MAGYAR KÜLÜGYI INTÉZET
A magyar-macedón kapcsolatokban rejlő lehetőségek Új politikai és gazdasági távlatok
Milanov Viktor 2012.07.21.
Európában van a helyünk – ideje szétnézni a környéken Magyarország gazdaságának lendületre van szüksége, a magyar termékeknek megfelelő piac kell és a hazai piac méretéből és nyitottságából eredően reális terveket kell felállítani a célok megvalósítása érdekében. Geopolitikai elhelyezkedésének köszönhetően hazánk kiváló adottságokkal rendelkezik arra, hogy Európa egyik komoly, de eddig még kiaknázatlan lehetőségeket kínáló régiójában – a Balkánon – vezető politikai és gazdasági szerephez jusson. A Balkán országaiban kiváló feltételek alakultak ki az elmúlt évtizedben a hatékony, ugyanakkor költségtakarékos vállalkozáspolitika sikeres kiépítéséhez. A Balkán, az európai integráció terén még gyermekcipőben jár - Magyarország kiváló regionális és történelmi adottságokkal rendelkezik ahhoz, hogy betöltse a térség még hiányzó gazdasági és politikai koordinátorának szerepét.
Macedónia – nehéz múlt, ígéretes jövő Macedónia a Balkán és Délkelet-Európa egyik legprosperálóbb állama, amely eddig elkerülte hazánk kiemelt figyelmét, ugyanakkor potenciális partnere lehet a jövőben. Az ország mind politikai, mind gazdasági szempontból egyedi helyzetben van. A függetlenség kinyilvánítását követő húsz évben sajátos körülmények alakultak ki a balkáni államban. Egyrészről az állam megalapításával egykorú, a mai napig tartó görög-macedón viták, másrészről Macedónia etnikai és társadalmi szerkezete arra kényszerítette a mindenkori kormányokat, hogy a lehető 2
legkedvezőbb pénzügyi, befektetési és gazdasági feltételeket biztosítsák a külföldi tőke számára. Az 1990-es évek elején rendkívüli nehézségekkel kellett szembenézniük a macedón gazdaság irányítóinak. Koszovó után a Macedón Tagköztársaság volt Jugoszlávia második legfejletlenebb régiója. 1991-től a gazdasági nehézséget tovább súlyosbította az 1995-ig tartó görög kereskedelmi embargó, amely elvágta a fiatal országot a Thesszaloniki irányából érkező áruforgalom elől. A 90-es évek elején így Macedónia délről - és az ENSZ Jugoszláviával szemben elrendelt embargója és egyéb szankciója következtében északról is el volt vágva a külvilág nemzetközi gazdasági vérkeringésétől. A macedón kormányok egyrészről arra kényszerültek, hogy diplomáciai úton valamelyest rendezzék viszonyukat Görögországgal, másrészről külföldi beruházásokat ösztönző politikát folytassanak, annak érdekében, hogy a kedvezőtlen külpolitikai adottságokat mérsékeljék. A macedón gazdaság stabilitásának elemeit a Georgievszki-kormány (1998-2002) és a 2005 óta a mai napig regnáló Gruevszki-kormányok intézkedései érzékeltetik. A függetlenséget követő időszakban hozott kedvező adópolitikai és strukturális döntések gyümölcse a 90-es évek végén kezdett megérni. Az 1998 és 2000 közötti időszakban a reál GDP-növekedés 3,3 és 4,5 százalék1 között mozgott, ám a 2001-ben váratlanul bekövetkezett polgárháborús helyzet 2 két évre visszavetette a stabilnak mondható gazdasági növekedést. A külföldi tőkeberuházók bizalma 2003-ban tért vissza, Macedónia ettől a pillanattól egészen a 2008-as globális válságig kiegyensúlyozott, 4 és 6 százalék közötti éves gazdasági növekedést könyvelhetett el.3 2009-ben a térség többi országához hasonlóan a gazdaság itt is megérezte a negatív hatásokat, de sokkal könnyebben vészelte át ezt az időszakot. Macedónia gazdaságának kis méretéből és nyitottságából eredően erősen függ a környező országoktól, a 90-es évek óta Németországon és Oroszországon kívül a legfontosabb kereskedelmi partnerek között találjuk a szomszédos Görögországot, Szerbiát és Bulgáriát. A macedón gazdaság csak az utóbbi 1-2 évben tudta lerázni a túlzott regionális külkereskedelmi függőséget, miután a világ számos pontján érdeklődést váltottak ki a macedón adottságok.
1
„GDP per Capita in PPS”. Eurostat, http://epp.eurostat.ec.europa.eu/tgm/table.do?tab=table&init=1&plugin=1&language=en&pcode=tsieb020, Letöltés ideje: 2012. május 18. 2 A 2001-es esztendő nagy részét felölelő polgárháborús konfliktusban a Nemzeti Felszabadítási Hadsereg (ONA) félkatonai szervezet a macedóniai albánok függetlenségét kívánta elérni több terrorcselekmény végrehajtásával. A támadások fő célpontjai a macedón rendvédelmi erők voltak. Az albán gerillák szerint az akkori macedón vezetés másodrendű állampolgároknak tekintette a Macedóniában élő albánokat, valamint a Koszovóból Macedóniába menekülő többszázezres albán menekültáradatot. A több mint 100 ember életét és több tízezer ember kényszerű elköltözését követelő polgárború kiteljesedését a nemzetközi erők (NATO, USA) jelenléte gátolta meg. A konfliktust lezáró 2001-es Ohridi Keretegyezmény csak ideiglenes megállapodásnak bizonyulhat, ugyanis az albán kisebbség helyzete továbbra is rendezetlen maradt. Az albánok elégedetlensége 2012-ben több emberáldozatot is követelő tüntetésbe torkollott, és a közeljövőben nem zárhatók ki újabb rendbontások, különösen az ország nyugati és északnyugati területein. 3 „Bruttó hazai termelés” [Бруто домашен производ, 1996-2009]. Állami Statisztikai Intézet [Државен завод за статистика], http://www.stat.gov.mk/pdf/2010/3.1.10.08.pdf, Letöltés ideje: 2012. május 18.
3
Szociális kihívások A macedón kormányok több alapvető gondot nem tudnak kellő hatékonysággal kezelni és emiatt Macedónia a térség viszonylataihoz képest is hátrányos helyzetben van. Az egyik ilyen kardinális probléma a lakosság életszínvonalának alacsony szintje, amely szervesen párosul a világviszonylatban is nagyon magas munkanélküliséggel és szürkegazdasággal. Nehéz pontos adattal szolgálni arról, hogy hány tartósan munkanélküli van az országban, ugyanis az illegálisan foglalkoztatottak aránya az országban kiugróan magas. Az ország hivatalos munkanélküliségi szintje az utóbbi évtizedben tartósan 30 százalék fölött volt, ez a mutató 2011 végén elérte a 31,8 százalékot. Az Állami Statisztikai Intézet (DSzZ) adatai alapján a munkaképes lakosság alig 38,5 százalékának van bejelentett munkahelye, ennek következtében az ország szociális rendszere4 veszélyeknek van kitéve. A bejelentett munkanélküliek között kimagasló a 15-29 éves fiatalok aránya, a Szegénység Elleni Macedón Platform társadalmi szervezet adatai alapján az ebbe a korcsoportba tartozó macedón fiatalok 45,8 százaléka munkanélküli és csak 17,9 százalékának van állása.5 A magas munkanélküliség mögött számos ok rejtőzik. Az egyik ilyen, hogy az ország lakosságának minimum negyedét6 kitevő albán nemzetiségi körében a diplomával rendelkezők száma sokkal alacsonyabb, mint a macedónok között, s emiatt sokkal nehezebben is találnak állást. Az albánok az ország vezetését azzal vádolják, hogy nem teremtette meg a hatékony együttélés lehetőségeit. Az albán és macedón lakosság között széles integrációs űr tátong, az országban 2004-ig egyetlen állami egyetemen sem oktattak albán nyelven, és a Tetovoi Állami Egyetem elismerését követően is fennmaradtak bizonyos gondok (például a hallgatók után járó állami finanszírozás egyenlőtlen megoszlása).7 Macedónia a környező államokhoz hasonlóan, a jól képzett munkaerő kivándorlása miatt jelentős szociális problémával küzd. Az alacsony életszínvonal következtében a frissen végzett, egyetemi diplomával rendelkező fiatal munkavállalók tömegesen hagyják el az országot, munkát keresve az Európai Unióban. Nem véletlen, hogy az elmúlt évtizedben több tízezer macedón állampolgár vette fel a bolgár állampolgárságot, ezzel ugyanis sokkal könnyebben lehet elhelyezkedni a európai munkaerő piacon. A macedón kormányok nyíltan bírálják Bulgária politikáját amiatt, hogy gazdasági előnyökért cserébe a macedón állampolgárokat a bolgár állampolgárság felvételére késztetik. Tény, hogy a kivándorolt macedónoknak nincs sok választásuk, sokan csak 4
„Munkanélküliség” [Невработеност]. Állami Statisztikai Intézet [Државен завод за статистика] http://www.stat.gov.mk/PrikaziSoopstenie.aspx?rbrtxt=98, Letöltés ideje: 2012. május 18. 5 „Macedónia munkanélküli lakosságának 45,8 százaléka 15-29 éves fiatal” [Од невработените во Македонија 45,8 отсто се млади на возраст од 15 до 29 години], http://mppsmk.wordpress.com/2012/05/09/, Letöltés ideje: 2012. május 18. 6 Utoljára 2001-ben volt népszavazás Macedóniában, ám albán érdekvédelmi szervezetek szerint a macedón hatóságok meghamisították az albán lakosság valós számát közlő adatokat. Egyes becslések szerint az ország lakosságának 25 és 40 százaléka között mozoghat az albán nemzetiségiek aránya. 7 Milanov Viktor: „Nagyon feszült a légkör Macedóniában”. Kitekintő, http://kitekinto.hu/europa/2012/05/17/nagyon_feszult_a_legkor_macedoniaban/#komment, 2012. május 19.
4
távoli időpontként tekintenek az európai uniós csatlakozásra, viszont az átlagfizetések szintje és a külföldi befektetésekkel teremtett új munkahelyek száma jelentősen elmarad a szomszédos uniós tagállamokétól. Az átlagos bruttó havi jövedelem 2012 februárjában 30257 denár8 volt (1 MKD = 4,8107 HUF),9 viszont az alacsony foglalkoztatási szint következtében a lakosság majdnem egyharmada a szegénységi küszöb alatt él.10 A mélyszegénységben élők aránya az öt vagy több fős albán nagycsaládosok körében volt a legmagasabb, ugyanis egyes régiókban még mindig fennáll a nők vallási alapon történő negatív megítélése, ha munkát kívánnak vállalni. Macedóniában a kollektív szerződések szabályozzák az egy ágazaton belüli minimálbér szintjét. A macedón gazdaság struktúrája is csak az utóbbi években kezdett átalakulni annak érdekében, hogy magasabb legyen a munkavállalók aránya. Egészen a 90-es évekig Macedónia GDP-jének legnagyobb hányadát a mezőgazdaság és az ipar gazdasági ágazatai adták, viszont az elmúlt években a szolgáltatási szektor súlya jelentősen megnövekedett. A szolgáltatások 2010-ben az ország GDP-jének már közel 60 százalékát adták, a munkavállalók fele is itt talált megélhetési forrásra.11
A macedón kormány befektetés-ösztönző politikájának elemei A fenti problémákat ellensúlyozandó az ország számos vonzó befektetés-ösztönző tulajdonsággal rendelkezik, amelyek az utóbbi években fellendítették a külföldi tőke beáramlását. A Macedón Nemzeti Bank adatai alapján 2010-ben a közvetlen külföldi tőkebefektetés állománya (Foreign Direct Investment, FDI) 3 350,69 millió euró volt.12 A közvetlen külföldi tőke beáramlásának mértéke ugyan 2009-ben valamelyest megtorpant, ugyanakkor az adatok folyamatos és kiegyensúlyozott növekedési tendenciát mutatnak. Az ország stabil makrogazdasági és pénzügyi mutatói jelentős előnyt jelentenek az egyes konkurens államokkal szemben.
Vonzó makrogazdasági mutatók A függetlenség kinyilvánítása óta az ország vezetése a szigorú fiskális és monetáris politika mellett tette le a voksát. Az Nemzetközi Valutaalap (IMF) 2011 decemberében kiadott országjelentésében13 felvázolta a macedón gazdaság várható 2012-es gazdasági teljesítményét. 8
„Bruttó havi jövedelem 2012 februárjában” [Просечна месечна исплатена бруто-плата по вработен, февруари 2012]. Állami Statisztikai Intézet [Државен завод за статистика], http://www.stat.gov.mk/pdf/2012/4.1.12.28.pdf, Letöltés ideje: 2012. május 19. 9 Macedón denár (MKD) és a magyar forint árfolyama 2012. május 19-én, http://www.forexticket.hu/hu/currency/converter-MKD-HUF Letöltés ideje: 2012. május 19. 16:20 10 2010-ben az DSzZ adatai alapján ez az arány 30,9 százalék volt. http://www.stat.gov.mk/IndikatoriTS.aspx?id=13 Letöltés ideje: 2012. május 19. 11 Macedón gazdaság, http://www.economywatch.com/world_economy/macedonia/ 2012. május 19. 12 http://www.nbrm.mk/WBStorage/Files/Statistika_Statistika_zemji_1997_2010_DI_22.xls Letöltés ideje: 2012. május 19. 13 IMF 2011. december 13-án kiadott országjelentése, http://www.imf.org/external/lang/macedonian/np/ms/2011/121311m.pdf Letöltés ideje: 2012. május 19.
5
Az IMF elismeréssel nyugtázta az ország stabil makrogazdasági adatait, amelyek közül a költségvetési deficit 2,6 százalék volt tavaly, 2012-ben pedig előreláthatólag 2,5 százalékkal lehet számolni. Az infláció kérdése ugyanakkor az utóbbi néhány évben jelentős gondokat okozott a Zoran Sztavreszki vezette Pénzügyminisztériumnak, a 2008-as évben az éves inflációs szint 8,3 százalékra kúszott fel és a kormány kénytelen volt értékesíteni a jegybank devizapiaci tartalékait. A lépést követően - a 2002 óta az euróhoz kötött - macedón denár árfolyamának stabilitása jelentősen megkérdőjeleződött, viszont a terveknek megfelelően az inflációs szint lecsökkent, a tavalyi 3,9 százalékhoz14 képest az IMF 2 százalékot prognosztizál. A csökkenő infláció a fontosabb élelmiszerárak stabilizálódásával és a csökkenő lakossági fogyasztással magyarázható. Macedónia, annak ellenére, hogy az utóbbi években jelentős hiteleket vett fel, továbbra is Európa egyik legkevésbé eladósodottabb országa. A bruttó külső adósság a GDP 66,7 százaléka, a teljes államadósság 2012 februárjában pedig 28,2 százalék volt. Ennél csak Észtország, Bulgária és Luxemburg rendelkezik kedvezőbb mutatókkal. 15 A 2008-as válság negatív hatásainak a kiküszöbölése érdekében a kormány jelentős kiadáscsökkentő és gazdaságélénkítő intézkedéseket fogadott el. A 2010-es évben Szkopje 480 millió eurós készenléti hitelt vett fel, hogy ellensúlyozza a külgazdaságból származó költségvetési bevételkieséseket, ugyanakkor a büdzsé is több felülvizsgálatra szorult. Az eurózóna gyenge teljesítményének hatására Macedónia 2012-ben 250 millió eurós hitelt vett fel a német Deutsche Banktól, valamint a pénzügyminiszter további költségvetési kiigazítást rendelt el, annak érdekében, hogy tartani lehessen a 2,5 százalékra mérsékelt idei tervezett gazdasági bővülést. 16 A hitelek felvétele egyrészről a gazdasági mutatók teljesítését, másrészről pedig a 2005 óta elkezdett beruházásösztönző politikát kívánja szolgálni. Sztavreszki pénzügyminiszter szerint a kiigazítás nélkül Macedónia többek között nem lenne képes megépíteni a Demir Kapija-Szmokvica17 autópálya-szakaszt, amely kiemelt prioritást élvez a kormány idei terveiben. A kormány hitelpolitikáját a nagy hitelminősítő intézetek is pozitívan értékelték, például a Standard&Poor’s 2012 májusában megerősítette, hogy Macedónia hitelbesorolása nem fog romlani az idei költségvetési kiigazítás hatására, a hosszú távú kreditbesorolása továbbra is stabil BB/B pozitív jövőbeli kilátásokkal.18
14
Macedón Nemzeti Bank: Főbb gazdasági mutatók: http://www.nbrm.mk/defaultmk.asp?ItemID=750FC531FC3D1B49B16440313562D400 Letöltés ideje: 2012. május 19. 15 A macedón államadósság jelenlegi helyzete: http://www.finance.gov.mk/files/u4/jba_na_dolg_na_centralna_vlada_31_03_2012_mk.pdf, Letöltés ideje: 2012. május 19. 16 Milanov Viktor: „Macedónia: belpolitikai krízis, szakadhat az ország”. Kitekintő, http://kitekinto.hu/europa/2012/05/05/macedonia_belpolitikai_krizis_szakadhat_az_orszag/ Letöltés ideje: 2012. május 19. 17 Ha megépül ez az autópálya-szakasz, akkor Macedónia teljesítette a Korridor 10-es páneurópai útvonal saját részének megépítését. 18 Standard&Poor’s 2012. májusi értékelése: http://www.finance.gov.mk/node/2428 Letöltés ideje: 2012. május 21.
6
A kormány 2012 júliusában kedvező hitelkonstrukcióról állapodott meg az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) annak érdekében, hogy 2016-2017-ig megépülhessen a 8-as transzeurópai korridor Bulgáriát és Macedóniát összekötő szakasza. A Kumanovo-Beljakovce és a Beljakovce-Kriva Palanka közötti útszakaszok felújítása, valamint a két balkáni ország közötti vasúti hálózat kiépítése is beletartozik a nagyszabású tervbe.
A vállalkozásbarát macedón adórendszer Ahogy a 2009-2011-es állami befektetési program 19 is mutatja a VMRO-DPMNE egyik legfontosabb gazdasági stratégiai törekvése, hogy külföldön népszerűsítse az országot és befektetésbarát környezetet teremtsen Macedóniában. Az ország egyik legvonzóbb jellemzője a Gruevszki-kormány által 2009-ben megreformált adórendszer. A gazdasági válság okozta nehézségeket a macedón kormány adócsökkentéssel kívánta kiküszöbölni - a személyi jövedelemadó szintjét a korábbi többkulcsos 15, 18 és 24 százalékos szintről lecsökkentették 10 százalékra; társasági adót 15 százalékról 10 százalékra mérsékelték; a visszatartott nyereségadót pedig mind a külföldi, mind a hazai befektetők ösztönzése érdekében 0 százalékos szintre csökkentették.20A kétkulcsos általános forgalmi adó szintén nagy kedvezményeket biztosít a befektetők számára, a preferenciális, 5 százalékos kulcs többek között az élelmiszereket, ITtechnológiát, mezőgazdasági berendezéseket és a gyógyszereket terheli. Az általános, 18 százalékos áfa kulcs, valamint a preferenciális kulcs részleteiről az általános forgalmi adóról szóló törvény rendelkezik.21 Az ingatlanadó az ingatlantípustól függően 0,1 és 0,2 százalék között mozog. A kormány további lépésként számos országgal, köztük Magyarországgal kötött kettős adózást kizáró egyezményt. Azok a vállalatok, amelyek speciális technológiai és ipari zónákba (TIRZ) helyezik át tevékenységüket működésük első 10 évében mentesülnek a társasági- és személyi jövedelemadó fizetése alól. Az országban jelenleg 4 TIRZ működik – 2 Szkopjéban, 1 Stipben és 1 Tetovóban, ezekben a vállalatok 500 ezer euró értékig pályázhatnak állami építkezési támogatásra. A TIRZ zónákban gyártott termékek mentesülnek az általános forgalmi adó és az exportvámok alól.22 A macedón alkotmány egyenlő lehetőségeket biztosít a külföldi befektetők számára, hogy szabadon repatriálhassák a Macedóniában termelt profitjukat, valamint hogy részt vegyenek az állami privatizációs tenderekben. Európa országai közül talán Macedóniában a 19
Állami Befektetési Program 2009-2011 [],http://www.investinmacedonia.com/UserFiles/File/Sectors/PublicInvest.pdf Letöltés ideje: 2012. május 19. 20 Adózási előnyök Macedóniában: http://investinmacedonia.com/Default.aspx?item=menu&themeid=295&itemid=365Letöltés ideje: 2012. május 20. 21 Általános forgalmi adóról szóló törvény [Закон за данокот на додадена вредност], http://www.ujp.gov.mk/files/attachment/0000/0019/Zakon_za_danokot_na_dodadena_vrednost_Sl.vesnik_na_RM_ br.135-2011__03.10.2011.pdf . Letöltés ideje: 2012. május 20. 22 A technológiai és ipari zónák (TIRZ) befektetési feltételei: http://www.investinmacedonia.com/Default.aspx?item=menu&themeid=&itemid=1290 Letöltés ideje: 2012. május 20.
7
legegyszerűbbek az adminisztrációs teendők a vállalkozások bejegyzésénél. 2008 májusától egységes elektronikai rendszert állítottak fel, annak érdekében, hogy elektronikus úton történhessen a vállalatok éves mérlegének a benyújtása. A 2011-ben érvénybe lépett egyablakos ügyintézés keretében a vállalkozások regisztrációját már az interneten keresztül is el tudják intézni a befektetők, a regisztrációs díj pedig 1000 denárról 400 denárra csökkent. A kormány 2012 elején 50 százalékkal csökkentette az egyetemi hallgatók vállalkozásainak regisztrációs díját. 23 A VMRO-DPMNE kormány tervei alapján az adminisztrációs rendszer átalakítása várhatóan 2013-ban fejeződik be. A folyamat fő célja, hogy a befektetők akár külföldről is irányíthassák a vállalatok adminisztrációs teendőit. A „one-stopshop” rendszer lehetővé teszi, hogy egy vállalkozást 4 órán belül bejegyeztessenek a macedón központi vállalkozói regiszterbe, természetesen ez csak az összes szükséges dokumentum beadását követően történhet. A létrehozandó vállalatnak minimum 5000 eurós kezdőtőkével kell rendelkeznie. A Macedóniában bejegyzett vállalatok 95 százaléka korlátolt felelősségű társaság és kevesebb, mint 5 százaléka részvénytársaság. A kereskedelmi vállalatok működéséről szóló törvény24 2008-as módosítása értelmében a likviditási folyamatok határidői felére csökkentek. Az építkezési területek jogállásáról szóló 2008-as törvény25 értelmében a befektetők állami tenderen keresztül közvetlenül lízingelhetnek, vásárolhatnak és építkezési területen tulajdonjogot szerezhetnek Macedóniában, amennyiben a területeket ipari és kereskedelmi épületek, avagy hotelek építésére hasznosítják. Az utóbbi 3-4 évben török és kínai cégek óriási érdeklődést tanúsítanak a macedón, azon belül is a fővárosi építkezési telkek iránt. A Gruevszki-kormány jelentős lépéseket tett a macedón igazságügyi rendszer európai normatívákkal való harmonizálására - többek között a 2006-os „Regulatory Guillotine” program 26 keretén belül a vállalkozások adminisztratív terhei lényegesen lecsökkentek. A gazdasági folyamatokat befolyásoló szabályzatokat a vállalkozók ennek köszönhetően egységes elektronikus formátumban érhetik el, valamint közvetlen kapcsolatot teremthetnek a szabályzatok megalkotóival. A program fő célja a vállalkozók hasznos meglátásainak érvényesítése a gyakorlatban
A Gruevszki-kormány által bevezetett kedvezmények. A macedón kormány jelentős állami és nemzetközi támogatásokat fordít a külkereskedelem, valamint a mezőgazdaság fejlesztésére. A Macedón Pénzügyminisztérium létrehozta a Mezőgazdasági Kedvezmények Hitelezési Alapját (ZKDF), amelyen keresztül a kormány 23
A macedón kormány tervei a vállalkozói környezet és a versenyképesség javításáról: http://vlada.mk/node/79 Letöltés ideje: 2012. május 20. 24 A kereskedelmi vállalatok működéséről szóló törvény [Закон затрговските друштва], http://ceprosard.org.mk/IPARD/PDF/ZP/Z/Zakon_za_trgovski_drustva.pdf Letöltés ideje: 2012. május 20. 25 Az építkezési területek jogállásáról szóló törvény [Закон за градежното земjище], www.logincee.org/file/18034/library Letöltés ideje: 2012. május 20. 26 Regulatory Guillotine program: http://www.vicepremier-ekonomija.gov.mk/?q=node/121 Letöltés ideje: 2012. május 20.
8
kedvező hiteleket kíván nyújtani. A ZKDF-t a kormány IFAD, EIB és a Világbank PSDL forrásokon keresztül tudja finanszírozni, a vállalkozók kilenc, a Pénzügyminisztériummal szerződésben álló pénzügyi intézményen keresztül tudnak hitelt igényelni. A ZKDF hitelt a gazdaság alábbi szereplői kérvényezhetik: • •
•
primer mezőgazdasági termelők (100 ezer euróig); mezőgazdasági terméket feldolgozó vállalkozások (300 ezer euróig, kivéve a malomipari termékekkel foglalkozókat, ugyanis ezen a területen 200 ezer euró 27 a maximálisan igényelhető összeg); primer mezőgazdasági termékek exportőrei (200 ezer euróig).
A ZKDF eddigi sikerét jól mutatja, hogy 2003 és 2009 között 4.070 hitelszerződést kötöttek vállalkozókkal és 33,7 millió euró volt a kihelyezett hitelösszeg.28 A kormány 2012 folyamán a „Tanuljunk exportálni” című programot kívánja elindítani, amelynek keretén belül az állam exportserkentő tanácsadó szolgáltatásokat kíván finanszírozni. Az állam 5.000 eurós határösszegig résztámogatásokat nyújtana olyan vállalkozóknak, akik új piacok feltérképezése érdekében készítenek tanulmányokat. A macedón külgazdaság fellendítése céljából a kormány jelentős összegeket fordított 2011 óta az Interneten keresztül történő promóciókra, legutóbb éppen 2012 májusában rendezték meg Sanghajban és Hongkongban a legújabb macedón befektetés-ösztönző „virtuális vásárt”. A „Macedón nap” című kormányzati projekt segítségével a legtöbb nemzetközi külkereskedelmi igazolást és engedélyt mostantól Macedóniában is ki lehet állítani a vállalkozások részére. A kormány 2012 júniusától a Macedón Fejlesztési Bankon (MPBD) keresztül hiteleket kíván nyújtani macedón termékek megvételére külföldi befektetők számára. Az MPBD szintén hitelezné azokat az exportőröket, akik más kereskedelmi bankoknál nem tudnak hitelhez jutni, annak érdekében, hogy elindítsák exporttevékenységüket.29 2012. július 10.-étől a macedón vállalatok új, kedvező hitelekhez juthatnak az Európai Befektetési Bank által erre a célra elkülönített 100 milliós alapjából. Az Állami Statisztikai Intézet és a Macedón Befektetési Ügynökség adatai jól szemléltetik, hogy melyek az állami- és magánbefektetők részéről legkedveltebb befektetési célterületek. A jelenlegi macedón kormány befektetés-politikájának fő prioritásai szintén jól tükröződnek ezekben az adatokban:
27
A kormány tervbe vette, hogy ezt az összeghatárt 300 ezer euróra kívánja növelni 2013-ig A ZKDF: http://www.finance.gov.mk/node/312 Letöltés ideje: 2012. május 21. 29 A macedón kormány vállalkozási környezetet fejlesztő elképzelései: http://vlada.mk/sites/default/files/programa/2011-2015/3-biznis-klima-i-konkurentnost.pdf Letöltés ideje: 2012. május 21. 28
9
1. táblázat A 2010-es befektetések megoszlása szektoronként és tulajdonlási típusok alapján (millió denár)30 Szektor Építési Feldolgozóipar Nagykereskedelem és kiskereskedelem; gépjárművek és motorkerékpárok javítása Elektromos áram, földgáz, vízgőz és klímaszolgáltatások Információ és kommunikáció
teljes 28 769 10 327
Tulajdon jellege állami magán 8 437 20 332 17 10 301
egyéb 10
8 057
14
8 038
4
7 079
5 581
1 498
-
5 449
377
5 072
-
Macedónia legjelentősebb politikai és gazdasági szövetségesei között találjuk Törökországot, amely az utóbbi években komoly tőkekihelyezési ügyletekbe kezdett a Balkán-félszigeten. A két ország gazdasági kapcsolata a 2000-es években kezdett virágozni, Gruevszki és Erdogan kormányfők kezdeményezésére 2008-ban megalapították a Macedón Török Gazdasági Kamarát. A két ország kereskedelmi mérlege az utóbbi években 400 millió dolláros szintre ugrott, számos török vállalat fektetett be pénzt a macedón feldolgozóiparba, mezőgazdaságba, élelmiszeriparba és építőiparba. A Szultas török vállalat 2012-ben tervezi felvásárolni a macedón Swedmilk tejipari vállalat részvényeinek jelentős részét, míg a török TAV Airports holding birtokolja az ország nagyobb repülőtereit. 31 A török befektetők egyik fő prioritása Macedóniában az alumíniumipar és a személygépjármű karosszériagyártás, a török „Bordtehnik Otomotiv” 20 millió eurós exportot kíván realizálni a „Szkopje 1” TIRZ ipari zónán keresztül. A Cevahir Holding felhőkarcolókat szándékozik építeni Szkopje Aerodrom kerületében, számos egyéb építőipari vállalat pedig versenybe szállt a fővárosi építési területekre kiírt tenderekért. A térség legolcsóbb ipari területeit, parcelláit jelenleg Macedóniában és Koszovóban vásárolhatják a befektetők, nem véletlen, hogy az elmúlt években szinte a földből nőttek ki a hotelek és plázák Szkopjéban. Az ország banki, logisztikai és menedzsment szektoraiban is jelentősen megnövekedett Törökország közvetlen tőkebefektetése. Az ország legnagyobb török bankjai, a Ziraat Bank és a Halk Bank 2012-ben fognak egyesülni, az állami tulajdonban lévő Halk Bank terjeszkedése már 2011-ben megkezdődött, amikor is felvásárolta az IK Banka-Szkopje bankot.32 30
A 2010-es befektetések megoszlása területenként és tulajdoni ismérvek alapján [Gross fixed capital formation by purpose of investment and type of ownership in 2010] Letöltés ideje: 2012. május 21. 31 2011-ben a TAV Airports Holding megépíttette 100 millió eurót érő szkopjei „Nagy Sándor” repülőteret, ezzel az ország egyik legjelentősebb külföldi befektetőjévé lépett elő. A vállalat többek között az ország jelentősebb turisztikai városainak (például Ohrid) a repülőtereit is birtokolja koncessziós szerződéseken keresztül. 32 http://www.vecer.com.mk/?ItemID=101C15DF9056464D8449E6343358D00E Letöltés ideje: 2012. május 25.
10
A Macedón Nemzeti Bank adatai 33 alapján 2011-ben a megelőző évhez képest a legtöbb közvetlen külföldi tőkebefektetést osztrák, holland, török és szlovén vállalatok valósították meg. A felsoroltak közül érdemes kiemelni Törökországot, amely csak az utóbbi években kezdett fokozottan érdeklődni a macedón piac iránt – számos török vállalat fektetett be tőkét a lakásépítési-, a mezőgazdasági- és az energiaszektorba. Gruevszki miniszterelnök 2012 februárjában hivatalos látogatást tett Törökországban, ahol közel 1700 vállalattal tárgyalt a lehetséges gazdasági együttműködésről. Recep Erdogan török miniszterelnök szerint Törökország a közeljövőben 400 millió dollárra kívánja növelni a Macedóniába beáramló közvetlen tőkebefektetéseink mértékét, amely 2010-ben még csak 47,96 millió euró34 volt. A térség többi országához hasonlóan Macedónia külkereskedelmi mérlege is deficites. Az ország elsősorban a szomszédos államokkal, valamint közép- és kelet európai országokkal folytat szoros kereskedelmi kapcsolatokat. Macedónia legfontosabb partnerei között találjuk Németországot, Görögországot, Bulgáriát, Oroszországot és Szerbiát, az ország exportját nagyban elősegíti, hogy preferenciális elbánásban részesül az Európai Unióval, így Magyarországgal folytatott kereskedelmi kapcsolataiban is.
2. táblázat Macedónia külkereskedelmi forgalma 2009 és 2011 között (millió USD)35 Külkereskedelmi mérleg Export Import
2009 -2351,587 2691,528 5043,115
2010 -2184,84 3301,829 5450,669
2011 n.a 4455,37 36 n.a
A 2010-es adatok alapján Macedónia legfontosabb exporttermékei között vannak bizonyos fémvegyületek, katalizátorok, vas-nikkel ötvözetek, vas- és acéltermékek, a dohány, borok és szeszes italok, zöldségek és gyümölcsök, bárányhús, textíliák. Macedónia energiaforrásokban szegény ország, ezért külföldről kénytelen mind elektromos áramot, mind fosszilis energiahordozókat importálni. Az ország jelentős mennyiségben külföldről hoz be ipari feldolgozó berendezéseket, gépjárműveket (a kormány jelentős összegeket kíván befektetni ebbe 33
Macedóniába beáramló FDI 2011: http://www.nbrm.mk/WBStorage/Files/Statistika_DI_zemji_2011_USD_EUR.xls Letöltés ideje: 2012. május 21. 34 Inward Foreign Direct Investment – stocks (2010): http://www.nbrm.mk/WBStorage/Files/Statistika_country_2010_DI22.xls Letöltés ideje: 2012. május 22. 35 Macedónia export és import adatai 2009 és 2010-ben: http://www.stat.gov.mk/pdf/2011/7.1.11.02.pdf Letöltés ideje: 2012. május 22. 36 Macedónia 2011-es export adatai: http://www.nbrm.mk/WBStorage/Files/Statistika_NTR_countries_A_2011_fin2010.xls Letöltés ideje: 2012. május 22.
11
a szektorba, hogy ezt az importfüggőséget csökkentse), vegyszereket, feldolgozott termékeket és gyógyszereket is.
Fokozott érdeklődés a világ minden pontjáról Macedónia befektetés-ösztönző politikája a 2008-as gazdasági válság következtében új gazdasági koncepcióval bővült. Bár a 90-es évek óta az elsődleges „megszólítandó” célterület az európai uniós államok lettek, az európai gazdaság lelassulása miatt Macedóniának sürgősen új partnerek után kellett néznie. A macedón külgazdasági diplomácia az elmúlt két évben számos sikeres expót tartott Törökországban, a Közel-Kelet arab országaiban, Kínában és „kis tigrisek” országaiban. A macedón kormány 2012 májusában nagyszabású gazdasági egyeztetést folytatott Wen Jibao kínai miniszterelnökkel és 140 kínai vállalattal Pekingben. A kínai politikus szerint országa a közeljövőben 10 milliárd dollárt kíván befektetni Délkelet-Európában. Az egyik legnagyobb kínai befektetés minden bizonnyal a „Vardar völgy” elnevezésű projekt37 lesz, amely 12 vízerőművet kíván létrehozni az ország legnagyobb folyója mentén. A 1,5 milliárd eurós projekt a térség egyik legnagyobb energetikai beruházása lesz, a költségek 15 százalékát a macedón állam, 85 százalékát pedig hitelcsomag keretén belül a Kínai Fejlesztési Bank fogja finanszírozni. A macedón és a kínai fél 2011-ben szándéknyilatkozatot írt alá, amely lefektette a gigantikus vállalkozás részleteit. A projekt minden bizonnyal legkorábban 12-15 éven belül valósulhat meg, viszont a macedón kormány már a megépülés előtt számít annak pozitív hatásaira – többek között a foglalkoztatottság és a turizmus adatainak a javulására. Kína fokozott érdeklődésének középpontjában a macedón élelmiszeripar áll. A 2010-es évhez képest tavaly 30 százalékkal nőtt a kereskedelmi mérleg volumene, amely elérte a 480 millió dolláros szintet. Kína legnagyobb borforgalmazója a 2012 májusában rendezett Chengdui gazdasági fórumon szerződést kötött Macedónia 9 legnevesebb borpincéjével, s a macedón borexport 2013-től ezzel jelentősen megnövelheti kapacitását. Nagy sikerként lehet elkönyvelni az ilyen típusú kollektív megállapodásokat, ugyanis a macedón borvidékek termelőképessége nem tudja kielégíteni a kínai vállalatok igényeit. A DSZZ adatai alapján 2011-ben a két ország kereskedelmi mérlege 482 millió dollár volt, viszont ebből Macedónia importja 355 millió volt38. A macedón kormány idei intenzív érdeklődése a kínai kereskedelmi partnerek iránt az exportimport negatív arányának a megváltoztatását célozza. A kínai befektetések fő célterületei az eljövendő években minden bizonnyal a megújuló energiaforrások és az ásványi anyagok kitermelése lesznek.
A macedón energiaipar lehetőségei Macedónia, kis területe ellenére, remek adottságokkal rendelkezik bizonyos megújuló energiaforrások kiaknázására. A Gazdasági Minisztérium megújuló energiaforrások 37
A macedón-kínai kapcsolatok alakulása: http://vlada.mk/node/3101 Letöltés ideje: 2012. május 22. Macedónia kínai befektetések után kutat [Македонија „во лов“ на кинески инвестиции]: http://www.makdenes.org/content/article/24581308.html Letöltés ideje: 2012. május 24. 38
12
hasznosítására kidolgozott stratégiája39 pontosan vázolja azokat a területeket, ahol Macedónia előnyt élvez a térség többi országával szemben. A macedón kormány tervei szerint az EU2020 stratégiával összhangban az ország 20 százalékkal csökkentheti hagyományos energiaforrásokból eredő szükségleteit, valamint csökkentheti szén-dioxid kibocsátását a megújuló energiaforrások révén. A stratégia öt kiemelt területet nevez meg, amely egyrészről potenciális befektetési szféra lehet a külföldi befektetők számára, másrészről pedig alkalmas a kitűzött energiapolitikai célok megvalósítására. Az egyik legígéretesebb befektetési terület a napenergia – Macedóniában területi elhelyezkedéstől függően 1250 és 1530 kW/m3 között változik az éves napsugárzás mennyisége. Külföldi és macedón vállalatok máris jelentős mennyiségű napkollektort telepítettek az ország délnyugati területén (Bitolja, Vodno, Ohrid), s a Gazdasági Minisztérium állami program40 keretén belül anyagi forrásokkal is támogatja a lakosságot, hogy napkollektorokkal állítsák elő saját hasznosításra a szükséges energiát. A kormány 2007-ben nagyszabású projektet tervezett Vodno térségében, ahol egy egész, napkollektorok által ellátott városrészt kívánt megépíttetni, viszont az Alkotmánybíróság tulajdonjogi viták miatt elhalasztotta a beruházást. A jogi akadályok 2012-re megszűntek, ezáltal megkezdődhettek a munkálatok. 41 A vodnoi beruházás iránt kínai, izraeli, német, osztrák és magyar befektetők is érdeklődtek. A napenergiához szervesen kapcsolódik a szolár termál rendszerek lehetősége, az ELEM AD macedón áramszolgáltató vállalat több energiatanulmánnyal alátámasztotta, hogy ezzel a módszerrel éves szinten 104 GWh energiát lehetne termelni Macedóniában. A vízenergia, a biomassza és a bioüzemanyagok is jelentős potenciált tartogatnak a befektetők számára. A Vardar völgy programhoz hasonlóan a kormány tervei szerint az ország más folyóin (Crna reka, Radika) is kisteljesítményű vízerőművek épülnének meg a közeljövőben. A biomasszából származó energia 11,5 százalékát adja a macedón energiaszükségletnek, az ország mezőgazdasági adottságaiból eredően jelentős kapacitás áll rendelkezésre ebből a forrásból. Vele Szamak tárca nélküli miniszter 2012 márciusában egyeztetéseket folytatott a Helmholtz Kutatóintézettel, amely komolyan érdeklődik a biomasszából származó energia kiaknázása iránt. A bioüzemanyagok terén is jelentős előrelépés tapasztalható az utóbbi években. A Makpetrol AD 2007-ben megépítette az első macedóniai finomítóüzemet, amely ipari repcemagból sajtolt olajból állít elő biodízelt. Az elmúlt években további két bioüzemanyagot előállító üzem is megkezdte működését és a külföldi kereslet is jelentősen megnőtt. A macedón bioüzemanyag legnagyobb külföldi felvásárlói között vannak a szomszédos Bulgáriában működő energiavállalatok. A közeljövőben jelentősen emelkedni fog Macedónia energiaszükséglete, erről a megkezdett energetikai beruházások tanúskodnak. Az elmúlt 20 évben többször szóba került, 39
Macedónia Gazdasági Minisztériuma: „Stratégia Macedónia megújuló energiaforrások kiaknázására 2020-ig” [Стратегија за искористување на обновливите извори на енергија во Република Македонија до 2020 год] http://economy.gov.mk/files.php?force&file=dokumente/aktuelno/Strategija_OIE_final_mk.pdf Letöltés ideje: 2012. május 24. 40 A Gazdasági Minisztérium támogatja a napkollektorok használatát a lakosság körében: http://economy.gov.mk/ministerstvo/3317.html Letöltés ideje: 2012. május 24. 41 A vodnói napkollektorok ügye: http://www.mkd.mk/27131/uncategorized/kinezi-i-germaci-sakaat-da-gradatsoncev-grad-na-vodno/ Letöltés ideje: 2012. május 24.
13
hogy atomerőmű megépítése is szükséges lenne az energiaéhség csillapítása érdekében, viszont az egyik legnagyobb probléma a vízhiány lenne. Atomenergia hiányában a macedón szakpolitikusok 2010 óta a helyben kitermelhető megújuló energiára tették a hangsúlyt. Macedónia Bulgária példáját követve 2012-ben erős offenzívába kezdett annak érdekében, hogy katari tőkét hozzon az országba. Gruevszki nagyszámú gazdasági delegáció élén utazott 2012 márciusában Katarba, 42 hogy egyeztessen az állami Qatar Petroleum és a QAFAC energiavállalatok vezetőségeivel. A miniszterelnök 20 benzinkút megépítéséről egyezett meg az arab vállalatok vezetőivel, akik májusban hivatalos macedóniai terepszemlén mérték fel az ország adottságait. Az energiaszektoron kívül a katari delegáció befektetne a macedón mezőgazdaságba és állattenyésztésbe is. Katar 2012-ben számottevő mennyiségű gyümölcsöt, zöldséget, bárányhúst és feldolgozott élelmiszeripari termékeket importálna Macedóniából és a délkelet-európai térségből. Katar a jövőben mind Bulgáriába, mind Macedóniába exportálna jelentős gáz- és kőolajforrásaiból, katari befektetők feltőkésítenék a macedón ELEM AD energiavállalatot és kiépítenék az ország másodlagos és harmadlagos földgázrendszerét is.
Külföldi sikerek Macedóniában A macedón politikusok az elmúlt időben nyitottak a potenciális ázsiai befektetők felé is, viszont ezzel párhuzamosan az európai országokkal fenntartott kapcsolataikat is megpróbálják szorosabbá fűzni. Valjon Szaracsini gazdasági miniszter az első Pristinában rendezett nemzetközi vállalkozói fórumon 2012 májusában kijelentette, hogy Macedóniának és a CEFTA térségnek közös befektetés-ösztönző politikára célszerű törekednie az európai gazdaság gyengülése miatt. Szaracsini sikeres egyeztetéseket folytatott idén szlovén befektetőkkel, akik figyelemre méltó beruházásokra készülnek a macedón gyógyvízi turizmusban. Macedónia jelentős, kiaknázatlan balneológiai lehetőségekkel rendelkezik, kiváló minőségű gyógyvizeket lehet találni az ország számos pontján (Kocsáni, Debar, Kezsovica). A szlovén partnerek érdeklődésüket fejezték ki az ország nikkeltartalékainak kiaknázása iránt is. 2011-ben Szlovénia volt az ország 11. legfontosabb külkereskedelmi partnere.43 A macedón idegenforgalom kiváló befektetési terület lehet a külföldi vállalkozók számára – az ország vezetése a 2000-es évek közepétől komoly forrásokat fektet be a hegyvidéki, bio- és kulturális turizmus ágazataiba. A külföldi befektetők számára vonzó tényező lehet, hogy 2011-ben 18 százalékról 5 százalékra csökkent az idegenforgalmi szolgáltatások után fizetendő áfa mértéke. A kormány 2013-ig hotelhálózatot kíván kiépíteni a 8-as és 10-es transzeurópai korridor mentén, ennek érdekében a projektben résztvevő vállalatokat állami támogatásokkal ösztönöznék. Az ország, a tengerpart hiányát áthidalandó, kiemelt turisztikai központtá kívánja alakítani az endemikus élőkörnyezettel rendelkező Ohridi tavat. A tavi turizmus fejlesztésére a kormány turisztikai régiókat kíván
42 43
Potenciális katari befektetések : http://vlada.mk/node/2528 Letöltés ideje: 2012. május 24. Szlovénia befektetni a macedón gyógyvizekbe: http://vlada.mk/node/3229 Letöltés ideje: 2012. május 28.
14
kialakítani az Ohridi, Dojráni és Preszpa tavak környékén, ahol a befektetők 2012 decemberétől rendkívül kedvezményes feltételek mellett vásárolhatnak földterületet.44 A régió többi országával (Bulgária, Szerbia) ellentétben Macedónia hegyvidéki- és sí turizmusához szükséges infrastruktúra nincs kiépítve, valamint nem áll fenn az a veszély sem, hogy egyes befektetői csoportok kizárnák a külföldi érdeklődőket az építkezési projektekből. Popova Sapka, Peliszter, Krusovo és Mavrovo városok már felkeltették a külföldi, többnyire osztrák, görög és szlovén beruházók érdeklődését, viszont a 2010-es évek közepéig biztosan nem telítődik a piac. A macedón turizmus egyéb, befektetések szempontjából ígéretesnek mutatkozó ágazatai közül feltétlenül meg kell említeni a kulturális idegenforgalmat, valamint a gasztronómiai turizmust. A VMRO-DPMNE kormány ellentmondásos kultúrpolitikát folytat, számos monumentális, az ország dicső antik múltját megörökítő építkezés kezdődött. A „Szkopje 2014” program célul tűzte ki, hogy a Balkán félsziget egyik legvonzóbb kulturális desztinációjává változtassa a fővárost. A macedón ellenzék ugyan bírálta a kormányt, hogy a monumentális projekt több mint 360 millió eurót emésztett fel eddig, viszont a főváros idegenforgalmi adatai azt mutatják, hogy a külföldi turisták száma többszörösére növekedett.45 A „Macedonia Timeless”46 állami és privát kezdeményezésű kampányprojekt keretén belül a macedón gasztronómia is jelentős szerepet kap a helyi turizmus fellendítésében. A kormány 2011 és 2015 között szeretné valósítani a „Bor útja” elnevezésű turista útvonalat, ahol a többnyire külföldi látogatók megismerhetik a macedón borokat és ételeket. E projekthez az állam magánbefektetőket kíván bevonni új hotelek, éttermek és vendéglátóegységek megépítésére. A kormány a vállalkozók támogatásán kívül több külföldi idegenforgalmi irodával kíván középtávú együttműködési szerződéseket kötni.
A kormány befektetés-ösztönző programjai Macedóniában és külföldön Gruevszki, több miniszterével egyetemben 2012 májusában többnapos olaszországi körutat tett, amelynek célja a nyugat-európai befektetők figyelmének a felkeltése volt. A miniszterelnök az utóbbi évek sikertörténeteire építette fel a római, torinói és milánói előadásait, szerinte Macedónia gazdasági adottságai olyan vállalatok elismerését is elnyerte, mint például az amerikai Johnson Controls és Kemet Electronics energiaóriások, vagy a német Draxelmaier elektromechanikai vállalat. Nem véletlen, hogy ezeket a vállalatokat emelte ki, mivel Macedónia hosszú távú befektetési terveiben az első számú fejlesztendő célterület a gépjárműipar és az elektronika szektora. Gruevszki 2012 márciusában bejelentette, hogy 2 amerikai és 1 német vállalat szándékozik megnyitni személygépjármű kábeleket és elektronikát gyártó üzemét Szkopjéban, Sztrugában és Tetovóban, a nagyvolumenű beruházások várhatóan 4.000 új munkahelyet teremtenek.47 A macedón autóipar jelentős hagyományokkal rendelkezik, az 1960 44
Turisztikai kedvezmények Macedóniában: http://vlada.mk/node/85 Letöltés ideje: 2012. május 28. Az ellenzék és a kormány vitája a „Szkopje 2014” elnevezésű programról: http://www.utrinski.com.mk/?ItemID=BD422FC17695EA4CA6975E55E81CAABC Letöltés ideje: 2012. július 2. 46 Macedonia Timeless: http://www.macedonia-timeless.com/Links/AboutUs.aspx Letöltés ideje: 2012. május 28. 47 http://www.time.mk/read/444f14c5c5/9dfa689da9/index.html Letöltés ideje: 2012. május 29. 45
15
as évek a jugoszláv gyártmányú Zasztava típusú személygépjárműket itt gyártották, az elmúlt években pedig számos vezető vállalat helyezte át ide alkatrészgyártó részlegét a kedvező vállalkozói feltételeknek köszönhetően. Gruevszki 2012-ben bejelentette azt is, hogy az elkövetkező hét évben további 4.000 fő találhat munkahelyre a Kavadarciban épülő gépkocsilkábeleket gyártó gyárban. A TIRZ Szkopje 2 ipari zónában 2012 júliusában elkezdték építeni a belga „Van Hool” autóbuszgyártó vállalat macedóniai összeszerelő üzemét, amely várhatóan 400-500 főnek adhat munkát. Az első ilyennemű belgiumi beruházás várhatóan 2013ra fog befejeződni, ekkortól gördülhetnek majd le a belga autóbuszok a futószalagokról. Macedónia kiváló befektetés-ösztönző adottságairól a Világbank „Doing Business 2012” kiadványa is tanúskodik, amely szerint 2011-hez képest Macedónia 12 helyet javítva, már a 22. helyen van a legkedvezőbb vállalkozási környezettel rendelkező országok listáján. 48 A miniszterelnök a figyelemreméltó eredménnyel magyarázta, hogy 2012-ben japán, olasz, belga és brit cégek újabb autóipari összeszerelő és vegyi anyagokat előállító gyárakat kívánnak létesíteni az országban. Érdemes végiggondolni, hogy miben is rejlik a macedón siker ezen a területen. Az utóbbi években a kormány jelentős állami forrásokat fordított olyan külföldi médiumokban megjelenő reklámtermékekre, amelyek az ország vállalkozási környezetét mutatták be. Feltétlenül meg kell említeni az amerikai CNN televíziós csatornán bemutatott „Eye on Macedonia” és az „Invest in Macedonia” imázsépítő műsorokat és reklámokat, amelyek potenciálisan hozzájárultak ahhoz, hogy ismertté váljanak az ország ígéretes befektetési szektorai (köztük az autóipar), az ország idegenforgalmi adottságai és a befektetés-ösztönző adórendszere. Az ország külgazdasági diplomáciáját a 2000-es évek folyamán több fázisban lecserélték és az utóbbi években jelentősen megnőtt Macedónia gazdasági potenciálja külföldön. A macedón külképviseletek, számos más országgal ellentétben, szoros együttműködést építettek ki a helyi vállalkozói körökkel és kereskedelmi-gazdasági intézményekkel, annak érdekében, hogy aktuális információval lássák el az érdeklődő befektetőket. Nikola Poposzki macedón külügyminiszter kezdeményezésére Szkopjében 2012 májusában rendezték meg az első olyan vállalati találkozót, ahol sikeres macedóniai vállalatok oszthatták meg tapasztalataikat az országban szolgáló külföldi nagykövetekkel. A külügyminiszter nem titkolt célja ezekkel a fórumokkal, hogy a külföldi diplomaták megismerjék a macedón vállalkozókat, azok tevékenységét és a jövőben, ha az adott ország befektetői piacot keresnének, akkor könnyebben tudjanak nyitni Macedónia irányába. A macedón kormány politikája azt az összképet valószínűsíti, hogy a balkáni állam vezetősége szerint az aktív külgazdasági diplomácia elengedhetetlen feltétele a diplomaták felkészültsége olyan információk és kapcsolatok vonatkozásában, amelyeket például egy belföldi külgazdasági hivatal nem tudna szolgáltatni. A kis- és középvállalkozások külföldi terjeszkedése érdekében fontos az ilyen külgazdasági kapcsolatok kiépítése, ugyanis a nagy vállalatokkal szemben a KKV-knak hiányzik az új piaci kapcsolatok felkutatásához szükséges tőkefedezet. 48
The World Bank: „Doing Business 2012” Macedonia, FYR http://www.doingbusiness.org/data/exploreeconomies/macedonia,-fyr Letöltés ideje: 2012. május 30.
16
Magyarország és Macedónia politikai és gazdasági kapcsolatai A Magyarország és Macedónia közötti kétoldalú gazdasági és politikai kapcsolatok a lehetőségekhez képest messzemenően kihasználatlanok, s hiányzik a hosszú távú együttműködést megalapozó stratégiai koncepció. Az utóbbi években mindkét ország tett lépéseket a diplomáciai együttműködés fejlesztésére, viszont Macedónia kényes külpolitikai helyzete következtében a magyar diplomácia csak korlátozott mozgástérrel rendelkezik. A két ország kapcsolataiban minden bizonnyal a vállalati együttműködés lehet a potenciális áttörési pont, a magyar vállalatok 2008 óta egyre növekvő érdeklődést mutatnak a Balkán és azon belül Macedónia iránt. Magyarország 2011-ben bemutatott új külpolitikai stratégiájában49 a nyugatbalkáni térség kiemelt figyelemben részesül, a kapcsolatok intenzitása és mélysége a lehetőségekhez mérten még komoly elmaradásban van.
Kereskedelem és befektetések A magyar gazdaság motorja az export, a sikeres külgazdasághoz viszont folyamatos piacbővítés szükséges. A magyar vállalatok a 2008-as gazdasági válságot követően elveszítették hagyományos piacuk egy (például a német felvásárlók) jelentős hányadát és a mai napig nem sikerült visszahódítani a régi partnereket. A magyar állam részéről preferált távol-keleti és latinamerikai piacok csak rövidtávon válthatják be a hozzájuk fűzött igényeket. A nagyvolumenű felvásárló piacok egyrészt nagyobb termelőkapacitást követelnek meg, másrészt csak addig érdekeltek a hazánkhoz hasonló piacok vonatkozásában, ameddig a kezdeti kedvezményeket megkapják. Magyarországnak tehát azokhoz a piacokhoz, partnerekhez kell fordulnia, ahol közép-, avagy legjobb esetben hosszú távú együttműködést lehetne kialakítani. A magyar vállalkozóknak (és az állami intézményeknek) az európai piacra célszerű összpontosítaniuk, hiszen számos kihasználatlan lehetőség nyílik a közvetlen környezetünkben. Időről-időre napirendre kerül a Balkán, mint potenciális gazdasági vonzáskörzet, viszont a kezdeti lelkesedés lelohad, lemondunk róla, és új irányvonalakat keresünk. Magyarország szemszögéből a Balkán térsége és azon belül Macedónia a mai napig komoly, kiaknázatlan gazdasági lehetőségekkel rendelkezik. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai 50 alapján a külkereskedelmi termékforgalom Macedóniával az elmúlt 5 évben hullámzó teljesítményt mutat, a 2010-es évhez képest 2011-ben alig növekedett ez a mutató. A 2011-ben regisztrált 1.880,8 millió forintos termékforgalom a lehetőségekhez képest nagyon alacsony – összehasonlításképpen a Montenegróra vonatkozó 2011-es adat 13.667 millió forint volt.
49
Magyarország Külügyminisztériuma: Magyar külpolitika az Uniós elnökség után. http://eu.kormany.hu/download/4/c6/20000/kulpolitikai_strategia_20111219.pdf Letöltés ideje: 2012. május 30. 50 Központi Statisztikai Hivatal (KSH): A külkereskedelmi termékforgalom forintban, országok szerint (2001–) http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qkt009b.html Letöltés ideje: 2012. május 31.
17
3. táblázat Macedón-magyar kereskedelmi adatok51 Macedónia kereskedelmi partnere
Magyarország
Export (FOB)
Import (FOB)
2010 2011 (millió USD) 8,61 8,35
2010 2011 (millió USD) 47,64 49,67
Magyarország Macedóniába irányuló exportja 2009-ig folyamatos növekedést mutatott, viszont a világgazdasági válság hatására 2009-ben exportunk ötödével, importunk pedig több mint egyharmadával csökkent. Az elmúlt esztendőben a magyar export lassan éledezni kezdett, ám a teljesítmény növelése érdekében az exportvállalatoknak hatékonyabb gazdasági stratégiára lenne szükségük, a macedón piac fő felvevőinek megismerésére, az eben rejlő magyar hátrány leküzdésére. A magyar-macedón kapcsolatok az 1990-es évek második felében indultak fejlődésnek.Budapest viszonylag későn52 vette fel a diplomáciai kapcsolatokat Szkopjéval, és sokáig nem jöttek létre a szoros politikai együttműködés feltételei. Az egyik első jelentős lépés a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztése érdekében a két kormány között 2001. április 13-án, Szkopjéban aláírt, a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről szóló megállapodás53 volt. A szerződést azonban alig követték gyakorlati lépések. A közelmúltban több magyar vállalat is részt vett Macedóniában szervezett vállalkozói fórumokon, mint például a Skopje Fair, a Technoma és az Agrofood kiállításokon, ahol vegyes eredmények születtek. A Macedón Kereskedelmi Kamara (SzKnM) elnöke, Antoni Pesev 2011ben a magyar-macedón kereskedelem volumenének csökkenéséről beszélt a nemzetközi Agrofood fórumon,54 ahol többek között Orbán Viktor magyar és Nikola Gruevszki macedón 51
Macedón Nemzeti Bank: http://www.nbrm.mk/WBStorage/Files/Statistika_NTR_countries_A_2011_fin2010.xls Állam Statisztikai Hivatal 2010-re és 2011-re vonatkozó külkereskedelmi adatai: http://makstat.stat.gov.mk/pxweb2007bazi/Database/Statistics%20by%20subject/Foreign%20Trade/Commodity%20 exchange%20trade%20by%20countries/02Nt_mk_2011_01_12_ZemjiEkgr_2011_ang.px http://makstat.stat.gov.mk/pxweb2007bazi/Database/Statistics%20by%20subject/Foreign%20Trade/Commodity%20 exchange%20trade%20by%20countries/03Nt_mk_2010_01_12_ZemjiEkgr_2010_ang.px Letöltés ideje: 2012. május 31. 52 A diplomáciai kapcsolatokat 1994. augusztus 29-én vettük fel, Szkopjéban csak 1999 óta működik magyar nagykövetség. 53 A Magyar Kormány és a Macedón Kormány között, 2001. április 13-án, Szkopjéban aláírt, a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről szóló megállapodás http://www.complex.hu/kzldat/t0200029.htm/t0200029.htm Letöltés ideje: 2012. június 7. 54 Nova Makedonija: A magyarok tavaly nem próbálták ki a macedón bort [Унгарците лани не пробале македонско вино] http://www.novamakedonija.com.mk/NewsDetal.asp?vest=51311843166&id=10&setIzdanie=22279 Letöltés ideje: 2012. június 7.
18
miniszterelnök is részt vett. A magyar kormányfő magyar vállalkozókból álló delegáció élén érkezett Macedóniába azzal a céllal, hogy a kétoldalú befektetéseket ösztönözze. Antoni Pesev SzKnM-elnök szerint csökkenteni kell a két ország közötti aránytalanságot a kereskedelmi mérleg vonatkozásában, ezzel egyidejűleg pedig növelni kell a két ország kereskedelmi forgalmát, amelynek 56 millió dolláros szintje Gruevszki szerint nagyon szerény. Macedónia kereskedelmi deficitjének csökkentése szükséges, hiszen ez a deficit 40 millió dollár volt 2011ben. 55„A Macedón Köztársaság nyitott a magyar befektetések előtt. Remélem, hogy a vállalkozói fórum gyümölcsöző lesz és konkrét együttműködési nyilatkozatok születnek a két ország között” – nyilatkozta Gruevszki a fórumon. A macedón miniszterelnök szavait azonban nem követték gyakorlati lépések, sem számottevő siker, ugyanis a magyar-macedón kereskedelmi kapcsolatok egyik alappillérét jelentő mezőgazdasági termékek forgalma csökkent. Orbán Viktor is reményteljesen nyilatkozott és dicsérte a macedón adórendszert, valamint egyetértett macedón partnerével abban, hogy a következő területeken potenciális kereskedelmi együttműködés jöhet létre: • energiaszektor, megújuló energiaforrások • autóipar • idegenforgalom • mezőgazdaság és élelmiszeripar • gyógyszeripar • információs és kommunikációs technológia Macedóniában már több mint 10 éve működnek magyar vállalatok. A jelentősebb hazai befektetők közül említést érdemel a Magyar Telekom, a Fornetti, a Masterplast, Polifoam Kft., Isoplus Kft, Diamond, Gesztelyi Zrt. Hosszú esztendőkön át Magyarország Macedónia 5 legnagyobb befektetője között volt, 2010-ben 346 millió euró 56 volt a hazai közvetlen tőkebefektetés Macedóniában, viszont 2012 első negyedévében a Macedóniába irányuló magyar tőkeáramlás negatív eredménnyel 57 zárt. A magyar KKV-k leginkább a macedón feldolgozóiparban, élelmiszeriparban, vegyiparban és idegenforgalomban tudnának befektetni, a többi ágazat meghódításához előzetes ráfordítások szükségesek, mint például marketingkiadások és piacfelmérések költségei. A leányvállalatokkal rendelkező nagybefektetők előtt ilyen akadályok természetesen nem tornyosulnak, így számukra inkább érdemes az IT-szektorban, a 55
Új együttműködések jöhetnek létre a magyar és macedón vállalkozók között [Бизнисмените побараа нови бизнис релации со унгарските стопанственици]: http://www.kanal5.com.mk/default.aspx?mId=44&eventId=75042&AspxAutoDetectCookieSupport=1 Letöltés ideje: 2012. június 7. 56 A Macedóniában realizált közvetlen tőkebefektetések mértéke 2010-ben: http://www.nbrm.mk/WBStorage/Files/Statistika_country_2010_DI22.xls Letöltés ideje: 2012. június 8. 57 Követlen tőkeáramlás 2012 első negyedévében: http://www.nbrm.mk/WBStorage/Files/Statistika_DI_Zemji_Q1_2012.xls Letöltés ideje: 2012. június 8.
19
gyógyszeriparban, energiaiparban valamint banki, logisztikai és menedzsment szektorokban bővíteni tevékenységüket. Az idegenforgalmi szektort célszerű lenne kiemelt figyelemben részesíteni, ugyanis Magyarország és Macedónia adottságai rendkívül hasonlóak. Macedónia hazánkhoz hasonlóan a tavi, kultúrális, gyógyvízi és bioturizmusra szándékozik hangsúlyt fektetni az elkövetkező évtizedben – a magyar vállalatok eredményesen tudnának ezeken a területeken befektetni, ugyanis mind a tapasztaltok megléte, mind a piac kihasználtsága, mind pedig az eljövendő évekre várt jelentős látogatottsági növekedés alapvetően javítaná pozíciójukat.
20
Konklúzió Magyarország, geopolitikai elhelyezkedéséből eredően, kiváló adottságokkal rendelkezik arra, hogy a Balkán országaival stratégiai partnerségi kapcsolatokat építsen ki. Az elmúlt évtizedben Magyarország veszített nemzetközi pozícióiból a gazdasági és politikai körökben, a kialakult deficitet hatékony helyzetelemzéssel és programmal lehet csökkenteni. A magyar-macedón kapcsolatok a 90-es évek közepétől lassú fejlődésnek indultak, viszont Macedónia mind gazdasági, mind diplomáciai szempontból nagyobb támogatásra szorul. Szkopje olyan európai uniós és regionális országok támogatását keresi, amelyek rendelkeznek nemzetközi rendszerbe történő integrációját elősegítő pozíciókkal. Macedónia a magyar vállalkozók számára új, kiaknázható piacot jelenthet, ahol rendkívül kedvező körülmények között valósíthatják meg balkáni terjeszkedésüket. Magyarország rendelkezik a szükséges tapasztalatokkal és tudással ahhoz, hogy kulcsfontosságú partner legyen, ám ennek érdekében számos a tennivalónk. A 2011-es európai uniós magyar elnökség alatt Magyarország a nyugat-balkáni államok és köztük Macedónia integrációjának szószólója volt, viszont nem történt nagyobb előrelépés. A Magas Szintű Csatlakozási Párbeszéd megkezdésére, mint pozitív fejleményként lehet tekinteni, viszont a sikeres integráció érdekében minél hamarabbi megoldást kell találni a közel két évtizede fennálló görög-macedón névvitára. A június 17-i görög országgyűlési választások vízválasztók lehettek volna a konfliktust illetően, ugyanis a Szélsőbaloldali Koalíció (SYRIZA) kifejezte arra irányuló szándékát, hogy javítson a kétoldalú kapcsolatokon.58 Az Új Demokrácia győzelmével azonban nem várható enyhülés a két ország viszonyán. Antonisz Szamarasz, mint a görög maximalista álláspontot képviselő politikus, az elmúlt időszakban többször bebizonyította, hogy nem hajlandó érdemi tárgyalásokba bocsátkozni. Macedónia továbbra is sürgeti a mihamarabbi egyeztetéseket, többek között júliusban a macedón országgyűlés elnöke, Trajko Veljanoszki diplomáciai látogatásra invitálta görög kollégáját, Vangelis Meimarakist. Magyarországnak érdeke a diplomáciai kapcsolatok fejlesztése mindkét országgal, a konfliktus gyors rendezése az egész Közép-Európai térség javát szolgálhatja. Ajánlások: A két ország között szoros politikai kapcsolatok jöhetnek létre, a magyar-macedón érdekek számos területen esnek egybe. A legjelentősebb együttműködési területek: •
Euróatlanti integráció: Magyarország fontos szerepet játszhat a balkáni államok európai uniós és észak-atlanti integrációjában, a térséghez fűződő hagyományosan jó kapcsolataival és a térségben tevékenykedő magyar diplomácia tapasztalatával csak
58
MILANOV Viktor: „Délkelet-Európa: ködbe burkolt jövőkép” Kitekintő, http://kitekinto.hu/europa/2012/06/07/delkelet-europa_kodbe_burkolt_jovkep/ 2012. június 8.
21
kevés európai uniós állam tud vetekedni. Azon államok, amelyek jelentős szaktudást halmoztak fel Macedóniáról (például Görögország, Bulgária) többé-kevésbé konfliktusban állnak a szkopjei vezetéssel. Magyarország kiegyensúlyozott kapcsolatokat ápol Macedóniával, mindkét országban hasonló, konzervatív belpolitikát folytató politikai erő kormányoz. A közvélemény-kutatók adatai és a macedón belpolitikai helyzet valószínűsíti, hogy a VMRO-DPMNE kormány a következő ciklust is megnyeri, ezáltal a megkezdett pro-európai politika folytatódhat. •
Macedónia NATO csatlakozásának elősegítése fontos diplomáciai cél lehet a magyar külügy előtt. Trajko Veljanoszki, a macedón parlament elnöke 2008 és 2011 között több alkalommal tett hivatalos látogatást Magyarországon, ahol többek között a macedón NATO-csatlakozáshoz keresett támogatást. A szoros magyar-macedón együttműködést a NATO-csatlakozás kérdésében jól mutatja, hogy Szkopjéban kiemelt figyelemben részesítették Orbán Viktor felszólalását a 2012. májusi chicagói csúcstalálkozón. A magyar miniszterelnök azon NATO-tagországi vezetők egyike, akik nyíltan támogatták Szkopje mielőbbi tagságát. Hillary Clinton amerikai külügyminiszter egyik nyilatkozata valószínűsíti, hogy a következő NATO-csúcstalálkozón fognak érdemben dönteni Montenegró és Macedónia csatlakozásáról. 59 Fontos lenne fejleszteni a magyar intézményi struktúrát, jelenleg csak a Honvédelmi Minisztériumnál van olyan szakpolitikai részleg, amely a magyar-macedón kapcsolatokkal mélyrehatóan foglalkozik, viszont ez csak a biztonságpolitikai együttműködésre szakosodott.
•
Macedóniának az európai uniós tagság felé vezető úton több belügyi problémával is szembe kell néznie. Az Európai Bizottság által 2011-ben kiadott országértékelő jelentése60 szerint több intézményi reform várat még magára, a törvénykezést továbbra is számos lobbi csoport befolyásolja valamint nem elégséges a hírszerzés és kémelhárítás kormányzati kontrolja. A 2011-es népszámlálás tisztességes és problémamentes lebonyolítása, valamint a tisztviselők pártoktól (különösen a kisebb koalíciós párt, a Demokrata Unió az Integrációért (DUI) estében) való függetlensége szintén komoly aggályokat keltett az európai vezetők körében. Jelentős szakmai segítséget nyújthatunk a balkáni országnak az európai uniós támogatások (Macedónia esetében az előcsatlakozási támogatási eszköz – IPA forrásainak) helyes implementálásában. Magyarország és Macedónia között az elmúlt években szoros belügyi és közigazgatási
59
Hillary Clinton szerint a következő NATO-csúcson lehet döntés a bővítésről, habár az elmúlt fél évben az USA szokatlanul kemény bírálattal illette a macedón fél viszonyulását az ország integrációjához [Хилари Клинтон најавила проширување на следниот самит на НАТО?]: http://www.kanal5.com.mk/(S(kf2dzz55usr0egyihm2bpd45))/default.aspx?mId=37&egId=13&eventId=91609 2012. június 9. 60 COMMISSION STAFF WORKING PAPER THE FORMER YUGOSLAV REPUBLIC OF MACEDONIA 2011 PROGRESS REPORT: http://ec.europa.eu/enlargement/pdf/key_documents/2011/package/mk_rapport_2011_en.pdf Letöltés ideje: 2011. június 9.
22
együttműködés alakult ki. A „Szegedi Folyamat” keretén belül a magyar-macedón kétoldalú kapcsolatok tovább erősödtek – a program egyik célja, hogy erősítse a középeurópai térség államainak együttműködését.61 •
A kapcsolatok intézményesítése – a kétoldalú megállapodások kevés területet fednek le. Érdemes lenne létrehozni egy szakértőkből álló intézetet (akár közös Balkáni Intézet formájában), amely szakmai alapon koordinálná a bilaterális kapcsolatok előkészítését és tanácsadással, tájékoztatással is foglalkozna. Az intézet/szakmai testület segítséget nyújtana magyar befektetőknek, politikusoknak, hallgatóknak a Macedóniát érintő kérdésekben is. Rendszeres, aktuális tanulmányok és elemzések készítése is beletartozna a feladatkörébe – jelenleg a magyar állami intézmények, vállalkozók gyakran elavult, nem adekvát információkkal rendelkeznek. Európában jelenleg csak nagyon kevés olyan kutatóintézet létezik, amely jártas a balkáni államok (köztük Macedónia) aktuális gazdaságpolitikai kérdéseiben (privatizációs politika, állami pályázatok, beszerzéspolitika stb.). Az egyik legjelentősebb Macedóniával foglalkozó kutatóközpont a Thesszalonikiben működő Institute for Balkan Studies (IMXA). Érdemes lenne létrehozni egy olyan viszonylag kis létszámú, de adekvát ismeretekkel rendelkező szakértőkből álló kutató részleget, amely a Balkán államainak vizsgálatára szakosodna és feladata a külföldi tapasztalatok hazai gyakorlatba történő átültetése lenne. Idén például több regionális nemzetközi vásár és gazdasági expo került megrendezésre a nyugat-balkáni régióban (Koszovóban, Szlovéniában), ahol macedón vállalkozók bemutatták termékeiket és új befektetőket kerestek. A nyugat-balkáni kutató központ egyik fő feladata lehetne, hogy feltérképezze a macedón igényeket/képességeket és a magyar piac iránt érdeklődő résztvevőkhöz eljuttassa ezeket az információkat. Fontos lenne fejleszteni az alacsony szintű kormányközi együttműködést (például munkacsoportok, szakértői egyeztetések szintjén) a két ország között, ugyanis a belügyi kérdésekben funkcionáló együttműködést leszámítva meglehetősen erős deficit van e téren is. A belügyi és közigazgatási területeken megvalósuló együttműködésre jó példa volt az idén januárban megrendezett találkozó, ahol Nevzat Bejta macedón belügyminiszter és Bence József magyar nagykövet tapasztalatot cserélt többek között az önkormányzatok hatékony finanszírozásának témájában. 62 Üdvözlendő példa volt Arafat Sabani, Macedónia EU-ügyekért felelős
61
„Macedónia az ún. Szegedi Folyamat egyik kedvezményezettje és célországa. Az eddigi szegedi felkészítőtájékoztató kurzusokon jelen voltak az adott témakörrel foglalkozó macedón köztisztviselők és szakértők, illetve a folyamat keretében macedóniai önkormányzati vezetők vettek részt a szegedi Biztonságpolitikai Központban szervezett oktatáson. Macedón rendőrtisztek is részesei a magyar-amerikai együttműködésben Budapesten szervezett továbbképzéseknek, amelyek témája a szervezett bűnözés és a terrorizmus elleni küzdelem.” HÁRY Szabolcs: Macedónia kül- és biztonságpolitikája, magyar-macedón kapcsolatok. http://epa.oszk.hu/02100/02108/00008/pdf/EPA02108_Balkan_Fuzetek_2009_1_070-086.pdf Letöltés ideje: 2012. június 9. 62 Bejta miniszter találkozott Bence nagykövettel [Министерот Бејта се сретна со унгарскиот амбасадор Бенце
23
miniszterelnök-helyettese főtanácsadójának a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél tett látogatása 2012 júniusában, amely során kétoldalú egyeztetéseket folytatott a Külügyminisztérium és az NFÜ vezetőivel. A Twinning és a Taiex európai uniós programok keretén belül megvalósuló magyar-macedón együttműködés jelentős lökést adhat a más szektorokban történő egyeztetések létrejöttének. •
Közös vállalatpolitikai koncepció kialakítása – a 2011 májusában aláírt gazdasági együttműködési megállapodás a két ország között megfelelő kezdet lehet, viszont a magyar kormánynak a hazai vállalati szektor ösztönzésére is kellene törekednie.
•
Regionális konzultációk és a sikeres tapasztalatok megosztása – macedón-magyar szakértők meghívása zártkörű előadásokra az állami- és magánszektor részvételével. A European Chamber (EuCham) és a CEU Business School által 2012 júniusában rendezett „Macedonia Investment Forum” kiváló alkalom volt arra, hogy a magyar befektetők megismerjék Macedónia gazdasági adottságait. A magyar kormánynak célszerű lenne képviseltetnie magát a hasonló rendezvényeken abból a célból, hogy a magán szektor szereplőin túl az állam is részt vegyen ilyen típusú rendezvények megszervezésében.
•
Szakpolitikai központok kialakítása – amelyek működésének fő céljaként a „low cost – tangible results” cél követését kellene állítani. Pillanatnyilag csak nagyon kevés magyar kormányzati szervnél működik szakpolitikai részleg, szakértői csoport, amely kiemelten és átfogóan foglalkozna a magyar-macedón kapcsolatokkal és általában hazánk szerepével a Balkánon (kommunikáció, gazdasági konzultációk, információgyűjtés, belpolitikai elemzés, kimutatások feldolgozása). A magyar térségfelosztási rendszerek frissítésre szorulnak. Optimális lenne Macedóniát, Bulgáriát és Görögországot egy tömbként kezelni, mert gazdasági, politikai kapcsolataik egymással történelmi és kulturális alapokon nyugodva szoros kohéziót alkotnak.
•
Információs háttértámogatás biztosítása – több vállalkozói fórumon szerzett tapasztalat alapján állítható, hogy Magyarországon alig lehet Macedóniával kapcsolatos aktuális információhoz jutni. A magyar gazdasági diplomácia intézményei csak viszonylag hosszú idő elteltével képesek információval szolgálni az érdeklődőknek, így az adatok elavulnak. A potenciális érdeklődők a helyi vállalkozási tendenciákat, keresletkínálati viszonyokat illetően külföldi forrásokra kényszerülnek támaszkodni.
] http://vlada.mk/node/1565 Letöltés ideje: 2012. június 7.
24
