(2. felülvizsgált változat, tartalmazza az október 16-án hatályba lépett módosításokat) 21. Melléklet: 22. számú Elõírás

E/ECE/324 Rev.1/Add.21/Rev.4 E/ECE/TRANS/505 2002. február 20. ENSZ-EGB 22. számú Elõírás

}

EGYEZMÉNY A KÖZÚTI JÁRMÛVEKRE, A KÖZÚTI JÁRMÛVEKBE SZERELHETÕ ALKATRÉSZEKRE, ILLETVE A KÖZÚTI JÁRMÛVEKNÉL HASZNÁLATOS TARTOZÉKOKRA VONATKOZÓ EGYSÉGES MÛSZAKI ELÕÍRÁSOK ELFOGADÁSÁRÓL ÉS EZEN ELÕÍRÁSOK ALAPJÁN KIBOCSÁTOTT JÓVÁHAGYÁSOK KÖLCSÖNÖS ELISMERÉSÉNEK FELTÉTELEIRÕL∗/ (2. felülvizsgált változat, tartalmazza az 1995. október 16-án hatályba lépett módosításokat) –––––––––––– 21. Melléklet: 22. számú Elõírás 2. Felülvizsgált szövegváltozat

EGYSÉGES FELTÉTELEK MOTORKERÉKPÁROK ÉS MOPEDEK VEZETÕI ÉS UTASAI VÉDÕSISAKJÁNAK ÉS AZOK VÉDÕABLAKAINAK JÓVÁHAGYÁSÁRA

NEMZETI KÖZLEKEDÉSI HATÓSÁG BUDAPEST 2008

∗/

Az Egyezmény korábbi címe: Egyezmény gépjármû részegységek és alkatrészek jóváhagyására vonatkozó egységes feltételek elfogadásáról és a jóváhagyás kölcsönös elismerésérõl. Kelt Genfben, 1958. március 20án.

ENSZ-EGB 22. számú Elõírás 2. oldal

Az Elõírás eredeti angol címe: UNIFORM PROVISIONS CONCERNING THE APPROVAL OF PROTECTIVE HELMETS AND OF THEIR VISORS FOR DRIVERS AND PASSENGERS OF MOTORCYCLES AND MOPEDS Tartalmaz minden érvényes alábbi szöveget: a 03 sorozatszámú módosításokat – hatályba lépett 1988. július 19-én a 04 sorozatszámú módosításokat – hatályba lépett 1995. március 20-án a 04 sorozatszámú módosítások 1. helyesbítését – hatályba lépett 1995. március 10-én. a 04 sorozatszámú módosítások 1. kiegészítését – hatályba lépett 1998. január 18-án a 04 sorozatszámú módosítások 2. helyesbítését – hatályba lépett 1997. november 5-én a 04 sorozatszámú módosítások 2. kiegészítését – hatályba lépett 2000. január 13-án a 05 sorozatszámú módosításokat – hatályba lépett 2000. június 30-án a 05 sorozatszámú módosítások 1. helyesbítését– hatályba lépett 2000. március 8-án a 05 sorozatszámú módosítások 2. helyesbítését– hatályba lépett 2000. november 8-án a 05 sorozatszámú módosítások 3. helyesbítését– hatályba lépett 2001. június 27-én a 05 sorozatszámú módosítások 1. kiegészítését – hatályba lépett 2002. február 20-án A magyar szöveg: James Mérnökiroda Kft. Fordította: Tóth József Közzétette az ENSZ-EGB az 1992. december 21-én kelt E/ECE/324-ECE/TRANS/505/Rev.1/Add.21/Rev.3, az 1995. szeptember 26-án kelt Add.21/Rev.3/Amend.1, az 1998. április 30-án kelt Add.21/Rev.3/Amend.2 számú, a 2000. november 8-án kelt Rev.1/Add.21/Rev.3/Amend.3 és a 2002. szeptember 24-én kelt Rev.1/Add.21/Rev.4 angol nyelvû kiadványokban.


22. számú Elõírás EGYSÉGES FELTÉTELEK MOTORKERÉKPÁROK ÉS MOPEDEK VEZETÕI ÉS UTASAI VÉDÕSISAKJÁNAK ÉS AZOK VÉDÕABLAKAINAK JÓVÁHAGYÁSÁRA TARTALOM ELÕÍRÁS

Oldal

1.

Alkalmazási terület.......................................................................................................

2.

Meghatározások...........................................................................................................

3.

A jóváhagyás kérése.....................................................................................................

4.

Megjelölések ................................................................................................................

5.

Jóváhagyás...................................................................................................................

6.

Általános követelmények ..............................................................................................

7.

Vizsgálatok ..................................................................................................................

8.

Vizsgálati jelentések .....................................................................................................

9.

A termék minõsítése .....................................................................................................

10.

A jóváhagyott típussal egyezõ gyártmány és rutinvizsgálatok ........................................

11.

A védõsisak vagy a védõablak típusának módosítása és a jóváhagyás kiterjesztése................................................................................................

12.

Eljárás a jóváhagyott típustól eltérõ kivitelezésû gyártmány esetére ...............................

13.

A gyártás végleges beszüntetése....................................................................................

14.

A védõsisak és a védõablak viselésére vonatkozó tájékoztató.........................................

15.

Átmeneti rendelkezések.................................................................................................

16.

A jóváhagyási vizsgálatokért felelõs mûszaki szolgálat és a jóváhagyó hatóság neve és címe....................................................................................

MELLÉKLETEK: 1A. Melléklet:

2A. Melléklet:

Értesítés a védõablakkal/védõablak nélkül, egy védõablakkal / több védõablaktípussal ellátott védõsisak típusának jóváhagyásáról, vagy a jóváhagyás kiterjesztésérõl, elutasításáról, vagy visszavonásáról, vagy gyártásának végleges beszüntetésérõl a 22. számú Elõírás szerint Értesítés a védõablak típusának jóváhagyásáról, vagy a jóváhagyás kiterjesztésérõl, elutasításáról, vagy visszavonásáról, vagy gyártásának végleges beszüntetésérõl a 22. számú Elõírás szerint Egy vagy több típusú védõablakkal ellátott vagy anélküli védõsisak jóváhagyási jelének kivitelezési példái A jóváhagyási jel kivitelezésének mintája sisak-védõablak számára

3. Melléklet: 4. Melléklet: 5. Melléklet: 6. Melléklet:

A védõsisak ábrázolása Fejformák (fejalakok) A védõsisak elhelyezése a fejformán Referencia fejformák (alakzat, vonatkoztatási sík feletti méretek)

1B. Melléklet:

2B. Melléklet:


7. Melléklet: 8. Melléklet: 9. Melléklet: 10. Melléklet: 11. Melléklet: 12. Melléklet: 13. Melléklet: 14. Melléklet: 15. Melléklet: 16. Melléklet:

Referencia fejformák (alakzat, vonatkoztatási sík alatti méretek) Vizsgáló berendezések A védõablak nyílásszögének vizsgálata Kopásvizsgálati módszer A fényszórás (diffúzió) és fényátbocsátási tényezõ mérési módszere A típusjóváhagyás menetének vázlata Meghatározások A jelzõfény és az etalon D65 izzólámpa-sugárzás színkép-eloszlásának szorzata A fénytörõ képesség vizsgálata Párátlanító védõablak vizsgálata ––––––––––


22. számú Elõírás EGYSÉGES FELTÉTELEK MOTORKERÉKPÁROK ÉS MOPEDEK VEZETÕI ÉS UTASAI VÉDÕSISAKJÁNAK ÉS AZOK VÉDÕABLAKAINAK JÓVÁHAGYÁSÁRA 1.

ALKALMAZÁSI TERÜLET A jelen Elõírás segédmotoros kerékpárok (mopedek), valamint oldalkocsis vagy oldalkocsi nélküli 1/ motorkerékpárok vezetõi és utasai védõsisakjainak, valamint az ilyen sisakokra szerelt vagy pótlólag felszerelendõ védõablakokra vonatkozik. MEGHATÁROZÁSOK 2/

2.

A jelen Elõírás vonatkozásában 2.1.1.

a "védõsisak" olyan sisakot jelent, amelynek elsõdleges rendeltetése viselõje fejét ütéstõl megvédeni, egyes sisakok más kiegészítõ védelmet is nyújthatnak,

2.2.

a "sisakhéj" a védõsisak szilárd része, amely meghatározza annak általános alakját,

2.3.

a "védõpárna" azokat az anyagokat jelenti, amelyek az ütközési energiát felemésztik,

2.4.

a "kényelmi párna" a viselõ kényelmét szolgáló anyagokat jelenti,

2.5.

a "felerõsítõ rendszer" mindazoknak a szerelvényeknek az összességét jelenti, amelyek biztosítják a fejen a védõsisak megfelelõ helyzetben tartását, beleértve a szabályzó rendszert, vagy a viselõ kényelmét szolgáló szerelvényeket is,

2.5.1.

az "állszíj" a felerõsítõ rendszer részét képezõ, az áll alatt átvezetett és a védõsisak megfelelõ helyzetének biztosítására szolgáló hevedert vagy szalagot jelenti,

2.5.2.

az "álltartó" az állszíjnak azt a részét jelenti, amely az állra illeszkedik,

2.6.

a "szemellenzõ" a sisakhéjnak a szemek fölött kinyúló részét jelenti,

2.7.

az "alsó arcburkolat" a védõsisaknak azt a lecsatolható, mozgatható vagy annak szerves (állandóan felszerelt) részét jelenti, amely az arc alsó részét fedi,

2.7.1.

az "alsó védõburkolat" a védõsisaknak azt a lecsatolható, mozgatható vagy annak szerves (állandóan felszerelt) részét jelenti, amely az arc alsó részét fedi és védi használójának állát ütközéskor,

2.7.1.

az "alsó nem védõ burkolat" a védõsisaknak azt a lecsatolható, mozgatható részét jelenti, amely az arc alsó részét fedi, és nem védi használójának állát ütközéskor,

2.8.

a "védõablak" a szemek és az arc egy részét fedõ átlátszó védõburkolatot jelenti,

2.9.

a "védõszemüveg" a szemeket takaró és azokat körülvevõ átlátszó védõszerelvényt jelenti,

2.10.

a "védõréteg"

2.10.1.

A védõablak védelmére – használat elõtt eltávolítható – mûanyag bevonatot alkalmazható. Ilyen esetben a bevonat a használat elõtt eltávolítható, átláthatatlan vagy nyomással felvitt legyen.

2.10.2.

Tépõzáras védõbevonat használható versenyzéshez, pl. a fényáteresztés csökkentésére. A tépõzáras bevonatot ne használják közúton, és ez nem az Elõírás tárgya.

2.11.

a "szemkörüli terület" legalább 52 mm átmérõjû két kört jelent, amelyek a védõablak függõleges középvonalára szimmetrikusan helyezkednek el, a körök középpontja között a távolság 64 mm az

1/ 2/

A versenyeken viselt védõsisakokra szigorúbb rendelkezések vonatkozhatnak. Lásd a jelen Elõírás 3. Mellékletében közölt rajzot is.


ablakvédõ vízszintes síkjában mérve viselése közben. 2.12.

a "τv fényáteresztést" a 13. Melléklet határozza meg,

2.13.

a "relatív látáscsökkenési hányados" a Q relatív látáshányadot jelenti és a 13. Melléklet határozza meg.

2.14.

az "emberi fej alapsíkja" kifejezés a külsõ fülnyílás és a szemgödrök alsó szélének magasságában fekvõ alapsíkot jelenti,

2.15.

a "fejforma alapsíkja" kifejezés az emberi fej alapsíkjának megfelelõ síkot jelenti,

2.16.

a "vonatkoztatási (referencia) sík" a fejforma alapsíkjával párhuzamos és a fejforma méretétõl függõ távolságban fekvõ konstrukciós síkot jelenti,

2.17.

a "védõsisak típusa" olyan védõsisakok kategóriáját jelenti, amelyek nem különböznek egymástól olyan lényeges jellemzõk tekintetében, mint:

2.17.1.

a gyári vagy kereskedelmi jel, vagy

2.17.2.

a sisakhéj, a felerõsítõ rendszer vagy a védõpárna anyaga vagy méretei; a védõsisak típusa magában foglalhat egész méretsort, azonban, – feltéve, hogy a védõpárna vastagsága a méretsor minden egyedével legalább egyenlõ – azzal a védõsisakéval azonos, amely a típus-jóváhagyási vizsgálatok során megfelelt a jelen Elõírás követelményeinek,

2.18.

a "védõablak típusa" kifejezés olyan védõablakok kategóriáját jelenti, amelyek nem különböznek egymástól olyan lényeges jellemzõk tekintetében, mint pl.

2.18.1.

a gyári vagy kereskedelmi jel, vagy

2.18.2.

anyag/ok/, méretek, gyártási eljárás/ok/, mint pl. sajtolás vagy öntés, szín, felületkezelés, sisak felerõsítési rendszer,

2.19.

a "jóváhagyási vizsgálat" olyan vizsgálatot jelent, amelynek célja meghatározni, hogy a jóváhagyásra benyújtott védõsisak típusa és/vagy a védõablak típusa milyen mértékben elégíti ki a követelményeket,

2.20.

a "gyártás minõségvizsgálata" olyan vizsgálatot jelent, amelynek célja meghatározni, hogy a gyártómû képes-e olyan védõsisakot és/vagy olyan védõablakot gyártani, amelyek tökéletesen azonosak a jóváhagyásra benyújtott védõsisakkal és/vagy védõablakkal,

2.21.

a "rutinvizsgálat" ugyanazon gyártási sorozatból szúrópróbával kiválasztott védõsisakok és/vagy védõablakok bizonyos számának megvizsgálását jelenti annak ellenõrzése céljából, hogy azok milyen mértékben elégítik ki a követelményeket.

3.

A JÓVÁHAGYÁS KÉRÉSE

3.1.

A védõsisak típus jóváhagyásának kérése

3.1.1.

A védõsisak típusának jóváhagyását – egy vagy több védõablak típusával együtt vagy a nélkül – kérheti a védõsisakot gyártó cég, illetve a gyári vagy kereskedelmi jel birtokosa vagy annak megfelelõen meghatalmazott képviselõje. Mindegyik típus jóváhagyásához a következõket kell mellékelni:

3.1.1.1.

1:1 méretarányú rajzokat három példányban, a rajzok kellõen részletezettek legyenek ahhoz, hogy azok alapján azonosítani lehessen a védõsisakot, beleértve az összeállítás módját is, a rajzokon fel kell tüntetni a jóváhagyási jel részére fenntartott férõhelyet is az 5.1.4.1. bekezdésben elõírtaknak megfelelõen;

3.1.1.2.

rövid mûszaki leírást, amely tartalmazza a felhasznált anyagokat és a fényvisszaverõ anyag


fénytani és színmérési teljesítményérõl szóló jelentést. 3.1.1.3.

Ha a védõsisak egy vagy több védõablakkal van ellátva:

3.1.1.3.1.

három-három példányban 1:1 méretarányú rajzokat, a rajzok kellõen részletesek legyenek ahhoz, hogy azok alapján azonosítani lehessen a védõablak típusát, beleértve a védõsisakhoz való csatlakoztatás módját is. A rajzokon tüntessék fel a jóváhagyási jel részére fenntartott férõhelyet is, az 5.1.4.1. bekezdésben elõírtaknak megfelelõen;

3.1.1.3.2.

a védõablak mûszaki leírását, közölve a felhasznált anyagokat, a gyártási eljárásokat és az esetleges felületkezelést.

3.1.1.4.

Egy védõsisak-készletbõl válasszanak ki legalább 20 db különbözõ méretû mintadarabot védõablakkal vagy a nélkül, amelyek elegendõek a 7.1. bekezdésben meghatározott vizsgálatok elvégzéséhez, és egy további mintadarabot a jóváhagyási vizsgálatokkal megbízott mûszaki szolgálat számára.

3.1.1.5.

Minden védõablak típusból, ha ilyen van, 7 (+ 3, ha a választható bepárásodás gátlásának vizsgálatát is elvégezik) példányt kell kiválasztani a legalább tizennégy mintadarabból (+6, ha választható vizsgálatot is végeznek) álló készletbõl. Hat védõablakot (+3, ha választható vizsgálatot is végeznek) vizsgálatoknak kell alávetni, a hetediket (vagy a tizediket, ha választható vizsgálatot is végeznek) pedig a jóváhagyási vizsgálatokkal megbízott mûszaki szolgáltnak kell átadni.

3.2.

A védõablak típus jóváhagyásának kérése

3.2.1.

A védõablak típusának jóváhagyását kérheti a védõablakot gyártó cég, illetve a gyári vagy kereskedelmi jel birtokosa vagy annak megfelelõen meghatalmazott képviselõje. Mindegyik típus jóváhagyásához a következõket kell mellékelni:

3.2.1.1.

három példányban 1:1 méretarányú rajzokat, a rajzok kellõen részletesek legyenek ahhoz, hogy azonosítani lehessen a védõablak típusát, beleértve a védõsisakhoz való csatlakoztatás módját is. A rajzokon tüntessék fel a jóváhagyási jel férõhelyét is, az 5.1.4.1. bekezdésnek megfelelõen;

3.2.1.2.

a védõablak mûszaki leírását, amely tartalmazza a felhasznált anyagokat, a gyártási eljárásokat és az esetleges felületkezelést;

3.2.1.3.

olyan, jóváhagyott védõsisak-típusok jegyzékét, amelyekre védõablak felszerelhetõ.

3.2.1.4.

Minden védõablak típusból, ha ilyen van, 7 (+3, ha a választható, párásodásgátlás vizsgálatát is elvégezik) példányt válasszanak ki a legalább 14 mintadarabból (+6, ha választható vizsgálatot is végeznek). Hat védõablakot (+3, ha választható vizsgálatot is végeznek) vizsgáljanak meg, a hetediket (vagy a tizediket, ha van választható vizsgálat) pedig a jóváhagyási vizsgálatokkal megbízott mûszaki szolgáltnak adják át.

3.3.

A jóváhagyás kiadása elõtt az illetékes hatóság ellenõrizze, hogy megfelelõ feltételek vannak-e a jóváhagyott típussal egyezõ kivitelû termék gyártásának hatásos ellenõrzésére a 10. bekezdés és a 12. Melléklet rendelkezései szerint.

4.

JELÖLÉSEK

4.1.

A fenti 3.1. bekezdés szerint bemutatott védõsisakokon tüntessék fel a következõket:

4.1.1.

a védõsisakon a jóváhagyás kérelmezõjének gyári vagy márkajelét és a méret-megjelölést, és – ha kell – annak jelzését, hogy alkalmatlan-e az alsó arcburkolat az áll védelmére ütközéskor,

4.1.2.

a védõablakon a kérelmezõ gyári vagy kereskedelmi jelét, és – ha kell – annak jelzését, hogy az ablakvédõ a sötétség óráiban vagy rossz látási viszonyok között alkalmatlan-e.


4.2.

A fenti 3.2. bekezdésnek megfelelõen jóváhagyásra bemutatott védõablakokon fel kell tüntetni a kérelmezõ gyári vagy márkajelét, és – ha kell – annak jelzését, hogy az ablakvédõ a sötétség óráiban vagy rossz látási viszonyok között alkalmatlan-e.

4.3.

A megjelöléseket nem szabad elhelyezni a fõ látómezõn belül.

4.4.

A megjelölések jól olvashatók, kitörölhetetlenek és mindig hozzáférhetõ helyen legyenek.

5.

JÓVÁHAGYÁS

5.1.

Egy vagy több védõablakkal ellátott, illetve védõablak nélküli védõsisak típusának jóváhagyása.

5.1.1.

Amennyiben a fenti 3.1.1.4. bekezdés szerint bemutatott védõsisakok és védõablakok (ha vannak) kielégítik a jelen Elõírás követelményeit, úgy azokat jóvá kell hagyni.

5.1.2.

Minden jóváhagyott típusnak adjanak jóváhagyási számot. Ennek elsõ két számjegye (jelen esetben 05) a jóváhagyás idõpontjában az Elõírásba foglalt legújabb fõ mûszaki módosítások sorozatszámát jelölje. Ugyanaz a Szerzõdõ Fél ugyanazt a jóváhagyási számot ne adja a jelen Elõírás hatálya alá tartozó másik védõsisak típus jóváhagyásának.

5.1.3.

Egy vagy több védõablakkal ellátott, illetve védõablak nélküli védõsisak jelen Elõírás szerinti jóváhagyásáról, vagy a jóváhagyás kiterjesztésérõl, vagy elutasításáról, vagy a gyártás végleges beszüntetésérõl értesíteni kell az 1958. évi Egyezményhez csatlakozott és a jelen Elõírást alkalmazó Szerzõdõ Feleket a jelen Elõírás 1/A Mellékleteként csatolt mintának megfelelõ nyomtatvány felhasználásával.

5.1.4.

Minden olyan védõsisakon, ami azonos a jelen Elõírás szerint jóváhagyott típussal, a fenti 4.1.1. bekezdésben elõirt megjelöléseken kívül, fel kell tüntetni az alábbi 5.1.9. bekezdésben hivatkozott címkék felhasználásával a következõket:

5.1.4.1.

A nemzetközi jóváhagyási jelet, amely:

5.1.4.1.1.

olyan kör, amely az "E" betût és utána a jóváhagyó ország számát 3/ veszi körül;

3/

1 = Németország 16 = Norvégia 31 = Bosznia-Hercegovina 2 = Franciaország 17 = Finnország 32 = Lettország 3 = Olaszország 18 = Dánia 33 = üres 4 = Hollandia 19 = Románia 34 = Bulgária 5 = Svédország 20 = Lengyelország 35 – 36 üres 6 = Belgium 21 = Portugália 37 = Törökország 7 = Magyarország 22 = Orosz Föderáció 38 – 39 = üres 8 = Cseh Köztársaság 23 = Görögország 40 = Macedón Köztársaság 9 = Spanyolország 24 = Írország 41 = üres 10 = Jugoszlávia 25 = Horvátország 42 = Európai Közösség */ 11 = Egyesült Királyság 26 = Szlovénia 43 = Japán 12 = Ausztria 27 = Szlovákia 44 = üres 13 = Luxemburg 28 = Fehérorosz Köztársaság 45 = Ausztrália 14 = Svájc 29 = Észtország 46 = Ukrajna 15 = üres 30 = üres 47 = Dél-Afrika ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– */ A tagállamok jóváhagyásaikhoz megfelelõ megkülönböztetõ EGB számukat használják A többi számot az országok olyan sorrendben kapják, amilyen idõrendben ratifikálják, illetve csatlakoznak a kerekes jármûvekre, valamint az ilyen jármûvekre felszerelhetõ és/vagy ilyeneken alkalmazható szerelvényekre és alkatrészekre vonatkozó egységes mûszaki elõírások elfogadásáról, valamint az ilyen elõírások alapján megadott jóváhagyások kölcsönös elismerésének feltételeirõl szóló Egyezményhez. Az így meghatározott számokat az Egyesült Nemzetek Fõtitkára közli a többi Szerzõdõ Féllel.


5.1.4.1.2.

A jóváhagyási szám, amelyet

5.1.4.1.2.1. egy kötõjel és a következõ jelkép követ: "J" ha a sisaknak nincs alsó arcburkolata "P" ha a sisaknak van alsó arcburkolat burkolata "NP" ha a sisaknak az alsó arcot nem védõ burkolata van, 5.1.4.1.2.2. kötõjel, amelyet a gyártási sorozatszám követ, a gyártási sorozatszámok folytatólagosak legyenek, és ugyanabban az országban jóváhagyott védõsisakok típusairól minden jóváhagyó ország vezessen nyilvántartást, amelynek alapján ellenõrizhetõ, hogy a típus és a gyártási sorozatszám megegyezik-e egymással. 5.1.4.1.3.

Ha kell, az alsó arcburkolat alkalmatlanságát jelölõ jelzés és/vagy jelkép.

5.1.4.1.4.

A jelölés a sisakon, és – ha kell – az alsó arcburkolaton világosan olvasható, kitörölhetetlen és kopásnak ellenálló legyen.

5.1.5.

A fenti 4.1.2. bekezdésben leírt jelen kívül, minden olyan védõablakon amennyiben van, ami megfelel a jelen Elõírás szerinti sisakkal jóváhagyott típusnak: jól látható és könnyen hozzáférhetõ helyen tüntessék fel a következõ jeleket:

5.1.5.1.

a nemzetközi jóváhagyási jelet, amely:

5.1.5.1.1.

egy "E" betût és utána a jóváhagyó ország megkülönböztetõ számát körülvevõ kör,

5.1.5.1.2.

egy alfanumerikus hivatkozási-szám,

5.1.5.1.3.

ha kell, a jelkép, amely a kizárólag nappali használatot jelöli.

5.1.6.

A védõablak jelölése világosan olvasható, kitörölhetetlen és kopásnak ellenálló legyen.

5.1.7.

A védõablak jelölése nem helyezhetõ el a fõ látóterületen belül.

5.1.8.

Az jelen Elõírás 2/A Melléklete példákat mutat be a védõsisak és a védõablak jóváhagyási jelének elrendezésére.

5.1.9.

Ahhoz, hogy minden védõsisakot a jelen Elõírás 9. bekezdésének rendelkezései szerint jóváhagyottnak lehessen tekinteni, felerõsítõ rendszerére a fenti 5.1.4. bekezdésben említett címkék egyikét kell felvarrni. A címke felerõsítésére más módszer akkor engedélyezhetõ, ha az kielégíti a fenti követelményeket.

5.1.10.

Az elõzõ 5.1.9. bekezdésben említett címkéket vagy maga a jóváhagyó hatóság, vagy ennek a hatóságnak a felhatalmazása alapján a gyártó üzem adhatja ki.

5.1.11.

A fenti 5.1.9. bekezdésben említett címke jól olvasható és kopásálló legyen.

5.1.12.

A 48/49 méretû védõsisakok minden további vizsgálat nélkül jóváhagyhatók, amennyiben az ilyen sisakok már jóváhagyott olyan típushoz tartoznak, amelynek mérettartománya tartalmazza az 50es méretet is.

5.1.13.

A 62-nél nagyobb méretû védõsisakok minden további vizsgálat nélkül jóváhagyhatók, ha az ilyen védõsisakok már jóváhagyott olyan típushoz tartoznak, amelynek mérettartománya tartalmazza a 62-es méretet is.

5.2.

A védõablak típusának jóváhagyása

5.2.1.

Ha a fenti 3.2.1.4. bekezdés szerint bemutatott védõablakok megfelelnek a jelen Elõírás 6.15. és 7.8. bekezdésének követelményeinek, akkor azokat jóvá kell hagyni.

5.2.2.

Minden jóváhagyott típust jóváhagyási számmal kell ellátni, ennek elsõ két számjegye (jelen esetben 03) a jóváhagyás idõpontjában az Elõírásba foglalt legújabb alapvetõ mûszaki


módosítások sorozatszámát jelölje. Ugyanaz a Szerzõdõ Fél ugyanazt a jóváhagyási számot nem használhatja fel a jelen Elõírás hatálya alá tartozó másik védõablak típusának jóváhagyására. 5.2.3.

A védõablak típusának jelen Elõírás szerinti jóváhagyásáról vagy a jóváhagyás kiterjesztésérõl, elutasításáról, visszavonásáról vagy a gyártás végleges megszüntetésérõl értesítsék az 1958. évi Egyezményhez csatlakozott és a jelen Elõírást alkalmazó Szerzõdõ Feleket a jelen Elõírás 1/B Mellékleteként csatolt mintának megfelelõ nyomtatványon.

5.2.4.

A fenti 4.2. bekezdésben elirt jeleken kívül, minden olyan védõablakon, amely megfelel a jelen Elõírás szerint jóváhagyott típusnak, jól láthatóan és könnyen hozzáférhetõ helyen tüntessék fel a következõ jeleket:

5.2.4.1.1.

az 5.1.4.1.1. bekezdésben leírt jóváhagyási jelképet és

5.2.4.1.2.

a jóváhagyási számot.

5.2.4.1.3.

ha kell, a jelkép, amely a kizárólag nappali használatot jelöli.

5.2.5.

A jóváhagyási jel jól olvasható, kitörülhetetlen és kopásálló legyen.

5.2.6.

A megjelöléseket nem szabad a fõ látómezõn belül elhelyezni.

5.2.7.

Az Elõírás 2/B Melléklete példát mutat be a védõablak jóváhagyási jelének elrendezésére.

6.

ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

6.1.

A védõsisak a következõ fõbb részekbõl áll, szilárd külsõ héjforma, amely ütéscsillapító kiegészítõ tartozékokkal és felerõsítõ rendszerrel van ellátva.

6.2.

A védõsisakot fülvédõvel és nyakvédõvel is elláthatják, és lehet lecsatolható szemellenzõ a védõablakon és alsó arcburkolat is. Ha az alsó arcot nem védõ burkolattal szerelik fel, a burkolat külsõ felületét jelöljék meg "Nem védi az állat ütközéstõl" felirattal és/vagy az alábbi 1. ábrán ábrázolt jelképpel, amely jelzi, hogy az alsó arcburkolat alkalmatlan az áll védelmére ütközéskor.

1. Ábra: "Nem védi az állat ütközéstõl" jelkép 6.3.

Más alkatrészek vagy szerelvények csak abban az esetben szerelhetõk fel a védõsisakra vagy építhetõk egybe azzal, ha azok úgy vannak megtervezve és kialakítva, hogy a viselõ személynek nem okoznak sérülést és a védõsisakra szerelve vagy azzal egybeépítve, a védõsisak kielégíti a jelen Elõírás követelményeit.

6.4.

A védõsisak a következõ védelmet biztosítsa:

6.4.1.

A sisakhéj takarja mindazokat a területeket, amelyek az "A–A" sík felett vannak és nyúljon le a fejforma mindkét oldalán legalább a "CDEF" vonalig (lásd a 4. Melléklet 1/A ábráját).

6.4.2.

Hátul, a merev részek és különösen a sisakhéj nem lehetnek a következõk szerint meghatározott hengeren belül (lásd a 4. Melléklet 1/B ábráját): a henger átmérõje 100 mm, a tengelye a fejforma középsõ szimmetria síkjának, valamint a vonatkoztatási tengellyel párhuzamos, és az alatt 110 mm-re fekvõ síknak a metszéspontjában fekszik.

6.4.3.

A védõpárnának fednie kell mindazokat a területeket, melyeket a 6.4.1. bekezdés elõír, figyelembe


véve a 6.5. bekezdés követelményeit is. 6.5.

A védõsisak ne befolyásolja veszélyes mértékben viselõjének hallóképességét. A fej és a sisakhéj közötti térben a hõmérséklet ne legyen túlságosan magas; ennek elkerülésére a sisakhéjon szellõzõnyílásokat lehet kialakítani. Ott, ahol nem lehet védõablakot felerõsíteni, a védõsisak mellsõ peremének profilja ne akadályozza védõszemüveg viselését.

6.6.

A 2 mm-nél nagyobb kinyúlásokat a sisak külsõ felületébõl vagy rendellenességeket külsõ felületén a 7.4.1. vagy 7.4.2. bekezdésben leírt nyírási ellenõrzéssel vizsgálják. A sisak külsõ felületét a súrlódás ellenõrzésénél a 7.4.1. vagy 7.4.2. bekezdés szerint vizsgálják.

6.7.

Az összes külsõ kinyúlást le kell kerekíteni, és bármely külsõ kinyúlás – a nyomó reteszt kivéve – sima felületû és megfelelõen áramvonalas legyen.

6.7.1.

A sisakhéj külsõ felülete felett minden 2 mm-nél kisebb külsõ kinyúlás sugara (pl. szegecsfejek) legalább 1 mm legyen.

6.7.2.

A sisakhéj külsõ felülete felett minden 2 mm-nél nagyobb külsõ kinyúlás sugara (pl. szegecsfejek) legalább 2 mm legyen. Az utóbbi külön követelményt nem kell alkalmazni, ha a kinyúlás megfelel a 7.4.1. bekezdés vagy az alábbi 7.4.2. követelményeinek

6.8.

A sisak belsejében lévõ részek éles peremektõl mentesek legyenek. A merev belülre benyúló részeket úgy kell kipárnázni, hogy a fejre átvitt erõhatás ne egy helyre összpontosuljon.

6.9.

A védõsisak különbözõ részeit úgy kell összeszerelni, hogy egyik se váljon le könnyen ütés esetén.

6.10.

A felerõsítõ rendszert kidörzsöléstõl védeni kell.

6.11.

A sisakot a viselõ személy fején olyan felerõsítõ rendszer tartsa a helyén, ami az áll alá van erõsítve. A felerõsítõ rendszer minden részét erõsítsék szilárdan a rendszerhez vagy a sisakhoz.

6.11.1.

Ha a felerõsítõ rendszer állszíjjal is el van látva, az állszíj szélessége a 7.6.2. bekezdésben elõirt feltételek között alkalmazott 150 N ± 5 N terhelés alatt ne legyen kisebb 20 mm-nél.

6.11.2.

Az állszíjon ne legyen álltartó.

6.11.3.

Az állszíjat olyan szerkezettel kell ellátni, amely beállítja és megtartja a szíj feszítettségét.

6.11.4.

A szíjat bekapcsoló és megfeszítõ szerkezeteket úgy kell beállítani a szíjon, hogy vagy ne nyúljon ki függõlegesen 130 mm-nél hosszabb merev rész a megfelelõ méretû fejformára felhelyezett sisaknál a fejforma vonatkoztatási síkja alatt, vagy úgy, hogy a szerkezet egésze az alacsonyabb állkapocs-oldal csont-kinyúlásai között legyen.

6.11.5.

Ha a felerõsítõ rendszer vagy kettõs D-gyûrûs vagy csúszó csatos felerõsítõ készüléket tartalmaz, olyan eszközt biztosítsanak, amely megakadályozza, hogy a felerõsítõ rendszert teljesen meglazítsák és tartsa meg a szíj szabad végét a felerõsítõ rendszert beállításakor.

6.11.6.

A csúszó csatos és kettõs D-gyûrûs felerõsítõ szerkezeteket szereljék fel húzónyúlvánnyal, amelyet a felerõsítõ szerkezet meglazításához kell használni. Színe vörös és legkisebb mérete 10 x 20 mm legyen.

6.11.7.

Ha a felerõsítõ rendszer gyorskioldó szerkezetet tartalmaz, ennek a szerkezetnek a kioldási módszere nyilvánvaló legyen. Bármely kar, fül, gomb vagy más olyan alkatrész, amely a szerkezet kioldásának mûködtetéséhez szükséges, vörös legyen, a bezárt rendszer többi látható része pedig ne legyen ilyen színû, és a mûködtetés módja mindig jelezve legyen.

6.11.8.

A felerõsítõ rendszer maradjon zárva, amikor a 7.3., 7.6. és 7.7. bekezdésekben leírt vizsgálatokat végzik.


6.11.9.

A felerõsítõ rendszer csatját úgy kell megtervezni, hogy kizárja a helytelen kezelés minden lehetõségét. Ez azt is jelenti, hogy ne maradjon a csat részlegesen zárt helyzetben.

6.12.

A védõsisak különbözõ alkatrészeinek gyártásához felhasznált anyagok jellemzõi közismerten olyanok legyenek, amelyek észrevehetõen nem változnak sem öregedés, sem olyan üzemi feltételek közötti használatkor, mint pl. napfény, szélsõséges hõmérséklet vagy esõ. A bõrrel érintkezõ sisakrészek gyártására felhasznált anyagok olyanok legyenek, amelyek nem szenvednek észrevehetõ változást izzadás vagy pipereszerek hatására. A gyártó üzem nem használhat fel olyan anyagokat, melyekrõl közismert, hogy bõrbetegséget okoznak. A javasolt új anyagok alkalmasságát a gyártómûnek kell megállapítania.

6.13.

Az elõirt vizsgálatok közül bármelyik lefolytatása után a védõsisakon nem lehetnek olyan repedések vagy alakváltozások, amelyek veszélyesek lehetnek a viselõjére nézve.

6.14.

Perifériás látás

6.14.1

A vizsgálat lefolytatásához a mûszaki szerv kiválasztja a sisaktípus rendelkezésre álló méretei közül azt a méretet, amely – megítélése szerint – valószínûleg a legkedvezõtlenebb eredményt mutatja.

6.14.2.

A sisakot a méretének megfelelõ fejformára helyezik a jelen Elõírás 5. Mellékletében ismertetett eljárás szerint.

6.14.3.

A fenti feltételek között semmiféle fedésnek nem szabad lennie az alábbiak által határolt látómezõben.(lásd a 4. Melléklet 2/A, 2/B, és 2/C számú ábráját).

6.14.3.1.

Vízszintesen: olyan lapszögû két szegmens, amelyek szimmetrikusak a fejforma hosszirányú függõleges középsíkjához, és ugyanakkor a vonatkoztatási és az alapsík között fekszenek. E síkszögek mindegyikét meghatározza a fejforma hosszirányú függõleges középsíkja és a hosszirányú függõleges középsíkkal legalább 105o szöget képezõ szög, amelynek hegye az L - K egyenes.

6.14.3.2.

Felfelé az a síkszög, melyet meghatároz a fejforma vonatkoztatási síkja és a vonatkozatási síkkal legalább 7o szöget képezõ sík, amelynek hegye az L1 és L2 egyenes, ahol L1 és L2 pont képviseli az emberi szemeket.

6.14.3.3.

Lefelé: az a síkszög, melyet meghatároz a fejforma alapsíkja és az alapsíkkal legalább 45o-os szöget képezõ sík, amelynek hegye a K1 - K2 egyenes.

6.15.

VÉDÕABLAKOK

6.15.1.

A védõablakot a védõsisakhoz csatlakoztató rendszerek olyanok legyenek, hogy a védõablak eltávolítható legyen. Lehetõvé kell tenni, hogy a védõablak a látómezõbõl az egyik kéz egyszerû mozdulatával kimozdítható legyen. Mindazonáltal az utóbbi Elõírást nem lehet megkövetelni az olyan védõsisakoktól, amelyek nem biztosítják az áll védelmét, feltéve, hogy olyan értékû címke van a védõsisakra erõsítve, amely figyelmezteti a vásárlót, hogy a védõablak nem mozgatható.

6.15.2.

Nyílásszög (lásd a 9. Mellékletet).

6.15.3.

Látótér

6.15.3.1.

A védõablaknak nem lehet semmiféle olyan része, amely korlátozná viselõjének a 6.14. bekezdésben meghatározott periférikus látását, amikor az ablak teljesen nyitott helyzetben van. Továbbá, a védõablak alsó széle nem lehet használója – 6.14. bekezdésben meghatározott – alsó látómezejében akkor, amikor a védõablak zárt helyzetben van. A védõablak felületének alábbi része azonban a védõsisak periférikus látómezejébe eshet: A védõablak alsó éle, feltéve, hogy az olyan anyagból készült, amelynek fényátbocsátó képessége


legalább ugyanakkora, mint a védõablak többi részére. Az a szerelvény, amely lehetõvé teszi a védõablak mozgatását. Ha azonban ez a szerelvény a védõablaknak az alábbi 6.15.3.2. bekezdésben meghatározott látómezejébe esik, úgy annak alsó élén kell elhelyezkednie és maximális magassága (h) 10 mm és szélessége (1) olyan legyen, hogy a "(h x 1)" szorzat legfeljebb 1,5 cm2 legyen. Azonkívül, olyan anyagból kell azt készíteni, hogy annak fényáteresztõ képessége legalább ugyanakkora legyen, mint a védõsisaké és mentesnek kell lennie bármiféle karcolástól, festéstõl vagy bármilyen takaró tulajdonságtól. A védõablak rögzítésére és mozgatására szolgáló szerelvények, ha azok a védõablak láthatósági zónáján kívül helyezkednek el és, ha ezeknek a részeknek az összfelülete, beleértve esetleg a védõablak mozgató szerelvényeit is, nem haladja meg a 2 cm2 értéket, lehetõleg a zóna mindkét oldalán legyen elosztva. 6.15.3.2.

A védõablak látómezejét a következõk határozzák meg: A fejforma referencia (vonatkoztatási) síkja és a vele felfelé legalább 7° szöget bezáró sík által meghatározott két lap, amelynek éle az L1 - L2 egyenes, ahol L1 és L2 pontok képviselik a két emberi szemet; A fejforma függõleges hosszirányú középsíkjára aszimmetrikus két lapszög. Ezeket a lapszögeket a fejforma függõleges hosszirányú középsíkja és ezzel a síkkal 90° szöget képezõ függõleges helyzetû sík határozza meg, ahol a szögek éle az "L - K" egyenes, és a védõablak alsó éle.

6.15.3.3.

A fenti 6.15.3.2. bekezdésben meghatározott láthatósági zóna megállapítása céljából a vizsgálatra kerülõ, védõablakkal ellátott védõsisakot helyezzék a 7.3.1.3.1. bekezdés rendelkezései szerint kiválasztott megfelelõ vizsgáló fejformára a 7.3.1.3.1. bekezdés rendelkezései szerint, a sisakot a 7.3.1.3.1. bekezdés elõírása szerint hátrafele billentve, és helyezzék bezárt helyzetbe.

6.15.3.3.

A 6.15.3.2. bekezdésben meghatározott láthatósági zóna megállapítása céljából a vizsgálatra kerülõ, védõablakkal ellátott védõsisakot a 7.3.1.3.1. bekezdés rendelkezései szerint kiválasztott megfelelõ fejformára kell helyezni a 7.3.1.3.1. bekezdésben meghatározott módon hátrafele billentve, majd állítsák a védõablakot zárt helyzetbe.

6.15.3.4.

A védõablakok fényáteresztõ képessége τv > 80 % legyen a D65 etalon fényforráshoz viszonyítva. A 7.8.3.2.1.1. bekezdésben megadott módszerrel mért τv > 80 % ≥ 50 % fényáteresztõ képesség is megengedhetõ, ha a védõablakot a 2. ábrán bemutatott jelképpel és/vagy "Daytime use only" angol felirattal látják el. A fényáteresztõ képességet a koptatási vizsgálat elõtt mérjék meg.

2. Ábra: "Daytime use only" jelkép 6.15.3.5.

A védõablakok legyenek mentesek minden olyan jellegzetes hibától, amelyek zavarhatják a látást, mint pl. a buborékok, karcolások (dörzsölések), zárványok, homályos foltok, lyukak, sajtolási nyomok vagy a látási zóna megmunkálási folyamatából eredõ egyéb hibái. A fényszóródás ne lépje túl a 7.8.3.2.1.2. bekezdés határértékét, amikor azt a 11. Mellékletben meghatározott módszerrel mérik. Ha ellenõrzésükkor eltérõ eredményeket kapnak, a szórt fényre és az optikai képességre vonatkozó követelményeket kell megmérni 5 mm átmérõjû, a feltételezett hibát tartalmazó területen. Ezen felül, a szabályos áteresztési érték – a 6.15.3.8. bekezdésben meghatározott két látási pont egyikében mérve – a védõablak látóterén belül bármely ponton ne térjen el többel a vonatkoztatási értéktõl, mint ± 5 %.

6.15.3.6.

Ezen kívül, a védõablakok átlátszók legyenek, ne idézzék elõ a rajtuk keresztül nézett tárgyak torzítását, és ne okozzanak semmiféle zavart a közúti forgalmi jelek és jelzések színeinek


észlelésében. A Q relatív látáscsökkenési hányados ne legyen kevesebb, mint: 0,80 piros és sárga fényjelzésnél. 060 zöld fényjelzésnél, 0,40 kék fényjelzésnél. A relatív látáscsökkenési hányadost a koptatási vizsgálat elõtt, a 7.8.3.2.1.1. bekezdésben megadott módszerrel mérjék. Megjegyzés: Amikor Q értékét számítják a színkép mérési értékeibõl, a 14. Mellékletben megadott értéket használják. Ezeknek az értékeknek lineáris interpolációja kisebb, mint 10 nm lépésekkel megengedhetõ. 6.15.3.7.

A védõablak színképi áteresztõképesség 500 nm és 650 nm közötti tartományban, a 7.8.3.2.1.1. bekezdésben megadott módszerrel mérve, ne legyen kevesebb, mint 0,2 τi. A színképi áteresztõképességet a koptatási vizsgálat elõtt mérjék.

6.15.3.8.

A táblázat a megengedett fénytörõ képességet tartalmazza a látási pontokban. A látási pontok a látási síkban a hosszirányú középsíktól 32 mm-re jobbra és balra helyezkednek el (lásd 2B Ábra).

Megengedett fénytörõ képességi értékek a védõablakra Szférikus hatás Asztigmatizmus Prizma-hatás különbsége Vízszintesen Függõlegesen (D1 + D2) / 2 |D1 - D2| alapvonaltól ki alapvonaltól be cm/m cm/m m-1 m-1 cm/m 1,00 0,25 0,25 ± 0,12 ± 0,12 D1 és D2 a fénytörõ hatás a két fõ szektorban. A prizmahatás követelményét arra a különbségre alkalmazzák, ami két látási pont értéke között van. A fénytörési képességet a 15. Mellékletben meghatározott módszerrel mérjék. 6.15.3.9.

Páramentesítõs védõablak (választható követelmény) A védõablak belesõ felületét úgy tekinthetik, mint ami páramentesítõ lehetõséggel rendelkezik, ha a tükrözõdési áteresztõ képességének négyzete 20 sec páraképzõdés után nem esik a kezdeti érték 80 %-a alá akkor, amikor a 16. Mellékletben leírt módon vizsgálják.

6.16.

Felismerés jelzései

6.16.1.

Általában Azért, hogy a használatra vonatkozó nemzeti követelményeknek megfeleljenek, az egyes Szerzõdõ Felek megkövetelhetik a használó felismerhetõségét nappal és éjjel, elölrõl, hátulról, jobbról, balról, olyan fényvisszaverõ anyagból készült eszközzel, amely megfelel a jelen Elõírás 6.16.2. – 6.16.6. bekezdéseiben lefektetett jellemzõknek. A fényvisszaverõ részeket ne távolíthassák el a sisak károsodása nélkül.

6.16.2.

Fényvisszaverõ részek

6.16.2.1.

Geometria Az alkalmazott fényvisszaverõ rész teljes felülete és formája olyan legyen, hogy minden, az alábbi ábrán meghatározott területek egyikének megfelelõ irányban egyszerû alakú, legalább 18 cm2 területû felület biztosítsa és tegye a síkban mérhetõvé a láthatóságot.


Mindegyik, minimum 18 cm2 felületû területen jelezni lehessen: vagy egy 40 mm átmérõjû kört, vagy legalább 12,5 cm2 felületû és legalább 20 mm széles területen egy négyszöget. Ezeknek a felületeknek mindegyikét a lehetõ legközelebb kell elhelyezni a hosszirányú függõleges szimmetria-síkkal párhuzamos függõleges síknak a sisakkal érintkezõ pontjától, jobbra és balra, és a lehetõ legközelebb a hosszirányú szimmetria-síkra merõleges függõleges síknak a sisakkal érintkezõ pontjától elõre és hátra. 6.16.3.

6.16.4.

Színmérési vizsgálat Mindegyik fényvisszaverõ terület fehér fényt bocsásson ki, amikor etalon A fényforrással, 1/3° megfigyelési szöggel és β1 = β2 = 0° (vagy β1 = ± 5°, β2 = 0°) megvilágítási szöggel világítják meg; más szavakkal: a visszavert fény trikromatikus "x" és "y" koordinátái az alább meghatározott zónán belül legyenek: határ a kék felé x ≥ 0,310 határ a sárga felé x ≤ 0,500 határ zöld felé y ≤ 0,150 +0,640 x határ a zöld felé y ≤ 0,440 határ a bíbor felé y ≥ 0,050 + 0,750 x határ a vörös felé y ≥ 0,382 Fénytani vizsgálat A 18 cm2 felületû anyag fényerõsségi együtthatójának minimális értéke – amikor forgatják –az alábbi táblázatban millicandela/luxban meghatározott értékeknél ne legyen kevesebb. Elhajlási szög 20'

A megvilágítási szög 0°

20°

40°

100

60

25

6.16.5.

Ellenállás külsõ anyagoknak A 7.2. bekezdésben leírt kondicionálás után, a sisakot szemrevételezni kell. Nem lehet jele a fényvisszaverõ anyagon karcolásnak vagy érzékelhetõ torzulásnak.

6.16.6.

Az anyagok megfelelõsége Sem a tapadó, sem a fényvisszaverõ anyag ne befolyásolja a sisak a jelen Elõírás vonatkozó vizsgálatai szerinti mechanikai teljesítményét.

7.

VIZSGÁLATOK

7.1.

A mintadarabok kiválasztása és felhasználása Mindegyik sisak-típust – felszerelve védõablakával, ha a kereskedelembe védõablakkal kerül – az alábbiak szerint kondicionálják:


Vizsgálat

A sisakok száma a kondicionáláshoz oldószer, környezõ oldószer és oldószer és meleg oldószer, ultraviola hõmérséklet és alacsony Összes hõmérséklet sugár és nedvesség nedvesség hõmérséklet

Ütõerõ elnyelése

2

1

1

1

Merevség

2

2

Felerõsítõ rendszer

1

1

Összesen

5

8

Mindegyik sisak-típusból a legnagyobb sisakméretet vizsgálják meg az ütõerõ elnyelése és a merevség szempontjából. A felerõsítõ rendszer vizsgálatához a sisak méretét úgy válasszák meg, hogy a vizsgálatra kerülõ sisak olyan legyen, ami a legkedvezõtlenebb feltételekkel rendelkezik (mint pl. a bélés vastagsága, stb.). Ezen felül, minden kisebb fejforma-méretnél – a mérettartományon belül – vizsgáljanak meg két sisakot az ütõerõ elnyelése szempontjából. Egy sisakot meleg kondicionálásnak, és a másikat alacsony hõmérsékletû kondicionálásnak kell alávetni. A kondicionált sisakokat mindegyik üllõnek támasztva meg kell ütni – ha lehetséges egyenlõ számban – a laboratórium választása szerint. 7.2.

Kondicionálási módok Mechanikai vizsgálatoknál a további kondicionálást megelõzõen minden sisakot oldószeres kondicionálásnak kell kitenni a 7.1. bekezdésben meghatározott módon.

7.2.1.

Oldószeres kondicionálás Fogjanak körülbelül 150 mm oldalhosszúságú négyzetes pamutrongyot és mintegy 25 ml olyan oldószert, amely az ISO 1817:1985 szabvány szerinti B vizsgáló folyadékból áll.∗/ Az oldószerbe áztatott ronggyal kenjék be az oldószert a sisak külsõ felületének az állszíj felerõsítése szolgáló területeire 50 mm távolságon belül, és tartsák nedvesen ezt a területet 7,5 ± 2,5 másodpercen át. Ismételjék meg ezt az eljárást a többi külsõ felületen, beleértve minden állvédõt, nedvesen tartva ezeket a területeket 12,5 ± 2,5 másodpercen át. Ne végezzenek további kondicionálást vagy vizsgálatot az ezt követõ 30 percben.

7.2.2

Kondicionálás hõmérsékletre és légnedvességre A védõsisakot 25 ± 5 oC hõmérsékleten és 65 ± 5 % viszonylagos páratartalmú levegõn, legalább négy órán át elõkezelik (kondicionálják).

7.2.3.

Meleg kondicionálás A védõsisakot legalább négy és legfeljebb hat órán át 50 ± 2 oC hõmérsékleten kell tartani.

7.2.4.

Hideg kondicionálás A védõsisakot legalább négy és legfeljebb hat órán át -20 ± 2 oC hõmérsékleten tartsák.

7.2.5.

Ibolyántúli besugárzás és nedves kezelés A védõsisak külsõ felületét egymás után a következõ kezelésnek vessék alá:

7.2.5.1.

besugárzás ibolyántúli fénnyel, 125 W teljesítményû xenon töltésû kvarclámpával, 25 cm távolságból 48 órán át;

7.2.5.2.

a védõsisak külsõ felületére 4 – 6 órán át 1 liter/perc víz fecskendezése környezeti hõmérsékleten.

∗/

Pl. 70 % oktán és 30 % toluén.


7.3.

Ütésállósági vizsgálatok

7.3.1.

A vizsgálat leírása

7.3.1.1.

Alapelv Az ütésállóságot (ütés elnyelési képesség) úgy határozzák meg, hogy az idõ függvényében feljegyzik a védõsisakkal ellátott fejforma gyorsulását akkor, amikor azt vezérelt szabadesés után meghatározott sebességgel, rögzített acél üllõre ejtik.

7.3.1.2.

Az ütközési pontok megjelölése Kondicionálás elõtt az ütközési pontokat a 7.3.4.2. bekezdés és a 4. Melléklet (3. számú Ábra) szerint megjelölik.

7.3.1.3.

A védõsisak felhelyezése kondicionálás után

7.3.1.3.1.

A védõsisakot – kondicionálás után – az 5. Melléklet szerint kell a 7.3.3.2.4/ bekezdésben szereplõk közül kiválasztott megfelelõ méretû fejformára felhelyezni. Amikor a B, X és R megütési pontokban vizsgálnak, védõsisakot úgy billentsék hátra, hogy mellsõ széle a középsíkban 25 mm-t mozduljon el; ekkor a felerõsítõ rendszert állítsák be a fejforma álla alatt. Ha a felerõsítõ rendszerhez állítható állszíj is tartozik, ezt szorítsák meg a szokásos módon.

7.3.1.3.1.1. Amikor az alsó arcot védõ burkolattal rendelkezõ sisak S megütési pontját vizsgálják, a fejformára helyezett sisakot úgy billentsék elõre, hogy a fejforma középsõ függõleges tengelye 65 ± 3° szögben hajoljon a sisakos fejforma függõleges hosszirányú szimmetria síkjára merõlegesen a függõleges helyzetben. Ha a megütési pont a peremtõl 15 mm-en belül lenne, a sisakos fejformát ismét állítsák be úgy, hogy a megütési pont a peremtõl legalább 15 mm-re legyen. 7.3.1.3.2.

A fejformát úgy kell beállítani, hogy a sisak megfelelõ pontja az üllõ középpontja felett merõlegesen helyezkedjék el. Az ütközési pont érintõsíkja vízszintes legyen. Ezt az elõírást nem alkalmazzák az S megütési pontra.

7.3.1.3.3.

A kereskedelemben védõablakkal kapható sisakokat zárt helyzetû védõablakkal vizsgálják.

7.3.1.4.

Vizsgálat A vizsgálatot a védõsisak kondicionáló kamrából történt kivétele után legfeljebb öt perc múlva végezzék el. Az S pont vizsgálatát a B, X, P és R pontok vizsgálata után végezzék. Az ejtési magasság akkora legyen, hogy a fejformából és a védõsisakból alkotott egység sebessége közvetlenül az ütközés elõtt a vizsgáló üllõn: 7,5 (+0,15, -0,0) m/s a 7.3.2.3.1. és 7.3.2.3.2. bekezdésekben elõirt mindkét üllõ esetében, 5.5 (+0,15, -0,0) m/s az S pont vizsgálatakor.

7.3.1.5.

Mérések A mozgó tömeg sebességét ütközés elõtt 1 cm és 6 cm között mérik 1 %-os pontossággal. A gyorsulást az idõ függvényében a fejforma súlypontjában mérik és feljegyzik, és Head Injury Criterion (Fejsérülési Kritérium, HIC) értéket kiszámítják, ahogyan azt a 7.3.2.5. bekezdésben elõírják.

7.3.2.

Vizsgáló berendezés (lásd a 8. Melléklet 1. ábráját)

7.3.2.1.

Leírás A vizsgáló berendezés részei: alapjához mereven ráerõsített üllõ;

4/

Azokat a védõsisakokat, melyeknek mérete nem szerepel a 7.3.3.2. bekezdésben, a felsorolt fejformák közül a közvetlenül kisebb méretû fejformán vizsgálják. A 62 vagy ennél nagyobb méretû védõsisakokat "O" jelû fejformán kell vizsgálni.


7.3.2.2.

a szabadesést megvezetõ rendszer; a sisakos fejformát tartó mozgatható szerkezet; a fém-fejforma háromirányú gyorsulásmérõvel és a hozzátartozó mérõegységgel; olyan szerkezet, amely biztosítja az ütközési pontnak az üllõ közepébe esését. Alaptömb Az üllõ alaptömbjét acélból vagy betonból vagy, mind a kettõbõl kell elkészíteni és tömege legalább 500 kg legyen. Úgy kell megépíteni, hogy felülete a vizsgálati terhelés alatt jelentõs alakváltozást ne szenvedjen. Sem az alapnak, sem az üllõnek ne legyen olyan rezonancia-frekvenciája, ami befolyásolhatja a méréseket.

7.3.2.3.

Üllõk

7.3.2.3.1.

A sík acélüllõnek 130 mm ± 3 mm átmérõjû, kör alakú ütközési homlokfelülete legyen.

7.3.2.3.2

A szegélykõ alakú üllõ két oldala 150° ± 5° szöget zárjon be, amelyek közül mindegyik 52,5° ± 2,5° szöggel hajlik a függõleges felé és egy 15 ± 0,5 mm sugarú ütõ élben találkoznak. A magasság legalább 50 mm és a hosszúság legalább 125 mm legyen. Az irányítás 45° a hosszirányú függõleges síkhoz a B, P és R pontokban, és 45° az alapsíkhoz az X pontban (elõl alul, támasztás).

7.3.2.4.

A mozgató és megvezetõ rendszer A fejformát tartó mozgatható rendszer olyan legyen, hogy annak jellemzõi ne befolyásolják a gyorsulásmérést a fejforma súlypontjában. Azonkívül bármelyik pont az "ACDEF" területen belül az üllõ középpontja fölé függõlegesen beállítható legyen. A megvezetõk olyanok legyenek, hogy az ütközési sebesség elérje legalább az elméleti sebesség 95 %-át.

7.3.2.5.

Gyorsulás-érzékelõ és mérõegység A gyorsulás-érzékelõ károsodás nélkül viselje el a maximum 2000g gyorsulást. Legnagyobb tömege 50g legyen. A mérõrendszer frekvencia-érzékenysége az ejtõ szerkezettel együtt 1000-es CFC osztályú az ISO "Közúti jármûvek – Mérési technika ütközési vizsgálatoknál – Mûszerezés (ISO 6487-1980)"∗/ nemzetközi szabvány szerint. A HIC értéket, mint a t1 és t2 idõtõl függõ maximumot számítsák ki a következõ egyenletbõl: t1  1   HIC =  a ( t ) dt ∫  t 2 − t 1 t 2 

2 ,5

(t 2

− t1 )

ahol 'a' a gyorsulás eredõje mint 'g' többszöröse, és t1 és t2 bármely két pont az idõben (sec) az ütközés alatt. A gyorsulási adatokat legalább 8000 Hz gyakorisággal kell felvenni és az ISO 6487 (CFC 1000) szabvány legújabb kiadása szerint kell szûrni. 7.3.3.

Fejformák

7.3.3.1.

Az ütés-elnyelési vizsgálatokra felhasznált fejformákat olyan jellemzõjû fémbõl kell készíteni, hogy a fejformáknak 3000 Hz alatt rezonancia-frekvenciája ne legyen.

7.3.3.2.

A vizsgálatok során alkalmazott fejformák általános jellemzõi a következõk legyenek:

∗/

International Standard ISO "Road Vehicles – Techniques of measurement in impact tests -Instrumentation" (Ref.No. ISO 6487-1980).


A fejforma betûjele A E J M O

Mérete (cm) 50 54 57 60 62

Tömege (kg) 3,1 ± 0,10 4,1 ± 0,12 4,7 ± 0,14 5,6 ± 0,16 6,1 ± 0,18

7.3.3.3.

A vizsgálati fejformák külalakja a következõ legyen: a vonatkoztatási sík felett: a 6. Mellékletben bemutatott referencia fejformák részletes méreteinek, és a vonatkoztatási sík alatt: a 7. Mellékletben bemutatott vizsgálati fejformák részletes méreteinek megfelelõ.

7.3.3.4.

A fejforma súlypontja – a 7. Mellékletben meghatározott – vonatkoztatási sík alatt "1" mm-re, a függõleges középtengelyen lévõ "G" pont közelében legyen. A fejforma súlypontjának közelében megfelelõ házat kell kialakítani a háromirányú gyorsulásmérõnek.

7.3.3.5.

Az ütéselnyelési vizsgálaton kívüli más vizsgálatoknál használt fejformák lehetnek olyanok is, amelyek csupán a fenti 7.3.3.3. bekezdés geometriai Elõírásait teljesítik.

7.3.4.

A megütési pontok kiválasztása

7.3.4.1.

Minden vizsgálatnál egy sisakot a B, X, P és R pontokban egymás után négyszer üssenek meg. Ha alsó arcvédõ burkolattal ellátott sisakot vizsgálnak, a kiegészítõ S pontot a négy többi pont megütése után üssék meg, azonban csak a 7.3.2.3.1. bekezdésben meghatározott üllõn.

7.3.4.1.1.

Minden ütés után a fejformán a sisakot ismét tegyék a helyére a következõ megütés elõtt, anélkül, hogy a felerõsítõ rendszer beállítását megváltoztatnák. Az S pontban minden ütés elõtt a sisakot a fejformán és a fejforma álla alatt beállított felerõsítõ rendszert ismét megfelelõen állítsák be; ha a rendszernek állítható állszíja van, a szíjat a lehetõ legjobban szorítsák meg.

7.3.4.2.

Az ütési pontok minden sisaknál: B a mellsõ területen, amely a sisak függõleges hosszirányú szimmetria síkjában és az AA' sík felett a Z ponttól mért 20° szögben helyezkedik el; X vagy a bal vagy a jobb oldalsó területen, amely a középsõ keresztirányú függõleges síkon az A-A' sík alatt 12,7 mm távolságra helyezkedik el; R a hátsó területen, amely a sisak függõleges hosszirányú szimmetria-síkjában és az A-A' sík felett a Z ponttól mért 20° szögben helyezkedik el; P a tetején, amely az A-A' sík felett és a B és Z pontokon átmenõ keresztirányú sík felett és a többi ponttól 50 mm-nél nagyobb távolságra helyezkedik el. S az alsó arcot burkoló területen, amely a sisak függõleges hosszirányú szimmetria síkjával 20° szögben szimmetrikusan osztott körcikkel határolt területen belül van. A megütés a B, X és R pontoknál a meghatározott ponttól 10 mm sugarú területen belül legyen

7.3.5.

Kondicionálások és üllõk egyesítése Kondicionálás: oldószer plusz…. Környezet Meleg Alacsony hõmérséklet 3/ Ultraviola sugárzás és nedvesség 1/ 2/

Üllõ 1/ Lapos és szegélykõ Szegélykõ 2/ Lapos 2/ Lapos vagy szegélykõ (laboratórium válassza ki) 1/

Az S pontot csak lapos üllõn kell megütni. Csak a legnagyobb sisakméretnél. Mindkét üllõt lehet használni kisebb fejformáknál sisak-típus mérettartományában.


3/

Csak minden alacsony hõmérsékletû kondicionálásnak kitett sisakméretet kell az S ponton megütni.

7.3.6.

Az elnyelés hatékonyságát kielégítõnek kell minõsíteni ott, ahol a fejforma súlypontjában mért gyorsulás eredõje soha nem haladja meg a 275 g és a Head Injury Criterion (HIC) nem lépi túl a 2400 értéket.

7.4.

A kiemelkedések és a felületi súrlódás vizsgálata. Megfelelõ méretû sisakot vizsgáljanak meg a 7.4.1. bekezdésben vagy a 7.4.2. bekezdésben leírt vizsgálat szerint.

7.4.1.

A kiemelkedések és a felületi súrlódás vizsgálata ("A" módszer)

7.4.1.1.


7.4.1.1.

Alapelv A sisak kinyúlásaival okozott forgáskeltõ erõket és a sisak külsõ felületének súrlódását, amely akkor keletkezik, amikor a sisakos fejformát a ferde üllõre leejtik, az üllõ hosszirányú tengelyében mérik. A csúcserõt és integrálját az idõ függvényében a pozitív impulzus alatt használják, mint teljesítmény-kritériumot.

7.4.1.1.2.

A sisak kiválasztása és beállítása

7.4.1.1.2.1. Megfelelõ méretû sisakot válasszanak ki, amelyet a 7.4.1.2.6. bekezdésben említett fejformára felhelyeznek. A sisak függõleges tengelyét úgy határozzák meg, hogy a 7.3.3. bekezdésben említett típusú sisakot a fejformára helyezik az 5. Melléklet követelményei szerint. Majd a sisakot eltávolítják a fejformáról és a 7.4.1.2.6. bekezdésben említett típusú fejformára helyezik. 50 N terhelést fejtenek ki a sisak koronájára azért, hogy úgy állítsák be a sisakot, hogy érintkezzék a fejforma a sisak belsõ felületével. A sisak vízszintes síkját ekkor állítsák be a fejforma tengelyéhez képest 90 ± 5° szögön belül. A rögzítõ rendszert állítsák be a fejforma álla alatt, ha a rendszert állítható állszíjjal látták el, a szíjat a lehetõ legjobban szorítsák meg. 7.4.1.1.2.2. A vizsgáló fejformát úgy állítsák be, hogy a kiválasztott megütési pont a sisakon függõleges legyen az üllõ szembenézõ oldalának felsõ részére. 7.4.1.1.2.3. A sisakot bármely körülmények között megvizsgálhatják, ha az a kereskedelemben kapható, azaz szerelvényekkel vagy a nélkül, ha azok eredetiek. A kereskedelemben kapható védõablakkal ellátott sisakokat a védõablakkal együtt, azok zárt helyzetében, vizsgálják. 7.4.1.1.3.

Vizsgálat Az ejtési magasság olyan legyen, hogy a fejformából és sisakból álló egysége a vizsgáló üllõre olyan sebességgel essen, amely – közvetlenül az ütközés elõtt – 8,5 (-0,0/+0,15) m/sec.

7.4.1.2.

Berendezés (lásd 8. Melléklet, 1b Ábra)

7.4.1.2.1.

Leírás A vizsgáló berendezés tartalmazzon: az alaphoz szilárdan rögzített üllõt, szabadon esõ megvezetõ rendszert, a sisakos fejformát tartó mozgó rendszert, a 7.4.1.2.6. bekezdésben említett fejformát, és olyan rendszert, amely úgy állítható, hogy a megütési pont az üllõ szemben levõ felsõ részével összhangba hozható, olyan íróeszközt, amely folyamatosan rögzíti az üllõnek átvitt erõt a megütés alatt, megfelelõ energiaelnyelõ alapot és felfogó hálót a sisak károsodásának megakadályozására a megütés után. Alap Ez a 7.3.2.2. bekezdésben meghatározott követelményeknek feleljen meg.

7.4.1.2.2.


7.4.1.2.3. Üllõ 7.4.1.2.3.1. Az üllõt 15° szögben a függõlegeshez, biztonságosan szereljék fel hosszúság-beállítási lehetõséggel. Az üllõ legkisebb szélessége 200 mm, és két különbözõ megütési felületet állíthatnak be a következõk szerint: 7.4.1.2.3.1.1.

A rudazott üllõ legalább öt, 40 mm központú vízszintes rúdból áll. Mindegyik rudat 6 mm magas és 25 mm széles acélszalagból készítik, legfelsõ szélét 1 mm sugárral megmunkálva és felülete alatt 15 mm-re, 15° szögben lesarkítva úgy, hogy – amikor felszerelik – mindegyik rúd felsõ széle függõlegesen álljon felfele. A rudak kéregedzésûek legyenek mintegy 0,5 mm mélységig. A rúd-üllõt arra használhatják, hogy felmérjék az olyan tangenciális erõket és integráljaikat az idõ függvényében, amit a kinyúlások okoznak a sisakon, pl. a védõablak szerelvényei, csavarok, szegecsek és lépcsõk a héj felületén.

7.4.1.2.3.1.2.

A koptató üllõn 80-as fokozatú zárt bevonatú alumíniumoxid csiszolópapír van, legalább 225 mm hosszú alátámasztással és biztonságosan az üllõ alapjához rögzítve a csúszás megakadályozása miatt. A koptató üllõt arra használhatják, hogy felmérjék az olyan tangenciális erõket és integráljaikat az idõ függvényében, amit a kinyúlások okoznak a sisakon, pl. a védõablak szerelvényei, csavarok, szegecsek és lépcsõk a héj felületén. Ez különösen a sisak olyan kiválasztott területén alkalmazható, amelynek a külsõ felülete vagy jelentõsen változó görbületû vagy többféle anyagból készült.

7.4.1.2.3.2.

Az üllõt erõmérõvel szereljék fel úgy, hogy az átvitt hosszirányú erõt mérjék, és folyamatosan jegyezzék fel ± 5 % pontossággal a felület bármely részére mért hirtelen ütés alatt.

7.4.1.2.4.

Mozgó rendszer és megvezetések A fejformát tartó mozgó rendszer olyan legyen, hogy jellemzõi ne befolyásolják az üllõn keletkezõ erõ mérését. Olyan legyen, hogy bármely pont a sisakon – az üllõ felett – függõlegesen beállítható legyen. A megvezetések olyanok legyenek, hogy a megütés sebessége ne legyen kisebb, mint az elméleti sebesség 95 százaléka.

7.4.1.2.5.

Erõ és mérõmûszer Az üllõre szerelt erõmérõ a 20000 N erõt károsodás nélkül viselje el. A mérõrendszer, beleértve az üllõt is, az ISO "Road vehicles – Techniques of measurement in impact tests – Instrumentation" (Ref. No. ISO 6487:1980) szabványnak megfelelõ frekvencia-visszaadási görbével rendelkezzen.

7.4.1.2.5.

Fejforma A fejforma a 7.3.3. bekezdésben leírt, "j" jellel jelölt fejforma legyen.

7.4.1.3.

A megütési pontok kiválasztása A sisakon bármely pontot kiválaszthatnak. A megütési pontot az üllõ szempontjából úgy válasszák ki, hogy vegyék figyelembe az üllõ – amelyen a sisak vizsgálatra kerül – 7.4.1.2.3.1.1. és 7.4.1.2.3.1.2. bekezdésekben megadott feladatát. A sisakot annyiszor vizsgálják, ahányszor szükség van ahhoz, hogy minden értékelhetõ tulajdonságáról megbizonyosodjanak. Ha koptató üllõt használnak, értékeljék a sisak elsõ, hátsó oldalait és koronáját, kiválasztva – ezeken a fõ területeken belül – a külsõ felületen olyan helyzeteket, amelyek valószínûleg a legnagyobb erõt és/vagy a legnagyobb impulzust keltették, ahol az impulzus az erõ integrálja az idõ függvényében a megütés ideje alatt. Az ilyen területek példái a legnagyobb sugarú görbületek (pl. a leglaposabb felület), vagy olyan terület, amelynek több mint egy felületi típusa van, pl. a védõablakot felerõsítõ fedõlemez, vagy a festett héj, amelyet részben átfed a szövetburkolat.


Megjegyzés: Bármely kinyúláson az elsõdleges megütési helyzet valószínûleg az ellenkezõ oldal, ahol a kinyúlást a legerõsebben megtámasztották. Pl. az elsõdleges megütési helyzet a védõablak fedõlemezén azzal a területtel szemben van, ahol a védõablak és a fedõlemez a héjon mélyedésben helyezkedik el. Ha koptató üllõt használnak, értékeljék a sisak elsõ, hátsó oldalait és koronáját, kiválasztva – ezeken a fõ területeken belül – a külsõ felületen olyan helyzeteket, amelyek valószínûleg a legnagyobb erõt és/vagy a legnagyobb impulzust keltették, ahol az impulzus az erõ integrálja az idõ függvényében a megütés ideje alatt. Az ilyen területek példái a legnagyobb sugarú görbületek (pl. a leglaposabb felület), vagy olyan terület, amelynek több mint egy felületi típusa van, pl. a védõablakot felerõsítõ fedõlemez, vagy a festett héj, amelyet részben átfed a szövetburkolat. A héj pereme és a védõablak felsõ és alsó széle, amely a sisak hosszirányú függõleges szimmetria síkjával szimmetrikusan kettéosztott 120° körcikkel határolt területen belül helyezkedik el, nem képez kinyúlást e vizsgálat szempontjából. 7.4.1.4. 7.4.1.4.1.

Követelmények Amikor rudazott üllõvel vizsgálnak, a sisak a következõ követelményeknek feleljen meg:

7.4.1.4.1.1. az üllõn mért hosszanti csúcserõ ne haladja meg a 2500 N értéket, sem integrálja az idõ függvényében ne lépje túl a megütés ideje alatt a 12,5 Nsec értéket egyetlen kiválasztott ponton sem, 7.4.1.4.2.

Amikor koptató üllõvel vizsgálnak, a második sisak a következõ követelményeknek feleljen meg:

7.4.1.4.2.1. az üllõn mért hosszanti csúcserõ ne haladja meg a 3500 N értéket, sem integrálja az idõ függvényében ne lépje túl a megütés ideje alatt a 25 Nsec értéket egyetlen kiválasztott ponton sem. 7.4.2.

Kinyúlások és felületi súrlódás vizsgálata ("B" módszer)

7.4.2.1.


7.4.2.1.1.

Alapelvek A sisak kinyúlásaival okozott forgáskeltõ erõket és a sisak külsõ felületének súrlódását elõször nyíró ütéssel mérik a kinyúlásokon olyan, a kinyúlást elnyíró vágóélt használva, amely lecsatolódik, vagy megengedik, hogy a vágó él túlmenjen a kinyúláson. A súrlódást a sisak külsõ felületét dörzsölõ kocsi elmozdulásával mérik fel. A nyíró megütést és a dörzsölõ kocsi elmozdulását esõsúly-készülékkel keltik.

7.4.2.1.2.

A sisak beállítása

7.4.2.1.2.1. Az 5. Melléklet szerint egy megfelelõ méretû sisakot helyezzenek a fejformára. A sisakot billentsék hátrafele úgy, hogy a sisak elsõ széle a középsíkban 25 mm távolságra elmozduljon; ha a sisak állítható állszíjjal rendelkezik, a szíjat a lehetõ legjobban szorítsák meg. A fejforma úgy legyen beállítva, hogy a kiválasztott hely a sisakon érintkezzék a vízszintes kocsi felsõ felületével. 7.4.2.1.2.2. A sisakot bármely körülmények között megvizsgálhatják, ha az a kereskedelemben kapható, azaz szerelvényekkel vagy a nélkül, ha azok eredetiek. A kereskedelemben kapható védõablakkal ellátott sisakokat a védõablakkal együtt, azok zárt helyzetében, vizsgálják. 7.4.2.1.3.

Vizsgálat

7.4.2.1.3.1. A kinyúlás vizsgálata A fejformát úgy állítsák be, hogy a kocsin a vágó él a kiválasztott kinyúlástól 50 mm-re legyen, és oldalirányban érintkezzen a kinyúlással, miután az esõ súlyt felsõ helyzetébõl elengedték. 7.4.2.1.3.2. Külsõ felület vizsgálata


A dörzspapírt felszerelik a kocsira a 7.4.2.2.2. bekezdésben meghatározott helyzetbe. A sisak kiválasztott külsõ felületét leeresztik a dörzsölõ kocsira a dörzsölõ papír nélküli lapos felület középpontjában. Terhelõ tömeget használnak a 7.4.2.2.8. bekezdés szerint. Az esõ súlyt oldják felsõ helyzetében a 7.4.2.2.5. bekezdés szerint. A dörzspapírt minden vizsgálat után cseréljék ki. 7.4.2.2.

Berendezés (egy megfelelõ berendezést a 8. Melléklet 1c ábrája mutat be)

7.4.2.2.1.

Leírás A vizsgáló berendezés tartalmazzon: vízszintesen megvezetett kocsit cserélhetõ szerelvénnyel a dörzspapír vagy a nyíró él számára, vízszintes vezetõszerkezetet és tartót a kocsi számára, görgõt drótkötéllel vagy hevederrel, vagy hasonló hajlékony kapcsolattal, a fejformához csuklóval csatlakozó kart a vizsgáló berendezéshez, a fejformát tartó, állítható szerkezet, esõ súly a drótkötél alsó tartó végének terheléséhez, a fejformát tartó és a sisakot a kocsira merõlegesen hatóerõt kifejtõ rendszer.

7.4.2.2.2.

Kocsi A súrlódás felméréséhez a kocsin 80-as fokozatú zárt bevonatú alumíniumoxid csiszolópapír van, legalább 300 (-0,0/+3,0) mm hosszú alátámasztással és biztonságosan az üllõ alapjához rögzítve a csúszás megakadályozása miatt. Végénél az esõ súly felé és ebben az irányban a kocsinak 80 ± 1 mm hosszú sima acél területe van, amelyet nem fed dörzspapír, és nagyobb, mint a kocsi többi része, amelynek vastagsága a dörzspapír vastagsága plusz 0,5 ± 0,1 mm. A nyírás felméréséhez a kocsit – közepén –6 mm magas és 25 mm széles acélszalagból készült rúddal látják el, amelynek legfelsõ szélét 1 mm sugárral megmunkálták.. A rudak kéregedzésûek legyenek mintegy 0,5 mm mélységig. A kocsi és más szerelvény teljes tömege 5 (-0,2/+0,0) kg legyen.

7.4.2.2.3.

Vízszintes megvezetés A vízszintes megvezetés, amely vezeti és megtámasztja a kocsit, két hengeres rúd, amelyen a kocsi golyóscsapágyai szabadon mozoghatnak.

7.4.2.2.4.

Görgõ drótkötéllel vagy hevederrel A görgõk átmérõje legalább 60 mm, és a drótkötelet vagy a hevedert vízszintes irányból függõleges irányba vezeti. A drótkötél vagy heveder vízszintes végét a kocsihoz, függõleges végét az esõ súlyhoz erõsítik.

7.4.2.2.5.

Esõ súly Az esõ súly tömege 15,0 (-0,0/+0,5) kg legyen. A nyíró felmérésnél a szabad esési magasság 500,0 (-0,0/+5,0) mm legyen még további legalább 400 mm lehetséges mozgási lehetõséggel. A súrlódásos vizsgálatnál a szabad esési magasság 500,0 (-0,0/+5,0) mm legyen még további legalább 400 mm lehetséges mozgási lehetõséggel.

7.4.2.2.6.

Fejforma támasza A fejformát megtámasztó rendszer olyan legyen, hogy bármely pont a sisakon érintkezésbe kerülhessen a kocsi felsõ felületével.

7.4.2.2.7.

Fogantyú és csuklópánt A merev fogantyú csuklópánttal kapcsolja a fejformát a vizsgálóberendezéshez. A csuklópánt tengely távolsága a kocsi felsõ felülete felett ne legyen nagyobb, mint 150 mm.

7.4.2.2.8.

Terhelõ tömeg Terhelõ rendszert használnak a 400,0 (-0,0/+10,0) N erõ keltéséhez a sisakon, a kocsi felületére merõlegesen. Ezt az erõt minden vizsgálat elõtt meg kell mérni.


7.4.2.2.9.

A vizsgáló berendezés ellenõrzése Terhelés nélküli kocsival és 450 mm ejtési magassággal a kocsi sebessége – 250 mm út megtétele után – 4,0 ± 0,1 m/sec legyen. Ezt a követelményt minden 500 sisak megvizsgálása után, vagy minden harmadik hónapban – bármelyik következik be elõ – ellenõrizzék.

7.4.2.3.

A vizsgálati pontok kiválasztása A sisakon bármely pontot kiválaszthatnak a súrlódásos és/vagy nyírásos felméréshez. A sisakot annyiszor vizsgálják meg, ahányszor szükséges ahhoz, hogy értékelhessenek minden észrevehetõ tulajdonságot tulajdonságonként csak egy vizsgálattal. Szükség szerint újra állítsák be a sisakot minden tulajdonságának vizsgálhatósága érdekében. A nyírási felmérésnél minden olyan különbözõ külsõ kinyúlást a héj külsõ felülete felett, amely nagyobb, mint 2 mm. Nyírásos felmérésnél a külsõ felületnek azt a területét értékeljék, amelyen valószínûleg a legnagyobb súrlódás jelentkezik. A héj pereme és a védõablak alsó és felsõ széle, amely a sisak hosszirányú függõleges szimmetria síkjával szimmetrikusan kettéosztott 120° körcikkel határolt területen belül helyezkedik el, nem képez kinyúlást e vizsgálat szempontjából.

7.4.2.4.

Követelmények

7.4.2.4.1.

Nyírásos felmérésnél a vizsgált kinyúlás legyen elvágva, váljon le, vagy ne akadályozza a rúd túlcsúszását a kinyúláson. A vízszintes kocsi rúdja mindig haladjon túl a nyúlványon.

7.4.2.4.2.

Súrlódásos felmérésnél a dörzsölõ kocsit a sisak ne állítsa meg.

7.5.

Merevség vizsgálata

7.5.1.

A védõsisakot – a környezeti hõmérséklet és légnedvesség szempontjából elvégzett kondicionálás után – két olyan párhuzamos lemez közé kell helyezni, amelyek segítségével ismert terhelést fejthetnek ki a hosszirányú tengely mentén∗ (L–L egyenes az ábrán), vagy keresztirányú tengely mentén (T–T egyenes az ábrán). A lemezek felülete elég nagy legyen ahhoz, hogy legalább 65 mm átmérõjû kör ráférjen. A védõsisakot elõször 30 N erõvel terheljék, minimálisan 20 mm/perc lemezsebességgel, és két perc múlva mérjék meg a lemezek közötti távolságot. Ezután a terhelést kétpercenként 100 N erõvel növeljék minimálisan 20 mm/perc lemezsebességgel, majd várjanak két percet. Ezt az eljárást addig ismételjék, amíg a legnagyobb terhelés 630 N nem lesz. T

L

L

7.5.2.

A lemezek terhelését minimálisan 20 mm/perc lemezsebességgel csökkentsék 30 N erõre; a távolságot a lemezek között mérjék meg.

7.5.3.

Teljesen új védõsisakot kell felhasználni mind a hossztengely irányú, mind a haránttengely irányú mérésekhez.

∗

A hosszirányú tengely mentén végzett vizsgálat alatt az sisak és a két lemez között az érintkezési pont a "B" megütési pont legyen.


7.5.4.

A két tengely irányú mérés során a 630 N-es terhelés és a kezdeti 30 N-es terhelés esetén mért alakváltozás között nem lehet 40 mm-nél nagyobb eltérés.

7.5.5.

A 30 N-es terhelésre való visszatérés után mért alakváltozás a kezdeti 30 N terhelés alatt mért alakváltozás értékét nem haladhatja meg 15 mm-nél nagyobb mértékben.

7.6.

A sisak-felerõsítõ rendszer dinamikai vizsgálata (lásd a 8. Melléklet 2. ábráját)

7.6.1.

A vizsgálathoz a védõsisakot beállítják a 7.3.1.3.1. bekezdés követelményei szerint.

7.6.2.

Ebben a helyzetben a sisakhéjnál fogva kell rögzíteni a sisakot a fejforma súlypontján átmenõ függõleges tengely döféspontjában. A fejforma súlypontján átmenõ függõleges tengely vonalába terhelõ szerkezetet és az erõhatás pontjának függõleges elmozdulását mérõ szerkezetet helyeznek. Majd a fejforma alá csatlakoztatják a leesõ tömeget megvezetõ és megállító szerkezetet. Az így felszerelt fejforma tömege 15 ± 0,5 kg legyen, ami egyúttal a sisak-felerõsítõ rendszer elõterhelése is annak a helyzetnek a meghatározásához, ahonnan az erõ hatáspontjának függõleges elmozdulását mérni kell.

7.6.3.

A 10 ± 0,1 kg súlyú tömeg rögzítõ szerkezetét kioldják, majd megvezetve szabadeséssel 750 ± 5 mm magasságból leejtik.

7.6.4.

Vizsgálat alatt az erõkifejtés helyének dinamikus elmozdulása ne haladja meg a 35 mm-t.

7.6.5.

Két perc után az erõkifejtés helyének 15 kg ± 0,5 kg tömeg hatása alatt mért maradó elmozdulása nem lehet több 25 mm-nél.

7.6.6.

A felerõsítõ rendszer károsodása feltéve, hogy a védõsisak a fejformáról könnyen levehetõ. Gyorskioldó szerkezettel ellátott felerõsítõ rendszernél a szerkezet oldható legyen a 7.11.2 – 7.11.2.2. bekezdések szerint. A 7.6.4. és a 7.6.5. bekezdés követelményei teljesüljenek.

7.7.

A védõsisak felerõsítésének (lerepülési) vizsgálata

7.7.1.

A környezeti hõmérsékleten és páratartalom mellett elõzetesen kondicionált védõsisakot csatlakoztatják a 4. Mellékletben felsoroltak közül a jelen Elõírás 7.3.1.3.1. bekezdésének követelményei szerint kiválasztott megfelelõ fejformára.

7.7.2.

A védõsisak függõleges középsíkjában a sisakház hátsó részébe akasztják az ejtendõ tömeg megvezetésére és kioldására alkalmas szerkezetet (amelynek tömege 3 kg ± 0,1 kg), a 8. Melléklet 3. ábráján bemutatott módon.

7.7.3.

Majd a 10 ± 0,01 kg-os leejtendõ tömeget kioldják és megvezetett szabadeséssel leejtik 0,50 m ± 0,01 m magasságról. A megvezetõ és kioldó szerkezet olyan legyen, hogy biztosítsa az elméleti sebesség legalább 95 %-ának megfelelõ ütközési sebességet.

7.7.4.

Vizsgálat után a sisakhéjon húzódó referencia vonal és a fejforma referencia síkja közötti szög nem haladhatja meg a 30o-ot.

7.8.

VÉDÕABLAK VIZSGÁLATOK

7.8.1.

Mintavétel és a minták felhasználása A 7 (+ 3, ha választható vizsgálat) db védõablakot a következõk szerint használják fel:


Bekezdés

Vizsgálat

1

6.15.3. 6.15.3.4. 6.15.3.5. 6.15.3.6. 6.15.3.7. 6.15.3.8.

Védõablak látótere Fényáteresztés Fényszóródás Jelzõfény felismerése Színkép-áteresztés Fénytörés Páramentesítõs védõablak (választható) Mechanikai jellemzõk Optikai minõség és karcolásállóság

X

6.15.3.9. 7.8.2. 7.8.3.

X

2

X

3

4

X X

6

X X

X

5

X

X

X

X

X

7 F E N N T A R T V A

7 8 9 ha választható

X

X

X

10

Össz

F E N N T A R T V A

1 3

3 3 3

Megjegyzés: A forgalmi jelzések fényeinek felismerésére szolgáló vizsgálatot elengedhetik, ha a védõablak fényáteresztõ képessége τv ≥ 80 %. 7.8.1.1.

A mechanikai és optikai vizsgálatoknál – amint azt a 7.8.1. bekezdés meghatározza – minden további kondicionálási típus elõtt minden védõablakot vessenek alá ultraviola kondicionálásnak a 7.2.5.1. bekezdés szerint.

7.8.2.

Mechanikai jellemzõk

7.8.2.1.

A védõablakkal ellátott és a 7.2.4. bekezdés rendelkezései szerint elõzõleg kondicionált sisakot megfelelõ vizsgáló fejformára helyezik a 7.3.1.3.1. bekezdés követelményei szerint. A 4. Mellékletben felsoroltak közül kiválasztott vizsgáló fejformát úgy kell elhelyezni, hogy alapsíkja függõleges legyen.

7.8.2.2.

Az alkalmazott vizsgáló berendezés a 7.8.2.2.1. bekezdésben leírtaknak megfelelõ legyen, a lyukasztószerszám (pontozó) a fejforma függõleges szimmetriasíkjában a "K" ponttól jobbra érintkezzék a védõablakkal. A vizsgáló berendezést úgy kell megtervezni, hogy a lyukasztó szerszám nem kevesebb, mint 5 mm-re álljon meg a fejforma felett.

7.8.2.2.1.

A fenti 7.8.2.2. bekezdésben említett vizsgáló készülék a következõ jellemzõkkel rendelkezzen: a lyukasztó tömege 0,30 kg ± 10 g a lyukasztó fejét képezõ kúpszög 60° ± 1° a lyukasztófej tetejének lekerekítési sugara 0,5 mm az ejtõkalapács tömege 3 kg ± 25 g

7.8.2.3.

Amikor az ejtõkalapács leesett a lyukasztószerszám felsõ felülete és a kalapács alsó felülete között mért 1 + 0,005 m magasából, akkor meg kell bizonyosodni arról, hogy

7.8.2.3.1.

ha a védõablak összetört, egyetlen éles vagy hegyes szilánk képzõdött-e; minden olyan szilánkot, amelynek 60°-nál kisebb a szöge, éles vagy hegyes szilánknak kell tekinteni.

7.8.3.

Optikai tulajdonságok és karcállóság

7.8.3.1.

Vizsgálati eljárás

7.8.3.1.1.

Próbadarabot kell kivágni a védõablak legsimább részébõl a 6.15.3.2. bekezdésben elõirt felületen és ennek a próbadarabnak a legkisebb mérete 50 mm x 50 mm legyen. A vizsgálatot a védõablak külsejének megfelelõ felületen kell lefolytatni.

7.8.3.1.2.

A próbadarabot környezeti hõmérsékleti és légnedvességi kondicionálásnak kell alávetni a 7.2.2. bekezdésnek megfelelõen.

7.8.3.1.3.

A vizsgálat a következõ mûveleti sorrendet foglalja magában: 7.8.3.1.3.1. A próbadarabot le kell


mosni 1 % lemosószert tartalmazó vízben és le kell öblíteni desztillált vízzel vagy ásványi anyagoktól mentes tiszta vízzel, majd zsír- és pormentes lenvászon ronggyal gondosan szárazra kell törölni. 7.8.3.1.3.2. Közvetlenül megszáradása után és koptatása elõtt mérjék meg a fényátbocsátó képességet a 7.8.3.2.1.1. bekezdésben megadott módszerrel, és a fénydiffúziót a 11. Mellékletben elõirt módszerek egyikével. 7.8.3.1.3.3. Ezt követõen a próbadarabot alá kell vetni a 10. Mellékletben leírt koptató vizsgálatnak, amelynek során 3 kg dörzsanyagot kell a mintára rászórni. 7.8.3.1.3.4. E vizsgálat után a próbadarabot ismét meg kell tisztítani a 7.8.3.1.3.1. bekezdés szerint. 7.8.3.1.3.5. Közvetlenül a száradás után mérni kell a koptatás utáni fénydiffúziót a fenti 7.8.3.1.3.2. bekezdés szerint. 7.8.3.2.

Követelmények

7.8.3.2.1.

Különbözõ védõablakból, a 6.15.3.2. bekezdésben elõirt területbõl kivágott három hasonló próbadarab feleljen meg a 7.8.3.2.1.1. és a 7.8.3.2.1.2. bekezdések követelményeinek.

7.8.3.2.1.1. A vizsgált mintát párhuzamos fényben merõlegesen besugározva határozzák meg a színképi áteresztõképesség értékét 380 nm és 780 nm között, majd az áteresztõképességet és a látáscsökkenés hányadosát a 13. Mellékletben megadott egyenlet szerint. A fényáteresztés kiszámításához a D65 etalon izzólámpa színképi eloszlását és az ISO/CIE 10526 szabvány CIE 1931 etalon 2° színmérõ színképértékeivel rendelkezõ megfigyelõ mûszert használják. A D65 etalon izzólámpa színképeloszlásának és az ISO/CIE 10256 szabvány szerinti CIE 1931 etalon 2° színmérõ színképértékeivel rendelkezõ megfigyelõ mûszerrel mért értékek szorzatát a 14 Mellékletben adták meg. Ezeknek az értékeknek a lineáris interpolációja 10 nm értéknél kisebb lépésekre megengedett. 7.8.3.2.1.2. A fénydiffúzió egyik módszernél se lépje túl a következõ számértékeket: Koptatás elõtt Koptatás után 0,65 cd/m2/1 a/, c/ 5,0 cd/m2/1 a/, c/ 2,5 % b/ 20 % b/ a/ a 11. Melléklet a) módszere szerint mérve b/ a 11. Melléklet b.) módszere szerint mérve c/ a 11. Melléklet c) módszere szerint mérve. 7.9.

Az állszíj mikrocsúszási vizsgálata (lásd 8. Melléklet, 4. Ábra)

7.9.1.

A vizsgáló berendezés lapos, vízszintes, erõs alap, a terheléshez szükséges súly, szabadon forgatható vízszintes, legalább 20 mm átmérõjû görgõ és – ugyanazon a vízszintes síkon mint ahol a görgõ teteje van – egy kampó, amely 50 ± 5 mm amplitúdóval 0,5 és 2 Hz frekvenciánál alkalmas ide-oda mozgásra a görgõ tengelyére merõlegesen.

7.9.2.

Vegyenek a szíjból, beleértve a feszítõ és beállító szerkezet és más kiegészítõ szíjbekötést, legalább 300 mm hosszú mintát. Rögzítsék a szíj felsõ végét az ide-oda mozgatható kampóhoz a görgõ tetejének szintjében és vezessék át a szíjat a görgõn. Csatolják a súlyt a szíj alsó végéhez úgy, hogy amikor a súlyt a szíjjal felemelik, az 20 ± 1 N feszítõ erõt fejtsen ki. Állítsák be a készüléket úgy, hogy a súly – az ide-oda mozgó kampó mozgási útjának közepén, csak a szíj feszítésének hatására – éppen az alapon nyugodjon és a szíj csatja a kampó és a görgõ között legyen, és ne érintse a görgõt ide-oda mozgása alatt.

7.9.3.

Mûködtessék az ide-oda mozgó kampót 20 ciklusban. Jegyezzék fel a szíj alkatrészeinek


helyzetét. Mûködtessék az ide-oda mozgó kampót 500 ciklusban, majd jegyezzék fel azt a távolságot, amellyel az alkatrészek a szíj mentén elcsúsztak. 7.9.4.

A teljes elcsúszás a rögzítõn keresztül nem haladhatja meg a 10 millimétert.

7.10.

Az állszíj kopásállóságának vizsgálata (lásd 8. Melléklet, 5. Ábra) A vizsgálatot minden olyan szerkezeten el kell végezni, amelyben a szíj keresztülcsúszik a felerõsítõ rendszer merev részén, a következõ kivételekkel: (a) (b)

ahol a mikrocsúszási vizsgálat – 7.9. bekezdés – azt mutatja, hogy a szíj csúszása kevesebb, mint fele az elõirt értéknek, vagy ahol az alkalmazott anyag összetétele vagy a már rendelkezésre álló ismeretek a vizsgálatot túlhaladottnak mutatják a mûszaki szolgálat megítélése szerint.

7.10.1.

A vizsgáló berendezés hasonló a 7.9.1. bekezdésben leírt berendezéshez, kivéve azt, hogy a mozgás amplitúdója 100 ± 10 mm és a szíj a csatlakoztatott beállító vagy más szíj-szerelvény felületéhez hasonló felületen megy át megfelelõ szögben.

7.10.2.

Válasszanak ki mind a szíjnak, mind a szerelvénynek megfelelõ olyan elrendezést a berendezésen, amely valószínûleg kopást okoz. Fogják be a szíj egyik végét a váltakozó mozgást végzõ kampóba, fûzzék be a szíjat a szerelvénybe és akasszanak súlyt a végére, amely a szíjat 20 ± 1 N erõvel feszíti. Állítsák be vagy szereljék a szerelvényt olyan helyzetbe, hogy a kampó váltakozó mozgása a szíjat a szerelvényen keresztül úgy csúsztassa, hogy a szíj azt a csúszását utánozza a szerelvényben, amit akkor végez, amikor a sisak a fejen van.

7.10.3.

Mozgassák a kampót 5000 cikluson át 0,5 és 2 Hz közötti frekvencián.

7.10.4.

Szereljék fel a koptatott szíjat feszültségvizsgáló gépre a szíj helyi megtörését akadályozó befogókat használva úgy, hogy a szíj hossza 150 ± 15 mm hosszú legyen, beleértve a koptatott részt is, a befogók között. Mûködtessék a gépet, amely a szíjat percenként 100 ± 20 mm sebességgel nyújtsa.

7.10.5.

A szíj bírjon ki szakadás nélkül 3 kN szakítóerõt.

7.11.

Gyorskioldó szerkezethez kapcsolódó felerõsítõ rendszerek vizsgálata

7.11.1.

Nem szándékos kioldás nyomás hatására

7.11.1.1.

Ha a felerõsítõ rendszert úgy tervezték, hogy bizonyos rész megnyomására oldjon, a rendszer nem oldhat akkor, amikor 100 mm átmérõjû szilárd gömb 100 ± 5 N erõvel közvetlenül megnyomja e rész mozgási vonalában.

7.11.1.2.

Ha ilyen rendszer több mint egy gyorskioldó szerkezetet tartalmaz, vagy az ilyen szerkezet több mint egy kioldási mûveletet igényel, a rendszernek nem kell megfelelnie ennek a követelménynek, ha megfelelõ nyitását a gömb nyomásával csak a gyorskioldó szerkezeten idézik elõ, vagy csak egy mûvelettel, bármelyik is az alkalmas a megfelelõ fejforma kiszabadításához.

7.11.2.

A kioldás könnyedsége

7.11.2.1.

A sisakot a 7.6. bekezdésben leírt berendezésre kell felszerelni úgy, hogy 150 ± 5 N statikus erõt fejtenek ki a felerõsítõ rendszerre. Legalább 30 másodpercen át további 350 ± 5 N statikus erõt fejtenek ki felerõsítõ rendszerre, majd megszüntetik. A kiegészítõ erõ megszüntetése után a kioldó rendszer a 30 N erõt nem meghaladó erõkifejtéssel képes legyen mûködni. Ha azonban gyorskioldó szerkezetet építettek a sisak héjába, a nyitó rendszer 60 N erõt nem meghaladó erõkifejtéssel legyen képes mûködni.

7.11.2.2.

A csatot nyitó erõt erõmérõ vagy hasonló szerkezet alkalmazása mellett kell kifejteni a szokásos


módon és irányban. Nyomógomb esetében az érintkezõ vég polírozott fém félgömb legyen 2,5 ± 0,1 mm sugárral. A nyitóerõt a nyomógomb mértani középpontjában vagy ennek megfelelõ területen kell kifejteni. 7.11.3.

A gyorskioldó szerkezet tartóssága

7.11.3.1.

A gyorskioldó szerkezetet a megadott sorrendben a következõ eljárásnak kell alávetni.

7.11.3.2.

A szerkezet sajátos kivitelének megfelelõ berendezést használva végezzék a következõ eljárást. Zárják be és reteszeljék a szerkezetet. Fejtsenek ki 20 ± 1 N terhelõerõt abban az irányban, amelyben a szerkezetnek az erõt el kell viselnie, amikor kireteszelik és kioldják a szerkezetet a terhelés alatt. Ezt a ciklust legalább 2 másodperc alatt. Ismételjék meg összesen 5000 ciklusban.

7.11.3.3.

Ha a gyorskioldó szerkezet fém alkatrészeket tartalmaz, a következõ eljárást végezzék el.

7.11.3.4.

Helyezzék a teljes szerkezetet zárt kamrába úgy, hogy a szerkezetet folyamatosan permetezéssel nedvesítik mialatt a levegõ szabadon hozzáfér a szerkezet minden részéhez. A szerkezetet 48 ± 1 órán át 35 ± 5 °C hõmérsékleten olyan oldat permetének tegyék ki, amely 5 ± 1 súlyszázalék reagens minõségû konyhasót tartalmaz desztillált vagy ioncserélt vízben. Öblítsék át a szerkezetet tiszta folyóvízben a sólerakódások eltávolítása érdekében és hagyják száradni 24 ± 1 órán át. Ismételjék meg a 7.11.3.2. bekezdésben leírt eljárást.

7.11.3.5.

A gyorskioldó szerkezet ne törjön el, ne oldódjon ki, amikor 2,0 ± 50 N húzóerõ hat a felerõsítõ rendszerre abban az irányban, amelyben a szerkezetnek az erõt el kell viselnie. Az erõ hatásának megszûnése után a gyorskioldó szerkezet még mûködõképes maradjon.

8.

VIZSGÁLATI JEGYZÕKÖNYV

8.1.

Minden vizsgálatot végzõ mûszaki szolgálat jegyzõkönyvezze a védõsisak típusjóváhagyási vizsgálatait és a jegyzõkönyvet 2 évig õrizze meg. Ütésállósági vizsgálatnál a jegyzõkönyvben tüntessék fel – a vizsgálati eredményeken felül – a kondicionálás módját és az alkalmazott üllõt is, ha ezeket a mûszaki szolgálat választotta ki, és az megütések eredményeit az ötödik helyen.

9.

A TERMÉK MINÕSÍTÉSE

9.1.

Azért, hogy a gyártó termelési rendszerének jóságáról meggyõzõdjenek, a jóváhagyási vizsgálatokat végzõ mûszaki szolgálat végezzen vizsgálatokat a termelés minõsítése érdekében a 9.2. és 9.3. bekezdés szerint.

9.2.

A sisakok gyártásának minõsítése Minden jóváhagyott sisaktípus gyártását minõsítõ vizsgálatnak vessék alá. Ezért az elsõ gyártási tételbõl – véletlen mintavétellel – 40, a legnagyobb méretû sisakot (50 sisak, ha az S ponton is vizsgálnak) és 10, legkisebb méretû sisakot vegyenek ki. Az elsõ tétel legyen olyan, ami a termelés elsõ, legalább 200 és legfeljebb 3200 sisakot tartalmazó része.

9.2.1.

A felerõsítõ rendszer vizsgálata A legkisebb méretû 10 sisakot vessék alá a 7.6.2. bekezdésben leírt vizsgálatnak.

9.2.2.

Ütésállóság vizsgálata

9.2.2.1.

A 40 sisakból (50, ha az S pontban is vizsgálnak) képezzenek 4 (5, ha az S pontban is vizsgálnak) 10 - 10 sisakból álló csoportot.

9.2.2.2.

Elõször minden sisakot egy sisak-csoportból vessenek alá ugyanolyan kondicionáló kezelésnek, majd vessék alá a 7.3. bekezdésben leírt ütésállósági vizsgálatnak ugyanabban a megütési pontban. Az elsõ 10 sisak-csoportot a B pontban, a másodikat az X pontban, a harmadikat a P


pontban, a negyediket az R pontban (és az ötödiket az S pontban, ha ilyen van) üssék meg. A mûszaki szolgálat válassza ki a kondicionálást és az üllõt mindegyik csoporthoz. 9.2.2.3.

A 9.2.1. és 9.2.2. bekezdésben leírt vizsgálatok eredménye ki elégítse ki a következõ két feltételt: egyetlen érték sem lehet nagyobb 1,1 L-nél,

X + 2,4 ⋅ S nem lehet nagyob L - nél ahol:

L = minden jóváhagyási vizsgálatra elõirt határérték X = az eredmények átlaga S = az értékek átlagos négyzetes eltérése. A fenti elõirt 2,4 érték csak olyan vizsgálatsorozatokra érvényes, amelyek során legalább 10 védõsisakot vizsgáltak meg ugyanolyan feltételek között. 9.2.2.3.1.

Egyetlen, a jelen Elõírást alkalmazó Szerzõdõ Fél se használja a X + 2,4 ⋅ S ne legyen nagyob L - nél kritériumot, amint azt a 9.2.2.3. bekezdés tartalmazza a 7.3. bekezdés szerint mért HIC értékekre.

9.3.

A védõablakok gyártásának minõsítése Minden jóváhagyott védõablak-típus (jóváhagyva, mint olyan, vagy mint a sisak része) gyártását minõsítõ vizsgálatnak vessék alá. Ezért az elsõ gyártási tételbõl – véletlen mintavétellel – 20 védõablakot (30, ha párátlanítást is vizsgálnak) vegyenek ki. Az elsõ tételt minõsítsék olyannak, mint ami a termelés elsõ olyan része, amely legalább 200 és legfeljebb 3200 védõablakot tartalmaz.

9.3.1.

"A" vizsgálati csoport fényáteresztés jelzések fényének felismerése színképi áteresztés fényszóródás optikai minõség és karcállóság "B" vizsgálati csoport fénytörés mechanikai jellemzõk "C" vizsgálati csoport (választható) párátlanítás

6.15.3.4. bekezdés 6.15.3.6. bekezdés 6.15.3.7.. bekezdés 6.15.3.5. bekezdés 7.8.3. bekezdés 6.15.3.8. bekezdés 7.8.2. bekezdés 6.15.3.9. bekezdés

9.3.2.

20 védõablakból (30, ha 30, ha párátlanítást is vizsgálnak) képezzenek két (vagy három, ha párátlanítást is vizsgálnak) 10 - 10 védõablakból álló csoportot.

9.3.3.

A védõablakból álló elsõ csoportot vessék alá az "A" vizsgálati csoport mindegyik vizsgálatának, a második csoportot a "B" vizsgálati csoport mindegyik vizsgálatának, (és a harmadik csoportot a "C" vizsgálati csoport mindegyik vizsgálatának, ha párátlanítást is vizsgálnak).

9.3.4.

A 9.3.3. bekezdésben leírt vizsgálatok eredményei feleljenek meg a mindegyik jóváhagyási vizsgálathoz elõírt értékeknek.

10.

A JÓVÁHAGYOTT TÍPUSSAL EGYEZÕ GYÁRTMÁNY ÉS RUTINVIZSGÁLATOK

10.1.

Minden olyan sisakot és védõablakot (akár mint olyat, akár mint a sisak részét hagyták jóvá), – miután megfelelt a termelés minõsítésére vonatkozó feltételeknek – úgy gyártsanak, hogy megfeleljen a jóváhagyott típusnak, teljesítve a 6. és 7. bekezdés követelményeit.

10.2.

Azért, hogy a 10.1. bekezdésben megállapított feltételek teljesülését ellenõrizzék, megfelelõ


gyártásellenõrzést kell végezni. 10.3.

A jóváhagyás birtokosa felelõs a gyártási eljárás megfelelõségért és különösen:

10.3.1.

biztosítsa a hatékony gyártási eljárást úgy, hogy a termékek minõségét ellenõrzi,

10.3.2.

jusson hozzá azokhoz a vizsgálóberendezésekhez, amelyek a jóváhagyott típus megfelelõségének ellenõrzéséhez szükségesek,

10.3.3.

biztosítsa, hogy a vizsgálati eredményeket feljegyezzék és a csatolt iratok a vizsgálatok után tíz évig rendelkezésre álljanak,

10.3.4.

elemezze mindegyik vizsgált típus eredményeit azért, hogy ellenõrizhesse és biztosítsa a sisak vagy védõablak jellemzõinek állandóságát, számításba véve az ipari termelés tûréseit,

10.3.5.

biztosítsa, hogy mindegyik sisakon vagy védõablakon legalább a jelen Elõírás 10.5. és 10.6. bekezdéseiben elõírt vizsgálatokat végrehajtsák,

10.3.6.

biztosítsa, hogy ha valamely minta vagy vizsgálati darab nem felel meg a vonatkozó szabványos vizsgálaton, további mintákat vegyenek. Minden szükséges lépést tegyenek meg a jóváhagyott típusnak megfelelõ gyártmány gyártásának helyreállítására.

10.4.

A jóváhagyást kiadó hatóság a termelési egységekben alkalmazott gyártásellenõrzési módszereket bármikor ellenõrizheti.

10.4.1.

Minden ellenõrzéskor a vizsgálati feljegyzéseket és a termelési naplókat adják át az ellenõrnek.

10.4.2.

Az ellenõr véletlen módon mintákat vehet a gyártó laboratóriumában végrehajtásra kerülõ vizsgálathoz (ha a gyártónak van ilyen laboratóriuma). A minták minimális számát a gyártó saját ellenõrzései szerint határozzák meg.

10.4.3.

Ha a ellenõrzési szint nem kielégítõ, vagy ha szükséges a 10.4.2. bekezdés alkalmazásával elvégzett vizsgálatok érvényességének ellenõrzése, az ellenõr válasszon ki mintákat, amelyeket küldjön el a jóváhagyási vizsgálatokért felelõs mûszaki szolgálat laboratóriumába.

10.4.4.

Az illetékes hatóság a jelen Elõírásban elõírt minden vizsgálatot elvégezhet.

10.4.5.

Az illetékes hatóság a 12. Melléklet szerint végezze az ellenõrzéseket. Ahol az eredmények∗/ nem kielégítõk az ellenõrzés során, a jóváhagyó hatóság intézkedjen, hogy a szükséges intézkedést megtegyék a jóváhagyott típussal megegyezõ gyártásának lehetõ leggyorsabb helyreállítására.

10.5.

A sisakok megfelelõségének ellenõrzésére vonatkozó minimális feltételek Az illetékes hatósággal történt megállapodás alapján a jóváhagyás birtokosa vállalkozik a gyártásellenõrzésre a tételek ellenõrzésének módszerével (10.5.1. bekezdés) vagy a folyamatos ellenõrzés módszerével (10.5.2. bekezdés).

10.5.

Tétel ellenõrzése

10.5.1.1.

A jóváhagyás birtokosa ossza a sisakokat két – egyforma alapanyagú vagy gyártásukhoz szükséges közbensõ termékük szerint egyforma – tételre a termelési feltételek szempontjából. A tétel mennyisége ne haladja meg a 3200 egységet. Az illetékes hatósággal történt megállapodás alapján a vizsgálatokat végrehajthatják a mûszaki szolgálatnál vagy a jóváhagyás birtokosánál is. Mindegyik tételnél egy mintát vegyenek ki a 10.5.1.4. bekezdés rendelkezései szerint. A mintát kivehetik mielõtt a tétel teljessé válik feltéve, hogy a mintát a végsõ tételnagyság 20 százalékánál nem kisebb nagyságú mintából veszik ki.

10.5.1.2.

∗/

A nem kielégítõ eredmények olyan értékek, amelyek meghaladják az 1,1×L értéket, ahol L mindegyik jóváhagyási vizsgálathoz elõírt határérték.


10.5.1.3.

A sisakok számát és az elvégzésre kerülõ vizsgálatokat a 10.5.1.4. bekezdés adja meg.

10.5.1.4.

Azért, hogy elfogadják, a sisakok tétele feleljen meg a következõ feltételeknek: Vizsgálatok, amelyeket el kell végezni

Mennyiség a tételben

Minta mérete / sisak mérete

Egyesített Ütésállóság szám

Felerõsítés vizsgálata (7.7. bek.) 1 az SS-n* 1 az SS-n* 1 az SS-n* 1 az SS-n* 1 az SS-n* 1 az SS-n* 1 az SS-n* 1 az SS-n*

Elfogadási Elvetési Szigorúság kritérium kritérium foka

1.: 1LS+1SS+2MS 1LS+2MS 0 2 8 szokásos 2.: 1LS+1SS+2MS 1LS+2MS 1 2 1.:2LS+1MS+2MS 1LS+2MS 0 2 10 szokásos 500 < N ≤ 3200 2.:2LS+1MS+2MS 1LS+2MS 1 2 1.:3LS+2MS+3MS 1LS+2MS 0 2 16 szigorított 0 < N ≤ 1200 2.:3LS+2MS+3MS 1LS+2MS 1 2 1:.5LS+3MS+5MS 1LS+2MS 0 3 26 szigorított 1200 < N ≤ 3200 2.:5LS+3MS+5MS 1LS+2MS 3 4 Megjegyzés: LS jelentése : legnagyobb méret (maximum 62) MS jelentése. közepes méret SS jelentése: legkisebb méret (minimum50) * Mindkét vizsgálatot (7.7. bekezdés a 7.6. bekezdés elõtt) ugyanazon a sisakon végezzék el. Az ütésállósági vizsgálatot a B, X, P, R, S pontokon készítik elõ ugyanarra a sisakra. 0 < N ≤ 500

A kondicionálást és az üllõt az ütésállósági vizsgálathoz a jóváhagyási vizsgálatokat végzõ mûszaki szolgálat választja ki. Ez a kettõs mintavételi terv a következõk szerint mûködik: Szokásos ellenõrzésnél, ha az elsõ minta nem tartalmaz egyetlen hibás egységet sem, a tételt elfogadják második minta vizsgálata nélkül Végül, ha egy hibás egységet tartalmaz, második mintát vesznek ki és ez a kumulatív szám, amelynek ki kell elégítenie a fenti táblázat 7. oszlopának feltételét. Átváltanak a szokásos ellenõrzésrõl a szigorított ellenõrzésre, ha öt egymást követõ tételbõl kettõt elutasítanak. A szokásos ellenõrzést újra kezdik, ha öt egymást követõ tételt elfogadnak. Ha két egymást követõ szigorított ellenõrzésnek alávetett tételt elutasítanak, a 12. bekezdés rendelkezéseit alkalmazzák. 10.5.1.5.

A fennmaradó vizsgálatokat, amelyek nincsenek a fenti táblázatban, de amelyeket el kell végezni azért, hogy jóváhagyást nyerjenek, legalább egyszer egy évben végezzék el.

10.5.1.6.

A sisak megfelelõségének ellenõrzését azzal a tétellel kezdik, amelyik az elsõ legyártott tétel az után a tétel után, amelyik a gyártás minõsítésének volt tárgya.

10.5.1.7.

A 10.5.1.4. bekezdésben leírt vizsgálati eredmények nem haladhatják meg L értékét, ahol L mindegyik jóváhagyási vizsgálathoz elõírt határérték.

10.5.2.

Folyamatos ellenõrzés

10.5.2.1.

A jóváhagyás birtokosát kötelezzék folyamatos ellenõrzés végzésére statisztikai alapon és mintavétellel. Az illetékes hatósággal történt megállapodás alapján a vizsgálatokat a mûszaki szolgálat vagy a jóváhagyás birtokosa végezheti.

10.5.2.2.

A mintákat a 10.5.2.4. bekezdés rendelkezései szerint vegyék a gyártásból.

10.5.2.3.

A sisakok mintáinak számát véletlen módon vegyék ki és a vizsgálatokat a 10.5.2.4. bekezdésben leírt módon végezzék.

10.5.2.4.

A megfelelõnek minõsített gyártáshoz a folyamatos ellenõrzõ vizsgálatok feleljenek meg a


következõ követelményeknek: Vizsgálatok, amelyeket el kell végezni A kivett sisakok száma

Ütésállóság, szegélykõ üllõ, hõ (7.3. bekezdés)

Ütésállóság, lapos üllõ, kis hõmérséklet (7.3. bekezdés)

Felerõsítés (7.7. bekezdés), rögzítõ rendszer (7.6. bekezdés)

Ellenõrzés szigorúsága

1. sisak

2. sisak

3. sisak

szokásos

1. sisak

2. sisak

3. sisak*

szigorított

0,8 % egy kivett sisakot jelent minden 125 legyártott sisakból 1,5 % egy kivett sisakot jelent minden 66 legyártott sisakból

Megjegyzés: * = Mindkét vizsgálatot (7.7. bekezdés a 7.6. bekezdés elõtt) ugyanazon a sisakon végezzék el. Az ütésállóságot a B, X, P, R, S pontokon készítik elõ ugyanarra a sisakra.

Ez a kettõs mintavételi terv a következõk szerint mûködik: Szokásos ellenõrzés Ha a megvizsgált sisakot megfelelõnek minõsítik, a gyártás megfelelõ. Ha a sisak nem felel meg a követelményeknek, második sisakot kell kivenni a gyártásból. Ha a második megvizsgált sisak megfelelõnek minõsül, a gyártás megfelelõ. Ha egyik sisak sem felel meg a követelményeknek, a gyártás nem megfelelõ, és a sisakokat, amelyeknek valószínûleg ugyanolyan hibája van, vissza kell vonni. Szigorított ellenõrzés Szigorított ellenõrzést kell tartani a szokásos ellenõrzés helyett, ha – az egymás után megvizsgált 22 sisakból – a gyártást kétszer le kellett állítani. A szokásos ellenõrzést visszaállítják, ha 40 gyártásból egymás után kivett sisakot megfelelõnek minõsítenek. Ha a szigorított ellenõrzésnek alávetett gyártást két egymást követõ alkalommal leállítják, a 12. bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni. 10.5.2.5.

A fennmaradó vizsgálatokat, amelyek nincsenek a fenti táblázatban, de amelyeket el kell végezni azért, hogy jóváhagyást nyerjenek, legalább egyszer egy évben végezzék el.

10.5.2.6.

A sisakok folyamatos ellenõrzését a gyártás minõsítése után kezdjék el.

10.5.2.7.


10.6.

A védõablakok megfelelõségének ellenõrzésére vonatkozó minimális feltételek Az illetékes hatósággal történt megállapodás alapján a jóváhagyás birtokosa vállalkozik a gyártásellenõrzésre a tételek ellenõrzésének módszerével (10.6.1. bekezdés) vagy a folyamatos ellenõrzés módszerével (10.6.2. bekezdés).

10.6.1.

Tétel ellenõrzése

10.6.1.1.

A jóváhagyás birtokosa a szemellenzõt ossza fel két olyan tételre, amelyek a lehetõ legegyformábbak alapanyaguk vagy gyártásukhoz szükséges közbensõ termékük tekintetében és a termelési feltételek szempontjából. A mennyiség a tételben ne haladja meg a 3200 egységet. Az illetékes hatósággal történt megállapodás alapján a vizsgálatokat végrehajthatják a mûszaki szolgálatnál vagy a jóváhagyás birtokosánál. Mindegyik tételnél egy mintát vegyenek ki a 10.6.1.3. bekezdés rendelkezései szerint. A mintát

10.6.1.2.


kivehetik mielõtt a tétel teljessé válik feltéve, hogy a mintát a végsõ tételnagyság 20 százalékánál nem kisebb nagyságú mintából veszik ki. 10.6.1.3.

Azért, hogy elfogadják, a sisakok tétele feleljen meg a következõ feltételeknek: Vizsgálatok, amelyeket el kell végezni

Mennyiség a tételben

A B C Elfogadási Elvetési Szigorúság Minta száma Egyesített csoport csoport csoport kritérium kritérium foka szám 1.= 4 (5*) 3 1 1 0 2 8 szokásos 0 < N ≤ 500 2.= 4 (5*) 3 1 1 1 2 1.= 5 (6*) 4 1 1 0 2 10 szokásos 500 < N ≤ 3200 2.= 5 (6*) 4 1 1 1 2 1.= 8 (10*) 6 2 2 0 2 16 szigorított 0 < N ≤ 1200 2.= 8 (10*) 6 2 2 1 2 1.= 13 (16*) 10 3 3 0 3 26 szigorított 1200 < N ≤ 3200 2.= 13 (16*) 10 3 3 3 4 * Kiegészítõ védõablak ott, ahol a védõablakot jóváhagyáskor párátlanítás szempontjából megvizsgálták.

"A" vizsgálati csoport fényáteresztés 6.15.3.4. bekezdés jelzések fényének felismerése 6.15.3.6. bekezdés színképi áteresztés 6.15.3.7. bekezdés fényszóródás 6.15.3.5. bekezdés optikai minõség és karcállóság 7.8.3. bekezdés "B" vizsgálati csoport fénytörés 6.15.3.8. bekezdés mechanikai jellemzõk 7.8.2. bekezdés "C" vizsgálati csoport (választható) párátlanítás 6.15.3.9. bekezdés Ez a kettõs mintavételi terv a következõk szerint mûködik: Szokásos ellenõrzésnél, ha az elsõ minta nem tartalmaz egyetlen hibás egységet sem, a tételt elfogadják második minta vizsgálata nélkül. Ha két hibás egységet tartalmaz, a tételt elutasítják. Végül, ha egy hibás egységet tartalmaz, második mintát vesznek ki és ez a kumulatív szám, amelynek ki kell elégítenie a fenti táblázat 7. oszlopának feltételét. Átváltanak a szokásos ellenõrzésrõl a szigorított ellenõrzésre, ha öt egymást követõ tételbõl kettõt elutasítanak. A szokásos ellenõrzést újra kezdik, ha öt egymást követõ tételt elfogadnak. Ha két egymást követõ szigorított ellenõrzésnek alávetett tételt elutasítanak, a 12. bekezdés rendelkezéseit alkalmazzák. 10.6.1.4.

A sisak megfelelõségének ellenõrzését azzal a tétellel kezdik, amelyik az elsõ legyártott tétel az után a tétel után, amelyik a gyártás minõsítésének volt tárgya.

10.6.1.5.


10.6.2.

Folyamatos ellenõrzés

10.6.2.1.

A jóváhagyás birtokosát kötelezzék folyamatos ellenõrzés végzésére statisztikai alapon és mintavétellel. Az illetékes hatósággal történt megállapodás alapján a vizsgálatokat a mûszaki szolgálat vagy a jóváhagyás birtokosa végezheti.

10.6.2.2.

A mintákat a 10.6.2.3. bekezdés rendelkezései szerint vegyék ki a gyártásból.


10.6.2.3.

A megfelelõnek minõsített gyártáshoz a folyamatos ellenõrzõ vizsgálatok feleljenek meg a következõ követelményeknek: Vizsgálatok, amelyeket el kell végezni

A kivett védõablakok száma 0,8 % egy kivett sisakot jelent minden 125 legyártott sisakból 1,5 % egy kivett sisakot jelent minden 66 legyártott sisakból

A csoport

B csoport

C csoport

Ellenõrzés szigorúsága

1., 2., 3. védõablak

4. védõablak

5. védõablak*

szokásos

1., 2., 3. védõablak

4. védõablak

5. védõablak*

szigorított

* Kiegészítõ védõablak ott, ahol a védõablakot jóváhagyáskor párátlanítás szempontjából megvizsgálták.

"A" vizsgálati csoport fényáteresztés 6.15.3.4. bekezdés jelzések fényének felismerése 6.15.3.6. bekezdés színképi áteresztés 6.15.3.7.. bekezdés fényszóródás 6.15.3.5. bekezdés optikai minõség és karcállóság 7.8.3. bekezdés "B" vizsgálati csoport fénytörés 6.15.3.8. bekezdés mechanikai jellemzõk 7.8.2. bekezdés "C" vizsgálati csoport (választható) párátlanítás 6.15.3.9. bekezdés Ez a kettõs mintavételi terv a következõk szerint mûködik: Szokásos ellenõrzés Ha a megvizsgált védõablakot megfelelõnek minõsítik, a gyártás megfelelõ. Ha a védõablak nem felel meg a követelményeknek, vegyenek ki második védõablakot a gyártásból. Ha a második megvizsgált védõablak megfelelõnek minõsül, a gyártás megfelelõ. Ha egyik védõablak sem felel meg a követelményeknek, a gyártás nem megfelelõ, és a védõablakokat, amelyeknek valószínûleg ugyanolyan hibája van, vissza kell vonni. Szigorított ellenõrzés Szigorított ellenõrzést kell tartani a szokásos ellenõrzés helyett, ha – az egymás után megvizsgált 22 védõablakból – a gyártást kétszer le kellett állítani. A szokásos ellenõrzést visszaállítják, ha 40 gyártásból egymás után kivett védõablakot megfelelõnek minõsítenek. Ha a szigorított ellenõrzésnek alávetett gyártást két egymást követõ alkalommal leállítják, a 12. bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni. 10.6.2.4.

A sisakok folyamatos ellenõrzését a gyártás minõsítése után kezdjék el.

10.6.2.5.


11.

VÉDÕSISAK VAGY VÉDÕABLAK TÍPUSÁNAK MÓDOSÍTÁSA ÉS A JÓVÁHAGYÁS KITERJESZTÉSE

11.1.

A védõsisak és/vagy védõablak típusának bármiféle módosításáról értesíteni kell azt a hatóságot, amely a védõsisak és/vagy védõablak típusát jóváhagyta. Ilyenkor ez a hatóság a következõket


teheti: 11.1.1.

Vagy úgy ítélik, hogy a végrehajtott módosításoknak nem valószínû, hogy számottevõen kedvezõtlen hatásuk lehet és így a védõsisak és/vagy védõablak minden esetben még kielégíti a követelményeket, vagy pedig

11.1.2.

új vizsgálati jegyzõkönyv beszerzését kéri a vizsgálatokkal megbízott mûszaki szolgálattól.

11.2.

A jóváhagyás megerõsítésérõl vagy elutasításáról – a módosítások feltüntetésével – értesíteni kell az 1958. évi Egyezményhez csatlakozott és a jelen Elõírást alkalmazó Szerzõdõ Feleket a fenti 5.1.3. és 5.2.3. bekezdésben elõirt eljárás szerint.

11.3.

A jóváhagyás kiterjesztését engedélyezõ illetékes hatóság adjon sorozatszámot minden egyes ilyen kiterjesztésnek és errõl tájékoztatni az 1958. évi Egyezményhez csatlakozott és a jelen Elõírást alkalmazó többi Szerzõdõ Felet a jelen Elõírás 1/A Mellékleteként csatolt mintának megfelelõ nyomtatvány felhasználásával.

12.

ELJÁRÁS A JÓVÁHAGYOTT TÍPUSTÓL ELTÉRÕ GYÁRTMÁNY ESETÉRE

12.1.

A jelen Elõírás szerint jóváhagyott védõsisak és/vagy védõablak típusától a jóváhagyás megvonható, ha az nem elégíti ki a fent elõirt feltételeket.

12.2.

Ha az Egyezményhez csatlakozott és a jelen Elõírást alkalmazó egyik Szerzõdõ Fél visszavonja az általa korábban kiadott jóváhagyást, akkor errõl tájékoztassa az ezt az Elõírást alkalmazó többi Szerzõdõ Felet a jelen Elõírás 1/A vagy 1/B Mellékleteként csatolt mintának megfelelõ értesítéssel.

13.

A GYÁRTÁS VÉGLEGES BESZÜNTETÉSE Ha a jóváhagyás birtokosa végleg beszünteti a jelen Elõírás szerint jóváhagyott védõsisak vagy védõablak típusának gyártását, akkor értesítse errõl a jóváhagyó hatóságot. Ez a hatóság az ilyen értesítés kézhezvétele után tájékoztassa errõl az 1958. évi Egyezményhez csatlakozott és az ezt az Elõírást alkalmazó többi Szerzõdõ Felet a jelen Elõírás 1/A vagy 1/B. Mellékleteként csatolt mintának megfelelõ értesítéssel.

14.

TÁJÉKOZTATÓ A VÉDÕSISAK ÉS A VÉDÕABLAK VISELÉSÉRE

14.1.

Kereskedelmi forgalomba hozott minden védõsisakot jól olvasható címkével kell ellátni a célország nemzeti nyelvén vagy legalább egyik nemzeti nyelvén. Ez a tájékoztatás tartalmazza: "A kielégítõ védelem érdekében a védõsisakot a fejre jól fel kell illeszteni és biztonságosan hozzá kell rögzíteni. Minden olyan védõsisakot, amelyet erõs ütés ért, ki kell cserélni", és ha az alsó arc alsó részét nem védõ burkolattal látták el: "nem védi az állat az ütéstõl" felirattal lássák el a jelképpel együtt, amely mutatja az alsó arcburkolat alkalmatlanságát a védelemre minden állnak üközésnél.

14.2.

Ezen kívül, ha szénhidrogének, tisztító folyadékok, festékek, stb. károsan befolyásolják a sisakhéj anyagát, jól olvasható alábbi figyelmeztetõ szöveget kell a címén feltüntetni: "Figyelmeztetés: erre a védõsisakra festéket, ragasztót, benzint vagy más oldószert felhordani tilos!"

14.3.

Minden védõsisakon – amint piacra kerül – fel kell tüntetni méretét és legnagyobb tömegét a legközelebbi 50 grammra felkerekítve. A legnagyobb tömeg foglalja magában az összes olyan szerelvényt, amellyel a sisakot csomagolásában a piacra szállítják, tekintet nélkül arra, hogy a szerelvényeket a sisakra ténylegesen felszerelték.

14.4.

Eladásra felkínált minden védõsisakot el kell látni olyan címkével, amelyen fel van tüntetve annak a védõablaknak a tipusa vagy típusai, amelyeket már jóváhagytak a gyártó kérésére.


14.5.

Minden eladásra szánt védõablakot el kell látni olyan címkével, amelyen feltüntetik azokat a védõsisak típusokat, amelyekhez a védõablakot jóváhagyták.

14.6.

Minden eladásra szánt védõablakos sisakot el kell látni tájékoztatóval a célország nemzeti nyelvén vagy legalább egyik nemzeti nyelvén. Ez a tájékoztatás tartalmazza:

14.6.1.

a tárolásra és kezelésre vonatkozó általános tájékoztatást,

14.6.2.

a tisztításra és használatra vonatkozó különleges tájékoztatást. Ezek a tájékoztatások tartalmazzanak a nem megfelelõ tisztítószer használatának veszélyére vonatkozó figyelmeztetést (mint az oldószerek), különösen, ha a kopásálló bevonatot kell megóvni.

14.6.3.

figyelmeztetést a védõablak alkalmasságára rossz látási viszonyok között és sötétben való használatra. A következõ figyelmeztetés legyen:

14.6.3.1.

a "csak nappali használatra" jelöléssel ellátott védõablakok használatra nem alkalmasak sötétben vagy rossz látási viszonyok között.

14.6.4.

Ha szükséges, a következõ figyelmeztetést is tartalmazzák:

14.6.4.1.

a védõablak felerõsítése olyan, hogy nem lehet eltávolítani azonnal a látótérbõl egy kézzel, ha vészhelyzet (mint fényszóró vakítása vagy páraképzõdés) fordulna elõ.

14.6.5.

Ha védõablakot PÁRÁTLANÍTOTT -ként hagyták jóvá, azt jelezni kell.

14.4.6.

Az avulás érzékelésére vonatkozó tájékoztatás

14.7.

Minden önálló egységként kereskedelmi forgalomba hozott védõablakot tájékoztatóval kell ellátni a célország nemzeti nyelvén vagy legalább egyik nemzeti nyelvén. Ez a tájékoztatás tartalmazzon ismertetést azokról a sisakokról, amelyekhez a védõablak alkalmas, és tájékoztatást a 14.6.1. – 14.6.6. bekezdésekben meghatározott olyan szempontokról, amelyek különböznek a piacon forgalomba került védõablakkal rendelkezõ sisakokra vonatkozó olyan szempontoktól, amelyek a szóban forgó védõablakra vonatkoznak.

15.

ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

15.1.

Sisakok és védõablakok

15.1.1.

A 05 sorozatszámú módosítások hatálybalépésének hivatalos idõpontjától kezdve a jelen Elõírást alkalmazó egyetlen Szerzõdõ Fél se utasítson el jóváhagyást a 05 sorozatszámú módosítások szerint.

15.1.2.

A jelen 05 sorozatszámú módosítások hatálybalépésének hivatalos idõpontjától számított 18 hónap eltelte után a jelen Elõírást alkalmazó Szerzõdõ Felek csak akkor adjanak ki EGB jóváhagyást vagy kiterjesztést, ha a jóváhagyásra kerülõ sisak és védõablak a 05 sorozatszámú módosításokat tartalmazó jelen Elõírás követelményeinek megfelel.

15.1.3.

A jelen 05 sorozatszámú módosítások hatálybalépésének hivatalos idõpontjától számított 30 hónap eltelte után a jelen Elõírást alkalmazó Szerzõdõ Felek tiltsák meg a jóváhagyási jelek alkalmazását a sisakokon és védõablakokon, ha azok azokra a típusjóváhagyásokra vonatkoznak, amelyeket az elõzõ sorozatszámú módosítások szerint adtak ki.

15.1.4.

A jelen 05 sorozatszámú módosítások hatálybalépésének hivatalos idõpontjától számított 36 hónap eltelte után a jelen Elõírást alkalmazó Szerzõdõ Felek tiltsák meg olyan sisakok és védõablakok árusítását, amelyek nem felelnek meg a 05 sorozatszámú módosításokat tartalmazó jelen Elõírás követelményeinek.

15.1.5.

A jelen Elõírás hatálybalépésének napjától az Egyesült Királyságban (a) eltérõen a Szerzõdõ Felek kötelezettségeitõl a 15.1.1. – 15.1.4. bekezdésekben


megállapított átmeneti idõszak alatt, és az Európai Közösség 1958. évi Megállapodáshoz történt csatlakozásakor tett nyilatkozata (Depositary Notification C.M. 60.1998.Treaties-28) alapján az Egyesült Királyság megtilthatja olyan sisakok és védõablakok kereskedelmi forgalmazását, amelyek nem felelnek meg a 05 sorozatszámú módosításokat tartalmazó jelen Elõírásnak. (b)

16.

A JÓVÁHAGYÁSI VIZSGÁLATOKKAL MEGBÍZOTT VALAMINT A JÓVÁHAGYÓ HATÓSÁG NEVE ÉS CÍME

MÛSZAKI

SZOLGÁLAT,

Az Egyezményhez csatlakozott és ezt az Elõírást alkalmazó Szerzõdõ Felek közöljék az Egyesült Nemzetek Titkárságával a jóváhagyási vizsgálatok lefolytatásáért felelõs mûszaki szolgálatok nevét és címét, és annak a hatóságnak a nevét és címét, ahova meg kell küldeni a jóváhagyásról vagy annak kiterjesztésérõl, elutasításáról vagy visszavonásáról, vagy a gyártás végleges beszüntetésérõl szóló, de más országban kiadott értesítéseket. –––––––––––


1A Melléklet ÉRTESÍTÉS [a legnagyobb méret: A4 (210×297 mm)]

E

...1/

Kiadta: a jóváhagyó hatóság neve ...................................... a védõablakkal/védõablak nélkül, egy védõablak / több védõablak-típussal ellátott védõsisak típusa2/ JÓVÁHAGYÁSÁRÓL 2/ JÓVÁHAGYÁSÁNAK KITERJESZTÉSÉRÕL JÓVÁHAGYÁSÁNAK ELUTASÍTÁSÁRÓL JÓVÁHAGYÁSÁNAK VISSZAVONÁSÁRÓL GYÁRTÁSÁNAK VÉGLEGES BESZÜNTETÉSÉRÕL a 22. számú Elõírás szerint. A jóváhagyás száma: A kiterjesztés száma: 1. A gyári vagy kereskedelmi jel 2. Típus: 3. Méretek: 4. Gyártómû: 6. A gyártómû esetleges képviselõje: 7. Címe: 8. A védõsisak rövid leírás: 9. Sisak alsó arcburkolat nélkül (J) / védõ alsó arcburkolattal (P) /nem védõ alsó arcburkolattal (NP) 2/ 10. A védõablak vagy védõablakok típusa: 11. A védõablak/ok/ rövid leírása: 12. A jóváhagyásra való bemutatás kelte: 13. A jóváhagyási vizsgálatokkal megbízott mûszaki szolgálat: 14. E mûszaki szervezet által kiadott vizsgálati jegyzõkönyv kelte: 15. E mûszaki szervezet által kiadott vizsgálati jegyzõkönyv száma: 16. Megjegyzések 17. A jóváhagyást megadták / kiterjesztették / elutasították / visszavonták 2/ 18. A jóváhagyás helye: 19. Kelte: 20. Aláírás: 21. A fenti jóváhagyási számmal ellátott következõ okmányok kívánságra rendelkezésre állnak: ––––––––––––

1/ 2/

Annak az országnak a megkülönböztetõ száma, amelyik a jóváhagyást megadta / kiterjesztette / elutasította / visszavonta (lásd a jelen Elõírás jóváhagyásról szóló rendelkezéseit). A nem kívánt szövegrész törlendõ!


1B Melléklet ÉRTESÍTÉS [legnagyobb méret: A4 (210×297 mm)]

E

...1/

Kiadta: a jóváhagyó hatóság neve ...................................... a védõablak típusa 2/ JÓVÁHAGYÁSÁRÓL JÓVÁHAGYÁSÁNAK KITERJESZTÉSÉRÕL JÓVÁHAGYÁSÁNAK ELUTASÍTÁSÁRÓL JÓVÁHAGYÁSÁNAK VISSZAVONÁSÁRÓL GYÁRTÁSÁNAK VÉGLEGES BESZÜNTETÉSÉRÕL a 22. számú Elõírás szerint. A jóváhagyás száma: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18.

A kiterjesztés száma:

Gyári vagy kereskedelmi jel: Típus: Gyártó: A gyártómû címe: A gyártómû esetleges képviselõje: Címe: A védõablak rövid leírása: Azok a védõsisak típusok, melyekre a védõablak felszerelhetõ: A jóváhagyásra való bemutatás kelte: A jóváhagyási vizsgálatokkal megbízott mûszaki szervezet: E mûszaki szervezet által kiadott vizsgálati jegyzõkönyv kelte: E mûszaki szervezet által kiadott vizsgálati jegyzõkönyv száma: Megjegyzések: A jóváhagyást megadták / kiterjesztették / elutasították / visszavonták 2/ Hely: Dátum: Aláírás: A fenti jóváhagyási számmal ellátott következõ iratok kívánságra rendelkezésre állnak. ––––––––––

1/ 2/

Annak az országnak a megkülönböztetõ száma, amelyik a jóváhagyást megadta /kiterjesztette / elutasította / visszavonta (lásd a jelen Elõírás jóváhagyásra vonatkozó rendelkezéseit). A nem kívánt szövegrész törlendõ!


2A Melléklet I. VÉDÕSISAK EGY VAGY TÖBB TÍPUSÚ VÉDÕABLAKKAL ELLÁTOTT VAGY ANÉLKÜLI VÉDÕSISAK JÓVÁHAGYÁSI JELÉNEK KIVITELEZÉSI PÉLDÁI (lásd a jelen Elõírás 5.1. szakaszát)

a

a/2

E4

a/3

052439/J-1952

a/3 a = minimum 8 mm

A védõsisakon feltüntetett fenti jóváhagyási jel azt mutatja, hogy az adott sisaktípust Hollandiában (E4) hagyták jóvá a 052439/J szám alatt. A jóváhagyási szám azt jelzi, hogy ez a jóváhagyás olyan sisakra vonatkozik, amelynek nincs alsó arcburkolata (J), és a jóváhagyás idõpontjában az Elõírás már tartalmazta a 05 sorozatszámú módosításokat és a gyártási sorozatszáma: 1952. MEGJEGYZÉSEK: A jóváhagyási számot és a gyártási sorozatszámot a körhöz közel kell elhelyezni: akár az "E" betû alatt vagy felett, akár attól jobbra vagy balra. A jóváhagyási szám és a gyártási sorozatszám az "E" betûnek ugyanazon oldalán legyen és ugyanazon irányba nézzen. Kerülni kell római számoknak jóváhagyási számként való alkalmazását, nehogy összetévesszék azokat más jelekkel.

II. VÉDÕABLAK A JÓVÁHAGYÁSI JEL ELRENDEZÉSE VÉDÕSISAKRA SZERELT VÉDÕABLAKON

a a/2

E4 FX2

a/3

a/3 a = minimum 8 mm

A védõablakon feltüntetett fenti jóváhagyási jel azt mutatja, hogy az adott védõablakot Hollandiában (E4) hagyták jóvá "FX2" referencia jellel, és a védõablak a jóváhagyott védõsisak szerves részét alkotja. MEGJEGYZÉSEK: A védõablak referencia jelét a körhöz közel kell elhelyezni: akár az "E" betû alatt vagy felett, akár attól jobbra vagy balra. A referencia jel ugyanabba az irányba nézzen. Római számjegyeknek referencia jelként való használatát kerülni kell, nehogy összetévesszék azokat más jelekkel.


2B Melléklet JÓVÁHAGYÁSI JEL KIVITELEZÉSÉNEK MINTÁJA SISAK-VÉDÕABLAK SZÁMÁRA

a a/2

E4

a/3

055413

a/3

a = minimum 8 mm A védõablakon feltüntetett fenti jóváhagyási jel azt mutatja, hogy az adott védõablak-típust Hollandiában (E4) hagyták jóvá a 055413 szám alatt. A jóváhagyási szám azt jelzi, hogy a jóváhagyás idõpontjában az Elõírás tartalmazta a 05 sorozatszámú módosításokat. MEGJEGYZÉSEK: A jóváhagyási számot a körhöz közel kell elhelyezni, akár az "E" betû felett vagy alatt, akár attól jobbra vagy balra. A jóváhagyási számjegyek az "E" betû ugyanazon oldalán legyenek, és arra nézzenek. Római szám használatát jóváhagyási számként kerüljék, nehogy összetévesszék azokat más jelekkel. ––––––––––3. Melléklet A VÉDÕSISAK ÁBRÁZOLÁSA


4. Melléklet FEJFORMÁK 1. Ábra – A védelem legkisebb mértéke


2/A Ábra PERIFÉRIKUS LÁTÁS


2/B Ábra PERIFÉRIKUS LÁTÁS – FÜGGÕLEGES MEZÕ


2/C Ábra PERIFÉRIKUS LÁTÁS - VÍZSZINTES MEZÕ


3. Ábra AZ ÜTÉSI PONTOK AZONOSÍTÁSA

–––––––––––– 5. Melléklet A VÉDÕSISAK ELHELYEZÉSE A FEJFORMÁN 1.

A védõsisakot megfelelõ méretû fejalakra helyezik. A sisak tetejére 50 N terhelést helyeznek azért, hogy a sisak a fejalakra illeszkedjék. Ellenõrzik, hogy a védõsisak középsíkja egybeessék a fejalak függõleges középsíkjával.

2.

A sisak mellsõ szélét a szögmérõ mûszerhez ütköztetik, hogy ellenõrizzék a felsõ látótér legkisebb szögét. Majd megvizsgálják a következõ szempontokat:

2.1.

a sisakhéj fedi-e az "AC" vonalat és az "ACDEF" mezõt. (4. Melléklet, 1. Ábra)

2.2.

a legkisebb alsószög és a vízszintes látótér követelményei teljesültek-e,

2.3.

a jelen Elõírás 6.4.2. bekezdésének a hátsó vetületre vonatkozó követelményei teljesültek-e.

3.

Abban az esetben, ha a fenti feltételek egy valamelyike nincs kielégítve, a védõsisakot elölrõl hátrafelé finoman elmozdítják mindaddig, amíg azt a helyzetet meg nem találják, amelyben az összes követelmény teljesül. Amikor ezt a helyzetet megtalálták: vízszintes vonalat húznak a sisakhéjon az "A-A" sík magasságában. Ez a vízszintes vonal határozza meg a védõsisak helyzetének vonatkoztatási síkját a vizsgálatok alatt. –––––––––


6. Melléklet REFERENCIA FEJFORMÁK (ALAK, VONATKOZTATÁSI SÍK FELETTI MÉRETEK) (méretek mm-ben)

A fejalak felsõ részének méretei (tanulmányozni kell a 4. Melléklet 3. ábráját is) A Magasság a referenciavonal felett 0 12,7 25,4 38,1 50,8 63,5 76,2 82,6

0° elõl

15°

30°

45°

60°

75°

90° 105° 120° 135° 150° 165°

Méretek mm-ben 88,1 86,4 83,1 75,4 69,9 66.8 66,5 69,3 86,9 85,3 83,1 75,4 69,9 66,8 66,5 69,3 84,6 83,6 82,3 75,4 69,9 66,8 66,5 69,3 80,8 80,3 79,5 72,9 67,6 65,3 65,0 67,6 74,7 74,4 74,0 68,1 63,2 61,0 60,7 63,2 64,8 64,8 64,8 59,9 55,6 53,3 53,1 55,4 45,7 45,7 45,5 43,4 41,4 40,4 40,4 42,4 31,0 32,2 31,2 31,0 30,0 29,7 30,2 32,5 "Y" méret: 89,7 mm - A fej kerülete: 500 mm.

73,4 73,4 73,4 71,6 66,8 59,2 46,2 36,1

78,8 78,8 78,8 76,5 71,6 63,5 50,5 40,4

84,1 84,1 84,1 81,3 73,7 67,6 54,6 43,9

87,6 87,6 86,1 82,8 76,7 67,6 54,6 44,5

180° hátul 88,1 88,1 86,1 82,8 76,7 67,6 54,6 44,5


C Magasság a referencia-vonal felett

0° elõl

0 12,7 25,4 38,1 50,8 63,5 76,2 82,6 88,9

91,2 89,9 87,6 84,6 78,5 69,3 52,3 39,9 20,6

15°

120° 135° 150° 165°

180° hátul

76,7 76,7 76,7 74,7 70,4 63,5 51,6 41,9 28,2

90,4 90,4 89,2 85,6 80,3 71,9 59,7 51,1 34,5

91,2 91,2 89,9 86,4 80,8 71,9 59,9 51,3 34,5

105° 120° 135° 150° 165°

180° hátul

75,7 75,7 75,7 74,2 70,4 63,5 52,1 44,4 33,8

93,7 93,7 92,7 89,2 84,3 76,5 64,8 56,9 44,2

94,5 94,5 93,0 89,2 84,3 76,5 64,8 56,6 44,2

120° 135° 150° 165°

180° hátul

83,1 83,1 83,1 81,3 78,0 70,9 61,5 44,2 28,7

30°

45° 60° 75° 90° 105° Méretek mm-ben 89,7 86,1 78,7 72,6 69,9 69,6 72,4 88,6 86,1 78,7 72,6 69,9 69,6 72,4 87,1 85,3 78,7 72,6 69,9 69,6 72,4 83,8 82,3 76,5 70,6 66,1 68,1 70,6 78,2 77,5 72,4 66,5 64,3 64,3 66,5 69,1 69,1 64,5 59,4 57,2 57,4 59,7 52,3 52,3 49,3 46,2 45,2 45,7 48,0 39,9 39,9 38,1 37,1 36,6 36,8 38,6 20,6 20,6 21,3 22,1 22,9 23,9 25,4 "Y" méret: 92,7 mm - a fej kerülete: 540 mm.

82,0 82,0 82,0 79,8 75,4 68,3 56,1 46,2 31,8

87,4 87,4 87,4 84,3 79,5 71,9 59,4 50,5 34,3

E Magasság a referencia-vonal felett

0° elõl

0 12,7 25,4 38,1 50,8 63,5 76,2 82,6 88,9

94,5 93,2 91,2 87,6 82,0 73,4 57,7 46,5 30,5

Magasság a referencia-vonal felett

0° elõl

0 12,7 25,4 38,1 50,8 63,5 76,2 88,9 95,3

97,5 96,3 93,7 90,4 86,1 77,5 63,8 39,9 20,6

15°

30°

45° 60° 75° 90° Méretek mm-ben 93,0 89,7 82,0 76,2 73,2 72,9 91,9 89,7 82,0 76,2 73,2 72,9 90,7 88,9 82,0 76,2 73,2 72,9 87,9 85,9 80,0 74,7 71,6 71,4 82,3 81,0 75,4 70,4 67,8 67,6 73,7 73,4 68,6 64,0 61,5 61,2 57,9 58,2 55,9 52,6 50,5 50,3 46,5 46,5 45,2 43,2 42,4 42,9 30,5 30,7 31,0 31,2 31,2 31,8 "Y" méret: 96 mm - a fej kerülete: 540 mm.

79,8 79,8 79,8 77,7 73,9 67,1 55,1 47,5 36,8

84,8 84,8 84,8 82,6 79,0 71,9 59,7 52,3 40,4

90,7 90,7 90,7 88,6 83,8 76,5 64,5 56,4 43,9

G 15°

30°


88,4 88,4 88,4 86,6 82,8 75,9 66,5 49,8 33,6

94,0 94,0 94,0 91,7 87,1 79,0 68,8 52,8 37,8

97,0 97,0 95,0 92,7 87,9 79,0 69,1 53,1 39,1

97,5 97,5 69,3 93,0 88,1 80,0 69,1 53,1 39,1

120° 135° 150°

165°

180° hátul

85,9 85,9 85,9 83,8 80,5 71,4 65,0 50,0 38,1

100,1 100,1 98,3 95,8 90,9 84,1 73,4 58,4 47,2

100,8 100,8 98,5 96,0 90,9 84,1 73,4 58,4 47,2

J Magasság a referencia-vonal felett

0° elõl

0 12,7 25,4 38,1 50,8 63,5 76,2 88,9 95,3

100,8 99,6 96,8 93,7 89,2 81,5 69,3 47,2 32,8

15°

30°


91,7 91,7 91,7 89,4 85,9 79,5 69,3 54,1 42,2

96,8 96,8 96,5 94,5 90,4 83,8 73,2 58,2 46,5


K Magasság a referenciavonal felett 0 12,7 25,4 38,1 50,8 63,5 76,2 88,9 95,3 101,6

0° elõl

15°

30°

45°

60°

75°

90° 105° 120° 135° 150° 165°

Méretek mm-ben 102,4 101,1 97,0 89,7 84,1 81,3 80,8 83,3 101,1 100,1 97,0 89,7 84,1 81,3 80,8 83,3 98,8 98,3 96,3 89,7 84,1 81,3 80,8 83,3 95,5 95,2 93,7 87,4 82,0 79,5 79,5 81,5 90,9 90,4 89,7 83,6 78,5 76,2 76,2 78,5 83,1 82,8 82,0 77,2 72,1 69,9 70,4 72,4 71,1 71,1 71,4 68,1 63,8 61,2 61,2 63,0 51,8 51,8 51,8 50,8 48,5 46,7 47,2 49,3 37,6 37,3 37,3 37,3 36,8 36,6 37,1 38,9 18,3 17,8 17,8 18,0 18,5 19,3 20,1 21,8 "Y" méret: 103,9 mm - a fej kerülete: 580 mm.

87,9 87,9 87,9 85,9 83,1 76,7 67,1 52,1 42,2 24,9

92,7 92,7 92,7 90,4 87,4 80,8 71,6 56,9 47,0 29,0

180° hátul

98,3 101,6 102,4 98,3 101,6 102,4 98,3 99,5 100,6 95,5 97,0 97,7 91,9 92,5 93,2 84,6 85,1 85,6 74,9 75,2 75,2 60,7 60,7 60,7 51,1 51,8 51,3 33,8 36,1 36,6

M Magasság a referenciavonal felett

0° elõl

0 12,7 25,4 38,1 50,8 63,5 76,2 88,9 95,3 101,6

105,7 104,4 102,1 99,3 95,0 87,1 75,9 58,2 45,5 26,4

Magasság a referenciavonal felett

0° elõl

0 12,7 25,4 38,1 50,8 63,5 76,2 88,9 95,3 101,6

108,7 107,7 105,2 102,4 97,8 91,2 81,0 64,5 54,1 37,6

15°

30°

45°

60°

75°

165°

180° hátul

102,1 102,1 102,1 99,8 96,0 89,4 80,0 66,8 57,7 42,7

105,7 105,7 104,4 100,8 96,5 89,7 80,0 67,1 58,2 43,2

105,7 105,7 104,4 101,1 96,3 89,4 79,3 66,8 57,9 42,7

90° 105° 120° 135° 150°

165°

180° hátul

108,0 108,0 106,9 104,1 100,3 93,2 84,6 71,9 64,0 51,3

108,7 108,7 106,9 104,1 100,3 93,2 84,6 71,9 64,0 51,1

90° 105° 120° 135° 150°

Méretek mm-ben 103,9 100,6 92,7 86,9 84,1 83,8 86,4 103,4 100,3 92,7 86,9 84,1 83,8 86,4 101,6 99,8 92,7 86,9 84,1 83,8 86,4 98,8 97,8 90,9 85,3 82,6 82,3 84,6 94,7 93,5 86,9 81,3 79,0 78,7 81,0 87,1 86,9 80,8 75,4 73,2 73,2 75,4 76,2 76,2 71,6 67,1 64,8 64,8 66,5 58,2 58,2 56,6 54,6 52,3 52,3 53,8 45,7 46,0 46,0 44,5 43,4 43,2 44,5 26,2 26,7 27,7 28,7 29,5 30,0 31,2 "Y" méret: 107,2 mm - a fej kerülete: 600 mm.

90,7 90,7 90,7 88,9 85,3 79,5 70,6 56,9 47,2 34,0

96,0 96,0 96,0 94,0 90,4 84,8 75,4 61,7 52,1 38,6

O 15°

30°

45°

60°

75°

Méretek mm-ben 107,4 103,4 95,8 90,4 87,6 87,1 90,2 106,4 103,4 95,8 90,4 87,6 87,1 90,2 104,4 102,9 95,8 90,4 87,6 87,1 90,2 102,1 101,1 94,2 88,9 86,1 85,9 88,9 97,5 96,5 90,2 85,1 82,3 82,6 85,3 91,2 90,4 84,3 79,2 76,7 77,0 79,8 81,3 80,8 76,2 71,6 69,3 69,6 71,9 64,5 64,5 61,5 58,4 57,2 57,7 60,2 53,8 54,1 52,6 50,3 49,0 49,5 51,6 37,6 38,1 38,4 38,1 37,8 38,4 40,4 "Y" méret: 110,2 mm - a fej kerülete: 620 mm.

–––––––––––––

94,2 94,2 94,2 93,0 89,9 83,8 75,7 63,5 55,4 43,4

99,8 99,8 99,8 98,6 94,7 88,4 80,5 68,1 60,5 48,0

105,4 105,4 105,4 103,4 99,6 93,0 84,6 71,9 64,3 51,3


7. Melléklet VONATKOZTATÁSI (REFERENCIA) FEJFORMÁK (alak, vonatkoztatási sík alatti méretek)


A Méret Z' 0 -11,1 -19,9 -30,6 -39,4 -52,5 -65,6 -74,4 -79,8 -84,4 -92,8 -119,0

0°

15°

30°

45°

60°

88 88 88 88 88 88 88 88 88 88 88 47

86,5 86,5 88 89,5 89,5 89,5 89,5 89,5 89,5 89,5 92 47

83 75,5 70 82,5 74,5 68,5 82,5 74 66,5 81 71,5 65 79 69,5 63 77 67 60,5 75,5 65 58,5 73,5 62,5 58 71,5 60,5 49,5 69,5 47,5 49,5 47,5 47,5 49,5 47,5 47,5 49,5 Méret 1: 11,1 mm

75°

90°

180° hátul 87 88 84,5 85 80 80,5 73,5 74 67,5 67 60 58,5 54 54,5 54 54,5 54 54,5 54 54,5 54 54,5 54 54,5

105° 120° 135° 150° 165°

67 66,5 69,5 73,5 66 66 68,5 72 63 61,5 64,5 67,5 62 56 58 61,5 60 54 55 58 54 51,5 52 53,5 52,5 50,5 51 51,5 51 50,5 51 51,5 50 50,5 51 51,5 50 50,5 51 51,5 50 50,5 51 51,5 50 50,5 51 51,5 Fej kerülete: 500 mm

78,5 77 72,5 66,5 61,5 56,5 52,5 52,5 52,5 52,5 52,5 52,5

84 81,5 77 71 65 59 53 53 53 53 53 53


C Méret Z' 0 -11,5 -20,6 -31,8 -40,8 -54,4 -68,0 -77,1 -81,7 -87,6 -96,2 -123,4

0°

15°

30°

45°

60°

91,5 91,5 91,5 91,5 91,5 91,5 91,5 91,5 91,5 91,5 91,5 48,5

89,5 89,5 91,0 92,5 92,5 92,5 92,5 92,5 92,5 92,5 95,5 48,5

86,0 79,0 72,5 85,5 77,0 71,0 85,5 76,5 69,0 84,0 74,0 67,0 81,5 71,5 65,5 80,0 69,5 62,5 78,0 67,0 61,0 76,0 65,0 60,0 74,0 62,5 51,0 72,0 49,5 51,0 49,0 49,5 51,0 49,0 49,5 51,0 Méret 1: 11,5 mm

75°

90°

105° 120° 135° 150° 165°

70,0 69,5 72,5 77,0 68,5 68,5 71,0 74,5 65,5 64,0 66,5 70,0 64,5 58,0 60,5 64,0 62,0 56,0 57,0 60,0 56,0 55,5 54,0 55,5 54,5 52,0 53,0 55,5 52,5 52,0 53,0 55,5 51,5 52,0 53,0 55,5 51,5 52,0 53,0 55,5 51,5 52,0 53,0 55,5 51,5 52,0 53,0 55,5 Fej kerülete: 520 mm

82,0 80,0 75,5 69,0 64,0 58,5 54,5 54,5 54,5 54,5 54,5 54,5

87,5 84,5 80,0 73,5 67,5 61,0 55,0 55,0 55,0 55,0 55,0 55,0

90,5 87,5 83,0 76,0 70,0 62,0 56,0 56,0 56,0 56,0 56,0 56,0

180° hátul 91,5 88,0 83,5 76,5 69,5 61,0 56,5 56,5 56,5 56,5 56,5 56,5

E Méret Z' 0 -11,9 -21,3 -32,8 -42,1 -56,2 -70,2 -79,6 -84,3 -90,4 -99,3 -127,4

0°

15°

30°

45°

60°

94,5 94,5 94,5 94,5 94,5 94,5 94,5 94,5 94,5 94,5 94,5 50,0

93,0 93,0 94,0 95,5 95,5 95,5 95,5 95,5 95,5 95,5 98,5 50,0

90,0 82,0 76,5 88,5 79,5 73,0 88,5 79,0 71,0 88,5 76,5 69,5 86,5 74,0 67,5 84,5 71,5 64,5 80,5 69,5 62,5 78,5 67,0 62,0 76,5 64,5 53,0 74,5 51,0 53,0 50,5 51,0 53,0 50,5 51,0 53,0 Méret 1: 11,9 mm

75°

90°

105° 120° 135° 150° 165°

73,5 73,0 76,0 80,0 70,5 70,5 73,0 77,0 67,5 66,0 69,0 72,0 66,5 60,0 62,5 66,0 64,0 57,5 59,0 62,0 57,5 55,5 55,5 57,0 56,0 54,0 55,0 55,5 54,5 54,0 55,0 55,5 53,5 54,0 55,0 55,5 53,5 54,0 55,0 55,5 53,5 54,0 55,0 55,5 53,5 54,0 55,0 55,5 Fej kerülete: 540 mm

85,0 82,5 77,5 71,0 66,0 60,5 56,0 56,0 56,0 56,0 56,0 56,0

91,0 87,0 82,5 76,0 70,0 63,0 56,5 56,5 56,5 56,5 56,5 56,5

94,0 90,5 85,5 78,5 72,5 64,0 57,5 57,5 57,5 57,5 57,5 57,5

180° hátul 94,5 91,0 86,0 79,0 71,5 63,0 58,0 58,0 58,0 58,0 58,0 58,0

G Méret Z' 0 -12,3 -21,9 -33,8 -45,5 -58,0 -72,4 -82,1 -86,9 -93,2 -102,4 -131,4

0°

15°

101,0 101,0 101,0 101,0 101,0 101,0 101,0 101,0 101,0 101,0 101,0 53,5

95,5 95,5 97,0 98,5 98,5 98,5 98,5 98,5 98,5 98,5 101,5 51,5

30°

45°

60°

93,0 85,5 79,5 91,5 82,0 75,5 91,5 81,5 73,5 89,5 78,5 71,5 87,0 76,5 69,5 85,0 74,0 66,5 83,0 71,5 64,5 81,0 69,0 63,5 78,5 66,5 54,5 77,0 52,5 54,5 52,0 52,5 54,5 52,0 52,5 54,5 Méret 1: 12,3 mm

75°

90°

105° 120° 135° 150° 165°

76,0 76,0 78,5 83,0 73,0 73,0 75,5 79,5 69,5 68,0 71,0 74,5 68,5 62,0 64,0 68,0 66,0 59,5 61,0 63,5 59,5 57,0 57,5 59,0 58,0 55,5 56,5 57,0 56,0 55,5 56,5 57,0 55,0 55,5 56,5 57,0 55,0 55,5 56,5 57,0 55,0 55,5 56,5 57,0 55,0 55,5 56,5 57,0 Fej kerülete: 560 mm

88,5 85,0 80,0 73,5 68,0 62,5 58,0 58,0 58,0 58,0 58,0 58,0

94,0 90,0 85,0 78,0 72,0 65,0 58,5 58,5 58,5 58,5 58,5 58,5

97,0 93,0 88,5 81,0 74,5 66,0 59,5 59,5 59,5 59,5 59,5 59,5

180° hátul 97,5 93,5 89,0 81,5 74,0 64,5 60,0 60,0 60,0 60,0 60,0 60,0


J Méret Z' 0 -12,7 -22,7 -35,0 -45,0 -60,0 -75,0 -85,0 -90,0 -96,5 -106,0 -136,0

0°

15°

101,0 101,0 101,0 101,0 101,0 101,0 101,0 101,0 101,0 101,0 101,0 53,5

99,5 99,5 100,5 102,0 102,0 102,0 102,0 102,0 102,0 102,0 105,0 53,5

30°

45°

60°

95,5 88,5 82,5 94,5 85,0 78,0 94,5 84,5 76,0 92,5 81,5 74,0 90,5 79,0 72,0 88,0 76,0 69,0 86,0 74,0 67,0 84,0 71,5 66,0 81,5 69,0 56,5 79,5 54,5 56,5 54,0 54,5 56,5 54,0 54,5 56,5 Méret 1: 12,7 mm

75°

90°

105° 120° 135° 150° 165°

79,5 79,5 82,0 86,0 75,5 75,5 78,0 82,0 72,0 70,5 73,5 77,0 71,0 64,0 66,5 70,5 68,5 61,5 63,0 66,0 61,5 59,0 59,5 61,0 60,0 57,5 58,5 59,0 58,0 57,5 58,5 59,0 57,0 57,5 58,5 59,0 57,0 57,5 58,5 59,0 57,0 57,5 58,5 59,0 57,0 57,5 58,5 59,0 Fej kerülete: 570 mm

92,0 88,0 83,0 76,0 70,5 64,5 60,0 60,0 60,0 60,0 60,0 60,0

97,0 100,5 93,0 96,5 88,0 91,5 81,0 84,0 74,5 77,0 67,5 68,5 60,5 61,5 60,5 61,5 60,5 61,5 60,5 61,5 60,5 61,5 60,5 61,5

180° hátul 101,0 97,0 92,0 84,5 76,5 67,0 62,0 62,0 62,0 62,0 62,0 62,0

K Méret Z' 0 -12,9 -23,0 -35,0 -45,7 -60,9 -76,1 -86,2 -91,3 -97,9 -107,6 -138,0

0°

15°

102,5 102,5 102,5 102,5 102,5 102,5 102,5 102,5 102,5 102,5 102,5 54,5

101,0 101,0 102,0 103,5 103,5 103,5 103,5 103,5 103,5 103,5 106,5 54,5

30°

45°

60°

97,0 90,0 84,0 96,0 86,0 79,0 96,0 86,0 77,0 94,0 82,5 75,0 91,5 80,0 73,0 89,5 77,5 70,0 87,5 75,0 68,0 85,5 72,5 67,0 82,5 70,0 57,5 80,5 55,5 57,5 54,5 55,5 57,5 54,5 55,5 57,5 Méret 1: 12,9 mm

75°

90°

105° 120° 135° 150° 165°

81,5 81,0 83,5 88,0 76,5 76,5 79,0 83,0 73,0 71,5 74,5 78,0 72,0 65,0 67,5 71,5 63,5 62,5 64,0 67,0 62,5 60,0 60,5 62,0 61,0 58,5 59,5 60,0 59,0 58,5 59,5 60,0 58,0 58,5 59,5 60,0 58,0 58,5 59,5 60,0 58,0 58,5 59,5 60,0 58,0 58,5 59,5 60,0 Fej kerülete: 580 mm

93,0 89,5 84,0 77,0 71,5 65,5 61,0 61,0 61,0 61,0 61,0 61,0

98,5 101,5 94,5 98,0 89,5 93,0 82,0 85,0 75,5 78,0 68,5 69,5 61,5 62,5 61,5 62,5 61,5 62,5 61,5 62,5 61,5 62,5 61,5 62,5

180° hátul 102,5 98,5 93,5 85,5 77,5 68,0 63,0 63,0 63,0 63,0 63,0 63,0

M Méret Z' 0 -13,3 -23,7 -36,5 -47,0 -62,6 -78,3 -88,7 -94,0 -100,7 -110,7 -142,0

0°

15°

106,0 106,0 106,0 106,0 106,0 106,0 106,0 106,0 106,0 106,0 106,0 56,0

104,0 104,0 105,0 106,5 106,5 106,5 106,5 106,5 106,5 106,5 109,5 56,0

30°

45°

60°

101,0 93,5 87,0 98,5 88,5 81,5 98,5 88,0 79,5 96,5 85,0 77,5 94,0 82,5 75,0 92,0 80,0 72,0 90,0 77,0 70,0 87,5 74,5 69,0 85,0 72,0 59,0 83,0 57,0 59,0 56,5 57,0 59,0 56,5 57,0 59,0 Méret 1: 13,3 mm

75°

90°

105° 120° 135° 150° 165°

84,5 84,0 86,5 91,0 79,0 79,0 81,5 85,5 75,0 73,5 76,5 80,5 74,0 67,0 69,5 73,5 71,5 64,0 66,0 69,0 64,0 61,5 62,0 63,5 62,5 60,0 61,0 61,5 60,5 60,0 61,0 61,5 59,5 60,0 61,0 61,5 59,5 60,0 61,0 61,5 59,5 60,0 61,0 61,5 59,5 60,0 61,0 61,5 Fej kerülete: 600 mm

96,0 102,0 106,0 92,0 97,0 100,5 86,5 92,0 95,5 79,5 84,5 87,5 73,5 78,0 80,5 67,5 70,5 71,5 62,5 63,0 64,0 62,5 63,0 64,0 62,5 63,0 64,0 62,5 63,0 64,0 62,5 63,0 64,0 62,5 63,0 64,0

180° hátul 106,0 101,5 96,0 88,0 80,0 70,0 64,5 64,5 64,5 64,5 64,5 64,5


O Méret Z' 0 -13,7 -24,4 -37,6 -48,4 -64,5 -80,6 -91,4 -96,8 -103,8 -114,0 -146,2

0°

15°

108,5 108,5 108,5 108,5 108,5 108,5 108,5 108,5 108,5 108,5 108,5 57,5

107,5 107,5 108,0 109,5 109,5 109,5 109,5 109,5 109,5 109,5 113,0 57,5

30°

45°

60°

103,5 96,0 90,5 101,5 91,5 84,5 101,5 91,0 81,5 99,5 87,5 79,5 97,0 85,0 77,5 94,5 82,0 74,0 92,5 79,5 72,0 90,5 77,0 71,0 87,5 74,0 60,5 85,5 58,5 60,5 58,0 58,5 60,5 58,0 58,5 60,5 Méret 1: 13,7 mm

75°

90°

105° 120° 135° 150° 165°

87,5 87,0 90,0 94,5 100,0 105,0 108,0 81,0 81,0 84,0 88,0 94,5 100,0 103,5 77,5 76,0 79,0 83,0 89,0 94,5 98,5 76,5 68,0 71,5 76,0 81,5 87,0 90,5 73,5 66,0 67,5 71,0 76,0 80,0 83,5 66,0 63,5 64,0 65,5 69,5 72,5 73,5 64,5 62,0 63,0 63,5 64,5 65,0 66,0 62,5 62,0 63,0 63,5 64,5 65,0 66,0 61,0 62,0 63,0 63,5 64,5 65,0 66,0 61,0 62,0 63,0 63,5 64,5 65,0 66,0 61,0 62,0 63,0 63,5 64,5 65,0 66,0 61,0 62,0 63,0 63,5 64,5 65,0 66,0 Fej kerülete: 620 mm

––––––––––– 8. Melléklet VIZSGÁLÓ BERENDEZÉSEK – FEJALAK EJTÕSZERKEZETE

180° hátul 108,5 104,5 99,0 91,0 82,0 72,0 66,5 66,5 66,5 66,5 66,5 66,5


1a Ábra

1b Ábra: Példa egy megfelelõ vizsgáló berendezésre a kinyúlásokhoz és a felületi súrlódáshoz

1c Ábra: Példa egy megfelelõ vizsgáló berendezésre a kinyúlásokhoz és a felületi súrlódáshoz ("B" módszer)


FELERÕSÍTÕ RENDSZER DINAMIKUS VIZSGÁLATA

2. Ábra


A FELERÕSÍTÉST (FEJRÕL LEESÉST) VIZSGÁLÓ BERENDEZÉS


4. Ábra: Berendezés az állszíj csúszás-vizsgálatának vizsgálatához


5. Ábra: Berendezés az állszíj kopásvizsgálatához


9. Melléklet A VÉDÕABLAK NYÍLÁSSZÖGÉNEK VIZSGÁLATA

Az "MN" metszõvonal az az egyenes, amely összeköti a védõablak felsõ és alsó élének védõsisak függõleges középsíkjába esõ pontjait. 10. Melléklet KOPÁSVIZSGÁLATI ELJÁRÁS (MÓDSZER) 1.

A VIZSGÁLÓ BERENDEZÉS LEÍRÁSA A homokszóró berendezés lényegében azokból a részekbõl áll, melyeket az 1. Ábra bemutat. Az ejtõcsõ a következõkbõl áll: ugyanolyan átmérõjû három különálló merev PVC-csõ, közéjük beszerelt két poliamid szitával. A sziták nyílásmérete 1,0 mm. A forgó korong forgási sebessége 250 ± 10 ford/perc legyen.

2.

KOPTATÓ ANYAG természetes kvarchomok 0,50 – 0,7 mm szemcseméretû, túlmérettõl mentes, megrostálva 0,50 és 0,7 mm nyílásméretû olyan dróthuzalos szitákkal, amelyek kielégítik az ISO 565 számú szabványt. A homok legfeljebb tíz alkalommal használható.

3.

VIZSGÁLATI ELJÁRÁS Három kg 0,50 – 0,7 mm méretû kvarchomokot engednek leszóródni az ejtõcsövön keresztül 1,650 mm magasságból a vizsgálandó mintadarabra. Ezt a próbadarabot és - amennyiben szükséges az ellenõrzõ darabot - forgó korongra szerelik rá, amelynek tengely 45° szögben áll a homok szóródási irányára. A próbadarabot oly módon szerelik rá a forgó korongra, hogy a vizsgálatra kerülõ terület ne nyúljon a forgó korongon túlra. Mialatt a forgó korong forgásban van: a három kg-nyi homokot rászórják a próbadarabokra.


1. Ábra: Homokszóró berendezés

(∅21) (∅19)

2 1

(15)

2

50

(6)

3

(6)

∅3,5

3

∅13 ∅17

500

(0;-0,1) (+0,1;0)

1 1650 4 1015

(25)

Réz-horgany ötvözet (sárgaréz) kiömlõ fúvóka, amelynek a nyílását három rögzítõrúd tartja. A zárójelben levõ méretek csak a fototípusra vannak alkalmazva és nem kötelezõek.

(∅120) 75 5

6 45° ∅100

1. 2. 3. 4. 5. 6.

Az ejtõcsõ részei Tartály, sugaras ürítõ szerkezettel (2. Ábra) minimum 3 kg homokra. Felsõ szita Alsó szita Próbadarab Próbadarab-tartó (forgatható) ––––––––––


11. Melléklet A FÉNYSZÓRÁS ÉS A FÉNYÁTBOCSÁTÁSI TÉNYEZÕ MÉRÉSI MÓDSZERE 1.

(a) MÓDSZER

1.1.

Mérõberendezés H1 L LB P H2

H3 IB1 U2

BL U2 BL

BR A BR

M P'

IB2

MS

A fenti berendezés összegyûjti a védõablakról (védõernyõrõl) jövõ összes nem szórt fényt egészen 0,72o beesési szögig (BL fényrekeszt használva) és az optikai tengelyhez viszonyítva 1,5o és 2o között beesõ összes szórt fényt "BR" fényrekeszt használva. A szögsáv fontos az éjszakai vezetésnél akkor, amikor a fényszórók közvetlen közelébe esõ tartományt kell figyelni. A következõ méretek tájékoztatásul szolgálnak a kivitelezéshez. L H1 H2 H3 A U1, U2 BR BL M IB1 IB2 LB P, P'

Nagynyomású xenonlámpa (pl. XBO 75 W) Konkáv gömbtükör: fókusztávolság 150 mm, átmérõ 40 mm. Konkáv gömbtükör: fókusztávolság 300 mm, átmérõ 40 mm. Konkáv gömbtükör: fókusztávolság 300 mm, átmérõ 70 mm. Akromatikus lencse: fókusztávolság 200 mm, átmérõ 30 mm. Síktükrök. Gyûrû alakú fényrekesz (diafragma): külsõ átmérõ 21,00 mm, belsõ átmérõ 15,75 mm. Kör alakú fényrekesz, nyílás átmérõ 7,5 mm. Szilícium detektor, helyesbítve V (λ) görbe szerint, MS diffúziós ernyõvel. Írisz fényrekesz a megfigyelési mezõ átmérõjének szabályozására, átmérõ 40 mm. Írisz fényrekesz az IB1-bõl eredõ peremhatások kiküszöbölésére. Kör alakú fényrekesz, nyílás átmérõ 1 mm. A védõernyõ (védõablak) helyzetei.

H1 gömbtükör L fényforrás képét vetíti a H2 gyújtópont-síkban lévõ LB fényrekeszre. H3 konkáv gömbtükör LB fényrekeszképet vetít a BL és BR fényrekeszek síkjában. Az "A" akromatikus lencsét úgy helyezik el közvetlenül a fényrekesz mögött, hogy a P helyzetben lévõ próbadarab kicsinyített képe megjelenjen MS diffúziós ernyõn. IB1 írisz fényrekesz képes egyidejûleg alakul ki IB2 írisz


fényrekeszen. 1.2

Mérés A védõablakot párhuzamos fénynyalábban P helyzetbe állítják, majd BL fényrekeszt helyére teszik. A detektora esõ T1L fényáram (fluxus) megfelel a mintadarab által átbocsátott nem szórt fénynek. BL fényrekeszt ezután kicserélik BR gyûrûs fényrekeszre. A detektorra esõ T1R fényáram megfelel a védõablakból és a berendezésbõl eredõ teljes szórt fénynek. Majd a védõernyõt (védõablakot) P' állásba helyezik. A detektorra esõ T2R fényáram csupán a berendezésbõl jövõ szórt fénynek felel meg. Ezután a védõablakot kiveszik a fénynyalábból (Pl. P és P' között). A detektorra esõ T0L fényáram, BL fényrekesszel a helyén, megfelel a teljes fénynek.

1.3.

Az optikai jellemzõk definíciói

1.3.1.

Fényáteresztés: τ=

1.3.2.

Fényszórás koptatás elõtt:

1.3.3.

Fényszórás koptatás után:

2.

(b) MÓDSZER

2.1.

Vizsgáló berendezés (lásd az 1. ábrát)

TIL ⋅ 100 TOL

T − T2R DB = 597 ⋅ 1R TIL T − T2 R DA = 597 ⋅ 1R TIL

ξ/2 = 17,4 x 10-4 radián féldivergenciájú K kollimátor fénynyalábját 12 mm nyílású D1 fényrekesz korlátozza, amellyel szemben elhelyezik a mintadarabtartót. A szférikus aberrációt (gömbi eltérést) helyesbítõ L2 akromatikus gyûjtõlencse összeköti D1 fényrekeszt "R" vevõkészülékkel, mivel L2 lencse átmérõje olyan, hogy az ne korlátozza a mintadarab által β/2 = 14o fél csúcsszögû kúpban szórt fényt. D2 gyûrûs fényrekeszt α/2 = 1° és ρmax/2 = 12° nyitott szöggel L2 lencse fókusz-képsíkjába helyezik (2. számú Ábra). A fényrekesz nem átlátszó központi része arra szolgál, hogy eltakarja a fényforrásból közvetlenül érkezõ fényt. Lehetõvé kell tenni a fényrekesz központi részének elmozdulását a fénynyalábból oly módon, hogy az pontosan visszatérhessen eredeti helyzetébe. Az L2 lencse és D1 fényrekesz közötti távolságot, valamint L2 lencse F2∗/ fókusztávolságát úgy kell megválasztani, hogy D1 képe teljesen fedje az M szilícium detektort. minden leolvasás abszolút pontossága 1000 egységnyi kezdeti beesõ fényáramra egy-egységnél jobb legyen. 2.2.

∗/

Mérések Az alábbi leolvasott értékeket kell rögzíteni:

L2-re ajánlott fókusztávolság kb. 80 mm.


Leolvasás Mintával D2 központi részével T1 nem nem T2 igen (koptatás elõtt) nem T30 igen (koptatás elõtt) igen T31 igen (koptatás elõtt) igen T4 igen (koptatás elõtt) igen 2.3. Optikai mennyiségek meghatározásai

Képviselt mennyiség beesõ fluxus a kezdeti leolvasásnál az új anyag által átbocsátott fluxus a D2 központi résszel beesõ fluxus az új anyag által szórt fluxus a koptatott anyag által szórt fluxus

2.3.1.

Fényátbocsátást meghatározza: (T2 / T1) x 100

2.3.2.

Koptatás elõtti fényszórást meghatározza:

DB = (T31 – T30)·x 100/T2

2.3.3.

Koptatás utáni fényszórást meghatározza:

DA = (T4 / T2)·x 100

Megjegyzés: A DA és DB jelölés a jelen Melléklet 1.3. bekezdésének felel meg. L2 lencse, D2 fényrekesz, koptatott felület, fényforrás, L1 lencse, M szilícium detektor, helyesbítve V (λ) görbe szerint, MS diffúziós ernyõvel, próbadarab, D1 fényrekesz, K kollimátor

1. Ábra: Vizsgáló berendezés

d0 dmax

d0 = 0,0349 F2 dmax = 0,425 F2 2. Ábra: D2 gyûrû alakú fényrekesz 3.

(c) MÓDSZER

3.1.

Berendezés A vizsgálat kialakítását a 3. Ábra mutatja.


1. megjegyzés: A mérési elv azonos az (a) módszer elvével, azonban a mérõ átmérõ kisebb (mintegy 2,5 mm) és a vizsgálat elrendezése egyszerûsített. A lézersugarat (L) kinyújtják a két L1 és L2 lencsét használva és a P szemlencse mérési pontja felé irányítják. A szemlencsét (P) úgy állítják be, hogy azt a fény tengelye körül forgathassák. A fény eltérése a prizmás fénytörés függvénye a mérési pontban.

3.2. 3.2.1.

A gyûrû vagy kör alakú fényrekesz, bármelyiket is választják, 400 ± 2 mm távolságra van a szemlencse középpontjától. Az "A" lencse ekkor a szemlencse középpontjának képét állítja elõ az "S" fotokémiai fényérzékelõ. A vizsgálati elrendezés részét, beleértve a fényrekeszt is, a lencse és a vevõberendezés is, úgy alakítsák ki, hogy a szemlencse középpontján átmenõ függõleges tengely körül forogjon. A szemlencse és a berendezés érzékelõ részének el kell fordulnia azért, hogy kiegyenlítse a szemlencse minden prizmás fénytörési hatását. 2. megjegyzés: Javító hatás nélküli szemlencséknél nem szükséges – a legtöbb esetben – a szemlencsékhez és az érzékelõ részhez az elfordulás. Eljárás A berendezés hitelesítése Állítsák fel a berendezést, amelynek lényeges tulajdonságait a 3. Ábra mutatja, a szemlencse nélkül. Helyezzék a BR gyûrû alakú fényrekeszt a helyére. Forgassák a berendezés érzékelõ részét (az S fényérzékelõt, az A lencsét és a BR gyûrû alakú fényrekeszt) vízszintesen P-hez úgy, hogy beállítják a fénysugarat a fényerõsítõtõl (amely a 10 mm tipikus fókusztávolságú L1és a 30 mm tipikus fókusztávolságú L2 lencsékbõl és kellõ méretû kisátmérõjû lyukkal rendelkezõ B fényrekeszbõl áll úgy, hogy egységes fénysugarat biztosítson) a BR gyûrû alakú fényrekesz középpontjához. Mérjék a teljes nem szórt fénynek megfelelõ Φ 1R fluxust, amely az S vevõberendezésbe beesik. Cseréljék ki a gyûrû alakú BR fényrekeszt a kör alakú BL fényrekeszre. Mérjék a teljes nem szórt fénynek megfelelõ Φ 1L, amely az S vevõberendezésbe beesik. Határozzák meg az Ia* csökkentett fénytényezõt a berendezésre, a ω térszögre, a következõ egyenlettel: 1 Φ I *a = • IR ω Φ IL ahol:

Φ 1R Φ 1L ω

3.2.2.

a fényáram (fluxus) védõablak nélkül a párhuzamos fénysugárban és a helyére tett BR gyûrû alakú fényrekesszel. a fényáram (fluxus) védõablak nélkül a párhuzamos fénysugárban és a helyére tett BL gyûrû alakú fényrekesszel. a BR gyûrû alakú fényrekesszel meghatározott térszög.

Vizsgálat védõablakkal Helyezzék a védõablakot a párhuzamos fénysugárba P helyzetben, amint a 3. Ábra mutatja. Ismételjék meg a 3.2.1. bekezdés mûveleteit a helyére tett védõablakkal, és a védõablakot a fénysugár tengelye körül olyan helyzetbe forgatott védõablakkal úgy, hogy a védõablakkal a prizmás elhajlás vízszintes legyen. Forgassák el a berendezés érzékelõ részét úgy, hogy a fénysugár BR középpontjába essen. Számítsák ki a Ia* csökkentett fénytényezõt a berendezésre a védõablakkal a ω térszögre, a következõ egyenlettel:

I *g = ahol:

Φ 2R

1 Φ 2R • ω Φ 2L

a fényáram (fluxus) védõablakkal a párhuzamos fénysugárban és a helyére tett BR


Φ 2L ω

gyûrû alakú fényrekesszel. a fényáram (fluxus) védõablak nélkül a párhuzamos fénysugárban és a helyére tett BL gyûrû alakú fényrekesszel. a BR gyûrû alakú fényrekesszel meghatározott térszög.

Majd számítsák ki a szemlencse I* csökkentett fénytényezõjét a következõ egyenletet használva: I * = I *g − I *a

3. Ábra: A fényszóródás mérésére szolgáló berendezés elrendezése (c módszer) L L1 L2 B P BR BL A S

(600 ± 70) nm hullámhosszúságú lézer Megjegyzés: 2. osztályú lézer ajánlott, < lmW, fénysugár átmérõje 0,6 és 1 mm között 10 mm fókusztávolságú lencse 30 mm fókusztávolságú lencse Kör alakú fényrekesz – (0,1 mm lyuk kb. egyforma fénysugarat hoz létre) Védõablak-minta Gyûrû alakú fényrekesz: külsõ átmérõ 28 ± 0,1 mm, belsõ átmérõ 21 ± 0,1 mm (lásd az alábbi 2. megjegyzést) 10 mm névleges átmérõjû kör alakú fényrekesz Lencse, 200 mm névleges fókusztávolsággal és 30 mm névleges átmérõvel Fotokémiai fényérzékelõ

A gyûrû / kör alakú fényrekeszek és a szemlencse között a távolság 400 ± 2 mm legyen. 1. megjegyzés: A lencsék fókusztávolságát csak mint iránymutatót adták meg. Más fókusztávolságú lencséket is használhatnak, ha szélesebb fénysugarat kívánnak vagy kisebb képet a mintáról az érzékelõn. 2. megjegyzés: A gyûrû alakú fényrekesz átmérõjének körét 0,01 mm bizonytalanságot nem meghaladó módon mérjék azért, hogy az ω térszöget pontosan meghatározhassák; bármely eltérést a névleges átmérõktõl a számításnál figyelembe kell venni. –––––––––


12. Melléklet A típusjóváhagyás vázlata (folyamatÁbra)

Típusjóváhagyás kérése Ismert kérelmezõ

Ismeretlen kérelmezõ ISO 9002 0/ Igen

Nem

Illetékes hatóság gyári vizsgálata Típus-jóváhagyási vizsgálat 1/ és Minõsítõ vizsgálat 1/

"COP a gyárban"

COP a mûszaki szolgálatnál

Illetékes hatóság laboratóriumi vizsgálata

COP vizsgálat 3/ és látogatás 2/

COP vizsgálat 3/ és látogatás 2/

0) 1) 2) a) b) 3) a) b)

vagy egyenértékû szabvány, azaz olyan, amely azonos vagy jobb minõséget ad ezt a vizsgálatot ugyanaz a mûszaki szolgálat vagy független hitelesített laboratórium végezze a gyártónál ellenõrzés és véletlen mintavétel, amelyet a hatóság vagy a mûszaki szolgálat végez ha nincs ISO 9002: évente háromszor ha nincs ISO 9002: évente egyszer vizsgálatok a 10.5 és/vagy 10.6 bekezdés szerint a gyártásból vett mintán ha nincs ISO 9002: a hatóság vagy a mûszaki szolgálat a 2a/ jegyzet szerinti látogatás alatt a gyártó a 2a/ jegyzet szerinti látogatások között ha nincs ISO 9002: a gyártó vesz mintát, eljárás a 2b/ jegyzet szerinti ellenõrzés alatt.

––––––––––


13. Melléklet A τv fényáteresztést a következõk szerint definiálják: 780nm

τv =

∫

S D65λ 380 nm 780 nm

(λ ) ⋅ V(λ ) ⋅ τ F (λ ) ⋅ dλ

∫ S D65λ (λ ) ⋅ V(λ ) ⋅ dλ

380 nm

A relatív látáscsökkenés Q hányadosát a következõk szerint definiálják: Q=

ahol: τv

τ sign τv

a védõablak fényáteresztése a D65 szabványos izzólámpához viszonyítva,

τsign a védõablak fényáteresztése a forgalomirányító jelzõlámpához viszonyított színkép-eloszlás a következõ egyenlettel megadva: 780nm

τv =

∫

( ) ⋅ V(λ ) ⋅ τ F (λ ) ⋅ τS (λ ) ⋅ dλ

S Aλ λ 380 nm 780 nm

∫ S Aλ (λ ) ⋅ V(λ )τS (λ ) ⋅ dλ

380 nm

ahol:

S Aλ(λ) S D65λ(λ)

a CIE szabványos A (vagy 3200 K fényforrás a kék jelzõfényhez) izzólámpa sugárzásának színkép-eloszlása a CIE szabványos D65 izzólámpájának izzólámpa sugárzásának színkép-eloszlása. Lásd: ISO/CIE 10526, CIE szabvány színmérõ izzólámpa.

V(λ)

a színlátás függvénye nappali látáshoz. Lásd: ISO/CIE 10526, CIE szabvány színmérõ észlelõk.

τ S(λ)

a forgalomirányító jelzõlámpa lencséjének színkép-áteresztõképessége

τ V(λ)

a védõablak színkép- áteresztése

Az izzólámpa [S Aλ(λ) * S D65λ(λ)] színkép-eloszlás szorzatának színképértéke a szem V(λ) színkép-áteresztési függvénye és a forgalomirányító jelzõlámpa lencséinek τ S(λ) színképi áteresztõképességét a B Melléklet adja meg. –––––––––––––


14. Melléklet JELZÕLÁMPÁK SUGÁRZÁSÁNAK SZÍNKÉPI ELOSZLÁSÁNAK, AZ ISO/CIE 10526 SZABVÁNNYAL MEGHATÁROZOTT D65 ETALON IZZÓLÁMPA ÉS AZ ÁTLAGOS EMBERI SZEM NAPPALI LÁTÁSÁNAK SZÍNKÉP-LÁTÁSI FÜGGVÉNYÉNEK SZORZATAI AZ ISO/CIE 10527 SZABVÁNY SZERINT Hullámhossz mm 380 390 400 410 420 430 440 450 460 470 480 490 500 510 520 530 540 550 560 570 580 590 600 610 620 630 640 650 660 670 680 690 700 710 720 730 740 750 760 770 780 Összes:

SAλ (λ) * SD65λ (λ) * τS(λ) piros 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0.4289 6.6289 18.2382 20.3826 17.6544 13.1919 9.3843 6.0698 3.6464 2.0058 1.1149 0.590 0.2902 0.1533 0.0742 0.0386 0.0232 0.0077 0.0045 0.0022 0.0010 100

sárga 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0.1817 0.9515 3.2794 7..5187 10.7342 12.0535 12.2634 11.6601 10.5217 8.9654 7.2549 5.3532 3.7352 2.4064 1.4418 6.7892 04376 0.2191 0.1137 0.0601 0.0290 0.0152 0.0089 0.0030 0.0017 0.0009 0.0004 100

zöld 0 0 0.0014 0.0047 0.0171 0.0569 0.1284 0.2522 0.4852 09021 1.6718 2.9976 5.3553 9.0832 13.0180 14.9085 14.7624 12.4687 9.4061 6.3281 3.8967 2.1640 1.1276 0.6194 0.2965 0.0481 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 100

SAλ (λ) * SD65λ (λ) kék 0.0001 0.0008 0.0042 0.0194 0.0887 0.3528 0.8671 1.5961 2.6380 4.0405 5.9025 7.8862 10.1566 13.0560 12.8363 9.6637 7.2061 5.7806 3.2543 1.3975 0.8489 1.0155 1.0020 0.6396 0.3253 03358 0.9695 2.2454 1.3599 0.6308 1.2166 1.1493 0.7120 0.3918 0.2055 0.1049 0.0516 0.0254 0.0129 0.0065 0.0033 100

0 0.0005 0.0031 0.0104 0.0354 0.0952 0.2283 0.4207 0.6888 09894 1.5245 2.1415 3.3438 5.1311 7.0412 8.7851 9.4248 9.7922 9.4156 8.6754 7.8870 6.3540 5.3740 4.2648 3.1619 2.0889 1.3861 0.8100 0.4629 0.2492 01260 0.0541 0.0278 0.0148 0.0058 0.0033 00014 0.0006 0.0004 0 0 100


15. Melléklet A FÉNYTÖRÕ-KÉPESSÉG VIZSGÁLATA 1.

Szférikus és asztigmatikus fénytörõ képesség

1.1.

Berendezés

1.1.1.

Teleszkóp Teleszkóp 20 mm névleges nyílással 10 és 30 –szoros nagyítóképesség között, felszerelve állítható szemrésszel, ami a hálót foglalja magában.

1.1.2.

Megvilágított cél A cél az 1. ábrán látható vágott mintát tartalmazó fekete lemez, amely mögött az állítható fényforrást a kondenzor lencsével helyezik el, ha szükséges, fókuszálni a fényforrás nagyított képét a teleszkóp tárgylencséjén. A célon a nagy gyûrû külsõ átmérõje 23 ± 0,1 mm, 0,6 ± 0,1 mm kör alakú nyílással. A kis gyûrû belsõ átmérõje 11,0 ± 0,1 mm, 0,6 ± 0,1 mm kör alakú nyílással. A középsõ nyílás átmérõje 0,6 ± 0,1 mm. A rudak névleges hossza 20 mm és névleges szélességük 2 mm, 2 mm névleges közökkel.

1. Ábra: Teleszkóp céljának képe 1.1.3.

Szûrõ A színkép zöld részén legnagyobb áteresztésû szûrõt használják a kromatikus aberrációk csökkentése érdekében.

1.1.4.

Hitelesítõ lencse Pozitív és negatív szférikus 0,06 m-1, 0,12 m-1 és 0,25 m-1 fénytörõ képességû lencsék (tûrés ± 0,01 m-1).

1.2.

1.3.

1.3.1.

A berendezés elrendezése és hitelesítése A teleszkópot és a megvilágított célt ugyanabba az optikai tengelybe helyezik 4,60 ± 0,02 m távolságra. A megfigyelõ fókuszálja a hálót és a célt és beállítja a teleszkópot, hogy a minta tiszta képét kapja. Ezt a beállítást tekintsék a teleszkóp fókuszáló beosztásának nulla pontjának. A teleszkóp fókuszálását a hitelesítõ lencsékkel hitelesítik (1.2.4. bekezdés) úgy, hogy a 0,01 m-1 fénytörést mérhessenek. Bármely más hitelesítési módszer használható. Eljárás A védõablakot felszerelik a teleszkóp elé úgy, ahogy viselik, és megmérik a 6.15.3.8. bekezdésben meghatározott kijelölt pontokon. Szférikus és asztigmatikus fénytörõ képesség


1.3.1.1.

Védõablakok asztigmatikus fénytörõ képesség nélkül A teleszkópot addig állítják, amíg a cél képe teljesen feloldódik. A védõablak szférikus képességét leolvassák a teleszkóp skálájáról.

1.3.1.2.

Védõablakok asztigmatikus fénytörõ képességgel A célt – a védõablakon – elforgatják azért, hogy beállítsák a védõablak fõ átmérõjét a rudakhoz a célon. A teleszkópot elõször a rudak egyik csoportjára (D1 mérés), majd a merõleges rudakra fókuszálják (D2 mérés). A szférikus képesség középértéke:

D1 + D2 2 az asztigmatikus fénytörõ képesség a két mérés |D1-D2| abszolút különbsége. 2.

Különbségek meghatározása a prizmás fénytörõ képességben

2.1.

Berendezés A vonatkoztatási módszer elrendezését a 2. Ábra mutatja

2.1.1.

Eljárás Az LB1 fényrekeszt a fényforrással megvilágítva úgy állítják be, hogy a B síkon képet hozzon létre, amikor a P védõablak nincs helyén. A védõablakot az L2 lencse elé helyezik úgy, hogy a védõablak tengelye párhuzamos a vizsgáló egység optikai tengelyével. Az állítható, felhajtható védõablakokat szemkörüli területükkel a berendezés optikai tengelyére merõlegesen helyezzék el. Mérjék a függõleges és vízszintes távolságot a két elmozdult kép között, amelyek a két szemkörüli területbõl keletkeznek. Ezeket a cm-ben mért távolságokat osszák el kettõvel, hogy megkapják a vízszintes és függõleges prizmás különbséget cm/m mértékegységben. Ha a fénysáv, amely a két szemkörüli terület keresztezõdik, a prizmás fénytörõ képesség "alapon" van, és ha a fénysáv nem keresztezõdik, "alapon kívül" van.


fényforrás, pl. kis izzólámpa, 600 ± 70 nm hullámhosszúságú lézer, stb. közbensõ szûrõ, csúcsáteresztõ képességgel a színkép zöld részén (csak akkor kell, ha az izzólámpát használnak fényforrásként) L1 akromatikus lencse 20 és 50 fókusztávolság között LB1 fényrekesz, 1 mm névleges nyílással P védõablak LB2 fényrekesz az A részlet szerint L2 akromatikus lencse 1000 mm névleges fókusztávolsággal és 75 mm névleges átmérõvel B képsík. La J

–––––––––– 16. Melléklet VIZSGÁLAT PÁRÁTLANÍTÓ VÉDÕABLAKOKHOZ 1.

Berendezés Berendezés a nem szórt áteresztési érték változásának meghatározásához, amint azt az 1. Ábra mutatja. A párhuzamos fénysugár névleges átmérõje 10 mm. A fényválasztó méretét, az R reflektort és az L2 lencsét úgy válasszák ki, hogy a szórt fényt 0,75° szögig fogják be. Ha az f3 = 400 mm névleges fókusztávolságú L3 lencsét használnak, a fényrekesz névleges átmérõje 10 mm. A fényrekesz síkja az L3 lencse fókusz-síkjában feküdjön. Az Li lencse következõ fi fókusztávolságai tûrések nélküli példák. és nem befolyásolják a vizsgálati eredményeket: f1 = 10 mm és f2 = 100 mm A fényforrás 600 ± 70 nm hullámhosszúságú lézer legyen. A légmennyiség a vízfürdõ felett legalább 4 liter. A felfekvõ gyûrû névleges átmérõje 35 mm, és névleges magassága 24 mm, amikor a felfekvõ gyûrû legmagasabb pontján mérik. 3 mm vastag és 3 mm széles (névleges méretek) puha gumigyûrût csúsztatnak a minta és a felfekvõ gyûrû közé. A vízfürdõ tartálya ventilátort is tartalmaz, amely a levegõt áramoltatja. Ezen felül olyan szerkezet is kell, amely stabilizálja a hõmérsékletet a vízfürdõben.

2.

Minták Legalább ugyanolyan típusú 3 mintát vizsgáljanak meg. A vizsgálat elõtt a mintákat egy órán átkondicionálják 23 ± 5 °C desztillált vízben (legalább 5 cm• víz cm•-ként a minta felületén), majd itassák szárazra és kondicionálják levegõn legalább 12 órán át 23 ± 5 °C hõmérsékleten és 50 % relatív páratartalomban.

3.

Eljárás és kiértékelés A környezeti hõmérséklet a mérések alatt 23 ± 5 °C. A vízfürdõ hõmérsékletét állítsák be 50 ± 0,5 °C hõmérsékletre. A levegõt a vízfürdõ felett a ventilátorral keringtessék úgy, hogy telítõdjön vízpárával. Ez alatt az idõ alatt a mérõnyílás lefedve legyen. A ventilátort kapcsolják ki a mérés elõtt. A τr átviteli érték változásának méréséhez a mintát helyezzék a felfekvõ gyûrûre és határozzák meg az idõt addig, amíg a minta kezdeti értékéhez képest τr négyzete nem esik 80 % alá páraképzõdés nélkül (páraképzõdés nélküli idõ).

τ 2r = ahol

Φb Φu

Φb a fényáram (fluxus), amikor pára van a mintán,


Φu a fényáram páraképzõdés elõtt. Legfeljebb 0,5 kezdeti páraképzõdést az értékeléskor nem kell figyelembe venni. 1. megjegyzés: Mivel a fénysugár a mintán kétszer halad át, ezt a mérést a τr2 határozza meg. 2. megjegyzés: A páraképzõdés megindulásáig eltelt idõt rendszerint szemrevételezéssel állapítják meg. Bizonyos típusú bevonatokkal azonban felületi víz alakítása diffúziót okoz, ami lassabban növeli a páraképzõdést, ezért ez a kiértékelésnél nehézséget okoz. Ilyenkor az 1.1. bekezdésben leírt berendezést használják.

––––––––––

(2. felülvizsgált változat, tartalmazza az október 16-án hatályba lépett módosításokat) 21. Melléklet: 22. számú Elõírás

Recommend Documents