AC Studio & Live
Hangosítási tanfolyam
Hangosítási tanfolyam 2. el adás (Er sít k)
2. Er sít k, Hangfalak a, El fokok Különböz hangforrások különböz jelszintet szolgáltatnak és különböz lezárást várnak, ezért a kever kön, el fokokon különböz bemenetek állnak rendelkezésre: – mikrofon (kondenzátor, dinamikus), – vonalszint bemenet (lehet szimmetrikus v. aszimmetrikus), – phone bemenet (lemezjátszóhoz). Léteznek olyan készülékek is, melyeket kifejezetten szintátalakításra találtak ki, pl.: – mikrofonel fok (mikrofon -> vonalszint), – direct-box v. DI-box (aszimmetrikus vonalszint -> szimmetrikus mikrofon), – RIAA-korrektor (MM lemezjátszó-hangszed -> vonalszint). Az er sít k legfontosabb szerepe az alakh jelnövelés. A jelnövelésre használt er sít k két csoportra oszlanak. Az egyik az el er sít k csoportja, ez esetünkben a kever pult maga. A leadott teljesítmény µW, mW nagyságrend . A másik csoport a hangszórók táplálására szükséges teljesítményt szolgáltató véger sít , ahol már W-os , s t több száz W-os nagyságrend a leadott teljesítmény. Az er sít k jellemz adatai: az er sítés nagysága, a bemen és kimen illeszt ellenállás (gyakorlatilag, hogy a kimenet 8 Ohmos, vagy 4 Ohmos, a bemenet pedig vonal szint -e), illetve a kimen ellenállás változása a frekvencia függvényében, a nemlineáris torzítás, frekvenciamenet, fázismenet, tranziens jelenségek visszaadása (pl.: tranziens intermodulációs torzítás), zajszint. A hangosításban használt er sít k fontos jellemz je még a kompaktság, és a súly, mert ezeket elég gyakran mozgatni kell, és jó az is, hogy rack-be szerelhet k, és így egyszerre több végfok is mozgatható, és a rack szállítás közben védi az er sít inket. Vegyük át részletesen az el bb felsorolt jellemz ket: A zajszintet a kimeneten mérhet zajfeszültséggel definiálják, a maximális kimen feszültséghez viszonyítva, dB-ben kifejezve. A zaj általában termikus zaj, ami a részecskék h mozgása miatt keletkezik, s így a rendszer abszolút h mérsékletével arányos. Ez a paraméter a gyakorlatban azért fontos, mert egy olyan er sít , ami alapállapotban jól hallhatóan „sziszeg”, annál a halk zenerészletek elvesznek a zajban. Így már el is jutottunk a dinamikatartomány fogalmához. A dinamikatartomány azt jelenti, hogy mekkora a legkisebb és a legnagyobb kivehet jel az adott er sít b l, mindez persze dB-ben kifejezve. A teljesítmény, illetve annak frekvenciafüggése határozza meg, hogy az er sít mire használható fel. A hangtechnikában a teljesítményt általában 1 kHz-en adják meg, míg a sávszélességnél a 3 dB-s pontokkal szokták jellemezni. A teljesítményt néha a pillanatnyi maximális teljesítményre vonatkoztatva adják meg, ez az el z kétszerese szokott lenni. Van még egy jellemz , de azt leginkább a számítógép hangszórókra szokták ráírni, ez a PMPO, ami a gyakorlatban a felvett maximális pillanatnyi teljesítményt jelenti. Az er sít a specifikált teljesítményt adott terhelés mellett (adott impedanciájú hangfal(ak)on ) adja le. – Ha a hangfal impedanciája ennél nagyobb, akkor a leadott teljesítmény arányosan kisebb (ezért lehet nyugodtan pár 100 W-os er sít re fülhallgatót dugni) 2003. március 21.
1/7
AC Studio & Live
–
Hangosítási tanfolyam 2. el adás (Er sít k)
Ha a hangfal impedanciája kisebb, akkor a leadott teljesítmény általában arányosan nagyobb lesz. Bizonyos impedancia alatt az er sít védelme (rosszabb esetben a tönkremenetele) korlátozhatja a leadott teljesítményt. (A megengedett legkisebb terhel impedanciát általában specifikálják.)
A er sít teljesítménye nem mindig mutatja meg, hogy a készülék “mekkorát szól” (Wkm) A be- és kimeneti ellenállás azért fontos, mert ezek illesztett rendszerek, és a kivehet teljesítmény maximuma akkor érhet el, ha a megfelel lezáró impedanciát alkalmazzuk. Ez azt jelenti, hogy egy 4 Ohmos kimeneti impedanciával rendelkez er sít höz 4 Ohmos impedanciával rendelkez hangszórót kell használni. Hangosításban használt er sít knél gyakran el fordul, hogy több hangszórót kötnek be, így persze az impedanciájuk megváltozik a bekötésnek megfelel en (soros-párhuzamos), ezt is célszer figyelembe venni. Bizonyos kapcsolástechnikával elérhet az is, hogy az er sít bizonyos szintek között érzéketlen a terhel impedancia nagyságára. Sokféle torzítás létezik (harmonikus, intermodulációs, tranziens intermodulációs, stb.), általában százalékban adják meg, és minél kisebb az értéke, annál jobb. A specifikációkban az 1 kHz-en mérhet összes harmonikus torzítást (THD) szokták megadni. Ez legtöbbször egy szép, alacsony érték, de sajnos nem sokat mond, mert: – nem tudjuk meg a torzítást más frekvenciákon (illetve nem a specifikációból tudjuk meg), – egy bizonyos érték alatt a THD nagysága nem lényeges (pl. gyakorlatilag mindegy, hogy 0,01% vagy 0,001%), – a többi, a hangmin ség szempontjából fontos (ismert és ismeretlen) torzításfajtáról az adatlapok mélyen hallgatnak. A tranziens viselkedés például arról ad információt, hogy az er sít a gyors zenei történéseket hogy képes követni (pl. egy dobütés, vagy hirtelen dinamikacsúcs). A hangosításban használt er sít k jellemz i a kompakt méret, amit UNIT-ban fejeznek ki, a Rack-be szerelhet ség és a védelmek. A mai teljesítményer sít k majd mindegyike kapcsoló üzem tápegységgel rendelkezik, amire az a jellemz , hogy stabil feszültség állítható el vele, viszonylag kis méretek mellett. A hátránya az, hogy a m ködése miatt zaj keletkezik (a kapcsolási frekvencia hallható nem megfelel sz rés esetén) illetve a kapcsolótranzisztor h tést igényel. Ezt az er sít ben egyszer en meg lehet oldani, mert a végtranzisztorok h tését végz h t felület illetve ventilátor már úgyis adott. Minden er sít rendelkezik bemeneti er sítésszabályozással, amit egyszer en egy potméterrel oldanak meg. Ezek segítségével lehet beállítani a szükséges er sítés mértékét (ha egy teremben nem kell mind az adott teljesítmény, mondjuk csak a fele, akkor be kell állítani, hogy a pultból kijöv max. jellel az er sít teljesítményének csak az 50%-a álljon rendelkezésre. Védelmek: Egy professzionális készüléknek sok mindent illik kibírnia. A mai világban az összes er sít védelmekkel van ellátva, amelyek különböz , üzemszer nek már nem nevezhet esetekben a végfokra jutó jelet csökkentik (limitálják), drasztikusabb esetben leválasztják Ezek általában a kimeneti rövidzár ellen, a túlterhelés ellen, és a hangszórók védelme miatt vannak. A jó kimeneteket könnyen meg lehet ismerni, mert úgy vannak kialakítva, hogy a felhasználó ne férjen hozzá véletlenül a kimenethez (ez is bizonyos szint védelem), mert már elég nagy jelek vannak egy komolyabb er sít kimenetén.
2003. március 21.
2/7
AC Studio & Live
Hangosítási tanfolyam 2. el adás (Er sít k)
A túlterhelés elleni védelem azért fontos, mert amikor egy er sít t már olyan nagy jellel vezéreljük, hogy az a csúcsoknál már kiül a tápfeszültségre, és így a hangszóró egyenfeszültséget kap, amit l tönkremehet, vagy tönkre is megy. Erre az er sít n lév PEAK feliratnál lév LED-ek villogása utal, ilyen esetben a bemeneti szintet lejjebb kell venni. Létezik még h védelem is, ami azt jelenti, hogy ha túlmelegedne az er sít , akkor lekapcsolja azt. Esetleg lehet még betáp-védelem is, túl alacsony (nagyobb lesz a torzítás) v. túl magas (rövidebb az élettartam) tápfeszültség esetén (pl. csillagponteltolódás). Az er sít k ezenkívül a hangfalakat is védik a rájuk (vagy a hallgatóságra) nézve káros behatások ellen (a hangfalat leválasztásával), pl.: – bekapcsolási tranziensek esetén (ne pattanjon a hangfal), – ha az er sít kimenetre valamilyen hiba folytán egyenáram kerül (tönkremegy valamelyik er sít tranzisztor). Csatlakoztatás (be- és kimenet):Az er sít kön (meglep módon) az alábbi csatlakozások találhatók: – bemenet: szimmetrikus v. aszimmetrikus, vonalszint , továbbf zési lehet séggel, – kimenet: általában ide kötjük a hangszóró(ka)t. (Általános elv a hangtechnikában: a valamilyen szempontból egymás után következ dolgok csatlakozói, kezel szervei balról jobbra és/vagy felülr l lefele helyezkednek el.) Bridge kapcsolás: A sztereó er sít k két oldalának összteljesítményét felhasználhatjuk egy csatornán is (pl. egy 2x500 W-os er sít t egy 1000 W-os hangfal meghajtására), ez az un. bridge üzemmód (hídkapcsolás), amely az er sít n található bridge, vagy stereo/mono kapcsolóval választható ki. Ilyenkor mindkét oldal ugyanazt a bemeneti jelet kapja (általában a bal oldalit), de az egyik oldal ellenfázisban, a kimenetre (szintén a bal oldalra) pedig a két jel melegpontja (vagyis gyakorlatilag a két jel összege, úgy is mondhatnánk, az egyik oldal jelének a kétszerese) kerül. Kis kapcsolástechnika:A végtranzisztorok tekintélyes meghajtóteljesítményt igényelnek, amit a meghajtótranzisztorok szolgáltatják. A végfokozat, és a meghajtók általában egységnyi feszültséger sítéssel rendelkeznek, így a bemeneti kis amplitúdójú vezérl jelb l egy vagy kétfokozatú el er sít állítja el a közel tápfeszültségnyi vezérl jelet a végfokozat számára. A végfokozat és az el er sít k között a szinteltolást, illesztést feszültség- és áramgenerátort tartalmazó fokozat végzi. Az er sít k m ködését osztályozni szokták, s így megkülönböztetünk A, B, AB, és D osztályú m ködést. Az A osztályú m ködés esetén úgy állítják be a tranzisztorok munkapontját, hogy jelent s áram folyik rajtuk állandóan, így a torzítás kicsi, de állandó a teljesítményigény. A többi beállítást az ellenütem er sít knél alkalmazzák, amikor az egyik periódusban az egyik tranzisztor dolgozik, a másikban pedig a másik. B osztályú beállításban alig folyik anódáram, így a hatásfok magas. Az AB osztályú beállítás a két el bbi keveréke, ami jobb torzításértéket egyesíti a jó hatásfokkal. D osztályú beállítás az AB és a B osztályú beállítás közé esik, így érhet el a leglineárisabb ered karakterisztika, azaz a legkisebb torzítás, viszont a hatásfoka kisebb, mint a B osztályú beállításé.
2003. március 21.
3/7
AC Studio & Live
Hangosítási tanfolyam 2. el adás (Er sít k)
b, Hangszórók A hangszórók feladata a hangot reprezentáló elektromos jel hanggá alakítása (inverz mikrofon). A hangszóró tehát lényegében egy elektroakusztikus átalakító, amely megfelel módon kell hogy illeszkedjen az er sít höz (elektromos oldalról) ill. a leveg höz (akusztikus oldalról). A leggyakrabban használt átalakítók: – elektromágneses: (a gyakorlatban el forduló hangszórók túlnyomó többsége ilyen) f bb alkatrészei: mágneskör, a mágneskör légrésében elhelyezett leng tekercs valamint az ehhez kapcsolt membrán, a membrán (lukas) közepét lezáró dóm, a leng részeket megvezet pille és rimm(?), az egészet mechanikailag összetartó kosár, a leng tekercset a csatlakozókkal összeköt bevezet szálak. M ködése: a membrán-leng tekercs együttes a tekercsen átfolyó áram hatására kimozdul nyugalmi állapotából. Ha a tekercsre adott frekvenciájú váltóáramot vezetünk, akkor a membrán, illetve a leveg is ezen a frekvencián fog rezegni, vagyis hangot hallunk. Ha a tekercsre gyenge egyenáramot vezetünk (pl 9 V-os elem), akkor szemrevételezéssel ellen rizhetjük a hangszóró polaritását. Általában ha a plusz (piros) pucukára pozitív feszültséget küldünk, akkor a membrán el re mozdul ki. Igazából mindössze az a fontos, hogy ha több hangszórót használunk, akkor mindegyik azonos irányba mozduljon ki (általában, de nem mindig, l. kés bb). Ha a tekercsre tartósan egyenáramot vezetünk akkor túlmelegszik és leég. – piezoelektromos: az elektromos => mechanikus átalakítást kvarckristály végzi, amelynek az itt kihasznált tulajdonsága, hogy a rákapcsolt feszültség hatására megváltoztatja a méretét és ezáltal kimozdítja a hozzá kapcsolt membránt. (A dolog visszafelé is m ködik, pl. piezomikrofon, piezo pick-up.) Léteznek egyéb, hangosításban nem használt hangszórótípusok is, pl.: – elektrosztatikus (nagyon jók, nagyon drágák, nagyok és nagy szoba kell hozzá => highend), – ionofon (egy mágnes közvetlenül az ionizált leveg t rángatja => roppant kis torzítás, amúgy elég körülményes dolog, és ózon keletkezik a nagy feszültség ionizálás miatt, ez is high-end). Hangszórók m szaki adatai: A hangszórók m szaki adatai f leg akkor érdekesek számunkra, ha hangfalat szeretnénk építeni, mivel a hangfalak adatai (l. kés bb) jelent s mértékben eltérnek a beépített hangszórók adataitól. – Sávszélesség (átviteli karakterisztika): milyen frekvenciatartományban (és milyen t réshatáron belül) m ködik a hangszóró. Mivel olyan hangszórót, amely közel a teljes hallható frekvenciatartományban (mondjuk 50-17.000 Hz) elfogadható t réshatáron belül marad, a ma rendelkezésre álló technológiával nem igazán lehet készíteni, a mély közép és magas frekvenciatartományhoz más-más méret és felépítés hangszórókat gyártanak, és/vagy a hangszóró hibáit különböz módszerekkel (doboz, tölcsér, kamra, elektronika, l. kés bb) javítják. – Iránykarakterisztika: bizonyos (nem körszimmetrikus) hangszóróknál az átviteli karakterisztika különböz irányokba különböz lehet. – Impedancia (hány ohm-os a hangszóró): 1 kHz-es szinuszos gerjesztés esetén a kapcsokon mérhet impedancia valós része (a multiméterrel mérhet ellenállás ennél kisebb).
2003. március 21.
4/7
AC Studio & Live
– – – – –
Hangosítási tanfolyam 2. el adás (Er sít k)
Teljesítmény: mekkora teljesítmény lesugárzására képes a hangszóró jelent sebb torzítás ill. meghibásodás nélkül. Itt sem mindegy, hogy folyamatos (egész estét betölt ) m ködésr l, vagy csak rövid pillanatokra fellép teljesítménycsúcsokról van szó. Hangnyomás: a hangszóró által létrehozható max. hangnyomás (dBSPL-ben megadva). Hatásfok: lényegében az el z két paraméterb l adódik. Torzítás: az átviteli láncban legtöbbször a hangszórók torzítása a legjelent sebb. Thiele-Small paraméterek: ezek ismeretében tervezhetünk a hangszóróhoz elméletileg jó dobozt. Ilyen paraméterek pl. a membrán átmér je, tömege, felfüggesztésének keménysége (ezt lehet leg ne a dóm közepének nyomkodásával ellen rizzük!), a tekercs és a mágneskör néhány fizikai adata, a hangszóró rezonanciafrekvenciája (ez gyakorlatilag a sávszélesség alsó határa), stb.
Doboz: Vegyünk egy mélysugárzót és hozzá pl. egy 100 Hz-es szinuszos gerjesztést, és nézzük meg, mi történik! 100 Hz-es gerjesztés esetén a membrán viszonylag lassan mozog, a leveg nek van elég ideje arra, hogy a membránt megkerülje, vagyis a membrán egyik felén jelentkez leveg s r södés és a másik felén jelentkez leveg ritkulás kiegyenlíti egymást, mi pedig nem hallunk semmit (a jelenség neve akusztikus rövidzár). Lehetséges megoldás: a membrán két felét el kell választani egymástól, pl. úgy, hogy a hangszórót egy végtelen kiterjedés falba szereljük. Elméletileg persze a végtelennél kisebb fal is elegend lenne, de ez még mindig olyan nagy, hogy a gyakorlatban végtelennek tekinthet . Másik megoldás: a hangszórót dobozba szereljük (az így kapott készüléket hangfalnak nevezzük). Praktikussága miatt f ként ezt a módszert alkalmazzák. A gyakorlatban többféle doboztípus használatos: – Zárt doboz: nincs rajta nyílás. Ritkán használják, mivel a mélyátvitele viszonylag rosszabb (u.i. a dobozba zárt leveg rugóként viselkedik és növeli a hangszóró rezonanciafrekvenciáját), viszont a tranziens viselkedése jobb. – Bassz-reflex doboz: a bels és a küls légtér adott hosszúságú csövön össze van kapcsolva (bassz-reflex cs és nyílás). Az elrendezés segítségével a mélyhangátvitel jelent sen javítható. (A doboz lényegében egy a hangszóró rezonanciafrekvenciájánál alacsonyabb rezonanciafrekvenciájú rezonátort alkot, a reflexcs hossza pedig úgy van megválasztva, hogy a reflexnyíláson és a membrán küls oldalán sugárzott hanghullámok azonos fázisban legyenek, ezáltal er sítsék egymást.) – Sávhatárolt doboz (Szub-mély): a membrán mindkét oldala valamilyen, zárt v. nyitott kamrába sugároz. – Különböz elborult kombinációk is el fordulhatnak: egymásba nyíló kamrák, több hangszóró, egymással szembefordított hangszórók, passzív membránok, … A magassugárzók hátsó oldala már eleve zárt és az így kialakuló „doboz” gyakorlatilag nem befolyásolja a hangszóró m ködését. Tölcsér, labirintus: Hasonlóan az elektronikához az akusztikában is beszélhetünk az illesztési problematikájáról. Hangforrások legoptimálisabban exponenciális tölcsér segítségével illeszthet k a leveg höz (ld. hallótölcsér, szócs ), vagyis így érhetjük el a legnagyobb hatásfokot. A tölcsér mérete alapvet en meghatározza a rendszer alsó határfrekvenciáját: jó mélyhangátvitelhez több m átmér j tölcsérre lenne szükség, Ezért exponenciális tölcsért f leg a magassugárzóknál használnak. Különböz “közelít ” megoldásokat azonban mélysugárzóknál is alkalmaznak, ilyen pl. a labirintus (feltekert tölcsér).
2003. március 21.
5/7
AC Studio & Live
Hangosítási tanfolyam 2. el adás (Er sít k)
Mindenféle furfangos alakú tölcsérekkel a hangszóró iránykarakterisztikája is jelent s mértékben befolyásolható (ez a magassugárzóknál lényeges, mivel a mély hangok nem annyira irányítottak). A nagy teljesítmény tölcséres hangfalak egyik problémája, hogy a tölcsér hangfal felöli, kis keresztmetszet végén olyan mérték nyomás alakulhat ki, hogy a leveg nemlineárisan kezd viselkedni (vagyis torzít). Hangfalak m szaki adatai: Hasonlóan a hangszórókhoz, itt is beszélhetünk átviteli karakterisztikáról, iránykarakterisztikáról, teljesítményr l, max hangnyomásról, hatásfokról, torzításról, stb. A Road szempontjából fontos m szaki adat a hangfal súlya (ez akár pár száz kiló is lehet). Mint a hangtechnikai készülékeknél általában, itt sem lehet a megadott m szaki adatokból egyértelm en következtetni arra, hogy mennyire szól jól egy adott hangfal. Különböz hangfaltípusok: Attól függ en, hogy a hangfal melyik frekvenciatartományban m ködik, megkülönböztetünk – mélyládát (általában sávsugárzó v. labirintus-rendszer ), – kompakt ládát (általában bassz-reflex mély- ill. mélyközép-, magas-, esetleg középsugárzók találhatók benne). Nagyobb koncerteken a kívánt hangteljesítmény eléréséhez mindig több (sok) hangfalat kell kipakolni. – Ezek a hangfalak lehetnek téglatest alakúak, ilyenkor egy nagyobb sugárzó felületet (és meglehet sen inhomogén hangteret) kapunk, vagy pedig – fölülr l nézve trapéz alakúak (cluster), ebben az esetben egy közel egy pontból, nagy szögben sugárzó hangforrást kapunk. Hangfalak összekapcsolása: Gyakran el fordul, hogy az er sít egyik kimenetére több hangszórót kell kötni. Ennek a két alapvet módja az alábbi három: – Soros kapcsolás: el nye, hogy az impedanciák összeadódnak (nem terheli az er sít t), f hátránya, hogy különböz hangszórók esetén (márpedig nincs két egyforma hangszóró) a teljesítmény egyenl tlenül oszlik meg (és ha netán az egyikre túl sok jut, akkor az tönkremehet), valamint a hangszórók egymásrahatása következtében n het a torzítás. Ezenkívül ha az egyik hangfal leng tekercse megszakad, akkor a többi se fog szólni. – Párhuzamos kapcsolás: sokkal megbízhatóbb, mivel ha az egyik hangszóró megszakad, a többi még szólni fog. Hátránya, hogy ilyenkor az er sít teljesítménye (egyre) kevesebb hangfalon oszlik meg. Mivel párhuzamos kapcsolásnál az impedanciák repluszolódnak (az ered impedancia kisebb), nem kapcsolhatunk tetsz legesen sok hangfalat párhuzamosan, mert azt az er sít nem nézné jó szemmel. – Az el z két módszer különböz kombinációi is használatosak. Az el forduló hibák:Az elektromágneses hangszórók leggyakoribb hibái (melyeknek legf bb oka a hangszóró túlhajtása): – a leng tekercs túlmelegszik (egyenáram, magassugárzóknál alacsony frekvenciájú váltóáram hatására) és megszakad és/vagy beszorul a légrésbe (besül), a mágnes elmozdul, – a bevezet szál a mechanikai igénybevétel hatására elszakad, – a túl nagy kilengések következtében a leng rendszer mechanikailag károsul,
2003. március 21.
6/7
AC Studio & Live
–
Hangosítási tanfolyam 2. el adás (Er sít k)
lemezkosaras hangszórók esetén a hangszóró földetérésekor (pakolás közben) a kosár elgörbülhet (u.i. elég nehéz mágnes lóg az egyik végén).
c, Crossoverek, processzoros rendszerek Ha egy több utas hangfal minden hangszórójára ugyanazt a jelet küldenénk, akkor azokban a frekvenciatartományokban, amelyekben két vagy több különböz típusú hangszóró is sugároz (pl egy mély és egy magas) kioltások, er sítések és egyéb érdekességek jönnének létre (els sorban azért, mert a különböz hangszórók által sugárzott hang más fázisban érkezik egy adott helyre). Ezt a problémát oldja meg a crossover (keresztváltó), amely minden hangszóróra csak a tervez által szükségesnek ítélt frekvenciatartományt engedi rá. A crossoverek két f csoportba oszthatók, úgymint – passzív: RLC elemekb l épül fel, a végr sít és a hangszórók között helyezkedik el (általában a hangfalba van beépítve, mert elviseli a nagy teljesítményeket is), – aktív: aktív elektronikai elemeket is tartalmaz (tipikusan m veleti er sít ket), és véger sít elé kell bekötni. El nye, hogy sokkal drasztikusabb beavatkozást (meredekebb vágás, bonyolultabb karakterisztikák) tesz lehet vé ill. könnyebb a paraméterek állíthatóságát megvalósítani (univerzális crossoverek). Hátrány, hogy minden úthoz külön véger sít kell. A gyártók a hangfalak néhány hibáját (pl. frekvencia és fázismenet) sokszor valamilyen aktív elektronika segítségével (különböz processzorok) korrigálják. A hangfal hibája persze nem feltétlenül a rossz tervezésb l adódik. Lehet, hogy valamely más fontos szempont miatt (pl. méret) pl. a kívánt frekvenciamenet nem (vagy csak magas költségekkel) valósítható meg (pl. SR1 v. Bose). A processzorok gyakran egyben a hangszórók védelmét is ellátják.
2003. március 21.
7/7
