2
FELSŐVÁROS
2015. május 24.
Mikor tehát este lőn azon nap, a hét első napján, és az ajtók betéve voltak ott, hol a tanítványok egybegyűltek vala a zsidóktól való félelmök miatt, eljöve Jézus, és megálla középen, és mondá nekik: Békesség nektek! És midőn ezt mondotta, megmutatá nekik kezeit és oldalát. Örvendének a tanítványok, látván az Urat. Mondá azért nekik ismét: Békesség nektek! Amint engem küldött az Atya, én is küldelek titeket. Ezeket mondván, rájok lehele, és mondá nekik: Vegyétek a Szentlelket. Akiknek megbocsátjátok bűneiket, megbocsáttatnak nekik; és akiknek megtartjátok, meg vannak tartva.
B
ÁR Pünkösd van, az Egyház egy húsvéti evangéliumi szakaszt állít elénk a mai napon. Ez természetes is, hiszen nincs Húsvét Pünkösd nélkül, mint ahogy nincs Nagypéntek Húsvét nélkül sem. Az Egyház élete egy, akkor is, ha ● ● ● időben történik, az Egyház mai élete egy Krisztussal, egy az apostolok életével, egy az ● ● ● előttünk járó szentek életével, és persze (amiről mindig megfeledkezünk) egy az angyalok életével, akik szüntelenül dicsérik Istent a mennyben. Talán nehéz ezt megérteni, pedig valójában mi, akik az Egyházban élünk, minden pillanatban ennek a valóságában élünk. Egy egyszerű példával élve, amikor az egyházi naptár szerint egy szent emléknapját üljük, szinte a bőrünkön érezzük az illető szent jelenlét, amint itt van közöttünk és együtt él velünk. Ugyanígy minden szentmise, amely misztikus módon jeleníti meg Krisztus Urunk szenvedését, kereszthalálát és feltámadását, ugyanezt a valóságot közvetíti, és csupán lelki érzékenységünkön, finomságunkon, nyitottságunkon múlik, hogy mennyire érzékeljük azt a valóságot, amelyet Isten ajándékoz nekünk. Vajon melyikünk ne érezte volna a Boldogságos Szűz valóságos, személyes jelenlét pl. egy Nagyboldogasszony-napi ünnepi szentmisén, vagy hazánk valamelyik búcsújáró helyén? (Értsük jól: ha nem éreztük volna, Ő akkor is jelenvolt, de a mi lelki állapotunk talán nem volt megfelelő jelenléte érzékeléséhez…) Ugyanezt látjuk evangéliumi szakaszunkban is. Ha egy mondatban kellene összefoglalni, talán Krisztus Urunk elképzelt szavával így fogalmazhatnánk meg: „Meghaltam, és mégis itt vagyok köztetek.” Vagyis ahogy Krisztus a földi, fizikai törvényt mindenestől
2015. május 24.
FELSŐVÁROS
3
felülírta feltámadásával, megdicsőült testben való jelenlétével, úgy ez az új törvény mindenkire érvényes, aki az Egyházban él, s a fentieket alapul véve különösen érvényes a szentekre és a Boldogságos Szűz Máriára, akik olyannyira magukra vették Krisztus életének valóságát, hogy az idő és tér szabályai már nem vonatkoztak rájuk. Idézzük fel Pietrelcinai Szent Pió atya életét, aki, mint tudjuk, képes volt egyszerre több helyen lenni, vagy (szintén a fizikai világ szabályain túljutva) anélkül, hogy valaha találkozott volna vele, ismerte a hozzá érkező bűnös múltját és lelkének legmélyét. Az Egyház élete ilyen abszurdumok élete. Krisztus élete maga is lehetetlenség: hogy Isten a szolgák megmentésére saját Fiát küldte el.
4
FELSŐVÁROS
2015. május 24.
Aztán a golgotai jobb latornak a bal latorhoz intézett szava mutatja meg a másik lehetetlenséget: „Te sem féled az Istent, holott ugyanazon büntetés alatt vagy. És mi ugyan igazságosan, mert cselekedeteinkhez méltó díjt veszünk; de ez semmi gonoszt nem cselekedett.” (Lk 23,40–41) Tehát a világ Teremtője, az abszolút jóság és igazság a bűnözők közé soroltatik, és úgy végzik ki, mint egy gyilkost és rablót, holott ő egész földi élete során csak áldást, egészséget és szeretetet osztogatott. Lehetetlenség az Istent meghalni látni, és ugyanilyen lehetetlenség a holtat élve látni. Ilyen tehát a mi életünk. Ezt erősíti Krisztus Urunk szava, amelyet a tanítványokhoz intéz: „Békesség nektek!” Ez is lehetetlenség(nek tűnik). Lelketek háborog, halálfélelmetek van, nem mertek az utcára kimozdulni, de „ne féljetek”! Ez is olyan lehetetlenség, amelyet földi ésszel nem lehet felfogni. Később látjuk majd, hogy a Szentlélek eljövetele teszi teljessé Krisztus szavait, és ekkor már minden földi félelem helyébe a küldetés ereje lép. És az első századok vértanúinak életéből jól tudjuk, hogy ez az erő átcsap egy másik lehetetlenségbe: „még az életünket is elvehetitek, mi akkor is csak Krisztusban hiszünk”! Hát nem ezt látjuk azóta is? Évezredek elmúltával ma is vannak olyanok, akik életüket is odaadják, mert nincs értelme Krisztus nélkül. Ez is lehetetlenség. Minden olyan szemlélet, amely az Egyházból földi intézményt akar csinálni, hazug, romboló, hamis. Az Egyháznak az csupán járuléka, hogy földi körülmények között működik, hiszen ezért jött el Krisztus, hogy bennünket megmentsen. A lényeges dolgokat nem láthatja mindenki, de a lényeges dolgok tartják életben az Egyházat. A földi intézmény képe lerombolja mindazt az igazságot, amit Krisztus tanított, és az Egyházból egy céget, egy adminisztratív alapokra helyezett, hétköznapi szervezetet láttat. A szervezet azonban csak a felszín, még akkor is, ha olykor a felszín látszik eluralni mindent, ami körülöttünk van. A Szentlélek nem érinti a felszínt, csak a mélységet. Ha azonban a mélység megszentelődik, a felszín puszta díszletté, felesleges dekorációvá válik, azaz megkapja valódi helyét életünkben. Mert a dolgok lényege a mélyben zajlik. Áldott Pünkösdöt kívánok Minden Kedves Testvéremnek! Aranyosi-Vitéz Gellért
2015. május 24.
K
FELSŐVÁROS
5
EVÉSSÉ ismert, hogy templomunk „ifjúkorában” a helyi hívek között Nepomuki Szent Jánosnak igen elterjedt tisztelete volt. A szegedi minoriták 1767-re fejezték be a ma is látható templomot, a minorita atyák feljegyzései szerint ebben az évben, december 4-én mondta el Vitus prokurátor atya a „helyreállítás utáni első rorátét” (ti. a templom előbb elkészült, miséztek is benne, de a szentélyen időközben súlyos repedések keletkeztek, ezek helyreállítása történt meg 1767. decemberéig). Nepomuki Szent János ebben az időben új szentnek számított, boldoggá 1721-ben avatták, szentté 1729-ben XIII. Benedek pápa avatta. Jól tudjuk, hogy ebben az időszakban már voltak törekvések arra, hogy a belgrádi minoriták Szegeden telepedjenek le. Mai templomunk építését megelőzően a minorita atyák egy kisebb, ideiglenes kápolnát emeltek, amelynek leírása a birtokunkban van. Ez 1744-ben épült Zéthényi Bonaventura házfőnök idejében. Hossza 22,8 m, szélessége 9,5 m, magassága 3,1 m volt. Tudomásunk szerint ebben a kápolnában egy Szent Miklóst ábrázoló főoltár és több mellékoltár volt, Nepomuki Szent Jánost ábrázoló oltárról a korabeli írások nem tesznek említést. 1748-as feljegyzésből azonban tudomásunk van a hívek által adományozott kisebb képekről, amelyek között van egy Szent Jánost ábrázoló vászonkép. Ezekről a képekről csak annyit tudunk, hogy „vászonra vannak festve és itt-ott a kápolnában vagy a sekrestyében vannak elhelyezve”. Egy másik ábrázolás szintén 1748-ból: „Nepomuki Szent János selyemképe üveg alatt, folio méretben”. Az új templom berendezéséről szintén részletes korabeli leírásaink vannak. Ezekből idézünk a továbbiakban. „1778. április 15.: Hajduk Mojzes tartományfőnök rendelésére három nagyszerű, kisebb oltárokra tehető képet kaptak Egerből, amelyeket az egri helyettes házfőnök hozott el Szegedre. Ezek: Szent Kereszt kép a megfeszített Jézus és a kereszt alatt álló szentek képmásával, Szent Ferenc elragadtatásban, illetve Nepomuki Szent János angyalokkal, koronával, pálmával, kulcsokkal, és más mártírokhoz illő eszközökkel.
6
FELSŐVÁROS
2015. május 24.
Ezekért a rezidencia 100 rajnai forintot fizetett az egri minorita konventnek.” Az említett képek Istennek hála ma is megvannak, kettő templomunk mellékoltárainál látható, Nepomuki Szent János képe pedig a kolostor emeleti folyosóján várja a nagyobb megbecsülést. A Nepomuki Szent Jánost ábrázoló oltárkép minden díszt nélkülözött, még kerete sem volt, így helyezték el a templomban, ezért 1793-ban „az új keretért és a köröskörül lévő cirádákért, valamint a talapzatért és az új lépcsőért Faragó Antal asztalos 110 rajnai forintot kapott, Gruber Antal festő pedig az aranyozásért és festésért 90 rajnai forintot. Az oltárra összeadott Pozsonyi Ignác 50 rajnai forintot, Vedres György 25 forintot, három asszony (Gál Katalin, Újvári – népszerű nevén Suffli – Rózsa és Faragó Ágnes) száz forintot. Tót Erzsébet 12 forintot, mások kisebb összegeket, ahogy a templom könyvecskéjében le van írva.” 1828-ban a főoltár előtti függőmécsest teljesen beezüstözték, ugyanekkor a Nepomuki Szent János oltára elé ezüstözött pléh mécsest helyeztek Igaz Klára pénzéből. Szobra is volt a szentnek templomunkban a leltár szerint: „Nepomuki Szent János festett szobra, amelynél szintén két közönséges ón gyertyatartó áll, van hozzá kék szövet oltárelő és oltárterítő.” Erről a szoborról tesz említést a minorita atyák naplója 1772-ben is (lásd alább). Fentebb olvashattunk a kultusz nyomán fellelhető műtárgyakról, most tekintsünk bele a kéziratokba, és lássuk, miként ünnepelték a felsővárosi hívek Nepomuki Szent Jánost. 1771. május 15-én, a szent ünnepének előestéjén „tiszteletére tűzijáték volt a Tiszán sok néző jelenlétében”. 1772-ben május 15-én „Nepomuki Szent János tiszteletére a templomban litániát énekeltek, majd az egész nyolcadát az elsőtől az utolsó miséig a sóbeszedő szándékára celebrálták” (ti. a szent ünnepét a liturgikus szabályok szerint 8 napon keresztül ülték meg nagy ünnepélyességgel, ez is az ünnep – liturgikus értelemben – magas rangját mutatja). 1772. szeptember 30-án „hajnalban a szónokok (ti. a német és magyar nyelven prédikálni tudó minorita testvérek) Algyőre mentek halászatra, éjjelre hazaértek, magukkal hozva egy teli szekér halat.
2015. május 24.
FELSŐVÁROS
7
Ezen a napon kezdte meg a festő a Nepomuki Szent János szobor alapzatát festeni.” Szentünk tárgyi emlékei az évszázadok során eltűntek, tönkrementek, elvesztek. Nepomuki Szent János fent említett oltárképe a templomban már nem látható, jelenleg a rendház emeleti folyosóján függ. Adja Isten, hogy e híres szent egyetlen felsővárosi emléke restaurálva rövidesen visszakerüljön régi, méltó helyére. A közölt levéltári részleteket magyarra fordította
Siptár Dániel
A minorita atyák feljegyzései alapján összeállította
Aranyosi-Vitéz Gellért
8
M
FELSŐVÁROS
2015. május 24.
ENNYBEMENETELE után a tízedik napon, tehát föltámadása után az ötvenedik napon Krisztus teljesítette az apostoloknak gyakran tett ígéretét, hogy el fogja küldeni nekik a Szentlelket. P. Eloi Lecrerc OFM írja Egy szegény ● ● ● ember bölcsessége c. könyvében: „A nap legmelegebb óráiban Ferenc szeretett a fenyőerdőbe menni. Hallgatta a tücsköket, s belsőleg ő is társult ● ● ● énekükhöz. Még mindig szenvedett a szeme miatt, de szíve nyugodt volt. A nagy melegben már előre megízlelt valamit az est békéjéből. Biztosan gondolt a közeledő pünkösdi káptalanra, a testvérek sokaságára, akiket majd viszontlát Assisiben”. Jeruzsálemben viszont, „mikor elérkeztek a pünkösd napjai, mindnyájan a tanítványok egy akarattal ugyanazon a helyen valának. És lőn hirtelen az égből mintegy sebesen jövő szélnek zúgása és betölté az egész házat, ahol ülnek. És eloszlatott nyelvek jelenének meg nekik, mint a tűzláng, mely leszálla mindenkire közülük. És betelének mindnyájan Szentlélekkel és kezdének szólani különböző nyelveken, amit a szentlélek ád vala szólniuk” (ApCsel 2,1–4). „És lőn hirtelen az égből, mint egy sebesen jövő szél zúgása.” A Szentlélek e zúgás által figyelmessé tette az apostolokat és nagy népet akart hozzájuk vezetni, hogy alkalmuk legyen az evangéliumot hirdetni. A sebes szél a célt jelképezte, mely végett az apostolokra leszállott, jelképezte hitbuzgalmuk hevességét és erejét, melynél fogva semmi akadállyal nem törődve az evangéliumi tant a föld legszélsőbb határáig terjesztették. A nyelvek, mint a tűzláng, megvilágosította őket a hit teljes világosságával. Szívükben Isten és felebarát iránti szeretet lángját felgyullasztá, szívüket úgy kiterjeszté, hogy csak a mérhetetlen Isten tölti be azt. Megtisztítván őket a bűn legkisebb szennyétől, annyira hogy önmagához hasonlóvá tette őket.
2015. május 24.
FELSŐVÁROS
9
Ezen egyszerű, kevés szóval mondja el Szent Lukács a k eresztény pünkösd nagy és titokzatos eseményét, mely a zsidók pünkösdje helyébe lépett. S azon eseményt, mely az anyagiasan gondolkozó, tanulatlan apostolokat egy pillanat alatt szellemdús, tudós emberekké változtatta, oly férfiakká, kik kitűnő bölcsességök és szentségök, fáradhatatlan hitbuzgalmuk és leküzdhetetlen lelki erejök által egyszerre és teljesen képessé lettek magasztos küldetésük beteljesítésére. Bármilyen különböző jelleműek voltak is az apostolok által megtérített népek, mégis csak egyetlen családot képeztek, melynek ugyanazon hitvallása, szentségei és ugyanazon feje vala. Ez a nagy család Krisztusnak egy, szent, általános és apostoli Anyaszentegyháza. Húsz század óta [az íráshoz felhasznált könyv még csak tizennyolcat írt; a szerk.] ostromolják azt a pokol kapui, de nem vehetik és soha nem is fognak rajta erőt venni. Csodálatos eredménnyel kezdődött a pünkösd Jeruzsálemben. Első napján háromezer zsidó keresztelkedett meg és folytattatott bámulatos gyorsasággal az apostolok lángnyelvei által a föld végső határáig. Roothaam: Útmutatás az elmélkedéshez c. munkája nyomán összeállította Ipolytölgyesi M. Antónia
10
FELSŐVÁROS
2015. május 24.
D
IES Domini c. apostoli levelében II. János Pál pápa így ír: A vasárnap az Úr napja a teremtés műve alapján; Krisztus napja a feltámadás és a Szentlélek eljövetele alapján; az Egyház napja – és ez mai mondanivalónk – a felebaráti szeretet alapján. XVI. Benedek Iuxta Dominicam viventes c. apostoli buzdítása arra bíztat, hogy a vasárnap szerint éljünk, hogy az eucharisztikus ünneplés mindannyiunkra és felebarátjainkra hatást gyakoroljon. Ebből a napból fakad a lét keresztény értelme, az idő, a kapcsolatok, a munka, az élet és a halál új megélési módja. Jó dolog tehát, ha az Úr napján az egyházi szervezetek a vasárnapi szentmise körül sajátos keresztény programokat szerveznek, pl. zarándoklatokat s különféle imádságos alkalmakat. Tekintsük ilyennek a 2015. május 31-én sorra kerülő
Rózsafüzéres Szegedi Nagyzarándoklatot is! Indulás 6:45-kor a Dómból. Állomások: 7:25 Újszegedi Szent Erzsébet templom 8:40 Felsővárosi templom 10:00 Petőfitelepi templom 12:50 Tátra téri templom 15:00 Szent Rókus templom 16:00 Alsóvárosi templom, ahonnan 17,00 órakor indulunk a Dóm felé. Aki nem tud hosszabban menni, bárhol csatlakozhat.
Szeretettel várjuk a Kedves Híveket!
2015. május 24.
A
FELSŐVÁROS
11
RÓZSAFÜZÉR imádkozása közben minden katolikus hívő érzi, hogy megkönnyebbül a lelke, most azonban tudományosan megállapították, hogy a rózsafüzér jót tesz a szívnek. Azt eddig is tudták, hogy a jóga gyakorlatok a szervezetben nyugalmat idéznek elő, de hogy a rózsafüzér imádkozása szabályozza a lélegzést és a szívverést, azt csak most bizonyították be tudományosan. Az erre vonatkozó közlés nem kisebb forrásból, mint a tekintélyes British Medical Journalból származik. A milánói Corriere della Serra napilap egész oldalas cikkben számol be a felfedezésről. A kutatás Luciano Bernardi professzor kezdeményezésére, a páviai egyetemen indult meg, az oxfordi Radcliffe és a firenzei Santa Maria Nuova kórházak, valamint a lengyelországi gdanski egyetem közreműködésével, egészséges szervezetű önkéntesek segítségével. A kutatók figyelmét az a felfedezés keltette fel, hogy a rózsafüzér elimádkozása során a percenkénti önkéntelen 14 lélegzetvétel 6-ra csökken. Gyakorlatilag a rózsafüzér imádsággal a lélegzés szinkronba kerül a szívdobogással és a vérkeringéssel - jelentette ki Simoné Cencetti doktor, a firenzei Santa Maria Nuova kórház belgyógyásza, a kutatómunkáról írt beszámolóban. A kísérletben részt vett önkéntesek lelassult szívverését elektrokardiogram jelezte, vérnyomásukat pedig szabályos időközökben mérték. Az orvostudományban eddig nem remélt eredményeket érhetnek el a rózsafüzér imádkozásával, elsősorban olyan szívbetegeknél, akik szívverését csak gyógyszerek alkalmazásával tudták szabályozni mondotta a milánói Seregno kórház kardiológus főorvosa. A kutatásról beszámoló Corriere della Sera cikke végül megemlíti, hogy a rózsafüzér imádságának alapformáját a keresztes lovagok terjesztették el Európában, akik az araboktól vették át azt, azok pedig még korábban a tibeti buddhista szerzetesektől és a hindu jógiktól tanulták. Forrás: Vatikáni Rádió/Magyar Kurír
12
FELSŐVÁROS
2015. május 24.
1. Folytatódnak templomunkban a májusi litániák a Szűzanya tiszteletére. Minden este 17 órától rózsafüzér, 17:30-tól Loretói litánia, majd szentmise. 2. Kedden lesz a Szent Antal-nagykilenced hetedik alkalma. 17 órától rózsafüzért imádkozunk, utána májusi ájtatosságot végzünk. A Szent Antal tiszteletére végzett imádságokat a szentmise után mondjuk el. Szeretettel várjuk a Híveket! 3. Pénteken csendes szentségimádást tartunk egyházközségünkért 17 órától a templomban. 4. Jövő vasárnap a 9 órai szentmisén lesz templomunkban a gyermekek elsőáldozása. Kérjük a Kedves Híveket, imádkozzanak gyermekeinkért! 5. Jövő vasárnap rendezik meg városunkban a szegedi rózsafüzéres Nagyzarándoklatot, melynek során a csatlakozó hívek imádkozva végigjárják Szeged templomait. Aki nem tud hosszabban menni, bárhol csatlakozhat. Akik a zarándoklat fő útvonalát szeretnék végigjárni, 16 órakor gyülekeznek az alsóvárosi templomban, ahonnan 17 órakor indulnak a Dómba. Itt ünnepélyes szentmise lesz 18 órától. További részletes program a plakátokon és a szórólapokon olvasható. Szeretettel várjuk a Kedves Híveket!
