▪ 76 ▪
2. AZ FNO ÁLTAL MEGHATÁROZOTT TEVÉKENYSÉGCSOPORTOK...
2.3.3 ábra A siketek és nagyothallók kommunikációs csatornái a személyes kapcsolatokban
Az egyik szokásos módja a hallók és siketek közötti kommunikációnak a jelnyelvi tolmács igénybevétele. E lehetőség sok országban, így hazánkban is sok esetben rendelkezésre áll. Jeltolmács Budapesten és több nagyvárosban térítésmentesen igényelhető, azonban a kisebb településeken a rendszeres jeltolmácsolás nem megoldható. Szükség esetén sajnos csak az országban működő, mindössze 60 jelnyelvi tolmács szolgáltatásai vehetők igénybe. Így fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy újabb tolmácsok képzésére nagy figyelmet kellene fordítani. Jeltolmács hiányában a siketeknek hallókkal és nagyothallókkal való kommunikációjára hagyományosan a következő két lehetőség kínálkozik: az orális nyelv vagy az ún. „papír-ceruza módszer” alkalmazása. Az orális nyelv alkalmazása esetén a siketeknek a beszélő szájmozgását kell megérteniük. A hallássérültek nagy része rendkívüli szájról olvasási készséget fejleszt ki, mégis sikeres alkalmazásához a beszélő oldaláról több feltételnek kell teljesülnie: ▪ jól tagoltan és artikuláltan kell beszélni, ▪ beszélgetés közben a beszélgető partnerre kell nézni, és ▪ megfelelő világításról kell gondoskodni, ami például azt is jelenti, hogy beszéd közben a beszélőnek nemcsak a partnerre, hanem ugyanakkor a
2.3 KOMMUNIKÁCIÓT TÁMOGATÓ TERMÉKEK ÉS TECHNOLÓGIÁK
▪ 77 ▪
fényforrás felé is kell fordulnia. Nem szabad például az ablaknak háttal, vagy a partnerrel ellentétes irányba fordulva beszélni. A hallássérültekkel való kommunikációnak másik hagyományos módja a papír-ceruza módszer, amikor a „beszélgetés” írásban zajlik. Elvben ez a megoldás sokat segíthet a pontos információcserében, azonban ehhez két feltételnek kell teljesülni: ▪ a beszélgetőknek (különösen a hallássérült félnek) rendelkeznie kell a megfelelő nyelvi jártassággal és írási készséggel, valamint ▪ a halló partnernek is vállalnia kell a szóbeli beszélgetéshez képest nehézkesebb írásbeli kommunikációt. A siketek és nagyothallók kommunikációját, különösen aszimmetrikus helyzetben, például előadások tolmácsolásakor, nagyban segítheti egy új technikai megoldás, az ún. „írótolmácsolás”, amely a papír-ceruza módszer új technikai megvalósításának tekinthető. Az előadók beszédét, egy halló „írótolmács” folyamatosan számítógépbe írja. A leírt szöveget pedig egyidejűleg egy kivetítővel az előadó mögé vetítik úgy, hogy az előadót látva az elmondott beszéd olvasható is legyen. Jeltolmács hiányában az írótolmácsolás jelentősen megkönnyítheti nemcsak a siket, hanem a nagyothalló hallgatóság szövegértését is. A sikeres írótolmácsoláshoz technikai oldalról egy QWERTY billentyűzetes asztali vagy kézi számítógépre van szükség, melyen egyszerű szövegszerkesztő működik, valamint személyes kapcsolat esetén egy kijelzőre, több hallgató estén pedig egy kivetítőre van szükség. A technikai feltételeken túl már csak a felkészült – gyorsan és lehetőleg hibátlanul gépelni tudó – írótolmácsra van szükség. (DSB, 2004) Írótolmácsolás mobil eszközökkel A mobiltelefonok az írótolmácsolásban speciális új lehetőséget kínálnak. Segítségükkel a kézírás és olvashatóság nehézségei is részben áthidalhatók. A mobiltelefonok billentyűinek segítségével a szöveg viszonylag egyszerűen nyomtatott karakteres formában megjeleníthető. Hatékony mobiltelefonos írásos kommunikációhoz azonban a következő feltételeknek kell teljesülni. ▪ A mobiltelefonnak „teljes”, ún. QWERTY billentyűzettel kell rendelkeznie. Az ilyen telefonokat a mobiltelefon-gyártók kifejezetten az írásos kommunikáció (SMS, e-mail) segítésére fejlesztették ki. (2.3.4 és 2.3.5 ábra) ▪ A beszélgető partnereknek felkészültnek kell lenni a gépeléses kommunikációra, ami feltételezi a megfelelő nyelvi készséget, és gépírási tudást. Az írásos kommunikációt nagyban segítheti a 2.3.5 ábrán látható vezeték nélküli billentyűzet, melynek további előnye, hogy akár a szöveg leírása alatt is átadható a kijelzőt tartalmazó telefon a beszélgető partnernek. Így amennyiben van közös
▪ 78 ▪
2. AZ FNO ÁLTAL MEGHATÁROZOTT TEVÉKENYSÉGCSOPORTOK...
orális nyelv, és mindkét fél tud gépelni, akkor szinte akadálymentesen lehet lefolytatni a beszélgetést. Az elektronikus írás a siketek és hallók között, valamint első hallásra meglepő módon a vakokhoz is új kommunikációs csatornát nyit. Amennyiben a mobiltelefon gépi beszéd-előállítási képességgel is rendelkezik (lásd a vakok technikai segédeszközeinek leírásánál később tárgyaltakat), akkor a karakteres üzenet gépi beszéd formájában is megjeleníthető. 2.3.4 ábra Szövegbevitelre tervezett mobiltelefonok
2.3 KOMMUNIKÁCIÓT TÁMOGATÓ TERMÉKEK ÉS TECHNOLÓGIÁK
▪ 79 ▪
2.3.5 ábra Kifejezetten karakteres kommunikációra kifejlesztett rádiós (bluetooth) mobiltelefon-billentyűzet
A gépi hangon beszélő mobiltelefon nagyban segítheti a siketek személyes kapcsolatteremtését, így például az ügyintézést. A siket személy például (a gyakran nehezen érthető beszéde helyett) az adóhivatalban a következőképpen kezdheti az ügyintézést – a telefont odamutatja az ügyintézőnek, és ekkor egy gombnyomásra a következő üzenet hangzik el: „Jó napot kívánok. Az adóügyemet szeretném elintézni. Siket vagyok, ezért amikor válaszol, kérem, rám nézve beszéljen. A kérdéseimet írni fogom, ha valamit nem pontosan értek, akkor Önt is arra kérem, hogy gépelje vagy kézzel írja le számomra a válaszát. Köszönöm!” Kommunikációs csatornák távoli partnerek között Az internet és a mobiltelefon a siketek és nagyothallók számára két új kommunikációs csatornát nyitott. Először lehetővé tette szöveges üzenetek gyors és ugyanakkor megfizethető árú továbbítását, majd a legújabb időkben a videotelefonálást is. Először (a 70-es és 80-as években) a számítógépek kiszolgált írógépein (Teletype, „TTY”), majd a 90-es években a személyhívókon terjedt el egy karakteres üzenetváltási forma. Mivel alapvető igényt elégített ki, a személyhívós változat – a megfizethető ár és az egyszerű használata miatt – az USA-ban egy csapásra nagy népszerűségre tett szert. Szinte minden hallássérült és a közeli családtagok is ilyen mobil készülékkel, karakteres formában kezdtek kommunikálni.
▪ 80 ▪
2. AZ FNO ÁLTAL MEGHATÁROZOTT TEVÉKENYSÉGCSOPORTOK...
A kisméretű mobilberendezés már a GSM előtt rendkívül sikeressé vált. Akár az autóból is lehetett küldeni és fogadni üzeneteket. Az 1990-es évek közepétől a GSM-rendszerű mobiltelefonok elterjedése először Európában, majd néhány évvel később a világ minden pontján lehetővé tette szöveges (SMS és e-mail) üzenetek viszonylag olcsó küldését, megnyitva a világ siket és nagyothalló közösségei számára a könnyű és olcsó mobilkommunikációt. Karakteres és e-mail üzenetek küldésére és fogadására a közelmúltban az általános célú GSM-készülékek mellett az USA-ban a 2.3.6 ábrán látható digitális készülék, és a hozzá kapcsolódó rendszer terjedt el. Az ún. Blackberryk egy csapásra felváltották a korábbi analóg rendszereket, melyek elterjedéséhez nemcsak a könnyen kezelhető, kézre álló készülékek járultak hozzá, hanem a hatékony és felhasználóbarát kiszolgáló rendszer is. A Blackberry a közvetlen internetkapcsolat biztosításával lehetővé tette az e-mailek egyszerű küldését és fogadását, így tovább bővült a hallássérültek kommunikációs eszköztára. 2.3.6 ábra A Blackberry a siketek és nagyothallók karakteres kommunikációs készüléke
A szinte valós idejű karakteres üzenetváltás lehetőségét kihasználva az USAban több telefontársaság a fejlődés természetes továbblépéseként egy új diszpécserszolgáltatást, az ún. „relay” szolgáltatást hozta létre. Itt egy operátor fogadta a karakteres üzeneteket, és szükség esetén olyan személyekkel is felvette a kapcsolatot, akinek nem volt karakteres üzenet fogadására alkalmas telefonja. Az operátor ilyenkor telefonon hívta fel a másik felet, például egy halló személyt, akinek a beszélgetés kezdetén elmondta, hogy siket partnerrel fog telefonálni, aki írásban közli mondanivalóját ezért a beszélgetéshez fokozottabb türelmet kér. A beszélgetésben az operátor mint „tolmács” segédkezett. A karakteresen érkező üzenetet
2.3 KOMMUNIKÁCIÓT TÁMOGATÓ TERMÉKEK ÉS TECHNOLÓGIÁK
▪ 81 ▪
szóban mondta el a halló félnek, majd a választ legépelve szöveges formában juttatta vissza a siket partnernek. Bár az ilyen beszélgetés több időt vett igénybe, mint egy hagyományos telefonálás, mégis a karakteres „relay” szolgálat az egyik legfontosabb lépést jelentette a siketek kommunikációs akadálymentesítése terén. Magyarországon a Matáv lelkes munkatársai „jelmondó” néven létrehoztak egy hasonló szolgáltatást, ami azonban a könnyű gépelést segítő karakteres telefonkészülékek hiányában nem terjedt el, és teljesen kihasználatlanul maradt. A technológia fejlődése maga után vonta az internet és a mobiltelefon-hálózatok sávszélességének rohamos növekedését. (Gilder tapasztalati törvénye szerint „a kommunikációs rendszerek sávszélessége évente megháromszorozódik.”) A 2009-ben a vezetékes rendszerekben a Mbit/s, a 3G mobilrendszerekben pedig a több Mbit/s-os sávszélességet is elérte. Ez a korábban hihetetlen sávszélesség teremtette meg a technikai alapot ahhoz, hogy a kommunikációs technológia következő lépéseként megvalósulhasson a siketek (sokak által még ma is elképzelhetetlen) álma, a jelnyelven való beszélgetés távoli siket barátokkal, sőt megfelelő jelnyelvi tolmács közbeiktatásával akár a halló partnerekkel is. Ehhez a teljes akadálymentes kommunikációhoz világviszonylatban is csak az elmúlt évben értek meg a feltételek. Az úgynevezett „video relay” szolgáltatást vezetékes videotelefonokra építve az USA-ban is csak a közelmúltban vezették be. A következő ábra a távoli partnerek közötti internetes és mobiltelefonos kommunikáció lehetséges csatornáit foglalja össze. A kommunikációs középpontjában a „video relay operator” foglal helyet, amit magyarul talán internetes jeltolmácsnak lehetne nevezni. Az internetes jeltolmács minden lehetséges csatornán (beszéd, karakteres szöveg, jelbeszéd) formájában fogadni tudja az üzeneteket, melyeket a fogadó fél lehetőségeinek, illetve igényeinek megfelelően tolmácsol. 2.3.7 ábra Az internet és a mobiltelefonos technológiák által megnyílt új kommunikációs csatornák
