Budapesti Értéktozsde Részvénytársaság
IR Fórum / 2.
EMLÉKEZTETO Készült 2006. január 18-án a befektetoi kapcsolattartással (IR) foglalkozó eloadássorozat második találkozóján Eloadók: Czenthe Szabolcs, igazgató, Magyar Telekom Rt. Tordai Péter, igazgató, K&H Equities Rt. Vízkeleti Sándor, vezérigazgató, CA-IB Alapkezelo Rt. Mohai György köszöntötte a résztvevoket, bemutatta az eloadókat és megnyitotta a tozsde kezdeményezésére indult, a befektetoi kapcsolattartással foglalkozó eloadássorozatának második találkozóját. Az eloadássorozat interaktív jelleggel kerül megrendezésre, ezért kérte a jelenlévok aktív részvételét. Elmondta, hogy a mai napon résztvevo szakemberek egyrészt a kibocsátói oldalt, másrészt az elemzoi oldalt, és a befektetoi oldalt (alapkezelok) képviselik. Megkérte a résztvevoket, hogy foglalják össze röviden, kik azok, akikkel kommunikálnak, s hogyan telik egy-egy napjuk. Czenthe Szabolcs elsoként elmondta, hogy munkája alapvetoen két nagy részre tagolódik : - az egyik az elemzokkel, befektetokkel stb. történo kommunikáció, illetve - a másik egybefonódik a cég stratégiai döntéseivel; stratégiai döntések (pl. akvizíciók) elokészítésében való aktív közremuködés, elemzések készítése. Azzal kapcsolatban, hogy hogyan telik egy napja, amikor nincs road show és itthon dolgozik Czenthe Szabolcs elmondta, hogy ez is idoszak függo, erosen függ attól, hogy gyorsjelentési idoszak van-e vagy sem. A Telekomnál az a rendszer, hogy gyorsjelentés elott nem beszélnek, nem nyilatkoznak sem elemzoknek, sem befektetoknek, mindazok ellenére, hogy tapasztalata szerint manapság már nem jelentenek akkora hatást a kiadott számok a részvények árfolyamára, mint régebben. Ilyenkor náluk foképp cégen belül folyik a munka nagy része. A soronkívüli tájékoztatásokat is ok, tehát az IR adja ki, természetesen a PR területtel fo lyamatosan kommunikálnak. A telefonon történo kapcsolattartást tekintve általában az elemzokkel többször beszélnek (sell-side analyst), a fund managerekkel viszonylag ritkán (buy-side analyst). A kérdések a legkülönfélébbek, az 1 perces telefonoktól kezdve a cég muködésével kapcsolatos fél órás beszélgetésekig terjednek. Ha az elemzo beszélgetni akar, általában átküldi elotte az anyagot, így a befektetoi kapcsolattartó felkészülten tudja várni a további kérdéseket. A személyes találkozók azonban többnyire a befektetokkel vannak. Mivel tozsdén van a cég, Pesten és New York-ban is, olvasni valójuk mindig van, napi tokepiaci jelentéseket írnak és a versenytársakat – magyarokat és külföldieket egyaránt – folyamatosan figyelik. A cég felso vezetése folyamatos tájékoztatást igényel a piacról, a részvények árfolyam változásairól. Ha már 2 %-ot elmozdul a piac, referálniuk kell a management felé. Ez a feladat idoigényes, de hasznos, az ember tájékozott lesz a hazai és a nemzetközi piacon egyaránt. Tordai Péter az elemzoi oldalt képviselve elmondta, hogy náluk nagyon korán kezdodik a nap (és általában sokáig tart). Mire a piac felébred, nekik már prezentálniuk kell az ún. morning call jelentést. A külföldi befektetok miatt általában mindent angolul adnak ki. Tehát fé l 9-re kész kell lenniük a reggeli jelentésekkel, elemzésekkel, s a hírek kommentálása legalább másfél óra elokészítéssel jár. Az idoszak náluk is fontos, mivel természetesen mindez gyorsjelentések idején még több erofeszítést igényel. A jó elemzo az ideje egyharmad részében modellt épít, egyharmad részében elemzést ír, és egyharmad részében marketinggel foglalkozik. Idejük jelentos részét tölti ki 2006.01.18.
1 /5
Budapesti Értéktozsde Részvénytársaság
IR Fórum / 2.
a befektetokkel való beszélgetés, azonban természetesen a kibocsátói oldallal (IR) is folyamatosan tartják a kapcsolatot. A kibocsátói oldallal kapcsolatban elmondta, széles a paletta, vannak nagyon jók, közepesek és hát a kisebb cégek IR részlegei teljesen másképpen muködnek, mint a nagy cégeknél. Az elmúlt idoszakban azonban véleménye szerint mindenképp javulá s következett be a cégek IR tevékenységében és ez a közepes és kisebb cégekre egyaránt igaz. Fontosnak véli, hogy a piaci információk egyenlo eséllyel jussanak el minden befektetohöz. A piac nagyon sokat fejlodött e tekintetben az elmúlt évek során. Az éve s és a negyedéves jelentésekben is tükrözodik mindez. Nemrég részt vett egy londoni felmérésben, és abból is kitunt a hazai cégek IR tevékenységének javulása (ez általában véve igaz a régióra is). A szezonalitás az elemzoi munka során is nagyon érzodik. Ok is elore felkészülnek a gyorsjelentési idoszakra, azt azonban nem érti, hogy néhány cég még mindig nem hajlandó elore publikálni a többiektol eltéroen, hogy mely napon jön ki a jelentése. Szerencsére a hazai szabályozásnak köszönhetoen a jelentések már éjfélkor megjelennek, így az elemzonek reggelig van ideje felkészülni belolük. Sok olyan piac van Európában, ahol publikálják a híreket akár még kereskedési idoben, ez megnehezíti az elemzok dolgát. Csatlakozott Czenthe Szabolcshoz abban a véleményben, hogy a számadatok megjelentetése már valóban nem mozgatja meg olyan nagymértékben a papírok árfolyamát, mint korábban, azonban néhány esetben azért van erre ellenpélda is. Egyébként látható, hogy jobbak lettek az elemzok, az elemzések, mert nincs jelentos eltérés a várakozások és a tényleges eredmény között. Vannak olyan elemzok még manapság is, akik úgy adnak be konszenzusba egy-egy számadatot, hogy nem frissítik a modelljüket, nem konzultálnak elotte a céggel. Gyakran lehet látni, hogy a nagy elemzo cégek nevei mellett többnyire hasonló számadatok jelennek meg, a kisebb elemzo cégeknél pedig akár 20%-os is lehet az eltérés a nagyokhoz képest. Nem probléma, ha egy társaság felhívja az elemzok figyelmét valamilyen változásra (ami esetleg a modell átalakítását indokolja), viszont ezt mindenképp teljesköruen kell megtennie. A road show-k nagyon fontosak az elemzok, brókercégek számára, lényeges, hogy mely cégeket és hányszor tudnak elvinni külföldre a befektetokhöz, hiszen ez is mutatja az adott brókercég „erejét, nagyságát”, azaz marketingszempontból is jelentos. Vízkeleti Sándor elmondta, hogy korábban o is dolgozott az elemzoi oldalon, jelenleg pedig a befektetési alapok képviseletében van jelen a rendezvényen. Az alapkezelok munkatársai nem kelnek olyan korán, mint az elemzok, azonban mire az elemzok átküldik reggel a morning call jelentéseket, addigra ok is bent vannak a cégnél. Az alapkezelo tevékenysége során lényeges, hogy legyen egy stratégiai elképzelése, amit nem változtat meg surun (legfeljebb évi 3-4 alkalom), majd a részvény portfolió menedzsment feladata, hogy saját elemzést végezzenek, felállítsák a modellt. Kiemelte, hogy mind Szabolcs, mint pedig Péter elsosorban a külföldi befektetokre fókuszált, mivel a hazai piac egy lényeges adottsága, hogy a részvények 70%-a külföldi kézben van, ezért alapvetoen az o kiszolgálásukra törekszenek. Az alapkezelok esetében azonban a nagyobb részvények mellett, több papírral kell foglalkozniuk portfolióik tekintetében, mint amivel a hazai brókercégek elemzoi foglalkoznak. Véleménye szerint az orosz válságot követoen beszukült az elemzoi piac és sok cég leépítette az elemzoi csapatát, kizárólag költség haszon elven muködtetve, csak azon részvények elemzéséig kiterjesztve a coverage-t, ami kitermeli a vele járó költséget – ez pedig elég kevés számú részvény elemzését teszi lehetové. A hazai alapkezeloknek ezért rá kellett állniuk arra, hogy saját maguk nézzenek utána az információknak, saját maguk elemezzenek. Az alapkezelok nem tudnak csak 4-5 részvénybol
2006.01.18.
2 /5
Budapesti Értéktozsde Részvénytársaság
IR Fórum / 2.
összeállítani befektetési portfoliót, amennyivel jelenleg az elemzok többsége foglalkozik. Kérdésre válaszolva elmondta, hogy nagyjából 10-15 részvényt tesznek bele egy részvényportfoliójukba. A napi gyakorlatot tekintve nagyon fontosak a reggeli elemzések, 6-8 reggeli elemzést kapnak általában, ebbol 2-3 az, amit átolvasnak. Ok olyan cégekkel is foglalkoznak még, amit az elemzok, a brókercégek már régen nem elemeznek. Számukra is fontos, hogy alkalmanként találkozzanak a cégekkel, a döntéseikhez a legtöbb információt azonban ok maguk „bányásszák” ki. A gyorsjelentés kérdésében o is egyet értett az elotte szólókkal, a gyorsjelentések elott 1-2 héttel az elemzok elkezdik upgradelni a modelljüket és 1-2 nappal a megjelenés elott, már nem lehet nagy meglepetésekre szá mítani, a konszenzusok nagyon közel állnak a tényekhez. Czenthe Szabolcs szerint nagyon fontos, hogy hol az a határ, hogy mit mondhat el az IR-es és mit nem, ez nagyon nehéz feladat, mivel nincs éles határvonal. Meg kell ítélni, hogy mi az, ami már insider információ, va n egyfajta irányvonal, de olyan nem fordulhat elo egy befektetési kapcsolattartónál sem, hogy a kedvenc elemzoinek elmond valamit, másoknak nem. Vízkeleti Sándor szerint a kibocsátó cégek maguk is nagyon vigyáznak arra (foleg a nagy cégek), hogy ne okozzanak nagy meglepetéseket, annak érdekében, hogy ne mozogjanak nagyon az árak. Úgy véli, hogy a gyorsjelentés rövidtávon talán valóban nem, de hosszú távon beépül az árfolyamba, a jelenségeket leköveti az árfolyam és az alapkezelok hosszabb távban gondolkoznak. A hedge fundokkal persze más a helyzet, bár ezek attitudje is változott az utóbbi idoben. Véleménye szerint nem csak az a jó elemzo, aki korán bent van, és elsoként küldi ki a jelentéseket, hanem az, aki ezekre a hosszú távú változásokra tud elméleteket, magyarázatokat adni. Tordai Péter szerint a piacnak tényleg 70%-a külföldi, ahol mások az igények is. A magyar kisbefektetoi kör más igényekkel lép fel az elemzok felé. A magyar intézményi kör gyakran kér kisebb cégekrol is elemzést, és ok, mint elemzok próbálnak értheto sztorikat kitalálni a külföldiek számára is. Ma pedig még a nagy elemzo házak sem foglalkoznak közepes és kis papírokkal. A magyar alapkezelok többek között ezé rt elemeznek saját maguk. Tavaly o személyesen összesen 5 sztorit talált, de azok jó sztorik voltak. Nagyon eros a coverage. Kijön egy hír és nagyon nehéz úgy dolgozni, hogy o legyen az elso. Vízkeleti Sándor az alapkezelok talán ezért is hangsúlyozzák saját elemzéseiket, kutatásaikat, mivel véleménye szerint pontosan ez a sales munka, amit egy-egy brókercég ebben az eros versenyhelyzetben végez, a befektetési oldalról nézve sok kockázatot hordozhat adott esetben magával. Egy brókercég azt várja el az elemzoitol, hogy trading sztorikat kreáljanak, s ez kereskedési forgalmat generáljon a cég számára, s így a nagy forgalmú, likvid papírokkal foglalkoznak. Ez a kényszer véleménye szerint a befektetési munkának a legkockázatosabb része. Ma már nemcsak a lakosság, ha nem az intézményi befektetok is állítanak össze portfoliókat. A befektetok tolük várják el azt, hogy bemutassák a piacot és elemzéseket adjanak. Tavaly pl. nekik, az alapkezelonek kellett road show-t szervezniük egy nagyon gazdag európai családnak. Érdeklodtek Magyarország iránt, és ok maguk mutatták be nekik a tokepiacot, vitték el oket az MNB-be stb. Herczik Krisztián (MOL Rt.) véleménye szerint a magyar alapok kevésbé keresik a kapcsolatot a kibocsátókkal, aminek nem tudja az okát. Az elemzok oket is gyakrabban hívják, a külföldi befektetok aktívabbak. Czenthe Szabolcs egyetértett az elotte szólóval és elmondta, hogy a Tozsde által évente szervezett intézményi befektetoi találkozón kívül o is nagyon ritkán találkozik a magyar alapkezelok képviseloivel.
2006.01.18.
3 /5
Budapesti Értéktozsde Részvénytársaság
IR Fórum / 2.
Pataki Sándor (OTP Bank Rt.) és Tóth Gábor (Richter Rt.) is úgy gondolják, hogy ritkán találkoznak az alapkezelokkel. Vízkeleti Sándor elmondta, hogy a nagyobb cégeket pont azért nem látogatják gyakran, mert róluk minden elérheto, ami számít. A kisebbekkel, akikrol nem jelenik meg semmi, gyakrabban találkoznak. Tóth Gábor elmondta, hogy náluk a Richternél is a legnagyobb érdeklodés az elemzoi körtol van. - A korábbi, a gyorsjelentések publikálása napjának elozetes meghirdetésére vonatkozó elemzoi igényre reagálva elmondta, hogy ha olyan cégrol van szó, amelynek a leányvállalatai New York-tól Tokióig terjednek, ha valamelyiknél bármi történik a jogszabályok ellenére is képtelenség az egyidejuséget betartani. - A jogszabályok kötelezové tették a konszolid álást, kötelezo a konszolidált jelentések közzététele is mind az éves, mind a gyorsjelentés esetén. Véleménye szerint nem lehet elobb tudni az adatokat. Nagyon sok olyan dolog van és jöhet közben az utolsó pillanatban is, ami nem tolük függ. Kérdést tett fel az új törvényi eloírásokkal kapcsolatban a befektetési ajánlásokra vonatkozó jogszabályokról. A jogszabály szerint ugyanis az elemzés készítoje felelosséggel tartozik a publikációért. Tordai Péter elmondta, hogy ez a jogszabály éppen a magyar közlöny mai számában jelent meg, habár a jogszabályt január elejétol már alkalmazni kell. Az o cége hamarosan a KBC leányvállalatként fog itthon muködni, a KBC-nek nem kell a jogszabálynak megfelelnie, de az a hazai leányvállalatnak nem mindegy, hogy rájuk vonatkozik-e a jogszabály vagy sem. Valószínunek tartja, hogy nekik alkalmazniuk kell, az elemzések esetén a jogszabályi részeket át kell írniuk, ez most jelentos többletmunkát igényel, foleg, hogy hamarosan jönnek a gyorsjelentések. Ok mindent el fognak követni a törvényi eloírásoknak való megfelelés érdekében. Úgy gondolja, hogy az alapkezeloknek is meg kell ugyanezt tenniük. Vízkeleti Sándor véleménye szerint rájuk ez nem vonatkozik, mivel ok nem publikálnak, ok saját maguk számára készítenek belso elemzéseket. A korábbi felvetésekre vonatkozóan még hozzáfuzte, hogy valóban talán a blue chip-eket látogatják a legkevésbé, hiszen a legtöbb elemzés van róluk, jól ismerik a muködésüket, tevékenységüket. Másrészt el kell menniük oda, ahonnan semmi elemzés sincs (oda többször is elmennek egy évben). A befektetoi tájékoztatók, amelyeket a kibocsátók adnak ki magukról szintén a külföldiek szája íze szerint készülnek, a magyar befektetési alapoknak nem hasznosak. Úgy gondolja, hogy egyre kevesebb haszna volt a nagycégek látogatásának, hisz nem tudtak sok újat mondani. Ha vannak kérdéseik, akkor természetesen ellátogatnak a nagyokhoz is. Tordai Péter elmondta, hogy nem szeretik az elemzok, ha a cég kétféle prezentációt ad ki magáról. A kétnyelvu prezentációk esetében nagyon sok problémával találkoznak, nem elsosorban a magyar cégeknél, de a külföldiek esetében pl. a lengyeleknél nagyon sok gondot okoz az, hogy az angol nyelvu tájékoztatás sokkal gyengébb, mint a hazai nyelvu. További probléma, amikor pl. kereskedési idoben eloször csak lengyelül jön ki az információ és akár órákig kell várni az angol verzióra. Szerencsére itthon ez is jól muködik. Czenthe Szabolcs nem ért egyet Vízkeleti Sándorral. Úgy gondolja, hogy pl. az angolszász alapkezelok jobban ismerik a magya r cégeket, mint a magyar alapkezelok, annak ellenére, hogy a magyarok óriási elonnyel indulnak. A britek jobban felkészültek a Telekomról, részletekbe menoen 2006.01.18.
4 /5
Budapesti Értéktozsde Részvénytársaság
IR Fórum / 2.
rendelkeznek az információkkal, az amerikaiak pedig nagyon sok céget követnek, nem tudnak annyi részletet, de ok rendelkeznek egyfajta szintetizáló és átlátó képességgel, tudják a fo sztorit és ez nekik elég ahhoz, hogy eldöntsék, mibe fektetnek. Véleménye szerint a magyar alapkezelok nem ismerik olyan mélységében a részleteket, és az úgynevezett szintetizáló képességük sem olyan jó, mint a külföldieknek. Ez a saját tapasztalata. Tordai Péter szerint a külföldiek másra fókuszálnak, mint a magyarok. Nagyon sok olyan külföldi alapkezelo jön Magyarországra, aki nem ismeri a céget, a magyar makrogazdasági viszonyokkal sincs tisztában, de néhány feltett kérdésre érkezett válaszból meg tudják hozni befektetési döntéseiket. Ot személy szerint lenyugözi ez a tudás. A magyar alapok szeretik a kisebb részleteket, sztorikat keresni. Ok ezeket vadásszák. A magyarok sokszor a cég vezetésére, kommunikációjára építenek, a külföldieknek ilyen tudásuk pedig nincsen, nagyon sok szempontból másképp ítélik meg a cégeket. Tóth Gábor is úgy látja, hogy ezek a nyugati alapok akár befektetési stratégiájukban, akár viselkedésükben jelentosen elétérnek nemcsak a magyaroktól, hanem a közép európai piacoktól is. Nagy elonyük van a tokepiacon egy teljesen másfajta gondolkodásmóddal. Azok az alapkezelok, akik pl. náluk a Richter kötvényeket lejegyezték, ülnek rajta azóta is, más az értékelési szempontjuk, más a befektetési filozófiájuk. Vízkeleti Sándor elmondta, hogy nagy tokeáramlás volt az elmúlt évben az alapokba, de nem a részvényalapokba. Hiába vannak jó hozamok, az emberek nem teszik részvényalapba a pénzüket, de akik viszont ott maradtak, azok stabilak. Szerinte nem annyira trading jellegu a részvény alap, mint ahogy a kibocsátók érzik. Úgy gondolja már nincsen olyan nagy ki-be ugrálás a részvény alapok esetében. A nyugdíjalapoknál természetesen más a helyzet, ott negyedévente kell beszámolót készíteni és a pénztárak nem bírják azt elviselni, hogy néha negatív a hozam, ezért nagyon sok pénztár alacsony részvényaránnyal rakatja össze portfolióját. A piac beállt és a nyugdíjpénztárak esetében is nagy konkurencia harc folyik, el akarják egymás pénztári tagságait hódítani. Az egymással való összehasonlítás lett a mérvadó. Mohai György megköszönte a jelenlévok és a szakmai eloadók részvételét.
Tyukodi Andrea
2006.01.18.
5 /5
