomó része a gazdag erdős területek miatt telepedtek be. Jelentősen megnövekedik a fakitermeléssel foglalkozók száma. A zsidó kereskedők nagy fakitermelő és fafeldolgozó telepeket működtettek. Tarhavas patakán egy Zenezi nevezetű 1

Vö. TANKÓ: 33.

12. A VALLÁSOS ÉLET ÉS ÜNNEPEINK

12.1. KARÁCSONY Minden ünnepi készülődést és eseményt fölülmúl az a csodálatos várakozás, ami Jézus Krisztus születését előzi meg. Karácsony a megnyugvás, a meghitt szeretet, az ajándékozás felemelő érzésének legszebb családi megnyilvánulása. Az advent a gyimesieknek nem csak Krisztus-várás, hanem a már eljött üdvözítő üdvösségének bírása. Az adventi idő számukra a beteljesedés időszaka, ízelítő a mennyei boldogságból. Ez nyilvánul meg az adventi gyónásban, a Szállást keres a szent család ima hagyományának gyakorlásában és karácsony ünneplésében. Advent alatt tánctilalom, házasságkötés- és mulatságtilalom van. Az adventi szent időt Szent András, Szent Miklós, Szent Luca, Szeplőtelen fogantatás ünnepe, Szent Tamás napja és a szálláskeresés szokása teszi színessé. Szent András napján Gyimesfelsőlokon van búcsú. A csángó nép fő jellemvonása karácsony alapeszméje: a szeretet. Szereti szülőföldjét, családját, embertársait. Hazaszeretetéről tanúskodik szülőföldjéhez való ragaszkodása: ha az élet másfelé sodorja, ide mindig visszatér. Régen is elmentek Amerikáig is pénzt szerezni, de hazajöttek házat építeni. Nem féltek a nagycsaládtól. Istenre bízták sorsukat. Gyimesben a karácsony vigíliájának külön nevet adtak: karácsony szenvedéje. Ez az elnevezés fejezi ki igazi tartalmát s a nép együttérzését az egyházzal. Karácsony szenvedéjé-vel hág tetőfokára az adventi áhítat, az éjféli szentmisével. Eszünkbe juttatja azt a fáradságos utat, amit a Boldogságos Szűz Mária és Szent József megtett Betlehemig, a rideg környezetet, a barlangot, a barmokat, a kemény jászlat, s a mostohaságot, mellyel a világ kétezer éve fogadta Krisztust. Karácsony éjjelén a szentmisén pásztorjátékot adnak elő a fiatalok. Az utóbbi időben cigány csoportok is szerepeltek. A

13. KÖZÖSSÉGÜNKBEN MŰKÖDŐ IMACSOPORTOK 13.1. AZ ÉLŐ RÓZSAFÜZÉR, IMACSOPORTOK, IMAALKALMAK Az 1869-as években Fogarassy Mihály püspök a fejlődő egyházközségi élet felé fordul. Nagy jelentőséget tulajdonít a vallási társulatoknak, s a rózsafüzér társulatot külön is megáldja. 1929-ben újraszervezték a Élő Rózsafüzér Egyletet. Megalapítója a Domokos-rend volt, 316 taggal és 20 vezetővel. Úgyszintén létezett a Szentkereszt hadsereg, amelynek 58 csoportja és 696 tagja volt. 1934-ben György Lajos plébános idején községünkben három férfiakból álló rózsafüzércsoport is működött. Jó lenne, ha most is valaki újjászervezné a férfi rózsafüzér csoportot is. 2004 október hónapjában az Élő Rózsafüzér társulatot újjászerveztük, illetve kiegészítettük a 15 személyű csoportokat, 20 személyű csoportra, hozzáfűzve a Világosság titkait. Az Élő Rózsafüzér csoport 20 tagból áll, ez alkot egy koszorút. Községünkben 32 csoport működik 640 taggal, ebből 16 csoport Gyimesben és 16 csoport Bükkben. Itt megemlíteném a legfiatalabb Hit, Remény, Szeretet rózsafüzér csoportot, Antal Mária Magdolna vezetésével – ez dicséretre méltó, mert a tagok mind fiatal házasok. Egy iskolás csoport is bejegyeztette magát 2008 februárjában. Az őszi Rózsafüzér Királynője ünnepe alkalmával tartott találkozón egy férfi csoport is bejelentette magát. 2007-ben Gyimesben egy diákcsoport is beindult Görbe Erzsébet hitoktató vezetésével. A titokcsere több formában történik, mivel községünk eléggé szétszórt és nagyok a távolságok. Van, aki a hónap első vasárnapján szentmise után cseréli, mások valahol összegyűlnek, vagy a koszorúvezető házához viszik a titkot. Most is szokás a titokcserénél valamennyi pénzt adományozni, amit időközönként a plébánosnak átadnak. Ezekből liturgikus ruhákat vettünk: fekete palástot, ministráns ingeket, készíttettünk. A rózsafüzér társulat zászlóit kicseréltettük, egy gyimesbükki zászlót készítettünk: egyik oldalán a nagytemplom, másik oldalt a csángó öltözetű – menyasszonyi ruhát utánzó – Szűzanya képe látható. Szőnyegeket vásárol-

14. STATISZTIKAI KIMUTATÁS

14.1. A 2002-ES GYIMESBÜKKI NÉPSZÁMLÁLÁS ADATAI - összlétszám: 5342 - magyar: 2777 - román: 1906 - roma: 392 - csángó: 267

14.2. A 2011-ES GYIMESBÜKKI NÉPSZÁMLÁLÁS ADATAI

A 2011-es népszámlálás gyimesbükki adatainak leosztása Bálványos Magyar Nemzetiségű össz:.......... 2619 Nyelvű össz:................... 3069 Román Nemzetiségű össz:.......... 2290 Nyelvű össz: .................. 1732 Roma Nemzetiség össz:................ 98 Vallás össz: ........................ 53

Bükk

Bükk/Felső

Gyimes Tarhavas Rakottyás

157 185

1025 1196

192 224

1040 1095

204 369

1 0

765 743

405 315

71 39

149 131

638 504

262 0

0 6

53 28

27 6

18 13

928

1511

263

1226

873

Római katolikus össz. .. 3036

231

1179

218

1105

297

6

Ortodox ........................ 2007

692

325

45

113

575

257

Más felekezet .................... 16

16

0

0

0

0

0

Összesen

263

Görög kat. ........................... 5

5

0

0

0

0

0

Lakás ............................ 3368

423

589

113

397

312

131

15. PATAKOK ORSZÁGA 1 15.1. BUHA-PATAKA – AGYAGOS2 Gyimesközéplok után, balra nyíló kis völgyben alakult ki. 1898-ban Agyagos pataka név alatt regisztrálták. Valószínű a helyenként agyagos felszín az akkori névválasztás oka. Volt egy görög katolikus kápolnája, amit lebontottak, és egy másikat építettek a görögkeletiek részére. A búcsú Kisboldogasszonykor van. Itt 2008-ban 30 családunk volt 98 hívővel. Mindenki beszél magyarul.

15.2. BARTOSOK – KÖVES PATAKA 1898-ban került a Helységnévtárba, mint Gyimesbükk egyéb lakott helye. A Tatrostól északra, az Orodik oldalából leereszkedő Kövecses-patak völgyében alakult ki. Itt 2008-ban 20 családunk volt 52 magyarul beszélő hívővel.

15.3. BÜKK A Buha-patakától a Tarhavas-pataka völgyének elágazásáig elterülő falurész, Gyimesbükk tulajdonképpeni központja. Itt van a polgármesteri hivatal, a rendőrség, az erdészeti hivatal, a kis magyar és a román iskola. Buha- és Bartosok-patakával szemben, a Tatros folyó két oldalán elterülő részen fekszik Bilibókszer, amit a Vízentúli rész követ a Bálványospatakáig. Innen kezdődik a Templomszer. A főúton túli részen van a Kis- és Nagy Budáka hegye, amelynek nagyon szép panorámája van, úgy a tarhavasi, a bálványosi mint a bükki részen. 2008-ban Bilibókszerben 82 családunk volt 225 hívővel. Vízentúlon 160 család 438 hívővel. Templomszerben 168 család 476 hívővel. Budákán 41 család 113 hívővel.

15.3.1. A bükki-bilibókszeri kápolna A bükki Szent Péter és Pál templomban rendszeresek a misék. A templomot temető övezi. 1907-ben a bükki hívek is haranglábat építettek, és két haranggal szerelték fel, hogy ne szoruljanak haláleset alkalmával a görög katolikusok harangjára. A telket Oltyán Gábor (Toloka) adományozta az első világháborúban (1914-1918) hősi halált halt Péter fia emlékére. 1926. június 20-i egyháztanács gyűlésben Bartos András egyháztanácsos és Élthes János nyugdíjas igazgató-tanító bükki társaikkal a bilibókszerbeli kápolna építését indítványozták. Az egyháztanács 10-1926. sz. kimondta, hogy nincs a kápolna építése ellen, csak ezen kápolna építése által a bilibókszeri hívek ne vonják ki magukat az anyatemplom és egyházi épületek költségei alól. Erre írásbeli nyilatkozatot adtak, hogy arány szerint ők is hozzájárulnak a központi anyatemplom építéséhez. 1926 őszén lerakták útisárral a kápolna kőalapját, 1927 tavaszán pedig 1 2

SZÉKELY: 241. DEÁK – LÁSZLÓ: 243.

16. GYIMESBÜKK ÉS AZ EGYÜTTÉLŐ NÉPCSOPORTOK 16.1. ROMA KÖZÖSSÉG A magyar ajkú roma közösség a bevallottnál jóval népesebb, a község elöljárói számukat 250 fő körülire becsülik. Három kasztot is találunk ebből a népcsoportból itt. Vannak ősi, tisztességes és munkás, magyarul beszélő és vallásukat gyakorló romák, akik teljes egészében a közösség tagjainak mondják magukat. Rendezett az életük. Többségük a magyar közösség tagjának vallja és tudja magát. A tarhavasi patak főúti részén és az áldomásaljai környéken lévők a csíki falvakból és máshonnan ide telepedettek szegényebb viskókban laknak és közben el-elmennek munka- és rokonlátogatás címén. Nem nagyon kapcsolódnak be a közösségi, egyházi életbe, inkább elvárják a támogatást, segítséget mindenkitől. Iskolába járatják a gyermekeiket, de a családi háttér nagyon hiányos. Van közöttük nagyon ügyes kosár-, seprűkészítő. Néhány család pedig a bilibókszeri részen, a főút mellett húzódott meg. Nyári időben valahová elutaznak. A tarhavasi hídnál élők dicséretére mondom, 2006-ban betanulták a régi, ősi betlehemezést és a gyimesi nagytemplomban is előadták. Adományukat meg akartuk jutalmazni, de nem fogadtak el pénzt, hanem egy kis kínációval beérték. Régi öltözetet szedtek össze és a régi hagyomány szerint próbálták előadni. Dicséretet érdemelnek a vállalkozásukért, mert a hagyományápolást fenntartották, nem engedték feledésbe merülni. A múlt év karácsonyára, hála Istennek, a fiatalságunk is betanulta, szép népviseletben és huszárruhába öltözve adták elő a régi darabot. A bükki részen élők családnevei: Ádám 1, Kerekes 1, Sinka 16, Gábor, Rupi 1, Ráduly 1. Összesen 70 lélek. Bilibókszerben élők családnevei: Ádám 2, Farkas 1, Zerkula 1. Összesen 15 lélek. Bálványospatakán élők családnevei: Bánfi 1, Kerekes 3. Összesen 14. Templomszerben élők család neve: Sinka 2, Ráduly 1. Összesen 8. Áldomásalján élők családnevei: Antal 3, Ádám 1, Bartos 2, Bánfi 6, Borcsa 2, Becsila-Bacila 3, Csercse 1, Demeter 1, Dudulj 1, Gábor 4, Görbe 1, Járka 1, Kalányos 1, Szakács 1, Szász 2, Sztojka 8, Tankó 1, Ticanet 1, Vaszi 2, Vándor 2, Zerkula 16. Szilóta utcában élő családok száma 31 lélekszáma 104. Zenenzi utcában élő családok száma 10, lélekszáma 38. Áldomásalján élő családok száma 14, lélekszáma 50. Összesen 471 lélek 137 családban. Az állandó költözésük miatt ez a számadat változó. Egy harmadik kis csoport, a rokolyások csoportja. Szekerezgetnek, kereskednek, a nők a házaknál élelmet koldulnak. A gyermekek az iskola elemi osztályaiba járnak.

16.2. A CSÜGÉSIEK, A HÁROMPATAKIAK ÉS A GYIMESBÜKKI LELKI SZOLGÁLAT 1881-ben Főtisztelendő Zapalszky Jenő, a moldvai római katolikus misszió főnöke, hivatalosan is Flóry János plébánosra bízta Csügés filia adminisztrálását. Ez a filia a távoli Dărmăneşti plébánia adminisztrációjában volt névleg. A nagy távolság miatt és az anyanyelvi előnyök miatt is a vesztegzári plébánost vették igénybe. Így a misézést és a többi lelki szolgálatot innen végezték. A templomi felszereléseket is innen biztosították. Az ellátásról az anyakönyvek tanúskodnak. A XX. század elején a fakitermelés sok munkást és

17. A KOSTELEKI PLÉBÁNIA A Csíki-havasokban rejtőző kis falu a Gyulafehérvári Főegyházmegye legkeletibb egyházközsége. Nevét a hím bárányról kapta. Első lakói a csíki falvakból jöttek. Gyakran a törvény szigora elől rejtőzködtek. A csíkdelnei közbirtokosság erdő és legelő területére telepedtek. A későbbiekben is kapcsolatban maradtak a csíki településekkel. Nem jutottak a moldvai csángó magyarok sorsára, mert a történelmi Magyarország 1000 éves határának egyik őrhelye volt, és az ország határán belül terült el. A határ a Keleti-Kárpátok kapuja és évszázadok, sőt évezredeken át a hadak útja is volt. A vidék Szent László emlékét is őrzi. Székelyföld sok kútja és forrása mellett gondolhatunk a győzelmes harcaira a betörő kunokkal, akiket a besenyők, úzok, tatárok, törökök stb. követtek. Megszenvedték a háborúkat és rendszerváltozásokat. Közigazgatásilag Csíkszépvízhez tartozott. A Nád nevű csíkszépvízi káposztásföldek, Szénásút, Szellő hegye, a Sulca-patak feje és medrében vezetett az út Kostelekre. Az első világháborúban épült hadi út emlékét őrzi a „Motorsirülő” nevű útkiszélesedés; az út az első világháború alatt nem épült ki Kostelekig, de mint hegyi utat szekérrel járhatóvá tették a helybéliek meg a székely közbirtokosság. Csíkdelne részére fontos hely volt a gazdag havasi legelői és erdői miatt (Szellő, Kicsiborda, Nagyborda, Bálintsarka, Keresztes hegye stb.). Delne közelében nem voltak bükkerdők és azt kínkeservesen télen onnan termelték ki. Az 1000 éves határ közelében két-három héttel korábban tavaszodott, és szűk esztendőkben a kék és fehér berek már élést jelentett az ide „hátrahajtott” rideg csordának. A vesztes első világháború határkövet jelentett a falu történetében. Kiéleződtek a nemzeti ellentétek. Bár mind magyarul beszéltek a görög katolikusok – később ortodox vallásúak – ugyanabban a családban is románnak, a római katolikusok magyaroknak vallották és vallják magukat. Mindez 1948 óta van így, amióta a görög katolikus egyházat megszüntették, és a hívek egy része az ortodox vallásra tért. Az 1940-ben hozott bécsi döntés az utóbbiaknak kedvezett. A betelepülőkkel, a katonasággal, a vámés határőrséggel a római katolikusok száma növekedett. Közigazgatásilag tovább is Csíkszépvízhez tartozott, de a római katolikus hívek lelki gondozására a csíksomlyói ferences barátok jártak ki lóháton, vagy télen sível. Az első P. Sebestyén Benjamin volt. A hívek számának növekedése templom építését tette szükségessé. Páter Köllő Bonifác 1943 augusztusában került ide és fáradozott a közösségépítésén. 1944 után, nagyon sok római katolikusnak a sorsa rosszra fordult. Templomépítéshez kezdtek, amit befejezése előtt, 1946-ban felgyújtottak. De sikerült megmenteni és a felszentelése után már nem mertek az Isten házához nyúlni. A csíki községek is főként faanyaggal segítették. Sikerült nehézségek árán felépíteni, amit nagy ünnepélyességgel 1946 augusztusában Dr. Csipak Lajos kanonok, a csíkszeredai gimnáziumi hittanára felszentelt. 1947-ben Sebestyén Benjamin atyát találjuk itt Kosteleken, 1948 és 1951 között egymást váltva: P. Köllő Bonifácot, P. Ferencz Pál, Miklós László atya, P. Domokos Ferenc,1949 júniusában Márton Áron püspök úr jár bérmálni, utána P. Ferencz Pált találjuk itt. Tehát az első években somlyói ferences barátok jártak ki. Miután a ferences barátokat kényszerlakhelyre gyűjtötték, Miklós László, volt csíkszeredai hittanár és csíkszépvízi plébános, lóháton, szekérrel, szánnal közlekedve látta el a szolgálatot. Magyarcsügésre pedig vonattal jött Palánkáig, innen szekérrel vitték a miséző helyre, temetésre, keresztelésre, házszentelésre, búcsúra. 1960-tól a gyimesfelsőloki Kosza István plébános vette át a plébániát.

18. P. RUPERT MAYER KOSTELEKEN 18.1. P. RUPERT MAYER A FRONTON1 Az első világháború kitörésekor önként jelentkezett tábori papnak, mivel tudta, hogy a katonáknak szükségük van lelkipásztorra. 1914 augusztusában a II. Bajor hadtest tábori kórházába osztották be „létszámfeletti” betegápolónak. Szívesen vállalta ezt az alacsonynak mondható beosztást, mert vigasztalhatta, és szentségekkel láthatta el a haldoklókat. Később áthelyezték a katonai mozgókórházba. A kórházban a súlyos betegeket gondozta. Összegyűjtötte a haldoklók nevét; elidőzött velük, vigasztalta őket, feljegyezte kívánságaikat, és a hozzátartozóknak hírt adott az utolsó órákról és a halálról. Néha éjszakákon keresztül leveleket írt. Keveset beszélt személyes körülményeiről. 1915 nyarán a csapat Galíciában harcolt, majd a Vogézekben és Erdélyben. A fedezékekben imakönyveket, rózsafüzért, szentképeket osztogatott. Odamászott az elővédhez, cigarettát vitt nekik, és hogylétük, valamint kívánságaik felől érdeklődött. Semmi és senki nem kerülte el a figyelmét. Az útszélen egy fiatal katona feküdt. „Mi bajod? Bajtárs, hogy hívnak?” – kérdezte. Az ijedten felelte, hogy „Jóska”. „Akkor ma névnapod van Jóska! Szent József biztosan segíteni fog neked!” – vigasztalta. A fiatal katona erejét összeszedve újra beállt a sorba. Egy-egy sebesültet, akit a szanitécek a tűzvonalban hagytak, nem egyszer maga cipelt be a kötözőhelyre. Gyakran a halottak elhantolásáról is gondoskodott, vagy személyesen végezte azt. „A támadások előtt mindig alkalmas helyet kerestem, ahová a csata után eltemethettem. Számtalanszor gondoltam arra, hogy engem is ilyen helyre temetnek el”.

18.2. SEBESÜLÉSEI 1916. november 16-án Rupert atyát az ojtozi fronton érte kisebb baleset. Éjszakai őrjárat alkalmával egy visszacsapódó fenyőág mindkét szemét megsértette. Brassóba szállították, ahol Dr. August Fabricius hamar kikezelte (Dr. Balázs Béla nyugalmazott orvos a szemészetet is tudni véli). Érdekes egybeesés, hogy 1916 novemberében Márton Áron honvéd hadnagyként az ojtozi fronton teljesített szolgálatot, akár találkozhattak is. Páter Rupert 1916 karácsonyán már alakulatánál van a Csíki-havasokban. Förtelmesek az ottani körülmények: -30 fokos hideg, erős havazás, akadozó utánpótlás, a friss sírhantok közelsége igazán nem teremtett ünnepi hangulatot. Annál fontosabbnak tartotta, hogy az előretolt állásokban szentmisét mondjon egy nap akár nyolcszor is. A katonák kis oltárt állítottak fel; szentáldozat, általános feloldozás, szívhez szóló rövid beszéd, apró ajándékok, amiket rendszerint ő cipelt ki az első vonalba. Vezető nélkül járt. Jól kiigazodott a sötét éjszakában is. Félelmet nem ismert. Néha egy karabélyt csak a farkasok ellen vett a vállára. Egyesek golyóállónak vélték, mások szerint: „Vagy nem fél a haláltól, vagy 1

BÁLINT Lajos: Boldog Rupert Mayer SJ (1876 – 1945). Székelyudvarhely 2007. 2-12.

19. A BUKOVINAI SZÉKELYEKRŐL A gyimesbükki Domus Historia bejegyzése alapján mondhatjuk, hogy Székelyföld vagy Gyimesbükk és a Bukovinából elszakadt testvéreink között szoros kapcsolat volt. Képek állnak rendelkezésünkre az istensegítsi és hadikfalvi templomokról, valamint bejegyzések a búcsúk és missziók tartásáról. Istensegíts, Fogadjisten, Józseffalva, Hadikfalva… a ’40-es években teljes egészében visszaköltöztek Magyarország területére. A templomok és javak mind a román állam és az ortodox egyház tulajdonába kerültek. Abból az időből képes dokumentumaink vannak Sebestény Antal hadikfalvi, Bálint Péter istensegítsi, Malec N. plébánosokról, Pál Árpád tábori tanítóról és Teleki Grófról.1 A bukovinai Józseffalva 1939. év tavaszán leégett. A gyimesbükki irgalmas szívű hívek is siettek a tűzkárosult testvéreik felsegítésére. Egyháztanácsosok gyűjtőívvel körüljártak a községben. Július hó 23án délután pedig a 40 éven felüli öregek barátságos labdarúgást, ezután pedig a Deáky Lajos kerthelyiségében mulatságot rendeztek, az ezekből begyűlt adományokat a püspök úr Őnm-nak 1939. júl. 29-én felküldöttük. Az egyes íveken a következő összegek jöttek be: 1. Gergely Aladár ívén 2798 lej 2. Antal Márton 325 lej 3. Tankó János néma 1160 lej 4. Nagy L. József 496 lej 5. Nagy Imre 2050 lej 6. Bilibók András Fülöpé 522 lej 7. Albert Mátyás 403 lej 8. Bilibók János erdész 1320 lej 9. Deáky Adolf 3035 lej Az öregek mulatságának tiszta jövedelme 2178 lej Összesen: 14287 lej, azaz tizennégyezerkettőszáznyolcvanhét lej. Ezen összeget a 43.359 sz. csekk lapon püspök úr Őnm-nak küldtük, ő aztán a tűzkárosultak javára továbbította. A jó Isten legyen irgalmas mindannyiunknak, őrizzen meg minden testi és lelki tűzkártól mindenkit!

Főtisztelendő Uram! A szememet ellepi a lélek fehér vére, a könny, amikor ezt a levelet meg kell írnom. Öt évvel ezelőtt még katholikus Erdély szellemi kosztját főztem én P. Németh Gellért Kolozsváron a Hírnök Katholikus Világ szerkesztőségében, aki ma 24 ezernyi bukovinai székelynek vagyok a papja, orvosa és tanítója. Azon a napon, amikor a szerkesztőségből eljött, azon a napon selyem papírból egy lapjelző csomócskát gyűrt belé egyik régi imakönyvébe, és észre se vette, hogy azon a papírgyújtogató fidibusznál nem nagyobb selyem

1

GYDH. 116.

20. A GYIMESBÜKKI CSALÁDOK NEVEI 20.1. KIMUTATÁS A GYIMESBÜKKI CSALÁDOKRÓL 1785-TŐL 2012-IG1 Sorszá m

Családnév/első Keresztelő, esküvő, temetés

1.

Antal 1796, 1793,1794.

2.

Albert 1861,

3.

Ambrus 1785,1793, 1786.

Megkereszteltek Anyakönyvének adatai 1785–1857 167 84

1857–1972

Cst. sz.

937

116

315

37

1

1

14

3

7

1

2

10

30

4

11

135

366

4.

Anda 1892,

2

5.

Aleastó 1899,

1

6.

Andoé 1956,

1

7.

András 1822,

8.

Ajtony 1951,

1

9.

Agusztin 1896,

1

10.

Angi 1929,

1

11.

Asztalos 1904,

1

12.

Almási 1829,

1

13.

Ádám 1821,1830,

4

51

14.

Ágoston 1800,

4

5

15.

Árdeleán 1878,

4

16.

Áikler 1930,

2

17.

Ábrahám 1824,

1

18.

Alexander 1788,

19.

Argyilan 1853,

20.

Atanászi -, 1800

21.

Albert -,1820

22.

Andre -, -, 1826

23.

Andrási -, -, 1856 Összesen:

1

2

2012 Cs. sz.

1

1

263

1060

RKtPH lvt.: Az 1785-2012 között születettek indexe. I-III. kötet.

21. GYIMESBÜKKÖN SZOLGÁLÓ PAPOK KEZDETTŐL NAPJAINKIG 1 A legrégibb adataink P. Reparolis Vicentius ferences (1764–1775), akit a vesztegzár lelkészének neveztek ki Csík-Gyimesre Mária Terézia utasítására. Ő volt az, aki a madéfalvi veszedelem évében, 1764. szeptember 3-án engedélyt kért, hogy magánháznál mondhasson misét, és az akkor meglévő kevés létszámú gyermeket taníthassa. A királyi főkormányszék közbenjárásával az engedélyt meg is kapta. Ettől az időtől kezdve a vesztegzári (kontumáci) lelkészek egyúttal a helybéliek, valamint a határnál szolgálatot teljesítők gyermekeit is tanították. A bécsi levéltár is tanúskodik az itt szolgáló lelkészek létéről. A csíkszentmiklósi plébániához tartozott a terület. Ezért volt a templom megáldója Olti plébános. Név szerint ismerjük az itt szolgáló lelkészeket: P. Reparolis Vicentius ferences 1764-1775 P. Windek Henrik OFM., 1786-1790 P. Stinber Anicét OFM., 1790-1792 P. Molitor Ferdinánd, 1792-1805 Benő József, 1805-1818 P. Péterfi Humilis OFM., 1818-1819 Molnos György, 1819-1821 Ferenczi Tamás, 1821-1836 Koncz Lázár, 1836-1839 Lukács Péter, 1839-1855 Molnár Ferenc, 1855-1857 Fodor Antal, 1857-1864 Pásztor György, 1864-1880 Flóri József, 1880-1887 Boér János, 1887-1920 György Lajos, 1920-1965 László Sándor, 1966-1972 Dani Gergely, 1972-1983 Vass Incze, 1983-1994 Simon Jakab, 1994-2002 Albert Imre, 2002-2004 Salamon József, 2004

21.1. A GYIMESI LELKÉSZEK RÖVID ÉLETRAJZA „Az erdélyi egyházmegye világi lelkészeinek rövid életrajzát Beke Antal papnevelde történetéből írta ki és a püspöki körlevelekből” – jegyzi meg György Lajos plébános. A továbbiakban az ő feljegyzéseit 1

SZÉKELY: 72.

22. A GYIMESI NAGYTEMPLOM ÉPÍTÉSÉNEK TÖRTÉNETE 22.1. A GYIMESBÜKKI ÚJ TEMPLOM FELÉPÍTÉSÉNEK ELŐKÉSZÜLETI ÉVEI

Az új templom építésének gondolata már Boér János idejében felvetődött. A templom szükségessége állandó napirenden volt. 1892-től 1913-ig 2000 korona gyűlt össze. 1913-ban 25.000 koronás költségvetést készítettek. Ebben az időben kezdődött a templom helyének a kijelölése. A sok munkás léte miatt Tarhavas-szádába kívánkozott, a tulajdonos szándéka is ezt volt. A tanács pedig a szentmiklósi birtok megvásárlását javasolta, a mindenki számára elérhető helyet. Végül is sikerült 150.000 lejre a Felsőkőorr dűlőben. Előnye a központibb fekvés, mert sokaknak 22 km távolságból kellett jönniük a szentmisére. A Szt. Péter egyházmegye 1913-ban 400m3 fát ajánlott a gyimesbükki templom építésére. Az erdőhivatal sok kilincselés után e famennyiség kitermelését engedélyezte. Az egyháztanács 29/1925, 21/1926 sz. határozatai szerint jobbnak látta, ha e fát még a lábán eladja. A 23/1926-os egyht. hat. szerint Struhl Mór csíkszeredai közvetítőnek a következő feltételekkel adta el: 1. Struhl Mór kifizeti az államnak m3 ként 130 l. = 52.000 l. 2. Kifizeti az Uniónak a 30 m3 deszka árát, melyet az Egyházunk adott 53.083 lejt 3. 1927. jan. 15-én 45.000 lej készpénzt ad az egyháznak A Püspök Úr Ő Nmg. jóváhagyta 5819/1926 számmal. Ezen 30 m3 deszkából és rendelt cserefa sasokból 1926. okt. folyamán bekerteltette az egyház mintegy 70.000 lej értékben a templomtelket. A plébános 1926. okt. 31-én, Jézus Királysága napján, az Ő tiszteletére a hívek tömeges részvételével körmenetet, szentmisét tartva megáldotta és felajánlotta. 1926. május hó. 31-én a püspökjárás alkalmával boldog emlékezető Miklós István kanonok és Bálint Lajos ker. főesperes azt ajánlották, hogy az egyházközség olcsóbb szükségtemplomot építsen, mert egy kellő díszes templom építését mostoha gazdasági viszonyok közt a hívek nem bírják meg. Ezen ajánlatot az egyháztanács elfogadta. Szőke Sándor gyimesfelsőloki építésszel 25/1926. sz. határozatával szükségtemplom- és lakás tervrajzköltségvetést csináltatott. De amikor 1778/1927. IV. 4. pp. jóváhagyással ezt a plébános az egyháztanácsnak bemutatta 26/1927. sz. határozatával, a nép hangulatára (!?) tekintettel: „Ha építünk, akkor építsünk templomot és ne korcsma tánctermet” – az egyháztanács ezen tervet elejtette, és rendes templomtervrajzot és költségvetést csináltatott szintén Szőke Sándor építésszel. A nép hangulatát különösen Fejér Antal1 szította erősen 1927. 5. sz. indítványával is. A Püspök Úr Ő Nm. 3872/1928. sz. alatt a templomalap tervrajza költségvetését elfogadja, és építési segélyül a Státus 500.000 lejt szavaz meg 50.000 lej évi részletekben. Az egyházközség a kavics és kőhordást elvállalja, és a templomalapnak betonból való építését Szőke János építész vezetésével, Gergely Ödön állandó felügyeletével, Márton János, Nagy Miklós József munkakirendelők közreműködésével megkezdik. 1929. május 6-án szentmisemondással kezdik, és 1929. 1

Fejér Gerő kanonok unokaöccse.

23. JELES GYIMESBÜKKI SZEMÉLYISÉGEK 23.1. A GYIMESI SZÁRMAZÁSÚ EGYETEMET VÉGZETTEK ÉS JELES SZEMÉLYISÉGEK

Az első gyimesi származású egyetemet végzett ember, akiről tudunk, Tankó Károly volt, aki később a csíkszeredai róm. kat. Főgimnázium magyar–latin szakos tanára lett. A gimnáziumba való bekerülését művészien örökítette meg egyik tanárkollégája: „ő az első csángó diák, aki Gyimesből jött... ugyan van még egy-egy felsőbb osztályos, de azon senki sem látott az iskolában csángó viseletet, már az első osztályba úrfi ruhába jött.” Persze a történelmi igazság kedvéért megjegyezzük, hogy már 1836-ban, 1846-ban Blága Gábor, Blága Imre, mindketten provinciális családból származók végeztek a csíksomlyói gimnáziumban. 1866-ban Vorrel Jenő, a gyimesi főorvos fia, 1867-ben Deáki Sándor, egy kereskedő fia járt ugyancsak ebbe az iskolába. Továbbá két kiváló, képzett, tehetséges szobrász testvér: Bálint János és Bálint István, akik a háborúban haltak meg. A Domus Historiából: 1920 óta a csíksomlyói St. Vince nővérekhez 9 jelölt ment, a szent ferencrendiekhez pedig 8 jelölt. A csíkgyimesi róm. kat. egyházközség egyik legkiválóbb jótevője és csendes, szorgalmas kultúrmunkása Sárossy István, Sárossy Gyula volt gondnok öccse. 1920–1926 között több színdarabot tanított be az ifjúságnak, s a befolyt jövedelmet legtöbbször a templom számára ajánlották fel. Ily módon a templom valami 15000 lejt kapott 1920–26 között, amint az a számadásokból kitűnik. Segítő társai voltak: Fejér Antal, R. Sántha Albert és Lajos, különösen Prohászka Géza, aki helybeli vasúti pályafelvigyázó ellenőr. A megszűnt kincstári-állami patronátust némileg helyettesítette, mert különféle anyagokban, szállítás és küldözési ügyekben megbecsülhetetlen segítségére volt és lesz e szegény egyháznak. Hála legyen a jó Istennek – írja György Lajos plébános – a gyimesi híveket negyvenöt éven át szolgáltam. A buzgó hívek közül pedig négy pap, névleg Prohászka Gyula, Antal András, Gergely Fülöp és Antal István. Legújabban pedig Tankó Szilveszter került az Úr Jézus szolgálatára. A nők közül pedig több nővér dicsőítette az Urat, jelenleg pedig még három élő buzgólkodott az Úr ügyéért: †Popovics Anna, †Popovics Teréz, †Gergely Emma, †Nagy Erzsébet, †Nagy Mária elhaltak, †Deáky Irén, †Nagy Katalin és Szabó Ilona. 2008. szept. 14-én Csillag Csilla segítőnővér tette le örök fogadalmát. Gergely Antal, Gergely Antal és Firtelmeister Katalin szülőknek 1884. dec. 9-én született fia, aki Görbe Katalinnal 1911-ben esküdött meg, a gyimesbükki egyháznak nagy jótevője volt. 1920 óta tevékeny egyháztanácsos, pár évig gondnok is. 1926-ban a templomalap javára 40.000 lejt adott. Püspök úr Őnm. 4993–1926. X. 26. iratában köszönte meg. A templomépítés rovatalába 1939. II. 20-ig 13.800 lej összeget fizetett be. (Ha mindenik hívő így tett volna, mint Antalka, akkor lett volna templom! Gy. L.) 1938. VI. 17. 10.000 lejes szentmise alapítványt tett. Ezen összeget 1938. júl. 18. betegsége gyógykezelése végett az egyház a templomalapból pp. úr Őnm. 638 – 1939. III. 6. kelt engedélyével visszaadja neki. 1939. febr. 9. kelt ajándékozási szerződésével mintegy 900 öl területű belső jószágát, amelyen kétszobás, verandás, pincés, cementcserepes födelű kőház, csűr, istálló, kút van, a gyimesbükki róm. kat. egyháznak hagyja (638 – 1939. III. 6. pp. leírat 2. pontja: az egyházközség ezen ingatlant a templom javára köteles kezelni és jövedelmét ugyanezen templom alap javára – céljára fordítani.) a maga és Görbe Katalin neje

24. A GYIMESI ISKOLÁZTATÁS MÚLTJA ÉS JELENE Mint amikor a gazda megáll tavasszal a szántóföld szélén, szántás előtt, s kéri az Istent, hogy adja áldását és segítségét munkájában, úgy állunk mi is, szülők, tanítók és gyermekek most szeptember közepén bizakodva, fohászkodva, kérve Isten segítségét, hogy eredményekkel végződhessen az előttünk álló tanév. Boldognak mondhatunk titeket, gyermekek, hogy a művelődés szerény, de szeretett Dani Gergely magyar nyelvű iskolájába járva, sötétséget oszlató és világosságot gyújtó ismereteket szerezhettek, mely által a magatok életét szebbé, értékesebbé, s mások számára is hasznossá tudjátok tenni. Minden emberi előrehaladásomnak bölcsője az iskola fehérre meszelt falai között ring. Az iskolában elvetett kicsiny mustármagból felnövekvő hatalmas, terebélyes fa emeli koronáját magasra az égboltozat felé. Bizony nagy a tudás hatalma és ereje. De hogy magunkénak mondhatjuk csak egy részét is, azért bizony meg kell dolgozni, sokszor éjt nappallá tenni, s kenyerünket szemünk sós vizével is vegyíteni. Mert eljön az idő, hogy számot kell adnunk az eltelt időről. S lesz-e majd karotokban erő, szívetekben elszántság, lelketekben nemes vetélkedés, ha majd egyszer hív benneteket a csángó népi érdekek védelmére? Nem lángeszű emberekre van szükségünk (ezekből kevés is elég), hanem olyanokra, akikben a józan értelem nemes érzülettel és erős akarattal párosul, kik úgy élnek, ahogy beszélnek, kik a jövőt nem hirdetik, hanem szolgálják. Nem tagadhatjuk, hogy az utak, melyeket járnotok kell, nehezen járhatók és fáradságosak. De amilyen nehezek, éppolyan magasztosak is! Érdemes bizakodónak, istenfélőnek, s magyarnak lenni! Csángó népünk benső megerősödése, más népekkel való versenyképessége, és így a ti boldogságotok is iskoláink munkálkodásától, s ezzel együtt népünk általános műveltségfokától függ. Az iskolának az a feladata, hogy harmonikus, egész embert neveljen, tehát az összes lelki erőket érvényre juttassa. Az iskola akkor teljesíti feladatát, ha a népi élet alapján áll. Egy nép életében a nyelv maga a népélet, benne van a nép jelleme, kultúrája, egész belső érzésvilága. Egy nép csak az anyanyelvében találja meg magát, s csak azt tudja igazán szeretni. Az anyanyelv maga az ember. Valami szépet, fenségeset csak az anyanyelven lehet teremteni. A gondolkodás mélysége és a kedély bensősége csak az anyanyelven juthat kifejezésre. A történelem tanúbizonysága szerint, nagyot a kultúrában csak azok a népek alkothatnak, akiknek a nyelvük szabadon fejlődhetett. Csak az anyanyelv fejlesztheti ki a gyermeki lélek belső erőit. Ez nem soviniszta álláspont, ez megrendíthetetlen természeti, pszichológiai és etikai alapelveken nyugszik. A népiskola nyelve nem lehet más, mint a népnek a nyelve. Itt a kettősségnek semmi helye, ha igazán az ember művelődéséről van szó, s nem pedig valami politikai cél érvényesítéséről. Csakis anyanyelven lehet tanítani és nevelni olyan lelki tulajdonságokra, melyek elősegítik a létezést. Ilyen például az életrevalóság, aktív becsületesség, népközösségi érzék, találékonyság, örömet jelentő foglalkozás, helyes ön- és világismeret stb. A mai fékvesztett, ideges, mohó világ éppen elég példával igazolja, mennyire szükség van a mai gyermeknek arra, hogy alapos nevelést kapjon az önfegyelmezésben, hogy mily sürgős a keresztény

25. EGYHÁZI ZENEI ÉLET 1881. június 18-án a gyimesi (kontumáci) templom részére egy orgonát pótló 5 változatú harmóniumot vettek a hívek adományából. Így vált lehetővé, hogy a templomban addig soha nem ismert harmónium kísérettel tarthatták istentiszteletet. A harmónium 1753-ban készült. A Vesztegintézet plébánosa Flóri József volt. 1933-ban javíttatták meg a harmóniumot Nagyváradon. Szeidl Ferenc orgonaépítő javította meg. A második világháború a harmóniumot is elvitte.

25.1. A RÉGI ORGONA A régi orgonát Angster József építette 1910-ben Pécsen. A 697. alkotása volt. Jellemzői: 6 regiszteres, táskaládás orgona. 1979-ben került a gyimesi egyházközségbe Szerdahelyről (Miercurea Sibiului). A marosvásárhelyi orgonajavító, Mesnyi János tette működővé. 2004–2005 között használhatatlan volt rossz állapota miatt. Az utolsó javítást 2005 szeptemberében Sándor Péter, csíkszentsimoni orgonakészítő-javító vállalta és végezte el. Az új orgona felszerelése után ez a régi orgona a bükki kápolnába kerül. A kórus alacsonysága miatt a szentélyben lesz elhelyezve.

25.2. AZ ÚJ ORGONA Az új orgonát a svájci Kuhn cég készítette, 1925-ben, 585. alkotásaként. 18 regiszteres orgona sok kombinációval. Több mint 1000 sípja van. Csobánczy József egerkingen-i (Svájc) plébános ajánlására és közbenjárására került az orgona Gyimesbükkbe, a Winznau-i egyházközség ajándékaként, 2006 júniusában. Az ajándékozó Hanz Péter, winznau-i diakónus. Sándor Péter és Bartis Szabolcs orgonakészítők, valamint Koncsag László gyimesbükki kántor bontották le. Segítettek Deák Imre és Simon Péter gyimesbükki hívek. A fent említett orgonakészítők szerelik fel. A szállítása két autóval történt, mivel meghaladta a 3500 kg-os autó teherszállító képességét, 4,5 tonnát nyomva. Az orgonaszentelés 2006. október 15-én, a templom szentelésének 30. évfordulóján volt.

25.3. KÁNTORTANÍTÓK ÉS KÁNTOROK AZ EGYHÁZKÖZSÉGBEN A régi gyimesi lelkészek egyszersmind elemi népiskolai tanítók is voltak Kontumácon, a templommal átelleni épületben, mely most rom. A kántori teendőket egyes nótás vámhivatali alkalmazottak végezték, mint az 1823-as Can. Visitatio IV. ki van fejezve. 1881. február 2-án jött Élthes András okleveles tanító a gyimesi községi, később állami iskolához, ki egyszersmind kántori kötelességeket is végezte 1923. február 6-ig, ekkor betegeskedni kezdett, majd meghalt 1923. szeptember 28-án Tusnádon. 1851. november 12-én született Éthes Ignácz, Kovács Ezsébet (Kovács Miklós érd. Püspök Antal nevű öccse leánya) szülőktől. Tanulmányait Csíksomlyón végezte, 1876-ban. Előbb Szépvízen, majd 1881-től Gyimesben működött, kiváló eredménnyel. Élthes János bükki tanítótársával együtt nagy gyümölcsfatermelő volt. Tréfás vígkedélye híres volt. Tusnási Bartha Katalinnal 1878. szeptember 23-án

26. GONDNOKOK A háború után Sárossy Gyula tevékeny fiatalembert választják gondnoknak. Sajnos sokáig nem tevékenykedik. Az Ő nevéhez fűződik a temető bekerítése, a kepe rendszeres kifizetése és felhajtása. Az egyházközségi gyűlés 1921. december 21-én, Brassóba költözése alkalmával, Sárossy Gyulának szorgalmas, önzetlen munkásságáért jegyzőkönyvi köszönetet szavaz. Ugyanezen közgyűlés választja csíkgyimesi főgondnoknak Zakariás Istvánt az egész vidéknek köztiszteletben álló férfiját, Püspök Úr Ő Nagyméltósága 283-1922 szám alatt nevezi ki. Váratlanul meghalt 1923. július 5-én. Az egyháznak beléje helyezett nagy reményei is sajnos sírba szálltak. Emlékére a hívek 1225 lejt ajándékoztak, előbb öröklámpát, s midőn Bíró Ferenc madéfalvi plébános egyet ajándékozott, kelyhet akartak venni, de a pénzhiány miatt elmaradt. A fenti gyűlés választotta Márton Jánost számadó gondnoknak, Nagy Miklóst pedig bükki társgondnoknak. Márton János egyházias gondolkodású, közügyért önzetlenül dolgozó férfinak bizonyult, adja Isten ezentúl is! 1936. febr. 2-án az egyházközség Gergely Antal – Antalét választja számadó gondnoknak. Betegsége miatt nemsokára lemond. Antal Károly Csorba bükki másodgondnokként szerepel 1942. május 17-ig. Ekkor Tankó Jánost (néma) választják első gondnokká.1 1969. decemberében Antal G. Andrást választják meg gondnoknak, 1981 márciusában pedig Bogdán Viktort, aki 1987-től tiszteletbeli főgondnok, és a gondnok Tankó Antal, 2000- ben mint segédgondnok jelenik meg és a gondnok Tankó András. 2005 májusában Csillag Miklós lett az egyház gondnoka.

1

GYDH.

27. A GYIMESBÜKKI DOMUS HISTÓRIÁBÓL 27.1. MAJLÁTH GUSZTÁV KÁROLY ÉS MÁRTON ÁRON PÜSPÖK GYIMESBÜKKÖN Az 1933. év legnevezetesebb eseménye a Majláth kegyelmes atyánk által végzett bérmálás volt. A bérmaút sorrendjét a főesperes 1933. április 13-án közölte. Gyimesbükk napjai június 26. és 27. voltak. Kegyelmes püspök atyánk Bálint Lajos főesperes, Márton Áron pp. titkár, Adorján Károly tanfelügyelő, néhány kivételével a kerületi papság, barátok, két klerikus stb. kíséretével június hó 25-én du. érkezett meg. A község határán a küldöttség a gyimesi-szorosbeli vasúti híd előtt a hívek üdvözölték. A plébános üdvözletét a kontumáci papi lakás útfelőli ajtajában fogadta, ugyanitt tartott beszédet a néphez Márton Áron titkár, minek végeztével vecsernye, utána gyóntatás volt. Június 26-án reggel 8 órakor a kontumáci templomban Majláth kegyelmes atyánk mondott csendes szentmisét és szentbeszédet a férfiak számára. 10 órakor az ünnepélyes szentmisét a központi szükségtemplomban Bálint Lajos főesperes végezte, Adorján Károly beszélt. Ezek után a templomalapon volt a bérmálás. Az összeírás szerint 317-et bérmált meg a két napon. Bérmálás után a templomalap szentélyében lévő szín alatt tisztelgések voltak. Ezután pedig a kontumáci néhai állatorvosi lakás helyiségeiben kb. 50 terítékes ebéd. Június 27-én 8 órakor kegyelmes atyánk misézett a kontumáci templomban, utána néhányat bérmált, ezután ministráns gyermekeivel nagyon kedélyesen reggelizett, mézes – vajas szeleteket, ő maga kente és osztogatta fiacskáinak. Ezután mentek ebédre Gyimesközéplokra. A menet megállott a templomteleknél, a szükségtemplom, a lakások helyiségeit szenteltvízzel meghintette, a főbejárat előtt lefényképezték. A bilibókszeri kápolnánál fogadta a bükki hívek tisztelgését. Ez volt Kegyelmes atyánk utolsó gyimesi szolgálata. Oly jó kedvvel jött Gyimesbe, oly örömmel, könnyedén végezte a teendőket, mert mint többször mondta, csángó híveit nagyon szerette. Szerette volna az új templomot is felszentelni, de a jó Isten ezt nem engedte meg. Már ezen időben lehetett észrevenni szervezete gyengülését, ezután továbbgyöngült, Budapestre gyógyintézetbe került. Márton Áron püspök úr őnagyméltósága 1940. június 14-én 406 hívőt bérmált meg: 183 férfit, 223 nőt. A bérmálás, az 1500/1940 sz. pp. rendelet szerint, június 1-én Csíkszeredában kezdődött. Innen az Olt melletti Csíkszentdomokosig folytatódott. Innen június 13-án du. jött autón Gyimesbükkre. Kíséretében Bíró Ferenc kerületi főesperes, Adorján Károly kanonok főtanfelügyelő, Ferencz Béni pp. titkár, Erdély András karcfalvi plébános, Szabó Gyula madarasi plébános, Anda Géza tusnádi plébános, P. Benjamin ferences atya és Prohászka Gyula sepsiszentgyörgyi káplán voltak. A plébános a templom ajtóban e beszéddel fogadta: „D. a J. Kr! Kegyelmes Atyánk! Azokkal a szentírási szavakkal üdvözlöm röviden, amelyeket a jámbor néni az Úr Jézusnak mondott: Lk 11, 27-28 „Boldog a méh, amely téged hordozott és az emlők amelyeket szoptál.” És amelyeket ezekre az Úr Jézus ezeket válaszolta: „Sőt inkább boldogok, kik az Isten igéjét hallgatják és megőrzik azt.” Milyen boldog a jámbor papanya! Mennyivel boldogabb a püspökanya! S mily kimondhatatlanul

28. A GYIMESBÜKKI GÖRÖG KATOLIKUS EGYHÁZ TÖRTÉNETÉNEK RÖVID ÁTTEKINTÉSE 28.1. MAGYAR GÖRÖG KATOLIKUSOK KÉRDÉSE1 A 17. századtól – nyomon követhetően – az Alföld keleti részén bizánci szertartású, de magyar nyelvet beszélő keresztények is éltek, akik fölé – a katolikus egyházzal 1646-ban egyesült – munkácsi püspökök igyekeztek joghatóságukat kiterjeszteni. A magyar görög katolikusok számára a 18. század végén magyar nyelvű liturgikus könyvek is készültek, de azok használatára Róma nem adott engedélyt. Emiatt 1868-ban 52 magyar egyházközség képviselői kérték a magyar nyelvű liturgia engedélyezését, és egy önálló magyar nyelvű bizánci rítusú egyházmegye felállítását is. Kérésük nyomán, 1875-ben megalakult a munkácsi egyházmegye, a 33 magyar ajkú parókiát magába foglaló Hajdúdorogi Külhelynökség. Azonban a magyar liturgikus nyelv használatát a Szentszék 1896-ban kifejezetten megtiltotta. Megnövekedett a görög katolikusok között azoknak a száma, akik a magyar nyelvet használták, és akik állhatatosan zörgettek a szentszék ajtaján, hogy ők is élhessenek, úgy ahogy a szívük diktálja. Az ok: hogy ezzel a keresztény vallás, a béke és az egység maguk között és a más nyelven beszélő görög szertartású hívek között tápot kapjon. Második ok: a keleti szertatásokban a nemzeti nyelvnek behozatalától való éles elhatároltság. A bulla nem kimondottan a magyar nyelvet támadja, hanem kifejezetten a nemzeti nyelvek liturgiai használatát. Az 1898-ban létrehozott Görögszertartású Katolikus Magyarok Országos Bizottságának azonban sikerült elérnie, hogy I. Ferenc József király, illetve X. Szt. Piusz pápa létrehozta számukra a Hajdúdorogi Egyházmegyét. Az új egyházmegyéhez 162 parókia tartozott, közülük korábban 70 a munkácsi, 8 az eperjesi, 44 a nagyváradi, 35 a gyulafehérvár-fogarasi, 4 a szamosújvári, 1 pedig az esztergomi egyházmegyék része volt. Az alapító bulla az egyházmegyét Hajdúdorogról nevezte el, mert onnét indult ki az egyházmegye felállítását kérelmező mozgalom. Az új egyházmegye első püspöke, Miklósy István (1913-1937) azonban gyakorlati okokból Debrecent választotta ideiglenes székhelyéül. A trianoni békekötéssel az egyházmegye 75 parókiája Romániához került, amelyeket a Szentszék az ottani görög katolikus püspökök joghatósága alá rendelt, a négy Csehszlovákiához került egyházközséget pedig a Munkácsi Egyházmegyéhez csatolta (ezek később az Eperjesi Egyházmegye joghatósága alá kerültek). A nagyváradi görög katolikus egyházmegye két parókiája viszont a Hajdúdorogi Egyházmegye része lett. Az egyházmegye második püspökévé Dudás Miklós (1939-1972) bazilitát nevezték ki, aki Hajdúdorogon népfőiskolát, Nyíregyházán diákotthont, Máriapócson pedig a bazilissza nővérek vezetésével zarándokházat és árvaházat létesített, majd 1950-ben – saját lakása egy részét föláldozva – megalapította a Görögkatolikus Papnevelő Intézetet és a Hittudományi Főiskolát. Az alapító pápai bulla intézkedésének értelmében az egyházmegye hivatalos, liturgikus nyelve az „ógörög” lett. A papság legnagyobb része azonban a liturgia nyilvános részeit magyarul mondta. Ez a gyakorlat csak 1965-ben, a második vatikáni zsinattal, a latin szertartású népnyelvű liturgia bevezetésével együtt vált hivatalossá. 1

Vö. KARÁCSONYI János: Magyarország egyháztörténete főbb vonásaiban 970-től 1900-ig. Nagyvárad 1915. 229-241.

29. A GYIMESBÜKKI ORTODOX EGYHÁZ 1 29.1. TÖRTÉNETE A BÁKÓI LEVÉLTÁR ALAPJÁN A gyimesbükki ortodox plébánia történetét 1973. július 18-án írja meg az akkori ortodox plébános, Pavel I. Curcuţă. A dokumentum a bákói levéltárban található. A bákói levéltár dokumentuma a gyimesbükki ortodox plébánia történetét Gyimesbükk község földrajzi elhelyezésével és a község lakossági összetételével kezdi. E szerint a község lakói 1940-ig románok, akik ortodox és görög katolikus vallásúak voltak. A magyarok kisebbségben vannak és római katolikusok. 1948-tól a lakosság többsége magyar és a római katolikusok által elmagyarosított románok. A román lakosság kisebbségben él Bálványos-, Tarhavas- és Rakottyás-patakokban, ők ortodox vallásúak. Az 1973-as adatok szerint a román ortodoxok száma 535 család és 2240 lélek, a római katolikusok száma több mint 1000 család és több mint 4000 lélek. A reformátusok száma pedig 10 lélek. A plébános megemlíti, hogy a Habsburg propaganda és a katolikusok térítésének köszönhetően 1750ben Erdélyben megtörtént a szakadás. Ennek a szakadásnak köszönhetően, amely ugyanazon nemzet és nyelvet beszélő emberek között történt meg, az ortodox egyház szervezéséről nincsenek dokumentumai a kezdeti 200 évről. Az első világháború után Moldvából érkeznek román ortodoxok a községbe, akik hivatalnokok, gyári munkások és a vasútnál dolgozók. D. Cerbu pap összegyűjti őket és 1923. június 8-án alapítják meg a gyimesbükki román ortodox plébániát az ortodox egyház szabályai szerint. Ugyanaz a pap megalapította és szolgálta a csíkcsicsói, csíkszeredai és gyergyószentmiklósi plébániákat, aki az egyedüli román ortodox pap Csík vármegyében. 1927. március 8-án a plébániát átveszi az új pap, Iancu M. Barbut. A fiatal plébániának nem volt temploma csak egy improvizált kápolnája a helyi vasútállomásban. 1930. február 16-án új pap érkezik, Romulus Ciocan, aki egy év múlva átadja a helyet Gheorghe Gheorghiu palánkai papnak, aki 1935-ig szolgálja a közösséget. 1935. november 20-án felszentelnek egy nagyobb kápolnát, amely csak a vasútállomás épületében van. 1936. február 28-án a plébánia vezetése megvásárolja a plébánia épületét és a helyet az új templom építésére Dr. Kovács Gyárfás özvegyétől 300 000 lejért. 1937 nov. 28-án egy második kápolnát szentelnek fel a plébánia épületében. 1940-ben Traian Titei pap elhagyja a plébániát, amelyet négy évig elfoglalnak a magyarok. 1947-ben új pap érkezik, Nicolae Popescu, és újraszervezi a plébániát, de nemsokára elköltözik Csíkcsicsóba, pont akkor, amikor missziós papokra van szükség a nagy Román Ortodox Egyház újraegyesítéséhez, ami 1948 októberében történik, meg amikor a görög katolikus egyház visszatér az ortodox anyaegyházhoz. A dokumentum utána kitér a gyimesbükki görög katolikus plébánia rövid történetére. A szépvízi esperesség 1767-es adatai között nem szerepel Gyimesbükk, mint plébánia, csak 1800-tól. A legrégebbi ismert pap Tatár Dávid, őt követte Ioan Popovics (1823–1844), Ioan I. Popvics (1849), Gavril Ciubotaru (1850–1912). 1899-től alesperes Gergely Victor, aki 1912–1948-ig plébános és 1967-ben halt meg, 86 éves korában. A plébánia lélekszáma 1900-ban 2131 lélek, az 1927-es népszámláláskor 3492 lélek és 1940-ig a plébánia lélekszáma növekedett a gyimesbükki görög katolikus plébánia pedig a legnagyobb volt a környéken. 1948. október 21-én megtörtént a görög katolikusok visszatérése az Ortodox Egyházhoz, amely nagy 1

PAVEL I. Curcuţă Preot paroh: A gyimesbükki ortodox plébánia története. In: bákói levéltár.

30. ELLENTÉT ÉS élni akarás NAPJAINKBAN Sajnos még napjainkban is néhány embert a politika fel tud bujtani és ellenszenvet tud szítani az egymás mellett élőkben. 2006-ban valaki feljelentett az éjszakai szentségimádáskor, mert éppen március 15. előtt volt, azt állítva, hogy nagy szervezkedés van a templomban. Akkor éjjel mozgósították a helyi rendőrparancsnokot, aki másnap reggel, a korai órákban magyarázatot kért, mert jelentenie kell a történteket Bákóba. Ő őszintén tudta kezelni az ügyet, mert ismerte a bajkeverőket. Sajnos azóta meghalt. Az ilyen megnyilvánulás, sajnos, elég gyakori. Az emberek megfélemlítése a cél. Az üzletek, vállalkozók ellenőrzése, büntetése, szinte programszerűen előjön az ünnepeink előtt. Valószínű, félre vannak vezetve ők is, hisz sokszor jönnek olyankor, amikor semmilyen rendezvény nincs, és ők is csodálkoznak, hogy miért maradt el az általuk tudott program. Három-négy embere van a közösségnek, aki ebből él, gyártva az álhíreket, és felnagyítva az eseményeket. A magyar közösség a falu és vidék hajtóereje, a jövőbe vezető út építője. Sajnos a beteges kommunista korszakból örökölt besúgás, hazugság, bizalmatlanság, őszinteség hiánya a másik felé még él, és ez a betegség elkísér bennünket még sokáig. Baj, mert a hazugságra, félelemre, megfélemlítésre épített állami rendszer csak fékezője a közösségi életnek. A kérdés, hogy hová fog ez vezetni? Benne vagyunk, de mi hiszünk egy szebb világban mindezek ellenére, és hordozzuk a megbélyegzést és a ránk nyomott terhet, mely rombolja a minőségi életet és a munkát. Itt vagyunk, szükség van ránk egy evangéliumibb élethez. Isten az utunk!

30.1. A KATONAI EMLÉKHELY A KONTUMÁCI KÁPOLNA MELLETT Újabb rendőri incidens Gyimesbükkön A Gyimesi-szoros felett magasodó Bilibók-tetőn évekkel ezelőtt kialakított emlékhelyen, az orosz csapatok által megszállt magaslat 1944. szeptember 1-i visszafoglalásának évfordulóján szentmise keretében emlékeznek a helybéliek minden év augusztusának utolsó szombatján a II. világháborús harcokra, az áldozatokra Idén is mintegy 150–200 magyar zarándokolt fel az 1200 méteres csúcsra, hogy részt vegyen a szentmisén. A megemlékezés hangulatát sajnálatos módon beárnyékolta annak a két román hatósági embernek a jelenléte, akik a rendezvényen látványosan kamerával rögzítették az elhangzottakat és filmezték a résztvevőket, egyenruhában, fegyverrel az oldalukon. Ugyanez a két belügyi alkalmazott tavaly is megjelent, de akkor még civil ruhában tette ugyanezt. A helyi magyar közösség hasonló attrocitást volt kénytelen elviselni ez év március 15-én, a gyimesbükki nagytemplomban tartott ünnepi szentmisén is. Ott civil ruhát viselő titkos rendőrök szintén kamerával rögzítették az eseményeket, majd váratlanul és nagy számban hosszabban időre ellepték a plébániát, ezzel akadályozva a megemlékezők gyülekezését.1

1

Koós-Hutás Katalin: A katonai emlékhely a kontumáci kápolna mellett. In: Buda környéki íránytű VIII/5. (2010).

31. NAPJAINK TEVÉKENYSÉGÉBŐL 31.1. LÉTREJÖTT EGY CSERKÉSZCSAPAT A közösség ereje abban rejlik, hogy mennyire tud egészséges, közösségépítő forrásokra, gyökerekre találni. Megtalálása aranyértéknél drágább kincset jelent, mert az azonosulás beoltódást és életnemesítést szül. Amikor a galamb visszatért Noé bárkájába, az élet és béke szimbólumát vitte. Cserkészetünkben mi is gyökérre, életforrásra találtunk és ennek segítségével az élet nemesebb formáját akarjuk megélni. Örömet, békét, tudást, szeretetet, tisztelettudást, elkötelezettséget akarunk lelkesedésünk szárnyain elvinni hozzátok és minden emberhez: mogorvához, beteghez, szegényhez, elnyomotthoz. Szárnyalásunk forrása: ISTEN, HAZA, ÉS EMBERTÁRS. A „Légy résen” jelszavunk éberségre, odafigyelésre szólít fel. Éberségünkben segít Jézus a mi mesterünk, és segít Baden Powell (Bi Pi). Segít Dani Gergely volt plébánosunk, akinek a nevét viseli cserkészcsapatunk a 133-as számú zászló alatt. Szárnyalásunkban segítenek a sok ezrek, akik a világ különböző részein élnek. Segítenek a csapat tagjai, a 48 cserkész, akik 2007. április 22-én tettek fogadalmat a nagytemplomban a szászrégeni öreg cserkészek, a gyergyóhodosi csapatparancsnok, Portik Erika, illetve Puskás Attila és a gyulafehérvári kispap cserkészek jelenlétében. „Ne állj háttal a napnak” – mondja egy cserkész szólásmondás. Minden cserkész tudja, hogy amikor a talajon a nyomokat vizsgálja, a nappal szemben kell elhelyezkedni, mert ezáltal jobban kivehetők a nyomok. Van azonban ennek a mondásnak mélyebb jelentése is. Azt jelenti, hogy amikor bajban vagy, szerencsétlen helyzetben vagy, találd meg a napfényt és világosságot, s vedd igénybe. Amikor azon morgolódsz, hogy sebes lábad miatt nem vehetsz részt a játékban, gondolj azokra, akik sohasem játszhatnak, mert bénák. Akármekkora is a balsorsod, gondolj arra, hogy a felhők felett mindig kék az ég. Mindig találsz fényt, csak meg kell keresned, s nem szabad, hogy hátat fordíts neki. Cserkészlányok! Ti teszitek a világot boldoggá azzal, hogy a családi otthonotokat boldoggá teszitek. Ez szépen hangzik, igaz-e? Akkor kezdünk el másokat boldogítani, ha örömet szerzünk nekik. Ne aggódjatok amiatt, hogyan lesztek ti boldogak. Egészen gyorsan észre fogjátok venni, hogy a boldogság magától jön. Ha másokat boldoggá tesztek, ti magatok is boldogok lesztek. Ez sok munkátokba és feladatotokba fog kerülni, de megéri! Ha majd gyermekeitek tiszták, szorgalmasak, ügyesek és rendesek lesznek, akkor ők is boldogok lesznek és a boldog gyermekek szüleiket is szeretik. Semmi sem tud nektek nagyobb örömet jelenteni, mint a gyermek, aki szeret titeket. Isten azt akarja, hogy ezen a világon boldogok legyünk. Hisz azért van tele ez a világ szépséggel, csodával. Isten nemcsak szemet adott nekünk, hogy mindezt észrevegyük, hanem észt is, hogy megértsük, és a világot a hit fényében lássuk. Örülhetünk a nap ragyogásának és a táj szépségének. Csodálkozva szemlélhetjük, hogyan lesz a pici magból palánta, majd erős növény, mely virágzik és gyümölcsöt hoz, de csak akkor, ha a mag közben tönkre megy. Úgy történik mindez, mint az emberek világában: miközben a növény elpusztul, a faj nem hal ki. Új virágok nőnek és hoznak gyümölcsöt, hogy a Teremtő tervét megvalósítsák. Láthatjátok ti lányok, hogy két szempontból is Isten segítőtársai vagytok: egyrészt gyermekeket hoztok a világra, másrészt ti teszitek a világot boldoggá azzal, hogy egy egész családi otthont

32. KINEK SZÓL A GYIMESBÜKKI KÜRT? A Gyimesbükki Kürt 2005 márciusában létesült mint egyházi értesítő lap, amely jelenleg a 65. számánál tart. Elsősorban a gyimesbükki híveknek szól, akik kibírták az évszázadok viszontagságait itt a kultúrák találkozó és ütköző vidékén, és akik a patakok mentén élnek, ápolják hitüket, hagyományaikat az együttélés példátlan formájában. A gyimesbükki híveknek, akik a nagy távolságokat természetességgel kezelik, akiket a „kürt” szava mindig egybegyűjtött, akik „Pásztoruk” hívó szavát mindig lelkesedéssel fogadták, mert érezték, tudták: ez az egyetlen kiút itt, az útkereszteződések vidékén. A gyimesbükki híveknek szól a kürt ma újra, hogy az egyre nagyobb elszegényedésükben és szétválasztottságukban egymásra találjanak és életüket hagyományaikban békésen és nyugodtan élhessék Isten adta szabadságukban. A gyimesbükki híveknek szól a kürt, hogy kikürtölje a múlt elfelejtett, dicső eseményeit és nagyjai nevét, szellemét megidézze és helyet biztosítson számára családjában, közösségében. Szól a kürt, hogy egyesítse erőnket és terelje életutunk kiépítésére. Barátainknak is szól a kürt. Híradás magunkról, a gondjainkról, terveinkről, álmainkról. Ugyanakkor gondjainkat, megvalósításainkat a nagyközönségünkkel ismertetni akarjuk, hogy ezáltal is erősebb legyen a kürt hangja bennünk. A kürt szava, akár a harangé, átlépi a vallási, nemzeti hovatartozást, ezért bizonyára lesznek olyanok, akik épülnek általa és hívó hangot találnak benne az igazi egységre, szeretetre, emberségre, kereszténységre. A Gyimesbükki kürt minden egyes szavát az Isten hírnökének védnökségére, Gábriel főangyalra bízzuk, hogy olyan szó ne kerüljön a lapra, mely nem az igazi életet szolgálja a közösségünkben. A tiszta isteni szó hírnökének közbenjárását kérjük, hogy lapunk segítségével a szó eljusson az emberek tudatáig és tudják kimondani, még akkor is, ha nehéz, a Szűzanyával együtt: „legyen nékem a Te igéd szerint”. Így legyen ez Barátosban, Rakottyásban, a Törökök, a Péterkék-, a Kulcsárok-, a Bálványos-, a Buha-, a Bartosok-, a Tarhavas-, az Áldomás-, a Petk-i, a Runk-patakán, az Egresalján, a Templomszerben, a Bilibókszerben, Agyagos-patakától Karenta-Sáncpatakáig. A Gyimesbükki kürtünk elérte a 65-ik számát, és reméljük, mindig lesz, aki olvassa és megírja a lélekemelő és életben tartó örömhírt zarándok népünknek.

33. AZ IDENTITÁS MINT KISTÉRSÉGI ERŐFORRÁS (Ilyés Zoltán leírása nyomán) Gyimes az 1989-es romániai változások nyomán fokozott magyarországi és belföldi érdeklődés középpontjába került. A közigazgatásilag Hargita (Gyimesfelsőlok – Lunca de Sus, Gyimesközéplok – Lunca de Jos) és Bacău megyéhez (Ghimeş-Făget) tartozó, sajátos településszerkezetű, páratlan kultúrtáji adottságokkal rendelkező néprajzi tájegység, a Tatros folyó legfelső völgyszakasza, történetileg Csík szék, Csík megye része volt, de határközeli elhelyezkedése révén számos moldvai román kulturális hatás is érte. Történeti-kulturális hovatartozása okán sorolódott a Pogányhavas kistérségbe, amelybe a gyimesi településeken kívül az egykori Szépvízi-járásból több csíki falu is beletartozik. A gyimesi csángók a Székelyföldhöz egyszerre ezer szálon kötődő, de attól sok tekintetben elszakadó mikrotájegység autentikus „etnikus tájjá” stilizálódott.

33.1. TELEPÜLÉSTERÜLET, IDENTITÁSRÉGIÓ ÉS A KÖZIGAZGATÁSI BESOROLÁSOK

A csángótelepek keletkezésére klasszikus példa a Hagymás-hegycsoporttól keletre fekvő Háromkút (Trei Fântâni), ahol az Unió Erdőipari Rt. által letermelt erdők helyén létrejött birtoktömböt negyven csángó család vásárolta meg. Eleinte csak a nyári szénamunkák idejére költöztek ki kezdetleges szállásaikra, később lakóházakat, csűrt, istállót építve végleg letelepedtek, sokan gyimesbükki vagy középloki házukat is eladták, így a szállásokból állandó lakóhelyek lettek. Az első foglaláson alapuló irtványgazdálkodás még élő formái és a nagycsaládi-nemzetségi megtelepedés településmorfológiai jellemzői tanulmányozhatók a Kászonhoz közeli Lesődön, ahol az 1905-ben Gyimesfelsőlokról idetelepült Fodorok leszármazottai élnek. Hasonló belső kolonizáció révén keletkeztek Csobányos, Gyürke, Aklos, Csinód, Egerszék, Úzvölgy csángótelepei is a csíkszentgyörgyi és csíkszentmártoni közbirtokosság területein, továbbá a háromszéki Gyertyános, a határszéli Brájtes (Barátos) és Terkuca, a Domuk-patak menti Farkaspalló és a Gyergyószentmiklós melletti Várpatak, Kovács Péter Sóvető, Visszafolyó, valamint a Csíkszeredához közeli Csiba-rét. Csobányos, Aklos, Csinód, Egerszék, Úzvölgy telepeseinek egészen a negyvenes évek végéig munkalehetőséget biztosítottak a fűrésztelepek is. Az 1960-as évektől a csángótelepek egy része elnéptelenedett. Az 1980-as évek végéig a háromszéki Gyertyánosról (Cărpineni, Lassúág, Baczoni-tanyák) jórészt Kurtapatakra, Esztelnekre költöztek. Aklos is elnéptelenedett, innen többen Aradra költöztek, illetve kászoni és csíki falvakba telepedtek. Úzvölgyön, Csobányosban a fűrészgyárak megszűnésétől folyamatos volt a népességcsökkenés. Egerszék és Csinód (és az idetartozó Lesőd) az 1930-as évektől növekvő népességű, a 1992-es népszámlálás szerint 320 lakos élt a két településen. Háromkút, Csiba-rét (Erdőalja) népessége stabil helyzetű. A népesség csökkenése és a Gyimesbe való visszaköltözés jellemzi Farkaspalló, Brájtes (Barátos), Terkuca telepeket. Ezek jórészt nyári szállásokká alakulnak vissza, illetve békási (Domuk-Hosszúréz) és Tarkő-Barátosi (Tarcău-Brateş) románok vásárolják meg. A hárompataki telepek közül Gyepecén tapasztalható jelentősebb népességfogyás. A gyimesi csángók településterületének közigazgatási besorolása a 20. század közepéig alig változott: a történetileg változó kiterjedésű Szépvízi-járáshoz tartozott. 1950 és 1952 között Csík és Kászon vidéke –

KÖNYVÉSZET FORRÁSOK Gyulafehérvári Érseki levéltár: 1. I. 4. Canonica Vizitaciones, 1711 – 2003. 2. 1/a. Püspöki (Érseki) Hivatal Iratai (1224 / 1729 – 2000).

A gyimesbükki Római Katolikus Plébánia Hivatal levéltára: 1. „A csikgyimesi róm. kath. egyház Domus Hostoriája 1865.” 2. A gyimesbükki Római Katolikus Plébánia Hivatal levéltára. Irattár. 3. A gyimesbükki Róm. Kat. Egyháztanács jegyzőkönyvei 1921-től napjainkig. 4. Csíksomlyói Domus Historia.

Gyimesbükk Polgármesteri Hivatal levéltára: Irattár. A 2011-es népszámlálási adatok.

Dani Gergely Általános Iskola levéltára: Irattár.

Egyháztörténeti és világtörténeti kézikönyvek ORBÁN Balázs: A Székelyföld leírása. Második kötet. XV. Pesti Könyvnyomda Részvény – Társulat 1869. ZSIGMOND

Enikő:

Csíki-havasok

és

Gyimes

völgye.

Pallas-Akadémia

Könyvkiadó. Csikszereda 2004. VOFKORI László: Utazások Székelyföldön. Pro-Print Könyvkiadó. Csíkszereda 2004. TANKÓ Gyula: Öregek faggatása. Státus Kiadó. Csíkszereda 2008. DEÁK Ferenc – LÁSZLÓ László (Szerk: Beke Sándor): Erdély útikalauz. Erdélyi Gondolat Könyvkiadó. Székelyudvarhely 2005. GROSZ E. és tsa és FISCHER Henrik: Székely vasutak Csíkszereda-Gyimes határszéli vonal 1895-1897.

22. A GYIMESI NAGYTEMPLOM ÉPÍTÉSÉNEK TÖRTÉNETE 22.1. A GYIMESBÜKKI ÚJ TEMPLOM FELÉPÍTÉSÉNEK ELŐKÉSZÜLETI ÉVEI

Az új templom építésének gondolata már Boér János idejében felvetődött. A templom szükségessége állandó napirenden volt. 1892-től 1913-ig 2000 korona gyűlt össze. 1913-ban 25.000 koronás költségvetést készítettek. Ebben az időben kezdődött a templom helyének a kijelölése. A sok munkás léte miatt Tarhavas-szádába kívánkozott, a tulajdonos szándéka is ezt volt. A tanács pedig a szentmiklósi birtok megvásárlását javasolta, a mindenki számára elérhető helyet. Végül is sikerült 150.000 lejre a Felsőkőorr dűlőben. Előnye a központibb fekvés, mert sokaknak 22 km távolságból kellett jönniük a szentmisére. A Szt. Péter egyházmegye 1913-ban 400m3 fát ajánlott a gyimesbükki templom építésére. Az erdőhivatal sok kilincselés után e famennyiség kitermelését engedélyezte. Az egyháztanács 29/1925, 21/1926 sz. határozatai szerint jobbnak látta, ha e fát még a lábán eladja. A 23/1926-os egyht. hat. szerint Struhl Mór csíkszeredai közvetítőnek a következő feltételekkel adta el: 1. Struhl Mór kifizeti az államnak m3 ként 130 l. = 52.000 l. 2. Kifizeti az Uniónak a 30 m3 deszka árát, melyet az Egyházunk adott 53.083 lejt 3. 1927. jan. 15-én 45.000 lej készpénzt ad az egyháznak A Püspök Úr Ő Nmg. jóváhagyta 5819/1926 számmal. Ezen 30 m3 deszkából és rendelt cserefa sasokból 1926. okt. folyamán bekerteltette az egyház mintegy 70.000 lej értékben a templomtelket. A plébános 1926. okt. 31-én, Jézus Királysága napján, az Ő tiszteletére a hívek tömeges részvételével körmenetet, szentmisét tartva megáldotta és felajánlotta. 1926. május hó. 31-én a püspökjárás alkalmával boldog emlékezető Miklós István kanonok és Bálint Lajos ker. főesperes azt ajánlották, hogy az egyházközség olcsóbb szükségtemplomot építsen, mert egy kellő díszes templom építését mostoha gazdasági viszonyok közt a hívek nem bírják meg. Ezen ajánlatot az egyháztanács elfogadta. Szőke Sándor gyimesfelsőloki építésszel 25/1926. sz. határozatával szükségtemplom- és lakás tervrajzköltségvetést csináltatott. De amikor 1778/1927. IV. 4. pp. jóváhagyással ezt a plébános az egyháztanácsnak bemutatta 26/1927. sz. határozatával, a nép hangulatára (!?) tekintettel: „Ha építünk, akkor építsünk templomot és ne korcsma tánctermet” – az egyháztanács ezen tervet elejtette, és rendes templomtervrajzot és költségvetést csináltatott szintén Szőke Sándor építésszel. A nép hangulatát különösen Fejér Antal1 szította erősen 1927. 5. sz. indítványával is. A Püspök Úr Ő Nm. 3872/1928. sz. alatt a templomalap tervrajza költségvetését elfogadja, és építési segélyül a Státus 500.000 lejt szavaz meg 50.000 lej évi részletekben. Az egyházközség a kavics és kőhordást elvállalja, és a templomalapnak betonból való építését Szőke János építész vezetésével, Gergely Ödön állandó felügyeletével, Márton János, Nagy Miklós József munkakirendelők közreműködésével megkezdik. 1929. május 6-án szentmisemondással kezdik, és 1929. 1

Fejér Gerő kanonok unokaöccse.