2. E szabályzat rendelkezéseit alkalmazni kell az iskola dolgozóira, tanulóira és mindazokra a személyekre, akik belépnek az intézménybe

A közoktatási törvény 39. § (1) bekezdésében és 40. § (2) bekezdéseiben foglalt felhatalmazás alapján az Arany János Általános Iskola (6724 Szeged, Kukovetz Nana u. 4-6, OM azonosító: 029674, az alapító és fenntartó neve, székhelye: Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata, 6720 Szeged, Széchenyi tér 10-11.) nevelőtestülete a következő szervezeti és működési szabályzatot fogadja el: A szervezeti és működési szabályzat tartalma, szabályozási köre [a közoktatási törvény 40. § (1) bekezdéséhez és az R. 4. § (1) bekezdésének r) pontjához] 1. A szervezeti és működési szabályzat az intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozóan szabályozza a)

mindazokat a kérdéseket, amelyeket a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.), a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet (a továbbiakban: R.), az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) és egyéb jogszabályok – az intézmény alapító okiratára figyelemmel – e szabályzat szabályozási körébe utalnak, továbbá

b)

a nevelési-oktatási intézmény működésével összefüggő minden olyan kérdést, amelyet jogszabály rendelkezése alapján készített szabályzatban nem kell, illetve nem lehet szabályozni.

2. E szabályzat rendelkezéseit alkalmazni kell az iskola dolgozóira, tanulóira és mindazokra a személyekre, akik belépnek az intézménybe. Az intézmény alapító okiratában foglaltak részletezése 3. Az intézmény hatályos alapító okiratát Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése a 465/2011. (IX. 30.) Kgy. számú határozatával fogadta el. 4. Alapító okirata szerint az intézmény állami feladatként ellátott alaptevékenysége: TEÁOR - 8520 alapfokú oktatás, Szakágazati rend szerint: 852010 alapfokú oktatás Szakfeladatrend szerint: 8520111 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyamon) ezen belül további speciális tevékenység: képesség-kibontakoztató felkészítés, integrációs felkészítés 8520211 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyamon) ezen belül további speciális tevékenység: képesség-kibontakoztató felkészítés, integrációs felkészítés 8520121 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyamon): szakértői véleménnyel rendelkező testi, érzékszervi,

Szervezeti és Működési Szabályzat

beszédfogyatékos, ill. a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos, továbbá a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzdő tanulók integrált oktatása 8520221 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyamon): szakértői véleménnyel rendelkező testi, érzékszervi, beszédfogyatékos, ill. a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos, továbbá a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzdő tanulók integrált oktatása 8559111 Általános iskolai napközi otthoni nevelés 8559121 Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése 8559141 Általános iskolai tanulószobai nevelés 8559151 Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése 5629131 Iskolai intézményi étkeztetés 9312041 Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása 8904411 Közcélú foglalkoztatás (a 8/2010. (IX. 10.) NGM tájékoztató alapján), Rövid időtartamú közfoglalkoztatás (a nemzetgazdasági minisztérium költségvetési szervek részletes költségvetési előirányzatainak összeállítására szolgáló nyomtatvány-garnitúrák kitöltéséhez című tájékoztatója alapján) 8904421 Közhasznú foglalkoztatás (a 8/2010. (IX. 10.) NGM tájékoztató alapján), Bérpótló juttatásra jogosultak hosszabb időtartamú közfoglalkoztatásra (a nemzetgazdasági minisztérium költségvetési szervek részletes költségvetési előirányzatainak összeállítására szolgáló nyomtatványgarnitúrák kitöltéséhez című tájékoztatója alapján) 8904431 Közmunka (a 8/2010. (IX. 10.) NGM tájékoztató alapján), Egyéb közfoglalkoztatás (a nemzetgazdasági minisztérium költségvetési szervek részletes költségvetési előirányzatainak összeállítására szolgáló nyomtatványgarnitúrák kitöltéséhez című tájékoztatója alapján) 8560201 Pedagógiai-szakmai szolgáltatások 6820021 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése Kiegészítő tevékenysége: Szakfeladatrend szerint: 5629172 Munkahelyi étkeztetés 5. Az intézmény alaptevékenységét a szervezeti és működési szabályzat 1. pontjának a) alpontjában felsorolt jogszabályok, valamint a fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve kiadásáról szóló rendelet (kifutórendszerben) és a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 2/2005. (III. 1.) OM rendelet, a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet, továbbá az oktatási miniszter által a hátrányos helyzetű tanulók képesség-kibontakoztató és integrációs 2


felkészítéséhez kiadott pedagógiai rendszer alapján folytatja. Az alapfeladatok ellátásának forrása a fenntartó által biztosított éves költségvetés. 6. Az intézmény alaptevékenységén belüli kisegítő, kiegészítő tevékenységként – az Ámr. rendelkezései alapján – végzi az alaptevékenysége feltételeként rendelkezésre álló, és e célra csak részben lekötött személyi és anyagi kapacitások – nem vállalkozási tevékenység körébe tartozó, nem nyereségszerzés céljából végzett – hasznosítását. A tevékenység ellátásának forrása az e tevékenységből származó saját bevétel. 7.

Vállalkozási tevékenységet az intézmény nem folytat.

8.

Az intézmény székhelye: 6724 Szeged, Kukovetz Nana u 4-6.

3


9.

Az intézmény székhelye: Szeged, Kukovetz Nana u 4-6.

Engedélyezett létszám: pedagógus: 47,5 echnikai: 9,25

igazgató

2. sz. ig. helyettes

iskolatitkár

1. sz. ig. helyettes

oktatás-technikus gazdasági ügyintéző

angol munkaközösség vezető

pénztáros

munkaközösség- vezetők alsós

humán

napközi

munkaközösség vezető reál, osztályf.

gondnok pedagógusok

pedagógusok udvaros

pedagógusok portás szabadidő-szervező

fejlesztő pedagógus gyermek és ifjúságvédelmi felelős

könyvtáros 4


10. Az intézmény (alapításának éve: 1990) közszolgáltató költségvetési szerv, önállóan működő és az előirányzatok feletti rendelkezés szempontjából részjogkörű szerv, melynek pénzügyi-gazdasági feladatait a Nevelési-Oktatási Intézmények Gazdasági Szolgálata (Szeged, Huszár u. 1.) látja el. 11. Az intézmény költségvetésének végrehajtására szolgáló számlaszám: 12067008-00103129-02000004, törzskönyvi azonosító szám: 484996306/676878 12. Az intézmény költségvetésének tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos előírásokat, feltételeket a fenntartó a tárgyévre vonatkozó költségvetési rendeletében, illetve a tárgyévi költségvetés végrehajtásának szabályairól szóló rendeletében határozza meg. 13. A feladatellátásnak a költségvetési szerv kiadásait, bevételeit befolyásoló, a gazdálkodás előirányzatok keretei között tartását biztosító feltétel- és követelményrendszerét, folyamatát, kapcsolatrendszerét, továbbá a kötelezettségvállalások célszerűségét megalapozó eljárást és dokumentumai tartalmát az önállóan gazdálkodó és részben önállóan gazdálkodó intézmény egymás közötti munkamegosztási és felelősségvállalási rendjének szabályozása tárgyában létrejött és a fenntartó által jóváhagyott megállapodás tartalmazza. 14. . Az intézménynél a költségvetési szerv belső ellenőrzési feladatait az NGSZ ellenőrzési szervezete látja el. Az irányadó szabályzat, pedig az NGSZ Belső ellenőrzési kézikönyve, amelyet a Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése Pénzügyi Bizottsága és az Oktatási Bizottsága határozatával jóváhagyott. 15. A költségvetési szerv ellenőrzési nyomvonalát a 2. sz. melléklet, a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszerében a 3. sz. melléklet (FEUVE) tartalmazza. 16. AZ INTÉZMÉNY KÉPVISELETE Az intézményt az igazgató képviseli. A kiadmányozás joga az igazgatót illeti meg, amelyet az iratkezelési szabályzatban meghatározott módon átruházhat. 17. AZ INTÉZMÉNY BÉLYEGZŐI ÉS HASZNÁLATA Az intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomata: Az intézményi bélyegzők használatára a következő dolgozók jogosultak: a) igazgató b) igazgatóhelyettesek c) iskolatitkár d) gazdasági ügyintéző e) gondnok 18. AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSE Az intézményvezető munkaköri leírását jogszabályban foglalt rendelkezések alapján a fenntartó határozza meg. Az intézmény egyéb alkalmazottainak munkaköri leírását jogszabályban és a szervezeti és működési szabályzatban foglalt rendelkezések alapján az intézményvezető határozza meg. Az intézményvezető helyettesei az igazgatóhelyettesek, akik az e szabályzatban megállapított munkamegosztás és helyettesítési rend szerint látják el vezetői feladataikat. 5


19. PEDAGÓGUS-MUNKAKÖRÖK Az intézmény pedagógusai munkájukat a közoktatási törvényben, az intézmény pedagógiai programjában, e szabályzatban, a házirendben, valamint a munkaköri leírásukban foglalt rendelkezések szerint végzik. A pedagógus kötelező óráját az iskolában a tanulókkal való közvetlen foglalkozásra (kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozás, egyéni foglalkozás), napközis és tanulószobai foglalkozásra kell fordítani. A pedagógus az óraközi szünetben a tanulók felügyeletével, a következő tanóra előkészítésével összefüggő feladatokat látja el. A teljes rendes munkaidő tanítási órákkal le nem kötött részében munkaköri feladatként – a munkaköri leírásban foglaltak szerint vagy a munkáltató utasítása alapján – ellátja a nevelő és oktató munkával összefüggő egyéb feladatokat, így különösen: felkészül a foglalkozásokra, tanítási órákra, előkészíti azokat, értékeli a gyermekek, tanulók teljesítményét, elvégzi a pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli tevékenységeket, rész vesz a nevelőtestület munkájában, a hátrányos helyzetű tanulók és a tehetséges tanulók felkészülésének segítésében, az iskola kulturális és sportéletének, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezésében, az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozások /Kt. 53. § (2) bekezdés e) pontja/ megtartásában, a gyermekek, tanulók felügyeletének ellátásában, a diákmozgalom segítésével, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével, a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtásában, az intézményi dokumentumok készítésében. A könyvtáros tanár: A könyvtár állományának gyarapítása. A beszerzett könyvek, felvételek állományba vétele, az állomány védelme. Szolgáltatásai: kölcsönzés, könyvtári foglalkozások tartása, ajánlójegyzék készítése évfordulós események, nevelési értekezlet stb. megtartásához. Tankönyvrendelés , ingyenes tankönyvek ügyintézése, Munkavégzés feltétele: pedagógus, könyvtáros asszisztens vagy könyvtáros felsőfokú végzettség 20. NEVELŐ ÉS OKTATÓ MUNKÁT KÖZVETLENÜL SEGÍTŐ MUNKAKÖRÖK A gazdasági alkalmazottak kivételével a nem pedagógus alkalmazottak feladat- és munkakörét – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az intézményvezető az alkalmazott munkaköri leírásában határozza meg. Szabadidő-szervező: Szervezi az iskola tanulóinak szabadidős tevékenységét, az iskola közösségi életét. Folyamatosan tájékoztatja a tanulókat, nevelőket a városi és egyéb rendezvényekről, szervezi a diákok részvételét a programokon. Munkavégzés feltétele: pedagógus végzettség 21. EGYÉB MUNKAKÖRÖK Iskolatitkár: A hivatali adminisztráció ellátása: intézményi levelezés, iktatás elvégzése, figyelemmel kíséri a határidős jelentési kötelezettségek teljesítését. Biztosítja a szükséges tanügyi nyomtatványokat. Nyilvántartja a tanulók, pedagógusok adatait, a szigorú számadású nyomtatványokat. Vezeti a tanulónyilvántartást. Diákigazolványok, pedagógus- és MÁV- arcképes igazolványok ügyintézése, nyilvántartása. A hivatalos iratok, dokumentumok rendezett, rendszerezett tárolása. Iskolalátogatási igazolás, bizonyítvány másodlat ügyintézése. Munkavégzés feltétele: középfokú irodavezető képzettség

6


Oktatástechnológus-rendszergazda: Kezeli és nyilvántartja a munkaköréhez kapcsolódó audiovizuális eszközöket, szoftvereket, őrzi ezek dokumentációját, segíti az eszközök rendeltetésszerű használatát, szervezi a gépek szervízelését, elhárítja az esetleges hibákat. Technikai segítséget nyújt az iskolarádió működéséhez, az iskolaújság megjelenéséhez. Hangosítja az iskolai rendezvényeket, biztosítja azok műszaki feltételeit. Hang-videó és DVD felvételeket készít, archiválja azokat. Fénymásolást végez, melyről nyilvántartást vezet. Működteti az iskola számítógép és szoftverhálózatát, felügyeli és működteti a géptermeket és a gépparkot, segítséget nyújt az eszközök, programok használatához. Munkavégzés feltétele: felsőfokú számítástechnikai képzettség 22. A gazdasági alkalmazottak feladatait a munkaköri leírásuk határozza meg. Az iskolában a következő gazdasági munkakörökben dolgoznak alkalmazottak: a) Gazdasági ügyintéző Tervszerű és gondos gazdálkodással biztosítja az intézmény működésének feltételeit, az elszámolást az előírt bizonylatokkal határidőre az NGSZ felé benyújtja. Az igazgató koncepciója alapján elkészíti a költségvetést, rendszeresen tájékoztatja az igazgatót a költségek alakulásáról, elkészíti a költségvetési beszámolót. Vezeti a személyzeti, munkaügyi nyilvántartásokat, adatot szolgáltat a statisztikák elkészítéséhez. Számfejti a túlórákat. Terembérleti szerződések megkötésének előkészítése az intézményvezetővel való egyeztetés alapján, a kiszámlázás ügyintézése. Pályázatok, kirándulások elszámolása. Közvetlenül irányítja, ellenőrzi a a gondnok, udvaros, portás, pénztáros és egyéb kisegítő dolgozó munkakörben foglalkoztatottak munkavégzését, ellenőrzi az iskola érdekeinek érvényre jutását, a jogszabályok betartását, a bizonylati fegyelem megtartását, az igazgatói utasítások végrehajtását. Munkavégzés feltétele: mérlegképes könyvelői végzettség, vagy szakirányú főiskolai végzettség b) Gondnok Az iskola működésének segítése: a tevékenységekhez szükséges anyagok, eszközök beszerzése, pótlása, karbantartása, javítások szervezése, a felújítási munkálatok figyelemmel kísérése. A takarítás ellenőrzése, kapcsolatteremtés a Szint Kft.-vel. Biztosítja a helyiségek használatát a bérlők számára, közreműködik az intézményi rendezvények feltételeinek megteremtésében. Munkavédelmi felelős, baleseti jegyzőkönyvek vezetése. Nyilvántartja a tűz- villám és érintésvédelemmel kapcsolatos dokumentációkat, az intézmény készleteit, eszközeit. Előkészíti és lebonyolítja a selejtezést, leltározást. Naprakészen vezeti a dolgozók szabadság nyilvántartását. Intézi a tanulóbiztosítással kapcsolatos teendőket. Vezeti az étkezési utalványokkal kapcsolatos nyilvántartásokat. Továbbítja az alapítványi támogatásokat az Arany János Alapítvány felé. Elvégzi a felettese által meghatározott gazdasági-ügyviteli teendőket Hiányzás esetén helyettesíti a pénztárost. Az étkezési díjakat beszedi, az étkezéssel kapcsolatos ügyviteli teendőket ellátja. Munkavégzés feltétele: középfokú végzettség, OKJ-s számítástechnikai tanfolyam

7


c) Pénztáros, adminisztrátor Ellátja az iskola pénztárosi teendőit. Az étkezési díjak beszedése, naprakészen nyilvántartja az étkezéssel kapcsolatos támogatásokat, rendszeres kapcsolattartás a SULI-HOST Kft.-vel. Az önköltséges tanfolyamok díjának beszedése és adminisztrációja. Hiányzás esetén helyettesíti a gondnokot. Munkavégzés feltétele: középfokú végzettség, OKJ-s számítástechnikai tanfolyam d) Hivatalsegéd Ellátja az iskola kézbesítési feladatait, takarítja az intézmény irodáit a könyvtár és a konyha helyiségeit. e) Portás Nyitja, zárja az iskolát, kezeli a biztonsági berendezést. Közreműködik a vagyonvédelemben, az iskola rendjének, biztonságának, a dolgozók személyi tulajdona elleni bűncselekmény megakadályozásában. Eligazítja az iskolába érkező külső személyeket, ellátja a telefonszolgálatot. f) Udvaros Rendben tartja az iskola bejáratát, udvarát. Rendszeresen ellenőrzi az iskola berendezéseinek állapotát, elvégzi a javításokat, pótlásokat. Elhárítja a megrongálódott, hibás tárgyakból adódó balesetveszélyt.

Az intézmény vezetési szerkezete, a vezetők közötti feladatmegosztás, szakmai testületek 23. Az intézmény szervezeti és szakmai tekintetben önálló, szervezetével és működésével kapcsolatban minden olyan ügyben dönt, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe. 24. Az intézmény élén az igazgató áll, az intézményvezetés tagjai az igazgató és helyettesei, a kibővített vezetőség tagjai a szakmai munkaközösségek vezetői. Az igazgatóhelyettesek tevékenységüket az igazgató irányítása mellett, egymással együttműködve és egymással mellérendeltségi viszonyban látják el. 25. Az igazgató felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel, a szülők és diákok képviselőivel és a diákmozgalmakkal való együttműködésért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés nem utal más hatáskörébe. 26. A szakmai munkaközösségek vezetői az e szabályzatban és a munkaköri leírásukban foglaltak szerint segítik a nevelő-oktató munka tervezését, szervezését, és ellenőrzését, részt vesznek a kibővített iskolavezetés értekezletein.

8


A nevelőtestület és a szakmai munkaközösségek 27. Az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve a nevelőtestület, amely a közoktatási törvényben és más jogszabályban meghatározott ügyekben döntési vagy véleményezési jogot gyakorol. A nevelőtestület értekezleteit az intézményvezető (vagy megbízása alapján az igazgatóhelyettes) vezeti. 28. Az intézmény nevelőtestületének tagjai: a) az általános iskola pedagógusai; b) a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő, felsőfokú iskolai végzettségű alkalmazottak. 29. A nevelőtestület döntésének, javaslatának és véleményének meghozatala illetőleg kialakítása előtt beszerzi az illetékes munkaközösség véleményét. A nevelőtestület az éves munkatervben meghatározott időpontokban, ezen felül szükség szerint ülésezik az alábbiak szerint: a) A tanévnyitó, a félévi és a tanév végi, valamint az évközi nevelőtestületi értekezletek időpontját a tanév rendjéhez igazodva a nevelőtestület éves munkatervben határozza meg. b) Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet az igazgató hívhat össze. Az igazgató a rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásáról a napirend kihirdetésével intézkedik. A rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásának nevelőtestületi kezdeményezéséhez a pedagógusok egyharmadának aláírása, valamint az ok megjelölése szükséges. Az értekezletet tanítási időn kívül a kezdeményezéstől számított nyolc napon belül össze kell hívni. 30. A nevelőtestület értekezletein a részvétel a nevelőtestület minden tagja számára kötelező. 31. A nevelőtestület – ha jogszabály másként nem rendelkezik – akkor határozatképes, ha tagjainak legalább ötven százaléka részt vesz a határozathozatalban. 32. A nevelőtestület döntéseit nevelőtestületi értekezleten – ha jogszabály másként nem rendelkezik – nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza, – a szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt. Titkos szavazást akkor lehet elrendelni, ha azt jogszabály előírja, vagy állásfoglalást igénylő személyi ügyben az érintett kéri. 33. A nevelőtestületi értekezleten jelenléti ívet, az értekezletről jegyzőkönyvet kell vezetni. A nevelőtestületi értekezletek jegyzőkönyvét az iskolatitkár vezeti. A jegyzőkönyvet az értekezletet követő három munkanapot követően kell elkészíteni, s azt az igazgató, a jegyzőkönyvvezető és a két hitelesítő írja alá. A nevelőtestületi értekezletről (igazoltan vagy igazolatlanul) távol lévő nevelőtestületi tag az értekezletről készült jegyzőkönyv aláírásával (dátum + aláírás) igazolja az értekezleten hozott döntések (határozatok) megismerését és elfogadását. 34. Alkalmazotti értekezletet kell tartani abban az esetben, ha jogszabály valamely kérdés eldöntésére a nevelőtestület helyett az intézmény alkalmazotti közösségét hatalmazza fel. Az alkalmazotti értekezletre – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a nevelőtestületi értekezletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

9


35. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka tervezését, szervezését és ellenőrzését szakmai, módszertani kérdésekben az intézmény pedagógusaiból létrehozott szakmai munkaközösségek segítik. A szakmai munkaközösség dönt saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról. A munkaközösségek joga, illetve feladatai különösen, hogy -

javaslatot tegyenek speciális képzési irányok megválasztására, valamint a költségvetés szakmai előirányzatának felhasználására; segítsék a pályakezdő pedagógusok szakmai munkáját; törekedjenek az egységes intézményi követelményrendszer összehangolására és alkalmazására; végezzenek tantárgyi és nevelési eredményvizsgálatokat; a tanulók részére írjanak ki a tanulmányaikhoz kapcsolódó pályázatokat, szervezzenek tanulmányi versenyeket; a javító- és osztályozó vizsgák lebonyolításában a vizsgák feladatainak meghatározásával, valamint a vizsgabizottság tagjaiként vegyenek részt.

36. Az intézményben a következő szakmai munkaközösségek működnek: a) első-negyedik évfolyamon tanítók munkaközössége: tagja minden tanító; b) osztályfőnökök munkaközössége: tagja minden ötödik-nyolcadik évfolyamú osztály osztályfőnöke; c) humán tantárgyakat tanító szaktanárok munkaközössége: tagjai a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a rajz, az ének-zene, a testnevelés tantárgyakat tanító szaktanárok; d) természettudományi tantárgyakat tanítók munkaközössége: tagjai a matematika, fizika, kémia, földrajz, biológia, technika, számítástechnika, testnevelés tantárgyakat tanító szaktanárok; e) idegen nyelvet tanítók munkaközössége (tagjai idegen nyelvet tanító nevelők); f)

napközis pedagógusok munkaközösség: tagja minden napközis pedagógus.

37. A munkaközösségek vezetőit a munkaközösségek javaslata alapján az intézményvezető bízza meg egy tanévre. A munkaközösségek vezetői felelősek a tervezéshez, szervezéshez és ellenőrzéshez nyújtott szakmai, módszertani támogatás szakszerűségéért. A munkaközösség-vezetők jogai, illetve feladatai különösen, hogy -

-

az intézményvezetés értekezletein képviseljék a munkaközösség szakmai álláspontjait (az állásfoglalásaik, javaslataik kinyilvánítása előtt kötelesek meghallgatni a munkaközösség tagjainak véleményét), ezen túlmenően tájékoztassák a munkaközösség tagjait az intézményvezetés értekezletén hozott döntésekről, határozatokról; a munkaközösségek tagjainak tanmeneteit, munkaterveit, munkaprogramját jóváhagyásra terjesszék fel az igazgatónak; tegyenek javaslatot az iskola tantárgyfelosztására, a szakmai továbbképzésekre, a tanártovábbképzéssel és a pedagógus szakvizsgával kapcsolatos beiskolázási terv elkészítéséhez;

10


-

a munkaközösségek tagjainak munkáját szakmai szempontok alapján ellenőrizzék és értékeljék, szükséges esetben kezdeményezzék az iskolaigazgató szakmai vagy munkáltatói intézkedéseit; a munkaközösségek tevékenységéről félévi és év végi értekezleten adjanak számot. A működés rendje, nyitva tartás

38. Az iskola szorgalmi időben 06 órától 21-ig tart nyitva. A gyermekeket, tanulókat (nyitva tartás): 7 órától 19 óráig fogadja. Szorgalmi időn kívül a nyitva tartást az iskola feladat ellátási igényének megfelelően az igazgató határozza meg és az iskola hirdetőjén teszi közzé. 39. Indokolt esetben az igazgató ettől eltérő nyitva tartást is megállapíthat. Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon zárva kell tartani. Rendezvények esetén a nyitva tartásra, valamint a szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az igazgató ad engedélyt. Ha bármilyen rendezvény, elfoglaltság esetén az iskola nyitva tartása eltérne a szokásostól, azt legalább három nappal előbb jelezni kell az igazgatónak, az ő jóváhagyásával a nyitva tartásról az iskola gazdasági ügyintézője gondoskodik. 40. Az intézmény zavartalan működése érdekében a közalkalmazottak munkarendjét az igazgató állapítja meg, és azt a munkaköri leírás rögzíti. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgatóhelyettesek állapítják meg, az igazgató jóváhagyásával. A tanórák (foglalkozások), valamint az oktatott csoportok elcserélését az igazgató engedélyezi. A pedagógus köteles munkakezdés előtt 15 perccel a munkahelyén megjelenni. A reggeli ügyeletet ellátó pedagógusnak az ügyeletkezdésnél 5 perccel korábban kell érkeznie. Az oktató-nevelő munkát segítő alkalmazottak munkarendjét, a távollevők helyettesítési rendjét az igazgató állapítja meg. Az alkalmazottaknak a munkakezdésük előtt 5 perccel kell munkahelyükön megjelenniük, távolmaradásukról értesíteniük kell az igazgatót vagy helyetteseit. 41. A rendes munkaidő hétfőtől péntekig tart. Az intézmény teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozóinak heti munkaideje 40 óra. A napi munkaidőn belül a munkáltató harminc perc fizetett ebédidőt biztosít, ha a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidő eléri a hat órát. A pedagógusok napi munkabeosztást a tanév munkarendje, tantárgyfelosztása és óra-, munkarendje határozza meg. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottak napi munkaidő-beosztását az igazgató állapítja meg. 42. A közalkalmazott köteles haladéktalanul értesíteni a munkáltatót, illetve a munkahely bármely vezetőjét, ha a munkahelyen történő megjelenése akadályba ütközik. 43. A közalkalmazott a további munkavégzésre irányuló jogviszonyt előzetesen köteles írásban bejelenteni a munkáltatónak, aki a további jogviszony létesítését összeférhetetlenség esetén megtilthatja. [összeférhetetlen az is, ha a pedagógus saját tanítványát ellenszolgáltatásért korrepetálja]. A munkáltató előzetes írásbeli hozzájárulásával létesíthető olyan munkavégzésre irányuló jogviszony, amelyben a közalkalmazott munkaideje részben vagy egészben egybeesik az iskolában közalkalmazotti jogviszonnyal betöltött munkaidejével. 11


44. A szorgalmi idő a tanév első napján kezdődik és a nevelőtestület által kijelölt napon tanévzáró ünnepéllyel végződik. A tanévzáró ünnepélyt az utolsó tanítási napot követő egy héten belül meg kell tartani. a) A tanév első napján az osztályfőnökök négy tanítási órát tartanak a következők szerint: beszámolók a nyári élményekről, az új tanév köszöntése; az osztály közösségi életének megszervezése; a házirend, értékelési rend felelevenítése; a hetirend ismertetése (órarend, tanórán kívüli foglalkozások rendje), a tanulók heti elfoglaltságának egyeztetése; tájékoztató az iskola pedagógiai programjáról; tűz- és balesetvédelmi oktatás. - A tanév második napjától a tanítást órarend szerint kell végezni, a tanítási napokat és az egyes tantárgyakból megtartott órákat a naplóban sorszámozni kell. Tanítási napnak számítanak azok a munkanapok is, melyeken legalább három tanítási órát tartottak az osztályban. Arra is van lehetőség, hogy a tanítási órát a nevelési tervben vagy helyi tantervben meghatározottak szerint az iskolán kívül (tanulmányi kirándulás, erdei iskola keretében, iskolán kívüli sportlétesítményben vagy közművelődési intézményben) teljesítsék. b) A munkáltató a pedagógus közalkalmazottakat foglalkoztatja, heti törvényes munkaidejük a kötelező óraszámból, valamint a nevelő-oktató munkával összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógusok munkarendjét az iskola pedagógiai programja (a tanév programja), a tantárgyfelosztás, az iskola órarendje határozza meg. A pedagógus a munkaköréhez tartozó feladatok elvégzéséhez jelen SZMSZ szabályozása alapján és időtartamban köteles az intézményben tartózkodni és a munkavégzését az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatában előírt munkaidő-nyilvántartás eljárási szabályainak betartásával köteles naponta (munkaidő-nyilvántartáson) jelenléti íven vezetni. c) A pedagógusok kötelező óráit az iskolában a tanulókkal való közvetlen foglalkozásra (kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozásra, egyéni foglalkozásra), napközis és tanulószobai foglalkozásra kell fordítani [Kt. 1. sz. melléklet Harmadik rész II.6. pont]. A tanulókkal való közvetlen foglalkozás körébe tartozik -

az osztály közösségi programjainak és a tanulókkal való egyéni törődés feladatainak [Kt. 52. §-ának (7) bekezdés] megtartása; szakköröknek, érdeklődési köröknek, tanulmányi, szakmai, kulturális versenyeknek, házi bajnokságoknak, iskolák közötti versenyeknek, valamint más tanórán kívüli foglalkozások [Kt. 53. (2) bekezdés b) – d) pontja] megtartása, amelyeket az iskola nem kötelező tanórai foglalkozás időkeretének terhére szervez.

Az intézményen kívüli feladatok teljesítésének munkaidő-beosztását vagy a munkáltató rendeli el, vagy teljesítésének időpontját a pedagógus maga jogosult meghatározni. Az elrendelés történhet a tanári hirdetőtáblán kiírással, vagy a munkáltató írásbeli elrendelésével.

12


A pedagógus munkaidő-nyilvántartást vezet a következő feladatok teljesítéséről -

tanítással teljesített feladatok; tanítással le nem kötött időben, elrendelés alapján teljesített munkatervi feladatok.

A pedagógus naprakészen köteles a névre szóló munkaidő-nyilvántartását vezetni. Nem köteles a rendes munkaidejének a tanítással le nem kötött részében, az intézményen kívül, a saját döntése szerinti időben teljesíthető feladatainak elvégzéséről nyilvántartást vezetni. A munkaidő-nyilvántartást a nevelő az e-naplóban vezeti. d) A pedagógusnak a rendes munkaidőn belül a munkáltató elrendelése alapján végzett többlettanítás rendkívüli munkavégzésnek minősül., melyért a külön jogszabályban meghatározottak szerint óradíj jár. Az elrendelhető többletmunka felső határa naptári évenként kétszáznyolcvan óra. Azt, hogy a pedagógus a munkakörre előírt kötelező óraszámnál többet tanított, a Kt. 1. sz. melléklet Harmadik II. 6. pont alapján meghatározott, a tanítási időkeret teljesítésébe beszámítható órák együttes száma alapján kell meghatározni. e) A rendkívüli munkavégzést a munkáltatói jogkör gyakorlója írásban rendeli el. Az elrendelést rendkívüli munkavégzés előtt lehetőleg egy nappal az érintettel közölni kell. f) A munkáltató írásban engedélyezheti, hogy a közalkalmazott indokolt esetben mentesüljön a munkavégzés alól, ha a munkáltató engedélye alapján munkaidőben vesz részt továbbképzésen, vagy más iskolán kívül szervezett, az iskola alaptevékenységével összefüggő programon. A munkavégzés alóli mentesítést az engedélyezett távollét teljes időtartamára, munkanapokban kell megállapítani. Az erre irányuló munkáltatói határozatban kell meghatározni, hogy a kiesett időre jár-e illetmény vagy a dolgozót távolléti díj illeti meg. g) A munkáltató minden év február l-jéig elkészíti a szabadságolási tervet, a vélemények kikérését követően február 28-ig tájékoztatásként kifüggeszti a nevelőtestületi szoba hirdetőjén. A szabadságot az esedékesség évében kell kiadni, ha ez meghiúsul, akkor kivételesen fontos munkáltatói érdek esetén a tárgyévet követő június 30-ig, legkésőbb december 31-ig kell kiadni. A közalkalmazott betegsége esetén vagy elháríthatatlan akadály esetén ennek megszűntétől számított 30 napon belül a szabadságot ki kell adni. 45. A tanítási órák, foglalkozások, továbbá a napközi otthon reggel 8 órától délután 16 óráig tartanak. A tanítási óra időtartama 45 perc. Indokolt esetben az intézményvezető ettől eltérő tanítási- és munkarendet is megállapíthat, – pedagógiai érdekeket figyelembe véve a tantárgyat tanító pedagógus javaslatára a tanítási órák tömbösítését, összevonását is lehet tervezni az órarendben. 46. A tanítási idő (napközis foglalkozás) végén a tanulók távoznak az iskolából, – a foglalkozást tartó pedagógus felügyeletével. Tanítási idő után csak külön engedéllyel vagy szervezett foglalkozás keretében tartózkodhatnak a tanulók az iskolában. A napközisek számára 1650-ig felügyeletet biztosít az iskola. 47. A tanítás helye az iskola épülete, udvara, valamint az igazgató (vagy helyettesei) engedélyével különböző közművelődési és sportintézmények helyiségei, erdei iskola színhelyei.

13


48. A tanítási órák látogatására más személynek az igazgató adhat engedélyt. Óralátogatást tanítási óra közben megkezdeni vagy a tanítási óra vége előtt befejezni, a tanítás menetét zavarni nem szabad. 49. A szorgalmi időszakban tanítási szünetek és a tanítás nélküli munkanapok idejére – ha a szülők a gyermekek foglalkoztatását legalább tíz tanuló számára igénylik – az igazgató gondoskodik a felügyeletre szoruló tanulók foglalkoztatása feltételeinek biztosításáról. 50. Szorgalmi időben a tanulói hivatalos ügyek intézése 7 óra 30 perc és 15 óra 30 között történik. 51. Tanítási szünetek alatt az intézményben irodai ügyelet csak kijelölt napokon működik. Az ügyeleti ügyfélfogadás rendjét az igazgató állapítja meg. 52. A nyitva tartás és az ügyeleti ügyfélfogadás rendjét az intézmény a hirdetőfalon hozza nyilvánosságra. 53. Az iskola helyiségeit csak az intézmény nyitva tartásának ideje alatt lehet használni. Az iskola épületeit, helyiségeit, eszközeit, berendezését és felszereléseit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola dolgozói a használatukban, kezelésükben lévő, elszámolási kötelezettséggel átvett dolgokért az 1992. évi XXII. törvény 169. §-a szerint, az iskolai tanulók a jogellenesen okozott kárért az 1993. évi LXXIX. törvény 77. §-a szerint tartoznak kártérítési felelősséggel. A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. Az iskola szertárait, szaktantermeit, tantermeit, a tornatermi öltözőket zárva kell tartani és csak a felügyelő tanár jelenlétében lehet kinyitni, illetve oda belépni. 54. Az iskolához nem tartozó külső igénybevevők a helyiségek átengedéséről szóló megállapodás szerinti időben tartózkodhatnak az épületben. Az igénybevevőket vagyonvédelmi kötelezettség terheli, és kártérítési felelősséggel tartoznak. Kötelesek betartani az iskolai munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzatban foglaltakat. 55. Az iskolában csak olyan reklámtevékenység folytatható (plakát, tájékoztató levelek, stb.), mely a tanulóknak szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi és közéleti tevékenységgel, illetve kulturális tevékenységgel függ össze. 56. Az iskola nyitva tartási, valamint az ügyeleti ügyfélfogadási ideje alatt az igazgató vagy az igazgatóhelyettesek közül legalább egy személy, vagy a helyettesítésüket a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott helyettesítési rend szerint ellátó dolgozó az iskolában tartózkodik 57. Az intézmény dolgozóinak, az iskola tanulóinak, az iskolás gyermekek szüleinek és mindazoknak, akik belépnek az intézmény területére kötelessége a) az intézmény épületeinek, helyiségeinek, eszközeinek, berendezési és felszerelési tárgyainak, mások tulajdonának megóvása és védelme, b) az iskola rendjének, tisztaságának megőrzése, c) a tűz- és balesetvédelemi előírások betartása, d) a szervezeti és működési szabályzat, a házirend és más belső szabályzatok rájuk vonatkozó előírásainak betartása.

14


58. A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor a nyitva tartás kérdésében a szülői munkaközösséget egyetértési jog illeti meg. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje 59. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének megszervezéséért és hatékony működtetéséért az igazgató felelős. A pedagógiai munka belső ellenőrzését az intézmény éves munkatervében meghatározott ellenőrzési terv szerint az igazgató és helyettesei végzik, a szakmai munkaközösségek vezetői segítik. a) Az igazgató az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Közvetlenül ellenőrzi az igazgatóhelyettesek munkáját. Ennek egyik eszköze a beszámoltatás. b) Az igazgatóhelyettesek ellenőrzési tevékenységüket a vezetői feladatmegosztásból (munkaköri leírásuk alapján) következően saját területükön végzik, éves ellenőrzés terv és az igazgató utasítása szerint. c) A munkaközösség-vezetők az ellenőrzési feladatokat a munkaközösségek tagjainál a szaktárgyukkal összefüggő területen látják el. Tapasztalataikról folyamatosan tájékoztatják az igazgatót, valamint az illetékes igazgatóhelyettest. 60. Az ellenőrzési tervben nem szereplő eseti ellenőrzések lefolytatásáról az igazgató dönt. Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg, szükség esetén a munkaközösség tagjaival meg kell beszélni. Az egyes szakterületeken végzett belső ellenőrzés tapasztalatait, eredményeit a szakmai munkaközösségek értékelik ki, vitatják meg, s ennek eredményeképpen a szükséges intézkedések megtételét kezdeményezik az iskola vezetőjénél. Az általánosítható tapasztalatokat – a feladatok egyidejű meghatározásával – a tantestületi értekezleten összegezni és értékelni kell. 61. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének az intézményben alkalmazott módszereit az iskola IMIP, SZMSZ 4. sz. melléklete és az éves ellenőrzési terv határozza meg. 62. A belső ellenőrzés során feltárt hiányosságok megszüntetésére az igazgató haladéktalanul megteszi a szükséges intézkedéseket. 63. A kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés feltételeit az SZMSZ 4. sz. melléklete (Értékelési és ösztönző rendszer szabályzat) tartalmazza. A belépés és bent tartózkodás rendje, a pedagógiai felügyelet 64. Intézményünkben portai szolgálat van. Az iskolába érkezők, akik intézményünkkel nem állnak jogviszonyban, az iskola portáján jelzik jövetelük okát, majd a portaszolgálat gondoskodik a keresett személy értesítéséről, aki (ha az indokolt) a látogatót a megbeszélés helyszínére kíséri. Mindazok, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel, csak a keresett dolgozó jelenlétével tartózkodhatnak az iskolában. A fenti rendelkezések a szülői értekezletek, fogadóórák és nyílt tanítási órák idejére nem vonatkoznak.

15


65. A tanítás megkezdése előtt és az óraközi szünetekben és az étkezések idején biztosítani kell a tanulók felügyeletének ellátását. Tanítási napokon a tanulók 7 óra 30 perctől 7 óra 50 percig ügyeletes nevelői felügyelettel gyülekeznek a tanteremben. Az értékes technikai berendezésekkel ellátott szaktantermek, valamint a számítástechnika teremben nevelői felügyelettel tartózkodhatnak a tanulók. Az ügyeletet ellátó pedagógusok teendőiket tantárgyfelosztás alapján félévenként változóan meghatározott beosztás szerint végzik. Az iskola igazgatóhelyettese félévente – az órarendhez igazodó – ügyeleti rendben határozza meg a pedagógusok tanulói felügyelettel kapcsolatos feladatait. Az ügyeletes pedagógus köteles a rábízott területen a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni, felelős az ügyeleti terület rendjének megtartásáért, a felügyelet ellátásáért. Abban az esetben, ha legalább 10 szülő írásban kéri, a tanulók foglalkoztatását (ügyeletét) meg kell szervezni reggel 7 órától az erre a célra kijelölt teremben. 66. A tanulók pedagógiai felügyeletét az intézmény az érkezéstől az órarendi órák befejezéséig az óraközi szünetek alatt és a tanórákon az alábbiak szerint biztosítja: a tanulók felügyelete a folyosókon , a tantermekben és az udvaron az óraközi szünetek alatt – beleértve ebbe az első órát megelőző és az utolsó órarendi órát követő szünetet is – az ügyeletes nevelők kötelessége. A tanulók felügyeletét az első óra megtartása előtt 750-8 óráig az órát tartó nevelő látja el; b) ha a tanuló nem jelenik meg a tanórán vagy elkésik, továbbá ha a tanóráról engedély nélkül távozik, a pedagógus megteszi a házirendben előírt intézkedéseket; c) ha a tanuló az órarendi órák befejezése előtt engedély nélkül távozik az intézményből, az órát vezető tanár jelzése alapján az osztályfőnök megteszi a házirendben előírt intézkedéseket. a)

67. Ha a tanuló nem jelenik meg a tanórán, a hiányzását igazolnia kell. Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról. A késések esetében a Házirend 5.4. pontja szerint kell eljárni. 68. A naplóban –a Házirend előírása szerint – regisztrált késéseket összesítés után igazolt vagy igazolatlan órának kell minősíteni. A következményekről a házirend intézkedik. 69. Az iskolán kívül szervezett órarendi foglalkozások esetén a pedagógiai felügyelet a szervező tanár látja el az iskolából indulástól a visszaérkezésig. Egyéb gyülekezőhely is megnevezhető (pl. vasútállomásra érkezés, indulás), de mindig ellenőrizni kell a tanulók gyülekezését, valamint a közös visszaérkezést követő távozásukat. 70. A tanórán kívüli foglalkozások ideje alatt – a napközis (tanulószobai) foglalkozásokat is ideértve – a tanuló felügyeletét a foglalkozást tartó pedagógus látja el. Ha a tanuló nem jelenik meg a tanórán kívüli foglalkozáson vagy elkésik, továbbá ha a foglalkozásról engedély nélkül távozik, a pedagógus megteszi a házirendben előírt intézkedéseket. 71. Az iskolai rendezvényeken a tanulók felügyeletét a rendezvény lebonyolításáért felelős nevelők biztosítják. 72. A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor a belépés és bent tartózkodás rendje kérdésében a szülők közösségét egyetértési jog illeti meg.

16


A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, a vezetők közötti feladatmegosztás, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje 73. A nevelőtestületet az igazgató vezeti, az igazgatóhelyettesek közreműködésével előkészíti a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntéseket, megszervezi és ellenőrzi végrehajtásukat. A döntéselőkészítést, szervezést és ellenőrzést az intézményi minőségirányítási szervezet az intézményi minőségirányítási programban meghatározottak szerint segíti. 74. Az igazgató jogállását a magasabb vezető beosztás ellátásával megbízott közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezések határozzák meg, az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét a közoktatásról szóló törvény állapítja meg, ellátja továbbá a jogszabályok által a vezető hatáskörébe tartozó – és át nem ruházott – feladatokat. 75. Az igazgató kizárólagos jogkörébe tartozik -

a közalkalmazottak feletti teljes munkáltatói jogkör gyakorlása; a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása; a tanulói jogviszony létesítésével és megszüntetésével kapcsolatos döntés; a kiadmányozás angol munkaközösség felügyelete.

76. Hatáskörök átruházása a) az általános igazgatóhelyettesre - a tanulók szociális ügyintézésében az iskola képviseletét; - a munkavédelem szervezését, irányítását; - a tűzvédelem szervezését, irányítását; - közvetlenül irányítja a reál munkaközösség tevékenységet; - az ifjúságvédelmi felelős és a fejlesztőpedagógus munkáját; - a középiskolai továbbtanulás munkálatait b) a 2. számú igazgatóhelyettesre - közvetlenül irányítja a napközis nevelői munkát, az alsó tagozatos és humán szakmai munkaközösség és az iskolai könyvtáros és a szabadidő-szervező tevékenységét; c) az iskola gazdasági ügyintézője - a „műszaki” és „kisegítő dolgozó” elnevezésű munkakörökbe tartozók munkaköri feladatainak meghatározását, munkájuk megszervezését és irányítását, valamint ellenőrzését. 77. A pedagógusok, a nevelő-oktató munkát segítő és a technikai alkalmazottak munkáját az igazgató az igazgatóhelyettesekkel gazdasági ügyintézővel megosztva irányítja és ellenőrzi.

17


A helyettesítés rendje 78. Az igazgatót a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott rend szerint – az azonnali döntést nem igénylő, kizárólagos határkörben, valamint a gazdálkodási jogkörbe tartozó ügyek kivételével az általános igazgatóhelyettes helyettesíti, egyidejű akadályoztatásuk esetén a II. sz. igazgatóhelyettes. Mindhárom vezető akadályoztatása esetén a vezetői, vezető-helyettesi feladatokat az igazgató által kijelölt közalkalmazott látja el. Ha az intézményvezető a vezetők helyettesítését ellátó közalkalmazottat nem tudta kijelölni, akkor a vezetők helyettesítését a műszakban lévő munkaközösség-vezető látja el. A gazdálkodási és pénzügyi kérdésekben az igazgató helyettesítését a gazdasági ügyintéző látja el. 79. A vezetők helyettesítését ellátó közalkalmazott felel a nevelési-oktatási intézmény biztonságos működéséért, felelőssége, intézkedési jogköre – az igazgató eltérő írásbeli intézkedésének hiányában – az intézmény működésével, a gyermekek, tanulók biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. 80. A vezető helyettesítését ellátó közalkalmazott a vezető akadályoztatásának megszűnése után haladéktalanul köteles beszámolni a helyettesítés ellátása során tett intézkedéseiről. 81. A gazdasági ügyintézőt – tartós távolléte esetén – az iskola gondnoka helyettesíti. Ez a helyettesítés csak az iskolai élet zavartalan működéséhez szükséges kisebb beszerzésekre, illetve a folyamatban lévő beszerzésekre, ügyviteli teendőkre terjed ki. 82. Ha a pedagógus betegség vagy egyéb ok miatt nem tudja az órarendben kijelölt óráját megtartani, azt jelzi az iskolavezetésnek, II. igazgatóhelyettesnek, aki gondoskodik az eseti helyettesítésről az alábbiak szerint: az első-negyedik évfolyamon lehetőleg a napközis társ helyettesít, az ötödik-nyolcadik évfolyamon a tanórákat elsősorban azonos szakos pedagógus helyettesítheti. A távolmaradó az előzetes bejelentéssel egyidőben azt is, jelezni köteles, hogy melyik osztályban mi a soron következő tananyag. A szakszerű helyettesítés érdekében a tanmeneteket a helyettesítő tanár rendelkezésére kell bocsátani. 83. Ha a pedagógus távolmaradása előreláthatóan a három hetet meghaladja, akkor az igazgató – szükség szerint az órarend módosításával – gondoskodik arról, hogy a távollévő pedagógust azonos szakos pedagógus tudja tartósan helyettesíteni. 84. A gazdasági ügyintézőt távolléte esetén a gondnok, azt követően a pénztáros helyettesíti.

A vezetők és az iskolai szülői szervezet közötti kapcsolattartás formája 85. Az iskolai szülői szervezettel (továbbiakban ISZMK) való együttműködés szervezése az igazgató feladata. Az iskola igazgatója és az ISZMK képviselője az együttműködés tartalmát és formáját évente az iskolai munkaterv, illetve az ISZMK munkaprogramjának egyeztetésével állapítja meg. Az ISZMK képviselőjét meg kell hívni a nevelőtestületi ülés azon napirendi pontjának tárgyalásához, amelyekben az ISZMK-nak egyetértési vagy véleményezési jogosultsága van.

18


86. Ha az ISZMK az intézmény működésével kapcsolatos bármely kérdésben véleményt nyilvánított, vagy a nevelőtestület hatáskörébe tartozó ügyekben javaslatot tett, a nevelőtestület tájékoztatásáról, illetőleg a vélemény és a javaslat előterjesztéséről az igazgató gondoskodik. 87. A tanév kezdetén – általában szeptember 30-ig – osztályonként az osztályfőnök vezetésével (és az érdekelt napközis nevelők közreműködésével) szülői értekezletet kell tartani, ahol a szülők tájékoztatásán túlmenően megválasztják (vagy tisztségében megerősítik) az osztály szülői közösség elnökét és helyettesét. 88. Az osztályfőnök vezetésével legalább félévente szülői értekezletet kell tartani, ahol elemzik a tanulóközösség fejlődését, meghatározzák az iskolai és családi nevelés összehangolásának időszerű feladatait, döntenek az osztályközösség saját programjairól, – különös tekintettel a szülők közreműködésére. Az osztályfőnök és az osztály szülői közösség elnöke rendszeresen együttműködnek az elfogadott közösségi programok, a szülők által vállalt feladatok szervezésében. 89. Az iskolai szülői szervezetet az osztályok szülői közösségei alkotják. Az iskolai szülői szervezet döntéshozó testülete az iskolai szülői közösség választmánya, amelybe az osztályok szülői közösségei osztályonként két tagot delegálnak. Az iskolai szülői közösség választmánya delegált tagjainak megbízása visszavonásig érvényes. Az iskolai szülői közösség választmánya dönt működési rendjéről, munkaprogramjáról, elnökének, tisztségviselőinek megválasztásáról. 90. Az intézményvezető a szülői szervezet értekezletein rendszeresen tájékoztatja az iskolai szülői közösséget a pedagógiai munka aktuális kérdéseiről, a szülői értekezletek közötti időben szükség szerint tájékoztatja a szülői közösség választmányának elnökét az iskolai szülői közösség döntését igénylő kérdésekről. 91. Az iskolai szülői közösség választmányának elnökét meg kell hívni azokra a nevelőtestületi tanácskozásokra, melyeknek napirendjén az iskolai és családi nevelés közös feladatainak meghatározása, az iskola egészét érintő programok szerepelnek. 92. A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor a vezetők és az iskolai szülői szervezet közötti kapcsolattartás kérdésében a szülői szervezetet egyetértési jog illeti meg. 93. Az iskola a tanulókról a tanév során rendszeres írásbeli tájékoztatást ad a szülők számára. A pedagógusok a tanulókra vonatkozó minden érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló által átnyújtott tájékoztató füzetben is feltüntetik, dátummal és kézjeggyel látják el. A szóbeli feleletet aznap, az írásbeli számonkérés eredményét a feladat kiosztásának napján. Az osztályfőnök havonta ellenőrzi az osztálynapló és a tájékoztató füzet érdemjegyeinek azonosságát, és pótolja a hiányzó érdemjegyeket. Amennyiben az osztályfőnöknek nem sikerült megszerezni a tanuló ellenőrzőjét a hónap 2. hetének végéig, akkor postán értesíti a szülőt az érdemjegyekről. Amennyiben fennáll a lehetősége, hogy a tanuló nem tudja teljesíteni a követelményeket, az osztályfőnök ellenőrzőn keresztül értesíti a szülőt december első illetve május első hetében. 94. Az iskola a tanulókról a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást is ad a szülők (gondviselők) számára. Az osztályok szülői közössége számára az iskola a tanév során az éves munkatervben rögzített időben és tematikával szülői értekezletet tart. Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az igazgató, az osztályfőnök és a szülői szervezet képviselője. 19


Az iskola a tanév során a munkatervben rögzített időpontban szülői fogadóórát tart. Heti egy alkalommal minden nevelő fogadóórát tart, melynek időpontját félévenként rögzítik, a szülőkkel ismertetik. Ezen kívül a gyermekkel kapcsolatban a gondviselő és a pedagógus előzetes írásos vagy telefonon történő egyeztetés után is találkozhat. Az iskola az ellenőrzőn, az iskola honlapján keresztül tájékoztatja a szülőket a fogadóórákról és a szülői értekezletekről.

A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések 95. A nevelőtestület döntési jogkörét a tanulók magasabb évfolyamra lépésének és – jogszabályban meghatározott esetben – osztályzatának megállapításakor az osztályban tanító tanárok értekezlete (osztályozó értekezlet) gyakorolja. 96. A nevelőtestület vizsgahalasztás engedélyezésére vonatkozó jogkörét az igazgató gyakorolja, aki a félévi és a tanév végi értekezleteken beszámol az e jogkörében hozott döntésekről. 97. A nevelőtestület a közoktatásról szóló törvényben meghatározott jogköréből, valamint a végrehajtási rendelete alapján a munkaközösségre ruházza: a tanulók továbbhaladásának eldöntését osztá– tanítók, illetve tanárok (1-4., 5-8. évfolyam) lyozó értekezleten diákönkormányzati döntési jogkörbe tartozó – osztályfőnöki munkaközösségek kérdésekben vélemény kialakítását a tantárgyfelosztás és a pedagógusok megbízatásai megállapításában előzetes vélemény – szakmai munkaközösségek nyilvánítását az iskola költségvetésében rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználásában elő- – szakmai munkaközösségek zetes vélemény nyilvánítását a pedagógusok továbbképzésben való - szakmai munkaközösségek részvételének előzetes tervezése Az éves munkájukról szóló beszámoló során adnak számot a nevelőtestületnek az átruházott hatáskörök gyakorlásáról. 98. Az átruházott hatáskör nem adható tovább. Az átruházott hatáskörben hozott döntésekre egyébként a nevelőtestületi döntésekre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

20


A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja 99. Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart a fenntartóval, a Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Oktatási, Kulturális és Sportirodájával. A kapcsolattartás az igazgató feladata. A kapcsolattartásban közreműködnek az igazgatóhelyettesek, továbbá az ügyek meghatározott körében – a munkaköri leírásukban foglalt felhatalmazás alapján – a munkaközösség-vezetők, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős. 100. Az iskola kapcsolatot tart fenn „Arany János Alapítvány Szeged” (nyilvántartásba vételi száma: Csongrád Megyei Bíróság Pk.60.265/1991/2.) kuratóriumával (az alapítvány céljaiban meghatározott nevelés-oktatási kérdésekben) az intézmény támogatási lehetőségeinek kihasználása érdekében. 101. Az intézmény jogszabályban előírt kapcsolatot tart fenn a gyermekjóléti szolgálattal. A kapcsolattartás az általános igazgatóhelyettes feladata. Az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval a kapcsolattartás a 2. sz. igazgatóhelyettes feladata. 102. Az iskolai könyvtár kapcsolatait más iskolai könyvtárakkal és a városi könyvtárral elsősorban a könyvtáros gondozza. 103. Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart a) a pedagógiai szakszolgálat és szakmai szolgáltatás intézményeivel; b) az iskola beiskolázását segítő óvodákkal (első osztályosok beírása előtt, – a pedagógiai programban foglaltak szerint); c) Szeged város középiskoláival (végzős tanítványaink pályaválasztásában); d) a gyermekjóléti szolgálattal (a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyerekek segítése érdekében, valamint az igazolatlan tanulói mulasztások miatt); e) az iskolafenntartó önkormányzat szakirodájával az alábbiak szerint - az iskola gyermekvédelmi felelőse tájékoztatja a szülőket a különféle támogatási lehetőségekről, közreműködik a támogatási kérelmek elkészítésében és továbbításában, - az anyagi okok miatt fennálló veszélyeztetettség vagy hátrányos helyzet esetén kezdeményezi a gyermek ingyenes vagy kedvezményes étkezését, valamint a tankönyv- és tanszerellátásának támogatását; f) az iskolafenntartó önkormányzat jegyzőjével g) az NGSZ-szel, a Szint Intézménytakarító Kft.-vel és a Sulihost Gyermekétkeztetési Kft.-vel napi rendszerességgel tart kapcsolatot a gazdasági ügyintéző, a gondnok és a pénztáros. 104. A felsoroltakon kívül további intézményi kapcsolatok felvételéhez és fenntartásához nevelőtestületi döntés szükséges, amely meghatározza kapcsolat formáját és módját. 105. A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor a külső kapcsolatok kérdésében a szülői szervezetet egyetértési jog illeti meg.

21


Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok 106. Az iskolai hagyományok ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, továbbá az ünnepélyekre, megemlékezésekre, rendezvényekre vonatkozó időpontokat, valamint a szervezési felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. 107. Iskolai ünnepélyt kell tartani: a) a tanév ünnepélyes megnyitása alkalmából; b) október 23-a, az 1956. évi forradalom és szabadságharc kezdetének, valamint a Magyar Köztársaság 1989. évi kikiáltásának napja alkalmából; c) március 15-e, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kezdetének napja alkalmából, d) a tanév zárása és a végzős tanítványok ballagása alkalmából. Az iskolai ünnepélyeken a nevelőtestület és a tanulók megjelenése kötelező. Az ünnepélyre az iskola igazgatója (a nevelőtestület ünnepélyt szervező tagjainak javaslatát is figyelembe véve) vendégeket hívhat meg. Az iskola épületét, illetve az ünnepély színhelyét az ünnephez méltóan fel kell díszíteni. 108. Megemlékezést kell tartani a következő eseményekről, napokról: október 6-án, az aradi vértanúk napján; február 25-én a kommumista és egyéb diktatúrák áldozatainak napján; április 16-án, a Holokauszt áldozatainak napján; június 4-én a Nemzeti összetartozás napján

a) b) c) d)

109. Az iskolai hagyományok ápolásával kell erősíteni a tanulók iskolánkhoz való kötődését, a szabadidő kultúrált eltöltésére nevelését. Hagyományos rendezvények: éves közösségi projekt (kétévente) egy témakör köré szervezzük az iskolai évfolyam és osztályszintű rendezvényeket - DÖK-nap (szeptember) - adventi előkészületek: kézműves foglalkozások, karácsonyi előkészületek, díszítés, daltanulás, süteménykészítés stb. - karácsonyi ünnepély - farsang (felső tagozaton egy megadott témát kell megjeleníteni az osztályoknak) - Arany-hét (március első hete) - Az Arany-hét egyes napjainak tematikája évente változik, az éves munkaterv része Családi nap (június első szombatja) - Kirándulások, táborozások - az osztályok a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztályfoglalkozásként az elsőnegyedik évfolyamon 1 napos, az ötödik-nyolcadik évfolyamon 2 napos tanulmányi kirándulást szerveznek;(az éves pedagógiai programban meghatározottak szerint) - erdei iskolai foglalkozásokat tartunk 5-6. évfolyamon - télen sítábort, a tanév befejeztével nyári tábort szervezünk a program iránt érdeklődő gyermekek részére. -

22


A tanulmányi kirándulások, táborozások nem a minden gyermek számára kötelező, azaz a kiegészítő tananyag megismerését szolgálják, ennek megfelelően a tanulók részvétele önkéntes, a kirándulás költségét a résztvevő tanulók szüleinek a befizetése fedezi. A szükséges összeget lehetőleg előtakarékossággal biztosítsák, s a pénzügyi jogszabályok betartásával kell kezelni. A tanulmányi kirándulások alkalmával 20 tanulónként legalább 1 fő kísérő pedagógust kell biztosítani. A kísérő pedagógusok felelősek a rendért, a tanulók testi épségéért. A szülői közösség önként jelentkező tagja a kirándulást vezető pedagógus felelősségével helyettesítheti a második kísérő pedagógust. A tanulmányi kirándulást az osztályfőnök, illetve az érdekelt szaktanár bejegyzi az osztálynaplóba. Azoknak a tanulóknak, akik nem vesznek részt a tanulmányi kiránduláson, az iskola felügyeletet biztosít. 110. A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor az ünnepélyek, megemlékezések rendje és a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok kérdésében az iskolai diákönkormányzatot egyetértési jog illeti meg. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje 111. Az iskolaorvosi felügyelet és ellátás éves rendjét a 2. sz. igazgatóhelyettes az iskolaorvossal és a védőnővel egyezteti. 112. Tanévenként meghatározott időpontban heti egy alkalommal iskolaorvos, heti három alkalommal védőnő áll a tanulók rendelkezésére. Feladataikat saját munkáltatójuk határozza meg, melyekről a tanév kezdetén tájékoztatják az illetékes igazgatóhelyettest és az ifjúságvédelmi felelőst. Munkájuk általánosítható tapasztalatairól az igazgatóhelyettes bevonásával tájékoztatják a nevelőtestületet. 113. Az iskola-egészségügyi ellátás az alábbi területekre terjed ki: A tanulók egészségi állapotának ellenőrzése, szűrése az alábbi területeken: - fogászat - belgyógyászati vizsgálat - szemészet - a tanulók fizikai állapotának mérése - továbbtanulás előtt álló tanulók általános orvosi vizsgálata - védőnők által végzett higiéniai –tisztasági szűrővizsgálat - kötelező védőoltások beadása a szülő értesítése után 114. A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor a rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje kérdésében a szülői közösséget egyetértési jog illeti meg. Intézményi védő, óvó előírások 115. Az intézményi és személyi vagyonvédelem miatt az épület nyitott főkapuja mögötti üveges bejárati ajtó a kívülről bejövők számára napközben is zárva van. Erről a portás köteles gondoskodni! Biztonsági 23


okokból az ajtó belülről nyitható. Vagyonvédelmi okokból ugyancsak zárva kell tartani nyitvatartási idő alatt is az üresen hagyott tantermeket, szaktantermeket, szertárakat, tornatermi öltözőket és egyéb helyiségeket. Az épület főbejárata elé szerelt vasrácsos ajtót a nyitvatartási időn kívül zárva kell tartani! A portások feladata, hogy az udvar bejáratának ajtói és kapuja zárva legyen, azokon át illetéktelen személyek ne juthassanak az iskola területére. A bezárt termek kulcsát az épület portáján kell leadni, illetve a tanárok, tanítók őrzik. Az osztálytermet a tanítási órát tartó szaktanár nyitja és zárja. A tantermek zárását a tanítási idő után – külön megállapodás értelmében- a takarítók, az épület nyitvatartási ideje után a portás ellenőrzi, akinek feladata az elektromos berendezések áramtalanítása is. Az iskolával jogviszonyban nem állók az épületbe csak az ügyeletes portás kellő tájékozódása után léphetnek be. A látogató köteles megnevezni a látogatott személyt vagy jövetele célját, és az épületben tartózkodás várható idejét. A meghívott vendégek és az előzetesen bejelentett látogatók érkeztéről a portás telefonon értesíti a vendéglátót. 116. A nevelési-oktatási intézmény alkalmazottai a tanulóktól elkülönített, e célra kijelölt helyen dohányozhatnak. A dohányzásra kijelölt hely: a tornaterem előtti udvari bejárat kapualja. A nem dohányzók védelméről szóló törvény előírásainak betartásáért felelős: az iskola gondnoka. 2001. január 1jétől az intézmény területén tilos a dohányzás. 117. A tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformát a szorgalmi idő megkezdésekor, valamint szükség szerint a tanórai, tanórán kívüli foglalkozás során, iskolai rendezvény előtt életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelően ismertetni kell. Az ismertetés a szorgalmi idő megkezdésekor, valamint iskolai rendezvény előtt az osztályfőnök, tanórai és tanórán kívüli foglalkozáson a foglalkozást tartó pedagógus kötelessége. Az ismertetés tényét és tartalmát az osztálynaplóban dokumentálni kell. 118. Az iskolába – ha van szabvány – csak ennek megfelelő eszközök és felszerelések vihetők be. A pedagógus – az iskola szervezeti és működési szabályzatában, házirendjében meghatározott védő, óvó előírások figyelembevételével – viheti be az iskolai foglalkozásokra az általa készített, használt pedagógiai eszközöket. 119. A tanuló az iskolában számítógépet és a nevelő-oktató munkához szükséges egyéb eszközt, berendezést csak a szaktanár felügyeletével használhat. A szaktanár felügyelete mellett sem használható azonban olyan eszköz, berendezés, amelyet jogszabály vagy az eszköz, berendezés használati utasítása veszélyesnek minősít. 120. Tanórán és tanórán kívüli foglalkozáson a foglalkozást tartó pedagógus, óraközi szünetekben és iskolai rendezvényeken a tanulók felügyeletét ellátó pedagógus felelős a tűz- és balesetvédelmi előírások betartatásáért. 121. A tanulói balesetek kivizsgálásával, jelentésével, a szükséges intézkedésekkel kapcsolatos feladatokat a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 2. sz. melléklete szerint kell teljesíteni. Elsősegélynyújtó dobozokat kell elhelyezni: az orvosi szobában, a tanári szobában, a tornateremben, a fizika-kémia szertárban, az iskola portáján. 122. A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor az intézményi védő, óvó előírások kérdésében a szülői közösséget egyetértési jog illeti meg. 24


Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők 123. Tűz esetén az intézmény tűzvédelmi szabályzata, tanulói baleset, illetve munkabaleset esetén az intézmény munkavédelmi szabályzata határozza meg a szükséges teendőket. 124. Bombariadó esetén az épület kiürítésére, a tanulók felügyeletére a tűzvédelmi szabályzat előírásait kell alkalmazni. 125. A bombariadóval kapcsolatos bejelentést követően azonnal értesíteni kell az intézmény vezetőjét (vagy helyettesét), valamint a rendőrséget. Bombariadó jelzése az épületben dolgozók és tanulók részére: szaggatott csengetéssel, illetve iskolarádión közléssel. Bombariadó esetén az épület kiürítésére, a tanulók felügyeletére a tűzvédelmi szabályzat előírásait kell alkalmazni. Az épület kiürítését követően a vagyonvédelem érdekében az iskola főbejáratát be kell zárni. 126. A bombariadó tényét az osztálynaplóban is dokumentálni kell. Ha az elmaradt órák száma 1-nél több, azok pótlásáról gondoskodni kell, - ennek időpontját az iskola igazgatója határozza meg. 127. Az egyéb rendkívüli eseményeket (rendkívüli időjárás miatt szükséges intézkedések, stb.) az iskola igazgatójának azonnal jelenteni kell, aki gondoskodik a szükséges intézkedésekről. 128. A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor a rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők kérdésében a szülői közösséget egyetértési jog illeti meg. A szülői szervezet véleményezési, egyetértési joga 129. Az iskolai szülői szervezet figyelemmel kíséri a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. A szülői szervezet a tanulók nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben véleményt nyilváníthat, tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. 130. A közoktatásról szóló törvény felhatalmazása alapján jelen szervezeti és működési szabályzat a szülői közösség részére további jogokat biztosít. Véleményezési joga van.

- az osztályok szülői közösségeinek: a szülőket anyagilag is érintő ügyekben (pl. tanulmányi kirándulás költsége),

- az osztályok szülői közösségeinek: a szülői értekezletek napirendjének meghatározásában, - az iskola szülői közösségnek: az iskola és a család kapcsolattartási rendjének (szülői értekezletek, fogadó órák) kialakításában,

- az iskolai szülői közösségnek: az iskola házirendjének, szervezeti és működési szabályzatának és pedagógiai programjának elfogadásakor. 131. A szülői szervezetet egyetértési jog illeti meg a) a tankönyvjegyzékben nem szereplő tankönyveknek a tankönyvrendelésbe történő felvételekor, 25


b) a tanév rendjéről szóló rendeletben nem szereplő versenyekre való felkészítésnek az iskola éves munkatervébe való felvételekor. 132. A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor a szülői szervezetet véleményezési, egyetértési joga kérdésében a szülői közösséget egyetértési jog illeti meg. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái 133. Az intézményben a következő tanórán kívüli foglalkozások tarthatók: a)

Szakkör, diákkör, énekkar, művészeti csoport: A tanulók igényeinek megfelelően, érdeklődésük kielégítésére, képességeik fejlesztésére, pályaválasztásuk elősegítésére az iskola költségvetési előirányzatok terhére szakkörök működhetnek. A szakkör vezetésével az igazgató az iskola pedagógusát vagy külső szakembert bíz meg. A vezető a szakkör működéséért szakmailag, pedagógiailag és anyagilag felelős. A szakkörnek tagja lehet önkéntes jelentkezés alapján minden olyan tanuló, akit érdeklődésénél fogva az osztályfőnök és a szaktanár erre alkalmasnak tart. A szakköri jelentkezés határideje a tanévet megelőző június első hete. A felvétel egész tanévre szól, ehhez a kiskorú tanuló esetében szülő, más esetben a tanuló és a szülő írásbeli beleegyezése szükséges. A kimaradást a szülőnek írásban kell kérni. Ha a szükséges létszámot (minimálisan 8 tanuló) a szakkörvezető nem tudja biztosítani, akkor a további működésről az iskola igazgatója dönt. - A szakkör működési rendjét és munkatervét a szeptember 16-tól május 31-ig terjedő időtartamra a szakkörvezető készíti el, s azt október 1-ig az igazgató hagyja jóvá. - A szakkörvezető és a szakköri tagság javaslata alapján az igazgató kizárhatja a tanulót a szakkörből, ha fegyelmezetlenségével a munkát akadályozza, vagy tanulmányi eredménye a tanév közben erősen romlott. Szakkör, önképzőkör önköltséges formában is szervezhető, működési kereteit külön szabályzat határozza meg. A szakköri órák megtartásáról, valamint a mulasztásról naplót kell vezetni. A szakköri foglalkozásokon a tagok kötelezően vesznek részt. -

b)

A képességek differenciált fejlesztésére a szükségletek alapján a következő foglalkozásokat kell szervezni: korrepetálás, felzárkóztatás (pl. hosszabb idejű mulasztás esetén), tehetséggondozás keretében a kivételes képességű gyerekek felkészítése pályázatokra, speciális képzésű középiskolai osztályokba, vetélkedőkre. A foglalkozási csoportok létszáma 1-3 tanuló, lehetőleg ne haladja meg a 10 főt. A megtartott foglalkozások anyagát, valamint a foglalkoztatott tanulók neveit a foglalkozást vezető pedagógus az osztálynaplóba. A korrepetáláson, illetve felzárkóztatáson – a szülő egyetértésével – a tanuló részvétele kötelező.

c) -

Napközi otthoni (tanulószobai) foglalkozás A napközi otthonban dolgozó pedagógus - a tanulók foglalkoztatására éves tervet készít, melyben a főbb feladatait rögzíti, ezt egyezteti az iskola munkatervével, az osztályfőnök, szaktanárok és a többi napközis csoport foglalkozási tervével; - a tanév elején összeállítja a csoport heti foglalkozási rendjét (tanulás, játék, manuális, kulturális foglalkozás, séta, mindennapos testnevelés); 26


kapcsolatot tart a tanulók osztályfőnökével, szaktanáraival; csoportjába tartozó tanulók osztályaiban havonta legalább egy órát látogat, fogadó órákat tart, részt vesz az osztály szülői értekezletein, vezeti a munkanaplót és a szakmai felszereléssel összefüggő szakleltárt; - nyilvántartja és szervezi a tanulók étkeztetését a csoportjában; - részt vesz a nevelőtestület értekezletein. Azokon a napokon, amikor a tanítás szünetel, a tanulók foglalkoztatását a napközis pedagógusok irányítják, csak kivételes esetben oszthatók be a nevelőtestület más tagjai. A napközis tanulókat a foglalkozás alól mentesíteni csak az osztályfőnök egyetértésével lehet. -

d) e)

A mindennapi testedzés formái, a sportmunka A pedagógiai programban szereplő, tanítási órák keretében meg nem valósítható foglalkozás (környezeti nevelési, egészségnevelési, kulturális és sportrendezvény).

134. A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor a tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái kérdésében a szülői közösséget egyetértési jog illeti meg. A diák-önkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek 135. A diákönkormányzat saját szervezeti és működési szabályzatában határozza meg a működése rendjét, – saját hatáskörébe tartozó döntések meghozatala előtt a nevelőtestület véleményét, illetve szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyását a diákönkormányzatot segítő tanár közreműködésével az igazgató útján kéri meg. A közoktatásról szóló törvény vonatkozó, rendelkezéseiben valamint jogszabályokban meghatározott esetekben a diákönkormányzat véleményének megszerzéséről az igazgató gondoskodik az előterjesztés legalább 15 nappal korábban történő átadásával. 136. Az intézmény diákönkormányzatának (DÖK) legfőbb szerve az iskolai Diáktanács (DÖK választmány), amely osztályonként 2 fő (3-8. évfolyam) diákképviselőből áll. A diákképviselőket az osztályok a tanév első osztályfőnöki óráján választják meg. 137. A Diáktanács titkárt és tisztségviselőket diákönkormányzatot a titkára képviseli.

választ, dönt saját működéséről. Az iskolai

138. A diákönkormányzatot segítő pedagógus részt vesz a Diáktanács ülésein, koordinálja, segíti, a diákönkormányzat munkáját. A diákönkormányzat véleményét a nevelőtestületi értekezleten a diákönkormányzatot segítő tanár képviseli. 139. A Diáktanács ülésein és az évi rendes Diákközgyűlésen az iskola igazgatója és a DÖK munkáját segítő pedagógus rendszeresen tájékoztatja Diákönkormányzatot a tanulókat érintő kérdésekről. 140. A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola működését.

27


141. A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor a diák-önkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás kérdésében a diákönkormányzatot egyetértési jog illeti meg. A mindennapi testedzés formái, az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje 142. Az iskola a tanulók számára a mindennapi testedzést a kötelező testnevelési órákon és a szabadon választható délutáni sportfoglalkozásokon, napközi otthoni sportfoglalkozásokon, túrákon és sítáborban biztosítja. A délutáni sportfoglalkozásokat az iskola éves munkatervében meghatározott napokon és időben, az iskolai sportkör és tömegsport keretében kell megszervezni, – ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni. A tömegsport foglalkozásokon való részvételhez az iskola igazgatósága biztosítja, hogy őszi és tavaszi időszakban a sportpálya és tornaterem, a téli időszakban a tornaterem a testnevelő tanár felügyelete mellett a hét meghatározott napjain a meghatározott időtartamokban a tanulók számára nyitott legyen. 143. Iskolai sportversenyeken a tanulók csak felelős személy (iskolában dolgozó pedagógus, szabadidőszervező, vagy az igazgató engedélyével az edző) felügyelete és irányítása alatt vehetnek részt. 144. A sportban tehetséget mutató tanulók sportegyesületbe irányíthatók. 145. A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor a mindennapi testedzés formái, továbbá az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje kérdésében a diákönkormányzatot egyetértési jog illeti meg. Az iskolai könyvtár működési rendje 146. Iskolánkban a pedagógusok és tanulók igényeit egyformán szolgáló könyvtár működik, mely elősegíti a pedagógusok szaktárgyi, pedagógiai továbbképzését, a tanulók számára lehetőséget teremt – a pedagógusok aktív közreműködésével – az önművelődési készség megszerzéséhez. 147. A könyvtári állományt a tanulók, az iskola pedagógusai igényeit is figyelembe véve – a gyűjtőköri szabályzat alapján – kell fejleszteni. Az állományban elsősorban a tantervben előírt kötelező és ajánlott olvasmányok legyenek meg. Különös gondot kell fordítani a pedagógusok felkészülését és továbbképzését szolgáló kézikönyvek, valamint a továbbtanulni szándékozó tanulók felkészítését elősegítő szakirodalom beszerzésére. A nevelő-oktató munkához szükséges pedagógiai, módszertani és egyéb folyóiratokat meg kell rendelni, a folyóiratok példányszámát – a munkaközösségek javaslata alapján – az igazgató állapítja meg. A könyvtár állománybavétel, ajándék és csere útján gyarapodik, de a gyűjtőkörébe nem tartozó dokumentumok még ajándékként sem kerülhetnek a könyvtárba. Az állománygyarapításra fordítható összeget évente az iskolai költségvetésben kell előirányozni, könyvek vagy más dokumentumok csak a könyvtáros hozzájárulásával vásárolhatók a könyvtár számára.

28


148. A könyvtárba érkező dokumentumokat a könyvtáros szabályszerűen bevezeti az egyedi (cím) leltárkönyvbe, a tankönyveket, munkafüzeteket, tanári (módszertani) kézikönyveket, gyorsan avuló tartalmú kiadványokat pedig a „brosúra” nyilvántartásba. A kurrens periodikákról ideiglenes (cardex) nyilvántartást vezet. A feleslegessé vált, elavult, fizikailag tönkrement könyvekről, valamint az olvasók által elveszített könyvekről évente egyszer jegyzéket készít, s ezeket az állományból – a jogszabályokban meghatározottak szerint – kivonja. 149. A könyvtár vezetőjét az igazgató jelöli ki. A könyvtáros felelős a rendeltetésszerű működéséért, a kezelésében lévő dolgokért kártérítési felelősséggel tartozik. A könyvtárhasználattal kapcsolatos tapasztalatait folyamatosan megbeszéli az osztályfőnökökkel, szaktanárokkal, napközis nevelőkkel. 150. A könyvtár használata ingyenes, csak az intézmény tanulói és dolgozói vehetik igénybe. A könyvtár nyitva tartása: heti 20 óra a tanév munkarendjében meghatározott rend szerint. A könyvtáros tanár a könyvtárhasználókat tájékoztatással, tanácsadással segíti a megfelelő irodalom felkutatásában. 151. A könyvtár szolgáltatásai a könyvtár az oktató-nevelő munka segítése érdekében letéti állományt helyezhet el a szaktantermekben; b) a könyvtárban lehetőség van tanórák és egyéb csoportos foglalkozások lebonyolítására. c) havi lebontásban van éves programtervezete d) könyvtári kölcsönzés: beiratkozásnál az alábbi adatokat kell felvenni: - név, tanulók esetén osztály; - lakcím. a)

A dokumentumok kölcsönzése a kölcsönzési nyilvántartásba való rögzítéssel történik. Az átvételt a kölcsönző aláírásával kell hitelesíteni. A szabályosan kikölcsönzött dokumentumokért a kölcsönvevők anyagi felelősséggel tartoznak, elveszett, megrongált könyv esetén kötelesek hasonló értékű és hasonló témájú könyvet hozni a könyvtár számára, vagy az okozott kárt megtéríteni. Egy tanuló egyidejűleg legfeljebb öt könyvet kölcsönözhet. A kölcsönzési idő – az ingyenes tankönyvellátás keretében biztosított tankönyveket, a tanári (módszertani) kézikönyveket kivéve 3 hét, ez indokolt esetben meghosszabbítható. Az ingyenes tankönyvellátás keretében biztosított tankönyvek a tanulói jogviszony megszűnéséig kölcsönözhetők. A videokazettákat, CD-lemezeket csak az iskola épületében lehet használni, videokazetta és CD-lemez az iskolai könyvtárból nem kölcsönözhető. 152. A könyvtári szolgáltatások biztosítása, a könyvtári állomány nyilvántartása, rendezése, ellenőrzése, gyarapítása, selejtezése a könyvtáros feladata. A könyvtáron kívül elhelyezett letéti állományt a könyvtáros évente egy alkalommal ellenőrzi. 153. A könyvtár gyűjtőköri szabályzatát az 1. sz. melléklet tartalmazza.

29


Intézményi alapdokumentumok és belső szabályzatok 154. Az intézmény alapító okiratában foglalt feladatok végrehajtása a következő, a fenntartó által jóváhagyott intézményi alapdokumentumok alapján folyik: a) b) c) d)

nevelési, pedagógiai program; intézményi minőségirányítási program; szervezeti és működési szabályzat; házirend.

155. Az intézményi alapdokumentumok egy-egy példánya az intézmény könyvtárában, az irattárban és az igazgatóhelyettesi irodában van elhelyezve, továbbá az intézmény internetes honlapján olvasható. A házirend szabályairól az osztályfőnök tájékoztatja a tanulókat a tanév első munkanapján, illetve a szülőket az első szülői értekezleten. Az osztályba érkező új tanulót az osztályfőnök tájékoztatja a beiratkozást követően. A házirend egy példányát az iskolába történő beiratkozáskor, illetve lényeges módosítás esetén a szülőnek, tanulónak át kell adni. 156. Az intézmény alapdokumentumairól a tanulók és a szülők a könyvtárban vagy az igazgatói irodában kérhetnek tájékoztatást munkanapokon, a tanulói ügyfélfogadás ideje alatt vagy előre egyeztetett időpontban. 157. Az intézményi működés egyes területeit szabályozó belső szabályzatokat – ha jogszabály másként nem rendelkezik – az igazgató adja ki. A belső szabályzatok tervezetét az intézmény Közalkalmazotti Tanácsa véleményezi. 158. Intézményi belső szabályzat rendelkezése jogszabállyal vagy az intézményi alapdokumentumok tartalmával nem lehet ellentétes, az ilyen rendelkezés semmis. A tanuló által előállított dolog vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai 159. Az intézmény és a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként az iskola szerzi meg a vagyoni jogokat minden olyan, a birtokába került dolog felett, amelyet a tanuló állított elő a) tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, illetve b) tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó, azonban az abból származó kötelezettségekhez nem kötődő feladatok teljesítésekor. 160. A tanulót megfelelő díjazás illeti meg, ha az iskola a vagyoni jogokat másra ruházza át. 161. A megfelelő díjazásban a tanuló – tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével – és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg.

30


Az adatkezelés és –továbbítás intézményi rendje 162. Az adatkezelés és –továbbítás intézményi rendjét az e szabályzat 4. sz. mellékleteként kiadott adatkezelési szabályzat határozza meg. 163. Az adatkezelés időtartama nem haladhatja meg az irattári őrzési időt. 164. Az adatkezelési szabályzat elkészítésénél, illetve módosításánál a szülői szervezetet és az iskolai diákönkormányzatot egyetértési jog illeti meg. Tankönyvkölcsönzés, tankönyvtámogatás, iskolai tankönyvellátás 165. Az iskolai tankönyvrendelést az iskolai tankönyvfelelős végzi. 166. Az iskola könyvtárosának legkésőbb június 10-éig hirdetményben közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. 167. A tankönyvfelelős gondoskodik arról, hogy az OM által minősített és felhasználható tankönyvek és segédletek jegyzéke időben álljon rendelkezésre az iskolában a nevelőtestület számára. 168. A szakmai munkaközösségek véleményezik a pedagógus által kiválasztott tankönyvek és segédletek felhasználhatóságát, a pedagógiai program elvei alapján lehetőség szerint tankönyvcsaládban gondolkodva. 169. A szakmai munkaközösség-vezetők a tankönyvkiadók által kiadott tankönyvjegyzék alapján január 20-ig leadják a tankönyvfelelősnek a munkaközösségi tankönyvrendelési igényeket, külön megjelölve a tankönyvjegyzéken nem szereplő könyveket. 170. A tankönyvrendelésbe a tankönyvkiadók által kiadott tankönyvjegyzékben nem szereplő könyveket a szakmai munkaközösség, az iskolaszék, az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat egyetértésével lehet felvenni. Erről február 10-ig kell döntést hozni. 171. A tanulók megkapják a részükre megrendelni kívánt tankönyvek, segédkönyvek (a továbbiakban: tankönyvek) listáját, amelyen február 5-ig kell bejelölniük a megvásárolni vagy kölcsönözni kívánt tankönyveket. 172. Az igazgató az osztályfőnökök és a tankönyvfelelős segítségével november 15-ig felméri, hány tanuló kíván az iskolától tankönyv kölcsönzésével támogatást kapni. 173. A felmérések eredményéről az igazgató november 30-ig tájékoztatja az iskolai szülői szervezetet és az iskolai diákönkormányzatot. 174. Az intézmény a normatív jogcímen kapott tankönyvtámogatást felhasználhatja az ingyenes tankönyvellátás, tartós tankönyvek vásárlására. 31


175. A tankönyvtámogatás céljára jutó összegnek legalább huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt tankönyv, illetve könyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül. 176. A tankönyvrendelést, a megítélt tankönyvtámogatást és az iskolai könyvtári állományt is figyelembe véve kell meghatározni, hogy a tartós tankönyv vásárlására rendelkezésre álló összeget melyik tankönyv vásárlására fordítják. 177. A tankönyvrendelést minden év február 15-ig kell elkészíteni az alábbiak szerint: A munkaközösség-vezetők tankönyvfelelős összesíti.

által

szakmai

szempontból

jóváhagyott

tankönyvrendeléseket

a

178. Az újonnan induló osztályok tanulói május 15-ig megkapják az osztály számára megrendelni kívánt tankönyvek listáját. A tanulónak be kell jelölnie a listán a megvásárolni kívánt könyveket, és nyilatkoznia kell az igényelt tankönyvtámogatás formájáról. A tankönyv-támogatási kérelmeket ezzel együtt kell leadni az első szülői értekezleten. 179. A tankönyvfelelős augusztus 25-ig állítja össze azon könyvek listáját, amely könyveket a tanuló tankönyv kölcsönzésével kap meg támogatásként. Ezt a tanulónkénti kimutatást – megadva ezen tankönyvek árának összegét is – a tankönyvfelelős augusztus 30-ig átadja az osztályfőnököknek. 180. A tankönyveket augusztus 20. és 30. között kijelölt napokon kapják meg a tanulók az iskolában, és akkor kell kifizetniük a tankönyvek árát is. A tankönyvek árusítását a megbízott tankönyvterjesztő végzi. A kölcsönzött könyveket a könyvtárostól vehetik át. 181. A tankönyvrendelést indokolt esetben június 15-ig lehet módosítani a tankönyvfelelősnél. A tankönyvrendelés módosításánál a tankönyvrendelés elkészítésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. 182. A tartós használatra készült tankönyvet tankönyvkölcsönzés útján kell a normatív kedvezményre jogosult birtokába adni. Ebben az esetben a használati jogát a tanulói jogviszony fennállása alatt addig az időpontig kell a tanuló részére biztosítani, ameddig az adott tantárgyból a helyi tanterv alapján felkészítés folyik, illetve az adott tantárgyból vizsgát kell tennie. 183. A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálódásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a rendeltetésszerű használatból származó értékcsökkenést. A kölcsönzött tankönyv a tanuló részére értékesíthető. 184. A házirend tartalmazza a tankönyvkölcsönzés, a tankönyv értékesítése szabályait, valamint a tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kár megtérülésének, a kártérítési kötelezettség mérséklésének alapelveit. 185. A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor a tanulói tankönyvtámogatás megállapításának, az iskolai tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendje kérdésében a diákönkormányzatot és az iskolai szülői szervezetet egyetértési jog illeti meg. 32


Hatálybalépés 186. Az Arany János Általános Iskola szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület 2011. május 26-án fogadta el. Az elfogadáskor a jogszabályokban meghatározottak szerint egyetértési jogot, illetve véleményezési jogot gyakorolhat az ISZMK, a Diákönkormányzat. A szervezeti és működési szabályzat Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének jóváhagyásával válik érvényessé. Hatálybalépésével az intézmény korábbi szervezeti és működési szabályzata – annak mellékleteivel együtt – hatályát veszti.

Szeged, 2011. október 6.

Az SZMSZ-t a nevelőtestület szavazással egyhangúlag elfogadta.

P.H.

Kissné Gera Ágnes igazgató

33


Mellékletek jegyzéke 1. sz. melléklet: Az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata 2. sz. melléklet: Folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszere és a szabálytalanságok kezelésének rendje 3. sz. melléklet: Adatkezelési szabályzat 4. sz. melléklet: Értékelési és ösztönzési rendszer Az intézmény gazdálkodásával kapcsolatos jelenleg is hatályos szabályzatokat a 344/2009.(VI. 26.) Kgy.sz. határozatának mellékletében szereplő megállapodás 23. pontja alapján – amely a NevelésiOktatási Intézmények Gazdasági Szolgálata (NGSZ), mint önállóan gazdálkodó, az előirányzatok felett teljes jogkörrel rendelkező szerv, valamint a Arany János Általános Iskola, mint részben önállóan gazdálkodó, az előirányzatok felett részjogkörrel rendelkező szerv között jött létre – az Intézmény feladata elkészíteni a jogszabálynak megfelelő szabályzatait, gondoskodni azok aktualizálásáról (karbantartásáról), hatályba léptetéséről. Az intézmény e feladatát az alábbiakban leírtak szerint hajtja végre: Az intézmény saját Szervezeti és Működési Szabályzata és az Intézményre vonatkozó szakmai és az önállóan elkészítendő szabályzatok kivételével átveszi, és saját szabályzatként kiadja, azaz hatályba léptető záradékkal látja el az NGSZ meghatározott szabályzatait. Az intézmény magára nézve kötelezőnek ismeri el, és módosítás nélkül alkalmazza a következő szabályzatokat: Számlatükör, Számlarend, Számvitel-politika, Eszközök és források értékelési szabályzata, Leltárkészítési és leltározási szabályzat, Felesleges vagyontárgyak hasznosításának és selejtezésének szabályzata, Beszerzési Szabályzat, Műszaki munkák bonyolításának szabályzata, Belső ellenőrzési kézikönyv. Az átvétel (adaptáció) során a helyi sajátosságok miatt kiegészítéssel, vagy módosítással alkalmazható szabályzatok: Pénzkezelési szabályzat, Önköltség-számítási és árképzési szabályzat, Ügyrend, Gyermekés diákétkeztetés szabályzat, Iratkezelési és irattározási szabályzat, Kommunikációs eszközök használatának szabályzata, Energiagazdálkodási szabályzat, Számítástechnikai védelmi szabályzat, Gépkocsi üzemeltetési szabályzat. (A felsorolt szabályzatok egyes rendelkezései az adaptáció következtében nem lehetnek ellentétesek az NGSZ szabályzatával.) Az iskola működését meghatározó szabályzatok: NGSZ: Számlarend NGSZ: Pénzkezelési szabályzat NGSZ: Beszerzési szabályzat NGSZ: Leltárkészítési és leltározási szabályzata NGSZ: Felesleges vagyontárgyak hasznosításának selejtezésének szabályzata NGSZ: Számviteli politika NGSZ: Eszközök és források értékelési szabályzata NGSZ: Önköltség számítási szabályzata (egységes árképzési szabályzat) SZMJV Önkormányzat Polgármesteri Hivatal: Belső ellenőrzési kézikönyv Az iskola Ügyviteli és iratkezelési szabályzata Az iskola Iskolai sportkör működési szabályzata Az iskola Belső ellenőrzési szabályzata 34


Az iskola költségtérítéses tanfolyamok szabályzata Az iskola pedagógiai továbbképzési szabályzata Megállapodás az NGSZ és az Arany János Általános Iskola között Megállapodás az NGSZ és az Arany János Általános Iskola között tartalmazza a kötelezettségvállalás (2.1.1.), utalványozás (2.1.2.) és az ellenjegyzés (2.1.3.) szabályait.

35


Tartalomjegyzék

A szervezeti és működési szabályzat tartalma, szabályozási köre 1 [a közoktatási törvény 40. § (1) bekezdéséhez és az R. 4. § (1) bekezdésének r) pontjához] 1 Az intézmény alapító okiratában foglaltak részletezése 1 Az intézmény vezetési szerkezete, a vezetők közötti feladatmegosztás, szakmai testületek 8 A nevelőtestület és a szakmai munkaközösségek 9 A működés rendje, nyitva tartás 11 A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje 15 A belépés és benttartózkodás rendje, a pedagógiai felügyelet 15 A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, a vezetők közötti feladatmegosztás, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje 17 A helyettesítés rendje 18 A vezetők és az iskolai szülői szervezet közötti kapcsolattartás formája 18 A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések 20 A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja 21 Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok 22 A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje 23 Intézményi védő, óvó előírások 23 Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők 25 A szülői szervezet véleményezési, egyetértési joga 25 A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái 26 A diák-önkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek 27 A mindennapi testedzés formái, az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje 28 Az iskolai könyvtár működési rendj e 28 Intézményi alapdokumentumok és belső szabályzatok 30 A tanuló által előállított dolog vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai 30 Az adatkezelés és -továbbítás intézményi rendje 31 Tankönyvkölcsönzés, tankönyvtámogatás, iskolai tankönyvellátás 31 Hatálybalépés 33 Mellékletek jegyzéke 34 Tartalomjegyzék 30

36

2. E szabályzat rendelkezéseit alkalmazni kell az iskola dolgozóira, tanulóira és mindazokra a személyekre, akik belépnek az intézménybe

Recommend Documents