2. Ausztria 1. Probáld F. Szabó P. (szerk.): Európa regionális földrajza. Társadalomföldrajz. ELTE- Eötvös Kiadó, Budapest, 2007

2. Ausztria1

Ausztria területe 83 871 km2. A természeti viszonyaihoz mérten s r n lakott ország: néps r sége 99 f /km2. A 2009. január 1-jei adatok szerint lakossága 8 356 700 f . Az EU-tagállamok többségével ellentétben Ausztriában a népességnövekedés továbbra is pozitív, 0,23%. 1867-ben Ausztria Osztrák–Magyar dualista Monarchiává alakult, melynek az els világháború utáni széthullását követ en, 1918. november 12-én kikiáltották az Osztrák Köztársaságot. 1938-ban Hitler Németországhoz csatolta. A második világháború után, 1945 és 1955 között négyhatalmi megszállás alatt állt. 1955. május 15-e óta az államszerz dés aláírását követ en független, szuverén állam, örök semlegességet fogadva. 1995. január 1-je óta az Európai Unió tagja. Az ország 80%-át hegység borítja. A Keleti-Alpok három f vonulatra tagolható: az ország északi részén (Boden-tó és Bécs között) az ÉszakiMészk -Alpok (Lech-völgyi-Alpok, Karwendel, Kitzbüheli-Alpok, Salzburgi-Mészk -Alpok, a legmagasabb a Dachstein (2995 m) és a Hochschwab), valamint annak folytatása, a Bécsi-erd húzódik. Az északi területeken fekszik az Osztrák-Gránit-fennsík, keleten pedig a dombságokat a Bécsi-medence és a tektonikus eredet , lefolyás nélküli Fert tó (Neusiedlersee) tagolja. Az ország csaknem egésze a Duna vízgy jt területéhez tartozik. F bb folyók: Duna, Inn, Salzach, Enns, Mura, Dráva. Számos glecscsertava is van az országnak, a legjelent sebbek ezek közül a Boden-tó, Attersee, Traunsee, Mondsee és Wörthersee. Az éghajlat kontinentális óceáni hatásokkal tarkított, továbbá jelent s különbségeket fedezhetünk fel a völgyek és a hegycsúcsok id járása között. Az éghajlatot ugyanis nagymértékben befolyásolja a tengerszint feletti magasság. A magasabb csúcsokon gyakori a csapadék, a hó pedig hosszú hónapokig megmarad. A jól védett Bécsi-medence azonban több napsütésér l ismert, klímája hasonlít a magyarországihoz. Ausztria Európa egyik legerd sültebb országa: területének mintegy 46 százalékát erd borítja. Az Alpokban a feny erd k, az ország keleti részé1

Probáld F.–Szabó P. (szerk.): Európa regionális földrajza. Társadalomföldrajz. ELTEEötvös Kiadó, Budapest, 2007.

14

AUSZTRIA

ben f leg a bokros, lombhullató erd k jellemz ek. Az ország gazdaságára általánosságban az jellemz , hogy a h vös és csapadékos Alpok magasabban fekv területeit az erd gazdálkodás, a havasi pásztorkodás és a turizmus hasznosítja, míg a védett völgyekben a zöldmez -gazdálkodás és a könny ipar honosodott meg. Az EU magterületéhez közelebb es nyugati felében, ahol a KeletiAlpok láncai húzódnak, a közlekedés, a feldolgozóipar, az alpesi pásztorkodás, az erd gazdálkodás és a turizmus jelentik a leglényegesebb ágazatokat. A növénytermesztés a kedvez bb éghajlati és talajadottságokkal rendelkez medence- és síksági területekre korlátozódik, amelyek f ként az ország északkeleti és keleti felében fekszenek. A mez gazdasági termelést a sokoldalúság és a nagyfokú belterjesség (gépesítés, sok m trágya és növényvéd szer alkalmazása) jellemzi [Kiss, 2003]. Az osztrák mez gazdaság magas színvonalú, bár az EU-átlagtól azért elmarad. S t az unióhoz való csatlakozás a fej dési lehet ségeket is igen kedvez tlenül befolyásolta, mivel a közös agrárpolitika átvétele miatt az igényelhet támogatások mértéke jelent sen csökkent, és az ország kénytelen volt agrárpiacát is megnyitni. A mez gazdaságban az állattenyésztésnek (szarvasmarha, sertés, juh, kecske, ló, baromfi) jut nagyobb szerep. A m velési ágak megoszlása: szántó (20%), rét és legel (40%), erd (25%). Növénytermesztés: búza, árpa, kukorica, cukorrépa, burgonya, repce, napraforgó, sz l , gyümölcs és zöldség. Jelent s a fakitermelés is. Ausztria nyersanyag-ellátottsága jónak mondható, különösen a nem fémes ásványok tekintetében. A Bécsi-medencében található Európa legmélyebb földgázfúrása (8552 m), illetve Matzenban van Közép-Európa legnagyobb k olajtelepe. Ennek ellenére az ország energiaszükségletének nagy részét importból fedezi. F iparágak: kohászat, bányászat, gép-, energetikai, vegy-, petrokémiai, elektronikai, elektrotechnikai, papír-, élelmiszer- és épít anyagipar. Barnak szén-, vasérc-, ólom-, cink-, volfrám-, magnezit-, kaolin-, só-, grafit- és mészk bányászat, k olaj- és földgázkitermelés jellemzik gazdaságát. Fontosabb ipari központok: Bécs, Linz, Graz, Leoben, Steyr, St. Pölten és Wels. A villamosenergia-termelés 70%a vízi er m vekben folyik. Nyugati szomszédunk, Ausztria uniós összehasonlításban is fejlett gazdasággal rendelkez ország, amely intenzíven kapcsolódik be a nemzetközi munkamegosztásba. Az ország tartományai között az egy f re jutó GDP-t tekintve nincsenek nagy regionális eltérések. A természeti adottságokban, területi munkamegosztásban, a nemzetközi gazdasági és társa-

AUSZTRIA

15

dalmi kapcsolatokban viszont annál jelent sebbek a különbségek. Alábbi országjellemzésünk Ausztria NUTS II szint besorolását követi.

1. ábra: Ausztria NUTS II és NUTS III régiói Forrás: A szerz k saját szerkesztése

Az ország excentrikus helyzet f városa, Bécs – amely önálló régiót alkot – már a Római Birodalomban is fontos kereskedelmi és közlekedési csomópont volt. A város aszimmetrikus szerkezetének kialakulását a Duna nyugati partján emelked , a Bécsi-erd által behatárolt félkör alakú teraszok és a keleti parton húzódó ártér határozzák meg. Az árvizekt l mentesített parton épült fel a Bécs nemzetközi szerepét meger sít modern ENSZ-város, ahol a világszervezet számos intézménye (pl. UNIDO) mellett a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség és az OPEC központja található. Az agglomeráció iparát a nehézipar finomabb, a külföldi m köd t keberuházások által felfejlesztett ágai (gépgyártás, elektrotechnika-elektronika, finommechanika, gumi- és gyógyszeripar), a könny - (bútor- és textilipar, luxuscikkek) és élelmiszeripar egyaránt jellemzik. Gazdasági és politikai szerepén túlmen en Bécs egyben az ország kulturális – els sorban zenei – életének és idegenforgalmának nemzetközi jelent ség csomópontja. Ugyanakkor továbbra is Közép-Európa nyugati kapuja, hiszen a Magyarországról, Szlovákiából és Délkelet-Európából induló közutak és vasútvonalak itt találkoznak. A várost érint autópályákon és vasútvonala-

16

AUSZTRIA

kon bonyolítják le a közép-európai és nyugat-európai országok közötti kereskedelmi forgalom közel felét, és a személyforgalom nagy részét. A Bécset körülvev Alsó-Ausztria két részre osztható. Az északnyugati térség kevéssé termékeny, régóta elvándorlással sújtott határterület, viszont jóval termékenyebb, s r bben lakott a hozzá kelet-délkelet felé csatlakozó körzet. Délen az Alpok el terének, valamint a hegység flis- és mészk hegységeinek f leg az idegenforgalomban van jelent s szerepük. Alsó-Ausztria a Bécsi-medence kedvez földrajzi adottságaira és Bécs felvev piacaira támaszkodva az ország els számú éléskamrája. A tartomány a teljes osztrák növénytermesztés felét adja. Mez gazdasága kiegyensúlyozott, a termelési érték csaknem fele az állattenyésztésb l származik, az országos termelési érték egynegyedével. A mind sokoldalúbbá váló ipar teljesítménye jóval meghaladja az országos átlagot. Városai közül kiemelkedik a jelent s gépiparral rendelkez Bécsújhely, amely a közeljöv ben várhatóan Ausztria és Közép-Európa egyik kiemelked természettudományos kutatóközpontjának helyszínévé válik. Az ország energiagazdaságában rendkívül fontos szerepet játszik a k olaj-finomítás Schwechatban (ÖMV), amely az országban a legnagyobb, és a cs vezetékeken érkez közel-keleti, illetve orosz k olajat dolgozza fel. Stratégiai fontosságú elosztóközponttá vált a nemzetközi földgáz-kereskedelemben a szlovák határon lév Baumgarten. Fels -Ausztria az osztrák Duna-völgy nyugati szakaszát, a Linzimedencét, valamint a Salzach és az Inn völgyének alsó szakaszát foglalja magában. Gazdaságilag legfontosabb területe a Duna és a Mészk -Alpok között található, dombvidéki jelleg El -Alpok, ahol a szántóföldi növénytermesztés összpontosul. A m velési ágak közül kiemelkedik a szántók magas aránya. Az osztrák parasztgazdaságok közül minden ötödik itt található. Jelent s a térség zöldség- és gyümölcstermesztése, illetve a szántóföldi takarmánytermesztésen alapul fejlett állattenyésztése. Fels Ausztria az ország legjelent sebb állattartó vidéke, az országos termelési érték harmadával. Kiemelked jelent ség a szarvasmarha- és sertéstenyésztés, valamint a tejtermelés. A tartomány gazdasági életében az iparé – els sorban a feldolgozó ágazatoké – a vezet szerep. Központja Ausztria harmadik legnagyobb városa és legfontosabb dunai kiköt je, Linz. A tartományi f város körül a vasútijárm -, hajó-, traktor- és szerszámgyártás Európa egyik legmodernebb kombinátjának acélját dolgozza fel. Tágabb környékén található Salzkammergut, melynek fest i tavai télen-nyáron kedvelt idegenforgalmi központok.

AUSZTRIA

17

Az Alpok láncai foglalják el Salzburg tartomány nagyobb részét, melynek szépsége nagy számban vonzza az üdül vendégeket. Tirolhoz hasonló, hatalmas észak–déli – Németország és Olaszország, illetve a NyugatBalkán közötti – tranzitforgalma folytán a környezet nagymértékben károsodik, és a hágókon keresztül vezet utak is túlterheltek. Központja az „Észak Rómájának” nevezett Salzburg. A város kulturális központ, melynek vegyipara és elektronikai ipara fejlett. Stájerország – melynek központja Ausztria második legnagyobb városa, Graz – a Mura és a Mürz fokozatosan kiszélesed völgyeivel az ország egyik legfejlettebb, sokoldalú ipari körzete. Ausztria barnak szén- és vasércbányászatának négyötödét a stájer tartomány adja. A Mura–Mürz völgye a kohászat kimagasló fellegvára. A legjelent sebb telepítési tényez k a helyi bányászat, a vízer m vek termelte áram, a hiányzó nyersanyagok olcsó beszerzési lehet ségei és az ipari víz. A folyó mentén szinte egymásba érnek a nehéziparukról nevezetes osztrák kisvárosok. A Grazimedence iparából kimagaslik a gépipar. A fa-, papír- és cellulózipar mellett a régió textil- és élelmiszeripara is említést érdemel. Karintia – Klagenfurt tartományi központtal – Ausztria legdélibb tartománya, mely fontos közlekedési folyosók metszéspontjában fekszik (pl. Bécs–Velence és München–Zágráb). Az Alpok központi és déli vonulatai között a Dráva fokozatosan kiszélesed völgye a termékeny, mez gazdasági termelésre is alkalmas Klagenfurti-medencébe fut. A nyugati hegyvidéken még számottev erd gazdálkodást és havasi pásztorkodást a Klagenfurti-medencében az istállózó állattenyésztéssel egybekapcsolódó földm velés váltja fel. Karintia Ausztria legerd sültebb tája. A világviszonylatban is kiemelked magnezitbányászat csaknem teljes egészében innen származik, de korábban jelent s volt színesérc- és grafitbányászata is. Mez gazdasági termékeit feldolgozó élelmiszer- és textilipara mellett mez gazdasági és elektromosgép-gyártása is említést érdemel. Az innsbrucki központú Tirol területének tengelye az Inn keskeny völgye, melyet észak és dél fel l az Alpok láncai fognak közre, így a terület néps r sége csak kétharmada az országos átlagénak. Salzburg tartományhoz hasonlóan Tirol hatalmas észak–déli tranzitforgalommal rendelkezik. Az Alpokon észak–déli irányban átmen közlekedési folyosók közül a legforgalmasabb a München–Innsbruck–Brenner–Verona-tengely. Tirol korábbi, egyoldalúan állattenyészt profilja a vízer -kihasználás és az iparosítás nyomán az 1950-es évekt l gyökeresen átalakult. Gazdasági életében a vízi er m vek termelte áramra támaszkodó színesfém- és alumíni-

18

AUSZTRIA

umkohászaté, illet leg az elektrotechnikáé-elektronikáé a f szerep. Az osztrák üveggyártás közel fele jut Tirolra. A mez gazdaság vezet ága az állattenyésztés, a védett völgyekben folytatott földm velés jelentéktelennek mondható. Az Alpok természeti szépsége, kiépített sípályái, városainak m emlékekben való gazdagsága sok turistát vonz. Vorarlberg tartomány – melynek központja Bregenz – területének nagyobb hányadán az Alpok vonulatai magasodnak. Ausztria többi részét l meglehet sen elszigetelt, csupán a nehezen leküzdhet Arlberg-hágón keresztül lehet megközelíteni. Fejl dését Svájc és Németország határozta meg. Korábbi állattenyészt profilja, s a Rajna völgyének valaha híres gyümölcs- és zöldségkertészete is elhalványult mára. A jómódú tartomány gazdasági életében a tartományi központ környékén koncentrálódó gépipar, az elektrotechnika, és a valaha jóval nagyobb szerepet játszó, a háziipari keretek közül kin tt m szál- és textilipar vezet. Élelmiszeriparából a tejfeldolgozás (sajt- és csokoládégyártás), valamint a gyümölcslevek készítése érdemel említést. A korábban nehezen megközelíthet tartomány ma az alpesi turizmus egyik legfelkapottabb célpontja – Bregenzi-erd , Boden-tó. Burgenland a mindmáig legelmaradottabb osztrák tartomány, amelyet az I. világháború után csatoltak el hazánktól. A terület természetes vonzáskörzete, Sopron az 1921. évi népszavazás nyomán Magyarországnál maradt, így a tartomány székhelye a kicsiny Kismarton lett. A tartomány északi és déli része között alig van közvetlen területi kapcsolat. Az osztrák–magyar határ megnyitása sokat lendített a burgenlandi vidék gazdaságán. Mez gazdasága egyoldalúan a szántóföldi növények termesztésével jellemezhet . Zöldség- és gyümölcstermelésben, valamint állattenyésztésben részesedése elmarad a lehet ségekt l. 2.1. Területi fejl dés, területi különbségek Ausztriában Az osztrák urbanizáció mértéke közepes, 2003-ban a lakosság kb. 66%-a élt városokban. A városodásra azonban az ország természeti adottságai is jelent s hatással vannak. Az ipar els sorban a tartományok f városai köré és a fontos közlekedési útvonalak mentén koncentrálódik. Ha Ausztria regionális fejl dését nézzük, akkor a gazdasági fejlettség, a gazdasági és közigazgatási irányítási funkciók, az egy f re jutó GDP alapján a f város, Bécs dominanciája egyértelm . Burgenland relatív elmaradottsága nagyvárosi központ hiányának, a mez gazdaság túlsúlyának és az

19

AUSZTRIA

északi részét érint f városi ingázásnak köszönhet . Alsó-Ausztriában a nagyvárosi régiók körüli gy r , a régiókban megfigyelhet ingázás és a mez gazdasági jelleg a meghatározó. 1. táblázat: Ausztria NUTS II régióinak egy f re jutó GDP-je vásárlóer paritáson NUTS II régió

2002

2003

2004

2005

2006

2007

Burgenland (A) Niederösterreich Wien

85 101 180

86 102 178

87 103 174

84 100 169

83 101 167

81 100 163

Kärnten Steiermark

105 106

105 107

107 108

105 107

106 107

105 106

Oberösterreich Salzburg

121 139

122 140

122 141

121 138

121 140

120 140

Tirol Vorarlberg

129 132

130 131

130 131

129 129

130 130

128 128

Regionális GDP szórása %-ban

26,4

25,9

25,0

24,6

24,1

23,4

Forrás: Eurostat (http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/region_cities/ regional_statistics/data/main_tables)

Ausztria egészét tekintve ugyanakkor megállapítható, hogy az ország mind a 15, mind a 27 tagú Európai Unió átlagához viszonyítva fejlett térség, viszonylag kismérték , de állandósult regionális különbségekkel. 2.2. Az osztrák közigazgatás Ausztria közigazgatási berendezkedését részben a természeti adottságok és a történelmi sajátosságok határozzák meg. Az Alpok hegyláncai hosszú id kön keresztül korlátozták a közlekedési kapcsolatokat, ami hozzájárult ahhoz, hogy az osztrák közigazgatás hagyományosan decentralizált. A nehezen megközelíthet helyeken – Vorarlberg, Tirol, Karintia – a hatékony közigazgatás m ködtetésének feltétele volt, hogy minden döntést lehet leg helyben, vagy az örökös tartományok szintjén hozzanak meg. Magyarország vagy a magyar történelem fel l kevésbé t nt fel az osztrák örökös tartományok egykori nagyfokú autonómiája közigazgatási, pénzügyi, bírósági területeken. (A Habsburg-birodalom id szakában Magyarország közigazgatása talán a Bach-korszakban volt ehhez legközelebb.) A dualista

20

AUSZTRIA

Monarchia osztrák részében meglév decentralizált közigazgatás sajátosságait elfedte némileg, hogy az örökös tartományok határai csak a német nyelv alpesi területeken igazodtak a természeti adottságokhoz. Cseh, lengyel, román, délszláv tartományai – bár közigazgatásuk szervezését tekintve hasonlóak voltak, mint az osztrák örökös tartományok – földrajzi területük nagysága, etnikai összetételük miatt mégsem t ntek annyira hasonlónak. Az osztrák államnak az 1938-as anschlusst és a második világháborús vereséget követ újjászervezéséhez az 1955-ben aláírt Osztrák Államszerz dés adta meg a kereteket. Részben az 1949-ben létrehozott Német Szövetségi Köztársaság mintájára a hatalommegosztás finom egyensúlyaira épít szövetségi államot hoztak létre. Az államf t a nép közvetlenül választja. A kétkamarás parlament alsóházának tagjait a parlamenti választásokon választják meg. A fels ház tagjait a tartományok delegálják. A szövetségi kormányt az alsóházban többséget alkotó pártkoalíció adja. A kormány vezet je a kancellár, meglehet sen er s felhatalmazással. A törvényhozói és végrehajtó hatalom ugyanakkor megoszlik a szövetségi parlament és a kormány, valamint a tartományi parlamentek és a tartományf nökök vezette tartományi kormányok között. Az osztrák tartományok azonban hatásköreiket tekintve egyenl k. Nincsenek eltér jogállású régiók. Ez nagyjából megfelel az ország etnikai összetételének – bár Karintiában szlovének, Burgenlandban magyarok is élnek. Nehézséget inkább a törvényhozói hatalom fragmentáltsága okoz, hiszen a szövetségi törvények mellett 8 tartomány törvényeit is figyelembe kell venni. Miközben egész Ausztria lakossága kisebb, mint a mintául szolgáló Németország tartományai közül a szomszédos Bajorország egymaga, vagy Baden-Württemberg, nem is beszélve Észak-Rajna–Vesztfáliáról. A tartományok adókivetési joggal, illetve a területükön beszedett szövetségi adók – szja, áfa – meghatározott százaléka felett automatikusan rendelkeznek. A tartományok rendkívül széles jogköre talán Burgenland esetében a legfelt n bb, ahol a tartomány egész népessége a legkisebb magyar megyének felel meg. A tartományi központ szerepét betölt Eisenstadt, Kismarton a 11 ezres lélekszámával a magyar városok között is kimondottan kicsinek számítana. Ausztria 1995-ben csatlakozott az Európai Unióhoz, Svédországgal és Finnországgal együtt. Területét három NUTS I régióra osztották, melyeket tovább daraboltak NUTS II részekre. A következ táblázat ezeket foglalja össze.

21

AUSZTRIA

2. táblázat: Ausztria NUTS I és NUTS II régiói NUTS I

NUTS II

Kelet-Ausztria (Ostösterreich)

Burgenland Alsó-Ausztria (Niederösterreich) Bécs (Wien) Kärnten Steiermark Fels -Ausztria (Oberösterreich) Salzburg Tirol Vorarlberg

Dél-Ausztria (Südösterreich) Nyugat-Ausztria (Westösterreich)

Forrás: Provinces and Regions in Austria (www.austria.info/us/provinces-and-regions)

A NUTS II régiók az egyes szövetségi tartományok lettek. Így a regionális rendszer kialakítása során zökken mentesen ment végbe a „darabolás”. A f város önálló kerületet alkot, a többihez képest kis területével és nagy fejlettségi szintjével kilóg a sorból. Alsó-Ausztria a Bécsi-medence nagy néps r ségével és Bécs agglomerációjával t nik ki. Stájerország népességét Graz, Fels -Ausztriáét Linz növeli meg jelent sen. Az alpesi tartományok ritka néps r ségét székhelyeik népessége sem ellensúlyozza. Vorarlberg és Burgenland területét és népességét tekintve is kis régiók. 3. táblázat: Ausztria régióinak népessége 2002 és 2008 között NUTS II régió 2002

2003

2004

(ezer f ) 2005

2006

2007

2008

Burgenland (A) Niederösterreich Wien Kärnten Steiermark Oberösterreich Salzburg Tirol Vorarlberg

277 1 548 1 573 561 1 190 1 383 519 679 354

277 1 553 1 591 559 1 191 1 387 522 684 357

277 1 563 1 613 560 1 195 1 393 525 689 359

279 1 576 1 639 560 1 200 1 399 527 695 362

280 1 586 1 658 560 1 203 1 404 529 699 364

281 1 593 1 671 561 1 205 1 407 530 702 366

282 1 601 1 681 561 1 206 1 409 528 703 367

Ausztria

8 084

8 121

8 173

8 236

8 283

8 316

8 338

Forrás: Eurostat (http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/region_cities/ regional_statistics/data/main_tables)

22

AUSZTRIA

Minden harmadik osztrák 60 évesnél id sebb lesz 2030-ra, a lakosság lélekszáma pedig csökkenni fog, hacsak nem engednek be évente a jelenleginél 15 százalékkal több bevándorlót. Legalábbis ezt állítja az osztrák statisztikai hivatal friss prognózisa, amely komoly dilemma elé állítja a politikusokat: a nyugdíjrendszer fenntartása érdekében vagy tovább dolgoztatják az állampolgárokat, vagy meggy zik ket arról, hogy még több bevándorlóra van szükség, jóllehet ezek számarányát a többség már most sokallja. A várható életkor 2050-re a férfiaknál 86, a n knél pedig 90 év lesz, miközben száz évvel korábban még csak 63 és 67 év volt. Ennek következtében negyven év múlva 2,81 millió nyugdíjas áll majd szemben 4,93 millió keres képes korban lév lakossal. Jelenleg évi 100 ezer bevándorló érkezik Ausztriába, ami várhatóan 108 ezerre emelkedik 2011-ig. Azonban a gazdaság m ködéséhez 2020 után már 115 ezer új külföldi munkavállalóra lesz szükség nyugati szomszédunknál minden esztend ben, mivel a világháború utáni „babyboom” generáció akkor éri majd el a nyugdíjaskort. A hivatal honlapján közölt adatok szerint Ausztria lakossága 2007 elején 8 298 923 f t tett ki: 7 062 641-en Ausztriában születtek, külföldön 1 236 282-en. Vagyis az alpesi ország lakosságának 14,9 százalékát alkotják a külföldr l származók. A többség Európából jött: az egykori Jugoszláviából csaknem négyszázezren érkeztek, Németországból 173 ezren, Törökországból 154 ezren. Az EU-csatlakozás óta 34 585 magyar telepedett le Ausztriában. A bevándorlóháttérrel rendelkez k száma és aránya a kilenc szövetségi tartomány közül Bécsben a legmagasabb. Az osztrák f városban 317 991 külföldi állampolgár él, azok száma pedig, akik külföldi gyöker ek – köztük tehát azok is, akik már megkapták az állampolgárságot, de külföldön születtek –, megközelíti az 523 ezret2. 2.3. Területfejlesztés Ausztria régióiban Ausztria, bár els sorban a Keleti-Alpok országaként ismerjük, nagyon változatos tájakkal, régiókkal, városokkal, természeti és kulturális örökséggel

2

Bécs lakosságának egyharmada külföldi gyöker (http://www.karpatinfo.net/article49991.html)

23

AUSZTRIA

rendelkezik. Terjedelmi okok miatt a könyv nem vállalkozik mind a nyolc régió fejlesztési politikájának bemutatására. 2.3.1. Tirol Még a belépés el tt, 1990-ben a kormányzat kidolgozott egy fejlesztési tervet a gazdaságilag hátrányos helyzet területek támogatására. 1998-ban Tirol tartományi kormányzata ezt a regionális politikai stratégiát átvette és továbbfejlesztette. Tirol az 1995–1999-es uniós regionális fejlesztési programokat (5b célkit zés, INTERREG II, LEADER II) sikeresen teljesítette. Az országos és a tartományi fejlesztési politika a tartományon belüli fejlettségi különbségeket érzékelhet en csökkentette, de a teljes felszámolásukhoz még további intézkedések szükségesek. 4. táblázat: Tirol legfontosabb gazdasági és népességi adatai Tirol Népesség (1000 f ) 2 Néps r ség (f /km ) Foglalkoztatási ráta (%) Munkanélküliségi ráta (%) Regionális GDP/f (PPS EU27 = 100%) Regionális GDP (M EUR) Rendelkezésre álló jövedelem (EUR/f )

2002

2003

2004

2005

2006

2007

679 54,2 69,2 2,0

684 54,6 69,9 2,6

689 55,0 69,3 3,3

695 55,4 71,0 3,5

699 59,0 72,1 2,9

702 59,3 73,3 2,8

129

130

130

129

130

128

18 815

19 299

20 058

21 375

22 592

23 867

15 031

15 633

16 204

17 044

17 868

18 588

Forrás: Eurostat (http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/region_cities/ regional_statistics/data/main_tables)

A munkanélküliek száma a kilencvenes években többé-kevésbé folyamatosan növekedett. Tartományon belül az egyes körzetekben azonban a munkanélküliségi ráták nagyon er sen szóródnak. A legnagyobb értékek a szerkezetileg és gazdaságilag gyenge/fejletlenebb területekre jellemz k, úgy is, mint Imst, Landeck és Lienz. A tiroli gazdaságban a kkv-k a meghatározóak. Az Európai Unióban itt a legnagyobb a vállalkozáss r ség. A vállalkozások 98%-a kisvállalkozás. Ha az egyszemélyes vállalkozásokat is ideszámítjuk, akkor még magasabb lenne a fenti szám. A szolgáltatásoknak, turizmusnak és helyi kézm iparnak van jelent s szerepe. A turizmus fejl désére jellemz , hogy nem ka-

24

AUSZTRIA

pacitásb vülés, hanem min ségbeli javulás ment végbe, viszont érthet en továbbra is nagyon jelent s a szezonalitás. Míg ausztriai viszonylatban a népesség itt n a legjobban, addig a gazdasági teljesítmény növekedése csak közepesnek mondható. A kereskedelem és az épít ipar nehéz helyzetben van. Az iparban az üveg-, fém-, elektronikai iparágak dominálnak, és az ipar részesedése összességében az ausztriai átlag felett van. A gazdaság kritikus pontja, hogy a munkanélküliség továbbra is n , míg a középfokú szakképzésben tanulók száma csökken. Javul a turizmus helyzete, és csökken a szezonalitás is. Mind nyáron, mind télen n tt a turisták száma. CÉL 2 terület Tirol 2000–2006

az Európai Bizottság 2000. 02. 25-i döntése alapján, valamint

CÉL 5b átmeneti terület 2000–2005 az EU strukturális alapokról szóló rendeletének 6. cikkelye (2. bek.) alapján

CÉL 2 terület Landeck/Zams és Lienz/Nußdorf-Debant mindkett lakott terület nélkül CÉL 5b átmeneti terület Az EU támogatási jog alapján támogatott terület A CÉL 2 terület lakosainak száma (1995): 123 535 Az EU támogatási jog alapján támogatott terület lakosainak száma (1996): 50 810 Átmeneti területek lakosainak száma (1996): 80 359

2. ábra: Tirol támogatott területei Forrás: Statistisches Handbuch des Landes Tirol 2006 (http://www.tirol.gv.at/fileadmin/www.tirol.gv.at/themen/zahlen-und-fakten/ statistik/downloads/tirstat-handbuch-2006.pdf)

Tirol tartománynak nem az egész területe tartozott a 2. célkit zésbe, hanem csak bizonyos ipari körzetei és települései. Ezek területi lehatárolása a következ volt:

AUSZTRIA

25

NUTS III-as Außerfern régióból (összesen 5246 f ) a következ területekkel: Bach, Elbigenalp, Elmen, Forchach, Gramais, Häselgehr, Hinterhornbach, Holzgau, Kaisers, Namlos, Pfafflar, Stanzach, Steeg, Vorderhornbach. • NUTS III-as Innsbruck régióból (összesen 2164 f ) a következ területekkel: Gries i.S., St. Sigmund i.S., Sellrain. • NUTS III-as Osttirol régióból (összesen 39 087 f ) a következ területekkel: Lienz (része), Nußdorf-Debant (része), valamint Lienz politikai körzetének további községei. • NUTS III-as Tiroler Oberland régióból (összesen 77 038 f ) a következ területekkel: Imst körzetéb l: Arzl i.P., Haiming, Imst, Imsterberg, Jerzens, Karres, Karrösten, Längenfeld, Mieming, Mils b.I., Mötz, Nassereith, Obsteig, Ötz, Rietz, Roppen, St. Leonhard i.P., Sautens, Silz, Stams, Tarrenz, Umhausen, Wenns; Landeck körzetéb l: Faggen, Fendels, Fliess, Flirsch, Grins, Kappl, Kaunerberg, Kaunertal, Kauns, Ladis, Landeck (Teil), Pettneu, Pfunds, Pians, Prutz, Ried i.O., Schönwies, See, Spiss, Stanz b.L., Strengen, Tobadill, Tösens, Zams (része). A 2. célkit zés hatálya alá tartozó területek fejlesztési programjait 1995-ben indították el. Az egységes programozási dokumentum tervezésekor készítették el az el zetes értékelést is. Ennek f bb megállapításait ismertetjük. A régió er sségei között a következ ket említették: • Az egész terület nagyon jó demográfiai struktúrával bír. A fiatalok aránya magas, és az id sek aránya még alacsony. • Az egyéni vállalkozók száma magas, a lakosság számához viszonyítottan sok vállalkozó van. • A gazdasági szerkezet eléggé sokszín . • A természetes környezet messzemen en érintetlen, például a nemzeti parkokban. • Az életmin ség, beleértve a legfontosabb infrastruktúrákkal való biztosítottságot, túlnyomórészt nagyon jó. • A turisztikai szolgáltatások területén nagy tapasztalati potenciál van. • A legtöbb községben létezik versenyképes mez gazdaság mint önálló gazdasági ágazat. Ez az idegenforgalom fontos komplementere. • A szociális szervez döttség mértéke az összes községben magas. A régió el tt álló lehet ségekb l a következ ket emelnénk ki: • Tirol térsége a természeti adottságok tekintetében vonzó. • Természetes élettérben és er forrásokban gazdag. •

26

AUSZTRIA

A védett területek összeköttetést jelentenek a természet és a turizmus között. • A kkv-k nagy része megfelel flexibilitással, fejlesztési készséggel és versenyképességgel rendelkezik. • A modern technikai infrastruktúra javítja a kkv-k regionális versenyképességét. • Fejl d turisztikai infrastruktúra. • Jöv orientált források és üzleti ágazatok (fa; új információ- és kommunikációtechnológia). • A termékekre és szolgáltatásokra magas min ség jellemz . • Magas képzettségi szint. A veszélyek és kockázatok közé a következ tényez ket sorolták: • A terület munkaer -piaci egyensúlytalanságot mutat: több azoknak a száma, akik a tartományon kívül dolgoznak, mint akik ide járnak munkát vállalni. • A vállalkozásokban nagyon nagy a kisvállalkozások aránya. • A vállalkozások együttm ködése és az egy szektoron belüli vagy a szektorok közötti kooperáció nagyon gyenge. • A teljes gazdaságszerkezet nagyon er sen a helyi igényekhez igazodik. • Az idegenforgalmon kívül csak kevés vállalkozás hoz küls vásárlóer t a területre. • F környezeti veszélyek a természeti katasztrófák lehet ségei: árvizek, lavinák kockázatának növekedése, a klímaváltozás. • A magas hegyvidéki területeken található természeti er források nagyon sérülékenyek. • Er s a függés a turizmustól és a turisztikai világpiactól. • A turisztikai infrastruktúra kezd elöregedni. • Elvándorlás a vidéki periferikus területekr l. •

Tirol támogatott területeire kidolgozott fejlesztési stratégia A tiroli regionális és vidékfejlesztés egyik legfontosabb célja, hogy minden benépesített területet aktív élet- és gazdasági térként fejlesszen tovább. Más szóval: a magas hegyvidéki területek népességét helyben – fenn a hegyen – tartsa. A magas hegyvidékek lakossága által is elérhet magas életmin ségen keresztül szeretné megakadályozni az elvándorlási tendenciákat. Ez szükségessé teszi az ott él k számára a munkahelyek teremtését, magas szint elérhet jövedelmek és közszolgáltatások biztosítását. Ez a

AUSZTRIA

27

vidéki területek, magashegyi tanyák, szórványtelepülések megközelíthet ségének javítását és agrár-környezetvédelmi intézkedéseket igényel. Az egész térségre érvényes gazdaságpolitika célkit zések: − a hozzáadott érték növelése és a jövedelmek növekedése; − a regionális és nemzetiségspecifikus jövedelemegyenl tlenségek kiegyenlítése; − munka- és foglalkoztatási lehet ségek biztosítása és kib vítése; − a sz kös környezeti er források ésszer felhasználása. A tiroli politika minden területe és célkit zése a fenntarthatóság alapelveit tartja szem el tt. Ahol csak lehetséges, igyekeznek a környezettel összeegyeztethet tevékenységeket alkalmazni. A fenntarthatóság szociális és üzleti aspektusai a munkahelyek védelmét és biztosítását jelentik. Ennek részei az alulképzettség csökkentése és a férfiak és n k közötti esélyegyenl ség megteremtése. Ahhoz, hogy a támogatott terület aktívabb élet- és gazdasági térré váljon és az is maradjon, a környezeti és szociális szempontokat is össze kell tudni egyeztetni. Ez csak egy teljesít képes és ezzel versenyképes regionális gazdaságban lehetséges. A regionális fejlesztési politika legf bb célja A legfontosabb cél az életmin ség javítása annak érdekében, hogy a népességcsökkenést és a népesség elvándorlását megállítsák. Szükséges a fejl dést korlátozó strukturális nehézségek további leépítése és a gazdasági növekedési ütem növelése. Ehhez nagyon fontos szempont, hogy ezt nemcsak a régió egészét tekintve kell megvalósítani, hanem az egyes körzeteket illet en is. Nemcsak a Tirolból történ elvándorlást kell megállítani, hanem a magas hegyvidéki területek elnéptelenedését is. További fontos cél a jövedelmek növelése, és a regionális és az ágazati jövedelemkülönbségek kiegyenlítése, a gazdasági növekedés fokozása. Versenyképes regionális gazdaságot kell kialakítani, ami a nemzetközi piacokon is megállja a helyét. A helyi gazdaság kínálati profilját kell b víteni úgy, hogy az megfeleljen az Alpok adottságainak és a regionális sajátságoknak: − kkv-k infrastruktúra-fejlesztése; − munka- és foglalkoztatási lehet ségek szélesítése és biztosabbá tétele; − megújuló er források alkalmazása, az energiagazdálkodás racionálisabbá tétele, vízer m vek létesítése;

28

AUSZTRIA

− takarékos talajfelhasználás, ezen belül fontos szempont a szállásnyújtó szektor és a vasút fejlesztése. Az energiahatékonyság elérésére való törekvésben nehézséget jelent a hazai biomassza alkalmazása és a racionális energiafelhasználás. 5. táblázat: Hatékonysági kritériumok Súlypontok

Mutatószámok

Üzemi támogatások, új technológiák

Biztosított munkahelyek Újonnan teremtett munkahelyek Vállalatalapítások száma Újonnan létrehozott vállalkozások a turizmusban Újonnan teremtett min ségi ágyak száma (min. 3-szoros) Új technológiákat támogató projektek száma Kooperációs projektek száma Esélyegyenl ségre pozitív hatással bíró projektek

Turizmus, szabadid és életmin ség

Regionális programmegoldásokra vonatkozó projektek

Félidei célértékek 450 180 90 8 80 4 4 16

Forrás: Regional Policy. Inforegio. (http://ec.europa.eu/regional_policy/atlas/austria/at33_en.htm )

6. táblázat: Igazgatási kritériumok Tirolban Kritérium

Mutatószámok

Célok

A kísér rendszer min sége Bels pénzügyi ellenrzés min sége Projektkiválasztás min sége

Azon súlyponti intézkedések száma, amelyek az 100% el írt pénzügyi adatoknak megfelelnek A befejezett projektekre vonatkozó kiadások el100% len rzése és az el írásoknak megfeleltek %-a Megfelel kiválasztási kritériumok Nincs megfelel mutató

Forrás: Regional Policy. Inforegio. (http://ec.europa.eu/regional_policy/atlas/austria/at33_en.htm)

Ipari fejlesztés – területek vonzóvá tétele – új technológiák Az ipari beruházásfejlesztés célja támogatások nyújtása vállalatok alapításához és fejl déséhez (mindenekel tt a kkv-k), vállalatok áttelepítésének és újak alapításának projektjeihez. Az intézkedés célja a magánvállalatok vállalatalapításba, illetve vállalatb vítésbe történ beruházásainak fejlesztése (els sorban a kis- és kö-

AUSZTRIA

29

zépvállalatok esetében), vállalatáttelepítés és -alapítás lényeges regionálisökonómiai ösztönzéssel, struktúrajavító üzemi intézkedések a vállalatok helyzetének er sítéséhez (pl.: eljárásinnováció, termékfejlesztés, termelésátalakítások er forrás és környezeti hatékonyság szempontjából, modernizációs beruházások, kapacitásnövelés), valamint egyéb intézkedések, amelyek a vállalati funkció kiépítését és er sítését támogatják. A fejlesztés célja, hogy megteremtse az ösztönz ket a tiroli gazdaság er sítésére, konjunkturális és strukturális felélénkítésére, és a gazdasági struktúra megújítására. Kiemelt figyelmet fordítanak a kulcsfontosságú területek beruházásaira, különösen a munkahely-teremtés lehet ségeire. A növekv globalizáció miatt feltétlenül szükséges az új dolgokhoz való igazodás er sítése (az új termelési technológiákra való átállás, a termékpaletta b vítése és megújítása), ezzel hosszú távon megtartható a nemzetközi versenyképesség. Fontos tényez a termelékenység javítása, az exportkvóta növelése és a környezetorientált, er forrás-kímél termelési folyamat. Ezzel párhuzamosan alapvet feltétel a jól képzett munkaer . A vállalat csak így tudja elérni a kit zött projektcélokat. Ez az intézkedés els sorban a kisüzemek struktúrajavító beruházásait támogatja, valamint üzemek alapítását, b vítését, telepítését, átvételét, vállalati funkciók kiépítését, javítását. Az anyagi beruházások (a gyártás keretein belül például min ségi, értéknövelt termékek/szolgáltatások, új technológiák átvétele, energiatakarékosság fejlesztése, sz kös er források takarékos használata, újrahasznosítás) mellett vannak nem anyagiak (például üzemek közötti és üzemeken belüli együttm ködés, klaszterképzés) is. Ezen intézkedés feladata a tiroli gazdaság er sítése, konjunkturális és strukturális felélénkítése a kisüzemek és egyéb szolgáltatások területén. A vállalati és finanszírozási struktúra javításán, az innovációs képesség növelésén, az újdonságok felé történ orientáción keresztül kell megújítani és er síteni a gazdaságot. Az új és a már fennálló kis- és középvállalkozások dinamikájának növelésén keresztül lehet óvni és biztosítani a foglalkoztatottságot, valamint er síteni és fenntartani a versenypozíciót. Ezzel az intézkedéssel a fiatal vállalkozók cégalapítását, valamint olyan üzleti tevékenység folytatását támogatják, ahol a tevékenység megkezdése nem több mint három éve történt, és a mindenkori regionális/lokális telephelyet használta a piaci rés kitöltéséhez. Cél a vállalatalapítások támogatása, és ezzel az új munkahelyek védelme, a tiroli gazdaság, illetve a regionális gazdasági struktúra teljesítmé-

30

AUSZTRIA

nyének és versenyképességének növelése. A támogatásokkal az elmaradott területeket igyekeznek felzárkóztatni a többi térség színvonalára. Eme intézkedés keretei között a vállalatok környezetbarát termelésre való átállását támogatják, ami a takarékosabb er forrás-felhasználást, a termelési folyamatban keletkez szennyvíz emissziójának csökkentését vagy elkerülését, a hulladék gy jtését és újrahasznosítását, a leveg szenynyezés és a zajártalmak elhárítását, illetve ezek csökkentését foglalja magában. Azok az intézkedések támogathatók, amelyek csökkentik a klímaváltozást okozó szennyez anyagok, különösen a fosszilis energiahordozókból származó szén-dioxid környezetterhel hatását azáltal, hogy környezetkímél bb energiahordozókat használnak fel. Ezek az intézkedések fenntartható regionális fejl dést kívánnak elérni, azáltal, hogy közép- és hosszú távon az életmin ség és a környezet min ségének biztosítását és javítását célozzák meg. A regionális igényeket a régiógazdasági környezeti és energiaprojektekkel összehangolva támogatják. Különösen a megújuló energiahordozókat tekinti alkalmazhatónak az Európai Bizottság Fehér könyve, valamint a kiotói vállalások telesítése tükrében. A környezet- vagy energiaprojektek dönt gazdasági jelent sége, hogy a fejl dés és az új technológiák bevezetése verseny- és knowhow-el nyöket jelent a vállalat számára, illetve a régió is pozitív foglalkoztatottsági eredményeket érhet el. Ez az intézkedés azokat a beruházásokat valósítja meg, amelyeknek feladata, hogy az üzemek megnyitására legalkalmasabb ipartelephelyeket találják meg. Az üzemek és ipartelepek megnyitásának a környékkel és a környezettel összeegyeztethet nek kell lennie. Ugyanakkor el kell ismernie a regionális megoldások jöv beni els bbségét. Ez az intézkedés olyan infrastruktúra-projekteket céloz meg, amelyek élénkítik az ipari és az üzemi innovációt. Az infrastruktúra-projekteknek ez a fajtája ún. „élénkít központokat” ölel fel (technológia[transzfer]alapító és innovációs központok), amelyek jelent sen hozzájárulnak a vállalatalapításokhoz és -telepítésekhez a technológiaigényes iparágakban. Egy, a célnak megfelel fejlesztés tekintetében olyan szükséges intézkedéseket segít el , amelyek a rendelkezésre álló er források kihasználásának javítását, illetve optimalizálását célozzák meg. Az intézkedés a regionális és a helyi infrastruktúra javítását, illetve a regionális innováció hordozóinak és a technológia-transzfereknek a meger sítését célozza meg. A vállalatalapítás, az üzemáthelyezés, termékfejlesztés, a termelési folyamatok modernizációja innovációt serkent infrast-

AUSZTRIA

31

ruktúrájának és a továbbfejl dés lehet ségének kiépítése végül lehet vé teszi a strukturális megújulást, illetve az ágazati struktúra javítását Tirolban, ami jelent s pozitív hatással van a mindenkori régiókra. Kis- és középvállalatok kutatási és fejlesztési, valamint innovációs projektjeit támogatja, amennyiben a mindenkori el állítási terv újabb vagy lényegesen jobb termékekhez, termelési eljárásokhoz, illetve szolgáltatásokhoz vezet. Az EU versenyjoga értelmében csak akkor támogatják a nagyvállalatok K+F projektjeit, ha a projekt az indítványozó vállalat számára különösen jelent s. Ezzel az intézkedéssel szeretnék a vállalatok technikai know-how-ját és az innovációs teljesít képességét növelni azáltal, hogy − védik a regionálisan gazdálkodó vállalatok kutatás-fejlesztési terveit, különösen a kis- és középvállalatokét; − el segítik új technológiák alkalmazását a vállalatokban; − támogatják a kis- és középvállalatok részvételét az EU technológiai programjaiban; − az alacsonyabb befektetési kedvvel bíró ágazatokban befolyásolják a kutatás-fejlesztési tevékenységet. Ezek a projektek nagy ösztönzést adnak a munkaer piacnak is. Ezen akció keretei között intézkedéseket foganatosítanak a versenygazdaság kis- és középvállalatai számára nyújtott tanácsadás fejlesztésére. A tanácsadási szolgáltatás a technológiára, a vállalati stratégia tervezésére, vállalkozásbiztosításra, a piaci stratégia módosítására, a terjesztési formákra, a vállalati együttm ködésre, valamint vállalatalapítással összefügg és újonnan alakult vállalatokkal kapcsolatos tanácsadásra vonatkozik. Az intézkedések célja, hogy megkönnyítse a kis- és középvállalatok számára a vállalatalapítást és -fejlesztést, versenyképességük növelését, és új vállalkozások alapítását. Turizmus, szabadid , életmin ség Közepes és nagyobb méret projektek a turizmus és a szabadid -gazdaság beruházásainak támogatására Ez az intézkedés a turisztikai vállalatok teljesítményét javító kisebb beruházásokat támogatja annak érdekében, hogy jelent s min ségjavulást, illetve a kínálatban bekövetkez min ségi javulást érjenek el. Ez magában foglalja az innovációs beruházásokat, a modernizációt, a racionalizációt, a vállalatméret optimalizációját, min ségi javulást a szállásadási és az élel-

32

AUSZTRIA

mezési, kempingezési szolgáltatások területén. Kiemelten támogatják új technológiák átvételét és fejlesztését. Cél a támogatott turisztikai és szabadid s szolgáltatók vállalati és pénzügyi szerkezetének javítása, annak érdekében, hogy versenyképességüket megtartsák, illetve javítsák. A meglév és újonnan alakított kis- és középvállalatok lendületét, fejl dési készségét és a sajátt ke-struktúráját, illetve vállalati struktúráját kellene meger síteni, illetve növelni. Ezzel lehetne a szektor foglalkoztatottsági állapotát biztosítani. Cél továbbá hasonló vállalatok alapításának kezdeményezése. Kis projektek a turizmus és a szabadid -gazdaság beruházásainak támogatására Ezzel az intézkedéssel a fiatal vállalkozók vállalatalapítását és a kisvállalatok magánvállalati kezdeményezéseit támogatják a turizmusban. Ezeknél a versenytevékenység megkezdése óta nem több mint három év telt el, és a mindenkori regionális/lokális székhelyüket használják a piaci rés kitöltéséhez. Új vállalatok teremtését és támogatását szorgalmazzák a turizmus területén, ezzel új munkahelyeket teremtenének, növelnék a tiroli gazdaság, illetve a regionális gazdasági szerkezet turisztikai ágának teljesítményét és versenyképességét. Fiatal vállalkozók bels támogatása a turizmusban Ezzel az intézkedéssel a fiatal munkavállalók vállalatalapítását támogatják a kisvállalkozásokra vonatkozóan a turizmusban, feltéve, hogy a tevékenységet három éven belül indították, és a mindenkori regionális/lokális telephelyüket használják a piaci rés kitöltéséhez. Cél a vállalatalapítások támogatásának ösztönzése, ezzel együtt munkahelyek teremtése, a tiroli gazdaság, illetve a regionális gazdasági struktúra turisztikai ága teljesítményének, illetve versenyképességének er sítése. Nem bevételorientált turisztikai infrastruktúra fel- és kiépítése Támogatott területek a turisztikai szempontból használható szabadid -, sport- és szórakoztatóberendezések, kerékpárutak, túra- és hegyi utak, a különböz tavak, parkok, és egyéb pályázatok a szórakoztató térelemekre, mint például a játszóterek, tanösvények, sípályák stb. A cél a szórakozási lehet ségek kínálatának megújítása és b vítése a turizmus támogatásához.

AUSZTRIA

33

Szoftverfejlesztés a turizmusban (új információs és kommunikációs technológiák alkalmazásának ösztönzése) Cél a tiroli turizmus min ségének javítása. Támogatott területek: a turisztikai képzés javítása, hatékony információs és árusítási struktúra kiépítése, és újabb információs és kommunikációs technológiák bevezetése. További feladat az újabb stratégiai, turisztikai koncepciók átültetése, valamint a helyi és regionális marketing élénkítése, ami az innováció magas fokát mutatja, és nagy jelent sége van – nem csak helyi szinten. Továbbá támogatott a turisztikai szövetségek fúziója. A kultúra kemény és puha infrastruktúrájának fejlesztése Ezen intézkedés keretei között a m vészeti projekteket támogatják, amennyiben azok különös jelent séggel bírnak a turizmusra, illetve a honi népességre vonatkozóan is. Ezáltal a szóban forgó területeken nagymértékben ösztönzik a gazdaság fejl dését, emelik az életmin séget a régióban, és javítják a kulturális állapotokat. A regionális és turisztikai jelent ség környezeti infrastruktúra fenntartása A szükséges szennyvízkezelési intézkedéseket támogatják a nehéz anyagi helyzetben lév , a turizmustól függ területeken. Ezeknek a terveknek fenntartható regionális és turisztikai jelent séggel kell bírniuk. A cél a szennyvízkezelés társfinanszírozásán túl az, hogy a közösségeket meger sítsék abban, hogy ezek az intézkedések jelentik a fejl dési esélyt a régióban, mindenekel tt a turisztikai szempontokat figyelembe véve. Ezzel kívánnak további lökést adni a szükséges intézkedésekhez. Óvintézkedések a természeti katasztrófák ellen A „generális projektek” keretei között azokat a regionális, illetve turisztikai szempontból jelent s intézkedéseket öleli fel, amelyek árvizekre és/vagy lavinákra vonatkoznak, az árvizek és/vagy lavinák okozta fenyegetés csökkentésével. Ezek az intézkedések szoros kapcsolatban állnak a turizmus céljaival. A turizmus célja, hogy az átmeneti területeken jelent s gazdasági és jövedelemnövekedést érjen el az odavalósi népesség számára. A gazdaság sikeres fejl dése alapvet en az adott terület földrajzi helyzetével, különösen a természeti er kkel, illetve a természeti katasztrófákkal van összefüggésben. A preventív intézkedések ezeken a területeken nagy anyagi terheket jelentenek a lakosságnak, ezeket szeretné enyhíteni az EU a társfinanszírozással.

34

AUSZTRIA

Innovatív kezdeményezések a regionális problémák és a környezethez való alkalmazkodás megoldására Integrált intézkedések a sajátos regionális fejlesztéshez3 Ez az intézkedés minden nem ipari beruházást szorgalmaz, ami az egyedülálló regionális fejl désnek jelent s ösztönzést ad. Els sorban innovációs és kooperációs támogatásokat adnak. Különös figyelmet fordítanak a szektorokat átfogó hálózatok és kooperációk kiépítésére a különböz egyesületek és célszövetségek között, valamint olyan regionális jelent ség projektkezdeményezésre, amely innovatív hozzájárulást jelent az esélyegyenl ség javításához, a programspecifikus környezeti célokhoz és a foglalkoztatottsági helyzet javításához. Az esélyegyenl ség javítása érdekében valamiféle innovatív, szükségletorientált kezdeményezéseket terveznek a (gyermek)gondozási szolgáltatások optimalizálásához és továbbfejlesztéséhez. Eme intézkedések a tartományi kormányzat által történ társfinanszírozása meghatározott indulási segélyek formájában történik, úgyhogy ezek az intézkedések a megadott határid re a mindenkori régiók anyagi felel sségvállalása, a közösség felel ssége mellett mennek végbe. Az intézkedés els dleges célja: új és innovatív utakat keresni a regionális fejl désnek. Ezek az intézkedések megteremtik a fejl dés szükséges alapjait, különösen a foglalkoztatottsági helyzet, valamint a n i munkaer re vonatkozó állapotok javítását, a regionális gazdasági er és versenyképesség növelését. A regionális ösztönz k különösen az új információs és kommunikációs technológiák használatán keresztül növelhet k. Ezen túlmen en cél még a környezettudatosság növelése. További fontos célkit zés a hatékonyságnövelés a regionális intézmények és a struktúrák területén. Környezettudatos energiafelhasználás kialakítása Az intézkedés alternatív megújuló energiahordozók használatát szorgalmazza, valamint a biomasszaalapra épül er –h -kapcsolatok, továbbá a saját forrásokon alapuló elektromos áram termelését. Alapvet energia- és környezeti tervezetet és tanulmányokat is támogat, amelyek a program stratégiai célkit zéseivel összhangban állnak, és regionális jelent ség ek. Az energiafelhasználásra vonatkozó környezeti tervek célja, hogy Tirol számára biztosítsák a hosszú távú energiafelhasználás lehet ségét, a k olajtermékek helyettesítésén és a károsanyag-kibocsátás csökkentésén ke3

Einheitliches Programmplanungsdokument Tirol nach ZIEL2 im Rahmen der ländlichen Gebiete mit rückläufiger Entwicklung gemäß VERORDNUNG (EG) Nr. 1260/1999 des Rates vom 21.06. 1999 zur 3. EU-Strukturfondsperiode 2000–2006.

AUSZTRIA

35

resztül. Ezekkel az intézkedésekkel a természet- és környezetvédelem területén szeretnének eredményeket elérni, valamint a megújuló er források használatát népszer síteni. 2.3.2. Fels -Ausztria Fels -Ausztriát sokan Ausztria kicsinyített másának nevezik. Itt kicsiben megtalálható mindaz, ami az ország sokszín ségét adja: az Alpok jégtakaróval borított csúcsai délen, a tiszta viz hegyi tavak, a termékeny El Alpok, a települési és gazdasági agglomeráció a tartományi székhely, Linz körül, és az erd kben gazdag középhegység délen. A domborzat függvényében az ember ezt a vidéket is a saját szolgálatába állította: a kis- és középüzemek adják mindenütt a gazdaság gerincét, míg a fémgyártás nagyüzemei régiónként képeznek súlypontot. Fontos gazdasági tényez az idegenforgalom és a mez gazdaság is. A gazdaság vívmányaival párhuzamosan Fels -Ausztria felbecsülhetetlen számú kulturális értéket alkotott, melyek bizonyítékait az érdekl d mindenütt fellelheti, legyen az a világi és az egyházi építészetben, a képz m vészetben, a zenében és irodalomban, a néprajzban és népm vészetben, vagy éppen a tudományokban. Fels -Ausztria területe 11 980 km2, lakosainak száma 1,3 millió, akik túlnyomórészt a bajor nyelvjáráshoz tartozó nyelvet beszélik. Ezen tulajdonságaival a negyedik legnagyobb terület és harmadik legnépesebb tartomány Ausztriában. Északon Németország és Csehország határolja, míg az országon belül Alsó-Ausztria, Steiermark és Salzburg tartományok. Fels -Ausztriát tradicionálisan 4 részre osztották: Hausruckviertel, Innviertel, Mühlviertel és Traunviertel. Ma a Linz, Eferding, Wels, Steyr és Enns városok által körülölelt területet Zentralraumnak, vagyis központi területnek nevezik. A történelmi felosztástól eltér en ma 5 f területet különböztetünk meg: Mühlviertel, Innviertel-Hausruck, Salzkammergut, Steyr-Kirchdorf, Vöklabruck. A mai kormányzati felosztás szerint Fels -Ausztria 3 központi városra (Linz, Steyr, Wels) és 15 körzetre (Braunau am Inn, Eferding, Freistadt, Gmunden, Grieskirchen, Kirchdorf an der Krems, Linz-Land, Perg, Ried im Innkreis, Rohrbach, Schärding, Steyr-Land, Urfahr-Umgebung, Vöcklabruck, Wels-Land) tagolódik. Fels -Ausztria 2000–2006 közötti fejlesztési programja a strukturális problémákkal küzd területek gazdasági és társadalmi átrendezését segíti el . A támogatások els sorban a vidéki területekre irányulnak, ezek Fels -

36

AUSZTRIA

Ausztriában az alábbi NUTS III régiók: Mühlviertel, Steyr-Kirchdorf, Innviertel és a Traunviertel egy része. Az Európai Unió aktívan vett részt a fels -ausztriai tartományok fejlesztésében. Finanszírozta ezen régiók 2. célkit zés programját a 2000– 2006-os id szakban. A program összköltsége 719 millió eurót tett ki, amihez 122 millió euróval járult hozzá az Európai Regionális Fejlesztési Alap. 7. táblázat: Fels -Ausztria legfontosabb gazdasági és társadalmi adatai Fels -Ausztria

2002

2003

2004

2005

2006

2007

Népesség (1000 f ) 2 Néps r ség (f /km ) Foglalkoztatási ráta (%) Munkanélküliségi ráta (%) Regionális GDP/f (PPS EU27 = 100%) Regionális GDP (M EUR) Rendelkezésre álló jövedelem (EUR/f )

1 383 117,7 70,7 3,1

1 387 118,1 71,7 3,3

1 393 118,6 69,9 3,7

1 399 119,1 70,5 4,0

1 404 118,3 72,6 3,2

1 407 118,6 74,1 3,2

121

122

122

121

121

120

35 761

36 568

38 118

40 413

42 303

44 749

15 008

15 523

16 281

17 261

18 267

18 949

Forrás: Eurostat (http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/region_cities/ regional_statistics/data/main_tables)

Központi kérdések és súlypontok Infrastruktúra a vállalatok számára Ez a súlypont a vállalatok infrastruktúrájának javítását célozza. Olyan intézkedéseket finanszíroz, amelyek szolgáltatási központok létesítését és felszerelését szolgálják. Itt a vállalatok kutatásokat folytathatnak, szemináriumokat, továbbképzéseket tarthatnak, és új technológiákhoz juthatnak hozzá. Ehhez hozzátartozik a vállalatok közötti együttm ködési és kapcsolati háló, valamint az idegenforgalmi beruházás. A gazdaság fejlesztésére nyújtott támogatások Ennek keretében azokat az intézkedéseket finanszírozzák, melyek dinamizálják a helyi gazdasági életet. Ehhez hozzátartoznak az innovatív projekteknek és az újonnan létrehozott vállalkozások nyújtott támogatások, amelyek rendelkezésre bocsátják a vállalatok és azok cégépületeinek szerkezeti javítására szolgáló eszközöket is. A súlypont ezen kívül a vállalatok gazdasági aktivitásának kib vítésére helyez dik.

37

AUSZTRIA

Fenntartható regionális gazdasági fejl dés Ezen pont feladata a tartós gazdasági fejl dés biztosítása. Ezzel lehet a régió általános életszínvonalát megemelni. Magában foglalja az energiával, a környezettel, a kulturális infrastruktúrával és városfejlesztéssel kapcsolatos projektek támogatását. Technikai segítségnyújtás Ez a súlypont a menedzsment, a megvalósítás, az ellen rzés és a programok összes aspektusával kapcsolatos kiértékelés támogatására vonatkozó intézkedés. 8. táblázat: Fels -Ausztria fejlesztési programjának prioritásai Központi kérdések 1. Infrastruktúra kiépítése és min ségi továbbfejlesztése 2. A vállalatok, ipar, szolgáltatás és turizmus mennyiségi és min ségi továbbfejlesztése 3. Fenntartható regionális gazdasági fejl dés 4. Technikai segítségnyújtás Összes kiadás

EGrészesedés

Egyéb forrás

Összes költség

37 509 400

67 965 514

118 084 917

70 402 600

118 575 770

526 723 624

16 509 000

32 956 699

72 950 196

2 743 000

5 486 000

5 486 000

127 164 000

224 983 983

723 244 737

Forrás: Operative 2 programme for Upper Austria (http://ec.europa.eu/regional_policy/country/prordn/details.cfm?gv_PAY= AT&gv_reg=675&gv_PGM=77&LAN=7&gv_PER=1&gv_defL=7)

Támogatási területek leírása A 2. Célkit zés régiók lakossága 302 005 f . Annak ellenére, hogy Fels Ausztria az ország dinamikus tartományai közé tartozik, nagy egyensúlytalanságok vannak a régión belül. A GDP/f a közösségi átlag 103%-a, és ezzel Ausztrián belül az 5. helyen áll. A regionális gazdaságban az ipar továbbra is fontos szerepet játszik, miközben a szolgáltatási szektor háttérbe szorul. A munkaer nagy része a mez gazdaságban tevékenykedik. Az utóbbi években az újonnan létrehozott vállalkozások és a technológiai transzferek fejl désén keresztül lefektették az alapot a jövend strukturális változtatásokhoz. Fels -Ausztriában alacsony a munkanélküliség, 3,2%. Egyébként a Csehországgal határos régiókban lényegében magasabb. Ezek a területek tradicionális idegenforgalmi régiók és régi iparterületek.

38

AUSZTRIA

Felel s szervek A Fels -ausztriai Tartományi Kormányhivatalt irányító hatóságként jelölték ki, mely a programok teljes koordinálásáért felel s. Az Osztrák Területfejlesztési Konferencia (ÖROK) az 1-es és a 2-es célkit zés titkári hivatalaként funkcionál. A Kísér bizottság az illetékes tartományi minisztériumok és a végrehajtásért felel s intézmények tagjaiból áll. Ide tartoznak még a társadalmi partnerek, az esélyegyenl ségért és a fenntartható fejl désért felel s intézmények képvisel i. A Pénzügyminisztérium és az egyes alapok koordinációjának illetékes részlegei látják el teljes felel sséggel a pénzügyi kontrollt. INTERREG III Az ERFA közösségi kezdeményezése, mely az EU régióinak együttm ködését célozza a 2000–2006-os id szakban. Az INTERREG III ezen fázisának célja a kiterjedt térbeni fejl dés és a határon túlnyúló, transznacionális és interregionális együttm ködés támogatása alapján az EU-n belüli gazdasági és társadalmi összetartás er sítése volt. Fels -Ausztria északon Németországgal és Csehországgal határos, így e két országgal hozhatott létre határ menti kooperációt az INTERREG III keretében. Csehország Kooperációs térség Az osztrák–cseh INTERREG IIIA terület részei: Weinviertel, Mühlviertel, Bécs és a bécsi Umwald Nord régiókat. Fels -Ausztria Mühlviertel révén érintett ebben a határ menti együttm ködésben. Programcélok A befejez dött programperiódusban a határon átnyúló kapcsolatok fejlesztése és az els közös projektek álltak a határt átlép tevékenységek el terében. A általános cél, hogy az osztrák–cseh határ menti területeket egy közös, a jöv ben életképes gazdasági térré és élettérré fejlesszék tovább, az európai környezetben növeljék a határ menti területek versenyképességét, valamint fenntarthatóan javítsák az emberek életkörülményeit. Ehhez a következ stratégiai célok szolgálnak alapul: − a gazdasági és társadalmi keretfeltételek kiegyenlít dése, és a kialakult problémák megoldása a határterületek periferiális településeinek bevonásával, amellyel egy integrált regionális gazdasági térséget hoznak létre;

AUSZTRIA

39

− er síteni az emberek, szervezetek, intézmények határon átnyúló kapcsolatait minden strukturális területen. Csehország 2004. májusi csatlakozásával megnyílt a lehet ség közösen finanszírozott projektek elindítására. Ezeket a projektpartnerek közösen fejlesztették, és lehet leg rövid id n belül a határ mindkét oldalára áthelyezték. Úgynevezett tükörprojektek fejlesztésére is volt lehet ség, melyek a partnerországban már folyó tevékenységek kiegészít i. A projekteknek, akkor is, ha csak egy oldalról voltak finanszírozottak, meg kellett célozniuk egy kimutatható, határon túlra is átterjed hatást. Prioritások és intézkedések A programban 6 prioritás szerepelt összesen 15 intézkedéssel, melyek közül 13 hozzá volt rendelve egyes prioritásokhoz. A központi kérdések közül a technikai segítség minden prioritáshoz kiegészítésként, pluszként tartozott hozzá. Regionális, nemzeti és EU-s forrásokból összesen 69,233 millió euró állt rendelkezésre az átalakításhoz. Felel s szervek A programhoz kapcsolódó teljes felel sség a Kormányhivatal – az Osztrák Tartományi Kancelláriahivatal –, a Cseh Köztársaság Nemzeti Hatósága, a Regionális Fejlesztésért Felel s Minisztérium és az EU-programok illetékes részlege között oszlik meg. A program projektszintekre lebontott operatív lebonyolítását az osztrák oldalon a Kormányhivatal Alsó-Ausztria, Bécs és Fels -Ausztria szerveire bízta. Az EU-források hozzájárulásának mértéke Az ERFA-forrásokból származó juttatás a támogatható összköltségnek Ausztriában maximum 50%-át, Csehországban maximum 75%-át teheti ki. A fennmaradó költség finanszírozását nemzeti forrásokból (szövetségi, országos, területi, magánforrásokból) kellett el teremteni. Németország Az új programok céljai és stratégiái Az INTERREG IIIA programmal az eddigi tapasztalatokra építve kell elmélyíteni a kooperációt és megtalálni az együttm ködés új kezdeményezéseit. Célok • A határ mentén meglév fizikai, jogi akadályok leépítése; • a lakosság számára a határ menti területek vonzerejének javítása életkörülmény és munkavállalás szempontjából, valamint az életmin ség emelése érdekében;

40

AUSZTRIA

egy határon átnyúló gazdasági terület fejlesztése és a kereseti lehet ségek biztosítása minden társadalmi csoportban és minden részterületen; • határon átnyúló együttm ködések feler sítése. Stratégia • Fenntartható regionális és területfejlesztés a gazdasági potenciál, valamint az egyes területek eltartó képességének figyelembevételével; • a meglév gazdasági potenciálok összehangolása és fejlesztése, valamint egy határon átnyúló munkaer piac létrehozása; • a közös kooperációs és kommunikációs struktúra kiépítése, illetve fejlesztése, f ként kormányzati, gazdasági és társadalmi részvétellel, valamint helyi, illetve regionális kezdeményezésekkel. A stratégia alapjai • A régiók versenyképességének er sítése a KMU támogatásain keresztül az innováció és technológia, infrastrukturális intézkedések segítségével, úgymint ösztönz centrumok létrehozása, az információs technológia kiépítése és az ehhez való hozzájutás megkönnyítése, a képzés, szakképzés területén való változtatásokkal; • a fenntarthatóság elveit követ fejlesztések, így az érzékeny alpoki terület természeti er forrásainak megfontolt felhasználása, az energia- és szállítási technológiák környezetkímél hasznosítása; • er síteni a n k részvételét a gazdaági és társadalmi életben az egyenrangú bánásmód európai és nemzeti politikája szerint. Kooperációs terület Fels -Ausztriával: − Mühlviertel, − Innviertel, − Traunviertel, − Linz–Wels. •

LEADER+ A LEADER+ az Európai Unió és tagországok által finanszírozott közösségi kezdeményezés a vidék részére, a 2000–2006-os id szakban, amely támogatja a mez gazdaság, a falusi turizmus, a vidéki ipar, a népi kultúra, a falufejlesztés, a n i munkavállalás és a közösség fejlesztés területén létrejöv innovatív projekteket, valamint az ezen területek közötti összhang megvalósítását. A LEADER programba történ felvételr l a az Európai Unió vidékfejlesztési politikáért felel s f igazgatósága és az országos LEADER szövet-

AUSZTRIA

41

ség/központ dönt. Minden ország illetékes hivatala ellen rzi a programok összhangját, a támogatási feltételek teljesítését, és megállapítja a támogatás nagyságát. Célok • A regionális identitás er sítése, a regionális öntudat kialakítása; • a régió teljesít - és innovációs képességének fejlesztése; • a lakosság jövedelmének biztosításához való hozzájárulás; • a LEADER régiók regionális egységbe való integrálása a nemzeti és a nemzetközi kooperációk által. Ausztriában 11 régió pályázott sikeresen LEADER+ területként. Összesen 158 község tartozik a LEADER régiókhoz. Minden ilyen régióban alapítottak egy helyi akciócsoportot (LAG), és egy professzionális LEADERmenedzsmentet. A program keretein belül a támogatási lehet ségek ezekre a területekre korlátozódnak. A fels -ausztriai régiók közül Mühlviertel Sterngartl tartozik a LEADER régiók közé. Regionális Foglalkoztatási és Képzési Paktum F és szerz déses partnerek Tartományi Kormány, Közfoglalkoztatási Szolgálat, Gazdasági Kamara, Munkaügyi Kamara, Szakszervezetek Ausztriai Szövetsége, Osztrák Iparszövetség, Tartományi Iskolatábla, Gender Mainstreaming szakért . A partnerség leírása A paktum esetében 1999-t l minden évben új finanszírozási programot határoznak meg, míg az egyéb döntéseket folyamatosan hozzák. A TFP-ért felel s testületek az „Aktív Munkaer -piaci Politikai Fórum”, valamint a paktumkoordináció. A finanszírozási program végrehajtását öt régióban támogatják. Célkit zések A Nemzeti Foglalkoztatási Akciótervvel összhangban a legfontosabb célkit zések az álláskeres k elhelyezkedési esélyeinek javítása, a vállalkozó szellem er sítése, a strukturális változásokhoz való alkalmazkodóképesség el segítése, valamint az egyenl esélyek megteremtése. Tevékenységi területek és célcsoportok Gyakornoki állást keres , tanulási és/vagy más rendellenességgel él vagy szociális problémákkal küzd fiatalok számára különféle intézkedések végrehajtása, nonprofit foglalkoztatási projektek, szociogazdasági vállal-

42

AUSZTRIA

kozások, vállalkozásindító tanácsadás, képzési és tanácsadási projektek. A célcsoportok közé tartoznak a fiatalok, tartósan munkanélküliek, fogyatékkal él k, munka nélküli, valamint az újra munkába állni készül n k, vállalkozók, cégek és azok alkalmazottai. Tevékenységek és eredmények 2004-ben A foglalkoztatás javítása a téli id szakban, n k átképzése, vállalkozásindítás, tanácsadási és képzési szolgáltatások fiatalok részére (45%-os növekedés az el z évhez képest). Ezen kívül a „Kiegészít Paktum a Fiatal Feln ttek Részére” véglegesítése is befejez dött. 2005-ös tevékenységek Az új kezdeményezések egyike egy szociogazdasági vállalkozás olyan id s emberek részére, akik képesek a nyugdíjkorhatárig folyamatosan munkában maradni. Szakmai továbbképzések keretében 225-en fejezik be tanulóidejüket. A munkaügyi alapok folyamatosan b vülnek. Finanszírozás A több mint 100 millió EUR költségvetésb l a paktum több mint 55 ezer személyt segít. A paktum „hozzáadott értéke” Az „Aktív Munkaer -piaci Politikai Fórumon” keresztül zajló folyamatos koordinációnak köszönhet en a paktum gyorsan reagál a munkaer piac változásaira. A paktum továbbfejlesztése A paktum számos beavatkozási eszközével jelent sen hozzájárul a kedvez bb munkaer -piaci helyzet kialakításához Fels -Ausztriában. Az öt regionális foglalkoztatási menedzser segítségével a folyamatosan csökken költségvetés mellett azonban még nagyobb er feszítéseket kell tenni a támogatások jelenlegi színvonalának fenntartásához. Ennek érdekében az elérhet források még precízebb, még körültekint bb felhasználására lesz szükség, hogy a kívánt munkaer -piaci hatásokat elérjék. Célkit zés-támogatás A regionális foglalkoztatási menedzserek tanácsadási, projekttervezési, valamint a paktummal kapcsolatos (EQUAL projektek végrehajtása) munkáját a 3. célkit zés programból támogatják.

AUSZTRIA

43

RIO: Fels -ausztriai Regionális Fejlesztési Rendszer A RIO egy kétéves program, amelyet az Európai Regionális Fejlesztési Alap kofinanszíroz. A 2004–2005-ös évben Fels -Ausztria megpróbálta konkrét intézkedésekkel növelni gazdaságának versenyképességét, és ennek alapján a teljes tartományt innovatív impulzusokon keresztül 5 irányban továbbfejleszteni. Ezekben a régió minden vállalata részt tudott venni. Célok • Er síteni a n k és a fiatalok innovációs tudatosságát és technikai érdekl dését; • javítani a fels -ausztriai vállalatok versenyképességét az emberi er források, a kutatás/technológia/innováció, logisztika, dizájn és média területén; • átalakítani a regionális gazdasági fejlesztési koncepciót úgy, hogy az életszínvonalat és a jólétet a régió minden területén biztosítsa; • er síteni és min ségileg továbbfejleszteni Fels -Ausztria pozícióját az európai toprégiók között a „regional networking” területén. Projektvolumen A teljes projektvolumen 6 millió eurót tesz ki, amib l 3 millió az EU-tól, 1,3 millió Fels -Ausztriától, és 1,7 millió magáneszközökb l származik. Eredmény és kitekintés Összesen 63 innovatív kísérleti projektet nyújtottak be, amib l 38-at a Kormányzati Bizottság jóváhagyott támogatásra. Összességében 131 partner m ködött együtt a projektekben. A hálózat által pótlólagosan gyárlátogatásokat, szakért kkel való találkozásokat rendeztek. Ebben a formában 2005-ben 25 rendezvényen közel 600 résztvev informálódott a legújabb trendekr l és fejlesztésekr l. 2.3.3. Karintia Karintia régió Dél-Ausztriában, a szlovén és olasz határ mellett fekszik. Lakosságának száma 560 605 f , székhelyén, Klagenfurtban 93 478-en élnek. A régió többi városa közül kiemelkedik Wolfsberg (25 316 lakos) és Villach (58 949 lakos). A Drau melletti Spittalban 15 926-an, Feldkirchen-

44

AUSZTRIA

ben 14 343-an, St. Veitben a Glan mentén 12 866-an élnek.4 A régióban jelent sebb város még Völkermarkt a 11 387 lakosával és Hermagor, ahol 7139 lakos él. Hegyvidéki terület: a régió több mint fele a tengerszintt l számított 1000 m fölött fekszik. Az ausztriai átlaghoz képest viszonylag alacsony a terület egy f re jutó GDP-je (azonban jobban növekszik az osztrák átlagnál, 2005-ben 2,3%-kal, 2006-ban 2,6%-kal haladta meg), köszönhet en a magas szezonális munkanélküliségnek. A GDP több mint felét a szolgáltatási szektor állítja el (65%), ezt követi a kisipar (32,5%), mez gazdaság és erdészet (2,5%)5. A lakosság 8,1%-a a mez gazdaság területén dolgozik. A régióban hiány mutatkozik m szaki képzési helyekb l, ezzel a problémával azonban az Objective 2 Program nem foglakozik. Karintia fejl dése számára meghatározó tényez t jelentett periferiális helyzete, mind az európai centrumhoz, mind az ausztriai centrumokhoz képest. Iparágai nagyrészt er sen nyersanyagfügg k. Helyzetét szintén kedvez tlenül érinti, hogy nem rendelkezik saját nagyvárosi centrummal, így az ezzel kapcsolatos b munkakínálattal és a kapcsolódó kedvez agglomerációs hatásokkal sem. Az infrastruktúra nagylépték – f ként a magasabb rend útvonalakra kiterjed – fejlesztése és az Európai Unió keleti b vítése a régió helyzetének jelent s javulását eredményezte. Azonban a vasútvonal-hálózat tekintetében továbbra is tapasztalhatók hiányosságok: az ágazat nagymérték hiánnyal küszködik, és a Szlovéniával való kapcsolódás sem elégséges szint . A Klagenfurtból kiinduló – Karintiába érkez – légi útvonal létesítésével jelent s javulás érhet el. Karintia az Ausztriai Statisztikai Hivatal adatai alapján a teljes ausztriai bruttó nemzeti jövedelemnek mintegy 6 százalékát állítja el . Ezzel a régió – egy lakosra vetítve – az ország átlagának 83 százalékát éri el (EUátlag 86%-a).

4

5

Az adatok 2009-re vonatkoznak. A hivatkozott forrás: Kärnten in Zahlen. (http://www.ktn.gv.at/39865_DE-LAND_UND_POLITIK-Zahlen_Fakten.htm) Az adatok 2000-re vonatkoznak. A hivatkozott link: Wirtschaftsbericht 2006. (http://www.ktn.gv.at/34282_DE-WIRTSCHAFTSBERICHTE-Wirtschaftsbericht_ 2006)

45

AUSZTRIA

9. táblázat: Karintia legfontosabb gazdasági és társadalmi adatai Karintia Népesség (1000 f ) 2 Néps r ség (f /km ) Foglalkoztatási ráta (%) Munkanélküliségi ráta (%) Regionális GDP/f (PPS EU27 = 100%) Regionális GDP (M EUR) Rendelkezésre álló jövedelem (EUR/f )

2002

2003

2004

2005

2006

2007

561 59,9 66,6 2,7

559 59,7 65,4 3,4

560 59,7 65,4 4,6

560 59,8 66,5 4,8

560 59,0 66,7 4,4

561 59,1 68,6 3,9

105

105

107

105

106

105

12 575

12 741

13 398

13 975

14 778

15 561

14 394

14 954

15 521

16 523

17 420

18 128

Forrás: Eurostat (http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/region_cities/ regional_statistics/data/main_tables)

A jelek szerint Karintia lassan maga mögött hagyja a strukturális hátrányából adódó nehézségeket. A tradicionális ágazatokban (mint textilipar, b r-, ruházati ipar, acélipar, mez gazdaság) azonban a régió még mindig rosszul teljesít. Ezt azonban kompenzálja a nagyobb humánt ke-igénnyel és tecnológiaigénnyel rendelkez iparágak fejl dése (gyógyszeripar, elektronika, gép- és járm gyártás). Ez érvényes a szolgáltatási szektorra is. Az új szektorok fejl dési dinamikája azonban még nem elegend ahhoz, hogy Karintia fejl dése elérje az országos átlagot. A régió hozzáadott értéke 1998 és 2002 közt nem érte el Ausztria átlagát. Foglalkoztatás és munkaer piac A munkaer piacon pozitív trendek figyelhet k meg. A foglalkoztatás 1995 és 2004 közti növekedésének átlaga elérte a 0,3%-ot (Ausztriában ez 0,4%). Az utóbbi években azonban sikerült a foglalkoztatás növekedési rátáját az országos átlaghoz közelíteni, 2004-ben pedig túl is lépni: a régió 1,1%-ot ért el, szemben az országos 0,7%-kal. Karintiában – többek között a szezonalitás nagy jelent sége miatt (turizmus, mez gazdaság) – a munkanélküliségi ráta viszonylag magas, 2004-ben éves átlagban 7,9% (Ausztria 7,1%), ezzel az ország régiói közül a legroszszabb helyzet . Az utóbbi években azonban megfigyelhet volt az országos átlaghoz közeledés tendenciája: a különbség 2000-ben mért 1,7 százalékpontról 2004-re 0,8-ra csökkent. Ez azonban nem átlagon felüli gazdasági növekedés eredménye, hanem a munkahelyek számának növekedésére vezethet vissza. Részben pedig demográfiai folyamatoknak köszönhet , mivel a munkaképes lakosság száma lassabban növekszik, mint Ausztria többi részén.

46

AUSZTRIA

Turizmus A turizmus az iparág 80-as évekbeli növekedési fázisa óta a régió egyik f húzóágazatának számít. A turizmus piaci feltételeinek változása azonban ahhoz vezetett, hogy a régió lényeges piaci részesedést vesztett. A nyári szezonban elszenvedett veszteségek fékezik a régió gazdasági növekedését. Ezt a tendenciát súlyosbítják a strukturális problémák: rövid nyári szezon, a kapacitások túlzott kihasználása, a turizmusba fektetett alacsony összegek stb. Csak az utóbbi években sikerült – mind a téli, mind a nyári szezonban – újra növelni a vendégéjszakák számát. Ebben nagy jelent ségük volt a csúcsmin ség szolgáltatásokat kínáló, expanzív stratégiát folytató specializált, jó kihasználtságú létesítményeknek. Technológiai-gazdasági er sségek, K+F Villach térségében az ágazatot célzó fejlesztési politika eredményeként gazdaságilag és technológiailag versenyképes elektronikai ágazat jött létre. Az információtechnológia és szoftverfejlesztés szintén reménnyel kecsegtet iparágak Klagenfurt térségében, f képpen akkor, ha sikerül az említett területek és az elektronikai ágazat közti szinergiák kihasználása. Újabb vizsgálatok szerint a megújuló energiaforrások és környezettechnika szektorában is kedvez lehet a fejlesztés hatása. Ezen túl a régió er ssége még a fakitermelés, gépipar, épít ipar. Azonban az elektronikai szektortól eltér en ezek az ágazatok megfelel méret hiányában sajnos nem tudnak maguktól er re kapni. Néhány – külföldi kötöttség – vezet vállalat létezik, de alkalmazott technológiájukban nagyon eltér ek, és különböz piacokra termelnek. Ezért fontos a kapcsolódások er sítése nemcsak Karintián belül, hanem azon kívül is. A K+F tekintetében Karintiának jelent s elmaradásai vannak. Az 1990es évek végén a kutatásra fordított összeg (1,1%) az ausztriai átlaghoz (1,8%) viszonyítva meglehet sen alacsony volt. Ez a csekély kutatásifejlesztési tevékenység is kevés nagyvállalatra koncentrálódik. Ezzel párhuzamosan jelenleg túl kevés a szisztematikus kutatási tevékenységbe bevont karintiai vállalatok száma. A vidéki területek és a mez gazdasági szektor Karintiában sok periferikus, vidéki terület található. Ezek – és f képp a fels -karintiai terület – elérhet sége a közlekedési infrastruktúra sajátosságai miatt igen gyenge. Vidéken a lakosságszám alakulása megfelel a karintiai átlagnak, a foglalkoztatási lehet ségek növekedése – az agrárszektoron kívül – 2001-ig pedig még meg is haladta azt. Ez azonban f ként a centrum-

AUSZTRIA

47

hoz közel es területeknek köszönhet , míg a távolabb es régiók és völgyek elvándorlástól sújtottak. A munkahelyek s r sége alacsony, a lakók gyakran ingáznak a munkahelyükig és vissza. A gazdaság struktúrájában a mez gazdaság, turizmus és kisipari termelés dominál. A mez gazdaság is hasonlóan szegmentált, azonban az erd gazdálkodással együtt továbbra is nagy jelent ség . Oktatás és képzés Az utóbbi években számtalan próbálkozás történt az oktatási rendszer javítására és modernizálására. A f iskolák és egyetemek területén a legnagyobb hiányosság továbbra is a nem létez saját m szaki egyetem. Ezt a képzési elégtelenséget a régió az egyetemeken létesített m szaki tanszékekkel és szakmai f iskolai évfolyamok indításával próbálja kompenzálni. A modernizációval a versenyképességhez szükséges jól képzett szakmunkásréteg megteremthet vé válhat. Nemzetközi összehasonlításban azonban a továbbképzési aktivitás jelent sen az átlag alatt van. Ezt a tendenciát er síti a továbbképzési lehet ségek térbeli koncentrációja is – amelyek szintén f ként a centrumban találhatók. Következtetések Karintia gazdasága a következ kihívások el tt áll: a térség versenyképességének, t kevonzó képességének fejlesztése, a gazdaság és foglalkoztatás fenntartható növekedésének biztosítása. Ennek eléréséhez innovatív, csúcsmin ség gazdasági környezettel kell megnyerni a befektetni vágyókat. Fontos a helyi ágazatok versenyképességének javítása is (iparvállalatok, szolgáltatási szektor, turizmus, a vidéki kezdeményezések er sítése). A célok megvalósításának f módszerei a következ k: • Gazdaságipotenciál-növelés és a méretgazdaságos/optimális méret elérése tematikus súlypontok kijelölésével: technológia-, turizmus-, infrastruktúra-fejlesztés. • Áttekinthet ség megkövetelése az infrastruktúra-fejlesztés kapcsán. • Mint régió, a fenntartható fejl désre és magas életszínvonalra törekv arculat kialakítása. • K+F és oktatásfejlesztés: megfelel m szaki oktatás kialakítása a régióban, innovatív módszerek alkalmazása a képzésben, minden területen jól képzett munkaer biztosítása. • Régiók közti és nemzetközi együttm ködés, különösen a képzés, technológia, K+F, infrastruktúra-fejlesztés területén.

48

•

•

AUSZTRIA

Eszközök koncentrálása a régió életére, fejl désére nagy befolyást gyakorló projektekre. Ezzel párhuzamosan a régió er sségeinek fejlesztése: a vidéki területeken a mez gazdaság, kisipar és turizmus összekapcsolása, az egészségügy és hasonló témák esetén a fejlesztés – leend er sséggé alakítás – lehet ségeinek megtervezése.

Célkit zések a 2007–2013-as periódusra Karintia célja, hogy gazdaságilag vonzó terület legyen termel cégek és befektet k számára, dinamikusan fejl d centrummal, miközben a régió központi szerepet lát el az Alpok–Adria térségben. Ennek az állapotnak elérésében segíti az Európai Unió Strukturális Alapja. A programokban meghatározott intézkedések csak egy részét teszik ki azoknak, amelyek valójában szükségesek az áhított cél megvalósításához – azonban egyfajta innovatív lökést biztosítanak a karintiai gazdaság számára. A legf bb célkit zés „Karintia versenyképességének, t kevonzó képességének fokozása”, valamint a fenntartható fejl dés elérése, a foglalkoztatottság növelése. Ezek eléréséhez szükséges alárendelt célkit zések a következ k: • K+F és innovációs kapacitások fejlesztése Karintia-szerte, a helyi gazdaság innovációorientáltságának er sítése. • A vállalkozói környezet feltételeinek javítása, új vállalatalapítások számának és a vállalkozások fennmaradási esélyeinek/stabilitásának javítása. • Fenntartható fejl désre orientálás, új technológiák használatának támogatása az er források optimális felhasználása révén. • A karintiai versenyképesség javítása infrastruktúra-fejlesztés által. • Alternatív foglalkoztatási formák kidolgozása a vidéki területeken, a szinergiák kihasználása, a mez gazdasági dolgozók jövedelmi körülményeinek stabilizálása. • Terjeszkedés az Alpok–Adria térségben, szoros gazdasági közösség, központi funkció kialakítása. Kritériumok Fontos a regionális versenyképességet er sít témák és intézkedések nagyobb támogatása, a hosszú távú foglalkoztatásnövelés elérése, a privát és nyilvános pénzügyi mozgástér hatékony kihasználása, a régió hozzáadott értékének növelése. Ezek eléréséhez a következ kritériumok szolgálnak iránymutatásul:

AUSZTRIA

•

•

•

•

49

A régió versenyképességét növel intézkedések f ként a régiók közti együttm ködés kihasználására épülnek. A hozzáadott érték és a foglalkoztatás növekedésének hosszú távon tartósnak kell lennie (elérése f ként projektekkel). Tartósság – hosszú távú, a tervezési perióduson túlnyúló hatások el térbe helyezése a projekttervezés során. Integrált projektfinanszírozás, a magánt ke mozgósítása, PPP.

F stratégiai területek A továbbiakban azokat a stratégiákat vázoljuk fel, amelyek az el z ekben bemutatott célok elérését szolgálják. A fejlesztési stratégiákat az EU-programok alapján határozták meg, itt-ott lefedik a Nemzeti Fejlesztési Stratégia egyes elemeit. A stratégiák között központi szerepe van „a regionális versenyképesség és foglalkoztatás javításának”, valamint a „területi együttm ködés”-nek. Ezek a területek szintén megtalálhatók a nemzeti stratégiák közt („stratégia a foglalkoztatásért” és „a vidéki területek fejlesztése”), a kés bbiekben azokkal összehangolandók. A regionális stratégiák kialakításakor a következ alapvet elemeket vették figyelembe: • A stratégiai programoknak megfelel en szükséges a – mind a határokon átível , mind a régiók közti – hálózatok létrejöttének támogatása, közpénzekb l és magánforrásokból egyaránt. • A stratégia végrehajtása megköveteli a rugalmas projektfejlesztési, tanácsadási lehet ségek létrejöttét – f leg a vidéki területeken. • Legfontosabb a gazdasági vonatkozású interregionális, transznacionális projektekben való részvétel, hogy a tapasztalatcserék, intézményi együttm ködések meger södjenek. • Az „egyenl lehet ségek elve” horizontálisan kerül alkalmazásra, azonban néhány társadalmi réteg igényeit (például a n két) különösen figyelembe kell venni, így támogatva a karintiai gazdaság kibontakozását.

50

AUSZTRIA

Regionális innovációs és K+F kapacitások er sítése

Innováció és innovatív vállalati beruházások

1. stratégiai terület: Innováció és tudásalapú gazdaság

2. stratégiai terület: Vállalkozástámogatás

3. stratégiai terület: Fenntarthatóság és gazdasági fejlesztés

Három kompetenciaterület (meghatározás a folyamat során): – elektronika, – IT/szoftver, – fenntarthatóságot biztosító technológiák technológiai célpiacokkal: járm ipari beszállítás, orvostechnika és kiegészít er s területekkel: gép- és berendezésgyártás, épít ipar és faépítészet...

Karintia mint vonzó gazdasági és termelési helyszín Alpok–Adria térségben betöltött fordítókorong szerepének, és a tartomány mint fenntartható fejl dést biztosító európai régió szerepének pozicionálása dinamikus id horizontban, a régió er sségeinek hangsúlyozásával.

4. stratégiai terület: Gazdaságközeli és turisztikai infrastruktúra

Territoriális együttm ködés az 1–6. stratégiai területeken

5. stratégiai terület: A vidék endogén, innovációorientált fejlesztése

6. stratégiai terület: Oktatás, szakképzés és foglalkoztatás

3. ábra: Karintia integrált regionális stratégiája Forrás: EU Programme 2007–2013: Integrierte Regionalstrategie Kärntenfür die neue Strukturfondsperiode (http://www.kwf.at/downloads/deutsch/EU/KWF_IRS-Ktn.pdf)

Innováció és tudásalapú gazdaság A helyi innovációs és K+F-kapacitás fokozása A helyzet értékelése Karintia gazdasága az el z id szakhoz hasonlóan átmeneti állapotban van: a tradicionális szektorokról fokozatosan a technológiaorientált termel ágazatokra helyez dik át a hangsúly. E folyamat támogatására addicionális, K+F-re fordított forrásokra és technológiatranszfer-lehet ségre van szükség, illetve a fejlesztések több szektorra való kiterjesztésére. Szükséges továbbá a K+F és az oktatási intézmények kapcsolatának javítása a vállalkozásokkal, valamint a vállalkozások hozzáférésének javítása az innovációhoz szükséges szolgáltatásokhoz.

AUSZTRIA

51

Célok • A K+F és innováció keretfeltételeinek javítása. • A K+F-re fordított források arányának jelent s növelése. • Egyes kiválasztott területeken a technológiai vezet szerep további fejlesztése. Stratégiák A stratégia f ként az ágazati, ágazatok közti és ágazatokon túli együttm ködésekre épül, ami a következ részstratégiákban fogalmazódik meg: • Az egyetemeken belüli és azokon kívüli, a karintiai igényeknek megfelel kutatási bázis er sítése, az alkalmazott kutatás központba helyezésével. Ezzel párhuzamosan fokozott együttm ködés a kutatásra szakosodott intézményekkel, illetve továbbiak létesítése, együttm ködésük er sítése a helyi vállalatokkal. Ez egyben jelent s vonzó tényez is további vállalatok megtelepedésére. • Technológia- és innovációorientált szolgáltatások kiépülésének támogatása. • Olyan hálózati kezdeményezések fejlesztése, amelyek segítik Karintiában a kutatás és a gazdaság közti tudástranszfert. • A K+F és innovációs bázis ösztönzése ausztriai szint együttm ködésre. Példák a szükséges intézkedésekre: • Egyetemen kívüli kutatási centrumok létesítése, az egyetemeken technológiai tanszékek alapítása, a területi együttm ködés er sítése stb. Az innováció és innovációs vállalati befektetések támogatása A helyzet értékelése A javuló innovációs mutatószámok ellenére a karintiai gazdaság komoly strukturális problémákkal küzd ezen a területen. Ennek oka f ként a m szaki-természettudományi kutatóintézetek hiánya. A K+F tevékenység mértéke átlag alatti, és Karintia vezet vállalatainál koncentrálódik, míg a kis- és középvállalatok igencsak lemaradtak ebben a tevékenységben. F célkit zésként a kisvállalatok kutatás-fejlesztési tevékenységét szeretnék meger síteni. Célok • A karintiai vállalatok innovációs képességének er sítése. • A vállalkozói szektorra jutó GDP-arány jelent s növelése, a vállalkozások számának emelése. • Az innovációra szakosodott vállalkozások stratégiai tartalékainak növelése.

52

AUSZTRIA

A vállalkozások technológiájának naprakésszé tétele, az erre irányuló befektetések támogatása. • Az ágazati innovációk er sítése a turizmusban (szakosodás, speciális szolgáltatások). Stratégiák • Az innováció fejlesztésének módszerei: befektetések támogatása, „puhább”, motivatív intézkedések. • Teljes kör , komplex vállalkozásfejlesztés: új eljárási, folyamatirányítási technológiák bevezetése beruházások támogatásának segítségével, tanácsadás és képzési segítség, a szervezettel kapcsolatos átalakítások támogatása (tudásmenedzsment, a munkaer szisztematikus képzése, fejlesztése). • Kampány az innováció tudatosabbá tételéért. Tanácsadás, innovációs asszisztensek biztosítása. • A termék- és technológiafejlesztést támogató szabadalmi/védelmi rendszer. A vállalatok közti kooperáció er sítése. • A program egyik kiemelt célcsoportját a turizmusra szakosodott vállalatok alkotják. Ezek esetén a szolgáltatási kínálat megváltoztatását, szakosodást, a f célok, irányvonalak kijelölését támogatják, illetve az ezekkel kapcsolatos befektetéseket. A f támogatottak Karintia vezet vállalatai, amelyek az egész kerületre kedvez hatással lehetnek. • A vállalatok nemzetközivé tétele: a külföldi piacokhoz való csatlakozás (export), a határokon átível együttm ködés megköveteli a vállala-tok szervezeti-szerkezeti alkalmazkodását. Ezzel kapcsolatban a kormányzat támogatni kívánja a karintiai vállalatok exportkapacitásának b vítését, illetve a K+F és a termelés területén történ együttm ködést – leginkább a turizmussal foglalkozó vállalatok esetén. Lehetséges intézkedések: informatikai, elektrotechnikai eszközök vállalati használatának támogatása, technológiai beruházások segítése, a tudatosság er sítése, területi együttm ködés (hálózatépítés, turizmusban közös ajánlatok) stb. •

A vállalkozások meger sítése Helyzetértékelés Ausztria nemzetközi összehasonlításban minden eddiginél rosszabb helyzetben van a vállalatalapítások terén – ez f ként a technológián alapuló vállalatokra vonatkozik. Ezen a helyzeten a törvényi feltételek biztosításával, illetve külföldi támogatással kívántak segíteni, aminek következményeként az elmúlt években növekedett az alapítások aránya. Ez a tenden-

AUSZTRIA

53

cia érvényes Karintiára is, azonban itt a növekedés intenzitása elmaradt az átlagtól.6 Célok • A vállalatalapítás környezetének javítása. • Az alapítás megkönnyítése kutatási eredmények és piacképes ötletek nyilvánossá tételével. • Az alapítás stabilitásának biztosítása. Stratégiák • Alapítások számának növelése környezetre ható intézkedések (gazdaságélénkítés) által, együttm ködés iskolákkal és f iskolákkal. • Az alapítási fázisban a vállalatok financiális ösztönzése tanácsadás igénybevételére és – f ként innováció-, tudás- és technológiaalapú – beruházásokra. • A stabilitás / fennmaradás biztosítására min ségbiztosítási és képzési, továbbképzési programok indítása. Fenntarthatóság és gazdaságfejlesztés Helyzetértékelés Karintia célja a fenntartható fejl dés megteremtése, ehhez megfelel a földrajzi helyzete. Újabb elemzések szerint Karintia jelent s kapacitásokkal rendelkezik a folyamatszervezésben, a megújuló er források területén. A környezetbarát technológiák azonban még nem jutottak át a vállalati szférába, alkalmazásuk nem eléggé elterjedt. Azonban a karintiai nemzeti parkok és védett területek kedvez lehet séget nyújtanak a „természetközeli” hozzáadottérték-teremtésre, f ként a turizmus által. Célok • A termelési hatékonyság növelése a természeti er források megóvása jegyében. • A fenntartható fejl dést célzó fejlesztések, tartós technológiák és megújuló er források felhasználásának támogatása. • Természeti adottságok felhasználása az értékteremt folyamatokban (turizmus, innovatív vidéki fejl dés).

6

Bár ez az állítás ellentmond az Objective 2-r l szóló fejezetben foglaltaknak, a stratégiában mégis ez szerepel, ezért átvettük.

54

AUSZTRIA

Stratégiák • Karintia fejlesztési stratégiájában fontos szerepet kap a „fenntartható fejl dés – környezet” részstratégia, ami szoros kapcsolatban áll az „endogén, innovatív vidéki fejl dés” részstratégiával is (l. kés bb). • A természeti er forrásokat és a fenntartható fejl dést figyelembe vev kezdeményezések támogatása tanácsadással (anyagáramlások optimalizálása, er forrás-megtakarítás), szükséges üzemi beruházások támogatásával. • A megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos úttör projektek (f leg napenergia) támogatása, az EU-programoknak megfelel en. • A megújuló természeti er források ipari felhasználásának támogatása (pl. víz témakörben). • A nemzeti parkokkal és védett területekkel kapcsolatos, rajtuk alapuló gazdasági beruházások támogatása. Példák a lehetséges intézkedésekre: tanácsadási lehet ségek biztosítása az anyagáramlás optimalizálása érdekében, iparágak közti anyagáramlás optimalizálását célzó regionális projektek, határokon átível környezettudatos kezdeményezések támogatása. A gazdasági környezet és a turizmus infrastruktúrája Helyzetértékelés Karintiában ez a szektor is meglehet sen elhanyagolt, ezért a régió versenyképességének javítása érdekében az infrastruktúra további kiépítése és a meglev fejlesztése elengedhetetlen: • A célként kit zött központi, vállalatokat vonzó szerep elérése érdekében szükséges a magas szint infrastrukturális kiépítettség (pl.: logisztikai centrumok). • Közlekedési infrastruktúra kiépítése (autópályák, magasrend úthálózat fejlesztése, vasúti és légi közlekedési hálózat létesítése). Célok • Karintia mint telephely vonzóvá tétele modern szolgáltatási, ipari infrastruktúra kiépítésével. • A technológiaorientált gazdaságfejlesztés támogatása infrastruktúrát érint intézkedésekkel. • A turizmus élénkítése arculat kialakításával és a régió nemzetközi népszer sítésével.

AUSZTRIA

55

Stratégiák A régióorientált EU-programoknak köszönhet en a régió a hazai eszközökön kívül pótlólagos forrásokhoz, innovatív impulzusokhoz juthat. Ezek felhasználása f ként olyan területeken célszer , amelyek segítenek Karintia összesített stratégiájának megvalósításában. F ként az úttör , technológiai típusú, a helyi gazdasághoz kapcsolódó beruházásokat támogatják. A részstratégiát fontos összehangolni a már említett „innováció és tudásalapú gazdaság” és egyéb nemzeti stratégiákkal. Gazdaságot er sít és technológiát érint stratégiák • Innovációs centrumok: Karintia már rendelkezik innovációs centrumok kiépített hálózatával, ezért a hangsúlyt ezek továbbfejlesztésére kell helyezni. Ezért csak kivételes esetben támogatják az újabb alapításokat, ha azok a helyi vállalkozások szolgáltatásainak javulásához vezetnek. • Példaérték zöldmez s beruházások támogatása. • Információtechnológia: f leg szintén a példaérték zöldmez s, illetve a vállalatok közti együttm ködést er sít beruházásokat támogatják. Ezek segítségével lehet vé válik a periférián fekv területeken a távmunka általánosabbá tétele. Infrastrukturális projektek hatása a turizmusra A turizmus területén f ként olyan infrastrukturális projekteket támogatnak, amelyek segítik a karintiai arculat kialakítását (a kis lépték , a kínálatot b vít beruházások, hasonlóan az „innovatív vidékfejlesztés”-ben – l. kés bb – foglaltakhoz). Karintia számos más üdül hellyel áll versenyben. Innovatív termékskála és csúcsmin ség szolgáltatások segítségével sikerülhet az egyre élesed versenyben is tovább er síteni a régió pozícióját – f képp a központi területek fejlesztésén keresztül. A szezonalitás leépítése, kiegyensúlyozott terhelésre törekvés egész éven át. A régió jó hírnevének elterjesztése, többcélú, az id járástól függetlenül élményt nyújtó létesítmények támogatása. Karintia arculatának kialakításához a következ témákat kell hangsúlyozni: kultúra, természet, sport, „vidám nyaralás”, a kultúra és hagyomány aktív megtapasztalása, kerékpározás és wellness, fitnesz. A vonzó turisztikai célpontok kínálatának a földrajzi hely er sségein kell alapulnia. Ilyenek lehetnek: • Természeti tényez k és fekvés: természet, hegyek, tavak. • Víz és vízzel kapcsolatos szolgáltatások. • Kulturális értékek és hagyomány.

56

AUSZTRIA

Az így kialakított létesítményeken kés bb más turisztikai létesítmények is alapulhatnak, így egyes témákat hangsúlyosabbá lehet tenni. Fontosak a fellép szinergiák. Így lényeges az olyan projektek támogatása, amelyek élénkítik a helyi turizmust, és alapul szolgálhatnak további szolgáltatások, szolgáltatásláncok kialakulásához. Ebben a témában igen fontos a régiók közti együttm ködés, f ként a tervezésben és területfejlesztésben. Endogén, innovatív vidékfejlesztés Helyzetértékelés A centrumhoz közeli vidéki területeken kívül Karintiában nagyrészt rossz elérhet séggel, kevés munkahellyel, a mez gazdaság dominanciájával küzd vidéki területek találhatók. Ezek jelent sége azonban a turizmus szempontjából igen nagy. A gazdasági szerkezet átalakulása során – a növénytermesztés, állattenyésztés és erd gazdálkodás visszaszorulásával – csökken a mez gazdasági területek és üzemek aránya. A f kihívások a mez gazdasági termelés modernizálásában, a termékek min ségének javításában, árusításában jelentkeznek. Fontos az is, hogy eközben meg rizzék a táj és környezet min ségét. A legéget bb mégis az, hogy alternatív foglalkoztatási és bevételi lehet séget teremtsenek. A Hohe Tauern és Nockbergen Nemzeti Parkok kiváló kiindulópontot teremtenek a védett területek, a turizmus és gazdálkodás kombinálásával keletkez lehet ségek kihasználására. Ezek segítségével tartósan biztosíthatók a lakosság szükségletei (pl. étkezés). Célok • Teljesít képes mez gazdaság és egészséges gazdasági szerkezet biztosítása. • Az endogén fejl dési potenciálok, környezeti adottságok kihasználása, f képp a vidéki területek diverzifikációjában. • Kielégít szolgáltatások és ellátás biztosítása a helyi lakosság számára. • Egyéb, nem mez gazdasági jelleg foglalkoztatási lehet ségek kialakítása. Stratégiák A karintiai vidékfejlesztés kett s stratégiát igényel: ez egyrészt magába foglalja az agrárszektor és a hozzá kapcsolódó feldolgozó- és értékesítési ágak stabilizálását és modernizálását. A mez gazdaság nehéz helyzetének fényében ez f ként a bels -alpoki térség vonatkozásában igen fontos. A fenntartható mez gazdasági fejl dés és a természeti környezet megóvása

AUSZTRIA

57

érdekében a környezetbarát termelési technológiák támogatandók. Ezek biztosítanák a termelést és a településszerkezet fennmaradását. Másrészr l a stratégia f kihívása a mez gazdaságon kívüli bevételi és elhelyezkedési lehet ségek biztosítása. A turizmus dominálta területeken kívül a fejlesztésnek a környezet speciális adottságain kell alapulnia. A turizmus, a kéziipar és kisipari szektorok, valamint az ezek összekapcsolásával keletkez munkahelyek kedvez szociális-kulturális környezetet teremtenek. Ezen kívül azonban el kell kezdeni a technológiai és oktatási beruházásokat, amelyek révén Karintia a nemzetközi piacok felé terjeszkedhet. Az így létrehozott foglalkoztatási lehet ségeken kívül a Natura 2000nek megfelel en a nemzeti parkok fenntartása, értékelése és menedzsmentje területén újabb munkahelyek teremthet k. Hasonló lehet ségek adódhatnak a megújuló er források termeléséb l és energiacélú felhasználásából. Szintén központi kihívás a lakosság szolgáltatásokhoz való hozzáférésének biztosítása és az élelmiszer-ellátás. Ezen a területen a szolgáltatások javítását, mobil szolgáltatásokat – és ezzel a mindenki számára elérhet szolgáltatások kialakítását támogatják. Az eddigi tapasztalatok szerint a vidéki területek fejlesztése f ként az olyan kis, helyi kezdeményezések (aktivizálás, motiváció) támogatásával volt a leghatékonyabb, amelyek kés bb további kezdeményezésekhez vezettek7. Ennek továbbra is iránymutatásul kell szolgálnia a vidékfejlesztésben. Mivel a vidéki régiókban az önálló projektalkotást, pályázást f ként a pénzügyi lehet ségek elégtelensége nehezíti, tanácsadási lehet ségek biztosításával, pályázati alapok létrehozásával jelent s javulás lenne elérhet . Az alapok által támogatott projekteknek innovatívoknak és nagy hatékonyságúaknak kell lenniük. Oktatás, képzés és foglalkoztatás Helyzetértékelés Ahhoz, hogy Karintia vonzó befektetési célpont legyen, és véghez tudja vinni innovációorientált stratégiáját, elengedhetetlen a jól képzett munkaer megléte. A régióban már eddig is jelent s intézkedések történtek az oktatási és képzési rendszer modernizálására és kiépítésére. Ennek ellenére Karintia a nemzetközi mez nyben lemaradt a képzés, továbbképzés te7

Agenda 21. Promoting Sustainable Agriculture and Rural Development. (http://www.unep.org/Documents.Multilingual/Default.asp?DocumentID=52)

58

AUSZTRIA

rületén. Éppen ezért kihívás a képzési paletta további fejlesztése, illetve a gazdaság és képzés közti kapcsolatok er sítése. Célok • A f iskolai képzés és átképzés er sítése a hiányszakmákban, ezáltal Karintia innovációorientált jellegének er sítése. • Alkalmazkodás a helyi cégek igényeihez. • Továbbképzési lehet ségek biztosítása fiatal munkanélkülieknek, így segítve integrálódásukat a munkaer piacra. Stratégiák A képzési, továbbképzési, oktatási program mind európai alapokból származó, mind nemzeti forrásokat igénybe vesz. A karintiai képzési rendszer fejlesztését tovább kell folytatni, ehhez újabb egyetemek és f iskolák létesítése és kooperációjuk er sítése szükséges. Az általános iskolai oktatás átalakítását nemzeti eszközökkel támogatják, a következ khöz azonban uniós forrásokat szeretnének igénybe venni: • a f iskolák és a szakmai továbbképzés kapcsolatának er sítése; • az általános iskolai és a szakmai képzés közti összehangoltság er sítése, kett s képzés; • a helyi lakosság motiválása, bátorítása arra, hogy m szaki irányba képezzék magukat (ez f leg a n k esetén érvényes). A stratégia a gazdaság- és struktúrapolitikához, illetve a foglalkoztatási politikához a következ esetekben kapcsolódik: • A vállalkozások és dolgozóik alkalmazkodási képességének és rugalmasságának növelése a továbbképzés által. Ehhez fontos a tudatosság növelése, a továbbképzésben eddig részt nem vev vállalatok érdekeltté tétele, továbbképzési tanácsadás. A továbbképzési intézkedések legyenek stratégiailag orientáltak, és nyugodjanak továbbképzési tanácsadáson. • A munkakeres k szükségleteknek megfelel átképzése: a megfelel képzési programokon keresztül lehet vé kell tenni, hogy az állástalan munkavállalók – különös tekintettel a „problémás csoportok” képvisel ire – újra integrálódni tudjanak a munkaer piacba versenyképes tudásuk révén. A képzési programok hatékonyságát biztosítandó, f képp a hiányszakmákra kell fókuszálni – itt van szerepe a gazdaság- és struktúrapolitikával való egyeztetésnek. Összefoglalás Karintia földrajzi helyzete el nyös és hátrányos is egyben. El nyös azért, mert kit n alapul szolgálhat a turizmus számára. Hátrányos azért, mert

AUSZTRIA

59

gazdasági szerkezetében nagy súlyt kap a mez gazdaság és erd gazdálkodás, ezek a tevékenységek azonban az új technológiák megjelenése miatt ma már sokkal kevesebb embernek tudnak megélhetést biztosítani. Ezt felismerve a régió egyrészt er sségeinek további kihasználására összpontosít, illetve gyengeségeit szeretné tompítani, megszüntetni, esetleg el nyökké alakítani. Ehhez nyújtanak segítséget az Európai Unió forrásai. A 2000–2006-os fejlesztési periódusban a célkit zés 2. program a legtöbb forrást a vállalkozások szférájának fejlesztésére fordította, ennek közel 18%-át (66 255 000 euró) az Európai Unió biztosította. A továbbképzés-átképzés támogatására mintegy 8 380 868 eurót használtak fel, ennek közel feléhez szintén az EU alapjaiból jutottak hozzá. Az említett két programmal Karintia megkísérelt újabb, az agrárszektortól független munkahelyeket teremteni, megpróbálta csökkenteni a munkanélküliek számát, és megkönnyítette a nem foglalkoztatottak visszatérését a munkaer piacra. Harmadik programjával a régió er sségeit kísérelte meg kiemelni: a turizmus- és vidékfejlesztésre fordított összeg 116 098 641 euró volt. A rendelkezésre bocsátott uniós források 95,45%-a a regionális fejlesztési alapokból, 4,55% az Európai Strukturális Alapból származott. A programokban azonban nem jutott hely a m szaki oktatásban jelentkez elmaradás csökkentésének. Az új, 2007–2013-as fejlesztési periódusban ezzel szemben nagyobb hangsúlyt kapott az oktatás. Emellett a régió törekszik a kutatás-fejlesztés fellendítésére, az innováció ösztönzésére a gazdaság majd minden területén. Az új program ezen kívül a fenntartható fejl dés elérésére irányul, támogatja a környezettudatosságot, a megújuló er források alkalmazását. 2.3.4. Vorarlberg Vorarlberg (más néven Ländle [vorarlbergi] vagy Cisarulana [latin]) az Osztrák Köztársaság legnyugatibb tartománya. Alkotmánya szerint a régió egyrészt „független állam”, másrészt a szövetségi állam része is egyben. Vorarlberg mind területi, mind lakossági vonatkozásban Ausztria második legkisebb tartománya. Népessége több szempontból is különbözik Ausztria többi részét l. Dialektusa például az ún. fels -alemann, míg Ausztria egyéb részein szinte kivétel nélkül az osztrák bajort beszélik. A Vorarlberg elnevezés a Pass Arlberg kifejezésb l ered, mivel a terület az Arlberg el tt (vor) fekszik, mind Svájc, mind Ausztria fel l nézve.

60

AUSZTRIA

Keleten három szoros köti össze Ausztria többi részével, ezek azonban nem járhatók egész évben, ezek az Arlberg, a Flexenpass és a Bielerhöhe. Két további fontos szoros a Bödele, amely Dornbint köti össze a Bregenzierd vel, valamint a Grosswasertalt és a Bregenzi-erd t összeköt Fontanella-szoros. Vorarlberg f közlekedési tengelye a Rajna völgyén, Walgaun és Klostertalon keresztül vezet az Arlberghez, és ez köti össze a tartományt Ausztria többi területével. A legjelent sebb átjárók Tirol felé a Bielerhöhe, az Arlberg-szoros és az Arlbergstraßentunnel (Ausztria leghosszab alagútja, 13 972 méter hosszú8), valamint a lachtali és a warthi átjáró. Ezen a közlekedési tengelyen az egyéni közlekedés a Rajna völgye–Walgau autópályán (A14) és az arlbergi autóúton (S16) valósul meg. Az A14-es autópálya forgalma 1990 és 2004 között évente átlagosan 2,5-4%-kal n tt.9 A f közlekedési tengelyen a tömegközlekedést az ÖBB (Osztrák Állami Vasúttársaság) nyugati vasúti szakaszai (az Arlbergbahnt is beleértve) teszik lehet vé. A svájci St. Gallen kanton-beli St. Margarethenb l a német határvárosig, Lindauig közleked vasúti vonal átmegy Lustenaun és Bregenzen, így azt az ÖBB üzemelteti. A Münchent l Zürichig közleked Euro City szintén megáll Bregenzben. A tartomány legfels bb szerveinek – tartományi kormány (Landesregierung) és a törvényhozó testület (Landtag) – székhelye a tartományi f város, Bregenz. A tartomány négy különböz terület közigazgatási körzetre/megyére tagolódik. Az egyes megyéket f városaikról nevezték el, melyek területük nagyságát tekintve sorrendben: Bludenz, Bregenz, Feldkirch és Dornbirn. A közigazgatási körzetek mellett hat bírósági megye is létezik, az el z négy, valamint Bezau és Schruns. Vorarlberg területén 96 önkormányzattal rendelkez település helyezkedik el, közülük öt város (lakosságuk szerint: Dornbirn, Feldkirch, Bregenz, Hohenems, Bludenz). Vorarlberg több nagytérségre tagolódik, amelyek legtöbbször közlekedéstechnikai vagy tervezési szempontból összefüggnek. A legfontosabb nagytérség a Bregenz és Feldkirch között elhelyezked Rajna völgye, amely 240 ezer f s népességével Vorarlberg legnagyobb agglomerációját alkotja. A tartomány lakosságának 66%-a így a nyugati területekre koncentrálódik. A második legnagyobb régió Walgau 48 000 lakossal. További területek: 8 9

Austria Forum (http://austria-lexikon.at/af/AEIOU/Vorarlberg) Verkehrskonzept Vorarlberg 2006. Mobil im Ländle (http://www.vorarlberg.at/pdf/verkehrskonzeptvorarlberg.pdf )

AUSZTRIA

61

Bregenzi-erd , Montafon, a Boden-tó környéke, Laibachtal és a Grosse Walsertal. Földrajzi különlegesség a Kleinwalsertal, amely Ausztria fel l nem elérhet , csak Németországon (Bajorország) keresztül megközelíthet , mégis a bregenzi körzethez tartozik „mint funkcionális enkláve”.10 Vorarlberg területe 2596 km2, a Boden-tó tartományhoz tartozó területével együtt pedig 2601,48 km2. Vorarlberg Ausztria második legs r bben lakott tartománya Bécs után, néps r sége 137,1 f /km2, népességszáma 365 055 f (2006).11 A Feldkirch és Hörbranz közötti agglomeráció Európa egyik legs r bben lakott területe. Bécs mellett Vorarlberg tartományban él a legtöbb külföldi, arányuk 13%, közülük legtöbben törökök, illetve szerbek, ket pedig a németek követik. A XIX. század második feléig népessége meglehet sen homogén, területe pedig viszonylag ritkán lakott volt. A Rajna szabályozása, a vasútépítés és a velük járó ipari fellendülés els sorban olaszokat vonzott a tartományba, akik f ként Trentinóból jöttek. A második világháború után nagyobb bevándorlási hullámok érték a tartományt, ami magyarázza az 1923–1951, illetve az 1961–1971 közötti népességnövekedést. A második világháború utáni bevándorlók zömmel kelet-ausztriaiak voltak, f leg stájerek és a hazájukból elüldözött németek (Dél-Tirol, Szudéták, Alsó-Stájerország). Ekkortájt alakultak ki a még ma is meglév déltiroli negyedek a tartomány nagyobb községeiben. A migrációs hullám a vorarlbergi és a szomszédos svájci területek viszonylag jó gazdasági helyzetének volt köszönhet . Az 1960-as és 1970-es évek bevándorlási hulláma f leg törököket és jugoszlávokat foglalt magába, munkaerejükre leginkább a textiliparban volt szükség. A népesség növekedési üteme 1991 és 2001 között 5,9%-os volt, ezzel a harmadik helyen szerepel Salzburg és Tirol tartományok után. A természetes szaporodási ráta az elmúlt évtizedben 6,0% (19 981-gyel több születés, mint halálozás), ami a legmagasabb Ausztriában, egyben a gyermekekben leggazdagabb tartomány is 2006-ban (a 15 éven aluliak aránya 19,3%).12 10

11

12

Voralberg. Regionen. (http://www.vorarlberg.travel/xxl/_area/382731/_subArea/382744/_lang/de/ index.html) Bevökerung und Staatsbürgerschaftsverleihungen 2009 (http://www.vorarlberg.at/pdf/bevoelkerungundstaatsbuer.pdf ) Natürliche Bevölkerungsbewegung 2006 (http://www.vorarlberg.gv.at/pdf/natuerlichebevoelkerungs3.pdf)

62

AUSZTRIA

10. táblázat: A népesség változása a XX. században Év

Népességszám (ezer f )

1923 1951

139,968 193,657

1961

226,323

1971

271,473

1981

305,164

1991

333,128

2001

376,599

Forrás: Bevökerung und Staatsbürgerschaftsverleihungen 2009 (http://www.vorarlberg.at/pdf/bevoelkerungundstaatsbuer.pdf)

2007 októberében 8646 munkanélküli volt Vorarlbergben (4280 férfi, 4366 n ), ami az el z év októberéhez képest 6,6 %-os csökkenést jelent (férfi: 5,4%, n : 4,8%), a munkanélküliségi ráta így 5,7 %-os (4,9%, illetve 7,2%), ami 0,5%-ot (0,3%, illetve 0,5%) csökkent 2006 októberéhez viszonyítva. Az aktivitási ráta 2006-ban 51,1%-os volt.13 Gazdaságát tekintve Vorarlberg Ausztria legkorábban fejl désnek indult ipari régiója. A tradicionális textilipar már nem dominál annyira, sokkal inkább a finommechanikai és elektronikus ipar és a turizmus. Vorarlberg a második leginkább iparosodott, exportorientált tartomány Ausztriában (az ipari termelés exportaránya több mint 70%). Fontos tényez a gazdaságban a határon túlról – Svájc, illetve Liechtenstein – érkez k vásárlóereje. Az EU GDPjében kifejezve a vásárlóer színvonalának indexe 127,4 (EU25-ök:100).14 A vorarlbergi gazdaság alapvet eleme az energiaipar. F energiaforrása a vízi energia, amit ipari áram el állítására használnak. 2003-ban Vorarlberg volt az els régió Európában, amely több megújuló energiát termelt megújuló energiaforrásból, mint amennyit elhasznált.15 13

14

15

Arbeitsmarktdaten der österreichischen Regionen (http://iambweb.ams.or.at/ambweb/AmbwebServlet?trn=start) és Vorarlberger Wirtschaftsbericht 2008/09. (http://www.vorarlberg.at/pdf/wirtschaftsbericht2008_09.pdf) GDP per capita in purchasing power standards (http://epp.eurostat.ec.europa.eu/cache/ITY_PUBLIC/2-18122006-BP/EN/ 2-18122006-BP-EN.PDF) Verkehrskonzept Vorarlberg 2006. Mobil im Ländle (http://www.vorarlberg.at/pdf/verkehrskonzeptvorarlberg.pdf )

AUSZTRIA

63

Az egyes fejlesztési területekhez tartozó regionális fejlesztési stratégiákat különböz fejlesztési programokon keresztül valósítják meg, különösen az − Österreichische Programm für die Entwicklung des ländlichen Raumes (EAGFL); − az új 2. célkit zés és a 2. célkit zés Phasing out-Programm Vorarlberg (EFRE, ESF); − 3. Célkit zés Program Ausztria (ESF); − LEADER+ Program (EAGGF); − Equal-Program programokon keresztül. A teljes program stratégiájának f céljai a következ k: • Fenntartható fejl dés az életkörülmények javítása érdekében. • Nemzetközileg versenyképes dinamikus vállalati szerkezet. • Tartósan biztosított foglalkoztatás. A stratégiák megvalósítása során figyelembe veszik az esélyegyenl ség és a fenntartható, az integrációt és környezetet is figyelembe vev fejl dés követelményeit. A fenntartható fejl dés és az esélyegyenl ség alapelveit horizontális célokként építették be a 2. célkit zésbe, ezért nem képeznek különálló prioritást. Ez azt jelenti, hogy ezen elveket minden intézkedés folyamán alkalmazzák, és az ösztönz eszközök kialakítása során is figyelembe veszik. Bizonyos intézkedések esetén különös tekintettel vannak e horizontális célok megvalósítására. Mivel a prioritásokhoz kapcsolódó környezetvédelmi indikátorok számszer sítése nem történt meg, ez a programterv kiegészít dokumentumában szerepel. 1. prioritás: Fenntartható vállalkozások Ehhez a prioritáshoz tartozik minden olyan stratégia és intézkedés, amely a célterületek vállalatai fejlesztéséhez kapcsolódik. A termelési szektor és a turizmus mellett ide tartoznak még a szolgáltatási szektor vállalkozásai, melyek szerepe folyamatosan növekszik. Többek között új vállalkozások létrehozása is a cél, mivel a küszöbönálló nyugdíjaztatások nem vezethetnek a gazdasági struktúra romlásához. A meglév vállalatok számára is ösztönözni kell a beruházásokat, amennyiben azoknak innovatív jellegük van. A beruházásokhoz nemcsak az anyagi javak tartoznak, hanem szellemiek is, hiszen az innovatív termékek és szolgáltatások fejlesztési költsége nagyon magas, így ehhez szükség van együttm ködési, illetve K+F intézmények létrehozására. A vállalatok számára különösen fontos az élet-

64

AUSZTRIA

hosszig tartó tanulás alapelve a sikeres vállalatalapítás és a dinamikus továbbfejl dés érdekében. A gazdasághoz kapcsolódó szolgáltatók knowhow-jának a vállalatokhoz kell áramolniuk, mert a személyzeti kapacitás a kkv-ken belül nehezen növelhet a speciális feladatok ellátása érdekében. A vállalati együttm ködést és a hálózatok kiépítését ösztönözni kell, hogy a kkv-k számára megkönnyítsék a forrásokhoz való hozzájutást, így versenyel nyökhöz juthatnak, ami különösen a nemzetközi piacok vonatkozásában érvényesül. A telekommunikáció alkalmazását olyan módon kell ösztönözni, hogy els lépésben a veszteségeket csökkentsék vállalati szint ösztönz intézkedésekkel, valamint a megfelel együttm ködési formák támogatásával. Az RMP (Rural Market Place) nev projekt keretén belül már történtek el relépések ezen a területen. Ezen keresztül els sorban a turisztikai szektorban kívánják az elektronikus média használatának javítását az értékesítés területén. A kereskedelem ösztönzésének az intézkedéseken belül úgy kell megvalósulniuk, hogy támogassák a vidéki területek beruházásainak ösztönzését, s ezáltal biztosítsák a helyi ellátást és a szükséges turisztikai infrastruktúra kialakítását a 2. célkit zés területén. A beruházások ösztönzése ezen a területen kizárólag a kisüzemre korlátozódik („de minimis” ösztönzés). Ezen ösztönz k célja többek között, hogy vev orientált megoldásokkal járuljanak hozzá az utánpótlás problémájának megoldásához. Támogatandó területek: − Új képzési, illetve munkahelyek létrehozása; − Önálló megélhetés biztosítása; − Termékinnováció, termékdiverzifikáció; − K+F-eredmények továbbítása a termelés területére; − Anyag-, illetve energiafelhasználás jelent s csökkentése; − Emissziós terhelések csökkentése; − Tervezési, szervezési, ellen rzési és irányítási eszközök javítása (f leg új információs rendszerek alkalmazásával); − A magas hozzáadott értékkel bíró szolgáltatások kiterjesztése; − A regionális hozzáadottérték-állomány javítása regionális források bevonásával; − Térbeli hátrányok kiegyenlítése; − A vállalatok kvalifikációs szerkezetének javítása know-howátadás segítségével; − Alternatív energiahordozók felhasználása.

AUSZTRIA

65

A projektek kiválasztásának és sorba rendezésének szempontjai: − A projekt gazdaságossága; − Hozzájárulás munkahelyek megtartásához és létrehozásához; − A projekt összhangja a horizontális elvekkel (fenntartható fejl dés és esélyegyenl ség); − A projekt innovációfoka. Célok • Vállalatok létrehozása és betelepítése a célterületekre. • A n k arányának növelése a vállalatvezetésben. • A min ségi színvonal és a technológiai állapot javítása. • Új termékek és szolgáltatási kínálat fejlesztése. • Kínálati változatosság kiterjesztése, különösen a turizmus területén. • Turisztikai kínálat javítása. • Gazdasági tevékenységek hatásának javítása a környezetre. • Az új vállalkozások min ségi színvonalának javítása. • Fejlesztés és innováció arányának növelése a vállalatokon belül. • Szervezeti struktúrák és a hálózatosodás javítása a vállalatokban. • Új, nemzetközi piacokra való belépés. 2. prioritás: Versenyképes régió A prioritás azon beruházásokat érinti a regionális infrastruktúrában, amelyek a versenyképesebb gazdaság fejl dése érdekében jönnek létre. Ezen keresztül kell biztosítani az érintett régiók gazdasági, ökológiai és társadalmi dinamikájának bázisát. Különösen fontos, versenyképes adottságok meglétével segítsék új vállalatok létrejöttét, illetve betelepülését. Az adottságokhoz hozzátartozik a közlekedési infrastruktúra is. Ezen kívül fontos a természeti értékek védelme, a természetet ér negatív hatások kivédése, valamint, hogy az energiaellátáshoz helyi és lehet leg megújuló energiát vegyenek igénybe. A gazdasághoz kapcsolódó infrastruktúrának azonban els bbsége van az imént említett intézkedésekkel szemben. A turizmus megalapozása érdekében olyan turisztikai infrastruktúrát kell létrehozni, amely növeli a kínálatot, és amely magában foglalja a természeti és kulturális értékek el vigyázatos fejlesztésének követelményeit is. A fejlesztés területén tevékenyked hálózatokat és szolgáltatóvállalatokat is támogatni kell. Ezen kívül tekintettel kell lenni arra, hogy az infrastrukturális adottságok korlátozhatják a n k foglalkoztatását. Ezen prioritással a kiegyensúlyozott és fenntartható fejl dés a cél, az összes szektor integrálásával.

66

AUSZTRIA

A szervezeti együttm ködések mellett ösztönzik a pilot projekteket, a fejlesztési koncepciókat és a megvalósíthatósági tanulmányokat is. A célterület jelent s hányadát azok az infrastrukturális feltételek alkotják, amelyek segítik az együttm ködések és új regionális jellegzetességek létrejöttét. Idetartozik a Bregenzi-erd regionális tervez közössége (sajtút projekt), ami a vállalatok együttm ködése abból a célból, hogy er sítsék a regionális identitást és jellegzetességek létrejöttét. A know-how transzfernek többek között a hálózatok és együttm ködések fejlesztésén keresztül kell megvalósulnia. Támogatandó területek: − Versenyképes üzemi területek feltárására irányuló beruházások; − Meglév ingatlanok optimális felhasználása; − Technológiai infrastruktúra javítása, különösen a telekommunikáció területén; − Turisztikai infrastruktúra kínálatának javítása; − Intézkedések a kulturális örökségek védelme érdekében; − Intézkedések a n k foglalkoztatottságának javítása érdekében; − Intézkedések természeti katasztrófák elleni védelem érdekében; − Intézkedések az ökológiailag érzékeny területek védelme érdekében; − Együttm ködések létrehozása; − Desztináció-menedzsment fel-, illetve kiépítése; − Regionális jellegzetességek kialakítására irányuló stratégiák fejlesztése; − Regionális menedzsment er sítése. A projektek kiválasztásának és sorba rendezésének szempontjai: − A projekt összhangja a horizontális elvekkel (fenntartható fejl dés és esélyegyenl ség); − A projekt gazdaságossága; − Hozzájárulás munkahelyek megtartásához és létrehozásához; − A regionális fejl dés javításához való hozzájárulás. Célok • Üzemi területek kínálatának növelése, különösen az új vállalatok létrehozása és az innováció kapcsán. • Vállalatok beágyazása a regionális környezeti feltételekbe, és helyi er források felhasználása. • Szabadid s tevékenységek, pihenés és turizmus érdekében létrejött területek, melyek illeszkednek a helyi környezeti feltételekhez.

AUSZTRIA

• •

• •

•

67

A n k foglalkoztatottságának javítása. Regionális er források felhasználása a regionális identitás ösztönzése érdekében. A környezeti, kulturális, természeti és társadalmi potenciál kihasználása. Szinergiák kialakulásának ösztönzése együttm ködések létrehozása érdekében. Az ösztönz eszközök hatékony felhasználása a projektekben, amelyek a regionális er sségeken és a prioritásokon alapulnak.

Fejlesztési program 2007–2013

16

1. prioritás: Innováció és tudásalapú gazdaság Legfontosabb cél Vorarlberg jöv beli innovációs teljesít képességének javítása, ezáltal a tartós gazdasági növekedés feltételeinek létrehozása, továbbá, hogy a munkahelyek számát hosszú távon megtartsák, és azokat a nemek közötti egyenl ség elvének jegyében b vítsék. Ezen cél elérése érdekében e prioritás fókuszában az innováció áll. A stratégia magját két komponens alkotja: 1. A regionális kutatási és innovációs kompetenciák er sítése. 2. A kutatás, innováció és a tudás átadásához szükséges kompetenciák er sítése. Ezzel a régiónak a SWOT-analízis által megjelölt er sségét, a „magas innovációs és átültetési képesség”-et kívánják er síteni. Másfel l rendkívül fontos az új er sségek területén jelentkez technológiai kompetenciákhoz való hozzájárulás, valamint a regionális kutatási kínálatban jelentkez hiányosságok csökkentése. Ez feltétele annak, hogy a régió innovációs tevékenysége legalább annyira gyorsan n jön, mint a legfontosabb versenytárs országokban. Csak így tud a régió az innovációs versenyben és a világpiacon tartósan helytállni. Kutatási és innovációs kompetencia A program segítségével olyan feltételeknek kell megfelelni, amelyek tudást generálnak a régió és annak aktorai számára is (vállalatok és intézmények). Ez a tudás a régión belül hatékonyan terjed, és az aktorok számára könnyen elérhet vé válik.

16

Strat.at 2007/2013. Nationaler Strategischer Rahmenplan Österreich 2007–2013 (www.oerok.gv.at/eu-regionalpolitik/ eu-strukturfonds-in-oesterreich-2007-2013/ nationale-strategie/stratat.html)

68

AUSZTRIA

Átültetési/átvételi kompetencia A csúcskutatás létrehozása és a meglév legújabb K+F-eredmények egyedül nem elegend ek ahhoz, hogy hozzáadott értéket generáljanak és a megfelel növekedési ütemet tudják megcélozni. A kihívás abban áll, hogy az új ötleteket, innovatív technológiákat, eljárásokat és módszereket növekedést serkent (új vagy lényegesen javított) termékekbe, termelési eljárásokba, kínálatba és szolgáltatásokba sikeresen tudják átültetni és a piacon pozicionálni. A definiált innovációs stratégia megvalósítása érdekében szükséges, hogy a támogatás középpontjában a regionális innovációs rendszerek következ sarokpillérei álljanak (a strukturális program pénzügyi kereteinek megfelel en egy sorrendet alakítottak ki, amelyben a legnagyobb várható hatékonyságú sarokpillérek [tevékenységi területek] élveznek prioritást): − vállalati innovációs tevékenység ösztönzése (tudásátadás); − regionális K+F-kapacitás növelése (tudásgenerálás); − tudomány és gazdaság együttm ködésének és hálózatosodásának ösztönzése (küls és bels tudástranszfer). Stratégiai célok • a fejlesztés és innováció részesedésének növelése a vállalatokban, • új vagy javított technológiák és eljárások adaptálása, • új vagy lényegesen jobb termékek, kínálatok, eljárások és szolgáltatások fejlesztése, • a vorarlbergi gazdaság magterületei kompetenciáinak továbbfejlesztése, • az ágazatokban rejl növekedési potenciál felismerése és kiaknázása. Célcsoportok • vállalatok, • regionális és interregionális K+F létesítmények, • köztestületek, • regionálisfejl dés-hordozók (egyesületek, munkaközösségek). Fejlesztési súlypontok Tematikus: • koncepciók és tanulmányok, • beruházások, • kutatási infrastruktúra. Területi: • központi terület.

AUSZTRIA

69

Ágazati: • anyagi javak termelése (ipar), • termelésközeli szolgáltatások, • turizmus. Részprioritások: 1.1. Ipari innováció és K+F; 1.2. Technológiai, kutatási és gazdasági létesítmények ösztönzése; 1.3. Hálózatok és tudástranszfer ösztönzése. 2. prioritás: Regionális növekedési stratégia Legf bb célkit zés a konkrét növekedési impulzusok iniciálása a különböz gazdasági területeken, a vidéki területekre összpontosítva, amelyek – a centrumterületekkel ellentétben – megállapíthatóan növekedési problémákkal küzdenek. Ennek feltétele, hogy a regionális gazdaság ezeken a területeken javuljon. SWOT-analízisben megállapított problématerületek alapján ez a prioritás 3 tevékenységi területre fókuszál: 1. A vidéki területek telephelymin ségének javítása; 2. A foglalkoztatottság keretfeltételeinek javítása; 3. A természeti er források védelme és a természeti katasztrófák elleni védelem. Ezen területek a regionális növekedési stratégia szempontjából kiemelked fontosságúak, mert azokból olyan korlátok jönnek létre, melyek segítségével a meglév fejl dési impulzusok nem, vagy nem megfelel mértékben kihasználhatóak. Stratégiai célok • A vidéki területek telephelymin ségének javítása. • Interregionális jelent s és teljesít képes infrastrukturális létesítmények rendelkezésre állása a vidéki turizmus érdekében. • A régióban rendelkezésre álló munkaer -potenciál szélesítése és a munkahelyek vonzerejének növelése a kiválasztott ágazatokban. • A természeti er források védelme és a természeti katasztrófák elleni védelem. Célcsoportok • Vállalatok; • Köztestületek; • Regionálisfejl dés-hordozók; • Turisztikai szervezetek.

70

AUSZTRIA

Fejlesztési súlypontok (Tematikus) A 2. prioritáson belül mindenekel tt az olyan terveket ösztönzik, amelyeknek magas az impulzushatásuk a regionális versenyképességre és a regionális növekedésre: − koncepciók, − beruházások, − területi és − vidéki területek. 2.3.5. Salzburg Salzburg régió Ausztria középs részén található, és a Keleti-Alpok északi részén helyezkedik el. Salzburg tartománnyal öt régió határos: Fels Ausztria, Stájerország, Karintia, Tirol, valamint Bajorország, mely már német terület. A Salzburg régió természetföldrajzi jellemz it legnagyobb mértékben az Alpok határozza meg, a legmagasabb pont 3674 méter, mely Großvenedigernél található. A salzburgi régió fest i tájai és domborzata legf képpen magas, sziklás hegyvonulatokból áll, melyekben a folyók és gleccserek völgyeket vájtak. A régió földrajzi adottságai így rendkívül kedveznek a sísportok kedvel inek. Salzburg város és környéke az Alpok északi részének egy alacsonyabban fekv részén – ez az úgynevezett Flachgau – terül el, melynek dombtet i átlagosan 500 méterrel vannak a tengerszint felett. A régióban kilenc 2000 méternél magasabb hegycsúcs is található: Magas-Tauern, Alacsony-Tauern, Tennengebirge, Dachstein, Hochkönig, Steinernes Meer, Leoganger Steinberge, Loferer Steinberge és a Kitzbüheli-Alpok. A régió legfontosabb folyója a Salzach, melynek két mellékfolyója van: Saalach és a Gasteiner Ache. Salzburg tartományban ered az Enns is, továbbá az Alpok hegyei között összesen 185 tó helyezkedik el ezen a területen. A régió els számú kulturális és gazdasági központja Salzburg városa, mely 150 269 lakossal a legnépesebb település. Messze lemaradva a második legnépesebb város 18 399 lakossal Hallein, majd harmadik Saalfelden 150 393 lakossal. A régió nemcsak Ausztrián belül fontos közlekedési és kereskedelmi csomópont, hanem Közép-Európán belül is. A kedvez fekvés lehet vé tette, hogy nemzetközi autóutak és vasúti f útvonalak haladjanak át ezen a területen. Az A1-es autópálya a legf bb kereskedelmi útvonal, mely a régiót Béccsel és Németországgal köti össze. A másik f bb útvonal az A10, melyet Tauerautobahnnak is neveznek. Ez az útvonal Villach irányába, illetve Szlovénia felé vezet. A domborzati viszonyok meglehet sen megne-

AUSZTRIA

71

hezítették a vasútépítést a tartományban, ezért a vonalak száma nem jelent s, a rajtuk lebonyolított forgalom viszont annál inkább. A Bécsb l Innsbruck felé tartó InterCityk csak Salzburgot érintik, majd elhagyják Ausztria területét, és csak Kufsteinnél lépnek vissza. Közvetlen IC-vonatok közlekednek Salzburgból Bad Gasteinen át Villachba és Radstadton át Grazba. Salzburg nemzetközi repül térrel is rendelkezik. A Wolfgang Amadeus Mozart nevét visel maxglani repül térr l Bécsbe, Németországba, az Egyesült Királyságba és a Kanári-szigetekre indulnak járatok. Történelmi és kulturális nevezetességek A tartomány kimeríthetetlen programlehet ségekkel várja az idelátogató turistákat. Számos kiváló sítereppel rendelkezik. Bad Gastein és Bad Hofgastein gyógyfürd i világhír ek. Sóbányái évszázados múltra tekintenek vissza. A Werfen fölötti meredek hegyoldalban rejt zik az Eisriesenwelt, Európa legnagyobb jégbarlangja. Kiemelt látnivaló a Krimml-vízesés és a St. Johann im Pongau-ban található Liechtensteinklamm. Csodálatos hegységeiben (Magas-Tauern, Tennengebirge, Hochkönig, Loferer Steinberge) az igazi érintetlen alpesi természet várja a hegyek szerelmeseit. Salzburg városa híres barokk óvárosáról és a város fölé magasodó Festung Hohensalzburgról, ahonnan szép a kilátás a városra. Nevezetességei a hellbrunni kastély és az udvarban található Wasserwunderwelt. A Zoo Salzburgba is érdemes ellátogatni, valamint Mozart szül házába is. Salzkammergut és környéke: Itt található a fest i szépség Wolfgangsee és St. Gligen kis városa, ahonnan a Zwölferhorn-Seilbahn kabinos felvonóval szép kilátás tárul a turisták elé. Valamint Bad Ischl is a közelben található, melynek egyik nevezetessége a Kaiser villa és annak parkja. Liechtensteinklamm St. Johann im Pongau mellett található. Az összesen 4000 méteres vízesésb l a turisták számára látogatható rész 1000 méter. A vízesés csodaszép sziklákkal övezett, melyek mélysége helyenként eléri a 300 métert is. A Krimml-vízesés 140 méter magas látványosság, a XIX. századtól látogatható a turisták számára az 1835-ben és 1879-ben, majd 1901-ben kiépített útvonalakon. A vízesést átlagosan 400 000 turista látogatja. Hohe Tauern csodaszép hegyvonulatai összesen 120 km hosszan terülnek el Salzburg, Kärnten és Tirol tartományok között. Nemzeti parkjában a természet olyan kincsei találhatók, mint például a Krimml-vízesés. A Hallein sóbánya 10 km-re fekszik Salzburg városától. A sóbányászat a Kr. e. 600-as évekre nyúlik vissza. A werfeni Eisriesenwelt-jégbarlang a legnagyobb Európában.

72

AUSZTRIA

Zell am See és környéke. Lehet ség van hajókázásra a tavon. A kapruni Sigmund Thun Klamm-vízesés. Az uniós támogatásokból megvalósult fejlesztések 2000–2006 között17 A Bizottság 87,5 millió eurót hagyott jóvá az egységes programozási dokumentumban a fejlesztések finanszírozásához. Az Európai Strukturális Alapok ebb l 17,7 millió euróval járultak hozzá. Els súlypont: Turizmus és közlekedés Ez a súlypont az idegenforgalom és a szabadid -szolgáltatások fejlesztését célozta. Az általános idegenforgalmi infrastruktúra javítása a cél, mindenekel tt a téli turizmusra koncentrálva. Ezen kívül a vállalkozások és a tanácsadási szolgáltatások közötti együttm ködésre helyeztek még hangsúlyt. Második súlypont: Feldolgozóipar és rokon szolgáltatások Ezen súlypont középpontjában a feldolgozóipar fejlesztése állt. Ez az innováció finanszírozásával és kutatás-fejlesztési projektekkel történt, továbbá vállalkozások alapítási kedvezményeivel és a friss vállalkozások támogatásával. Ezen intézkedések voltak hivatottak javítani a prioritást élvez projekteknél az együttm ködést, illetve lehet vé tették a szervezeti keretek és az ahhoz szükséges infrastruktúra kialakítását, valamint a beruházások véghezvitelét. Harmadik súlypont: Szektorokat átfogó együttm ködés Ezen intézkedések véghezvitelével a környezet javítása volt a cél. Idetartoztak például a megújuló energiaforrások fejlesztése, a környezetvédelem és további intézkedések, melyek a régió attraktivitását növelték. A helyi szervezetek er sítése is cél volt, továbbá az esélyegyenl ség a képzési területeken. A támogatási területek leírása A program 92 650 lakost fedett le. A vidéki egy f re jutó GDP csak 91%-a az osztrák átlagnak. A régióban a szolgáltatási szektorban az idegenforgalom az uralkodó. A kereskedelem, pénzügyek és a termelésközeli szolgáltatások nem megfelel en képviseltek, és a feldolgozóiparban a fa-, bútorés az épít ipar a vezet . A régióban sok kisvállalkozás volt jelen (100 foglalkoztatottig); nemzeti összehasonlításban a nagyvállalatok jelenléte ele17

Objective 2 Programme for Salzburg (http://ec.europa.eu/regional_policy/country/prordn/details.cfm?gv_PAY= AT&gv_reg=675&gv_PGM=77&LAN=7&gv_PER=1&gv_defL=7)

AUSZTRIA

73

nyész . A munkanélküliség az országos szinten volt, és különösen a n ket, a vendégmunkásokat és a fiatal férfiakat sújtotta. A turizmus által okozott szezonális munkanélküliség lényegesen magasabb volt, mint más tartományokban, a hosszú távú munkanélküliség azonban nem volt jelent s. Ekkor a legnagyobb hiány még a kutatás-fejlesztés és a vállalatközpontú szolgáltatások területén jelentkezett, valamint a mez gazdasági szektorban sem voltak megfelel ek a termelési feltételek. Részt vev partnerek és programirányító hatóság A teljes programot a salzburgi tartományf nök megválasztott igazgatósági hatóságként fogja koordinálni. A tartományi kancellária a finanszírozás igazgatásáért lesz felel s. A programot figyelemmel kísér bizottság a tartományi miniszterekb l és a végrehajtásért felel s intézményekb l áll. Ehhez jönnek még hozzá a szociális partnerségért, esélyegyenl ségért és fenntartható fejl désért felel s intézmények. A pénzügyminisztérium és az egyes alapok koordinációjáért felel s osztályok közösen látják el a pénzügyek ellen rzését. Salzburg régió versenyképességének növelése, 2007–2013 Az Európai Bizottság 2007. május 4-én hagyta jóvá az osztrák Salzburg régió fejlesztésére irányuló programot a 2007–2013-as id szakra. Itt egy operatív programról van szó, mellyel Salzburg számára a Közösség támogatási eszközei hozzáférhet kké válnak. Összesen 27,6 millió euró fog a régió rendelkezésére állni, a közösségi támogatás ebb l 13,8 millió euró lesz (ez az Ausztriában a kohéziós politika keretein belül a 2007–2013 közötti beruházásra szánt európia uniós pénzek körülbelül 1%-ának felel meg.) Salzburg az EU15-ök átlagához képest 142%-os egy f re jutó GDPjével az Európai Unió gazdag régiói közé tartozik, melyek magas életszínvonalat és környezeti min séget képesek felmutatni. Ezzel a programmal a tudásra és innovációra épül gazdaságot támogatják, illetve tartós munkahelyek létrehozását, ily módon hozzájárulva a Lisszaboni Stratégia céljaihoz. A támogatás lényeges célja az északi, városiasabb területek, és a déli, falusiasabb részek közötti különbségesk csökkentése. Horizontális prioritásként a Göteborgban megfogalmazott fenntartható fejl dés célja és a nemek közötti egyenl bánásmód alapelve különleges státuszt élveznek a programban. A Regionális versenyképességért és foglalkoztatottságért 2007–2013 program f céljai a következ k: a válalkozások beruházási potenciáljának er sítése, a regionális befolyásolhatóság téma szerint szabályozott fejlesz-

74

AUSZTRIA

tése és célokhoz igazított javítása. A Regionális versenyképességért és foglalkoztatottságért 2007–2013 program a következ prioritási tengelyekre osztható. 1. prioritási tengely: Az innováció és a tudásra épül gazdaság er sítése A jelenlegi globalizációs fázisban a salzburgi vállalkozásoknak helyt kell állniuk a világgazdaság és az EU er s konkurenciájával szemben. Ebb l a háttérgondolatból ered az innováció és a tudásra épül gazdaság er sítésének jelent sége. Azokon a területeken, melyeken a komparatív el nyök jelentkeznek, feltétlenül szükséges a min ségi és technológiai normák javítása. A siker egyik kulcsa a vállalatok kutatás-fejlesztésének és az eredmények gyakorlati felhasználásának támogatása. A kis- és közepes vállalkozások a programok sikeres átültetésénél dönt jelent séggel bírnak, és ezért középpontba kerülnek: a támogatandó tevékenységek egészen a vállalatalapítástól a hálózatokban való részvételen át az úgynevezett vállalati klaszterig. 2. prioritási tengely: A déli területek innovációra kihegyezett fejlesztése A salzburgi régió déli területei többnyire vidéki jellemz ikkel, illetve kisés mikrovállalkozásaikkal, melyek a gazdaság gerincét alkotják, más politikai szempontot követelnek, mint a városok által meghatározott északi rész esetében. A támogatás a tradicionális szektorokba és tevékenységekbe történ beruházásokra vonatkozik, bár innovatív vagy a tartományon túlmutató komponensei is lesznek. Az idegenforgalom is ennek a prioritási tengelynek a része. Mivel a salzburgi régió Ausztria központi helyén fekszik, így számos útvonal csomópontja található meg a területén. Ez a mind gazdaságilag, mind kulturálisan gazdag tartomány stratégiai fontosságú helyet foglal el. Pozíciójánál fogva Salzburg az Alpok más régióival együtt közösen igyekszik helyzetét az EU-n belül is er síteni. Az ARGE-Alp18 törekvése, hogy közös kulturális, szociális és gazdasági érdekeikért kiálljanak és a polgárok között, akik az Alpok tartományaiban élnek, kapcsolatot hozzanak létre, és azt er sítsék. Salzburg aktív tevékenységével igyekszik a közös munkát más intézményekkel együtt el segíteni, és ezen tartományok érdekeiért közösen is kiállni. Összesen 10 tartomány tagja az ARGE-Alpnak: a németországi Bajorország, a svájci Graubünden, St. Gallen és Tessin kan18

Objective 2 Programme for Salzburg (http://ec.europa.eu/regional_policy/country/prordn/details.cfm?gv_PAY= AT&gv_reg=675&gv_PGM=77&LAN=7&gv_PER=1&gv_defL=7)

AUSZTRIA

75

tonok, az olasz Lombardia, a dél-tiroli és a trieszti régió, valamint az osztrák Vorarlberg, Tirol és Salzburg tartományok. Salzburg távolabbi EU-tagállamokkal is partneri kacsolatokat ápol, erre példa az együttm ködés Litvániával. 2.3.6. Stájerország Stájerország területileg a második, népességét tekintve pedig a negyedik legnagyobb a kilenc osztrák tartomány közül. A tartomány 16 388 km2-nyi területén közel 1,2 millió lakos él, f városa a 245 ezer lakosú Graz. Stájerország 16 kerületb l és mintegy 543 településb l, valamint 6 NUTS III szint régióból (Graz, Leizen, Östliche Weststeiermark, Oststeiermark, West-Südsteiermark és Westliche Obersteiermark) áll. Mint ahogy az egész ország területét, úgy Stájerországot is a magas hegységek jellemzik, melyek kiváló túra- és sícélpontok. A legmagasabb hegységek: az Északi-Mészk -Alpokban lév Dachstein (2995 m) és Hochschwab (2277 m), az Északi-Mészk -Alpok és az Enn-völgyi-Alpokban található Hochtor (2369 m), az Alacsony-Tauernben magasodó Hochgolling (2862 m), a See-völgyi-Alpok csúcsa, a Zirbitzkogel (2396 m) és a stájer Perem-hegységben lév Hochwechsel (1743 m). Legfontosabb tavak a régióban a 4,2 km2 terület , közel 65 m mély Grundlsee, a 2,1 km2-nyi, 53 m mély Altausseer See, a Toplitzsee (0,55 km2) és a Stubenbergsee (0,4 km2). A legjelent sebb folyók pedig a Mura (290 km), az Enns (130,4 km), a Feistritz (98,6 km), a Rába (96,2 km), a Lafnitz (81,8 km), a Mürz (78,5 km) és a Kainach (59 km). A stájerországi tartományi kormány 9 tagú, élén a tartományi kormány elnöke áll, t követi a két helyettese, illetve a hat tanácsos. Ez a tartomány végrehajtó testülete, melynek feladata a tartomány irányítása és pénzügyeinek kezelése. Az egyes feladatokat a tanácsosok látják el. Fontos közlekedési csomópont Graz, a Knoten Graz / West a város délnyugati szélén az A2 és az A9 autópályák keresztez dése. Habár Graz a tartomány f városa, a f vasúti csomópont Bruck an der Murban van. Ma a grazi repül tér az ország egyik legfejlettebb reptere, és évente több százezer utast fogad. A legfontosabb egyetemi város Graz a maga négy egyetemével, ahová összesen 48 000 hallgató jár. Ezen egyetemek: Karl-Franzens Egyetem, M szaki Egyetem, Orvosi Egyetem, valamint a Zenei és Ábrázoló M vészeti Egyetem. Graz mellett Leoben a másik kiemelked en fontos képzési centrum. Az itt található Bányászati és Kohászati Egyetem az egyik leg-

76

AUSZTRIA

jobb, m szaki képzést nyújtó intézmény a régióban. Az ugyancsak Grazban lév Johanneum F iskola gyakorlatorientált közgazdasági szakképzést biztosít. A grazi Joanneum Research az egyik legnagyobb egyetemen kívüli kutatóközpontja Ausztriának, mely egyben a tudomány és a gazdaság keresztez dését is jelenti. Közel egymillió hektár kiterjedés erdejével Stájerország birtokolja a legnagyobb erd területet Ausztriában. Emellett azonban a tartomány jelent s mez gazdasággal rendelkezik, a gabona (kukorica, búza), burgonya, különböz zöldségfélék, illetve takarmánynövények igencsak közkedveltek a stájer földm vesek körében. Fontos része a stájer mez gazdaságnak az almatermesztés, az egész ország almatermelésének háromnegyedét Stájerországban szüretelik le. A „Steirische Apfelstraße”-n (stájer alma útján), 25 km hosszúságban több mint egymillió gyümölcsfa terem. E vidék központja a Puch nev falucska. Az almán kívül földiepret, körtét, szibarackot és más gyümölcsöket is termelnek a környéken. Jellemz a méztermelés, a gyümölcsmust és a pálinkaf zés. Kiemelked a stájer bortermelés is: a sz l sgazdák évente mintegy 150 ezer hektoliter bort állítanak el , mely az ország össztermelésének kb. 6,6%-a, és a legkiválóbb fehérborai innen származnak. A stájer borvidék három bortermel területet ölel fel: Délkelet-Stájerországot (Radkersburg és Feldbach), Dél-Stájerországot (Leibnitz) és Nyugat-Stájerországot (Graz környéke, Voitsberg és Deutschlandsberg). Különlegesség a hagymaszínt l rubinvörösig terjed Schilcher, melyet tarpataki sz l b l préselnek. A tartományi sörgyártás adja az osztrák árutermelés közel 25%-át, rengeteget exportálnak bel le más európai országokba, de még a tengerentúlra is. Stájerország legnevezetesebb mez gazdasági terméke azonban a tökmagolaj. Itt találhatóak a sertéstartás f bb körzetei is (Grazi-medence települései), továbbá Graz a mez gazdasági termékeket feldolgozó üzemek központja is, a tej- és húsipar jelent s a városban. Azonban nemcsak a mez gazdasági termelés magas szint , hisz Stájerország tradicionális ipari tartomány. Mialatt a nyers- és alapanyagipar részesedése az össztermelésb l változatlan maradt, a gép-, acél-, fém-, villamos-, elektronikaipar részesedése egyre n tt, a legnagyobb mértékben azonban a járm gyártás fejl dött az Autoclusters „AC Styria” gyár termelésének köszönhet en. A két világháború között a Steyr–Daimler–Puch cég Európa egyik legkomolyabb autógyártója volt, de a 70-es években bezárták a vállalatot. A Steyrben azóta traktorokat, illetve a Mercedesszel közösen terepjárókat gyártanak, többségében exportra. Ausztria vasérc- és

AUSZTRIA

77

barnak szén-bányászatának csaknem 80%-a a tartományból származik. A Mura–Mürz völgye a kohászat fellegvára, itt alakult ki a legnagyobb nehézipari központ, a Leoben-Donawitz kombinát, mely a helyi bányászat, a vízer m vek termelte áram, az ipari víz, valamint a hiányzó, ám olcsón beszerezhet nyersanyagoknak köszönheti versenyképességét. A folyók mentén számos nehéziparral foglalkozó kisváros található, többségük azonban az er s verseny miatt válsággal küszködik, vagy már be is fejezte a termelést. Az osztrák fa- és papíripar termelésének közel 50%-a is a stájer térségb l származik. Ezért a legfontosabb exportcikkek az autók, sínek, high-tech termékek, a fa és a papír, valamint a mez gazdasági termékek közül a bor, a sör, illetve a világhír tökmagolaj. Ausztria második legnépesebb városa Graz, melynek fejlett és sokoldalú gépipara a legjelent sebb (Puch-Werke, Wagner-Biro). Ebben meghatározó szerepet tölt be a korábban már említett m szaki képzést folytató egyetem, valamint az idetelepült transznacionális vállalatok, mint például a DaimlerChrysler, GM-Opel, Daewoo tevékenysége. A nagyvállalatok mellett számos kis- és középvállalat van a tartományban. Ausztriában igen jelent s az alternatív energiahasznosítás. Stájerországban például a biomassza energetikai hasznosítása a primer energiafelhasználáson belül 1980-ban még csak 7% volt, míg a fosszilis energiahordozóké 79%. Ekkor még egyetlen biomassza hasznosítású f t üzem sem volt, 1985-ben pedig már 74 m ködött. Az összes alternatívenergia-felhasználás 1992-ig 23%-os részarányt ért el, és ezen belül mintegy 15%-ot tett ki a biomassza. A gyógyfürd város Fürstenfeld a stájer gyógyfürd körzet központjában a befektet k szempontjából a jöv régiójának számít, valamint földrajzi elhelyezkedéséb l adódóan kaput képez Kelet-Európa feltörekv piacai felé. A régió rendelkezik a motivált munkaer gazdag potenciáljával, továbbá Fürstenfeld város rugalmasan és bürokráciamentesen viszonyul a letelepedni szándékozó üzemekhez. A gyógyfürd város vonzáskörzete az EU keleti b vülésének következtében jelent sen megnövekedett, és a kereskedelmi vállalkozások letelepedésének kiindulási helyzete a történelmi városmagban ígéretesnek bizonyul. A jöv höz szükséges rugalmasság szorgalomból, tradícióból és akaratból tev dik össze Stájerország vezet turizmusrégiójában. 2007 januárja óta azok a vállalkozások, amelyek Fürstenfeldben fektetnek be, nyilvános szubvencióban részesülnek. Ennek feltétele, hogy új, tartós munkahelyeket hozzanak létre. Egy világos és környezettudatos te-

78

AUSZTRIA

leknyilvántartás eredményeképpen olyan jól kialakított ipari parkokat létesítettek, melyek a befektet knek elképzeléseik gyors megvalósítását teszik lehet vé. Stájerországban, mint ahogy Ausztria több más tartományában is, jelent s bevétel származik az idegenforgalomból. A túrázás és a síelés a két legjellemz bb kirándulásforma. A tartomány legkedveltebb turistaútvonala Gramlitzból indul, s mintegy 17 km hosszú, nem túl meger ltet , körülbelül ötórás túra a borvidék jellegzetes ösvényein, lankás dombok között. Stájerország és egész Ausztria egyik legnagyszer bb síparadicsomát hozták létre 1998-ban az Enns folyó mentén, a Dachstein–Tauern régióban, amikor felvonókkal kötötték össze a négy környez hegyet. 2006-ban éves átlagban 33 168 f munkanélkülit regisztráltak, ebb l 18 699 a férfi és 14 469 a n . A munkanélküliségi ráta az életkor változásával együtt változik, a fiatalok és az id sebb munkavállalók esetén viszonylag magas (7% körüli), a középkorú lakosság tekintetében ennél valamivel alacsonyabb (kb 5%). 2003 óta a foglalkoztatás növekedése els sorban a szolgáltatói szektorra vezethet vissza (+1,2%). Számottev növekedésre a kutatás-fejlesztés, valamint a vállalkozói szolgáltatások területei tudtak szert tenni (+5,5%). A tartomány f városának bemutatása Graz a zöld parkok, a piros háztet k és a kék folyó vonzó városa. Rengeteg egyetemista él itt, általuk válik este pezsg vé a város. Grazot már 1189 el tt várossá nyilvánították, 1379-ben pedig a Habsburg-dinasztia Lipótágának kezére került. III. Frigyes német király, osztrák császár és németrómai császár ezt választotta székhelyéül; egykori jelmondata: „Ausztria a világ ura”, sokfelé látható a városban. 1564-ben Graz hivatalosan Bels Ausztria f városa lett, területe a mai Stájerországot és Karintiát, továbbá Carniolát, Goriziát és Isztriát foglalta magában. A hajdan a törökök ellen komoly er döt emelt város 1784-ben, Európában els ként bontotta le a várost körbevev falakat. Ma Ausztria második legnagyobb városa, vásárjairól és fesztiváljairól, operaházáról és színházáról híres. Graz óvárosát 1999-ben felvették az UNESCO világörökség-listájára. A zajos és mozgalmas Hauptplatznál (F tér) található az 1550-ben épült reneszánsz városháza, a Rathaus. A tér közepén álló szök kút n alakjai a tartomány négy legfontosabb folyóját ábrázolják. A Hofgasse XV. századi várában m ködnek ma a tartományi hivatalok.

AUSZTRIA

79

A Szent Egyed-székesegyház kés gótikus épülete ugyancsak a XV. századból való, bár csak kés bb (1786-ban) nyilvánították katedrálissá, amikor a seckaui püspökség központját áthelyezték Grazba. A déli kapuzatán található három freskó a három istencsapást ábrázolja: a pestist, a sáskajárást és a törököket. A tartományi f város Graz, egyben a stájer kultúra f városa is, egész évben zenei el adásokkal, noha ezek legf bb színhelye a Schauspielhaus (Színház) és az Opernhaus (Operaház). Olyan híres zenészek, illetve zeneszerz k alkottak itt, mint Johann Joseph Fux, Robert Stolz, vagy éppen Karl Böhm. Jellegzetes a stájer népi kultúra is, a tartomány minden területén megtalálhatóak a népviseleti csoportok, illetve a népdalkörök, valamint az egyéb zenei csoportok. Vasár- és ünnepnapokon még ma is felt nik a grazi utcákon a „Steirergewand”, a stájer népviselet, a zöld szegélyes és hajtókás szürke öltöny, reprezentálva a zöld tartományt, Ausztria zöld szívét („Das grüne Herz Österreichs”). A Styriarte tematikus zenei fesztivált minden év júliusában tartják. Ez f ként, de nem kizárólag komolyzenei fesztivál. A Steirischer Herbst avantgárd kortárs m vészeti fesztivál októberben. Az események között szerepel zene, színház, film, kiállítás és m vészeti rendezvények a város több tucat pontján. A 2000–2006-os fejlesztési terv általános bemutatása Az Európai Strukturális Alapok támogatja a régiókat beruházási erejük (innovationskraft) és versenyképességük er sítésében. Stájerország 1995 óta részese ennek a programnak, melynek segítségével sikeresen er síti regionális stratégiáit. A 2000. január 1-jével életbe lép és 2006. december 31-ig tartó fejlesztési periódusban els dleges cél volt, hogy a korábban már a fejl dés útvonalára lépett régiók ezen az úton tovább haladjanak, az európai integráció elmélyülése megvalósuljon, különös tekintettel a 2004ben bekövetkezett óriási keleti b vítés érdekében. A 2000 és 2006 között érvényben lév fejlesztési programnak köszönhet en számos projektet sikerült megvalósítaniuk, leginkább a termelés és szolgáltatás, az információs társadalomra való felkészülés, a turizmus és kultúra területén megvalósuló régiófejlesztés, illetve a foglalkoztatás és a humáner forrás-menedzsment területén. • A fejlesztési program els célkit zése a termelési és szolgáltatási szektor támogatása volt. Ezen célkit zés keretein belül els sorban új vállalkozások létrehozását támogatták, de jelent s forrást szántak még a már meglév vállalkozások régióba való áttelepülésére, illetve a kisvállalkozások versenyképességének javítására is.

80

AUSZTRIA

A második prioritás az információs társadalom fejlesztésére irányult. Ahhoz, hogy a régió képes legyen minél gyorsabban alkalmazkodni az új információs technológiákhoz, illetve, hogy képes legyen követni a változásokat, elengedhetetlen volt az innovációs szféra javítása. Ezzel egy id ben szükség volt az információáramlás ösztönzésére is. A folyamat megkönnyítése érdekében új, úgynevezett „impulzuscentrumokat” hoztak létre az unió segítségével. • Harmadik célként a régió egységes fejlesztése, az idegenforgalom és a kultúra támogatása szerepelt a programban. Itt els sorban a régió infrastruktúrájának fejlesztésére, valamint olyan beruházásokra fektettek hangsúlyt, amelyek nagymértékben hozzájárultak a kulturális élet, illetve a turizmus fejl déséhez. • Negyedik pont a technikai segítségnyújtás volt. Ez a rész magával a fejlesztési programmal foglalkozott. Ennek segítségével készítették el , ellen rizték és értékelték a fejlesztési terv célkit zéseit és azok megvalósításának sikerességét, továbbá ebb l finanszírozták a szükséges információk beszerzését, illetve továbbítását a megfelel szerveknek. • Az ötödik és egyben utolsó fejezet a foglalkoztatással és a munkaer továbbképzésével foglalkozott. Ezzel els sorban a régió munkavállalóinak segítettek alkalmazkodni a megváltozott munkakörülményekhez és elvárásokhoz. Az erre fordítható pénzösszegb l különböz tanfolyamokat indítottak, melyek segítségével a munkanélküliek, illetve más, hátrányos helyzetben lév munkavállalók, f leg a n k és a rokkantak átképzését, majd elhelyezkedését akarták megkönnyíteni. A programnak köszönhet en valamelyest csökkent a munkanélküliség a régióban. Ezekhez a regionális fejlesztésekhez az EU 2000 és 2006 között 224 millió euróval járult hozzá a Strukturális Alapokból. Az Európai Uniótól kapott 224 millió eurós támogatási összeg megoszlott az öt fejlesztési terület között.19 A fentebb felsorolt területeken végrehajtott fejlesztések mindegyike sikeres volt. Összességében 1,74 milliárd euró értékben valósultak meg projektek, melyek nagymértékben hozzájárultak Stájerország fellendüléséhez. Ebb l összesen 542 millió euró származott valamilyen állami szervt l, 224 millió közvetlenül EU-támogatásokból, a fennmaradó összeg pedig az •

19

Operative 2 programme for Steiermark (http://ec.europa.eu/regional_policy/country/prordn/details.cfm?gv_PAY= AT&gv_reg=675&gv_PGM=77&LAN=7&gv_PER=1&gv_defL=7 – letöltés: 2008.07.07.)

AUSZTRIA

81

osztrák kormánytól és a stájer tartományi kormánytól. Ezt az összeget azonban nemcsak innovációs projektekbe és tervekbe fektették, hanem ennek köszönhet en alapítottak 109 vállalakozást, és 5594 új munkahelyet is létesítettek bel le. Az sem elhanyagolható következmény, hogy számos programon keresztül mintegy 45 ezer ember végezhetett el valamilyen szakképesítést nyújtó tanfolyamot vagy iskolát. Ugyancsak ennek a fejlesztésnek köszönhet en a kutatási és fejlesztési tevékenység 3,6%-ra emelkedett. Tehát a mintegy 12 000 megvalósult projekt Stájerországot az egyik legversenyképesebb európai uniós régióvá tette.20 A 2007–2013-as fejlesztési tervr l 2007. január 1-jével egy újabb fejlesztési periódus kezd dött, mely egészen 2013-ig tart. Stájerország új programja a Regionális Versenyképesség és Foglalkoztatás nevet viseli, ennek keretében szeretnék a tartomány innovációs és tudásalapú gazdaságát fejleszteni, a régió vonzerejét, illetve a kormányzati és technikai segítségnyújtás mértékét növelni. Ebben az id szakban az Európai Strukturális Alapokból el reláthatólag 155 millió eurót kapnak majd regionális fejlesztésre (ez az összes, Ausztria számára folyósított támogatás mintegy 10,61%-át teszi ki), a kormányzati és a tartományi támogatással együtt azonban összességében mintegy 310 millió lesz majd az erre szánt összeg. Az Európai Uniótól kapott 155 millió euró megoszlik a 3 f fejlesztési terület között.21 A 2000–2006-os periódussal ellentétben ez a program már az egész régió területét lefedi, és a fejlesztési tervek Grazra is kiterjednek. A tagország fejlesztési programját 2007. május 4-én fogadták el. Ahogy a megel z programnak is, ugyanúgy ennek is számos kritériumnak kellett megfelelnie, többek között a lisszaboni és a göteborgi célnak. Stájerországot eddig is mint innovációs, kutatási és nemzetközi kapcsolatokkal rendelkez gazdasági székhelyet tartották számon. A tartomány azonban szeretné ezeket a képességeket, adottságokat tovább fejleszteni, hogy az egyre er söd versenyben is biztosan helyt tudjon állni. A program f célja tehát, hogy az irányelvek betartásával hosszan tartó fejl dés induljon meg a régióban, teljes kör en megvalósuljon a nemek egyenl elismerése, a helyi ipar továbbra is versenyképes maradjon, vala20

21

Ziel 2 Programm für Steiermark (http://innovation-steiermark.at/de/programm/ziel2/ziel2.php) Programm Regionale Wettbewerbsfähigkeit Steiermark 2007−2013 (http://www.innovation-steiermark.at/de/programm/programm.php)

82

AUSZTRIA

mint szeretnék elérni, hogy Stájerország önmagában véve is vonzó régió legyen mind a lakosok, mind pedig az ide látogató turisták számára. Ily módon garantálni kell a régió összes lakosa számára a magas életszínvonalat és jövedelmet, illetve az állandó foglalkoztatást. Az EU-átlaghoz viszonyítva 110,8%-os egy f re jutó bruttó nemzeti termékkel Stájerország tulajdonképpen az unió gazdagabb régióihoz tartozik, ahol viszonylag magas az életszínvonal és az életmin ség. Azonban – tekintettel a globalizáció és a 2004. évi keleti EU-b vítéssel járó jelent s bels piaci változásokkal együtt járó kihívásokra – nélkülözhetetlen, hogy bizonyos területeken további fejlesztéseket hajtsanak végre a régió versenyképességének meg rzése érdekében. Stájerország hosszú távú gazdasági növekedésének szavatolása és versenyképességének er sítése fontos elemét képezi annak, hogy biztosítva legyen a régió vezet szerepe Európa életében. Ezeket a célokat azonban csak a szomszédos régiókkal, illetve az európai központokkal együttm ködve lehet véghez vinni. A könnyen eladható termékek és szolgáltatások, valamint a régiók újjászervezésének fejlesztésénél szükséges, hogy a kiegyensúlyozott regionális fejlesztés sajátos er ket és körülményeket is figyelembe vegyen. Ennek a programnak a keretében kell tehát el segíteni az innováció és a tudásalapú gazdaság alapjainak megteremtését, éppúgy, mint a tartós munkahelyek létrehozását. A kutatás és fejlesztés ily módon történ meger sítése alapvet en hozzájárul majd a lisszaboni stratégiai célok megvalósításához. A göteborgi célokban megfogalmazott, a nemek egyenl bánásmódjára vonatkozó iránymutatások is nagy súllyal szerepelnek a prioritások között. A program segítségével 1800 új munkahelyet kívánnak teremteni, ebb l közel 250-et a kutatás és fejlesztés területén. Ehhez pedig körülbelül 944 millió euróra lesz szükség (ami hatszor több, mint az uniótól erre kapott összeg), továbbá létrehoznak egy 11 megawatt teljesítmény , megújuló er források felhasználásával energiát el állító üzemet, és azt is vállalták, hogy a támogatások segítségével mintegy évi 110 000 tonnával csökkentik majd az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását. A teljes fejlesztési program két alrészre tagolódik. Az els célkit zés az innováció és a tudásalapú gazdaság fejlesztésére összpontosul. Ebben a globalizálódó világban a stájer vállalkozásoknak hatalmas európai és világpiaci konkurenciával kell szembeszállniuk. Emiatt nagy jelent ség az innováció és a tudásalapú gazdaság fejlesztése, er sítése. Éppen ezért elkerülhetetlen a min ség és a technológia színvonalának javítása, f leg

AUSZTRIA

83

azokon a területeken, ahol emiatt kés bb komparatív el nyökkel rendelkezhetnek. A siker egyik kulcstényez je a kutatás és fejlesztés eredményeinek megfelel felhasználásában rejlik. A program középpontjába els sorban kis- és középvállalkozások kerültek, a támogatandó tevékenységek közé pedig leginkább a vállalkozásalapítás segítése, az internetes hálózathoz való csatlakozás, és az ezen vállalkozások körében folytatott kulcsfontosságú innovációs tevékenységek. A gazdaságfejlesztés legfontosabb területei a vállalaton kívüli kutatás és fejlesztés, az innovációs rendszer szerepl inek meger sítése, a vállalkozások innovációs képességének el segítése, a vállalkozói „spiritusz”, önbizalom kialakulásának el segítése, a know-how megszerzésének és a tudásmenedzsment támogatása, kutatás és fejlesztés a vállalkozásokban. A vállalaton kívüli kutatás és fejlesztés területén belül els sorban a kutatási hálók kialakítása, az infrastruktúra-beruházások, K+F és a vállalaton kívüli kutatási projektek fejlesztése a cél. Ebbe a csoportba a már létez kutatási kapacitások összekapcsolása, a célratör kutatási teljesítmény modernizálása és b vítése, illetve a tudományos hatáskör felépítése tartozik. A második prioritásban magának a régiónak, illetve a régió bizonyos települései vonzóképességének er sítése szerepel. A helyi és a regionális szint fejlesztési viszonyok viszont eléggé különböz ek. A közös cél a tartomány és az azon belül található régiók regionális potenciáljának megfelel lehet ségek kihasználása lehet. Az idegenforgalom területén különféle projekteket kell kidolgozni, hogy a hátrányos földrajzi fekvéssel vagy természeti körülménnyel rendelkez települések is bekapcsolódhassanak a régió vérkeringésébe. Egy másik probléma, hogy a növekv forgalom újabb kihívásokat hozott, amelyekre megfelel és lehet leg hosszú távon is m köd képes megoldást kellene találni. Az uniós és országos politikával egybehangzóan elkerülhetetlen a környezetvédelem fontosságának hangsúlyozása. Ennek érdekében nagyobb nyomatékot kell kapnia a megújuló energiaforrások használatának, illetve a hatékony energiafelhasználást is meg kell valósítani. Az erre a célra juttatott uniós pénzösszegek lehet vé teszik, hogy a tartományi f város, és egyben jelent s iparváros Graz is részesüljön bizonyos támogatásban. Az INTERREG programokról Az Ausztria és Magyarország közötti, határon átnyúló együttm ködés hosszú id szakra tekint vissza. Az országok 2007 és 2013 között csakúgy, mint a már megel z két fejlesztési id szakban is (INTERREG IIA– PHARE – PHARE CBC 1995–1999; INTERREG IIIA–PHARE CBC

84

AUSZTRIA

2000–2006) Határon Átnyúló Együttm ködési Programban vesznek részt. A közös határtérségben ezen programok segítségével a határokon átnyúló együttm ködés feler södésére számítanak. E programhoz csatlakozott Kelet-Stájerország is. A program f prioritásai: innováció, integráció és versenyképesség, fenntartható fejl dés és elérhet ség, valamint technikai segítségnyújtás. Ugyanilyen program volt Ausztria és Szlovénia között 2000–2006 között, mely az INTERREG IIIA – Ausztria / Szlovénia nevet viselte. Ennek keretében szintén a két ország határon átnyúló együttm ködését kívánták javítani. A program megvalósítására összességében 63,74 millió eurót fordítottak, melyb l 33,4 milliót az Európai Strukturális Alap finanszírozott. 2.3.7. Alsó-Ausztria Alsó-Ausztria (Niederösterreich) az ország északkeleti részén található szövetségi tartomány, egyben NUTS II régió. A 9 osztrák tartomány közül Alsó-Ausztria a legnagyobb, területe 19 177,68 km2, ezzel a 83 871,75 km2 alapterület Ausztria mintegy 23%-át foglalja el. A régió négy nagyobb területi egységre bontható, ezek: Waldviertel (ÉNY), Weinviertel (ÉK), Mostviertel (DNY), Industrieviertel (DK). Az Industrieviertel további egységekre bontható, melyek közül a Wienerwald és az alpesi hegyvidék (Niederösterreich Süd-Alpin) a legjelent sebb. A régiót keleten Szlovákia, északon Csehország, nyugaton Fels Ausztria, délen Stájerország, délkeleten pedig Burgenland tartomány határolja. Alsó-Ausztria keleti részén helyezkedik el a f város, Bécs, amely azonban külön tartomány. A f várost körülölel tartomány legjelent sebb folyója a Duna, amely két, közel azonos nagyságú északi és déli területre bontja a régiót. A Duna bal odali mellékfolyói közül kiemelkedik a March (Moldva), illetve nagyobb jobb oldali mellékfolyó a tartományszékhely, St. Pölten folyója, a Traisen. A régió folyami kiköt je a Duna-parti Krems, jelent s szerepet betöltve mind a teherszállításban, mind a Wachau-környéki személyszállításban, turizmusban. A régió közlekedését a Bécs-központúság határozza meg: az autópályák (A1, A2), a f utak és a f bb vasútvonalak általában a f város irányába vezetnek. Az 1990-es évek kelet-közép-európai változásainak hatására viszont a megnövekedett tranzitforgalom következtében jelent s fejlesztések történtek a tartomány északi és keleti részének úthálózatában. AlsóAusztriában található az ország legnagyobb forgalmat bonyolító repül te-

AUSZTRIA

85

re, amely egyben a közép-európai régió jelent s tranzitközpontja is: WienSchwechat. Ausztria a természeti viszonyaihoz mérten s r n lakott ország. AlsóAusztria néps r sége a 2007. januári adatok alapján 82,88 f /km2, ami elmarad az országos 98,94-es értékt l. A 2007. január 1-jei adatok szerinti 1 589 580 lakosával Bécs után a második legnépesebb osztrák régiónak számít, így minden ötödik osztrák állampolgár Alsó-Ausztriában él. A tartomány központja, St. Pölten 51 220 lakosával a régió (tartomány) legnépesebb városa Wiener Neustadt, Klosterneuburg és Krems el tt, ugyanakkor St. Pölten csak a kilencedik legnépesebb város Ausztriában. Ez az Ausztriában is érvényesül f város-központúságnak is köszönhet . Az alsó-ausztriai régió gazdaságilag legfejlettebb területei a Bécsi-erd t (Wienerwald) és a Bécsi-medencét elválasztó Thermenlinie vonal mentén találhatók. Ahogy távolodunk a f várostól, egyre csökken az adott terület gazdasági ereje; a legtöbb adóbevétel a közvetlenül Bécs határában fekv Mödling és környékér l származik. A tartomány gazdaságfejlesztési politikájának egyik sarokköve az 1962-ben létrehozott Eco Plus Társaság, melynek célja a térség ipari parkjainak, ipari területeinek fejlesztése, beruházók és vállalkozások letelepítése. Ma az Eco Plus Alsó-Ausztria-szerte 15 ipari parkot üzemeltet, amelyben 250 vállalkozás tevékenykedik, és több mint 10 000 munkavállaló dolgozik. A tartomány területének 42%-a szántó, 40%-át pedig erd k borítják. A hegyvidékek állattartása (szarvasmarha, juh) és a szántóföldi növénytermesztés egyaránt jellemzi a régiót. A Duna-völgy és a Bécsi-medence els sorban gabona, cukorrépa és gyümölcs termesztésének ad helyet. További jelent s terület a mez gazdaságon belül a borászat, ami els sorban a Weinviertelt, a Bécst l délre fekv és a Wachau környéki területeket jellemzi. A fentieken túl az erd gazdálkodás is figyelemre méltó. A foglalkoztatottak 37%-a az iparban, 15%-a a mez gazdaságban dolgozik. A szolgáltató szektor színvonala fejletlen az országos szinthez képest. A 15–64 éves korosztály 69,9%-a áll alkalmazásban. A munkanélküliek aránya a 2002 és 2006 közötti id szakban az országos átlaggal szinte mindig megegyezett, csak néhány tizedes eltérés tapasztalható az utóbbi években (2006-ban Alsó-Ausztriában 6,9, Ausztriában 6,8% volt az értéke). Az országos tendenciáknak megfelel en itt is magasabb a férfi munkanélküliek aránya, mint a n i (2006-ban a férfiaké 7, a n ké 6,8%).

86

AUSZTRIA

A képzést illet en a lakosságnak csak 1/8-a rendelkezik fels fokú végzettséggel, a dolgozók többségének szakmunkás-bizonyítványa van. Ausztria 18 állami egyeteme közül a Kremsi Duna Egyetem és Továbbképz Központ található Alsó-Ausztria területén, ahol széles az oktatási paletta: gazdasági, egészségügyi, m szaki, bölcsész- és jogi képzés egyaránt folyik. Sankt Pöltenben magánegyetem m ködik. F iskola Wiener Neustadtban, St. Pöltenben, Kremsben van, m szaki, gazdasági, jogi, egészségügyi képzéssel. Ausztria kulturális színvonala, fejlett infrastruktúrája az idegenforgalom alapja. M emlékei, természeti szépségei, gyógyfürd i és síterületei egyaránt vonzzák a kirándulókat. Idegenforgalmi bevételeit tekintve a világels k között van. És bár az országon belül nem Alsó-Ausztria a legf bb célpont, a turizmus szerepe itt sem elhanyagolható. Az UNESCO világörökség része címet 8 látnivaló viseli Ausztriában. Ezek közül Alsó-Ausztriában található a wachaui kultúrtáj, a 30 km hosszú völgyszoros a Duna mentén, amely 2000 óta viseli a címet, valamint az Alsó-Ausztriát Stájerországgal összeköt , 1848 és 1854 között épült semmeringi vasút. Alsó-Ausztriában található a hat osztrák nemzeti park közül kett . Ezek a Thayatal Nemzeti Park és a Donau–Auen Nemzeti Park. Bár Alsó-Ausztria egy f re jutó GDP-je az EU-átlag körül van (2004-es adatok szerint az EU27-ek átlagának 104,4%-a), a mutató alapján csak Burgenland fejletlenebb nála. Ezzel Alsó-Ausztria a regionális politika 2. célkit zéséhez tartozó programokban vehet részt. A regionális politika 2. célkit zésének programjai A programok a strukturális nehézségekkel küzd területek revitalizációjára irányulnak. A programok célja, hogy anyagi és nem anyagi támogatást, segítséget nyújtsanak, ezáltal a régió tovább haladjon azon az úton, amelyen a korábbi fejlesztéseknek köszönhet en elindult. Alsó-Ausztria esetében a legf bb cél, hogy a strukturális nehézségekkel küzd területek dinamikus és fenntartható növekedési pályára álljanak, növekedjen a foglalkoztatás és a régió versenyképessége. Fontos, hogy Alsó-Ausztria Béccsel és Burgenlanddal szövetségben Közép-Európa délkeleti részének központjává és a többi régió számára követend mintává váljon. A program révén lehet ség adódik továbbá arra is, hogy a 2004-es EU-b vítés által kialakuló újszer helyzettel és kihívásokkal könnyebben megbirkózzon a régió. A rendelkezésre álló 185 millió euró uniós forrás és az ezt kiegészít 159 millió euró állami, tartományi és kamarai támogatások révén társfinanszíro-

AUSZTRIA

87

zásban összesen 344 millió euró volt fejlesztésekre fordítható. Az intézkedések és a pályázatok az alábbi 3 prioritási terület köré csoportosulnak. 1. prioritás: A regionális fejl dés, az üzleti infrastruktúra küls potenciáljainak mobilizálása, pilotprojektek támogatása A prioritás intézkedései a regionális fejl dést célozzák meg. Ennek eléréséhez kulturális és üzleti, szakmai hálózatok létrehozását, illetve a városok fejlesztését szorgalmazzák. A prioritás fontos elemei a technológiai fejlesztések, a közlekedés és a vállalati infrastruktúra fejlesztése, az ilyen irányú beruházások kiemelt támogatása. Akciók: − kistérségek fejlesztése; − városrehabilitáció; − városközpontok, sétálóutcák rehabilitációja, kiskereskedelem fejlesztése; − gazdasági infrastruktúra fejlesztése; − gazdasági együttm ködés, klaszterek és hálózatok létrejöttének támogatása; − befektetésösztönzés, m köd t ke betelepítése. 2. prioritás: Vállalkozás-, ipar-, valamint innováció- és technológiafejlesztés Ez a prioritás az innovációval, új technológiák fejlesztésével, K+F-fel kapcsolatos intézkedéseket támogat. A vállalkozásoknak és a fiatal vállalkozóknak speciális tanácsadást kínál. Olyan projekteket finanszíroz, amelyek a környezetvédelmet és a környezetmenedzsmentet támogatják, továbbá a környezetbarát gyártási folyamatokról nyújt információt a vállalkozások számára, és végez tanácsadó tevékenységet. Akciók: − vállalkozásfejlesztés; − K+F projektek, innováció; − környezetvédelem, energetikai projektek. 3. prioritás: Turizmusfejlesztés A prioritás középpontjában az idegenforgalom és a „szabadid ipar” áll. Akciók: − turisztikai beruházások; − turisztikai szoftverek beszerzésének támogatása; − kooperáció.

88

AUSZTRIA

Alsó-Ausztria összességében jól és eredményesen élt az alapok nyújtotta lehet ségekkel: gazdasága számottev en fejl dött, javította pozícióját a régiók közti versenyben, javult az itt él k életszínvonala, és csökkentek a régión belüli fejlettségbeli különbségek. A 2000–2006-os periódusban 1766 projekt támogatása vált lehet vé, olyan területeken, mint regionális gazdaságfejlesztés, turizmus, természetés környezetvédelem vagy technológiai innováció. A legtöbb ezek közül (333 db) a különböz üzemek, gyárak energiahatékonyságának javítására, valamint a városok attrakciónövelésére (328 db) irányult. A támogatásban részesült területek a tartomány területének 73%-át, lakosságának 52%-át érintették. A projektek révén 3800 új munkahely teremt dött, és további 15 000 fenntartása vált hosszú távon is biztosíthatóvá. Sikertörténetek, best practice megoldások Az alábbiakban néhány érdekes, újszer ötletet, innovatív megoldást szeretnénk bemutatni, amelyek a 2000–2006-os programozási id szakban nyertek el támogatást. A kremsi biotechnológiai központ (1. prioritás – regionális gazdaságfejlesztés) A regionális fejlesztési terv keretében néhány év alatt kilenc innovációs központ épült Alsó-Ausztriában. Ezek egyike a 2000-ben alapított kremsi biotechnológiai központ. A 23 000 lakosú Krems a Waldviertel legnagyobb városa. A tradicionális ipari szerkezet átalakulóban van, a város iparának új alapokra állítása szükséges, ezért is ideális helyszín a város egy új tudásközpont számára. A színvonalas infrastrukturális adottságokkal rendelkez központ 84 000 m²en kezdte meg m ködését, mára azonban már a b vítés is szóba került. Cél, hogy Kremsben biotechnológiai központ alakuljon ki, amelyhez a háttér minden szempontból biztosított: infrastrukturálisan és a szakképzettség tekintetében éppúgy, mint a kedvez földrajzi fekvést illet en. Inkubációs szolgáltatást, tanácsadást is nyújt induló vállalkozások számára. Tevékenységét a kremsi Duna Egyetemmel, a kremsi f iskolával, a városi önkormányzattal, a regionális fejlesztési ügynökséggel és a regionális innovációs központtal együttm ködésben végzi. A beruházás összköltsége 5 millió €, ebb l a Strukturális Alapok támogatása 1,2 millió € volt.

AUSZTRIA

89

Schmidt Energieproduktions GmbH (2. prioritás – innováció, energetika) A Schmidt Energieproduktions GmbH Aspang-Markt székhellyel biomassza-er m vet hozott létre. A cég szoros együttm ködésben áll a szomszédos f részüzemmel, k nyújtják ugyanis az inputot f részpor és kisebb fadarabok formájában. A két cég szerz désében az áll, hogy a fa alapanyagból el állított villamos energia mellett „melléktermékként” keletkezett h t a f részüzem 6 €/MWh áron megvásárolja. A végtermékként el állított elektromos áram a hálózatba (vezetékekbe) kerül. Így a város csökkenteni tudja energiafüggését a fosszilis energiahordozóktól, a város közintézményeinek nagy része a helyi biomassza-er m ben el állított energiát használja fel. Az el állítási folyamat során keletkez energia évi 465 900 liter f t olajat, 994 600 m3 földgázt és 88 tonna k szenet helyettesít, így évi 3 tonna CO2 kibocsátása kerülhet el. 2007–2013 Alsó-Ausztria támogatása a 2., regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkit zés „hatáskörébe” tartozik, és az ERDF társfinanszírozásában valósul meg. A teljes költségvetés 291,2 millió euró, az ERDF-támogatás ebb l 145,6 millió euró. A program legf bb célkit zése, hogy javítsa a tartomány versenyképességét, a fejl dési pálya fenntartható legyen, valamint fontos cél a nemek közötti esélyegyenl ség megteremtése. Így kiegyensúlyozott növekedés érhet el az életszínvonal, a keresetek és a foglalkoztatás tekintetében, ami pozitív hatást gyakorol a régió minden polgárának életkörülményeire. A támogatást és a további fejlesztéseket az indokolja, hogy bár AlsóAusztria egy f re jutó GDP-je a közösségi átlag felett van, a legfontosabb gazdasági fejlettséget mutató indikátorok alapján Ausztria leggyengébben teljesít tartományai közé tartozik. Bár az EU 2004-es b vítéséb l profitálni tudott a régió, az uniós bels piac b vülése és a transznacionalizálódási folyamat újabb kihívások elé állítja Alsó-Ausztriát. A 2007–2013-as program célja, hogy el segítse az innovációt és a tudásalapú gazdaság fejl dését, hosszú távon is biztos munkahelyeket hozzon létre, megteremtse az esélyegyenl séget, csökkentse a meglév különbségeket a régión belül, fejlessze a határ menti, periférián lév területeket, s így növelje a kohéziót. A m köd t ke-vonzó képesség növelése és az életszínvonal javítása szintén a kit zött célok között szerepel.

90

AUSZTRIA

A fenti kit zött célok elérése érdekében javítani kell a már meglév vállalkozások versenyképességét, továbbá szorgalmazni kell a régióspecifikus er sségek megszilárdítását. A régi, hagyományos ágazatok fejlesztésén túl pedig meg kell teremteni az új, tudásalapú gazdaság alapjait. A programmal várhatóan 1800 új munkahely teremt dik, ebb l 200 a K+F szektorban. Újabb 10 000 ember számára lesz elérhet a széles sávú internet, és az újabb 25 megawatt megújuló energia el állítását támogató beruházások révén éves szinten 25 000 tonnával csökkenthet az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása. 1. prioritás: A regionális versenyképesség javítása, innováció és a tudásalapú gazdaság fejlesztése, kkv-k, induló vállalkozások, klaszterek, hálózatok támogatása. 2. prioritás: Régió- és területfejlesztés: küls potenciálok bevonása, idegenforgalom fejlesztése, környezetvédelem, energiafelhasználás hatékonyságának növelése és a környezeti kockázatok csökkentése (árvízvédelem). INTERREG programok Alsó-Ausztriában 2000 és 2006 között Alsó-Ausztria 414 km hosszú közös határszakasszal rendelkezik Csehországgal és Szlovákiával, ezért a határ menti területeket érint programok kitüntetett szerepet kapnak. Alsó-Ausztriát a 2000–2006-os programozási id szakban 3 különböz INTERREG IIIA program érintette. Ausztria–Magyarország: INTERREG IIIA Közösségi Kezdeményezés A program az alábbi területeket támogatta (ezek egyben a prioritások és az intézkedések is): • Határon átnyúló gazdasági együttm ködés: − üzleti infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése és támogatása a határ menti térségben; − kkv-k együttm ködésének fejlesztése, valamint a határon átnyúló üzleti tevékenységekhez kapcsolódó tanácsadás; − idegenforgalom és szabadid . • Az elérhet ség javítása: − határon átnyúló közlekedési és telekommunikációs infrastruktúra fejlesztése; − közlekedésszervezés, tervezés és logisztika. • Határon átnyúló együttm ködési struktúrák és hálózatok fejlesztése:

AUSZTRIA

•

•

•

91

− határon átnyúló szervezeti struktúrák támogatása és hálózatok fejlesztése; − mikroprojektek, beleértve a „people-to-people” tevékenységeket és a kísérleti kisprojekteket. Emberi er források fejlesztése: − a regionális munkaer piacok fejlesztése az EU-b vítés kontextusában; − az együttm ködés és az infrastruktúra fejlesztése az oktatás, képzés és a tudomány terén. Fenntartható térségi és környezeti fejlesztés: − a természeti er források kezelése, m szaki infrastruktúra és megújuló energiaforrások; − természet- és környezetvédemi intézkedések, nemzeti és natúrparkok; − vidéki és városi területek határon átnyúló térségi fejl dése. Határtérségek speciális támogatása.

Ausztria–Csehország: INTERREG IIIA Közösségi Kezdeményezés A program öt prioritást foglalt magában. Célja a gazdasági fejl dés, régiós tervezés támogatása, környezetvédelem, határ menti együttm ködések ösztönzése. Összesen 38,3 millió eurós ERDF-támogatást jelentett, a teljes költségvetés 69,2 millió euró. • Az els prioritás a határ menti gazdasági együttm ködést ösztönözte annak érdekében, hogy növekedjen az osztrák és a cseh területek integráltsága. Els sorban a kereskedelmet, az innovációt és az ipart támogatta, valamint igyekezett felkarolni az idegenforgalmat is, a közös kulturális örökségekre és a természeti értékekre helyezve a hangsúlyt. • A második prioritás a gazdaságfejlesztést a közlekedés és az infrastruktúra révén ragadta meg, míg a harmadik olyan speciális szervezeti, együttm ködési formákat támogatott, mint a határokon átnyúló klaszterek, hálózatok. Innovatív pilot projektek is kapcsolódtnak a prioritáshoz. • A harmadik, a humáner forrás fejlesztését támogató prioritás egyrészt a helyi intézményi feltételek javítására törekedett, másrészt a politikai döntéshozók közötti kooperációt ösztönözte. Különös figyelmet szentelt a továbbképzéseknek, ezen belül is a n k megfelel szakképzettségének megszerzését támogatta. • A negyedik prioritás a fenntartható regionális és környezeti fejl dést t zte ki célul, a környezet védelme és természeti értékek meg rzése ré-

92

•

AUSZTRIA

vén. Fontos, hogy n jön az emberek környezettudatossága, s ez jelenjen meg a víz, a leveg és a talaj szennyezésének csökkentésében, valamint a hulladékkezelés problémájának megoldásában. Az ötödik prioritás speciális támogatást biztosított a határtérségeknek.

Ausztria–Szlovákia: INTERREG IIIA Közösségi Kezdeményezés A kezdeményezés legf bb célkit zése volt, hogy tovább fejl djenek a gazdaságilag és szociokulturális tekintetben integrált határ menti területek, továbbá támogatta a környezetvédelmet és határ menti intézmények létrehozását. Az osztrák–szlovák programok támogatása szintén 7 prioritási tengely mentén valósult meg. • A határ menti gazdasági együttm ködés els prioritás a tudásalapú gazdaság támogatására irányult, a szinergiahatások kiaknázását tartotta legf bb indikátornak. Ezen belül a know-how-t, a marketinget, a technológiákat és a nyersanyagokat említi a terv súlypontként. • A második, az infrastruktúra fejlesztését célzó prioritás a közlekedésre és a telekommunikációra vonatkozott. • A harmadik a határon átnyúló hálózatokra fókuszált. • A humán t ke fejlesztésére koncentráló negyedik prioritás a szociális egyenl tlenségek megszüntetését és közös közép- és hosszú távú munkaer -piaci politika kidolgozását szorgalmazta, melyben az oktatás fejlesztése meghatározó szerephez jutott. • A fenntartható környezeti fejlesztések ötödik prioritásban a stratégiai er forrás-gazdálkodás és a megújuló energiaforrások játszották a f szerepet, de fontos még a városok és a vidék közti együttm ködés fejlesztése is. • A hatodik prioritás a többi IIIA tervhez hasonlóan itt is a határtérségek speciális támogatása. • A hetedik pedig a technikai segítségnyújtás. INTERACT Az INTERACT prioritásai a következ k: 1. Az INTERREG programok támogatása: tapasztalatcsere, best practice megoldások cseréjének támogatása, pénzügyi menedzsment, segítségnyújtás a projektek megvalósításában. 2. Az INTERREG továbbfejlesztése: helyi és regionális kezdeményezések támogatása, koherencia és szinergiák biztosítása az A, B, és C programok között.

AUSZTRIA

93

Együttm ködés az újonnan csatlakozó és a régi tagállamok határ menti területei között. Ausztriát, így Alsó-Ausztriát is érinti az INTERREG IIIB Alpenraum és az INTERREG IIIB CADSES program. Az Alpenraum térség az alpesi térséget, míg a CADSES nagyjából Közép-Európát foglalja magában, Lengyelországtól Görögországig, Ausztriától Moldáviáig.

4. ábra: A CADSES országok Forrás: Protection and Valorisation of the longest Habitat System in Europe (http://europeangreenbelt.org/003.regional.001.html)

94

AUSZTRIA

A sok érintett szerepl (és ezért Alsó-Ausztria relatíve kis súlya), valamint a rendkívül átfogó, összetett célok miatt ezeket a programokat nem mutatjuk be részletesen. Magyar nyelv oktatása az iskolában Az Industrieviertel néhány nagyobb városában (Wiener Neustadt, Mödling) lehet ségük van a diákoknak, hogy magyar nyelvet tanuljanak. Az általános iskola alsó tagozatán játékos módszerekkel tanítják a kicsiket, míg a fels sök és a középiskolások tananyaga a gyakorlatban, a kés bbi munkavégzés során is hasznosítható nyelv. Egy közgazdasági középiskola diákjai úgy vélik, a 2004-es EU-b vítéssel szükséges, hogy megismerjék keleti szomszédjaik nyelvét s egyben kultúráját, ezért élnek is ezzel a nyelvtanulási lehet séggel. Kerékpárút-hálózat Weinviertel–Nyugat-Szlovákia térségében (1. prioritás) A Weinviertel és Szlovákia nyugati része által alkotott területen 200 km kerékpárút épült, amely szorosan kapcsolódik a térség borászatához. A kiépített túraútvonalak mentén haladva gasztronómiai és kulturális élményben is részesül a turista: egy információs csomag tartalmazza mindazon szállásadók, éttermek, múzeumok, kiállítások listáját, amelyeket a kerékpárutak érintenek. A túra során nem maradhat el a borkóstolás sem. A terület borászati hagyományait rzi az a momentum is, hogy az úton a sz l t kék mellett elhaladva információs táblák segítségével tájékozódhat a vendég az shonos sz l fajtákról és a különféle, borral és sz l vel kapcsolatos tradíciókról. A 2006–2007-es évek a „rendszer” továbbfejlesztésér l szóltak: még több „állomás” kialakításával és a meglév k közötti együttm ködés szorosabbá tétele mellett a GPS-es nyomkövetés megvalósíthatóságát tanulmányozták, melynek implementálása folyamatban van. Új határátkel és híd a Morván Angern an der Marchnál Az osztrák–szlovák határon új átkel t hoztak létre a felek, amely egyben egy új híd megépítését is jelenti a Morván. Ezzel nemcsak a turisták, hanem a munkavállalók számára is lehet vé vált a határ túloldalán lév területek egyszer bb megközelítése. Bár határellen rzés még van, az átkelés így jóval gyorsabb, mint azel tt. A második világháborúban lebombázott híd újjáépítését összekapcsolták az árvízvédelemmel, ugyanis a gátakat is meger sítették. Thayatal Nemzeti Park A Thayatal Nemzeti Park és a cseh–osztrák határ túloldalán fekv Narodny Park Podyjí összekapcsolása szintén INTERREG program keretében

AUSZTRIA

95

valósult meg. A két területet gyalogoshíddal kötötték össze, valamint egy információs házat alakítottak ki, amely német, cseh és angol nyelven tájékoztatja az érdekl d ket a nemzeti park látványosságairól. A központban multimédiás kiállítótermet hoztak létre. A 2003-as nyitás óta három év alatt 100 000 látogatót vonzott a nemzeti park. 2.3.8. Bécs „Az osztrák f város, Bécs gazdasági adatai a legjobbak közé tartoznak Európában. Bécs Ausztria motorja és összeköt kapocs a virágzó kelet-nyugati kereskedelemben. A bécsi gazdaság a fennálló világméret gazdasági és pénzügyi válság idején is jól fejl dött. Ez derült ki az Osztrák Gazdaságkutató Intézet (WIFO) 2009 els negyedévére vonatkozó tanulmányából. Az egy f re jutó GDP Bécsben az EU-átlag 180%-a. A szakért k kihangsúlyozták, hogy Bécs f leg a volt szocialista országok felé történ nyitásból profitált. Ennek eredményeként a bécsi gazdaság forgalmának és nyereségének 40%-át már Közép- és Kelet-Európa országaiban realizálja. A 2009-es Mercer-tanulmány szerint Bécs büszkélkedhet a világon a legjobb életmin séggel. A világ 215 nagyvárosának életmin ségre vonatkozó összehasonlításában 2009-ben az els helyet szerezte meg. Ezzel Zürichet nyolc év után a második helyre szorította. A biztonság és a stabilitás mellett az élettér, a szabadid , a pihenés és a kultúra terén kapta a világszerte legjobb osztályzatokat. Bécs az Európai Unióban évek óta a legvirágzóbb városok és a legtehet sebb régiók közé számít. Bécs gazdasági növekedése – az EU vásárlóer -standardjaiban kifejezve – évek óta hagyományosan az összes EU-tagállam átlagának 166 és 178%-a között van. Bécs egy f re jutó GDP-je ezzel átlagosan csaknem duplája az uniós átlagnak. Bécsnél statisztikailag csak London, Luxemburg, Brüsszel vagy Hamburg számít tehet sebbnek. Épp a gazdasági válság kitörésének évében döntött csúcsot a bécsi székhely nemzetközi cégalapítások száma: 2008-ban 119 nemzetközi vállalat határozott úgy, hogy Bécsben telepszik le: 125 millió eurót ruháztak be és 900 új munkahelyet teremtettek. Ezt az eredményt a Szövetségi Letelepedési Ügynökség, az ABA-Invest és Bécs Város Gazdasági Ügynöksége közös er feszítéssel érte el. Együttm ködésüknek köszönhet en 2004 óta 440 nemzetközi vállalat helyezte székhelyét az osztrák f városba, amivel összesen 420 millió euró érték beruházást és 4300 új munkahelyet teremtettek. Bécs el nyeihez tartozik a pénzintézetek és szakemberek (ügyvédek, adószakért k és tanácsadók) szoros hálózata, amelyet a kelet-európai nyel-

96

AUSZTRIA

vek, a kultúra és az üzletmenet ismerete egészít ki. A nemzetközi vállalatok székhelyének kiválasztásában ezen kívül fontos szempontnak számított a jól képzett munkaer – amellyel Bécs rendelkezik –, a kit n egészségügyi ellátás, a képzési helyek széles választéka és a kiváló életmin ség. Ezzel egyid ben a kelet-európai befektet k is egyre élénkebben érdekl dnek Bécs iránt. 2008-ban összesen 29 közép- és kelet-európai vállalat folytatta (2007ben ez a szám 19 volt): ide tartozik a csúcstartó Oroszország kilenc különböz vállalattal, Ukrajna nyolc vállalattal valamint Magyarország öt vállalattal. 2008-ban Svájc tíz vállalattal, az Egyesült Államok kilenc vállalattal képviseltette magát, ami szintén igen er s jelenlétnek számít. A nemzetközi cégek bécsi letelepedésében 2008-ban is Németország volt a legfontosabb harminchat projekttel. Bécsben eddig összesen kereken háromszáz nemzetközi konszern telepedett le, közülük sokan összeköt kapocsként és kompetenciaközpontként használják Bécset Közép- és Kelet-Európával folytatott üzleti tevékenységükben. Ezzel Bécs fontos partner lett a határokon átível együttm ködésekben Kelet- és Közép-Európával. Ausztriában körülbelül 450 000 vállalat m ködik. Ebb l 103 000 vállalat, tehát nagyjából az összes vállalat egynegyed része bécsi illet ség . 41 000 vállalat egynél több alkalmazottat foglalkoztat. 31 000 vállalat, vagyis az összes bécsi cég 43 százaléka egyszemélyes vállalkozás. A kis- és közepes vállalkozásokat Bécs városa különös odafigyeléssel támogatja és fejleszti. Közel 30 000 bécsi cég dolgozik a kereskedelemben. Kereken 20 000 cég gyárt ún. high-tech-termékeket, 150 000 embernek adva ezzel munkát. Ez a száz 33 százalékkal több, mint 1998-ban. Ennek értelmében a nem önálló vállalkozásban foglalkoztatottak több mint 20 százaléka tevékenykedik technológiai területen. Az 53 000 bécsi egyéni vállalkozó harmada, kereken 16 000 vállalkozás rendelkezik migrációs háttérrel. Ennek újabb harmadrésze lengyel eredet (29 százalék). Ezt követi Csehország és Szlovákia (7-7 százalék), Németország (6 százalék), a volt Jugoszlávia tagállamai (5 százalék), végül Törökország (2 százalék). Az egyes gazdasági területeken bizonyos etnikai differenciálódás figyelhet meg. Ennek megfelel en a lengyel vállalkozók többnyire a kézm iparban és az épít iparban, a törökök a kereskedelemben tevékenykednek, míg a volt Jugoszlávia országainak polgárai túlnyomó részben a szállítmányozásban és a közlekedésben jeleskednek. Tanulmányok igazolják, hogy Bécs számára nélkülözhetetlen az etnikai

AUSZTRIA

97

gazdasági közösségek jelenléte, mivel hozzáadott versenyel nyt jelentenek az osztrák szövetségi f város kelet-európai érdekeltség üzleteinél. Ausztriában Bécs városa rendelkezik a legmagasabb vásárlóer vel. A „RegioData“ elemz i szerint 2008-ban a vásárlóer -index értéke 105,1 volt (Auszriában az összes érték 100). Ezzel Bécs megel zi Salzburg tartományt (104,8) és Alsó-Ausztriát (102,5). Ausztria legmagasabb vásárlóer vel rendelkez kerülete Bécs I. kerülete (a Belváros) 208,6 értékkel, Bécs XIII. kerülete (Hietzing) 143,0 értékkel, valamint Bécs XIX. kerülete (Döbling) 132,9 értékkel. A bécsiek vásárlóereje 2000 óta átlagban 8,4 százalékkal n tt, s a növekedés nem áll meg. Az átlagos bécsi polgár 2008-ban átlagban 17 570 eurót költött. A vásárlóer t illet en Bécs nemzetközi összehasonlításban is a legjobb tíz között helyezkedik el, ahogy ez a svájci UBS bank elemzéséb l is kit nik: A lakosság a f városban él egy ötöd része termeli meg az ország gazdasági teljesítményének több mint negyedét. Ezt támasztották alá a 2006. év adatai is. A Vienna régióként emlegetett országrész (Bécs, Alsó-Ausztria és Burgenland) az említett évben a teljes osztrák gazdasági teljesítmény 45 százalékáról gondoskodott. A f város gazdasága dönt részt vállal Ausztria kit n kereskedelmi mérlegének fenntartásában. Bécs gazdasági teljesítményének több mint nyolcvan százaléka a szolgáltató iparból származik. A szolgáltatási szektor dominanciája els sorban a vállalkozások és a magángazdaságban foglalkoztatottak magas számából mérhet le. A 2006. év adatait tekintve Bécsben csak az ingatlan-iparban és a vállalati szolgáltatások terén a vállalkozások több mint negyven százaléka – és az összes foglalkoztatottak negyede – tevékenykedett. Bécs gazdasági növekedése évek óta folyamatos. Az 1999. év (a bruttó hazai termék 3,1 százaléka), valamint a 2000. és a 2006. év (2,9 százalékkal mindkét évben) jelentették a csúcs id szakot. A jelenlegi világgazdasági-válság el tt 2007-ben is még 2,6 százalék volt ugyanez a szám. 2008ban a gazdasági növekedés Ausztria egészét tekintve 2,0 százalékra, Bécsben 1,6 százalékra esett vissza. 2008-ban a 960 880 munkavállalóval új rekordot sikerült elérni. Ebb l 875 740 volt nem önálló foglalkoztatott. Így Bécsben van a legtöbb állás egész Ausztriában; Bécs biztosítja az összes osztrák állás egynegyedét. Ebb l több mint kétszázezren ingázók, akik a szomszédos tartományokból járnak naponta a f városba dolgozni. Ausztria és Bécs a világgazdasági válság csúcsán is jó eredményeket ért el a munkanélküliség terén. A 2000-t l az egészen 2010-ig szóló uniós

98

AUSZTRIA

adatokat összehasonlítva látható, hogy Ausztria a 4,7%-os átlagértékkel (a legmagasabb értéket Szlovákia érte el 15,2%-kal) Hollandia után az élmez nyben van. Ennek ellenére a munkaer piaci helyzet 2009-ben Bécsben és Ausztriában is fokozottan romlott. Jóllehet a munkanélküliség Bécsben átlagosan magasabb, mint a többi tartományban (pl. 2009 augusztus, Ausztria: 6,5%, Bécs: 8,4%), de más európai nagyvárosokkal összehasonlítva a bécsi munkanélküliség részben jóval alacsonyabb értéket mutat. 2008-ban Bécsben egy másik rekordot is megdöntöttek amikor a munkanélküliek száma az el z évi 8,2%-kal (Ausztria: 4,5%) összehasonlítva 7,8%-ra csökkent és 2001 óta el ször a 8%-os határ alá esett. A n k esetében fokozottabb volt a munkanélküliség csökkenése, mint a férfiaknál. 2008-ban Bécs vonzóbb volt a turisták körében, mint valaha. A vendégéjszakák száma el ször haladta meg a 10 milliót. A környez területekkel együtt a bécsi nagyrégió évi 11 millió vendégéjszakát tudhat a magáénak, és ezzel évtizedek óta a legjobb tíz között van. A város határain belül a vendégéjszakák száma évi 10,2 millió (ebb l több mint 8,2 millió külföldi) 4,6 millió látogató mellett. A bécsi turizmusnak óriási gazdasági jelent sége is van. Bécs Európában a legsikeresebb városturizmus desztinációkhoz tartozik. Gazdasági kutatások szerint az éves szinten el állított hozááadott érték körülbelül 4 milliárd euró. Ez a bécsi GDP majdnem 6%-a, Ausztria összes turisztikai bevételének pedig több mint 15%-a. A bécsi idegenforgalom legsikeresebb ágazata a konferenciaturizmus. Ez továbbra is sokkal gyorsabban fejl dik, mint a teljes bécsi turizmus. Mindezek mellett Bécs világszerte vezet konferenciaközponttá n tte ki magát. Sorozatban a negyedik alkalommal is a „Nemzetközi Kongresszus és Konferencia Egyesület” (International Congress and Convention Association – ICCA) statisztikájának élén végzett. A 2008-as rangsorban Bécs 139 nemzetközi konferenciával osztozik az els helyen Párizzsal – nyomukban Barcelonával, Singapurral és Berlinnel. Egyre növekszik a gazdasági jelent sége a bécsi kiköt nek (Hafen Wien) is, amelynek virágzik a dunai üzletága. A kiköt i üzlet a tartós gazdasági válság idején is prosperál. A Wiener Hafen Csoport 2008-ban 3 millióról 48 millió euró volt. A bécsi kiköt logisztikai központjában már 12 millió tonna árut rakodnak át. A 2006-ban elkezdett 150 millió eurós b vítési programmal Bécs 2010re optimális feltételeket teremtett a kiköt jöv beni sikeréhez. A Wiener Hafent Közép- és Dél-Európa egyik legmodernebb és legnagyobb teljesít-

AUSZTRIA

99

mény logisztikai összeköt kapcsává akarják fejleszteni. A Wiener Hafen és az Osztrák Vasút (ÖBB) által közösen megépített konténerterminált 2008 szén adták át. Ez évi 500 000 konténeregységre való kapacitásb vítést tesz lehet vé. A Bécsb l induló dunai kirándulóforgalom szintén er sen megnövekedett. A bécsi kiköt kben 2008-ban csaknem 6 000 hajót fogadtak illetve indítottak útnak. A dunai személyszállítás növekedésének egy jelent s része a Twin City Liner-nek köszönhet , amely 2006 júniusa óta közlekedik Bécs és Bratislava között. A Duna mentén fekv két szomszédos f város közti új, gyors összeköttetés néhány év alatt igazi közönségkedvenccé vált, és óriási fellendülést hozott a dunai utasforgalom történetében.”22 Bécs sem különbözik más európai városoktól abban, hogy a hagyományos városi problémákkal küzd. Magas a munkanélküliség és a b nözési mutató. Ausztria 1995-ös EU-csatlakozása óta célja, hogy a lelakott vagy általában alulfejlett városrészek felújítására és újjáélesztésére támogatást kapjon. Ez vonatkozik a Gürtel (fával ben tt utcasor, éles válaszfalat képez a városrészek között, melyeket „elválaszt”) körüli negyedekre, illetve a vasútállomás környéki részekre (Brigittenau és Leopoldstadt), melyek fejletlen, bozótos területek. 2000–2006 közötti programozási id szak Bécs 2. célkit zés23 Bécs a 2000–2006 évi 2. célkit zésre az Európai Uniótól társfinanszírozás keretében kapott támogatást, melyb l a városi problémákkal küzd Brigittenau és Leopoldstadt kerületek újjáélesztése, felélesztése a cél. A program teljes költsége 47,535 millió EUR, melyhez az EU Strukturális Alapok 18,075 millió EUR-t nyújt. A célkit zés f prioritásai (A program 3 f prioritáson kívül m szaki segítségnyújtási rendelkezést is tartalmaz.) 1. prioritás: A helyi városszerkezet fejlesztése. A közterületek b vítése a társadalmi és technikai infrastruktúrába való befektetések által. Ehhez járulnak a kiegészít immateriális tevékenységek – a 22

23

Nemzetközi gazdasági telephely és összeköt kapocs: Bécs (http://www.wieninternational.at/en/node/3482) Készült az alábbi oldal felhasználásával: Objective 2 programme for Vienna (http://ec.europa.eu/regional_policy/country/prordn/details.cfm?gv_PAY= AT&gv_reg=356&gv_PGM=82&LAN=7&gv_PER=1&gv_defL=7)

100

AUSZTRIA

tanulmányozás, a tervezés, a tájékoztatás, a terület arculatának javítása stb. A lakosság életmin ségének javításához, javulásához és a régióba való befektetések élénkítéséhez járulnak hozzá ezek a tevékenységek. 2. prioritás: Versenyképes vállalat, mint a munkahely-létesítés el feltétele. A kis- és középvállalatok alapítását, modernizálását és b vítését, melynek során a környezetbarát technológiát létesít beruházások és a modern információs technológia kiépítése el nyt élvez, befektetési segéllyel, különösen kezd - és kockázati t kével, tanácsadással egybekötött elkészített ajánlattal és támogatással segíteni. Az újítás ösztönzése és a K+F területén a kapacitás b vítése a cél. Ezen a szinten lehet vé teszi 100 új munkahely létesítését és középtávon 300 munkahely megtartását. 3. prioritás: Társadalom és humáner forrás. A munkanélküliek és a foglalkoztatottak teljesítményének javítása, növelése szakmai és továbbképzéssel. Ezen kívül a társadalomgazdaság keretein belül létrejöv vállalatok támogatása. A helyi szükségletek, igények jobb megismerése tanulmányokon keresztül, és a szociálisan hátrányos csoportok, illetve a bevándorlók munkaer piacon történ támogatása. A támogatott területek leírása Brigittenauban és Leopoldstadtban 601 000 lakos él 440 hektáros területen, ezekben a kerületekben jelentkeznek a városi problémák. Mint például a magas néps r ség (750 lakos/hektárnál nagyobb), magas munkanélküliség és a bécsi átlagnál magasabb b nözési mutató. Mindkét kerületre jellemz , hogy lakott területeit szétválasztja egy nagy, m veletlen parlagon fekv , bozótos terület. Ezek az északi és északnyugati pályaudvar vasúti pályái, területei. Ezekben a kerületekben jellemz en magasabb a külföldiek, illetve a külföldi származásúak száma. 1984 és 1998 között több mint 11 000 f vel csökkent az osztrák lakosok száma, a külföldieké több mint 14 000 f vel emelkedett. A külföldi származású lakosság aránya 38% (egyes negyedekben 45% feletti). Javarészt egyedülálló fiatal férfiak, akiknek a fele a korábbi Jugoszláviából, egynegyede Törökországból, és 10%-a Kelet-Európából, valamint a közel-keleti és észak-afrikai arab országokból származik. A foglalkoztatottak 60%-a betanított vagy segédmunkás, magas az alacsony bérezés ek aránya. Magas a munkanélküliségi ráta: 9,3% (összehasonlításként 1999-ben Bécs esetén 7,8% volt). Ez a probléma leginkább a

AUSZTRIA

101

fiatalkorúakat és az id seket sújtja. A terület összességében alacsony gazdasági fejl dést mutat, alacsony a b vítési és a beruházási hajlandóság. A lakások legnagyobb része düledez , kicsi és rosszul felszerelt. Kevés a zöld terület, miközben az autóforgalom jelent s. El ször a Gürtel nyugati részét újították fel, ahol korábban a Stadtbahnstrasse húzódott, ma pedig a 6. metró közlekedik. Korszer helyi életteret alakítottak ki a fiatalok számára, és itt építették meg a f város új f könyvtárát. Az újjáélesztési és fejlesztési projektek jelenleg a Gürtel keleti végére, a 3. és a 11. kerület közötti részre összpontosulnak. A súlyponti területek, az úgynevezett Erdberg a 3. metró vonala mentén a Simmering végállomás irányába húzódnak. Ott az építészetileg felújított gáztartály körül növekedik az „Erdberg-i kukoricának” nevezett városi futurisztikus zóna. A cél az, hogy megalkossák a lakóhely, a gazdaság, a tudomány, szórakozás és szabadid kölcsönösen hasznos együttélését. Utoljára kerítenek sort a kissé feljebb fekv , úgynevezett Aspangtelkek átfogó fejlesztésére, amely 2016-ban zárul. Többek között mintegy 2000 új lakást kell itt megépíteni legfeljebb 5000 f számára, és 8000 új munkahelyet kell létrehozni. A terület mintegy 22 hektáros, a harmadik (Landstrasse) kerületben a városközpont délkeleti határán, az egykori vasúti teherraktár területén, s r n beépített városrész peremén nyújtózik. Nem messze innen húzódik a jól ismert délkeleti érint útszakasz is. Bécs tágabb térségében ez köti össze a keleti autópályát a délivel és a nyugatival, és Európa legforgalmasabb városi autópályájaként tartják számon. Naponta mintegy 180 000 autó halad el rajta. A két terület közti, a mai Déli pályaudvar körül elterül térséget teljesen felújítják. Ezért ott új kelet–nyugati átmen pályaudvar épül, melyhez a városi helyiérdek közlekedés is kapcsolódik. Ezen felül még új, vonzó városrészt alakítanak ki a mai teherpályaudvar közelében fekv területen. A második nagy súlypontot azok a programok képezik, melyek révén korszer csúcstechnológia építhet fel. Ide tartoznak a csúcstechnológiaközpontok. Bécsben ezzel els sorban a város gazdasági ügynöksége, a Bécsi Gazdaságtámogatási Alap foglalkozik. A BGA ennek során klaszternak nevezett hálózatokat használ fel. Ezeken belül kooperálnak egymással a vállalatok, kutatási és fejlesztési szervezetek, min sít intézmények és egyéb kompetencia-központok, hozzák létre és aknázzák ki az együttm ködésben rejl energiákat. Bécsben jelenleg három fontos klaszter m ködik. Az Automotive Cluster Vienna Region (ACVR) hálózat azokat az in-

102

AUSZTRIA

novatív vállalatokat öleli föl, melyek a mobilitás, közlekedés és új járm technológiák körül tevékenykednek. A másik ilyen hálózat a Life-ScienceCluster LISA Vienna, mely a korszer biotechnológiákra összpontosít. Végül jelen van a Vienna Enterprises (VITE), amelyet a BGA a bécsi információs technológiai vállalatoknak hozott létre. Ennek az információs technológiai csoportnak Bécsben a kis- és középvállalatok képezik a gerincét. 95%-ban k alkotják a város gazdasági szerkezetét, és ezért a támogatások különösen jó szolgálatot tesznek nekik. Az információs technológiai ágazatban tevékenyked összes ausztriai csúcstechnológiai üzem több mint egyharmada Bécsben telepedett meg. T lük származik az összes ausztriai IT-cég forgalmának 70%-a. Bécs a maga közel 8000 vállalkozásával Európa egyik legnagyobb IT-telephelye. Az osztrák f város 2005-ben 20 millió eurót fordít technológiatámogatásra. Második súlypontként Bécs városa hagyományosan brüsszeli támogatási pénzeket használ fel azokra a széles értelemben vett programokra, melyek az emberek életmin ségét és békés együttélését biztosítják és fejlesztik. A város az alábbi célok elérésére törekszik: Bécs környezeti mintavárosként való er sítése, a város tüdejeként szolgáló zöld területek megtartása és gondozása, az oktatás és tanulás támogatása, munkaalkalmak megszervezése, a n k szerepének er sítése, az integráció, a békés együttélés el mozdítása a városban. Bécs ezzel egyben korszer metropolisként er síti helyzetét a CENTROPA – Közép-Európa régióban, példát mutatva a szomszédos EU-tagállamoknak is. Ennek érdekében számos projektelképzelést fejlesztettek ki és valósítottak meg EU támogatási eszközökb l. Kiváló áttekintést biztosít ezekr l a MA 27-es ügyosztály EU Projekt szervere Bécs város webportálján. Bécs a jöv ben is nyomatékosan fel akar lépni gazdaságának alapja, a sok kis- és középvállalkozás érdekében. Hitelgarancia nyújtásával, kishitelekkel, részesedésekkel vagy az úgynevezett „creative industries” kerettámogatásaival. Az Európa-szolgálatnál növekv mértékben jelentenek be igényt a kelet-európai szomszédokkal kapcsolatos tanácsadásra. Az érdekl dés f leg arra irányul, hogy miképpen lehet Brüsszelben eredményesen lobbizni a települési önkormányzatok és a régiók érdekében. A f eszközök az EU támogatási programok, mint pl. az URBAN, melyet Bécs az 1995-ös Gürtel-felújítás óta használ. Az URBAN id közben az URBAN II-ben folytatódott. Ez csupán egy példa arra, hogy mekkora nagyságrendr l van szó. Egyedül a Bécs-Erdberg felújítására 4,2 millió

AUSZTRIA

103

eurót fordítottak az Európai Unió URBAN II támogatási alapjából. Ezek a projektek Ázsiával b vültek, ilyen pl. az Asia Urbs, melynek keretében Bécs Hanoival kooperál. A támogatások másik nagy területe az INTERREG-kezdeményezéseké. Segítségükkel Bécsnek arra nyílik lehet sége, hogy ne csak a szomszéd országokban, régión belül vegyen részt együttm ködésekben, hanem Európa távoli vidékein is. A felsorolt projektek nagy része még ma is folyamatban van. Egy részük azonban lezárult, befejez dött, de még ma is, szinte id tlenül, ötleteket szolgáltat, melyeket Bécs szakért i a legkülönfélébb brüsszeli EU támogatási program kidolgozására használtak fel, amelyek Ausztria uniós szomszédai számára ösztönzéseket adhatnak. Bécsnek nem mind a három céltámogatási alap állt 2006-ig rendelkezésre, hanem csak a második cél programjai. Mégis figyelemre méltó, hogy Bécs mi mindent tudott biztosítani ezekb l a korlátozott szubvencionálási lehet ségekb l. A paletta széles, mely a vorgartenmarkti WC átépítését l a höchstädti legkorszer bb csúcstechnológiai központig sok mindent magában foglal. Az alábbiakban rövid áttekintést adunk Bécs kettes számú célkit zéseinek programjairól: • „Abzwien.women.diversity.net”: interkulturális munkaer -piaci kezdeményezés bevándorlóknak. Súlypontok: alapképzettségek, gyermekfelügyelet, valamint kiképzés „szociális sokféleség menedzsmentre és kultúraközvetítésre”. • Beilleszkedés a munkaer piacon a kommunikációs képességek javításával. • Alapadatok rendelkezésre bocsátása: alapadatok felvétele és adatbázis elkészítése, melyek problémaorientáltan használhatók fel tervezési, megfigyelési és értékelési célokra. • Üzem-egészségügyi támogatás és II. képzési fordítókorong: tanulási központ m ködtetése. Képzési és bevándorlási intézmények hálózatba szervezése. • Augarteni comeback: munkaer -piaci projekt, melynek az a célja, hogy támogatásban részesítse a 2. célterületen lakó és különösen hátrányos helyzet személyeket, és tartósan integrálja ket a munka világába. • COMM-U-LAB 2.0: a célterületen él szociálisan hátrányos helyzet , a munka világától távol elhelyezked , és a kirekesztetettség által veszélyeztetett fiatalokra irányul. Alapvet szakértelem átadása a „médiamunka”, kulcsképzettségek és tanácsadás területén. A cél a fiatalok ön-

104

•

•

•

•

•

•

•

•

•

•

AUSZTRIA

bizalmának növelése, valamint képzések kínálata és foglalkoztatási lehet ségek.. e-Business szolgáltatási csomag a 2. célterületen lév kis- és közepes vállalkozásoknak: felmérés a 2. célterület vállalatainak körében az eBusiness szolgáltatások felhasználásának és az irántuk való igénynek a helyzetér l tanácsadási szolgáltatások e-Business szolgáltatásoknak a kis- és középvállalatoknál (kkv) történ felhasználásáról. Városnegyed (bécsiesen: Grätzel): városnegyed-igazgatás a Wallensteinplatz körüli negyedben. 1. rész: gazdaság, 2. rész: társadalmi esélyegyenl ség és integrált területfelújítás; városnegyed-igazgatás a Volkert- és az Allien negyedben. 1. rész: gazdaság, 2. rész: szociális esélyegyenl ség és integrált területfelújítás. Immigrant Call Center (ESF): bevándorlók integrálódásra való kiképzése. KERP – szakismereti központ használt elektromos eszközök újrafelhasználására és tartós termékfejlesztésre. Augarten Kultúrpark: koordinációs szerv („Augarten Iroda”) közös tervezési és infrastruktúra-tevékenységekre, valamint arculat- és marketingakciókra az Augarten városrész érdekében. Életmin ség – bizonytalanság: tanulmány a bizonytalanságnak a min séggel összefügg megélésér l. A Jog- és Kriminálszociológiai Intézet munkája. Eredmény: a tanulmány értékes felismeréseket nyújtott az infrastruktúra felértékel désér l, a destabilizálódási jelenségekr l és a b nözést l való félelemr l. Megállapították, hogy melyek a terület különleges elbánást igényl speciális zónái. L3Z2 W – Bécs 2. célterülete: modellek fejlesztése a foglalkoztatottak egész életen át történ oktatására. Monitor- és fizet hely (EFRE): a projekt célja a kifizetések lebonyolítása, valamint projektadatok jelentése (a megvalósítás el rehaladásáról) a brüsszeli EU Bizottságnak. Az érvényes szabályozók értelmében e tevékenységeket kötelez en el kell végezni, és ezért elengedhetetlenek a programok lebonyolításához. MOST – (MOderationsverfahren im STuwerviertel) szabályozási eljárás a Stuwe negyedben. M1, 1.: az eljárás középpontjában a városrész azon szerepl i állnak, akik szabályozott szemináriumokban közösen alakítanak ki javaslatot a városrész szerz déses akcióira és beruházásaira. A Wallensteinplatz új kialakítása.

AUSZTRIA

•

• •

• •

•

• • •

•

•

24

105

Eligazítási és képzési szeminárium menedékre jogosultaknak és bevándorlóknak. Min ségfokozás Bécs 2. célterületén, Bécs Gazdasági Kamara. Radio 20null2: a Radio 20null2 azoknak a változásoknak az ábrázolására szenteli magát, melyeket a 2. célterületi projektek váltanak ki. A tényállásokat és összefüggéseket rádiós m sorok formájában és szemináriumokon dolgozzák fel. A helyi szennyvíz-mentesítési rendszer rendbehozatala. Üzemi tanácsadással egybekötött „Üzemi leállítási helyek hiánya” tanulmány: üzemek letelepítésével kapcsolatos parkolásihely-problémák megoldása. A Bécs 20. (Höchstädt) kerületében lév Technológia Központ: „Technológia- és Alapító Központ” létesítése Bécs 20. (Höchstädt) kerületében: Technológia- és Alapító Központ csúcstechnológiára IT-telekommunikáció súlyponttal. Szupertechnológia közvetítése f leg a kis- és közepes vállalatok számára. A vorgartenmarkti mosdó korszer sítése. A Volkerplatz átalakítása-tervezése. „2. célterület iroda”: Az iroda Bécs 2. és 20. kerületének határán a célterületen lév kihelyezett iroda. Szolgáltató- és tanácsadó szervként szolgál a BGA 2. célterület projektjeinek megvalósításában. 2. célterület – dokumentumfilm: egy éven keresztül filmre veszik a bécsi 2. célterületet, és bemutatják a www.ziel2wien internetes oldalon, valamint a közszolgálati televízióban és a 3sat-on. Mindezt azzal a céllal, hogy „láthatóvá” tegyék a városépítési fejlesztések komplex folyamatait és a különféle átalakítások révén elért változásokat, melyek a városrész és az ott él emberek felértékel dését eredményezik. Szubvencionálási akció a mikrovállalkozásoknak – 2/20: a célterületen lév mikrovállalkozásoknak nyújtott beruházási támogatás. A támogatási akció keretében beruházási támogatást nyújtanak hard- és szoftverre, valamint beszerzési és logisztikai m veletek, az új médiumok, valamint az e-business területén folyó képzésre. A támogatás egyszeri, nem visszatérítend összeg, melynek maximális nagysága 10 000 euró, a számítási alap 20%-a, a minimális beruházás 6000 euró.24

Készült az alábbi oldal felhasználásával: Operational Programme Vienna (http://ec.europa.eu/regional_policy/country/prordn/details_new.cfm?gv_PAY= AT&gv_reg=356&gv_PGM=1195&LAN=7&gv_PER=2&gv_defL=7)

106

AUSZTRIA

2007–2013 közötti programozási id szak25 • 1. prioritás: Regionális tudásközpont és innováció. A globalizáció ezen id szakában Bécs gazdasága er s versennyel néz szembe az Európai Unió piacán és a világpiacon. Ebben a kontextusban a beruházás és a tudásalapú gazdaság kulcsfontosságú, valamint, hogy Bécsben legyen egy helyi tudásközpont, növekv fontosságú. Kulcsfontosságú, hogy a K+F eredményeit a gyakorlatban sikeresen interpretálják. A kis- és középvállalatok a siker kulcsai, és k állnak a program középpontjában. Támogatási területük széles kör a cég meger sítését l a hálózatépítésig, valamint útmutatás nyújtása a változás, az átmenet szakaszában. Az infrastruktúrának a modern gazdaság keresletéhez kell igazodnia. • 2. prioritás: Vonzó régió- és telephely-tulajdonságok. Mobilitás, a demográfiai változások és szociális integrálódás jellemzik a jöv f változásait, fenntartható megoldást kell célul kit zni. Következésképpen megfelel szabályzóeszközökkel az energiahatékonyság javítását, valamint a környezeti szempontok figyelembevételét kell megvalósítani. A városi területfejlesztés 3 kiválasztott területre koncentrálódik (Gründerzeitviertel–Westgürtel, Bahnhof Wien–Erdberger Mais és U2 Donaustadt–Flugfeld Aspern). A szolgáltatások és a mobilitás infrastruktúrájának innovatív és hatékony szabályozásán keresztül a környék vonatkozásában a hatékonyság javítása a cél. A különleges kulcsprojekteknek és próbavállalkozásoknak biztosítaniuk kell az újító megközelítést. • 3. prioritás: Technikai segítség a programok megvalósításához. Törvényben kell rögzíteni a program megvalósításához a technikai feltételeket, segélyeket. Pénzügyi támogatás a következ területeken hozzáférhet : adminisztráció, koordinálás, ellen rzés és értékelés, információcsere és irányítás, valamint irányelv a tanulás kérdéseir l és a régió er sségét jelent új területek felfedezése.

25

Készült az alábbi oldal felhasználásával: Operational Programme Vienna. (http://ec.europa.eu/regional_policy/country/prordn/details_new.cfm?gv_PAY= AT&gv_reg=356&gv_PGM=1195&LAN=7&gv_PER=2&gv_defL=7)

AUSZTRIA

107

2.3.9. Burgenland Az Ausztria keleti részén elhelyezked Burgenland26 tartomány Bécs után az ország legfiatalabb tartománya, mely az els világháborút követ en került Ausztriához. Északkeleten Szlovákiával, keleten Magyarországgal, délkeleten Szlovéniával, nyugaton Alsó-Ausztriával és Steiermarkkal határos. Tartományi székhelye Eisenstadt (Kismarton). Burgenland történelmileg és földrajzilag is határvidéknek számít. Területe csupán 3965,5 km2, mely alapján Ausztria harmadik legkisebb tartománya, lakosainak számát (277 569 f ) tekintve pedig a legkisebb osztrák tartomány. Az országos néps r séghez (93 f /km2) viszonyítva a régió ritkán lakott, néps r sége 70 f /km2. Burgenland az alpesi és a pannon klíma átmeneti zónájában fekszik. Területén találkozik az Alpok hegyvidéke a Kisalfölddel, s így növénykultúrája közel azonos a nyugat-magyarországival. A Fert –Hanság Nemzeti Parknak köszönhet en gazdag és különleges állat- és növényvilággal rendelkezik.27 Burgenland folyói (Lajta, Vulka, Aubach, Csáva-patak, Répce, Zöbernbach, Gyöngyös, Tauchenbach, Pinka, Strém, Lapincs, Rába) kelet felé a Dunába vezetik le a vizet, és három világosan megkülönböztethet tájra osztják a tartományt: − Észak-Burgenland (Nordburgenland): Kismarton, a Fert tó és Nagymarton környéke a Soproni-hegységt l északra. − Közép-Burgenland (Mittelburgenland): a Soproni-hegység és a K szegi-hegység között, Fels pulya központtal. − Dél-Burgenland (Südburgenland): a Borostyánk -hegységt l és a K szegi-hegység hegyeit l délre, Németújvár központtal. A tartomány 7 kerületre és 2 városra (Ruszt és Kismarton) oszlik. A kerületek északról dél felé haladva: − Nezsider (Neusiederl am See), − Kismarton és környéke (Eisenstadt-Umgebung), − Nagymarton (Mattersburg), − Fels pulya (Oberpullendorf), − Fels r (Oberwart), − Németújvár (Güssing), − Gyanafalva (Jennersdorf). 26

27

Szörényi Zsófia: PHARE CBC: pró és kontra. Átfedések a PHARE CBC program és Gy r-Moson-Sopron megye területfejlesztési koncepciója között. Tér és Társadalom, 1999. 1−2. sz. Das Burgenland (http://www.burgenland.at/burgenland)

108

AUSZTRIA

A tartomány lakosságának túlnyomó része német, 5,9% a horvátok, kb. 2,4% a magyarok aránya. Ennél kisebb számban élnek még romák a tartományban (0,1%).28 A tartományon belül igen nagy fejlettségbeli különbségek mutatkoznak. A régió északi fele Bécs közelségéb l, valamint központi fekvése miatt az Ausztria, Magyarország és Szlovákia között fennálló gazdasági kapcsolatokból profitál, s így fejlettebb területnek számít. A középs és a déli területeknek azonban jóval kevesebb lehet ségük adódik a gazdasági fejl désre, ami f ként a versenyképes kis- és középvállalkozások (kkv-k) hiányával magyarázható. Burgenland Ausztria egyetlen olyan tartománya, mely 2000–2006 között az 1. célkit zés alá tartozott. Burgenland tartományát évtizedek óta népességcsökkenés jellemzi. Az 1980-as években a népességfejl dés jelent sen az osztrák átlagérték alatt volt. Csak az 1980-as évek végén figyelhetünk meg egy fejl dési folyamatot, ami els ként Észak-Burgenlandban mutatkozott. A tartomány más területein a fejl dés kevésbé volt dinamikus, a lakosság száma ezeken a területeken csökkent vagy stagnált. 2005-ben Burgenland lakossága 278 215 f volt. Az 1990-es évekkel összehasonlítva a népesség száma 2,5%-kal n tt, amit az északi területek dinamikus fejl désére vezethetünk vissza. Mindenesetre ez a növekedés a 3,0%-os osztrák átlagérték alatt maradt, és a második legalacsonyabb érték volt Bécs után. Ez a fejl dés dinamikájában és regionális jellegzetességében is folytatódott tovább 2005-ig.29 A pozitív népességnövekedés az utóbbi két évtizedben egy pozitív migrációs mérleg következménye. Egyrészt a külföldiek bevándorlása feler södött, másrészt a visszatelepül k száma is magas volt. A születési mérleg továbbra is negatív, más tartományokkal összehasonlítva Burgenland a legalacsonyabb termékenységi mutatóval rendelkez tartományok egyike. A korösszetétel Ausztriában az elmúlt 30 évben az id sebb generációk javára mozdult el. Ez a trend Burgenlandban még jobban kimutatható. A születések alacsony száma, valamint a kivándorlások mértéke oda vezetett, hogy a lakosság 24%-a 60 év fölötti, ami a nemzeti átlagérték (21%) felett helyezkedik el. Különösen felt n a 60 év feletti n k magas részaránya az összlakosság számában, ami f ként Közép- és Dél-Burgenlandra jellemz (30%, 28%). 28

29

Die Bevölkerung des Burgenlandes (http://www.burgenland.at/burgenland/diebevoelkerung) Operationelles Programm Phasing Out 2007−2013 Burgenland-ESF. (http://www.oerok.gv.at/fileadmin/Bilder/3.Reiter-Regionalpolitik/2.EU-SF_in_OE_ 07-13/2.3_Ziel_Konvergenz/op_bgld_esf_07-13_version_19_07_2007.pdf)

AUSZTRIA

109

A 15 év alatti lakosok száma 1971 óta több mint 38%-kal esett vissza (Ausztriában –25,7%), míg a 60 év felettiek száma 29%-kal növekedett (Ausztria: +12,3%). Mindkét adat jelent sen a mindenkori osztrák átlagérték fölött van.30 Az ÖROK népesedési el rejelzése szerint Burgenland 2001 és 2031 között további népességnövekedéssel számolhat. Mindenesetre ausztriai viszonylatban átlag alatti növekedésrátát prognosztizálnak. 2016-ig a lakosság száma 1%-kal, 279 400 f re fog emelkedni. Ez a növekedés a vándorlásokra vezethet vissza. A születési mérleg a teljes id tartamra negatív. A 2016 és 2031 közötti periódusban a vándorlási nyereség évente 1400 f vel tudja kiegyenlíteni a születési deficitet. Így a lakosok száma 2031-ben csekély mértékben (278 500 f ) lesz alacsonyabb, mint 2016-ban. Az 1970-es évek óta Burgenlandban a képzési és továbbképzési lehet ségek kínálata folyamatosan b vül, ami a képzettség színvonalának markáns növekedéséhez vezetett. S t, a dinamikusan növekv képzettségi színvonal ellenére Burgenland az osztrák átlagérték alatt maradt. A f iskolát végzettek aránya 2001-ben 5,4% volt (Ausztria: 8%), viszont az átlagérték alatt maradt a szakiskolát végz k aránya. A régión belül Észak-Burgenlandban a legmagasabb a képzettségi színvonal, Eisenstadt körzetében. A f iskolások aránya 7,4%. Ugyanakkor az érettségivel rendelkez népesség aránya is magas a régió ezen részében. Az általános és középiskolát végzettek aránya a tartományon belül magas, azonban a fels fokú képzésben részt vev k aránya a mindenkori nemzeti átlagérték alatt van. Különösen nagy a különbség a kevésbé és a magasan képzett n k száma közt. A foglalkoztatási ráta növekedése az Európai Bizottság politikai célkit zéseinek egyike. Burgenlandban a foglalkoztatási ráta mind a n k (64%), mind a férfiak (78,1%) tekintetében az országos átlag alatt van. Az elmúlt tíz évben a férfiak esetében a foglalkoztatási ráta visszaesett, mialatt a másik nemnél növekedett. Megfigyelhet azonban a foglalkoztatási ráta növekedése a fiatal generációnál is, ami az iskolai képzésre vezethet vissza. Az 55– 64 év közöttiek foglalkoztatási rátája az EU-átlaghoz viszonyítva is nagyon alacsony. Az id sebb korosztály foglalkoztatási rátájának növekedését a különféle szociál- és munkaer piac-politikai intézkedések szolgálják. Az 1970-es évek óta a munkahelyek száma visszaesett, Észak-Burgenland kivételével. Az 1990-es évek elején 84 700 munkahely volt. A leg30

Operationelles Programm Phasing Out 2007−2013 Burgenland-ESF (http://www.oerok.gv.at/fileadmin/Bilder/3.Reiter-Regionalpolitik/2.EU-SF_in_OE_ 07-13/2.3_Ziel_Konvergenz/op_bgld_esf_07-13_version_19_07_2007.pdf)

110

AUSZTRIA

utóbbi népszámlálás eredményeként 2001-ben 8,0%-kal, 91 500-ra n tt a munkahelyek száma. A munkahelyek túlnyomó része a régió északi részében található, hivatkozva a régió székhelyére. 1991-gyel szemben a munkahelyek s r sége (1000 lakosra jutó munkahely) n tt mind a férfiak, mind a n k tekintetében.31 A tartományon belül az egy f re jutó GDP vásárlóer -paritáson számolva 16 400 euró, ami az EU átlagához képest 72%-ot jelent. Ezzel a tartomány a legkevésbé fejlett Ausztriában, egyúttal azonban az alacsony bázisnak és a támogatásoknak köszönhet en (Alsó-Ausztriával együtt) a leggyorsabban fejl d is. Bármennyire kis régió is Burgenland, a kelet–nyugati irányban keskeny, észak–déli irányban hosszú területén belül jelent s fejlettségi különbségek adódnak: a déli területek egy f re jutó GDP-je 15%kal kisebb az északinál, az ezer f re jutó munkahelyek száma pedig 30%kal kevesebb. A magyarországi megyéknél jóval kisebb munkaer -piacú (80 994 foglalkoztatott, 7236 munkanélküli) Burgenlandban a foglalkoztatás helyzete kedvez tlenebb, mint Nyugat-Dunántúlon: a teljes munkanélküliségi ráta 2001-ben 8,2% volt, a fiatalok munkanélküliségi rátája abban az id pontban 15,8%, viszont csupán 3,3% (!) tartósan munkanélküli. Ezen adatok kedvez bbnek mondhatóak az Európai Unió átlagánál, de önmagukban számos feszültséget rejtenek (ingázás, kvalifikált munkaer állásproblémái, n i munkanélküliség).32 A gazdaság szektorok szerinti megoszlása Burgenlandban nem különbözik jelent sen az osztrák átlagtól. E hasonlóság lényegében az 1990-es években lezajlott hasonulási folyamat eredménye, melynek során – az országos adat csekély változása mellett – Burgenlandban (az 1987-es, a tartománynak kifejezetten agrárjelleget kölcsönz 11,5%-os részesedésr l) jelent sen visszaesett az agrárium súlya. Ugyan Ausztria és az EU legtöbb régiójához hasonlatosan Burgenlandban is fokozatos csökkenés tapasztalható a mez gazdasági és erdészeti szektorban foglalkoztatottak számának tekintetében, ennek ellensúlyozására jelent s modernizációs lépéseket tettek (f képpen a borászat területén). Az ágazat továbbra is jelent s súlyát jelzi, hogy Burgenlandban közel kétszer annyi a m köd mez gazdasági 31

32

Operationelles Programm Phasing Out 2007−2013 Burgenland-ESF (http://www.oerok.gv.at/fileadmin/Bilder/3.Reiter-Regionalpolitik/2.EU-SF_in_OE_ 07-13/2.3_Ziel_Konvergenz/op_bgld_esf_07-13_version_19_07_2007.pdf) A Nyugat-Pannon Eurégió térségének gazdasági stratégiája 2004–2006 (http://www.icegec-memo.hu/hun/rendezvenyek/lezarult/stabilitas/docs/ Euregio_strategia. pdf – letöltve: 2007. 11. 23.)

AUSZTRIA

111

vállalkozás (4167), mint az ipari, mely mutató egy lakosra vetítve háromszorosa a nyugat-dunántúli adatnak. Burgenland ipari szektorára az alacsony bérezés kis- és középvállalkozások jellemz ek. A közép-európai országok alacsony bérezés munkaer piaca komoly versenytársat jelentett e területeknek. Ezen kihívás hatása egyértelm en megmutatkozik Burgenland munkaer piacán. A határok elt nésével összefügg potenciális munkaer -piaci konfliktusok – melyek veszélyeinek mérsékelt voltára több tanulmány is utalt már – az együttm ködés, az ellátási láncok összehangolása útján jó eséllyel megel zhet k. Az ipari vállalkozások alacsony (a nyugat-magyarországinak felét sem elér ) s r sége mellett figyelmet érdemel az épít ipar markáns jelenléte (16%-os a részesedése az ipar és az épít ipar együttes termeléséb l). Burgenland gazdaságában is jelen van az ipar fokozatos csökkenése és a szolgáltató szektor ezzel egyidej térnyerése. A tercier szektor ma már itt is a gazdaság leggyorsabban növekv része. Az elmúlt tíz-tizenöt évben különösen igaz volt ez a turizmusra és a pihenéshez köt d szolgáltatásokra: nagy hangsúlyt fektettek az egynapos turizmusra, a kirándulókra, valamint jelent s egészségügyi és fürd turizmus jött létre, modernizált infrastruktúrával (pl. Bad Tatzmannsdorf, Güssing, Lutzmannsdorf). A tartomány gazdasága számos kedvez bb mutatója mellett is jelent s problémákkal küzd. Ezek közt egyik legfontosabb a helyi, különösen pedig a kvalifikált munkahelyek alacsony száma, és az ezzel összefügg magas ingázási arány. Az ingázás leginkább az épít ipari munkásokat érinti, de ez jellemz az idegenforgalomban, a mez - és erd gazdaságban is. Különösen nagy gondot jelent a fels fokú végzettség ek tartományon kívülre ingázása (valamint a – munkaer piac speciális szegmensét jelent – n k foglalkoztatása, illetve számukra részmunkaid s foglalkoztatást biztosító munkahelyek hiánya).33 Burgenland gazdasága felzárkózási periódusban van. Azonban jelent s regionális fejl dési különbségek vehet k itt észre. Észak-Burgenland hasznot húz a bécsi agglomerációs térséghez viszonyított kedvez fekvéséb l, a fejlesztési súlypontok itt a kisipar, az ipar és a turizmus. A Fert tó körül terül el Ausztria legnagyobb összefügg borvidéke, ugyanakkor az eurorégió legjelent sebb turisztikai régiója is. A 2001-es év vége óta a határokon átnyúló Fert –Hanság Nemzeti Park az UNESCO világöröksé33

A Nyugat-Pannon Eurégió térségének gazdasági stratégiája 2004–2006 (http://www.icegec-memo.hu/hun/rendezvenyek/lezarult/stabilitas/docs/ Euregio_strategia.pdf – letöltve: 2007. 11. 23.)

112

AUSZTRIA

gének része. A fejlesztési súlypontok a vendégfogadók min ségi kiépítésében, valamint a határokon átnyúló Neusiedler See–Seewinkel–Fert – Hanság Nemzeti Park hosszú távú használatának min ségi kiépítésében rejlenek. A tartományi székhely, Eisenstadt dinamikus technológiai csomóponttá és információtechnológiai kompetencia-központtá n tte ki magát. Közép-Burgenlandban a mez gazdaság dominál. A természeti adottságok adják a megújuló energiák, szélenergia, h energia, a biomassza és a napenergia felhasználásának alappillérét. Az eurorégió, különösen Burgenland, a helyi adottságok és er feszítések alapján olyan mintarégióvá válhat, amely már hamarosan túlnyomórészt saját energiaforrásaiból látja el magát. A szél- és bioanyagforrásainak köszönhet en a régió az új „ökológiai olajmez k” egyikévé válhat. Dél-Burgenland termál- és gyógyfürd ivel fontos turisztikai mágnes, aminek következtében a Stegersbach– Jennersdorf régió termálsúlyponttá és golfparadicsommá fejl dhet. Lutzmannsburgban és Bad-Tatzmannsdorfban a termál- és wellnessterület megkezdett kiépítése és nemzetközivé tétele is jó kilátásokkal folytatódik, Güssingben pedig a bioenergia-felhasználás további kiépítése (komplex bioenergia-klaszter) t nik perspektivikusnak. 11. táblázat: Burgenland legfontosabb gazdasági és társadalmi adatai Burgenland Népesség (1000 f ) 2 Néps r ség (f /km ) Foglalkoztatási ráta (%) Munkanélküliségi ráta (%) Regionális GDP/f (PPS EU27 = 100%) Regionális GDP (M EUR) Rendelkezésre álló jövedelem (EUR/f )

2002

2003

2004

2005

2006

2007

277 75,2 67,5 4,3

277 75,1 69,6 4,2

277 75,4 67,1 5,6

279 75,7 68,1 6,0

280 70,7 69,5 5,0

281 71,0 72,5 3,7

85

86

87

84

83

81

5 043

5 148

5 422

5 553

5 752

6 057

14 402

15 052

16 057

16 840

17 826

18 470

Forrás: Eurostat (http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/region_cities/ regional_statistics/data/main_tables)

1995–1999 Az osztrák el terjesztés alapján az Európai Bizottság Burgenlandot az 1. támogatási célterületek közé sorolta. Ausztria e tartományának a térszerkezete elmaradott, magas az ingázók száma. Ez utóbbiak jövedelmük egy részét Bécsben, Grazban és egyéb helyeken, Burgenlandon kívül költik el.

AUSZTRIA

113

A fejlesztési program f célja, hogy a térszerkezeti szempontból gyenge, periferikus határrégió „dinamikus közép-európai régióvá” fejl djön. 7300 új munkahelyet, ebb l 3000-et az iparban és a kézm iparban kívántak teremteni. Ezeket a célokat azonban mind belföldön, mind az EU-nál bizonyos fenntartással fogadták. Az eszközök mindenesetre jelent sek voltak. 1995–1999 között 6 milliárd schilling állami forrás, ezen belül 2 milliárd schilling EU-támogatás állt rendelkezésre. További 5 milliárd schilling magánberuházással számoltak ez id ben. Ez a 250 ezer lakosú régiónak valóban számottev összeg volt [Fath, 1999]. Az el munkálatok során közlekedési, idegenforgalmi koncepció, továbbá tartományfejlesztési program, valamint regionális gazdaságfejlesztési koncepció készült. E munkák er teljes információs tevékenységgel, tartományi szinten több munkacsoport, valamint egy koordináló „Burgenland programcsoport” felállításával kívántak az EU-követelményeknek megfelelni. A tapasztalatok szerint ilyen jelleg munkában a stratégiai célok közötti konfliktusok nehezen kerülhet k el. Burgenlandban különösen az északi és a déli területek közötti fejlettségi különbségek mérséklése okozott gondot. A legfontosabb célok a következ k voltak: 1. munkanélküliek arányának és az ingázók számának a csökkentése; 2. magasabb kvalifikációjú munkahelyek számának, a n i keres k arányának, valamint a burgenlandi ipari exportnak a növelése; 3. a burgenlandi nemzeti jövedelem színvonalának az EU-átlag fölé való emelése; 4. Burgenland részarányának növelése az osztrák nemzeti jövedelemben; 5. népesség stabilizálása a határközeli területeken; 6. közületi beruházások révén a magánkezdeményezés ösztönzése és er sítése. Az akkori szakvélemények szerint azonban a területi adottságok (Bécs közelsége, Pozsony északon, délen a strukturálisan gyengének ítélt magyar, szlovén és kelet-stájerországi szomszédos területek) miatt nehezen volt elképzelhet , hogy Észak- és Dél-Burgenland között a fejl dési különbségek csökkennek [Fath, 1999]. A program általános stratégiája egyértelm : Burgenland gazdasága érdekében a rendelkezésre álló EU-forrásokat jelent s modernizációs nekirugaszkodásra kell felhasználni. A program f bb pénzügyi adatait az alábbi táblázat tartalmazza.

114

AUSZTRIA

12. táblázat: A fejlesztési projektek finanszírozása Burgenlandban Ágazat EUrészesedés Ipar és kézm ipar Kutatás/fejlesztés Idegenforgalom Erd - és mez gazdaság Munkaer -gazdálkodás Technikai segély Mindösszesen

M ECU (%) Állami Magánrészesedés részesedés

Összes költség

56,76 15,49 38,71 24,22 26,28 4,14

171,20 42,37 101,90 72,41 53,00 8,35

189,74 40,22 89,64 52,56 9,98 –

360,94 82,59 191,54 124,97 62,98 8,35

165,60

449,23

382,14

705,41

Forrás: Gruber [1997]

A programból az alábbi elemek emelhet k ki: • A fejlesztési súlypontok er s regionalizálása: 8 regionális súlypont, beleértve a vezet projektek meghatározását is (ipari zónák, technológiai parkok, termálfürd k). • A fejlett szolgáltatások aránya nagyon jelent s. • A megújítható energiaforrások hasznosítása a programban nagyobb súlylyal szerepel, mint más regionális programokban. A Magyarországgal és Szlovákiával tervezett kooperációk és az INTERREG II programok éppen úgy megemlítend k, mint az a kísérlet, amely Burgenlandot mind a meglév , mind pedig az alakulóban lév kelet–nyugati fejl dési tengelyekbe kívánja bekapcsolni. • A Regionalmanagement Burgenland GmbH létrehozásával egy er teljes végrehajtó szervezetet alakítottak ki, amelyet más régiók is megirigyelhetnek. A regionális menedzsment révén az alulról jöv kezdeményezések er södését is várják. A helyi és a regionális kezdeményezések el segítésére a Regionalmanagement Burgenland GmbH révén létrejött új tanácsadási kapacitás tekinthet az egyetlen érezhet változásnak, amely az 1. céltámogatás eredményeképpen már megvalósult [Fath, 1999]. • A fejlesztési er feszítések a kínálati oldalon mutatkozó sz k keresztmetszetek felszámolására irányultak, mindenekel tt az iparban, a kézm iparban és az idegenforgalomban – f leg nagy projektek és a vállalatoknak nyújtott intenzív támogatások formájában. A kritikai elemzések a diffúzióra orientált stratégiát hiányolták. Ennek olyan bels fejlesztési tényez kre kellene irányulnia, mint a tanácsadás és munkaer -min sítés, a hálózati kapcsolatok és a kooperáció er sítése. A

AUSZTRIA

115

kínálati oldal er sítése mellett azonban komoly érvek szólnak: a térszerkezeti szempontból gyenge területeken fejl dési magokat (Entwicklungskerne) kell létrehozni. A szakért k bizonyos fenntartással szemlélték a nagyprojektek el térbe helyezését az infrastrukturális és a vállalati támogatások esetében. Kétségeiket fogalmazták meg amiatt is, hogy Burgenlandban az állami források 61%-át az ipar, a kézm ipar és az idegenforgalom fejlesztésére fordítják. A ráfordítások több mint egyharmada két prioritásra összpontosult: a gazdasági fejl dés er sítésére, valamint az ipari és kézm ipari infrastruktúra fejlesztésére. Kritikával lehetett illetni azt is, hogy a mez gazdaságra és a környezetvédelemre viszonylag kevés pénz jutott, a munkaer min ségét javító források is szerények voltak (az eredetileg még kisebb összeget az Európai Bizottság közbenjárására emelték meg). 2000–2006 A Strukturális Alapokból származó beruházások Burgenlandban az osztrák lakosság mintegy 3-4%-át (kb. 277 568 embert) érintettek. A munkanélküliségi ráta az osztrák átlag fölött volt, mivel a munkaer egy része a régión kívül dolgozott. Azoknak a csoportoknak, amelyek nem voltak (elég) mobilak vagy a tartomány félrees részein éltek, a munkahelyekhez való hozzáférés más régiókban meglehet sen korlátozott volt. Burgenlandban óriásiak voltak a regionális különbségek. Észak-Burgenland központi szerepet töltött be Ausztria, Magyarország és Szlovákia „gazdasági vérkeringésében”. Ezzel szemben Közép- és Dél-Burgenlandnak sokkal kevesebb esélye volt a gazdasági fejl désre, mely a mez gazdaság relatíve magas (6,3%) részesedésében is megmutatkozott. Az 1. célkit zés megvalósítását célzó támogatások els sorban Burgenland modernizálására, a regionális egyenl tlenségek megszüntetésére, a régió gazdasági teljesít képességének, valamint a burgenlandi vállalatok versenyképességének javítására irányultak. Kiemelt támogatásban részesültek az innovációt, a technológiatranszfert és a vállalatok közötti együttm ködést el mozdító projektek. E regionális fejlesztési program megvalósítására 2006-tal bezárólag 365 millió euró állt a tartomány rendelkezésére, amelyb l 271 millió euró uniós támogatás volt [Verebi, 2007]. A programtervezési dokumentum Az Európai Unió a regionális támogatások odaítélésér l és mértékér l az ún. programtervezési dokumentumok/dokumentációk alapján dönt, melyek központi elemei: a problémaanalízis, a célkit zés, a stratégia és az intézkedéstervezet. A dokumentáció els részét egy különböz indikátorok-

116

AUSZTRIA

kal alátámasztott problémaanalízis képezi, melynek alapján a számszer sített célokat és az ezek eléréséhez szükséges stratégiát fogalmazzák meg. Az el z ek alapján egy intézkedéstervezetet rögzítenek. Minden tervezet külön leírja, hogy milyen formában avatkozik be az állam, évente mennyi pénzt bocsát rendelkezésre, mennyivel kell a magánszektornak hozzájárulnia, mely hatóság felel s az intézkedés végrehajtásáért, és milyen konkrét hatásokat kell kifejtenie az adott intézkedésnek. A programtervezési dokumentum nevezetesen két részb l áll: 1. Egységes Programtervezési Dokumentum (EPPD); 2. Programtervezési Dokumentum Kiegészítése (EzP). EPPD Az EPPD képezi az 1. célkit zéssel járó támogatás stratégiai alapját. Ez az általános adatok, a tervezett intézkedések összefoglaló leírása, a pénzügyi tervek és a megfelel célok ex ante kiértékelése mellett a stratégiát és a központi elemeket tartalmazza. Akkor kerül felhasználásra, ha a programozott pénzeszközök kevesebb mint 1 milliárd eurót tesznek ki. A Burgenland tartomány által kidolgozott dokumentumot az Európai Bizottság 2000. április 7-én hagyta jóvá. EzP Az EzP a támogatás (operatív) megvalósítási eszköze. Az egyes támogatással kapcsolatos intézkedések pontos leírását és az ezek végrehajtásáért felel s intézmények listáját tartalmazza. Ez utóbbiak intézkedésenként, a programok projektek szintjén történ lebonyolításáért felel sek, és a projektkidolgozás végs állomásaként funkcionálnak. Általános célkit zések Burgenland 2000–2006 közötti id szakra vonatkozó 1. célkit zés programja a következ globális célok elérésére irányult: − Burgenland modern közép-európai régióvá való átalakítása/(fel) fejlesztése; − felkészülés a Nyugat-Pannónia Eurorégióra, melyet Burgenland, három magyar megye (Gy r-Moson-Sopron, Vas, Zala) és Szlovákia Ausztriával határos régiói képeznek egy közös gazdasági és élettér kialakítása érdekében; − a tartományon belüli regionális egyenl tlenségek megszüntetése.34 34

Objective 1 programme for Burgenland (http://ec.europa.eu/regional_policy/country/prordn/details.cfm?gv_PAY= AT&gv_reg=571&gv_PGM=3&LAN=7&gv_PER=1&gv_defL=7)

AUSZTRIA

117

E célok csak úgy valósulhattak meg, ha a gazdasági fejlesztési stratégia bizonyos elemeire különösen nagy hangsúlyt fektetnek, mégpedig annak érdekében, hogy a program alkalmazkodni tudjon a megváltozott nemzetközi körülményekhez. Az els programperiódus (1995–1999) leglényegesebb eredményeit az infrastruktúra fejlesztésével, valamint a gazdaság átalakításával és fejlesztésével érték el, melynek keretében technológiaintenzív termékek termelésére és szolgáltatások nyújtására tértek át. Ezen az úton kellett továbbhaladni a második programperiódus során is, méghozzá bizonyos szempontok kiegészítésével és hatékonyabbá tételével. Ez mindenekel tt a következ ket jelentette: − a technológiaorientáció meger sítésének hangsúlyozása, a vállalatok támogatásától az infrastruktúrán át a magas szakképzettség kínálatáig; − kkv-k és a vállalatalapítás támogatása, legalább 700 új vállalkozás alapítása; − a vállalatok hálózatkiépítésének és kooperációjának támogatása a termékfejlesztés, a javak és szolgáltatások el állítása és értékesítése által; − tevékenységkihelyezés (outsourcing) a burgenlandi gazdaság internacionalizálásához, különös tekintettel a piacok feltárására és a vállalati együttm ködésre a szomszédos országokkal; − modern technológia alkalmazása a burgenlandi gazdasági struktúra ökológiai orientációjához és pozicionálásához; − a burgenlandi gazdaság átalakításának folytatása egy eddigi termelésorientált struktúráról a technológia- és szolgáltatásorientált gazdasági tevékenységekre való áttérés útján, mely hozzájárul a munkahelyteremtéshez; emellett csökkenteni kell az épít iparban foglalkoztatottak még mindig magas számát, és növelni a jöv orientált gazdasági szektorokban (pl. információs technológia) foglalkoztatottak számát; − a szakképzettség kínálatának szükségletorientált támogatása, speciálisan az újonnan teremtett munkahelyekre tekintettel.35 A fent említett célkit zések sikeres megvalósításához elengedhetetlen volt, hogy Burgenland jobban bekapcsolódjon a nemzetközi közlekedési háló35

Objective 1 programme for Burgenland (http://ec.europa.eu/regional_policy/country/prordn/details.cfm?gv_PAY= AT&gv_reg=571&gv_PGM=3&LAN=7&gv_PER=1&gv_defL=7)

118

AUSZTRIA

zatba. Mindenekel tt az európai úthálózatba történ bekapcsolást és a közelben található nyugat-magyarországi gazdasági centrumokkal való összeköttetés javítását tervezték, melyeket az 1. célkit zés programmal párhuzamosan, országos és tartományi szint intézkedések révén kellett megvalósítani. Az egyes burgenlandi területi egységekre vonatkozó célkit zések 1. régió: Észak-Burgenland A verseny és az ipar mellett a kereskedelem fejlesztése játszik fontos szerepet. Ez pótlólagos lehet séget nyújt a turizmus szinergiahatásainak biztosítására a vonzó kínálaton keresztül, mely hozzájárul a szezon meghoszszabbodásához. Az els programperiódusban megkezd dött, Ausztria és Szlovákia határokon átível együttm ködésének el készületeit Ausztria lezárta. Szlovákia politikai instabilitása miatt egészen máig nem sikerült a terv gyakorlati megvalósítása, a kapcsolatok er sítése azonban már folyamatban van [Verebi, 2007]. 2. régió: Neusidler See (Fert tó) A Fert tó térsége a burgenlandi turizmus oszlopainak egyike. A fürd k és a min ségi szállodák/szálláshelyek kiépítése már az els programterv id szakában (1995–1999) megkezd dött, és folytatódni is fog. Ez a térség a mez gazdasági termelésnek is fontos részterülete. A természeti környezet meg rzése és a Magyarországra is átnyúló Fert –Hanság Nemzeti Park természeti értékeinek konzerválása továbbra is prioritásként jelenik meg ebben a térségben. 3. régió: Eisenstadt (Kismarton) területe Az els programterv id szakának legfontosabb projektje ebben a térségben a technológiacentrumok létrehozására irányult. A hangsúly most az információtechnológiai kompetenciacentrumok és a technológiai központok kialakításán, illetve fejlesztésén volt/van. A már Siegendorfban kialakult fejl dési zónákkal együtt az Eisenstadt–Siegendorf–Mattersburg–Sopron-tengely a Nyugat-Pannónia Eurorégió egyik legfontosabb fejl dési tengelye. 4. régió: Oberpullendorf területe Ebben a térségben a legfontosabb cél egy fémfeldolgozó központ kialakítása. Ennek lehet sége a különböz , kedvez pozíciójú fémfeldolgozó vállalatok jelenlétéb l adódik. A kompetenciacentrumok létrejöttével a térség hozzáférést biztosít a technológiai know-how-hoz, és az ezután elvárható technológiatranszfer az új vállalatok idecsalogatásához és letelepedéséhez, valamint a már meglév vállalatok üzleti területeinek kiszélesítéséhez vezet.

AUSZTRIA

119

5. régió: Lutzmannsburg – Bad Tatzmannsdorf Korábban már elkezd dött a termál- és wellnessfürd k kiépítése, és ez a jöv ben is folytatódni fog, továbbá szerepük a tudományos és turisztikai kompetencián keresztül felértékel dik. A közvetlen gyakorlati megvalósítás az egyes helységeken és kínálaton belüli differenciálódáshoz vezet, valamint hozzájárul a dél-burgenlandi termálfürd k vonzerejének növeléséhez is [Verebi, 2007]. 6. régió: Dél-Burgenland Az el z programterv célkit zése az volt, hogy ezt a régiót a megújuló energiaforrások európai központjává fejlessze, mely a 2000–2006 közötti programtervre is érvényes volt. Gussing térségében a biomassza hasznosításán van a hangsúly, míg Pinkafeld térségében a biztonság-, az épület- és a multimédia-technikán. Emellett prioritást élvez a megfelel infrastruktúra kiépítése a wellness- és gyógyturizmus fellendítéséhez. 7. régió: Stegersbach – Jennersdorf Ez a terület termálcentrummá és golfeldorádóvá fejl dött. A kínálati paletta és a közös marketing szükséges szélesítése hozzájárul a régió gazdasági meger sítéséhez. A térségre jellemz turisztikai tevékenységek az egészség- és termálturizmusban nyilvánulnak meg, melyek egy közös koncepció részét képezik. 8. régió: Grosspetersdorf – Heiligenkreuz A Nyugat-Pannónia Eurorégió keretében kell megvalósítani, illetve fejleszteni az együttm ködést. A tervezett Heiligenkreuz gazdasági park határokon átível projektjének kivitelezése a 2004-es EU-b vítés kapcsán prioritást élvez. Emellett a Graz–Gleisdorf–Szentgotthárd-tengely mentén történ gazdasági együttm ködést el kell mélyíteni. 9. régió: Alsó-Stremtal és Pinkatal Az érintetlen természeti környezetér l ismert régiónak a Weinidylle-i Természetvédelmi Park létrehozása után különböz tevékenységek kialakítása révén a természetközeli turizmusra kell fókuszálnia, hogy a már régóta tartó elvándorlást megállíthassák. Ezen kívül szükséges e régió és a dél-burgenlandi közötti turisztikai tevékenységi hálózat kiépítése, különösen a vidékfejlesztés terén.

120

AUSZTRIA

A támogatott szektorok/területek, a program prioritásai 1. Verseny és ipar A burgenlandi középosztály meger sítése a regionális kis- és középvállalkozások (kkv-k) támogatása által. A vállalkozások nemcsak közvetlen beruházási támogatásban részesültek, hanem egyéb intézkedések által biztosított támogatásban is (mint például az innovációt, internacionalizációt és a menedzsment min ségének javítását el segít támogatások). Annak érdekében, hogy a kkv-k saját t kéje növekedjen, a kockázati t ke segítségével új finanszírozási formákat irányoztak el . Továbbá támogatták a gazdasági infrastruktúra meger sítését, valamint az információs és telekommunikációs technológia fejlesztését. Emellett egy akcióprogramról is szó volt, amely a közösségi politika hatékonyabbá tételéért felelt, valamint a 2000–2006-os id szakra vonatkozó pénzügyi keretet is meghatározták [Verebi, 2007]. 2. Kutatás és fejlesztés, technológia és innováció Az EU-pénzeknek lehet vé kell tenniük kompetencia-, technológia- és alapcentrumok, valamint szakiskolák létrehozását, és hozzá kell járulniuk a kutatási projektek fejlesztéséhez. 3. Turizmus és kultúra Az idegenforgalom kiépítése beruházási támogatások segítségével, méghozzá azokkal az intézkedésekkel összhangban, melyek a turisztikai kínálat min ségének, a marketingnek és az üzemek hálózati kiépítésének támogatására irányulnak. Ez a turizmus infrastruktúrájának kiépítését és a kulturális örökség turisztikai célokra való felhasználását is érinti. 4. Mez gazdaság és erd gazdálkodás, halászat, természetvédelem Ennek a területnek a fejlesztését a következ kön keresztül kellett támogatni: − üzemi beruházások, − fiatal keres k támogatása, − szakképzési intézkedések, − feldolgozási és értékesítési módszerek javítása. Kiegészít intézkedéseket is terveztek: − változatos tevékenységek támogatása vidéken, − falvak „renoválása” és fejlesztése, − úthálózat és más infrastruktúrák javítása, − tájvédelem [Verebi, 2007].

AUSZTRIA

121

5. Humáner forrás, (szak)képzés A támogatási pénzeknek hozzá kell(ett) járulniuk a munkanélküliség csökkentéséhez, az esélyegyenl ség támogatásához, illetve megteremtéséhez, a szakképzés javításához és a társadalmi kirekesztés megszüntetéséhez. 6. Technikai segítség és kiértékelés A rendelkezésre álló pénzügyi eszközöket a következ képpen kellett felosztani az egyes szektorok/területek között: − verseny és ipar – kb. 33%, − kutatás, technológia és innováció – kb. 11%, − turizmus és kultúra – kb. 19%, − mez gazdaság és erd gazdálkodás, halászat, természetvédelem – kb. 16%, − emberi er forrás – kb. 20%, − technikai segítség és kiértékelés – kb. 1%. A támogatási pénzek kezelése A programok megvalósítását és igazgatását egy állam- vagy közigazgatási szerv végzi. Az EU közigazgatási hatósága a burgenlandi kormány hivatalában található. Ez a projektek lebonyolításában részt vev , megközelít leg 40 partner koordinálásáért felel s mind nemzeti, mind pedig regionális és európai szinten. A program legfontosabb grémiuma a kísér bizottság, mely a közigazgatási hatóság elnöklése alatt évente egyszer vagy kétszer ülésezik. Tagjai az illetékes szövetségi minisztériumok képvisel i, a társfinanszírozásban részt vev intézmények képvisel i, az érdekegyeztet tanács tagjai, továbbá az esélyegyenl ségért és a fenntartható fejl désért felel s képvisel k. A titkárságot az Osztrák Területrendezési Konferencia (OROK) hozza létre. A programok végrehajtását a különböz beruházási területekhez kapcsolódó intézmények végzik. Rajtuk kívül még az ún. intézkedésekért felel s és a támogatást lebonyolító intézmények (MF) illetékesek a (helyi) projekttanácsadásban és projektkarbantartásban. Minden Strukturális Alapot a mindenkori minisztériumok (ERFA: szövetségi kancellári hivatal; ESZA: Munkaügyi és Szociális Minisztérium; EMOGA: Mez gazdasági és Környezetvédelmi Minisztérium) kísérnek figyelemmel. A minisztériumok a közigazgatási hatóságoktól és a támogatások lebonyolításáért felel s intézményekt l kapják meg a megfelel dátumokat.

122

AUSZTRIA

Jogi alapok és felel s intézmények A legf bb kritériumok Az Európai Unió Strukturális Alapjaiból érkez támogatás csak társfinanszírozás formájában lehetséges, ami azt jelenti, hogy − a tervnek egyrészt meg kell felelnie az országos, illetve tartományi támogatási irányvonalnak, és − bele kell illeszkednie az 1. célkit zés program központi intézkedésének valamelyikébe. Vagyis az intézkedések kritériumainak teljesítése mellett a támogatási rendszert kidolgozó intézmények számára alapul szolgáló irányvonalak feltételeinek is teljesülniük kell. A Strukturális Alapokból származó pénzekre vonatkozó követelmények teljesüléséért és a programkoordinációért a következ intézmények/alapok felel sek Burgenlandban: − ERP-Alap, − WiBAG, − FFF (Kutatástámogatási Alap), − BMWA, − Kommunalkredit Austria (a BMLFUW megbízásában), − Burgenlandi Tartományi Kormányhivatal. Az EU pénzügyi kontrolljának keretében ezek az intézmények, illetve alapok hozzájárulnak ahhoz, hogy a Strukturális Alapokból származó pénzek által társfinanszírozott projekteknek a programokban lev támogatási feltételekkel való összhangja megvalósuljon, illetve ellen rizve legyen. A lebonyolításért felel s intézmények feladata A támogatás lebonyolításáért felel s intézmények feladata a következ tevékenységekb l áll: − tanácsadás a támogatásra jogosultaknak a támogatási célokról és az EU-pénzekr l, valamint a nemzeti társfinanszírozási eszközökb l származó támogatások lehívásának feltételeir l, − támogatásigényl kérvények átvétele, − a kérvények ellen rzése, − koordinált döntés-el készítés, − szerz dések kidolgozása és lezárása, − a támogatott által készített projekttervezet és beszámoló felülvizsgálata,

AUSZTRIA

123

− rendelkezés a támogatott kifizetésér l, illetve adott esetben annak visszavonásáról, − jelentés készítése a megfelel monitoringintézményeknek.36 2007–2013 Mivel Burgenlandban az egy f re jutó GDP nem érte el az unió átlagának 75%-át Ausztria EU-hoz való csatlakozása óta (1995. január 1.), ezért mind az 1995–1999-ig terjed els , mind a 2000–2006-ig terjed második periódusban az 1. célkit zés alá tartozó, elmaradott régiónak számított. 2007-t l azonban az egy f re jutó GDP meghaladja a fent említett százalékot, ezért nem jogosult többé az 1. célkit zéshez kapcsolódó támogatásokra, tehát nem lesz többé az 1. célkit zéshez tartozó régió. A 2007–2013 közötti id szakra ún. „Phasing Out” státuszt kapott, melynek keretében 177 millió euró összérték támogatási pénzre jogosult.37 A „Phasing Out Burgenland 2007–2013 ESF” magába foglalja azokat a tevékenységeket, amelyeket az európai szociális alapok eszközeivel kofinanszíroznak. A párhuzamosan kidolgozott „Phasing Out Burgenland 2007–2013 EFRE” program az uniós eszközökkel kofinanszírozott regionális fejlesztések intézkedéseit tartalmazza. A vidéki területek fejlesztésének programját („Programm zur Entwicklung des ländlichen Raumes”) Ausztria egész területére dolgozták ki, amelyet az Európai Mez gazdasági és Vidékfejlesztési Alap (ELER) támogat, és amely olyan intézkedéseket is tartalmaz, mint a vidéki területek fejlesztésének támogatása Burgenlandban. A Phasing Out program célja, hogy stratégiailag szabályozott intézkedéseken keresztül Burgenland régiója meger södjön. Ezzel a programmal akarják ösztönözni az összes burgenlandi régiót a fejl désre, különösen Közép- és Dél-Burgenlandot, valamint egy magasabb foglalkoztatási szintet elérni a régión belül. Burgenlandnak Közép-Európa dinamikus gazdasági régióinak útját kellene követnie. A program tartalmi irányát és finanszírozási struktúráját az Európai Unió célkit zéseivel összhangban sikerült kialakítani, különös tekintettel a 36

37

Eisenstadti tanulmányút – Cél 1-es projektek Burgenlandban (2000–2006) (http://nrgit.ktk.nyme.hu/fileadmin/dokumentumok/ktk/Intezetek_tanszekek/NRGIT/ tanulmanyutak/061016_beszamolo.pdf) Operationelles Programm Phasing Out 2007−2013 Burgenland-ESF. (http://www.oerok.gv.at/fileadmin/Bilder/3.Reiter-Regionalpolitik/2.EU-SF_in_OE_ 07-13/2.3_Ziel_Konvergenz/op_bgld_esf_07-13_version_19_07_2007.pdf)

124

AUSZTRIA

lisszaboni folyamat és Göteborg célkit zéseire. A releváns intézkedések mellett a Kohéziós Program mutatott lényeges irányvonalat. Burgenland 2007–2013 közötti Phasing Out Operatív Programja tartalmazza Burgenland regionális fejlesztési politikájának EU-s eszközökkel történ finanszírozását, ami különösen figyelembe veszi a Lisszaboni Fejlesztési Stratégia célkit zéseit. A stratégiában bemutatásra kerülnek a közös alapok, úgymint a területi kooperáció, együttm ködés, illetve a program 3. prioritását jelent vidéki térségek 2007 és 2013 közötti fejlesztése. A program szerint a humáner forrás fejlesztését a fejl d gazdasági területek igényei alapján kell kialakítani, azért, hogy a korábban bemutatott képzési színvonal csökkenését megállítsák. Az eszközöket és támogatási pénzeket pedig a munkanélküliség csökkentésére kell fordítani.38 A 2007–2013-as fejlesztési program fontos célkit zései: − az Európai Szociális Alap magasabb finanszírozási részvétele a Phasing Out programban; − a burgenlandi munkaer piac képzettségi színvonalának növelése; − a vállalkozók és alkalmazottak képzésének nagyobb támogatása, hogy az alkalmazkodóképességüket javítsák; − a foglalkoztatási intézkedéseken belül nagyobb figyelem a munkanélküliekre; − az innovatív intézkedések kiszélesítése; − az EQUAL-tapasztalatok integrációja, különösen a saját tevékenységek átalakításán keresztül. A fejlesztési program prioritásai • A fejlesztési program általános célja 2007–2013 között: Burgenland versenyképességének javítása, valamint a munkaer -piaci foglalkoztatottság és képzés támogatása az esélyegyenl ség kiemelt figyelembevételével. • A fejlesztési program konkrét célja 2007–2013 között: 1. prioritás. A munkavállalók és vállalkozók alkalmazkodóképessége. A munkavállalók és vállalkozók képzettségének és alkalmazkodóképességének javítása. Az akcióterületen belül cél: − innovációs megújulás és versenyképesség javítása, − támogatni a vállalatokat és alkalmazottjaikat a strukturális átalakulás során. 38

Operationelles Programm Phasing Out 2007−2013 Burgenland-ESF (http://www.oerok.gv.at/fileadmin/Bilder/3.Reiter-Regionalpolitik/2.EU-SF_in_OE_ 07-13/2.3_Ziel_Konvergenz/op_bgld_esf_07-13_version_19_07_2007.pdf)

AUSZTRIA

125

A fejlesztési program konkrét célja 2007–2013 között: 2. prioritás. Integráció a munkaer piacon és társadalmi beilleszkedés. Munkakeres és hátrányosan megkülönböztetett személyek foglalkoztatási esélyeinek javítása: − munkaer -piaci egyenl tlenség leépítése, − speciális célcsoportok integrációja a munkaer piacon, − a n k foglalkoztatási részvételének javítása, − a fogyatékkal él k munkaer -piaci esélyeinek növelése. • A fejlesztési program konkrét célja 2007–2013 között: 3. prioritás. Támogatási struktúrák, elérhet tudás és annak továbbítása a munkaer piaci partnerek felé, tehát a tudás és képzés elérhet ségének javítása a szervezeti munkaer -piaci struktúrák között: − képzés és tanulás kínálatának javítása, − a vállalatok és a gazdaság közötti tudástranszfer jobbítása, − folytatni és kiépíteni a helytálló kooperációkat, és fejleszteni a regionális és innovatív munkaer -piaci projekteket.39 • A fejlesztési program konkrét céljai 2007–2013 között: 4. prioritás. Versenyképes struktúrák támogatása egy innovatív és tudásalapú gazdaság és a regionális beruházások biztosításán keresztül. Technikai segítségnyújtás. • A fejlesztési program konkrét céljai 2007–2013 között: 5. prioritás. Vonzó telephelyek továbbfejlesztése, környezeti fenntarthatóság biztosítása. A legnagyobb összeget (50 297 500 euró) a kettes prioritásra kívánják fordítani. Ez az összeg magába foglalja mind a közösségi, mind a nemzeti támogatásokat. Az összes célkit zés megvalósítására több mint 69 millió eurót terveznek fordítani, amib l a közösségi hozzájárulás mértéke több mint 52 millió euró. A fennmaradó részt az osztrák állam pótolja ki. •

Kihívások Burgenland számára40 Képzettség és alkalmazkodóképesség A gazdaság globalizációja, új piacok megnyílása, a termelés technológiai és szervezeti fejl désének felgyorsulása növeli a vállalatok alkalmazkodá39

40

Operationelles Programm Phasing Out 2007−2013 Burgenland-ESF (http://www.oerok.gv.at/fileadmin/Bilder/3.Reiter-Regionalpolitik/2.EU-SF_in_OE_ 07-13/2.3_Ziel_Konvergenz/op_bgld_esf_07-13_version_19_07_2007.pdf) Operationelles Programm Phasing Out 2007−2013 Burgenland-ESF. (http://www.oerok.gv.at/fileadmin/Bilder/3.Reiter-Regionalpolitik/2.EU-SF_in_OE_ 07-13/2.3_Ziel_Konvergenz/op_bgld_esf_07-13_version_19_07_2007.pdf)

126

AUSZTRIA

si kényszerét. A vállalatoknak rugalmasan kell reagálniuk a javak és szolgáltatások keresletének gyors változásaira, végrehajtani az innovációkat, hogy a versenyképességüket meg rizzék. Ezért nagyon fontosak a továbbképzési lehet ségek, különösen a kkv-k esetében, azonban mind a vállalkozók, mind az alkalmazottak közül csak nagyon kevesen veszik igénybe. Ezen prioritás szerint mind a vállalkozók, mind a munkavállalók körében növelni kell az alkalmazkodóképességet, amihez hozzátartozik a burgenlandi vállalatok nemzeti és nemzetközi versenyképességének javítása is. Ehhez pedig a foglalkoztatottak képzésének támogatása szükséges. A munkanélküliség csökkentése A munkahelyek alacsony száma Burgenlandban magas munkanélküliséghez és nagyszámú elvándorláshoz vezet, mindenekel tt Bécs irányába. Bár megtörtént a foglalkoztatás növeléséhez szükséges strukturális változás, de a vállalkozók és az alkalmazottak egy része mégis magával vitte annak hátrányait (pl. alacsony képzettség). 2002 óta a foglalkoztatás növekedése er sen lelassult. A lelassult gazdasági növekedés az elmúlt évtizedben a termelékenység növekedésével együtt a munkanélküliségi kvóta növekedéséhez vezetett. A jöv ben nagyobb hangsúlyt kell fektetni a munkaer képzésére a régióban, hogy versenyképes tudjon maradni. Hátrányosan megkülönböztetett személyek integrációja Ezen emberek számára számos tényez megakadályozza az integrálódást a társadalomba, így például a képzettségi szint, a befogadó társadalom el ítéletei. A hátrányosan megkülönböztetett emberek csoportja nem homogén, ezért számos kisebb csoportot foglal magába, mint például a kisebbséghez tartozókat, migránsokat, visszatelepül ket stb. Egyrészt pénzügyi nyomás miatt szükséges a szociálisan és munkajogilag nem biztosított foglalkoztatási formák alkalmazása. Másrészt be kell mutatni a nyelvi és kulturális különbségeket, melyek gyakran más problémákkal összefüggésben jelennek meg, mint például az alkohol- és drogproblémák, börtönbüntetés, eladósodás stb. Mindezek a munkaer piacon való elhelyezkedés szinte leküzdhetetlen akadályai. Ráadásul az idegengy lölet és rasszizmus a munkaer -piaci bánásmódban is felléphet az emberekkel szemben. A tanulás és továbbképzés támogatása Az élethosszig tartó tanulás tekintetében intenzívebb intézkedések szükségesek, mint korábban. A továbbképzést meghatározó egyik lényeges té-

AUSZTRIA

127

nyez Burgenland versenyképességének növelése. Ehhez szükséges a képzettség javítása, illetve a felkészültség az élethosszig tartó tanulás szükségességére. Az innovációs környezet kezdetlegességei miatt Burgenlandban az innovatív fejl dés, valamint a kutatás-fejlesztés területén még hiányosságok vannak. Ezen okból is szükséges a burgenlandi gazdaság továbbfejlesztése, illetve a gazdaság és a kutatás közötti tudástranszfer támogatása. A munkaer piac szervezeti struktúrájának javítása Az EU b vítése során különféle kihívások keletkeznek Burgenland egyes régiói számára. Ezek a kihívások innovatív intézkedéseket követelnek, és aktív együttm ködést. Erre volt megoldás a burgenlandi foglalkoztatási csomag a 2000–2006 közötti támogatási periódusban.