2. Február

A PESTERZSÉBETI PEDAGÓGIAI INTÉZET TALLÓZÓJA X. / 2. Február

2010

Kedves Olvasók! A közvélemény sokszor szorong amiatt, hogy a közoktatás nem reagál elég gyorsan a változásokra. Türelmetlenül várja az eredményeket, hogy a valóságban is érzékelhető, érdemi fejlődést tapasztaljon. A megfelelő tájékoztatás érdekében adunk hírt azokról a folyamatokról, eseményekről, amelyek a minőségi szolgáltatás érdekében a kerületi intézményekben a fejlesztési stratégiákat jellemzi. A funkcionális analfabétizmus megelőzésére kidolgozott XX. kerület Cselekvési tervben a könyvtár, az irodalmi nevelés hangsúlyos szerepet kapott, ezért az újságunkban nagyobb terjedelmet kapott az ezen a területen végezhető fejlesztés. A képviselő-testület számára készült tájékoztatót, amely a 10 éves PEPI tevékenységét röviden összefoglalja, megismertetjük az Olvasókkal. Rendületlen kedvvel kirándulni hívjuk régi és új érdeklődő pedagógus kollégáinkat! Tavasszal Zala megye az úti célunk, a részleteket az Ajánlás rovatból ismerhetik meg. Aki végigolvassa ezt a számunkat, megbizonyosodhat arról, hogy kerületünkben az eltelt negyedév történései is tükrözik azt a törekvést, hogy a közoktatás alkalmazkodjon az egyéni igényekhez, ugyanakkor kielégítsen egy közösségérzet utáni vágyat, ami a helyi közösséget összetartó általános kötőerőként is szolgál.

Dr. Nagyné Koczog Tünde igazgató

TARTALOM K E D V E S O L V A S Ó K ..................................................................................................... 01 12 HÉT TÖRTÉNÉSE Szekeres Lászlóné: PEPI híradó ................................................................................................................................ 05 GÓRCSŐ Dr. Nagyné Koczog Tünde: Tíz éves a PEPI .......................................................................................................................... 08 EX CATHEDRA Dr. Zóka Katalin Az óvodai literáció (írásbeliség) dilemmái ................................................................................ 19 Simon Krisztina A könyvtárak lehetőségei a funkcionális analfabétizmus leküzdésében.................................... 21 Valent Lajosné Kooperatív óra integrált osztályban ........................................................................................... 30 SZÖRFÖZÉS Csoma Gergely Adventi készülődés a János utcai óvodában .............................................................................. 35 Varga Szilvia Karácsonyváró délután a Logopédiai Intézetben ....................................................................... 35 Pappné Gazdag Zsuzsanna „Mozogni jó!” ............................................................................................................................ 37 Kiss Andrea, Zsiba Dániel Iskolánk száz éves...................................................................................................................... 38 Nagy Éva Csillag születik........................................................................................................................... 39 Hont Éva Finn beszámoló .......................................................................................................................... 43 Szekeres Lászlóné Pedagógiai fejlesztések a napi gyakorlatban.............................................................................. 45 Dinasztia Tankönyvkiadó Miért éppen a Dinasztia? 10 érv mellettünk .............................................................................. 48 AJÁNLÁS Új fejlesztő taneszköz a Dinasztia Tankönyvkiadótól: LÜK..................................................... 49 Tanulmányi kirándulás .............................................................................................................. 51

12 HÉT TÖRTÉNÉSE PEPI híradó 2009. november 16. Intézetünk tizennegyedik alkalommal fogadta kétnapos szakmai gyakorlatra a BME Pedagógiai Tanszék közoktatási vezető szakos hallgatóit. A hallgatók tájékoztatást kaptak a kerület oktatási intézményeiről, a feladatellátásról, a pedagógiai szakmai szolgáltatásról, a gyógytestnevelés szakszolgálatról és a sportszervezés működéséről. 19. Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és a Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet „Professzió és progresszió a pedagógiai, szakmai szolgáltatásban” címmel konferenciát rendezett a Duna Palotában. Intézetünkből Vasas Dezsőné és Soltészné Szabó Emőke vett részt a programon. 19. Dr. Trencsényi László egyetemi tanár, Pesterzsébet Díszpolgára kitüntető címet vehetett át az Önkormányzat díszülésén. Kerületünk lakosa 1947-ben született, 1970-ben szerzett tanári diplomát, 1985-ben védte meg kandidátusi disszertációját. Dolgozott a XX. kerületi Tátra Téri Általános Iskolában, az úttörőmozgalomban, országos közoktatási kutató-fejlesztő intézetekben. Kutatói-érdeklődési köre: az iskola és nem-iskola határán elhelyezkedő pedagógiai jelenségvilág: gyerekek és pedagógusok civil szervezetei, érdekérvényesítési mechanizmusok az iskola körül, a reformpedagógiák történeti gyökerei és mai hatása, gyermekkultúra-művészetpedagógia. Tanár úr megjelent művei közül 26-ot ajándékozott könyvtárunk számára, amelyet ez úton is megköszönünk, kitüntetéséhez gratulálunk, s jó egészséget kívánunk! 19. Nagy örömünkre szolgált, hogy Dr. Nagyné Koczog Tünde, Intézetünk igazgatója Pesterzsébet Gyermekeiért kitüntetést kapott az Önkormányzat díszülésén. 26. A Kossuth Társaság 10. alkalommal rendezte meg a Kossuth-szónoklat versenyt a kerületi iskolák diákjai számára. A 3 tagú zsűriben Komoróczy László alpolgármester, Gavlik István, a Kossuth Szövetség örökös tiszteletbeli elnöke és Bondor Mária, a Pesterzsébeti Pedagógiai Intézet történelem szaktanácsadója értékelte az elhangzott produkciókat. Az alábbi eredmények születtek az általános iskolás kategóriában: I. Veér Annamária (felkészítő tanára: Asquiné Papp Klára); II. Szántai Viktória (felkészítő tanára: Kosákné Antoni Mariann), különdíjas: Tuznik Natália (felkészítő tanára: Szlovencsákné Sütő Ágnes) valamennyien a József Attila Általános Iskola tanulói. III. Balog Laura (felkészítő tanár: Tóth Viktória), különdíj: Libnár Balázs (felkészítő tanár: dr. Kovács Andrásné), mindketten a Lázár Vilmos Általános Iskola tanulói.

5

12 HÉT TÖRTÉNÉSE A szónoklat verseny díjkiosztójához kapcsolódott a Kossuth-portré pályázat eredményhirdetése. Összesen 18 pályamű érkezett 3 iskolából. A Stromfeld Aurél Általános Iskola 16 pályázata nagyon színvonalas volt, így az első három díj mellé még két negyedik díjat is kiadott az értékelő bizottság. A portré pályázat díjazottjai: I. Sőre Blanka, II. Németh Viktor, III. Hubai Tímea, IV. Dancsics Dalma és Rácz Georgina Rebeka. *** 2009. december 7.

Bensőséges keretek között, kerületi partnereinkkel együtt, jó hangulatban ünnepeltük meg Intézetünk 10 éves születésnapját. Működésünkről, eredményeinkről szóló beszámolónkat elolvashatják GÓRCSŐ rovatunkban.

9.

A Nemzeti Tankönyvkiadó országos szakmai fórumot tartott a természettudományi tantárgyakat tanító tanároknak. A neves szakemberek előadásai után bemutatták a Kiadó gondozásában megjelent Panoráma természettudományi tankönyvcsaládot. A szekcióüléseken a tankönyvszerzőkkel beszélgethettünk az új, most megjelenő 7. osztályos tankönyvekről. A tájékoztatón elhangzott, hogy az iskolák felelősei, illetve Intézetünk könyvtára a referensek segítségével kérhetnek egy-egy bemutató példányt az elkészült tankönyvekből. ***

6

12 HÉT TÖRTÉNÉSE 2010. január 19. A nyári felújítás és a sikeresen lezáruló eszközbeszerzések után ünnepélyes keretek között átadták a megújult Ady Endre Általános Iskola épületét. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg. Az avatási ünnepségen Hiller István oktatási és művelődési miniszter, Szabados Ákos Pesterzsébet polgármestere mondott köszöntő szavakat. Az iskola tanulói verssel, dallal és Karinthy-jelenettel kedveskedtek a szép számban megjelent vendégeknek. 20. Az Apáczai Kiadó a HUNGEXPO G pavilonjában tartotta meg 20 éves fennállásának jubileumi ünnepélyét. A délelőtti szakmai konferencián a tehetséggondozásé volt a fő szerep, ennek keretében Dr. Csermely Péter professzor, a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács elnöke; Dr. Ranschburg Jenő pszichológus; Dr. Czeizel Endre orvos genetikus; Dr. Vass Vilmos egyetemi docens tartottak előadást. A délutáni szekcióüléseken egyrészt a Kiadó tankönyv szerzői mutatták be a kompetenciaalapú tankönyveket és interaktív anyagokat. Másrészt a kooperatív tanulási technikákból, a korszerű módszerekből kaptak ízelítőt a pedagógus kollégák. A délelőtti előadások prezentációi az Apáczai Kiadó honlapján olvashatók. 27. A Magyar Nemzeti Múzeum épületét, funkcióit, felújításait, a műtárgyvédelmi munkát, az intézménynek a közéletben betöltött szerepét bemutató kötet jelent meg „A Nemzet Múzeuma” címmel. A könyv premierjén ismertették a múzeum környezetének fejlesztésére kiírt nyílt tervpályázatot, s első ízben átadták a Múzeumbarát Iskola díjat is, amelyet a XX. kerületi József Attila Általános Iskola kapott. Az iskola két pedagógusa, Palotainé Simon Ilona tanítónő és Szepesházyné Kurimay Ágnes tanárnő, valamint Foghtőy Krisztina, az ELTE docense múzeumpedagógiai munkájáért külön elismerésben részesült. Szekeres Lászlóné igazgatóhelyettes

7

GÓRCSŐ Tíz éves a PEPI 2009. december 3-án Képviselő-testületi ülésen tájékoztatást adtunk a Pesterzsébeti Pedagógiai Intézet fennállásának 10 éve alatt végzett szakmai munkáról, az elért eredményekről. Az anyag rövidített változatát adjuk közre. Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselő-testülete a 382/1999.(XI.3.) Ök. sz. határozatával megalapította a Pesterzsébeti Pedagógiai Intézetet azzal a céllal, hogy segítse az oktatási ágazat döntés előkészítéseit megalapozni, valamint a kerületi intézmények szakmai önállóságát erősíteni, módszertani kultúráját fejleszteni. Az intézmény alaptevékenysége: pedagógiai-szakmai szolgáltatás óvodák és általános iskolák számára. Az alapvető feladatok közé tartozik a szaktanácsadás, a pedagógusok továbbképzése, a tanulmányi és tehetséggondozó versenyek szervezése és összehangolása, a gyermekvédelmi munka, a pedagógiai értékelés, a pedagógiai tájékoztatás, a tanulói tájékoztató és tanácsadó szolgálat, valamint közoktatási szakmai ellenőrzés megszervezése a fenntartó igényei alapján. 2001. január 1-jétől az alaptevékenységi kör bővült a gyógy-testnevelés szakszolgálat ellátásával. 2006 szeptemberétől kiegészült a kerületben lévő fővárosi fenntartású oktatási-nevelési intézménybe járó beutaltak ellátásával is. 2004. január 1-jével a testnevelés és sporttal kapcsolatos feladatok ellátása is Intézetünkhöz került, a Sportszervező- és szolgáltató Intézmény jogutód szervezete lettünk. 2007 áprilisától ezen a területen a diáksporttal kapcsolatos tevékenység ellátása lett a feladatunk. 1. TÁRGYI, SZEMÉLYI FELTÉTELEK, GAZDÁLKODÁS Az intézmény az Ady Endre Általános Iskola egyik földszinti szárnyában 7 helyiséggel rendelkezik – 6 iroda és 1 előadó, mely a pedagógiai könyvtár olvasóterme is egyben -, mely megfelel a 10/1994. (V.13.) MKM. rendeletben előírt követelménynek. A 2009/2010-es tanévet megújult épületben kezdhettük: az Ady Endre Általános Iskolával együtt megtörtént az Intézet felújítása is. Az Intézet belső és külső munkatársakkal dolgozik. A belső munkatársak engedélyezett létszáma jelenleg 18 fő. 15-en teljes (az intézményvezető, a helyettes, 6 pedagógiai előadó, 3 gyógy-testnevelő, 2 sportszervező, 2 egyéb dolgozó) 3-an részmunkaidőben (számítás-technikus, könyvtári asszisztens, takarító) biztosítják a feladatellátást. Üres állás nincs. A vezetők és a pedagógiai előadók a Közoktatási törvényben meghatározott feladatok gondozói, valamint egy-egy szakterület, tantárgy szaktanácsadói is egyben. A munkatársak szakmai tudása kimagasló, kerületen kívül is elismerik munkájukat. Négy kolléga az Oktatási Hivatal szakértői névjegyzékében is szerepel. Ezen túlmenően minden tanévben több akkreditált tanfolyamot is elvégeznek a munkatársak, melyek a szakmai, módszertani ismeretek bővítését, megújítását, a 8

GÓRCSŐ minőségügyi ismeretek elsajátítását, a számítástechnika terén a kompetencia fejlesztését szolgálják. Külsős dolgozóink a tantárgy- és témagondozók (13 fő) az SZMSZ-ben, illetve az éves munkatervben meghatározott feladatok ellátásáért, a munkaközösségek működtetéséért feladatfinanszírozást kapnak. Az utóbbi három évben a költségvetés elfogadása után a munkatervben tervezett és az OMB által januárban elfogadott egyes feladatok teljesítése (munkaközösségek működtetése, pedagógiai napok szervezése, versenyeken külső zsűri, illetve sportbírók alkalmazása stb.) az Intézet személyi juttatásainak megtakarításából és pályázati támogatások segítségével lehetséges. Pályázati támogatások: 2000-2004. év 14. 209. 146 Ft 2005-2009. év 7.670. 000 Ft A pedagógiai szakmai szolgáltató intézmények által benyújtható hazai pályázati lehetőségek az Európai Unióhoz való csatlakozás után jelentősen csökkentek. Az Uniós pénzforrásokra elsősorban az önkormányzatok nyújthatnak be pályázatot. 2. PEDAGÓGIAI SZAKMAI TEVÉKENYSÉG Képesség- és kompetenciamérések 2005 januárjában képviselő-testületi ülésen beszámoltunk a 2000-2005 közötti kerületi mérések tapasztalatainak összegzéséről, majd 2008 decemberében szintén ebben a körben tájékoztatást nyújtottunk az országos tanulói kompetenciamérés eredményeiről. Az országos mérési értékelési tevékenységünk ezáltal már többször került górcső alá, ezért most a kerületi mérési eredményekről közlünk egy összesítő grafikont: Kerületi kompetencia mérések 2005-2009 90

Teljesítmény átlag %

80 70 60 50 40 30 20 10 0 Szövegértés Szövegértés Szövegértés Matematika Matematika Matematika Informatika Idegen nyelv 5.-2005-06 5.-2006-07 7.-2007-08 7.-2005-06 7.-2006-07 5.-2007-08 7.-2007-08 7.-2008-09 A csoport

9

B csoport

GÓRCSŐ Az informatika mérés oszlopai az elmélet és a gyakorlat értékeit, az idegen nyelv adatai az angol és a német nyelvet tanulók teljesítményeit mutatják. Az idei tanévben a Funkcionális analfabétizmus elleni Cselekvési terv ütemezése szerint segítjük a fejlesztést ezen a területen is. Továbbképzések szervezése Munkaközösségek A PPI munkatársai és a tantárgygondozók között patronálói rendszer működik. A felmerült igények alapján új munkaközösségekkel (minőségügyi vezetői, igazgatóhelyettesi) bővült hálózatunk. A munkaközösségi programot a tervezhetőség és a pedagógusok munkaidő nyilvántartását figyelembe véve (kéthavi tanítási időkeret) kéthavonta küldjük meg az intézményeknek, csakúgy, mint a részvételről szóló statisztikát. Ez utóbbi szeptember 1-jétől különösen fontossá vált: a programokon való részvétel beszámítható a pedagógusok számára előírt hétévente kötelező 120 órás továbbképzés 25%-áig. A takarékosság jegyében a munkaközösségek programjaikat igyekeztek minél kevesebb anyagi ráfordításból megvalósítani, így sor került összevont programokra, illetve több előadót a kiadók fizettek. A programok száma - az utóbbi három év adatait alapul véve – hasonló tendenciát mutatnak.

Munkaközösségi foglalkozások száma Részvétel

2006-2007

2007-2008

2008-2009

129 1142 fő

95 955 fő

96 1113 fő

Pedagógiai napok Intézetünk a pedagógusok szemléletének formálása és a módszertani kultúrája fejlesztése érdekében szervez pedagógiai napokat. A kiemelt témáik a legújabb pedagógiai törekvésekhez igazodnak. Jónak bizonyult az a stratégia, hogy ősszel főleg előadások, műhelyfoglalkozások vannak az adott témában, míg tavasszal a gyakorlati megvalósításra, a bemutatóórákra és foglalkozásokra kerül sor. Pedagógus továbbképzési programok statisztikája a pedagógiai napokon Tanév 2005-2006 2006-2007 2007-2008 2008-2009 Összesen Előadások száma 6 9 7 7 29 Előadásokon résztvevők száma 390 fő 396 fő 450 fő 435 fő 1671 fő Gyakorlati képzés száma (bemutató, tréning, szupervízió) 16 16 8 22 62 Gyakorlati képzésen résztvevők száma (fő) 290 fő 275 fő 335 fő 428 fő 1328 fő Program száma összesen 22 25 15 29 91 Résztvevők száma összesen (fő) 680 671 fő 785 fő 863 fő 2999 fő 10

GÓRCSŐ A programok száma nagyban függ a pályázaton elnyert támogatás összegétől. Ha figyelembe vesszük a kerületi intézményekben foglalkoztatott pedagógusok létszámát, akkor a közel 3000 fő azt jelenti, hogy évente közel 1,5 az egy főre jutó rendezvény száma csak a pedagógiai napokon. Számos neves, sokak által ismert előadóval büszkélkedhetünk rendezvényeinken: Görög Ibolya, Bagdy Emőke, Ranschburg Jenő. Tanfolyamok Tanfolyam címe

Időtar- Mennyi- Résztvevő Ebből tama ség kerületi

Mozgásfejlesztés integrált csoportban 3-10 éves 60 óra korig OM 274/222/2004 * Drámapedagógia OM 274/203/2004 30 óra A matematikai gondolkodás fejlesztésének egy ha30 óra tékony eszközrendszere OM 384/122/2002 A napköziotthoni nevelőmunka alapjai OM 30 óra 175/1/05 Nem szakrendszerű oktatás az általános iskola ötö120 óra dik és hatodik évfolyamán OM 175/13/2005 A pedagógus lelki egészség-védelme: stresszkezelés 30 óra és kreativitásfejlesztés HEFOP 3.1.4. Kompetencia alapú oktatás elterjesz30 óra tése Összesen

6

121 fő

44 fő

1

19 fő

19 fő

1

12 fő

3 fő

1

16 fő

16 fő

5

123 fő

58 fő

1

39 fő

31 fő

48

130 fő

130 fő

63

460 fő

301 fő

*Az Intézet öt éve akkreditáltatott 60 órás „Mozgásfejlesztés integrált csoportokban” c. saját tanfolyamot (bevételi kötelezettségünknek ezzel tudtunk eddig eleget tenni). Pedagógiai tájékoztatás A könyvtári állomány adatai (2009. 10. 30-án): Állományegység Könyv Video CD Hangkazetta Összesen: 8145

Egységszám 3856 389 209 39

Állományegység DVD Raabe+VERLAG kiegészítő kötetek Tankönyv Tékázott folyóirat

Egységszám 75 183 3141 253

A pedagógiai szakkönyvtár állományát WINISIS 1.4 nyilvántartó programmal tártuk fel. E szoftver segítségével a pesterzsébeti iskolai könyvtárakkal közös katalógust építünk, így a pedagógiai szakmai szolgáltatással kiépített hálózat révén láthatják egymás könyvtári állományát az oktatási intézmények, valamint a 11

GÓRCSŐ teljes iskolai könyvtári kínálatot is. Jelenleg 15000 dokumentum szerepel az adatbázisban. 2006-tól a kerületi óvodák könyvtárai is csatlakoztak a rendszerünkhöz, mintegy 4800 tétellel. A könyvtárunkba beiratkozott olvasó: 240 fő. Rendszeres kiadványok: • Kipp-kopp kopogok… Pesterzsébeti Pedagógiai Intézet tájékoztató kiadványa a leendő óvodások szüleinek a XX. kerület óvodáiról (átlagosan 410 példány/tanév) • De nehéz az iskolatáska… Tájékoztató kiadványa a leendő iskolások szüleinek a XX. kerület általános iskoláiról (átlagosan 480 példány/tanév) • Diáklegek (400 példány/tanév) • Diáksport- legek (150 példány/tanév) • Pesterzsébet helyismereti munkafüzet (átlagosan 450 példány/tanév) • Pesterzsébet természeti képei (250 példány/tanév) • PEPITA a Pesterzsébeti Pedagógiai Intézet tallózója (3 x 300 példány/tanév) A visszajelzések szerint ez utóbbi kiadványunknak kiemelt szerepe van a kerületi pedagógusok tájékoztatásában, a pedagógiai innovációk elterjesztésében, a módszertani kultúra gazdagításában. Az elvárásoknak megfelelően a hírek terjedelmét csökkentettük annak érdekében, hogy a szakmai, azon belül is az óvodai területen hasznosítható jó ötleteket leíró rovatok terjedelmét megnöveljük. Innovációhoz kapcsolódó kiadványok 2005-től: • Kiadvány a pesterzsébeti tehetséggondozó versenyekről • Óvodai és iskolai projektgyűjtemény • Válogatás a „Fogjunk össze - pszichológusok, pedagógusok a gyermekekért” projektről • A tanulás irányítási módszereinek megújítása” című kerületi projekt megvalósítása • „Szent Erzsébet emlékév 1207-2007” Válogatás pesterzsébeti diákok, tanárok, amatőrök és művészek képeiből • Pesterzsébeti sétáló füzet Tanulói tájékoztatás A diákok érdekképviseletének döntési, véleménynyilvánítási és egyetértési jogát helyi szinten a kerületi diákönkormányzat, a Pesterzsébeti Ifjúsági és Gyermekönkormányzat (PIGYÖ) keretein belül működtetjük. Hagyományos programjaik:

12

GÓRCSŐ • • • • • • • • • •

Diákparlament Felkészítő tábor képviselőtestületi tagoknak Fáklyás futáson részvétel Települési Gyermek és Ifjúsági Önkormányzatok találkozóján részvétel Táncház Kézműves délután PIGYÖ karácsony az Átmeneti Szállón lakókkal Iskolarádió működtetése, a rádiózás titkai Kamaszkori problémák feldolgozása pszichológus segítségével Zsűrizés tehetséggondozó versenyeken – Gyermekszemmel-díjak odaítélése

Tehetséggondozás Az óvodai és iskolai tehetséggondozás valamennyi kerületi intézményben a dokumentumokban meghatározott keretek között zajlik. Intézetünk fontosnak tartja, hogy színvonalas tanulmányi-, tehetséggondozó és sportversenyek lebonyolításával, illetve különféle művészeti rendezvények szervezésével segítse a tehetséges gyermekeket abban, hogy képességeiket maximálisan ki tudják bontakoztatni. Tanulmányi és tehetséggondozó versenyek Intézetünk versenykínálatának többségét azok a tanulmányi és diáksport versenyek adják, amelyeket az Oktatási és Kulturális Minisztérium, illetve a Magyar Diáksport Szövetség hirdet meg. Ezeken felül számtalan olyan tanulmányi vetélkedőt szervezünk, amelyek egyrészt a tanulók kompetenciáját komplex módon fejlesztik (szövegértés, kommunikáció, együttműködés, digitális tudás, stb.), illetve helyismerethez vagy valamilyen évfordulóhoz kötődnek.

1 2 3 4

Versenynapok száma Verseny száma: Kategóriák száma: Induló csapatok száma:

Kerületi verseny Diáksport Tanulmányi 2006/2007 2007/2008 2008/2009 2006/2007 2007/2008 2008/2009 68 79 95 41 33 37 19 89

20 90

22 85

36 77

29 63

36 89

382

396

411

118

136

130

13

GÓRCSŐ Diáksport versenyen induló tanulók száma 3523

3551

Versenyzők szám a (fő)

Versenyzők száma (fő)

3600

Tanulmányi versenyen induló tanulók száma

3500 3400 3300

3257

1400

1344

1289

1300 1200

1139

1100

2006/2007*

2007/2008

2008/2009

3200 2006/2007

2007/2008

2008/2009

tanév

* fővárosi pályázat támogatásával a hagyományokhoz képest több versenyt hirdettünk meg.

A versenyek lebonyolításánál nagy segítséget jelent, hogy az iskolák biztosítják a helyszínt, illetve egy-egy kiemelt vetélkedőnket a tankönyvkiadók, valamint az Oktatási és Média Bizottság és a Kulturális és Ifjúsági Bizottság is támogatja. Ebben a tanévben már negyedik alkalommal rendezzük meg az országos „Olvass velünk! A Nagy Könyv 100 legnépszerűbb regényéből” című sikeres versenyünket annak érdekében, hogy minél többen ismerjék meg azt az örömet, amit egy jó könyv elolvasása jelent. A Pesterzsébet újságban - a kiadványainkban és a honlapunkon is - rendszeresen tájékoztatást adunk a kerületi, a fővárosi és az országos versenyeken elért eredményekről. A finnországi Vantaa településsel kötött testvérvárosi cserekapcsolat 2009 nyarán lehetőséget adott arra, hogy a versenyeken legeredményesebb két tanuló és egy felkészítő pedagógus jutalma egy hagyományt teremtő egyhetes nemzetközi táborozás legyen. A tanórai tehetségfejlesztési eljárások alkalmazását a szolgáltatási jegyzékben (a honlapon elérhető), a kerületi munkaközösségi programokban felajánlott hatékony módszerek terjesztésével, bemutatóórák tartásával, gazdagító programok, szakkörök helyi szintű megtartásával ösztönözzük és segítjük. Színvonalas rendezvényeinkkel bemutatkozási lehetőséget adunk a kerület tehetségeinek legyen az drámajáték, mozgás vagy gála műsor. Kiemelt rendezvények Diákszínjátszó csoportok találkozója Éneklő Ifjúság Óvodás Mikulás Könyvbarátok kerületi levelezős, szövegértő versenye 3-4. osztályosoknak Olvass velünk! Országos szövegértő csapatverseny (3 fő/csapat) Győztesek Gáláján kerületi diáksport verseny 1. helyezettjeinek kiosztott jutalmak összesen: Győztesek Gáláján kerületi tanulmányi verseny 1. helyezettjeinek kiosztott jutalmak összesen:

14

2007 95 tanuló 12 kórus 440 fő 16 csoport 112 fő



102 tanuló

95 tanuló

123 tanuló

221 csapat 137 csapat 202 csapat 78 kupa 94 kupa 85 kupa 110 érem 4 plakett

87 érem 2 plakett

102 érem 2 plakett

GÓRCSŐ 3. PEDAGÓGIAI SZAKMAI SZOLGÁLTATÁS Fontos fenntartói elvárás, hogy az intézményi autonómiához és arculathoz igazodva biztosítsunk széleskörű, az óvodák és iskolák szakmaiságának fejlődését segítő pedagógiai szolgáltatásokat. Ennek érdekében 2003 óta intézményeknek nyújtott egyedi, térítésmentes pedagógiai szakmai szolgáltatási rendszert működtetünk (csak a kerületi fenntartású óvodák és általános iskolák célcsoportjánál). Közel 80 féle szolgáltatást tartalmaz kínálati listánk, amelyeket „helybe viszünk” az intézményeknek. Pedagógiai előadóink innovativitásának köszönhetően az egyes elemek évente 8-15%-ban megújulnak a felmért igények szerint. Az utóbbi években nagy a „kereslet” az országos tanulói mérések eredményeinek értelmezése és a fejlesztési tervek, szakmai anyagok elkészítésének segítése iránt. Egyre többen kérik az intézményi mérési-értékelési tevékenységekhez kapcsolódó szolgáltatásokat: az óvodai szociális kompetencia és az iskolai DIFER (Diagnosztikus Fejlődésvizsgáló Rendszer) vagy más, iskolai neveltségi szintméréseket. Az óvodai szociális kompetencia (korábban neveltségi szint) méréseknél az óvodai szaktanácsadó által összeállított szempontsor segítségével, szaktanácsadó irányításával, az óvodapedagógusokkal közösen figyelik meg a nagycsoportosok szabályhoz, szokáshoz való viszonyát (egészségügyi szokások, önkiszolgálás és viselkedési normák területén; társas kapcsolataikat; önként vállalt, illetve kötelező tevékenységhez való viszonyát; közösségért végzett tevékenységét). Az így elkészített mérőlapokat feldolgozzuk, ezáltal az óvodák visszajelzést kapnak az iskolába készülő gyerekek neveltségi szintjéről. A DIFER olyan egységes mérési rendszer 4-8 évesek számára, amely gyermekenként külön-külön feltérképezi az írásmozgás-koordináció fejlettségét, beszédhanghallást, a relációszókincs fejlettségét, gondolkodási és elemi számolási készséget, illetve a beilleszkedéshez, együttéléshez szükséges elemi szociális készségek szintjét. A DIFER mérés a 2004/2005. tanévben lett kötelező az első osztályos általános iskolások körében. Alsó tagozatos szaktanácsadónk igény szerint végez ilyen mérést annak érdekében, hogy segítse a pedagógusok diagnosztizáló tevékenységét. 2005-2006 2006-2007 2007-2008 2008-2009 Összesen Óvodások szociális kompetencia mérése

139 fő

282 fő

373 fő

338 fő

1132 fő

1. osztályosok DIFER mérése

44 fő

11 fő

-

37 fő

92 fő

Különösen az óvodákban volt igény a szaktanácsadásra, múzeumi és könyvtári foglalkozások és szervezetfejlesztési tréningek megtartására. A tanulók körében tartott újabb, tanulói tájékoztatás témájú foglalkozásokat hasznosnak és jónak 15

GÓRCSŐ minősítették partnereink. Munkaidő ráfordítási statisztikánk szerint a pedagógiai előadók átlagban munkaidejük harmadát fordítják az intézményeknek nyújtott pedagógiai szakmai szolgáltatásra. Az ilyen egyedi, a helyi elvárásokhoz rugalmasan alkalmazkodó szolgáltatási tevékenység kuriózum a fővárosban. 4. GYÓGY-TESTNEVELÉS A gyógy-testnevelés szakszolgálatot az Intézet 2001-től látja el alaptevékenységként. Mint ismeretes, 2006. szeptember 1-től a fővárosi fenntartású, XX. kerületben működő közoktatási intézmények iskolaorvosi beutalóval rendelkező középiskolás tanulói is a feladat-ellátási körbe tartoznak. Helyszínek: Ady, József Attila, Lázár, Vörösmarty, Zrínyi Általános Iskola, Eötvös SZKI, Kossuth Gimnázium tornaterme; Pesterzsébeti Uszoda A létszámok alakulása az elmúlt három évben: Tanév

Óvoda

2006-2007 2007-2008 2008-2009

104 fő 90 fő 88 fő

Általános + Óvoda+ Általános + Általános iskola Középiskola Középiskola Középiskola Összesen Összesen 170 fő 151 fő 321 fő 491 fő 234 fő 99 fő 333 fő 432 fő 216 fő 98 fő 314 fő 412 fő

5. AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ MINŐSÉGFEJLESZTÉSI MUNKA Az Intézetünk megalakulása óta munkatársaimmal arra törekszünk, hogy munkánk vezérlő elve legyen a partnerközpontúság. A minőségbiztosítás és - fejlesztés érdekében megalkottuk Minőségirányítási Programunkat, amelyet az előírások szerint két alkalommal is átdolgoztunk, illetve kiegészítettünk. Értékrendszerünk középpontjában a toleráns nevelőmunka, a jó hagyományok ápolása és a módszertani megújulás támogatása áll. Minőségfejlesztési rendszerünk fontos elemei: • A minőség iránt elkötelezett vezetőség. • Támogató Csoport működése a szabályokban és munkatervben rögzítettek szerint. • Minőségi munkát végző közalkalmazottak. • Átlátható, szabályos, partnerközpontú működés. Főfolyamatainkat kontrollált minőségügyi szabályzatok szerint működtetjük. Intézetünk 225 partnerrel tart kapcsolatot. Rendszeres igény- és elégedettségi mérést végzünk közvetlen partnereink körében. 16

GÓRCSŐ Legfontosabb elégedettségi méréseink és azok eredményei az utóbbi négy tanévben: Mérésben résztvevők köre résztvevők

Elégedettségmérés területe 1.

Pedagógiai napok kínálata Pedagógiai napok tartalma

résztvevők versenyző tanulók felkészítő pedagógusok versenyző tanulók felkészítő pedagógusok versenyző tanulók pedagógusok érintett tanulók érintett szülők intézményvezetők pedagógusok intézményvezetők pedagógusok intézményvezetők pedagógusok intézményvezetők pedagógusok tantárgy- és témagondozók OKSO

Tanulmányi versenyek szervezése 2.

Tanulmányi versenyek jutalmazása

3.

Diáksport-versenyek

4.

Gyógy-testnevelés ellátása Munkaközösségi és szakmai programok Rendezvények

5. Kiadványok Munkatársak segítőkészsége 6. 7.

PPI általános működése Egyedi, intézményeknek nyújtott szakmai szolgáltatás

igénybe vevők

Elégedettség mértéke 90% 85% 78% 94% 69% 85% 86% 91% 74% 91% 95% 83% 100% 80% 92% 75% 100% 84% 93% 93% 86%

A mérések eredményei alapján készült fejlesztési terveknek és a minőségi munkáért elkötelezett munkatársaknak köszönhetően színvonalas munkát végzünk. Széleskörű információáramlásra törekszünk. A gyorsaság és jobb hozzáférés érdekében eredményesen alkalmazzuk belső elektronikus hálózatunkat és az internetet. Új, sokak által sikeresnek mondott honlapunk látogatottsága fokozatosan nő. Szervezetfejlesztési tevékenységünkkel (előadás, tréning, rendezvények) a szervezeti kultúránkat gazdagítjuk. Elvégeztük valamennyi munkatársunk korszerű, kompetencia alapú teljesítményértékelését, illetve az Intézet irányított önértékelését. Erősségeink segítik a minőségi célok megvalósítását. Mindannyian azon munkálkodunk, hogy a fejlesztendő területeken javulást érjünk el.

17

GÓRCSŐ 6. ÖSSZEGZÉS Büszkék vagyunk az elmúlt 10 év eredményeire, s tudjuk, számos feladat vár még ránk. A változó világ nap mint nap új kihívásokat hoz, melyek megoldása időnként nem várt problémákat jelent, de kiemelten figyelünk arra, hogy időben megszerezzük azokat az ismereteket, amelyek segítségével a feladatokat megfelelően tudjuk kezelni, megoldani. 7. TERVEINK • A funkcionális analfabétizmus csökkentésére kidolgozott Cselekvési terv megvalósítása. • A kerületi kompetencia mérések lebonyolítása középtávú terv szerint. • A Tehetségpont hálózathoz kapcsolódás, mert kiemelten kell segíteni a tanórán kívüli tevékenységek színvonalának az emelését, a szakkörök működését. • A tanulmányi, művészeti és diáksport versenyek működtetése, amelyek a tehetségek megnyilatkozására biztosított fontos lehetőség. • A népszerű „Olvass velünk!...” országos verseny meghirdetése nem csak a 7-8., hanem az 5-6. évfolyam számára is. • A minőségirányítási munka továbbfejlesztése, a partnerkapcsolatok erősítése, az intézkedési tervek megvalósítása, elégedettségi vizsgálat folyamatos végzése partnereink körében. • Aktuális, a pedagógiai szakmai munka hatékonyságát elősegítő pedagógus-továbbképző tanfolyamok indítása intézeti helyszínen. • Az Intézet 60 órás tanfolyama akkreditációjának meghosszabbítása.

Dr. Nagyné Koczog Tünde a Pesterzsébeti Pedagógiai Intézet igazgatója

18

EX CATHEDRA „Funkcionális analfabétizmus megelőzése, ami rajtunk is múlik” A funkcionális analfabétizmus elleni cselekvési terv megvalósításának első ütemében az őszi pedagógiai napok előadójaként hallhattuk Dr. Zóka Katalin PhD. főiskolai tanár (Apor Vilmos Katolikus Főiskola) „Irodalmi és anyanyelvi nevelés az óvodában (az óvodai literáció kérdései és összefüggései)” című előadását. A megjelölt tematikán belül kitért a nyelvi szocializáció folyamata, az óvoda és a literációs (írásbeliség) kultúra, valamint a kompetencia alapú irodalmi nevelés témakörökre. Az előadó által summázott összefoglaló olvasható az óvoda írásbeliségben betöltött szerepéről az alábbiakban. A téma iránt érdeklődő óvodapedagógusok figyelmébe ajánljuk a szakmai szolgáltatás kínálati listájából megrendelhető „Funkcionális analfabétizmus megelőzése, ami rajtunk is múlik” című előadást.

Az óvodai literáció (írásbeliség) dilemmái Már a téma felvetésében tisztázni kell, hogy az óvodai literációs nevelés nem jelentheti az óvoda iskolásítását, nem lehet célja az írás-olvasás tanításának minél korábbi, akár óvodai megkezdése. Nem az írás-olvasás óvodai elsajátíttatásáról, hanem az írásbeliség kultúrájába való beavatásról van szó. Ez nem újdonság a gyakorló óvodapedagógusok számára, talán a megközelítésekben lehetnek új hangsúlyok, módszerek. Az írásbeliség kultúrájával való találkozás első színtere a család. A családi nyelvi szocializációs háttere1 és literációs kultúrája befolyásolja a gyerek későbbi ismeretszerzési stratégiáit, azok sikerességét. Szándékosan nem írtam, hogy ez meghatározza a gyerek iskolai karrierjét, mivel úgy gondolom, hogy az intézményes nevelésnek, s ezek közül kiemelkedően az óvodai nevelésnek komoly kompenzációs lehetőségei vannak a hátrányok leküzdésében, vagy a meglévő előnyök kihasználásában, a tehetséggondozásban. A gyerekek eltérő családi kultúrája természetes az óvodapedagógus számára, miközben a nyelvhasználat kulturálisan elfogadott módjainak és az írásbeliséggel való találkozás milyenségének és mennyiségének különbségeivel is számolnia kell. Szinte közhelyes megállapítás, hogy az olvasóvá nevelés már az önálló olvasás elsajátítása előtt, akár csecsemőkorban megkezdődik, vagyis a kíváncsiság, az érdeklődés korábbi, mint a képesség elsajátítása. Az értelmi, érzelmi prekondíciók már a direkt, formalizált írás- és olvasás előtt megteremthetők, megteremtendők. Az ideális az, ha a családban a gyerek gyakran találkozik az írásbeliséghez fűződő információcsere változatos módjaival (újságok, könyvek 1

Torgyik Judit: Nyelvi szocializáció és oktatás. Új Pedagógiai Szemle, 2005/3. 3-10.

19

EX CATHEDRA meglététől a meseolvasáson át a kvázi-írás, kvázi-olvasásig2), mivel így nemcsak az élményszerzésre van módja, hanem elsajátíthatja a kommunikációs viselkedésmintákat, a kultúrtechnikákhoz kapcsolódó speciális ismereteket (direkcionalitás, interpunkció). Az óvoda feladata is a gazdag és inspiráló literációs környezet biztosítása, a gyermeki értelmi és érzelmi igények kielégítése, a változatos és igényes irodalmi anyag motiváló kínálata3. A témával foglalkozó szakirodalom4 két látszólag ellentétes szemléletmódot ütköztet: 1. a „kivárás”, az írás-olvasásra való előkészítés (readiness skills)5 2. a bontakozó írásbeliség (emergent literacy)6 Az első szemléletmódra épülő módszer lényege, hogy az előkészítő készség- és képességfejlesztésre teszi a hangsúlyt. Az ONOAP alapelveinek megfelelően a gyermeki személyiség harmonikus fejlődésének elősegítése érdekében szisztematikus fejlesztés zajlik a meghatározó területeken7. Az írásra, olvasásra való alkalmasság az óvodáskor utáni időszakra tehető a biológiai érés és a tapasztalatszerzés eredményeként. A két elmélet alapvető különbsége a nyelvi tudatosság és az olvasás- és írástanulás összefüggéseinek értelmezéséből fakad8. Az egyik elképzelés szerint a nyelvi tudatosság az írás-olvasás elsajátításának következményeként alakul ki; a második elképzelés a nyelvi tudatosságot az olvasástanulás előfeltételének tekinti, vagyis az előkészítő képességfejlesztés elengedhetetlen; a harmadik szerint kölcsönösen hatással van egymásra a két terület, fejlődésük párhuzamos; a negyedik egy harmadik, kognitív tényezőtől (intelligencia) teszi függővé az írás- olvasás eredményes megtanulását. Ebből kiolvasható, hogy a „kivárás” képviselői az előkészítésnek tulajdonítanak kulcsfontosságú szerepet, míg a „bontakozó írásbeliség” szemléletmódja nem életkorhoz, fejlődési jellemzőkhöz köti az írás és az olvasás elsajátítását. Az utóbbi elképzelés a formalizált írás- és olvasás elsajátítása előtti9, általa meghatározónak vélt 2

Szinger Veronika: Nagycsoportos óvodások írásbeliséggel kapcsolatos tudása és tevékenységei. Könyv és nevelés, 2009/2. http://www.tanszertar.hu/eken/2009_02/szv_0902.html 3 255/2009. (XI. 20.) Korm. rendelet l! Szinger Veronika a témában megjelent írásai 5 Az óvodapedagógiában domináns, a hétköznapi gyakorlatot meghatározó szemlélet. 6 Jellegzetes szemléletmódja,a hétköznapi gyakorlatot meghatározó vonásai leginkább a Freinet (újságok, kiadványok, szabad fogalmazások, improvizatív alkotások lejegyzése, Élet-könyv) és Montessori ( olvasósarok, könyvtárlátogatás, írógép, számítógép)óvodákban lelhető fel. 7 beszédészlelés, beszédértés, beszédprodukció, verbális és nonverbális kommunikatív készségek, vizuális és auditív memória, lexikális bázis. 8 Szinger Veronika: Kivárás és bontakozó írásbeliség – Hagyomány és újszerűség az óvodai írás és olvasás előkészítésben. Könyv és nevelés, 2007/1. http://www.tanszertar.hu/eken/2007_01/seged_0701/szv.pdf 9 a születéstől a az iskolai oktatásig terjedő időszak 4

20

EX CATHEDRA időszakra fókuszál. Az érdeklődés fenntartásának és a fejlődési feltételek folyamatosságával biztosítható a zökkenőmentes átmenet a bontakozó írásbeliségből a konvencionális írásbeliségbe. Ez az elképzelés a mindennapi tevékenységekbe ágyazva játékosan ismerteti meg a gyereket az írásbeliséghez kapcsolódó kommunikációs formákkal. Az óvoda feladata az ingergazdag literációs környezet és a változatos tevékenységformák felkínálása. Mindez egyszerre jelenti az olvasó-, az írósarok kialakítását és az új anyanyelvi nevelési formák beiktatását (szerepjátékok, intertextualitás, interaktív meseolvasás10). Ezek az új formák nem keverhetők össze és nem helyettesítik a hagyományos vers-mesemondást, mivel az utóbbi legfontosabb funkciója az elaboráció, míg a többször megszakított mesélés eleve kizárja ennek a funkciónak a beteljesülését. Úgy vélem, a magyar óvodapedagógia gyakorlatában feloldja a két teória látszólagos ellentmondásait: a részkészségek, és a nyelvi tudatosság fejlesztésével elvégzi az írás-olvasás, mint komplex készség alapozását, miközben az ingergazdag környezettel és az új kommunikációs tevékenységformák integrálásával megalapozza a literációs kultúrával szembeni pozitív attitűd kialakulását. Dr. Zóka Katalin főiskolai tanár Apor Vilmos Katolikus Főiskola

A könyvtárak lehetőségei a funkcionális analfabétizmus leküzdésében I. Könyvtárhasználati foglalkozás óvodásoknak 1. foglalkozás A tevékenység célja

A könyvtári dokumentum fajták megismerése.

A tevékenység feladata

Szociális képességek fejlesztése: társas együttlét szabályai, együttműködési képesség, alkalmazkodás képességének gyakorlása, bele- és együtt érző képesség fejlesztése. Értelmi képességek fejlesztése: ismeretnyújtás, figyelem-emlékezet fejlesztése, összehasonlítás, analízis-szintézis, jobb-bal irány fejlesztése. Verbális készségek fejlesztése: kifejező készség fejlesztése, szókincsbővítés, metakommunikáció fejlesztése. Testi képességek fejlesztése: nagymozgások, finommozgások.

A tevékenység anyaga

A könyv, újság, Cd, DVD, kazetta formája, megkülönböztetése, használhatósága

10

Szinger Veronika: Interaktív mesemondás és meseolvasás az óvodában a szövegértés fejlesztéséért. Anyanyelv-pedagógia, 2009/3. http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=184

21

EX CATHEDRA 1. Bevezető mese/lsd. lenn/ 2. Beszélgetés a dokumentumfajtákról, miközben azok sorra előkerülnek a A foglalkozás csomagból vázlata 3. Drámajátékok /lsd. lenn/ 4. Kézműves rész /Saját kis könyv, vagy újság, esetleg leporelló elkészítése./ Módszerek Eszközök Szervezeti keretek

Beszélgetés, manipulációs tevékenységek Egy nagy csomag benne, a könyvtárban megtalálható dokumentumok rendes és rongált állapotban. Egérke báb Kendő Csoportos, egyéni

1. Bevezető mese Amikor elindultam hozzátok, ezt a csomagot nyomta a kezembe a postás bácsi! Ki kellene bontanom, de… Cinn! Cinn! Ti is halljátok, amit én? Talán elhoztam magammal valamelyik könyvtári egeret? Mert képzeljétek el, az én könyvtáramban, ahol dolgozom, vannak egerek. A múltkor a zsömlémet rágták meg, máskor meg megszólalt a riasztó a mocorgásuktól. Igen, semmi kétség, ez a hang, mintha a kabátzsebemből jönne. Nézzük csak meg, mert személyesen még nem találkoztam egyik könyvtári egeremmel sem! - Cinn! Cinn! Végre kivettél a zsebedből! Fáztam, és unalmas volt, és… Hú, kik ezek a gyerekek? - Óvodások, akihez eljöttem kicsit beszélgetni, játszani. Ide figyelj, barátocskám, te mit keresel az én zsebemben? - Gondoltam, elindulok világot látni, mert mostanában nem hagytál kinn semmit az asztalodon, a könyveket, meg csak nem rághatom meg! Azt még nekem is megtanították a szüleim, hogy a könyveket nézegetni, olvasgatni, nem megenni kell! - Én nem is gondoltam, hogy te egér létedre meg tudod különböztetni a könyveket a többi rágni valótól! - Minek nézel te engem! A könyvet simán megkülönböztetem minden mástól! Figyelj csak ide: Te kedves kislány, légy szíves, hozz ide nekem valamit, meg te is, meg te is, meg te is! De legyen közte könyv is ám! Ebben a szép csoportszobában biztosan van pár könyv is. - Gyerekek, ügyesek legyetek! Sokféle dolgot hozzatok ennek az okos egérnek! Az egér végignézi a kapott dolgokat, kiválogatja a könyveket. - Hú! Te tényleg tudod milyen a könyv! Szóval ezért nem rágtál még össze egyet se, ezt nem gondoltam volna! - Kérlek szépen, én már születésem óta a könyvtárban élek, volt időm megtanulni, de szerinted a gyerekek tudják, mire való a könyv?

22

EX CATHEDRA -

Biztosan. Kérdezd meg őket!

Beszélgetés a könyvről és arról, hogy mire használjuk. - Ezek a gyerekek még nálam is többet tudnak. A fülük azonban nem olyan jó, mint nekem. - Miért? - Te se hallod? - Mit? - Hogy korog a gyomrom! Ideje lenne kibontani azt a csomagot, amit a postás hozott nekem. - Neked? Hisz a könyvtár címére jött! - Tehát az én lakóhelyem címére, ebből következik, hogy az enyém. - Nem a te neved írták rá, hanem az enyémet! - Az se baj, csak bontsd már ki, és együk meg! - Nem akarlak elkeseríteni, de szerintem nem ennivaló van benne, egy kiadótól jött. - Az meg ki? Nem ételeket gyárt? - Nem, könyveket, újságokat, előfordul, hogy kazettákat, cd-t, dvd-ket. - Azok vannak azokban a fogtörő, műanyag dobozokban? Nem baj, akkor is bontsuk ki, és nézzük meg, mi van benne! 2. Beszélgetés a dokumentumfajtákról Kipakolom a dobozt, beszélgetünk a tartalmáról, és arról, hogy ezeket mind a könyvtárnak küldték, valamint arról, hogy a fenti dokumentumokat lehet megtalálni egy könyvtárban. Lesznek köztük rongált, firkás könyvek is. Beszélünk arról, miért kell vigyázni a könyvekre, stb. Az egér mindig hozzáfűz valamit, mígnem előkerül egy darab sajt. 3. Drámajáték 1. „Lazító játék” Gyertek, elmegyünk a mesekönyvtárba! Eljátsszuk az utazást. Séta a buszmegállóba. Felszállás, zötykölődés a buszon, leszállás. 2. „A mesekönyvtárban” 2.1. A könyvtárlátogató, aki nem kér segítséget a könyvtárostól. Bekötött szemmel bolyong. Ti lesztek a mesepolcok, aki között bolyong a bekötött szemű könyvtárlátogató. Ezek a polcok „beszélni” is tudnak. Akinél van könyvtári dokumentum, azt

23

EX CATHEDRA mondja: gyere ide! Akinél nincs, recseg, hogy figyelmeztesse a könyvtárlátogatót, hogy neki ne menjen. A becsukott szemű könyvtárlátogatónak az a feladata, hogy összegyűjtse a dokumentumokat, amelyek egy-egy „polc” kezében vannak. 2.2 A könyvtárlátogató, aki segítséget kér a könyvtárostól. Újra körben ülünk le. A körön belül elhelyezünk pár dokumentumot, melyet a bekötött szemű könyvtárlátogatónak a könyvtáros utasításai szerint kell megtalálni. (Jó lehetőség a jobb-bal irány gyakorlására.) A következő foglalkozás anyaga: mire, hogyan használjuk a könyvtárat. II. Az iskolai könyvtárak szerepe

A funkcionális analfabetizmus olyan műveltségi állapot, amelyben az írásolvasás képességének a szintje egyre kevésbé teszi lehetővé az új információk befogadását és közlését, az új tudás megszerzését, feldolgozását és kezelését. Azok a személyek, akik ezzel a problémával küzdenek, tudnak írni és olvasni, de nem olyan minőségben, hogy a mindennapi életben felmerülő íráshoz, olvasáshoz köthető problémákat megoldják. Ez lehet, hogy „csak” egy csekk, űrlap elolvasása, értelmezése, kitöltése, de lehet, hogy az új munkahely ellátásához szükséges ismeretek megszerzése. Ez már nem csak oktatási, hanem nemzetgazdasági, társadalmi probléma is. Az oktatásnak nagy szerepe van a megoldásban, hisz a közoktatáson belüli társadalmi esélyegyenlőtlenség, a hiányos képzettség vezethet el a funkcionális analfabetizmus újratermeléséhez. Ez ellen mindenképen tennünk kell. Pesterzsébet Önkormányzata átlátva a probléma jelentőségét, felkérte a Pesterzsébeti Pedagógiai Intézetet, hogy dolgozzon ki cselekvési tervet a prevenció érdekében. Ebben a programban kiemelt szerepet kaptak az iskolai könyvtárak. Az alábbiakban a könyvtárak feladatait és lehetőségeit foglalom össze a funkcionális analfabetizmus kialakulásának megelőzésében. Talán az egyik legfontosabb tényező, hogy az olvasás, a könyvek, az iskolai könyvtárak beépüljenek a tanítás-tanulás mindennapjaiba. Napjainkban, amikor az információk mennyisége olyan mértékben megnövekedett, hogy az emberi agy befogadóképessége már nem alkalmas minden rögzítésére, véget kell vetni csak a tankönyvből való tanításnak. A gyereknek azt kell megtanítani, hogyan tudnak eljutni a számukra fontos, érdekes, felhasználható információkhoz. Ez pedig a folyamatos olvasás, az iskolai könyvtárak, a könyv-könyvtárhasználati foglalkozások nélkül lehetetlen. Főleg azoknak a gyereknek, akik nem rendelkeznek olyan családi hátérrel, ahol a fenti ismereteket elsajátíthatnák. A könyvtáraknak tehát esélyegyenlőség teremtő

24

EX CATHEDRA szerepe is van. Természetesen ezt a szerepet, a feladatok ellátását, csak megfelelően felszerelt iskolai könyvtárak tudják biztosítani, s ehhez hozzátartozik a számítógépes, mi több, az internet ellátottság is. A mindennapi információszerzés ma már nem csak könyvekből, hanem az internet használatával történik. Erre is meg kell tanítani gyermekeinket! Lássuk tehát azokat a területeket, ahol lehetőségeink vannak! 1. Alapvető készségek, kompetenciák fejlesztése Az olvasási stratégiák tanításánál, különböző szövegeken végzett szövegértési műveleteknél a könyvtárostanár segíthet az olvasmányok, szövegek kiválasztásában, beszerzésében, kezelésében és feldolgozásában is. Ehhez azonban működnie kell a kooperációnak a pedagógusok és a könyvtárostanár között. Ha nem működik, előfordulhat, hogy a kért könyv vagy szövegrészlet nincs meg az iskola könyvtárában, vagy nincs belőle elég példány. Természetesen meg lehet oldani ezt a feladatot úgy is, ha a pedagógus fénymásolt szövegeket visz be a gyerekeknek. Érdekesebb, sokrétűbb azonban, ha a könyvtárostanárral együtt esetenként a könyvtárban vagy tanórán kívül, a könyvtárban megoldandó feladatként gyakorolnak a gyerekek. Gyakorlattá válhatna az is, hogy a könyvtárostanár ajánlatot állít össze a pedagógus kollégáknak kért témakörökben. Fontos, hogy a gyereknek pozitív élménnyé váljon az olvasás. Ehhez azonban érdekes, kornak és érdeklődésüknek megfelelő szövegek szükségesek. Úgy gondolom, a gyereknek biztosítani kell a választási lehetőséget. Több olyan gyakorlattal, gyakorló szöveggel kell rendelkeznünk, melyek alkalmasak a gyakorlásra, de eltérő témájúak, terjedelműek, egyszóval változatosak. Ha kapnak a gyerekek választási lehetőséget, már jobban magukénak érzik a feladatot. A tanórán kívüli foglakozások keretében is vannak lehetőségek a fenti terület fejlesztésére. Érdemes visszanézni a múltba, és a régi kezdeményezéseket új tartalommal, új köntösbe bújtatva feléleszteni. Első példa erre az olvasókörök létrehozása az iskolákban. Célja az 50-es, 60-as években a szépirodalmi alkotások elemzése, könyvek beszerzése, egymás közti cseréje volt. Napjainkban nem feltétlen az elemzést, inkább az olvasási élmények megosztását lehetne célul kitűzni. Helyszíne az iskolai könyvtár, vezetője a könyvtárostanár. Ezek a körök nem csak a gyerekekre lehetnének hatással, hanem a pedagógusok is közvetlen információt szereznének arról, mely könyvek érdeklik a gyerekeket. Ezek nem feltétlen tartoznak a szépirodalom kategóriájába, de okos, finom módszerekkel el-

25

EX CATHEDRA juttathatjuk a gyerekeket a klasszikusok olvasásáig. Az általános iskolás korosztály körében könnyű „divatokat generálni”. Divat „ujj gördeszkázni”, divat ezt-azt gyűjteni, nézni, és higgyünk abban, hogy divat legyen olvasni is! Először „csak” Geronimo Stiltont, aztán később talán Jókait is. És kicsit túl is léptünk az olvasókörön, jöhetnek az olvasómozgalmak. Az utóbbi években nagyon jó kezdeményezéseket láthattunk. Emlékezzünk a „Nagy könyvre” vagy a napjainkban is látható Minimax tévécsatorna kezdeményezésére: „Fogadj örökbe egy könyvet a Minimaxszal” és „Te már olvastad?” című programokra! Külön pozitívumként értékelendő, hogy ezeket a kezdeményezéseket a nagy „ellenfél”, a televízió indította el. Ilyen jellegű „mozgalmak”-hoz érdemes csatlakozni, illetve hasonlókat lehet helyi szinten is kezdeményezni. Ennek keretén belül ki lehet adni ajánlott könyvek jegyzékét, ezekhez kapcsolódva irodalmi délutánokat, ankétokat, szellemi fejtörőket, író-olvasó találkozókat, könyvkiállításokat lehetne rendezni. Tudom, hogy vannak intézmények, ahol a fenti ötletek már megvalósultak. Természetesen a fenti rendezvények optimális színtere az iskolai könyvtár, koordinátora a könyvtáros. A tanítási idő után is marad lehetőségünk a szövegértés-szövegalkotás fejlesztésére. A nyári táborok színes palettájára vissza kellene csempészni az olvasótáborokat, melyeknek témája változatos, akár drámajátékkal fűszerezett lehetne. Ebben a témakörben fontosnak tartom még megemlíteni az újságolvasás témakörét is. Jó kezdeményezés a középiskolások számára a HÍD-program, mely a „Hírlapot a diákoknak!” jelmondatot takarja. Vizsgálati eredmények szerint a programban résztvevők 62 %-a vált a későbbiekben újságolvasóvá, míg a többieknek csak 32%-a. A programon belül a kiadók (vagy támogatók) az erre alkalmasnak talált, és a többi kiadó által is elfogadott lapokat ingyen bocsátják minden egyes programban résztvevő diák és tanár rendelkezésére minden megjelenési napon a modul időtartama alatt. A tanárok pedig egyedi pedagógiai céljaiknak megfelelően válogathatnak az újságcsomagokból, és dolgozhatják fel a tananyagot. Egyelőre ez a program a középiskolás korosztály számára létezik, de milyen jó lenne kiterjeszteni, illetve hasonlót készíteni az általános iskolások számára is országos szinten! Az iskolai könyvtárak ebben is vállalják a partnerséget, mert aki újságolvasóvá válik, abból nem lesz funkcionálisan analfabéta, és nagy valószínűséggel a könyvtárakat is rendszeresebben látogatja.

26

EX CATHEDRA 2. Tanulók személyiségfejlesztése A fejezet alpontjai a következő területek fejlesztését tűzték ki célul: 1. Helyes énkép, reális önismeret 2. Tanulás tanulása 3. Felkészülés a felnőtt életre 4. Gazdasági nevelés 5. Használható digitális tudás Mind az öt terület feltételezi a témákhoz kapcsolódó szakirodalom meglétét, mely az iskolai könyvtárak pedagógia részlegének gazdagságához kötött. Külön kiemelném a második és ötödik pontot, melyek keretén belül válik szükségessé az információszerzés lehetőségeinek és az információk feldolgozásának megtanítása, mely az iskolai könyvtár nélkül lehetetlen. Fontos továbbá, hogy a könyv-könyvtárhasználati órákat ténylegesen megtartsák. Sajnos, még napjainkban is érzékelhető, hogy hajlamosak elmulasztani ezen órák megtartását, főleg a felső tagozaton, amikor pedig még inkább erősíteni kellene a könyvtárba járás, a könyvtár létének fontosságát a diákokban. Amennyiben általános iskolában ki tudjuk alakítani a könyvtárlátogatás, a könyvtárból való információszerzés igényét, a könyvtár a tanulók életének részévé válik, nő az esély, hogy ez az igény felnőttként is megmarad. Aki pedig folyamatosan látogatja a könyvtárat, újságot olvas, szórakoztató irodalmat keres, az kisebb eséllyel válik funkcionálisan analfabétává. Fontos továbbá, hogy megismertessük a diákokkal az iskolai könyvtáron kívül a lakóhelyükön működő közkönyvtárakat is. Meg kell tanítani nekik, hogy az iskolából kikerülve is van hely, ahová mehetnek: akár, ha a munkaerő piac elvárásainak kell megfelelniük, akár csak ha olyan helyre vágynak, ahol leülhetnek a barátokkal egy kicsit beszélgetni. Talán furcsán hangzik a könyvtár, mint „melegedő”, de aki ismeri a gyakorlatot, tudhatja, hogy a gyerekek gyakran lézengés közben néznek be a könyvtárba. Lehet, hogy csak egy kis beszélgetésre van szükségük, lehet, hogy egy sarokra ahová félrevonulhatnak. Lehet, hogy az asztalokra kikészített sakkra, társasjátékra figyelnek fel, és már benn is maradnak játszani. Számos ilyen példával találkozom munkám során. Szemfüles kollégák pl. sakkot készítettek ki a „betérőknek”. Aztán jöttek is a gyerekek, nem könyvért, nem olvasni, hanem sakkozni. Odaszoktak. Aztán „véletlenül” az asztalon maradt egy-két őket érdekelhető könyv, ezeket elkezdték nézegetni, a végén már kölcsönöztek is.

27

EX CATHEDRA 3. Szociális és állampolgári kompetencia A fentiekben már példát láthattunk a közösség- és toleranciafejlesztésre. Ma, amikor az iskolák általános pénztelenséggel küzdenek, jó megoldás lehet a könyvtárban egy társasjáték gyűjtemény kialakítása, melyet akár az osztályok, akár a napközis csoportok is kölcsönözhetnek. A könyvtárba is beülhetnek tanulás után kicsit játszani. Már fejlesztettük is a közösséget, és a személyiségüket is, megadva a játék, a könyves környezet lehetőségét azoknak a gyerekeknek is, akiknek ez otthon nem adatik meg. 4. Tanulók lemorzsolódásának megelőzése, a tanórán kívüli fejlesztés A témában a könyvtár esélyteremtő szerepét emelném ki. Manapság még inkább megnőtt a könyvtárak szerepe. Azok a gyerekek, akik szegényes, színtelen kulturális környezetből jönnek, nagyobb eséllyel válnak funkcionálisan analfabétává, nagyobb eséllyel morzsolódnak le. Ezért fontos számukra a könyves környezet megteremtése már kicsi kortól kezdve. Az óvodai könyvtárosok és az óvodai könyvtárak szerepe felerősödik. A könyvhöz, meséléshez való szoktatást már az óvodás korban el kell kezdeni. Az, hogy erre milyen formákat választunk intézményenként és óvodapedagógusonként változik. Erről részletesen lehet olvasni az előző cikkben. Amennyiben az óvodában megfelelő alapokat kapnak a gyerekek, az iskolában már „barátaik” lesznek a könyvek és a könyvtár. Az óvoda-iskola átmenetet is segíthetjük például azzal, ha az óvodához közeli iskola könyvtárába látogatásokat szervezünk, ahol az iskolai könyvtáros játékos foglakozással várja a kicsiket. Így mielőtt bekerülnek az intézménybe, lesz egy „biztos” pont, amit ismernek. Kisiskolásként pedig elkezdik használni a könyvtárat. Általános tapasztalat, hogy az alsó tagozatos osztályok tanulói szívesen járnak az iskolai könyvtárba. Ezt kell kihasználnunk, fokozott figyelmet fordítva azokra a gyerekekre, akik hátrányos helyzetű családokban élnek. Ők azok, az előző részben már megemlített gyakorta „csak” játszók, melegedők, akik kellő figyelemmel olvasóvá válhatnak. Külön öröm számomra, hogy kerületünkben erre is vannak példák, melyekről fontos, hogy szélesebb körben értesüljenek a kollégák, a szakma. Nagyon jó kezdeményezés a „kis könyvtáros” rendszer, ahol feladatot, ösztönzést adhatunk azoknak a gyerekeknek is, akik a tanulás területén nem teljesítenek kiemelkedően. Másik jó példa és követhető minta, amikor a könyvkönyvtárhasználati vetélkedőre (pl. Bod Péter) nem az iskolánk túlterhelt

28

EX CATHEDRA tanulóit nevezzük be, hanem azokat, akik ténylegesen sokat vannak ott a könyvtárban, ismerik, használják, el tudnak igazodni az információk között. Lehet, hogy a lexikális tudásuk hiányos, de azt tudják, hogy minek hol lehet utána nézni. Ezek a tanulók aztán meglepetést is tudnak okozni, amikor kiemelkedően szerepelnek a vetélkedőn. Ilyen példát is tud bemutatni kerületünk. Az esélyegyenlőség megteremtéséről nem csak az olvasás, a könyvhöz jutás területén beszélhetünk. Nagy probléma, hogy ma, amikor már az önéletrajzokat is gépelt formátumban, e-mail-en keresztül kérik be a munkaadók, sokaknak se a tudásuk, se a felszereltségük nincs meg az önéletrajz megírásához. Lehet, hogy az iskolákban folyik számítógépes oktatás, de valljuk be, ez egy olyan terület, ami megfelelő gyakorlási lehetőség nélkül szintén nem tud kifejlődni. Iskolai könyvtár látogatásaim során találkoztam olyan gyakorlattal, amikor az iskolai könyvtáros felismerve a problémát, hetente egyszer fogadja a rászoruló tanulók szüleit is, és 1 óra ingyenes számítógép és internet használatot biztosít számukra szakmai segítségnyújtással egybekötve. Azt gondolom, hogy ez a gyakorlat már túlmutat az esélyegyenlőség témakörén, és bemutat egy olyan lehetőséget amellyel erősíteni lehet a kapcsolatot az iskola és a család között. A legfontosabb pedig az, hogy megnyerjük céljainkhoz a szülők támogatását is. Igazán jó eredményeket együttesen tudunk produkálni. 5. Egy XX. kerületi jó gyakorlat: a Zrínyi iskola könyvtárának sikere Az iskolai könyvtárak népszerűsítése céljából a Könyvtáros Tanárok Egyesülete az iskolai könyvtárak hónapjában, októberben Prezentációpályázatot írt ki „Reklámozd iskolád könyvtárát!” címmel. A versenyre benevezett a Zrínyi Miklós Általános Iskola csapata is. Összetett feladatot kaptak, hisz az ötletesség mellett számítástechnikai, szövegszerkesztési tudásra is szüksége volt a tanulóknak. Egy maximum 25 kockából álló diakocka sorozatot kellett összeállítaniuk, mely bemutatta és népszerűsítette az iskolai könyvtárat. Örömmel értesültünk róla, hogy országos 8. helyezést értek el! A csapat tagjai: Ahmed Számi Dániel és Ahmed Márton Fádi (segítő pedagógus: Madarász Ágnes). A pályázatra készített anyag megtekinthető a Pesterzsébeti Pedagógiai Intézet honlapján (www.pepint.hu oldalon a könyvtár/iskolai könyvtárak menüpont alatt).

Simon Krisztina pedagógiai előadó Pesterzsébeti Pedagógiai Intézet

29

EX CATHEDRA

III. Kooperatív óra integrált osztályban Könyvtárhasználati bemutatóóra

Intézmény: Hajós Alfréd Általános Iskola Helyszín: könyvtár kölcsönzőterem Időpont: 2009. november 26. 14 óra Osztály: 4. c (15 fős, integrált tanulói összetétel: HH-ás ill. HHH-ás 5 fő, BTMes 5 fő, SNI-s 3 fő, enyhén autista, évismétlők egy 13 és egy 14 éves tanuló) Idő: 45 perc Téma: Dokumentumismeret: periodika Módszer: kooperatív (közös cselekvésre épülő feladatmegoldás) Nevelési cél: a kooperatív technikával elérni, hogy a tanulók mindegyike aktívan vegyen részt az új ismeret megszerzésében, és egymásra figyelve, egymásra támaszkodva, társát segítve közösen végezze el a feladatokat. Kiemelkedő szempont volt az osztály kiválasztásánál, hogy a legintegráltabb, leghátrányosabb helyzetű gyerekekkel tudjuk elérni a nevelési célt, megmutatva evvel a módszer tényleges hatékonyságát! Felhasznált módszertani szakirodalom: Kagan, Spencer: Kooperatív tanulás (Önkonet Kiadó, Bp. 2004.) Szemléltetőeszközök: 1. dokumentumfa 2. szókártyák 3. szerepkártyák Óraleírás 1. Kerekasztal (3x5 fős csapatok) A gyerekek feladata tanári irányítással csoportot, ún. kerekasztalt létrehozni. Fontos, hogy ez a csoportképzés véletlenszerű módon hozza össze a csoport tagjait. Ebben az esetben a gyerekek születési dátuma szerint, az év, hónap és napból a nap dátumát figyelembe véve, emelkedő számsorrendben alkotnak három csoportot. Ez a csoportalakítási módszer azért ideillő, mert a periodikák megismerésénél fontos szempont az időrendiségben a dátum és az emelkedő számsorrend, ami az egyik feladatnál majd megemlítésre is kerül.

30

EX CATHEDRA 2. Csapatépítés szerepkártyákkal Miután leülnek, újra megbeszéljük, hogy miért is nem a hagyományos módon (frontálisan) ülünk a teremben, tudatosítva ezzel ismét a közös feladatmegoldás és az egymásnak nyújtott segítség fontosságát, ami a módszer egyik alapvető célja. Szerepkártya:

csapatkapitány (aki irányítja, összefogja a csapatot és szóban közli a megoldásokat) főkönyvtáros (aki a többiek elé kiállva szemléltet) küldönc (aki a szabadpolcon a keresett dokumentumot megkeresi) írnok (aki a feladatok megoldásait regisztrálja) A véletlenszerűen kialakított heterogén csoportok tagjai tehát a kártyákkal egyben feladatokat is kapnak. A feladatokra maguk jelentkeznek, kinek melyik szerep tetszik. A szerepek megnevezése a szerepkártyákra írva kerül kiosztásra. 3. Dokumentumfa (szemléltetőeszköz) Maga az eszköz 120 cm magas 100 cm széles színes kartonból készített szemléltetési ábra, mely a könyvtári dokumentumokat osztja az ismert három nagy csoportba: a könyv, mint hagyományos dokumentum; a periodika és az egyéb, azaz az audiovizuális dokumentumok csoportja. A könyvről már tanultak a gyerekek, az audiovizuális eszközökről majd felső tagozatban lesz szó, míg a periodikákkal a bemutatóórán ismerkednek meg. A dokumentumfát ebben a feladatban a már meglévő ismeretek előhívására használjuk fel, a tanulási célhoz közvetlenül kötődő tapasztalatok felelevenítésére. Ez egyben a tanulók előkészítése, ráhangolása, motiválása az új ismeretanyagra. A csapat főkönyvtárosai egymás után jönnek ki a dokumentumfához, és az ekkor még üres, csupasz ágakra ők rakják fel a szókártyákat a feltett tanári kérdések alapján.

31

EX CATHEDRA 1. 2. 3. 4.

Hogy hívják a könyvtárban található információhordozókat egy közös névvel, és ennek ti melyik fajtáját ismeritek már? (dokumentum, könyv) A könyvnek melyik két típusát ismeritek? (kölcsönözhető, kézikönyv) A kölcsönözhető könyveknek milyen nagy csoportjait ismered? (szépirodalom, ismeretterjesztő) A kézikönyveknek milyen fajtái vannak? (lexikon, enciklopédia, szótár)

3. Szótárhasználat: kooperatív munka minden csapat kap egy számára ismeretlen szót tartalmazó szókártyát: periódus, periodikus, periodika az új információt jelentő szót a három csapat szótárhasználattal keresi meg a megfelelő szótárat a küldöncök feladata megkeresni a szabadpolcon (Tótfalusi István: Vademecum, Móra Kiadó, Bp. 1986.) az írnokok feladata röviden leírni a definíciót a csapatkapitányok felolvassák a leírtakat, kiemelve az egy szóban megadható magyar megfelelőjét a megadott kifejezésnek: időszaki, ismétlődő, folyóirat a dokumentumfa egy új ágára a főkönyvtárosok felteszik a két új szókártyát (a szókártyák felolvasásuk után a táblára kerülnek a vizuális rögzítés részeként: periódus=időszak, periodikus=ismétlődő, periodika=folyóirat) 4. Párkereső játék: kooperatív munka A 4. és 5. feladat a tanulók saját iskolai könyvtáruk ismeretére épít. A könyvtár tizenhat különböző gyermek és ifjúsági folyóiratot járat rendszeresen már hoszszú évek óta. minden csapat kap nyolc szókártyát, ami négy különböző folyóirat címet és négy különböző téma megjelölést tartalmaz, ezeket kell párosítaniuk a meglévő ismereteik alapján, végül a megoldást a csapatkapitányok közlik (pl. Süni = természetismeret, Kincskereső = gyermekújság, National Geographic Kids = ismeretterjesztő stb.) feladat kiemelni azt a folyóirat típust, amelyik mind a három csoportnál megtalálható volt, ezt az írnok leírja a dokumentumfa ágára a főkönyvtáros felteszi a kiválasztott szókártyát: gyermekújság (a folyóirat típusainak megnevezését tartalmazó kártyák a táblára kerülnek a vizuális rögzítés részeként pl. természetismeret, ifjúsági folyóirat, gyermekújság stb.)

32

EX CATHEDRA 5. Ki a feladó? Ki vagyok én?: kooperatív munka minden csapat kap egy „levelet” aminek a feladója titkos, a megadott információk alapján kell kitalálni „kiről”, melyik folyóiratról van szó (pl. irodalommal foglalkozom, nincsenek bennem színes képek, cikkeket találsz bennem, stb., minden levél 5 rávezető kérdést tartalmaz) a csapatkapitány olvassa fel a csapattagoknak a „levelet”, és közösen beszélik meg melyik periodikáról lehet szó a küldönc megy ki a folyóiratszekrényhez, és veszi el a megfelelő folyóirat annyi példányát, ahányan a csapatban vannak, és mindenkinek ad egyet végül a csapatkapitányok felolvassák az információkat, és megmutatják a választott folyóiratot (ennél a feladatnál fontos, hogy a választott periodikákban legyen mese, vers és cikk, mivel ezeket a műfaji meghatározásokat egy–egy mondat erejéig tanári magyarázattal emeljük ki, különös tekintettel a cikk szóra amivel valószínűleg itt találkoznak a tanulók először ill. kiemelendő, hogy ez a műfaji megnevezés csak a periodikáknál használatos, majd a szókártyáikat szintén feltesszük a táblára szemléltetés céljából) 6. Dokumentum adatainak feltárása: egyéni munka, tanári magyarázat (a tanulók az 5. feladat elvégzésekor mind a tizenöten kaptak - csoportonként azonosan!- egy-egy újságot, most evvel fognak külön-külön dolgozni, mivel a dokumentum adatainak feltárásához szükséges a személyes tapasztalás)

Címoldal: a tanulóknak a náluk lévő újságon kell megkeresni a címoldalon lévő adatokat cím, év, hónap, évfolyam, lapszám, ár (miután megtalálták, ujjukkal egyszerre a saját újságjukon meg is mutatják, felolvassák, majd dátum alapján emelkedő számsorrendbe rakják, így itt kap jelentőséget az óra eleji

33

EX CATHEDRA születési dátum szerinti emelkedő számsorrendű csoportalkotás, amire utalnunk is kell, hiszen segíti az időrendiség megértését) Egyéb adatok: (impresszum! de ezt a kifejezést majd csak a felső tagozatban használjuk) az adatokat az újság belső elülső ill. hátsó oldalain kell keresniük szerkesztő, kiadó, nyomda, terjesztés miután megtalálták, megmutatták és felolvasták, tanári magyarázattal emeljük ki az eddig nem ismert fogalmakat: szerkesztő, terjesztés (ebben a feladatban is fontos, hogy az elhangzott fogalmakat szókártyákkal is megjelenítsük, így ezeket is kirakjuk a táblára: cím, címoldal, dátum, ár, nyomda, szerkesztő, kiadó, terjesztés) 7. Ki voltam én?: kooperatív munka mind a három csoport feladata látszólag egyforma, szétvágott képeket kell összerakniuk és megmondani ki volt az a személy, aki ma már nem él, de neve nagyon fontos és ismert a gyermekirodalomban első kép Benedek Elek portréja és egy honlap címe második kép a Szélike királykisasszony című Benedek Elek mesekönyv címoldala harmadik kép az első magyarországi gyermekújság címoldala melynek szerkesztő-alapítója Benedek Elek, címe Az én újságom (a kérdésre adott válasz Benedek Elek neve, a táblára pedig szemléltetésként felkerül a három összevágott kép eredeti, sértetlen példánya) Tanári magyarázat: 150 éve született Benedek Elek, évfordulóját ünnepeljük ő alapította az első magyar gyermekújságot, melynek címe Az én újságom a lapnak hosszú ideig szerkesztője is volt híres egyéb szerkesztők és írók: Móra Ferenc, Gárdonyi Géza, Krúdy Gyula, Fekete István, Mikszáth Kálmán 1889-től 1944-ig élt a lap www.benedekelek.ro: egy tanuló megmutatja az interneten megtalálható honlapot 8. Értékelés az óra lezárása: a tanulók órai munkájának értékelése Valent Lajosné könyvtáros-tanár Hajós Alfréd Általános Iskola

34

SZÖRFÖZÉS A novemberben megjelent PEPITA óta kerületünk intézményeiben sok eseménye zajlott. Az alábbiakban ezekből közlünk egy kis ízelítőt.

Adventi készülődés a János utcai óvodában Az advent eredeti jelentése „ünnepélyes megérkezés”, amely a készülődés vallási tartalmára utal. Az advent a karácsonyt megelőző négy vasárnapot foglalja magába. Az adventi koszorún ezt a négy vasárnapot jelképezi a négy gyertya. Óvodánkban az adventi készülődés hagyománya a karácsonyi ünnepre való készülődés jegyében történik. A csoportokban ilyenkor adventi koszorúkat, asztali díszeket, a karácsonyhoz kapcsolódó dekorációt készítjük a gyermekekkel és a szülőkkel együtt. Úgy gondoljuk, szakmailag ez a készülődés is hozzájárul az óvoda és a család kapcsolatának elmélyítéséhez. Érdemes megfigyelni a szülők lelkesedését az első percek „szorongása” után, ahogyan a „mi tévők legyünk, mit tegyünk” tétovázása után az ötleteket „egymás kezéből” veszik át. Így születnek a legszebb tárgyak, karácsonyi díszek, dísztárgyak. Ezt a lelkesedést úgy tudjuk csak fokozni, ha karácsonyi énekekkel, versekkel tesszük igazán felemelkedetté, ünnepélyessé a karácsonyi várakozást, az „ünnepélyes megérkezést”. Ennek a közös együttlétnek az is az üzenete, hogy nem azt keressük, ami elválaszt bennünket egymástól, hanem azt, ami összetart, ami közös bennünk, és ez: a szeretet. Így karácsony közeledtével, az ünnepi készülődés akkor válik valósággá, ha szem előtt tartjuk, hogy örömet nemcsak az ajándékok sokaságával, gazdagságával szerezhetünk csupán, hanem az egymásra figyelés számtalan módjával is. Csoma Gergely óvodapedagógus Nyitnikék Óvoda

*** Karácsonyváró délután a Logopédiai Intézetben " A nevelő felelőssége, hogy az egyes gyermekek belső feltételeinek megfelelően tervezze munkáját, hogy ne nyugodjék bele a gyermekek gyengeségeibe, hiszen megfelelő neveléssel minden gyermek fejleszthető. Fejleszthető, értékessé alakítható, ... "/dr. Kozéki Béla /

35

SZÖRFÖZÉS A Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Logopédiai Intézet tanulói közül 13 logopédiai fejlesztésben részesülő sajátos nevelési igényű beszédfogyatékos gyerekkel, karácsonyi meglepetéssel készültünk. Az a gondolatunk támadt, meg kellene mutatnunk - elsősorban a szülőknek, pedagógusoknak -, hogy a beszédfogyatékos, részképesség zavaros gyermekek is képesek arra, hogy egy kis jelenetet megtanuljanak és előadjanak. 2009.12.18-án „Donászy Magda: A kíváncsi bocs" című meséjét adtuk elő a Logopédiai Intézet egyik terápiás szobájában. A műsorban első, második és harmadik osztályos gyermekek vegyesen vettek részt, közülük többen komoly beszédhibával küzdenek. Meghívtuk a szülőket, pedagógusokat, a gyerekekkel foglalkozó logopédusokat, jelen volt az igazgatónő és az intézményegység-vezető is. Már hónapokkal korábban hozzáfogtunk az előkészítéséhez. Nagy volt az izgalom, hiszen ilyen körülmények között még egyik gyermek sem szerepelt. Díszletekkel, jelmezekkel egy igazi kis "színdarabot" varázsoltunk. Az előadás végén a Bojtorján együttes karácsonyi dalát énekelték a gyerekek gyertyát gyújtva; majd saját készítésű ajándékokkal kedveskedtek a közönségnek. Mindenkinek ott voltak a szülei, és a műsor végén a szemükben megcsillanó könny jelezte - érdemes volt! Szép, megható pillanatok voltak. Nagyon büszkék voltunk gyermekeinkre, mert nem kis fáradtságba került megtanulniuk a számukra nehéz szöveget, hiszen diszlexia - veszélyeztetettségük miatt sokszor még egy rövid vers megtanulása is nehézséget jelent számukra. Legközelebb új műsorral próbálkozunk, alkalmat teremtve ezzel a beszédfejlesztésre és közösségformálásra egyaránt.

Varga Szilvia logopédus Vörösmarty Mihály Ált. Isk. és Logopédiai Intézet

***

36

SZÖRFÖZÉS „Mozogni jó!” Az Egészségesebb Óvodák Nemzeti Hálózata és az ÖM Sport Szakállamtitkársága „Mozogni jó!” Közös utak az óvodai mozgásfejlesztésben címmel egészségnevelési és sportpedagógiai konferenciát rendezett 2009. november 12-én az Egészségügyi Minisztériumban. Ez alkalomra kaptam felkérést, hogy előadással egybekötött bemutató foglalkozást tartsak „Szemléletváltás az óvodai testnevelésben” címmel. A Kerekerdő Óvoda Katicái gyorsan a segítségemre siettek. Az óvó nénik és a szülők gondos szervezése nyomán időben megjelentünk a népes hallgatóság előtt. Legalább háromszáz résztvevő kíváncsi tekintetétől kísérve, kicsit szűkös körülmények között tartottuk meg a bemutatót, ami több szempontból sem volt hagyományosnak nevezhető Egyrészt, mert nem egy tornateremben voltunk, hanem egy hatalmas előadóban a széksorok előtt kellett azt játszanunk, hogy egy tornateremben vagyunk. Másrészt, mert előadás és az elmondottakhoz tartozó gyakorlati bemutató váltogatta egymást, a mintegy negyvenöt perc alatt. Ez cseppet sem zavarta meg lelkes Katicáimat. Mindvégig nagyon fegyelmezetten viselkedve, de mikor rájuk került a sor, igazi óvodásként, örömmel mutatták be, hogy mi a különbség a hagyományos és az új szemlélettel megtartott testnevelés foglalkozás felépítése és gyakorlatanyaga között. Bevezetőmben elmondtam, hogy ezeregy oka van annak, miért nagy a felelőssége minden, a gyermekek testnevelésével foglalkozó pedagógusnak. Ezt követően öszszevetettem mi a különbség egy hagyományosan és az új szemléletmóddal felépített testnevelés foglalkozás között. Sorban haladva végigmentünk a foglalkozásrészeken bemutatókkal illusztrálva, hogy az új szemléletű megközelítés mennyivel jobban illeszkedik a gyermekek életkori sajátosságaihoz. Játékosságával és tudatosságával, mennyivel hatékonyabban tudja fejleszteni a gyermekek mozgáskézségét. Előkerültek a játékos utánzó gyakorlatok, ízelítőt adtunk a zenés gimnasztikából, és bemutattuk, miként lehet játékkal fejleszteni a különböző koordinációs és kondicionális képességeket. Szó volt még a jó szervezés fontosságáról, a terhelésről, a foglalkoztatási formákról és a tervezésről is. A gondolatébresztőnek szánt előadás reményeim szerint hozzájárult ahhoz, hogy bekövetkezzen az óvodai testnevelésben országos szinten is az a szemléletváltás, amiben kerületünk óvodái már évek óta jó példával járnak elöl. Pappné Gazdag Zsuzsanna gyógy-testnevelő Pesterzsébeti Pedagógiai Intézet

***

37

SZÖRFÖZÉS Iskolánk száz éves A Gróf Széchenyi István Általános Iskola, Szakiskola és Gimnázium 2009-ben 100 éves lett! Tanárok és diákok egyaránt lelkesen készültek a jeles évforduló megünneplésére. A centenáriummal kapcsolatos élményeit írta meg Kiss Andrea és Zsiba Dániel 10.a osztályos tanulók. Iskolánk centenáriumát színvonalas műsorral ünnepeltük, amely négy napon keresztül tartott.Az első nap november 24-e volt, amikor ünnepélyes megnyitót rendeztünk. Az ünnepséget megnyitotta Mogyorósi Ferencné, iskolánk igazgatónője. Beszédet mondott Pesterzsébet polgármestere, Szabados Ákos és Pál Tibor országgyűlési képviselő. Az iskola felavatta a tantestület által készíttetett emléktáblát. Megtisztelőnek tartottam, hogy engem, Zsiba Dánielt felkértek Tóth Árpád: Köszöntő című versének elszavalására. Az avatás után sor került az iskolatörténeti kiállítás megtekintésére, amelyen iskolánk múltjával ismerkedhetünk meg. A délután folyamán öregdiákok, vendégek számára tartottunk fogadást a tanulók által készített ételek felkínálásával. A második napon, november 25-én, rendeztük meg a könyvtárban a Széchenyi vetélkedőt, és az iskola tanulói által készített munkákból a rajz-és fotókiállítást. A harmadik nap november 26. Iskolánk kertjében Filipszki Zsuzsanna tanárnő irányításával emlékfát ültettünk. Erre az alkalomra verset írt Gondáné Szalay Edit tanárnőnk. Fát ültetünk (részlet) A száz éves iskolánk egy fát is kapott, Dehogy fát, csak egy kis csemetét kaphatott Eddig kertész óvta, vigyázta perceit Most már a miénk lett, vigyázzuk éveit. Naponta figyeljük: nem száraz, kihajt-e Lesz-e árnyas lombja, míg éve betelik, Öt-tíz év múlva majd ki pihen alatta, Kinek nyújt vigaszt, árnyat susogó lombja? November 26-án szakács és pincér tanulóink között kemény, izgalmas verseny folyt. A szakmai vetélkedőn elkápráztatták ifjú szakácsaink és pincéreink a zsűri tagjait finomabbnál finomabb ételekkel és szebbnél szebb terítésekkel. A nap folyamán megrendezésre került a vendéglátóipari bemutató is, amelyen betekintést nyerhettünk a szakma múltbéli és jelenlegi világába.

38

SZÖRFÖZÉS November 27-én délután négy órától a CSILI Művelődési Központban gálaműsort rendeztünk, ahol tanáraink és diákjaink egyaránt felléptek. Tánccal, beszéddel ékesítették ezt a nagyszerű estét. Pesterzsébet polgármestere gyönyörű beszéddel nyitotta a műsort, majd Gondáné Szalay Edit tanárnő „100 éves születésnapomra” című versét Kiss Andrea és én szavaltuk el. Ez az este mindnyájunk életében nagy eseménynek számít. A gálaesten diákok és tanáraik együtt szerepeltek, olyan gyönyörű táncokat mutattak be, mint a palotás, bécsi keringő, rumba. A palotást tanáraink: Dr. Terdikné Bodrogi Blanka, Steinberger Anélia, Megyesi Mónika, Badics Anett, Baráth Zoltán, Tényi Imre táncolták a diákokkal közösen. A fellépők között volt olyan szereplő is, aki régebben iskolánk falai között szívta magába a tudást, de most az énekhangjával kápráztatott el minket. A beszédek és a műsorszámok után minden osztály kijelölt tanulója elhelyezte az üzeneteket a „Jövő ládájába”, amit az iskola 150 éves évfordulóján nyithatnak ki majd a jövőbéli diákok, és megnézhetik, hogy a jelenlegiek milyen felszereléssel dolgoztak, mit üzentek nekik. A nap fénypontja egy csodálatos és nem kevésbé finom torta volt, amit a fellépők és vendégek együtt fogyasztottak el. Majd az estét egy fogadás zárta, ahol mind a diákok, mind a tanárok jól éreztük magunkat. Nagy öröm számunkra, hogy együtt ünnepelhettünk iskolánkkal 100. születésnapját! Kiss Andrea, Zsiba Dániel tanulók Gróf Széchenyi István Ált. Isk., Szakiskola és Gimnázium

*** Csillag születik „Valami érthetetlen kapcsolat van a barátság és a csillag között. Miért csillag a barát? És miért barát a csillag? Mert olyan távol van, és mégis bennem él? Mert az enyém, és mégis elérhetetlen?…Nem lehet rá válaszolni. Nem is kell.” (Hamvas Béla) „2009 a Csillagászat Nemzetközi Éve” alkalmából nagyszabású csillagászati versenyt szervezett a Pesterzsébeti Pedagógiai Intézet Csillag születik címmel. A háromfordulós megmérettetés megálmodója és szervezője Szekeres Lászlóné, a PPI igazgatóhelyettese és szaktanácsadója volt. A verseny igazán sokoldalú felkészülést és felkészítést igényelt. Nekünk, felkészítő tanároknak is mélyen bele kellett ásnunk magunkat az asztronómia rejtelmeibe, a gyerekekkel együtt követni az aktuális kutatásokat, újdonságokat, felfedezéseket, hiszen ebben az

39

SZÖRFÖZÉS esetben olyan ismeretanyaggal kellett megbirkózni, ami sajnos már régen nem tananyag az általános iskolák felső tagozatán. Az internetes kutakodáson túl, előkerültek a polcokról a régen használt csillagászati könyvek, jegyzetek is. Csapatainknak nemcsak a feladatok megoldásában, plakátkészítésben, számítógépes grafikával készített csapat logo megtervezésében kellett helytállniuk. Az elképzelt Mars – kutatásról írt fogalmazás és a csapatok által megalkotott kutató-bázis modellek az addig megszerzett tudást összekapcsolták a kreativitással is. Az első két fordulót továbbá csillagászati előadás, távcsöves megfigyelés gazdagította. Sajnos a novemberi teljesen borús égbolt miatt csak a Szent Erzsébet templom tornyát tudtuk távcsővel közelebbről megvizsgálni. A döntő igazi tanúbizonyság-tétel volt gyerekeink csillagászati tudásáról. A „beugró” feladat is alaposan megizzasztotta a döntőbe jutott 10 csapatot: a Naprendszer egy bolygójával kapcsolatos kutatás fontosságáról kellett meggyőzni a bizottságot (a zsűrit) számítógépes bemutató segítségével. A hagyományos írásbeli teszt után játékos, de ugyanakkor nagyon komoly feladatok következtek: saccológia, igazhamis állítások, képfelismerés, mi vagyok én?… című rejtvény. Ízelítőül néhány kérdés a saccológiából (a válaszok megkereshetők az interneten): Mekkora átmérőjű lencsés távcsöveket használt Galilei? Mekkora átmérőjű a ma használt legnagyobb tükrös távcső? Mekkora az űrrepülőgépek keringési sebessége? Milyen hosszú az Egyenlítő? Kb. hányszor nagyobb tömegű a Nap, mint a Föld? Kb. hány csillagból áll a Tejútrendszer? A szabad szemmel látható égitestek hány százaléka tartozik a Tejútrendszerhez? Csapataink lelkiismeretes, érdeklődő felkészülésének köszönhetően kitűnő eredményeknek örülhettünk, azt is mondhatnánk, „Csillagok születtek” a Tátrában. Reméljük, ezen egyedülálló kerületi verseny által diákjaink valamelyest betekintést nyertek a XXI. század embere számára is még mindig felfoghatatlan nagyságrendeket magában foglaló Univerzumba, melynek kutatása egyelőre kimeríthetetlennek tűnik. Nagy Éva tanárnő Tátra Téri Általános Iskola Néhány adat a versenyről A téma iránti érdeklődést mutatja, hogy 28 csapat indult a versenyen. EREDMÉNYEK: I. „Csillagjósok” csapat: Bodnár Erika, Bodnár Gergő, Krausz Harald; Tátra Téri Általános Iskola; Felkészítő tanárok: Kővári Edit és Nagy Éva II. „Ikarus” csapat: Hubay Andor,Tamás Mirjam, Paál Dániel Tátra Téri Általános Iskola; Felkészítő tanárok: Kővári Edit és Nagy Éva III. „Tejutasok„ S csapat: Németh Viktor, Hagyó Tamás, Lippai Balázs Stromfeld Aurél Általános Iskola; Felkészítő tanár: Nagy Marianna

40

SZÖRFÖZÉS IV. „Tejutasok” H csapat: Lippai Norbert, Horváth László, Jaeger Márk Hajós Alfréd Általános Iskola; felkészítő tanár: dr. Győrpál Elemérné V. „Dream team” csapat: Lázits András, Réthy Örs, Schubert Dániel Tátra Téri Általános Iskola; Felkészítő tanárok: Kővári Edit és Nagy Éva VI. „Hajnalcsillagok” csapat: Horti Emese, Egri Eszter, Drobni Zsófia; Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Logopédiai Intézet; Felkészítő tanárok: Jeszenszky János és dr. Bánfalviné Stumpf Anikó. Zsűri tagjai: Majoros József (Oktatási Kulturális és Sportosztály osztályvezetője) Horváth Márk (BMF tanársegéd) Molnár Péter (Magyar Csillagászati Egyesület tagja) Morvay Erzsébet (fizikatanár) Javítók: Schlotter Gyula és Juhász Imre nyugdíjas igazgatók és a PPI munkatársai. Az első fordulóra készített tablókból vándorkiállítást szerveztünk a kerület iskoláiban. Megköszönjük Pesterzsébet Önkormányzata Oktatási és Média Bizottság támogatását, amelynek köszönhetően sok szép jutalmat kaptak a gyerekek. A 2. fordulóra írt képzeletbeli Mars-utazásról szóló élménybeszámolókból az alábbiakban közlünk néhányat: Élményeink a Marson Ahogy hárman a marsi naplementét néztük, mindannyian ugyanarra gondolunk. Ha nincs a „Csillag születik” csillagászati vetélkedő még 2009-ben, talán nem leszünk űrkutatók, és sohasem hagyjuk el a Földet. A verseny megnyerésével azonban megváltozott az életünk, az egyetem után céget alapítottunk és felvásároltuk az „Élet a Marsara” Elon Musk-tól, amely 2020-ra már sikeresen működtette a Red Future 2020.com marsi bázist. Dr. Németh Viktor vette át a mesterséges gravitáció és a marsi gravitáció fejlesztésének projektjét, hiszen bár az űrutazás során és az űrbázison is remekül működött a Gravimars rendszer. Az élő szervezetben 100 éves kor után fellépő elváltozásokra, például csont- és izomsorvadás problémájára és az immunrendszer meggyengülésére még keressük a megelőzés módjait. A doktor úr biológiai kísérleteinek nyomán megalapozta a marsi növénytermesztést, így a Földre visszatérő bioűrhajók üzemanyagfeltöltését is. A Mars felszínének növényekkel való betakarása miatt a kezdeti

41

SZÖRFÖZÉS 96%-os szén-dioxid tartalom mára 40% alá csökkent. Dr. Lakatos Attila az első marsi építészmérnökként életét a Mars felszíne alatti építészetnek szenteli. Még ma, 2049-ben sem gondolná az ember, ahogy a Vallis Marineris kanyonban – ahol az első bázist létrehoztuk – landolva a kopár sivatagot megpillantja, hogy a felszín alatt marsi földből, szuperkönnyű alumíniumból és üvegből a jövő kolóniái épülnek. A fagyos Mars felszínt, a ritka légkört, a belélegezhetetlen levegőt leküzdve az emberiség alkalmassá tette a Marsot az életre. Hála Dr. Hagyó Tamás kommunikációs űrmérnök tevékenységének, létrejött a bolygóközi internet, a PlaNet, az emberek tájékoztatására és szórakoztatására pedig a Phobos és a Deimos holdak mellett a Mars körül már saját műholdak keringenek. Az eredmény azonban igazi csapatmunka, hiszen 40 éve együtt dolgozunk az űrbázison, együtt választjuk ki az itt dolgozó embereket, együtt oldjuk meg a problémákat, és együtt örülünk a sikereknek. És most, a vörösből kékbe tűnő eget kémlelve büszkeséggel gondolunk arra, hogy apró porszemként munkánkkal tehettünk azért, hogy az ember bolygóközi lénnyé váljon. Föld bolygó, 2009. november 16. „Tejutasok S” csapat Stromfeld Aurél Általános Iskola

Építészeti kutatás a Mars bolygón Ha lenne lehetőségem a Marsot vizsgálni, biztos az építészeti lehetőségeket keresném. Ebben a témakörben sok minden benne van: például a talaj. Kipróbálnám, hogy mennyi terhet bír süllyedés nélkül, vagy hogy alkalmas-e arra, hogy rá lehessen építkezni. Szívesen megnézném, hogy a mai modern, illetve a régebbi korok építészeti megoldásai közül melyiket lehet alkalmazni, és ha van olyan, amelyiket nem, akkor kíváncsi lennék arra is, hogy miért nem. Természetesen ügyelnék arra, hogy csak olyan megoldásokat keressek, amelyek nem veszélyeztetik a bolygó épségét. Egy teljesen új világot lehetne létrehozni, sok új fantasztikus megoldással. A mi bolygónkon rengeteg mindent elrontottak, és én a Marson ezt mind megakadályoznám. Persze mindezek előtt meg kellene bizonyosodnunk arról, hogy lehet-e ott élni, mert ha ez lehetetlen hosszú távon, akkor semmi értelme az építészeti lehetőségeket kutatni. De ha lehetne élni a Marson, akkor megtennék mindent, hogy azon a bolygón ne legyen annyi környezetszennyezés, mint a Földön, mivel annak semmi értelme, hogy még egy bolygót tönkre tegyünk. Apolló – 15 csapat Nagy László Általános Iskola és Gimnázium

42

SZÖRFÖZÉS Élményeink a Marson Az első szilárd dologra érkezni az űrben... Ennél nincs csodálatosabb élmény. Bázisunkat – amelynek a Bázis 41 nevet adtuk - az egyenlítő környékére helyeztük, itt fagypont körüli, egészen tűrhető a hőmérséklet. Rettenetesen izgatott minket, vajon a Marson van-e élet, találkozhatunk-e zöld marslakókkal, esetleg ufókkal. Ehhez nem volt szerencsénk. Ennél valami sokkalta fantasztikusabb dologban volt részünk. Láttunk kicsi, sárga, vörös pöttyökkel díszített manókat, hatalmas fülkagylókkal, amelyek szemük méretével vetekedett. Úgy hívják magukat: Marsiak, s körülményeikhez képest meglepően civilizáltak. Királyuk Marsa, és kis tájszólással beszélik az angol nyelvet. Önkényuralomban élnek. Nagyon izgatja őket, vajon hogyan nézhet ki a Földünk belseje? Ők ugyanis táplálékukat a kráterekből veszik ki, és - bár az ember alig hinné – a 10 cm átmérőjű zöld golyók ehetőek! Marsától és népétől rengeteget tanultunk, új ismeretekkel bővítettük tudásunkat. A Marsiak szeretettel várnak minket királyuk fiának, Marsónak, az augusztusban megrendezendő esküvőjére. Azt reméljük, a Marson ránk váró kalandoknak ez még csak a kezdete. Holdfogyatkozás csapat Lázár Vilmos Általános Iskola

*** Finn beszámoló Karácsony táján gondoltam vissza a nyári élményekre. Pontosabban május elejére, mikor órát látogattak nálam, s a szünetben furfangos kérdést tett fel Kati, az igazgatónőnk. „Mi a programod június végén?”- kérdezte, s én még válaszolni sem tudtam, mire Ő már válaszolt is. „Finnországba mész Nemzetközi Gyerektáborba Zolival és Fannival, mert a kerület így jutalmazott meg sokéves munkádért;a gyerekeket meg kiemelkedő teljesítményükért.” Rögtön felvettem a kapcsolatot Koczog Tündével, a PEPI-ből, aki gondolt arra is, hogy igazi jutalom legyen ez az út. Minden év nyarán nemzetközi gyermektábort rendeznek Finnországban, immár 31 éve Vantaa-tól 150 km-re lévő Heinolában. Ez évben június 28-tól július 4-ig, de mi már 26-án elrepültünk Vantaa-ba, ahol Päivi várt ránk, hogy megismertessen minket a fővárossal, Helsinkivel is. Mi már szinte jól ismertük egymást, mivel az út előtt rengeteget leveleztünk, pontosítva a program minden részletét. A két kitüntetett diákkal, Barna Zolival és Pfeifenrót Fannival, szinte egy kis családdá kovácsolódtunk a felkészülés időszakában. Angol prezentációval, mesével, Magyarország nevezetességeinek bemutatásával és sok angol beszélgetéssel készültünk az útra. Fanni igencsak izgult, hisz ez volt az első repülése és az első igazi hosszú útja édesanyjától távol. A felkészülés során

43

SZÖRFÖZÉS persze találkoztam a szülőkkel, akik mindenben segítettek minket, és borzasztóan büszkék is voltak gyermekeikre. Nyertünk plusz két és fél napot egy kis városnézésre és hajókázásra a tengeren. Csodálatos volt a táj, az idő és az emberek. A finnek nagyon kedves és segítőkész emberek. Bár a nyelvünkben meglévő hasonlóságot nem igazán vettük észre, de a jókedv és a barátságos vendéglátás biztos közös bennünk. Az első próba 28-án, a tábor megnyitóján Vantaa Ifjúsági Központjában volt, ahol mindenki bemutatta országát, illetve szűkebb környezetét is. A technika ördöge minket kegyeibe vett, de az izraeli csoportot megtréfálta. Mivel Zoli és Fanni családoknál töltötte az első két napot, így a nyelvi nehézségeken már túl voltak. (Persze, minden este SMS-eztünk, így tudtam, hogy merre jártak, s mi mindent láttak.) Majd busszal Heinolába mentünk, ahol finom vacsorával és remek szállással vártak bennünket. Este - mint később minden nap-, felhúztuk a nemzeti zászlókat. A magyar zászló mellett ott lobogott a norvég, a német, a svéd, az orosz, az izraeli, a lengyel és persze a finn zászló is. Minden reggel nyolc zászlót húztunk fel, és este a programok után mind a nyolcat leengedtük. Mindennap a csoportvezetők és vendéglátóik közös megbeszélést tartottak este 6-kor. Päivi és Marija a főszervezők mindenben segítségünkre voltak, és minden programot közösen megbeszéltünk. Még feladatokat is kaptunk, de a legfontosabb az volt, hogy a gyerekek jól érezzék magukat! Minden külföldi vezető mellé egy finn párt állítottak, hogy a helyi gondokat gyorsan orvosoljuk. Elalvás előtt természetesen minden este meglátogattam Zolit és Fannit, egy „jó éjt puszira”. Csodálatos környezetben, egy erdő közepén, a sok tó egyikéhez közel található ez a tábor. Hatalmas területen 12 vendégház áll a diákok rendelkezésére, egy hatalmas csupa fa és csuda jó ebédlő; tele finomságokkal, és két nagy ház a vezetők és vendéglátók részére. Csupa kényeztetés, napi ötszöri étkezés, a finn szauna élvezete, remek sportpályák, változatos programok és fenséges vendéglátás, ami vár téged, ha eljutsz ide. /Az esti felnőtt szaunázás, úszás és beszélgetések meg még hab a tortán!/ Faházanként zászlókészítés, akadályverseny, nemzetek találkozója, meseelőadás, ”Keuro” piac, diszkó, sok szaunázás, úszás, rengeteg focizás, röpizés és az a csodálatos környezet, azokkal a jókedvű finn emberekkel és…….Ez mind felejthetetlen élményt nyújtott számunkra. Még az időjárás is szokatlan módon meleg volt. Sokáig emlegettem azokat a világos estéket, melyeken megvicceltük, vagy éppen megvendégeltük egymást a tóparton, a kis szauna előtt. Most kinézek, és sötét van, csak egy-egy karácsonyfa világít, de holnap reggel nálunk világos lesz, míg finn barátainknál nem. Igazán most értem, hogy miért olyan fontos számukra a nyár, amikor süt a nap és világos van, mely egy egész évre ad számukra energiát, feltöltődést. Hont Éva tanárnő Stromfeld Aurél Általános Iskola

*** 44

SZÖRFÖZÉS Pedagógiai fejlesztések a napi gyakorlatban Pesterzsébeti Pedagógiai hetek Az utóbbi időben számos tanújelét láthatjuk a pedagógiai fejlesztéseknek óvodáinkban, iskoláinkban. A pedagógiai hetek témái: a kompetencia alapú nevelés, a nem szakrendszerű oktatás, a diszlexiásokkal való egyéni bánásmód, a drámajáték mára már napi gyakorlattá vált a legtöbb közoktatási intézményben. A novemberi előadásokon, műhelyfoglalkozásokon is a helyi tapasztalatokról folyt az eszmecsere. Az Őszi Pesterzsébeti Pedagógiai Hetek keretében 14 rendezvényt szerveztünk különféle helyszíneken. Az aláírt jelenléti ívek szerint összesen 400 résztvevője volt a szakmai továbbképzéseknek. Az idén összesen hat előadáson mértük kérdőívvel a rendezvényekkel való elégedettséget. A visszajelzési arány 65 % volt. A válaszolók szerint megfelelő a programkínálat mind mennyiségi, mind tartalmi szempontból. A kollégák első sorban a téma, másod sorban az időpont alapján választottak rendezvényt. Vendégeink az előadók, foglalkozás vezetők szakmai felkészültségével voltak leginkább megelégedve: összességében „kiváló” (ötös), illetve „jó” (négyes) osztályzatot adott a hallgatóság 73, illetve 25%-a. Legmagasabb értéket (100%-ot) dr. Jásper András kapott a pedagógusoktól. Az előadói kompetenciákat a válaszolók két harmada kiválónak, 27%-uk jónak értékelte. Ezen a területen Móka János büszkélkedhet a legjobb eredménnyel: 82%kal. Az elhangzottakat a válaszolók 44%-a nagymértékben, 52%-a részben tudja hasznosítani. Itt köszönjük meg a Fővárosi Közoktatás-fejlesztési Közalapítványnak és a Csili Művelődési Központnak a támogatást.

45

SZÖRFÖZÉS A TAVASZI PESTERZSÉBETI PEDAGÓGIAI NAPOK PROGRAMJAI Műhelyfoglalkozás: március 2. kedd Időpont Foglalkozás címe Előadók 8.00 -11.00 Kompetenciák fejlesztése a Kerékgyártó Éva tanulásmódszertan eszközeivel

Helyszín Pesterzsébeti Pedagógiai Intézet

Műhelyfoglalkozás: március 9. kedd 14.00-15.00 Anyanyelvi kompetenciák Fülöp Mária fejlesztése tankönyvszerző

Pesterzsébeti Pedagógiai Intézet

Konferencia: március 10. szerda 14.30-16.00 Konferencia a nem szakrendszerű oktatás helyi tapasztalatairól

Csili Művelődési Központ Vízvári terem

Őrfi Krisztina, Timák Ildikó, Palotainé Simon Ilona, Szepesházyné Kurimay Ágnes

Bemutató foglalkozások, órák március 2. kedd Időpont Foglalkozás, óra címe

Tanít/ Helyszín Foglalkozásvezető 14.00-15.30 Kompetenciák fejlesztése Sipkáné Smuk Éva Nagy László Ált. matematikaóra 2. oszt. Isk. és Gimn. 14.30-16.00 Kompetenciafejlesztés di- Demeterné Dózsa Vörösmarty M. gitális tábla segítsé-gével - Viktória Á. I. és Log. I. angol nyelvi óra 7. osztályban 14.30-16.00 Humán nem szakrendBoros Boglárka Zrínyi Miklós szerű óra a 6. osztályban Általános Iskola március 3. szerda 8.30-11.00 „Víz alatt, víz alatt…” (vegyes csoport) 8.30-11.00 „Vízi közlekedési eszközök”(nagy-köz. csoport) 14.00-15.30 Kompetenciák fejlesztése matematikaóra 1. oszt.

46

Diószegi Judit

Gézengúz Óvoda

Szabó Éva

Gézengúz Óvoda

Sulyok Andrea

Hajós Alfréd Általános Iskola

SZÖRFÖZÉS március 4. csütörtök 9.00-11.00 „Forró vizet a kopasznak!” (középső csoport) 10.00-13.00 „Hinta” Interaktív foglalkozás 5. osztályosokkal a színházi nevelési program keretében 14.00-15.30 Játék az igével anyanyelvóra a 4. osztályban 14.00-15.30 „Szövegértés fejlesztése” kompetencia alapú óra 5. osztályban március 10. szerda 8.30-11.00 „Hej, Dunáról fúj a szél…” (vegyes csoport) 8.30 -11.00 „Vízipók, csodapók” hazánk vízi és vízparti élővilága (vegyes csoport) 14.00-15.30 „Mi így csináljuk!” Rajzóra a normál tantervű 4. osztályban március 11. csütörtök 14.30-16.00 Halmazállapot-változások nem szakrendszerű természetismeret óra 6. osztályban

Várhalmi Andrásné Nyitnikék Óvoda KÁVA Kulturális Műhely

Ady Endre Általános Iskola

Biricz Jánosné

Hajós Alfréd Általános Iskola Bazsó László Attila Zrínyi Miklós Ált. Iskola

Czimeth Istvánné Szalacs Ferencné

Gyöngyszem Óvoda Gyöngyszem Óvoda

Együdné Szegedi Andre

Stromfeld Aurél Ált. Iskola

Gürtler Katalin

Tátra Téri Általános Iskola

Az intézményekbe már eljutottak a jelentkezési lapok. Minden érdeklődőt szeretettel várunk! Szekeres Lászlóné igazgatóhelyettes Pesterzsébeti Pedagógiai Intézet

***

47

SZÖRFÖZÉS Miért éppen a Dinasztia? 10 érv mellettünk: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

10.

Másfél évtizedes szakmai tapasztalat, elismert szerzőgárda, a gyakorlatban is jól bevált tankönyvek. Az iskolai és egyéni vásárlói megrendelések pontos teljesítése, rugalmasság az egyedi igények kezelésében, melyben szakreferenseink, terjesztő partnereink állnak országszerte a vásárlók rendelkezésére. Az oktatás legjobb hagyományait őrző, ugyanakkor innovatív, korszerű tankönyvek, amelyek megfelelnek a pedagógiai-didaktikai és az oktatásügy elvárásainak. Kompetenciaközpontú tankönyvcsaládok a sokoldalú, minden téren alkalmazható, biztos tudás fejlesztéséhez. Szakmailag megalapozott tanítási programok, melyekkel igazoltan elkerülhető a diszlexia, az ál-diszlexia, kevesebb a tanulási zavarral küzdő kisdiák. Tankönyvek, segédkönyvek, foglalkoztatók, fejlesztőjátékok, szakmai kiadványok gazdag kínálata áll a 3-14 éves gyermekekkel foglalkozó pedagógusok és szülők rendelkezésére a sokoldalú fejlesztéshez. A szép kivitelezésű, minőségi könyveket a korszerű rajzokkal és képekkel örömmel veszik kézbe, és használják a kisdiákok – köszönhetően a grafikusok, képszerkesztők, tipográfusok közös munkájának. Az alsós tankönyvcsaládok segítségével stabil alapokra tehet szert a gyermek a negyedik évfolyam végére, így zökkenőmentes lehet az átmenet a felsőbb évfolyamokra. A Dinasztia tankönyvei holisztikus szemlélet, a tevékenységen, játékon alapuló tanulást valósítják meg – a pedagógus számára lehetővé teszi a legkorszerűbb tanulásszervezési formák – például a projektmódszer, kooperatív módszerek alkalmazását. A Dinasztiás kiadványokból tanító pedagógusok számára létrehozott Dinasztia klub számos előnyt és kedvezményt kínál tagjainak. Dinasztia Tankönyvkiadó 1155 Budapest, Tóth István u. 97. Tel: 414-0363 · Fax: 414-02-46 [email protected] www.dinasztia.hu www.e-dinasztia.hu

48

AJÁNLÁS Új fejlesztő taneszköz a Dinasztia Tankönyvkiadótól: LÜK A játékhoz két elem szükséges: egy LÜK-füzet és egy műanyag LÜKkirakókészlet és már indulhat is a játék! A füzetek mindegyike sokféle, különböző nehézségű fejtörőt tartalmaz, így a gyerekek többször is szívesen előveszik, mindig találnak bennük érdekes, gondolkodásra késztető feladatokat. A füzetek egyaránt alkalmasak otthoni, egyéni tanulásra és az iskolai munka elmélyítésére, gyakorlására. Iskolaelőkészítő füzetek közvetlenül iskola előtt állók számára, melyek kitartásra, összpontosításra, logikus gondolkodásra ösztönzik a gyermekeket és elősegítik, hogy a kisgyermek képes legyen az elmélyült, tartós figyelemre: Iskolába készülök! Figyelemfejlesztő gyakorlatok Szemrevaló fejtörők Matematika füzetek a számok világában jártas és a számokkal még csak barátkozó gyermekek számára. Már hatig számolok! Már tízig számolok! Már húszig számolok! Már százig számolok! Már szorozni-osztani is tudok!

49

AJÁNLÁS Olvasást és szövegértést elősegítő füzetek. A füzetek segítik a kisiskolásokat abban, hogy olvasni tudásuk minél előbb szövegértéssé, értő olvasássá fejlődjön. Betűkóstolgató 1. Betűkóstolgató 2. Olvassuk, és meg is értjük! Történetek a kísértetkastélyból Történetek a banyatanyáról Történetek a kalózhajóról Történetek a lovagvárból Angol füzetek játékos formában gazdagítják az angol nyelv tanulását, és segítik a megszerzett ismeretek elmélyítését.

Német füzetekben a már ismert szavak témák köré és már mondatokká rendeződve, változatos módon használhatók szóban és írásban is.

Kérje a LÜK – termékekről szóló katalógusainkat, vagy kollégánk személyes bemutatóját: Orosz Éva, 06703802082! Dinasztia Tankönyvkiadó 1155 Budapest, Tóth István u. 97. Tel: 414-0363 · Fax: 414-02-46 · [email protected] www.dinasztia.hu · www.e-dinasztia.hu

50

AJÁNLÁS Tanulmányi kirándulás Hagyományos tavaszi tanulmányi Zalaegerszeg és környéke lesz.

kirándulásunk

célállomása

az

idén

Az előzetes útvonalterv a következő: Budapest – Balatonszentgyörgy – Kis Balaton (Diás-sziget, Kányavár, Zalavár) – Zalaegerszeg – Bókaháza – Budapest Időpont: 2010. május 15. (szombat) Gyülekezés: 7.00 órakor az Interspar parkolójában Indulás: 7.15 órakor bérelt busszal Érkezés: Az esti órákban Balatonszentgyörgy - Csillagvár: Balatonszentgyörgy mai nevével 1722-ben alakult községgé. E terület urai 1726-ban a Festeticsek lettek. 1839-ben Festetics László megépítette a Balaton hídját, illetve a Csillagvárat, a Festetics grófok vadászvárát. A csillag alaprajzú épület a világon egyedülálló. Az épület mintegy 4o m-re magasodik a Balaton fölé. Diás-sziget: A „Matula kunyhó", valamint a "Berek" írója, Fekete István és a természettudós Vönöczky Schenk Jakab emlékszobájának megtekintése.

Kányavár: A Kis-Balaton élővilága, a mocsárvilág hangulata a Kányavári szigeten a "Búbos vöcsök" tanösvényen ismerhető meg. A sziget kiemelkedő szépségű tájképi látnivaló. A sétaút 13 állomása a Kis-Balaton madárvilágát mutatja be. Zalavár: A Kis-Balaton Ház a Zalavár-Zalaszabar összekötő út mellett található. Bemutatja a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer természeti értékeit, a

51

AJÁNLÁS Balaton vízminőségének védelmében betöltött szerepét, szemléleti a térség történeti és néprajzi vonatkozásait, értékeit. Zalaegerszeg: Zala megye székhelye, megyei jogú város. Első írásos említése 1247-ből való. A Göcseji Múzeum - mai Zala megye területén, a történeti idők folyamán létezett, illetve létező három regionális központ, a római kori Salla (Zalalövő), a IX. századi illetve Árpád-kori Mosaburg/Zalavár, és az újkori központ, Zalaegerszeg történetét mutatja be. A múzeum ad helyet Kisfaludi Strobl Zsigmond, a 20. század egyik legjelentősebb, nemzetközileg leginkább ismert magyar szobrásza gyűjteményes kiállításának. Göcseji Falumúzeum és Finnugor Néprajzi Park - a göcseji népi építészet és lakókultúra emlékeit mutatja be, jellegében eredeti enteriőrökkel és településképpel. A Finnugor rész egy-egy jellegzetes, a hagyományos életkörülményeket tükröző vogul, osztják és mari portát mutat be, továbbá egy tradicionális finn cselédházat. Bókaháza: neve először az 1400-as években jelenik meg az oklevelekben, elnevezése a Bóka nemesi családra vezethető vissza, eddig, mint önálló falu nem létezik, hanem Mindszent részközsége. Középkorban hosszú időn keresztül virágzó szerzetesi élet folyt e tájon. Költségek: Az autóbusz költségét az idén nem tudjuk biztosítani, így a várható költség személyenként: kb. 5000 Ft (belépők, idegenvezetés, vacsora és útiköltség). Jelentkezés: Kérjük, hogy a részvételi szándékot írásban jelezzék és 2500 Ft előleget fizessenek be a 2010. március 12-ig a Pesterzsébeti Pedagógiai Intézetben dr. Nagyné Koczog Tündének. A jelentkezéseket a beérkezés sorrendjében fogadjuk el és regisztráljuk. Minden érdeklődő kollégát szeretettel várunk!

52

A kiadványt írták a Pesterzsébeti Pedagógiai Intézet munkatársai, valamint a kerületünkben dolgozó pedagógusok, meghívott előadóink, vendégeink.

Felelős kiadó: Főszerkesztő Olvasószerkesztő: Rovatvezetők: 12 hét történése: Górcső: Ex cathedra: Szörfözés: Ajánlás: Terjesztés:

Dr. Nagyné Koczog Tünde Simon Krisztina Verőcei Gáborné Szekeres Lászlóné Soltészné Szabó Emőke Bondor Mária Vasas Dezsőné, Verőcei Gáborné Tatarek Gáborné Molnár Márk

Megjelenik évente három alkalommal. Szerkesztőség címe: Pesterzsébeti Pedagógiai Intézet 1204 Budapest Ady Endre u. 98.

[email protected] www.pepint.hu Telefonok: titkárság: 284-01-38 (fax is) vezető: 421-07-70 előadók: 421-07-71

2. Február

Recommend Documents